Kőlapcímerek a városháza előtt
A hivatalos testvérvárosi megállapodás aláírásának huszadik évfordulóját ünnepli idén Marosvásárhely és Zalaegerszeg, a jubileum alkalmából a zalai megyeszékhelyen ünnepséget szerveztek, és a Városháza előtt leleplezték a két település kőből kirakott címerét is.
1996. október 22-én írt alá hivatalos testvértelepülési megállapodást Marosvásárhely és Zalaegerszeg önkormányzata, ezt 2000-ben a MaZa (Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Társaság Egyesület), 2003-ban pedig a ZaMa (Zalaegerszeg-Marosvásárhely Baráti Társaság) létrejötte követte. 1100 éves kapcsolat
Marosvásárhely és Zalaegerszeg – immár húsz éve – összetartozik – hangzott el többször is a múlt hét végén a Zalaegerszegen tartott ünnepségsorozaton. A kapcsolat hivatalos részének huszadik évfordulóját ünnepelték, az elmúlt tizenhat évben azonban a civil, baráti szálak húzták közelebb egymáshoz, és erősítették a köteléket. A Zalaegerszegi Törvényszék dísztermében tartott ünnepségen elhangzott: a két önkormányzat közötti hivatalos megállapodást annak idején egerszegi részről dr. Gyimesi Endre polgármester, Marosvásárhelyi részről pedig Fodor Imre polgármester és Orbán Dezső alpolgármester látta el kézjegyével. Vigh László országgyűlési képviselő szerint „összetartozásunk nem húsz, hanem 1100 éves”, Balaicz Zoltán polgármester pedig a kettős állampolgárságról szóló 2004 decemberi „beszennyezett” népszavazást, valamint a 2010 utáni új, polgári kormány nemzeterősítési törekvéseit említette: többek között, hogy Gyimesi Endre már 2005-ben több száz Marosvásárhelyinek adományozta a Zalaegerszeg tiszteletbeli polgára címet. A MaZa elnöke, Cseh Gábor az egyre fejlődő, gyarapodó intézményes és baráti kapcsolatokat, az elmúlt két évtized eseményeit elevenítette fel, megemlítve, hogy Zalaegerszegen székely kapu, Marosvásárhelyen göcseji harangláb is bizonyítja az összetartozást. Marosvásárhely polgármesterének tanácsadója, Csegzi Sándor a hivatalos kapcsolat alakulásáról tájékoztatta a jelenlevőket, Gyimesi Endre a megállapodás kezdeteit idézte fel (Vásárhely első magyarországi testvérvárosa Egerszeg volt), Orbán Dezső szerint pedig ez a kapcsolat máig a legértékesebb, legsokrétűbb és legemberibb is. A jubileum alkalmából a hangversenyterem karzatán kiállítás nyílt Czirjék Lajos festményeiből és Duha László fafaragásaiból, és kinagyított fényképtárlaton elevenítették fel az elmúlt húsz évet – az érdeklődőket Gecse Péter alpolgármester köszöntötte, a kiállítók munkásságát Nemes László festőművész méltatta. A Városháza előtt felavatták a két város kőlapcímerét (Balaicz Zoltán szerint a térre Egerszeg összes testvérvárosának címerét kihelyezik), majd szintén a hangversenyteremben Tolvaj Márta alpolgármester üdvözölte a jelenlevőket, Cseh Gábor pedig felkonferálta a Marosvásárhelyi Domahidi-lányokat, akik gyönyörű előadásukkal megkönnyeztették az egybegyűlteket. Vadpörkölt és Borfesztivál
A MaZa, illetve a ZaMa tagjai évente találkoznak, egyik évben a Marosvásárhelyiek, másik évben az egerszegiek a vendéglátók, idén utóbbiakon volt a sor, ezért Zalaegerszegen került sor a huszadik évforduló megünneplésére. A több mint hatvan fős baráti társaság ellátogatott a Batthyány-családnak az ausztriai Güssingenben (Németújváron) található „főrezidenciájára” és az egyesített keresztény csapatoknak a török hadak felett aratott győzelme emlékhelyére is. Ha már ott voltak, akkor a MaZa benevezett az éppen zajló Vadpörkölt és Borfesztivál főzőversenyére is, ahol túróspuliszkával kínált erdélyi vaddisznó-pörköltjüket jelesre értékelte a zsűri (mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a kóstoló bírák egyike a tányér fölé hajolva elidőzött még az ételnél), illetve a közönség – a 72 csapatos mezőnyben különdíjat érdemeltek ki.
Gáspár Botond
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Pörgős nyár a vármegyeházán
Június végén, harmadik nekifutásra, a nemzeti liberálisok dulakodásig fajuló tiltakozása mellett választotta a Bihar megyei Tanács elnökévé Pásztor Sándort a testületben egy fős többséggel rendelkező PSD-RMDSZ-ALDE koalíció. A vízügyi szakembert, korábbi államtitkárt két hónappal hivatalba lépése után kérdezte Szűcs László.
- Emlékezetesre sikerült június 28-án a beiktatása. Mi történt azóta, hogy beköltözött az elnöki irodába?
- Remélem, az a megválasztási procedúra volt ennek az időszaknak a mélypontja, hiszen nem volt méltó ahhoz, amit egy megyei tanácsnak képviselnie kell. Ha már olimpia után vagyunk, akkor azt mondhatom: nagy karcsapásokkal nekiindultunk. Ahhoz, hogy a meglévő minimális többséget biztosítani tudjuk, nagyon nagy fegyelemre van szükség. Az első hetekben az volt a szándékom, hogy látva a rengeteg tennivalót, munkát, növeljük kabinetemmel együtt a tanács működésének a fordulatszámát. El kell kezdenünk pár új projektet, az ezzel párhuzamosan megkezdett ügyekben hatékonyan lépni, amire az emberek felkapják a fejüket, s megállapítsák, itt tényleg változik valami. Tetszik, nem tetszik, itt Váradon úgy volt elkönyvelve a megyei tanács, mint olyan intézmény, amely nehézkesen működik.
- A hatékony működéshez, illetve a törékeny többség fenntartásához szükség van a partnerekre, a PSD és az ALDE tanácsosaira, illetve az őket képviselő két megyei alelnökre. Összecsiszolódtak?
- Erről egyelőre kedvezőek a tapasztalataim. Az első napot azzal kezdtem, hogy feladatokat, hatásköröket osztottam ki a két alelnöknek. Egyébként ez az intézmény sokkal centralizáltabb, mint amire korábban gondoltam. Ugyancsak állami szférából jövök, a regionális vízügyet vezettem jó pár évig, államtitkár is voltam. Azt gondolná az ember, hogy a centralizálás csúcsa Bukarestben van. Ám itt a megyei tanácsnál minden ki van hegyezve az elnökre eladdig, hogy a három lejes parkolójegyet aláírni, vagy a négy lej ötven banis postaköltségről a cetlit is ő kell láttamozza. Ilyen nonszensz dolgok vannak, el sem hittem először. Tehát már az első napomon rábíztam a műszaki, illetve a gazdasági részt a két alelnökre. Ez nem így történt a múltban. Az előző mandátum négy évéből hármat az alelnökök mindenféle attribútum nélkül ültek végig. Ebből a helyzetből az is következne, hogy az elnök mellé rendkívül nagy struktúra kellene. Az én kabinetemet olyan típusú kollégák alkotják, akik részben kívülről érkezve másképpen látják a dolgokat, s hatékonyak. Fontos, hogy jól egészítse ki egymást a politikai és az adminisztrációs rész.
- A magasabb fordulatszámon működő motor, hogy az Ön szavával éljek, a múzeum elakadt ügye kapcsán mutathatja meg az erejét. Röviden összefoglalva: a Körösvidéki Múzeum mindmáig nem költözött ki a római katolikus püspöki palotából, ugyanis megrekedt az új székhely, az egykori hadapródiskola felújításának, berendezésének munkafolyamata.
- Miután ezt a széket elfoglaltam, visszahoztam egy olyan procedúrát, szokásjogot, ami hetven-nyolcvan éven át megszűnt. Arról van szó, hogy már az első héten felkerestem a történelmi egyházak Nagyváradon működő püspökeit, beleértve a görög katolikus és az ortodox püspököt is. A román kollégák csodálkoztak is ezen. Böcskei László katolikus püspök úrral találkozva tudatosult bennem, hogy a múzeum ügyében gyorsan lépni kell, hiszen a püspökség akkor a küszöbén volt egy, a püspöki palotát érintő projektindításnak, ami azóta meg is történt. Függetlenül ettől az is tűrhetetlen, hogy kilenc éve újítunk fel egy épületet...
- ..amely a 19. század végén sokkal rövidebb idő, alig másfél év alatt épült.
- 2010 nyara óta egy centi munkálat nem történt a hadapródiskola épületében. Két napig hallgattam itt a kollégákat, hogy miért nem. Két elnök előttem azt a megoldást választotta, hogy tolja maga előtt a problémát. Az egyik procedúra elbírálására, amely hat hónapja állt, miután átnéztem az anyagot, öt nap határidőt adtam. Ez egy tenderkiírás volt. Rengeteg nyűgös, kényes dolgot kellett rendbe tenni, hatalmas összegekről volt szó, DNA vizsgálatokról, perekről, s minden irányból csak azt hallottam, hogy nem lehet, nem érdemes folytatni. A lényeg, a munkálatok el lettek indítva, jelen pillanatban ott tartunk, hogy év végéig maga az épület kész lesz, mint múzeum.
- Azt is meg tudná határozni, hogy az első látogató mikor veheti meg a belépőjegyet?
- Az csak a projekt egyik része, hogy az épület legyen rendben. Heti rendszerességgel tárgyalok a kivitelezővel, s remélem, a nyolc hónapos átadási határidőt levisszük hatra. A következő lépés a bútorzat. Van egy alapbútorzat-felszereltség, erre most sikerült a kiírást elindítani, erre is hat hónap határidőt adtam. Ez még nem jelenti a múzeum teljes felszereltségét, de azt lehetővé teszi, hogy képesek legyenek átköltözni. Közben elindítunk egy olyan nagypályázatot, amely a speciális kiállítási bútorok, felszerelések beszerzésére vonatkozik a történelmi részlegtől a természettudományosig. Mindez összekötve a múzeum környezetének a kialakításával. Igényesen kell megcsináljuk, fel is kértem erre kiváló szakembereket, hiszen a Rhédey-kerttel együtt egy gyönyörű területet alakíthatunk ki a város szívében. Ez egy ötmillió euró értékű nagyprojekt. A végére mArad a tulajdonképpeni költöztetés, ami ugyancsak speciális, szakcéget igénylő feladat. Reményeim szerint jövő tavasszal esélyünk van arra, hogy ha nem is a végleges, teljes bútorzattal, ha nem is a végleges környezetben, de megnyitjuk a múzeumot. És megszűnik az a nyomás is, hogy miért fizetünk mi minden hónapban annyi pénzt a katolikus püspökségnek.
- Mi a helyzet az Ady Endre Emlékmúzeummal? Ez esetben az ortodox egyháznak fizetnek, mint az igencsak leromlott állagú egykori Mülleráj tulajdonosának, s részükről korábban felvetődött, kiraknák az épületből az ott több mint hatvan éve működő közgyűjteményt.
- Remélem, rövid időn belül eredményre vezetnek az ezzel kapcsolatos tárgyalásaink. Arra lenne szükségünk, hogy a bérleti szerződés tíz éves hosszabbítását érjünk el az ortodox püspökséggel, s akkor a törvény szerint kívül is, belül is állagjavítást tudunk végezni az épületen.
. Bukarestben járt nemrég szatmári, Aradi és temes megyei kollégáival a határ menti Ro-Hu projektek jövőjéről tárgyalni, amit sokáig Hu-Ro projektekként ismertünk. Mit sikerült elérniük?
- Korábban az irányító hatóság Budapesten volt, a titkárság pedig Nagyváradon. Jól működött, nagyon sokat köszönhet ez a határszakasz ezeknek a kiírásoknak. Most már Romániában van az irányító hatóság, ezért is változott a betűszó, a titkárság mAradt Váradon. Ez akár előny is lehet, de a valóságban az történt, hogy a program úgy egy éve beszűkült, megmerevedett. Ott tartunk, hogy egy 2014-2020-as periódusról beszélünk 2016-ban, és közel félidőig nem történt semmi. Azt érzékeltük, hogy a fővárosok csatája zajlik, s mi itt vagyunk középen, a tulajdonképpeni haszonélvezők. Első lépésben itt találkozott, ebben az irodában a négy partiumi megye vezetője, s megegyeztünk a közös fellépésben. Utána történt egy debreceni találkozó, ahol az érintett magyarországi megyék – Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád – vezetőivel találkoztunk. Ott is konszenzus alakult ki. Ezt követően tárgyaltunk Bukarestben a fejlesztési tárcánál. Most már egy egész kicsit optimistábbak vagyunk, fontos, hogy sikerült határidőket meghatároznunk Szeptember elején mindenki leteszi a maga stratégiai tervét. Bihar megye átalakítja a stratégiai projektjét egy egészségügyi tervvé, ami egy hatékony onkológiai felmérési és megelőzési rendszert hoz majd létre. A korábbi elképzelés a Vaskoh-Menyháza út fejlesztése lett volna.
- Bukarestben hogyan fogadták közös fellépésüket?
- Szerintem számolhattak azzal, hogy a négy megye egyszer megelégeli azt, hogy a feje fölött próbáljanak döntéseket hozni.
- Egy másik projektje a megye közúti tömegközlekedését érinti. Mire számíthatnak az utasok?
- A Bihar megyei közlekedési hálózat finoman szólva is bukdácsol. Ugyan már túlléptünk azon a kilencvenes évekbeli állapoton, hogy valahol a megyében állt az ember a buszmegállóban, aztán vagy jött a jármű vagy nem. Most már jön a busz, de kérdés, mennyire pontosan, s milyen komfortigényt tud kielégíteni. Fontos időpont közeleg: 2019-től Romániában a megyei tömegközlekedési szolgáltatást meg kell nyitni az EU felé. Tehát 2018-ban az Európai Unió Hivatalos Lapjában meg fog jelenni a tender Bihar megye közúti tömegközlekedéséről, ami havonta 560 ezer utast jelent. Pályázhat akár egy bajor közlekedési vállalat, egy francia vagy a hajdú-bihari. Ha ténylegesen azt gondolja egy jól működő nyugat-európai tömegközlekedési vállalat, hogy befektet Bihar megyében, akkor le fogja tarolni a piac versenyképtelen hazai szereplőit. Menet közben számtalan problémával szembesülünk, például azzal, hogy a megye hétszáz buszmegállójából alig egy tucat van rendben, a többit két év alatt helyre kellene hoznunk. Az utasok jobb kiszolgálása érdekében GPS készülékkel szereljük fel az összes tömegközlekedési eszközt. S ez nem jár a szolgáltatás drágulásával, hiszen a megyei tanács vásárolja meg a programokkal együtt, illetve mobiltelefonos applikációt fejlesztünk hozzá, hogy a saját telefonján a megyében bárki, bárhol megnézheti, hol tart a busza, késik-e. Ennek már jövőre működnie kell. 2018-tól pedig kiépítjük az e-ticketing rendszert.
- Milyen fejlesztési lehetőségei vannak a megyei tanácsnak a kerékpáros közlekedés fejlesztésében? Ezt azért is kérdezem, mert a téma szerepelt a választási kampányában.
- Jövő nyárig tíz fapados járat beindítását tervezik
- Ma tíz-tizenkét európai kerékpár-sztráda létezik, ennek legkeletibb része a Tisza vonalán halad észak-déli irányban, csatlakozással a magyarországi nagyvárosok többségéhez. Határ menti nemzetközi projektekben már mi is összekötöttük Szatmárt, Nagyváradot, Nagyszalontát magyarországi településekkel, most dolgozunk Mihályfalvánál. A mi feladatunk az, hogy ezeket az utakat továbbvigyük például a Nyugati Szigethegység felé. Európában ez egy óriási iparág. A biciklis utazási és turisztikai biznisz értéke több milliárd euró évente. Két hete kormányhatározat is született arról, hogy Romániában a kerékpáros turizmust fejleszteni kell. Rá is hasalunk erre a témára, költségvetés-kiegészítést eszközöl a megyei tanács, többek között erre a tételre. Előtanulmányt szeretnék rendelni arra, hogy milyen bicikliutakat érdemes kivitelezni a megyében. Nem azt ígérem, hogy négy év alatt Nagyváradot összekötjük Pádissal, de az új, turisztikai célú kerékpárutak mindenképpen a hegyvidékek irányába kell haladjanak.
Ehhez a témához tartozik, hogy négyszázötven-ötszáz új, kétnyelvű táblával látjuk el a hegyi turistautakat. S az újdonság az, hogy ezeket az útvonalakat sokféle információt kínáló QR kódokkal is ellátjuk. Olyan helyeken is, ahol eddig tábla sem volt. Fontos, ide kapcsolódó adat, hogy nyári szezonban a Nyugati Szigethegység bihari részeit felkereső magyar turisták aránya negyven százalék, míg a nyári szezonon kívül hetven! Meg kell adni a lehetőséget, hogy ezen az amúgy román vidéken információhoz jussanak. A következő lépés az lesz, hogy GPS-szel is láthatóak legyenek a turistaútvonalak.
- A megyei tanácshoz tartozik a Nagyváradi repülőtér, fel is újították, járatok viszont nincsenek, az utasok Debrecenből, Temesvárról, Kolozsvárról tudnak csak utazni.
- Jó hírrel szolgálhatok, előrehaladott tárgyalásaink vannak repülőjáratok indításáról. Bízom abban, hogy már idén ősszel 2-3 célállomásra elindítunk Nagyváradról európai fapados járatokat, egyet Európa északi irányába, egy másik járatunk pedig déli irányba repül majd, biztos célállomást csak a tárgyalások lezárulása után árulhatok el. Jövő év kora nyaráig szeretném, ha már tíz járat kötné össze Váradot európai városokkal. Volt egy olyan elképzelésem is, ami szerintem jó lépés lenne, hogy a nyári hónapokban közvetlen járattal kössük össze a várost Konstancával. A hazai légitársaság ajánlata kivitelezhetetlen. Tárgyaltunk fapados cégekkel is, de sajnos e tekintetben a hazai törvénykezés hetvenes évekbeli, a Belügyminisztérium nem engedi meg, hogy belső járatban összekeverd a helyi utast a külföldi utassal. Ez nonszensz, de meg lehetne változtatni.
- December 11-én parlamenti választás lesz Romániában. Feltételezve, hogy a szövetség kormányra kerül, milyen, RMDSZ vezette tárcának örülne leginkább?
- Vízügyesként picit elfogult vagyok, mindig támogattam, hogy a környezetvédelem, vízügy vezetése hozzánk tartozzon. Nem véletlenül, rengeteg fejlesztés megvalósult, itt, Bihar megyében is. De ha most szívem szerint választhatnék, nekünk a közlekedési tárcára lenne nagy szükségünk, egészen pontosan Erdélynek. Vízügyi problémák miatt, államtitkárként is rengeteget jártam az országot, s azt kell mondanom, utak tekintetében Erdély mindmáig el van hanyagolva. Ezen kellene gyorsan változtatni.

