Havonta ötvenezer dollár értékű, két kamiont megtöltő könyvet hoz be Romániába a Pallas-Akadémia Könyvterjesztő Vállalat és Könyvkiadó, ismertette munkájukat Tőzsér József igazgató. Épül a kiadó saját nyomdája is Csíkszeredán. /Népszabadság, márc. 30./

Márc. 30-án a parlament két háza a háborús veteránok törvénytervezetével kapcsolatban azt a változatot fogadta el, hogy az észak-erdélyiek, akik a magyar hadseregben szolgáltak, csak akkor részesülhetnek a veteránokat megillető kedvezményekben, ha nem harcoltak a román hadsereg ellen. Ilyen kitétel a dél-erdélyi szászok esetében nincs, akik a Wermacht, illetve az SS alakulataiban harcoltak. Amennyiben ezt a változatot fogadják el, az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. /RMDSZ Tájékoztató, ápr. 1., 254. sz./

"Mártír lelkipásztorok címen Tófalvi Zoltán megszólaltatta a barátokat, akik Pálfi Géza székelyudvarhelyi esperes plébánosra emlékeztek. Pálfi Géza mindig keményen szembefordult a kommunista diktatúrával, nem tudta megtörni a szekuritaté, a titkosrendőrség. Olyan legenda is keringett, hogy ő volt Márton Áron püspök kiszemelt utóda. Beszédeibe, tanításába mindig belevette az egyetemes magyar történelmet és irodalmat. Negyvenhárom évesen halt meg. Elterjedt, hogy a szekuritátén agyonverték. Erre nincs bizonyíték. Az viszont tény, hogy több katolikus papot megöltek. Egyikük Bokor Sándor, aki Erzsébetbányán volt plébános. Bevitték a nagybányai szekuritatéra, onnan "ismeretlen körülmények között" eltűnt. Később a Dunából halászták ki holttestét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./ "

Márc. 25-27-e között az RMDSZ Szabadelvű Köre Csíkszeredában megtartotta első országos programadó gyűlését. Meghívottként jelen volt Horia Rusu, a Liberális Párt`93 ügyvezető elnöke, Törzsök Erika az SZDSZ, Medvigy Endre az MDF képviseletében. Záróközleményük szerint elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepel a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, a gazdaságpolitika és önkormányzati politika, továbbá a kulturális önszerveződés stratégiája. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Eckstein Kovács Péter, alelnökök: Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Dr. Magyari András, a Babes-Bolyai Egyetem prorektora elmondta, hogy követeléseit eljuttatta Liviu Maior tanügyminiszternek és Iliescu elnöknek. Támogatták elképzeléseit, ennek megfelelően kiegészültek a karok. Többek között történelem szakon 25, magyar szakon 50, újságíró szakon 10, pszichológia szakon 15 magyar hallgató tanul anyanyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

"A Tőkés László püspök elleni összehangolt támadássorozatról beszélt Alex von Austein kisebbségpolitikus. Sok adattal, példával világította meg ezeket a támadásokat. Cs. Gyimesi Éva is ellene fordult. A "román jobb, bal, közép, liberális parasztpárti támadások mellé felsorakozott az RMDSZ mérsékeltjei után a magyar /volt nomenklatúrás és SZDSZ-es beállítottságú?/ ellenzék is. Tőkés pedig világosan felismerte, hogy az RMDSZ egységének veszélyeztetettsége, azaz az egység megbontása: a román sovinizmus érdeke egyedül. S ha ezt Bányai Péter, Szász János, Cs. Gyimesi Éva, Frunda György, Tokay György, Borbély László is kiszolgálják, ahhoz nem sok hozzáfűznivalóm lehet." /Magyar Fórum, márc. 31./"

