Kádár Gyula Adalékok a romániai magyarság történetéhez című összefoglalóját kezdte közölni folytatásokban a lap. A cím a szerző helyesbítésével: A romániai magyarság rövid története. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Jún. 10-12-e között Olaszországban ülésezett a NATO Dél-európai Regionális Parancsnokságának Vezérkara, ahova Románia katonai küldöttségét is meghívták. A román küldöttséget Vasile Paul ezredes vezette, aki elmondta, hogy Románia hadseregének professzionális szintje szerint egyike az európai modern hadseregeknek, mind műszaki, mind emberállománya tekintetében. Mindezt nyugati katonai vezetők állapították meg. /MTI/

Nicolae Tiu moldovai külügyminiszter jún. 9-én Bukarestbe látogatott, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval tárgyalt. Romániában moldovai diplomatákat fognak kiképezni. /Bogdán Tibor (Bukarest): Bukarest moldovai diplomatákat képez ki. = Magyar Hírlap, jún. 11./

Bukarestben megkezdődött Hohenzollern Pál herceg bírósági tárgyalása, trónörökösi jogainak elismerésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az RMDSZ tiltakozó gyűlést akar tartani a tanügyi törvénytervezet ellen. Szerinte ez jogellenes. /Közlemény Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Gheorghe Funar /február óta Kolozsvár polgármestere/ nyilatkozott az Új Magyarországnak. Kolozsváron széles jogai vannak a nemzetiségeknek, mondta. A városban csak román iskolák vannak, hangsúlyozta, de ezekben vannak osztályok, amelyekben a kisebbségek nyelvén folyik az oktatás. Szerinte az RMDSZ törvénytelenül tartózkodik jelenlegi székházában. Nincs magyar gimnázium a városban, jelentette ki. Románia Európa legdemokratikusabb országa, nincs szükség Kolozsváron főkonzulátusra. Amikor még működött, akkor kémügynökség volt, jelentette ki. /REA: Gheorghe Funar különös félelmei. = Új Magyarország, jún. 11./

Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 8-án Bukarestben rendkívüli ülést tartott. Megállapították, hogy az RMDSZ kitart az általános választások megtartása mellett. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Reizer Pál /Szatmárnémeti/ római katolikus megyéspüspök kijelentette: nem megnyugtató, hogy az előzőleg történt ablakbeveréseket, gyújtogatásokat egy elmebetegre fogták. Nem fogadható el a rendőrség álláspontja sem, hogy védjék magukat, mert a rendőrségnek erre nincs embere. - Nagykárolyban ősztől római katolikus líceumot indítanak. - Aug. 15-én Cacica moldvai búcsújáróhelyen magyar nyelvű szentmise lesz, a csángók számára ez valóságos történelmi esemény, szögezte le a püspök. Reizer püspök bátorított, kérjék a csángók a magyar nyelvű misét, mert Isten igéjének anyanyelvünkön való hallgatása alapvető emberi jog, ezt mindenütt biztosítani kell, ahol csak igény van rá. /Sike Lajos: Nem hallgathatunk, amíg betörik ablakainkat! Beszélgetés Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Tempfli József katolikus és Tőkés László református püspök közösen kiadott felhívásában jún. 14-re, Nagyváradra, a nagyvárad-olaszi református templomban ökumenikus istentiszteletre hívta az ifjúságot. /Felhívás. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./

"Amikor 1971-ben /majd 1973-ban Budapesten/ megjelent Kallós Zoltán gyűjtése, a Balladák könyve, az idősebb generáció megkönnyebbüléssel üdvözölte, látva, hogy nem vész a semmibe az a kincs, ami útraindította egykor Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is. Kallós Zoltán munkája főcíme alá odajegyezte: "Élő erdélyi és moldvai magyar népballadák." A legfontosabb tehát, hogy: élő. Ezzel nem fejezte be munkáját. Járja továbbra is az erdélyi és moldvai falvakat. /Szendrei Lőrinc: Balladák népe között. Kallós Zoltán: A hagyományaink nélkül elveszünk magunk is. = Magyar Nemzet, jún. 11./"

