Második alkalommal tartottak őszi hadjáratot az elmúlt hét végén a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai. A háromnapos eseménysorozat alatt a nyolcvan helyi és vendég lovas huszár korhű jelmezekbe öltözve verbuvált katonákat Homoród mente lakói közül. Lázár Zoltán, Lövéte polgármestere egy, a Szentegyházi Városi Tanáccsal folytatott vita következtében nem engedte belépni a huszárokat az általa irányított Homoród menti falu közigazgatási területére. Ezért a hadjárat szervezői új útvonalat jelöltek ki. A helyi huszárok mellett a Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Lövétéről, Kápolnásfaluból, Gyergyószentmiklósról, Marossárpatakról, Pécsről, Miskolcról és Debrecenből érkező lovasok, valamint a húszszekérnyi utazó kelt útra, mondta el Mihály József, a szentegyházi huszár egyesület kapitánya. Az idei hadjárat egyik fénypontját az új huszárruhák bemutatása és megáldása jelentette. A két település közti nézeteltérés akkor kezdődött, amikor a szentegyházi Nárciszrét visszakerült a lövéteiek birtokába. Lázár kezdeményezésére a lövéteiek felajánlották, hogy ők is besegítenének az idei nárciszfesztivál szervezésébe. Szentegyháza azonban magyarázat nélkül elutasította a kezdeményezést. /Kozán István: Lövétementes verbuválás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

Egyre nagyobb méreteket ölt Szerbiában a vajdasági magyarok tiltakozáshulláma, akik attól tartanak, hogy a Nyugat-Európából visszatérő szerbiai menekülteket a magyarok lakta vidékeken akarják letelepíteni a hatóságok. Szerbia a múlt hónapban írta alá az EU-val a január 1-jén életbe lépő vízumegyezményt. Ennek egyik feltétele volt, hogy Belgrád vállalja: visszafogadja mindazokat az illegálisan az EU területén tartózkodókat, akik Szerbiából vagy rajta keresztül kerültek oda. A belgrádi sajtó 60 és 150 ezer közé teszi a számukat. Visszaáramlásuk már évekkel ezelőtt megkezdődött Szerbia és 16 európai ország kétoldalú megállapodásai alapján. A belgrádi belügyminisztérium 2004-ben 15 500 visszatérőt regisztrált. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke Göncz Kinga külügyminiszternek írt levélben fejezte ki aggodalmát. A szerbiai Magyar Polgári Szövetség ugyancsak erélyesen tiltakozott az újabb vélt betelepítési hullám ellen. A Vajdaságot a délszláv háborúk nyomán már elérte egy betelepítési hullám, egy újabbat nem viselne el. Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint Belgrádnak nincs átgondolt elképzelése arra vonatkozólag, miként fogadja be a nem tudni hány tízezer, Nyugat-Európából kitoloncolandó személyt. /Aggodalom a Vajdaságban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

A Szilágy megyei Lompérton 2002-ben, Ady Endre születésének 125. évfordulója alkalmából mellszobrot állítottak a költő emlékére. Azóta minden évben Ady-napot szerveznek a közel 700 lakost számláló szilágysági településen. Ebben a faluban éltek a költő nagyszülei, Ady Dániel és Visky Julianna. Koszorút helyeztek el a költő mellszobránál, az „Ady-kertnek” is nevezett iskolaudvaron, ahol hajdan a költő nagyszüleinek háza állt, felavatták azt a kopjafát, amelyet a nyár folyamán a faluban táborozó kalotaszentkirályi és lompérti gyerekek faragtak. Az ünnepi alkalomra megnyílt a szilágysági festőket, fafaragókat, korongozókat képviselő IPP Art művészeti csoport tárlata. /Püsök Annamária: Ady második hazája. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

Október 6-án a 13 aradi vértanúra emlékezett néhány székelyudvarhelyi a Politikai üldözöttek és áldozatok emlékművénél. Hegyi Sándor református lelkésszel a kis gyülekezet kivonult az emlékműhöz. Pál László, a Volt Politikai Foglyok Udvarhelyi Szövetségének elnöke szólt a hallgatósághoz, majd Kroó Ádám, a Nézőpont Színház színésze egy Wass Albert-verset szavalt el. /(B. B.): Koszorúzás az emlékműnél. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8./

