Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1992. június 23.
Kolozsváron megemlékeztek a holocaust áldozatairól. A megemlékezésen Funar kijelentette: a románok toleránsak, Romániában senki sem üldözte a zsidókat. Mosen Rosen főrabbi leszögezte: a fasizmus újjáéledését Romániában nem lehet letagadni. /Németh Júlia: A múltról a jövőbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
1992. június 24.
Jún. 20-a az erdélyi magyar tudományosság számvetésének napja volt, ekkor tartotta Kolozsváron, a Protestáns Teológia épületében éves közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az újjáalakult EME vállalta a Mikó Imre által 1859-ben alapított egyesület hagyományát: hozzájárulni az erdélyi magyar tudományműveléshez, előadások, vándorgyűlések szervezése, az Erdélyi Tudományos Füzetek kiadása, az Erdélyi Múzeum folyóirat megjelentetése, a tudományos kutatás ösztönzése. Az elmúlt évben havonta tartottak felolvasó üléseket. A kutatók nemzetközi szimpóziumokat tartottak. Megszülettek a tervek /az erdélyi magyarság rövid történetének kiadása, a romániai magyar nyelvjárások atlaszának, a helynevek gyűjteményének sajtó alá rendezése stb./. Fiatalok indultak külföldi tanulmányutakra. Az intézményesülésnek gondjai is vannak: székhely kellene a bővülő könyvtárnak kutató intézetekre is szükség lenne. /Kötő József: Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az intézményesülés gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1992. június 24.
Bush amerikai elnök feloldotta az érvényben levő diszkriminatív vámtarifákat és egyéb kereskedelmi korlátozásokat Romániával szemben. Amennyiben az áprilisban megkötött kereskedelmi megállapodást mindkét ország ratifikálja, Románia elnyeri a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét. / Bush elnök feloldotta a román kereskedelmi korlátozásokat. = Magyar Nemzet, jún. 24./
1992. június 24.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség újabb iskola-diverziója a következő. Az Adevarul de Cluj című román napilapban fizetett hirdetés formájában a magyar iskolák elsorvasztására vonatkozó újabb tervét. Funar polgármester is támogatja ezt az ötletet, hogy Kolozs megyében, eltérően a többi megyétől, különleges vizsgarendet akarnak életbe léptetni. Eszerint a felvételizőknek román nyelvből és matematikából kellene vizsgázniuk, és csak a vizsgát követően vennék figyelembe azt, hogy a diák milyen tannyelven óhajt tovább tanulni. Ez az intézkedés törvénytelen és önkényes. A diákoknak ugyanis román nyelvből, másnap magyar nyelvből, a harmadik napon matematikából kell vizsgázniuk. A diákoknak már a VIII. osztály végén kell nyilatkozniuk arról, hogy milyen nyelven akarnak továbbtanulni. /Tibori Szabó Zoltán: iskola-diverzió. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1992. június 24.
"Szatmár megyében a tanfelügyelőség az 1992/93-as tanévben kisemmizi a magyar nyelvű oktatást: míg a román tagozaton végzettek 77,4 %-ának biztosítják a továbbtanulást, a magyar tagozaton végzett nyolcadikosoknak csak a 31,7 %-a tanulhat tovább anyanyelvén. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége előzetesen felmérést végzett: a magyar tagozatokon végzett 1700 diák 99,4 %-a anyanyelvén kívánja folytatni tanulmányait. Ezt azonban nem vette figyelembe a tanfelügyelőség. /Hogyan néz ki az "opció"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./"
1992. június 24.
Nagyenyed a század elején 90 %-os többségű magyar város volt. Mára a magyar lakosság 20-22 %-osra apadt. A magyarság fogyatkozása az első világháború alatt kezdődött, majd a trianoni döntés után az állami alkalmazottak, akik nem voltak hajlandók letenni az esküt az új államra, családostól Magyarországra költöztek. Az 1940-es bécsi döntés után sokan elmenekültek. 1989 után is elindult a kivándorlási hullám. /Horváth Zoltán: Még vagyunk, de leszünk is? - Postafiók rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1992. június 25.
Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelő mondvacsinált ürüggyel jún. 23-án leváltotta a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát, aki egyben a városi tanács tagja. Dragoi megjelent az iskolában és közölte a tanfelügyelőség döntését, hogy Bálint Kelemen Attilát leváltják. A megjelent újságírók előtt a főtanfelügyelő nem volt hajlandó felsorolnia leváltást szükségessé tevő vádpontokat. Annyit közölt, hogy Bálint Kelemen Attila munkastílusa individualista jegyeket visel. Dragoi felrótta az igazgatónak, hogy két tanteremről lemondott az unitárius egyház javára, ez súlyos tanteremhiányt eredményezett. Dragoi nem tudta megnevezni azokat a törvénycikkeket, melyek alapján leváltották az igazgatót. /Makkay József, Tibori Szabó Zoltán: Leváltották Bálint Kelemen Attila igazgatót. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Az intézkedés ellen Tőkés Elek, Kolozs megye magyar tanfelügyelője tiltakozást juttatott el a minisztériumhoz. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Az igazgató leváltása után a Brassai Sámuel Líceum tanárai gyűlést hívtak össze és kijelentették, hogy továbbra is Bálint Kelemen Attilát tekintik igazgatónak. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Jún. 24-én 400 szülő tartott tiltakozó tüntetést ezen jogsértő intézkedés ellen. A magyar és román értelmiségieket tömörítő Interetnikus Dialógus Csoport állásfoglalásában elítélte Funar kolozsvári polgármester jogsértő intézkedéseit és kiállt Bálint Kelemen Attila mellett. /Népszabadság, jún. 25./
1992. június 25.
Jún. 24-én Kolozsváron ünnepélyesen beiktatták hivatalába a Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház teljes nevén Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Evangélikus-Lutheránus Egyház - új püspökét, Mózes Árpádot. Mózes Árpád Krizbán született, Aradon volt lelkész. A kommunista diktatúra idején börtönbüntetést szenvedett. A püspökavatást dr. Harmati Béla magyarországi evangélikus püspök tartotta. Mózes Árpád a 30 ezer lelket számláló, szlovák, román és német nyelven is szolgálatot végző egyház sorrendben az evangélikusok negyedik püspöke Frint Lajos, D. Argay György és az elhunyt Szedressy Pál után. /Miklós László: Nehéz időkben új püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27-28., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Szedressy Pál püspök jan. 20-án hunyt el.
1992. június 25.
"Dr. Moses Rosen főrabbi nemrég érkezett meg az Egyesült Államokból, eleget téve egy minisztériumi meghívásnak, hogy beszámoljon a romániai zsidóság helyzetéről. A főrabbi élesen elítélte Antonescu rehabilitálását, továbbá azt, hogy utcát neveztek el a diktátorról Nagyváradon. Több fasiszta lap van Romániában, az országban fenyeget a nyílt antiszemitizmus, a televízióban antiszemita szövegeket sugároznak, állapította meg. "Ma hol van az a demokratikus erő, amelyik a fasizálódás veszélyére figyelmeztet, s tesz is valamit?" - tette fel a kérdést. Még egyszer nem szeretné megélni, "hogy a zsidó népet ebben az országban vágóhídra viszik." /Sorbán Attila: "Én nem hallgathatok". = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 25./"
1992. június 25.
Sasz Lászlo professzor aláírással - aki a Fratelia negyedbeli reformátusok nevében beszélt - Tőkés László-ellenes cikk jelent meg a Renasterea Banateana /Temesvá/ román napilapban: a püspök diktátor, halállal fenyegette meg az egyik papot, nyilatkozataival árt a magyar kisebbségnek. /Renasterea Banateana (Temesvár), jún. 25./ Ugyanebben a lapban a Fratelia negyed reformátusainak közgyűlése nevében a helybeli pap és a főgondnok közölte, hogy Szaz László professzor nevű hívőt senki sem ismeri, nyilvántartásukban nem szerepel /júl. 9-i szám/. Ennek ellenére újból jelentkezett a rejtélyes Szaz László professzor: sietett az RMDSZ-t Budapestről irányított románellenes pártnak minősíteni és élesen elítélte a magyarság feltérképezésének gondolatát, amelyet a Temesvári Új Szó júl. 7-i száma közölt. /Renasterea Banateana (Temesvár), júl. 15., MTI/
1992. június 26.
Az RMDSZ Maros megyei elnöksége 300 ezer lejes indulótőkével Bernády György Közművelődési Alapítvány létrehozását kezdeményezte, melynek célja a magyarság közművelődésének támogatása, valamint egy közművelődési központ építése. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1992. június 26.
