Márc. 15-én Adrian Casunean-Vlad, Háromszék prefektusa azt nyilatkozta a bukaresti rádiónak és a Rompresnek, hogy március 15-nek megünneplése természetellenes, továbbá sérelmezte, hogy Baróton gyászszalagos román zászlóval vonult fel a tömeg. Benkő Levente, Barót polgármestere cáfolta a prefektus állítását. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 16-i sajtóértekezletén egy mondatot szentelt annak, hogy márc. 15-én Bukarestben Kelemen András külügyi államtitkár találkozott Marcel Dinu államtitkárral. Kelemen András viszont hazatérve elmondta, hogy Magyarország javasolta, állítsanak fel vegyes bizottságot a kisebbségi problémák áttekintésére, a román fél viszont szeminárium keretében tárgyalna erről a kérdésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Márc. 16-án Nagyszebenben Markó Béla, az RMDSZ elnöke találkozott a Romániai Németek Demokrata Fórumának vezetőségével és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémákat vitattak meg. Véleménycserét folytattak arról, hogy az RMDSZ miként képzeli el az esetleges újbóli együttmunkálkodást a Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Veszélyes uszítás című vezércikkében az Evenimentul Zilei márc. 17-i száma elítélte bizonyos román pártok és lapok márc. 15-ét megelőző vészjósló jövendölését, demagógiával vádolta meg a Nagy Románia Pártot és a Román Nemzeti Egységpártot. A lap elmarasztalta a kormányfőt és a rendfenntartó erőket is, amiért fölösleges erőfitogtatást produkáltak, márc. 15-e ugyanis békében, nyugalomban telt el. /Népszabadság, márc. 18./

A francia fél kezdeményezésére későbbi időpontra halasztották Iliescu elnök párizsi látogatását. Megfigyelők ezt összefüggésbe hozták Pancea altábornagy kémtevékenységével. Az elnöki szóvivő visszautasította a Panceát ért vádakat, azonban elismerték, hogy Panceát tisztségéből felfüggesztették és nyugállományba helyezték. /Magyar Nemzet, márc. 18./

Márc. 11-én Nagykároly polgármestere a városba vezető utak mentén háromnyelvű /Carei - Nagykároly - Grosskarol/ helységtáblákat állíttatott fel. Ismeretlen tettesek a táblákat bemázolták. Valter Suciu, Szatmár megye prefektusa a Vocea Romaniei kormánylapban bejelentette, hogy a közigazgatási bíróságon eljárást indít a polgármester ellen, mert a háromnyelvű táblák törvényellenesek. Suciu figyelmeztetett: amennyiben a helyi tanácsi döntés Románia épségét veszélyezteti, a polgármester, illetve a helyi tanács felfüggeszthető. /Magyar Nemzet, Népszava, márc. 18./

"Richard Schifter amerikai diplomata, Clinton elnök regionális főtanácsadója sajtóértekezleten összegezte romániai látogatásának tapasztalatait. Hasznos megbeszéléseket folytatott Iliescu elnökkel és Vacaroiu miniszterelnökkel, kedvező véleménnyel távozik az országból. A kisebbségi kérdésről kifejtette: "Az Erdélyben élő közvetlenül érdekeltek között sokkal jobb a viszony, mint a térség más országaiban, és összehasonlíthatatlanul jobb, mint 1989 előtt. A még fennálló problémák pedig megoldhatók." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"

Nagy Benedek RMDSZ-képviselő, a tanügyi bizottság tagja az oktatásügyi törvénytervezetről tájékoztatott: még több fázis van hátra, több bizottsági ülés. Előrehaladásnak érzi, hogy szerepel a tervezetben saját történelem anyanyelven való oktatása, ezt hetvenöt év alatt eddig nem sikerült elérni. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 18./

Márc. 15-én Marosvásárhelyen ünnepelte a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ megalakításának negyedik évfordulóját. Ion Judea, a párt Maros megyei elnöke a jól ismert túlzásokkal ecsetelte a Hargita és Kovászna megyei románok nehéz helyzetét. Gheorghe Funar pártvezér kifejtette, hogy a párt 1990 tavaszán a fájdalomból született, a fájdalom okozói az RMDSZ vezette irredenta magyarok voltak, akik Erdély Romániától való elszakítására törekedtek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai márc. 17-én bukaresti sajtóértekezletükön összegezték márc. 15-e tapasztalatait. Márc. 15-e a magyarság nemzeti ünnepe, a piros-fehér-zöld a magyarok zászlója, a Himnusz minden magyarok himnusza, szögezte le Szabó Károly szenátor. Az erdélyi magyarság józansága és a románok toleranciája a márc. 15-i rendezvények alkalmával cáfolta a rémhírterjesztőket, nem volt semmilyen incidens. Marosvásárhelyen a legnagyobb rendben zajlott le az ünnepség, 10 ezer ember jelenlétében, előtte három nappal a Vatra Romaneasca elnöke uszító nyilatkozatot tett, amely a Btk-ba ütköző, ezért az RMDSZ az ügyészséghez fordult. - Borbély Imre képviselőt nem engedték, hogy felszólalását magyarul is összefoglalja, pedig pár hónapja egy szerb képviselő anyanyelvén méltatott egy történelmi eseményt, amiért a honatyák tapssal jutalmazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

