Hunyadi Mátyás Csángó templom című versét közölte a lap. Hunyadi Mátyás /sz. Nagyvárad, 1958/ rövid magyarországi áttelepülés után hazaköltözött Nagyváradra, 1990 elején. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./

A politikai és gazdasági együttműködésről tárgyalt júl. 5-én Temesvárott Adrian Nastase külügyminiszter Vladislav Jovanovics szerb külügyminiszterrel. /Tanjug, MTI/

Máj. 30-31-én immár másodízben rendezték meg Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. Ez a zenei anyanyelv ünnepét jelentette. A zsűri - Budai Ilona budapesti népdalénekes, Birinyi József, a népi hangszerek mestere Budapestről, Dudás Anikó /Újvidék/ népdalénekes, Bázsa Levente, a Szatmárnémeti Filharmónia tagja, Jagamas János /Kolozsvár/ népzenekutató, Boér Károly, a marosvásárhelyi rádió zenei szakértője - elégedett volt, olvasható Gál Éva Emese beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Radu Campeanu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kifejtette, azért léptek ki a Demokratikus Konvencióból, mert nem akarnak az RMDSZ-szel egy listán szerepelni a választáson. /Baricada (Bukarest), júl. 6./

Kolozsváron a Brassai Líceum tanszemélyzetének 73 tagja tiltakozott az iskoláról készült jegyzőkönyv ellen. A benne szereplő adatok nem valósak. Kifogásolták, hogy az ellenőrzést még be sem fejezték, de már döntöttek Bálint Kelemen Attila igazgató leváltása ellen. /73 személy a Brassai Sámuel Líceum munkaközösségéből. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

A temesvári RMDSZ és a TEMISZ megkezdi Temesvár magyarságának feltérképezését, a nagyvárosban szórványban élő magyar kisebbség felmérését. Ez egyben az információ áramlását is elősegíti. /Tar Gyöngyi és Toró T. Tibor: Magunk keresése. = Temesvári Új Szó (Temesvár), júl. 7./ A felhívást támadta a helyi román újság: jún. 25-i jegyzet.

Bukaresten a Polgári Szövetség szervezésében ellenzéki nagygyűlést tartottak, ahol elfogadták a júl. 7-én Temesváron meghirdetett felhívást, amely a temesvári kiáltvány folytatásának számít. /MTI/

Bukarestben júl. 4-én félszáz katonai rendőr rátámadt a piacon üzletelő cigányokra. Az eredmény: 13 cigány sebesült, többet kórházba vittek. Ez az akció megtorlásféle volt, mert az előző napon több cigány súlyosan bántalmazott egy katonai rendőrt. /Privatizálják az Ursust. = Magyar Nemzet, júl. 8./

"Az RMDSZ Országos Elnöksége, a tagszervezetek elnökei és az RMDSZ parlamenti frakciója júl. 4-5-én közös tanácskozást tartott Hargitafürdőn. A kiadott Közlemény szerint elhatározták, hogy az RMDSZ saját jelöltjeivel indul a választáson, elnökjelöltként pedig a Demokratikus Konvenció jelöltjét támogatják. Az Elnökség felkérésére a Magyarok Világszövetségében az EMKE képviseli a romániai magyarságot. - "Az erdélyi magyar iskolákért!" címmel külön felhívást tesznek közzé. A résztvevők mély együttérzéssel vették tudomásul Kádár Attila éhségsztrájkkal kifejezett tiltakozását a Kolozsvár magyar lakosságát és a Brassai Sámuel Líceumot ért jogtalanságokért, és felkérték arra, hogy megromlott egészségi állapotára való tekintettel hagyja abba az éhségsztrájkot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"

Azonnali tűzszünetben állapodtak meg júl. 8-ára virradó éjszaka a szemben álló felek, a moldovai védelmi miniszter és a Dnyeszter Menti Köztársaság védelmi hivatalának vezetője. Egyes helyeken viszont megsértették a megállapodást.

