Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. július 18.
A református oktatási intézményvezetők nyilatkozata
A Református Középiskolák XVII. Nemzetközi Konferenciáján, amelyet Léván (Szlovákia) július 8–11. között tartottak, a református tanintézmények képviselői döbbenettel szereztek tudomást a sepsiszentgyörgyi református kollégium épületei ügyében hozott visszaállamosítási bírósági határozatról.
A nyolc egyházkerületből érkezett 37 református oktatási intézmény képviselői tiltakoznak a nyilvánvalóan alaptalan és igazságtalan döntés ellen. Jogorvoslatot kérnek az illetékes román szervektől, felhíva a figyelmüket a Románia által is elfogadott nemzetközi egyezményekre és az üggyel kapcsolatos egyértelmű dokumentumokra. Jelenlévők tisztelettel fordulnak az ügyben tenni tudó magyar és nemzetközi szervezetekhez és fórumokhoz, és felhívják figyelmüket az ügyre és ennek beláthatatlan következményeire. Arra kérik őket, hogy támogassák a sepsiszentgyörgyi református kollégium ügyét, és akadályozzák meg a román állam igazságtalan visszaállamosítási kísérletét.
Léva, 2012. július 11.
Aláírók:
Szegedi Kis István Református Gimnázium (Békés), Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium (Budapest), Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium (Budapest), Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium (Csurgó), Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona, Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma, Bocskai István Református Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Halásztelek), Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szatmáry Kollégium (Hódmezővásárhely), Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium (Kaposvár), karcagi Nagykun Református Gimnázium, Kecskeméti Református Gimnázium, Református Kollégium (Kézdivásárhely), Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma, Kolozsvári Református Kollégium, Czeglédi Péter Református Gimnázium (Léva), marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum és Református Kollégium, Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szegedi Kis István Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Mezőtúr), Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon (Miskolc), Nagyberegi Református Líceum, Nagydobronyi Református Líceum, Ecsedi Báthori István Református Gimnázium és Kollégium (Nagyecsed), Bethlen Gábor Nagyenyedi Református Kollégium, Arany János Református Gimnázium, Szakképző Iskola és Diákotthon (Nagykőrös), Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium (Nagyvárad), Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája, Péterfalvi Református Líceum, Tompa Mihály Református Gimnázium (Rimaszombat), Szatmárnémeti Református Gimnázium, Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium, Backamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium (Székelyudvarhely), Szentendrei Református Gimnázium, Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskola és Diákotthona, Tatai Református Gimnázium, Református Kollégium Általános Iskolája és Gimnáziuma (Tiszakécske), Zilahi Református Gimnázium.
A Református Középiskolák XVII. Nemzetközi Konferenciáján, amelyet Léván (Szlovákia) július 8–11. között tartottak, a református tanintézmények képviselői döbbenettel szereztek tudomást a sepsiszentgyörgyi református kollégium épületei ügyében hozott visszaállamosítási bírósági határozatról.
A nyolc egyházkerületből érkezett 37 református oktatási intézmény képviselői tiltakoznak a nyilvánvalóan alaptalan és igazságtalan döntés ellen. Jogorvoslatot kérnek az illetékes román szervektől, felhíva a figyelmüket a Románia által is elfogadott nemzetközi egyezményekre és az üggyel kapcsolatos egyértelmű dokumentumokra. Jelenlévők tisztelettel fordulnak az ügyben tenni tudó magyar és nemzetközi szervezetekhez és fórumokhoz, és felhívják figyelmüket az ügyre és ennek beláthatatlan következményeire. Arra kérik őket, hogy támogassák a sepsiszentgyörgyi református kollégium ügyét, és akadályozzák meg a román állam igazságtalan visszaállamosítási kísérletét.
Léva, 2012. július 11.
Aláírók:
Szegedi Kis István Református Gimnázium (Békés), Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium (Budapest), Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium (Budapest), Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium (Csurgó), Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona, Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma, Bocskai István Református Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Halásztelek), Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szatmáry Kollégium (Hódmezővásárhely), Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium (Kaposvár), karcagi Nagykun Református Gimnázium, Kecskeméti Református Gimnázium, Református Kollégium (Kézdivásárhely), Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma, Kolozsvári Református Kollégium, Czeglédi Péter Református Gimnázium (Léva), marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum és Református Kollégium, Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szegedi Kis István Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Mezőtúr), Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon (Miskolc), Nagyberegi Református Líceum, Nagydobronyi Református Líceum, Ecsedi Báthori István Református Gimnázium és Kollégium (Nagyecsed), Bethlen Gábor Nagyenyedi Református Kollégium, Arany János Református Gimnázium, Szakképző Iskola és Diákotthon (Nagykőrös), Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium (Nagyvárad), Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája, Péterfalvi Református Líceum, Tompa Mihály Református Gimnázium (Rimaszombat), Szatmárnémeti Református Gimnázium, Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium, Backamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium (Székelyudvarhely), Szentendrei Református Gimnázium, Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskola és Diákotthona, Tatai Református Gimnázium, Református Kollégium Általános Iskolája és Gimnáziuma (Tiszakécske), Zilahi Református Gimnázium.
2012. július 18.
Csodálatos üvegfestménnyel gazdagodik a Székely Nemzeti Múzeum!
A csillagösvényen vágtató Csaba királyfit ábrázolja az a tíz négyzetméteres üvegfestmény, amelyet július 24-én 12 órai kezdettel avatnak fel a Székely Nemzeti Múzeum székházában.
A vitrálium tervét 1933-ban gróf Bánffy Miklós alkotta, aki a múzeumot tervező Kós Károlynak barátja és fegyvertársaként a Trianon utáni erdélyi magyarság egyik szellemi vezetője volt.
Az idén 100. évét ünneplő múzeumépület számára születésnapi ajándéknak szánják a Csaba királyfi vitráliumot, amelyet Makkai András kolozsvári üvegművész készített. (Az ő hozzáértését dicséri a főbejárat feletti, Kós tervezte mozaik múzeumcímer is, amelyet négy éve avattak.)
A háromezer euró értékű mű kivitelezési költségeit teljes egészében Magyarország külügyi képviselete támogatta. Az ünnepélyes avatón köszöntőt mond Németh Zsolt külügyi államtitkár és Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Ugyanakkor a múzeum Tolerancia Termében, egy, a gróf Bánffy Miklós színes életútját bemutató kiállítás is nyílik, amelyet a rendező budapesti Színháztörténeti Múzeum igazgatója, Ács Piroska nyit meg.
A Székely Nemzeti Múzeumban hat éve kezdődött az a program, amelynek keretében a vázlatraj-zokban fennmaradt épületdíszítések kivitelezését tűzték ki célul. E program keretében készült el a kovácsoltvas korlát és lámpa, a múzeumcímer, a díszterem padjai. A Csaba királyfi üvegfestmény mintegy megkoronázza ezt a sorozatot. Úgy idézi meg a székely eredetmítoszt, hogy közben kellemes, templombelsőre emlékeztető fényhatást kölcsönöz a lépcsőháznak.
Népújság (Marosvásárhely)
A csillagösvényen vágtató Csaba királyfit ábrázolja az a tíz négyzetméteres üvegfestmény, amelyet július 24-én 12 órai kezdettel avatnak fel a Székely Nemzeti Múzeum székházában.
A vitrálium tervét 1933-ban gróf Bánffy Miklós alkotta, aki a múzeumot tervező Kós Károlynak barátja és fegyvertársaként a Trianon utáni erdélyi magyarság egyik szellemi vezetője volt.
Az idén 100. évét ünneplő múzeumépület számára születésnapi ajándéknak szánják a Csaba királyfi vitráliumot, amelyet Makkai András kolozsvári üvegművész készített. (Az ő hozzáértését dicséri a főbejárat feletti, Kós tervezte mozaik múzeumcímer is, amelyet négy éve avattak.)
A háromezer euró értékű mű kivitelezési költségeit teljes egészében Magyarország külügyi képviselete támogatta. Az ünnepélyes avatón köszöntőt mond Németh Zsolt külügyi államtitkár és Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Ugyanakkor a múzeum Tolerancia Termében, egy, a gróf Bánffy Miklós színes életútját bemutató kiállítás is nyílik, amelyet a rendező budapesti Színháztörténeti Múzeum igazgatója, Ács Piroska nyit meg.
A Székely Nemzeti Múzeumban hat éve kezdődött az a program, amelynek keretében a vázlatraj-zokban fennmaradt épületdíszítések kivitelezését tűzték ki célul. E program keretében készült el a kovácsoltvas korlát és lámpa, a múzeumcímer, a díszterem padjai. A Csaba királyfi üvegfestmény mintegy megkoronázza ezt a sorozatot. Úgy idézi meg a székely eredetmítoszt, hogy közben kellemes, templombelsőre emlékeztető fényhatást kölcsönöz a lépcsőháznak.
Népújság (Marosvásárhely)
2012. július 18.
Beszélgetés Varga Vilmossal
Nagykorúvá vált a Nagyváradi Kiss Stúdió Színház
– Hogyan kerül Varga Vilmos az Aradon is játszott zenés nosztalgia-darabba?
– Oda süllyedtem, hogy már énekelek is… A budapesti Kaláka együttessel, kitűnő zenészek, valamikor már készítettünk műsort, nagyon jól fogadta a közönség.
– A Nagyváradi Kiss Stúdió Színház, Románia egyetlen magyar magánszínháza idén 18 éves, tehát mondhatjuk: nagykorúvá vált. Jól érzi magát a színház?
– Állami támogatás nélkül működünk 18 esztendeje, s hogy mi van emögött, hogyan lehet fennmaradni, a szakember nem is érti. Borzasztó sok munka az ára. Madáchot (Az ember tragédiáját), Molnár Ferencet, Matei Vişniec-et vittük színpadra, de az igazán jellemző ránk a színpadi játék. A szubvenció hiánya azt jelenti, hogy egyetlen embert sem tudunk státuszba venni, azaz állandó jelleggel alkalmazni, az egész színházat ketten visszük a feleségemmel, Kiss Törék Ildikóval. Általában mi vagyunk az irodalmi titkár, az asztalos, a beszerző, a színpadkép- és kosztümtervező, a zenei szerkesztő stb. Amit egy színházban huszonöten csinálnak, azt nálunk mi ketten. Persze, meg szokták kérdezni, hogyan tudunk fennmaradni. A válasz: úgy, hogy van két színész és egy rendező – ingyen. (V. V. rendezői szakot is végzett – szerk. megj.) Ildikó tíz évig, 1980–90 között vezette a váradi Szigligeti színház társulatát, amikor Ceauşescu kötele a magyarok nyaka körül szorult, komoly tapasztalatokat szerzett, amiket most hasznosítani lehet.
– Hogyan készül egy-egy színpadi játék?
– Nagyon hosszasan. Csináltunk, például, egy Széchenyi műsort, óriási anyagot kellett elolvasni, öt-hat hónapot is igénybe vehet, amíg minden kialakul. Megírjuk, megszerkesztjük a műsort, elgondoljuk a díszleteket (minimálisakat, persze – már csak azért is, mert mindent egy mikrobusszal kell szállítani), meg minden egyebet, ennek Ildikó a nagymestere. A Wass Albert- műsorunk, az eddig 210 előadást megért Üzenet az otthoni hegyeknek 17 regényből állt össze, elképzelhető, mi munka volt vele.
– Ezért a Wass-műsorért kapták a Magyar Örökség díjat.
– Több más díjunk is van, az egyik legemlékezetesebb az Ady nevét viselő, amelyet Dénes Zsófiától, Ady Endre egykori menyasszonyától vehettünk át. 100 éves és tíz napos volt, amikor nála jártunk, és azt mondta: a kávét én főzöm nektek. Simogatta az akkor négyéves, angyali szőke Zsombi fiunk fejét, gondoltam, megörökítem – nagy bánatomra azonban csak fekete folt maradt a fotón.
– Az Ember tragédiáját sok évvel ezelőtt az aradiak is láthatták a templomban. Rendkívüli előadás, nem is hinné az ember, hogy ennyi szereplővel be lehet mutatni.
– Madách ötven szerepet írt a Tragédiába, mi nyolc színésszel adjuk elő. Ádám, Éva, Lucifer – aztán a többiek több szerepet is játszanak. És nagyon átjön a szöveg a nézők felé, az egyszerű parasztemberek is értik. Általában Erdély templomaiban mutatjuk be, a díszlet az úrasztala és a szószék közötti rész. A játszás függvénye azonban, hogy kapunk e támogatást. Pályázni szoktunk, valamit kapogatunk – legutóbb a kért összegnek az ötödét. De hát a színház pénzbe kerül – a díszlet, a ruha, az autó, az üzemanyag, a szervezés, a közreműködő színészek. Van úgy, hogy azt mondják: 50 dollárért nem megyek, csak 75-ért… Vannak előadások, amelyeket ketten csinálunk, de vannak több szereplősek, és a többieket meg kell fizetni. Azt a magyar újságok rendszeresen elfelejtik megírni, hogy az Ember tragédiáját mi vittük ki először Németországba – Münchenbe, Stuttgartba, Ulmba, Freiburgba –, voltunk vele Madách szülőhelyén, Szlovákiában. Szlovéniában, Magyarországon…
– Biztosan számon tartják, hány előadást tartottak a 18 év alatt.
– Túl vagyunk az 1700-on (az évente majdnem száz – szerk. megj.). Ez alatt annyi kilométert utaztunk, hogy nyolcszor kerülhettük volna meg a Földet. A 320 ezer kilométerben két autó kidőlt alólunk…
– Hány darabot tartanak műsoron?
– Olyan 10-12-őt, különböző műfajokban, hogy legyen választék, amikor hívnak.
Rendkívül hasznos volna, ha a tanári kar bevinné az ifjúságot olyan előadásokra, amelyekből tanulhatnak, például arra, amely összefogja a 1100 éves Kárpát-medencei létet. Erkölcsileg nagy horderejű dolog volna, hogy a fiatalok ne csak a csillogó-villogó koncertekre járjanak.
– Hosszú, sok évtizedes színészi pálya után, számos, lemezeken is megörökített emlékezetes előadóesttel még az „ántivilágból”: hogyan látja az egykori és mai közönség színházhoz való viszonyát?
– Akkor is jártuk Erdélyt – egy csíkszeredai, 400-450 férőhelyes művelődési házban voltak 600-an, a sorok között is ültek. Valamikor ’90-től kezdett visszafejlődni a dolog. Hát, a régi világból a közönség megmaradhatott volna…
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)
Nagykorúvá vált a Nagyváradi Kiss Stúdió Színház
– Hogyan kerül Varga Vilmos az Aradon is játszott zenés nosztalgia-darabba?
– Oda süllyedtem, hogy már énekelek is… A budapesti Kaláka együttessel, kitűnő zenészek, valamikor már készítettünk műsort, nagyon jól fogadta a közönség.
– A Nagyváradi Kiss Stúdió Színház, Románia egyetlen magyar magánszínháza idén 18 éves, tehát mondhatjuk: nagykorúvá vált. Jól érzi magát a színház?
– Állami támogatás nélkül működünk 18 esztendeje, s hogy mi van emögött, hogyan lehet fennmaradni, a szakember nem is érti. Borzasztó sok munka az ára. Madáchot (Az ember tragédiáját), Molnár Ferencet, Matei Vişniec-et vittük színpadra, de az igazán jellemző ránk a színpadi játék. A szubvenció hiánya azt jelenti, hogy egyetlen embert sem tudunk státuszba venni, azaz állandó jelleggel alkalmazni, az egész színházat ketten visszük a feleségemmel, Kiss Törék Ildikóval. Általában mi vagyunk az irodalmi titkár, az asztalos, a beszerző, a színpadkép- és kosztümtervező, a zenei szerkesztő stb. Amit egy színházban huszonöten csinálnak, azt nálunk mi ketten. Persze, meg szokták kérdezni, hogyan tudunk fennmaradni. A válasz: úgy, hogy van két színész és egy rendező – ingyen. (V. V. rendezői szakot is végzett – szerk. megj.) Ildikó tíz évig, 1980–90 között vezette a váradi Szigligeti színház társulatát, amikor Ceauşescu kötele a magyarok nyaka körül szorult, komoly tapasztalatokat szerzett, amiket most hasznosítani lehet.
– Hogyan készül egy-egy színpadi játék?
– Nagyon hosszasan. Csináltunk, például, egy Széchenyi műsort, óriási anyagot kellett elolvasni, öt-hat hónapot is igénybe vehet, amíg minden kialakul. Megírjuk, megszerkesztjük a műsort, elgondoljuk a díszleteket (minimálisakat, persze – már csak azért is, mert mindent egy mikrobusszal kell szállítani), meg minden egyebet, ennek Ildikó a nagymestere. A Wass Albert- műsorunk, az eddig 210 előadást megért Üzenet az otthoni hegyeknek 17 regényből állt össze, elképzelhető, mi munka volt vele.
– Ezért a Wass-műsorért kapták a Magyar Örökség díjat.
– Több más díjunk is van, az egyik legemlékezetesebb az Ady nevét viselő, amelyet Dénes Zsófiától, Ady Endre egykori menyasszonyától vehettünk át. 100 éves és tíz napos volt, amikor nála jártunk, és azt mondta: a kávét én főzöm nektek. Simogatta az akkor négyéves, angyali szőke Zsombi fiunk fejét, gondoltam, megörökítem – nagy bánatomra azonban csak fekete folt maradt a fotón.
– Az Ember tragédiáját sok évvel ezelőtt az aradiak is láthatták a templomban. Rendkívüli előadás, nem is hinné az ember, hogy ennyi szereplővel be lehet mutatni.
– Madách ötven szerepet írt a Tragédiába, mi nyolc színésszel adjuk elő. Ádám, Éva, Lucifer – aztán a többiek több szerepet is játszanak. És nagyon átjön a szöveg a nézők felé, az egyszerű parasztemberek is értik. Általában Erdély templomaiban mutatjuk be, a díszlet az úrasztala és a szószék közötti rész. A játszás függvénye azonban, hogy kapunk e támogatást. Pályázni szoktunk, valamit kapogatunk – legutóbb a kért összegnek az ötödét. De hát a színház pénzbe kerül – a díszlet, a ruha, az autó, az üzemanyag, a szervezés, a közreműködő színészek. Van úgy, hogy azt mondják: 50 dollárért nem megyek, csak 75-ért… Vannak előadások, amelyeket ketten csinálunk, de vannak több szereplősek, és a többieket meg kell fizetni. Azt a magyar újságok rendszeresen elfelejtik megírni, hogy az Ember tragédiáját mi vittük ki először Németországba – Münchenbe, Stuttgartba, Ulmba, Freiburgba –, voltunk vele Madách szülőhelyén, Szlovákiában. Szlovéniában, Magyarországon…
– Biztosan számon tartják, hány előadást tartottak a 18 év alatt.
– Túl vagyunk az 1700-on (az évente majdnem száz – szerk. megj.). Ez alatt annyi kilométert utaztunk, hogy nyolcszor kerülhettük volna meg a Földet. A 320 ezer kilométerben két autó kidőlt alólunk…
– Hány darabot tartanak műsoron?
– Olyan 10-12-őt, különböző műfajokban, hogy legyen választék, amikor hívnak.
Rendkívül hasznos volna, ha a tanári kar bevinné az ifjúságot olyan előadásokra, amelyekből tanulhatnak, például arra, amely összefogja a 1100 éves Kárpát-medencei létet. Erkölcsileg nagy horderejű dolog volna, hogy a fiatalok ne csak a csillogó-villogó koncertekre járjanak.
– Hosszú, sok évtizedes színészi pálya után, számos, lemezeken is megörökített emlékezetes előadóesttel még az „ántivilágból”: hogyan látja az egykori és mai közönség színházhoz való viszonyát?
– Akkor is jártuk Erdélyt – egy csíkszeredai, 400-450 férőhelyes művelődési házban voltak 600-an, a sorok között is ültek. Valamikor ’90-től kezdett visszafejlődni a dolog. Hát, a régi világból a közönség megmaradhatott volna…
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)
2012. július 18.
Lejrengés” a hazai elhúzódó politikai földrengésre
Egyre mélyebbre süllyed a lej az euróval szemben
Rekordokat dönt a lej napok óta, de negatív értelemben: egyre mélyebbre süllyed, egyre jobban elértéktelenedik az euróval, a többi valutával szemben. Ez a csendes, de biztos és egyelőre megállíthatatlan csuszamlás több hónapja elindult. Szakemberek a jelenség okában elsősorban kedvezőtlen nemzetközi tényezőket látnak, de ezekre most rátevődött a hazai belpolitikai állapot. A Román Nemzeti Bank közbelépése nélkül már akár 4,6 vagy 4,7 lejt is fizetnénk egy euróért, állítják sokan, a bank elnöke, Mugur Isărescu pedig nemrég kijelentette: a fejlődéshez Romániának külföldi tőkére lenne szüksége, mivel hazaira sajnos nem alapozhatunk. A politika kedvezőtlen alakulása ellenben elriasztja illetve elüldözi a befektetőket. A lej gyengülésének jelensége azonban nem áll meg a valutaváltók napi adatmódosulásánál, hanem hatása tovább gyűrűzik mindennapi életünkbe. Szakemberektől érdeklődtünk az okokról és főleg a kilátásokról.
Tovább gyengült kedden a lej értéke az euróhoz viszonyítva, a Román Nemzeti Bank által közölt árfolyam ugyanis 4,5651 lejt állapított meg, a hétfői 4,5571 lejjel szemben, ez pedig újabb történelmi mélypontot jelentett. A lej elértéktelenedése a többi valutával szemben is folytatódott, például egy svájci frank 3,8009 lejt ért, hétfőn azonban még 3,7944 lejt; az amerikai dollárhoz viszonyítva ellenben kissé erősödött: 3,7113 lej kedden, 3,7399 lej hétfőn. Az arany grammja kedden 190,3408 lej volt, 0,1528 lejjel kevesebb, mint hétfőn (190,4936 lej).
Mugur Isărescu, a jegybank elnöke korábban kijelentette: a központi bank beavatkozása a lej támogatását szolgálta, hogy sikerüljön fenntartani egy valamennyire is kiegyensúlyozott árfolyamot. Úgy vélte, nem lehet egyidőben ösztönözni a megtakarítást és a fogyasztást, hiszen előbbi esetében mindenképpen csökkenne a fogyasztás, idén pedig éppenséggel a fogyasztás növekedésére számítanak annak érdekében, hogy gazdasági növekedést érjenek el.
Florin Georgescu pénzügyminiszter is elismerte, a hazai gazdaságot befolyásoló kedvezőtlen nemzetközi helyzetre most még a belpolitikai válság is rátevődött, mihelyt azonban ez a belső feszültség megszűnik, a lej euróval szembeni árfolyama visszaesik 4,5 lej alá. Az árfolyam folyamatos változása, továbbá a lej gyengülése kihatással van a lakosságra, és befolyásolja a cégek tevékenységét is, mondta a miniszter.
Széchi Kálmán, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke a lejnek az euróval szembeni rekord árfolyam-növekedését egyértelműen a piacnak a belpolitikai instabilitásra való érzékenységével magyarázta. Ilyen esetben javulást csak a hiteles kormánydöntések hozhatnak, amelyre hétfőn már volt példa, ezért is kissé meglepő a további keddi lejleértékelődés. „Ismétlem, minden a kormány határozataitól függően alakul ezután is” – mondta lapunknak az elnök.
Mátis Jenő, a Bethlen Gábor Mikrohitelezési Rt. igazgatója tőlünk tudta meg, hogy keddre az euró árfolyama újabb hazai csúcsot ért el. Szerinte ebben a folyamatban a július 29-i népszavazásig nem várható változás, és utána is bizonytalan a jövő. Mert két forgatókönyv lehetséges: vagy a helyén marad Traian Băsescu (jelenleg felfüggesztett államfő), és akkor folytatódik kötélhúzása a kormánnyal, a lej pedig tovább veszít értékéből, vagy más kerül az elnöki tisztségbe, de akkor sem biztos a stabilizálódás, a látványos javulás a pénzpiacon. A mostani helyzet a spekulánsok számára valóságos földi paradicsom, viszonylag kevés pénz mozgatásával lehet befolyásolni a kis román piacot. Mátis szerint a Román Nemzeti Bank ilyen helyzetben – ami az Európai Unió történetében unikum – csak korlátolt mértékben avatkozik közbe a pénztartalékával. Olyan régebbi vélemények is élnek szakberkekben, hogy a lej túlértékelt volt, most ez is kicsapódik. Ettől függetlenül nyáron a szabadságolások idején mindig megnő a kereslet az euró iránt, de sosem ekkora mértékben. Az országon ebben a pillanatban az áruexport növelése segíthet, és számolni kell azzal, hogy a külföldi befektetők távol maradnak – mondta a közgazdász.
Az előző 4-5 hónapban a forint erősödött, ugyanakkor gyengült a lej, ami gyakorlatilag már az Ungureanu-kormány után elkezdődött – vélekedett Diósi László, az OTP BANK ROMÁNIA vezérigazgatója, aki szerint ez a gyengülés a jelenlegi politikai válsággal erősödött fel. A helyzet a lakosság mindennapi életére is kihatással van, hiszen a pénzromlás mindenképpen felelős az infláció erősödéséért. Drágul az üzemanyag, a termékek, a lakossági kölcsönök is euróban voltak számolva, a bérleti díjakat, különféle szolgáltatásokat szintén az euróhoz mérik, ennek erősödését pénzkiadásaik növekedésében érzik majd meg az emberek. Amennyiben azonban a politikusok megfelelő stabilitási programot mutatnak be, akkor a lej valószínűleg év végére megerősödik, mondta Diósi László.
Ö. I. B., Ú. I.
Szabadság (Kolozsvár)
Egyre mélyebbre süllyed a lej az euróval szemben
Rekordokat dönt a lej napok óta, de negatív értelemben: egyre mélyebbre süllyed, egyre jobban elértéktelenedik az euróval, a többi valutával szemben. Ez a csendes, de biztos és egyelőre megállíthatatlan csuszamlás több hónapja elindult. Szakemberek a jelenség okában elsősorban kedvezőtlen nemzetközi tényezőket látnak, de ezekre most rátevődött a hazai belpolitikai állapot. A Román Nemzeti Bank közbelépése nélkül már akár 4,6 vagy 4,7 lejt is fizetnénk egy euróért, állítják sokan, a bank elnöke, Mugur Isărescu pedig nemrég kijelentette: a fejlődéshez Romániának külföldi tőkére lenne szüksége, mivel hazaira sajnos nem alapozhatunk. A politika kedvezőtlen alakulása ellenben elriasztja illetve elüldözi a befektetőket. A lej gyengülésének jelensége azonban nem áll meg a valutaváltók napi adatmódosulásánál, hanem hatása tovább gyűrűzik mindennapi életünkbe. Szakemberektől érdeklődtünk az okokról és főleg a kilátásokról.
Tovább gyengült kedden a lej értéke az euróhoz viszonyítva, a Román Nemzeti Bank által közölt árfolyam ugyanis 4,5651 lejt állapított meg, a hétfői 4,5571 lejjel szemben, ez pedig újabb történelmi mélypontot jelentett. A lej elértéktelenedése a többi valutával szemben is folytatódott, például egy svájci frank 3,8009 lejt ért, hétfőn azonban még 3,7944 lejt; az amerikai dollárhoz viszonyítva ellenben kissé erősödött: 3,7113 lej kedden, 3,7399 lej hétfőn. Az arany grammja kedden 190,3408 lej volt, 0,1528 lejjel kevesebb, mint hétfőn (190,4936 lej).
Mugur Isărescu, a jegybank elnöke korábban kijelentette: a központi bank beavatkozása a lej támogatását szolgálta, hogy sikerüljön fenntartani egy valamennyire is kiegyensúlyozott árfolyamot. Úgy vélte, nem lehet egyidőben ösztönözni a megtakarítást és a fogyasztást, hiszen előbbi esetében mindenképpen csökkenne a fogyasztás, idén pedig éppenséggel a fogyasztás növekedésére számítanak annak érdekében, hogy gazdasági növekedést érjenek el.
Florin Georgescu pénzügyminiszter is elismerte, a hazai gazdaságot befolyásoló kedvezőtlen nemzetközi helyzetre most még a belpolitikai válság is rátevődött, mihelyt azonban ez a belső feszültség megszűnik, a lej euróval szembeni árfolyama visszaesik 4,5 lej alá. Az árfolyam folyamatos változása, továbbá a lej gyengülése kihatással van a lakosságra, és befolyásolja a cégek tevékenységét is, mondta a miniszter.
Széchi Kálmán, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke a lejnek az euróval szembeni rekord árfolyam-növekedését egyértelműen a piacnak a belpolitikai instabilitásra való érzékenységével magyarázta. Ilyen esetben javulást csak a hiteles kormánydöntések hozhatnak, amelyre hétfőn már volt példa, ezért is kissé meglepő a további keddi lejleértékelődés. „Ismétlem, minden a kormány határozataitól függően alakul ezután is” – mondta lapunknak az elnök.
Mátis Jenő, a Bethlen Gábor Mikrohitelezési Rt. igazgatója tőlünk tudta meg, hogy keddre az euró árfolyama újabb hazai csúcsot ért el. Szerinte ebben a folyamatban a július 29-i népszavazásig nem várható változás, és utána is bizonytalan a jövő. Mert két forgatókönyv lehetséges: vagy a helyén marad Traian Băsescu (jelenleg felfüggesztett államfő), és akkor folytatódik kötélhúzása a kormánnyal, a lej pedig tovább veszít értékéből, vagy más kerül az elnöki tisztségbe, de akkor sem biztos a stabilizálódás, a látványos javulás a pénzpiacon. A mostani helyzet a spekulánsok számára valóságos földi paradicsom, viszonylag kevés pénz mozgatásával lehet befolyásolni a kis román piacot. Mátis szerint a Román Nemzeti Bank ilyen helyzetben – ami az Európai Unió történetében unikum – csak korlátolt mértékben avatkozik közbe a pénztartalékával. Olyan régebbi vélemények is élnek szakberkekben, hogy a lej túlértékelt volt, most ez is kicsapódik. Ettől függetlenül nyáron a szabadságolások idején mindig megnő a kereslet az euró iránt, de sosem ekkora mértékben. Az országon ebben a pillanatban az áruexport növelése segíthet, és számolni kell azzal, hogy a külföldi befektetők távol maradnak – mondta a közgazdász.
Az előző 4-5 hónapban a forint erősödött, ugyanakkor gyengült a lej, ami gyakorlatilag már az Ungureanu-kormány után elkezdődött – vélekedett Diósi László, az OTP BANK ROMÁNIA vezérigazgatója, aki szerint ez a gyengülés a jelenlegi politikai válsággal erősödött fel. A helyzet a lakosság mindennapi életére is kihatással van, hiszen a pénzromlás mindenképpen felelős az infláció erősödéséért. Drágul az üzemanyag, a termékek, a lakossági kölcsönök is euróban voltak számolva, a bérleti díjakat, különféle szolgáltatásokat szintén az euróhoz mérik, ennek erősödését pénzkiadásaik növekedésében érzik majd meg az emberek. Amennyiben azonban a politikusok megfelelő stabilitási programot mutatnak be, akkor a lej valószínűleg év végére megerősödik, mondta Diósi László.
Ö. I. B., Ú. I.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. július 18.
Ellentmondások Ponta plágium-ügyében
Victor Ponta kormányfő a jogtudományok doktora címet a 2003-ban érvényes törvénykezéssel összhangban levő eljárásrendszernek megfelelően szerezte meg, így a plágiumvád nem fenntartható – közölte elemzésének első következtetéseit az Országos Etikai Tanács (CNE) technikai részlege. Mint kifejtik, a lábjegyzetek hiányosak, de ez nem jelenti azt, hogy a politikus plagizált volna. Ezzel szemben a Bukaresti Tudományegyetem tegnap úgy határozott, hogy megalapozottak a miniszterelnök ellen megfogalmazott vádak.
Szabadság (Kolozsvár)
Victor Ponta kormányfő a jogtudományok doktora címet a 2003-ban érvényes törvénykezéssel összhangban levő eljárásrendszernek megfelelően szerezte meg, így a plágiumvád nem fenntartható – közölte elemzésének első következtetéseit az Országos Etikai Tanács (CNE) technikai részlege. Mint kifejtik, a lábjegyzetek hiányosak, de ez nem jelenti azt, hogy a politikus plagizált volna. Ezzel szemben a Bukaresti Tudományegyetem tegnap úgy határozott, hogy megalapozottak a miniszterelnök ellen megfogalmazott vádak.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. július 18.
A képviselőház megszavazta az Alkotmánybíróság hatáskörének részleges visszaállítását
A tervezetet 159 támogató vokssal fogadták el hét tartózkodás mellett. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) kivonult a teremből szavazás előtt, mivel nem ért egyet azzal, hogy a tervezet csak részben állította vissza az alkotmánybíróság hatáskörét.