A hivatalos szervek továbbra is hallgatnak az állítólagos Román Gárdával kapcsolatban, a szerkesztőség most Kijevből kapott egy felhívást, a Chisinauban működő Nagyrománia Légiótól, melyben bejelentik, hogy intenzíven folyik a területi védelmi alakulatok szervezése Romániában, Moldovában, továbbá Ukrajnának, Magyarországnak, Szerbiának és Bulgáriának azokon a területein, ahol román lakosság él. Elsőként Moldova fog visszatérni az anyaországhoz, olvasható felhívásukban, majd - tervezett népszavazás útján - a többi ősi föld, így Bukovina, a Tisza menti és bánsági táj, valamint Dobrudzsa. Céljuk az, hogy 2000-re Nagy-Románia ismét meghatározó tényező legyen Európában. Térképet is mellékelnek a 2000-ig bekövetkező változásokról, ahol román megyék között van Csongrád és Békés /Ceongrad, Bichis/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

"Az RMDSZ Maros megyei vezetősége nyilatkozatában 1990. márc. 19-re és 20-ra emlékezett. A "kommunista diktatúrák összeomlása után itt, Marosvásárhelyen provokálták ki a legelső etnikai konfliktust Kelet-Európában." Márc. 19-én "a felbujtó provokátorok szervezte csapatok megostromolták az RMDSZ Maros megyei székházát, brutálisan bántalmazta azokat, akikhez hozzáfértek." Sütő András írót életveszélyesen megsebesítették. Márc. 20-a már halált is követelt, amikor "a terror elleni tüntetőkre vezényelték a fölheccelt falusiakat." Magyar halottak: Csipor Antal nagyernyei, Gémesi István sáromberki és Kiss Zoltán teremeújfalusi lakos. "A felbujtókat és tetteseket soha nem vonták felelősségre. Ellenben 45 magyart és cigányt meghurcoltak, elítéltek. Volt, aki belehalt kálváriájába. Cseresznyés Pál most is börtönben ül. " /Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./"

1945 nyarán Sepsiszentgyörgyön néhány értelmiségi Kossuth-kört alapított. Tanulmányozták Kossuth életét, munkásságát, rendszeresen összejöttek, röpcédulákat is készítettek. A kör vezetőjét, Nagy Lászlót 1958-ban tartóztatták le és húsz évre ítélte a kolozsvári hadbíróság. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Marin Pancea tábornok elnöki tanácsos volt és a Legfelsőbb Védelmi Tanács titkára. nyugdíjazták, de a bukaresti lapok - köztük az Evenimentul Zilei - azt írták, hogy Pancea tábornok a francia titkosszolgálat embere volt. Több lap kapcsolatba hozta Pancea nyugdíjazását Gheorghe Diaconescu tábornok, az SRI kémelhárító főnöke leváltásával. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19-20./

"Matatias Carp négykötetes munkájában /Cartea Neagra, Bukarest, 1946./ dokumentumok alapján bemutatta az 1940-1944 közötti romániai zsidóüldözés történetét. Később a hatóságok lefoglalták a fellelhető példányokat, a közkönyvtárakban levőket elkobozták, a magángyűjteményekben levő példányokat ellopták. Fél évszázadon át azt sulykolták nemzedékek tudatába, hogy Románia megmentette a területén élő zsidóságot. Ezzel kapcsolatban a könyv szerzője megírta: az országban nem voltak gázkamrák, krematóriumok. Itt "addig verték az embereket, míg erejüket vesztve kiszenvedtek; betömött szellőzőnyílású vagonokban fojtották meg őket; eladták a kiszemelt áldozatot, /a kijelölteket kilőtték a menetoszlopból, hogy ruhájukat eladhassák/; darabokra vágtak zsidókat, hogy vérükkel a szekerek tengelyét kenjék, és így tovább..." A könyv rövidített magyar nyelvű változata Holocaust Romániában címmel /Budapest, Primor Kiadó, 1993/ megjelent, Takács Ferenc fordításában. A Bihari Napló ebből a könyvből fog részleteket közölni, mert az említett könyv romániai magyar nyelvterületen nem került terjesztésre, továbbá mert erről a tényről szó sem esik Romániában. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19-20./ "

