Ápr. 25-én Vida Gyula RMDSZ-képviselő interpellált a földtörvénnyel kapcsolatban. Több megyében ugyanis a községi, megyei bizottságok visszavonják vagy módosítják a kiosztott birtokleveleket. Vida Gyula kérte az összes ilyen természetű visszavonások, illetve módosítások esetében a törvényesség visszaállítását. /RMDSZ Tájékoztató, 270. sz., ápr. 26./

Az RMDSZ négy éven át küzdött azért, hogy az ártatlanul elítéltek szabadlábra kerüljenek, ennek nyomán került be az ET-dokumentumokba az elítéltek sorsa. Az ET egyik követelménye volt, hogy kiszabaduljanak, állapította meg Markó Béla. Az RMDSZ mindent megtesz, hogy a még börtönben levők is szabadulhassanak. Az ellenzék pártjai, a Demokratikus Konvenció kerülték az elítéltekkel kapcsolatos megnyilvánulásokat. /Pesti Hírlap, ápr. 26./

Az RMDSZ érdeklődik a magyarországi választások iránt, de távol tartja magát a választási csatározásoktól. Gyarmath János főszerkesztő csodálkozással olvasta, hogy az MSZP Szegeden, a román kormánypárttal tárgyalva, az erdélyi magyarság hiteles képviselői megkérdezése nélkül máris ígéreteket tett, hogy véget vet a magyar-román konfrontációnak, olyan engedmények árán is, hogy megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

A nemzeti érdeket veszélyezteti és nem állja meg a helyét Horn Gyula nyilatkozata, amely szerint Antall József 1989-ben szabadcsapatok Romániába küldését szorgalmazta, nyilatkozta Jeszenszky Géza külügyminiszter. Valójában azt javasolták Antall Józseffel közösen, hogy kérjenek segítséget nyugattól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és a Gyergyói Területi RMDSZ szervezésében az ártatlanul elítéltek és közelmúltban kiszabadultak látogattak el Gyergyószentmiklósra. Kiderült, hogy amikor Bálint Lajos érsek Szamosújvárra utazott, hogy a börtönben a székelyföldi elítélteknek mondjon szentmisét, más rabokat vezettek elő. Katona Ádám elmondta, hogy teljes rehabilitálásukért harcolnak, továbbá a még börtönben levők kiszabadításáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

"Gombár Csaba Kolozsvárra látogatása után kijelentette, hogy az RMDSZ-t, "ezt az etnikai pártot nagy fenntartással figyelem." "Ugyanilyen furcsa kelet-európai találmánynak tartom a kollektív jogok követelését." A társnemzet fogalmát sem lehet visszaadni semmilyen nyelven. A konfliktusfelületeket növeli a parlamentben levő etnikai párt, az RMDSZ. A nemzetbiztonsági kérdésekbe nem kellene a kisebbségeknek beleszólni. Gombár Csabának azokkal van vitája, akik az etnikai szerveződést Magyarországról sugallják. "Akik azt mondják, hogy lélekben tizenötmillióan vagyunk." /168 Óra, ápr. 26./"

Még Bodor Pál is ellentmond Gombár Csabának, aki Kolozsváron elmondott beszédében megkérdőjelezte az etnikai pártok létjogosultságát és tagadta a kollektív jogok fontosságát. /Népszabadság, máj. 17./ Gombár Csaba véleménye: 168 Óra, ápr. 26.

"Szász János Szuverenitás? címmel vitába szállt Tőkés László Boross Péter miniszterelnökhöz írt levelének néhány passzusával, vitatta a "korlátozott szuverenitás" fogalmát, továbbá úgy érezte, a levél valósággal megszabja, hogy Magyarország milyen politikát folytasson, azonban a magyarországi politikát nem Romániában "döntjük el". Szász János nem értette, miért kell Boross Péterhez fordulni, aki egy hónap múlva alighanem nem lesz miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26. - Tőkés László levele: Magyar Nemzet, ápr. 11./ Szász János cikkére egyetértően reagált a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, Gyarmath János a Magyar Nemzetben. /Magyar Nemzet, ápr. 27./"

Az Erdélyi Napló is közölte Tőkés László püspök Boross Péter miniszterelnökhöz írt levelét /először közölte: Magyar Nemzet, ápr. 11./, ebből az alkalomból nyilatkozott Tőkés László. Mértéket szeretett volna felállítani: az a párt érdemes arra, hogy megválasszák, amelyik nemzetpolitikai szempontból figyelembe veszi a közérdekű követelményeket. A kivándorlást bizonyos mederbe kell terelni. Partnerek akarunk lenni, nem függeléke az anyanemzetnek, hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

