Magyar Miatyánk Türben
Francesco Nitti olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében így nyilatkozott: „Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula... a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel... Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.” Nem furcsa, hogy egy idegennek fáj az, amit már 94 éve hordozunk, és csak pusmogunk, hogy mennyire rossz nekünk? Siránkozunk, de miért nincs meg legmerészebb álmainkban sem legalább a csírája annak, hogy őszintén szembenézzünk önmagunkkal, és ne csak a legyintés legyen közömbösségünk kifejeződése, ne csak a „minden mindegy”, vagy „úgysem változik már semmi” olcsó fogásai közé soroljuk magunkat?!
Küküllőszögnek nem adatott meg, hogy Észak-Erdéllyel legalább pár esztendőre visszatérjen az anyanemzethez, és ez igencsak rányomta bélyegét e régió mindennapjaira.
Világosan látjuk, nem szájhős, nagyokat mondó, de éles helyzetekben búvóhelyet kereső, és minket magunkra hagyó képviselőkre van szükségünk, hanem egyre több olyan itt élőre, akik hit-erősítést tűznek zászlójukra, és abban akarnak megerősödni, amit a Teremtő oltott belénk. Nem babonás vallásosság, nem a valaki elleni, vallásos ténykedésbe bugyolált magatartás erősödését célozzuk meg, hanem a Hit mélyítését. Annak a hitnek a mindennapi megélését, és életünk vezérfonalává való előlépését, melynek alapja az az igazság, ami szabaddá tesz minket! És ha szabadok leszünk, akkor hiszem, hogy a szabadság képes igazzá is tenni bennünket.
Ezzel a felvállalt céllal, immáron harmadik ősbemutatójához érkezik el a még épülő Türi Magyar Ház. Magyar Miatyánk címmel, június 4-én 18 órától Kulcsár-Székely Attila előadásában kerül színre egy hiterősítő trianoni emlékműsor.
Nem várunk addig, amíg minden a helyére kerül Magyar Házunkban, már most megnyitjuk kapuit, és várunk mindenkit, aki hisz népünk jövőjében, aki nem csak siránkozik a sok elveszett álomért, hanem örülni és bízni tud az újabbakban, amelyek születnek, és egy új nyelvre tanítanak meg bennünket. Igen, egy új nyelvre, mert valljuk, hogy az álom Isten elfeledett nyelve lett... ezt kell újra tanulnunk, és akkor erősödik hitünk, szépül lelkünk. Babits óta pedig azt is tudjuk, hogy „...akinek szép lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.”
Várunk tehát mindenkit eme rendezvényünkre, így lelkileg, szellemileg töltekezve részesei lehetünk egy megvalósuló álomnak is, láthatjuk, mennyit fejlődött egy év alatt, és mindnyájan beírhatjuk naptárunkba, hogy szeptember utolsó hétvégéjén Türbe megyünk, mert ekkorra tervezett átadásával kezdi el küldetését a Türi Magyar Ház.
Fogjuk össze kezeinket, hálával, alázattal, de mégis lélekemelő büszkeséggel mondjunk Miatyánkot...magyarul! Tür, 2014. május 22.
Lóripap. Erdély.ma

Segítik egymást (Orbán–Kelemen találkozó)
Az EP-választásokon az RMDSZ és a magyar kormánykoalíció kölcsönösen segíteni és támogatni fogja egymást – jelentette ki Orbán Viktor magyar kormányfő, a Fidesz elnöke tegnap Szatmárnémetiben, és szavazásra szólította fel az anyaországi és a romániai magyarokat. Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: a Fidesz és az RMDSZ azt akarja, hogy az európai parlamenti választásokon az Európai Néppárt nyerjen, és ez csak akkor valósul meg, ha a két párt nagyon jó eredményeket ér el a vasárnapi választásokon.
Orbán szerint Európa jövője nagyon sokban függ majd az EP összetételétől, és hangsúlyozta: mind a Fidesz és a magyarországi keresztény-demokraták, mind az RMDSZ azt akarja, hogy az Európai Néppárt határozza meg az európai politikát.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt szeretné, ha a jövendőbeli EP-ben és néppárti frakciójában jelen levő magyarok erős nyomot hagynának az Európai Unió hatásköri módosításain, a változtatásokat pedig a Néppárt tagjai irányítsák, befolyásolják. „Az európai parlamenti választások fontosságáról nem győztünk eleget beszélni, hiszen az elkövetkező időszakban változások következnek az Európai Unióban, és nem mindegy, hogy ezeket a változásokat egyrészt kik generálják, másrészt azt szeretnénk, ha mi is jelen lehetnénk akkor, amikor változnak a dolgok. Az európai parlamenti választásokon élni kell a szavazati joggal azért is, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése is váljon uniós hatáskörré” – nyilatkozta. Ezért fontos, hogy a magyarok minél nagyobb számban menjenek el választani május 25-én Magyarországon és a határain kívül is. A találkozón az is elhangzott, hogy a magyar kormányfő és a romániai magyar miniszterelnök-helyettes együtt szeretné tovább erősíteni a román–magyar kapcsolatokat, és ebben kiemelkedő szerep hárul az RMDSZ-re. A két fél ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít a gazdasági együttműködésre, továbbbá a romániai magyar oktatásra, ezen belül a magyar nyelvű szakoktatásra. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kisebbségi gondok megoldása
Ukrajnában már a zavargások legelején is mutatkoztak biztató jelek a kisebbségek gondjainak meg nem oldására. Megszüntettek egy kedvezőbb nyelvtörvényt, megtiltva a kisebbségi nyelvek regionális nyelvként való elismerését. Ezzel vívhatták ki Európa és Amerika szimpátiáját is.
Ez annyira eurokonform és demokratikus, hogy az unió főkorifeusai egyáltalán nem szóltak bele és nem tiltakoztak. Mindig azt hajtogatják, hogy az ilyesmiben nem illetékesek. Természetesen semmiben nem illetékesek, ami a nemzeti kisebbségek jogait érinti. Most például a Székely Nemzeti Tanács nemzetiségi régiókról szóló polgári kezdeményezésével nem értenek egyet, szintén illetékesség hiánya miatt. Ezért pereli az SZNT az uniót. Viszont belépett ellene Szlovákia, Görögország és Románia is. Magyarország meg mellette. Ukrajnában, természetesen, szó sem lehet olyan elavult megoldások alkalmazásáról, mint például autonómia jóváhagyása a más nemzetiségűeknek: oroszoknak, fehéroroszoknak, bolgároknak, románoknak, magyaroknak. Ilyesmit még említeni sem szabad. Be is kérették a kijevi magyar nagykövetet, mert Orbán Viktor meg merte ismételni, hogy támogatják a kettős állampolgárságot és az autonómiát a külhoni magyarok számára. Az ukrán külügyi szóvivő azt mondta, hogy ezek ellentétesek az ukrán jogszabályokkal. Pontosan úgy van ott is, mint nálunk, csak itt az ilyesmi az alkotmánnyal ellentétes. A magyar miniszterelnöknek legalább a jó barát lengyel nép miniszterelnökével, Tuskkal meg kellett volna egyeznie, hogy az ne szúrja hátba – Te is, fiam, (Bru)tusk? – azzal a szöveggel: „figyelnünk kell, hogy akarva-akaratlanul a magyar miniszterelnök szavai ne hangozzanak az oroszpártiak szeparatista törekvéseinek jóváhagyásaként”. Ezek után fel sem merem vetni, hogy Ukrajna akár szövetségi állam is lehetne. Az autonómia önrendelkezést jelent. Mondhat viszont itt bárki bármit, a román politikusoknak Orbán Viktor szavai románra ferdítve igenis elszakadást jelentenek. Mivel ily módon nem lehet megoldani Ukrajna gondjait, Amerikának és az uniónak egyebet kell kitalálnia. A történelem folyamán sok jó megoldás született konfliktuskezelésre, történelmi viták végleges megoldására, amelyeket akár most is lehetne alkalmazni. Népeket csatoltak ide, oda. Kitelepítettek, betelepítettek, elűztek, kiirtottak. Volt, ahol csak félmunkát végeztek, és egy-egy népnek az írmagját meghagyták, s ez később visszaütött. Mindebből tanulva az ukránok is bevezethetnék és alkalmazhatnák ezeket a jól bevált módszereket. A hőbörgő oroszokat ki lehetne telepíteni Szibériába, ahogy az oroszok tették például a krími tatárokkal. A második világháborút követő kitelepítések, lakosságcserék szintén jó megoldások voltak a nemzetiségi kérdés rendezésére. Akkor például Csehszlovákia alkalmazta sikeresen. Egy szlovákért cserébe küldtek tíz magyart Magyarországnak. A németek kitelepítése vagy orosz fogságba küldése is jól sikerült. Orosz fogságból sokan nem jöttek vissza. Azokkal többé már nem volt gond. Most is lehetne alkalmazni. Az oroszokat az orosz, a magyarokat a magyar, a románokat a román határon kellene átkergetni. De át is lehetne telepíteni az oroszokat Kárpátaljára a magyarok és a románok helyébe. Ez utóbbiakat meg a donyecki és harkovi tájakra az oroszok helyett. Aztán az oroszokat el lehetne adni Oroszországnak is, miként Ceauşescu eladta a németeket és a zsidókat. Csak abban kellene megegyezni, hogy egy oroszért hány köbméter gázt adjon Putyin az ukránoknak, mert azoknak úgy sincs pénzük gázt venni. Ukrajna annyi gázt kapna, hogy akár exportálhatna is nyugatra. A NATO fontolóra vehetné a szeparatisták megbombázását. Ilyen is volt már Jugoszlávia esetében, csak akkor a szeparatista albánokat segítették, hogy külön válhassanak. Nagyon pontosan tudnak célozni. A jugoszláv háborúban is csak véletlenül találták el a belgrádi kínai nagykövetséget. Hát, lelkem, Istenem, a nyulat bokrostul lövik. Azóta precízebben lehetne jobb belátásra bírni az oroszokat, és mindjárt elmenne kedvük a népszavazgatásoktól. Lehet, hogy a többségiek eszét megjárná a végleges megoldás (Endlösung) alkalmazása is a kisebbségek esetében, csak ezt nem merik mondani, mert Hitlert azért az egész világ elítélte. Kuti János. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Most mi vagyunk a soron, hogy segítsünk”
„A Temes megyeiek nem feledkeztek meg arról, hogy a 2005-ös nagy bánsági árvíz idején Magyarország, Szerbia, de Bajorország is segített a bajbajutott településeken – nyilatkozta a sajtónak Titu Bojin megyei elnök – most mi vagyunk a soron, hogy segítsünk szerb szomszédjainknak a nagy bajban.” A megyei önkormányzat az Eurorégiós Katasztrófavédelmi Központ rendelkezésére álló eszközökkel – egy nagy teljesítményű és két kisebb teljesítményű szivattyú, generátorok, csónakok, stb. – sietett az árvízsújtotta települések segítségére. Az eszközöket nyolc tűzoltó kíséretében küldték át kedden Szerbiába. Szerdán egy 6000 liter ivóvizet szállító tartálykocsi indult Szerbiába, amelyet rövidesen egy másik tartálykocsi követ. A temesvári szerb konzulátus javaslatára hat tábori ágyat, a hozzájuk való ágyneműkkel együtt, egyszer használatos pelenkákat és étolajat is küldött Temes megye az árvízkárosultaknak. A segélyszállítmányok küldéséhez a prefektusi hivatal is hozzájárult. A Temes Megyei Tanács Titu Bojin elnök javaslatára egy 200 000 lej értékű pénzsegély folyósításáról is döntött szerdán.