Dr. Kazár Lajos Canberrában, Ausztrália fővárosában él, az ottani National University kutatója. Kazár Lajos 1924-ben született Bolozsameggyesen. 1943-ben beiratkozott a kassai Kereskedelmi Főiskolára, de a háború Németországba sodorta. Ott folytatta egyetemi tanulmányait, majd 1949-ben kivándorolt Ausztráliába. Később az Australian National University hallgatója lett, tárgya az ázsiai civilizáció, valamint a kínai és a japán nyelv. Amerikában az ural-altáji nyelveket tanulmányozta Bloomingtonban, az Indiana University hallgatójaként megszerezte a mester-fokozatot /M. A./, végül az uráli-magyar összehasonlító nyelvészetben végzett tudományos munkásságával megkapta a Ph. D.t, a filozófia doktora címet. Dr. Kazár Lajos 16 kérdést intézett a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. A hetilap közölte kérdéseit. A kérdések között szerepelt többek között az, hogy hol vannak a régészeti bizonyítékok arra, hogy a dáko-románok a rómaiak 270 körüli kivonulása után Erdély földjén éltek, mivel magyarázható, hogy sem Rómában, sem Bizáncban nincsenek feljegyzések a dáko-román nép kereszténnyé válásáról, a vlachokat az ohridai érsekség egyházi uralma alá helyezték, Ohrida Albánia közelében van, miért tartoztak az Erdélyben élő románok 1715-ig az ohridai érsekséghez, amikor szláv rítusú ortodox püspökségk közelebb is voltak, miért volt szláv nyelvű a románok szertartásrendje a XIX. századig, miért használták a cirill írást a XIX. századig stb. /Fáy István: Várjuk a választ! Dr. Kazár Lajos kérdései a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. = Magyar Élet (Az ausztráliai magyarság egyetlen hetilapja), jún. 11. XXXIV. Évf. 21. sz./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése jún. 12-én ülésezett Nagyváradon. Felhívásukban csatlakoztak az anyanyelvű oktatás védelmében indított országos megmozduláshoz, Európa és a világ közvéleményéhez fordulva kérik a romániai kisebbségek ügyének támogatását, az össztársadalmi érdekeket szolgáló egyházi iskolák visszaadását. Ebben a küzdelemben mellettük vannak a romániai ellenzéki, demokratikus erők is. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület felhívása./

"Traian Chebeleu külügyi szóvivő Kozirev orosz külügyminiszter interjújára reagált. Kozirev a FÁK keretében elképzelhető államhatárok megváltoztathatóságának lehetőségét említette, továbbá Kozirev nem értette, hogy Moldovának miért kell mindenáron egységes államnak lennie, amikor történelmi és demográfiai szempontból egymástól annyira különböző területeket foglal magába, mint Transznisztria és Gagauzia. Erre Traian Chebeleu kijelentette: "A történelmi hivatkozást sehol a világon nem ismerik el jogi hivatkozási alapnak. Elsősorban azért, mert soha sem lehetne megállapítani, meddig kell visszamenni a történelemben (...). Bárki valószínűleg ott állna meg a történelemben, ahol éppen neki kedvez." /Chebeleu: a történelmi jog nem hivatkozási alap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

Háromszék megye statisztikai igazgatósága rendelkezésre bocsátotta a januári népszámlálás részleges és előzetes összesített adatait. A végleges adatok 1993-ra várhatók. Kovászna megye nemzetiség szerinti megoszlása az 1992-es, zárójelben az 1977-es népszámlálás adata. Magyar: 174 968 - 75,2 % /156 120 - 78,4 %/, román: 54 517 - 23,4 % /38 938 - 19,6 %/, a megyében van még roma, orosz-lipován, zsidó, ukrán stb. nemzetiség. Vallás szerinti megoszlás a megyében. Római katolikus: 84 432 - 36,3 %, református: 79 631 - 34,2 %, ortodox: 50 531 - 21,7 %, unitárius: 10 648 - 4,6 %, pünkösdista: 1911 - 0,8 %, görög katolikus: 1 122 - 0,5 %, ágostai evangélikus: 853 - 0,4 %, van még adventista, baptista, izraelita stb. /Incze Ibolya: Megszámláltattunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