erdelyiriport.ro

Fordítási bakin múlott a Kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozása
A jelölt román állampolgárságáról való lemondásának nehézkessége akadályozza a Bukaresti Magyar Kulturális Központ Sepsiszentgyörgyi fiókintézete új vezetőjének kinevezését. Nincs előrelépés az évekkel korábban bejelentett Kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozásában sem. Ezt az akadályozza, hogy a vonatkozó magyar-román kormányközi egyezmény szövegének magyar és román változata egy pontatlan fordítás miatt lényegesen eltér.
A Sepsiszentgyörgyi kulturális központ tavaly augusztusban, több mint egy éve mAradt vezető nélkül, miután a korábbi igazgatónak lejárt a négyéves mandátuma. Lakatos Mihály utódjának kiválasztására a Magyar Kulturális Központok hálózatát működtető Balassi Intézet kiírta a pályázatot, amit értesülésünk szerint Szebeni Zsuzsa, Kolozsvári születésű, Budapesten élő színháztörténész nyert meg.
Kinevezését átmenetileg a leendő igazgató román állampolgársága akadályozza, derült ki Szijjártó Péter tájékoztatásából, amelyet a magyar külügyminiszter Mesterházy Attila országgyűlési képviselő „Mi lesz a Bukaresti Magyar Kulturális Központ Sepsiszentgyörgyi Fiókintézetének sorsa? "című kérdésére adott június 30-án. Szijjártó szerint „a legjobb pályázatot benyújtott jelölt kinevezéséhez szükséges eljárás folyamán derült ki, hogy a jelölt román állampolgársággal is rendelkezik, amely a hatályos magyar jogszabályok miatt akadályát képezi kinevezésének. A jelölt az állampolgárságáról történő lemondási eljárást elindította a román hatóságok felé, annak lezárultával azonnal – várhatóan néhány héten belül – elfoglalhatja állomáshelyét”.
A Maszol érdeklődésére, hogy hol tart jelenleg Szebeni Zsuzsa kinevezésének ügye, a Sepsiszentgyörgyi fiókintézetet is irányító Bukaresti Magyar Kulturális Központ vezetője, Kósa András László nem tudott információt nyújtani. Elmondta, a kinevezés késése ellenére a Sepsiszentgyörgyi fiókintézet az elmúlt időszakban is folytatta tevékenységét, az intzémény működését Bukarestből irányítják.
Többek között támogatták a napokban Árkoson zajlott Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) táborát, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér Design táborát; a hétvégén lezajlott Sepsiszentgyörgyi 1956-os forradalom és szabadságharcra való megemlékezés megszervezését a Csíkszeredai főkonzulátus segítette, illetve a szeptember közepén zajló Sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztiválon Nádas Péter fotókiállítást szerveznek.
Kósa András László úgy véli, a Sepsiszentgyörgyi fiókintézet élén „jó lenne a személyes jelenlét”, viszont az ebből adódó hiányosságokat próbálják Bukarestből pótolni, hiszen a két intézet egymás mellett működik, és a Balassi Intézet Bukaresti vezetője havonta egyszer megfordul Sepsiszentgyörgyön.
Szebeni Zsuzsa színháztörténész 1970-ben Kolozsváron született, irodalom-filozófia szakon végzett, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, kutató. Székelyföldön több kiállítás kurátoraként ismert meg a nevét a kultúrakedvelő közönség. A Maszolnak Szebeni Zsuzsa megerősítette, hogy elnyerte a központ vezetésére kiírt pályázatot, azonban kinevezéséig egyelőre nem óhajtott nyilatkozni.
Magyarország kulturális központjának Sepsiszentgyörgyi irodája 2006 november 29-én nyílt meg a Bukaresti intézet fiókintézeteként. Az intézmény székhelyét a Kovászna megyei Tanács által biztosított helyiségekben, a Sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár épületében alakították ki. Első irodavezetője Hadnagy Miklós volt, aki 2011 júniusáig töltötte be irodavezető tisztséget, majd Lakatos Mihály vezette az intézményt 2011 és 2015 között.
Pontatlan fordítás miatt késik a Kolozsvári kulturális központ létrehozása
A Magyar Kulturális Központ Kolozsvári intézetének évek óta tervezett létrehozása egyelőre várat magára, mivel a magyar és a román kormány eltérően értelmez a kulturális intézmények alapításáról szóló egyezmény szövegét.
A magyar kormány 2014 nyarán döntött arról, hogy Kolozsváron megnyitja a Bukaresti Magyar Kulturális Központ fiókintézetét. A magyar kormány és a román kormány között a Bukaresti Magyar Kulturális Központ és a Budapesti Román Kulturális Intézet működéséről szóló, 2005 október 20-án aláírt egyezmény alapján a magyar fél teljesítette bejelentési kötelezettségét, és 2015 októberében jegyzékben tájékoztatta a román felet a nyitás szándékáról.
„Az egyeztetések során kiviláglott, hogy 2005-ben az akkori tárgyaló felek az Egyezmény szövegét nem kellő gondossággal véglegesítették, így a román és a magyar nyelvű szövegekben olyan lényeges eltérések találhatóak, melyek alapján a felek eltérő módon értelmezik annak rendelkezéseit” – írja Szíjjártó Péter külügyminiszter egy hozzá intézett kérdésre adott válaszában.
Az egyezmény román nyelvű változata egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a felek kölcsönösségi alapon, egymás országaiban egy-egy fiókintézet megnyitására jogosultak. Ez megtörtént magyar részről a Sepsiszentgyörgyi fiókintézet megnyitásával, a román fél szerint tehát további fiókintézet létrehozásának nincs jogi alapja.
A magyar kormány számára irányadó magyar nyelvű szöveg – a dokumentum 1. cikkelyének 3. bekezdése – már nem tartalmaz sem kölcsönösségről szóló kikötést, sem számbeli korlátozást a fiókintézetek megnyitásáról, ennek megfelelően a Kolozsvári intézet létrehozásának bejelentésével a magyar fél is az egyezménynek megfelelően járt el.
Zajlanak a diplomáciai egyeztetések
Értesüléseink szerint korábban a probléma áthidalására Bukarest azt is felvetette, hogy a Sepsiszentgyörgyi irodát költöztessék Kolozsvárra, erre azonban a magyar fél nem volt hajlandó. Tájékoztatásában ugyanakkor Szijjártó Péter úgy fogalmaz: „a magyar fél ezen értelmezési problémákat áthidalhatónak tartja, és az Egyezmény 16. cikkelye alapján szakértői tárgyalásokat javasolt. A román fél a javaslatot elfogadta. A diplomáciai egyeztetések lezárultával megtesszük a szükséges elő készületeket a fiókintézet megnyitására Kolozsváron”.
A Kolozsvári központ sorsáról Kósa András László, a Bukaresti Magyar Kulturális Központ vezetője a Maszolnak elmondta: zajlanak a kultúrdiplomáciai és szakmai egyeztetések. Arról még nem tudott információkat mondani, hogy ki lesz a központ vezetője, ugyanis amíg zajlanak a szakértői tárgyalások, nem tudni, hogy az új intézet önállóan vagy a Bukaresti Kulturális Központ fiókjaként működik majd, esetleg magyar konzulátushoz vagy nagykövetséghez tartozik, így még azt sem tudni milyen pozícióra írjanak ki pályázatot.
maszol.ro

A Rákóczi Szövetség diaszpórában és szórványban élő magyar fiatalok magyarországi tanulmányútját támogatja - A Rákóczi Szövetség - a Magyar Diaszpóra Tanács kérése alapján - a Határtalanul program keretében 2016 szeptembere és 2017 júniusa között 650 diaszpórában és 1850 Kárpát-medencei szórványban élő magyar fiatalnak kíván lehetőséget teremteni magyarországi tanulmányútra.
A szövetség MTI-hez eljuttatott közleménye szerint 10 és 25 év közötti fiatalok tehetnek látogatást Magyarországon. A jövő június végéig tartó időszakban összesen 10 programlehetőséget biztosít a szövetség, az Észak- és Dél-Amerikából, Dél-Afrikából, Ausztráliából, Nyugat-Európa különböző államaiból és a Kárpát-medenceéből idelátogatni szándékozóknak. Magyarországi tartózkodásuk 3-14 nap közötti időtartamú lesz, útjuk során minden Magyarországon felmerülő költségüket a Rákóczi Szövetség állja, az útiköltségükhöz pedig - régiótól függően - 20-80 százalékos arányban járul hozzá.
A jelentkezés során feltétel, hogy a fiataloknak a helyi magyar közösségekben működő hétvégi iskolák, cserkészcsapatok, hagyományőrző- és kulturális egyesületek, esetleg vallási közösségek munkájában legalább egy éve kell aktívan részt venniük. Lehetnek kísérőik is, akik többnyire néptánctanítók, pedagógusok vagy a magyar közösségi életet szervező felnőttek közül szoktak jelentkezni. Az ő esetükben viszont előfeltétel, hogy jól beszéljenek magyarul - hívta fel a figyelmet a szervezet.
A programra a Magyar Diaszpóra Tanács szervezetei kaptak és kapnak meghívást. A program összeállításánál a Rákóczi Szövetség kifejezetten törekedett arra, hogy az utazás a nagyobb nemzeti és egyházi ünnepekhez, illetve eseményekhez kapcsolódjon.

