"Kincses Előd az 1990-es marosvásárhelyi vérengzés egyik szemtanújaként írta meg könyvét /Marosvásárhely fekete márciusa, Püski Kiadó, Budapest, 1990./, a magyar kiadás után megjelent románul és angolul, a napokban pedig franciául lát napvilágot /Sombre Printemps a Targu-Muresu, Ed. Mediant, Budapest-Paris, 1994./. A kötet előszavában Laurent Lesage fiatal párizsi újságíró Kincse Előd máig sem lezárult ügyét "mini Rushdie-ügynek" nevezte. Eltérően Rushdie-tól őt nem könyve, hanem politikai tevékenysége miatt üldözik Romániában, mondta Kincses Előd. Vádemelés nem történt, azonban az eljárást nem szüntették meg. Ezért Kincses Előd emberjogi pert indított Strasbourgban. Távlatilag a két nemzet közötti megbékélésnek nincs alternatívája, mondta. /Népszabadság, aug. 29./"

Kovács László külügyminiszter aug. 29-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, valamint Takács Csabát és Bodó Barna ügyvezető alelnököt. Ez a megbeszélés a Melescanu külügyminiszter szept. 5-i budapesti látogatásának előkészítéséhez tartozik. Az RMDSZ már az aug. 24-i budapesti megbeszélésén átadta a tárgyalás alapját képező RMDSZ dokumentumokat, helyesbítette Takács Csaba az Evenimentul Zilei állítását, miszerint ezeket a dokumentumokat csak most adták át. - Takács Csaba az aug. 29-i tárgyalásról elmondta, hogy megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyeket fontosnak tartanak az alapszerződésbe foglalni. A dokumentumhoz tartozó jegyzékben részletesen kitértek azokra a szempontokra, amelyeknek megoldására igényt tartanak. A garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a román törvénytárba alkotmányos jogként beépülnek az elvárások. Tehát nem garancia a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31., Új Magyarország, aug. 30., Tőkés László is jelen volt: Magyar Nemzet, szept. 3./ Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. /Népszabadság, aug. 30./

Az 1993/94-es tanévben 412 I-IV. osztályos magyar iskola és tagozat működött /314 önálló, 98 tagozatos/ 61 575 tanulóval, 849-cel többel, mint az előző tanévben. 11 045 magyar tanuló román iskolába jár /az összes magyar elemista 15,2 %-a/. Összesen 3299 magyar tanító működött, 60-nal több, mint az elmúlt tanévben, viszont közülük 825-en szakképesítés nélküliek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./ Előzmény: aug. 27.

Bartha Sándor marosvásárhelyi tanár 15 tanulóval Bélborba látogatott, ahol a helyi rendőr megmotozta a diákokat, bicskát, kést talált náluk, ezért a tanárra 85 ezer lej pénzbírságot szabott ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Autonómia most címmel szervez mozgalmat Eva Maria Barki Bécsben élő jogásznő. Az autonómiához való jog lehet a szilárd alap, hangsúlyozta és emlékeztetett a már működő európai modellekre, így az Európai Unió által 1991. dec. 16-án leszögezett vezérelvekre, melyet első ízben Szlovénia és Horvátország nemzetközi elismerésénél alkalmaztak. Az elismerés előfeltétele az önkormányzathoz és autonómiához való jog, ezen belül külön státushoz való jog mindazokon a területeken, ahol a nemzetiségek többséget képeznek. /Új Magyarország, aug. 30./

Fülei-Szántó Endre pécsi egyetemi tanár 1986-tól 1990-ig vendégprofesszor volt a bukaresti egyetemen. Ezekről az évekről szól megjelent naplója: Fortélyos fogságban. Egy vendégtanár pszichológiai kalandja a Balkánon /Pannónia Kiadó, Pécs/. A könyv leggyakoribb szavai: megfigyelés, besúgás, lehallgatás, rejtőzés. /Magyar Nemzet, aug. 30./

