Mircea Cosea gazdasági reformügyi miniszter bejelentette, hogy júl. 1-jén kezdődik a tömeges privatizáció, kétezer kis- és középvállalat magánkézbe adása. Először közzéteszik a vállalatok listáját, majd aug. 1-jétől kezdődik a tényleges rajt. A privatizációs program legvitatottabb pontja, hogy egy állampolgár egy vállalatnál csak egy vagyonjegyet válthat részvényre. Az IMF júliusig adott határidőt a privatizációs program megindítására, ugyanígy az értéktőzsde megnyitását is az IMF sürgette. - Az eddig megállíthatatlannak tűnt /1993-ban 300 %-os/ infláció üteme mostanra megszelídült, féléves szinten 180 %-os. /Heti Világgazdaság, júl. 16./

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 15-i sajtóértekezletén idézte az RMDSZ határozatának azt a részét, ahol polgári engedetlenségre, illetve tiltakozó tömegmegmozdulásokra szólítja fel a romániai magyarságot. Ezt alkotmányellenesnek, törvénytelennek nevezte. Kellő felelősségérzetre, józanságra szólította fel az RMDSZ-t. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az RMDSZ saját oktatási rendszert hozzon létre. "Az ilyen törekvések az etnikai és önigazgatási szeparatizmust célozzák." Az RMDSZ-határozat olyan szélsőséges megnyilvánulásokra szólít fel, "amelyek veszélyeztetik az ország békéjét és stabilitását." /Új Magyarország, júl. 16./ "

Nem sétálhattunk, zárkáinkban nem ülhettünk le, nem kaphattunk levelet, emlékezett vissza Vass Kiss Előd, a hét székelyföldi egyike, akik márciusban amnesztiával szabadultak, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Budapesten tartott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform és a Magyarok Világszövetsége. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a strasbourgi emberi jogi bíróságon kezdeményezi a perújrafelvételt, mert mindnyájukat gyilkosokként helyezték szabad lábra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Népszabadság, júl. 16./ Nemzetközi összefogás segítségével kiszabadultak a börtönből, ez csupán az első győzelem, mondta Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője. Iliescu elnök a spontán hatóságellenes cselekményekre, amennyiben azok 1989. dec. 22-én éjfélig zajlottak le, amnesztiát hirdetett, de ezt a román hatóságok csak a románokra alkalmazták. /Magyar Hírlap, júl. 18., Új Magyarország, júl. 18./

Júl. 17-én Bukarestbe érkezett William Perry amerikai védelmi miniszter, aki tájékozódni akar a Balkán biztonságának kérdéséről. Találkozik Iliescu elnökkel is. Négy hónapja üresen áll a washingtoni román nagyköveti poszt és az Egyesült Államokat sem képviseli jelenleg nagykövet Bukarestben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Magyar Hírlap, júl. 18./

Az új magyar kormányprogramból a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatos részt emelték ki a román lapok. Az Adevarul címében is kiemeli, hogy Horn Gyula mindössze tízmillió magyar miniszterelnökének vallja magát. /Magyar Hírlap, júl. 18./

Júl. 15-én Bukarestben kiosztották az Írószövetség 1993-as díjait. A kisebbségek közül Kovács András Ferenc Költözködés /Kriterion, 1993./ verseskötetét és egy szlovák szerző, Dagmar Maria Anocha verseskötetét érdemesítették a díjra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

William Perry amerikai védelmi miniszter elégedetten nyilatkozott júl. 18-i sajtóértekezletén, elutazása előtt, romániai tárgyalásáról. Melescanu vázolta, hogy Románia milyen szerepet tölthetne be a boszniai válság rendezésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20., Magyar Hírlap, júl. 19./

"Horn Gyula véleményezés céljából eljuttatta a kormányprogramot mintegy félszáz határon túli vezetőnek. Sütő András szerint egy pusztán ígérgetésre épülő alapszerződés még akkor is katasztrofális kompromisszum lenne, ha garanciák, gyakorlatilag soha számon nem kérhető vállalások egészítenék ki. Sütő "tragikus tévedésnek" tartja, hogy adottak volnának a történelmi megbékülés feltételei. A feltétel az lenne, ha a román vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzeti államot. /Népszabadság, júl. 19./"