A temesvári tanács kedden egy 100 000 lej értékű segély nyújtásáról döntött a szerbiai árvízkárosultaknak. A városháza adományokat is gyűjt az árvízkárosultak javára, az Emanuil Ungureanu szaklíceum sporttermében, ahová ruhát, gyógyszereket, élelmiszert és háztartási cikkeket vihetnek a temesváriak.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Írószövetségi díjakat adtak át Kolozsváron
Tegnap délután osztották ki a Román Írószövetség kolozsvári fiókjának díjait.
A 2013-ban megjelent kötetekről héttagú zsűri hozott döntést: Ion Simuţ (elnök), Diana Adamek, Corin Braga, Constantina Raveca Buleu, Ion Cristofor, Dávid Gyula és Karácsonyi Zsolt. Magyar irodalmi téren László Noémit és Balázs Imre Józsefet tüntették ki, előbbi Dsida Jenő-díjat kapott a költészet kategóriában Föld című verseskötetéért, utóbbi pedig a Kacsó Sándorról elnevezett díjat érdemelte ki Hadikórház a város szélén című kötetével, az esszé kategóriában. A díjátadásra az írószövetségi fiók Egyetem utcai székhelyén került sor, az írók tavaszi találkozója keretében szervezett ünnepségen. Négy kategóriában osztottak díjakat: költészet; próza; kritika–irodalomtörténet–esszé–publicisztika, illetve fordítás, és átadták a debütdíjat is, amelyet idén Dinu Bălannak ítéltek oda. Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Ma Apor Vilmos vértanú püspök emléknapja
Apor Vilmos az első boldoggá avatott székely. Ősi háromszéki, altorjai székely főnemes családból származott. Eredetüket a honfoglalás kori pogány székely vezérre és pogány főpapra, Opour rabonbánra vezetik vissza, aki a család ősi fészkét, Bálványosvárat építtette.
A családot az erdélyi arisztokrácia sajátosságai jellemezték a XIX. században is: zárkózott, puritán életvitel, erős nemzet- és kötelességtudat. Az egyéni élet szorosan összefonódott a közösség, a haza sorsával, az erdélyiség tudata pedig végigkísérte őket halálukig.
Apor Vilmos 1892. február 29-én született Segesváron a család hatodik gyermekeként. Édesapja korán meghalt, ezért testvéreivel együtt édesanyja nevelte, mélyen vallásos szellemben. Torjai birtokuk bérlők kezére került és tönkrement. Édesanyja, Pálffy Fidélia életét ezért végigkísérték az anyagi gondok. Bécsben, Brassóban, végül Vilmos nagyanyjánál telepedtek le, Mosonban.
Gyermekkorában rendszeresen ministrált. Középiskoláit a jezsuiták vezette kalksburgi és kalocsai gimnáziumban végezte. Annak befejeztével, anyja késleltetni akaró szándéka ellenére, azonnal kispapnak jelentkezett. Főpásztora Innsbruckba küldte a jezsuiták egyetemére, ott szerzett teológiai doktorátust.
Budapesti szobra is hirdeti: nőket védett a szovjet katonáktól 1945-ben, és lelőtték
Apor Boldog Vilmos tiszteletére Hosszúfalun épült az első templom Erdélyben 2004-ben. Szabadság (Kolozsvár)

Élen a németországi román és magyar bevándorlók
A romániai és a magyarországi bevándorlók a németországi bevándorlási statisztikák élvonalában vannak. Hazánkból tavaly 135 416 személy költözött Németországba, Magyarországról pedig csaknem 60 ezren.
Németország vált az egyik legfontosabb bevándorlási célponttá Európában. A változás annyira nyilvánvaló, hogy már a spanyolok és az olaszok is Németországban keresik a munkalehetőséget. Ezt megerősítették a német statisztikai hivatal tegnap közzétett adatai, amelyek a tavalyi németországi bevándorlókra vonatkoznak.
2013-ban 1 226 000 bevándorló érkezett Németországba, ami húszéves csúcsot, éves szinten pedig 13 százalékos növekedést jelent. A legtöbb bevándorló – több mint 197 ezer – lengyel volt.
B. T. Szabadság (Kolozsvár)

Orbán Szatmáron: a magyar emberek menjenek el szavazni
A Magyarországon és Romániában egyaránt május 25-én, vasárnap rendezendő európai parlamenti választáson való részvételre buzdította a magyarokat csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Szatmárnémetiben.
A két politikus a Római Katolikus Püspökségen folytatott zártkörű megbeszélést követően nyilatkozott a sajtónak. Orbán Viktor elmondta, a találkozó legnyilvánvalóbb oka a vasárnapi megmérettetés, e téren ugyanis a Fidesz–KDNP és az RMDSZ egyaránt abban érdekelt, hogy Európa jövőjét az európai néppárti politika határozhassa meg a következő öt évben.
„Az RMDSZ és a Fidesz–KDNP egymást kölcsönösen támogatják, hiszen túl azon, hogy magyarok vagyunk, ugyanahhoz az európai politikai családhoz is tartozunk. Kiélezett küzdelem körvonalazódik az Európai Néppárt és az európai szocialisták között, éppen ezért a Fidesz, a KDNP és az RMDSZ azért dolgozik, hogy erős néppárti frakció legyen a következő öt évben is. Ez pedig csak akkor sikerülhet, ha mind a Fidesz, mind az RMDSZ jó eredményeket ér el, ehhez pedig arra van szükség, hogy a magyar emberek menjenek el szavazni” – szögezte le a Fidesz elnöke. A kormányfő hozzátette: ezt a választást „mi, európai néppártiak meg akarjuk nyerni”.
Kató szavazásra szólít
A vasárnapi EP-választáson való részvételre buzdít Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházi vezető közleményében rámutat: bár az uniós csatlakozás „távolról sem hozta meg a remélt változásokat”, a kiábrándultság ellenére is szükséges részt venni az európai parlamenti választáson.
„Ha hiszünk abban, hogy 0,1 százalék esélye van a változásnak, akkor ezt épp mi adhatjuk hozzá. Gyorsan változó világunkban ha valahol nem vagyunk jelen, hamar leírnak és elfelejtenek bennünket” – fogalmazott Kató Béla.
Kelemen Hunor közölte, az európai parlamenti választások fontosságáról nem lehet eleget beszélni, hiszen az elkövetkező időszakban változások következnek az Európai Unióban. A kormányfőhelyettes szerint nem mindegy, hogy ezeket a változásokat kik generálják. „Másrészt azt szeretnénk, ha mi is jelen lehetnénk akkor, amikor változnak a dolgok. Az európai parlamenti választásokon élni kell a szavazati joggal azért is, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének a rendezése is váljon uniós hatáskörré” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Egyébként a zártkörű megbeszélésen a felek az RMDSZ és a Magyar kormány közti együttműködés folytatásáról, a román–magyar kormányközi kapcsolatok erősítéséről is tárgyaltak. A szövetség tájékoztatása szerint Orbán és Kelemen közös érdeknek nevezte, hogy stabil és erős kapcsolat legyen Magyarország és Románia között.
A megbeszélésen jelen volt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, Hidvéghi Balázs külgazdaságért és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, valamint Nagy János, a miniszterelnök kabinetigazgatója is.
Az RMDSZ részéről többek közt Biró Rozália Bihar megyei szenátor, Pataki Csaba szenátor, a szövetség Szatmár megyei szervezetének elnöke vett részt a tárgyaláson. Orbán látogatása azzal is összefügghet, hogy az EP-választásokkal egy időben, vasárnap időközi parlamenti választást is szerveznek a szatmárnémeti 2-es körzetben, ahol Nagy Szabolcs, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének ügyvezető elnöke is képviselői mandátumra pályázik.
Bakk Miklós: Orbán Viktor segített a szövetségnek
Bakk Miklós politológus szerint európai összefüggésben kell értelmezni a Fidesz és az RMDSZ közeledését, amelyet Orbán Viktor és Kelemen Hunor csütörtöki szatmárnémeti találkozója is jelez. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára az MTI-nek nyilatkozva rámutatott: az erdélyi magyarok magyarországi opciója ismeretében egyértelmű, hogy a mostani kampányhajrában nagy segítséget jelent Kelemen Hunornak az Orbán Viktorral való találkozás.