A Temesvári Új Szó júl. 7-i számában hirdette meg a városi RMDSZ és a Temisz a felhívást egy új kezdeményezésről. Ennek lényegét Toró T. Tibor ismertette: megkísérelnek eljutni minden temesvári magyar családhoz és elbeszélgetnek az RMDSZ problémáiról. Ez egyúttal a szórvány számbevétele lenne és pontosabb képet adna a magyarság lélekszámáról, mert a hivatalos népszámlálási statisztika nem reális: 1,6 millió magyar nemzetiségű. A temesvári tapasztalatokat szeretnék majd továbbadni. /Temesvári Rádió magyar adása, júl. 8., MTI/

Az erdélyi magyar iskolákért! című felhívás emlékeztet az oktatási törvénytervezet elleni, az RMDSZ által szervezett jún. 11-i országos tiltakozó megmozdulására, melyen megjelentek a román ellenzék képviselői is. Az RMDSZ-program önrendelkezésen alapuló, autonóm anyanyelvű oktatási rendszert igényel. Követelik az egyházi vagyon visszaszolgáltatását, ez az alapja az egyházi iskolahálózat létrehozásának. A magyar anyanyelvű tanintézetek irányítását a magyar közösség által választott államtitkárság végezze. Iktassák be a magyar középiskolák tantárgyai közé a nemzeti történelem oktatását, a román történelmet és földrajzot anyanyelven tanítsák, a szakoktatás nyelvének ne határozzák meg, hogy az csak román lehet. /Az erdélyi magyar iskolákért! felhívás aláírói: RMDSZ, Bolyai Társaság, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./ Előzmény: 1991. jan. 18-án tartóztatták le, többször bántalmazták. Peréről: febr. 21, márc. 17, ápr. 3, máj. 22-i jegyzet. A súlyos ítéletet sietett közölni még júl. 7-én a román tévé. Cseresznyés Pál tíz évet kapott, mert belerúgott a földön fekvő Cofariuba. /A döbbenet. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

Hermann János külügyi szóvivő részt vett Bukaresten Traian Chebeleu román külügyi szóvivő szokásos sajtóértekezletén. Azért utazott Bukarestbe, hogy tisztázza a két ország kormánya közötti nézeteltéréseket. Hermann János tárgyalt Adrian Nastase külügyminiszterrel és látogatást tett az RMDSZ-nél. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9., Új Magyarország. júl. 9./

4-én a 14. hadsereg új főparancsnoka, Alekszandr Lebegy vezérőrnagy lefasisztázta a moldovai vezetést és elítélte az orosz kormány megalkuvó magatartását is. Ez a nyilatkozat nagy vihart váltott ki. /Magyar Nemzet, júl. 9./

"Constantin Nicolae Spiroiu védelmi miniszter a Cotidianulnak nyilatkozva tagadta, hogy Románia részt vesz a moldovai harcokban, és közölte: Románia csak védelmi fegyvereket szállított Moldovának, 2000 automata géppisztolyt, 12-16 db 122 mm-es ágyút, valamint néhány páncélozott járművet. Spiroiu helyesli, hogy Antonescu 1941-ben hadba lépett a Szovjetunió ellen, "Besszarábia felszabadításáért". /Új Magyarország, júl. 9./"

A hivatalos adatok szerint Maros megye lakosságának 42 százaléka magyar, a középiskolába felvehetőknek viszont csak 15 százaléka lehet magyar. Marosvásárhely lakosságának több mint a fele magyar, ennek ellenére az induló osztályoknak csak a 25 százalékában lehet magyarul tanulni. Ez az arányszám csak papíron létezik, mert a tanügyi szervek ezt is megakadályozzák. Marosvásárhelyen a kilencedik osztályba 2582 román és 672 magyar /25,2 %/ juthat be. Továbbra sincs egyetlen önálló magyar nyelvű líceum egész Maros megyében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 9./

Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke Romániába látogatott júl. 9-én, találkozott Moses Rosen főrabbival is. Romániában verbális antiszemitizmus van, állapította meg, ez a vezetők hibája. /22 (Bukarest), júl. 17-23., MTI/

Romániában tovább nő az infláció. Májusban a húsfélék ára 37,8 %-kal emelkedett. Amíg az állami szubvenciót élvező és fejadagra árusítandó cukor három hónapja hiányzik az üzletekből, a magáncégek által behozott cukor ára 91,3 %-kal nőtt egyetlen hónap alatt. /Magyar Nemzet, júl. 9./

Megjelent a Polgármesteri Közlöny első száma, melyben Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere köszöntötte az olvasót. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely) júl. 9./

Kolozsváron megkezdődött azok megbüntetése, akik Iliescu elnök jún. 4-i látogatása során elnökellenes jelszavakat kiáltoztak. A tüntetést lefilmezték, ennek alapján azonosították a személyeket, akikre 5000 lej bírságot róttak ki. /Zig-Zag (Bukarest), júl. 9-15., MTI/

Hajdu Győző a Totusi iubirea-ban irredentának és románellenesnek minősítette a magyarországi Erdélyi Magyarság és a Beszélő egyes írásait /az utóbbiban Molnár Gusztávét/, s az autonómiát követelő cikkeket. /Lada de gunoi a istoriei. = Totusi iubirea (Bukarest), júl. 9-16., MTI/