"Szent István-napokat rendeztek a Maros megyei Hármasfalu községhez tartozó Székelyszentistván faluban aug. 18-20-a között. Az első napon beszédet mondott Markó Béla, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, Losonczy Zoltánné, Csongrád polgármestere, Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője. A második napon helytörténeti előadások hangzottak el, aug. 20-án pedig az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői tartottak ökumenikus istentiszteletet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében arról szólt, hogy "ezerszáz esztendős létünk itt a Kárpát-medencében elegendő példát ad nekünk a túlélésre, a megmaradásra és ami a legfontosabb, a megújulásra." Erdélyben meg kell teremteni az egészséges nemzeti tudatot. A "magyar történelem nem a vereségek, hanem a talpra állások, az újból és újból megteremtett ország, a nemzetépítő akarat, az el nem tiporható szolidaritás, a mindig megőrzött hagyomány és a mindig megújított otthon története." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Székelyszentistván, Csókfalva és Átosfalva összeépült, ma már Hármasfalu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./"

Tabajdi Csaba aug. 23-án fogadta a börtönből szabadult székelyföldi fiatalokat, az előző napon öngyilkosságot elkövetett Vass-Kiss Előd társait, akiknek magyarországi beilleszkedésükhöz a szükséges tartózkodási és munkavállalás engedélyek beszerzésében segítséget ígért Törzsök Erika a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Aug. 27-én beiktatták a két éve agyvérzés miatt tolószékbe kényszerült Alexandru Todea bíboros, Fogaras és Gyulafehérvár görög katolikus érsekének utódát, a 63 éves Lucian Muresant a balázsfalvi székesegyházban. Jelen volt John Bukovsky romániai apostoli nuncius, Jakubinyi György gyulafehérvéri érsek, Reizer Pál szatmári püspök, a magyarországi püspöki kar képviseletében pedig Keresztes Szilárd görög katolikus megyéspüspök. Lucian Muresant júl. 20-án nevezte ki a pápa. /Magyar Kurír (Budapest), 181. sz., aug. 31./

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke aug. 29-én Budapestre utazott, az európai rektorok konferenciájára. Göncz Árpád is fogadja. Constantinescu Budapestről Münchenbe utazik, hogy részt vegyen a bajorországi Keresztényszociális Unió kongresszusán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug.31./

"Tőkés László elmondta, hogy elemző tanulmányára, amely folytatásokban jelent meg /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-13./, mindeddig nem érkezett mértékadó válasz, noha az anyagot megküldték minden mértékadó tényezőnek. Az alapszerződéssel kapcsolatban a legfigyelemreméltóbb a magyarországi sajtóban Méray Tibor Miért nem kellenek alapszerződések? /Népszabadság, aug. 17./ című írása, amely "megerősíti az erdélyi véleményeket, miszerint egy román-magyar alapszerződés felvetése erőltetettnek, elsietettnek tűnik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./"

Az RMDSZ meghirdetett akciójának megfelelően gyűlnek az aláírások. Az RMDSZ oktatási törvénytervezetének benyújtásához 250 ezer aláírás szükséges. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./

Az 1993/94-es tanévben 620 magyar nyelvű általános iskola vagy tagozat működött, az előző évhez képest az önálló magyar iskolák száma 9-cel csökkent, a tagozatoké 12-vel emelkedett. Ebben a tanévben 79 508 magyar V-VIII.osztályos járt iskolába, közülük 63 905 anyanyelvén /80,4 %/, 15 603 magyar diák románul tanult. A magyarul tanulók lélekszáma az előző tanévhez viszonyítva 4248-cal volt kevesebb. Az országos csökkenés 5,7 %-os, a magyar ennél magasabb, 6,2 %-os. Az egyes megyékben eltérőek az arányok. A jelzett tanévben a magyar oktatásban 6019 tanár tanított, közülük 5496 /91,3 %/ magyar, 523 pedig román nemzetiségű. A tanárok 69,1 %-a szakképesítéssel rendelkezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Tabajdi Csaba államtitkár kijelentette, hogy a Duna Tv autonómiáját meg kell őrizni. /Népszabadság, aug. 31./

"Markó Béla budapesti /aug. 29-i/ tárgyalása után nyilatkozott. Melescanu budapesti látogatásakor "nagy nyomatékkal kellene szóba kerülnie a romániai magyarság problémáinak." A Horn-kormány kisebbségi politikája egyik próbakövének tartotta a Határon Túli Magyarok Hivatalának problémáját, ez pozitív módon oldódott meg. A Duna Tv önállóságának meghagyását szintén nagyon fontosnak tartja. /Népszabadság, aug. 31./ "