Úgy véli, ez segíti az RMDSZ-t a szavazók mozgósításában, de beleillik Kelemen Hunor elnöki programjába is, hiszen az RMDSZ elnöke megválasztásakor a Fidesszel való viszony rendezését ígérte. Bakk Miklós szerint a megosztott erdélyi politikai mezőben – amelyben korábban a Fidesz, és főleg Orbán Viktor az RMDSZ-szel szembeni radikálisabb irányzatot támogatta – a mostani szatmárnémeti találkozó az RMDSZ egyértelmű támogatásának tűnhet.
Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az Orbán–Kelemen találkozót egy tágabb európai és néppárti összefüggésben kell értelmezni. „Úgy hiszem, Orbán Viktor most azt tartja elsődlegesnek, hogy az Európai Parlamentben egy minél erősebb néppárti frakció jöjjön létre, és a frakción belül a Fidesznek minél nagyobb befolyása legyen. Márpedig az RMDSZ-képviselők alapvetően ezt a befolyást növelhetik” – állapította meg a politológus.
Kettős mércével méri az RMDSZ a korteskedést
Olyan kampánytámogatást fogad el most az RMDSZ a magyar kormányfőtől és a Fidesztől, amely miatt nemrég még elmarasztalta az anyaországi pártot. A Romániában korábban rendezett parlamenti, helyhatósági és EP-választások alkalmával a szövetség élesen bírálta a Fidesz vezetőit amiatt, hogy az EMNP és az MPP jelöltjeinek kampányoltak.
A 2012-es önkormányzati megmérettetésen kialakult hármas magyar verseny idején Frunda György akkori szenátor Magyarország alkotmányának megsértésével vádolta Kövér László házelnököt és Németh Zsolt államtitkárt. Frunda azzal indokolt, hogy a fideszes politikusok a polgáriakat és a néppártot támogatták, miközben szerinte a magyar alaptörvény kimondja, hogy a kormánynak a határon túli magyarság választott képviselőit kell támogatnia.
Az RMDSZ miniparlamentjének tekintett SZKT 2012 májusi ülésén többen is felvetették egy határon túli párt magyarországi bejegyzését, válaszul arra, hogy a Fidesz több politikusa részt vett az erdélyi választási kampányban. Amikor a 2007-es EP-választáskor Orbán Viktor és az általa vezetett Fidesz teljes mellszélességgel kiállt a függetlenként induló Tőkés László mellett, Markó Béla akkori RMDSZ-elnök sérelmezte, hogy a magyarországi alakulat „megszegte a be nem avatkozás elvét, és magyar belpolitikai jelentőséget adott az erdélyi választásoknak”. Krónika (Kolozsvár)

Folytatnák a magyar műemlékek felújítását
A 2012-be elkezdett műemlék-felújítási munkálatok folytatásához próbál pénzt szerezni a júliusi költségvetés-módosításkor a művelődési minisztérium, közölte csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Hegedüs Csilla örökségvédelmi államtitkár.
Emlékeztetett, hogy 2012-ben, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök miniszteri mandátuma alatt száz magyar műemlék felújítását kezdték el, azonban a következő kormány 90 százalékban kiseperte ezeket az országos helyreállítási tervből, azok is, amelyek maradtak, csak elenyésző összegű támogatásban részesültek. Gigel Sorin Știrbu korábbi, nemzeti liberális párti művelődési miniszter a mandátuma lejárta előtt aláírta az országos helyreállítási tervet, ezért kell megvárni a költségvetés-módosítást, magyarázta Hegedüs Csilla.
Két évvel ezelőtt a kulturális tárca 55 millió lejt fordított örökségvédelemre, tavaly viszont mindössze 13 millió lejt utaltak ki a célra. „A magyar projekteket kiseperték, de a románokat sem támogatták. Jövőtől legalább akkora összeget szeretnénk erre a célra fordítani, mint 2012-ben” – magyarázta az államtitkár.
Példaként a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár felújítására vonatkozó egymillió eurós projektet említette. Mint mondta, 2012-ben egymillió lejt hagytak jóvá a kivitelezésre, ám tavaly csupán elenyésző összeget kapott, idénre pedig csupán százezer lejt utalt ki a munkálatra a korábbi miniszter. „Százezer lejjel nem lehet semmit kezdeni, ezt a költségvetés-módosításkor pótolni kell. Ha ilyen ütemben halad a felújítás, hetven év alatt sem érünk a végére” – mutatott rá Hegedüs Csilla.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy Erdély-szerte nagyon sok jó projekt indult, mint például a székelyudvarhelyi Székely támadt-vár restaurálása, melynek terveit a minisztérium finanszírozta, és hozzáértők kezdték el a helyreállítását. De példaértékű a nagyváradi vár uniós pénzből való felújítása, vagy az erdőszentgyörgyi kúria helyreállítása, mutatott rá, melyet a közösség számára renovál az önkormányzat.
Hegedüs Csilla arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2010–2012-es időszak, amikor az RMDSZ vezette a kulturális minisztériumot, arra is jó volt, hogy a politikusok is rádöbbenjenek arra, mennyire fontos az erdélyi emberek számára az épített örökség.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Zaklatják a néppárt támogatóit
Ismét zaklatja a rendőrség azokat a Beszterce-Naszód megyei személyeket, akik még 2011-ben aláírásukkal támogatták az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrejöttét – hívta fel a figyelmet az EMNP csütörtöki közleményében.
A néppárt megyei szervezetének tagjai a napokban jelezték, hogy a rendőrség több aláírót is felkeresett Sajóudvarhelyen, Magyardécsén és Felőrön, ahova ennek nyomán Soós Sándor, a néppárt Kolozs megyei szervezetének elnöke és Kis Júlia ügyvéd, a megyei szervezet alelnöke is ellátogatott.
Mint kiderült: Magyardécsén ebben a hónapban Besztercéről kiküldött hatósági alkalmazottak jártak házról házra, és mindenhol nyilatkozatot kértek a támogató aláírásra vonatkozóan.
Felőrön márciusban a helyi rendőrségre hívatták be az aláírásgyűjtőket, akiket már 2012-ben is kikérdeztek – akkor a rendőrség Magyarberétére és Bethlenbe is ellátogatott.
Sajóudvarhelyen februárban az aláírásgyűjtőtől kértek nyilatkozatot, az aláírókat pedig a helyi rendőr kérdezte arról, hogy valóban támogatták-e az EMNP létrejöttét. A helyiek elmondása szerint a rendfenntartó arra hivatkozott, hogy „magyarok a magyarok ellen perelnek”, ezért kell kihallgatnia őket, legközelebb pedig már a korrupcióellenes ügyészség (DNA) hívja be őket kihallgatásra.
Az érintettek úgy érzik, hogy a rendőrségi számonkérés miatt a közösségükben gyengült irányukban a bizalom. Soós Sándor szintén úgy vélekedett: „a zaklatásnak a magyar közösség látja kárát, a szórványban élő magyarság megfélemlítése ugyanis gyengíti és rombolja identitásukat.”
Kis Júlia ugyanakkor hangsúlyozta: a néppárt bejegyzését aláírásukkal támogató személyeknek tudniuk kell, hogy nem követtek el semmiféle törvénytelenséget, aláírásuk miatt nem részesülhetnek szankcióban, nem kaphatnak pénzbüntetést, és nem is vádolhatják őket bűncselekmény elkövetésével.
„Azoktól a személyektől, akik aláírták a listákat, a rendőrség csak adatokat vesz fel, esetleg tanúként hallgatja ki őket. Nyugodtan el kell mondaniuk, ha a rendőr rákérdez, hogy aláírták a listákat. Ha viszont valaki különböző okok miatt ennek ellenkezőjét állítja, a nyilatkozatát bizonyítékként fel lehet majd használni a listát összeállító személy ellen” – hívta fel a figyelmet Kis Júlia.
Mint ismeretes, a hatóságok azt követően kezdtek vizsgálatot a néppárt bejegyzését támogató aláírások kapcsán 2011-ben, hogy az azóta korrupció miatt elítélt Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd óvást nyújtott be a pártbejegyzés ellen, majd később feljelentést is tett az állítólagos hamis aláírások ügyében. Krónika (Kolozsvár)

Séta vagy rohanás? – Budapesti konferencia az erdélyi irodalomról
Az erdélyi irodalom az elszakítottság idején és ma címmel rendeztek konferenciát szerdán délután Budapesten. A tanácskozáson irodalmi lapokról, szerzőkről, műveikről és a történelmi körülményekről is megemlékeztek az előadók.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozata, a Magyar Írószövetség, a Helikon és a Székelyföld folyóiratok szervezte tanácskozást megnyitó köszöntőjében Fekete György, az MMA elnöke hangsúlyozta, hogy az anyaországi és a határon túli magyarok beszélt, vizuális és zenei nyelve ugyanaz. Mindez elképesztő összetartó erőt jelent – tette hozzá.
Demeter Zsuzsa irodalomkritikus Változatok halálsikolyra és madárhangra című előadásában az idén januárban elhunyt Sigmond István íróról emlékezett meg. Mint mondta, Sigmond Istvánt a kritikusok nem kényeztették el, munkásságát elhanyagolták. Áttörést talán a Varjúszerenád című műve jelentett, az Irodalmi Jelen 2006-os regénypályázatának díjnyertes alkotása, akkor figyelt fel rá a magyarországi kritika, az újabb köteteiről azonban ismét alig esett szó.
Elek Tibor irodalomtörténész, a békéscsabai Bárka folyóirat főszerkesztője A rendszerváltozás előtt és után című előadásában kifejtette, hogy az erdélyi magyar irodalom fogalma Trianon következménye: az azt követő évtizedekben az utódállamokban rekedt magyarok ideológiákat gyártottak önállóságuk bizonyítására, amelynek eszközeként felhasználták az irodalmat is.