"A Korunk márciusi számát az RMDSZ-nek szentelte. Salat Levente, a Korunk főszerkesztő-helyettese írta a vitaindítót /A bénultság természetrajza. Vitairat az RMDSZ-ről/, ebben igazságtalanul elmarasztalta a szervezetet, pontokba szedve kifogásait /az RMDSZ világosan megfogalmazható célok kidolgozása helyett szimbolikus politikát folytat, a romániai magyarság helyzetét a románok megkerülésével akarja rendezni, stb./. A vitairatra válaszolók szinte mind elvetették Salat Levente téziseit. Tőkés László megkérdezte, hogy a bírálók miért nem vesznek részt az RMDSZ küzdelmeiben. A félreállók "kívül-és felülállásuk vélt igazával fosztják meg közösségünket igazán szükséges szolgálatukról." "A több évtizede tartó magyarellenes diszkrimináció és a kommunista kontraszelekció által meggyengített, a numerus clausus, a beolvasztó politika és a kivándorlás által megtizedelt, megötödölt kisebbségi népközösségünk" alig képes megfelelő embereket állítani az egyes helyekre. Bodó Barna hangsúlyozta, hogy a "megállapításokkal külön-külön is van vitatkozni valónk." Markó Béla kifogásolta, hogy csak a jelent vizsgálja a vitairat, holott "az elmúlt négy esztendő igazi értékelését csak az elmúlt negyven esztendő valódi elemzése nyomán lehetne elvégezni. Ritkán beszélünk arról, hogy milyen állapotban érte meg 1989 decemberét ez a magyar közösség: kivéreztetve, megcsúfolva, tönkretéve." Szőcs Géza a politikai kultúra teljes hiányáról, a szellemi-morális kivérzettségről írt. Olyan politikusok kellenek, akiknek történelmi helyzetfelismerő és helyzetalakító képességük van. Domokos Géza kijelentette, nem vesz részt a vitában /bár hozzátette, hogy a Salat-írás "elégtétellel töltötte el"/, hogy ne hangozzék el: "álliberálisok fognak össze neokommunistákkal /ez én lennék/ az igazi, felelős magyarok, a következetes autonomisták - Borbély Imre vesszőparipája -, a csalhatatlan Tőkés László követői ellen." /Korunk (Kolozsvár), 1994. 3. sz./"

A Fórum közölte a jóváhagyott magyar nyelv és irodalom tantervet, tanítók és óvónők számára a véglegesítő és II. fokozati vizsgára. A magyar irodalmi tételek a magyar ősköltészettől Illyés Gyuláig részletesek. A romániai magyar irodalomról szóló tételekben Áprily Lajos, Dsida Jenő, Kós Károly és Nyírő József is szerepel. /Fórum - Hargita megye tanfelügyelőségének és a Pedagógusok Házának negyedéves közlönye, Csíkszereda, 1994. március - IV. évf. 1. sz./

Márc. 26-27-én megtartották Erdőszentgyörgyön a Kis-Küküllő menti amatőr színjátszók találkozóját. A második alkalommal megrendezett seregszemlének megszervezését a helyi művelődési ház és a Bod Péter Művelődési Egyesület vállalta. Felléptek Erdőszentgyörgy, Szováta, Bözöd, Küküllődombó és Dicsőszentmárton magyar műkedvelő csoportjai. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

Iliescu államelnök márc. 30-án kétnapos görögországi látogatásra Athénbe érkezett. Találkozott Konsztantisz Karamanlisz elnökkel és Andreasz Papandreu miniszterelnökkel. A kétoldalú kapcsolatokról, a balkáni problémákról tárgyaltak, továbbá a nemzetközi szervezetekben Romániának nyújtott görög segítségről. Szó volt a regionális kooperációról is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Az Entz Géza címzetes államtitkár vezette küldöttség márc. 30-án Kolozsváron, a Heltai Alapítvány épülő székházában találkozott a kolozsvári alapítványok képviselőivel. Meg kell teremteni ezen szervezetek folyamatos működését biztosító gazdasági intézményrendszert is. A magyar kormány támogatja a határon túli magyarság civil társadalmának önszerveződését - mondta Entz Géza. Márc. 31-én a küldöttség felkereste Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházát, ahol Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője adta át a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztjét Benkő Samu művelődéstörténésznek, az EME elnökének. Ezután a magyar küldöttség megbeszélést tartott az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Szó volt a kárpótlásról, a világkiállításról, a kivándorlás problémáiról, az oktatás helyzetéről. Entz Géza a sajtóértekezleten reagált a román külügyminisztérium, valamint Adrian Nastase bíráló megjegyzéseire: az RMDSZ meghívására hivatalos minőségben tett látogatást, előzőleg diplomáciai úton előre tájékoztatta a külügyminisztériumot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Márc. 31-én befejezte háromnapos magyarországi látogatását a román parlamenti küldöttség. A küldöttség vezetője, Romulus Dabu, a képviselőház oktatási bizottságának elnöke nyilatkozatában értékelte látogatásukat. El kellett magyaráznia, mondta, hogy Romániában nincsenek etnikai alapon bebörtönzöttek. A romániai gondok kezelésében a románok az illetékesek. A magyar nyelvű egyetem nem szükséges, kollektív jogokat nem ismernek el nemzetközi szinten. Románia egységes nemzetállam, az államnyelv román, így kell oktatni Románia történelmét és a földrajzát. /Magyar Hírlap, ápr. 1./

