Febr. 26-án Sepsiillyefalván a romániai magyar színházak, bábszínházak, színművészeti főiskolák, valamint a kolozsvári Magyar Opera társulatának közös tanácskozását tartották és megalakították a Romániai Magyar Színművészeti Szövetségét /RMSZSZ/. A testület célja a szakmai érdekképviselet felvállalása, a működéshez szükséges infrastruktúra kiépítése. Megválasztották az ideiglenes vezetőséget. Elnök: Gáspárik Attila színész, alelnök: Kovács András Ferenc költő, titkár: Fodor Zenó bábszínházi igazgató. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

Romániában sztrájkoltak febr. 28-án, mintegy kétmillióan vettek részt benne. A kormány azonban továbbra is elzárkózik a szakszervezetek bérkövetelései teljesítésétől. /Magyar Hírlap, márc. 1./

Törékeny és védtelen közösség a moldvai csángó közösség, mondta Markó Béla RMDSZ-elnök. Az RMDSZ-nek kötelessége a segítségadás. Saját környezetében, saját hagyományaiban kell megtartani ezt a közösséget. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy a római katolikus egyház döntő lépést tudna tenni a csángók érdekében. /Új Magyarország, márc. 1./

Febr. 27-én tartották meg a Moldáviai Köztársaságban a választásokat. A bukaresti lapok erőszakos incidensekről, meghamisított szavazatokról számoltak be. Végleges eredmény még nincs, de a kormánypárt, az agrárdemokraták győzelmét biztosra veszik, a második helyet a volt kommunisták szerzik meg. A jelenlegi moldáviai vezetők lemondtak a Romániával való egyesülésről, olvasható a romániai sajtóban. /Magyar Nemzet, márc. 1./

Borbély László RMDSZ-képviselő négytagú román delegáció tagjaként négy napig az Európai Unió vendége volt. Találkoztak az Európa Parlament Romániáért felelős bizottságával, ahol Borbély László ismertette a romániai magyarság problémáit, átadta az RMDSZ dokumentumait a megoldatlan kérdésekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

A magyar szövetkezeti hálózat két központja a második világháború után a Kaláka /Marosvásárhely/ és a Szövetség /Kolozsvár/ volt, a hozzájuk tartozó szövetkezetek hatalmas vagyont képviseltek, kiadványaik is voltak /Szövetkezés, Szövetkezeti Értesítő/. 1949-ben a szövetkezeteket államosították. Vissza kell szerezni az elvett szövetkezeti vagyont, vissza kell állítani a szövetkezeti rendszert, alapítvány szükséges az újrakezdéshez, olvashatjuk a kezdeményező bizottság nevében Nagy Elemér felhívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Az RMDSZ vezető testülete, az SZKT febr. 26-27-én Csíkszeredában tartotta ülését. Tisztújítás történt az SZTK vezetésében, Csiha Tamás elnök lemondott, Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere személyében megválasztották az új elnököt. Az alelnökök: Bulgovszky Lóránd, Fari Ilona és Pillich László. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a zsinat miatt nem tudott eljönni, levélben figyelmeztetett: márc. 28-án lejár az Európa Tanács ellenőrzési mechanizmusának első hat hónapos határideje. Románia eddig egyetlen vállalt kötelezettségének nem tett eleget. Tőkés László kérte a kérdés megvitatását. Az SZKT határozott az Egyeztető Tanács megalakításáról és szerepéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1., Tőkés László levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Az SZTK állásfoglalást adott ki arról, hogy Románia nem teljesítette az Európa Tanácsba való felvételekor vállalt kötelezettségei, ezért felkérte a parlamentet, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Egyezményét, fogadja el az Önkormányzatok Európai Chartáját, az RMDSZ-nek a tanügyi törvénytervezetben benyújtott, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összhangban levő módosító javaslatait, tűzze napirendre a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetet, felkérte a kormányt, hogy juttassa vissza az egyházaknak a tőlük elvett vagyont. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Mintegy 120 ezer bányász sztrájkolt, közben a kormány tárgyalást kezdett a szakszervezeti vezetőkkel, azonban bérköveteléseiket túlzottnak tartja. /Népszabadság, márc. 2./