Mint ismeretes, a Victor Ponta vezette kormány sürgősségi kormányrendeletet fogadott el júniusban arról, hogy az alkotmánybíróság nem nyilváníthat véleményt a parlament által elfogadott határozatokról. Erről a rendeletről kellett szavaznia a parlamentnek, amelynek szövegét a parlament módosította a nemzetközi bírálatok következtében. A most elfogadott módosítás szerint az alkotmánybíróságon megtámadhatók azok a parlamenti határozatok, amelyek "alkotmányos elveket, szabályokat és értékeket sértenek meg", de kivételt képeznek azok a határozatok, amelyek "a parlament önállóságára, valamint személyekről szóló döntésekre" vonatkoznak.
A képviselőházban a PDL valamennyi módosító javaslatát elutasították. A tervezetről az utolsó szót a szenátusnak kell kimondania, amely délután ülésezik. A kormányzó Szociál-liberális Pártnak (USL) a felsőházban is kényelmes többsége van, így várhatóan ott is megszavazzák az alkotmánybíróság hatáskörét részlegesen visszaállító tervezetet.
Szabadság (Kolozsvár)
A tervezetet 159 támogató vokssal fogadták el hét tartózkodás mellett. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) kivonult a teremből szavazás előtt, mivel nem ért egyet azzal, hogy a tervezet csak részben állította vissza az alkotmánybíróság hatáskörét.
Mint ismeretes, a Victor Ponta vezette kormány sürgősségi kormányrendeletet fogadott el júniusban arról, hogy az alkotmánybíróság nem nyilváníthat véleményt a parlament által elfogadott határozatokról. Erről a rendeletről kellett szavaznia a parlamentnek, amelynek szövegét a parlament módosította a nemzetközi bírálatok következtében. A most elfogadott módosítás szerint az alkotmánybíróságon megtámadhatók azok a parlamenti határozatok, amelyek "alkotmányos elveket, szabályokat és értékeket sértenek meg", de kivételt képeznek azok a határozatok, amelyek "a parlament önállóságára, valamint személyekről szóló döntésekre" vonatkoznak.
A képviselőházban a PDL valamennyi módosító javaslatát elutasították. A tervezetről az utolsó szót a szenátusnak kell kimondania, amely délután ülésezik. A kormányzó Szociál-liberális Pártnak (USL) a felsőházban is kényelmes többsége van, így várhatóan ott is megszavazzák az alkotmánybíróság hatáskörét részlegesen visszaállító tervezetet.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. július 18.
Mindenki álljon a Mikó-ügy mellé (Nagyszabású tiltakozás készül)
Az igazság napja mottóval nagyszabású tiltakozó megmozdulást szerveznek a történelmi magyar egyházak a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen – hangzott el tegnap este az iskola előtti, immár tizedik napja folyó tüntetésen.
Az előző estékhez képest a Sánta Imre református lelkipásztor által kezdeményezett akción sokkal többen nem vettek részt – ezúttal is minden korosztály képviseltette magát –, jelen volt viszont Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Markó Attila államtitkár, a kollégiumot az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság tagja, akit Marosán Tamással és Silviu Climmel együtt háromévi szabadságvesztésre ítélt a buzăui bíróság. A tiltakozás a már megszokott rendben és méltósággal zajlott, félóránként zsoltárokat olvasott fel Sánta Imre, majd a résztvevők közösen imádkoztak, végül együtt énekelték a székely himnuszt. A kezdeményező elmondta még: nem hiábavaló a tüntetés, bizonyítja ezt például Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő tegnapi, a Mikó-ügyről szóló levele, melyben utalnak a sepsiszentgyörgyi megmozdulásra. Ugyancsak ő közölte, hogy a tiltakozáson megjelent polgármesterrel folytatott beszélgetése nyomán kiderült: a református egyház szeptember elsejére tervez nagyszabású tüntetést Sepsiszentgyörgyön.
Sánta Imre a Háromszéknek utólag azt is elmondta: fontolgatja, hogy a hónap végéig tervezett figyelemfelkeltő akcióját augusztusban is folytassa, egészen az egyházak által szervezett megmozdulásig, addig is napirenden tartva a Mikó visszaállamosításának ügyét. A tiltakozáson első ízben megjelent Antal Árpád polgármester a Háromszék érdeklődésére kifejtette: múlt hét végén beszéltek Markó Attilával arról, hogy a Mikó elé jönnek ők is. Mint fogalmazott, nagyon pozitívnak látja a Sánta Imre által kezdeményezett akciót, jóllehet kezdetben úgy gondolta, fennáll annak a veszélye, hogy provokátorok más irányba tereljék a tüntetést. Ezért is tartotta fontosnak, hogy legalább fél órát jelen legyen. Üzenni kíván a sepsiszentgyörgyieknek, hogy mindenki álljon a Mikó-ügy mellé, hiszen ez nemzetpolitikai ügy. Ő maga sem csupán polgármesterként viszonyul a kérdéshez, hanem Erdélyben gondolkodó magyar polgárként – nem az a legfontosabb kérdés tehát, hogy a bíróság döntése nyomán a városé lesz-e az épület, ennél sokkal többről van szó, figyelmeztetett. Intette egyúttal azokat, akik legyintenek, hogy így is jó kezekbe kerül az iskola: át kell látni a szitán, hiszen végérvényesen vissza lehet fordítani azt, amit 22 év alatt nehezen és csak részben sikerült elérni az egyházi restitúció ügyében. Ma a sepsiszentgyörgyit veszik el, holnap elvehetik az aradi, kolozsvári, zilahi egyházi ingatlant, és ott már nem áll az, hogy jó kezekbe kerül, hiszen nincs magyar önkormányzat – fejtette ki a polgármester. Hangsúlyozta: ezért is fontos, hogy mindenki a maga eszközeivel, ideje és lehetőségei függvényében harcoljon az ügyért. Reményei szerint, ha az Omega-koncertre több tízezren voltak kíváncsiak, a szeptember elsejei tüntetésen is legalább ennyien részt vesznek, és kifejezik felháborodásukat, „hiszen az a magyar ember, aki nem úgy tekint az ügyre, mintha őt ítélték volna el három év börtönre, az talán nem is érdemli meg, hogy magyar ember legyen.” Lapunk érdeklődésére Markó Attila elmondta: az embernek szolidárisnak kell lennie azokkal, akik vele szolidarizálnak, ezért is döntött úgy, hogy részt vesz a megmozduláson. Hangsúlyozta továbbá: ez már nem az ő története, az ő szerepe immár minimális, az ügynek az igazságról kell szólnia. Ezért is fontos, hogy senki ne tegye a pártzászlót az igazság zászlaja elé, ez a magyarság, az igazság ügye – szögezte le. Mint mondta, eddig nem terveztek jelentősebb megmozdulásokat, mivel az államfő leváltását célzó kezdeményezés miatt a média figyelme sem erre terelődik, ezért lesz szeptemberben az Igazság napja, amelyen viszont sok-sok ezer résztvevőre számítanak. „Mindez semmiben nem csökkenti a Sánta Imre-féle kezdeményezés érdemeit, jelenlétem is ezt hangsúlyozza” – magyarázta Markó Attila, aki szerint a megmozdulás kiemelt eredménye, hogy a téma mindennap a figyelem középpontjában marad. Szerinte minden ilyen jellegű kezdeményezés hasznos, nem kell búsulni amiatt, hogy nincs 50 ezer ember, az a fontos, hogy van mindennap 50 ember, aki önszántából, hívó szó nélkül is eljön. A hívó szóra pedig minden bizonnyal sok-sok ezer ember eljön majd, és akkor meglátszik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar közösség akaratát, igazságigényét – mondotta.
Újabb levél Brüsszelbe
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Viviane Reding elé terjesztette tegnap levélben Winkler Gyula és Sógor Csaba a a Székely Mikó Kollégium ügyét. Az RMDSZ európai képviselői arra hívták fel az EU döntéshozójának figyelmét, hogy a június 28-án született igazságtalan alapfokú bírósági ítélet is bizonyítja: Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja. Öt nappal ezelőtt Tőkés László EP-képviselő is hasonló levéllel fordult az EB-alelnökhöz. Winkler és Sógor felidézi az iskola 1948-ban történt államosítását, majd a visszaszolgáltatás utáni pereskedést, és kiemeli az ítélet két vetületét: egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat, másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság tagjait, akik a visszaszolgáltatás során a törvényt alkalmazták. „A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul” – fogalmaznak a levélírók. Végül emlékeztetnek arra, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő civil lakosság az elítéltekkel szolidarizál.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az igazság napja mottóval nagyszabású tiltakozó megmozdulást szerveznek a történelmi magyar egyházak a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen – hangzott el tegnap este az iskola előtti, immár tizedik napja folyó tüntetésen.
Az előző estékhez képest a Sánta Imre református lelkipásztor által kezdeményezett akción sokkal többen nem vettek részt – ezúttal is minden korosztály képviseltette magát –, jelen volt viszont Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Markó Attila államtitkár, a kollégiumot az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság tagja, akit Marosán Tamással és Silviu Climmel együtt háromévi szabadságvesztésre ítélt a buzăui bíróság. A tiltakozás a már megszokott rendben és méltósággal zajlott, félóránként zsoltárokat olvasott fel Sánta Imre, majd a résztvevők közösen imádkoztak, végül együtt énekelték a székely himnuszt. A kezdeményező elmondta még: nem hiábavaló a tüntetés, bizonyítja ezt például Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő tegnapi, a Mikó-ügyről szóló levele, melyben utalnak a sepsiszentgyörgyi megmozdulásra. Ugyancsak ő közölte, hogy a tiltakozáson megjelent polgármesterrel folytatott beszélgetése nyomán kiderült: a református egyház szeptember elsejére tervez nagyszabású tüntetést Sepsiszentgyörgyön.
Sánta Imre a Háromszéknek utólag azt is elmondta: fontolgatja, hogy a hónap végéig tervezett figyelemfelkeltő akcióját augusztusban is folytassa, egészen az egyházak által szervezett megmozdulásig, addig is napirenden tartva a Mikó visszaállamosításának ügyét. A tiltakozáson első ízben megjelent Antal Árpád polgármester a Háromszék érdeklődésére kifejtette: múlt hét végén beszéltek Markó Attilával arról, hogy a Mikó elé jönnek ők is. Mint fogalmazott, nagyon pozitívnak látja a Sánta Imre által kezdeményezett akciót, jóllehet kezdetben úgy gondolta, fennáll annak a veszélye, hogy provokátorok más irányba tereljék a tüntetést. Ezért is tartotta fontosnak, hogy legalább fél órát jelen legyen. Üzenni kíván a sepsiszentgyörgyieknek, hogy mindenki álljon a Mikó-ügy mellé, hiszen ez nemzetpolitikai ügy. Ő maga sem csupán polgármesterként viszonyul a kérdéshez, hanem Erdélyben gondolkodó magyar polgárként – nem az a legfontosabb kérdés tehát, hogy a bíróság döntése nyomán a városé lesz-e az épület, ennél sokkal többről van szó, figyelmeztetett. Intette egyúttal azokat, akik legyintenek, hogy így is jó kezekbe kerül az iskola: át kell látni a szitán, hiszen végérvényesen vissza lehet fordítani azt, amit 22 év alatt nehezen és csak részben sikerült elérni az egyházi restitúció ügyében. Ma a sepsiszentgyörgyit veszik el, holnap elvehetik az aradi, kolozsvári, zilahi egyházi ingatlant, és ott már nem áll az, hogy jó kezekbe kerül, hiszen nincs magyar önkormányzat – fejtette ki a polgármester. Hangsúlyozta: ezért is fontos, hogy mindenki a maga eszközeivel, ideje és lehetőségei függvényében harcoljon az ügyért. Reményei szerint, ha az Omega-koncertre több tízezren voltak kíváncsiak, a szeptember elsejei tüntetésen is legalább ennyien részt vesznek, és kifejezik felháborodásukat, „hiszen az a magyar ember, aki nem úgy tekint az ügyre, mintha őt ítélték volna el három év börtönre, az talán nem is érdemli meg, hogy magyar ember legyen.” Lapunk érdeklődésére Markó Attila elmondta: az embernek szolidárisnak kell lennie azokkal, akik vele szolidarizálnak, ezért is döntött úgy, hogy részt vesz a megmozduláson. Hangsúlyozta továbbá: ez már nem az ő története, az ő szerepe immár minimális, az ügynek az igazságról kell szólnia. Ezért is fontos, hogy senki ne tegye a pártzászlót az igazság zászlaja elé, ez a magyarság, az igazság ügye – szögezte le. Mint mondta, eddig nem terveztek jelentősebb megmozdulásokat, mivel az államfő leváltását célzó kezdeményezés miatt a média figyelme sem erre terelődik, ezért lesz szeptemberben az Igazság napja, amelyen viszont sok-sok ezer résztvevőre számítanak. „Mindez semmiben nem csökkenti a Sánta Imre-féle kezdeményezés érdemeit, jelenlétem is ezt hangsúlyozza” – magyarázta Markó Attila, aki szerint a megmozdulás kiemelt eredménye, hogy a téma mindennap a figyelem középpontjában marad. Szerinte minden ilyen jellegű kezdeményezés hasznos, nem kell búsulni amiatt, hogy nincs 50 ezer ember, az a fontos, hogy van mindennap 50 ember, aki önszántából, hívó szó nélkül is eljön. A hívó szóra pedig minden bizonnyal sok-sok ezer ember eljön majd, és akkor meglátszik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar közösség akaratát, igazságigényét – mondotta.
Újabb levél Brüsszelbe
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Viviane Reding elé terjesztette tegnap levélben Winkler Gyula és Sógor Csaba a a Székely Mikó Kollégium ügyét. Az RMDSZ európai képviselői arra hívták fel az EU döntéshozójának figyelmét, hogy a június 28-án született igazságtalan alapfokú bírósági ítélet is bizonyítja: Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja. Öt nappal ezelőtt Tőkés László EP-képviselő is hasonló levéllel fordult az EB-alelnökhöz. Winkler és Sógor felidézi az iskola 1948-ban történt államosítását, majd a visszaszolgáltatás utáni pereskedést, és kiemeli az ítélet két vetületét: egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat, másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság tagjait, akik a visszaszolgáltatás során a törvényt alkalmazták. „A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul” – fogalmaznak a levélírók. Végül emlékeztetnek arra, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő civil lakosság az elítéltekkel szolidarizál.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 18.
Belföldi hírek
Kérdéses a jogállamiság
Kemény kritikákkal illeti az Európai Bizottság a román kormányt az igazságügyi rendszerről szóló jelentésében – derült ki egy tegnap közzétett kivonatból. Az EB kifejezi mély aggodalmát a jogállamiság elveinek betartása és az igazságügyi rendszer függetlenségének biztosítása kapcsán.
A Ponta-kormány bírósági határozatokat kérdőjelezett meg, figyelmen kívül hagyta az alkotmánybíróság álláspontjait, megtagadta a bevett procedúrák alkalmazását, megsértette az államhatalmak egymástól való elválasztásának elvét, az igazságszolgáltatáshoz tartozó intézményeket próbált manipulálni és megfélemlíteni. A jelentés elfogadhatatlannak minősíti a Ponta-kormány tagjai és egyéb politikusok nyomásgyakorlását az alkotmánybíróságra, de elismerően nyilatkozik az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály és a Feddhetetlenségi Ügynökség tevékenységéről; arra is figyelmeztet, hogy a főügyészek kinevezése kulcsfontosságú jelzés lesz a reform fenntarthatóságát illetően. Végül az EB felszólítja a Ponta-kormányt, hogy korrigálja az utóbbi hetek ballépéseit. A jelentés készítői megjegyzik: noha az utóbbi öt évben történt előrelépésekről kellene szólni, az utóbbi néhány nap történései megkérdőjelezik az elkezdett reformok sikerre vitelének lehetőségét.
Megkapta Barroso Ponta levelét
Megkapta Victor Ponta kormányfő levelét José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – jelentette be az európai uniós végrehajtó testület szóvivője tegnap. Megerősítette azt is, hogy a két politikus – miután a múlt héten személyesen is találkoztak Brüsszelben – telefonbeszélgetést is folytatott a témában. A bizottság elemzi a levél tartalmát, és már ma válaszol rá.
A schengeni kudarc az elődöké
Elképzelhető, hogy Románia nem csatlakozhat a schengeni övezethez, azonban egy ilyen kudarc nem írható az utóbbi időszakban bekövetkezett belpolitikai események számlájára – jelentette ki tegnap Crin Antonescu ideiglenes államfő, aki szerint Európa elutasító magatartása megelőzi a Ponta-kormány megalakulását és a szenátus, illetve a képviselőház elnökének lecserélését, valamint Traian Băsescu felfüggesztését is. Antonescu szerint a schengeni csatlakozás megakadályozásának több, politikai természetű oka van, és úgy véli, hogy az igazságügyi jelentést Hollandia mellett több ország is fel fogja használni ürügyként.
Ponta plágiumügye: egy igen, egy nem
Két ellentmondó határozat született tegnap Victor Ponta kormányfő doktori dolgozatát illetően: az Országos Etikai Tanács Technikai Bizottsága szerint 2003-ban nem plagizált a fiatal jogász, a Bukaresti Egyetem Etikai Bizottsága pár órával később kiadott jelentése viszont a szakértők egyöntetű véleményére hivatkozva azt állapította meg, hogy a dolgozat szó szerint lemásolt bekezdéseket tartalmaz. A szaktárca tudományos kutatást felügyelő hatóságának országos etikai bizottsága még nem döntött. Ponta dolgozatát egyaránt vizsgálják külföldi és belföldi szakcsoportok, akik egy végső, közös jelentésben foglalnak állást, amelyet a szenátushoz juttatnak el megszavazásra. A végső döntést ma fogják ismertetni.
Adócsaló adóbehajtó
Bűnszövetkezet támogatásával és adócsalásban való bűnrészességgel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség Sorin Blejnart, az adóhatóság volt vezetőjét, aki ellen bűnvádi eljárást indítottak. Az ügyészség szerint Blejnar 2011 májusa és 2012 júliusa között egy bűnszövetkezetet támogatott, amely nem fizette meg a jövedéki adót a Romániában nagy mennyiségben forgalmazott gázolaj után, és ezzel mintegy 15 millió euróval károsította meg az államot. A bűnszövetkezet több tagját már őrizetbe vették a hatóságok, az ügyben érintett Blejnar volt kabinetfőnöke, valamint a vámhatóság volt vezetője is. Blejnart tegnap hívták be az ügyészségre, és 30 napra megtiltották neki az ország elhagyását; ő azt állítja, hogy nem tudott semmit a bűnszövetkezet tevékenységéről. Blejnart 2009 elején nevezte ki Emil Boc volt kormányfő, és 2012 április elején az alig két hónapig hivatalban lévő Mihai Răzvan Ungureanu váltotta le.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kérdéses a jogállamiság
Kemény kritikákkal illeti az Európai Bizottság a román kormányt az igazságügyi rendszerről szóló jelentésében – derült ki egy tegnap közzétett kivonatból. Az EB kifejezi mély aggodalmát a jogállamiság elveinek betartása és az igazságügyi rendszer függetlenségének biztosítása kapcsán.
A Ponta-kormány bírósági határozatokat kérdőjelezett meg, figyelmen kívül hagyta az alkotmánybíróság álláspontjait, megtagadta a bevett procedúrák alkalmazását, megsértette az államhatalmak egymástól való elválasztásának elvét, az igazságszolgáltatáshoz tartozó intézményeket próbált manipulálni és megfélemlíteni. A jelentés elfogadhatatlannak minősíti a Ponta-kormány tagjai és egyéb politikusok nyomásgyakorlását az alkotmánybíróságra, de elismerően nyilatkozik az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály és a Feddhetetlenségi Ügynökség tevékenységéről; arra is figyelmeztet, hogy a főügyészek kinevezése kulcsfontosságú jelzés lesz a reform fenntarthatóságát illetően. Végül az EB felszólítja a Ponta-kormányt, hogy korrigálja az utóbbi hetek ballépéseit. A jelentés készítői megjegyzik: noha az utóbbi öt évben történt előrelépésekről kellene szólni, az utóbbi néhány nap történései megkérdőjelezik az elkezdett reformok sikerre vitelének lehetőségét.
Megkapta Barroso Ponta levelét
Megkapta Victor Ponta kormányfő levelét José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – jelentette be az európai uniós végrehajtó testület szóvivője tegnap. Megerősítette azt is, hogy a két politikus – miután a múlt héten személyesen is találkoztak Brüsszelben – telefonbeszélgetést is folytatott a témában. A bizottság elemzi a levél tartalmát, és már ma válaszol rá.
A schengeni kudarc az elődöké
Elképzelhető, hogy Románia nem csatlakozhat a schengeni övezethez, azonban egy ilyen kudarc nem írható az utóbbi időszakban bekövetkezett belpolitikai események számlájára – jelentette ki tegnap Crin Antonescu ideiglenes államfő, aki szerint Európa elutasító magatartása megelőzi a Ponta-kormány megalakulását és a szenátus, illetve a képviselőház elnökének lecserélését, valamint Traian Băsescu felfüggesztését is. Antonescu szerint a schengeni csatlakozás megakadályozásának több, politikai természetű oka van, és úgy véli, hogy az igazságügyi jelentést Hollandia mellett több ország is fel fogja használni ürügyként.
Ponta plágiumügye: egy igen, egy nem
Két ellentmondó határozat született tegnap Victor Ponta kormányfő doktori dolgozatát illetően: az Országos Etikai Tanács Technikai Bizottsága szerint 2003-ban nem plagizált a fiatal jogász, a Bukaresti Egyetem Etikai Bizottsága pár órával később kiadott jelentése viszont a szakértők egyöntetű véleményére hivatkozva azt állapította meg, hogy a dolgozat szó szerint lemásolt bekezdéseket tartalmaz. A szaktárca tudományos kutatást felügyelő hatóságának országos etikai bizottsága még nem döntött. Ponta dolgozatát egyaránt vizsgálják külföldi és belföldi szakcsoportok, akik egy végső, közös jelentésben foglalnak állást, amelyet a szenátushoz juttatnak el megszavazásra. A végső döntést ma fogják ismertetni.
Adócsaló adóbehajtó
Bűnszövetkezet támogatásával és adócsalásban való bűnrészességgel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség Sorin Blejnart, az adóhatóság volt vezetőjét, aki ellen bűnvádi eljárást indítottak. Az ügyészség szerint Blejnar 2011 májusa és 2012 júliusa között egy bűnszövetkezetet támogatott, amely nem fizette meg a jövedéki adót a Romániában nagy mennyiségben forgalmazott gázolaj után, és ezzel mintegy 15 millió euróval károsította meg az államot. A bűnszövetkezet több tagját már őrizetbe vették a hatóságok, az ügyben érintett Blejnar volt kabinetfőnöke, valamint a vámhatóság volt vezetője is. Blejnart tegnap hívták be az ügyészségre, és 30 napra megtiltották neki az ország elhagyását; ő azt állítja, hogy nem tudott semmit a bűnszövetkezet tevékenységéről. Blejnart 2009 elején nevezte ki Emil Boc volt kormányfő, és 2012 április elején az alig két hónapig hivatalban lévő Mihai Răzvan Ungureanu váltotta le.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 18.
Távol és közel
A legnagyobb példányszámú magyar közéleti hetilap, a HVG utolsó, júniusi számában egyfajta helyzetjelentést közölt ismeretlen, jól értesültnek tűnő, de kellő helyismerettel nem rendelkező szerző tollából az erdélyi magyar sajtó egynémely aspektusáról. A balliberális orgánum elsősorban bukaresti kisöccsét, a legkisebb példányszámú romániai magyar lapot siratta el: mint tán köztudott, e hónaptól az Új Magyar Szó már nem jelenik meg nyomtatásban. Szakad meg a szív! Sokan sokféle nekrológot írtak az egykori központi kommunista pártlap, az Előre jogi és szellemi örököséről, a többszöri tulajdonosváltáson és cégérátfestésen átesett (RMSZ, ÚMSZ) lapról, de legjobban maguk a főmunkatársak sajnálkoztak e „médiapiaci szűkülésen”, holott a Román Kommunista Párt egykori propagandistáinak kezéből senki sem verte ki a tollat. Bár megérdemelték volna. Ők továbbra is szövögetik ármányos pókhálójukat, publikálnak rendületlenül idehaza és odaát, a szolgalelkű médiában, mint tették azt zavartalanul 1989 után, senki által felelősségre nem vonva azért a lélekmérgezésért, közösségrombolásért, agymosásért, amit a diktatúra idején elkövettek. Az elmúlt 22 évben a tulipán színeiben ármánykodtak, a mindenkori államhatalomnak is hajbókolva, mindig aszerint osztva az észt, ahogyan maguk is kapták „fentről”, hiába no, aki bértollnok, az bértollnok. Közben magukhoz édesgettek és kineveltek egy új médiamunkás-generációt – arrogánsan fellépő riporterecskékből és elnöki előszobákban pennát rágó filoszokból áll a neotulipános garnitúra –, amelyik immár a régi pártmunkások profizmusa nélkül gyakorolja a hajlongást. A Párt számolatlanul ölte bele az RMSZ-be és az ÚMSZ-be a közpénzt, a naiv romániai magyar és a segítőkész magyarországi adófizetők lejeit-forintjait, sőt öli továbbra is, mert a titokzatos Communitas Alapítvány még akkor is tetemes összegeket utalt át nyomdaköltség címén a lapnak, amikor az már készült felköltözni a világhálóra, mert hát mégsem szűnt meg igazán, hiszen a bértollnokok tovább ontják ármányos cikkeiket az interneten maszolkodva-maszatolva.
Szakmai szolidaritás mondatná velem: szomorú, hogy egy többé-kevésbé magyar nyelvű lapnak anyagiak és olvasók híján meg kell szűnnie – de egyetlen könnyet sem érdemes ejteni az ÚMSZ-ért, hiszen betöltötte történelmi szerepét: a rommagyarság szócsöveként elrettentő példájául szolgált nemzeti-politikai-kulturális identitásvesztésünknek a román államiság szorításában, a pártosan-klikkesen manipulált nyilvános térben. Ahol elmosódott a különbség a szuverén publicista és a fizetett-kinevezett pártpropagandista között, ahol zsíros állami tisztségekkel, különféle kinevezésekkel szokás honorálni a kitartó „közvéleményformálást”.
Ó, nem a pénz fogyott el, ömlik az továbbra is minden csatornán a pártkasszába, s onnan csurran-cseppen a pártsajtóba is. Az RMDSZ-nek most az a gondja, hogyan tegye hatékonyabbá a sikerpropagandát. A kispéldányszámú, terjeszthetetlen, népszerűtlen ÚMSZ erre már nem volt alkalmas, hát beáldozták. A tollnokokat átirányítják más pártorgánumokhoz – van belőlük elég a megyékben, önkormányzatokban, állami intézményekben, sőt a felsőoktatásban és az uniós projektek környékén is, no meg ott van a román közmédia „nemzetiségi” vonulata, sőt működik számos olyan magánrádió- és tévéállomás, amely mögött valamelyik helyi RMDSZ-kiskirály vagy annak pereputtya áll.
A romániai magyar médiában mindmáig nem történt meg a valódi rendszerváltás. Csak most jutottunk el oda, hogy az eddigi egy-két üdítő kivétel mellé felsorakozik néhány olyan sajtóorgánum, amit nem pártszékházként működő redakciókban szerkesztenek. Fanyalogva kénytelen megállapítani a HVG említett cikkírója is: a budapesti székhelyű „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány támogatásával egy másfajta „médiabirodalom” van kialakulóban. Az Udvarhelyi Híradó Kft. által kiadott orgánumok alkotják (Krónika, Erdélyi Napló, Udvarhelyi Híradó, Csíki Hírlap, Vásárhelyi Hírlap, Gyergyói Hírlap, Székelyhon.ro), amelyeket még a skatulyázók sem tudtak eddig beskatulyázni. Mert bár tudni vélik, hogy a Fidesz meg az EMNP áll mögöttük, a jobboldalon sokan elégedetlenek e médiumok elkötelezettségével. A baloldalon meg pláne. Mivel azok nem állnak egyik párthoz sem elég közel. Inkább az olvasókhoz állnak közelebb. Ami rendben is van, nemde?
Dénes László
Székelyhon.ro
2012. július 18
A legnagyobb példányszámú magyar közéleti hetilap, a HVG utolsó, júniusi számában egyfajta helyzetjelentést közölt ismeretlen, jól értesültnek tűnő, de kellő helyismerettel nem rendelkező szerző tollából az erdélyi magyar sajtó egynémely aspektusáról. A balliberális orgánum elsősorban bukaresti kisöccsét, a legkisebb példányszámú romániai magyar lapot siratta el: mint tán köztudott, e hónaptól az Új Magyar Szó már nem jelenik meg nyomtatásban. Szakad meg a szív! Sokan sokféle nekrológot írtak az egykori központi kommunista pártlap, az Előre jogi és szellemi örököséről, a többszöri tulajdonosváltáson és cégérátfestésen átesett (RMSZ, ÚMSZ) lapról, de legjobban maguk a főmunkatársak sajnálkoztak e „médiapiaci szűkülésen”, holott a Román Kommunista Párt egykori propagandistáinak kezéből senki sem verte ki a tollat. Bár megérdemelték volna. Ők továbbra is szövögetik ármányos pókhálójukat, publikálnak rendületlenül idehaza és odaát, a szolgalelkű médiában, mint tették azt zavartalanul 1989 után, senki által felelősségre nem vonva azért a lélekmérgezésért, közösségrombolásért, agymosásért, amit a diktatúra idején elkövettek. Az elmúlt 22 évben a tulipán színeiben ármánykodtak, a mindenkori államhatalomnak is hajbókolva, mindig aszerint osztva az észt, ahogyan maguk is kapták „fentről”, hiába no, aki bértollnok, az bértollnok. Közben magukhoz édesgettek és kineveltek egy új médiamunkás-generációt – arrogánsan fellépő riporterecskékből és elnöki előszobákban pennát rágó filoszokból áll a neotulipános garnitúra –, amelyik immár a régi pártmunkások profizmusa nélkül gyakorolja a hajlongást. A Párt számolatlanul ölte bele az RMSZ-be és az ÚMSZ-be a közpénzt, a naiv romániai magyar és a segítőkész magyarországi adófizetők lejeit-forintjait, sőt öli továbbra is, mert a titokzatos Communitas Alapítvány még akkor is tetemes összegeket utalt át nyomdaköltség címén a lapnak, amikor az már készült felköltözni a világhálóra, mert hát mégsem szűnt meg igazán, hiszen a bértollnokok tovább ontják ármányos cikkeiket az interneten maszolkodva-maszatolva.
Szakmai szolidaritás mondatná velem: szomorú, hogy egy többé-kevésbé magyar nyelvű lapnak anyagiak és olvasók híján meg kell szűnnie – de egyetlen könnyet sem érdemes ejteni az ÚMSZ-ért, hiszen betöltötte történelmi szerepét: a rommagyarság szócsöveként elrettentő példájául szolgált nemzeti-politikai-kulturális identitásvesztésünknek a román államiság szorításában, a pártosan-klikkesen manipulált nyilvános térben. Ahol elmosódott a különbség a szuverén publicista és a fizetett-kinevezett pártpropagandista között, ahol zsíros állami tisztségekkel, különféle kinevezésekkel szokás honorálni a kitartó „közvéleményformálást”.
Ó, nem a pénz fogyott el, ömlik az továbbra is minden csatornán a pártkasszába, s onnan csurran-cseppen a pártsajtóba is. Az RMDSZ-nek most az a gondja, hogyan tegye hatékonyabbá a sikerpropagandát. A kispéldányszámú, terjeszthetetlen, népszerűtlen ÚMSZ erre már nem volt alkalmas, hát beáldozták. A tollnokokat átirányítják más pártorgánumokhoz – van belőlük elég a megyékben, önkormányzatokban, állami intézményekben, sőt a felsőoktatásban és az uniós projektek környékén is, no meg ott van a román közmédia „nemzetiségi” vonulata, sőt működik számos olyan magánrádió- és tévéállomás, amely mögött valamelyik helyi RMDSZ-kiskirály vagy annak pereputtya áll.
A romániai magyar médiában mindmáig nem történt meg a valódi rendszerváltás. Csak most jutottunk el oda, hogy az eddigi egy-két üdítő kivétel mellé felsorakozik néhány olyan sajtóorgánum, amit nem pártszékházként működő redakciókban szerkesztenek. Fanyalogva kénytelen megállapítani a HVG említett cikkírója is: a budapesti székhelyű „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány támogatásával egy másfajta „médiabirodalom” van kialakulóban. Az Udvarhelyi Híradó Kft. által kiadott orgánumok alkotják (Krónika, Erdélyi Napló, Udvarhelyi Híradó, Csíki Hírlap, Vásárhelyi Hírlap, Gyergyói Hírlap, Székelyhon.ro), amelyeket még a skatulyázók sem tudtak eddig beskatulyázni. Mert bár tudni vélik, hogy a Fidesz meg az EMNP áll mögöttük, a jobboldalon sokan elégedetlenek e médiumok elkötelezettségével. A baloldalon meg pláne. Mivel azok nem állnak egyik párthoz sem elég közel. Inkább az olvasókhoz állnak közelebb. Ami rendben is van, nemde?