"Az új magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos elképzeléseit értékelték az ellenzéki pártok. Csóti György /MDF/ szerint irreálisak azok a nyilatkozatok, hogy gyorsan megköthetők az alapszerződések, mert Romániában és Szlovákiában az uralkodó politikai körök az ott élő magyarság politikai követeléseit nem kívánják kielégíteni. Rossz üzenet a határon túli magyarság részére az, hogy Horn Gyula tíz és fél millió magyar miniszterelnöke akar lenni. "Figyelembe kell vennünk szomszédaink sérelmeit, de nem lehet saját érdekeinket föladni." Csépe Béla /KDNP/ hozzátette, hogy amennyiben Horn Gyula valóban felelősséget érez a határon túli magyarokért, azt a gyakorlatban be is kell majd bizonyítania. Úgy véli, hogy az Antall-féle kisebbségi elképzelésekhez képest ez a mostani visszalépés. Torgyán József /FKGP/ a hatpárti konszenzust sürgette. Kövér László /Fidesz/ úgy látja, hogy a koalíció pártjainak álláspontja habozó, ő is a hatpárti konszenzust tartja szükségesnek. /Új Magyarország, júl. 19./"

A színfalak között készül valami, ami az etnikumközi feszültség fokozódásához vezethet. A román lapok ismertették, hogy Iliescu elnök szóvivőjén keresztül elítélte az RMDSZ tervét, a polgári engedetlenség módszereinek alkalmazását. A Romania Libera viszont kommentálta: Iliescu a bányászok Bukarestbe hívásával meghonosította a polgári engedetlenség módszerét, most viszont, mert érdekei úgy kívánják, ugyanezt elítéli. A Román Nemzeti Egységpárt pedig rendkívüli ülésszak összehívást kérte a tanügyi törvény ügyében. /Magyar Nemzet, júl. 19./

Entz Géza utóda a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki székében Lábody László, aki szeptember közepén foglalja el hivatalát. 1992 végéig ő is a hivatalban dolgozott. A kormányprogram kidolgozásában részt vett. A határon túli magyarság ügye nemzeti ügy, nyilatkozta. /Népszabadság, júl. 19./

Nits Árpád feltette a kérdést, miért olyan zajosak, botrányosak a kilépések és miért olyan csendesek a visszasomfordálások? A legutóbbi SZKT-ülésen történt kilépésről vezércikk sugallta, hogy ez maga a megoldás. Egy másik SZKT-tag viszont nyilvános feljelentést közölt egyik kollégájáról Horthy temetésével kapcsolatban és kijelentette, amíg ez a kolléga az SZKT tagja, ő nem vesz részt az üléseken. Ennek ellenére most megjelent az SZKT-ülésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Kántor Lajos júl. 10-i ülésen történt kilépéséről van szó. A vezércikk: Miklós László: Nincs felelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Bányai Péter jelentette ki /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 24./, hogy nem vesz rész az üléseken, amíg azokon jelen lesz Borbély Imre, akinek cikkében /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 14./ az szerepelt, hogy Horthy tisztességes magyar ember volt.

A Korunk folyóirat helyzetét ismertette Kántor Lajos főszerkesztő. Májusban a Művelődési Minisztérium lapkiadója faxon értesítette a szerkesztőséget, hogy szüntessenek be minden tevékenységet, nincs pénz. Ugyanakkor számítógépes vírusok megsemmisítették a kiszedésre előkészített szöveget. Szerencsére előtte a mesterpéldányt eljuttatták a nyomdába, így megjelenhetett a szám. A Korunk nem tett eleget a felszólításnak, tovább működik. Bíznak abban, hogy segítséget kapnak, segít a Korunk Baráti Társaság. /Népszabadság, júl. 19./

Megalakult a Magyar-Román Baráti Társaság budapesti tagozata, a volt Országos Béketanács tagjai, a mostani Magyar Békeszövetség tisztségviselői segítettek és közreműködtek ebben. A budapesti tagozat vezetője dr. Serényi Gusztáv, az országos elnök Iglói Zoltán. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, júl. 19./