E. Fehér Pál, a Kádár-korszak hírhedt újságírója, aki változatlanul a Népszabadság munkatársa, értékelte a Korunk /Kolozsvár/ márciusi számát. E. Fehér ugyanúgy figyelmeztetett, mint a kommunista rendszerben: a magyarországi megnyilvánulások függő helyzetbe hozzák a szomszédos országokban élő magyarságot... /Népszabadság, ápr. 27./

Tőkés László nyílt levéllel fordult Magyarország választás előtt álló pártjaihoz. A határon túli magyarság osztatlanul egyetért néhai Antall József miniszterelnök 15 millió magyarra vonatkozó, programértékű kijelentésével és megütközéssel fogadja az antalli mondást elutasító megnyilvánulásokat. Értetlenül nyugtázzák Horn Gyula pártelnök szavait az idézett Antall József-kijelentésre: tartózkodni fog az olyan megnyilvánulásoktól, melyek irritálják a szomszédokat. - Egyetért a történelmi megbékéléssel, azzal azonban nem, hogy a történelmi sérelmek felhánytorgatása a politikában csak indokolatlan feszültséget okozhat. Tőkés László nem ért egyet azzal, hogy azonosan értékelik a román és magyar szélsőséges megnyilvánulásokat. /Népszabadság, ápr. 28./ Horn Gyula ugyanebben a számban reagált: a határon túl élő magyarság helyzetén csak akkor lehet javítani, ha normális kapcsolatot alakítanak ki a szomszédos országok politikai erőivel. - Egy cikk kommentálja Tőkés László levelét a lapban /Kis Tibor: Oldás és kötés/: kétségbe vonja, hogy joga van-e össznemzeti megközelítésben beszélni, ezenkívül Tőkés László beavatkozik egy más ország belügyeibe, levele sértő, politikai pamflet, választási agitáció, durván támad, a püspök nem képviseli a romániai magyarság egészét. /Népszabadság, ápr. 28./

Tőkés László legutóbbi sajtótájékoztatóján kitért a két egyházkerület, a Királyhágómelléki és Erdélyi Református Egyházkerület közötti ellentétre. Eredménynek számít, hogy a zsinat nem szakadt szét és a két egyházkerület közös állásfoglalása kimondta, nem fogadja el a Református Világszövetség nyilatkozatát az Egyetemes Református Zsinattal kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Ápr. 28-án megkezdődött Budapesten a határon túli magyar újságírók kétnapos konferenciája, amelyet a Magyar Újságírók Közössége szervezett. Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese elmondta, hogy a hivatal 60 millió forintot ajánl fel a Kárpát-medencei lapok támogatására. /Magyar Nemzet, ápr. 29./

"Az RMDSZ elnöksége nem tudott Tőkés László leveléről, nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ nem akar beavatkozni a magyarországi választási kampányba, de a levélben megfogalmazott alapvető szempontokat fontosnak tartotta az RMDSZ is kifejezni. Sajnálatosnak tartják, ha olyan kijelentések történnek, amelyek figyelmen kívül hagyják a romániai magyarság érdekeit, mert "a fejünk fölött rólunk és nélkülünk folytatott tárgyalások nem szolgálhatják sem a stabilitást, sem a jószomszédság ügyét." /Népszabadság, ápr. 29./ 2/ A Genfben székelő Református Világszövetség állásfoglalásában elítélte az Egyetemes Magyar Református Zsinatot /EMRZS/ és megalapításának elutasítását ajánlotta. A Romániai Református Egyház Zsinata 1994. ápr. 19-i ülésén megdöbbenéssel értesült erről az állásfoglalásról és nyilatkozatában kiállt az EMRZS mellett, nem fogadta el az ajánlást. A magyar református egyház különböző politikai fennhatóságok alatt élt, ennek ellenére megtartotta zsinati egységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./"