Dénes László
Székelyhon.ro
2012. július 18
2012. július 18.
Becsületbeli ügy
Nem marad el Bukarest megregulázása sem, Crin Antonescu ideiglenes államfő, a puccsszerű történések egyik karmestere már tegnap igyekezett felkészíteni a romániai közvéleményt arra, hogy esélytelenné vált Románia schengeni csatlakozása.
A várható brüsszeli döntés komoly büntetést jelent a hatalmával visszaélő szociálliberális kormánynak, hiszen a román külpolitika évek óta e célnak rendelt alá szinte mindent, ráadásul a hivatalos elutasítás valószínűleg valamikor az őszi parlamenti választások előtt fog elhangozni, jól időzített pofont adva ezzel a kétharmados győzelemre áhítozó balközép szövetségnek. A tervezett büntetés Victor Pontáékat célozza, az utazási korlátok felszámolásával járó schengeni csatlakozás további késleltetése viszont legkevésbé a politikusokat érinti hátrányosan. A románokkal együtt másfél milliónyi erdélyi magyar is elesik a határellenőrzés megszűnésének régóta várt megtapasztalásától. Hogy a Magyarországgal jórészt alaptalanul példát statuáló, Romániát pedig némi hezitálás után mégis megfeddni készülő uniós illetékesek miért nem vonták felelősségre ugyanilyen határozottan Franciaországot, amikor Nicolas Sarkozy államfő elrendelte a cigány bevándorlók kitoloncolását vagy Hollandiát, miután a kormányt támogató szélsőséges párt nyíltan idegengyűlölő kampányt folytatott a kelet-európai munkavállalók ellen, költői kérdés marad.
A nyomásgyakorlás mindenesetre hatékonynak tűnik Bukarest új uraival szemben, Pontáék visszakozásra kényszerültek az államfő leváltását célzó július 29-i népszavazással kapcsolatban. Kénytelenek voltak elfogadni az Alkotmánybíróság által is megkövetelt feltételt, miszerint ötvenszázalékos szavazói részvétel szükséges az érvényességhez, azaz mintegy kilencmillió voksoló mozgósítása nélkül a pozíciójából felfüggesztett Traian Basescu az eredménytől függetlenül visszatérhet az elnöki palotába. Bár az alacsony szavazói kedv Basescunak kedvez, a jobbközép politikus óriási lendülettel vetette magát a kampányba, s mindenkit voksolásra buzdít.
Ezt tette tegnapi közleményében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is, egyben arra szólítva híveit, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak. Miután a párt parlamenti jelenlétével számos súlyosan antidemokratikus lépéshez biztosította a törvényhozás működőképességét, mostani semlegesnek tűnő, de politikusainak megnyilatkozásai révén inkább Basescu ellenlábasaival szimpatizáló álláspontjával újra, immár sokadszorra megy szembe szavazóinak többségével, de az európai néppárti tagságával járó íratlan kötelezettségével is. Traian Basescu 2004-ben a most börtönben ülő szociáldemokrata Adrian Nastaséval szemben egyebek mellett a nagyszámú magyar szavazatnak köszönhetően tudott elnökválasztást nyerni úgy, hogy az RMDSZ nem átallotta a posztkommunista Románia egyik legkorruptabb rezsimjét működtető Nastasét támogatni. 2007-ben – amikor első alkalommal próbálták eltávolítani pozíciójából Basescut – az RMDSZ ismét a barikád másik oldalára állt, szemben a magyarok többségével, a 2009-es választásokon pedig a szociáldemokrata Mircea Geoanát látta volna szívesen az államfői poszton, a magyarlakta megyékben viszont fölényesen, országos szinten pedig hajszálnyi különbséggel, de Basescu győzött.
Ahogyan a régen látott egységbe tömörült román értelmiség, úgy vélhetően az erdélyi magyarok többsége is tisztában van azzal, hogy a mostani referendumon korántsem csak az eltávolítani kívánt elnök személye a tét. A jogállamiságról, a demokratikus felhatalmazás nélkül, kisstílű egyezkedések nyomán megszerzett hatalom alantas praktikáinak elutasításáról van szó. Nem román, nem magyar, hanem becsületbeli ügy.
Pataky István
Magyar Nemzet
Nem marad el Bukarest megregulázása sem, Crin Antonescu ideiglenes államfő, a puccsszerű történések egyik karmestere már tegnap igyekezett felkészíteni a romániai közvéleményt arra, hogy esélytelenné vált Románia schengeni csatlakozása.
A várható brüsszeli döntés komoly büntetést jelent a hatalmával visszaélő szociálliberális kormánynak, hiszen a román külpolitika évek óta e célnak rendelt alá szinte mindent, ráadásul a hivatalos elutasítás valószínűleg valamikor az őszi parlamenti választások előtt fog elhangozni, jól időzített pofont adva ezzel a kétharmados győzelemre áhítozó balközép szövetségnek. A tervezett büntetés Victor Pontáékat célozza, az utazási korlátok felszámolásával járó schengeni csatlakozás további késleltetése viszont legkevésbé a politikusokat érinti hátrányosan. A románokkal együtt másfél milliónyi erdélyi magyar is elesik a határellenőrzés megszűnésének régóta várt megtapasztalásától. Hogy a Magyarországgal jórészt alaptalanul példát statuáló, Romániát pedig némi hezitálás után mégis megfeddni készülő uniós illetékesek miért nem vonták felelősségre ugyanilyen határozottan Franciaországot, amikor Nicolas Sarkozy államfő elrendelte a cigány bevándorlók kitoloncolását vagy Hollandiát, miután a kormányt támogató szélsőséges párt nyíltan idegengyűlölő kampányt folytatott a kelet-európai munkavállalók ellen, költői kérdés marad.
A nyomásgyakorlás mindenesetre hatékonynak tűnik Bukarest új uraival szemben, Pontáék visszakozásra kényszerültek az államfő leváltását célzó július 29-i népszavazással kapcsolatban. Kénytelenek voltak elfogadni az Alkotmánybíróság által is megkövetelt feltételt, miszerint ötvenszázalékos szavazói részvétel szükséges az érvényességhez, azaz mintegy kilencmillió voksoló mozgósítása nélkül a pozíciójából felfüggesztett Traian Basescu az eredménytől függetlenül visszatérhet az elnöki palotába. Bár az alacsony szavazói kedv Basescunak kedvez, a jobbközép politikus óriási lendülettel vetette magát a kampányba, s mindenkit voksolásra buzdít.
Ezt tette tegnapi közleményében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is, egyben arra szólítva híveit, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak. Miután a párt parlamenti jelenlétével számos súlyosan antidemokratikus lépéshez biztosította a törvényhozás működőképességét, mostani semlegesnek tűnő, de politikusainak megnyilatkozásai révén inkább Basescu ellenlábasaival szimpatizáló álláspontjával újra, immár sokadszorra megy szembe szavazóinak többségével, de az európai néppárti tagságával járó íratlan kötelezettségével is. Traian Basescu 2004-ben a most börtönben ülő szociáldemokrata Adrian Nastaséval szemben egyebek mellett a nagyszámú magyar szavazatnak köszönhetően tudott elnökválasztást nyerni úgy, hogy az RMDSZ nem átallotta a posztkommunista Románia egyik legkorruptabb rezsimjét működtető Nastasét támogatni. 2007-ben – amikor első alkalommal próbálták eltávolítani pozíciójából Basescut – az RMDSZ ismét a barikád másik oldalára állt, szemben a magyarok többségével, a 2009-es választásokon pedig a szociáldemokrata Mircea Geoanát látta volna szívesen az államfői poszton, a magyarlakta megyékben viszont fölényesen, országos szinten pedig hajszálnyi különbséggel, de Basescu győzött.
Ahogyan a régen látott egységbe tömörült román értelmiség, úgy vélhetően az erdélyi magyarok többsége is tisztában van azzal, hogy a mostani referendumon korántsem csak az eltávolítani kívánt elnök személye a tét. A jogállamiságról, a demokratikus felhatalmazás nélkül, kisstílű egyezkedések nyomán megszerzett hatalom alantas praktikáinak elutasításáról van szó. Nem román, nem magyar, hanem becsületbeli ügy.
Pataky István
Magyar Nemzet
2012. július 19.
A Bukaresti Egyetem végleges döntése: Victor Ponta plagizált
A Bukaresti Egyetem bejelentette, hogy pénteken 12 órakor sajtótájékoztatót tart, amelyen bejelentik az Etikai Bizottság végleges döntését a miniszterelnök plagizálási ügyével kapcsolatban.
Az Evenimentul Zilei négy forrása is arról tudósít, hogy az ítélet szerint a miniszterelnök plagizált. „Egyhangúan szavaztuk meg ezt a döntést" – mondta az egyik forrás. „Egyetlen professzor sem mondhatja azt, hogy nem plágiumról van szó, aki látta a dolgozatot, mert azt automatikusan kizárjuk. Én már láttam olyan dolgozatot, amelyben voltak másolt részek, de egyikben sem láttam ennyit" – állította egy másik forrás, aki tanulmányozta Victor Ponta doktori disszertációját. „Ha találkoznék Mateut ügyvéddel, azzal, aki azt mondta, hogy nem plágium a dolgozat, megmondanám neki, hogy szégyellje magát. Ilyen döntéssel nem érdemli meg, hogy professzor legyen." – tette hozzá a professzor.
A Bukaresti Egyetem Etikai Tanácsa a plágiumvád megjelenése után rögtön összeült hivatalból.
Az Egyetem annak ellenére is meghozta döntését, hogy Ecaterina Andronescu oktatási miniszter kijelentette: abban az esetben ha kimondják, hogy Ponta plagizált, veszélybe kerülhet az egyetem doktori iskolája. Az oktatási minisztérium alá tartozó Nemzeti Etikai Tanács megpróbálta megakadályozni azt, hogy a dolgozatot más szervek is vizsgálhassák, kijelentve, hogy ő az egyetlen jogosult erre a feladatra.
evz.ro
Erdély.ma
A Bukaresti Egyetem bejelentette, hogy pénteken 12 órakor sajtótájékoztatót tart, amelyen bejelentik az Etikai Bizottság végleges döntését a miniszterelnök plagizálási ügyével kapcsolatban.
Az Evenimentul Zilei négy forrása is arról tudósít, hogy az ítélet szerint a miniszterelnök plagizált. „Egyhangúan szavaztuk meg ezt a döntést" – mondta az egyik forrás. „Egyetlen professzor sem mondhatja azt, hogy nem plágiumról van szó, aki látta a dolgozatot, mert azt automatikusan kizárjuk. Én már láttam olyan dolgozatot, amelyben voltak másolt részek, de egyikben sem láttam ennyit" – állította egy másik forrás, aki tanulmányozta Victor Ponta doktori disszertációját. „Ha találkoznék Mateut ügyvéddel, azzal, aki azt mondta, hogy nem plágium a dolgozat, megmondanám neki, hogy szégyellje magát. Ilyen döntéssel nem érdemli meg, hogy professzor legyen." – tette hozzá a professzor.
A Bukaresti Egyetem Etikai Tanácsa a plágiumvád megjelenése után rögtön összeült hivatalból.
Az Egyetem annak ellenére is meghozta döntését, hogy Ecaterina Andronescu oktatási miniszter kijelentette: abban az esetben ha kimondják, hogy Ponta plagizált, veszélybe kerülhet az egyetem doktori iskolája. Az oktatási minisztérium alá tartozó Nemzeti Etikai Tanács megpróbálta megakadályozni azt, hogy a dolgozatot más szervek is vizsgálhassák, kijelentve, hogy ő az egyetlen jogosult erre a feladatra.
evz.ro
Erdély.ma
2012. július 19.
Mikó-ügy: Amerika is aggódik
Elítéli a Székely Mikó Kollégium restitúciója ügyében hozott ítéletet az Amerikai Magyar Szövetség. Eközben Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselők Viviane Redinghez, az Európai Bizottság alelnökéhez fordultak az ügyben. Az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában mély aggodalmának adott hangot a kollégium restitúciója ügyében folytatott eljárás miatt. A július 12-ei keltezésű dokumentumban a szervezet „alaptalannak” és „otrombának” minősítette a Markó Attila volt államtitkár, valamint a Silviu Clim és a Marosán Tamás elleni eljárást.
Az AMSZ megítélése szerint ennek célja az, hogy tovább akadályozza és visszafordítsa az egyházi ingatlanok törvényes visszaszolgáltatásának folyamatát.
Nagykövetségi ráhatásban reménykednek
Az AMSZ reményét fejezte ki, hogy a bukaresti amerikai nagykövetség megfigyelő szerepe és az aggodalom nyilvános kifejezése üdvös hatással lesz, és előmozdítja majd a tisztességes és gyors restitúciót, azt, hogy Románia betartsa az erre vonatkozó törvényeket, s egyúttal azt is, hogy az alpereseknek a bírósági eljárások előírásainak tiszteletben tartásával szolgáltassanak igazságot.
A szövetség emlékeztetett rá, hogy a magyar történelmi egyházaknak a második világháború után a kommunista román állam által törvénytelenül lefoglalt ingatlanjainak egyre lassuló visszaszolgáltatása 2005-ben arra indította Tom Lantost, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának néhai elnökét, hogy kezdeményezője legyen egy határozatnak, amely gyors, méltányos restitúciót sürgetett Romániától az összes vallási közösség ügyében. Az AMSZ rámutatott: „A magyar közösség ezt az ügyet, jogosan, nemcsak restitúciós ügynek tekinti, hanem egyúttal a közösség ellen irányuló eljárásnak, valamint az intolerancia és a diszkrimináció megnyilvánulásának is. Minimum a jogállamiság és a nyugati értékek és normák megsértésének.”
Az 1906-ban alapított Amerikai Magyar Szövetség az egyik legjelentősebb amerikai magyar szervezet, amely az utóbbi évtizedekben azért küzdött, hogy Közép- és Kelet-Európában a demokratikus eszmék, az emberi és kisebbségi jogok uralkodjanak.
Redinghez fordultak az EP-képviselők
Eközben Sógor Csaba és Winkler Gyula levélben fordult Viviane Redinghez, az Európai Bizottság alelnökéhez a Székely Mikó Kollégium ügyében. A július 17-én keltezett levelükben az RMDSZ európai parlamenti képviselői ismertetik a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős főbiztossal a buzău-i bíróság június 28-án hozott ítéletét, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Silviu Climt.
„Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát” – írják levelükben az EP-képviselők. Kifejtik, a történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól.
„A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés” – olvasható a levélben, amely szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul. A levélírók úgy vélik, a Mikó-ügyben hozott ítélet és az azóta zajló tüntetések megzavarják a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét.
Mint arról beszámoltunk, Viviane Reding figyelmét már Tőkés László is felhívta a kollégium helyzetére, az EP-képviselő múlt heti levelében a Román Nemzeti Bank korábbi sepsiszentgyörgyi székháza körüli bonyodalmakra is kitért.
Krónika (Kolozsvár)
Elítéli a Székely Mikó Kollégium restitúciója ügyében hozott ítéletet az Amerikai Magyar Szövetség. Eközben Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselők Viviane Redinghez, az Európai Bizottság alelnökéhez fordultak az ügyben. Az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában mély aggodalmának adott hangot a kollégium restitúciója ügyében folytatott eljárás miatt. A július 12-ei keltezésű dokumentumban a szervezet „alaptalannak” és „otrombának” minősítette a Markó Attila volt államtitkár, valamint a Silviu Clim és a Marosán Tamás elleni eljárást.
Az AMSZ megítélése szerint ennek célja az, hogy tovább akadályozza és visszafordítsa az egyházi ingatlanok törvényes visszaszolgáltatásának folyamatát.
Nagykövetségi ráhatásban reménykednek
Az AMSZ reményét fejezte ki, hogy a bukaresti amerikai nagykövetség megfigyelő szerepe és az aggodalom nyilvános kifejezése üdvös hatással lesz, és előmozdítja majd a tisztességes és gyors restitúciót, azt, hogy Románia betartsa az erre vonatkozó törvényeket, s egyúttal azt is, hogy az alpereseknek a bírósági eljárások előírásainak tiszteletben tartásával szolgáltassanak igazságot.
A szövetség emlékeztetett rá, hogy a magyar történelmi egyházaknak a második világháború után a kommunista román állam által törvénytelenül lefoglalt ingatlanjainak egyre lassuló visszaszolgáltatása 2005-ben arra indította Tom Lantost, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának néhai elnökét, hogy kezdeményezője legyen egy határozatnak, amely gyors, méltányos restitúciót sürgetett Romániától az összes vallási közösség ügyében. Az AMSZ rámutatott: „A magyar közösség ezt az ügyet, jogosan, nemcsak restitúciós ügynek tekinti, hanem egyúttal a közösség ellen irányuló eljárásnak, valamint az intolerancia és a diszkrimináció megnyilvánulásának is. Minimum a jogállamiság és a nyugati értékek és normák megsértésének.”
Az 1906-ban alapított Amerikai Magyar Szövetség az egyik legjelentősebb amerikai magyar szervezet, amely az utóbbi évtizedekben azért küzdött, hogy Közép- és Kelet-Európában a demokratikus eszmék, az emberi és kisebbségi jogok uralkodjanak.
Redinghez fordultak az EP-képviselők
Eközben Sógor Csaba és Winkler Gyula levélben fordult Viviane Redinghez, az Európai Bizottság alelnökéhez a Székely Mikó Kollégium ügyében. A július 17-én keltezett levelükben az RMDSZ európai parlamenti képviselői ismertetik a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős főbiztossal a buzău-i bíróság június 28-án hozott ítéletét, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Silviu Climt.
„Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát” – írják levelükben az EP-képviselők. Kifejtik, a történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól.
„A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés” – olvasható a levélben, amely szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul. A levélírók úgy vélik, a Mikó-ügyben hozott ítélet és az azóta zajló tüntetések megzavarják a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét.
Mint arról beszámoltunk, Viviane Reding figyelmét már Tőkés László is felhívta a kollégium helyzetére, az EP-képviselő múlt heti levelében a Román Nemzeti Bank korábbi sepsiszentgyörgyi székháza körüli bonyodalmakra is kitért.
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 19.
Szász Jenő: „nemzeti válogatottban” induljanak a választásokon a romániai magyar pártok
Magyar választási szövetség megalapítását javasolja a romániai magyar pártoknak a Magyar Polgári Párt (MPP) – közölte szerdán Szász Jenő pártelnök. Szerinte a „Magyarok Szövetsége” néven bejegyzendő szervezet egyfajta nemzeti „válogatottként” indulhatna ősszel a romániai parlamenti választásokon.
„A válogatott azt jelenti, hogy tíz játékos közül nyolcat ad a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), egyet az MPP és egyet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), és ezt hívják a Magyarok Szövetségének” – magyarázta Szász székelyudvarhelyi sajtóértekezletén. Mint kifejtette, a júniusi önkormányzati választásokon elért eredményekből indult ki, amikor szerinte az RMDSZ 81 százalékos, az MPP 10 százalékos, míg az EMNP 9 százalékos támogatottságot szerzett az erdélyi magyarság körében, a települési önkormányzati testületre leadott szavaztok alapján.
Szász Jenő hozzátette: ilyen jó helyzetben sosem lesz az RMDSZ, mert legközelebb a jobboldalban több bölcsesség lesz, és idő kérdése, hogy az MPP és az EMNP mikor fog egyfajta jobboldali koalíciót létrehozni.
Az MPP elnöke szerint a megalakítandó választási szövetséghez a mintát a Szlovákiában létrehozott Magyar Koalíció Pártja (MKP) szolgáltatja, de hasonló elnevezést nem ajánlatos használni Romániában, nehogy vitát gerjesszen arról, hogy ötszázalékos, vagy (a pártkoalíciókra érvényes) nyolcszázalékos parlamentbe jutási küszöböt kell majd átlépnie. Az új szervezetet akár Erdélyi Magyarok Szövetégének (EMSZ), vagy Romániai Magyarok Szövetségének (RMSZ) is lehetne nevezni, de nem RMDSZ-nek – tette hozzá Szász Jenő.
„Akár azt is meg lehet fogalmazni, hogy a Magyarok Szövetsége legyen az egyetlen politikai keret valamennyiünk politikai cselekvésére. Ez akár azt is jelentheti, hogy a három párt szövetségre lép, a Magyarok Szövetsége jogutódja lesz mindhárom pártnak, és föl lehet állítani azokat a játékszabályokat, amelyekben minden értékrend, minden politikai közösség megtalálja a maga mozgásterét: akár idáig is el lehet menni, kellő bölcsesség esetén. Ha minden magyar számít – utalt az RMDSZ népszámlálási és választási jelmondatára Szász Jenő –, akkor minden magyarok szövetségét kell felállítani” – vélekedett a pártelnök.
Szász elképzelhetőnek tartja, hogy az RMDSZ „domináns pártként” fog viselkedni, de szerinte az erdélyi magyarság nem engedheti meg magának, hogy eldobja azt a 80 ezer voksot és az általuk megszerezhető parlamenti helyeket, amelyet az MPP és EMNP szavazótábora hozhat a megalakítandó „Magyarok szövetségének” az önkormányzati választások tanúsága szerint.
Az MPP elnöke azt mondta: konkrét együttműködési ajánlatával jövő hét elején kívánja megkeresni a másik két magyar párt vezetőit.
A felfüggesztett államfő leváltásáról kiírt népszavazás ügyében az MPP azt javasolja az erdélyi magyaroknak, hogy – a felfüggesztés módszere miatti tiltakozásul – ne vegyenek részt a július 29-i referendumon.
„Nincs az erdélyi magyarság számára ideális államfő-jelölt, de a két rossz közül a kisebbik rosszat támogatjuk, mert a jogállamiság és a demokratikus berendezkedést veszélyeztetése, az a magyar nemzeti közösség számára is hátrányos” – mondta Szász Jenő.
Hírösszefoglaló, MTI
Krónika (Kolozsvár)
Magyar választási szövetség megalapítását javasolja a romániai magyar pártoknak a Magyar Polgári Párt (MPP) – közölte szerdán Szász Jenő pártelnök. Szerinte a „Magyarok Szövetsége” néven bejegyzendő szervezet egyfajta nemzeti „válogatottként” indulhatna ősszel a romániai parlamenti választásokon.
„A válogatott azt jelenti, hogy tíz játékos közül nyolcat ad a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), egyet az MPP és egyet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), és ezt hívják a Magyarok Szövetségének” – magyarázta Szász székelyudvarhelyi sajtóértekezletén. Mint kifejtette, a júniusi önkormányzati választásokon elért eredményekből indult ki, amikor szerinte az RMDSZ 81 százalékos, az MPP 10 százalékos, míg az EMNP 9 százalékos támogatottságot szerzett az erdélyi magyarság körében, a települési önkormányzati testületre leadott szavaztok alapján.
Szász Jenő hozzátette: ilyen jó helyzetben sosem lesz az RMDSZ, mert legközelebb a jobboldalban több bölcsesség lesz, és idő kérdése, hogy az MPP és az EMNP mikor fog egyfajta jobboldali koalíciót létrehozni.
Az MPP elnöke szerint a megalakítandó választási szövetséghez a mintát a Szlovákiában létrehozott Magyar Koalíció Pártja (MKP) szolgáltatja, de hasonló elnevezést nem ajánlatos használni Romániában, nehogy vitát gerjesszen arról, hogy ötszázalékos, vagy (a pártkoalíciókra érvényes) nyolcszázalékos parlamentbe jutási küszöböt kell majd átlépnie. Az új szervezetet akár Erdélyi Magyarok Szövetégének (EMSZ), vagy Romániai Magyarok Szövetségének (RMSZ) is lehetne nevezni, de nem RMDSZ-nek – tette hozzá Szász Jenő.
„Akár azt is meg lehet fogalmazni, hogy a Magyarok Szövetsége legyen az egyetlen politikai keret valamennyiünk politikai cselekvésére. Ez akár azt is jelentheti, hogy a három párt szövetségre lép, a Magyarok Szövetsége jogutódja lesz mindhárom pártnak, és föl lehet állítani azokat a játékszabályokat, amelyekben minden értékrend, minden politikai közösség megtalálja a maga mozgásterét: akár idáig is el lehet menni, kellő bölcsesség esetén. Ha minden magyar számít – utalt az RMDSZ népszámlálási és választási jelmondatára Szász Jenő –, akkor minden magyarok szövetségét kell felállítani” – vélekedett a pártelnök.
Szász elképzelhetőnek tartja, hogy az RMDSZ „domináns pártként” fog viselkedni, de szerinte az erdélyi magyarság nem engedheti meg magának, hogy eldobja azt a 80 ezer voksot és az általuk megszerezhető parlamenti helyeket, amelyet az MPP és EMNP szavazótábora hozhat a megalakítandó „Magyarok szövetségének” az önkormányzati választások tanúsága szerint.
Az MPP elnöke azt mondta: konkrét együttműködési ajánlatával jövő hét elején kívánja megkeresni a másik két magyar párt vezetőit.
A felfüggesztett államfő leváltásáról kiírt népszavazás ügyében az MPP azt javasolja az erdélyi magyaroknak, hogy – a felfüggesztés módszere miatti tiltakozásul – ne vegyenek részt a július 29-i referendumon.
„Nincs az erdélyi magyarság számára ideális államfő-jelölt, de a két rossz közül a kisebbik rosszat támogatjuk, mert a jogállamiság és a demokratikus berendezkedést veszélyeztetése, az a magyar nemzeti közösség számára is hátrányos” – mondta Szász Jenő.
Hírösszefoglaló, MTI
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 19.
Plágiumügy: mégis másolt Ponta?
Több bukaresti sajtóorgánum, így a România Liberă és az Adevărul is – hivatalos, de meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról írt tegnap, hogy a Bukaresti Egyetem etikai bizottsága kedd esti ülésén egyhangúlag úgy döntött: Ponta doktori disszertációjának jelentős része plágium.
Az egyetem vezetése hivatalosan nem erősítette meg az értesülést. A határozatot még az egyetem szenátusának is meg kell vitatnia, és ha ez a testület is megállapítja a plágium tényét, az egyetem visszavonhatja a kormányfő doktori címét. Maga Ponta kijelentette: csak az oktatási tárca etikai bizottságát ismeri el hivatalos, a plagizálás elbírálásával jogosan foglalkozó szervként. Emlékeztetett: az Országos Etikai Bizottság technikai bizottsága kedden nyilvánosságra hozott jelentése értelmében dolgozata nem plágium. „Döntsék már el végre egymás között, mivel már én sem tudom, mit csináltam” – mondta a kormányfő. A technikai bizottság jelentése csupán az első fokozat, a plágiumügyet magának az etikai bizottságnak is meg kell vitatnia.
Krónika (Kolozsvár)
Több bukaresti sajtóorgánum, így a România Liberă és az Adevărul is – hivatalos, de meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról írt tegnap, hogy a Bukaresti Egyetem etikai bizottsága kedd esti ülésén egyhangúlag úgy döntött: Ponta doktori disszertációjának jelentős része plágium.
Az egyetem vezetése hivatalosan nem erősítette meg az értesülést. A határozatot még az egyetem szenátusának is meg kell vitatnia, és ha ez a testület is megállapítja a plágium tényét, az egyetem visszavonhatja a kormányfő doktori címét. Maga Ponta kijelentette: csak az oktatási tárca etikai bizottságát ismeri el hivatalos, a plagizálás elbírálásával jogosan foglalkozó szervként. Emlékeztetett: az Országos Etikai Bizottság technikai bizottsága kedden nyilvánosságra hozott jelentése értelmében dolgozata nem plágium. „Döntsék már el végre egymás között, mivel már én sem tudom, mit csináltam” – mondta a kormányfő. A technikai bizottság jelentése csupán az első fokozat, a plágiumügyet magának az etikai bizottságnak is meg kell vitatnia.
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 19.
Erdélyi gazdák Budai Gyula államtitkárnál
Erdélyi, főként székelyföldi civil és szakmai szervezetekkel elsősorban a gyakorlati együttműködés lehetőségeiről tanácskoztak tegnap Budapesten a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkárságának munkatársai Budai Gyula államtitkár vezetésével.
A Vidékfejlesztési együttműködések székelyföldi civil szervezetekkel elnevezésű fórumra többek között Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról és Székelyudvarhelyről érkeztek a résztvevők. A gazda- és civil szervezetek képviselői előtt Budai Gyula, a VM államtitkára az eszmecsere legfontosabb céljának a gyakorlati együttműködés kiszélesítésének ösztönzését nevezte.
Utalt arra is, hogy a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) egyik nagyon fontos eleme a határon átnyúló stratégiai együttműködés erősítése. Az államtitkár a közös tevékenység súlyponti elemeinek a gazdaságfejlesztést, a környezetügyet és a szakmai kapcsolattartást mondta. Aláhúzta: a vidékfejlesztési területen nagyon fontos a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítása, valamint a nemzetstratégiai programok megvalósítása. „A környezetügyi együttműködés keretében közös környezet- és természetvédelmi programok végrehajtása szükséges” – emelte ki az államtitkár, példaként említve a Duna és Tisza vízgyűjtő területei kapcsán az együttműködés kialakítását.
Tóth Katalin, a VM parlamenti, társadalmi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára eközben arról értekezett, hogy a szaktárca szeretné elérni, hogy az együttműködés a legalsó szintekig is elérjen, és a mindennapok gyakorlatában is hasznosítható legyen. Ezt a felvetést a határon túli résztvevők is egyöntetűen támogatták. Kovács István állatorvos Sepsiszentgyörgyről úgy fogalmazott, igen jelentős az információhiány az erdélyi gazdák körében, amin anyaországi segítséggel változtatni lehetne, és kellene is. Mások a Székelyföldről származó termékek magyarországi jelenlétének növelését sürgették.
Budai Gyula az MTI kérdésére közölte: az általa vezetett államtitkárság a többi környező ország határon túli gazda- és civil szervezeteivel már tartott, vagy rövidesen tartani fog hasonló kerekasztal-megbeszélést. Célzott arra is, hogy az együttműködés finanszírozására megfelelő forrás is rendelkezésre áll.
Krónika (Kolozsvár)
Erdélyi, főként székelyföldi civil és szakmai szervezetekkel elsősorban a gyakorlati együttműködés lehetőségeiről tanácskoztak tegnap Budapesten a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkárságának munkatársai Budai Gyula államtitkár vezetésével.
A Vidékfejlesztési együttműködések székelyföldi civil szervezetekkel elnevezésű fórumra többek között Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról és Székelyudvarhelyről érkeztek a résztvevők. A gazda- és civil szervezetek képviselői előtt Budai Gyula, a VM államtitkára az eszmecsere legfontosabb céljának a gyakorlati együttműködés kiszélesítésének ösztönzését nevezte.
Utalt arra is, hogy a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) egyik nagyon fontos eleme a határon átnyúló stratégiai együttműködés erősítése. Az államtitkár a közös tevékenység súlyponti elemeinek a gazdaságfejlesztést, a környezetügyet és a szakmai kapcsolattartást mondta. Aláhúzta: a vidékfejlesztési területen nagyon fontos a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítása, valamint a nemzetstratégiai programok megvalósítása. „A környezetügyi együttműködés keretében közös környezet- és természetvédelmi programok végrehajtása szükséges” – emelte ki az államtitkár, példaként említve a Duna és Tisza vízgyűjtő területei kapcsán az együttműködés kialakítását.
Tóth Katalin, a VM parlamenti, társadalmi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára eközben arról értekezett, hogy a szaktárca szeretné elérni, hogy az együttműködés a legalsó szintekig is elérjen, és a mindennapok gyakorlatában is hasznosítható legyen. Ezt a felvetést a határon túli résztvevők is egyöntetűen támogatták. Kovács István állatorvos Sepsiszentgyörgyről úgy fogalmazott, igen jelentős az információhiány az erdélyi gazdák körében, amin anyaországi segítséggel változtatni lehetne, és kellene is. Mások a Székelyföldről származó termékek magyarországi jelenlétének növelését sürgették.
Budai Gyula az MTI kérdésére közölte: az általa vezetett államtitkárság a többi környező ország határon túli gazda- és civil szervezeteivel már tartott, vagy rövidesen tartani fog hasonló kerekasztal-megbeszélést. Célzott arra is, hogy az együttműködés finanszírozására megfelelő forrás is rendelkezésre áll.
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 19.