Márc. 11-én Csíkszeredán megnyílt a Magyar Állami Vagyonügynökség /ÁVÜ/ ügyfélszolgálati irodája. A megnyitón jelen volt dr. Pongrácz Tibor címzetes államtitkár, az ÁVÜ elnöke, az RMDSZ több vezetője és Doru Vosloban, Hargita megye prefektusa is. /RMDSZ Tájékoztató, 245. sz., márc. 21./

"Márc. 19-én Kolozsváron tanácskoztak Adrian Nastase, ügyvezető elnökkel az élen a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja erdélyi szervezeteinek vezetői. A zárt ajtók melletti tanácskozáson arról beszéltek, hogyan lehetne Erdélyben erősíteni a kormánypártot, mert a választáson ezen a vidéken gyengén szerepeltek. Nastase terve az RMDSZ politikai befolyásának csökkentése, kimutatni, hogy a magyar lakosság zöme nem követi az RMDSZ "szélsőségeseit", nem akar autonómiát, az RMDSZ egyes vezetői cinkosságot vállalnak Budapesttel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ A tanácskozáson megvizsgálták az Erdélyi Hadsereg gondjait is. Nastase a sajtótájékoztatón nagy teret szentelt az RMDSZ-nek: számos megnyilatkozása nem egyeztethető össze az alkotmányossággal, kétszínű. Tudomásuk van egyes RMDSZ-vezetők külföldi tevékenységéről. Folytatni kell a pártközi tárgyalásokat, mondta, de határozottan fellépnek, ha az szükséges. /Magyar Nemzet, márc. 21./"

A romániai nemzeti kisebbségek státusának törvényes rendezése mellett foglalt állást Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a bukaresti rádiónak nyilatkozva. Pártja kész megvitatni a nemzeti kisebbségek minden követelését. /Magyar Hírlap, márc. 21./

A Romániai Magyar Kisgazdapárt és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete azonos célért küzd, de nincs közöttük jó viszony. A párt vezetői úgy vélik, hogy az egyesületben dolgozó agrár szakemberek át akarják örökíteni a termelőszövetkezeti rendszert. Mihályi József pártelnök szerint gyengék a gazdakörök, szerinte kft-ket kell alakítani. 1993-ban nagyobb mennyiségű vetőmagot kaptak Magyarországról. A román vámhatóság többször visszaküldte a szállítmányt és csak akkor engedte át, amikor a vetési idő lejárt. /Új Magyarország, márc. 22./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt először 1991. dec. 6-án vehetett részt az Európai Kereszténydemokrata Unió rendezvényén, Hollandiában. Ezen az összejövetelen ott volt Kelemen Kálmán, a RMKDP főtitkára is. Az Európai Kereszténydemokrata Unió Budapesten tartott összejövetelén idén /márc. 10-11./ felvette az RMKDP-t teljes jogú tagjának. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

"Beke György fiával, Beke Mihály Andrással együtt február végén Székelyföldi körútjukon találkoztak az olvasókkal. A beszélgetések témája a kimenekülők és az itthonmaradottak viszonya volt. Sokan nagy szeretettel emlékeztek Beke György "barangoló könyveire" /Magunk keresése, Szilágysági hepe-hupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok, Boltívek teherbírása/, arra, hogy a sorsvállalásról szólt, hogy a csángókérdésről írt akkor, amikor még sokan azt sem tudták, hogy egyáltalán léteznek moldvai csángók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ "

Kolozsváron márc. 19-én tartotta tisztújító közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki jelentésében Jakó Zsigmond történészprofesszor számvetést készített a nehéz körülmények között működő EME munkálkodásáról. Megválasztották az EME új vezetőségét. Elnök: Benkő Samu, alelnökök: dr. Péter Mihály orvosprofesszor és Tonk Sándor történész, egyetemi előadótanár, főtitkár: Kiss András ny. oklevéltáros, titkár: Sipos Gábor történész. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