Szatmárnémetiben a Harag György Társulat október 5-én tartott évadnyitó bemutatóján jelen volt a színpadra vitt Az ajtó című regény szerzője, Szabó Magda is, aki a társulattal ünnepelte kilencvenedik születésnapját. A regényt Bereményi Géza adaptálta, aki az előadás rendezői feladatait is vállalta. /Virág a kilencvenéves Szabó Magdának. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

A Hüvelyk Matyi című mese- és táncjátékkal, a múlt évad sikeres gyermekelőadásával nyitja új évadját az Udvarhely Néptáncműhely. A produkciót közel 40 alkalommal telt ház előtt adták elő. Az előadásra október 8-án lesz Székelyudvarhelyen. /(B. B.): Évadnyitó a Hüvelyk Matyival. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8./

Zilahon a 6-os Számú Iskolában taníttatnák inkább gyermekeiket a diósadi szülők, mintsem a szomszédos Goroszlón – ez volt az egyik következtetése annak a megbeszélésnek, amelyen Andrei Todea, Szilágy megye prefektusa is részt vett. A diákok Zilahra ingázását a szülők állják majd. Bár Goroszlóra ingyenes iskolabuszt bocsátottak volna a diákok rendelkezésére, a szülők választása mégis a megyeszékhelyre esett. A döntés nyomán a goroszlói iskola nehéz helyzetbe került, elképzelhető, hogy a diósadi diákok távozása miatt tanárokat kell elbocsátani, s az osztályok összevonása sem zárható ki. Diósadon ebben a tanévben nem indítottak osztályokat az 5–8. -os magyar gyermekek számára, ezt az alacsony létszámmal indokolták. A megbeszélésen arról is döntöttek, hogy Diósadon ezután is biztosítják az óvodások és az alsó tagozatos gyermekek számára a magyar nyelvű képzést. /Püsök Annamária: Zilahon tanulnának a diósadi diákok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

Szórványkollégiumot avattak október 7-én a Beszterce-Naszód megyei Vicében. „Másfél éves munka eredménye ez a szórványkollégium” – közölte Kerekes Zoltán, a Bástya Egyesület elnöke, tizenkét csángóföldi és tizenhat környező falusi gyerek számára jelent ez a ház otthont. A szórványkollégiumtól húsz lépésre van az iskola, míg falujukból legalább húsz kilométert kellett volna ingázniuk a gyerekeknek, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Az új intézményt ökumenikus istentiszteleten avatták fel, a kollégium avatószalagját Mádl Dalma, Magyarország volt köztársasági elnökének felesége vágta el. A ház, melyben a kollégium létrejött, Gergely István vicei származású plébános jóvoltából került a Bástya Egyesület használatába. /Mayla Júlia: Húsz lépés – húsz kilométer. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Megjelent Erdélyi Múzeum, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványának új, 2007/1–2-es száma. Néhány cím a folyóiratból. Vekov Károly: Töredékek egy erdélyi család történetéből; Biró Annamária: Szász–magyar eredetviták a 18. század végén; Veress Károly: Szöveg és tapasztalat határán. Murádin Jenő: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület képtári gyűjteményének történetéhez; Almási István: Az erdélyi népzene Kodály Zoltán életművében; Arany Zsuzsanna: Szövegkiadási és értelmezési kérdések Kosztolányi utóéletében. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Becslések szerint Romániában idén az 5,5 milliárd eurót is elérheti a vendégmunkások hazaküldött pénze. A szakemberek véleménye az, hogy ez az összeg – bár jóval nagyobb, mint a tavaly behozott – nem befolyásolja számottevően a román gazdaságot. Ugyanakkor a hazaküldött pénzmennyiség növekedésének dinamikája mérséklődik, ez azt is jelenti, hogy sok, időszaki munkára kiutazott személy választja a kitelepülést. Idén a nemzeti bruttó össztermék 390 milliárd lej körül mozog, az 5,5 milliárd euró eltörpül mellette. Ennek ellenére a hazaküldött összeg fedezheti a folyó fizetési mérleg hiányának harmadát. A legtöbb pénzt Spanyolországból küldik, majd Olaszország és Görögország következik. A hazaküldött jövedelmek nagy részét ingatlanvásárlásokra, ingatlanok kijavítására használják. Jelenleg a hivatalosan kiadott engedélyek alapján 12 ezer külföldi munkavállaló dolgozik Románia területén, a legtöbben Moldova Köztársaságból, Törökországból és Kínából származnak. /Dancs Attila, Isán István Csongor: Vendégmunkapénz: a több kevesebb lehet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A Mezőgazdasági Minisztérium az idei évet az 1946–47-es aszályos évhez hasonlította, mivel a 2007-es esztendő az utóbbi 50 év leggyengébb hozamait produkálta. Romániában több olyan megye is volt, ahol az idei rendkívül száraz időjárás a mezőgazdasági kultúrnövényekben közel 100 százalékos kárt okozott. Az aszály által leginkább sújtott magyar lakta megyék között van elsősorban Hunyad és Fehér megye. /Domján Levente: Ötvenéves negatív terméscsúcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Joseph Daul, az Európai Parlament Európai Néppárt (keresztény-demokrata) csoportjának elnöke október 6-án Temesváron kijelentette, fennáll annak a veszélye, hogy Románia ellen életbe léptessék a védzáradékot, mivel nincs meg annak a biztonsága, hogy az európai pénzek oda jutnak, ahova szánják őket, illetve azért, mert a kormány nem tesz semmit a korrupció felszámolásáért. /Joseph Daul (PPE): életbe léptethetik a védzáradékot. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