A parlament részben visszaállította az Alkotmánybíróság hatáskörét
A képviselőház és a szenátus is jóváhagyta szerdán azt a módosított sürgősségi kormányrendeletet, amely részben visszaállítja az alkotmánybíróság korábban megnyirbált hatáskörét.
A Ponta-kormány által korábban elfogadott sürgősségi rendelet eredeti változatában kimondta, hogy az alkotmánybíróság nem nyilváníthat véleményt a parlament által elfogadott határozatokról.
A nemzetközi bírálatok hatására a képviselőház módosította a rendelet szövegét, amely szerint az alkotmánybíróságon megtámadhatók azok a parlamenti határozatok, amelyek „alkotmányos elveket, szabályokat és értékeket sértenek meg”, de kivételt képeznek azok a határozatok, amelyek „a parlament önállóságára, valamint személyekről szóló döntésekre” vonatkoznak.
A képviselőházban és a szenátusban a PDL valamennyi módosító javaslatát elutasították.
Krónika (Kolozsvár)
A képviselőház és a szenátus is jóváhagyta szerdán azt a módosított sürgősségi kormányrendeletet, amely részben visszaállítja az alkotmánybíróság korábban megnyirbált hatáskörét.
A Ponta-kormány által korábban elfogadott sürgősségi rendelet eredeti változatában kimondta, hogy az alkotmánybíróság nem nyilváníthat véleményt a parlament által elfogadott határozatokról.
A nemzetközi bírálatok hatására a képviselőház módosította a rendelet szövegét, amely szerint az alkotmánybíróságon megtámadhatók azok a parlamenti határozatok, amelyek „alkotmányos elveket, szabályokat és értékeket sértenek meg”, de kivételt képeznek azok a határozatok, amelyek „a parlament önállóságára, valamint személyekről szóló döntésekre” vonatkoznak.
A képviselőházban és a szenátusban a PDL valamennyi módosító javaslatát elutasították.
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 19.
A temetetlen halott, avagy Uz Bence legújabb kalandja
„Barátaim, rómaiak, földijeim, / Figyeljetek rám. / Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni.” – kezdődik William Shakespeare Julius Caesar című színművében Antonius gyászbeszéde. Valami hasonló jellegű búcsúztatás vette volna kezdetét nem is olyan régen Nyirő József végső hazatérése alkalmából Székelyudvarhelyen.
Az utolsó pillanatokban kiderült, nem lehet eltemetni az elhunytat. Akkor próbáljuk parafrázisát venni a halhatatlan Shakespeare-i mondatnak, miszerint „dicsérni jöttem Caesart, nem temetni” – hátha így jutunk valamire. Rövidesen kiderült, megdicsérni sem lehet az elhunytat. Erre utaltam a címben, itt állunk egy temetetlen halottal, akit az angol klasszikus író- és költőfejedelem segítségül hívása ellenére sem eltemetni, sem dicsérni nem lehet. Ez az a helyzet, melynek megoldásához legalább egy olyan találékony elme szükségeltetne, mint amilyen Uz Bence is lehetett, akit tudvalevőleg irodalmi formájában Nyirő József szült, ilyenformán a székelyudvarhelyi történések az írónak az élet írta legújabb kalandját jelenthetik. Nem teológiai, hanem sajátosan csavarintos észjárása bizonyításaként, hogy a halál után is létezik élet.
A Nyirő Józsefről szóló újabb híradások fellendítették korábban szegényesebbnek tűnő irodalmát, olyanok olvasták sorait, akik korábban valószínűleg egyetlen könyvét sem vették kezébe. A könyvtárakban is leporolták az 1940-es évek erdélyi napilapjainak eddig békésen szunnyadó bekötött évfolyamait, az Erdéllyel kapcsolatos tudásanyag a Keleti Újság nevének ismeretével is bővülhetett. A kutatások eredményeként Nyirő József új arcát, eddig kevésbé, vagy egyáltalán nem tudhatott új énjét ismerhettük meg.
Hogyan kerülhettünk ebbe a megalázó tudatlanságot sugalló helyzetbe? A hivatalos, magas szintű politikai levélváltások magyar részről született válaszai azt mutatják, politikusaink nem tarthattak volna előadást ebben a témában a mindentudás egyetemén. De nem is ez a dolguk. Ők szakértőikre támaszkodva, a tőlük kapott információk birtokában alakítják ki egyéni(eskedő) formában megszülető politikai megnyilvánulásaikat. Nem tudom, kik lehettek a téma tanácsadói, nem tartozom az elithez, a vezető értelmiségek között sem tartanak számon. Vajon nem lehetett-e már korábban tudni, hogy az 1941-es weimari írókonferencián a Magyarországot képviselő Nyirő József milyen nyilatkozatot tett? Ehhez elegendő lett volna felütni Radnóti Miklós 1989-ben megjelent naplóját, hogy ezzel kapcsolatos bejegyzésében mit örökített meg. Vagy átnézni a korabeli országgyűlési naplókat, hogy az Erdélyi Párt képviselőjeként miket mondott. Mindezek ismeretében a korabeli időszak kontextusába helyezve rámutatni, hogy egyes politikai jellegű, utólag, a mából visszatekintve valóban vállalhatatlan, kimagyarázhatatlan és menthetetlen megnyilatkozásai mellett vannak olyan novellái és regényei, melyek jogán helye lehet az erdélyi, nagyobb merítéssel az egyetemes magyar irodalomban.
Utólag könnyű okoskodni, vethetné fel valaki, s igaza van. Immár sokadszor és bizonyára nem utoljára ismételten önmagunk után kullogunk. Nagyon nehéz, szinte lehetetlen olyan személyiséghez pozitív jelzőket társítani, akinek a homlokán még meg sem száradt a fasiszta bélyeg, vagy inkább billog. Politikai megnyilvánulásaiban, képviselőként megfogalmazott soraiban átüt lelkesedése a Német Birodalom, Hitler és más német vezető személyek iránt. Ez egy szövetséges állam közéleti személyiségének a hangja, akinek rajongását megokolhatja az irántuk érzett hála túlcsorduló érzése. A háláé, mely a Románia kérésére összeült döntőbíróság ítéletét követően Észak-Erdély – szülőföldje – visszacsatolásáért olyan végletekig kisarkított formában nyilvánult meg. Túlfűtött lelkülete, életére korábban is jellemző szélsőséges döntései – például a papi hivatás igenlése majd megtagadása – eredményeképpen törvényszerűen a vesztesekkel együtt bukott.
Nem ő az egyetlen személy vagy téma az erdélyi irodalom-, vagy művelődéstörténetben, aki vagy ami – kikutatlansága/kibeszéletlensége okán – még nagy vitákat fog kelteni. Ezek közé tartozik az észak-erdélyi zsidóság tragédiája, melyet meghatározott az a tény, hogy sorsukat – egységes közigazgatás lévén – a magyarországi törvények befolyásolták. Ideje lenne nagyobb lendületet adni az ismeretlen levéltári források feltárásának, hogy lehetőség szerint elkerülhessük a hasonló jellegű, botrányba fullasztott eseteket. Uz Bencének az egyik történetben sikerült egy szegény halott asszonyt az élők között utaztatva hazavinnie otthonába, a havasok sajátos törvényű hazájába. Vajon lesz-e valaki, aki a halott szerzőt, Nyirő Józsefet visszavonhatatlanul belopja a Hargitára, a halhatatlan székely eposz birodalmába?
A hogyan tovább kérdésére utalva, az ügy megoldása felé újabb lépést téve, korábban ugyancsak ismerhető, tudható, már olvasható értékelés-kísérletet szeretnék a Nyirő-kutatók, a politikusok, az érdeklődők és az olvasók figyelmében ajánlani: Hegedűs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka címen 1976-ban megszületett irodalomtörténeti összegzése egyik portréját. Hiszen itt többről van szó, mint egy temetésről, egy kegyeleti aktusról. A tét az, lesz-e, lehet-e helye Nyirő Józsefnek a magyar irodalomban, a tankönyvekben, a nemzet már eddig is meglehetősen heterogén személyiségekkel és életművekkel jellemezhető Panteonjában. A hivatkozandó szerző kiinduló mondata a mai helyzetre is igaz, meg nem haladott látlelet, a lehető legpontosabban visszaadja megfogalmazója immár több mint harminc éves dilemmáját: „Élete és életműve előtt zavartan, tanácstalanul áll, aki jellemezni akarja. Annyi ellentétes jelző érvényes egyéniségére is, műveinek irodalmi értékére is, hogy végeredményben egyik jelző sem hiteles.” A továbbiakban mindazt a lehető legkeményebben és legelítélhetőbb módon a szemére vetette az Égi Bíró megmérettetésén már túlesett Nyirő Józsefnek, ami most az újdonság, a reveláció erejével hathat. „Papként a szeretet szószólója volt, hitehagyottként a gyűlölködése, politikusként és publicistaként háborús uszító, tömeggyilkosságok felbujtója, háborús bűnös. Emigránsként előbb a gyűlölet megszállottja, majd önostorozó bűnbánó, önkínzó megtérő, aki szerzetesként önsanyargatással tagadja meg életét, művészetét.” Ennél erőteljesebben nem lehetne összefoglalni mindazt a vádhalmazt, ami Nyirő Józseffel szemben megfogalmazható. Hegedűs Géza egyetemesen elutasítónak tekinthető mondatai ellenére mégsem ítélte a legsúlyosabb, embert érhető büntetésre, a felejtésre. „Kétségkívül tehetséges író volt, kétségtelenül eltévelyedett lélek lett, életében aligha találhatott volna bűneire bocsánatot. De a már halott író életműve – ez a rendkívül egyenetlen, zűrzavaros életmű – mégis olyan örökség, melyből előbb-utóbb ki kell válogatni a maradandó értéket. Mert jó néhány novellája, különösen a koraiak közül, és önéletrajzi regénye, az Isten igájában akkor is irodalmunk maradandó értékei közé tartozik, ha írójuk a történelem viharában emberileg is, művészileg is Isten igájából az ördög igájába hajtotta fejét.”
Ha egyszer megtörténik az újra – szülőföldjén a végleges – temetése, az előbbi mondatokat el kellene mondani ismét, akkor is, hogy könnyebb legyen neki a föld és a mi lelkiismeretünk.
SAS PÉTER
Szabadság (Kolozsvár)
„Barátaim, rómaiak, földijeim, / Figyeljetek rám. / Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni.” – kezdődik William Shakespeare Julius Caesar című színművében Antonius gyászbeszéde. Valami hasonló jellegű búcsúztatás vette volna kezdetét nem is olyan régen Nyirő József végső hazatérése alkalmából Székelyudvarhelyen.
Az utolsó pillanatokban kiderült, nem lehet eltemetni az elhunytat. Akkor próbáljuk parafrázisát venni a halhatatlan Shakespeare-i mondatnak, miszerint „dicsérni jöttem Caesart, nem temetni” – hátha így jutunk valamire. Rövidesen kiderült, megdicsérni sem lehet az elhunytat. Erre utaltam a címben, itt állunk egy temetetlen halottal, akit az angol klasszikus író- és költőfejedelem segítségül hívása ellenére sem eltemetni, sem dicsérni nem lehet. Ez az a helyzet, melynek megoldásához legalább egy olyan találékony elme szükségeltetne, mint amilyen Uz Bence is lehetett, akit tudvalevőleg irodalmi formájában Nyirő József szült, ilyenformán a székelyudvarhelyi történések az írónak az élet írta legújabb kalandját jelenthetik. Nem teológiai, hanem sajátosan csavarintos észjárása bizonyításaként, hogy a halál után is létezik élet.
A Nyirő Józsefről szóló újabb híradások fellendítették korábban szegényesebbnek tűnő irodalmát, olyanok olvasták sorait, akik korábban valószínűleg egyetlen könyvét sem vették kezébe. A könyvtárakban is leporolták az 1940-es évek erdélyi napilapjainak eddig békésen szunnyadó bekötött évfolyamait, az Erdéllyel kapcsolatos tudásanyag a Keleti Újság nevének ismeretével is bővülhetett. A kutatások eredményeként Nyirő József új arcát, eddig kevésbé, vagy egyáltalán nem tudhatott új énjét ismerhettük meg.
Hogyan kerülhettünk ebbe a megalázó tudatlanságot sugalló helyzetbe? A hivatalos, magas szintű politikai levélváltások magyar részről született válaszai azt mutatják, politikusaink nem tarthattak volna előadást ebben a témában a mindentudás egyetemén. De nem is ez a dolguk. Ők szakértőikre támaszkodva, a tőlük kapott információk birtokában alakítják ki egyéni(eskedő) formában megszülető politikai megnyilvánulásaikat. Nem tudom, kik lehettek a téma tanácsadói, nem tartozom az elithez, a vezető értelmiségek között sem tartanak számon. Vajon nem lehetett-e már korábban tudni, hogy az 1941-es weimari írókonferencián a Magyarországot képviselő Nyirő József milyen nyilatkozatot tett? Ehhez elegendő lett volna felütni Radnóti Miklós 1989-ben megjelent naplóját, hogy ezzel kapcsolatos bejegyzésében mit örökített meg. Vagy átnézni a korabeli országgyűlési naplókat, hogy az Erdélyi Párt képviselőjeként miket mondott. Mindezek ismeretében a korabeli időszak kontextusába helyezve rámutatni, hogy egyes politikai jellegű, utólag, a mából visszatekintve valóban vállalhatatlan, kimagyarázhatatlan és menthetetlen megnyilatkozásai mellett vannak olyan novellái és regényei, melyek jogán helye lehet az erdélyi, nagyobb merítéssel az egyetemes magyar irodalomban.
Utólag könnyű okoskodni, vethetné fel valaki, s igaza van. Immár sokadszor és bizonyára nem utoljára ismételten önmagunk után kullogunk. Nagyon nehéz, szinte lehetetlen olyan személyiséghez pozitív jelzőket társítani, akinek a homlokán még meg sem száradt a fasiszta bélyeg, vagy inkább billog. Politikai megnyilvánulásaiban, képviselőként megfogalmazott soraiban átüt lelkesedése a Német Birodalom, Hitler és más német vezető személyek iránt. Ez egy szövetséges állam közéleti személyiségének a hangja, akinek rajongását megokolhatja az irántuk érzett hála túlcsorduló érzése. A háláé, mely a Románia kérésére összeült döntőbíróság ítéletét követően Észak-Erdély – szülőföldje – visszacsatolásáért olyan végletekig kisarkított formában nyilvánult meg. Túlfűtött lelkülete, életére korábban is jellemző szélsőséges döntései – például a papi hivatás igenlése majd megtagadása – eredményeképpen törvényszerűen a vesztesekkel együtt bukott.
Nem ő az egyetlen személy vagy téma az erdélyi irodalom-, vagy művelődéstörténetben, aki vagy ami – kikutatlansága/kibeszéletlensége okán – még nagy vitákat fog kelteni. Ezek közé tartozik az észak-erdélyi zsidóság tragédiája, melyet meghatározott az a tény, hogy sorsukat – egységes közigazgatás lévén – a magyarországi törvények befolyásolták. Ideje lenne nagyobb lendületet adni az ismeretlen levéltári források feltárásának, hogy lehetőség szerint elkerülhessük a hasonló jellegű, botrányba fullasztott eseteket. Uz Bencének az egyik történetben sikerült egy szegény halott asszonyt az élők között utaztatva hazavinnie otthonába, a havasok sajátos törvényű hazájába. Vajon lesz-e valaki, aki a halott szerzőt, Nyirő Józsefet visszavonhatatlanul belopja a Hargitára, a halhatatlan székely eposz birodalmába?
A hogyan tovább kérdésére utalva, az ügy megoldása felé újabb lépést téve, korábban ugyancsak ismerhető, tudható, már olvasható értékelés-kísérletet szeretnék a Nyirő-kutatók, a politikusok, az érdeklődők és az olvasók figyelmében ajánlani: Hegedűs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka címen 1976-ban megszületett irodalomtörténeti összegzése egyik portréját. Hiszen itt többről van szó, mint egy temetésről, egy kegyeleti aktusról. A tét az, lesz-e, lehet-e helye Nyirő Józsefnek a magyar irodalomban, a tankönyvekben, a nemzet már eddig is meglehetősen heterogén személyiségekkel és életművekkel jellemezhető Panteonjában. A hivatkozandó szerző kiinduló mondata a mai helyzetre is igaz, meg nem haladott látlelet, a lehető legpontosabban visszaadja megfogalmazója immár több mint harminc éves dilemmáját: „Élete és életműve előtt zavartan, tanácstalanul áll, aki jellemezni akarja. Annyi ellentétes jelző érvényes egyéniségére is, műveinek irodalmi értékére is, hogy végeredményben egyik jelző sem hiteles.” A továbbiakban mindazt a lehető legkeményebben és legelítélhetőbb módon a szemére vetette az Égi Bíró megmérettetésén már túlesett Nyirő Józsefnek, ami most az újdonság, a reveláció erejével hathat. „Papként a szeretet szószólója volt, hitehagyottként a gyűlölködése, politikusként és publicistaként háborús uszító, tömeggyilkosságok felbujtója, háborús bűnös. Emigránsként előbb a gyűlölet megszállottja, majd önostorozó bűnbánó, önkínzó megtérő, aki szerzetesként önsanyargatással tagadja meg életét, művészetét.” Ennél erőteljesebben nem lehetne összefoglalni mindazt a vádhalmazt, ami Nyirő Józseffel szemben megfogalmazható. Hegedűs Géza egyetemesen elutasítónak tekinthető mondatai ellenére mégsem ítélte a legsúlyosabb, embert érhető büntetésre, a felejtésre. „Kétségkívül tehetséges író volt, kétségtelenül eltévelyedett lélek lett, életében aligha találhatott volna bűneire bocsánatot. De a már halott író életműve – ez a rendkívül egyenetlen, zűrzavaros életmű – mégis olyan örökség, melyből előbb-utóbb ki kell válogatni a maradandó értéket. Mert jó néhány novellája, különösen a koraiak közül, és önéletrajzi regénye, az Isten igájában akkor is irodalmunk maradandó értékei közé tartozik, ha írójuk a történelem viharában emberileg is, művészileg is Isten igájából az ördög igájába hajtotta fejét.”
Ha egyszer megtörténik az újra – szülőföldjén a végleges – temetése, az előbbi mondatokat el kellene mondani ismét, akkor is, hogy könnyebb legyen neki a föld és a mi lelkiismeretünk.
SAS PÉTER
Szabadság (Kolozsvár)
2012. július 19.
Európai intés Romániának (Visszaléptünk a szakadék széléről)
A román kormányzat kötelezettségvállalásai választ adnak az Európai Bizottság valamennyi aggodalmára, ugyanakkor azokat meg kell valósítania a gyakorlatban is – jelentette ki José Manuel Durao Barroso, az EB elnöke tegnap Brüsszelben. Délelőtti ülését követően a bizottság élesen bíráló hangvételű jelentést adott ki az igazságügyi reformok romániai állásáról. A testület elítélte a román kormány sorozatos lépéseit a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, sürgetve a problémák mielőbbi orvoslását.
Nyilatkozatában Barroso úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszak fejleményei miatt megingott a bizalom. A jelentés öt év távlatában számos előrelépést is megállapított a reformok és a korrupció elleni fellépésben, de megerősítette azt a korábbi álláspontot, hogy a közelmúlt eseményei ezek aláásásával fenyegetnek, már csak azért is, mert a reformok még nem visszafordíthatatlanok és garantáltan fenntarthatók. Kiemelte a bizottság a problémák közül az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, valamint az ellenzékhez tartozó elnök elmozdítását célzó intézkedéseket, úgy ítélve meg, hogy egyes lépések már kulcsfontosságú demokratikus ellensúlyok felszámolásával járhatnak. Ajánlásai között a bizottság megismételte azokat a szükségesnek látott lépéseket, amelyekről Barroso már Victor Ponta múlt heti brüsszeli látogatásán említést tett, és amelyek teljesítésére a kormányfő később írásban is kötelezettséget vállalt. Barroso most úgy fogalmazott, hogy ezzel Románia visszalépett a szakadék széléről, de még nincs vége a folyamatnak. A legfontosabb azonnali lépésnek a végrehajtó testület azt tartotta, hogy a kormány és más kulcsintézmények mutassák ki egyértelműen elkötelezettségüket a jogállamiság és az igazságügyi függetlenség mellett. A bizottság elvárásai szerint a kormánynak tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét, vissza kell állítania az alkotmánybíróság jogkörét, és biztosítania kell, hogy ez utóbbi döntéseit figyelembe veszik, továbbá összpárti támogatást élvező ombudsmant kell kineveznie. Azt is sürgetik, hogy alakítsanak ki új, a jelenleginél nyíltabb és átláthatóbb eljárást a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes igazgatóság vezetőjének kinevezésére, továbbá a feddhetetlenséget tegyék politikai prioritássá. Elvárja az unió azt is, hogy a román államfő leváltását célzó népszavazást az alkotmánybíróság döntéseivel összhangban szervezzék meg. Barroso bejelentette, hogy a bizottság továbbra is szorosan figyeli a helyzetet, és év végén újabb jelentést készít arról, hogyan halad a kötelezettségvállalások gyakorlatba iktatása. Ez az összegzés elsősorban arra fog összpontosítani, sikerült-e visszaállítani a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. Jelentést adott ki az EU-bizottság tegnap Bulgáriáról is, ahol szintén gyorsítani kell a reformokat. Az értékelésekkel mindkét ország számára távolabb került annak lehetősége, hogy az unió leállítja a reformokat rendszeresen értékelő, úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, és hatással lehet a schengeni csatlakozásra is, pedig ez már küszöbön állt.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A román kormányzat kötelezettségvállalásai választ adnak az Európai Bizottság valamennyi aggodalmára, ugyanakkor azokat meg kell valósítania a gyakorlatban is – jelentette ki José Manuel Durao Barroso, az EB elnöke tegnap Brüsszelben. Délelőtti ülését követően a bizottság élesen bíráló hangvételű jelentést adott ki az igazságügyi reformok romániai állásáról. A testület elítélte a román kormány sorozatos lépéseit a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, sürgetve a problémák mielőbbi orvoslását.
Nyilatkozatában Barroso úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszak fejleményei miatt megingott a bizalom. A jelentés öt év távlatában számos előrelépést is megállapított a reformok és a korrupció elleni fellépésben, de megerősítette azt a korábbi álláspontot, hogy a közelmúlt eseményei ezek aláásásával fenyegetnek, már csak azért is, mert a reformok még nem visszafordíthatatlanok és garantáltan fenntarthatók. Kiemelte a bizottság a problémák közül az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, valamint az ellenzékhez tartozó elnök elmozdítását célzó intézkedéseket, úgy ítélve meg, hogy egyes lépések már kulcsfontosságú demokratikus ellensúlyok felszámolásával járhatnak. Ajánlásai között a bizottság megismételte azokat a szükségesnek látott lépéseket, amelyekről Barroso már Victor Ponta múlt heti brüsszeli látogatásán említést tett, és amelyek teljesítésére a kormányfő később írásban is kötelezettséget vállalt. Barroso most úgy fogalmazott, hogy ezzel Románia visszalépett a szakadék széléről, de még nincs vége a folyamatnak. A legfontosabb azonnali lépésnek a végrehajtó testület azt tartotta, hogy a kormány és más kulcsintézmények mutassák ki egyértelműen elkötelezettségüket a jogállamiság és az igazságügyi függetlenség mellett. A bizottság elvárásai szerint a kormánynak tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét, vissza kell állítania az alkotmánybíróság jogkörét, és biztosítania kell, hogy ez utóbbi döntéseit figyelembe veszik, továbbá összpárti támogatást élvező ombudsmant kell kineveznie. Azt is sürgetik, hogy alakítsanak ki új, a jelenleginél nyíltabb és átláthatóbb eljárást a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes igazgatóság vezetőjének kinevezésére, továbbá a feddhetetlenséget tegyék politikai prioritássá. Elvárja az unió azt is, hogy a román államfő leváltását célzó népszavazást az alkotmánybíróság döntéseivel összhangban szervezzék meg. Barroso bejelentette, hogy a bizottság továbbra is szorosan figyeli a helyzetet, és év végén újabb jelentést készít arról, hogyan halad a kötelezettségvállalások gyakorlatba iktatása. Ez az összegzés elsősorban arra fog összpontosítani, sikerült-e visszaállítani a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. Jelentést adott ki az EU-bizottság tegnap Bulgáriáról is, ahol szintén gyorsítani kell a reformokat. Az értékelésekkel mindkét ország számára távolabb került annak lehetősége, hogy az unió leállítja a reformokat rendszeresen értékelő, úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, és hatással lehet a schengeni csatlakozásra is, pedig ez már küszöbön állt.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 19.
Hírsaláta
ÁLLAMILAG FINANSZÍROZOTT HELYEK MAGYAR DIÁKOKNAK. Kétezer államilag támogatott helyre felvételizhetnek magyar diákok a Babeş–Bolyai és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A legtöbb karon hét elején már elkezdődött a beiratkozás. A diákok az érettségi vizsga átlaga alapján juthatnak be az egyetemekre, külön felvételi vizsga nincs. (Duna TV)
KÉTMILLIÁRD EURÓT VITTEK KI AZ ORSZÁGBÓL. A külföldi tőkéjű bankok jelentős pénzeket vontak ki Romániából, és más beruházók is visszaléptek a piacról. Összesen kétmilliárd euró távozott az országból májusban. Tavaly év vége óta 725 millió euróval csökkent a külföldi bankokban elhelyezett letétek összege. A beruházók emellett a tőzsdéről is jelentős pénzeket vontak ki, és közel egymilliárd lej értékben adtak el román államkötvényeket. A külföldi tőke kivonása súlyosan érinti a hazai pénzpiacot, mivel ezzel párhuzamosan csökkent az új külföldi beruházások értéke is. Májusban ez a mutató is történelmi minimumon állt, az országban alig 19 millió euró értékben jegyeztek új beruházásokat. (Erdély FM) ZSEBBE VÁG AZ ÚJ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNYTERVEZET. Számos, a betegellátási rendszer negatívumain javítani kívánó újítást tartalmaz a napokban közvitára bocsátott egészségügyi törvény. A jogszabály tervezete értelmében megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár monopóliuma. A tervek szerint a lakosság szabadon választhat majd állami és magánbiztosítók között, ezt azonban érezni fogja a pénztárcája. Újraszerveznék a megyei biztosítópénztárakat is. Az állami biztosítótársaság a parlament által jóváhagyott, külön erre a célra létesített alapból működne, a 42 megyei központ helyett pedig legfeljebb csak tízet tartanának fenn. (Erdély TV) MEGÉRI A GÖRÖGKELETIEKNEK. Az ortodox egyház a tavalyi évet hatalmas jövedelemmel zárta. Tiszta nyeresége 27,93 millió lej, azaz 6,6 millió euró volt, több, mint az igazán menő cégeké az országban. (Gândul)
PÉNZ VAN. A Capital elemzése szerint 2011-ben a vásárlók 5,5 milliárd eurót hagytak ott a romániai hipermarketekben. Ez kevéssel, de alacsonyabb a 2010-ben jegyzett üzleti forgalomnál. A pénzügyminisztérium adatai szerint a legnagyobb eladást a Metro Cash & Carry tudhatja magáénak, míg a Carrefour a második helyen áll.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
ÁLLAMILAG FINANSZÍROZOTT HELYEK MAGYAR DIÁKOKNAK. Kétezer államilag támogatott helyre felvételizhetnek magyar diákok a Babeş–Bolyai és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A legtöbb karon hét elején már elkezdődött a beiratkozás. A diákok az érettségi vizsga átlaga alapján juthatnak be az egyetemekre, külön felvételi vizsga nincs. (Duna TV)
KÉTMILLIÁRD EURÓT VITTEK KI AZ ORSZÁGBÓL. A külföldi tőkéjű bankok jelentős pénzeket vontak ki Romániából, és más beruházók is visszaléptek a piacról. Összesen kétmilliárd euró távozott az országból májusban. Tavaly év vége óta 725 millió euróval csökkent a külföldi bankokban elhelyezett letétek összege. A beruházók emellett a tőzsdéről is jelentős pénzeket vontak ki, és közel egymilliárd lej értékben adtak el román államkötvényeket. A külföldi tőke kivonása súlyosan érinti a hazai pénzpiacot, mivel ezzel párhuzamosan csökkent az új külföldi beruházások értéke is. Májusban ez a mutató is történelmi minimumon állt, az országban alig 19 millió euró értékben jegyeztek új beruházásokat. (Erdély FM) ZSEBBE VÁG AZ ÚJ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNYTERVEZET. Számos, a betegellátási rendszer negatívumain javítani kívánó újítást tartalmaz a napokban közvitára bocsátott egészségügyi törvény. A jogszabály tervezete értelmében megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár monopóliuma. A tervek szerint a lakosság szabadon választhat majd állami és magánbiztosítók között, ezt azonban érezni fogja a pénztárcája. Újraszerveznék a megyei biztosítópénztárakat is. Az állami biztosítótársaság a parlament által jóváhagyott, külön erre a célra létesített alapból működne, a 42 megyei központ helyett pedig legfeljebb csak tízet tartanának fenn. (Erdély TV) MEGÉRI A GÖRÖGKELETIEKNEK. Az ortodox egyház a tavalyi évet hatalmas jövedelemmel zárta. Tiszta nyeresége 27,93 millió lej, azaz 6,6 millió euró volt, több, mint az igazán menő cégeké az országban. (Gândul)
PÉNZ VAN. A Capital elemzése szerint 2011-ben a vásárlók 5,5 milliárd eurót hagytak ott a romániai hipermarketekben. Ez kevéssel, de alacsonyabb a 2010-ben jegyzett üzleti forgalomnál. A pénzügyminisztérium adatai szerint a legnagyobb eladást a Metro Cash & Carry tudhatja magáénak, míg a Carrefour a második helyen áll.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 19.
Három hónapig turnézik az Osonó
Ilyen még nem történt az Osonó életében, hogy három hónapos turnéra menjünk: két kontinens tizenkét országában játszunk, Európában pedig két fontos színházi fesztiválon veszünk részt – hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Fazakas Misi, a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely társulatvezetője, megjegyezve: a külföldi szereplések mellett fontosnak tartják, hogy előadásaikat bemutassák háromszéki falvakban, az erdélyi magyar szórványvidéken, a környező országok azon településein, ahol csak kis lélekszámban él a magyarság.
Tegnap este az osonósok (a társulat nyolc tagja mellett három diák) nyugat-európai turnéra indultak, az Ahogyan a víz tükrözi az arcot című előadásukat (fotó) Dániában és Belgiumban mutatják be kortárs színházi fesztiválon, emellett fellépnek Magyarországon, Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Ausztriában is. Az egy hónapos európai utat követően, pár nap szünet után, augusztusban indulnak harminc napra Thaiföldre, az ottani Maradokmai Színházzal együttműködve lépnek majd fel tíz helyen, egyebek mellett iskolákban, fiatalok börtönében, bangkoki kulturális központban. A tervezett indiai turnéjuk elmarad, viszont szervezés alatt a kambodzsai, szingapúri, vietnami szereplésük. A thaiföldiekkel együtt kissé „átvarrják” a már említett, „speciálisan Kelet-Európára szabott” előadásukat, ugyanis az ottani fiatalok is hasonló problémákkal – szociális, családi – szembesülnek, mint az itteniek. Októberben két fiatal thaiföldi színész érkezik Sepsiszentgyörgyre, ők az Osonó tagjai lesznek a következő évadban. „Jelenleg három előadást játszunk, ezekkel most hívnak, most megyünk” – mondta Fazakas Misi. A thaiföldiekkel együtt tavaly készítették el a Carnival című produkciót, azt idén felújítják, majd három hónapos útjukról október 17-én érkeznek haza, de október 21-én indulnak is tovább, hogy a budapesti Krétakör Színházzal közös, A papnő című produkciójukat Tokióba vigyék. Az Osonó pályázati felelőse, Mucha Oszkár azzal magyarázta a társulat sikerét, számos fellépését, hogy nem várnak meghívásra, felajánlják, ingyen játszanak, beérik egyszerű körülményekkel, elmennek kis falvakba, nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon, Vajdaságban, Horvátországban is. „Nem válogatunk, nem elitista színházat játszunk” – fűzte hozzá. Az előző évadot is értékelve – önkéntesen 109 előadást tartottak, ebből huszonötöt Sepsiszentgyörgyön – Fazakas Misi megjegyezte: „Szeretnénk az emberek felé fordulni, számunkra a színház a találkozást jelenti, felkeressük azokat a helyeket, ahol húsz-harminc éve nem járt társulat.” De idén három alkalommal az erdélyi szórványban is felléptek – például Fogarason a várt tíz néző helyett hatvanan nézték végig előadásukat –, s nemcsak játszanak, hanem beszélgetnek, műhelymunkát, önismereti, személyiségfejlesztő tréninget tartanak ifjaknak, de felnőttek számára is. Fazakas Misi elmondta, háromszéki falvakban játszva érezték, gyógyítani tudtak az emberek lelki sebein, fiatalokkal foglalkozva pedig arra is volt példa, hogy 12–13 éveseket egyhetes színházi gyakorlat után le tudtak szoktatni a cigarettázásról, ugyanis a fiatalok döbbenetes kérdésekkel, családok szétesésével szembesülnek, köreikben pedig ezekről is beszélnek, így azt is keresik, hogyan tud a színház fórummá válni.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Ilyen még nem történt az Osonó életében, hogy három hónapos turnéra menjünk: két kontinens tizenkét országában játszunk, Európában pedig két fontos színházi fesztiválon veszünk részt – hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Fazakas Misi, a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely társulatvezetője, megjegyezve: a külföldi szereplések mellett fontosnak tartják, hogy előadásaikat bemutassák háromszéki falvakban, az erdélyi magyar szórványvidéken, a környező országok azon településein, ahol csak kis lélekszámban él a magyarság.
