"A kormány meghívására Romániában tesz felmérő körutat Alfredo Miccio, az ET "Bizalomerősítő intézkedések" című programjának igazgatója. Maros, Hargita és Kovászna megye után Kolozsvárra is ellátogatott, ahol Funar polgármesterrel és a kisebbségi szervezetek képviselőivel találkozott. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22-23./"

Az 1956-os forradalomra emlékezve a Műegyetem 1956 Alapítvány és a Rákóczi Szövetség szervezésében a budapesti megemlékezésen közel 500 romániai diák vehetett részt. Több erdélyi városból jöttek a diákok /köztük 50 román nemzetiségű/, Budapesten csatlakoztak a Felvidékről, Kárpátaljáról érkező magyar diákokhoz. A fiatalok megismételték az 56-os menet útját. Szeretnék, ha ez a közös ünneplés hagyománnyá válna, mondták többen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Amerikai körútja során Markó Béla okt. 23-án Clevelandben, az 1956-os forradalom évfordulóján mondott ünnepi beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Okt. 21-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Zoran Lilics, Jugoszlávia elnöke, eleget téve Iliescu elnök meghívásának. A két ország kapcsolatai hagyományosan jók, hangoztatta a két elnök a tárgyalás után. Lilics hasznosnak nevezte bukaresti tárgyalásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./ Nem írták alá az alapszerződést, sőt erről nem is esett szó, ami a román fél óvatosságát jelzi. Iliescu elnök a szankciók feloldása mellett van. /Magyar Hírlap, okt. 24./

Pécsett okt. 22-én kezdődött a határon túli magyar hagyományőrző együttesek fesztiválja. Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke köszöntötte a megjelenteket. A fesztivállal együtt megtartották a határon túli magyar intézmények szakmai fórumát is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./ A szakmai fórumon a szomszédos országok magyar nyelvű újságírói, könyvkiadói megvitatták, mit tehetnek egymás kulturális értékeinek, kiadványainak rendszeres cseréjéért. /Magyar Nemzet, okt. 24./

"Külön nyilatkozatban emlékezett meg az RMDSZ Maros megyei szervezete az 1956-os forradalom romániai vonatkozásairól. A forradalom leverése nyomán Erdélyben tragikus fordulat következett be a nemzetiségi politikában. A kommunista párt ekkor hirdette meg nyíltan nacionalista vonalát, és Kádár János marosvásárhelyi nyilatkozata, "szolgai megalázkodása" után felszámolták a legfontosabb kisebbségi intézményeket, megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet. Máig sincsenek pontos adatok, de a Romániában bebörtönzött és kényszermunkára hurcolt magyarok száma megközelíti a Magyarországon börtönbe zárt szabadságharcosokét. - Az RMDSZ szívvel-lélekkel 1956 örökösének vallja magát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25., Magyar Nemzet, okt. 24./"

Okt. 24-én tartotta a FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ Népcsoportvédelem Európában című tanácskozását Budapesten. Az egyik központi téma az autonómia volt. Kísértet járja be Közép- és Kelet-Európát, az autonómia kísértete, hangzott el Tabajdi Csaba államtitkár megnyitójában. A rangos konferenciát az EBEÉ Budapesten ülésező utókonferenciájához kapcsolva rendezte meg a FUEV. A FUEV Európa 30 országának 65 népcsoportját reprezentálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26., MTI/

Kolozsváron tartotta országos konvencióját a Petre Roman vezette Demokrata Párt, azzal a szándékkal, hogy elhódítsa a választókat Funar Román Nemzeti Egységpártjától. Elutasítják a román nemzet felsőbbrendűségét hirdető tételeket, nem fogadják el a kisebbségek által hirdetett kollektív jogokat és ellenzik az etnikai autonómiát. Elfogadják a kulturális önrendelkezést, a kétnyelvű feliratokat, az anyanyelvi magánoktatást, de elvetik az ifjúság erőszakos különválasztását. Kettészakadt a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Fratia Konföderáció, mert egyik társelnök, Miron Mitrea túlzottan a kormányhoz húzott. A másik társelnök, Victor Ciorbea megalakította a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációját. /Magyar Hírlap, okt. 24./