Szinte naponta érkeznek hírek Funar kolozsvári polgármester újabb elképesztő tetteiről. Törvénytelen intézkedéseit, magyarellenes kirohanásait immár nemcsak a magyar nyelvű sajtó, hanem a román lapok is ismertetik. Felháborodást keltett a magyarság körében, hogy a polgármester bosszút állt a Brassai Sámuel Líceum igazgatóján, aki nem volt hajlandó vele kezet fogni, koholt vádakkal leváltatta Bálint Kelemen Attila igazgatót. Kolozs megye magyar szakfelügyelője, a líceum tantestülete és szülői bizottsága tiltakozó jegyzéket küldött a minisztériumba. Funar legújabb akciója a város egész lakosságát érintette: este 10-kor megszólaltak a város szirénái, kikapcsolták az áramot, sötétbe borult a város, az utcákat katonák és rendőrök ezrei lepték el. Funar riadógyakorlatot rendelt el a polgárőrség számára. A polgármester rendszeresen beszél a magyar veszedelemről, szerinte a Románia határainál ólálkodó hatalmas magyar seregekre. /K. Zs.: Megtorlás és éjszakai riadó. Kolozsvár polgármesterének újabb ötletei. = Magyar Nemzet, jún. 26./
1992. június 26.
1940-ben a bukovinai székelyek államközi szerződéssel hazatérhettek. Velük Magyarországra települt több mint száz moldvai csángó család. Egyházaskozár lakosságának zömét ők képviselik, mondta el Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület /Budapest/ titkára. Az 1991/92-es a második tanév, hogy csángó diákok tanulhatnak a Nemzetközi Előkészítő Intézetben /Budapest/. Most csángó diákok érkeztek nyaralni Egyházaskozárba. Elénekelték csángó himnuszt, ezt a múlt században keletkezett éneket, melyet 1990-ben a Csángó Szövetség avatott himnusszá /Csángó magyar, csángó magyar,/ Mivé lettél, csángó magyar?/, Ágról szakadt madár vagy te,/ elvetedve, elfeledve!/?/ Egyházaskozár népi együttese Domokos Pál Péter nevét vette fel, ezzel is tisztelegve emléke előtt, mert ő a moldvai csángók kultúrájának feltárását tartotta életcéljának. /Galgóczy Zsuzsa: ?Ott vagyand egy nod szip ország? Csángó diákok Egyházaskozáron. = Heti Magyarország (Budapest), jún. 26./
1992. június 27.
Romániában sajtóberkekben felháborodással fogadják a súlyos megszorításokat tartalmazó, példátlan cenzúrázást jelentő sajtótörvény-tervezetet, Ilie Vidivici és Vasile Mosi szenátorok munkáját.. Ezek szerint a megyei prefektúra elkobozhatja a lapokat és előzetesen kötelező a megjelenő lapokból egy példányt eljuttatni a rendőrségre. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A bukaresti parlament támadása a román sajtó ellen. = Magyar Nemzet, jún. 27./
1992. június 27.
Változatlanul folynak az összecsapások a Dnyeszter mentén. Ukrajnába csak az elmúlt héten százezer menekült érkezett. A moldovai rendőrség Benderiben a gyárak értékes gépeit leszereli és elszállítja. Bombázásokról is jött hír. A 14. hadsereg újból figyelmeztetett arra, hogy megakadályozza a légitámadást a polgári lakosság ellen. A felderítés Románia határ menti repülőtereiről felszálló harci gépeket észlelt. /(vida)? Százezer menekült. Elismeri-e Moszkva a Dnyeszter Menti Köztársaságot? = Magyar Nemzet, jún. 27./
1992. június 27.
Ion Oancea képviselő a parlamentben interpellált, azt állítva, hogy Pataki Imre, Hargita megye prefektusa nem fordít gondot a román katonák emlékműveinek gondozására. Oancea képviselő magyarellenessége közismert, 1990 januárjában az elsők között azzal vádolta a székelyeket, hogy románok fejével labdáznak. Pataki Imre a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy ez a vádaskodás alaptalan. Épen Ion Oancea volt az, aki a kommunista diktatúra, Ceausescu idején beadvánnyal fordult a megyei pártbizottsághoz 50 magyar emlékmű lebontását kérve, Helyükre saját elgondolása alapján emelt szobrokat még Ceausescu idején Gyergyóditróban, Csíkszépvízen és Csíkszentmártonban. Oancea képviselőnek számot kellett volna adnia a magyar emlékművel elpusztításáról. Pataki Imre hozzátette: Hunyad megyében viszont ismeretlenek ledöntötték Zajkány falu határában Hunyadi János emlékművét. A hatalmas szobor ledöntéséhez legalább traktor kellett. /Bogdán Tibor, Bukarest: Szborvita Hargitában. = Magyar Hírlap, jún. 27./
1992. június 27.