Tegnap este az osonósok (a társulat nyolc tagja mellett három diák) nyugat-európai turnéra indultak, az Ahogyan a víz tükrözi az arcot című előadásukat (fotó) Dániában és Belgiumban mutatják be kortárs színházi fesztiválon, emellett fellépnek Magyarországon, Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Ausztriában is. Az egy hónapos európai utat követően, pár nap szünet után, augusztusban indulnak harminc napra Thaiföldre, az ottani Maradokmai Színházzal együttműködve lépnek majd fel tíz helyen, egyebek mellett iskolákban, fiatalok börtönében, bangkoki kulturális központban. A tervezett indiai turnéjuk elmarad, viszont szervezés alatt a kambodzsai, szingapúri, vietnami szereplésük. A thaiföldiekkel együtt kissé „átvarrják” a már említett, „speciálisan Kelet-Európára szabott” előadásukat, ugyanis az ottani fiatalok is hasonló problémákkal – szociális, családi – szembesülnek, mint az itteniek. Októberben két fiatal thaiföldi színész érkezik Sepsiszentgyörgyre, ők az Osonó tagjai lesznek a következő évadban. „Jelenleg három előadást játszunk, ezekkel most hívnak, most megyünk” – mondta Fazakas Misi. A thaiföldiekkel együtt tavaly készítették el a Carnival című produkciót, azt idén felújítják, majd három hónapos útjukról október 17-én érkeznek haza, de október 21-én indulnak is tovább, hogy a budapesti Krétakör Színházzal közös, A papnő című produkciójukat Tokióba vigyék. Az Osonó pályázati felelőse, Mucha Oszkár azzal magyarázta a társulat sikerét, számos fellépését, hogy nem várnak meghívásra, felajánlják, ingyen játszanak, beérik egyszerű körülményekkel, elmennek kis falvakba, nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon, Vajdaságban, Horvátországban is. „Nem válogatunk, nem elitista színházat játszunk” – fűzte hozzá. Az előző évadot is értékelve – önkéntesen 109 előadást tartottak, ebből huszonötöt Sepsiszentgyörgyön – Fazakas Misi megjegyezte: „Szeretnénk az emberek felé fordulni, számunkra a színház a találkozást jelenti, felkeressük azokat a helyeket, ahol húsz-harminc éve nem járt társulat.” De idén három alkalommal az erdélyi szórványban is felléptek – például Fogarason a várt tíz néző helyett hatvanan nézték végig előadásukat –, s nemcsak játszanak, hanem beszélgetnek, műhelymunkát, önismereti, személyiségfejlesztő tréninget tartanak ifjaknak, de felnőttek számára is. Fazakas Misi elmondta, háromszéki falvakban játszva érezték, gyógyítani tudtak az emberek lelki sebein, fiatalokkal foglalkozva pedig arra is volt példa, hogy 12–13 éveseket egyhetes színházi gyakorlat után le tudtak szoktatni a cigarettázásról, ugyanis a fiatalok döbbenetes kérdésekkel, családok szétesésével szembesülnek, köreikben pedig ezekről is beszélnek, így azt is keresik, hogyan tud a színház fórummá válni.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 19.
RMDSZ-demokrácia: csak a nevek cserélődnek
Kevés politikai fogalommal éltek annyiszor és oly mértékben vissza, mint a demokráciáéval. Ugyanakkor kevés politikai értékkategória tekintetében fogalmazódott meg annyi illúzió, mint a demokrácia kapcsán. Negyedszázaddal ezelőtt úgy véltük, az intézményesített demokrácia, a pártok versenye automatikusan biztosítja a népakarat leképződését, a társadalmi problémák politikai színtéren való megjelenését, az igazságos újraelosztást, általában véve a közjólétet. Ha le is számolunk minden illúzióval, és csupán a kérdés gyakorlati vetületeit nézzük, leszögezhetjük: az erdélyi magyarságnak érdeke, hogy a romániai demokrácia és a román jogállam rendeltetésszerűen működjön. Nem mindegy hát, hogy közösségünk legerősebb, magát érdek-képviseletinek tekintő szervezete – az RMDSZ – miként viszonyul a jelenlegi, úthengerszerű, mélyen antidemokratikus, posztkommunista nyomuláshoz, amely még az Európai Unió ingerküszöbét is elérte. Hogy miként viszonyul az RMDSZ saját belső demokráciájához, az már ismeretes. A Szövetség ismételten áthágta saját alapszabályzatát: a nemzeti önkormányzat és belső önrendelkezés elvén alapuló háromszintű autonómia programját szorgalmazókat szívós kitartással szervezeten kívülre kényszerítette, a programot pedig tulajdonképpen feladta, miközben saját önkormányzati struktúráját pártelvűre szabta át. Azt is tudjuk, miként viszonyul az RMDSZ az erdélyi magyar közösség demokráciájához, az erdélyi magyar pluralizmushoz. A szervezet vezetői nem kevesebbet állítottak a legutóbbi választások után, mint hogy az RMDSZ önfeladó politikájával szemben alternatívát kínáló autonomista pártokra – az MPP-re és az EMNP-re – nincs szükség. Nem vagyok az elhamarkodott címkézések híve, de ha ez nem tipikus bolsevik gondolkodás, akkor mégis micsoda? Az elmúlt hetekben pedig megtudhattuk, hogy mennyire fontos az RMDSZ-nek az ország demokráciája. Szó sincs arról, hogy Traian Bãsescu pozícióban maradását a demokrácia zálogaként aposztrofálnám. A Ponta-kabinet azonban – a hatalomátvételt követően – egy pillanatig sem habozott kinyilvánítani „magyarbarát” voltát, egyik hatalmi pozíciót szerezte meg a másik után. Ehhez képest Bãsescu elnök mégiscsak egyfajta hatalmi egyensúly képviselőjeként működhetett volna. Nem sok büszkeségre ad okot, hogy az RMDSZ képviselőjén múlott, hogy az alkotmánybíróság zöld utat adott az elnök felfüggesztéséhez, mint ahogy az sem, hogy a képviselőház és a szenátus elnökének puccsszerű leváltásakor is az RMDSZ képviselőinek jelenléte biztosította a határozatképességet. A Szövetség cinkossága a posztkommunista, mélyen antidemokratikus és magyarellenes hatalommal egyszerűen tagadhatatlan, ami különösen az RMDSZ Európai Néppárti tagsága miatt fonák helyzet. Tőkés László és Toró T. Tibor tájékoztatták a kialakult helyzetről Wilfried Martenst, az Európai Néppárt elnökét, kiemelve, hogy az „RMDSZ parlamenti képviselői – vélhetően egyöntetűen – megszavazták Traian Bãsescu államelnök tisztségéből való felfüggesztését”. Kelemen Hunor levélben fordult a Néppárt vezetőihez – magyarázva a magyarázhatatlant –, azt azonban maga sem tudta letagadni, hogy a néppárti RMDSZ képviselői nem álltak ki a néppárti államelnök mellett. Sajnos ilyen az RMDSZ hivatalos propagandája 1999 óta, amikor retorikájuk véglegesen levált a politikai gyakorlatról. Az akkor elfogadott tanügyi törvényt, amely megannyi diszkriminatív passzust tartalmazott a magyarság, valamint az egyházi oktatás vonatkozásában – többek között állami tulajdonként telekkönyveztetett több mint ezer, az egyháztól 1945 után eltulajdonított iskolaépületet –, az akkori, Markó-féle vezetés jelentős előrelépésként értékelte, a törvényt a tények fényében elemző Tőkés Lászlót pedig pellengérre állította. Azóta mintha ismételné magát a történelem, legfeljebb az RMDSZ elnökét hívják másképp.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Kevés politikai fogalommal éltek annyiszor és oly mértékben vissza, mint a demokráciáéval. Ugyanakkor kevés politikai értékkategória tekintetében fogalmazódott meg annyi illúzió, mint a demokrácia kapcsán. Negyedszázaddal ezelőtt úgy véltük, az intézményesített demokrácia, a pártok versenye automatikusan biztosítja a népakarat leképződését, a társadalmi problémák politikai színtéren való megjelenését, az igazságos újraelosztást, általában véve a közjólétet. Ha le is számolunk minden illúzióval, és csupán a kérdés gyakorlati vetületeit nézzük, leszögezhetjük: az erdélyi magyarságnak érdeke, hogy a romániai demokrácia és a román jogállam rendeltetésszerűen működjön. Nem mindegy hát, hogy közösségünk legerősebb, magát érdek-képviseletinek tekintő szervezete – az RMDSZ – miként viszonyul a jelenlegi, úthengerszerű, mélyen antidemokratikus, posztkommunista nyomuláshoz, amely még az Európai Unió ingerküszöbét is elérte. Hogy miként viszonyul az RMDSZ saját belső demokráciájához, az már ismeretes. A Szövetség ismételten áthágta saját alapszabályzatát: a nemzeti önkormányzat és belső önrendelkezés elvén alapuló háromszintű autonómia programját szorgalmazókat szívós kitartással szervezeten kívülre kényszerítette, a programot pedig tulajdonképpen feladta, miközben saját önkormányzati struktúráját pártelvűre szabta át. Azt is tudjuk, miként viszonyul az RMDSZ az erdélyi magyar közösség demokráciájához, az erdélyi magyar pluralizmushoz. A szervezet vezetői nem kevesebbet állítottak a legutóbbi választások után, mint hogy az RMDSZ önfeladó politikájával szemben alternatívát kínáló autonomista pártokra – az MPP-re és az EMNP-re – nincs szükség. Nem vagyok az elhamarkodott címkézések híve, de ha ez nem tipikus bolsevik gondolkodás, akkor mégis micsoda? Az elmúlt hetekben pedig megtudhattuk, hogy mennyire fontos az RMDSZ-nek az ország demokráciája. Szó sincs arról, hogy Traian Bãsescu pozícióban maradását a demokrácia zálogaként aposztrofálnám. A Ponta-kabinet azonban – a hatalomátvételt követően – egy pillanatig sem habozott kinyilvánítani „magyarbarát” voltát, egyik hatalmi pozíciót szerezte meg a másik után. Ehhez képest Bãsescu elnök mégiscsak egyfajta hatalmi egyensúly képviselőjeként működhetett volna. Nem sok büszkeségre ad okot, hogy az RMDSZ képviselőjén múlott, hogy az alkotmánybíróság zöld utat adott az elnök felfüggesztéséhez, mint ahogy az sem, hogy a képviselőház és a szenátus elnökének puccsszerű leváltásakor is az RMDSZ képviselőinek jelenléte biztosította a határozatképességet. A Szövetség cinkossága a posztkommunista, mélyen antidemokratikus és magyarellenes hatalommal egyszerűen tagadhatatlan, ami különösen az RMDSZ Európai Néppárti tagsága miatt fonák helyzet. Tőkés László és Toró T. Tibor tájékoztatták a kialakult helyzetről Wilfried Martenst, az Európai Néppárt elnökét, kiemelve, hogy az „RMDSZ parlamenti képviselői – vélhetően egyöntetűen – megszavazták Traian Bãsescu államelnök tisztségéből való felfüggesztését”. Kelemen Hunor levélben fordult a Néppárt vezetőihez – magyarázva a magyarázhatatlant –, azt azonban maga sem tudta letagadni, hogy a néppárti RMDSZ képviselői nem álltak ki a néppárti államelnök mellett. Sajnos ilyen az RMDSZ hivatalos propagandája 1999 óta, amikor retorikájuk véglegesen levált a politikai gyakorlatról. Az akkor elfogadott tanügyi törvényt, amely megannyi diszkriminatív passzust tartalmazott a magyarság, valamint az egyházi oktatás vonatkozásában – többek között állami tulajdonként telekkönyveztetett több mint ezer, az egyháztól 1945 után eltulajdonított iskolaépületet –, az akkori, Markó-féle vezetés jelentős előrelépésként értékelte, a törvényt a tények fényében elemző Tőkés Lászlót pedig pellengérre állította. Azóta mintha ismételné magát a történelem, legfeljebb az RMDSZ elnökét hívják másképp.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. július 19.
Székely Vágta: ló és mítosza
„Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár” – dúdolták tavaly a tűzoltóautó tetején szolgálatot teljesítők még hosszú percekkel azután is, hogy az Óriáspince-tetőn elcsendesedtek a Honfoglalás című rockopera utolsó akkordjai. A Székely Vágta elmúlt hétvégén rendezett idei rendezvénysorozata tovább erősítette az érzést: napjaink egyik legmeghatározóbb hazai közösségi élménye ez a ló–lovassport–lovasérzés hármas mítosz köré kitalált esemény. Már-már kultikus helyszínné nőtte ki magát a Sepsiszentgyörgy közeli Óriáspince-tető, amely a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója révén került először a köztudatba, az elmúlt két évben pedig a Székely Vágta okán vált zarándokhellyé. A háromszéki önkormányzat korábbi elnöke, Demeter János egy békés téli hegyi autózás alkalmával talált a hihetetlen kilátást kínáló helyre, amelynek mai arculatát Damokos Csabával együtt alakította ki. Amúgy roppant nehéz meghatározni, mi is tulajdonképpen, milyen célt szolgál a szeptemberi budapesti döntőben kicsúcsosodó Nemzeti Vágta egyetlen határon túli előrendezvénye. Az azonosításhoz a 2008-ban útjára indított főrendezvény egyik legszívesebben emlegetett mottója, a Kassai Lajos lovasíjász világbajnoknak, a Nemzeti Vágta Kuratórium elnökének tulajdonított mondat – „Ne őseinket kövessük, hanem azt, amit őseink követtek!” – nyújthat némi kapaszkodót. A rendezők szerint a Nemzeti Vágta a hit, erő, összetartozás hármas értékét testesíti meg, hiszen a ló mitikus tisztelete, szeretete, becsülése és értése a magyar ember génjeiben él. Még akkor is, ha az elmúlt század meglehetős hatékonysággal „járult hozzá” eme örökség csorbításához. Korántsem beszélhetünk azonban „csak” lovasversenyről, hiszen a kísérőrendezvények legalább annyira szolgálják a hagyományőrzést, a történelemidézést, a magyarság önmagába vetett hitének, erejének, összetartozásának, eleven múltjának képviseletét. A magasztos célok mellett a rendezvény hangsúlyos törekvése a hazai lótenyésztés, a székelyföldi lóállomány állapotának bemutatása, a gondolatébresztés minél több emberben, hogy igyekezzenek visszatérni eleink példájához. Úgy tűnik, négyévnyi „tévelygés” után idén találta meg ez a folyam a medrét, hiszen ebben az évben már nem jutnak szerephez a galoppozáshoz kitenyésztett angol telivérek, viszont annál nagyobb teret kapnak a hétköznapok során munkalovakként, hátasként élő háztáji paripák. És ez így van jól, hiszen az eddigi rendezvények során csak azon települések kerülhettek reflektorfénybe, amelyek képesek voltak telivéreket és hivatásos zsokékat bérelni a nagy verseny idejére. A 34 települést, illetve lovast felvonultató Székely Vágtán máris érezhető volt a fejlődés: erősebb, felkészültebb lóállomány, edzettebb, tapasztaltabb versenyzői gárda. Az esetenként egészen színvonalas futamok láttán máris megfogalmazódott a remény, miszerint a székely lovasokat akár a Nemzeti Vágta dobogóján is viszontláthatjuk. A versenyek mellett a látogatók tömege, a kosztümös történelmi filmekbe illő díszletek és környezet, a jó szervezés, a választékos étel-, italkínálat, a mértéktartó ízléssel felvonultatott, túlnyomó részében lóhoz és lovagláshoz kötődő kiállítások és tevékenységek – különböző bemutatók – varázsolták jól azonosíthatóvá az eseményt. A székelyföldi termékmustrán többek között székelyszenterzsébeti szíjgyártó, kőrispataki szalmafonó, nagykárolyi kötélfonó, szovátai ostorkészítő, sepsiszentgyörgyi nyeregkészítő és rézműves is bemutatkozott. Munkájuk legjavát ajánlgatták a kézművesek a vágta egyik legsikeresebb rendezvényén, a népművészeti és lovastermékek vásárán. De sokan voltak kíváncsiak a Székely Vágta kulturális kísérőrendezvényére, a Székely Székek Találkozójára is, a történelmi székek szellemi, tárgyi és gasztronómiai hagyományainak seregszemléjén Sóvidék, Csíkszék, Gyergyó- és Kászonszék, Orbaiszék, Kézdiszék, valamint Erdővidék is bemutatkozott. Ami mindenképpen válaszra váró kérdés: egy- vagy kétnapos ez a rendezvény? A számszerűsíthető érdeklődés arról árulkodott, hogy elsősorban a verseny izgalma, azaz a második nap, illetve az esti kulturális rendezvények vonzották a nagyobb tömegeket. A különböző lovasbemutatók ugyanis rendeltetésüktől fogva kísérőrendezvények, amelyek a tétre menő futamok közötti holtidőt töltik ki. A Székely Vágta első napján önálló súllyal megterhelt lovasbemutatók viszont csak rövid ideig voltak képesek megfogni a közönséget: egy kivételes sorsra érdemes rendezvény gyermekbetegségei. Esélyegyenlőség Az öt évvel ezelőtt indult Nemzeti Vágta stabil rendszerre épülő, önálló rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek két fő elve a biztonság és esélyegyenlőség. Idén éppen a tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szabályozták, hogy milyen lovak vehetnek részt a szeptemberi viadalon: kizárták az angol telivéreket, amelyek lényegesen gyorsabb tempóban vágtáznak, ennél fogva balesetveszélyesebb is. A Székely Vágta azt is jelezte, hogy a vidéki, illetve a határ menti istállókban nem nagyon van angol telivér. „A Nemzeti Vágta versenyszabályzata kimondja, hogy a versenyben induló lovak esetében az angol telivér vérhányad és az ismeretlen származás együttesen a második ősi sorban nem lehet több 75 százaléknál. Ilyen körülmények között a székely versenyzők a középdöntőbe, de akár a döntőbe is bejuthatnak Budapesten – vélekedett Bendes Csaba, a Nemzeti Vágta verseny igazgatója. – Azt szeretnénk, ha mindenki a saját vagy valamely helyi istálló lovával érkezne a versenyre, így egyre több lovas megszólítható. A Nemzeti Vágtán a kisbéri félvér, a Gidrán és esetleg a Furioso – North Star fajtájú lovaknak lehet a legnagyobb esélyük, de minden bizonnyal ott lesz majd az élmezőnyben az arab telivér és a Shagya-arab is.” A tizenhat elővágtáról a legjobb 45 lovas kerül a döntő hetvenkét versenyzője közé, idén az elővágtát szervező település képviselőjének is garantáltan helye lesz a budapesti versenyen. A szervezők döntése alapján a második Székely Vágta mindhárom döntőse és Sepsiszentgyörgy „csapata” képviseli Székelyföldet a szeptemberi Nemzeti Vágtán: a győztes a Csíkdelnét képviselő Keresztély Beáta Herceg nevű lovával, a második helyezett a Gidófalvát képviselő Fazakas János Alpár Pali nevű hátasával, illetve a harmadik helyen végzett Csernáton színeiben induló Ugron Attila Villám nyergében.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
„Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár” – dúdolták tavaly a tűzoltóautó tetején szolgálatot teljesítők még hosszú percekkel azután is, hogy az Óriáspince-tetőn elcsendesedtek a Honfoglalás című rockopera utolsó akkordjai. A Székely Vágta elmúlt hétvégén rendezett idei rendezvénysorozata tovább erősítette az érzést: napjaink egyik legmeghatározóbb hazai közösségi élménye ez a ló–lovassport–lovasérzés hármas mítosz köré kitalált esemény. Már-már kultikus helyszínné nőtte ki magát a Sepsiszentgyörgy közeli Óriáspince-tető, amely a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója révén került először a köztudatba, az elmúlt két évben pedig a Székely Vágta okán vált zarándokhellyé. A háromszéki önkormányzat korábbi elnöke, Demeter János egy békés téli hegyi autózás alkalmával talált a hihetetlen kilátást kínáló helyre, amelynek mai arculatát Damokos Csabával együtt alakította ki. Amúgy roppant nehéz meghatározni, mi is tulajdonképpen, milyen célt szolgál a szeptemberi budapesti döntőben kicsúcsosodó Nemzeti Vágta egyetlen határon túli előrendezvénye. Az azonosításhoz a 2008-ban útjára indított főrendezvény egyik legszívesebben emlegetett mottója, a Kassai Lajos lovasíjász világbajnoknak, a Nemzeti Vágta Kuratórium elnökének tulajdonított mondat – „Ne őseinket kövessük, hanem azt, amit őseink követtek!” – nyújthat némi kapaszkodót. A rendezők szerint a Nemzeti Vágta a hit, erő, összetartozás hármas értékét testesíti meg, hiszen a ló mitikus tisztelete, szeretete, becsülése és értése a magyar ember génjeiben él. Még akkor is, ha az elmúlt század meglehetős hatékonysággal „járult hozzá” eme örökség csorbításához. Korántsem beszélhetünk azonban „csak” lovasversenyről, hiszen a kísérőrendezvények legalább annyira szolgálják a hagyományőrzést, a történelemidézést, a magyarság önmagába vetett hitének, erejének, összetartozásának, eleven múltjának képviseletét. A magasztos célok mellett a rendezvény hangsúlyos törekvése a hazai lótenyésztés, a székelyföldi lóállomány állapotának bemutatása, a gondolatébresztés minél több emberben, hogy igyekezzenek visszatérni eleink példájához. Úgy tűnik, négyévnyi „tévelygés” után idén találta meg ez a folyam a medrét, hiszen ebben az évben már nem jutnak szerephez a galoppozáshoz kitenyésztett angol telivérek, viszont annál nagyobb teret kapnak a hétköznapok során munkalovakként, hátasként élő háztáji paripák. És ez így van jól, hiszen az eddigi rendezvények során csak azon települések kerülhettek reflektorfénybe, amelyek képesek voltak telivéreket és hivatásos zsokékat bérelni a nagy verseny idejére. A 34 települést, illetve lovast felvonultató Székely Vágtán máris érezhető volt a fejlődés: erősebb, felkészültebb lóállomány, edzettebb, tapasztaltabb versenyzői gárda. Az esetenként egészen színvonalas futamok láttán máris megfogalmazódott a remény, miszerint a székely lovasokat akár a Nemzeti Vágta dobogóján is viszontláthatjuk. A versenyek mellett a látogatók tömege, a kosztümös történelmi filmekbe illő díszletek és környezet, a jó szervezés, a választékos étel-, italkínálat, a mértéktartó ízléssel felvonultatott, túlnyomó részében lóhoz és lovagláshoz kötődő kiállítások és tevékenységek – különböző bemutatók – varázsolták jól azonosíthatóvá az eseményt. A székelyföldi termékmustrán többek között székelyszenterzsébeti szíjgyártó, kőrispataki szalmafonó, nagykárolyi kötélfonó, szovátai ostorkészítő, sepsiszentgyörgyi nyeregkészítő és rézműves is bemutatkozott. Munkájuk legjavát ajánlgatták a kézművesek a vágta egyik legsikeresebb rendezvényén, a népművészeti és lovastermékek vásárán. De sokan voltak kíváncsiak a Székely Vágta kulturális kísérőrendezvényére, a Székely Székek Találkozójára is, a történelmi székek szellemi, tárgyi és gasztronómiai hagyományainak seregszemléjén Sóvidék, Csíkszék, Gyergyó- és Kászonszék, Orbaiszék, Kézdiszék, valamint Erdővidék is bemutatkozott. Ami mindenképpen válaszra váró kérdés: egy- vagy kétnapos ez a rendezvény? A számszerűsíthető érdeklődés arról árulkodott, hogy elsősorban a verseny izgalma, azaz a második nap, illetve az esti kulturális rendezvények vonzották a nagyobb tömegeket. A különböző lovasbemutatók ugyanis rendeltetésüktől fogva kísérőrendezvények, amelyek a tétre menő futamok közötti holtidőt töltik ki. A Székely Vágta első napján önálló súllyal megterhelt lovasbemutatók viszont csak rövid ideig voltak képesek megfogni a közönséget: egy kivételes sorsra érdemes rendezvény gyermekbetegségei. Esélyegyenlőség Az öt évvel ezelőtt indult Nemzeti Vágta stabil rendszerre épülő, önálló rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek két fő elve a biztonság és esélyegyenlőség. Idén éppen a tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szabályozták, hogy milyen lovak vehetnek részt a szeptemberi viadalon: kizárták az angol telivéreket, amelyek lényegesen gyorsabb tempóban vágtáznak, ennél fogva balesetveszélyesebb is. A Székely Vágta azt is jelezte, hogy a vidéki, illetve a határ menti istállókban nem nagyon van angol telivér. „A Nemzeti Vágta versenyszabályzata kimondja, hogy a versenyben induló lovak esetében az angol telivér vérhányad és az ismeretlen származás együttesen a második ősi sorban nem lehet több 75 százaléknál. Ilyen körülmények között a székely versenyzők a középdöntőbe, de akár a döntőbe is bejuthatnak Budapesten – vélekedett Bendes Csaba, a Nemzeti Vágta verseny igazgatója. – Azt szeretnénk, ha mindenki a saját vagy valamely helyi istálló lovával érkezne a versenyre, így egyre több lovas megszólítható. A Nemzeti Vágtán a kisbéri félvér, a Gidrán és esetleg a Furioso – North Star fajtájú lovaknak lehet a legnagyobb esélyük, de minden bizonnyal ott lesz majd az élmezőnyben az arab telivér és a Shagya-arab is.” A tizenhat elővágtáról a legjobb 45 lovas kerül a döntő hetvenkét versenyzője közé, idén az elővágtát szervező település képviselőjének is garantáltan helye lesz a budapesti versenyen. A szervezők döntése alapján a második Székely Vágta mindhárom döntőse és Sepsiszentgyörgy „csapata” képviseli Székelyföldet a szeptemberi Nemzeti Vágtán: a győztes a Csíkdelnét képviselő Keresztély Beáta Herceg nevű lovával, a második helyezett a Gidófalvát képviselő Fazakas János Alpár Pali nevű hátasával, illetve a harmadik helyen végzett Csernáton színeiben induló Ugron Attila Villám nyergében.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. július 19.
Uniós pénzekben reménykednek az elöljárók
Magyar tervek Szatmártól Háromszékig
Új helyzetet teremtettek Erdélyben az idei helyhatósági választások. Vegyes lakosságú városainkban gyengült a magyar érdekérvényesítés lehetősége, számos településen már alpolgármesterre sem „futja”.
Székelyföldön az RMDSZ-dominancia a jellemző, olyannyira, hogy csak egyetlen várost vezet más magyar párt soraiból származó alpolgármester. Összeállításunkban erdélyi magyar politikusok „vallanak” terveikről.
A vártnál kisebb sikert hoztak a megyei és a városi önkormányzati vezetők tisztségeiről szóló, az RMDSZ és a román pártok közötti egyeztetések. Miután Szatmárnémetiben elúszott a magyar polgármesteri szék, az önmagát is túlteljesítő Szociálliberális Unió (USL) magyar alpolgármesteri tisztséget sem volt hajlandó biztosítani. Nagyvárad is magyar alpolgármester nélkül maradt, akárcsak több olyan erdélyi város, ahol a magyarság részaránya az utóbbi húsz évben drasztikusan visszaesett. Kivételt jelent Zilah, Kolozsvár és Marosvásárhely, ahol a román pártokkal folytatott tárgyalások eredményesnek bizonyultak.
Elsődleges cél a folytatás
A partiumi és belső-erdélyi megyei önkormányzatok magyar elnökhelyettesei a zömmel európai uniós pénzekből elkezdett beruházások folytatását, illetve befejezését tekintik fő célkitűzésüknek. Csehi Árpád, a Szatmár megyei önkormányzati testület alelnöke szerint az idei évtől más a helyzet, mint az elmúlt négy esztendőben, amikor a városnak és a megyének magyar elöljárója volt, az RMDSZ pedig kormányzati tényezőként segítette munkájukat. Ez egyaránt befolyásolja az érdek-képviseleti munka hatékonyságát és a magyar többségű helyi önkormányzatok támogatottságát. Csehi szerint – magyar alpolgármester híján – rá hárul majd a szatmárnémeti magyarság részéről származó gondok, kérések kezelése. Arra törekszik, mondta, hogy az előző mandátum során elkezdett megyei beruházásokat sikeresen be tudják fejezni, valamint kiemelten kezeli a helyi magyar kultúra, a helyi rendezvények támogatását. Csóka Tibor, a Szilágy megyei önkormányzati testület alelnöke ugyancsak a Szociálliberális Unióval kötött egyezség értelmében lett helyettes megyei vezető. A megegyezés révén az RMDSZ zilahi alpolgármesteri tisztséget is kapott, noha a Szövetség mindössze három képviselővel rendelkezik a 21 fős városi testületben – ez a rendszerváltás óta a legrosszabb eredmény. Csóka a több mint 100 millió eurós uniós projektek kivitelezését és befejezését nevezi meg legfontosabb célkitűzéseként. „Szilágyság számára ez szinte Marshall-tervnek számít. Saját költségvetésükből a települések húsz év alatt sem tudnák korszerűsíteni az út-, az ivóvíz- és a szennyvízelvezető hálózatot” – mondta az alelnök. Csóka szerint a magyar települések fejlődése szempontjából elengedhetetlen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása. „Várjuk ki a végét!” – válaszolja felvetésemre, miszerint a következő négy évben stratégiaváltásra lesz szükség, amennyiben az RMDSZ ellenzékben marad. Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzati testület alelnöke árnyaltabbnak látja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. „Az uniós pályázatok önrészének előteremtésénél előnyt jelentett, hogy az RMDSZ a bukaresti kormány tagja volt. Ezt most keményebb helyi érdek-képviseleti munkával kell áthidalni” – fogalmazott. A megyei önkormányzat – a bíróság által is megerősített döntés nyomán – visszaszolgáltatja a magyar tulajdonosoknak a gyalui kastélyt. A Kolozsvár közeli híres épületegyüttest turisztikai látványosságnak szánják. A Kolozs megyei magyar elöljáró kiemelt beruházásnak tartja a Mezőség orvosi ellátását biztosító mócsi kórház újbóli megnyitását. A megye és a régió szempontjából az egyik legfontosabb beruházásnak viszont a kolozsvári reptér korszerűsítési munkálatai számítanak: az új, 3,5 kilométer hosszú le- és felszállópálya az eddiginél nagyobb teher- és utasszállítógépek fogadását is lehetővé teszi. Kiss Sándor, a Bihar megyei önkormányzati testület alelnöke az RMDSZ megyei tisztújító közgyűlésén úgy fogalmazott: Nagyvárad polgármestere, Ilie Bolojan az előzetes megegyezés ellenére sem biztosított alpolgármesteri helyet a partiumi város magyar közösségének. „Mindent meg fogok tenni, hogy az alelnöki tisztség értékesebb legyen annál, mint amekkora jelentőséget ellenfeleink tulajdonítanak neki” – fogalmazott Kiss.
Két Fadrusz-szobor Zilah főterén?
Városaink magyar elöljárói is az infrastruktúrafejlesztést kezelik elsődleges célként. Az utóbbi négy évben sokat sikerült behozni a települések hatalmas lemaradásából, de még távol van a korszerű, lakható város képe. A harmadik mandátumát kezdő Kovács Jenő nagykárolyi polgármester prioritásként kezeli a több pályázatból álló, rekordösszegű – mintegy 10 millió euró értékű – beruházások kivitelezését. Nagykároly teljes infrastruktúrája megújul a következő négy évben. A beruházásokat kormánypénzek is segítik: 150 új lakás épül, amiből 90 szociális célokat szolgál – rászorulók igényelhetik –, további 60 pedig ANL-lakás. „A kormánypénzekből finanszírozott beruházásokat is be kell fejezni, függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon Bukarestben” – reménykedik a polgármester.