Andorkó Júlia irodalomtörténész a Kolozsvárott megjelent, Utunk című irodalmi lapnak, a Helikon elődjének történetét ismertette. Borcsa János irodalomtörténész az erdélyi magyar költők műveiben megjelenő haza és magyarság kérdéséről beszélt, Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője pedig az erdélyi magyar lírában megjelenő idegenség kérdését feszegette.
Gondos Mária Magdolna egyetemista Fiatal írók földjén baktatva című előadásában arra kereste a választ, hogy a fiatal íróknak, és az általuk írt irodalomnak „elkeseredett baktatásra, sziporkázó sétára vagy rémült rohanásra” van-e oka.
Az erdélyi 90-es nemzedékről szólt Lakatos Mihály író, irodalomtörténész, bemutatva az 1980-90-es évek történelmét, körülményeit. Beszélt a Serény Múmia és az Előretolt Helyőrség című lapokról, valamint Sántha Attila és Orbán János Dénes A transzközép irodalom című esszéjéről, kiáltványáról.
A tanácskozást követően a Helikon és a Székelyföld folyóiratok Találkozunk a Vigadóban című irodalmi estjén Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, Lövétei Lázár László és Papp Attila Zsolt költő, illetve Molnár Vilmos író mutatták be a lapokat, és olvastak fel műveikből.
MTI. Krónika (Kolozsvár)

Megfestett épített örökség a Nyárádmentén
Egy község kilenc falujának templomtornyait festette meg a Maros megyei képzőművészek egyesületének hét tagja. A művészek a hetet a nyárádmenti Harasztkereken töltötték, ahonnan felkeresték Ákosfalva község valamennyi faluját, hogy megörökítsék vásznaikon a kéttucatnyi temlomot.
Az olajjal és akrillal festett képek, amelyeket népes közönség előtt a felújított nyárádszentbenedeki művelődési otthonban mutatták be, az ákosfalvi új községházában találnak végleges kiállítási helyre.
„Úgy gondoltuk, hogy a kilenc falu templomai és műemléképületei községünk névjegyei lehetnek, ezért méltó helyre, az önkormányzati épület folyosóira állítjuk ki az alkotásokat. Vannak olyan templomaink, mint például a 14. században épült székelyvajai, amit vétek lenne nem megörökíteni az utókornak” – fejtette ki lapunknak Osváth Csaba polgármester, aki maga is csatlakozott az alkotótábor résztvevőihez.
Az elöljáró elmondta, hogy mintegy másfél évtizeddel ezelőtt ragadott ecsetet, és amikor az ideje megengedi, örömmel festeget. A harasztkereki Napsugár Egyesület által szervezett tábor másik célja a művészet „becsempészése” volt a falusi ember életében. Bár a népjóléti szervezet alapvetően szociális tevékenységet folytat a községben, ezúttal a kultúrát próbálta „házhoz vinni”.
Az egyesület elnöke, Polgár Márta úgy érzi, ez nagyrészt sikerült is, hisz az iskolások csoportosan, a helybéli felnőttek pedig szálingózva, de kíváncsian látogattak a kultúrotthon udvarán felállított művésztelepre.
A Balázs Klára és Fábián Margit által irányított tábor résztvevői szívesen válaszoltak az érdeklődők kérdéseire és mutatták be az alkotási folyamatban használt technikákat. A siker láttán a vendéglátók egy újabb, augusztusi nagyszabású rendezvényre hívták meg a marosvásárhelyi és környékbeli művészeket, majd ígéretet tettek, hogy jövőre másodszor is megszervezik a harasztkereki alkotótábort.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Corlățean: Románia nem ért egyet Orbán Viktorral az autonómia ügyében
Románia nem ért egyet azzal az állásponttal, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök képvisel az autonómia ügyében – jelentette ki Titus Corlățean román külügyminiszter egy televíziós interjúban, amelyet pénteken idézett a bukaresti sajtó.
A román közszolgálati televízió (TVR) műsorvezetője azzal vezette fel a témát, hogy a „frissen újraválasztott magyar kormányfő területi autonómiát szeretne a Kelet-Közép-Európában élő minden magyarnak”. A csatorna egy összeállításban idézte fel, hogy Orbán Viktor több ízben kiállt a kárpátaljai magyarok autonómiája mellett. A TVR azt állította: a magyar kormányt a „szélsőséges Jobbik” is támogatja.
Corlățean válaszában először üdvözölte azt, hogy Orbán Viktor erőteljes, stabil együttműködést szorgalmazott a magyar és román kormány között, amikor csütörtökön Kelemen Hunorral, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettesével, az RMDSZ elnökével találkozott.
Corlățean azt is megemlítette, hogy ugyanaznap ő maga a román–magyar kapcsolatok „pozitív részének”, a stratégiai partnerség gazdasági vonulatának fejlesztéséről beszélt a bemutatkozó látogatásra érkező bukaresti magyar nagykövettel.
A román külügyminiszter ezt követően utalt vissza Orbán Viktor korábbi nyilatkozataira és rámutatott: nem újdonság, hogy Románia nem ért egyet az etnikai alapú autonómiákkal, és ezek nem elfogadott „európai szabványok”. Megjegyezte: ezzel ellentétben a Kárpátalján élő több tízezer román nem „elkülönülést” kér, hanem Európában általánosan elfogadott oktatási, nyelvi jogokat, azt hogy tartsák tiszteletben nemzeti identitásukat.
„Ezek a nyilatkozatok (Orbán Viktor nyilatkozatai) elégedetlenséget szültek mind az ukrán kormány részéről, mind egyes európai fővárosokban, mind Washingtonban. Az ilyen állásfoglalások nem segítenek olyan feszült helyzetben, amikor az ukrán állam stabilitásában, európai, demokratikus fejlődésében vagyunk érdekeltek. Mert egy stabilabb, európaibb és demokratikusabb Ukrajnával mi, a bukaresti kormány is másképp tárgyalunk azon természetes, átlátható és legitim érdekünkről, hogy az Ukrajnában élő románok megőrizhessék identitásukat” – mondta Titus Corlățean román külügyminiszter.
MTI. Székelyhon.ro

Ponta szerint az RMDSZ autonómiaterve csak kampányfogás
Victor Ponta román miniszterelnök az RMDSZ kampányfogásának nevezte a Székelyföld területi autonómiájának tervét a Maros megyei Szászrégenben tett pénteki látogatásán – közölte az Agerpres hírügynökség.
A miniszterelnök hozzátette, a koalíciós együttműködés során soha nem vetődött fel ez a téma, az RMDSZ soha nem kérte az autonómiát. Victor Ponta az RMDSZ „politikai projektjeként” jellemezte az autonómiát, és meggyőződését fejezte ki, hogy „a dolgok a természetes rendjük szerint" haladnak tovább.
„Milyen Székelyföldjük van maguknak itt Szászrégenben? Én nem is hallottam ilyesmiről. A helyzet a következő: Románia minden itt lakó hazája: románoké, magyaroké, németeké és a többieké. Másodsorban én az együttélésben hiszek, nem a konfliktusban. Ők (az RMDSZ) is választási kampányban vannak. Soha még csak fel sem vetődött ez a kérdés (az autonómia), soha nem kértek effélét tőlünk” – idézte az Agerpres a miniszterelnököt.
Victor Ponta azt is hozzátette, hogy az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokon a Hargita megyei származású Mircea Duşa védelmi minisztert tekinti a főtárgyalónak.
A román kormányfő ugyanakkor veszélyesnek tartotta Orbán Viktornak az ukrajnai magyar autonómiára vonatkozó kijelentését, és örömét fejezte ki, hogy nemcsak Románia, hanem más államok is tiltakoztak ellene.
„Lengyelország, Szlovákia és az egész világ reagált a kijelentésre és felhívta Orbán úr figyelmét arra, hogy olyan körülmények között, amikor mindannyian küszködünk, hogy a keleti agresszió ellenére egyben tartsuk Ukrajnát, nagy baj lenne a másik oldalon is kést döfni a hátába. Nem változnak az európai szabályok, nem változnak a határok, és ebben a tekintetben Orbán urat leszámítva, talán valamennyi európai vezető egyetért” – jelentette ki Victor Ponta román miniszterelnök a Maros megyei Szászrégenben tett látogatásán. Székelyhon.ro

Elballagtak a „közigazgatásosok”
Kicsengették a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozatának közigazgatási karának diákjait pénteken. Az alapképzés magyar és román nyelvű vonalán összesen 35 hallgató végzett.
Korábban beszámoltunk már arról, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozatának, közgazdasági és gazdálkodási tudomány karán végző 109 diákot búcsúztatták május 16-án, pénteken. Egy héttel ezt követően, a közigazgatáson tanuló 35 hallgatót, ugyancsak pénteki napon csengették ki.
Székely Zsolt, a sepsiszentgyörgyi Politika, Közigazgatás és Kommunikációtudományi Kar programvezetője azzal a gondolattal kezdte ünnepi beszédét, hogy a legfontosabb dolog az életben az, hogy szellemileg fiatalak maradjanak úgy a végzősök, mint bárki más is. Hozzátette, hogy a 2014-es esztendő nem csak a válság miatt, hanem azért is a nagy bántódás éve volt, mivel csupán 20 magyar és 15 román vonalon tanult hallgató végzett. „Ennek ellenére a ti feladatotok az élet minőségének javítása, a köz igazgatásának magas szintű művelése” – tette hozzá a programvezető.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, a sepsiszentgyörgyi egyetem olyan, mintha az is otthon lenne számára, ugyanakkor hozzáfűzte: az intézmény, de az ő számára is fontos, hogy a jövőben mit fognak tenni a diákok az elsajátított tudással.