A Süddeutsche Zeitungban Henriette Schröder tette fel a kérdést: Hogyan határolódik el Virgil Magureanu, a mostani titkosszolgálat vezetője a hírhedt Securitatétól. A Securitatét 1990. jan. 3-án oszlatták fel, felelte Magureanu, aki a Bukaresttől 12 km-re levő Baneasában, a titkosszolgálat villájában fogadta az újság munkatársát. 1990 márciusában alakult meg az SRI /Serviciui Romani de Informatii/. Magureanu az újságírónak azt mondja, hogy a régi szeku 17-18 %-át vették át, viszont 1993. szeptemberében a parlamentnek tett jelentésében még 60 %-ról beszélt. Petre Mihai Bacanu, a Romania Libera főszerkesztője szerint a volt Securitate-munkatársaknak 80 százalékát vették át. Szerinte a szekusok ma is úgy dolgoznak, mint régen: lehallgatják a telefonokat, elolvassák a leveleket, kutakodnak az emberek magánéletében. Az SRI-nek hatezer munkatársa van, ismerteti az adatokat Magureanu, de ezenkívül öt másik titkosszolgálat létezik: a külföldi kémkedés, a hadsereg kémelhárító szolgálata, a hadsereg védelmi szolgálata, a belügyminisztériumi védelmi szolgálat és a magas tisztséget viselők őrszolgálata. Ezek a szervezetek függetlenek egymástól és csak a parlamenti bizottságnak tartoznak beszámolni. 1991. májusában az SRI megpróbált néhány teherutónyi ügyiratot eltüntetni, de az ellenzéki újságírók a zsákok nyomára bukkantak. Az előkerült anyagokból kiderült, hogy az SRI részt vett a bányászakciók megszervezésében és az ellenzék megfigyelésében, de találtak az akkori kulturális miniszter és egykori másként gondolkodó, Andrei Plesu figyelését bizonyító jegyzőkönyveket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Balogh Edgár nagy elismeréssel fogadta Tabajdi Csaba cikkét /Népszabadság, ápr. 11./, az RMDSZ szocialista platformjához tartozók régóta várták ezt a hangot, írja, Tabajdi ugyanis hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarsággal való megfelelő foglalkozás a mindenkori magyar politika egyik központi eleme. /Népszabadság, ápr. 29./

Ápr. 29-30-án tartották meg Szabédon és Kolozsváron a III. Szabédi-napokat. Szabédon a református templom falára elhelyezett, Hunyadi László szobrászművész által készített Szabédi László-emlékplakett leleplezése alkalmából Hubay Miklós, a Magyar Pen Club elnöke és Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az EMKE főjegyzője tartott beszédet. Kolozsvárott tudományos értekezlet kezdődött Magyar irodalom - magyar egyetem témakörben. Előadást tartott Kántor Lajos, Lászlóffy Aladár, Cs. Gyimesi Éva, Péntek János Kolozsvárról, Szász János Bukarestből, Gheorghe Cusing Londonból, Pomogáts Béla és Hubay Miklós Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., RMDSZ Tájékoztató, 274. sz., máj. 3./

A Magyarok Világszövetsége, az Erdélyi Szövetség, A Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség közös nyilatkozatban ítélte el Horn Gyulának, az MSZP elnökének a nyilatkozatát: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Belgrádban működik a Szerbián Kívüli Szerbek Minisztériuma, akkor miért nem működhet Magyarországon a határokon túli magyarság gondjaival foglalkozó titkárság? /Magyar Nemzet, ápr. 28., Új Magyarország, ápr. 30./

A Polgári Szövetség Pártja oroszorientáltsággal vádolja a kormányt, Gracsov orosz védelmi minisztert idézték, aki romániai látogatását követően kijelentette: Románia végre észhez tért. Traian Chebeleu elnöki szóvivő ápr. 29-án cáfolta ezt az állítást, szerinte az Oroszországgal fennálló kapcsolat inkább hűvös. /Magyar Hírlap, ápr. 30./

A román rádió ápr. 29-i közlése szerint Mihály volt román király mégsem jön Romániába az ortodox húsvét alkalmából. Mihály Temesvárra szeretett volna elmenni, a kormány viszont ezt nem engedélyezte, hanem más tartózkodási helyet akart kijelölni. Mihályt előzőleg Temesvár polgármestere, Viorel Oancea, továbbá Bánság metropolitája, 90 parlamenti képviselő és a Román Tudományos Akadémia 39 tagja hívta meg. /Pesti Hírlap, Magyar Nemzet, ápr. 30./

"Ábrahám Dezső "a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány egyik kezdeményezője és alapító tagja" aláírással a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjéhez írt hosszú levelével védekezik a támadások ellen, azt állítva, hogy eddig saját vagyonából eddig kb. 6-8 millió forintot költött az alapítványra és napi 18-20 órás munkájáért egy fillért sem kért. Könyvelőt nem alkalmaztak, mert erre nem biztosítottak anyagi alapot. /!/ Ábrahám Dezső elutasít minden bírálatot és elmarasztalja Tőkés Lászlót is, amiért kifogásolta az ő működését. Ugyanezen oldalon Ábrahám Dezső közöltette Sütő Andrásnak és Tőkés Lászlónak írt levelét, ebben is fenyegető hangot használt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30.-máj. 1./ Ábrahám Dezső leveleiben nem említette, hogy a Koblencz József vezette könyvvizsgálók súlyos szabálytalanságokat állapítottak meg. /Mai Nap, 1993. nov. 20./ "