"Külön pártba tömörültek a romániai szocialisták, tájékoztatta Bitay Ödön, a Szociáldemokrata Új Baloldal platform alelnöke a Magyar Hírlapot. Erdélyi Magyar Szociáldemokrata Párt néven fognak működni. Az RMDSZ nem hajlandó platformként elismerni a tömörülést, ezért kényszerültek erre, ez "kitaszíttatás". Nem tekintik partnernek az RMDSZ-t. Tagjaik között van Balogh Edgár is. Alakuló gyűlésüket várhatóan nov. 26-27-én tartják Kolozsváron. /Magyar Hírlap, okt. 25./"

A kölcsönös egyetértés szellemében kezdődtek meg az Európai Unió-Románia vegyes bizottsága keretében folyó tárgyalások Bukarestben, a bizottság román elnöke Cristian Ionescu kereskedelmi miniszter, az EU részéről pedig Horst Krenzler. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

Egy kenyéren címmel december elsejétől rádióműsort indít a Magyarok Világszövetsége, havonta egyszer, a Petőfi Rádióban, éjféltől hajnali négy óráig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25., Magyar Nemzet, okt. 25./

"A Magyarok Világszövetségének "abban is nagy szerepe van, hogy felöleli a magyar kultúra teljes horizontját, és nem engedhet meg magának semmiféle politikai vagy vallási megkülönböztetést. Ez az egyetemes magyar parlament, ötszázalékos bekerülési küszöb nélkül." - állapította meg Szőcs Géza. Kányádi Sándor pedig így vélekedett a Magyarok Világszövetsége közgyűlése után: a "Világszövetség léte elsősorban technikai hátteret nyújthat a világ magyarjainak, információs bázist, kulturális hátteret, hogy végre tudjuk, mennyien vagyunk és össze tudjunk fogni." Gazda József néprajzkutató arról beszélt, hogy Erdélyben a népi szociográfia területén "kényszerűségből nem szakmabeliek végezték a kutatásokat. Mentőmunkákat végeztünk el a huszonnegyedik órában." Dávid Gyula a könyvkiadás gondjait említette: "Romániában lényegében az állami könyvkiadás összeomlott. Ma a magyar nyelvű könyvkiadás reménysége egyedül a privatizáció lehet, viszont ehhez az anyagiak hiányoznak." /Magyar Nemzet, okt. 25./"

Beke György Atlantisz harangoz - A magyarság sorsa Erdélyben 1918-1992 című értékes könyvét ismertette Herédi Gusztáv. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

"Horn Gyula okt. 24-én a Parlamentben fogadta Tőkés László püspököt. A találkozó után a felek megerősítették, hogy sikerült tisztázniuk a korábbi félreértéseket. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy a határon túli magyaroknak a támogatások terén nem kell a korábbinál mostohább körülményekre számítaniuk. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Horn Gyula kijelentette: "Mindig nagyra becsültem Tőkés László tevékenységét és ez így volt már a kilencvenes évek előtt is. Tőkés László tevékenysége és szerepe rendkívül fontos, és nemzetközileg is elismert." Megerősítette, hogy igénylik Tőkés László közreműködését. A püspök a találkozó után arról beszélt, hogy az előző kormányokkal is kapcsolatban volt, az "erdélyi magyarságnak létérdeke, hogy a mostani kormánnyal is kapcsolatban legyek". Az utóbbi évtizedekben a romániai magyarsággal kapcsolatos politika kudarcra volt ítélve. "Új utakat kell keresnünk. Ha három-öt év alatt nem sikerül eredményt elérni, akkor megállíthatatlanná válhatnak olyan folyamatok, amelyek 75 évvel ezelőtt indultak el...", az asszimiláció, a társadalmi kiszorítottság és az elvándorlás. /Pest Megyei Hírlap, okt. 25./ "