Kiemelte, hogy tapasztalatai szerint fontosak az életben a jó döntések. Ezt, mint elmondta, alátámasztják azon az idős emberek is, akik 100. életévüket töltik, és akikhez az önkormányzat vezetősége is ellátogat születésnapjukon felköszönteni. Antal elmesélte, hogy ezek az idősek azon kérdésre, hogy mi a hosszú élet titka, azt szokták felelni: a jó döntések sorozata.
Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte, a fiataloknak nem kell félniük attól, hogy nem találnak állást, szükség van rájuk és ezt bizonyítja, hogy jelenleg is több, mint 30 állás van meghirdetve a városi önkormányzatnál.
Az eseményen felszólalt még Cziprián Kovács Lóránd, a közigazgatási kar korábbi vezetője, aki a román vonalt búcsúztatta, illetve Ancu Ágnes Evelin végzős hallgató tartott köszönő beszédet az oktatók részére.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

Márton Áronra emlékeztek Bukarestben
Márton Áron egykori püspökre emlékeztek Bukarestben püspökké szentelésének 75. évfordulója alkalmából a Balassi Intézet szervezésében.
A Balassi Intézet bukaresti központja által szervezett megemlékezésen levetítették a Márton Áron boldoggá avatási pere című háromrészes dokumentumfilmet, amelyet Maksay Ágnes készített.
Francisco-Javier Lozano romániai pápai nuncius beszédében úgy fogalmazott, hogy a film levetítése révén tisztelettel adóznak Márton Áron vértanúsága, illetve azok emléke előtt, akik életükkel fizettek az ateista, totalitárius, kommunista rendszer ideje alatt.
Rámutatott: Márton Áron a katolikus hite mellett a kultúra és a demokrácia értékeiben is hitt.
Azoknak a sorsában osztozott, akiket a kommunista rendszer veszélyes ellenségnek tartott pusztán azért, mert a szeretetet és az igazságot hirdették. A nuncius hangsúlyozta, az egykori erdélyi püspök Krisztus ellenségeinek áldozata volt.
Kósa András László, a Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója elmondta: Márton Áron felszólalásai biztatást jelentettek egy kilátástalan korban. Személyében olyan tanúságtévőt tisztelhetünk, aki a mai kor emberét is képes tanítani, hogy felekezeti, nyelvi határokat átlépve, miként lehet cselekedni egy jobb, emberibb világ megteremtéséért.
Az egykori püspök 1896-ban született Csíkszentdomokoson. 1939. február 12-én szentelték fel a gyulafehérvári főegyházmegye püspökévé. 1944-ben szót emelt a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról. 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címet adományozta neki.
1949-ben a kommunista hatóságok letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét. Márton Áron 1980-ban hunyt el.
MTI. Székelyhon.ro

Tőkés kitüntetése: amerikai képviselők Kerry külügyminiszter közbenjárását kérték
Közös levélben kérte John Kerry amerikai külügyminisztertől a szövetségi képviselőház nyolc tagja, hogy járjon közbe a román elnöknél Tőkés László ügyében, és közölje a román kormánnyal: az Egyesült Államok figyelemmel fogja kísérni a Székely Mikó Református Kollégium tulajdonjogának, valamint az egyházi ingatlanok és a vallási kisebbségek jogainak ügyét.
A csütörtökön elküldött levél aláírói között van Andy Harris és Dave Joyce a képviselőházi magyar caucus republikánus, valamint Marcy Kaptur, a testület demokrata társelnöke, Mike Coffman, Steve Stivers és David Webster republikánus, valamint Jim McDermott demokrata párti képviselő, és Chris Smith, a szövetségi alsóház globális emberi jogi albizottságának republikánus elnöke, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke.
A képviselők arra kérték az amerikai diplomácia vezetőjét, hogy a román kormánynál, különösen Traian Băsescu elnöknél szorgalmazza Tőkés László Románia Csillaga érdemrendjének meghagyását és az ügyben március 24-én megtartott szenátusi szavazás elutasítását, amely „alapvetően megszüntetné a szólás szabadságát".
A politikusok szerint Kerry fellépése azt tükrözné, hogy kész kiállni a szabadság és demokrácia, valamint Romániának a transzatlanti közösség iránti elkötelezettsége mellett.
A legmagasabb román polgári kitüntetésről rendelkező bizottság 2013 novemberében megszavazta: sürgetni fogja a román elnököt, hogy vonja vissza a Ceaușescu rendszere elleni román felkelés hősének érdemrendjét – emlékeztetnek a levél írói, hozzátéve, hogy e bizottság tagjai között van Constatntin Degeratu tábornok, aki Ceaușescu szövetségese volt és állítólag egyike azon katonai vezetőknek, akik 26, az 1989 decemberi felkelés idején Kolozsváron elhunyt polgári személy haláláért felelősek.
Kitértek arra is, hogy Tőkés László püspök, aki az Európai Parlament tagja és volt alelnöke, más elismerések mellett 2009-ben megkapta az amerikai kongresszus által megalapított a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány által odaítélt Truman-Reagan Szabadságérmet.
A képviselők hangsúlyozták, hogy Tőkés László az őt érő személyes fenyegetések és hatalmas politikai nyomás ellenére is folytatja a harcot az emberi jogokért. Hangot adtak véleményüknek, hogy az ellen irányuló hivatalos támadás célja történelmi örökségének és erkölcsi tekintélyének aláásása, ami nem más, „mint egy cinikus trükk, amelyet nagyon komolyan kell venni”.
„Romániában kockán forog annak a Tőkés püspöknek a lelkiismereti, vallás- és szólásszabadsághoz való joga, akit széles körben az antikommunizmus, az átláthatóság, az emberi és a kisebbségi jogok bajnokának tartanak” – írták a képviselők, rámutatva, hogy a közép- és kelet-európai diktatúrák negyedszázada a Tőkéshez hasonló személyek bátorságának és elkötelezettségének köszönhetően buktak meg.
Megemlítették azt is, hogy a püspök 2013 júliusában azt sürgette Magyarország miniszterelnökétől, vegyen fontolóra egy olyan támogató megoldást a romániai másfél milliós magyarság érdekében, amely a Dél-Tirol ügyében létrejött osztrák–olasz kompromisszumhoz hasonlít. Ez engedélyezi a széleskörű önigazgatást, sokfelé modellként tekintik az etnikumok közi viták megoldására és a nyelvi kisebbségek védelmére.
Ezt a román szenátus többségi szavazással „alkotmányellenes” magatartásnak bélyegezte, ami az amerikai politikusok szerint az intoleráns légkör erősödésének jele, egyben szándékos kísérlet az etnikumok közötti nézeteltérés szítására.
A nyolc képviselő azt is kérte Kerrytől, az Egyesült Államok jelezze a román félnek, hogy figyelemmel fogja kísérni a Székely Mikó Református Kollégium tulajdonjogának kérdését, valamint a Markó Attiláék ellen május 29-re kitűzött tárgyalást.
Reményüket fejezték ki, hogy az amerikai külügyminiszter az Egyesült Államok nevében sürgetni fogja az egyházi javak régóta esedékes visszaszolgáltatását és a vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. A képviselők jelezték azt is: tájékoztatást várnak az általuk kifogásolt ügyekben elért haladásról.
MTI. Székelyhon.ro

Könyvbe vetett hittel
A közelmúltban zajlott le az Udvarhelyi Híradó szerkesztőségének udvarán a II. Székelyföldi Könyvnapok. Azt állítjuk, hogy ezzel hagyományt teremtettünk, bár az idei valamivel gyengébb volt, mint a tavalyi. Hol az időjárás, hol a (nagyobb) társadalmi jelenségek „hordozzák” a könyvszakmai jelenségeket, úgy tűnik azonban, hogy idén jól sikerült az időzítés. A vásárlóközönséget azonban nem igazán sikerült érdemben megszólítani – sajnos -, hiszen nem fordultak meg tömegek a Szentimre utcai udvarban.
Hagyományos partnereink, a Hargita Kiadóhivatal, a Pro Print Könyvkiadó, a Bookart Kiadó, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Firtos Közművelődési Egyesület, a Károlyi Gáspár Alapítvány elég széles kínálattal rukkoltak elő. Idén a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban is zajlottak mellékrendezvények.
Igazi sikernek számít a találkozó első napján, csütörtökön este, a Czegő Zoltánnal és Ráduly Jánossal tartott találkozó, amelyhez az apropót Székely Ferenc interjú-kötete szolgáltatta, amely a közelmúltban látott napvilágot. Az est házigazdája, Lőrincz György a kötetben szereplő két írót faggatta, illetve bemutatta Székely Ferencet, aki Erdőszentgyörgyön él, Udvarhelyen igen kevesek ismerik, hiszen a négy középiskolai éven kívül nem élt életvitelszerűen a városban. Székely Ferenc röviden vallott életútjáról.
Az elmúlt évtizedekben, bár mindig vonzotta az irodalom, nem foglalkozhatott főállásban a betűvetéssel, újabban azonban önkormányzati lapok munkatársaként, értékes interjúsorozatok „provokátoraként”, antológiák ötletgazdájaként és szerkesztőjeként bukkan fel az irodalmi életben.
Öreg író nem vén író!
A legutóbbi időszakban az idén hetvenéves írókat kereste meg, köztük Oláh Istvánt, Farkas Árpádot. A kimerítő „beszélgetések” – amelyek többnyire elektronikus úton, az internet segítségével készülnek – szerzői maguk a megszólalók is, hiszen általában maguk is szerkeszthetik, javíthatják, bővíthetik, szűkíthetik a mondandójukat. Erről a munkafolyamatról érdeklődött Lőrincz György, majd szó esett a Sütő Andráshoz kapcsolódó emlékeikről. Anekdoták hangzottak el, s még az is kiderült, hogy Székely néhai Sütő András „golyós-írónjával” dedikálhat.