Fazekas Miklós, Zilah alpolgármestere az immár 17 százalékra csökkent zilahi magyarság szempontjából elengedhetetlennek tartja egy fedett piac létrehozását, ahol zömmel szilágysági magyar falvakból származó, zöldséget, gyümölcsöt és tejtermékeket forgalmazó árusok kínálhatnák portékáikat. Az alpolgármester az RMDSZ által vezetett Ady-ház felújításáról is beszélt: a városiak kedvenc gyülekezőhelye megújulva várná a közös találkozókra járó zilahi magyarságot. „Erdélyben egyediek leszünk abban, hogy a város főterén két Fadrusz-munka áll majd” – jelentette ki Fazekas. A turulszobor a református templom udvarán várja köztéri elhelyezését, miután a zilahi önkormányzati testület 2010-ben már elfogadott egy erre vonatkozó, kedvező határozatot. „Terveink között szerepel, hogy Zilah bejáratainál négynyelvű – köztük magyar – tábla fogadja a városba érkezőket. A kétnyelvű tábla kivitelezhetetlen, a négynyelvű már könnyebben elfogadtatható” – ecsetelte az alpolgármester a zilahi közhangulatot. A magyarellenes közhangulat szempontjából Kolozsvár sincs jobb helyzetben. A kincses városban a Demokrata-Liberális Párttal (PDL), Kolozs megyében pedig a Szociálliberális Unióval egyezett ki az RMDSZ, bár az erdélyi viszonylatban egyedi eset egyetlen román pártnak sem tetszett. Horváth Anna kolozsvári alpolgármester úgy véli, munkájában előnyt jelent, hogy az Emil Boc vezette kabinetben koalíciós partner volt az RMDSZ. Ez a kapcsolat Kolozsváron továbbra is gyümölcsöző lehet. Horváth szerint a kolozsvári magyarság jó esélye az Európa Kulturális Fővárosa címért 2015-ben leadandó pályázat előkészítése lehet. A pályázat nem csak a város, de a megye prioritása is, Nagyszeben példája igazolja, hogy a projekt óriási lendületet kölcsönözhet egy egész régiónak. A polgármester asszony a nyelvi és kulturális örökség előtérbe helyezésében látja a magyar elvárások megoldását: műemlékeinkre felkerülnének a magyar feliratok, civil szervezeteink pedig hangsúlyosabban vehetnének részt a város mindennapi életében. A Mátyás-szoborcsoport előtti illegális felirat ügyében bűnvádi eljárás folyik az elkövetők ellen, a közeljövőben várható bírósági döntés orvosolná a helyzetet, de keresik a megoldást a kétnyelvű táblák kihelyezésére is, amit az Európa Tanács egyik újabb ajánlása segíthet. „Kiemelten fontosnak tartom az élhetőbb Kolozsvárért elindított beruházások folytatását. Kerékpárutakra, tiszta belvárosra és gondozott külvárosra van szükség” – összegezte Horváth a kincses város szempontjából elengedhetetlen kívánalmakat.
A száműzött marosvásárhelyi alpolgármester
Szatmárnémetivel és Nagyváraddal ellentétben Marosvásárhelyen ugyan van magyar alpolgármester, ám a helyzet olyan, mintha mégsem lenne. Az RMDSZ a marosvásárhelyi és a Maros megyei önkormányzati testületben az USL-vel egyezett ki, így mind a kormánypárt, mind az RMDSZ állíthatott alpolgármestert. Válaszként a demokrata-liberális Dorin Florea a szövetség mindkét alpolgármesterét kitiltotta a polgármesteri hivatal főépületéből, gyakorlatilag megfosztotta őket munka-, illetve hatáskörüktől. A történet a Funar-korszak hangulatát idézi, amikor Boros János kolozsvári alpolgármester – hosszú semmitevés után – a pataréti szeméttelepen számolgatta a szemeteskocsikat, míg a helyi tanács jobb belátásra nem bírta a román polgármestert. Úgy tűnik, Marosvásárhelyen Dorin Florea „gondozza” a funari örökséget. Józsa Tibor szerint Floreát az zavarja, hogy a PDL nem kaphatott alpolgármesteri tisztséget. Revansként maga mellé édesgette a volt magyar alpolgármestert, Csegzi Sándort, aki újabban személyes tanácsadóként dolgozik. Józsa úgy véli, Csegzi az elmúlt években is ugyanezt tette, nem volt önálló hangja, így nem csoda, hogy a városvezetés hanyagolta a magyar ügyeket. „ Daniela Ciotlăuș nemzeti-liberális alpolgármester asszonynak részletesen bemutattam követeléseinket a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésétől iskoláink helyzetéig. Személyes segítségét, valamint a helyi koalíció hozzájárulását kértem ahhoz, hogy a sok éve húzódó ügyek kimozduljanak a holtpontról. Az új alpolgármester asszony támogatásáról biztosított” – összegezte első tapasztalatait Józsa. Úgy véli, ha az USL-nek, illetve az RMDSZ-nek sikerül hatékonyan együttműködnie Marosvásárhelyen, vége szakadhat Dorin Florea nyolc éve tartó egyeduralmának. „A helyi önkormányzatban nehéz meccsek következnek, a képviselő-testület kitartásán múlik, hogy ki lesz a győztes” – fogalmazott. Lokodi Editet, a Maros megyei önkormányzati testület alelnökét szabadságolása miatt nem tudtuk elérni. Borboly: meg kell menteni a kistelepüléseket
A két székelyföldi megyében tiszta a kép. A kétharmados fölényben lévő RMDSZ nem érezte szükségét a magyar pártokkal való tárgyalásnak. Antal Árpád újraválasztott polgármesternek köszönhetően csak Sepsiszentgyörgyön kapott alpolgármesteri tisztséggel felérő intézményvezetői beosztást Nemes Előd néppárti önkormányzati képviselő. Nemes a közösségépítés, a Székely Szórvány Partnerség-, illetve a Székely–Csángó-programot koordinálja a jövőben. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint miközben a testület a 2013–2020 közötti európai pályázati kiírásokra készül, saját erőből is keresi a megoldásokat. „Folytatnunk kell az elmúlt négy évben elkezdett Kisfalu programunkat: vonzóbbá, élhetőbbé kell tennünk a kistelepüléseket, infrastrukturális beruházásokkal – az elektromos, illetve vízhálózat, valamint csatornarendszer kiépítésével, aszfaltozással, a helyi termelők felkarolásával –, hogy a fiatalok ne költözzenek be a városba, ne néptelenedjenek el a kis falvak. Továbbra is támogatnunk kell a fiatalok szakképzését, a vendéglátóipart, az élelmiszer-termelést, és a fafeldolgozó-ipart, hogy a faanyag saját középvállalkozóink kezében maradjon, illetve ők értékesítsék” – mondta Borboly Csaba, aki szerint az elkövetkező időszak kulcsszavai: „jó hangulat”, „törődés”, „egymásra figyelés” és „kicsiből sokat”. A megyei önkormányzat elnöke úgy véli, „az ellenzéki szerep nehezíti a munkát, de csak az RMDSZ képes biztosítani a munkavégzéshez szükséges keretet és lehetőséget. Bízom benne, hogy az őszi választásokat követően olyan parlament alakul, amelyben – a magyarság képviseletében – az RMDSZ segíteni tudja az önkormányzatok munkáját.” A másik két magyar párttal történő együttműködésről azt mondta: „Több mint ötven Hargita megyei RMDSZ-es polgármester mellett van négy MPP-s, az EMNP-t pedig egyetlen Hargita megyei közösség sem tüntette ki bizalmával, hogy ráruházza a település irányítását. Az MPP-s polgármesterekkel keresem az együttműködés lehetőségét, hiszen az általuk vezetett települések lakosságáért is szeretnék tenni.” Megújuló székely városok
Az RMDSZ-es sorból „kilógó” egyetlen nagyobb lélekszámú erdélyi település, Gyergyószentmiklós hetvenszázalékos többséggel újraválasztott MPP-s polgármestere, Mezei János elmondta: nagy előny, illetve hatalmas lehetőség, hogy folytathatja a négy évvel ezelőtt elkezdett városfejlesztési terveket, beruházásokat. A távfűtés kérdésének megnyugtató rendezése után a város ivóvíz- és csatornahálózatát akarják teljesen felújítani. Fontos feladatnak tartja a tulajdonviszonyok rendezését, ezzel ugyanis adós a polgármesteri hivatal a város közösségének. Mezei a helyi és a környékbeli turizmus fejlesztésében és támogatásában látja a város és környéke kitörési lehetőségét. A polgármester úgy véli, a közigazgatásilag hozzájuk tartozó Gyilkos-tó kiváló turistacsalogató a város számára, ezt a lehetőséget pedig alaposan ki kell használni.
Bunta Levente, Székelyudvarhely újraválasztott RMDSZ-es polgármestere szintén merész városfejlesztési tervekről számolt be. Ezeknek egy része már elkezdődött az elmúlt években, mások új uniós projektek keretében valósulnak majd meg. A távfűtést biomasszával működtetett hőerőművel szeretnék korszerűsíteni, új óvodát és bölcsődét terveznek, bővítenék a város egyetemi oktatását, támogatják egy magánklinika megépítését, mélyfúrással keresnek jobb minőségű ivóvizet, befejeznék a város körgyűrűjének munkálatait. Bunta úgy véli, a jelenlegi 3–4 millió eurós uniós projektek mellé hamarosan újak is felsorakozhatnak.
Az utóbbi évek egyik leglátványosabban fejlődő székely városa, Csíkszereda polgármestere, a szabadságoló Ráduly Róbert helyett Antal Attila alpolgármester beszélt olyan fejlesztésekről és beruházásokról, amelyek eddig általában meghaladták a székelyföldi városok lehetőségeit. A régi-új csapat harmadik mandátuma során Csíkszeredának teljesen felújított főtere, korszerűsített hulladékgazdálkodása és vízhálózata, számos közösségépítő programja – azaz alapjaiban átalakuló arculata – lesz. Ehhez ma 20 millió eurónyi elnyert uniós pályázat áll a rendelkezésükre, ami a város egyéves költségvetésének felel meg. Antal büszkén említette, hogy az eddigi beruházásokhoz nem volt szükségük kölcsönre, nem adósították el a várost.
Kézdivásárhelyen polgármesterváltás történt: a volt MPP-s polgármestert a választás nyomán Bokor Tibor volt RMDSZ-es szenátor váltotta. Az új polgármester szerint gyakorlatilag mindent újra kell kezdeni, a város ugyanis kimaradt a székelyföldi régióra jellemző nagyobb fejlesztésekből. Problémásnak nevezte a már elkezdett ipari parkot építő uniós projekt kivitelezését: a polgármester szerint a megkötött szerződés hátrányos a városnak. Bokor elsőrendű feladatának tartja a város úthálózatának gyors rehabilitálását, hogy a céhes város élhetőbb településsé váljon. „Hosszú évek után nagytakarítást végeztünk, kitakarítottuk az udvartereket, hogy az itt lakók és az ide érkezők is jól érezzék magukat” – mondta az elöljáró. Ma Kézdivásárhelyen is négy uniós projekt vár kivitelezésre, közülük az ivóvízhálózat felújítása, valamint a hulladékgazdálkodás átalakítása a legégetőbb. A háromszéki önkormányzati testület elnöke, Tamás SÁndor többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy újraválasztott polgármestere a következőképpen összegezte törekvéseit: „Én a szentgyörgyi emberek közérzetének további javítását tűztem ki elsődleges célomul. Mindezt az infrastrukturális és a kulturális-közösségépítő fejlesztések egészséges arányának megtalálásával szeretném elérni.”
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Magyar tervek Szatmártól Háromszékig
Új helyzetet teremtettek Erdélyben az idei helyhatósági választások. Vegyes lakosságú városainkban gyengült a magyar érdekérvényesítés lehetősége, számos településen már alpolgármesterre sem „futja”.
Székelyföldön az RMDSZ-dominancia a jellemző, olyannyira, hogy csak egyetlen várost vezet más magyar párt soraiból származó alpolgármester. Összeállításunkban erdélyi magyar politikusok „vallanak” terveikről.
A vártnál kisebb sikert hoztak a megyei és a városi önkormányzati vezetők tisztségeiről szóló, az RMDSZ és a román pártok közötti egyeztetések. Miután Szatmárnémetiben elúszott a magyar polgármesteri szék, az önmagát is túlteljesítő Szociálliberális Unió (USL) magyar alpolgármesteri tisztséget sem volt hajlandó biztosítani. Nagyvárad is magyar alpolgármester nélkül maradt, akárcsak több olyan erdélyi város, ahol a magyarság részaránya az utóbbi húsz évben drasztikusan visszaesett. Kivételt jelent Zilah, Kolozsvár és Marosvásárhely, ahol a román pártokkal folytatott tárgyalások eredményesnek bizonyultak.
Elsődleges cél a folytatás
A partiumi és belső-erdélyi megyei önkormányzatok magyar elnökhelyettesei a zömmel európai uniós pénzekből elkezdett beruházások folytatását, illetve befejezését tekintik fő célkitűzésüknek. Csehi Árpád, a Szatmár megyei önkormányzati testület alelnöke szerint az idei évtől más a helyzet, mint az elmúlt négy esztendőben, amikor a városnak és a megyének magyar elöljárója volt, az RMDSZ pedig kormányzati tényezőként segítette munkájukat. Ez egyaránt befolyásolja az érdek-képviseleti munka hatékonyságát és a magyar többségű helyi önkormányzatok támogatottságát. Csehi szerint – magyar alpolgármester híján – rá hárul majd a szatmárnémeti magyarság részéről származó gondok, kérések kezelése. Arra törekszik, mondta, hogy az előző mandátum során elkezdett megyei beruházásokat sikeresen be tudják fejezni, valamint kiemelten kezeli a helyi magyar kultúra, a helyi rendezvények támogatását. Csóka Tibor, a Szilágy megyei önkormányzati testület alelnöke ugyancsak a Szociálliberális Unióval kötött egyezség értelmében lett helyettes megyei vezető. A megegyezés révén az RMDSZ zilahi alpolgármesteri tisztséget is kapott, noha a Szövetség mindössze három képviselővel rendelkezik a 21 fős városi testületben – ez a rendszerváltás óta a legrosszabb eredmény. Csóka a több mint 100 millió eurós uniós projektek kivitelezését és befejezését nevezi meg legfontosabb célkitűzéseként. „Szilágyság számára ez szinte Marshall-tervnek számít. Saját költségvetésükből a települések húsz év alatt sem tudnák korszerűsíteni az út-, az ivóvíz- és a szennyvízelvezető hálózatot” – mondta az alelnök. Csóka szerint a magyar települések fejlődése szempontjából elengedhetetlen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása. „Várjuk ki a végét!” – válaszolja felvetésemre, miszerint a következő négy évben stratégiaváltásra lesz szükség, amennyiben az RMDSZ ellenzékben marad. Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzati testület alelnöke árnyaltabbnak látja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. „Az uniós pályázatok önrészének előteremtésénél előnyt jelentett, hogy az RMDSZ a bukaresti kormány tagja volt. Ezt most keményebb helyi érdek-képviseleti munkával kell áthidalni” – fogalmazott. A megyei önkormányzat – a bíróság által is megerősített döntés nyomán – visszaszolgáltatja a magyar tulajdonosoknak a gyalui kastélyt. A Kolozsvár közeli híres épületegyüttest turisztikai látványosságnak szánják. A Kolozs megyei magyar elöljáró kiemelt beruházásnak tartja a Mezőség orvosi ellátását biztosító mócsi kórház újbóli megnyitását. A megye és a régió szempontjából az egyik legfontosabb beruházásnak viszont a kolozsvári reptér korszerűsítési munkálatai számítanak: az új, 3,5 kilométer hosszú le- és felszállópálya az eddiginél nagyobb teher- és utasszállítógépek fogadását is lehetővé teszi. Kiss Sándor, a Bihar megyei önkormányzati testület alelnöke az RMDSZ megyei tisztújító közgyűlésén úgy fogalmazott: Nagyvárad polgármestere, Ilie Bolojan az előzetes megegyezés ellenére sem biztosított alpolgármesteri helyet a partiumi város magyar közösségének. „Mindent meg fogok tenni, hogy az alelnöki tisztség értékesebb legyen annál, mint amekkora jelentőséget ellenfeleink tulajdonítanak neki” – fogalmazott Kiss.
Két Fadrusz-szobor Zilah főterén?
Városaink magyar elöljárói is az infrastruktúrafejlesztést kezelik elsődleges célként. Az utóbbi négy évben sokat sikerült behozni a települések hatalmas lemaradásából, de még távol van a korszerű, lakható város képe. A harmadik mandátumát kezdő Kovács Jenő nagykárolyi polgármester prioritásként kezeli a több pályázatból álló, rekordösszegű – mintegy 10 millió euró értékű – beruházások kivitelezését. Nagykároly teljes infrastruktúrája megújul a következő négy évben. A beruházásokat kormánypénzek is segítik: 150 új lakás épül, amiből 90 szociális célokat szolgál – rászorulók igényelhetik –, további 60 pedig ANL-lakás. „A kormánypénzekből finanszírozott beruházásokat is be kell fejezni, függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon Bukarestben” – reménykedik a polgármester.
Fazekas Miklós, Zilah alpolgármestere az immár 17 százalékra csökkent zilahi magyarság szempontjából elengedhetetlennek tartja egy fedett piac létrehozását, ahol zömmel szilágysági magyar falvakból származó, zöldséget, gyümölcsöt és tejtermékeket forgalmazó árusok kínálhatnák portékáikat. Az alpolgármester az RMDSZ által vezetett Ady-ház felújításáról is beszélt: a városiak kedvenc gyülekezőhelye megújulva várná a közös találkozókra járó zilahi magyarságot. „Erdélyben egyediek leszünk abban, hogy a város főterén két Fadrusz-munka áll majd” – jelentette ki Fazekas. A turulszobor a református templom udvarán várja köztéri elhelyezését, miután a zilahi önkormányzati testület 2010-ben már elfogadott egy erre vonatkozó, kedvező határozatot. „Terveink között szerepel, hogy Zilah bejáratainál négynyelvű – köztük magyar – tábla fogadja a városba érkezőket. A kétnyelvű tábla kivitelezhetetlen, a négynyelvű már könnyebben elfogadtatható” – ecsetelte az alpolgármester a zilahi közhangulatot. A magyarellenes közhangulat szempontjából Kolozsvár sincs jobb helyzetben. A kincses városban a Demokrata-Liberális Párttal (PDL), Kolozs megyében pedig a Szociálliberális Unióval egyezett ki az RMDSZ, bár az erdélyi viszonylatban egyedi eset egyetlen román pártnak sem tetszett. Horváth Anna kolozsvári alpolgármester úgy véli, munkájában előnyt jelent, hogy az Emil Boc vezette kabinetben koalíciós partner volt az RMDSZ. Ez a kapcsolat Kolozsváron továbbra is gyümölcsöző lehet. Horváth szerint a kolozsvári magyarság jó esélye az Európa Kulturális Fővárosa címért 2015-ben leadandó pályázat előkészítése lehet. A pályázat nem csak a város, de a megye prioritása is, Nagyszeben példája igazolja, hogy a projekt óriási lendületet kölcsönözhet egy egész régiónak. A polgármester asszony a nyelvi és kulturális örökség előtérbe helyezésében látja a magyar elvárások megoldását: műemlékeinkre felkerülnének a magyar feliratok, civil szervezeteink pedig hangsúlyosabban vehetnének részt a város mindennapi életében. A Mátyás-szoborcsoport előtti illegális felirat ügyében bűnvádi eljárás folyik az elkövetők ellen, a közeljövőben várható bírósági döntés orvosolná a helyzetet, de keresik a megoldást a kétnyelvű táblák kihelyezésére is, amit az Európa Tanács egyik újabb ajánlása segíthet. „Kiemelten fontosnak tartom az élhetőbb Kolozsvárért elindított beruházások folytatását. Kerékpárutakra, tiszta belvárosra és gondozott külvárosra van szükség” – összegezte Horváth a kincses város szempontjából elengedhetetlen kívánalmakat.
A száműzött marosvásárhelyi alpolgármester
Szatmárnémetivel és Nagyváraddal ellentétben Marosvásárhelyen ugyan van magyar alpolgármester, ám a helyzet olyan, mintha mégsem lenne. Az RMDSZ a marosvásárhelyi és a Maros megyei önkormányzati testületben az USL-vel egyezett ki, így mind a kormánypárt, mind az RMDSZ állíthatott alpolgármestert. Válaszként a demokrata-liberális Dorin Florea a szövetség mindkét alpolgármesterét kitiltotta a polgármesteri hivatal főépületéből, gyakorlatilag megfosztotta őket munka-, illetve hatáskörüktől. A történet a Funar-korszak hangulatát idézi, amikor Boros János kolozsvári alpolgármester – hosszú semmitevés után – a pataréti szeméttelepen számolgatta a szemeteskocsikat, míg a helyi tanács jobb belátásra nem bírta a román polgármestert. Úgy tűnik, Marosvásárhelyen Dorin Florea „gondozza” a funari örökséget. Józsa Tibor szerint Floreát az zavarja, hogy a PDL nem kaphatott alpolgármesteri tisztséget. Revansként maga mellé édesgette a volt magyar alpolgármestert, Csegzi Sándort, aki újabban személyes tanácsadóként dolgozik. Józsa úgy véli, Csegzi az elmúlt években is ugyanezt tette, nem volt önálló hangja, így nem csoda, hogy a városvezetés hanyagolta a magyar ügyeket. „ Daniela Ciotlăuș nemzeti-liberális alpolgármester asszonynak részletesen bemutattam követeléseinket a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésétől iskoláink helyzetéig. Személyes segítségét, valamint a helyi koalíció hozzájárulását kértem ahhoz, hogy a sok éve húzódó ügyek kimozduljanak a holtpontról. Az új alpolgármester asszony támogatásáról biztosított” – összegezte első tapasztalatait Józsa. Úgy véli, ha az USL-nek, illetve az RMDSZ-nek sikerül hatékonyan együttműködnie Marosvásárhelyen, vége szakadhat Dorin Florea nyolc éve tartó egyeduralmának. „A helyi önkormányzatban nehéz meccsek következnek, a képviselő-testület kitartásán múlik, hogy ki lesz a győztes” – fogalmazott. Lokodi Editet, a Maros megyei önkormányzati testület alelnökét szabadságolása miatt nem tudtuk elérni. Borboly: meg kell menteni a kistelepüléseket
A két székelyföldi megyében tiszta a kép. A kétharmados fölényben lévő RMDSZ nem érezte szükségét a magyar pártokkal való tárgyalásnak. Antal Árpád újraválasztott polgármesternek köszönhetően csak Sepsiszentgyörgyön kapott alpolgármesteri tisztséggel felérő intézményvezetői beosztást Nemes Előd néppárti önkormányzati képviselő. Nemes a közösségépítés, a Székely Szórvány Partnerség-, illetve a Székely–Csángó-programot koordinálja a jövőben. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint miközben a testület a 2013–2020 közötti európai pályázati kiírásokra készül, saját erőből is keresi a megoldásokat. „Folytatnunk kell az elmúlt négy évben elkezdett Kisfalu programunkat: vonzóbbá, élhetőbbé kell tennünk a kistelepüléseket, infrastrukturális beruházásokkal – az elektromos, illetve vízhálózat, valamint csatornarendszer kiépítésével, aszfaltozással, a helyi termelők felkarolásával –, hogy a fiatalok ne költözzenek be a városba, ne néptelenedjenek el a kis falvak. Továbbra is támogatnunk kell a fiatalok szakképzését, a vendéglátóipart, az élelmiszer-termelést, és a fafeldolgozó-ipart, hogy a faanyag saját középvállalkozóink kezében maradjon, illetve ők értékesítsék” – mondta Borboly Csaba, aki szerint az elkövetkező időszak kulcsszavai: „jó hangulat”, „törődés”, „egymásra figyelés” és „kicsiből sokat”. A megyei önkormányzat elnöke úgy véli, „az ellenzéki szerep nehezíti a munkát, de csak az RMDSZ képes biztosítani a munkavégzéshez szükséges keretet és lehetőséget. Bízom benne, hogy az őszi választásokat követően olyan parlament alakul, amelyben – a magyarság képviseletében – az RMDSZ segíteni tudja az önkormányzatok munkáját.” A másik két magyar párttal történő együttműködésről azt mondta: „Több mint ötven Hargita megyei RMDSZ-es polgármester mellett van négy MPP-s, az EMNP-t pedig egyetlen Hargita megyei közösség sem tüntette ki bizalmával, hogy ráruházza a település irányítását. Az MPP-s polgármesterekkel keresem az együttműködés lehetőségét, hiszen az általuk vezetett települések lakosságáért is szeretnék tenni.” Megújuló székely városok
Az RMDSZ-es sorból „kilógó” egyetlen nagyobb lélekszámú erdélyi település, Gyergyószentmiklós hetvenszázalékos többséggel újraválasztott MPP-s polgármestere, Mezei János elmondta: nagy előny, illetve hatalmas lehetőség, hogy folytathatja a négy évvel ezelőtt elkezdett városfejlesztési terveket, beruházásokat. A távfűtés kérdésének megnyugtató rendezése után a város ivóvíz- és csatornahálózatát akarják teljesen felújítani. Fontos feladatnak tartja a tulajdonviszonyok rendezését, ezzel ugyanis adós a polgármesteri hivatal a város közösségének. Mezei a helyi és a környékbeli turizmus fejlesztésében és támogatásában látja a város és környéke kitörési lehetőségét. A polgármester úgy véli, a közigazgatásilag hozzájuk tartozó Gyilkos-tó kiváló turistacsalogató a város számára, ezt a lehetőséget pedig alaposan ki kell használni.
Bunta Levente, Székelyudvarhely újraválasztott RMDSZ-es polgármestere szintén merész városfejlesztési tervekről számolt be. Ezeknek egy része már elkezdődött az elmúlt években, mások új uniós projektek keretében valósulnak majd meg. A távfűtést biomasszával működtetett hőerőművel szeretnék korszerűsíteni, új óvodát és bölcsődét terveznek, bővítenék a város egyetemi oktatását, támogatják egy magánklinika megépítését, mélyfúrással keresnek jobb minőségű ivóvizet, befejeznék a város körgyűrűjének munkálatait. Bunta úgy véli, a jelenlegi 3–4 millió eurós uniós projektek mellé hamarosan újak is felsorakozhatnak.
Az utóbbi évek egyik leglátványosabban fejlődő székely városa, Csíkszereda polgármestere, a szabadságoló Ráduly Róbert helyett Antal Attila alpolgármester beszélt olyan fejlesztésekről és beruházásokról, amelyek eddig általában meghaladták a székelyföldi városok lehetőségeit. A régi-új csapat harmadik mandátuma során Csíkszeredának teljesen felújított főtere, korszerűsített hulladékgazdálkodása és vízhálózata, számos közösségépítő programja – azaz alapjaiban átalakuló arculata – lesz. Ehhez ma 20 millió eurónyi elnyert uniós pályázat áll a rendelkezésükre, ami a város egyéves költségvetésének felel meg. Antal büszkén említette, hogy az eddigi beruházásokhoz nem volt szükségük kölcsönre, nem adósították el a várost.
Kézdivásárhelyen polgármesterváltás történt: a volt MPP-s polgármestert a választás nyomán Bokor Tibor volt RMDSZ-es szenátor váltotta. Az új polgármester szerint gyakorlatilag mindent újra kell kezdeni, a város ugyanis kimaradt a székelyföldi régióra jellemző nagyobb fejlesztésekből. Problémásnak nevezte a már elkezdett ipari parkot építő uniós projekt kivitelezését: a polgármester szerint a megkötött szerződés hátrányos a városnak. Bokor elsőrendű feladatának tartja a város úthálózatának gyors rehabilitálását, hogy a céhes város élhetőbb településsé váljon. „Hosszú évek után nagytakarítást végeztünk, kitakarítottuk az udvartereket, hogy az itt lakók és az ide érkezők is jól érezzék magukat” – mondta az elöljáró. Ma Kézdivásárhelyen is négy uniós projekt vár kivitelezésre, közülük az ivóvízhálózat felújítása, valamint a hulladékgazdálkodás átalakítása a legégetőbb. A háromszéki önkormányzati testület elnöke, Tamás SÁndor többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy újraválasztott polgármestere a következőképpen összegezte törekvéseit: „Én a szentgyörgyi emberek közérzetének további javítását tűztem ki elsődleges célomul. Mindezt az infrastrukturális és a kulturális-közösségépítő fejlesztések egészséges arányának megtalálásával szeretném elérni.”
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. július 20.
Répás Zsuzsanna: nem változik a külhoni magyarok támogatásának összege
A Magyar Országgyűlésben a múlt héten, a jövő évi költségvetés tervezetének parlamenti vitájában egy ellenzéki képviselő arról beszélt: 2013-ban körülbelül egymilliárd forinttal kevesebb pénzt irányoz elő a büdzsé a határon túli magyarok támogatására.
A hír kapcsán megkerestük Répás Zsuzsannát, az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárát, hogy mondja el a Magyar Szó olvasóinak: - Valóban csökkentik-e a külhoni támogatásokra szánt keretet? – Tévedésről van szó. Tulajdonképpen ugyanazon az értéken tudjuk megőrizni a határon túli támogatásokat, mint amennyit az idén elkülönítettünk erre a célra. Ez azt is jelenti, hogy bővítésre, sajnos, nincs lehetőség. Viszont az, hogy szinten tudjuk tartani a keretösszeget, a jelenlegi gazdasági helyzetben nagy eredménynek számít. Félreértésre az adhatott okot, hogy megváltozik a támogatási összeg szerkezete: azt a mintegy egymilliárd forintos összeget, amelyet eddig a munkaerő-piaci alapból kaptunk, a jövőben más forrásokból különítjük el. Az oktatási-nevelési támogatásra szánt pénzről van szó. Ez fix összeg, 20000 forint minden, magyar tannyelvű intézménybe járó gyermek után, amelyet a külhoni magyar családok kapnak. Normatív típusú támogatásról van szó, amelynek összege attól függ, hogy az adott évben éppen hányan igénylik. Lehet, hogy most, a költségvetés tervezésénél egy picit kisebb az erre előirányzott összeg, mint amennyire valóban szükség lesz jövőre, de egyértelmű ígéretünk van arra, hogy ha többletigény jelentkezik (ha több család kéri), akkor azt a kormány más forrásokból kipótolja.
– Vannak-e a támogatási rendszer további átalakítására vonatkozó tervek? – Az idén fejeződött be az a nagy átalakítás, amelyet végre akartunk hajtani. Ennek a lényege, hogy az egyszeri, pályázati jellegű támogatásokról a pénzelés egy részét inkább áttereljük a hosszabb távon, kiszámítható módon érkező, úgynevezett normatív jellegű támogatások irányába. A Magyar Állandó Értekezleten született megállapodás értelmében megnöveltük a nemzeti jelentőségű intézmények körét; ma már kétszer annyi intézmény tartozik ebbe a kategóriába, mint korábban, és jóval nagyobb az az összeg is, amelyet ilyen formában ki tudunk fizetni. Ezek azok az intézmények, amelyek hosszabb távon működve biztosítják a határon túli közösségek szempontjából legfontosabb szükségleteket, és szeretnénk, ha esetükben a Magyarországról érkező támogatások kiszámíthatóak, előre tervezhetőek lennének. Míg korábban 30 nemzeti jelentőségű intézmény volt a Kárpát-medencében, az idén 56-ra növeltük számukat. Szeretném, ha ez a tendencia folytatódna, mert úgy látom, nagyon fontos, hogy ezek az intézmények megbízható módon működhessenek a jövőben is. – Nem születtek sértődések abból, hogy egyes, fontos intézmények nem kerültek be a nemzeti jelentőségűek körébe? A Magyar Szó például, noha az egyetlen, a Vajdaságban magyar nyelven megjelenő napilap, nem került a keretbe…
– Nagyon sokan, akik kimaradtak ebből a körből, ezt rossz néven veszik, ez igaz. Látni kell azonban, hogy nem csak azok az intézmények és szervezetek kapnak támogatást, amelyek kiemelt nemzeti jelentőségűeknek minősíttettek. Ugyanakkor nagyon jónak tartom, hogy presztízse van annak, ha valaki bekerül ebbe a körbe. Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy minden évben újra meghatározzuk a nemzeti jelentőségű intézmények körét. Erre kizárólag a Máértban részt vevő határon túli szervezetek tehetnek ajánlást. Várhatóan az ősz folyamán tartunk ismét Máért-ülést, és én várom a javaslatokat a határon túli szervezetektől, amennyiben úgy gondolják, hogy bővíteni kell a kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények körét.
kitekinto.hu
Erdély.ma
A Magyar Országgyűlésben a múlt héten, a jövő évi költségvetés tervezetének parlamenti vitájában egy ellenzéki képviselő arról beszélt: 2013-ban körülbelül egymilliárd forinttal kevesebb pénzt irányoz elő a büdzsé a határon túli magyarok támogatására.