Frunda György márc. 31-én tárgyalt az igazságügyminiszterrel, megtudta, hogy mindegyik megyei főügyész utasítást kapott, hogy végezzék el a formaságokat az elítéltek szabadon bocsátása érdekében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Kolozsváron a Láthatatlan Kollégium /LK/ célja irodalmi és társadalomtudományi szakemberek felkészítése, mert súlyos a szakemberhiány. Az LK interdiszciplináris, szakterületei: irodalomelmélet, filozófiatörténet, antropológia, kommunikációelmélet, néprajz, vallástörténet, logika, társadalomelmélet. Jelenleg 17 bölcsészkari hallgató jár az LK-ra. A Soros Alapítvány ösztöndíjat biztosít minden hallgatónak és fizetést minden tanárnak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke csapatával Kolozsváron járt, majd kijelentette, hogy cselekedni fognak az RMDSZ radikális csoportja ellen. Kijelentette, hogy az RMDSZ ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a Nagy-Románia Párt. A kormánypártot zavarja, állapította meg Kónya-Hamar Sándor képviselő, képviselőházi titkár, hogy az RMDSZ állandó struktúrát alakít ki, amelyik működik. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 1./

A képviselőházban elfogadott, de még egyeztetés előtt álló törvénytervezet szerint közintézmények, iskolák, kultúrházak homlokzatára állandó jelleggel ki kell tűzni a román zászlót. Az RMDSZ módosító indítványát Antal István képviselő tolmácsolta: a kisebbségi intézményeken jelenjen meg a magyar lobogó is. A javaslatot elutasították. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 1./

"Tőkés László püspök Elvtelen támadás címen elutasította azt, hogy a Népszabadság márc. 21-i száma Kárpátaljai kortesek című cikkében "a vallás sem maradhat ki a választási küzdelemből" megállapítással kommentálta, hogy Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke üdvözölte Tőkés Lászlót. Fodó egyben a kárpátaljai reformátusok főgondnoka, jegyezte meg a püspök. A szerkesztőség közölte Tőkés László megjegyzését, de elutasította mondanivalóját, mondván, a püspök beszállt a korteskedésbe. /Népszabadság, ápr. 1./"

"Márc. 30-án a külügyi sajtóértekezleten Simona Miculescu szóvivő foglalkozott Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének romániai látogatásával. Elmondta, hogy a bukaresti nagykövetség előzetes tájékoztatást adott arról, hogy Entz Géza magánszemélyként márc. 28-a és ápr. 4-e között Romániában fog tartózkodni, állami kitüntetéseket fog átadni. A szóvivő szerint a kitüntetések átadása nincs összhangban a magánlátogatással. A bukaresti nagykövetség pontosított: Entz Géza nem magánszemélyként ad át kitüntetéseket, csak a húsvéti ünnepet tölti az országban magánszemélyként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./ Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt ügyvezető elnöke a román hatóságokat hibáztatta, hogy nem tanúsítottak nagyobb határozottságot Entz Géza útjával kapcsolatban. Szerinte vízumkényszert kell bevezetni a diplomáciai útlevél esetében, hogy "megtanítsuk azokat, akik nem értették meg elég jól, hogy mit jelent a román állam szuverenitása egész területe fölött." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ "

Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke márc. 28-án Temesváron átnyújtotta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét dr. Boros Béla címzetes érseknek, aki 1951-től 1964-ig volt börtönben és P. Godó Mihály jezsuita szerzetesnek, aki 18 évig raboskodott. Entz Géza beszédében Márton Áron püspök emlékét idézte. Az újságíró kérdésére Entz Géza elmondta, hogy Erdélyben még nem adtak át ilyen kitüntetést. Elsőként a katolikus egyház személyiségeit tüntették ki, mert a katolikus egyház meg tudta őrizni belső függetlenségét a kommunista időszakban, ez ily módon Magyarországon nem sikerült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1/ Márc. 29-én az Entz Géza vezette küldöttség Gyulafehérváron megkoszorúzta Márton Áron sírját, majd ugyanezen kitüntetést adta át Erőss Lajos apostoli protonotáriusnak, Léstyán Ferenc pápai prelátusnak, ny. marosvásárhelyi főesperes plébános az érdemrend Kiskeresztjét kapta. Dénes Anna Szeréna, a Szociális Testvérek Társaságának szerzetesnővére, a kolozsvári leányok volt nevelője, aki súlyos börtönbüntetést szenvedett, a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Arany Érdemkeresztjét vette át. Akiket kiemeltek a kitüntetéssel, mondta Entz Géza, azok valami sajátosat vállaltak egy közösség fenntartása, fennmaradása érdekében, az anyaszentegyház szolgálatában. Az anyaszentegyház szolgálata minden emberi közösség szolgálatát, így a Romániába szakadt magyarság szolgálatát is jelenti, oly módon, hogy ez a magyarsággal együtt élő népek érdekeit is szolgálja. Léstyán Ferenc, köszönetet mondva a kitüntetésért, válaszában elmondta, szeretné megosztani, továbbadni az elismerést azoknak, akik az elmúlt években szenvedtek. Elsősorban Márton Áron püspökre gondolt és a többiekre, akik a püspök bebörtönzése után, mint a walesi bárdok, sorra mentek a börtönbe, azoknak, akik börtönben haltak meg, azoknak a papoknak, akiket kivégeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ Ezután Entz Géza kíséretével együtt Marosvásárhelyre indult, ahol meglátogatták Sütő András írót, majd találkoztak az RMDSZ Maros megyei vezetőségével, megyei és városi RMDSZ-tanácsosokkal, az egyházak és a sajtó képviselőivel. Jelen volt a város polgármestere és a Megyei Tanács alelnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Gunnar Jansson, az ET javaslattevője Bukarestben, márc. 30-án beszédében kifejtette, hogy a finnországi svéd kisebbség képviselője. Finnországban a svédek a lakosságnak csupán 6 %-át teszik ki, az ország mégis hivatalosan kétnyelvű, a finn mellett a svéd is hivatalos. A svéd kisebbség képviselőjeként a parlamentben anyanyelvén beszélhet. A svédeknek külön svéd egyetemük is van Finnországban. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

A romániai magyar történelmi egyházak püspökei szándéknyilatkozatot adtak közre: szükséges az egész magyar társadalom összefogása, a romániai magyar oktatás ügyét támogató, felekezetközi alapítványt hoznak létre, amely a létező alapítványokkal együtt szolgálja a közös célokat: az oktatás körülményeinek javítását, anyagi háttér kialakítását, a szórvány oktatását, a tanárhiány enyhítését, a felnőttoktatást. A célok megvalósítása érdekében gyűjtést kezdeményeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

A romániai református egyház nevében Tőkés László püspök, zsinati elnök az ET raportőrökhöz írt előterjesztésében hangsúlyozta, hogy egyháza erkölcsi kötelessége felemelni szavát az igazságtalanságok ellen. Iliescu elnök amnesztiája azonos mértéket alkalmazott áldozatokra és gyilkosokra. A magyar történelmi egyházak nem nyerték vissza elvett iskoláikat, egyéb ingatlanaikat. Az állam halogatja a vallásügyi törvény elfogadását. A többségi román ortodox egyház semmit sem tesz a nacionalista uszítás ellen. Románia nem teljesítette vállalt kötelezettségeit. Ajánlatos volna az ET eddigi ellenőrző mechanizmusát kiegészíteni a szankcionálással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