Budapest

Megtiszteltetés és lehetőség: Budapest testvérvárosa lesz Székelyudvarhely
New Yorkkal, Berlinnel, Pekinggel, Lisszabonnal, Béccsel, Tel-Avivval és Ankarával együtt Székelyudvarhely is testvérvárosa lesz Budapestnek. Gálfi Árpád, Udvarhely polgármestere elmondta, nemcsak jelképes szerződésre számítanak.
Budapesttel köt nemsokára testvérvárosi szerződést Székelyudvarhely – jelentette be a hétfőn megtartott sajtótájékoztatón Gálfi Árpád polgármester és Orbán Balázs, az önkormányzati képviselő-testület MPP– EMNP koalíciójának frakcióvezető-helyettese.
A város képviseletében Orbán Árpád alpolgármesterrel és Szász Jenővel, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnökével együtt találkozott Gálfi Árpád polgármester Tarlós Istvánnal, Budapest főpolgármesterterével múlt héten. A találkozó az NSKI közvetítésével jött létre, célja pedig egyebek közt a 2012-ben írásban is megfogalmazott kérés megerősítése volt, miszerint Budapest Székelyudvarhely testvérvárosa lenne.
Udvarhelyre eddig is édestestvérként tekintett Budapest, a két város közötti különbségtől függetlenül. Nemzetstratégiai szempontból is fontos a testvérvárosi kapcsolat kialakítása, ugyanis így érzelmi és gazdasági hiányosságot is lehetne pótolni – tolmácsolta Gálfi Árpád a Budapesti találkozón elhangzott gondolatokat. A polgármester szerint Udvarhely számára óriási megtiszteltetés és lehetőség a felkérés a testvérvárosi szerződés megkötésére. „Olyan exkluzív klubba nyer belépést a város, amelynek többek között Peking, New York, Bécs és Lisszabon is tagja” – fogalmazott.
Budapest főpolgármestere egyelőre csak szóban kérte fel a székely anyaváros vezetőségét a megállapodás megkötésére, de Gálfi szerint nemsokára írásban is közvetíti kérését. A kezdeményezést határozat formájában terjesztik elő, a szerződés megkötéséről pedig a önkormányzati képviselő-testület fog szavazni.
Orbán Balázs úgy véli, a testvérvárosi kapcsolatoknak nemcsak szimbolikusaknak kellene lenniük, fontos ezeket tartalommal is megtölteni, élővé tenni. Gálfi hozzátette, hogy polgármestersége alatt Székelyudvarhely tizenhárom testvértelepülése közül négyet már meglátogatott, hogy felújítsa a kapcsolatokat.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Kopjafás helységnévtáblákat állítottak Nyárádremete bejárataihoz
Új településjelző táblákkal gazdagodott Nyárádremete község: egy-egy hármas kopjafával ellátott köszöntő felirat várja ezentúl az erre járókat.
zen az „Isten hozott” felirat olvasható, amit rovásírással is feltüntettek, de románul is, alattuk pedig a megfelelő nyelven a község neve, hátulján pedig a Jó utat két nyelven. Az oszlopegyüttesek a község három fő bejáratánál vannak elhelyezve: a deményházi tetőn, a régeni útnál és a Szováta fele vezető út szélén. Ezek az egyén-család-nemzet hármas egységét jelképezik, az öt falut a gyakorlatban is közrezárva, együvétartozásukat hangsúlyozva. Az alkotások megálmodója Török László nagyernyei fafaragó mester.
„Régóta terveztük, hogy ilyen fogadótáblát helyezzünk el a község bejáratához. Végül tavaly egy testületi ülésen megbeszéltük, hogy szerezzük be a megfelelő faanyagot, amely végül az önkormányzat legelőjéből került ki” – magyarázta lapunknak Magyari Péter, a község polgármestere. Tőle tudtuk meg, hogy a kopjafák és a kifaragás felajánlások révén valósult meg, a nyárádremetei Nyulas Zoltán és Siklodi Ferenc fafaragó mesterek-, illetve a Nyárád KFT műhelyében. Az oszlopok mindenikén különböző motívumok, műs-más jelentéssel bírnak.
Bal felől, az első oszlop a férfi oldal jelképe, ezért koronás, Árpád királynak a Kárpát-medenceébe való visszajöttét jelzi, a koronában a háromszög ugyanakkor a szentháromság egységét, rendjét is. A középső oszlop a körkereszt, Krisztus kereszt, ami egybetartja az embert, családot, nemzetet. Ez a világosság jele, háromszor jelenik meg a szellem-lélek-test szintjén.
A harmadik oszlop a női oldal jelképe: tulipán, a túli pont, ami a túlvilágra is mutat. Virág a világban: a nyaki rész utáni végtelen vonal egy nyolcas formájában virágot rajzol ki (szívtájékon), alatta a gömb a mennyei és a földi világ találkozási pontja, a születés helye.
Nyulas Piroska
Székelyhon.ro

Világszínvonalú oktatás Szamosújváron: magyar nemzetpolitika, én így szeretlek!
Közel évtizedes előkészítő munkával nagyszabású szórványközpont épült a Mezőség peremén található kisvárosban. A képeket elnézve szinte kedvünk támad ismét beülni az iskolapadba.
Oktatás, oktatás, oktatás – ezt felelték nekem a Kolozsvár melletti Válaszút Kallós Zoltán alapította szórványkollégiumában, amikor négy évvel ezelőtti ottjártamkor a mezőségi és Szamos-menti magyarság megmAradásához szükséges dolgokról kérdeztem vendéglátóimat. Az oktatási program most tovább bővül: a közeli Szamosújváron példás összefogásból pazar szórványközpont épült.
A példás kezdeményezés abból a felismerésből fakadt, hogy a nehezen megközelíthető, nehéz sorsú mezőségi falvak magyar közösségei már nem képesek külön-külön intézmények fenntartására. Ezért a folyamatosan bővülő bentlakásos kollégiumba szinte egyenként szedték-szedik össze az általános iskolás korú gyerekeket. Ők sokszor nemcsak a minőségi oktatásban, de minden egyébben is hiányt szenvednek. A szülők örömmel engedik el csemetéiket, tudják, hogy gondot viselnek rájuk, és
a szállás-étkezés biztosítása, valamint
az orvosi felügyelet mellett
sokszor még ruhát is kapnak.
Válaszúton azonban mindig gond volt, mi lesz az alsó tagozatból kikerülő gyerekekkel. Ezért úgy másfél évtizede szövetségre léptek a szamosújvári Téka Alapítvánnyal, amely az 5-12. osztályos célcsoportról való gondoskodást vállalta fel. A megfelelő körülmények kialakítása azonban mindig is probléma volt, egy korszerű szamosújvári iskolaközpont építése legalább egy évtizede napirenden volt.
A projekt indokoltsága az, hogy úgy érhetünk el jelentős eredményeket az asszimiláció megfékezésében, ha magasabb színvonalú, jobban felszerelt és kedvezőbb háttérfeltételekkel rendelkező oktatást tudunk felmutatni, mint az átlagos többségi intézmények” – fogalmaz a Téka Alapítvány honlapja a régi terv kapcsán.
A magyar állam támogatásával az elképzelés most megvalósult: a szamosújvári önkormányzat által biztosított telken minden túlzás nélkül világszínvonalú épületet húztak fel, hogy az idei tanévet közel ötszáz kollégista minden igényt kielégítő körülmények között kezdhesse el.
A Transindex.ro képriportjából kiderül, hogy a több mint hatszázmillió forintos támogatással megépült épület nemcsak modern – alapértelmezett wifi, korszerű informatikai felszereltség stb. –, de szellemes és inspiráló is. A falakon a magyar népmesék motívumai is szerepelnek, a kisdiákok számára a folyosón ugróiskolát rajzoltak fel, pihenni-gyógyulni pedig a parajdi sótömbökkel ellátott szobában lehet.
El lehet képzelni, milyen irdatlan munka és kitartás kellett a terv megvalósításához, s ezért a Téka Alapítvány minden elismerést megérdemel. Vezetője, Balázs-Bécsi Attila – a különben mezőségi, pusztakamarási származású – Sütő András szavait idézve az „égtartó emberek” közé tartozik. Alapítványa mára a szamosújvári és a Szamos-menti magyarság legfontosabb kulturális ereje, amely rengeteg dolgot szervez, lenyűgöző energiával – a néptánctáboroktól az oktatási programokon át a fejlesztési tervekig.
Minden bizonnyal a tékások két évtizedes közösségépítő munkájának is szerepe van abban, hogy Szamosújvár magyarsága a térség többi közösségétől eltérően szinte nem csökken: a 20 ezres kisváros lakosságának 2002-ben és 2011-ben nagyjából 17 százaléka volt magyar.
Ablonczy Bálint
valasz.hu

A Ceaușescu-féle szisztematizálástól tart az RMDSZ
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos Önkormányzati Tanácsa határozottan ellenzi a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium területrendezési törvénytervezetének elfogadását. Véleményünk, hogy a törvénytervezet által tárgyalt témakör nem időszerű, és amint a törvénytervezet indoklása is jelöli, nem hoz érdembeli változásokat az önkormányzatok számára, következtetésképpen az állampolgárok számára sem.
Meggyőződésünk, hogy a modern közigazgatás megteremtése céljából elsősorban a következő lépésekre van szükség:
1. a Helyi Autonómia Európai Chartájának feltétel nélküli alkalmazása;
2. egyszerű, átlátható törvénykezés;
3. a költségvetési erőforrások leosztásának átalakítása;
4. valós decentralizáció megvalósítása, a szubszidiaritás elvének széles körű alkalmazása;
5. a helyi közösségek megerősítése.
Jelen törvénytervezet több pontja ellentmond a fent megjelölt prioritásoknak. A törvénytervezet, bizonyos rendelkezései révén, nem más, mint a kommunista szisztematizálás folytatása és befejezése, holott az 1989-ben megalakult Nemzeti Megmentési Front egyik első döntése volt a szisztematizálási terv eltörlése.
Nem területrendezésre, a településhatárok újrarajzolására van szüksége Romániának, hanem egy modern, állampolgárokat tiszteletben tartó és kiszolgáló közigazgatásra. Ehhez csupán egy dolgot kell megvalósítani: a döntéseket az állampolgárokhoz legközelebb álló szinten kell meghozni. Létre kell hozni egy egységes közigazgatási portált, amely lehetővé teszi a digitális ügyintézést, a felszabaduló pénzügyi és humánerőforrást pedig a helyi közösségek fejlődésének szolgálatába kell állítani.
Látszólag a törvénytervezet egyedüli célja, hogy olyan jogosultságot biztosítson a kormánynak, amelyek, véleményünk szerint, nem az ő hatáskörébe tartozik: a sokat emlegetett decentralizálás helyett a központi irányítás megerősítené befolyását a helyi hatóságok felett. Ahhoz, hogy bizonyos települések pályázhassanak a vidékfejlesztési programban, elegendő lett volna egy olyan kormányhatározat, amely bővíti a program kedvezményezettjeinek listáját. Jogszabályalkotási technika szempontjából sem javasolt bizonyos kedvezményezettek célirányos megjelölése törvényi szinten.
Elfogadjuk, hogy a területrendezési törvénykezés összhangban kell hogy legyen a települések fejlődésével, de nem ilyen módon.
2012–2015 között határozottan kértük 13 megye 6 206 011 állampolgára nevében, hogy biztosítsák a megfelelő forrásokat a krízishelyzetben lévő megyék fejlesztésére (ITI és CLLD), igényünket az akkori kormányzat nem vette figyelembe, most pedig megszüntetné azokat a közösségeket, amelyek nem teljesítik az előírt feltételeket.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a lakosság csökkenését szakmai érvként használják fel, miközben az elmúlt 20 év következetlen gazdaságpolitikájának eredménye a népességcsökkenés. Ennek a folyamatnak a megállítása kell hogy legyen a cél, nem pedig a működő rendszerek megszüntetése, azaz a közigazgatás lakosságszámhoz való igazítása.
Elfogadhatatlannak tartjuk a kormányzat szemléletmódját és mindazt, amit a törvénytervezet előrevetít: - a kormány nem számol a jelentős településfejlődéssel, ha azon az állásponton van, hogy 2025-ig a helyi utak kevesebb mint 50 százalékát korszerűsítik; - több mint 40 százalékos lakosságcsökkenéssel számol.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a községek esetében, a valóságot mellőzve, statisztikai adatok alapján történjen a szuperközségek nevesítése. Követeljük, hogy a települések besorolása esetében az alapot az illetékes megyei tanács javaslata képezze, illetve a lakossági számadat ne legyen besorolási tényező. Nem új települési kategóriákat kell felállítani, hanem megfelelő eszközöket kell biztosítani a településék számára a fejlődéshez, újra kell gondolni a költségvetés-tervezés mechanizmusát, egyszerűsíteni és digitalizálni a közigazgatást, elérhetővé kell tenni a közszolgáltatást minden állampolgár számára. Alkalmazni kell a helyi autonómiára vonatkozó törvényes előírásokat, és tiszteletben tartani a bennük megfogalmazottakat.
Hinni kell a helyi közösségek bölcsességében és problémamegoldó képességében, hiszen az mozgósító erejű lehet egy hatékonyan működő, gazdaságilag fenntartható Románia megvalósításában, településkategóriák nélkül.
Borboly Csaba,
az Országos Önkormányzati Tanács elnöke
Csíkszereda, 2016. szeptember 6.
Erdély.ma