Független jelölteket nem támogat az Európai Néppárt (EPP) – jelentette ki Javier Jiménez, az EPP szóvivője. „Nem ismerem Orbán Viktor kijelentését, de annyit mondhatok: bármilyen választásról is legyen szó, az EPP csak azokat a jelölteket támogatja, akiket valamelyik tagpártunk jelöl” – nyilatkozta Jiménez. Orbán – aki egyben az RMDSZ-t is magában foglaló EPP alelnöke – kijelentette, hogy a néppárt támogatja Tőkés László független jelöltet a november végi európai parlamenti választáson. /Független jelöltet nem támogat az EPP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

A Népújság erdélyi viszonylatban megdöbbentőnek nevezte, hogy Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök az európai parlamenti választási kampányban segíteni fogja a független jelöltként induló Tőkés Lászlót. A lap szerint a jelöléseket megelőző tárgyalássorozat erdélyi „ellenzéki” részről nem volt egyéb olcsó színjátéknál, továbbá a legnagyobb magyar ellenzéki párt a határon túlra exportálja a magyar belpolitika lövészárkait. /Benedek István: Kibújt a szög a zsákból. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

Orbán Viktor Fidesz-elnök az Európai Néppárt nevében – annak egyik alelnökeként (a sok közül) – azt állította, hogy az EPP Tőkés László független jelöltet támogatja a romániai európai parlamenti választásokon az EPP-tag RMDSZ ellenében. Salamon Márton László főszerkesztő szerint ez már magában abszurdum, majdnem olyan, mintha egy politikai párt a saját maga állította jelölttel szemben egy másik jelöltet támogatna. /Salamon Márton László: Higgy és ne kutass? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Orbán Viktor Nagyváradon bejelentette, a Fidesz Tőkés László oldalán vesz részt a romániai európai parlamenti választások kampányában. Markó Béla RMDSZ-elnök értelmezése szerint e bejelentéssel másfél évtizedes közmegegyezés határait lépte át a magyarországi jobboldal vezető pártja. Ez az elv a kilencvenes évek elején alakult ki. Akkor, amikor még a magyar közmegegyezés részének számított, hogy az RMDSZ a romániai magyarság egyetlen legitim politikai képviselője. Aki ma az erdélyi magyarság belügyeibe való beavatkozásnak tekinti Orbán Viktor szerepvállalását, az nem számol a korral. Az európai parlamenti választásokon várhatóan valamennyi román párt kampányát a nyugati testvérpártok politikusai segítik majd. Az RMDSZ-nek azon kellene elgondolkodnia, hogy akit segítségül hívhatna, annak a segítsége inkább viszi, mint hozza a szavazatokat. /Gazda Árpád: Hol a határ? = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