"Okt. 21-22-én tartották a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlését. Csoóri Sándor elnök megnyitója után Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke kitért arra, hogy nem szabad megkerülni a határon túli magyar szervezetek belső feszültségeit, meg kell vitatni az autonómiatörekvéseket is gátló ellentéteket, és kísérletet kell tenni ezek megoldására. A közgyűlésen megjelent Horn Gyula miniszterelnök, aki beszédében hangsúlyozta: Egy pillanatig sem hagyjuk cserben a határokon túl élő magyarságot. Hozzátette, hogy a Duna Televíziót nem akarja megszüntetni a kormány. Tabajdi Csaba politikai államtitkár azon a véleményen volt, hogy a határon túli magyar kisebbségek képviseletében folyamatosnak kell lennie a kormánypolitikának, ez a terület nem lehet pártharcok színtere. Tőkés László püspök Magyarország határain túlmutató nemzetpolitikáért szállt síkra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25., Magyar Nemzet, okt. 22./ Az MVSZ közgyűlésére 27 országból érkezett 236 szavazati és tanácskozási joggal rendelkező küldött. Tabajdi Csaba államtitkár hangsúlyozta, hogy a mindenkori magyar kormány felelős a határon kívül élőkért, és a szomszéd országokkal való viszony normalizálása azt jelenti, nem egyeznek meg a nemzeti kisebbségek feje fölött. Nekünk trianonokat kellett elviselnünk, a szomszédainknak csupán a demokráciát kellene elviselniük. Vitát váltott ki az államtitkárnak az a megállapítása, hogy a magyar költségvetés 0,62 százalékát fordítják a határon túliak megsegítésére, és ezt tudatosítani kell az adófizetők körében. Egyes hozzászólók szerint ennek tízszerese is kevés lenne. Király Károly arra figyelmeztetett, hogy az alapszerződés ne keltse a megalázkodás érzetét, mert az gerjeszti az étvágyat. Erre ural, hogy a román parlamentben többször elhangzik: "a Dnyesztertől a Tiszáig" terjednek - képletesen - az ország határai. Király Károly a magyar bank létrehozását sürgette. Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke a tulajdonról szólt: ha az elrabolt egyházi és világi tulajdont visszakapnák, megszervezhetnék önfenntartásukat. Tőkés László a nemzetpolitika szükségességéről beszélt, a magyar érdekek képviseletéről. Megbékélést karunk, de nem bármi áron, mondta. /Sylvester Lajos: A Világszövetség erdélyi szemmel. = Magyar Nemzet, okt. 26./."

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök okt. 24-én Prágába utazott, tárgyalt a cseh kormányfővel, Václav Klausszal. Mindketten jónak ítélték a cseh-román kapcsolatokat. Vacaroiu elmondta, hogy látogatásának egyik célja a cseh privatizációs modellel való megismerkedés. Václav Klaus nagyra értékelte, hogy röviddel a látogatás előtt Románia kifizette a KGST-időkből fennmaradt 20 millió dolláros adósságának a felét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

A Kézfogás Alapítvány nov. 24-től Budapesten rendezett székely vásárt, hogy a székelyföldi gyártók és kereskedők bemutatkozhassanak. Magyarországnak Romániával az éves áruforgalma 300 millió dollár, amelyből 190 millió dollár a magyar export és 110 millió az import. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

"Iliescu elnök okt. 25-én Nagykárolyban mondott beszédet, "az ősi román föld utolsó darabkájának horthysta-fasiszta megszállás alóli felszabadítása 50. évfordulója" alkalmából rendezett ünnepségen. Ez a rendezvény betetőzősét jelentette a nacionalista megemlékezés-sorozatnak, a felszabadítás fél évszázados évfordulója alkalmából. Iliescut aggasztja, hogy ismét jelentkeznek a határrevízióra buzdító erők. /Magyar Hírlap, okt. 26./"