Tőkés László püspök Victor Babiuc belügyminiszterhez írt levelében tiltakozott a jún. 15-i incidens miatt, amikor az egyházkerület gépkocsivezetője konfliktusba keveredett a határon a vámtisztviselővel. A vámtisztviselő megjegyzéseket tett Tőkés Lászlóra és nem volt hajlandó bemutatkozni. /Tőkés László: Visszaélések a vámnál. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./
1992. június 27-28.
Tizenegy Fekete-tenger menti, balkáni és kaukázusi ország állam-, illetve kormányfői jún. 25-én Isztambulban aláírták az Isztambuli Nyilatkozatot, amely együttműködési övezetet hoz létre a térségben, az Európai Közösség mintájára. Ion Iliescu elnök Románia képviseletében írta alá a csatlakozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26., Reuter, AFP/ Isztambulban - ugyanebben az időben - négyes találkozót tartott Románia, Moldova, Oroszország és Ukrajna elnöke, hogy megvitassák a transznisztriai helyzetet. Közös közleményükben megállapodtak abban, hogy a harcoló feleket ENSZ-megfigyelők felügyelete alatt kell szétválasztani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27-28./
1992. június 29.
Sohase feledjétek, hogy honnan jöttetek, mondta Kallós Zoltán néprajzgyűjtő a Magyarországon tanuló csángó fiataloknak. Idén 53-an fejezték be az első tanulmányi évet a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. A Magyarországon tanuló csángóknak pályázatot hirdetett a Lakatos Demeter Egyesület és a Piarista Diákszövetség. A szülőföldismereti és néprajzi pályázatra tizenkét pályamű érkezett, a bizottság ebből tíz munkát jutalmazott. Demse István és Kotis Mihály első díjat kapott, Nyisztor Tinka különdíjban részesült, második díjjal jutalmazták Perka Mariant és Molnár Klárát, de érdemes felsorolni Bogdán Tibor, Luca Magda Gabriella, Mátyás Irina, Róka Szilvia és Bodó Marika nevét is. Dr. Lovag Lea magyar-román szakos tanár a csángó fiatalok segítője, mindenese az intézetben. /Frigyesy Ágnes: Csángómagyarok ? szülőföldjükről. = Új Magyarország, jún. 29./
1992. június 30.
"A The Christian Observer észak-amerikai presbiteriánus hetilap meghívására Tőkés László püspök az Egyesült Államokban tartózkodott jún. 19-22. között. A hetilap és a Kongresszus Emberjogi Bizottságának szervezésében több rendezvényre került sor. Vladimir Tismaneanu politológus, Dorin Tudoran költő és Mircea Mihaies külföldi román ellenzéki, valamint Tőkés László püspök meghallgatásával tájékoztató értekezletet tartottak a kongresszusi képviselők számára, Románia, illetve a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény odaítélése kérdésében. Tőkés László kifejtette, hogy a legnagyobb kedvezménynek csak akkor van értelme, ha Románia népének érdekét és nem a visszarendeződést szolgálja. A püspök elmondta, hogy egy állítólagos református tanárral, bizonyos "Sasz Lászlo"-val gyalázkodó levelet írattak ellene. Vladimir Tismaneanu hangsúlyozta, hogy Románia egyedülálló a térség országai között abban, hogy továbbra is a titkosrendőrség maradt az országban a legerősebb hatalom. /Tőkés László püspök amerikai útjáról. = Pesti Hírlap, jún. 25., Sz. A.: ?Ha hallgatunk, vesztünkre hallgatunk?. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 30./"
1992. június 30.
A Nemzeti Megmentési Demokrata Front jún. 27-28-i konferenciáján Ion Iliescu elnök újrajelöléséről határozott, majd sajtótájékoztatójukon a nemzet- és hazaárulással vádolták a sajtó képviselőit, több ellenzéki újságírót és egy amerikai tévétársaság operatőrét fizikailag bántalmazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1992. június 30.
Jún. 28-án Temesváron Tőkés László püspök jelenlétében gyászszertartást rendeztek a jún. 20-án elhunyt Toszó Árpád sírjánál. Kik és miért követték el Toszó Árpád ellen 1990 jún. 4-én azt a merényletet, amely után összetört koponyával a temesvári kórházba szállították? Szükséges volt-e az ott végrehajtott agyműtét, amit követően nem emlékezhetett a részletekre...? Halálát az a rejtélyes merénylet okozta, amelynek sérüléseiből sohasem épülhetett fel. Tőkés László beszédében halálát Újvárossy Ernő halálához hasonlította, akinek ütések nyomát viselő, megmérgezett holttestét 1989. szept. 15-én találták meg a temesvári erdőben. /Szükséges volt az agyműtét? - Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1992. június 30.