Duna-Maros-Tisza néven regionális együttműködést készítenek elő Temes, Arad megye, Vajdaság, illetve a dél-alföldi megyék vezetői, melyet őszre akarnak aláírni. /Magyar Hírlap, júl. 19./

Júl. 16-án Triesztben, a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete alkalmával Horn Gyula miniszterelnök megbeszélést tartott Moravcík szlovák, majd Vacaroiu román miniszterelnökkel. A román kormányfővel folytatott megbeszélésen részt vett a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Kovács László is. Egyetértettek abban, hogy mihamarabb alá kell írni az alapszerződést. Magyarország elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön az alapszerződésbe. A magyar fél fölvetette a határokon uralkodó állapotokat. Vacaroiu javasolta, hogy tegyék rendszeressé a külügyminiszterek találkozóit és tartsanak miniszterelnöki találkozót. /Népszabadság, júl. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Horn Gyula beszámolt Vacaroiu kormányfővel való tanácskozásáról. Tisztázta, hogy azért hozta szóba az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, mert nemzetközi kötelezettségekről van szó, legyen az az oktatási törvénytervezet, a magyarság bevonása a privatizációs folyamatba vagy a Mátyás-szobor. Vacaroiu jelezte, hogy Horn Gyula korábbi üzenete alapján a szobor esetében lépett a központi hatalom, hogy megfékezze a kolozsvári nacionalistákat. - Megállapodtak, hogy az alapszerződés ügyét a két külügyminiszter feladatául teszik, készítsenek leltárt a vitás kérdésekről és tegyenek javaslatot azok megoldására. A magyar miniszterelnök szóba hozta a határátkelőkön kialakult helyzetet, szükség lenne a vámkezelő személyzet bővítésére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

Csíkszeredában megnyitották a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett idei Bolyai Nyári Egyetemet. Jelen voltak az RMDSZ vezetői, a magyar és a román szakminisztériumok képviselői, a Bolyai Társaság vezetői. Nyolc napos a tanfolyam /júl. 16-24./, melyet ezerkétszáz pedagógus számára rendeznek /közülük 900-an Erdélyből, 300-an Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból és Jugoszláviából valók/. Az előadásokat Erdély különböző városaiban tartják. Az előadók között 120-an magyarországiak. A rendezvény támogatói között van a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Anyanyelvi Konferencia, az egyházak és a romániai Kisebbségi Tanács. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

"Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügyi miniszter júl. 18-i közleményében tiltakozott a Duna Tv egyik műsora ellen, amelyben a székelyföldi amnesztiával szabadultak ügyével foglalkoztak. A közlemény szerint a perekben bebizonyosodott, hogy gyilkosság történt, sőt dec. 22-én a hadsereg és a Securitate átállt a forradalom oldalára. Ezek erősen vitatható megállapítások, továbbá kérdés marad, a székelyföldiekre miért nem vonatkozik az amnesztia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ Paunescu szenátor gyilkosoknak nevezte az ártatlanul bebörtönzötteket, majd gyalázta az RMDSZ-t és kérte a román hatóságok erélyes fellépését a "nemzetellenes és románellenes akciókkal szemben". /Új Magyarország, júl. 20./"

Ötödik alkalommal rendezik meg a bálványosi nyári szabadegyetemet, idén júl. 20-24-e között, az előadók között magyarországiak /Zwack Péter, Pokorny Zoltán, Kövér László/ is lesznek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

"1993-ban alakult meg Csíkszeredán az Eurokultúra Társaság, mondta el az egyik alapító tag, Borbély Ernő, melynek célja az európai kultúrák kölcsönös megismerése, "szellemi és kulturális értékeink európai népszerűsítése". Az Eurokultúta Társaság hívta meg székelyföldi körútra a Duna Televíziót. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./"