A hír kapcsán megkerestük Répás Zsuzsannát, az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárát, hogy mondja el a Magyar Szó olvasóinak: - Valóban csökkentik-e a külhoni támogatásokra szánt keretet? – Tévedésről van szó. Tulajdonképpen ugyanazon az értéken tudjuk megőrizni a határon túli támogatásokat, mint amennyit az idén elkülönítettünk erre a célra. Ez azt is jelenti, hogy bővítésre, sajnos, nincs lehetőség. Viszont az, hogy szinten tudjuk tartani a keretösszeget, a jelenlegi gazdasági helyzetben nagy eredménynek számít. Félreértésre az adhatott okot, hogy megváltozik a támogatási összeg szerkezete: azt a mintegy egymilliárd forintos összeget, amelyet eddig a munkaerő-piaci alapból kaptunk, a jövőben más forrásokból különítjük el. Az oktatási-nevelési támogatásra szánt pénzről van szó. Ez fix összeg, 20000 forint minden, magyar tannyelvű intézménybe járó gyermek után, amelyet a külhoni magyar családok kapnak. Normatív típusú támogatásról van szó, amelynek összege attól függ, hogy az adott évben éppen hányan igénylik. Lehet, hogy most, a költségvetés tervezésénél egy picit kisebb az erre előirányzott összeg, mint amennyire valóban szükség lesz jövőre, de egyértelmű ígéretünk van arra, hogy ha többletigény jelentkezik (ha több család kéri), akkor azt a kormány más forrásokból kipótolja.
– Vannak-e a támogatási rendszer további átalakítására vonatkozó tervek? – Az idén fejeződött be az a nagy átalakítás, amelyet végre akartunk hajtani. Ennek a lényege, hogy az egyszeri, pályázati jellegű támogatásokról a pénzelés egy részét inkább áttereljük a hosszabb távon, kiszámítható módon érkező, úgynevezett normatív jellegű támogatások irányába. A Magyar Állandó Értekezleten született megállapodás értelmében megnöveltük a nemzeti jelentőségű intézmények körét; ma már kétszer annyi intézmény tartozik ebbe a kategóriába, mint korábban, és jóval nagyobb az az összeg is, amelyet ilyen formában ki tudunk fizetni. Ezek azok az intézmények, amelyek hosszabb távon működve biztosítják a határon túli közösségek szempontjából legfontosabb szükségleteket, és szeretnénk, ha esetükben a Magyarországról érkező támogatások kiszámíthatóak, előre tervezhetőek lennének. Míg korábban 30 nemzeti jelentőségű intézmény volt a Kárpát-medencében, az idén 56-ra növeltük számukat. Szeretném, ha ez a tendencia folytatódna, mert úgy látom, nagyon fontos, hogy ezek az intézmények megbízható módon működhessenek a jövőben is. – Nem születtek sértődések abból, hogy egyes, fontos intézmények nem kerültek be a nemzeti jelentőségűek körébe? A Magyar Szó például, noha az egyetlen, a Vajdaságban magyar nyelven megjelenő napilap, nem került a keretbe…
– Nagyon sokan, akik kimaradtak ebből a körből, ezt rossz néven veszik, ez igaz. Látni kell azonban, hogy nem csak azok az intézmények és szervezetek kapnak támogatást, amelyek kiemelt nemzeti jelentőségűeknek minősíttettek. Ugyanakkor nagyon jónak tartom, hogy presztízse van annak, ha valaki bekerül ebbe a körbe. Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy minden évben újra meghatározzuk a nemzeti jelentőségű intézmények körét. Erre kizárólag a Máértban részt vevő határon túli szervezetek tehetnek ajánlást. Várhatóan az ősz folyamán tartunk ismét Máért-ülést, és én várom a javaslatokat a határon túli szervezetektől, amennyiben úgy gondolják, hogy bővíteni kell a kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények körét.
kitekinto.hu
Erdély.ma
2012. július 20.
Ezredesek
Most már megnyugodhatnak, illetve háboroghatnak azok, akik miniszterelnökünknek és doktori tézisének a sorsát szívükön viselik. Nem egészen 24 órán belül két tudományos fórum is nyilatkozott: az egyik szerint Ponta dehogyis, a másik szerint igenis plagizált.
Ez világos beszéd, nemde? És világos, hogy valaki valótlanságot állít.
A romániai főügyész, mondja a román honvédelmi miniszter, ezredes a román hadseregben. Mire a főügyész asszony azzal replikázik: értesítést kapott arról, hogy alezredes, majd hogy őrnagy, jóllehet semmiféle iratot nem adott be arra nézve, hogy rangot kérjen.
Ezelőtt egy hónappal egy ismert hazai tévériporter kérte a Nemzetvédelmi Minisztériumot, hogy töröljék ezredesi rangját, amiről ő nem is tudott, s ami, nyilvánosságra kerülve, súlyosan érinti, pontosabban rontja hitelességét.
Minthogy itt nemcsak két-három esetről van szó, hanem kisebb-nagyobb rangú politikusok és neves személyiségek egész soráról, biztosan nem a véletlen játékáról van szó. De vajon miről? Ez az, amit képtelen megérteni a közönséges halandó. Minek, milyen érdekből kell főtisztet kreálni a román hadseregben olyan emberekből, akik sohasem voltak még csak közkatonák sem? Azért-e, mert a rang a „kitüntetett” hiúságát legyezi? Netán járadékot kap érte? Így akarják egy bizonyos hatalomnak elkötelezni? Végül: valóban nem is tudtak az érintettek arról, hogy, kiképzetlen katonákként, a román hadsereg tisztjei?
Ha valamelyik (van belőle elég) titkosszolgálati szervezetben történne mindez, lenne rá logikus magyarázat. Egy titkosszolgálatnak mindig kellenek informátorok, lehetőleg minél magasabb körökből. De hogy egy demokratikusnak mondott ország hadseregének miért kellenek hasonló díszpintyek? Jól mutatnak, mondjuk, Észak-Koreában, ahol a nép legszeretettebb, bár még ifjú diktátorát most léptették elő marsallá.
Minderről, meg sok minden másról, ami az utóbbi hetekben történik, egykori idős, jó humorú újságíró barátom története jut eszembe. Egyszer azzal dicsekedett: van neki egy őt sokszor kisegítő ezredes barátja. S amikor a folytatást várva hosszasan néztünk rá, elnevette magát: azért ezredes, mert minden ezredik szava igaz.
Vajon a mostani politikusok tekintélyes része milyen rangban „szolgál” a köz- és politikai életben? Ezredesek, századosok, netán csupán tizedesek? Akkor is súlyos a helyzet, ha csupán minden tizedik szavuk hazugság.
Jámbor Gyula
nyugatijelen.com
Erdély.ma
Most már megnyugodhatnak, illetve háboroghatnak azok, akik miniszterelnökünknek és doktori tézisének a sorsát szívükön viselik. Nem egészen 24 órán belül két tudományos fórum is nyilatkozott: az egyik szerint Ponta dehogyis, a másik szerint igenis plagizált.
Ez világos beszéd, nemde? És világos, hogy valaki valótlanságot állít.
A romániai főügyész, mondja a román honvédelmi miniszter, ezredes a román hadseregben. Mire a főügyész asszony azzal replikázik: értesítést kapott arról, hogy alezredes, majd hogy őrnagy, jóllehet semmiféle iratot nem adott be arra nézve, hogy rangot kérjen.
Ezelőtt egy hónappal egy ismert hazai tévériporter kérte a Nemzetvédelmi Minisztériumot, hogy töröljék ezredesi rangját, amiről ő nem is tudott, s ami, nyilvánosságra kerülve, súlyosan érinti, pontosabban rontja hitelességét.
Minthogy itt nemcsak két-három esetről van szó, hanem kisebb-nagyobb rangú politikusok és neves személyiségek egész soráról, biztosan nem a véletlen játékáról van szó. De vajon miről? Ez az, amit képtelen megérteni a közönséges halandó. Minek, milyen érdekből kell főtisztet kreálni a román hadseregben olyan emberekből, akik sohasem voltak még csak közkatonák sem? Azért-e, mert a rang a „kitüntetett” hiúságát legyezi? Netán járadékot kap érte? Így akarják egy bizonyos hatalomnak elkötelezni? Végül: valóban nem is tudtak az érintettek arról, hogy, kiképzetlen katonákként, a román hadsereg tisztjei?
Ha valamelyik (van belőle elég) titkosszolgálati szervezetben történne mindez, lenne rá logikus magyarázat. Egy titkosszolgálatnak mindig kellenek informátorok, lehetőleg minél magasabb körökből. De hogy egy demokratikusnak mondott ország hadseregének miért kellenek hasonló díszpintyek? Jól mutatnak, mondjuk, Észak-Koreában, ahol a nép legszeretettebb, bár még ifjú diktátorát most léptették elő marsallá.
Minderről, meg sok minden másról, ami az utóbbi hetekben történik, egykori idős, jó humorú újságíró barátom története jut eszembe. Egyszer azzal dicsekedett: van neki egy őt sokszor kisegítő ezredes barátja. S amikor a folytatást várva hosszasan néztünk rá, elnevette magát: azért ezredes, mert minden ezredik szava igaz.
Vajon a mostani politikusok tekintélyes része milyen rangban „szolgál” a köz- és politikai életben? Ezredesek, századosok, netán csupán tizedesek? Akkor is súlyos a helyzet, ha csupán minden tizedik szavuk hazugság.
Jámbor Gyula
nyugatijelen.com
Erdély.ma
2012. július 20.
Új szakok a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
Ősztől 930 új diák kezdheti meg tanulmányait a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. Az országban pár napja kezdődtek meg az egyetemi felvételik. A felsőokatási intézetek azonban aggódnak, hogy az elrontott érettségik miatt nem lesz elegendő diák idén sem. Nagyváradon ez ideig többen jelentkeztek, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
A nagyváradi magyar felsőoktatási intézményben idén két új szakkal bővült az oktatás. A pedagógia és a bankszakember képzés a legnépszerűbb a jelentkezők körében.
Antal Júlia felvételiző, Margitta: „Próbálok egy olyan munkalehetőséget választani ezáltal, ami könnyebbé teszi az életemet a jövőben.”
Néhány év múlva valószínűleg már az itt végzett fiatalok helyezkednek el a Bihar megyei bankfiókokban. Magyar bankszakemberből ugyanis hiány van, ez az első ilyen jellegű képzés Romániában. János Szatmári Szabolcs rektor, Partiumi Egyetem: „Ebben a határ menti régióban egyre inkább nagyobb a kereslet az olyan pénzügyi bankszakemberek iránt, akik magyarul is, románul is, idegen nyelven is tudnak kommunikálni és hát nyilvánvalóan ezt a keresletet próbálja ez a szak kielégíteni.” Az egyetemre Debrecenből és Szegedről is rendszeresen járnak át a vendégtanárok és szakemberek. De nemcsak ők. A nagyváradi felsőoktatási intézet a külföldi diákok körében is egyre népszerűbb. Ez a fiatalember a romániai gyökereit kereste és itt kötött ki.
Gyalai Artúr, diák, Bécs: „Ami tetszik az az, hogy én nagyon jól megértem magam a tanárokkal, nagyon nyitottak, kicsit családi hangulat van és azért csak mindenféléről tanulunk.”
A beiratkozás 25-én zárul. A jelentkezőket az érettségi jegyek alapján rangsorolják. Csupán reklámgrafika és a zenepedagógia szakon van kizáró jellegű képességfelmérés. Az eredményhirdetés július 28-án lesz.
Villányi Zoltán
Erdély Tv
Erdély.ma
Ősztől 930 új diák kezdheti meg tanulmányait a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. Az országban pár napja kezdődtek meg az egyetemi felvételik. A felsőokatási intézetek azonban aggódnak, hogy az elrontott érettségik miatt nem lesz elegendő diák idén sem. Nagyváradon ez ideig többen jelentkeztek, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
A nagyváradi magyar felsőoktatási intézményben idén két új szakkal bővült az oktatás. A pedagógia és a bankszakember képzés a legnépszerűbb a jelentkezők körében.
Antal Júlia felvételiző, Margitta: „Próbálok egy olyan munkalehetőséget választani ezáltal, ami könnyebbé teszi az életemet a jövőben.”
Néhány év múlva valószínűleg már az itt végzett fiatalok helyezkednek el a Bihar megyei bankfiókokban. Magyar bankszakemberből ugyanis hiány van, ez az első ilyen jellegű képzés Romániában. János Szatmári Szabolcs rektor, Partiumi Egyetem: „Ebben a határ menti régióban egyre inkább nagyobb a kereslet az olyan pénzügyi bankszakemberek iránt, akik magyarul is, románul is, idegen nyelven is tudnak kommunikálni és hát nyilvánvalóan ezt a keresletet próbálja ez a szak kielégíteni.” Az egyetemre Debrecenből és Szegedről is rendszeresen járnak át a vendégtanárok és szakemberek. De nemcsak ők. A nagyváradi felsőoktatási intézet a külföldi diákok körében is egyre népszerűbb. Ez a fiatalember a romániai gyökereit kereste és itt kötött ki.
Gyalai Artúr, diák, Bécs: „Ami tetszik az az, hogy én nagyon jól megértem magam a tanárokkal, nagyon nyitottak, kicsit családi hangulat van és azért csak mindenféléről tanulunk.”
A beiratkozás 25-én zárul. A jelentkezőket az érettségi jegyek alapján rangsorolják. Csupán reklámgrafika és a zenepedagógia szakon van kizáró jellegű képességfelmérés. Az eredményhirdetés július 28-án lesz.
Villányi Zoltán
Erdély Tv
Erdély.ma
2012. július 20.
Székelyföldi Legendárium könyv- és térképismertető
Hol volt hol nem volt, a tejúton túl, ott, ahol Csaba királyfi csillagösvénye kezdődik, valahol a Kárpát kanyarban, ahol az itt lakóknak az óriások és az ördögök formálták a hegyeket – völgyeket, és a tündérek fakasztották a patakokat és adtak a föld mélyéből felbugyogó víznek gyógyerőt. De még sárkányok és óriáskígyók is járták e vidéket és őrizték a hegyek barlangjaiba rejtett kincseket. Aztán eljött az idő, amikor az óriások, ördögök, tündérek, sárkányok és óriáskígyók úgy határoztak: átadják ezt a bűvös, mesés földrészt az embereknek. Így lettek e Tündérkert őrzői a székelyek, és azóta is becsülettel őrzik a mesebeli lényektől ajándékba kapott hazájukat. Telt múlt az idő és sokan szemet vetettek erre a kincsekben gazdag tájra, amit a székelyek hősiesen és furfangos cselekkel védelmezték az ellenségtől. Esténként a tűz mellett tündérekről, óriásokról, követ görgető ördögökről, hatalmas sárkányokról és őseik hősies cselekedeteiről meséltek gyermekeiknek és mesélnek ma is. Mondák és legendák ringatják álomba az unokákat, mert bármennyire is hihetetlen, ezek a mesék igazak. Egyszer volt, igaz volt…
A könyv tartalmáról
Óriások és tündérek, sárkányok és szülőföldjüket védő rettenthetetlen hősök népesítik be a könyv lapjain sorakozó legendákat. A kedves Olvasó előtt kibontakozik egy képzeletbeli meseország, a történelmen túli Székelyföld. Olyan történetekkel ismerkedhet meg, amelyek földrajzi helyszínekhez, településekhez kötődnek. Tartalmuk a történelmi valóság és a képzelet sajátos ötvözete. A több mint százötven legendában és mondában őseink mesélnek ünnep- és mindennapjaikról, eljuttatva a mai kor emberéhez küzdelmeik, örömeik varázslatos és egyben tanulságos krónikáját. Célunk, hogy ezt a gazdag örökséget továbbadjuk.
A Legendárium feladata, hogy ezt az örökséget közérthetően, a mai kor követelményeinek megfelelően mutassa be a gyerekeknek, ugyanakkor arra is törekszik, hogy a felnőtteket is visszacsalogassa a mesék, a csodák, az álmodozás világába. Álmodozni pedig mindenki tud és szeret; a kedves Olvasónak csupán az első lépést kell megtenni, és máris rátalál a legendák földjére vezető útra. Olvassák tehát gyerekeiknek, egymásnak ezeket a történeteket, barangoljanak Székelyföld különböző tájegységein, találkozzanak régi idők hőseivel, az őket segítő tündérekkel, óriásokkal, adják át magukat a legendák csodás mesevilágának..
Köszönetet mondunk Kányádi Sándornak, aki rendelkezésünkre bocsátotta a Bánatos királylány kútja című meséjét. Ezzel indul a barangolás a székelyföldi legendák közt, hiszen a legjobb példa arra, hogyan ragadja meg egy kisgyermek képzeletét egy mese, hogyan kel életre egy forrás, miután elmesélték neki annak mondáját. A kisgyermek képzeletében attól kezdve ez nem csupán egy forrás, hanem a forrás, nem csak egy tájkép része, hanem része az ő életének is. Szeretnénk, ha a Legendáriumban szereplő régmúlt események az olvasó életének szerves részeivé válnának.
Megjelent a Székelyföldi Legendárium könyve és térképe. A könyv 156 székelyföldi mondát és legendát tartalaz. A könyv Orbán Balázs, Benedek Elek, Ambrus Lajos és még számos néprajzos gyűjtését veszi alapul. A szövegeket Kudelász Nóbel író fogalmazta át, egy a mai gyermekek által könnyen befogadható és olvasmányos nyelvezetre. Az illusztrációkat Márton Erika képzőművész rajzolta, rajzait Cseke Tímea és János Levente dolgozták fel számítógépes módszerekkel. A könyvet Pálfi Csaba tervezte, a korrektúrát Sebestyén Klára és Dr. Szakács István Péter végezték.
A könyv paraméterei: A4-es formátum, 224 oldal színes illusztrációkkal. A könyvet 10 ezer példányban nyomtatták ki. A könyvet kiegészíti a székely meseországot ábrázoló Székelyföldi Legendárium térkép, melynek méretei 70 x 100 centiméter és minden magyar gyermek szobájának kiváló dísze lehet. A fontosabb székelyföldi településnevek mellett ott vannak a mondák és legendák rajzai. A rajzokat betű és szám kódokkal jelötük, melyek segítségével könnyedén megtalálhatjuk a hozzájuk kapcsolódó történeteket.
A könyv hátoldalán pedig zárszóként pedig Böjte Csaba testvér üzenetét olvashatjuk: „Igazából minden történet arról szól, hogy érdemes jónak, kitartónak, bátornak lenni, mert a jó előbb-utóbb elnyeri a jutalmát. És hogyha ez olyan sokszor bejött, hát akkor miért ne jönne be a mi életünkben is?"
A könyv megrendelhető a www.legendarium.ro honlapon.
Erdély.ma
Hol volt hol nem volt, a tejúton túl, ott, ahol Csaba királyfi csillagösvénye kezdődik, valahol a Kárpát kanyarban, ahol az itt lakóknak az óriások és az ördögök formálták a hegyeket – völgyeket, és a tündérek fakasztották a patakokat és adtak a föld mélyéből felbugyogó víznek gyógyerőt. De még sárkányok és óriáskígyók is járták e vidéket és őrizték a hegyek barlangjaiba rejtett kincseket. Aztán eljött az idő, amikor az óriások, ördögök, tündérek, sárkányok és óriáskígyók úgy határoztak: átadják ezt a bűvös, mesés földrészt az embereknek. Így lettek e Tündérkert őrzői a székelyek, és azóta is becsülettel őrzik a mesebeli lényektől ajándékba kapott hazájukat. Telt múlt az idő és sokan szemet vetettek erre a kincsekben gazdag tájra, amit a székelyek hősiesen és furfangos cselekkel védelmezték az ellenségtől. Esténként a tűz mellett tündérekről, óriásokról, követ görgető ördögökről, hatalmas sárkányokról és őseik hősies cselekedeteiről meséltek gyermekeiknek és mesélnek ma is. Mondák és legendák ringatják álomba az unokákat, mert bármennyire is hihetetlen, ezek a mesék igazak. Egyszer volt, igaz volt…
A könyv tartalmáról
Óriások és tündérek, sárkányok és szülőföldjüket védő rettenthetetlen hősök népesítik be a könyv lapjain sorakozó legendákat. A kedves Olvasó előtt kibontakozik egy képzeletbeli meseország, a történelmen túli Székelyföld. Olyan történetekkel ismerkedhet meg, amelyek földrajzi helyszínekhez, településekhez kötődnek. Tartalmuk a történelmi valóság és a képzelet sajátos ötvözete. A több mint százötven legendában és mondában őseink mesélnek ünnep- és mindennapjaikról, eljuttatva a mai kor emberéhez küzdelmeik, örömeik varázslatos és egyben tanulságos krónikáját. Célunk, hogy ezt a gazdag örökséget továbbadjuk.
A Legendárium feladata, hogy ezt az örökséget közérthetően, a mai kor követelményeinek megfelelően mutassa be a gyerekeknek, ugyanakkor arra is törekszik, hogy a felnőtteket is visszacsalogassa a mesék, a csodák, az álmodozás világába. Álmodozni pedig mindenki tud és szeret; a kedves Olvasónak csupán az első lépést kell megtenni, és máris rátalál a legendák földjére vezető útra. Olvassák tehát gyerekeiknek, egymásnak ezeket a történeteket, barangoljanak Székelyföld különböző tájegységein, találkozzanak régi idők hőseivel, az őket segítő tündérekkel, óriásokkal, adják át magukat a legendák csodás mesevilágának..
Köszönetet mondunk Kányádi Sándornak, aki rendelkezésünkre bocsátotta a Bánatos királylány kútja című meséjét. Ezzel indul a barangolás a székelyföldi legendák közt, hiszen a legjobb példa arra, hogyan ragadja meg egy kisgyermek képzeletét egy mese, hogyan kel életre egy forrás, miután elmesélték neki annak mondáját. A kisgyermek képzeletében attól kezdve ez nem csupán egy forrás, hanem a forrás, nem csak egy tájkép része, hanem része az ő életének is. Szeretnénk, ha a Legendáriumban szereplő régmúlt események az olvasó életének szerves részeivé válnának.
Megjelent a Székelyföldi Legendárium könyve és térképe. A könyv 156 székelyföldi mondát és legendát tartalaz. A könyv Orbán Balázs, Benedek Elek, Ambrus Lajos és még számos néprajzos gyűjtését veszi alapul. A szövegeket Kudelász Nóbel író fogalmazta át, egy a mai gyermekek által könnyen befogadható és olvasmányos nyelvezetre. Az illusztrációkat Márton Erika képzőművész rajzolta, rajzait Cseke Tímea és János Levente dolgozták fel számítógépes módszerekkel. A könyvet Pálfi Csaba tervezte, a korrektúrát Sebestyén Klára és Dr. Szakács István Péter végezték.
A könyv paraméterei: A4-es formátum, 224 oldal színes illusztrációkkal. A könyvet 10 ezer példányban nyomtatták ki. A könyvet kiegészíti a székely meseországot ábrázoló Székelyföldi Legendárium térkép, melynek méretei 70 x 100 centiméter és minden magyar gyermek szobájának kiváló dísze lehet. A fontosabb székelyföldi településnevek mellett ott vannak a mondák és legendák rajzai. A rajzokat betű és szám kódokkal jelötük, melyek segítségével könnyedén megtalálhatjuk a hozzájuk kapcsolódó történeteket.
A könyv hátoldalán pedig zárszóként pedig Böjte Csaba testvér üzenetét olvashatjuk: „Igazából minden történet arról szól, hogy érdemes jónak, kitartónak, bátornak lenni, mert a jó előbb-utóbb elnyeri a jutalmát. És hogyha ez olyan sokszor bejött, hát akkor miért ne jönne be a mi életünkben is?"
A könyv megrendelhető a www.legendarium.ro honlapon.
Erdély.ma
2012. július 20.
Népszavazás: menni vagy otthon maradni?
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő. Eközben nem minden RMDSZ-es politikus ért egyet a szövetség vezetésének álláspontjával, miszerint a Szociálliberális Unió (USL) és Traian Băsescu felfüggesztett államfő közötti konfliktusban nem foglalnak hivatalosan állást egyik fél mellett sem. Összeállításunkban RMDSZ-es politikusokat kérdeztünk a referendumról.
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – jelentette be csütörtökön a megyeszékhelyen Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Mint mondta, a három székely megyéért felelős kormánytagként fontosnak tartotta, hogy az ország vezetői a helyszínen értesüljenek a közösség problémáiról, a találkozó helyszíneként, mint Hargita megyei lakos, Csíkszeredát javasolta. A miniszter a július 29-i referendum előkészítését is ellenőrizte, mint mondta, mindent rendben talált. Sajtótájékoztatóján úgy értékelte, különleges politikai helyzetben van az ország, Traian Băsescu államelnök tisztségéből történő felfüggesztése alkotmányos módon történt.
„Kampány van, sértések is elhangzanak. Én bízom benne, hogy 29-én a szavazópolgárok nagy számban lesznek jelen a referendumon, és nagy számban fognak szavazni. Mindenkit arra kérek, hogy vegyen részt a népszavazáson, és belátása szerint szavazzon” – mondta Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Borboly: otthon kell maradni!
Ennek az ellenkezőjét vallja viszont Borboly Csaba, a Csík területi RMDSZ-szervezet és a Hargita Megyei Tanács elnöke. „Az erdélyi magyaroknak otthon kellene maradniuk a július 29-ei referendumon” – vallja Borboly Csaba, akit többszöri megkeresésünkre sem sikerült elérnünk. A politikus viszont korábban a Maszol.ro portálnak úgy nyilatkozott, a nemzeti liberálisok, illetve a szociáldemokraták „padlóra kerültek”, „szétverték magukat” az államfő felfüggesztésével, illetve azzal, hogy Brüsszel nyomására meghátrálni kényszerültek a referendumtörvény ügyében.
Borboly szerint az USL-nek nem lesz 70 százalékos parlamenti többsége az őszi választások után, s akkor az RMDSZ újra a mérleg nyelve lehet. Mint leszögezte, Erdélyben az USL az RMDSZ politikai ellenfele, hiszen ők foglalták el azokat az önkormányzati tisztségeket, melyeket korábban az RMDSZ töltött be. Borboly szerint ugyanakkor az RMDSZ-nek nem kell részt vennie a „Dâmboviţa-parti bokszmeccsben”, nem kell bírói szerepet játszania.
A székely politikus továbbá arról is beszélt, hogy nem tud kiállni olyan politikusok mellett, mint Crin Antonescu, aki megbuktatta a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyét, aki hatalomra kerülése után hetente kisebbségellenes és demokráciaellenes döntéseket hozott. „Ha most Traian Băsescu leváltása mellett kampányolnék, akkor azt a Crin Antonescut támogatnám, akit nem tudok támogatni” – összegzett Borboly Csaba
Eckstein újfent Băsescu mellett
Eközben a korábban az államfő tanácsosaként tevékenykedő Eckstein-Kovács Péter egyértelműen leszögezte lapunk megkeresésére, hogy ő Traian Băsescu felfüggesztése ellen fog szavazni. „Alapvetően helyesnek tartom az RMDSZ lelkiismereti szavazást javasló döntését, hiszen a magyar közösségen belül is a megosztottság uralkodik, kár lett volna a 2007-es hibát megismételni, amikor a szövetség egyértelműen az államfő leváltása mellett foglalt állást, ugyanakkor most Băsescu felfüggesztése során is súlyosan megsértették a jogállami gyakorlatot” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus.
Hozzáfűzte: egy nemzeti kisebbség számára az a legfontosabb, hogy a törvényesség és a jogállamiság ne sérüljön. Mint részletezte: nem kívánja tagadni, hogy az államfő követett el hibákat, de meglátásţban nem történt olyan súlyos alkotmánysértés, amely indokolná a felfüggesztését. Eckstein-Kovács szerint ugyanakkor a szavazástól távolmaradás nem követendő út, hiszen az ember akkor teljes jogú állampolgár, ha elmegy szavazni. Mint ismeretes, Eckstein-Kovács Péter korábban lelkiismereti okokból mondott le államtanácsosi tisztségéről, mert nem értett egyet Băsescu verespataki bányaberuházást támogató politikájával.
Antal Árpád kimaradna ebből a játszmából
Az államelnök leváltására kiírt referendumon „dupla vagy semmi” játszmát kezdett a két román politikai pólus, egyik oldalon a Szociálliberális Unió (USL), a másik oldalon pedig a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi elnöke hangsúlyozta, az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy ebben a játszmában részt vegyen, egyik vagy a másik oldalon elkötelezve magát, hiszen ha a „semmi” változat jön be, akkor képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság.
„Az egyetlen helyes döntés, az egyetlen járható út, ha a magyarok lelkiismeretére bízzuk, hogy elmennek vagy sem szavazni a referendumon, mint ahogy azt is, hogy az államfő menesztése ellen vagy mellette foglalnak állást. Az államfő menesztéséről szóló parlamenti szavazás kapcsán is úgy gondoltam, nem szabad egyértelműen állást foglalnunk sem Traian Băsescu felfüggesztése ellen, sem mellette” – szögezte le Antal Árpád.
Szavazás, lelkiismeret szerint
Hasonlóképpen amellett foglalt állást, hogy el kell menni szavazni Frunda György Maros megyei RMDSZ-es szenátor is, igaz, ő nem árulta el hogyan szavaz, s az erdélyi magyarságnak is azt tanácsolja – akárcsak a szövetség által kiadott hivatalos állásfoglalás –, hogy voksoljanak lelkiismeretük szerint. Mint kérdésünkre leszögezte, csak annak erkölcsi alapja, hogy felelősségre vonja a politikust, aki elmegy szavazni, így szerinte az nem lehet megoldás, hogy érvénytelenítjük a referendumot, azzal, hogy nem lesz elég résztvevő.
„Az RMDSZ-re nagy nyomás nehezedett, és nem volt elég idő, hogy kialakulhasson a konszenzus ebben a kérdésben. A különböző tisztségviselők, a különböző régiók képviselői másként látják a kérdést: van, aki azt mondja, Băsescu államelnököt mindenképpen le kell váltani, hiszen az elmúlt években alkotmányellenes volt a magatartása, mások viszont azt nézik, ki kerülne a helyére, hiszen Crin Antonescunak több magyarellenes megnyilvánulása volt. És valójában ez az erdélyi átlag magyar dilemmája is” – fogalmazta meg Frunda György.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke sem látja másképp a helyzetet. Megkeresésünkre leszögezte, minden felelős erdélyi magyar politikus csak arra buzdíthatja az erdélyi magyarságot, hogy minden választáson legyen ott, hiszen „nem tehetünk úgy, mintha nem Romániában élnénk, mintha az itt meghozott döntések bennünket nem érintenének”. Szabó szerint arról, hogy az emberek miként szavazzanak, a közéleti szereplők csak a személyes véleményüket közölhetik, nem a szervezeti állásfoglalást.
„Nehéz meggyőzni a köztisztviselőket vagy a pedagógusokat, akik megélték a drasztikus fizetéscsökkentést, hogy támogassák az államfőt, ám a demokratákkal is nehéz elfogadtatni a jelenlegi állapotokat. Éppen ezért mindenkinek saját szubjektív véleményét és értékrendjét kell előtérbe helyeznie a döntéskor” – vallja Szabó Ödön, aki szerint az a legjobb döntés, ami a jelenlegi politikai válságot minél gyorsabban lezárja. „Az államelnök és a miniszterelnök egyértelművé tették, hogy nem tudnak együtt dolgozni, így a legjobb, ha véget vetünk a krízisnek. Az elmúlt három hétben elszabadult az euró, a dollár árfolyama, drágult az üzemanyag, ez senkinek, az erdélyi magyarságnak sem jó, ennek az állapotnak kell véget vetni” – szögezte le Szabó Ödön.
A Szatmár megyei RMDSZ a választókra bízza, hogy az elnök menesztése mellett vagy az ellen szavaznak. „Mind a központi, mind helyi szinten sokszor és sokan elemeztük a politikai helyzetet az RMDSZ-en belül – részletezte érdeklődésünkre Őri-Pákay Franciska, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. – Mindig vannak pró és kontra érvek, amelyek súlyától függ, hogy a mérleg melyik oldalra billen majd el a döntéshozatalnál. Mindig arra biztatjuk – személy szerint én is – a választókat, hogy éljenek jogaikkal, menjenek el szavazni, hiszen ez a legalapvetőbb módja a vélemény kinyilvánításának. Megszokhatták eddig, hogy kidolgozott stratégia melletti voksra biztattuk a magyar választókat. Most azonban – hangsúlyozom, hogy az aktuális helyzetet figyelembe véve – úgy gondoljuk, hogy az a leghelyesebb, ha a Szatmár megyei magyar választópolgároknak azt javasoljuk, hogy július 29-én a szavazófülke magányában döntsenek belátásuk és lelkiismeretük szerint”.