Czegő Zoltán huszonkét évet tartózkodott Magyarországon. Immár négy esztendeje azonban ismét a Székelyföldön él, Sepsiszentgyörgyön, abban a városban, ahol annak idején középiskolás, „aparitor”, majd újságíró és kibontakozó munkásságú író és költő volt. A hetvenhat éves Czegő ma többnyire prózaíróként jeleskedik – az utóbbi években több regényt alkotott, amelyek komoly sikereket arattak,három éve a Katonabogár több utánnyomásnak köszönhetően háromezernél is nagyobb példányszámban fogyott, amely manapság igen magasnak számít. Büszke arra, hogy publicistaként szólhat bele a közösség életébe, s arra, hogy annyira bíztak benne a sepsiszentgyörgyiek, hogy városi tanácsossá választották. „Az írott szóval ma is lehet és kell tenni a közösségért – mondotta –, ott kellett folytatnom, ahol 1988-ban, az ország kényszerű elhagyásakor abbahagytam.”
Ráduly János hetvenhét éves, összesen nyolcvannyolc kötete látott ez idáig napvilágot. Néprajzi gyűjtéssel, helytörténettel, műfordítással, rovásírás-kutatással, prózával, verssel egyaránt foglalkozik. Lendülete töretlen, hiszen minden műfajban újabb kötet-tervei vannak. Több mint bizonyos, hogy nyolcvanadik életévére elérheti a századik megjelent könyvet. Ezen az esten legújabb találmányai közül, a „félperces” novella műfajához tartozó munkáiból és a friss hajtású haikukból olvasott fel néhányat.
Czegő Néma lovak című új regényének cselekménye 1660-1661-ben játszódik, abban a korban, amely az első világháborúig Erdély történetének legnagyobb pusztulását hordozta, amikor négy fejedelem vetélkedett a hatalomért, amikor egymást ölték a magyarok, s ráadásul a törökök és a tatárok is az országra törtek.
Érdekes színfoltja volt idén is a Könyvnapoknak Gyöngyössy János. Nem számít újdonságnak a Székely templomerődök című általa írt és rajzolt könyv, amelynek harmadik kiadása a Góbé Szellemi Termékek sorában látott napvilágot tavaly a Merkúr és Szuper Áruházlánc üzemeltetőjének támogatásával, de idén is az fogyott a legnagyobb példányszámban. A mérnökök közt a legjobb grafikusnak és a grafikusok közt a legjobb mérnöknek számító szerző legújabb munkáiról és készülő terveiről, két komoly projektről beszélt. Legkésőbb két héten belül mind a két tervet nyilvánosságra hozzuk, amelyek hosszútávon működnek majd és igen markánsan jelen lesznek a székelyföldiek életében. Erről most csak ennyit.
Mindenképp lesz folytatás
A II. Székelyföldi Könyvnapok szervezői és a résztvevő kiadói vállalkozások, a megjelent könyvkereskedők e két nap során – amikor nem kellett a vevőket kiszolgálni – végig tanácskoztak, tapasztalatokat cseréltek, és közösen gondolkodtak a jövőre vonatkozóan.
A Székely Könyvtár 18. kötete: Márton Áron Válogatott írások és beszédek. A sorozat pillanatnyilag a 20. címnél tart, de a somlyói búcsúra, Pünkösdre öt új kötettel rukkolnak elő a szerkesztők
Az informális beszélgetések során kiderítették, hogy szükség van minden hasonló jellegű fórumra, amely vásár, figyelemfelkeltés, reklám és népszerűsítés is egyben. Nem elég az évenkénti egyszeri seregszemle, hanem a helyi termékek vásárához hasonlóan, meg kívánnak honosítani egy havi rendszerességgel visszatérő könyvszakmai fórumot, amely jól kiválasztott helyen működve igen érdekes színfoltja lehet a város kulturális életének. Értékesítésre és újdonságok bemutatására is alkalmassá kívánják tenni ezt a helyet, hogy ne feledkezzenek meg az emberek a könyvről, mint „analóg adathordozóról”, amely oly hosszú ideje (szoba)társuk a hétköznapokban és ünnepekben egyaránt. A megfelelő helyszín kiválasztásán dolgoznak a kiadók és a könyvek forgalmazói. Hamarosan ennek is látszata lesz.
Simó Márton. Székelyhon.ro

UKRÁNVÍZIÓ Markó Ukrajnáról és a szakállas nőről írt
Az egyéni szabadságjogok liberális értelmezése és a kollektív jogok görcsös elutasítása közti ellentétére is reflektál a politikus a hvg.hu-n megjelent írásában.
Az ukrajnai helyzet kapcsán az egyéni és kollektív jogok európai helyzetéről ír Markó Béla a hvg.hu-n megjelent véleményanyagában. A politikus az Eurovíziót megnyerő „szakállas nő” esete kapcsán figyelmeztet: a helyzet sokkal bonyolultabb, mint amilyennek elsőre látszik, ezért nem lehet kijelenteni, hogy „a mai Európa a tolerancia földje, vagyis mindenfajta kizárólagosság, szélsőség, fundamentalizmus tagadása tulajdonképpen.”
A dolgok fekete-fehérre egyszerűsítésére példaként az ukrajnai helyzetet is felhozza: “Ami ugyanis ma Ukrajnában történik, és ami ezzel kapcsolatosan a brüsszeli és washingtoni vezetők részéről elhangzik, az engem nem győz meg arról, hogy egyébként minden nagyon jó, minden nagyon szép, csak az orosz szoldateszka éppen rágyalogolt a sokszáz esztendős európai pázsitra.”
“Mi saját bőrünkön tapasztaltuk azt az elkeserítő ellentmondást, ami az egyéni jogok tényleg felemelő – lásd Dalfesztivál –, tényleg rendkívül liberális értelmezése és a kollektív – etnikai, nemzeti – jogok görcsös elutasítása között immár huszonöt esztendeje újra meg újra megmutatkozik. Helyi, regionális (úgymond: kárpát-medencei), de összeurópai nyavalyáink magyarázata is talán éppen ez. Képtelenek vagyunk az egyéni és közösségi szabadságjogokat együtt szemlélni” – figyelmeztet.
“Az elmúlt száz-százötven esztendőben valahányszor Európa vak volt és süket az etnikai sérelmekre, valahányszor a szőnyeg alá seperte ezeket a problémákat, baj lett belőle. Mint ahogy most is baj van. Az orosz erőszakkal szemben végül is mi a brüsszeli és washingtoni megoldás? Mi a válasz a felmerülő kérdésekre? Egyelőre én annyit hallok ebből, hogy minden rendben van úgy, ahogy van. Tehát ne nyúljunk hozzá, mert veszélyes! Jó, de ha semmi módon nem nyúlunk hozzá, és semmit sem változtatunk, az nem veszélyes?” – teszi fel a kérdést a politikus, aki szerint az a megközelítés is rossz, amely Ukrajnát a nyugati demokrácia és keleti zsarnokság ütközőzónájának tekinti, mert ha ezt elfogadjuk, “teljesen kritikátlanul kell odaállnunk egy olyan álláspont mellé, amelyen bizony szerintem nagyon is van kifogásolni való”.
Markó felrója az amerikai és az európai vezetőknek, hogy nem beszélnek arról, hogy “a 48 milliós Ukrajnában élő, a hivatalos adatok szerint is majdnem 10 millió (de ha az anyanyelvi hovatartozást veszem, ennél jóval több) orosz helyzetét valamiképpen rendezni kellene. Mellesleg, nemcsak az oroszok, hanem a hozzájuk képest elenyészőnek tűnő más etnikai közösségek, köztük a magyarok, románok helyzetét is.”
A politikus megemlíti, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió mostani tettetett közönye a nyelvi-nemzeti identitást érintő ügyekben nem volt jellemző a kilencvenes évek elején, amikor “részben biztonságpolitikai megfontolásokból, de meggyőződéses demokrácia-exportőrökként is, emisszáriusok járták a régiót, többek közt Romániát is, és a volt Jugoszláviában zajló szörnyűségek visszfényével az arcukon, próbáltak „pacifikálni” minket.” Markó szerint már a jugoszláv háború előtt, a volt szovjet tagállamokban fellángoló etnikai konfliktusok jelezték: a térségben nemcsak ideológiai, hanem etnikai rendszerváltásra is szükség van, a kommunizmus megszűnt, ám a helyét a nemzeti őrület foglalta el, és erre “éppen nálunk Romániában Marosvásárhely 1990-es márciusa volt talán a legelső vészjelzés.”
A szerző nem hiszi, “hogy éppen az oroszoknak kellene leckét adniuk kisebbségpolitikából bárkinek, például az ukránoknak, a gond az, hogy ennek a fordítottja sem igaz. Nemhogy az ukrán nacionalistáknak, hanem az őket éppen valamilyen rövidtávú érdekből támogató Brüsszelnek vagy Washingtonnak sincs ma semmiféle morális alapja, sajnos, másokat leckéztetni azzal kapcsolatban, hogy miképpen kell megoldani az identitáris problémákat. Az Európai Unió legnagyobb, immár legalább két évtizedes mulasztása, hogy álságos módon a tagállamokra, illetve az erőtlen Európa Tanácsra bízza az etnikumközi viszonyok rendezését.”
Markó elutasítja azt a retorikát, amely úgy viszonyul az etnikai kérdéshez, hogy “előbb építsünk fel egy stabil demokráciát, és utána majd ezekkel a részletkérdésekkel is foglalkozunk”, és erre példaként az ukrán nyelvtörvény eltörlését hozza fel.