"Febr. 28-án és márc. 1-jén több román lap ismertette Tőkés Lászlónak az SZKT-hez írt levelét, illetve az SZKT állásfoglalását. Ezzel kapcsolatban Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkés Lászlónak "sajnos igaza van", Románia nem teljesítette az ET ajánlásait. Közben a kormánypárt megkezdte tárgyalásait az ellenzéki pártokkal a Demokratikus Konvenció által "kívülről" támogatott kormány kialakítására, a szélsőséges erők elszigetelése érdekében. /Magyar Nemzet, márc. 2./"

Megjelent a Romániai Zsidó Hitközségek 5. számú Tájékoztatója, amely 17 oldalon foglalja össze az 1993. márc. 19-e és 1994. jan. 18-a között a román sajtóban megjelent antiszemita írásokat. A legtöbb ilyen cikket az Europa közölte, majd a Romania Mare, a Politica és a Noua Drepta következnek. A szerzők között Ilie Neacsu, Radu Theodoru és Corneliu Vadim Tudor áll az élen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./

Kolozsváron a tanács febr. 26-i ülésén egy időszaki közügyi kiadvány megjelentetéséről döntöttek. Az RMDSZ-tanácsosok az érvényes előírásokra hivatkozva kérték, hogy magyar nyelven is tegyék közzé a határozatokat. Ennek megfelelően döntöttek. A szélsőnacionalisták újra akarják tárgyalni a döntést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Máramaros megyében a magyar lakosok lélekszáma az 1992-es népszámlálás szerint 54 902 fő, az előző, 1977-es népszámláláshoz képest 6,3 százalékkal vannak kevesebben. A megyében jelenleg a magyar nemzetiségűek arányszáma 10,2 %. A megyében a legtöbb magyar Máramarosban él, a város 17,4 %-át teszik ki. A városok közül Felsőbányán él még sok magyar nemzetiségű. Többségben élnek magyarok Domokoson és Koltón. /Farkas E. Zoltán: Népszámlálás Máramarosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Szélsőséges magyar nacionalistának, lázítónak, románellenesnek nevezte Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 2-i sajtóértekezletén Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/ Csíkszeredában tartott üléséhez intézett leveléért. Sajnálatos, jelentette ki a szóvivő, hogy az SZKT Tőkés László értékelését elfogadta. Tőkés László az RMDSZ-szel szemben is szélsőséges, ezt mutatja a Neptun-csoport tagjait ért éles bírálata. Geoana bírálta az RMDSZ-t, mert elhagyta a Kisebbségi Tanácsot, szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSZ nem érdekelt a megoldásokban. Szerinte konstruktív dialógusra van szükség és nem a szüntelen panasztevésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Az RMDSZ márc. 3-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát. Ebben az RMDSZ vezetősége visszautasította a külügyi szóvivő Tőkés László püspök elleni támadását, mert az ő kiállása jogos, erkölcsi alapja van hozzá. A támadással el akarják terelni a figyelmet azokról a kötelezettségekről, amelyeket Románia vállalt az ET-felvételkor. Az RMDSZ 1994. jan. 21-én Aide-mémoire-ban kifejtette álláspontját az ET-ajánlásokkal kapcsolatban. Románia nem teljesítette vállalásait. Az RMDSZ javaslatokat tett a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvények kidolgozására. Ezek a javaslatok válasz nélkül maradtak. Az RMDSZ felkéri Románia kormányát, hogy teljesítse az ET ajánlásait.- A Kisebbségi Tanács kirakatintézmény, saját határozatainak sem tudott érvényt szerezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6., /Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./ - / Corneliu Vadim Tudor kémkedéssel vádolta Tőkés Lászlót és ezt a vádat - célzások formájában - kiterjesztette más RMDSZ-vezetőkre is. /Új Magyarország, márc. 4./

Szélsőséges politikai tömböt akarnak létrehozni a nacionalista pártok, Funar kezdeményezésére. A szövetségre kész a Moldáviából áttelepült Mircea Druck által vezetett Nemzeti Kiteljesítési Párt. /Magyar Hírlap, márc. 4./

A Teleki László Alapítvány tudományos intézetei - a Magyar Külügyi Intézet és a Közép-Európa Intézet - információval való ellátására hozta létre 1992-ben a könyvtár és dokumentációs szolgálatát. Dippold Péter, a könyvtár igazgatója ismertette eddigi tevékenységüket. Két kutatási programot indítottak el. Az egyik az EtnoGraf térképadatbázis, amely a Kárpát-medence etnikai megoszlásáról ad teljes képet. A másik a magyar kisebbségi intézményrendszert térképezi fel. /Magyar Nemzet, márc. 4./