Románia lakossága az 1992. jan. 7-i népszámlálás adatai szerint 22 810 035 fő, a lakosság 89,4 %-a /20 408 542/ román, 7,1 %-a /1 624 959/ magyar, ebbe beleszámították a 831 magát székelynek vallót is. 119 462 fő német nemzetiségűnek vallotta magát. Az egyéb nemzetiségűek közé sorolták a 2165 csángót. Az anyanyelv szerinti megoszlás eltérő, eszerint a lakosság 90,67 %-ának /20 683 406/ anyanyelve román, 7,17 %-ának /1 639 135/ magyar. A magyar anyanyelvűek aránya 1977-ben még 7,98 % volt. Románia lakosságának felekezeti megoszlását tekintve a legnagyobb vallások: ortodox 86,81 % /19 802 389/, római katolikus 5,1 % /1 161 942/, református 3,52 % /802 454/, görög katolikus 0,98 % /223 327/. A magyar nemzetiségűek vallási megoszlása: római katolikus 669 420 fő, református 765 370 fő, görög katolikus 23 393 fő, unitárius 74 021 fő, zsinatpresbiteri evangélikus 12 842 fő, ágostai evangélikus 7 201 fő, baptista 12 845 fő, adventista 8 280 fő, pünkösdista 4 339 fő, a többi kisebb egyházak között oszlik meg, illetve 3 277 fő vallás nélküli és 616 fő ateista. /Birtók József: Nemzetiség, anyanyelv, felekezet - megszámolva. = Keresztény Szó (Kolozsvár), aug./

A Hunyad megyei RMDSZ és EMKE közös közleményben tiltakozott Dávid Ferenc emléktáblájának meggyalázása miatt. Az unitárius egyház alapítójának a dévai várban elhelyezett emléktáblának magyar nyelvű feliratát letörték. A felháborító cselekedetről jún. 20-án szereztek tudomást, akkor írásban értesítették a megyei tanácsot, a rendőrséget és a sajtót. A jún. 23-án kelt tiltakozást a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, Borbély Márton és az EMKE megyei elnöke, Scheiber István írta alá. /Hunyadvármegye (Déva), aug. - I. évf. 6. sz./

Kőrösi Csoma Sándor életművét, jelentőségét összegező írás olvasható a folyóiratban. /Domonkos János: Egy kis székely falu nagy szülöttje. = Hunyadvármegye (Déva), aug. - I. évf. 6. sz./

Göncz Árpád köztársasági elnök aug. 31-én fogadta a Parlamentben Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét, bukaresti egyetemi rektort, aki az európai rektorok budapesti konferenciáján vett részt. /Népszabadság, szept. 1./

A Bihari Napló közölte az oktatási törvénynek az RMDSZ által kidolgozott tervezetét /Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról/. Ebben szerepel, hogy a törvény hatályba lépésekor újjászervezik a Bolyai Tudományegyetemet, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /önálló intézményként/, a kolozsvári Zeneművészeti -, a Képzőművészeti -, az Agronómiai Főiskolát, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolát, magyar tannyelvű tanszéket a kolozsvári Műszaki Egyetemen. A felekezeti iskolák visszaadása szintén szerepel a törvényben. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

Az 1993/94-es tanévben 141 líceumban folyt magyar nyelvű oktatás /41 önálló anyanyelvű intézmény, 100 pedig tagozat/, az előző tanévben 151 líceumban volt magyar nyelvű tanítás ebből 31 önálló, 118 tagozatos/. Az 1993/94-es tanévben 30 475 magyar középiskolás végezte tanulmányait, az ország középiskolásainak 4,2 %-át alkották. Az előző évhez képest 721 tanulóval kevesebben jártak magyar nyelvű középiskolába. IX. osztályba 7331 magyar tanuló járt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Bukarestben a Tudományegyetemen működő Hungarológiai Tanszék a filológiai tudományok doktora fokozatot előkészítő képzést indít magyar nyelvészetből, jelentette be dr. Murvai Olga tanszékvezető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Milan Resutik, Szlovákia bukaresti nagykövete a román sajtóban közzétett nyílt levelében igyekezett tisztázni a félreértést, amely a szlovák nemzeti felkelés 50. évfordulója tiszteletére Besztercebányán tartott ünnepség nyomán terjedt el a román tömegtájékoztatásban. A román tudósítók ugyanis sértődötten vették tudomásul, hogy a beszédekben kifelejtették a román hadsereg szerepét. Milan Resutik rámutatott, hogy a felkelés idején még egyetlen román katona sem eshetett el, ugyanis a román hadsereg hónapokkal 1944. aug. 29-e után érte el Szlovákiát. /Új Magyarország, szept. 1./