Úgy véli, “itt lett volna a kiváló alkalom, hogy Brüsszel és Washington is bebizonyítsa, sokszorosan többet, jobbat, érvényesebbet tud mondani a nemzetiségi kérdés megoldásáról, mint Moszkva, és esetleg azt is meg tudja magyarázni, hogy mi a különbség Koszovó és a Krím-félsziget között, mert van ilyen különbség természetesen, legalábbis ami az elszakadás előzményeit illeti.” Ehelyett még nyilatkozatok szintjén is kevés és késői az, amit ígértek. Ennek fényében az RMDSZ volt elnöke kijelenti: “Szemléletváltásra van szükség, vagy legalább „visszaváltásra”: oda, ahol a kilencvenes évek közepe táján tartottunk.“
Markó felteszi a kérdést: „Hogyan higgyünk még egy demokratikus nemzetközi akaratban – márpedig ebben hinnünk muszáj –, ha Ukrajnában itt is, ott is fellángol az etnikai konfliktus, és erről a nagyvilág csak annyit tud mondani, hogy csúnyák az oroszok. (…) Amit helyeselhetünk ugyan, de ebben a történetben végül is ki a szép? És melyik nacionalizmust vagy fundamentalizmust kellene nekünk szeretni? Attól tartok, hogy mifelénk a pokolba vezető út is csupa demokratikus szándékkal van kikövezve. S ha odaérünk, akkor már fölösleges lesz azon vitatkozni, hogy ukránul beszél-e az ördög vagy oroszul.”
Cikke zárásaként a politikus az EP-választások romániai vonatkozására is kitér. A román pártok kampányretorikája – főként a PSD “Mândrii că suntem români” szlogenje – kapcsán kijelenti: „Romániában nem „osztották el” egymás között a nemzeti kérdést a politikai pártok, ez nem jobboldali vagy baloldali attribútum, hanem ki ahol éri, ott nyúl hozzá. Ezelőtt néhány évvel még talán azt mondták volna: „büszkék vagyunk, hogy európaiak vagyunk”.” Transindex.ro

Ott kell lenni, ahol a változás történik
A május 25-i választás kampányának hajrájához közeledve kértük kolozsvári irodájában az RMDSZ elnökét, KELEMEN HUNORT némi helyzetértékelésre, kitérve az ukrajnai helyzetre, az euróbevezetés céldátumára, s a szatmári időközi parlamenti választás furcsa előzményeire. Simon Judit és Szűcs László interjúja.
Mit gondol a mostani kampányról, akár a korábbiakkal összevetve, mennyire szól az EP-ről, illetve mennyire másról?
Hónapokkal ezelőtt azt érzékeltük, valamiféle kiábrándulás van az Európai Unióból, ezt tükrözték a tavalyi közvélemény-kutatások is. Ennek talán legfőbb oka, hogy az elvárások nagyok voltak, a gazdasági válság a romániai csatlakozás után rögtön megviselte az Európai Uniót, és megviselte Romániát is. Ugyanakkor azt is látják az emberek, hogy nagyon sok helyen olyan fejlesztések voltak uniós pénzekből, amit saját költségvetésből, országos költségvetésből ennyi idő alatt biztos nem tudtak volna megcsinálni. Az emberek ezt már kezdik megérteni. Érdekes, hogy tavaly novembertől idén áprilisig, amikor készült egy újabb felmérés, azt látjuk, hogy növekedett a bizalom az Európai Unióban. Ebben sok minden közrejátszik, a magyarázatát aligha tudnánk egy bővített mondatba belefoglalni, de azzal is összefügg, hogy az elmúlt hónapokban hangsúlyosan beszéltünk az Európai Unióról, arról, hogy az az opció, amelyet Románia és az RMDSZ már 90-ben meghozott, hogy az európai nemzetek közé kell tartozni, az európai közösséghez, unióhoz kell csatlakozni, helyes döntés volt. Nincs más út, nincs más lehetőség. A II. világháború óta a nyugati országok, az európai közösség, a Szén és Acél Közösség, majd az Európai Közösség, később az Európai Unió ennek a kontinensnek – leszámítva a Balkánt, az orosz befolyást a keleti részen – békét és viszonylagos jólétet tudott biztosítani. Nem voltak emberáldozatot követelő konfliktusok nemzetek között, országok között. Ez a legfontosabb, hiszen az emberek arra vágynak, hogy békében, biztonságban éljenek, az életüket meg tudják tervezni. Ezt az Európai Unió tudta nyújtani, s az a helyes döntés, hogy ha valami nem működik az Unión belül, azt kell korrigálni. Vannak dolgok, melyek nem működnek, ezért ott kell lenni, ahol a változás történik. Mert ugyan igaz, nem azért jött létre, hogy a nemzeti közösségeknek, kisebbségeknek a sorsát rendezze, de igenis elérkezett az a pillanat, amikor erre is oda kell figyelnie. Fontos kell legyen az a 60 millió ember, akik valamilyen etnikai, nyelvi, vallási közösséghez tartoznak, az őshonos közösségekről beszélek. Ott kell lennünk, hogy amikor a változások történnek, akkor a szavunkat hallassuk és tudjunk partnereket szerezni, hogy az Európai Unió ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon, a Bizottság a tagállamok számára valamiféle követendő normát írjon elő. Ezt próbáljuk megmagyarázni ez embereknek, akik 90 százaléka soha nem kérdezett meg minket ebben az időszakban, hogy mi van Băsescuval, mi van Pontával, miért szidják egymást? Mindig arról kérdeztek, mi van a munkahelyekkel, az infrastruktúrával, az autonómia-tervezetünkkel, mi van a kulturális autonómia tervezettel, mi van beruházásokkal, a MOGYE-vel? Nem az a legfontosabb problémájuk, amit a politikusok bután gondolnak, s az újságírók jelentős része bután gondol, hogy az embereknek az a fontos, ahogy a politikusok egész nap egymást szidják. Ez a nagy többséget teljesen hidegen hagyja, kiábrándítja a politikából.
Új eszközöket, új módszereket kell találni, azon kívül, hogy az emberekhez el kell menni. Hiába várod egy irodában, hogy megkeressenek, és elmagyarázod, hogy mi a helyzet. A fiatalokkal kapcsolatosan látjuk, ha a közösségi médiát nem használod, mindazt, ami az internet által adott, nem tudsz eljutni hozzájuk. Vagy ha azt gondolod, elég megszervezni egy koncertet, amelyre eljön néhány ezer ember, s az mind a te szavazód, akkor rossz úton vagy. Jól érzik magukat, főleg, ha ingyen van, de másnapra annak a társaságnak a fele rég elfelejtette, hogy választások lesznek és esetleg arra szavazzon, aki meghívta. A 90-es években működtetett technikák ma már nem működnek.
Lehet szerepe az EU felé fordulásban az ukrajnai válságnak?
Nem annyira, mint ezt a sajtó sugallni próbálja, vagy egy-egy politikusi nyilatkozatból le lehetne szűrni. Romániát közvetlen veszély nem fenyegeti. A térségben mi az orosz befolyási övezet peremén vagyunk, akárcsak Magyarország, Lengyelország, a balti államok. Amit én tapasztalok és nem csak az erdélyi magyarok körében, hanem általában Romániában, hogy az oroszok iránti bizalmatlanság – nem mondok oroszellenességet, nem szeretnék ilyen kategorikusan fogalmazni – nagyon erős még most is, és ennek megvannak a maga okai. Oroszország, majd a Szovjetunió ennek a térségnek soha nem a szabadságot hozta el, soha nem a jólétet, a biztonságot, hanem a kiszolgáltatottságot, az alárendeltséget, a diktatúrát, a kommunizmust, a Gulágot. Az emberek ezt nem felejtették el, még az én nemzedékem sem, amely a kommunizmus végén szocializálódott, de az orosz, szovjet befolyást közvetlenül nem érezte úgy, mint szüleink, nagyszüleink nemzedéke. Ennek ellenére mindenki tudja, érzi, hogy nem onnan jön stabilitás, a fejlődés, a biztonság.
Azért ez nem feledtetheti az Ukrajnában meglévő idegen- és kisebbségellenességet.
Egy dolog biztosan látszik: a nyugat-ukrajnai, demokratikusnak tűnő politikai mozgalmak hihetetlenül nacionalisták, hogy mennyire demokratikusak, azt fenntartásokkal kezelem. Nyugat-Ukrajna van konfliktusban Kelet-Ukrajnával, amely ugyanannyira nem demokratikus és ugyanannyira nacionalista. Két erős nacionalizmus csap össze. Sőt, azt mondják a barátaim, akik jobban ismerik az ukrajnai helyzetet, hogy a történtek egyik megközelítése szerint ez oligarchák összecsapása. Másik megközelítési mód – és mindegyiknek igaza van valamilyen mértékben –, hogy Oroszország annyira megerősödött, hogy úgy érzi, ki fogja terjeszteni a befolyását a NATO határáig. A NATO és az Unió határa ebben a pillanatban Románia, Magyarország, Lengyelország, a balti államok, illetve hellyel-közzel Moldova. Ami Romániát ebben a kérdésben jobban érdekli, az Moldova helyzete, s hogy mi lesz Transznisztriával, az egy feszültségfészek, ahol bármikor kirobbanhat egy éles, vagy kevésbé éles, emberáldozatokat követelő konfliktus is. Romániát ez közvetlenül nem érinti, de az emberek, amikor a biztonságukat érzik veszélyben, rögtön odafigyelnek. A politikusoknak erre oda kell figyelniük, ez kötelessége annak, aki vezető funkciót vállalt, ugyanakkor kötelessége korrektül tájékoztatni az embereket. Nem szabad pánikot kelteni, nem szabad azt mondani, hogy tessék paszulykonzervet venni, mert lehet, holnaptól nem lesz az üzletekben élelmiszer. Nem szabad felelőtlenül ijesztgetni az embereket csak azért, mert választási kampány van.
Noha nem kampánytéma a schengeni csatlakozás, felvetődött, hogy az ukrajnai válság gyorsíthatja fel a folyamatot. Mit gondol erről?