Budapesti nívódíj a Kincses Kolozsvár Egyesületnek
Átadták kedden Budapesten a Magyar Termék Nagydíj pályázat Kárpát-medenceéért Nívódíját többek között a Kincses Kolozsvár Egyesület elnökének. Gergely Balázs Potápi Árpád Jánostól, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárától vette át a Kolozsvári Magyar Napok életre hívásáért kiosztott elismerést a Parlament Felsőházi termében szervezett ünnepségen.
További erdélyi kezdeményezéseket is díjaztak: a Magyar Termék Nagydíj tanúsító védjegy használati jogát érdemelte ki a Marosvásárhelyi Petry Látványműhely és Múzeum (Petry Retail Kft.), a szintén Marosvásárhelyi Petry Zsigmond kedvenc házi kenőmájas és töpörtyűkrém hagymával termékei (Primacom Kft.), illetve a Székelyudvarhelyi Rega Egyesület Lámpás program, mint a Székelyföldi mezőgazdaság modernizációjának szakmai programja.
A Magyar Termék Nagydíj pályázat Kárpát-medenceéért Nívódíját kapta a Kincses Kolozsvár Egyesületen kívül a Pro Cultura Subcarphatica és a Vajdasági Magyar Diákszövetség. Idén egyébként 60 vállalkozás 66 terméke és szolgáltatása érdemelte ki a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használati jogát. A 19. alkalommal meghirdetett pályázatra először jelentkezhettek a határon túlról, a díjazottak 4 százaléka külhoni. Potápi Árpád János államtitkár kiemelte, a pályázat által nyújtott lehetőség hozzájárul a Kárpát-medencei magyarság gazdasági megerősítéséhez. A külhoni magyar közösségek oktatási, kulturális megerősítésén túl lépéseket kell tenni gazdasági megerősítésükért is – szögezte le az MTI szerint.
Idén 38 kategóriában lehetett pályázni a tanúsító védjegy elnyerésére; a bírált pályaművek 92 százaléka nyert. A díjátadón Kiss Károlyné, a Magyar Termék Nagydíj pályázati iroda ügyvivő igazgatója elmondta, a legtöbb nyertes pályázat az élelmiszergyártás, élelmezés területéről érkezett. A nyertesek egyharmada Budapesti, csaknem kétharmada vidéki székhellyel rendelkezik, az ország 16 megyéjéből. Az idei díjakkal 609-re emelkedett a Magyar Termék Nagydíj 19 éve alatt kiadott elismerések száma. Az ügyvivő igazgató szerint örömteli, hogy egyre több pályázat kötődik az építőiparhoz, és a kozmetikai témakörhöz fűződő pályázatok száma és színvonala is stabil pályázói kört jelent. Hangsúlyozta, a védjegy használata az elnyerés évében díjmentes, ezután csak utóellenőrzéssel lehetséges viselni és díjkötelessé válik – ismertette.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a korábbi, sikeres pályázati csoportok mellett az idén előtérbe kerültek a kulturális termékek és szolgáltatások, amelyek képesek a határokat átlépve növelni Magyarország nemzetközi ismertségét és elismertségét. Mint mondta, egyre fontosabbá válik a patrióta gazdasági szemlélet, éppen a Magyar Termék Nagydíj hírnevének köszönhetően egyre többen előnyben részesítik azokat a vállalkozásokat, amelyek Magyarországon termelnek és foglalkoztatnak, itt fizetnek adót.
MTI
Erdély.ma

Nincs mindentudó politikus (Tamás Sándor és a fiatalok)
A közélet iránt érdeklődő, a szervezetben többnyire már tevékenykedő fiatalokkal találkozott pénteken Tamás Sándor, a Háromszéki Területi RMDSZ elnöke Sepsiszentgyörgyön a Tein teraszán. Az összejövetelen főként a közelgő parlamenti választásokról, a kampányról és a fiatalok szerepvállalásáról beszéltek, de szó esett a szövetség esélyeiről, az ifjabb nemzedék felelősségéről is.
Nem lealacsonyító, ha valaki lentről indul a közéletben; hisz sokan, akik a szamárlétra megmászása nélkül kerülnek fontos beosztásba, sokszor nem értik, nem érzik át a felelősséget, amellyel jár – indította mondandóját Tamás Sándor, felidézve: ő maga is az ifjúsági szférából indult több mint húsz évvel ezelőtt. Szerinte tévednek, akik azt gondolják, hogy könnyen építhető karrierről van szó, amely önmagában is megélhetést biztosít. „Nem szabad kizárólag a közéleti szerep- és feladatvállalásra építeni az egzisztenciát, a szakmai fejlődésre is oda kell figyelni, ugyanis, ha változás következik be, léteznie kell egy iránynak, amerre tovább tud lépni az illető. Sajnos, arra is van pár példa, hogy egyesek kizárólag ebben látták a jövőjüket, elhanyagolva a több lábon állást” – magyarázta. A találkozóra érkező fiatalok közül volt, akit a közélet iránti érdeklődés, volt akit a beszélgetés közvetlensége vonzott, de olyan is jelentkezett, aki a választási kampányban kíván részt vállalni (egyikük eddig az Erdélyi Magyar Néppárt köreiben tevékenykedett), illetve mások a civil oldal és politika összefüggéseire, az átjárási lehetőségekre voltak kíváncsiak. Kérdésként elhangzott, hogy az RMDSZ képes lesz-e elérni a parlamenti választásokon a bejutási küszöböt, valamint hogy kik a jelöltek, és a fiatalok milyen mértékben vannak jelen közöttük. Megfogalmazták, hogy a tizenévesek számára a kampány színes, izgalmakat hordozó esemény, egyfajta buli. Az elnök egyúttal egy választási kampány fő ismertetőit is vázolta, rámutatva: a meggyőzés, a jelöltek „eladása” nem a hajrában kezdődik, csak a folyamatos tervezés hozhat sikert.
A közéletbe való bekapcsolódást illetően Tamás Sándor elmondta: Háromszéken nyolc éve kezdődött el az a folyamat, amely révén fiatalok juthattak be az önkormányzatokba. Az eredmény 2016-ban látszott egyértelműen: megyeszinten az ötszáz önkormányzati képviselőből közel hetvenen fiatalok, jelentős részük ifjúsági szervezetekben kezdte, azaz mondhatni a civil szférában. A közélet iránti érdeklődőknek Tamás Sándor rövid ismertetőt tartott: rámutatott, a kétkedők szemében mind az önkormányzati, mind a parlamenti munka egyszerűen csak szavazatszerzésről szól, és nagyjából mindegy, hogy tesznek-e bármit is. Az elnök szerint Háromszéken ügyekben, teendőkben gondolkodnak és nem mandátumokban, mint sok román politikus. Felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzati munka kapcsán sokan a pénzhiányt emlegetik fő megoldandó hiányosságként, pedig a nagy kihívás inkább a helyes célok megtalálása, és legalább ennyire fontos, hogy az emberek lássák, a politikus, az elöljáró hisz ezekben a célokban, ez a hitelesség egyik záloga. Fontos továbbá, hogy óvakodni kell minden olyan politikustól, akiről úgy tűnik, mindenhez ért – tette hozzá.
A parlamenti választások kapcsán Tamás Sándor elismerte: az önkormányzati voksolás tükrében valós a veszély, hogy az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos küszöböt. Az alternatív küszöb nem vállalható alternatíva, „ha arra szorulunk, akkor az erdélyi magyarságnak befellegzett”. Tamás Sándor a brexit példájából, illetve a Klaus Iohannis kampányában alkalmazott módszerekből kiindulva hívta fel a figyelmet: a fiataloknak komoly szerepük van a mozgósításban, és nem csak a kampánybeli önkéntes tevékenységgel. Tamás Sándor úgy vélte, a közgondolkodáson változtatni a fiatalok képesek, viszont Háromszék egyik komoly problémája, hogy az idősebb nemzedék az aktívabb. Utóbbi pedig nehezen változik, itt jönnek be a képbe az ifjak, akik meggyőző erővel tudnak hatni rájuk, és ez érvényes a választásokra is, a részvételre ez a nemzedék veheti rá például a már csak megszokásból távol mAradókat – fogalmazott.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