„A marosvásárhelyi polgármester-jelölés nem az RMDSZ városi szervezetének az ügye, de még csak nem is a megyeié. Úgy gondolom, országos ügy, hogy Marosvásárhelyen kit állítunk jövőre a román pártok ellenében” – jelentette ki Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. Az RMDSZ megbízásából készülő felmérés kérdezőbiztosai szeptember 25. és október 2. között kopogtattak be kérdőívvel a kezükben marosvásárhelyi magyar családokhoz. A Közélet Marosvásárhelyen 2007 című nyolcoldalas kérdőív első húsz kérdése vonatkozik a marosvásárhelyi polgármesterjelölt kiválasztására. Közvetlenül is rákérdeztek arra, hogy Csegzi Sándort vagy Borbély Lászlót tartanák alkalmasabbnak a polgármesterségre. – Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök szerint e felmérés eredményei alapján jelölik ki a személyt. Csegzi Sándor úgy látja, bizonyos kérdéseket tendenciózusan fogalmaztak meg. Amikor bizonyos kérdések átírását javasolta, Csegzi azt a választ kapta, hogy a nyomtatványok már elkészültek. Borbély László nem kívánta kommentálni Csegzi megjegyzéseit. Bulyovszky Loránd, a Borbély László által vezetett Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumi titkára meglepődve értesült a felmérés megrendeléséről. Állította, hogy a Bernády Alapítvány nem rendelt semmiféle közvélemény-kutatást. Borbély László tisztázta: a Max Weber Társadalomkutató Központtal végül az RMDSZ megyei szervezete kötött szerződést a felmérésről. A Krónika egyik olvasója jelezte, hogy egy bárban két kérdezőbiztos a közvélemény-kutatás nyomtatványait írta át. A ceruzával beírt válaszokat kiradírozták, és golyóstollal átírták. Veres Valér szerint azonban nincs semmi kivetnivaló abban, hogy az esetleges hibák kiküszöbölése érdekében a kérdezőbiztos előbb ceruzával írja be a válaszokat, és csak később erősíti meg golyóstollal. /Testreszabott kérdőívek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Frunda György ügyvéd szerint nincs bizonyíték, ami megállapítaná Paizs Ottó, Konrád János, Héjja Dezső és a tavaly elhunyt Reiner Antal bűnösségét. Az Európai Emberjogi Bíróság nemrég felülbírálta Románia Legfelsőbb Bíróságának ítéletét, kártérítésre kötelezve. A négy felperes fellebbezhet, majd Sepsiszentgyörgyön alapfokon kezdődhet elölről minden. Az Európai Emberjogi Bíróság szerint Románia Legfelsőbb Bírósága nem tartotta be az európai egyezményt, nem tartotta tiszteletben a vádlottak jogait, etnikai alapon diszkriminálta őket. A négy felperes ennek következtében vádlott-elítélt minőségében kérheti a fellebbezést. A visszakapott kártérítéssel elégedettek az érintettek, visszakapták, amit korábban fizettek az Agache családnak. A bűneljárás 1989-ben kezdődött, a vádlottakat csak rá kilenc évre ítélték el: három ember ült börtönben egy-egy hónap előzetesben. /Illyés Judit: Frunda György: alapot kell az Agache-pernek építeni. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A Fehér megyei Torockóhoz hasonlóan a Hargita megyei Énlakát is a világörökség részévé kívánják nyilváníttatni erdélyi és magyarországi szakemberek. A folyamatot elősegítendő a település építészeti, értékeinek tudományos feltárásáról, a falu turisztikai fejlesztési lehetőségeiről, a világörökségi listára való felkerüléséhez szükséges lépésekről szólt a hétvégi Énlaka-konferencia. A 160 lakosú, unitárius felekezetű, Székelykeresztúr környéki falu azon ritka székely települések egyike, amelyek ma is egységes és hagyományos faluképpel rendelkeznek. Orbán Balázs is megemlíti az énlaki templom jellegzetes 17. századi kazettás mennyezetét. Egyedi településszerkezete, a középkori állapotú belterület és utcahálózat, a templom körüli temető sírkövei, a falu gazdag szellemi kultúrája is értékes pluszt jelent. Énlaka építészeti és kulturális kincseire 1993-ban figyeltek fel első alkalommal, amikor a Műemlékek és Történelmi Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) egy Kárpát-medencére kiterjedő vizsgálatot indított a fellelhető népi építészeti emlékeket és együtteseket őrző falvak felkutatására. Torockó és Énlaka építészeti örökségének restaurálását 1994-ben Budapest V. kerülete, a Belváros-lipótvárosi Önkormányzat karolta fel. Az Énlaka Értékvédő Program keretében 1997 óta 57 esetben került sor renoválási és helyreállítási munkálatokra, amelyeket Albert Homonnai Márton és Szikszay László csíkszeredai építészek irányítottak. /Székely Zita: Múltból jövőt építenek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Tizennyolcadik születésnapját ünnepelte a Magyar Szocialista Párt, a közvélemény-kutató intézetek szerint történetének mélypontján, 18 százalékon áll, s ez már Szili Katalint, Gyurcsány egyik legjelentékenyebb párton belüli ellenlábasát is elgondolkoztatta. Szili szerint szociális válság van kibontakozóban, amelyet már a milliárdos pénzekkel pumpált, a kormány politikáját népszerűsítő médiapolitika sem tud hatástalanítani. – Gyurcsány Ferenc meghirdette a korrupció elleni harcot, a Fidesz politikusai szerint a hét pont figyelemelterelésre, a felelősség szétterítésére szolgál. Gyurcsány Ferenc szokása szerint, a Zuschlag-ügyet figyelembe sem véve arról beszélt, hogy a szocialista párt megalakulása óta őrzi tisztaságát s a korrupció árnyéka sem vetülhet rá, és ellentámadásba ment át, kirohant a Fidesz ellen. – Gyurcsány választási kampányában fő tanácsadója volt a Dresner-csoport. Elvük: ha a szocialista politikusokból nem lehet szerethető alakokat formálni, ellenfeleiket kell gyűlöletessé tenni. – Nyilvánosságra hozták a száz leggazdagabb magyar listáját. A száz leggazdagabb magyar között van Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Kóka János gazdasági, Veres János pénzügyminiszter, több MSZP-es politikussal együtt. A leggazdagabb közülük az olajügyekben utazó Kapolyi László, akinek becsült vagyona ötmilliárd forint körül mozog. /Bogdán Tibor: Magyar Tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