A jelenleg legnagyobb /harmincezres/ példányszámú erdélyi hetilapot, az Erdélyi Naplót mutatta be Stanik István főszerkesztő Budapesten, a Balassi Kiadó könyvesboltjában, ahol a jövőben rendszeresen kapható lesz az Erdélyi Napló, a Média melléklete és a másik nagyváradi lap, a Kelet-Nyugat folyóirat, amelyet Horváth Andor főszerkesztő mutatott be. /Magyar Nemzet, márc. 4./

"El kell oda jutni, hogy az állampolgárnak ne tartson levele fölbontásáról, telefonja lehallgatásától, de "az ehhez vezető útnak még csak az elején tartunk" - mondta Szabó Károly RMDSZ-képviselő, a parlamentnek a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ ellenőrzésére alakult bizottságának tagja. Amennyiben az állampolgárnak az a gyanúja, hogy levelét felbontják vagy telefonját lehallgatják, ehhez a parlamenti bizottsághoz fordulhat. Jelenleg nem lehet teljesen kizárni, hogy az SRI lehallgatja a telefonokat, a postának sincs erre vonatkozó törvénybe foglalt kötelezettsége. A levéltitokra vonatkozóan már vannak rendelkezések. Szabó Károly elmondta, hogy ő is kapott felbontott borítékot. A törvény változtatásra szorul, hogy a posta felelős legyen a szolgáltatásért. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./"

A középületekkel kapcsolatban valamennyi magyarlakta városnak megvan a maga sérelme. Csíkszeredában a város pénzéből 1942-ben épült Városi Szállodát a csendőrség kezére játszották. Az első licitáláskor a legmagasabb ajánlott összeg 60 millió lej volt, ez nem érte el a kért 80 milliót. Később a csendőrségnek adták az épületet 47 millióért, a második licitálásról nincs dokumentum. Hajdú Gábor RMDSZ-képviselő szerint meg kell szerezni a telekkönyvet és revindikációs pert kell indítani, az adás-vételi szerződés hatálytalanítási kérelmével. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

A bankrendszer számára nincs kialakított jogi keret, hiányzik a devizatörvény, a létező szabályozások sem működnek, ismertette a jelenlegi helyzetet Vida Gyula képviselő. A bankok igazgatótanácsaiban, továbbá az állami számvevőszékben nincs magyar nemzetiségű, az információzárlat hatékony. Fontos lenne, mondta, hogy a jövőben az ország gazdasági-pénzügyi irányító intézményeiben magyarok is legyenek, enélkül nem lehet ellátni a magyarság gazdasági érdekvédelmét. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

Nehézkes a törvénytervezetek, interpellációs szövegek, sok kilónyi papír kezelése, régebbi anyag visszakeresése, számítógépes megoldás segítene, mondta el Zsigmond László, az RMDSZ-frakció képviselőházi titkára. A jelenlegi hatalom igyekszik a számítógépek beszerzését megakadályozni. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

Tőkés László tájékoztató állásfoglalást adott ki a zsinat körüli bonyodalmakról, felsorolva a történteket, ismertetve a vitát és azt, hogy végül megteremtődött az egyházi együttműködés lehetősége. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./

"Az államelnöki félhivatalos lap, a Dimineata márc. 4-i száma Boross Péter miniszterelnököt támadta: "a revizionista politika ingatag eszköztárából" merít, amikor Antall József nyomán, "budapesti De Gaulle-ként" 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. /Magyar Hírlap, márc. 5./"

A parlament össztüzet nyitott Moldovára, mert a választásokon az egyesülést ellenző politikai erők győztek. Adrian Paunescu szocialista munkapárti szenátor a moldáviai vezetőket románellenesnek és oroszbarátnak mondta. /Magyar Hírlap, márc. 5./

"Rohamrendőrök oszlatták szét Bukarestben a Caritas szerencsejáték bukaresti fiókintézetének megnyitását betiltó határozat ellen tüntetőket. Megjelent a tulajdonos, Ioan Stoica is, aki bejelentette, hogy tiltakozásul éhségsztrájkot kezd. Kolozsváron viszont a becslések szerint egymillió tagot számláló "Caritas áldozatai" szövetség tagjai terveztek tüntetést márc. 5-re. A marosvásárhelyi romák márc. 20-ára terveznek nagygyűlést, amennyiben nem kapják vissza pénzüket, ápr. 2-án megindulnak a Caritas játék kolozsvári székháza ellen. /Magyar Hírlap, márc. 5./"