"Romániában "az 1940-1944 között megszállt Észak-Erdély felszabadításáért vívott harc" utolsó mozzanatának, Nagykároly visszafoglalásának emlékére okt. 25-én tartják a hadsereg napját. Gheorghe Tinca ebből az alkalomból adott interjút a Népszabadságnak. Arra kérdésre, hogy léteznek-e az etnikai konfliktusok esetére vonatkozó titkos katonai tervek, amelyről Ioan Mircea Pascu államtitkár beszélt, így válaszolt: "Pascu úr azt mondta, hogy léteznek. Én ezt sem meg nem erősítem, sem nem cáfolom. A román hadsereg úgy gondolja el és tervezi meg a feladatát, hogy az alkotmányos demokráciát bárkivel szemben megvédje." Cáfolta a székely megyék militarizálásának hírét. "Antonescu kiváló katona volt." - mondta. Antonescut nem azért tisztelik, mert együttműködött a Vasgárdával, "becsületes ember volt és tökéletes katona. Ezért tisztelik..." A miniszter szeptemberben elmaradt budapesti látogatásának nem kell jelentőséget tulajdonítani, fejezte be az interjút. /Népszabadság, okt. 26./"

Az európai normák sajnos nem tartalmazzák a kollektív jogok fogalmát, jelentette ki Tabajdi Csaba államtitkár a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. Nem a fogalom lényeges, hanem a tartalom. Ki kell bontani azt a tartalmat, amit a közösségi jogok jelentenek és azért kell küzdeni. - Az RMDSZ-nek az alapszerződéssel kapcsolatos dokumentuma konstruktív és realista, azonban akad abban számára kérdőjel is, ilyen a regionális autonómia. A magyar kormány támogatja a kulturális és közigazgatási autonómiát. - Szó sincs arról, hogy a magyar kormány cserben hagyná a határon túli magyarokat. - A Határon Túli Magyarok Hivatalát rengeteg kritika érte, joggal. Nem egyedi ügyekkel kell foglalkoznia, hanem a határon túli legitim szervezetekkel való kapcsolattartás a feladata, ezenkívül a tárcaközi koordináció, az egisztenciateremtés elősegítése, végül kisebbségpolitikai szellemi műhelyt kell létrehozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

"Az új kisebbségi koncepció értelmében koordinálni kell mindazokat a területeket, amelyek a kisebbségekkel foglalkoznak, és menedzselni kell közülük azokat, amelyektől remélhető, hogy a kisebbségeknek a szülőföldjükön teremtenek egzisztenciát - jelentette ki Törzsök Erika az Erdélyi Naplónak adott interjújában. Sajátos "túlintézményesülés" ment végbe egyes területeken, például elhibázottnak tartja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szovátán történt ingatlanvásárlását, mert azt sohasem használják ki, az összeg nem térül meg. Olyan információs adatbázist kell létrehozni, amely betekintést enged a Magyarországon számba jöhető forrásokba, másrészt láttatja, hol jelennek meg a pályázók, pályázatok, projektek, hogy ne legyenek párhuzamosságok. A kisebbség nincs abban a helyzetben, hogy politikai hatalmát gazdasági hatalommá mentse át. Olyan gazdaságfejlesztési hitel- és garancialapot kell létrehozni Magyarországon, amely a határon túli magyar vállalkozók számára teremt lehetőséget saját vállalkozások nagyobb biztonsággal történő indításához. - Felhívták a Pénzügyminisztérium figyelmét arra, hogy a kormányprogrammal ellentétes a kisebbségek részére megszavazott támogatások csökkentése. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./"

Az 1994/95-ös tanévben óvodástól a középiskolásig 211 317 magyar nemzetiségű diák folytatja tanulmányait magyar, 60 433 magyar tanuló pedig román nyelven, közölte az oktatási minisztériumi kisebbségi igazgatósága. A magyar iskolai népesség a teljes diáklétszám 6,3 százalékát teszi ki. A magyar óvónők száma 1458, a tanítóké 3209, a tanároké 8808. Az országban 2451 intézményben folyik kizárólag, illetve részben magyar nyelven az oktatás, a magyar nemzetiségű igazgatók és igazgatóhelyettesek lélekszáma 1482. /Hajdú-Bihari Napló (Debrecen), okt. 26./

"Okt. 18-21-e között kisebbségi szemináriumot tartottak Bukarestben, az RMDSZ képviselői - tájékoztatás hiányában - csak késve érkezhettek. Az ENSZ genfi emberjogi központja, a kormány által létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács és a román emberjogi intézet /IRDO/ közös rendezésében megtartott szemináriumon egyes kisebbségek képviselői túlméretezettnek nevezték a romániai magyarság jogait. Az államelnökség képviselője kifejtette, hogy a "magyar kisebbségnek az RMDSZ színeiben megjelent új politikai elitje maximalista álláspontra helyezkedik, amit a többség pszichológiailag elutasít". Az RMDSZ képviselője ismertette a kétnyelvű táblák eltávolítását, az oktatási törvény helyzetét és átadta az RMDSZ dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