A közoktatási intézményeknek október 10-ig kell leadniuk jelentéseiket a belső minőségellenőrzési felmérésről, amelyet az előző tanévre vonatkoztatnak. Az iskolák minősítéséhez kétlépcsős, adminisztratív és nevelési feltételeket vizsgál az erre kijelölt szerv, a Közoktatási Minőségellenőrző Ügynökség (ARACIP). Elek Imre, a szatmári Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója úgy véli, a szülők nagyon is jól tudják, hogy egy adott városban vagy körzetben melyik a jó iskola. Keresztély Irma Kovászna megyei tanfelügyelő szerint az iskolák minősítése egy kísérleti projekt második lépése, ez nem jelenti az iskola megbélyegezését. Botos Erika sepsiszentgyörgyi iskolapszichológus szerint nem jó, ha kategorizálnak. /”Billog” gyenge iskoláknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Melyek azok az ízek, hangulatok, élmények, amelyek Marosvásárhelyhez kapcsolódnak? – tette fel a kérdést Markó Enikő szervező az idei évad első Belvárosi szerdájának estéjén a két meghívottnak: Virág György egykori megyei tanácselnöknek és Soós Zoltán régésznek, a Maros Megyei Múzeum igazgatójának. Soós Zoltán elsősorban a múltról beszélt, a XVII. századi városról és annak hangulatáról, az ásatásokról és kutatásokról. Marosvásárhely polgársága toleráns maradt az 1960-as évekig, amikor elkezdődött a románság betelepítése. Később rájött, hogy kisebbséggé válik a saját városában. A lényeg most már az egymás értékeinek kölcsönös elfogadásán alapszik. Virág György nagy sikernek könyvelte el, hogy annak idején sikerült a megyei múzeumhoz magyar régészeket alkalmazni. A múlttal kapcsolatosan ő a múlt század ötvenes éveinek emlékét idézte, amikor a város még a Magyar Autonóm Tartomány központja volt. Lehetett még komoly drámát, operettet játszani. Hatalmas volt a Székely Színház közönsége. A hatvanas években viszont már szerelvényszámra hozták be a románokat, akik a lakáskulcs mellé 30. 000 lejes segélyt is kaptak. /Nagy Botond: A város: múlt, jelen, jövendő. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