Voltak, akik felháborodtak, amikor Szőcs Géza a nyolcvanas években szamizdatot adott ki, mások pártosan Tőkés László 1989-es kiállását ítélték el. Most pedig Szőcs Gézát rágalmazzák azért, mert átvette az Analóg Kiadót. Milliókat kérnek rajta számon, amikor Szőcs Géza veszteség fedezésére próbál pénzt szerezni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

Az 1993-ban megalakult Dósa Elek Társaság célja a Budapesten tanuló erdélyi fiatalok szakmai összefogása annak érdekében, hogy a szülőföldjükre visszatérni szándékozókat a közösségi érdekek szolgálatába állítsa. Szakértői anyagokat készítenek az RMDSZ-nek és különböző platformoknak, ismertette munkájukat Markó Attila és Borbély Zsolt Attila. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

A Szatmári Friss Újság júl. 20-ától számítógépes szedéssel, nyolc oldalon jelenik meg. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 20./ A napilap 11-12 ezer /pénteken 18-19 ezer/ példányban jelenik meg, 8500 előfizetőjük van. A lapot a Zotmar Press Kft adja ki. A szerkesztőség összlétszáma a kisegítőkkel együtt 23 fő. Főszerkesztő: Veres István, helyettese: Kiss Ferenc.

"Az Adevarul júl. 19-i száma szerint radikalizálódik az RMDSZ. A lap szerint a szervezet azért "keményített be", hogy értésére adja a szociálliberális koalíciónak: a romániai magyarság veszélyben van, tehát folytatni kell az Antall-Boross-féle politikát. /Népszabadság, júl. 20./ "

"Az eddigi eszközök, tehát a dialóguskeresés, a parlamenti küzdelem, a külpolitikai munka föllendítése nem bizonyult elegendőnek - állapította meg Markó Béla a vele készített interjúban. Olyan értelemben kell a stratégiát megváltoztatni, hogy ezen eszközök mellett fokozottabban kell építeni a civil társadalom szolidaritására. Az oktatási törvénytervezettel kapcsolatban kidolgoztak egy akcióprogramot, ennek része az aláírásgyűjtés. A kolozsvári események a román belpolitikai élet tragikus anomáliáira figyelmeztetnek, "hogy minden közbenjárás ellenére nem lehetett ezt a nyilvánvalóan magyarellenes, kultúraellenes" provokációt másképp megállítani. - "Az erdélyi magyarságnak az a célja, hogy megmaradhasson itt Romániában magyar közösségnek", megőrizhesse identitását. - A Demokratikus Konvenció nem támogatja egyöntetűen az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"

Az MDF állásfoglalása bírálja a kormány külpolitikai programját. A szomszédos országokkal kötendő alapszerződéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy amíg Magyarország kötelezettséget vállalna a határok sérthetetlenségére, addig a másik részről csak ígéretek formájában rögzítenék a kisebbségi jogok biztosítását. Szlovákia és Románia a mai napig nem teljesítette az Európa Tanács követelményeit. /Új Magyarország, júl. 21./

A Polgári Szövetség Pártja és a Nemzeti Liberális Párt júl. 21-én aláírta az egyesülési jegyzőkönyvet, létrehozva a Polgári Liberális Szövetséget. /Magyar Hírlap, júl. 22./

A román rendőrség néhány napon belül átadja magyar kollégáinak a budapesti zsidó múzeumból tavaly decemberben elrabolt és egy Bukarest környéki román faluban megtalált műkincseket. /Népszabadság, júl. 22./

Újabb Antonescu-szobrot állítanak fel, Karánsebesen, a városközpontban. A városi tanács már jóváhagyta a tervet. /Magyar Hírlap, júl. 22./

"Horn Gyula miniszterelnök Markó Bélával folytatott tárgyalása után nyilatkozott a Kossuth Rádióban. Mi nem akarunk küldetéstudatról beszélni, mondta. "A trieszti találkozón Vacaroiu miniszterelnök úrhoz intézett első kérdésem az volt, hogy hogyan fogadhatott el a román parlament egy olyan tervezetet, amely olyan szűkre korlátozza az ottani magyarság oktatását, és szóvá tettem azt is, hogy kiszorítják, nem teszik lehetővé a tiltakozáson való részvételüket." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"