Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1994. június 23.
Jún. 22-én Václav Havel elnök Bukarestben aláírta a cseh-román alapszerződést. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
1994. június 23.
Jún. 22-én Gyulán megnyitották a magyar-román baráti találkozót. Felszólalt Arad polgármestere, Adrian Dohotaru államtitkár, megjelent a két ország nagykövete is. /Népszabadság, jún. 23./
1994. június 23.
Szász János úgy érzi, hogy senki sem áll mellé, szavait félremagyarázzák, azon gondolkodik, hogy búcsút kell mondani a politikai közírásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
1994. június 24.
Maros megyében a rendőrség és az útügyi hivatal emberei jún. 21-én a prefektus utasítására több mint 20 helységben leverték és összetörték a kétnyelvű táblákat, a tulajdonosok belegyezése nélkül magánterületre is behatolva, ahol a táblák 1990 óta álltak. Az RMDSZ megyei szervezetének jún. 22-i állásfoglalása elítélte ezt a provokációt, emlékeztetve az ET-ajánlásokra, amelyek betartását Románia vállalta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1994. június 24.
A képviselőházi vitában gyakorlatilag az összes kisebbségi oktatást szolgáló RMDSZ-javaslatot elutasították, így az ország történelmét és a földrajzát románul kell tanítani, akárcsak az egészségügyi, jogi, műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági szakoktatás esetében a szaktárgyakat, a törvény tiltja az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezését, elveszi az egyházak jogát hagyományos iskolahálózatuk működtetéséhez. A törvény mellett végül jún. 23-án 207-en, ellene 39-en, az RMDSZ és a Liberális Párt`93 képviselői szavaztak /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./, 14-en tartózkodtak. /Népszabadság, jún. 24./ Az RMDSZ képviselőházi csoportja nyilatkozatában keserűen és felháborodással állapította meg, hogy az oktatási törvény tervezete jelenlegi formájában abszolút elfogadhatatlan a romániai magyar közösség számára, hiszen nyilvánvaló és minősíthetetlen szentesítését jelenti a kisebbségek diszkriminációjának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, jún. 24./
1994. június 25.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa jún. 22-én ülésezett Kolozsváron. Megállapították, hogy a Kolozsváron kialakult helyzet és a tanügyi törvénytervezet parlamenti vitájának jelenlegi állása kimerítik a válsághelyzet fogalmát. A Kolozsváron kialakult feszültség merényletet jelent az egyetemes kulturális örökség ellen is. Sorozatos tiltakozó megnyilvánulások szükségesek, az első a jún. 24-ére tervezett ökumenikus istentisztelet Kolozsvár főterén. Ügyelőszolgálatot kell felállítani az ásatások megkezdésének megakadályozására. Az oktatási törvénytervezet diszkriminatív, alkotmányellenes, ellentétes az ET-ajánlásokkal. Az RMDSZ-nek a tiltakozás határozottabb formáit kell alkalmazni. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1994. június 25.
A Demokratikus Konvenció /DK/ Kolozs megyei szervezete is felemelte szavát a Mátyás-szobor mellett, Virgil Lazar szóvivő közölte, hogy a DK részt vesz a tiltakozó akciókban. Octaviu Buracu pedig kijelentette, hogy szükség esetén a szoborhoz láncoltatja magát. /Magyar Hírlap, jún. 24., a Demokratikus Konvenció felhívása: Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1994. június 25.
Kolozsváron jún. 23-án a városházán tartott megbeszélésen a városi, megyei vezetőség, a múzeum és az RMDSZ képviselői jelentek meg. Medrea alprefektus kitartott eredeti elképzelése mellett, hogy a szobor eltávolítható az ásatások érdekében. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1994. június 25.