Băsescu mellett az EMNP és az MPP
Az RMDSZ állásfoglalásától eltérően a másik két romániai magyar politikai alakulat – mint arról beszámoltunk – Traian Băsescu államfő felfüggesztése ellen foglal állást. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyar közösséget megosztja Traian Băsescu személye, a felfüggesztett államfőnek hívei is, ellenségei is vannak a közösségben, s mindenkinek nagyon pontosan kialakított véleménye van a leváltásról. „Úgy gondoljuk, hogy az erdélyi magyar emberek képesek racionálisan dönteni ebben a kérdésben, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson. Mi nem fogunk senki mellett és senki ellen kampányolni” – összegezte az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke eközben úgy véli, nem a román pártok belügye, hanem valamennyi romániai polgár ügye, hogy mi történik az országban.
Szerinte becsületes ember csakis a balliberális hatalom jogállamiság elleni támadássorozatával szemben foglalhat állást. „Nem valamely politikai erő ellen vagy mellett kell kiállni, hanem a megengedhetetlen praktikákat kell elutasítani” – jelentette ki az EMNP elnöke. Toró szerint a június 29-i népszavazás arról fog szólni, engedi-e a nép, hogy „a szociálliberális boszorkánykonyhákban kifőzött praktikák intézményesüljenek”. Ha igen, Toró szerint „posztkommunista restauráció” alakul ki, és hosszú időre elszigetelődik Románia. Az említett restauráció lényegét úgy fogalmazta meg, hogy „az ügyeskedőknek áll a zászló, és a törvénytisztelő ember rosszul jár”.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is az államfő tervezett leváltásának a módszerét kifogásolta. Szerinte a leváltás irányába tett lépések „a jogállamiság megkérdőjelezését és a demokratikus berendezkedés megingását” jelentik. „Féltem az erdélyi magyar nemzeti közösséget, ha egy ilyen Romániában kell megélnünk a hétköznapjainkat” – jelentette ki Szász Jenő.
Az MPP elnöke azt is hozzátette, hogy Traian Băsescunak a megszorító intézkedésekben vállalt aktív szerepe negatív üzenetet is hordozott, és ez az államfő népszerűségvesztésével járt. Szerinte azokra az emberekre is gondolni kell a kérdés megítélésekor, akik számára rossz fordulatot hozott az utóbbi négy év. Szász szerint a nemzeti közösség törekvései szempontjából ideális államfő nincs, és úgy látszik, hogy „rosszabb jön, mint aki elmegy”. Így hát a „kisebbik rossz elve” is arra inti őket, hogy ne támogassák az államfő leváltását.
Krónika (Kolozsvár)
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő. Eközben nem minden RMDSZ-es politikus ért egyet a szövetség vezetésének álláspontjával, miszerint a Szociálliberális Unió (USL) és Traian Băsescu felfüggesztett államfő közötti konfliktusban nem foglalnak hivatalosan állást egyik fél mellett sem. Összeállításunkban RMDSZ-es politikusokat kérdeztünk a referendumról.
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – jelentette be csütörtökön a megyeszékhelyen Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Mint mondta, a három székely megyéért felelős kormánytagként fontosnak tartotta, hogy az ország vezetői a helyszínen értesüljenek a közösség problémáiról, a találkozó helyszíneként, mint Hargita megyei lakos, Csíkszeredát javasolta. A miniszter a július 29-i referendum előkészítését is ellenőrizte, mint mondta, mindent rendben talált. Sajtótájékoztatóján úgy értékelte, különleges politikai helyzetben van az ország, Traian Băsescu államelnök tisztségéből történő felfüggesztése alkotmányos módon történt.
„Kampány van, sértések is elhangzanak. Én bízom benne, hogy 29-én a szavazópolgárok nagy számban lesznek jelen a referendumon, és nagy számban fognak szavazni. Mindenkit arra kérek, hogy vegyen részt a népszavazáson, és belátása szerint szavazzon” – mondta Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Borboly: otthon kell maradni!
Ennek az ellenkezőjét vallja viszont Borboly Csaba, a Csík területi RMDSZ-szervezet és a Hargita Megyei Tanács elnöke. „Az erdélyi magyaroknak otthon kellene maradniuk a július 29-ei referendumon” – vallja Borboly Csaba, akit többszöri megkeresésünkre sem sikerült elérnünk. A politikus viszont korábban a Maszol.ro portálnak úgy nyilatkozott, a nemzeti liberálisok, illetve a szociáldemokraták „padlóra kerültek”, „szétverték magukat” az államfő felfüggesztésével, illetve azzal, hogy Brüsszel nyomására meghátrálni kényszerültek a referendumtörvény ügyében.
Borboly szerint az USL-nek nem lesz 70 százalékos parlamenti többsége az őszi választások után, s akkor az RMDSZ újra a mérleg nyelve lehet. Mint leszögezte, Erdélyben az USL az RMDSZ politikai ellenfele, hiszen ők foglalták el azokat az önkormányzati tisztségeket, melyeket korábban az RMDSZ töltött be. Borboly szerint ugyanakkor az RMDSZ-nek nem kell részt vennie a „Dâmboviţa-parti bokszmeccsben”, nem kell bírói szerepet játszania.
A székely politikus továbbá arról is beszélt, hogy nem tud kiállni olyan politikusok mellett, mint Crin Antonescu, aki megbuktatta a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyét, aki hatalomra kerülése után hetente kisebbségellenes és demokráciaellenes döntéseket hozott. „Ha most Traian Băsescu leváltása mellett kampányolnék, akkor azt a Crin Antonescut támogatnám, akit nem tudok támogatni” – összegzett Borboly Csaba
Eckstein újfent Băsescu mellett
Eközben a korábban az államfő tanácsosaként tevékenykedő Eckstein-Kovács Péter egyértelműen leszögezte lapunk megkeresésére, hogy ő Traian Băsescu felfüggesztése ellen fog szavazni. „Alapvetően helyesnek tartom az RMDSZ lelkiismereti szavazást javasló döntését, hiszen a magyar közösségen belül is a megosztottság uralkodik, kár lett volna a 2007-es hibát megismételni, amikor a szövetség egyértelműen az államfő leváltása mellett foglalt állást, ugyanakkor most Băsescu felfüggesztése során is súlyosan megsértették a jogállami gyakorlatot” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus.
Hozzáfűzte: egy nemzeti kisebbség számára az a legfontosabb, hogy a törvényesség és a jogállamiság ne sérüljön. Mint részletezte: nem kívánja tagadni, hogy az államfő követett el hibákat, de meglátásţban nem történt olyan súlyos alkotmánysértés, amely indokolná a felfüggesztését. Eckstein-Kovács szerint ugyanakkor a szavazástól távolmaradás nem követendő út, hiszen az ember akkor teljes jogú állampolgár, ha elmegy szavazni. Mint ismeretes, Eckstein-Kovács Péter korábban lelkiismereti okokból mondott le államtanácsosi tisztségéről, mert nem értett egyet Băsescu verespataki bányaberuházást támogató politikájával.
Antal Árpád kimaradna ebből a játszmából
Az államelnök leváltására kiírt referendumon „dupla vagy semmi” játszmát kezdett a két román politikai pólus, egyik oldalon a Szociálliberális Unió (USL), a másik oldalon pedig a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi elnöke hangsúlyozta, az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy ebben a játszmában részt vegyen, egyik vagy a másik oldalon elkötelezve magát, hiszen ha a „semmi” változat jön be, akkor képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság.
„Az egyetlen helyes döntés, az egyetlen járható út, ha a magyarok lelkiismeretére bízzuk, hogy elmennek vagy sem szavazni a referendumon, mint ahogy azt is, hogy az államfő menesztése ellen vagy mellette foglalnak állást. Az államfő menesztéséről szóló parlamenti szavazás kapcsán is úgy gondoltam, nem szabad egyértelműen állást foglalnunk sem Traian Băsescu felfüggesztése ellen, sem mellette” – szögezte le Antal Árpád.
Szavazás, lelkiismeret szerint
Hasonlóképpen amellett foglalt állást, hogy el kell menni szavazni Frunda György Maros megyei RMDSZ-es szenátor is, igaz, ő nem árulta el hogyan szavaz, s az erdélyi magyarságnak is azt tanácsolja – akárcsak a szövetség által kiadott hivatalos állásfoglalás –, hogy voksoljanak lelkiismeretük szerint. Mint kérdésünkre leszögezte, csak annak erkölcsi alapja, hogy felelősségre vonja a politikust, aki elmegy szavazni, így szerinte az nem lehet megoldás, hogy érvénytelenítjük a referendumot, azzal, hogy nem lesz elég résztvevő.
„Az RMDSZ-re nagy nyomás nehezedett, és nem volt elég idő, hogy kialakulhasson a konszenzus ebben a kérdésben. A különböző tisztségviselők, a különböző régiók képviselői másként látják a kérdést: van, aki azt mondja, Băsescu államelnököt mindenképpen le kell váltani, hiszen az elmúlt években alkotmányellenes volt a magatartása, mások viszont azt nézik, ki kerülne a helyére, hiszen Crin Antonescunak több magyarellenes megnyilvánulása volt. És valójában ez az erdélyi átlag magyar dilemmája is” – fogalmazta meg Frunda György.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke sem látja másképp a helyzetet. Megkeresésünkre leszögezte, minden felelős erdélyi magyar politikus csak arra buzdíthatja az erdélyi magyarságot, hogy minden választáson legyen ott, hiszen „nem tehetünk úgy, mintha nem Romániában élnénk, mintha az itt meghozott döntések bennünket nem érintenének”. Szabó szerint arról, hogy az emberek miként szavazzanak, a közéleti szereplők csak a személyes véleményüket közölhetik, nem a szervezeti állásfoglalást.
„Nehéz meggyőzni a köztisztviselőket vagy a pedagógusokat, akik megélték a drasztikus fizetéscsökkentést, hogy támogassák az államfőt, ám a demokratákkal is nehéz elfogadtatni a jelenlegi állapotokat. Éppen ezért mindenkinek saját szubjektív véleményét és értékrendjét kell előtérbe helyeznie a döntéskor” – vallja Szabó Ödön, aki szerint az a legjobb döntés, ami a jelenlegi politikai válságot minél gyorsabban lezárja. „Az államelnök és a miniszterelnök egyértelművé tették, hogy nem tudnak együtt dolgozni, így a legjobb, ha véget vetünk a krízisnek. Az elmúlt három hétben elszabadult az euró, a dollár árfolyama, drágult az üzemanyag, ez senkinek, az erdélyi magyarságnak sem jó, ennek az állapotnak kell véget vetni” – szögezte le Szabó Ödön.
A Szatmár megyei RMDSZ a választókra bízza, hogy az elnök menesztése mellett vagy az ellen szavaznak. „Mind a központi, mind helyi szinten sokszor és sokan elemeztük a politikai helyzetet az RMDSZ-en belül – részletezte érdeklődésünkre Őri-Pákay Franciska, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. – Mindig vannak pró és kontra érvek, amelyek súlyától függ, hogy a mérleg melyik oldalra billen majd el a döntéshozatalnál. Mindig arra biztatjuk – személy szerint én is – a választókat, hogy éljenek jogaikkal, menjenek el szavazni, hiszen ez a legalapvetőbb módja a vélemény kinyilvánításának. Megszokhatták eddig, hogy kidolgozott stratégia melletti voksra biztattuk a magyar választókat. Most azonban – hangsúlyozom, hogy az aktuális helyzetet figyelembe véve – úgy gondoljuk, hogy az a leghelyesebb, ha a Szatmár megyei magyar választópolgároknak azt javasoljuk, hogy július 29-én a szavazófülke magányában döntsenek belátásuk és lelkiismeretük szerint”.
Băsescu mellett az EMNP és az MPP
Az RMDSZ állásfoglalásától eltérően a másik két romániai magyar politikai alakulat – mint arról beszámoltunk – Traian Băsescu államfő felfüggesztése ellen foglal állást. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyar közösséget megosztja Traian Băsescu személye, a felfüggesztett államfőnek hívei is, ellenségei is vannak a közösségben, s mindenkinek nagyon pontosan kialakított véleménye van a leváltásról. „Úgy gondoljuk, hogy az erdélyi magyar emberek képesek racionálisan dönteni ebben a kérdésben, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson. Mi nem fogunk senki mellett és senki ellen kampányolni” – összegezte az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke eközben úgy véli, nem a román pártok belügye, hanem valamennyi romániai polgár ügye, hogy mi történik az országban.
Szerinte becsületes ember csakis a balliberális hatalom jogállamiság elleni támadássorozatával szemben foglalhat állást. „Nem valamely politikai erő ellen vagy mellett kell kiállni, hanem a megengedhetetlen praktikákat kell elutasítani” – jelentette ki az EMNP elnöke. Toró szerint a június 29-i népszavazás arról fog szólni, engedi-e a nép, hogy „a szociálliberális boszorkánykonyhákban kifőzött praktikák intézményesüljenek”. Ha igen, Toró szerint „posztkommunista restauráció” alakul ki, és hosszú időre elszigetelődik Románia. Az említett restauráció lényegét úgy fogalmazta meg, hogy „az ügyeskedőknek áll a zászló, és a törvénytisztelő ember rosszul jár”.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is az államfő tervezett leváltásának a módszerét kifogásolta. Szerinte a leváltás irányába tett lépések „a jogállamiság megkérdőjelezését és a demokratikus berendezkedés megingását” jelentik. „Féltem az erdélyi magyar nemzeti közösséget, ha egy ilyen Romániában kell megélnünk a hétköznapjainkat” – jelentette ki Szász Jenő.
Az MPP elnöke azt is hozzátette, hogy Traian Băsescunak a megszorító intézkedésekben vállalt aktív szerepe negatív üzenetet is hordozott, és ez az államfő népszerűségvesztésével járt. Szerinte azokra az emberekre is gondolni kell a kérdés megítélésekor, akik számára rossz fordulatot hozott az utóbbi négy év. Szász szerint a nemzeti közösség törekvései szempontjából ideális államfő nincs, és úgy látszik, hogy „rosszabb jön, mint aki elmegy”. Így hát a „kisebbik rossz elve” is arra inti őket, hogy ne támogassák az államfő leváltását.
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 20.
Nem lesz „magyar válogatott”
Nem veszik komolyan Szász Jenő MPP-elnöknek az erdélyi magyar választási szövetség létrehozására vonatkozó javaslatait a többi magyar párt vezetői, ám foglalkoztatja őket az együttműködés valamilyen formája – nyilatkozták a Krónika által megkeresett politikusok. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a pártfúziót sem tartja kizártnak pártja és a Magyar Polgári Párt (MPP) között, míg Kovács Péter RMDSZ-főtitkár csak a szövetség ernyője alatt tartja lehetségesnek az együttműködést.
Mint arról beszámoltunk, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke magyar választási szövetség megalapítását javasolja a magyar pártoknak. A Magyarok Szövetsége néven bejegyzendő szervezet egyfajta nemzeti „válogatottként” indulhatna a parlamenti választásokon. Az MPP elnöke úgy látja, a válogatott tíz játékosa közül nyolcat adna az RMDSZ, és egyet-egyet az MPP, valamint az EMNP, a helyhatósági választási eredményekből kiindulva, amikor szerinte az RMDSZ 81 százalékos, az MPP 10 százalékos, míg az EMNP 9 százalékos támogatottságot szerzett az erdélyi magyarság körében.
Toró: EMNP–MPP-pártfúzió sem kizárt
„Szász Jenő kósza ötleteit nem szeretném kommentálni, viszont az erdélyi magyar pártok együttműködése a hosszú távú céljaink szempontjából is fontos, ezért foglalkoztat bennünket” – nyilatkozta a Krónikának Toró T. Tibor. A néppárt elnöke emlékeztetett, hogy már a helyhatósági választások előtt megfogalmazták az új egység elvét, amely szerint minden erdélyi magyar megtalálhatja az értékrendjének megfelelő politikai szervezetet, amelyek együttműködnek, amikor közös fellépésre van szükség.
A parlamenti választások előtt nem konfrontációra, hanem együttműködésre van szükség, hangsúlyozta Toró, és úgy vélte, ez több szakaszban valósulhat meg, első lépésben az EMNP és az MPP között fűznék szorosabbra a szálakat, hiszen a két párt között nincsenek értékrendi különbségek. „Az EMNP a pártfúzióra is készen áll, a labda jelenleg az MPP térfelén pattog, bízunk benne, hogy a polgáriak az őszi kongresszuson meghozzák azokat a döntéseket, amelyek elhárítják az akadályt az együttműködés elől” – mondta Toró T. Tibor, aki korábban ugyancsak lapunknak úgy fogalmazott, hogy az EMNP és az MPP közötti együttműködés egyetlen akadálya Szász Jenő személye.
Toró szerint a júniusi kampányban sok tehetséges közéleti ember mutatkozott meg az MPP színeiben, ezeknek és a mértékadó vezetőknek a reakcióját várják. Az RMDSZ-szel való együttműködésről a néppárt elnöke kifejtette, azt a legtöbb szavazatot begyűjtött erdélyi magyar pártnak kell kezdeményeznie. A párbeszédre megvan az intézmény, a 2009-ben alakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot érdemes lenne újragondolni, tartalommal feltölteni. A jövő heti Bálványosi Nyári Szabadegyetemen lehetőség lenne a háttérbeszélgetésekre, de azután is kerülne alkalom arra, hogy a párbeszédet kimozdítsák a holtpontról, vélte Toró T. Tibor.
Kovács: összefogás csak RMDSZ-ernyő alatt
Szász Jenő javaslatait több okból sem lehet komolyan venni – fejtette ki a Krónika megkeresésére Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára elmondta: Szász jól tudja, hogy a romániai párttörvény szerint a főügyész bármikor kezdeményezheti az MPP felszámolását, hiszen a polgári párt a két utolsó választáson nem szerezte meg az 50 ezer támogató szavazatot. „Szász keresi a kiutat, hogy a politikai életben maradhasson” – vélte Kovács Péter, aki jó ötletnek tartja, hogy az erdélyi magyarság válogatottal szerepeljen a politikai harcban, de megfogalmazása szerint „egyetlen válogatottba sem hívnak játékosokat a harmadik ligából”.
Kifejtette: a két frissen bejegyzett erdélyi magyar párt kudarcot vallott a helyhatósági választásokon, semmi nem utal arra, hogy erre a helyzetre egy harmadik párt, választási szövetség megalakítása lenne a megoldás. „Az összefogás az RMDSZ ernyője alatt valósulhat meg, ez az ernyő lehet, hogy kopott, helyenként becsöpög a víz, de az erdélyi magyarság 90 százalékának a támogatottságát élvezi” – jelentette ki Kovács Péter.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
Nem veszik komolyan Szász Jenő MPP-elnöknek az erdélyi magyar választási szövetség létrehozására vonatkozó javaslatait a többi magyar párt vezetői, ám foglalkoztatja őket az együttműködés valamilyen formája – nyilatkozták a Krónika által megkeresett politikusok. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a pártfúziót sem tartja kizártnak pártja és a Magyar Polgári Párt (MPP) között, míg Kovács Péter RMDSZ-főtitkár csak a szövetség ernyője alatt tartja lehetségesnek az együttműködést.
Mint arról beszámoltunk, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke magyar választási szövetség megalapítását javasolja a magyar pártoknak. A Magyarok Szövetsége néven bejegyzendő szervezet egyfajta nemzeti „válogatottként” indulhatna a parlamenti választásokon. Az MPP elnöke úgy látja, a válogatott tíz játékosa közül nyolcat adna az RMDSZ, és egyet-egyet az MPP, valamint az EMNP, a helyhatósági választási eredményekből kiindulva, amikor szerinte az RMDSZ 81 százalékos, az MPP 10 százalékos, míg az EMNP 9 százalékos támogatottságot szerzett az erdélyi magyarság körében.
Toró: EMNP–MPP-pártfúzió sem kizárt
„Szász Jenő kósza ötleteit nem szeretném kommentálni, viszont az erdélyi magyar pártok együttműködése a hosszú távú céljaink szempontjából is fontos, ezért foglalkoztat bennünket” – nyilatkozta a Krónikának Toró T. Tibor. A néppárt elnöke emlékeztetett, hogy már a helyhatósági választások előtt megfogalmazták az új egység elvét, amely szerint minden erdélyi magyar megtalálhatja az értékrendjének megfelelő politikai szervezetet, amelyek együttműködnek, amikor közös fellépésre van szükség.
A parlamenti választások előtt nem konfrontációra, hanem együttműködésre van szükség, hangsúlyozta Toró, és úgy vélte, ez több szakaszban valósulhat meg, első lépésben az EMNP és az MPP között fűznék szorosabbra a szálakat, hiszen a két párt között nincsenek értékrendi különbségek. „Az EMNP a pártfúzióra is készen áll, a labda jelenleg az MPP térfelén pattog, bízunk benne, hogy a polgáriak az őszi kongresszuson meghozzák azokat a döntéseket, amelyek elhárítják az akadályt az együttműködés elől” – mondta Toró T. Tibor, aki korábban ugyancsak lapunknak úgy fogalmazott, hogy az EMNP és az MPP közötti együttműködés egyetlen akadálya Szász Jenő személye.
Toró szerint a júniusi kampányban sok tehetséges közéleti ember mutatkozott meg az MPP színeiben, ezeknek és a mértékadó vezetőknek a reakcióját várják. Az RMDSZ-szel való együttműködésről a néppárt elnöke kifejtette, azt a legtöbb szavazatot begyűjtött erdélyi magyar pártnak kell kezdeményeznie. A párbeszédre megvan az intézmény, a 2009-ben alakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot érdemes lenne újragondolni, tartalommal feltölteni. A jövő heti Bálványosi Nyári Szabadegyetemen lehetőség lenne a háttérbeszélgetésekre, de azután is kerülne alkalom arra, hogy a párbeszédet kimozdítsák a holtpontról, vélte Toró T. Tibor.
Kovács: összefogás csak RMDSZ-ernyő alatt
Szász Jenő javaslatait több okból sem lehet komolyan venni – fejtette ki a Krónika megkeresésére Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára elmondta: Szász jól tudja, hogy a romániai párttörvény szerint a főügyész bármikor kezdeményezheti az MPP felszámolását, hiszen a polgári párt a két utolsó választáson nem szerezte meg az 50 ezer támogató szavazatot. „Szász keresi a kiutat, hogy a politikai életben maradhasson” – vélte Kovács Péter, aki jó ötletnek tartja, hogy az erdélyi magyarság válogatottal szerepeljen a politikai harcban, de megfogalmazása szerint „egyetlen válogatottba sem hívnak játékosokat a harmadik ligából”.
Kifejtette: a két frissen bejegyzett erdélyi magyar párt kudarcot vallott a helyhatósági választásokon, semmi nem utal arra, hogy erre a helyzetre egy harmadik párt, választási szövetség megalakítása lenne a megoldás. „Az összefogás az RMDSZ ernyője alatt valósulhat meg, ez az ernyő lehet, hogy kopott, helyenként becsöpög a víz, de az erdélyi magyarság 90 százalékának a támogatottságát élvezi” – jelentette ki Kovács Péter.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 20.
Átíródhat egy csíki falu múltja
Régészeti ásatások folynak Csíkvacsárcsiban a volt mezőgazdasági istállók közelében. A domboldalon található lelőhelyet Sándor-kúria néven ismeri a helytörténeti kutatás, sok legenda kapcsolódik hozzá, de kevés írott adatot lehet találni róla. Idén júliusban egy régészcsapat a hely történelmét kezdte feltárni. Botár István régésszel, a Csíki Székely Múzeum munkatársával beszélgettünk.
– Mit lehet tudni előzetesen a lelőhelyről?
– Orbán Balázs részletesen beszámolt az itt található, az ő korában még jól látható romokról. Korabeli történetírás nyomán azt állította, hogy itt található az úgynevezett Csík-ház vagy Sándor-kúria. 1909-ben egy Józsa nevű tanár részletesen fölmérte a falakat, amelyek a helyiek elbeszélései alapján még néhány évtizede is láthatóak voltak. Később elhordták ezeket.
– Mikor állhatott az épület?
– Az eddig feltárt romok alapján elmondhatjuk, hogy a 16. században biztos, hogy lakták, majd nem sokkal ezt követően el is hagyhatták. Nem tudjuk, hogy kik lakhattak itt, igaz a helyi hagyomány Sándor-kúriának nevezi, de a középkori forrásokban nem szerepel ilyen családnév. Valószínűbb, hogy inkább a 18. században, éppen a történészek által hamisítványnak tartott Csíki Székely Krónika megjelenése nyomán ragadhatott rá ez a név. A 16. században Vacsárcsiban előkelőkként csak a Fejérek éltek. Pontosabban, egy Fejér Györgyről írnak a források, aki az egyetlen jelentősebb birtokos volt a környéken, valószínű, hogy ez a hatalmas kiterjedésű épületegyüttes az övé volt. A romok és a leletek egyértelműen arra utalnak, hogy egy késő középkori székely előkelő udvarháza helyezkedett itt el.
– Pontosabban mekkora területen találhatók ezek a romok, leletek?
– Azt tudjuk, hogy a beomlott pincék elég nagy területen helyezkednek el. A most is jól látható telekhatárok alapján arra következtettünk, hogy a kúria és a melléképületei körülbelül kéthektáros területen húzódnak. A keleti szélen például a teraszos szántás megáll a kúria (castellum?) kerítésénél.
– Többet nem lehet tudni előzetesen az épületről?
– Egy több száz éve lepusztult állapotban lévő épületről van itt szó, amelynek a tulajdonosát sem ismerhetjük. Gyakorlatilag a régészeti kutatás döntheti el, hogy mikor épült, milyen társadalmi réteg lakhatta. Már most nagyon izgalmas ez az ásatás, mert a jól látható kőfalakon kívül, amelyek középkoriak, korábbi nyomok is előkerültek, amelyek 14–15., illetve 13. századiak. Külön kiemelnék egy Árpád-kori tüskés sarkantyút. Ez utóbbi nemcsak azt igazolja, hogy akkoriban itt is laktak a dombtetőn, a Rákos-patak jobb oldali partján, hanem, hogy lovas, katona rangú-jogállású lehetett az illető. Mindenképp a falu az Árpád-kor derekán már idáig kiterjedt.
– Hogyan folyik az ásatás?
– Ez az első alkalom, hogy itt régészeti kutatás folyik, az ásatás a Hargita Megye Önkormányzatának Örökségvédelmi Közszolgálata, továbbá a szentmihályi önkormányzat és a vacsárcsi közbirtokosság, illetve Sógor Csaba EP- képviselő és családja támogatásával a Csíki Székely Múzeum szervezésében folyik. A múzeumban raktározzuk el a leleteket. A kutatócsoport háromnegyedét a budapesti ELTE magyar középkori és kora újkori Régészeti Tanszék hallgatói teszik ki, akik dr. Mordovin Maxim egyetemi tanár vezetésével itt végzik a nyári gyakorlatukat. Ezenkívül jöttek régészhallgatók a kolozsvári egyetemről is. Valószínű, hogy a hónap végéig itt végzünk, a leletanyagot a múzeumba szállítjuk, mindent megfelelően dokumentálunk, majd a falakat meg visszafedjük, hogy megóvjuk őket a téli viszontagságoktól.
– Azt még nem lehet tudni, hogy hol található a főépület?
– Egyelőre nem, legalábbis amíg meg nem érkeznek a nemrégiben elvégzett talajradar-vizsgálat eredményei. Addig is szondázunk, szelvényeket nyitunk, az eltelt két hét folyamán két kisebb melléképület alapfalai kerültek elő. Településtörténeti szempontból minden korból származó lelet nagyon fontos, talán legértékesebbek az Árpád-koriak, hiszen Vacsárcsinak az első írásos említése 1566-ból származik, a leletek meg azt igazolják, hogy a 13. században laktak itt. Ennek tudatában nyugodtan mondhatjuk, hogy a falu története az első írott adatolás időpontjánál jóval korábban kezdődik.
Szőcs Lóránt
Krónika (Kolozsvár)
Régészeti ásatások folynak Csíkvacsárcsiban a volt mezőgazdasági istállók közelében. A domboldalon található lelőhelyet Sándor-kúria néven ismeri a helytörténeti kutatás, sok legenda kapcsolódik hozzá, de kevés írott adatot lehet találni róla. Idén júliusban egy régészcsapat a hely történelmét kezdte feltárni. Botár István régésszel, a Csíki Székely Múzeum munkatársával beszélgettünk.
– Mit lehet tudni előzetesen a lelőhelyről?
– Orbán Balázs részletesen beszámolt az itt található, az ő korában még jól látható romokról. Korabeli történetírás nyomán azt állította, hogy itt található az úgynevezett Csík-ház vagy Sándor-kúria. 1909-ben egy Józsa nevű tanár részletesen fölmérte a falakat, amelyek a helyiek elbeszélései alapján még néhány évtizede is láthatóak voltak. Később elhordták ezeket.
– Mikor állhatott az épület?
– Az eddig feltárt romok alapján elmondhatjuk, hogy a 16. században biztos, hogy lakták, majd nem sokkal ezt követően el is hagyhatták. Nem tudjuk, hogy kik lakhattak itt, igaz a helyi hagyomány Sándor-kúriának nevezi, de a középkori forrásokban nem szerepel ilyen családnév. Valószínűbb, hogy inkább a 18. században, éppen a történészek által hamisítványnak tartott Csíki Székely Krónika megjelenése nyomán ragadhatott rá ez a név. A 16. században Vacsárcsiban előkelőkként csak a Fejérek éltek. Pontosabban, egy Fejér Györgyről írnak a források, aki az egyetlen jelentősebb birtokos volt a környéken, valószínű, hogy ez a hatalmas kiterjedésű épületegyüttes az övé volt. A romok és a leletek egyértelműen arra utalnak, hogy egy késő középkori székely előkelő udvarháza helyezkedett itt el.
– Pontosabban mekkora területen találhatók ezek a romok, leletek?
– Azt tudjuk, hogy a beomlott pincék elég nagy területen helyezkednek el. A most is jól látható telekhatárok alapján arra következtettünk, hogy a kúria és a melléképületei körülbelül kéthektáros területen húzódnak. A keleti szélen például a teraszos szántás megáll a kúria (castellum?) kerítésénél.
– Többet nem lehet tudni előzetesen az épületről?
– Egy több száz éve lepusztult állapotban lévő épületről van itt szó, amelynek a tulajdonosát sem ismerhetjük. Gyakorlatilag a régészeti kutatás döntheti el, hogy mikor épült, milyen társadalmi réteg lakhatta. Már most nagyon izgalmas ez az ásatás, mert a jól látható kőfalakon kívül, amelyek középkoriak, korábbi nyomok is előkerültek, amelyek 14–15., illetve 13. századiak. Külön kiemelnék egy Árpád-kori tüskés sarkantyút. Ez utóbbi nemcsak azt igazolja, hogy akkoriban itt is laktak a dombtetőn, a Rákos-patak jobb oldali partján, hanem, hogy lovas, katona rangú-jogállású lehetett az illető. Mindenképp a falu az Árpád-kor derekán már idáig kiterjedt.
– Hogyan folyik az ásatás?
– Ez az első alkalom, hogy itt régészeti kutatás folyik, az ásatás a Hargita Megye Önkormányzatának Örökségvédelmi Közszolgálata, továbbá a szentmihályi önkormányzat és a vacsárcsi közbirtokosság, illetve Sógor Csaba EP- képviselő és családja támogatásával a Csíki Székely Múzeum szervezésében folyik. A múzeumban raktározzuk el a leleteket. A kutatócsoport háromnegyedét a budapesti ELTE magyar középkori és kora újkori Régészeti Tanszék hallgatói teszik ki, akik dr. Mordovin Maxim egyetemi tanár vezetésével itt végzik a nyári gyakorlatukat. Ezenkívül jöttek régészhallgatók a kolozsvári egyetemről is. Valószínű, hogy a hónap végéig itt végzünk, a leletanyagot a múzeumba szállítjuk, mindent megfelelően dokumentálunk, majd a falakat meg visszafedjük, hogy megóvjuk őket a téli viszontagságoktól.
– Azt még nem lehet tudni, hogy hol található a főépület?
– Egyelőre nem, legalábbis amíg meg nem érkeznek a nemrégiben elvégzett talajradar-vizsgálat eredményei. Addig is szondázunk, szelvényeket nyitunk, az eltelt két hét folyamán két kisebb melléképület alapfalai kerültek elő. Településtörténeti szempontból minden korból származó lelet nagyon fontos, talán legértékesebbek az Árpád-koriak, hiszen Vacsárcsinak az első írásos említése 1566-ból származik, a leletek meg azt igazolják, hogy a 13. században laktak itt. Ennek tudatában nyugodtan mondhatjuk, hogy a falu története az első írott adatolás időpontjánál jóval korábban kezdődik.
Szőcs Lóránt
Krónika (Kolozsvár)