A televízióban a szenátus elnöke és a Polgári Szövetség Pártja szenátora azonosan nyilatkozott: az állami tulajdonba vett ingatlanok visszajuttatása megvalósíthatatlan. Ezt nem lehet elfogadni. Az 1950. évi 92. törvényerejű rendelet térítés nélkül vette el a házakat, az 1960-as 218. törvényerejű rendelet kimondta a tulajdonos keresetének elévülését, majd az 1966. évi 712. törvényerejű rendelet szerint ezek az ingatlanok az elfoglalástól állami tulajdonnak minősülnek. Mindezek nem azt jelentik, hogy a volt tulajdonosok lemondjanak ingatlanaikról. Kártalanítási törvényre van szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Nyárádszeredában a helyi EMKE mesemondó versenyt rendezett Székely Tündérország címen. Sok kisdiák vett részt a versenyen, a zsűrinek nem volt könnyű dolga. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

Marosvásárhelyen a volt Kossuth Lajos utcában van az Aranka György könyvesbolt, amely a József Attila Alapítvány segítségével indult. A minimális nyereség az Aranka György Alapítványhoz folyik be, amelynek célja az erdélyi magyar irodalom és művészet támogatása. A budapesti kiadókon /Püski, Európa, Móra, Pesti Szalon/ kívül a pozsonyi Kalligram, az újvidéki Forum és természetesen a marosvásárhelyi Mentor Kiadó könyvei is kaphatók. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

1991. áprilisában német segélyszervezet adományként érkezett egy nyomda Kolozsvárra, ez lett a Glória Kft, amely a Keresztény Szó folyóiratot és a később megindult Vasárnap hetilapot, a két katolikus újságot kiadta. A Glória kereskedelmi vállalkozás, másrészt viszont feladata a katolikus kultúra ápolása. Ez a két tevékenység ellentmond egymásnak, ebből súrlódás támadt, 1992-ben ugyanis még 10 könyvet adtak ki, 1993-ban azonban már csak kettőt. Megpróbálják visszaállítani a kiadóhivatal függetlenségét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

A vízumkényszer bevezetése a diplomata-útlevéllel rendelkezők részére újítás lenne a nemzetközi gyakorlatban, közölte Herman János magyar külügyi szóvivő, reagálva Nastase bejelentésére, amely ilyen intézkedéseket helyezett kilátásba. /Magyar Hírlap, ápr. 5./

Márc. 22-én titokban találkoztak a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ és az ellenzék legerősebb csoportosulása, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői. Az SZDP nem zárkózik el az előrehozott választásoktól, de azt a jövő év elejére szeretné tenni. Corneliu Coposu ezzel elvileg egyetért, ha megalakul és stabil és szavahihető kabinet. /Magyar Nemzet, ápr. 5./

A Székely Faluért Alapítvány 1993. májusában alakult, Sepsiszentgyörgy székhellyel. Az alapítvány igazgatótanácsának elnöke Király Károly elmondta, hogy céljuk az egyéni gazdák, szövetségek, körök segítése mezőgazdasági gépekkel, felszereléssel, vetőmaggal, növényvédő szerekkel. Szeretnének egy Kaláka-bankot létrehozni. A román Dacia Felix Bank jelentős földterületeket vásárol fel. Sürgős lépéseket kell tenni, hogy a föld ne csússzon ki a magyarság kezéből. /Magyar Nemzet, ápr. 5./

A képviselőház megszavazta a háborús veteránok törvénytervezetének azon pontjait, amelyet az RMDSZ ellenzett. Egyedül az RMDSZ képviselői szavaztak ellene. /RMDSZ Tájékoztató, 256. sz. , ápr. 6./ Előzmény: ápr. 1-jei jegyzet.