"A képviselők nem voltak hajlandók meghallgatni Borbély Imrét, amikor márc. 15-én magyarul megszólalt, lehurrogták, kifütyülték, megvonták tőle a szót. Az RMDSZ az erdélyi magyarság fennmaradásáért küzd, azért, hogy Erdélyben ötszáz év múlva is egy remélhetőleg gyarapodó magyar közösségben éljen, felelte Borbély Imre arra a kérdésre, hogy miért szólalt meg magyarul. "...megmaradásunk egyenes függvénye a szabad nyelvhasználatnak." Kétszer is elkezdett magyarul beszélni, ezt kéznyújtásnak is lehetett tekinteni, mindkétszer durván visszautasították. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./"

Göncz Árpád köztársasági elnök márc. 23-án a Parlamentben 1956-os emlékérmet adományozott 32 erdélyi magyarnak, további 8 főnek posztumusz adományozta az 1956-os emlékérmet. Az átadáson jelen volt Boross Péter miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ A kitüntetettek börtönbüntetést szenvedtek.

Máramarosszigeten elhatározták, hogy felújítják az 1848-as történelmi emlékművet, az eredeti magyar szöveggel. A város viszonylag kislétszámú magyar lakossága közadakozásból teremtette elő a szükséges összeget, a helyi lap, a Szigeti Turmix hetente közölte az adakozók névsorát. Az emlékmű helyreállítása után megjelentek a megyei műemlékvédelmi bizottság emberei és arra hivatkozva, hogy hiányzik az országos fórum jóváhagyása, követelték, hogy bontsák le az emlékoszlopot és helyezzék raktárba a jóváhagyás beszerzéséig. Heves vita után a városi tanácstagok az emlékmű megmaradása mellett szavaztak, ezután márc. 15-én ünnepélyesen felavatták az emlékművet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./ Előzmény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. nov. 12.

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen több ezren végeztek magyar nyelven, fokozatos volt a román tagozat térnyerése. 1960-ban a 134 végzősből 120 volt magyar, 1987-ben a 172-ből már csak 76. Az 1989-es fordulat után hatalmas méretű lett a tanárok exodusa: 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 magyar volt. Jelenleg az általános orvosi 1482 hallgatójából 337 magyar nemzetiségű /22 %/. A belgyógyászaton, sebészeten és szülészeten nincs magyar nyelvű oktatás, emellett a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyik. Az egyetemen csak hat magyar tanszékvezető professzor van: dr. Seres Sturm Lajos /anatómia/, dr. Bukaresti László /biokémia/, dr. Péter Mihály /mikrobiológia/, dr. Fazekas Béla /parazitológia/, dr. Feszt György /gyógyszertan/, dr. Papp Zoltán /2-es gyermekgyógyászat/. A hallgatók elzárkóznak egymástól, passzívak, mondta Zsirka Klein Attila, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség alelnöke, emellett hiányoznak a magyar nyelvű jegyzetek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

Csernáton tájmúzeuma méltán híres, Haszmann Pál és József állandóan gyarapítja a székelység néprajzi gyűjteményét. A legrégibb eszközöktől a modernekig sorakoznak a földművelés, méhészkedés, famegmunkálás eszközei, a székelykapuk, régi bútorok, szőttesek és edények. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

Február végén háromnapos színházi szakember-találkozót tartottak Illyefalván, a KIDA-központban. Megalakították a Romániai Magyar Színművészeti Szövetséget, melynek székhelye Marosvásárhelyen lesz, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének irodájában, elnöke Gáspár Attila, alelnöke Kovács Ferenc, titkára Fodor Zénó. A bejegyeztetés után küldöttgyűlést tartanak, ott választják meg a vezetőséget és a vezető tanácsot. A házigazda a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

Az Ifi Fórum /Csíkszereda/ szerkesztősége közleményben jelentette be, hogy 1993 decembere óta nem kaptak fizetést, a Novotyp Kft. nem biztosítja a rendszeres megjelenést, ezért testületileg, György Attila főszerkesztővel az élen megszüntetik munkaviszonyukat és áprilistól If címen új lapot indítanak. A szerkesztőség munkatársai Péter Lászlót, a kft vezetőjét okolják a történtekért, akinek a kolozsvári szerencsejátékkal, a Caritassal is volt kapcsolata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., márc. 23./

Közzétették a Moldáviai Köztársaságban tartott választások végeredményét. A legtöbb szavazatot a függetlenséget hangsúlyozó Demokrata Agrárpárt szerezte meg, 43,18 %-ot, az Egység Mozgalom 22 %-ot, a Parasztok és Értelmiségiek Tömörülése 9,21 %-ot, a Kereszténydemokrata Népfront 7,53 %-ot kapott. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./