Gazda Árpád emlékeztetőül közölte az erdélyi katolikus egyházmegye 20 vezető papi személyiségének memorandumát, melyet Jakab Antal erdélyi püspöknek címeztek. A beadványban felsorolták a problémákat és a memorandumot 1988. aug. 29-re, Grósz Károly miniszterelnök és Ceausescu aradi találkozójának napjára keltezték. A memorandumot öt évvel ezelőtt, 1989. márc. 5-én a Kossuth Rádió - akkor Győry Béla által szerkesztett - Vasárnapi Újság című adásában Sinkovits Imre olvasta fel. A beadvány kilenc pontban foglalta össze a sérelmeket, az orvoslásra váró problémákat. A hívek között nagy a megdöbbenés, az elkeseredés több olyan hatósági intézkedés miatt, amelyek a vallást és annak akadálytalan gyakorlását érintik. A papság nem maradhat néma a hívek aggodalmával szemben. Katasztrofálisnak tartják a papi utánpótlásnál a felvételi keretszám korlátozását minden jogalap nélkül. A városokban a régi templomok a hívek befogadására elégtelenek, új templomok építését nem engedélyezik. A Biblia teljes terjedelmében a háború óta egyszer sem jutott a hívek kezébe. Ha az Újszövetség, imakönyv nagy ritkán, korlátozott számban megjelenik, a szükségletnek csak csekély töredékét elégíti ki. Más vallásos könyv, folyóirat kiadására az egyház kísérletet sem tehet. A legifjabb nemzedék számos tagja nem tanulhat anyanyelvén, mert egyre osztályban folyik anyanyelvi oktatás. Az egyetemek végzettjeit szülőföldjüktől távol eső vidékekre helyezik, legutóbb hasonló sorsra jutottak a közép- és szakiskolát végzett fiatalok is. A tudományos, művészeti és közéleti pályákon hátrányos megkülönböztetéssel kell számolnia annak, aki vallását gyakorolja. A memorandum aláírói: Bakos Sándor, Bartalis Árpád, Borbély Gábor, Csató Béla, Csintalan László, Csenkey Ágoston, Csiszér Albert, Czirják Árpád, Gál Alajos, Gáll Sándor, Gere Béla, Hajdó István, Horváth Antal, Jakab Gábor, Kovács Sándor, Lestyán Ferenc, Mihály Imre, Nagy Imre, Nutz Ottó, Orbán László. /Gazda Árpád: ?89 kezdetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök márc. 3-án egynapos villámlátogatást tett Pozsonyban, kollégája, Vladimír Meciar meghívására. A két kormányfő megbeszélést tartott a gazdasági kapcsolatokról, a kisebbségi kérdésről, a nemzetközi szervezetekben való együttműködésről. Aláírták a kereskedelem liberalizálásáról, a kölcsönös beruházások támogatásáról, a kettős adóztatásról, valamint az oktatás, kultúra területén való együttműködésről szóló dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6./

A magyar nyelvű szakoktatás gyászos dátuma 1954 novembere, ugyanis ekkor szüntették meg a szakközépiskolákat. Addig minden tárgyat magyarul tanítottak, teljesen kiépült magyar szakközépiskolai hálózat létezett, egyedül Marosvásárhelyen tizenhárom magyar szakközépiskola volt. A szakközépiskolákat a hetvenes évek közepén újból megnyitották, azonban a tankönyveknek csak tíz százalékát fordították le magyarra. A jelenlegi tanügyi törvénytervezet a szaktárgyak oktatását államnyelven írja elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6./

Márc. 2-án Nagyszalontán a helyi Arany János Művelődési Egyesület szervezésében ünnepségsorozatra került sor a nagy költő születésének 177. évfordulója alkalmából. /RMDSZ Tájékozató, 235. sz., márc. 7./

Több mint háromszáz egyesület létezik Erdélyben, tudták meg az újságírók Kötő Józseftől, az EMKE főjegyzőjétől. Az erdélyi civil szervezetek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Romániában. Magyari Nándor László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke hozzátette, hogy az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékokat kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. /Magyar Nemzet, márc. 7./