Erdővidéken mintegy háromezer katonát hívtak be a második világháború idején, s tizedük hősi halált halt, vagy eltűntnek nyilvánították, négyszázan pedig fogolytáborban haltak meg. Tavaly még 165-en éltek, ma már tizenhéttel kevesebben vannak – tudatta becsült adatok alapján Boér Imre nyugalmazott tanár a második világháborús öreg katonák és a földvári foglyok nyolcadik alkalommal megtartott bajtársi találkozóján. Dimény András nyugalmazott vargyasi unitárius lelkész igehirdetésében azokra emlékezett, akik egy adott időben nagy dolgot cselekedtek: emberségesen helyt álltak. /Hecser László: Bajtársak, ha találkoznak (Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

Volt diákjai szeretettel emlékeznek Rakonczai Jánosra, ő pedig élete meghatározó évének tartja az 1941–42-es tanévet, amikor a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban tanított. A decemberben kilencvenedik évét betöltő Rakonczai János szívesen emlékezik az egykori csíkszeredai tanártársakra, diákokra. 2000-ben megjelent, Emlékek, arcképek című könyvében egy fejezetet szentelt a csíkszeredai esztendőnek, felelevenítve a kollégákkal kötött barátságok és néhány diák emlékét. A pedagógusok megbecsültségéről, a diákok fegyelméről, a tanárok tekintélyéről írt könyvében, ezek tanulságul szolgálhatnak ma is. Tanítványai között volt Veress Péter későbbi magyarországi kereskedelmi miniszter is. /Takács Éva: Rakonczai tanár úr. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

Immár kilencedik alkalommal zajlott le a hétvégén a Téka Művelődési Alapítvány által szervezett Égtájak őszi néptánc fesztivál Szamosújváron. Érkeztek együttesek Kolozsvárról (Szarkaláb), Balánbányáról (Ördögborda és Elevenek), Szamosújvárról pedig közismert Kaláka néptánccsoport lépett fel. /E. CS. : Szamosújvár. Őszi néptánc fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Benedek Elek születésének évfordulóján, szeptember 30-án ünnepelték a Népmese Napját. Székelyudvarhelyen a Móra Ferenc Iskolában könyvkiállítást szerveztek Benedek Elek könyveiből, a gyerekek pedig kiselőadást hallgathattak Elek apó életéről és munkásságáról. Mesemondó versenyt rendeztek. /Barabás Zója könyvtáros: A Népmese Napja a székelyudvarhelyi Móra Ferenc-iskolában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 9./

Beadta felmondását Thiesz János, a Kovásznai Művelődési Ház igazgatója azt követően, hogy két megyei sajtóorgánumban, a Háromszékben és a Székely Hírmondóban kritikus hangvételű tudósítások jelentek meg a szeptember közepén szervezett városnapokról. Thiesz, 2000 augusztusától a kovásznai kulturális intézmény vezetője. Zsuffa Levente, Kovászna polgármestere szerint az igazgató jobb állást talált, és azért távozik a posztjáról. /Illyés Judit: Buktatott a sajtó? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A svédországi magyarok is megemlékeznek az 1956-os magyar forradalom kitörésének 51. évfordulójáról. A malmöi Hungaroclub szervezésében október 19-én a Nydala-i Szabadidőközpont színháztermében tartják az ünnepi műsort, melynek meghívottja Koczka György ‘56-os elítélt, televíziós szerkesztő, a Temesvári Rádió magyar adásának munkatársa. /A svédországi magyarok vendége Koczka György. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