MArad a fiókintézet
Bár továbbra is zárva a Bukaresti Magyar Kulturális Központ Sepsiszentgyörgyi fiókintézete, további működése bizonyos, és újranyitása is csak rövid idő kérdése. Lakatos Mihály korábbi intézetvezető megbízatásának lejártával a Balassi Intézet által meghirdetett vizsgát Szebeni Zsuzsa színháztörténész nyerte meg, hogy helyét elfoglalhassa, egy diplomáciai procedúrát kell végigjárnia.
A Bukaresti Magyar Kulturális Központ Sepsiszentgyörgyi fiókintézetének sorsáról Mesterházy Attila szocialista képviselő érdeklődött az országgyűlésben, válaszában Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta, Szebeni Zsuzsa kinevezését az akadályozza, hogy román állampolgársággal is rendelkezik (a Budapesten élő színháztörténész Kolozsváron született), és a hatályos magyar jogszabályok értelmében ilyen tisztséget kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező személyek foglalhatnak el. „A jelölt az állampolgárságáról történő lemondási eljárást elindította a román hatóságok felé, annak lezárultával azonnal – várhatóan néhány héten belül – elfoglalhatja állomáshelyét” – idézi a Maszol hírportál Szijjártó Pétert.
A Maszol tisztázza azt a híresztelést is, miszerint a Sepsiszentgyörgyi fiókintézet Kolozsvárra költözne. A Magyarország és Románia közötti, a kulturális intézmények alapításáról szóló egyezmény magyar és román nyelvű megfogalmazása eltér egymástól: utóbbi úgy fogalmaz, a felek kölcsönösségi alapon, egymás országaiban egy-egy fiókintézet megnyitására jogosultak (ez megtörtént magyar részről a Sepsiszentgyörgyi fiókintézet 2006-os megnyitásával), míg utóbbi sem kölcsönösségről szóló kikötést, sem számbeli korlátozást nem tartalmaz. Magyarország Kolozsváron is kulturális intézetet kíván létrehozni, ebbéli szándékának bejelentését követően javasolta a román fél a Sepsiszentgyörgyi fiókintézet Kolozsvárra költöztetését. A Maszol újra Szijjártó Pétert idézi: „A magyar fél ezen értelmezési problémákat áthidalhatónak tartja, és az Egyezmény 16. cikkelye alapján szakértői tárgyalásokat javasolt. A román fél a javaslatot elfogadta. A diplomáciai egyeztetések lezárultával megtesszük a szükséges előkészületeket a fiókintézet megnyitására Kolozsváron.”
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elutasították Beke és Szőcs fellebbezését
Tegnap a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken zárt ülésen tárgyalták le a terrorizmussal vádolt Beke István és Szőcs Zoltán fellebbezését, amelyet a Bukaresti táblabíróság június 16-i végzése ellen nyújtottak be.
Az akkori tárgyalás a bírósági szakasz első eljárási alszakaszának a végét jelentette, amikor a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék három hónappal a táblabíróság elutasítása után, az előzetes eljárás alatt ellenőrizte a vád és nyomozati anyag, illetve a bizonyítékok törvényességét. Az ügyvédek által papírra vetett kifogásokat jelzett jogsértéseket, törvénytelenségeket és hiányosságokat illetően az ügyészség képviselője egyetlen érvet sem tudott felhozni. Ezek alapján a két vármegyés a vádirat visszaküldését kérte az ügyészségre a hiányosságok kijavítása érdekében és alapfokon nem használható bizonyítékok kizárásáért, amit tegnap újra elutasítottak, indoklás nélkül. A valótlannak tartott vádirat ezek után törvényesség szempontjából már nem kérdőjelezhető meg, annak alapján kezdik majd meg az alapfokú tárgyalást.
A fellebbezésre a két vármegyésnek ismét ki kell fizetnie 200–200 lejt, a hivatalból kijelölt védőügyvédeket az államkasszából fizetik, habár Beke és Szőcs nem tart igényt rájuk. Az alapfokú tárgyalás időpontja nem ismert, tegnap a házi őrizet felülvizsgálatáról sem tárgyaltak.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kézdiszék, 1916
Péntek délután a Kézdivásárhelyi Kosztándi Képtárban népes érdeklődő közönség jelenlétében Farkas Ferenc történelem szakos tanár, a Református Kollégium igazgatója bemutatta Tóth László újságíró, a székhelyek hírportál főszerkesztője Kézdiszék, 1916 írásban és képekben című kötetét.
A szerző első, magánkiadásban megjelentetett könyve a száz évvel ezelőtti eseményekről, a románok kézdiszéki betöréséről szól. Az első részben a céhes város mindennapjaival ismerkedhet meg az olvasó, a második rész bemutatja a román betörést Felső-Háromszéken és az itt lakók menekülését a mai Magyarország területére, ezt követi a román hadsereg kiszorítását és a civil túszok elhurcolását bemutató harmadik fejezet. A kötet végén megtaláljuk a kézdiszéki tisztek és tisztjelöltek, illetve az elhurcoltak, az első világháborúban részt vevők és a hősi halottak névsorát, valamint a felső-Háromszéki világháborús emlékművek fotóit. A könyvbemutató házigazdája Hegedűs Ferenc vállalkozó, a kiadás egyik mecénása volt, közreműködött Józsa Irén magyartanár, aki Székely János A vesztesek című verséből adott elő részletet. A találkozó végén a szerző dedikált.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az emlékezés keskenyedő ösvényén (hatvan éve lázadt fel Magyarország)
Kétnapos, igényes tudományos előadásokkal tarkított eseménysorozattal idézte meg az 1956-os forradalmat a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Háromszéki szervezete Sepsiszentgyörgyön. A rendezvény, amelynek célja az egykori bajtársak találkozóján túl az események, valamint a tragikus kimenetelű következmények felidézése, az emlékek ápolása volt, baráti találkozó formáját öltötte magára, annak ellenére, hogy a szervezők a fiatalabb nemzedéket is igyekeztek megszólítani. Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Háromszéki szervezetének vezetője házigazdaként köszöntötte az előadókat, valamint a jórészt az idősebb korosztály (az egykori eseményeket kortársként meg- és túlélők, az egykori szerveződések képviselői) tagjaiból összetevődő hallgatóságot. „Emlékezni és emlékeztetni gyűltünk össze, jelezni, hogy idén hatvan évet jegyzünk az 1956-os forradalom kitörésétől, illetve a szovjet önkény általi leverésétől. Az események okozta sebek akkor gyógyulhatnak, ha felidézzük, emlékezünk a történtekre, nem felejtjük és nem engedjük elfelejteni. Kerek évfordulóhoz érkeztünk, hatvan éve emelkedett fel a magyarság a zsarnokság ellen, és a Magyarországon zajló események nyomán az egész Kárpát-medence megmozdult, győzelemben bízva, majd együtt siratva a vereséget és megtorlást” – fogalmazott Török József. Az elnök rámutatott: a kétnapos rendezvényen elhangzó előadások elsősorban a Budapesti eseményeket követő megtorlásokat, a résztvevők sorsát taglalják. Török József szerint az ünnepi esemény egyben bajtársi találkozó is, hiszen a közönség soraiban nem egy olyan személy ül, aki saját bőrén tapasztalta meg a megtorlásokat – mint Józsa Csaba, aki egyike azon három egykori baróti diáknak, akik Moyses Mártonnal együtt vágtak neki ötvenhat őszén, hogy csatlakozzanak a Budapesti forradalomhoz. Az elnök ezt követően felsorolta az előadókat: Benkő Levente Háromszéki származású, jelenleg Kolozsváron tevékenykedő történész az erdélyi értelmiségi elit ’56-os eseményekhez való viszonyulásába nyújtott betekintést, Horváth Miklós magyarországi történész, egyetemi tanár a forradalom nemzetközi vonatkozásairól értekezett, Kozma Csaba történész a Gyergyószéki Fekete Kéz szervezetről tartott előadást, Markó György, a Kommunizmust Kutató Intézet igazgatója a szovjet megszállókkal folytatott harc részleteit taglalta, Pál-Antal Sándor történész előadásában a Marosvásárhelyi forradalmi eseményeket mutatta be, és végül Tófalvi Zoltán erdővidéki történész, Moyses Márton esetének kutatója osztotta meg az általa feltártakat. Balogh Béla történész, levéltáros egészségi okok miatt lemondta részvételét, valamint Dávid Gyula irodalomtörténész, illetve Lengyel János, az anyaországi Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) elnöke is objektív okok miatt mAradt távol. Utóbbi kettő előadását egyrészt Benkő Levente történész (Dávid Gyulának a forradalom leverését követően a belügyminisztérium által az egyetemi körökben véghezvittekről szóló értekezése), másrészt Szűcs Lászlóné, valamint Szalay Zoltán (a Pofosz képviseletében) ismertette. „Csak egységes Kárpát-medencei ötvenhat létezik, egységesen kell beszélni az eseményekről, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy az utódállamok valamelyikében történtek. A magyarság órák alatt reagált a Budapesten történtekre, ráadásul az események sodrában többen erdélyiek voltak, illetve a határokon túl is több helyszínen fegyveres megmozdulásokra készültek” – emlékeztetett Tófalvi Zoltán. A történész emellett egy súlyos tényre is felhívta a figyelmet – amely később az előadások, valamint a beszélgetések kapcsán több rendben is előkerült –, éspedig, hogy sok egykori áldozat hozzátartozói ma sem ismerik a részleteket, sőt, még azt sem tudni, hogy egyeseket hol temettek el – Erdélyben ez kifejezetten igaz.
Sztakics Éva Sepsiszentgyörgyi alpolgármester köszöntőjében a rendszerváltást követő alapos feltáró, emlékápoló munkát méltatta, majd a délelőtti előadások után a résztvevők megtekintették a kommunizmus áldozatainak emlékházát és az ’56-os emlékparkot.
Szombaton délelőtt újból a kutatóké volt a főszerep. Benkő Levente, Pál-Antal Sándor, valamint Tófalvi Zoltán közeli árulásról, feltétel nélküli áldozatvállalásról, a még gyermekfejjel megtapasztalt, majd évtizedig tartó szenvedésről, tűzhalálról, a kulturális elit meghasonlásáról is szólt. Mellbevágó tény, hogy a kommunizmus ellen fellépő erdélyi magyarok, mártírok máig nem kaphatják meg a megérdemelt tiszteletet még a hasonló sorsot megélt román bajtársaiktól sem. A rendezvényt a Székely Nemzeti Múzeumban tett látogatás, majd ünnepi vacsora zárta. Török József értékelésként lapunknak kifejtette: sajnálatos, hogy a fiatalság távol mAradt, pedig pedagógusokat is felkértek, lehetőleg vigyenek magukkal diákokat, viszont maguk az oktatók sem mutattak nagy hajlandóságot a részvételre. Fontos az emlékezés, az akkor történtek ismerete, hiszen egyre fogy azok köre, akik megélték a forradalmi eseményeket, akik valóban tudják, mit jelentett az önkényuralom, hiszen a mai ötven-hatvan évesek jelentős része is jórészt akkor született, így csak részleges ismeretekkel rendelkezik. A fiatalok számára pedig egyre távolibb mindez. Török József hozzátette: ők mindent megtettek, hogy az emlékezést élve tartsák, a kutatások folytatódjanak. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a most elhangzott előadásokat várhatóan október 23-ig kötetbe szerkesztik.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kötelező énekelni
Elfogadta a szenátus azt a törvénytervezetet, mely kötelezővé teszi a román himnusz lejátszását minden országos szintű hivatalos sporteseményen, minden korcsoport esetében.
Mint a tervezet indoklásából kiderül, a Román Olimpiai és Sportbizottság kérte a parlamenttől a román zászló kifüggesztéséről, a himnusz lejátszásáról és a román címert tartalmazó pecsét használatáról szóló törvény módosítását, ezt terjesztették be a parlamentbe a szociáldemokrata szenátorok, akik úgy ítélték meg, hogy „szimbolikus, ám erőteljes intézkedésekre” van szükség a román himnusz lejátszásának kötelezővé tétele terén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A szászrégeni magyar tanítóképző napja
Tizennyolcadik esztendeje, hogy szeptember első szombatján Szászrégenben megtartják a magyar tanítóképző napját. Az esemény idén egybeesett az 1956-ban végzettek 60 éves találkozójával.
Az 1948 és 1956 közötti időszakban 740 tanító nyert oklevelet a szászrégeni tanítóképzőben. Közülük sokan, tanulmányaikat folytatva, tanári diplomát is szereztek. Jutott közülük az ország minden részébe, a Nyárádmentétől Máramarosig, a Szilágyságtól a Csángóföldig. Sajnos az elhalálozások, az előrehaladott életkor és a betegségek miatt ebben az esztendőben már csak ötvenhat képzős jött el a találkozóra, de megfogadták, hogy ezentúl is megszervezik a magyar tanítóképző napját, hiszen nem szabad feledésbe menjen, hogy az egykori járásbíróság, majd a 2-es számú elméleti iskola épületében 1948-1956 között magyar tanítóképzés folyt.
A magyarrégeni temetőben az elhunytakra emlékeztek
Péntek délután a volt képzősök egy része a magyarrégeni temetőben, az elhunyt tanárok és diáktársak emlékére állított kopjafa előtt találkozott. Itt – a koszorúzást követően – nt. Nemes Árpád nyugalmazott lelkipásztor emlékezett az elhunyt tanárokra és diáktársakra. Ezt követően a római katolikus templomban hálaadó szentmisére került sor.
Jó volt ismét együtt lenni
Szombaton délelőtt a "kis tanító nénik" és "kis tanító bácsik" – ahogy szeretik magukat szólíttatni – volt iskolájukban találkoztak. A jelenlevőket a hatvan évvel ezelőtt végzettek nevében Sárkány Kiss Judit köszöntötte. Szintén az ’56-ban végzett osztály nevében szólt a jelenlevőkhöz Demeter Pál is.
– 1952 szeptemberében szalmazsákkal megrakott szekerek érkeztek Szászrégenbe, amiket összeszorult szívvel kísértek tizenéves fiúk és lányok. Tanítók akartak lenni. Küzdelmes négy év után többen megszerezték a tanítói diplomát. Sokan elszórt magyar közösségekben kaptunk kinevezést. De szerettük a mesterségünket, szívesen dolgoztunk nehéz körülmények között is. Megtanultuk tanárainktól, hogy mi vagyunk a gyermekekért, és nem fordítva. Minden szülőnek a saját gyermeke a legjobb és a legkedvesebb. Ezt megértve könnyebb lett a munkánk. Ha nehézségek akadtak pályánk kezdetén, iskolánk tanáraihoz fordultunk segítségért, akik mindig szívesen fogadtak és jó tanácsokkal láttak el – emlékezett az idős tanító bácsi.
Az 1951-ben végzettek közül Gálfi Tibor tartott beszédet.
– A nyár a találkozók ideje. Ilyenkor tartják az érettségi, a falu-, az elszármazottak, a tánctalálkozókat. Ezek ma már hagyománnyá váltak. Tömegeket mozgatnak meg. Kisebbségi szempontból ezek a találkozók hatnak a nemzettudatra, azt sugallják számunkra, hogy valahova tartozunk. Egy népcsoport, egy nemzeti kisebbség nemcsak nyelvében, hanem hagyományaiban is tovább él. Nos, ezért is fontos számunkra ezeknek a találkozóknak a megszervezése.
Hogyan tovább?
Csernátoni József, aki tizennyolc esztendővel ezelőtt, Fekete Miklós Zoltánnal együtt, a magyar tanítóképző napjának az ötletgazdája és az első találkozók szervezője volt, jogosan tette fel a kérdést: hogyan tovább?
– Évekkel ezelőtt elhatároztuk, hogy minden évben találkozunk. A szervező legyen az 50 éve végzett évfolyam, majd a 60 éve végzett évfolyam. Eddig minden évfolyam eleget tett a fogadalomnak. Döntsük el közösen, hogyan tovább. Csernátoni József rámutatott arra is, hogy bár nem lehetett a volt képzőnek egy magyar személyiség nevét adni, őrizzék meg az iskola szellemét és az itt végzett diákok emlékét, s ne feledjék el, hogy Szászrégenben magyar tanítóképzés folyt.
Közös ének Sárika néni emlékére
A volt tanítványok hálával gondoltak az idén Németországban elhunyt Haltrichné Ozsváth Sárára. Az elmúlt esztendőben, ha csak gondolatban is, Sárika néni még jelen volt a találkozón. Akkor üzenetet küldött tanítványainak: "Köszönöm a sorsnak, hogy annak idején Szászrégenbe kerültem és hogy azokat a diákokat tanítottam, akiket most, 96. évemben is szeretettel idézek fel emlékeimben. A láthatatlan osztálynaplók itt vannak a kezemben, forgatom a lapokat és egyenként mindenkit megsimogatok gondolatban sok-sok szeretettel. Ez a nap a tiétek, drága megjelent diákjaim, és ha tehetitek, olvassátok el Petőfi Sándor A négyökrös szekér című versét, amiből zseniálisan tűnik ki, hogy sár és csillag az életünk. Ha meghalok, ne sirassatok! Síromnál inkább verset mondjatok."
Megható pillanat volt, amikor Duda Romulus az Egy rózsaszál szebben beszél című dalba kezdett Sárika néni, volt osztályfőnökük, tanáruk emlékére, s mindenki vele énekelt.
Műsor az egybegyűltek tiszteletére
A Humana Regun Egyesület Petőfi, Wass Albert és Kajcsa Jenő verseivel köszöntötte a volt képzősöket. Baki Andrea és Kiss Anna mini csim-bummosok két dallal, Demeter Győző és családja gitárjátékkal emelte a hangulatot.
Nagy F. Atilla a fiatal tanárok és a Rákózci Szövetség nevében szólt a jelenlevőkhöz, és felkérte őket, hogy írjanak az ’56-os eseményekről, hiszen mint fiatal végzettek élték meg az akkori zűrzavaros éveket.
Lesz tovább!
Wass Albertet idézve a Humana Regun Egyesület tagjai is a folytatásra biztatták a volt képzősöket.
– Minden embernek kell legyen feladata ebben az életben – kötelességen belül vagy azon felül is talán –, mert különben nem lenne értelme annak, hogy él. Az emberi világ több kell legyen, mint egy bonyolult szerkezetű gép, melyben minden ember egy fogaskerék szerepét tölti be. Minden embernek kell legyen egy feladata, egy titkos küldetése, mely Istentől való.
Kedves kis tanító nénik és kis tanító bácsik, kedves tanár nénik és tanár bácsik, nektek is volt feladatotok az életben, volt titkos küldetésetek, melyet Istentől kaptatok. Ez a tanítás volt, több generáció nevelése. Feladatotokat magas szinten végeztétek, és nem vallottatok szégyent sem az iskolában, sem a mindennapi élet küzdelmeiben, mert szívből, lélekből neveltetek, tanítottatok, szerettétek az iskolát. Jó néhány éve szeptember első szombatján megünnepelitek a szászrégeni magyar tanítóképző napját. Megkoszorúzzátok volt képzőtök falán azt a táblát, mely három nyelven hirdeti, hogy itt magyar tanítóképzés folyt. Mindig az az évfolyam szervezte a találkozót, melynek éppen kerek évfordulós osztálytalálkozója volt. Az idén ez lejárt. Hogyan tovább? – tettétek fel a jogos kérdést. Részünkről a válasz nagyon egyszerű. Folytatni kell. Ezentúl is minden év szeptemberének első szombatján itt kell találkozni. Tudjuk, telnek az évek. Egyre kevesebben lesztek. De azután is folytatni kell, miután már… Tudjátok, mit akarunk mondani. De valaki mindig lesz. Gyerekeitek. Unokáitok. Dédunokáitok. Tudjuk, hogy furcsán hangzik ez, de minden év szeptemberének első szombatján el kell ide jönniük emlékezni… rátok, az iskolára, hogy soha ne menjen feledésbe, hogy itt valamikor magyar tanítóképzés folyt.
Az ünnepség utáni osztályonkénti közös megbeszélésen a kis tanító nénik és kis tanító bácsik úgy döntöttek, hogy a következő években is szeptember első szombatján lesz Szászrégenben magyar tanítóképző napja.
Köszönjük!
Az évek során a volt képzősök közül mindig voltak néhányan, akik rendszeresen támogatták a Szászrégen és Vidéke havilapot. Így történt ez ebben az esztendőben is. A Szászrégen és Vidéke szerkesztősége nevében köszönjük Duda Romulus (Csíkszereda), Fodor Sándor, dr. Lázár Sándor (Marosvásárhely), Kósa Imre és Csernátoni József (Szászrégen) anyagi támogatását.
Fábián András György
Népújság (Marosvásárhely)

Ellenzékben és ellenszélben
Nagy Benedek Csíkszeredai politikus, közíró Ellenzékben és ellenszélben című kötetét ismerheti meg a Marosvásárhelyi közönség a Bernády Házban szeptember 8-án, csütörtökön 18 órától sorra kerülő könyvbemutatón. A Politikusi feljegyzések – oldalnézetből (1989. december – 1993. január) alcímet viselő könyvről a szerzővel Nagy Miklós Kund beszélget. A rendezvény házigazdája Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Népújság (Marosvásárhely)