"Okt. 20-án Budapesten kiosztották a Szentgyörgyi István Alapítvány ez évi díjait /ez volt az első alkalom a díjazásra/. Az alapítvány a budapesti Székely Kör és a Hitelbank támogatásával jött létre, évente az erdélyi magyar színjátszás neves képviselőit tüntetik ki. A mostani díjazottak: László Gerő kolozsvári, Ferenczy István marosvásárhelyi és Péterffy Lajos nagyváradi színművész. Erdélyi színikritikusok ítélik oda a díjat. Szőcs István ismert kritikus szerint "sok pozitív, de még több elszomorító körülmény jellemzi az erdélyi színház világát: bizalomkeltő, hogy elkezdődött ismét a rendezők képzése és jóval népesebbek a színművészetis évfolyamok, de általános mindenütt a pénzhiány, az anyagi bizonytalanság." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

"Oliviu Gherman, a kormánypárt, egyben a szenátus elnöke a Cronica Politica hetilap okt. 24-i számában azt írta, hogy hiba volt az RMDSZ létrehozása. Ez ugyanis megteremtette a "monolitikus követelési struktúrát". A román pártoknak ki kell dolgozni "válaszstratégiát az RMDSZ olyannyira összehangolt akcióira". /Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./ "

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság okt. 22-én Hargitafürdőn tartotta a III. Közgazdász Vándorgyűlést. Az ülésszak témája a romániai magyarság érdekvédelme és a privatizáció volt. György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági alelnöke a témák fontosságát emelte ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Vacaroiu miniszterelnök hazatért kétnapos /okt. 24-25./ prágai látogatásáról. Aláírta a szabadkereskedelmi megállapodást, tárgyalt Václav Klaus cseh miniszterelnökkel, a privatizációs és a külügyminiszterrel, a román kormányfőt fogadta Václav Havel cseh elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Okt. 25-én Romániába érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára, hogy részt vegyen az ET romániai tájékoztatási és dokumentációs központjának felavatásán Bukarestben, amelyre Iliescu elnök jelenlétében került sor. - Philippe Bousquin belga szocialistával az élen okt. 23-tól okt. 25-ig Romániában tartózkodott a Szocialista Internacionálé küldöttsége, hogy tanulmányozza a magukat szociáldemokratáknak valló pártok - Romániai Szociáldemokrata Párt, Szocialista Demokrácia Romániai Pártja /kormánypárt/, Demokrata Párt - tevékenységét. Mindhárom csatlakozni szeretne a Szocialista Internacionáléhoz. A küldöttség más pártokkal is találkozott, így az RMDSZ-szel, Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Bitay Ödön, a Szociáldemokrata-újbaloldali Tömörülés alelnöke az Evenimentul Zileiben, majd a BBC-ben jelentette be, hogy mivel az RMDSZ nem nézi jó szemmel platformjuk egységszándékait, önálló magyar pártot hoznak létre. Minderről okt. 27-28-i tanácskozásukon döntenek. Dáné Tibor, a tömörülés elnöke elmondta, hogy minderről csak a rádióból értesült, de tájékozódni fog. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Dáné Tibor okt. 25-én nyilatkozott: nem sikerült kapcsolatba lépnie Bitay Ödönnel, de platformjuk megyeközi értekezletét az RMDSZ égisze alatt tartják meg. Amennyiben úgy döntenek, hogy párttá alakulnak, Dáné Tibor elnök kilép a tömörülésből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

A nemzet nemzetpolitkát, nem pedig állampolitikát vár a magyar kormánytól, mondta Tőkés László püspök aug. 26-án Mosonmagyaróváron, az 1956-os sortűz áldozataira emlékező gyásznap ifjúsági fórumán. /Magyar Nemzet, okt. 27./