Élve többet tudok használni a társadalomért, mintha meghalok, hangsúlyozta éhségsztrájkja felfüggesztésekor Bajgyik László nagyváradi szakszervezeti vezető, aki az egészségügyi költségvetés növeléséért folytatta 77 napig éhségsztrájkját. /MTI/

Brádon a református gyülekezet 131 fős, Kőrösbányán már nincs gyülekezet, a templom romos állapotban van. Kristyoron 1983-ban tartották az utolsó istentiszteletet. /Juhász Endre: Juhaimnak maradékát összegyűjtöm. = Hunyadvármegye /Déva/, ápr. - Közéleti lap - I. évf. 2. sz., felelős szerkesztő: Barra Réka/

Déván sok iskola van, azonban a város magyarságának nem sikerült újraindítania az ötvenes évek végén megszüntetett önálló magyar középiskolát. /Barra Árpád: Ismerjük meg megyénket. = Hunyadvármegye /Déva/, ápr./

Magyarország népe népszerűtlenségre ítélne olyan kormányt, amely mostohán bánik a határon túli magyarsággal, nyilatkozta Tőkés László a Pesti Hírlapnak. Elfogadhatatlannak tartja Horn Gyula MSZP-elnök tervét, a Határon Túli Magyarok Hivatalának felszámolását. - Mindig visszautasították azt a magyarellenes propagandát, hogy az RMDSZ Budapest irányításával működik, most pedig Horn Gyula muníciót szállít a nacionál-kommunista magyarellenes diverzió számára az 1989-es magyar szabadcsapatokra utalásával. - A Transsylvania Alapítvány elleni támadás a 168 Óra hetilapban, a román ultranacionalisták gyalázkodásai, a Református Világszövetségnek az Egyetemes Magyar Református Zsinatot irredentizmusnak minősítő állásfoglalása egy tőről fakadnak. /Pesti Hírlap, máj. 2./

A Securitate már húsz évvel ezelőtt alkalmazott pszichológiai módszereket a politikai foglyok vallatásánál, jelentette az AM Press független hírügynökség. /Magyar Hírlap, máj. 2./

Az Média újraközölte Tabajdi Csaba és dr. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének cikkét. Az előbbi azt hangoztatta, hogy nem tartható a jelenlegi kormánykoalíciónak az a felfogása, mintha a határon túli magyarok ügye fontosabb lenne a belső átalakulásnál, demokratizálásnál. Az MSZP -s képviselő több pontban bírálta az eddigi kormánypolitikát. Entz Géza összefoglalta a Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentőségét, feladatkörét és kétségbe vonta Horn Gyula, az MSZP elnöke tervének helyességét a hivatal felszámolására. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., máj. 11./ Tabajdi Csaba: Fordulat kell a magyar kisebbségi politikában /Népszabadság, ápr. 11./ Dr. Entz Géza: Előre vagy vissza? /Népszabadság, máj. 2./

Tiraszpolban Mircea Snegur moldovai államfő és Igor Szmirnov, a Dnyeszteren túli terület elnöke aláírta a moldovai és transznisztriai vezetők közös nyilatkozatát. Megegyeztek abban, hogy Transznisztriát különleges státussal kell felruházni. A tárgyaláson jelen volt Oroszország és a FÁK képviselője is. /Új Magyarország, máj. 3./

"Az Erdélyi Híradó budapesti irodája szabad szellemi műhely, és azért épült egy kolozsvári kiadó itteni képviseletére, mert az intézmények még rendkívül alulfejlettek, tájékoztatott Szőcs Géza. Olyan sodrásban van, amiből nem tud kilépni, nem tudja megtenni, hogy a felvállalt ügyeket, folyamatokat magukra hagyja, válaszolta arra a kérésre, hogy visszavonulhatna-e az irodalomba. Jelenleg egy jellegzetes erdélyi, "eurotransszilván" szellemi, ideológiai, politikai konstrukció kidolgozása foglalkoztatja. /Magyar Hírlap, ápr. 16., átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./"

A Financial Times máj. 3-i száma négy oldalt szentelt Románia gazdasági-társadalmi változásainak. Az országot a reformok elodázása jellemzi. Az elmúlt négy évben Romániába csak 800 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott, a jóval kisebb Magyarországra viszont több mint ötmilliárd. Corneliu Coposu szerint az ország élén álló, kommunista szellemben formálódott politikusok csupán szónokolnak a nemzeti érdekről és saját zsebükre játszanak. /Magyar Nemzet, máj. 4./