"Kolozsváron jún. 24-én reggel a tévé helyi adásában felolvasták Funar polgármester felhívását, amelyben kérte a város lakosságát, ne válaszoljon az RMDSZ "provokációjára". Békésen gyűlt össze a tömeg Kolozsváron, a Mátyás-szobor előtti téren az ökumenikus istentiszteletre. Délelőtt 11-kor a főtérre vonultak a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ országos és helyi vezetősége, a társszervezetek, a magyar parlamenti képviselők és szenátorok, valamint a demokratikus román ellenzék képviselői. Beszédet mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök, dr. Erdő János, unitárius egyházi főjegyző, Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök, Kiss Béla, evangélikus egyházi főjegyző, Czirják Árpád katolikus főesperes, Tőkés László nagyváradi református püspök, Doina Cornea, Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Markó Béla. A tömeg békésen szétoszlott. Az RMDSZ őrtállókat nevezett ki, akik figyelik a teret. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"
1994. június 25.
"Nemrég zajlott le Párizsban "A román emigráció, identitás és történelmi tudat" témájú tanácskozás, amelyen a Franciaországban élő románokon kívül részt vettek Németországból, Spanyolországból, Svédországból érkezettek, meg amerikaiak, angliaiak, kanadaiak, svájciak - és bukarestiek is. Szinte napra egybeesett vele a Sinaián rendezett találkozó /Románia és a románok a kortársi tudományban/. Sinaián Iliescu elnök is beszédet mondott, a legteljesebb optimizmus jegyében zárták a szimpóziumot. Párizsban viszont elkeseredett volt a hangulat. Octavian Paler prózaíró szerint a vasfüggöny helyébe az emigráció és a szülőhaza románjai közé bizonyos lélektani függöny ereszkedik. Meg kell találni a szóértés lehetőségét, sürgette. Közel kétszáz román író él Nyugaton és 1989 után mindössze ketten tértek haza. /Kántor Lajos: Határjegy. = Magyar Nemzet, jún. 25./"
1994. június 25.
A romániai magyarság körében a magyarországi választások eredménye, a szocialisták győzelme aggodalmat keltett, így Horn Gyula és Gherman szegedi találkozója és Horn kijelentése, hogy ő Antalltól eltérően nem 15, csak 10 és fél millió magyar miniszterelnökének érezné magát. A szocialisták újabb állásfoglalásainak köszönhetően /továbbra is felvállalják a magyar kisebbség küzdelmét, autonómiára törekvését/ a helyzet javult, Tőkés László püspöknek Horn Gyulához intézett üdvözlő távirata oldotta a feszültséget. Az RMDSZ továbbra is elvárja Magyarország erkölcsi és diplomáciai támogatását, értékeli a jelent Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. /Magyar Nemzet, jún. 25./
1994. június 25.
Tavaly avatták fel Szatmárnémetiben Szilágyi Domokos szobrát. Akkor vetődött fel egy évente megismétlődő rendezvény gondolata, melynek témája a Kárpát-medence második világháború utáni országonkénti sajátosságának vizsgálata. A Soros Alapítvány által támogatott Szilágyi Domokos-napok idei rendezvényét Szülőföld és avantgarde címen /júl. 1-2./ a hatvan éve született, tragikus sorsú Hervay Gizellának szentelik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1994. június 25.
A marosvásárhelyi Mentor Kiadó, a Látó folyóirat kiadója 1993 őszén adta ki első könyvét, Egyed Emese Madárcsontú versek című verseskötetét, azóta a kiadó további kötetei láttak napvilágot, így Jakabffy Tamás Határátlépés esszégyűjteménye, Molnár Vilmos Levél Szingapúrból novelláskötete és Borcsa János Létközelben tanulmánykötete. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./
1994. június 25.
"Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 24-i sajtóértekezletén a Mátyás-szoborral kapcsolatban elhangzott kérdésekre közölte: Iliescu elnök javasolta a Kolozs megyei prefektúrának, szervezzen megbeszélést az összes érdekelt féllel, hogy elkerüljék a feszültség eszkalációját. Chebeleu mesterségesnek mondta a feszültséget, hozzátéve: "Az utóbbi időben egyes gesztusok és akciók túlpolitizálása figyelhető meg." A bukaresti Adevarul szerint a Kolozsváron "keltett lárma valójában nem annyira a belföldi füleknek szól, mint inkább az eljövendő budapesti vezetőségnek. Pontosabban Horn Gyulának és Pethő Ivánnak, a legutóbbi magyarországi választások fő nyerteseinek, akik síkraszálltak a szomszédokkal való történelmi megbékélésért." A konfliktusnak az lenne a szerepe, "hogy bebizonyítsa a magyar vezetők számára: a román-magyar megbékélés nem lehetséges, tehát tovább kell követni Antall József és Boross Péter politikáját a romániai magyar kisebbséggel szemben." /Népszabadság, jún. 25./ "
1994. június 25-26.
"Grausam Géza megrögzött antiklerikálisként és dühösen kirohan, unja már a Tőkés Lászlóval kapcsolatos csatározás közlését az újságokban, elég a papszónoklatokból. Szerinte agyrémes, idejétmúlta szöveg a "helytállás, bátor kiállás". Amennyiben nemzetárulással vádolnák, megjegyzi: "nem érdekel magyarosch hőbörgésük!" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25-26./"
1994. június 27.
Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus meghatározatlan időre elnapoltatta az ásatásokat. - A pártok sorra állást foglaltak az ásatásokkal kapcsolatban. A Petre Roman vezette Demokrata Párt szerint az országnak jelenleg nem állnak rendelkezésére megfelelő összegek az ásatásokra. /Népszabadság, jún. 27./
1994. június 27.
Cs. Gyimesi Éva és Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai a magyar szakos tanárok és hallgatók nevében levelet intéztek Adrian Nastase képviselőházi elnökhöz, ebben kérték, tegyen meg mindent, hogy az oktatási törvénynek ne legyen diszkriminatív jellege, a törvénynek biztosítani kell az anyanyelvű oktatás teljes szabadságát. Adrian Nastase most vált kegyvesztetté, összeveszett Iliescu elnökkel. /Népszava, jún. 27./
1994. június 27.
Jún. 23-án a Szenátus, jún. 27-én a Képviselőház is elfogadta az Alkotmánybíróságnak a háborús veteránokról szóló törvénnyel kapcsolatos döntését: háborús veteránoknak tekinthetők azok az észak-erdélyiek is, akik a román hadsereg ellen harcoltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ Előzmény: a parlament a román hadsereg ellen harcolókat kizárta a kedvezményből, ezért az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordult.
1994. június 28.
Ismeretlen tettes leverte az unitárius egyház megalapítójának, Dávid Ferenc püspöknek a dévai várban levő emléktáblája magyar feliratát, a tábla felét törték le: a román felirat a helyén maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1994. június 28.
Gyulán jún. 22-25-e között megrendezték a Kézfogások magyar-román baráti találkozót magasrangú magyar és román politikusok, művészek részvételével. A megjelentek - köztük Adrian Dohotaru külügyi államtitkár - aláírták a Román Írószövetség elnökének, Laurentiu Ulicinak a tiltakozó közleményét: elvi egyet nem értésület fejezték ki a román-magyar interetnikumi kapcsolatok feszültségének fokozására irányuló kísérletekkel szemben. Helytelenítik Funar kolozsvári polgármester tervét Mátyás király szobrának eltávolítására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1994. június 28.
Kézdialmáson júl. 3-án emlékeznek a falu nagy szülöttének, P. Kelemen Didák minorita szerzetes születésének 250. évfordulójára, amikor leleplezik mellszobrát, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotását. P. Kelemen Didákot iskolák és templomok építőjeként tartják számon, emellett irodalmi munkássága is jelentős, Búzafejek című prédikációskötete nyelvművelő szempontból is kiemelkedő. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./
1994. június 28.
"Jún. 27-én Borbély László RMDSZ-képviselő interpellált a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében. Annak ellenére, hogy a ET-jelentésre adott külügyminisztériumi memorandum leszögezte: "A román kormány nem tett semmit a kétnyelvű helységnévtáblák eltávolításáért", Maros megyében a prefektus utasítására rendőri erőkkel eltávolították a kétnyelvű táblákat. /RMDSZ Tájékoztató, 314. sz., jún. 28./ "
1994. június 29.