Kádár Attila unitárius teológiai hallgató jún. 28-án éhségsztrájkot kezdett Kolozsvárott tiltakozásul Funar polgármester magyarellenes intézkedései ellen. Tőkés László püspök és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szolidaritást vállalt Kádár Attilával és másokat is felszólított a csatlakozásra. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány felhívással fordult a nemzetközi közvéleményhez, hogy vállaljanak közösséget a hallgatóval. /Transinfo, Pesti Hírlap, jún. 30./
1992. június 30.
Bukarestben a Demokratikus Konvenció választási testülete Emil Constantinescut választotta meg elnökjelöltnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1992. június 30.
Jún. 19-22-e között a The Christian Observer hetilap meghívására Tőkés László püspök az Egyesült Államokba utazott. Felszólalt a presbiteriánus konferencián, majd kongresszusi képviselőkkel találkozott. Tőkés László önálló előterjesztését ismertette /Romaina - in the mirror of the facts/. Sajtóértekezletén részt vettek román ellenzékiek is. Vladimir Tismaneanu rámutatott arra, hogy Románia egyedülálló szomszédai között abban, hogy a titkosrendőrség maradt az ország legerősebb hatalma. Románia ideológiájának legfőbb elemei az idegengyűlölet és a militarizmus. /A Királyhágómelléki Református Egyház Tájékoztatási Szolgálata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1992. június 30.
Kolozsváron a bölcsészkaron belül a román tagozat mellett megalakult a magyar színész-, rendező- és dramaturgképző szak, tájékoztatott Tompa Gábor kolozsvári rendező és egyetemi tanár. Nem szeretné, ha Marosvásárhely-Kolozsvár konfliktus lenne, hiszen a tanárhiány nagy gond, ő egyben Marosvásárhelyen is tanít. Egyelőre tíz színészt, öt dramaturgot és három rendezőt szeretnének kiképezni. Csiky András fog tanítani, és mint tanársegéd Bács Miklós, beszédtechnika-tanárok Boér Ferenc és László Gerő lesznek, a mozgástechnikát pedig Valky Ferenc fogja tanítani. Vendégtanárok is besegítenek Budapestről, Bukarestből, valószínűleg Marosvásárhelyről is. /Kisgyörgy Réka: Színművészeti tagozat Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1992. június 30.
1990 őszén hozták létre Marosvásárhelyen a kántor- és tanítóképző főiskolát. Az intézet létének elismerését, igazolását igénylő kérvényre még mindig nem érkezett válasz a minisztériumtól. Ennek ellenére 88-an vállalták a bizonytalant, 57 másodéves és 31 elsőéves hallgatója van a jelenleg Pedagógiai és Zenei Kollégiumnak nevezett intézménynek, ahol - ökumenikus szellemben - katolikus, református és unitárius ifjak készülnek hivatásukra. A tananyag megfelel a pedagógiai főiskolákénak, kiegészítve a kántorképzéssel és a hitoktatással. A tanítóhiányt jelzi, hogy csak Maros megyében 180 magyar tanítói állás betöltetlen, illetve szakképzetlenek látják el a teendőket. Külföldi segítség nélkül nem tudnának működni. /Lázár László: Exlex ? és mégis mozog. = Ifi Fórum (Csíkszereda), jún. 30./
1992. június folyamán
Elkezdték a privatizációs kuponok kiosztását: minden felnőtt állampolgár 5 kupont - ingyen vagyonjegyet - kap. Az Országos Privatizációs Ügynökség /ANP/ programja alapján az állami vállalatok 30 százalékát adják a kupontulajdonosok kezébe, a fennmaradó 70 százalékot magánberuházóknak adják el. /MTI/
1992. június folyamán
Bukarestben emlékművet avattak Ion Antonescu marsall, Románia fasiszta diktátorának tiszteletére. /MTI/
1992. június folyamán
Nyilvánosságra hozták az amerikai külügyminisztérium éves jelentését, amelyben Romániáról megállapítják: nőtt ugyan az emberi jogok iránti tisztelet, de bizonyos területeken aggasztó fejlemények tapasztalhatók. Az országban az elmúlt évben is a nemzeti kisebbségek, elsősorban a romániai magyarok körüli feszültségek jellemezték az emberi jogi helyzetet. /MTI/