A VII. Erdőhegyi Nap sikere
Újra van a városnak magyar néptánccsoportja
Amint azt előzetesen meghirdettük, Kisjenő Város Polgármesteri Hivatala és Tanácsa, és az RMDSZ Kisjenői Szervezetének a támogatásával, a Szövetség Erdőhegyért Egyesület vasárnap VII. alkalommal szervezte meg az Erdőhegyi Nap rendezvénysorozatot. A régik iskola telkén megszervezett program 9 órakor a regisztrációval, illetve a bográcsfőző-verseny elindításával vette kezdetét. 12 órakor történt a hivatalos megnyitó a szabadtéri színpadon, ahol a műsorvezető, Pusztai Matild, az Erdőhegyi Általános Iskola nevelési igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, mindnyájuknak jó szórakozást, kellemes kikapcsolódást kívánt. Ezt követően a színpadra kérte Sime Judit iskolaigazgatót, aki köszöntötte a résztvevőket, kiemelve a testvérintézmény, a Kétegyházi Márki Sándor Általános Iskola pedagógusait, akik együtt ünnepelnek a szervezőkkel. A testvériskolai szerződésnek 3 évvel ezelőtt történt aláírása óta számos, közös programot szerveztek. Arra kérte a jelenlévőket, hogy örüljenek együtt a gyermekek munkájának, amiben kiemelt részük van a helybeli pedagógusoknak, ezért köszönetet mondott mindnyájuknak.
Színes iskolai, illetve néptáncprogram
A továbbiakban újra Pusztai Matild műsorvezető vette át a szót, aki elsőként a Hevesi Laura helyettesítő tanítónő által felkészített, volt előkészítő osztályosok kacsatáncát jelentette be. Utánuk a Csáki Margit tanítónő által betanított, volt II. osztályosok moderntánca, majd a Gál Éva tanítónő által felkészített, volt IV. osztályosok zumbatánca aratott sikert a közönség körében. A volt V. és VI. osztályosok moldvai táncait Kiss Csilla tanárnő, míg a volt VII. osztályosok keringőjét Pusztai Matild tanárnő rendezte színpadra. Ezt követően a Fáy Szeréna iskolakórus énekei következtek, Sime Judit igazgató vezényletével. Az Erdőhegyi Általános Iskolát a diákokból összeállt iskolakórus suli-dala zárta, a szülők és a hozzátartozók hosszan tartó tapsa közepette.
Ezt követően az ágyai Tőzike néptánccsoport Nagy Rozália és Haász Endre koreográfiájára, Erdős Márta vezetésével előadott, dél-alföldi, majd palóc táncainak tapsolhatott az egyre szaporodó közönség. Utánuk a nagyzerindi Kékibolya Menyecskecsoport ifj. Szilágyi András koreográfiájára adta elő lendületes moldvai táncait. Ezt követően a simonyifalvi Leveles 3 párja Farkas Tamás koreográfiájára szatmári, majd magyarpalatkai táncokkal lépett fel.
A továbbiakban szemtanúi lehettünk a program csúcspontját képező nagyzerindi Ibolya tánccsoport fellépésének, amelyen ifj. Szilágyi András koreográfiájára, Kiss Csilla vezetésével előbb békési szlovák táncot, majd a híres széki rendet mutatták be káprázatos virtuozitással. A legényes táncukban egyszerre négyen úsztak a levegőben. Előadásukat látványos szilágysági táncokkal vezették le. A sikerüket legjobban példázta, hogy a polgármesteri hivatal jelen volt megbízottja ámulatában azt hitte, magyarországi hivatásos táncosok produkcióját láthatta. Utánuk a kisjenői és nadabi kultúrotthon Floarea Crişului tánccsoport Suciu Cristian koreográfiájára Körös menti román táncokat adott elő.
Köszöntők, díjazások
A táncok után Bíró Zoltán fő szervező vette át a mikrofont, aki köszöntötte a közönséget, majd nagy tapsot kért a Szalontai Kútfejek csapatnak, amelynek tagjai nagyon sokat segítettek a szervezésben. Ugyanakkor köszöntötte az ágyai, a nagyzerindi, a szapáryligeti és az erdőhegyi résztvevőket, illetve az Erdőhegyi Íjászokat is, akik idén bevállalták az Erdőhegyi Napnak a szervezését. Annak a reményének adott hangot, hogy Erdőhegyen sokáig fog működni az íjászcsapat, amely hagyományt teremt e sportból. Köszöntötte, majd a színpadra kérte Péró Tamás-megyei ügyvezető elnököt, megyei tanácsost, aki két gondolatát kívánta megosztani a hallgatóságával: megköszönte az erdőhegyi meghívást, ahova mindig örömmel jön. Főként akkor, ha évről évre, folyamatosan fejlődik a település, de az Erdőhegyi Nap rendezvénye is. A továbbiakban a decemberben sorra kerülő parlamenti választások fontosságára hívta el a figyelmet. Annak az a fő célja, hogy összefogva, az Arad megyei magyarság újra képviselőt küldhessen a törvényhozásba. Ehhez kívánt erős összefogást, sok sikert, illetve további jó szórakozást. Ezt követően, nt. Pap József református lelkipásztort kérték a színpadra, kiértékelni a bográcsfőző versenyt. A versenyen indult négy csapat tagjai szívüket, lelküket beleadták a főzésbe. III. helyet szerzett holtversenyben a Szalontai Kútfejek és a Hun a csülök csapat. A II. díj odaítélése is holtversenyt hozott a Székely házaspár és csapata, valamint a Szalontai Kútfejek II. főztje között. Egy csipetnyi előnnyel, az Erdőhegyi kalózok, vagyis az iskola csapata nyerte az I. díjat. Minden csapatot a színpadra kértek, ahol átvehették a díjaikat.
Bemutatkozott az erdőhegyi tánccsoport
A díjazás után a program folytatódott, amelyen a nagyszalontai Toldi Tánccsoport hölgyei moldvai, utána a kisebbek kalocsai és rábaközi, majd a felnőttek mezőföldi táncokat mutattak be Tötös Hortenzia koreográfiájára, Struber Éva és Bagi Tünde vezetésével. Fellépésük után Sime Judit iskolaigazgató köszönetet mondott a pedagógus kollégákat a diákok betanításáért, az iskola főzőcsapatának a győzelemért. Ezt követően bemutatta a mögötte felállt csapatot, az Erdőhegyi Általános Iskola tánccsoportját, amely idén alakult meg. A betanításukért köszönetet mondott Szilágyi András koreográfusnak és Kiss Csilla pedagógusnak. Ugyanakkor köszönetet mondott Bíró Zoltán városi tanácsosnak a csoport felkarolásáért, majd sok sikert kívánt nekik az itthoni bemutatkozáshoz. Azon ifj. Szilágyi András koreográfiájára, Kiss Csilla vezetésével ígéretesen ropták a délalföldi táncot.
Ezt követően, a színpadon Pálfi András testnevelő tanár átadta a kispályás futballbajnokság győzteseinek a kupát. Az utána következett, Tiéd a mikrofon című karaoke-játékon Hotăran Bernadett, Kiss Kitti és Tősér Bianka énekelt a színpadról angol nyelvű slágereket.
Jókedv, kiváló szórakozás
A program szüneteiben megtartott tombolasorsoláson mintegy 50 ajándék, köztük a fődíj, a kenyérsütő berendezés is gazdára talált, a sörsátrak alatt helyet foglaló vendégek kedvükre ehettek, ihattak az árusok jóvoltából, a szervezők minden fellépőt, illetve meghívottat vendégül láttak.
Valamivel 20 óra előtt kezdődött a Meteor együttes egyórás koncertje, ahol a régi és az új slágerek felelevenítésével a mulató közönséget felkészítették a 21 órától fellépett sztárvendég, Fenyő Miklós fergeteges koncertjére. Az egyórás élőkoncertre nem csak a helybeli, hanem a környékbeli, sőt sok Aradi rajongó is kíváncsi volt, csúcsra járt a hangulat. 23 órakor tűzijáték zárta az Erdőhegyi Nap idei programját, amelynek a sikeréért a fő szervező, Bíró Zoltán városi tanácsos ezúttal is köszönetet mond a Kisjenői Polgármesteri Hivatalnak és a Városi Tanácsnak, a Gualapack cégnek, az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulásnak és Szabó Zoltán elnöknek, Ianoş Teodor állatorvosnak, a Medlife cégnek, dr. Pálfi Laurának a Royal Bilding Kft.-nek, a Bíró Márta Virágüzletnek, a MOL kisjenői töltőállomásának.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Megszállták kommunista elnyomóik székházát a „banditák”
Kétnapos ülésszakon emlékeztek 1956-ra bajtársak és történészek
Megható, felemelő és egyben megtisztelő érzés volt személyesen találkozni, beszélgetni, egyáltalán kezet fogni az 1956-os forradalom és szabadságharc erdélyi hőseivel.
Erre 60 évvel a magyar forradalom után címmel szervezett bajtársi találkozóval összekötött tudományos értekezlet szolgáltatott alkalmat, amelyet a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezete tartott a múlt hét végén Sepsiszentgyörgyön. Hat évtizeddel az események után legtöbbjükön ugyan külsőleg nyomott hagyott az idő, ám velük szóba elegyedve megállapítható, hogy lélekben ugyanazok az örökifjú forradalmárok mAradtak, mint amikor készek voltak, akár életük kockáztatása árán is szembe menni a kommunista diktatúrával. Vallomásuk szerint inkább áldozatoknak tartják magukat, mint hősöknek, ám az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt, illetve az ezt követő durva megtorlások során tanúsított őszinte, tiszta és egyenes magatartásukkal joggal kiérdemlik a hősként való tisztelésüket.
Papp Annamária
Szabadság (Kolozsvár)

Új közösségi élménnyel gazdagodtak a szamosújváriak
A szamosújvári Téka és a válaszúti Kallós Alapítványok szórványoktatási munkájának a kollégiumok beindítása utáni következő terve az volt, hogy hozzanak létre egy olyan iskolát, amelynek szerepe lesz a régió közművelődési életében is. Tíz év telt el a Mezőségi Magyar Iskolaközpont – ma már hivatalosan Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum – megálmodásától a közelgő avatásig, amely előtt az avatás „főpróbájaként”, az iskola első közösségi élményeként a Csík Zenekar koncertezett az iskolaudvar szabadtéri színpadán.
Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke nagyot mert álmodni, de nem csak álmodott, hanem munkatársaival együtt nagyon sokat dolgozott azért, hogy 2009-ben a helyi tanács 45 évre használatba adja a telket, majd a 2010-es alapkőletétel után a megye egyik legkorszerűbb iskoláját adhassák át a város magyar diákjainak. A Mezőség számára reprezentatív iskola sok-sok magyar gyermek alma matere lesz a jövőben.
Az ünnepélyes avatást megelőző eseményre, a Csík zenekar koncertjére szeptember 4-én délután került sor. Ez volt az új iskola első közösségi élménye – hiszen nemcsak mondogatni kell, hogy ez a MI iskolánk, hanem élettel is meg kell tölteni.
Kulturális eseményben eddig sem volt hiány Szamosújváron, néha azonban a terek hiánya vagy nem megfelelő akusztikája, felszereltsége miatt módosultak programok, hiúsultak meg ötletek.
FODOR EMŐKE
Szabadság (Kolozsvár)

Gyűlnek a rászoruló diákoknak szánt tanszeradományok
Székelyföldi és mezőségi kisiskolások számára gyűjtött tanszeradományt magyarországi és más országokban élő jótékonykodóktól az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány, amely szeptember második felében juttatja el a tanulóknak a támogatást.
A gyűjtés ugyanakkor nem zárult le: szeptember 23-áig várják a tárgy- és pénzbeli adományokat, a részleteket az érdeklődők a www.erdelyimagyarok.com honlapon találják meg.
Tetlák Örs, az alapítvány kommunikációs vezetője rámutatott: az augusztus 20-án indult akcióban eddig nagyon sok iskolástáska gyűlt össze, így a továbbiakban tanszerekre – füzetre, írószerre, körzőre, vonalzóra, ecsetre, festékre, tolltartóra –, egyéb iskolai segéd- és készségfejlesztő eszközökre és pénzadományra van szükség, ez utóbbiból helyben vásárolnak felszereléseket és tartós élelmiszert. Az összegyűlt tanszereket és más tárgyakat szeptember 24–25-én adják át, személyesen keresik fel a gyermekotthonokat, bentlakásokat, rászoruló családokat, valamint a Székelyföldi – sóvidéki, valamint varsági – és mezőségi iskolákat.
Az alapítvány idén immár negyedik alkalommal szervezi meg az Iskolatáska Erdélybe elnevezésű jótékonysági akcióját. A gyűjtés minden évben augusztus 20-án kezdődik, és a 6–18 éves korosztályt célozza. A Hargita megyei Székelyvarság faluba egyébként már a szervezet 2011-es bejegyzése óta rendszeresen ellátogatnak – iskolakezdéskor és karácsonykor –, sőt 2012-ben egy tanintézet teljes felszerelését sikerült eljuttatniuk a településre. A Sóvidék új helyszín: ott olyan falvakba szeretnének eljutni, amelyeket elkerülnek a turistaútvonalak, ennek érdekében már felvették a kapcsolatot a térség iskoláival.
„A választás tulajdonképpen érzelmi alapon történt, a térségbe több önkéntesünk jár rendszeresen nyaralni, de rokoni, baráti kapcsolatok is ide kötnek. A helyszínek annyiban változnak, hogy a korábbi években a Mezőség falvai és Székelyvarság volt a célpont, ezeket a régiókat idén sem szeretnénk elhanyagolni, de újabb apró falvakba is el akarunk jutni. A helyszíneket bővíteni szeretjük, nem lecserélni” – magyarázta Tetlák Örs.
Bár a civil adakozókedv változó, minden évben jelentős mennyiségű adományt tudtak gyűjteni. A kommunikációs igazgató azt is elmondta: a magyarországi jótékonykodók mellett partnerük a Svájci Magyar Ház Alapítvány, online adományok és átutalások alkalmanként a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeznek. Hozzátette: erdélyi gyűjtőpontok csatlakozását is örömmel veszik. „Mindig a logisztika a komolyabb kihívás, hogy az összegyűlt adományokat miként tudják eljuttatni a gyerekekhez, azonban eddig minden alkalommal sikerült ezt megoldani” – mutatott rá Tetlák.
Dósa Ildikó |
Krónika (Kolozsvár)