A 14. hadsereg főparancsnoka, Lebegy vezérőrnagy a Pravdának adott telefoninterjújában ismét azt állította, hogy a moldovaiak soraiban román katonák is harcolnak és Moldovában nagy mennyiségű, Romániából származó fegyvert halmoztak fel. /Pravda (Moszkva), júl. 9., Magyar Nemzet, júl. 10./

"Marosvásárhelyi pogrom elszenvedői közös nyilatkozatban tiltakoztak a pogrom újabb meghamisítása ellen. Szabó Gyula ugyanis a Romániai Magyar Szó jún. 30-i számában Sziklanyugalomban című írásában azt írta, hogy a marosvásárhelyi helyhatósági választásának eredménye bölcs győzelem volt a hisztéria felett, "a két évvel ezelőtti tragikus dorongharcnak". A tizenhat aláíró /köztük Sütő András, Béres András, Borbély László, Fülöp Dénes lelkész, Tófalvi Zoltán és Tőkés András/ tiltakozott ezen értékelés ellen. 1990 márc. 19-20-án Marosvásárhelyen nem dorongharc tört ki, hanem szervezett, magyarellenes pogrom zajlott le. Szabó Gyulának tudni kellene, hogy az eseményeket a hivatalos bizottságok meghamisították. Meghamisította Petre Roman miniszterelnök is, aki nem átallotta kijelenteni, hogy az RMDSZ székházából lándzsákkal támadtak a békés román tömegekre. /A pogrom újabb meghamisítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek jún. 13-28-a között a Marosi Főesperesi Kerület plébániáin 2058 fiatalt bérmált meg. Az érsek Marosvásárhelyen mondott beszédében Márton Áron püspök hitvalló életét idézte példaként a bérmálkozóknak. Márton Áron példája nyomán hitvallók születtek, akik követték őt a börtönbe is. Száznál is többen, Sándor Imre és dr. Boga Lajos például a püspök elfogatása után átvették az egyházmegye vezetését, sőt életüket is áldozták. És lehetne folytatni a bebörtönzött, hitvalló papok felidézését, Ajdáts Béla, a Hittudományi Főiskola rektora, Marczalik Győző felszentelt püspök nevének említésével. /Bálint Lajos gyulafehérvári érsek bérmaútja. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

Paul Cheler tábornok, az Erdélyi Hadsereg parancsnoka lajstromba vetette magát a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelölt-listáján. Sajátosan értelmezi a hivatalos hadügyi álláspontot: a katonaságnak pártatlannak kell lennie. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./ Radu Ceontea pártelnök végül mégsem Chelert jelölte a Román Nemzeti Egységpárt színeiben induló elnökjelöltnek, hanem Funar kolozsvári polgármestert. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./

Júl. 10-én véget ért Helsinkiben az Európai Biztonsági És Együttműködési Értekezet /EBEÉ/ kétnapos csúcstalálkozója. Iliescu elnök a csúcstalálkozó alkalmával Helsinkiben találkozott George Bush amerikai, Borisz Jelcin orosz elnökkel és más államfőkkel. /Helsinki csúcs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

A magyar tévé Panoráma műsorában nyilatkozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Kijelentette: nem helyes, hogy a magyar érettségizőket túlterheljék: még magyar irodalomból is vizsgázzanak. Funar leszögezte, nem gyűlöli a magyarokat. Sugár András megkérdezte, miért állította, hogy a magyarok ezer év alatt nem tudtak civilizálódni, Funar azt felelte, hogy 1989-ben Hargita és Kovászna megyében magyarokat öltek meg, kiszúrták a szemüket. Funar leszögezte: nem hallott a szárazajtai vérengzésről, ahol románok magyarokat öltek meg. A polgármester szerint Ceausescu jó román volt. /Szabó Piroska: Kolozsváron járt a Panoráma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10., Népszabadság, júl. 11./

Az RMDSZ a nemzetiségek parlamenti csoportjával együttes nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy nem lesz nemzeti kisebbségi tagja az Audiovizuális Tanácsnak. A parlament két házának döntése sérti a nemzeti kisebbségek jogait és ellentétes az Európa Tanács ajánlásával. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára nyilatkozatában kifejtette, hogy Románia csak abban az esetben kaphatja meg a teljes jogú tagságot, ha megteremti a demokráciát. Az Európa Tanácsban ismeretes, hogy Románia nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait. Ennek rendezése a felvétel egyik feltétele. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./