Megalakult a Romániai Magyar Pax Romana és máj. 30-án Székelyudvarhelyen megtartotta első közgyűlését. Az itt elfogadott nyilatkozat szerint a Romániai Pax Romana a katolikus egyházra támaszkodó, világi szerveződésű mozgalom. Céljai: a katolikus értelmiségiek összefogása, személyes tanúságtétellel terjeszteni a keresztény lelkiséget, ápolni a magyar kultúrát, elősegíteni a keresztények ökumenikus egységét. A Romániai Pax Romana évente tanulmányi napokat fog szervezni. /Kisgyörgy Réka: Pax Romana: Erdélyben is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Kolozsváron a polgármesteri hivatal felszólította a Korunk folyóirat szerkesztőségét, hogy három napon belül adja át helyiségeit. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, jún. 20-án kilakoltatják őket. Funar a Korunk szerkesztőségének helységébe akarja költöztetni a Mesagerul Transilvan lapot. /(t. sz. z.): Polgármesteri ultimátum a Korunknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

A Korunk folyóiratot a Művelődés és az A Hét mellett bizonyos mértékig szubvencionálja a minisztérium, de ez nem fedezi a költségeket. A lapot alapítványi pénzekből akarják fenntartani. Áttértek a számítógépes szedésre és sikerült behozni a két-három hónapos lemaradást. A legnagyobb gond a terjesztés. Az állami terjesztő csak 680-at akart megrendelni a Korunk 4000 példányából. Korábban 1200 példány jutott át Magyarországra, jelenleg átlagosan 200. Kántor Lajos főszerkesztő ennek ellenére bizakodó. Már több új magyar könyvkiadó született, de a legismertebb még mindig az állami Kriterion Kiadó. 1990-ben a Kriterionnál 45 könyv jelent meg, 1991-ben 32, idén áprilisig csak egy könyv. A válság egyik oka az állami könyvterjesztés összeomlása. Bíztató, hogy a magyar Művelődési Minisztérium nagyobb összeggel kívánja támogatni a határokon túli magyar könyvkiadást. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, jún. 12./

Funar kolozsvári polgármester Bukarestben, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a Soros Alapítványt azért kell kiutasítani Romániából, mert az a sajtó egy bizonyos részét pénzeli, továbbá az alapítvány célja, hogy előbb a tudomány és a művelődés területén játssza vissza a magyarok kezére Erdélyt. Több magyar nyelvű lap kolozsvári szerkesztőségét felszólították, hogy vonuljanak ki szerkesztőségeik bizonyos helyiségeiből. Senki sem fog megmenekülni, főképp az RMDSZ országos elnöksége, mert az is Kolozsváron székel, mondta Funar. /Tibori Szabó Zoltán /Kolozsvár/: Funar kormányoz és kilakoltat. = Népszabadság, jún. 13./

A Lakatos Demeter Egyesület legfontosabb céljának tartja az anyanyelvi kultúra ápolását és terjesztését. A moldvai csángómagyarok szószólói és cselekvő segítői kívánunk lenni. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Budapesten, a Néprajzi Múzeumban jún. 11-én Lakatos Demeter csángó költő harmadik posztumusz kötetének bemutatóját Benda Kálmán történész. Lakatos Demeter Búcsú az ifjúságtúl /Áramlat Kiadó, Budapest, 1992/. Az előszót a nemrég elhunyt Domokos Pál Péter néprajzkutató írta, a kötet szerkesztője Libish Győző. A bemutatón Halász Péter, az egyesület elnöke és Beke György beszámoltak Lakatos Demeterhez fűződő emlékeikről. /Búcsú az ifjúságtúl. = Új Magyarország, jún. 13./