Zarándoklat Szent László évében – Konferencia Váradon
Egyházi, politikai és világi vezetők jelenlétében Nagyváradon tartották meg kedden a 2017-re meghirdetett Szent László-év első, bevezető konferenciáját – derül ki Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma közleményéből, amit a Nagyváradi római katolikus egyházmegye sajtóirodája juttatott el a Krónikához.
Az esemény résztvevőit Böcskei László megyés püspök köszöntötte, ő mutatta be a székesegyházat és az egyházmegyei kincseket, a lovagkirály örökségét. Ehhez kapcsolódóan az egyházfő előadásában ismertette, mit jelent Szent László öröksége a partiumi magyarság számára, szellemisége mennyiben tud erőt adni a megmAradáshoz. Böcskei László bemutatta ugyanakkor az egyházmegyei zarándoklat történetét, és szólt a püspökség jövőképéről is.
A lovagkirály által alapított püspökség barokk palotájában dr. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára kijelentette: Szent László államfői, törvényhozói, lovagkirályi erényei jelentették évszázadokon keresztül a nemzet számára a magyar államiságot, a keresztény lelkiség megmAradását. Az emlékév célja felhívni a figyelmet arra, hogy Szent László keresztény egységben gondolkodott, amikor összekapcsolta életművével a közép-európai nemzeteket. Ugyanakkor a nemzet fogalma is hangsúlyos volt a lovagkirály életében, hiszen uralkodása alatt megerősítette Magyarország pozícióját és szerepét a térségben.
A konferencián Dénes Zoltán római katolikus kanonok ismertette a Szent László nemzeti zarándoklatot. A lelki út azt a két püspökséget köti össze, amely a lovagkirály nevéhez fűződik: a zágrábit, amelyet ő alapított, és a Nagyváradit, amelyet ő telepített át Biharról Váradra 1091-ben, és megépíttette annak központját, a székesegyházat. Az öt éve megálmodott, és többek által már végigjárt zarándokút végigvezeti a lelki vándorokat Szent László örökségén, szellemiségén, vagyis rámutat arra, hogy a közép-európai nemzetek sorsközösségben élnek évszázadok óta, és ebben rejlik az európai kereszténység megmAradása – hangzott el.
Mint kiderült, csatlakozik a Szent László-évhez a Debreceni Egyetem is, a tervezett oktatási programokat Bartha Elek és Jávor András rektorhelyettesek, valamint Forisek Péter dékánhelyettes ismertették. Az előadásból kiderült: a zarándokturizmus tudományos és kutatási hátterét a Debreceni Egyetem dolgozza ki, és képzési lehetőségeket teremt. Amint arról beszámoltunk, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága bejelentése értelmében január elsején kezdetét veszi a 2017 végéig tartó Szent László-év.
Krónika (Kolozsvár)

Emlékezés a bevonulásra és Horthyra
Az 1940. évi Nagyváradi bevonulás hetvenhat éves évfordulója alkalmából szervezett megemlékező eseményt szeptember 6-án, kedden a Magyar Polgári Egyesület.
A kedden délután a Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében megtartott eseményen dr. Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója tartott előadást Horthy Miklós kormányzóról. Az érdekesnek ígérkező előadás némileg talán elmAradt a várakozásoktól, ugyanis az előadó nem nyújtott mélyreható elemzést Horthy Miklós életútjáról, és a tárgyalt történelmi korról, hanem közérthető, egyszerű, világos stílusban ismertette a főbb tudnivalókat a kormányzó politikai munkásságáról és korszakot feszítő problémákról. Expozéja során Szakály Sándor jobbára csak jelezte Horthy Miklós értékelésének vitatott pontjait, anélkül, hogy ezeknek a vitatott kérdéseknek a mélységeire is rávilágított volna. Mindazonáltal érzékelhető volt, hogy az előadó alapvetően pozitívan viszonyul a kormányzó örökségéhez, mindig érzékeltetve, hogy Horthy Miklós a legkiélezettebb helyzetekben államférfiúhoz méltóan döntött. Kijelentette, hogy államférfiúi előrelátásról tanúskodik Horthynak az a döntése, hogy nem engedte IV. Károly Habsburg uralkodót visszatérni a magyar trónra, mert az Magyarország elpusztítását jelentette volna. Horthy Miklós megtestesítője volt az egész akkori magyarságot egységbe kovácsoló revízió gondolatának, és a határrevíziókban elévülhetetlen érdemei voltak a kormányzónak, fejtegette Szakály.
Értékelés
A zsidókérdésben sem marasztalható el a kormányzó, Szakály Sándor álláspontja szerint ugyanis Horthynak nem volt tudomása arról, hogy mi történik a Magyarországról deportált zsidósággal, és amint erről hitelt érdemlő információkhoz jutott, azonnal leállíttatta a deportálásokat, talán ez is közrejátszott abban, hogy a Nürnbergi perben tanúként, nem pedig vádlottként hallgatták ki. Szakály kijelentette, hogy Horthy csak azért írta alá a nyilas vezér, Szálasi Ferenc kinevezését, mert a németek elrabolták a fiát, és amúgy sem lett volna semmi garancia arra, hogy ha nem adja át a hatalmat neki, a németek emiatt ne Szálasi Ferencre bízzák Magyarország vezetését, arra az emberre, aki a végsőkig akart harcolni a németek oldalán, miközben a náciknak arról is tudomásuk volt, hogy Horthy már korábban tárgyalásokat folytatott a szövetségesekkel a háborúból való kilépésről.
Érdekességek
Azért elhangzott néhány kevéssé ismert részlet is Horthy Miklóssal kapcsolatban. Ezek egyike az a levél volt, amit Horthy Sztálinnak írt azok után, hogy sikertelenek voltak a tárgyalások a szövetségesekkel a háborúból való kiugrásról. Ebben a levélben, melyben Sztálint tábornagynak szólítja, Horthy arra kéri a szovjet diktátort, hogy „kegyelmezzen meg szerencsétlen országunknak”. Egy másik érdekes, kevésszer elhangzó eset az, hogy Horthy Miklóst portugáliai emigrációjában zsidó családok támogatták anyagilag. Végezetül Szakály Sándor megemlítette, hogy a visszaemlékezésekből kiderül, hogy az 1956-os forradalom nagyon fellelkesítette az akkor már nagyon idős Horthyt, amikor azonban a forradalom elbukott, Horthy magába zuhant és nem sokkal később, 1957 februárjában meghalt. Az előadás után a Nagyváradi Asszonykórus majd a Váradi Dalnokok léptek fel, illetve levetítették az 1940. szeptember 6-iki Nagyváradi bevonulásról készült filmfelvételt.
Pap István
erdon.ro

Kié itt a tér?
A címbéli kérdés motiváhatta a helyi román civil szervezetek – nyugalmazott katonatisztek, háborús veteránok, egyéb hadastyánok meg jámbor ortodoxok – ama minapi kezdeményezését, hogy a szentgyörgyi Szabadság tér egy bizonyos részét átkereszteljék Trikolór térré. Igen, a kérdés – kié itt a tér? – eldöntése igen fontos, különösen a románság Székelyföldi terjeszkedésére való tekintettel. Jelentősége szimbolikus: azt jelzi, erősek-e már annyira, illetve éreznek-e magukban annyi erőt a betelepültek, betelepítettek, hogy a köztereket is birtokukba vehessék. Jól tudjuk, a központi hatalom kiknek, milyen erőknek a kezében összpontosul, a helyi önkormányzatokban többnyire még a tömbben élő helyi lakosság kezében van az irányítás, de már Székelyföldön sem mindenütt. Lásd Marosvásárhely magyar szempontból történt „elestét”.
Az államilag és egyházilag támogatott román terjeszkedés következő célpontja – a vak is láthatja – Sepsiszentgyörgy. Tehát illik ennek megfelelően a kellő körültekintéssel és gyanakvással fogadni a hasonló jámbor kezdeményezéseket. Vásárhelyiként tapasztalhattam ezt-azt az utóbbi ötven esztendőben, úgy hiszem, tudom, miről beszélek… Nem úgy Bálint József Néppárti önkormányzati képviselő, aki felszólalásában többek közt azt is kijelentette: a névvel magával nincs gond – akár Sepsiszentgyörgynek valamely részét el is lehetne így nevezni –, hiszen a kérésben nem szerepel, hogy mely nemzet trikolórjáról van szó, mind a magyar, mind a román népre érvényes, hogy a zászló három szín szerinti tagolású, de „ne a szabadság megkurtítása legyen az ára”. Márpedig a szabadság megkurtításával van dolgunk minden egyes esetben, amikor régi, hagyományosnak tekinthető utcanevet változtatnak meg. Igen, a lakosság etnikai összetételének tükröződnie kell, kellene az utcanevekben is. Kérdem én: hol vagyunk ettől? Legalábbis Marosvásárhelyen, de Szentgyörgyön is elég messze, és nem közeledünk, hanem távolodunk a vágyott állapottól…
Bálint Józsefnek pedig azt üzenem: ne legyenek kétségei afelől, mely nemzet trikolórjáról neveznék el a teret a kezdeményezők, gondoljon csak a kérés megfogalmazóira, illetve a mellette szavazó képviselőkre.
Szentgyörgyi László
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A volt politikai elítéltek figyelmébe!
A magyar állam „a nemzeti helytállásért” elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló kormányrendelete alapján nyugdíjpótlékra jogosult, aki,
1. magyar állampolgár,
2. 1956-os emlékéremmel, emléklappal, Nemzeti Ellenállásért Emléklappal vagy Szabad Magyarországért Emléklappal (kitüntetéssel) rendelkezik,
3. a nyugdíj korhatárt betöltötte, illetve nyugellátásban részesül, illetve megváltozott munkaképességű,
4. nyugellátása, együtt a román állam által biztosított kárpótlással, a lejt forintra átszámítva nem éri el a 183 310 Ft-ot,
5. nyugellátásban nem részesül és rendszeres pénzbeli bevétele a 183 310 forintot nem éri el.
Ha mind az öt pont szerint jogosultnak tudja magát valaki, egy nyomtatványt kell kitöltenie Nyilatkozat címmel, amelyet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága Speciális I. Osztályához kell beküldenie. Címük: 1139-Budapest, Váci út 73. Postacím: Budapest, 1870, e-mail: nyufig@onyf.hu Telefon:(06-80) 204-884, (06-1) 270-8999. A nyomtatványt ettől a címtől kérjük.
A magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárokra nemrég terjesztették ki a törvény hatályosságát, azaz a feltételeknek megfelelő romániai, erdélyi személyek is kérhetik a pótlékot. Ha valaki megfelel a fenti feltételeknek, a Nyilatkozathoz csatolnia kell a kitüntetést és a magyar állampolgárságot igazoló okirat másolatát, valamint a havi nyugdíj és a román állam biztosította kárpótlás egyesített összegét igazoló idei júliusi és augusztusi nyugdíjszelvény-másolatát. Ha valaki pótlólagos felvilágosítást kér, szívesen állok rendelkezésére a 0748 511 050-ás telefonszámon.
Puskás Attila, Sepsiszentgyörgy
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Mozdulatokba vésett gyökerek
Megőrzik a kulturális és szellemi örökséget
Egy elnyert pályázat anyagi forrásainak a felhasználásával sikerült létrehozni az első erdélyi magyar digitális folklóradattárat, hozta tudomásunkra a minap Deák Gyula Levente, a tervet lebonyolító és megvalósító Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke.
A mint azt a sajtótájékoztatón megtudhattuk, a Mozdulatokba vésett gyökerek című projekt elsődleges célja az eddig magánkézben levő erdélyi néptánc- és népzenegyűjtések felkutatása, begyűjtése és digitalizálása, valamint az így létrejött anyagok közzététele volt egy háromnyelvű (magyar, román, angol) honlapon (www.folkmedia.ro). Itt jelenleg több mint 200 órányi felvétel tekinthető meg, és a használhatóság megkönnyítése érdekében minden felvétel mellett külön adatlap található az adott táncra/zenére és gyűjtésre vonatkozóan. Ugyanakkor a felvételen szereplő adatközlőket is felsorolták. A projekt létrejöttét az Izland, Lichtenstein és Norvégia által létrehozott EGT Finanszírozási Mechanizmus támogatta. A megvalósításának 2015 áprilisában fogtak neki, és 2016. augusztus 31-én fejezték be.
Ismerve az erdélyi magán népzene- és táncgyűjtések gazdagságát, a pályázat megírásakor nem számoltak az abban elvállalt, 200 órányi folklóranyag összeállításának nehézségeivel, melyekkel így csak a megvalósítás szakaszában szembesültek. Ezek egyike a gyűjtők érthetetlen viszolygása volt a birtokukban lévő anyagnak a rendelkezésükre történő bocsájtásától. Éppen ezért ezúton is köszönetüket fejezik ki azoknak, akik megértették a gyűjtemények közkinccsé való tételének a fontosságát és segítették ebben őket, hangsúlyozta Deák Gyula Levente.
Ha nagy erőfeszítések árán is, de végül mégiscsak sikerült a vállalt feladatnak eleget tenni, valamint az összegyűjtött anyagot Pávai István és Könczei Csongor népzene- és néprajzkutatók segítségével rendszerezni és dokumentálni. Az így létrejött adattárból 30 DVD-ből álló gyűjteménycsomagot állítottak össze, amelyből százhúszat ingyen fognak különböző könyvtáraknak, iskoláknak, egyesületeknek és szakembereknek átadni.
A DVD-ken tájegységenként összesítették a rendelkezésükre álló anyagot, a következő csoportosítás szerint: felcsíki és Felső-Maros menti táncok és dallamok, belső-mezőségi táncok és dallamok, észak-mezőségi és Maros–Küküllő-vidéki táncok és dallamok, aranyosszéki, kalotaszegi és szilágysági táncok és dallamok, a Szamosújvári Mezőségi Fesztiválok felvételei.
A megvalósítások közé tartozik továbbá egy dokumentáló és archiváló központ létrehozása is, mely a Romániai Magyar Néptánc Egyesület székhelyén, Sepsiszentgyörgyön kapott otthont.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Erdély megszállására emlékeznek Csíkszeredában
Kiállítással, filmvetítéssel és szoboravatóval emlékeznek a hétvégén Csíkszeredában a száz évvel ezelőtti román csapatok Erdélybe történő betörésére. A programsorozat részeként nemcsak a katonai hadműveletekről, hanem a civileket érintő eseményekről is tudomást szerezhetünk.
1916. augusztus 27-én a Román Királyság hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, néhány órával ezután pedig meg is érkeztek a román csapatok Erdélybe. Csíkszeredát szeptember 8-án foglalták el. Az addigra kiürített városban október 9-ig tartózkodtak a román hadsereg alakulatai, akik távozásukkor felgyújtották maguk mögött a várost.
Erre az időszakra emlékeznek a hét végén, szeptember 9–10-én Csíkszeredában. Péteken 19 órától Koszta István székely kálvária című dokumentumfilmjét vetítik. Az esemény egyúttal az új mozi avatója is lesz.
Szombaton délelőtt 11 órakor Csíksomlyón, a Fodor Ház kertjében a Székely Hadosztály emlékére készült szoborcsoportot avatnak. Az emlékmű a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület kezdeményezésére készült el, tervezője a MarosSárpataki Miholcsa József, faragója Zavaczki Walter Székelyudvarhelyi szobrászművész. A közel három méter magas, sepsibükszádi kövekbe faragott domborművek három katonát ábrázolnak. A szoboravatót megelőzően a huszáregyesület tagjai a Csíkszeredai Szabadság-téren megkoszorúzzák Márton Áron szobrát.
Szombaton este 18 órakor nyitják meg az Emlékképek a Nagy Háborúból/Csíkszereda–Hajdúnánás című kiállítást a Mikó-vár dél-keleti sarokbástyájában.
„A tárlat különlegessége, hogy a civilek szempontjából mutatja a be a román hadsereg bevonulását, a térség kiürítését, a menekülést, valamint a hazatérést. Ezek az anyagok sokkal kevésbé ismertek, mint a hadműveleteket bemutató emlékek” – hangsúlyozta Daczó Katalin helytörténész, újságíró, aki a kiállítás anyagának összeállításán többedmagával dolgozott.
Hajdúnánás azért kapcsolódik ide, mert az akkori belügyminisztérium a csíki menekülőknek Debrecen környékét, vagyis Hajdú vármegyét jelölte meg ideiglenes tartózkodási helyként. Hajdúnánás több mint 3000 csíkinak adott szállást ebben az időszakban. Itt él és dolgozik Buczkó József helytörténész, néprajzkutató, aki értékes dokumentációval és leletekkel egészíti ki a tárlatot.
A kiállítás-megnyitót követően Buczkó Székely menekültek Hajdúnánáson című kötetét is bemutatják, amely a hajdúsági város csíki és gyergyói menekültek befogadásának helyi vonatkozásait ismerteti.
Kovács Boglárka
maszol.ro