Szept. 1-jétől 20 százalékkal emelkedik kenyér ára. /Új Magyarország, szept. 1./

Az Adevarul interjút közölt Melescanu külügyminiszterrel. A Románok Nemzeti Egységpártjának /RNEP/ belépése a kormányba kimondottan jótékony a magyar-román kapcsolatokra, mondta, hiszen az RNEP szintén az alapszerződés megkötését sürgeti. Az RMDSZ etnikai párt, állapította meg, így maximálisan kihasználja ütőkártyáit. Melescanu megmagyarázta az RMDSZ vezetőinek, hogy az általuk felvetett kérdéseket nem lehet megoldani az alapszerződés keretében. /Adevarul (Bukarest), szept. 1., ism.: Új Magyarország, szept. 2./

Pető Iván, az SZDSZ elnöke szept. 1-jén Budapesten fogadta Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét. Az alapszerződéssel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a határgaranciákat a magyar kisebbség jogaival kapcsolatos garanciákkal kell összekapcsolni. Constantinescu Jeszenszky Géza MDF-es képviselővel, volt külügyminiszterrel is eszmecserét folytatott. /Magyar Hírlap, szept. 2./

Melescanu külügyminiszter budapesti útja előtt nyilatkozott a Népszabadságnak. nem visz magával szövegváltozatot az alapszerződéshez, mert a román javaslatot néhány hónappal ezelőtt már eljuttatták. Szeretné, ha jövő tavaszra aláírnák az alapszerződést. /Népszabadság, szept. 2./

Romániában a IX-es tanulók létszáma 1990 óta növekszik, a magyar nyelven tanulók száma viszont csökken /1990/91: 9916, 1993/94: 7331 fő. Az iskolatípusonkénti megoszlás azt mutatja, hogy a magyar tanítási nyelvet választóknak több mint fele az elméleti líceumba jár, tehát olyan szakokra, amelyek folytatásaképpen az anyanyelvi képzés elérhető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

"Markó Béla Szegeden, a nyári egyetemen /júl. 25-én/ mondott beszédét közli a hetilap /Hagyományőrzés és modernizációs törekvések Erdélyben/. "Erdély tulajdonképpen egy mítosz." - állapította meg Markó Béla. Ez a mítosz nem az elveszett paradicsomról szól, "hanem az ellopott paradicsomról. És végső soron ez is az igazság." "Szabad együtt- és különlétről lenne szó, nem egy olyan egyenlőtlen küzdelemről, amelyben a többségi mentalitás maga alá akarja gyűrni a kisebbség szellemiségét." Ilyen körülmények között nem a természetes egymásrahatás következik, "hanem a védekező elzárkózás egymástól." Az értelmiségiek az önmegőrzés ideológiáját teszik magukévá, jobban fognak támaszkodni a hagyományos értékekre. A megmaradás ideológiája szinte feloldhatatlan ellentétben van a megújulás ideológiájával. Egy védekezésre kényszerített közösséget kellene más szemléletre felkészíteni, de úgy, hogy az elit továbbra is közösségi maradjon. "Nem a hagyomány elutasításában látom ezt a lehetőséget, hanem a tradíciók egészséges elrendezésében." Az "erdélyi magyarságnak egyetlen kiútja van: menekülés előre! Gazdaságban, politikában, kultúrában is." /A Hét (Bukarest), szept. 2./"

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke szept. 2-án Budapesten tárgyalt Szent-Iványi István külügyi államtitkárral, fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Szekeres Imre az MSZP és Pető Iván az SZDSZ frakcióvezetője /Magyar Hírlap, szept. 3./ és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Constantinescu a német-francia kiegyezéshez hasonló megoldást, közös infrastrukturális fejlesztést javasolt. /Magyar Nemzet, szept. 3./