Adrian Motiu szenátor a Soros Alapítvány ellen interpellált. Állítása szerint az alapítvány magyar érdekeket szolgál, célja Románia destabilizálása és Erdély elszakítása. A tehetséges fiatalokat, a románokat is, külföldön kémeknek képezik ki. Soros György tulajdonképpen magyar ügynök. Motiu vádaskodását a szenátusban Markó Béla szenátor cáfolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./

A Moldovai Köztársaság parlamentje jún. 11-én egyhangúan széles körű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondták, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./

Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és más városokban, így Marosvásárhelyen és Kolozsváron is jún. 11-én tömegtüntetésen tiltakoztak a magyarok az oktatási törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester jún. 10-én betiltotta Kolozsváron a másnapra tervezett tüntetést, az RMDSZ küldöttsége tárgyalt vele, majd a polgármester visszakozott. Kolozsvárott a tiltakozó tüntetést a Báthory Líceum udvarán tartották meg, ahol a felekezetek képviselői után Szőcs Géza, Cs. Gyimesi Éva, Bálint Kelemen Attila igazgató, Szűcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei elnöke mondott beszédet, képviseltette magát a román ellenzék is, így Petre Litiu, aki a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltje volt, továbbá Octavian Buracu és Zoe Dancea a Polgári Szövetség Pártjából, akik beszédet is mondtak. A kolozsvári nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el, ebben tiltakoztak a magyar oktatási rendszer elsorvasztása ellen. /MTI, Balló Áron: Mátyás király és a kolozsvári bíró. Tüntetés a tanügyi törvénytervezet ellen Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Botos László: Tüntetések Romániában. = Új Magyarország, jún. 12./ Tőkés László a tüntetés indoklásául a kisebbségellenes tanügyi törvénytervezetet hozta fel, továbbá azt, hogy a magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül. - Önálló magyar iskolarendszert követelünk, hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./

Sorin Cristea román közoktatási államtitkár és Kálmán Attila államtitkár az oktatási kérdésekről tárgyalt Budapesten, jún. 8-12. között. A megállapodást emlékeztetőben rögzítették, ebben szerepel többek között az, hogy felek az oktatási törvénytervezetben különös hangsúlyt fektetnek a kisebbségek anyanyelvű oktatásának biztosítására, az oktatásban biztosítják az anyanyelv szabad választását, továbbá szakértői vegyes bizottságokat hoznak létre, a tanárcseréket rendszeresítik, a kolozsvári magyar tanszékre és a kézdivásárhelyi Tanítóképzőbe vendégtanárokat biztosítanak, az anyanyelvű oktatást szükségletek szerinti intézményrendszerét bővítik. A jövőben a tárgyalásokba bevonják a Magyarországi Románok Pedagógus Munkabizottságát és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget. /Emlékeztető. A magyar-román kapcsolat oktatási kérdései. = Magyar Nemzet, jún. 16./

Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 13-án Kolozsvárott tartott soros ülésén tájékoztatót hallgatott meg az RMDSZ tagjait és vezetőit ért sérelmekről, foglakozott Hompoth Károly Hargita megyei hodosi RMDSZ-elnök halálának tisztázatlan körülményeivel és nyilatkozatot tett közzé. Ebben megállapította, hogy az etnokratikus alkotmány szellemének megfelelően a hatalom a romániai magyarság ellen szűnni nem akaró pszichológiai háborút visel. A magyarságot kollektív bűnösséggel vádolják. Az erőszakszervezetek a fizikai megsemmisítéstől sem riadnak vissza. A tanügyi törvénytervezet parlamenti bizottságok által már elfogadott szövegrészei diszkriminatív jellegűek. A törvény nyilvánvaló célja az erőszakos asszimilációs politika folytatása. Az RMDSZ jún. 11-re országos méretű tiltakozást hirdetett meg. Ezen a tiltakozáson a magyar nemzetiség, az egyházak népe tömeges jelenlétével tett hitet megmaradását szavatoló templomai és iskolái mellett. Az RMDSZ megelégedéssel nyugtázza a román demokratikus erők szolidaritását. Az RMDSZ felkéri az európai közösség államait arra, hogy hassanak oda a romániai magyarság, valamint a térség más kisebbségei ügyének rendezésére. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Az igazságügy-miniszter jún. 13-án válaszolt Eckstein-Kovács Péter képviselőnek: cégtáblákat elsősorban román nyelven kell kiírni, de másodlagosan ezeknek valamely idegen nyelven kiírása is megengedett. /Dokumentum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Helsinkiben az Eureka program miniszteri értekezletén Ionel V. Sandulescu külügyi államtitkár megbeszélést folytatott Catherine Lalumiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával és azt állította, hogy Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait. /Helsinkiben rólunk is szó esett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Kolozsvár polgármesteri hivatala felszólította a MADISZ-t, hogy székházának négy szobája közül kettőről mondjon le. Ugyanakkor felajánlott a Korunk szerkesztőségének négy szobát a MADISZ székházában. Funar össze akarja ugrasztani a magyar szervezeteket. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője felkeresi a művelődési minisztert, hogy szóvá tegye a folyóiratot ért sérelmet. /A Korunk után a Madisz? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Összesítették Háromszéken is a népszámlálás adatait. Az 1977-es népszámlálás óta Konstanca megye után itt nőtt a legnagyobb mértékben a népesség. A Har-Kov (Hargita-Kovászna) jelentéssel ellentétben /hogy elmagyarosítják a románokat/, a nemzetiségi megoszlás másként változott. A megyében élő románok lélekszáma 1977-ben 38 948 volt, a megye lakosságának 19,6 %-át tették ki, 1992-ben viszont 54 517-en voltak /részarányuk 23,4 %/. Ugyanezen idő alatt a magyar lakosság adatai: 1977-ben 156 120 fő /78,4 %/, 1992-ben 174 968 fő /75,2 %/. Felekezet szerint 50 531-en vallották magukat ortodoxnak, 84 432-en római katolikusnak, 79 631-en reformátusnak, 10 648-an unitáriusnak és 1122-en görög katolikusnak. /B. Kovács András: Népszámlálás Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

A Szabadság munkatársa Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelővel beszélgetett. Megemlítette, hogy Funar polgármester szerint ki kellene iktatni a magyar nyelvet a felvételi és az érettségi tantárgyak közül. Dragoi megerősítette, hogy lehet magyar nyelven felvételizni és lesz magyar érettségi. Dragoi azonban hozzátette, hogy szerinte nem kellene a tannyelvet előre meghatározni az iskolában. Dragoi elmondta, hogy Kolozsváron a magyar iskolákba szándékoznak román osztályokat is indítani. A főtanfelügyelő közölte, koreográfia és képzőművészeti szakon nem indítanak magyar osztályt, ha azonban van egy osztálynyi gyermek, akkor indulhat magyar osztály. Magyar inasosztályt és magyar szakiskolát, továbbá magyar kisegítő osztályt nem indítanak. Az újságíró megállapíthatta: elkezdődött a próbálkozás, hogy a megmaradt magyar tanügyi rendszert még jobban elsorvasszák. /Balló Áron: Elkezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy az elnemzetlenítés egyik leghatékonyabb eszköze az iskola. Az anyanyelvű oktatásügy a kisebbségeknek létkérdés. Erdélyben Trianon óta folyik az iskolaharc. Új tanügyi törvény elfogadására készül a román parlament. A törvénytervezet mélyen kisebbségellenes. Nem teszi lehetővé a lerombolt önálló anyanyelvű iskolahálózat helyreállítását, megfoszt a tanügyi autonómiától, az etnikai asszimiláció útját egyengeti. A magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül, az évszázados magyar iskolákat, illetve az egyházi iskolákat nem kapták vissza. A törvénytervezet diszkriminatív. Egyenrangú, adófizető állampolgárokként önálló magyar iskolarendszert követelnek, nyomatékosította a püspök, ezért célért is folytak a tüntetések. /Tőkés László: Na hagyjátok az iskolát! Emberi és közösségi jogunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./