Ideiglenesen kitűzik a román zászlót a Sepsiszentgyörgyi városháza tornyára
A háborús veteránok iránti tiszteletből csütörtökön ideiglenesen kitűzik a Sepsiszentgyörgyi városháza tornyára a román zászlót.
A Sepsiszentgyörgyi román közösség képviselői ezt követően azt követelik, hogy a magyar vezetők is vegyenek részt az ünnepségen. Sepsiszentgyörgyön minden évben, szeptember 8-án katonai parádéval, ortodox istentisztelettel és koszorúzással ünneplik meg, hogy a román hadsereg 1944-ben ezen a bevonult a Háromszéki megyeszékhelyre és „felszabadította a várost a horthysta–fasiszta uralom alól”.
Mint ismert, tavaly a városháza épületének felújítási munkálatai miatt az épület tornyán nem lehetett kitűzni a román zászló, ezért Gabriel Oprea akkori belügyminiszter az érintettek felelősségre vonását és megbírságolását kérte. Ezt követően Sebastian Cucu prefektus az ügyészséghez fordult mert mint mondta: a román zászló kitűzésének az elutasítása felháborította a román közvéleményt és állítása szerint a városháza elutasító álláspontja kimeríti a fasiszta, rasszista, xenofób, legionárius és háborús bűnök elleni törvény előírásait.
Antal Árpád: egy napig lesz ott
Az idei megemlékezés kapcsán Antal Árpád polgármester elmondta: műszakilag kivitelezhetetlen, hogy a zászló a állandó jelleggel felkerüljön a városháza tornyára, viszont a veteránok iránti tiszteletből egy napra, ideiglenesen megoldják. Az elöljáró magyarázata szerint a városháza épületének felújításakor az eredeti tervek szerint visszahelyezték a torony tetejére a csúcsdíszt, amelyre egy villámhárítót is beépítettek. Hozzátette: a polgármesteri hivatal épületének homlokzatán, helyén van a törvény által előírt összes zászló.
A magyar vezetők is vegyenek részt az ünnepségen
A román hadsereg 72 évvel ezelőtti Sepsiszentgyörgyre való bevonulására való megemlékezés előtt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi tanácsosa, Andrei Cochior a magyar vezetők jelenlétét hiányolta az ünnepségről. Az eseményen általában nem vesznek részt a magyar elöljárók, hanem egy román párt helyi tanácsosát szokták megbízni, hogy képviselje az önkormányzatot.
A Sepsiszentgyörgyi tanács keddi, rendkívüli ülésén Andrei Cochior felhívta képviselő társai figyelmét, hogy beiktatásukkor esküvel fogadták, hogy részt vesznek minden olyan eseményen, ahová hívják. A szociáldemokrata tanácsos kifejtette: ő minden tanácsülésen jelen van, ezért lemond táblajátékáról és műtétjéről is, ezért nem érti az ünnepségeken miért nem tudnak mindannyian részt venni.
Válaszul Sztakics Éva alpolgármester kifejtette: nem kívánja újraélni azt az időt, amikor kötelező volt bizonyos ünnepségeken részt venni. Az RMDSZ Sepsiszentgyörgyi frakciójának vezetője, Miklós Zoltán leszögezte: a tanácstagok esküjükben arra tettek fogadalmat, hogy tiszteletben tartják az Alkotmányt, a törvényeket és képviselik a Sepsiszentgyörgyi polgárok érdekeit, nem azt vállalták, hogy ünnepségeken vesznek részt. Hozzátette: lehetne közös ünneplés is, ha a magyar közösség nagyobb tiszteletet kapna a román államtól, ha megadják a 98 éve Gyulafehérváron megígért jogokat.
Kovács Zsolt
maszol.ro

Az EMNT azt ígéri, csak segít a kvótareferendumon szavazni
Biztosítja a kvótanépszavazáson a levélszavazás titkosságát Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, és azt is, hogy nem fogják befolyásolni a hozzájuk segítségért forduló erdélyi szavazók választási opcióját - mondta el a Transindex kérdésére Sándor Krisztina. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke azzal kapcsolatosan tartott Kolozsváron sajtótájékoztatót, hogy a szervezet segít a szavazás lebonyolításában azoknak a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi magyaroknak, akik élni kívánnak a szavazati jogukkal az október 2-i magyarországi kvótanépszavazáson. Sándor Krisztina elmondta, noha egy korábbi közleményben egyértelművé tették álláspontjukat a kvótanépszavazás ügyében, a szerdai sajtótájékoztatón nem kíván az ügy politikai vetületére kitérni, a fő üzenet segíteni az embereknek a szavazatuk leadásában. "Az igen és nem szavazatok begyűjtését egyaránt vállaljuk, és eljuttatjuk a konzulátusokra" - mondta, és hozzátette, a szervezet munkáját úgy kell elképzelni, mintha az egy kihelyezett kormányablakként működne.
A kvóta bevezetése ellen kiálló magyar kormánnyal szerződéses viszonyban áll az EMNT, amely korábban kifejtette véleményét azzal kapcsolatosan, hogy ellenzi a betelepítési kvótát.
Sándor Krisztina mellett Tiboldi László és Hupka Félix Székelyföldért illetve Közép-Erdélyért felelő alelnökök is megszólaltak. Elmondták, ki-ki a maga régiójában abban segít az embereknek, hogy regisztráljanak, megfelelően kitöltsék az azonosító lapot, majd a levélszavazatokat összegyűjtik és átadják Magyarország valamely külképviseletének.
Mindkét régióelnök azon az állásponton volt, hogy a szavazók ne bízzák a román postára a levélszavazatukat, mert megtörténhet, hogy nem ér a levél idejében célba. Regisztrálni szeptember 17-ig lehet, aki addig nem teszi meg, az nem szavazhat a népszavazáson.
Sándor Krisztina elmondta, kommunikációs kampányt indítanak el a népszavazás népszerűsítésére, ami nem politikai tartalmú, a szavazás menetére vonatkozó információkat fognak terjeszteni.
Bármi lesz az október 2-i népszavazás eredménye, az EU-nak nem kell azt figyelembe vennie. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy magyar EP-képviselő kérdésére ezt válaszolta: "A jövőbeni európai parlament, tanácsi vagy bizottsági kezdeményezésekről vagy határozatokról valamely tagállamban tartott népszavazás eredménye nem kötelező érvényű az uniós intézményekre nézve, és nem érintheti az adott tagállam uniós jog szerinti kötelezettségeit" - áll Juncker válaszában. (tudósítónktól)
Transindex.ro

Hungarológiát nem lehet csak itthonról művelni
A kultúra- és tudományköziség volt a fő témája a magyarságtudomány a 21. századi kérdéseit vizsgáló VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak. Az MTA elnökének védnöksége mellett, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a Pécsi Tudományegyetem és az MTA Pécsi Területi Bizottsága által szervezett, ötévente rendezett tanácskozáson 40 szimpóziumon 506 előadás hangzott el, a résztvevők 27 ország 128 intézményét képviselték. Monok István írása az mta.hu-nak.
A magyar filológiai tudományterületek – nyelvészet, irodalomtudomány, néprajz, művelődéstörténet – mellett a mostani rendezvényen külön szimpóziumokon vitatták meg a film-, a színház-, a tudománytörténet kérdéseit is, természetesen a fő témában jelzett keretben. A természettudományos és műszaki diszciplínákból kiszorult, helyét kereső történetiség a „magyar tudósok külföldön, külföldiek Magyarországon” témában a magyarságtudomány felé orientálódik. A kongresszus hungarológiai szimpóziumának is éppen ez volt az egyik témája: miért mentek (mennek) külföldre a magyarok, illetve a magyarországi tudósok, hogyan érvényesültek új környezetükben, milyen szerepet játszott sikerükben vagy kudarcukban a kibocsátó (Magyarország) és a befogadó oldal.
A sok országból érkezett, magyar és nem magyar szakemberek találkozója ismét ráirányította a figyelmet arra, amiért 1977-ben a Társaság megalakult: szükségünk van – és egyre nagyobb szükségünk – a külső szemre. Tudnunk kell, hogy hogyan látnak bennünket azok, akik nem a magyarországi társadalomban szocializálódtak, nem az itteni iskolarendszerben szerezték ismereteiket. A többféle kultúra békés egymás mellett élése mindig termékenyítőleg hatott arra az államra, amely ennek az együttélésnek a kereteit biztosította. A kongresszuson a történelmi példák sorával találkozhattunk ennek igazolására. A példák jelentős része a kultúraköziség magyarországi jelenségeit mutatta fel. A különféle hatások gazdagították a magyar kultúrát, amely alapvetően mindig befogadó jellegű (receptív) kultúra volt. Nem csupán a magyarság civilizációs folyamatában volt meghatározó az idegen – főleg német – hatás, hanem a kultúránk minden rétegében. Népi hagyományaink, nyelvünk, irodalmunk, szellemi életünk minden rezdülése a befogadásról szól. A mi hatásunk is megfigyelhető a velünk együtt élőkön, vannak kulturális csoportok, amelyek asszimilálódtak a magyar kultúra hatására. alatt.
A kongresszus több szimpóziumán hoztak fel azonban olyan példákat is, amelyek a korlátokra is figyelmeztetnek: mikortól kezdve romboló a kultúraköziség vagy az asszimilációra való késztetés, illetve az asszimiláció elutasítása?
A kulturális öntudat gyakran független a tényleges műveltségtől. A nemzeti (és nem az ’országos’ értelmében nationalis, hanem ténylegesen „nemzeti”) öntudat alapja is a kultúra, nem a gazdaság. E tény tudatosítása pozitív üzenet lehet a közös piacot abszolutizálóknak, akik úgy vélik, Európát építenek. Ahogy a sokféle kulturális csoporttudatból kialakultak nemzeti öntudati fajták, csak ez az útja egy „európai öntudat” (consensus Europaeus) megteremtődésének. Már akkor, ha akarjuk a kialakulását.
Külön tanulsága a kongresszusnak, hogy ismételten számtalanszor elhangzott: hungarológiát nem lehet itthonról, különösen nem csak itthonról művelni. Nem szabad meglepődni azon, ha egy-egy történeti eseményt, művelődéstörténeti jelenséget mások másként látnak. A mohácsi vész másképpen látszik Isztambulból, mint Párizsból vagy éppen Bécsből, de másként látjuk a törökellenes harcot mi, magyarok, másként a szerbek, másként a horvátok vagy éppen a románok. Ahogy Bethlen Gábor véleményét tolmácsolta Bornemisza Ferenc 1628-ban az angol királynak: Anglia olyan messze van, hogy nem is tudja, hol van, de a török a szomszédban és gyakran az országban van. Nem tudja tehát tetteinek vezérfonalául az angol király szempontjait választani.
Minden kulturális csoportban más és más megközelítési módok alakulnak ki, szakterületenként ismét csak különbözően. A saját kultúránkat mások szempontjai szerint is meg kell tudni ismerni, különben folytonosan elbeszélünk egymás mellett, és az együttélés helyett falakat építünk.
Az ötévente rendezett kongresszus a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tisztújító közgyűlése is egyben. A Társaság a következő öt évre elnökéül a Bécsi Egyetem professzor asszonyát, Andrea Seidlert választotta.
Monok István
mta.hu/mta_hirei