Jún. 28-án az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója értesítette az RMDSZ vezetőségét, hogy megkezdik Kolozsváron az ásatásokat. A hírre a főtérre siettek az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői, az RMDSZ vezetői. Heves vita alakult ki, Lazarovici múzeumigazgató érvelt az ásatás mellett, de nem tudta meggyőzi az RMDSZ képviselőit. Az ásatást nem kezdték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
1994. június 29.
Ádám Emilt februárban hívták be katonának. Máj. 17-én egy katonatársa járt a szülőknél, arra kérve őket, látogassák meg fiukat, mert nagyon beteg. A szülők csak fiuk holttestét azonosíthatták Nagyváradon. Először nem akarták megmutatni a szülőknek a boncolási jegyzőkönyvet. Az apának, idősebb Ádám Emilnek azonban sikerült abba belepillantania: a fiú halálát bántalmazás közben kapott máj- és agysérülés okozta. Az apa megtudta, mi történt. Az egység parancsnoka egy tizedessel úgy összeverte a fiút, hogy az elvesztette eszméletét, összeesett, és egy szurony a májába fúródott. A következő napokban a sérült katonát hordágyon kivitték a kiképzés színhelyére, hogy legalább nézze a kiképzést... Végül egy másik egységhez szállították és csak azután kórházba, ahol Ádám Emil meghalt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 29./
1994. június 29.
A történelmi magyar egyházak vezetői júl. 1-re kihallgatást kértek Iliescu elnöktől és a Szenátus elnökétől, hogy megvitassák az egyházi és közösségi élet szabad fejlődését gátló különböző rendelkezéseket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
1994. június 29.
Székelykeresztúron tartották az unitárius egyetemes lelkészkonferenciát, ahol közleményt fogadtak el: tiltakoznak Tőkés László püspök személyét ért rágalmazó írások, a kolozsvári Mátyás-szobor és a képviselőházi törvény miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
1994. június 29.
"A Mátyás-szobor próbaköve a romániai magyarság helyzetének, a romániai jogállamiságnak és demokráciának - állapította meg Tőkés László püspök az Új Magyarországnak adott interjújában. Demokratikus államban nem történhet meg, hogy ugyanazon időben eltávolítják egy humanista keresztény uralkodó szobrát, miközben szobrot kívánnak emelni a diktátor és tömeggyilkos Ion Antonescunak. - A távozóban levő magyar kormány szakított egy több évtizedes nemzetellenes politikai szemlélettel, az ún. "aradi típusú" politizálással. Tőkés László nem ért egyet az alapszerződéssel kapcsolatos felelőtlen ígérgetésekkel. Ilyen elhangzott Horn Gyula és Göncz Árpád elnök részéről. Michal Kovác és Göncz Árpád Amerikában köttetett barátságára nem lehet építeni a két ország közötti alapszerződést. /Új Magyarország, jún. 29./ "
1994. június 30.
Teodor Melescanu külügyminiszter jún. 28-án Londonba látogatott, találkozott Douglas Hurd külügyminiszterrel, aki támogatást ígért a piacgazdaságra való áttéréshez. Megegyeztek abban, hogy novemberben Londonban Iliescu elnök találkozik John Major miniszterelnökkel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
1994. június 30.
A Bolyai Társaság kezdettől a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását szorgalmazta, ugyanakkor mások a Székelyföldön alapítandó Székely Egyetem mellett voltak. Idén Kolozsváron, az egyetemen kaptak 300 helyet magyar nyelvű oktatásra, de aggódnak azért, betelnek-e a helyek. Kolozsváron, a Zeneművészeti Főiskolán a rektor eleve elzárkózik a magyar nyelvű oktatástól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1994. június 30.
Az RMDSZ Temes megyei választmánya állásfoglalásában tiltakozott a Tőkés László püspök elleni rágalomhadjárat miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./