„Az állam összes erdejében a Földmívelésügyi Minisztérium által jóváhagyott ütemterv alapján kell gazdálkodni” – áll az első magyar nyelvű erdőtörvényben. Az 1879-es jogszabály kidolgozásában Bedő Albert országos főerdőmesternek, államtitkárnak volt a legnagyobb szerepe. A politikus-szakember mellszobrát október 7-én avatták fel szülőfalujában, a Kovászna megyei Kálnokon. Stróbl Alajos művének másolatát a magyarországi ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakközépiskola és Kollégium segítségével állíttatták fel a falu református vártemploma előtti téren. Tamás Sándor felsőháromszéki parlamenti képviselő, aki szenvedélyes térképgyűjtő is, a szoboravatáson arról számolt be, hogy gyűjteményének egyik legértékesebb darabja a Kárpát-medence első erdészeti térképe, amelyet éppen Bedő Albert készített. Az egykori főerdőmester a millenniumra elkészítette Magyarország erdőinek leírását is. /A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása, Budapest, 1885/. „A négykötetes mű melléklete volt az angyalokkal körülvett, Nagy-Magyarország címerével díszített gyönyörű térkép is, amely a mai műholdas technika korában is megdöbbentően pontosnak számít” – mondta Tamás Sándor. Dr. Bedő Albert erdész szakíró, főerdőtanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Kovászna megyei Kálnokon született 1839-ben, ősi székely családból, apja unitárius lelkész volt. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Kolozsváron végezte, majd áttért a gazdasági pályára, és elkezdett az erdészettel foglalkozni. A selmeci akadémián 1866-ban erdészeti államvizsgát tett, majd az Országos Erdészeti Egyesület titkári állását töltötte be. 1868-ban lépett a Pénzügyminisztérium szolgálatba. 1873-tól Kerkapoly Károly pénzügyminiszter a kincstári erdők ügyosztályának előadói tisztségével bízta meg. Bedő a kor színvonalához képest teljes értékű összefoglaló tanulmányt és hozzá tartozó térképművet alkotott. 1881-ben országos főerdőmester, 1895-től pedig a Földmívelési Minisztérium államtitkára. 1918-ban halt meg. Bedő Albert rakta le a Kárpát-medencében az erdőgazdálkodás tudományának alapjait, négy ma is működő erdészeti iskolát alapított. Emlékezetére az Országos Erdészeti Egyesület 1957-ben megalapította a Bedő Albert-emlékérmet, amelyet évente ítélnek oda. /Kovács Zsolt: Szobor a falu nagy szülöttjének. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Sorok között: az 1956-os események romániai visszhangjai címmel nyílik kiállítás Temesváron október 9-én, a magyar forradalom kitörésének 51. évfordulója alkalmából. A kiállítás a budapesti egyetemistákkal szimpatizáló romániai, temesvári hallgatók elleni megtorlásokat, a kirakatpereket akarják a közvélemény tudomására hozni, egyben a kommunista bűncselekményeket feltárni, felhívni a figyelmet arra, hogy sok akkori elítéltet ma sem rehabilitáltak. A korabeli újságokból, röplapokból, rádiós hangfelvételekből, rendőrségi jegyzőkönyvekből álló tárlatot a Román Kulturális Intézet, a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet, a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), Lengyelország bukaresti Nagykövetsége, az Olasz Kulturális Intézet és a román minisztérium szervezi. A megnyitón jelen lesz többek között Marius Oprea, a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet elnöke, néhány politikai fogoly, egykori temesvári (román) elítélt egyetemista, valamint Varga Andrea magyarországi történész és publicista, a kiállítás anyagának összeállítója, az 1956-os romániai események egyik kutatója, aki három éve a Román Akadémia díját is megkapta kutatómunkájáért, melynek eredménye a Romániai magyarok – 1945–1955 /Maghiarii din Romania (1 A Romániai magyarok – 1945–1955 című könyv minden dokumentumot eredetiben közöl, így több feljegyzést, jelentést, összefoglalót magyarul, mert eredetileg ezek magyarul születtek. Mindegyik mellett közölték a román nyelvű fordítását is. Elkészült a következő kötet, azonos szempontú szerkesztéssel. Romániai magyarok – 1945–1955 /Maghiarii din Romania (1945–1955), Cluj, 2003/945–1955), Cluj, 2002/ című román nyelvű dokumentumkötet. /P. L. Zs. : Kiállítás ‘56 romániai fejleményeiről. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./