Ezt így nem merném kijelenteni, nem látom a racionalitását. A schengeni csatlakozásról van egy világos álláspontom, amit többször elmondtam, hol finomabban, hol durvábban. A régi tagállamoknak meg kell érteniük, hogy ha egyszer valamiben megállapodtak, ha egy kritériumrendszert kitűztek, ha egy szerződést aláírtak és azt teljesíti Románia és Bulgária, akkor nem fogadható el, hogy újabb és újabb feltételeket, mondvacsinált ügyeket találjanak a csatlakozás elodázásához. Márpedig az összes technikai feltételt Románia teljesíti. Ilyen értelemben megalázó, elfogadhatatlan, amit tesznek. Folyton azzal riogatják saját választóikat, hogy a schengeni csatlakozással fogják a románok elözönleni Hollandiát, Nagy-Britanniát. Ez elfogadhatatlan. Másrészt az látszik, nem tud mit kezdeni az Európai Unió jelentős része azzal, hogy a saját határait, – nem a Románia által biztosított schengeni határokat – nem képes ellenőrizni. E miatt próbálnak valamilyen tamponzónát fenntartani ideig-óráig. A menekült bekerül Görögországba, onnan Bulgáriába, majd Romániába, ahol ki lehet szűrni valamennyit belőlük, de ez nem tisztességes megoldás. Ettől függetlenül azt mondom, 2014 vége, 2015 eleje után két lépcsőben, először a légi- és tengeri közlekedésben, utána a szárazföldiben meglesz a csatlakozás. Az ukrán helyzethez nem látom, hogyan kapcsolódna, mert az ukránoknak így is, úgy is vízum kell, a moldovaiknak már nem kell vízum. Magyarország, Lengyelország a schengeni övezethez tartozik és ugyanúgy határosak Ukrajnával, mint Románia. Érthetetlen, hogy Hollandia, Nagy-Britannia időnkét miért próbálja azt a látszatot kelteni, hogy a schengeni probléma oldja meg azt, ami egyébként nem schengeni kérdés, hisz a román állampolgárok ma is éppen úgy utaznak oda.
Immár van hivatalos céldátum az euró bevezetésére: 2019. Ez mennyiben része a választási kampánynak, illetve van-e mögötte komoly kormányakarat, gazdasági realitás?
Ha a maastrichti kritériumot és a konvergencia programot nézzük, akkor Románia 2019 végére képes teljesíteni azokat a feltételeket, melyek szükségesek, hogy az euróövezethez csatlakozzunk. Kérdés az, hogy a növekedés, a gazdaság helyzete milyen lesz öt év múlva? Ezt hihetetlenül nehéz megjósolni, még akkor is, ha az előrejelzések 2015-re jók. Kormányzati szinten olyan döntéseket kell hozni, amelyek az euróövezethez való csatlakozás feltételeit biztosítják, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan csatlakozni lehet vagy kell 2019-ben. Én ezt ambíciózus és teljesíthető határidőnek látom. A konvergencia-programhoz 2010 óta minden kormány tartotta magát, mind az infláció, mind a deficit, mind a gazdasági növekedés évnegyedekre lebontva, s éves bontásban benne van abban a kritériumrendszerben, ami szükséges. 2019-hez abban az esetben ragaszkodnék, ha minden feltétel teljesül és az Európai Unió tartós növekedési pályára áll, ami az jelenti, Románia is tartós növekedési pályán tud maradni.
Visszatérve a május 25-i választásra, tart attól, hogy az erdélyi magyarok egy része átszavaz Magyarországra?
Ez olyan kérdés, amit föltesznek az emberek, mert olvasták egyébként nem túl zseniális elemzők írásában, hogy akár úgy is lehet szavazni. Nem, mindenki a saját lakhelyén szavaz. Hiába van magyar állampolgársága valakinek, ha Romániában van a lakhelye, akkor itt szavaz. A két szavazás a Btk. szerinti büntetést von maga után. A szavazati joggal élni kell, minden alkalommal erre biztatjuk a választókat. A május 25-i választásokon egy lista van, az a romániai magyarság és az RMDSZ listája. Butaság az mondani, hogy lehet akár így, akár úgy, esetleg kétszer is szavazni. Ismétlem: nem lehetséges.
Mi a véleménye arról, ami Szatmár megyében történt, ahol a szociáldemokrata koalíciós partner a liberálisoktól „kölcsönzött” egy jelöltet ahhoz, hogy az RMDSZ-t biztosan le tudják győzni az időközi választáson?
Nem ezért kölcsönözték, ez csak a retorika volt, ami a PSD részéről hihetetlenül nagy butaság. Ilyen nyilatkozatokkal nem lehet erősíteni a koalíció kohézióját, másrészt nagyon nehéz lesz így az elnökválasztáson magyar szavazatokat szerezni. Ez azok közé a nyilatkozatok közé tartozott, amit az ember másnap már kicsit megbán, a kampány végén akár szégyelli is, ha elé teszik. Ami történik, az a román politika krónikus betegségét mutatja föl ismételten, amit nem tudnak orvosolni, hogy egyik pártból ugrálnak a másikba, pecsétekkel rohangálnak, ideológiai kérdések nem számítanak. Tulajdonképpen semmi sem számít, csak pozícióban lenni. Ezt mélyen elítélem, mert ezt megint a politikai osztály hiteltelenségét, kiszámíthatatlanságát mutatja. Ez már annyira kiszámíthatatlan, hogy a kiszámíthatatlanság lesz kiszámítható.
Mindez mozgósítóan is hathat a magyar választókra?
Így van, ez motiválhatja a magyar választókat. Ez nem olyan körzet, amit könnyen meg tudnánk nyerni, de nem is tartom kizártnak, hogy sikerül. A Szatmár megyei és szatmárnémeti magyarok, románok megtapasztalták, nem elegendő egy váltást azzal kieszközölni, hogy a magyarokat el kell hajtani az önkormányzatok éléről, és akkor a dolgok gyorsan jóra fordulnak. Két esztendő telt el az önkormányzati választás óta, és a helyzet sokkal rosszabb a liberális megyei elnökkel és szocialista városvezetővel. A magyarok és a románok is visszasírják Ilyés Gyulát és Csehi Árpádot. Biztos, hogy Victor Pontának nem volt szüksége erre a nyilatkozatra, tetszik, nem tetszik, ez később még szembe fog jönni vele. Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Csak a Fidesz. És Tőkés
Tulajdonképpen sajnálom Tőkés Lászlót. (Nem kicsit. Nagyon.) Tőkés Lászlóra mindannyian felnéztünk a romániai forradalom idején, büszkék voltunk rá, nemzeti hősünk volt. Mindannyiunké.
S bár a történelem arra tanít, hogy a forradalmárok nem igazán tudnak mit kezdeni magukkal békeidőben, a fokozatos építkezés, a szabályok, törvények közötti mozgás nem épp lételemük, mégis rossz érzés végignézni egy legenda kimúlását, egy bálvány darabokra hullását. Mert ami Tőkés Lászlóval, a temesvári forradalom hősével történik, az a vég. Dicstelen, szürke, szomorú vég. A diktatúra és tekintélyelvű rendszer ellen lázadó hős ma, hűséges fegyverhordozóként épp azt szolgálja, ami ellen egykoron lázadt, s teszi mindezt oly szolgalelkűen, hogy már arról is kétségeink támadnak, hogy a mai Tőkés László személyében azonos-e Temesvár hősével.
"Egyedül a Fidesz és a KDNP szövetsége képviselheti méltón a nemzetet Brüsszelben, Strasbourgban, az Európai Unióban" mondta egy miskolci kampányrendezvényen a Fidesz lista harmadik helyén induló volt református püspök. Szavait a "mintegy 150-200 ember lelkes tapssal fogadta", derül ki a tudósításokból, de ha nem váltotta volna aprópénzre magát és politikai hitelét, egy arénát meg tudna tölteni, bárhol, ahol magyarok élnek. De nem tud. Azért kellett őt Magyarországra, Fidesz-listára kimenteni, mert Erdélyben talán már 200-an sem tapsolnak neki. Hiába toltak alá pénzt, paripát, fegyvert, nemzeti tanácsot s két pártot is, erre az európai parlamenti választásra már annyi biztos támogatottsága sem maradt, hogy legalább az induláshoz szükséges aláírásgyűjtést megkockáztatható legyen.
Így múlik el a világ dicsősége, s válik hirtelen nemzeti listává a Fidesz listája! A volt püspök nyilvánvalóan hálás, hogy ilyen szépen megideologizálták kudarcát, s megmentették a nyilvános leégéstől, de azért nem lehet könnyű neki mindezt megemészteni. Főképp, ha annak is tudatában van, hogy eszközzé vált jótevője kezében és nevetségessé egykori tisztelői szemében. "Ezt a Magyarországot akarom látni mindörökké" - jelentette ki Tőkés. Mi nem. Mindörökké, ámen.
Gál Mária. Népszava (Budapest)

Kelemen Hunor: Az EU nem engedheti meg magának, hogy csak a kontinens egyik részén rendezik a kisebbségi kérdéseket
Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy a kontinens egyik részén rendezik a kisebbségi kérdéseket, Európa közép-keleti részén pedig nem - mondta pénteki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor.
A romániai miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke összegezte az RMDSZ választási kampányának tanulságait és legfontosabb üzeneteit. Kijelentette: az emberek, akikkel a kampány során találkozott, leginkább azt akarták tudni, hogy az Európai Unió mikor fog érdemben foglalkozni az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével.
Kelemen Hunor elmondta, az EU elődjének számító Szén- és Acélközösség nem azért jött létre az 1950-es években, hogy a kisebbségek problémájával foglalkozzon, de az Unió rengeteget változott fennállása során, és a jövőben is változásokra lehet számítani.
"Nincs az rendben, hogy egy politikai, gazdasági konstrukción belül a kontinens egyik részén rendezik a kisebbségi kérdéseket, Európa közép-keleti részén pedig nem. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy kétféle megoldást alkalmazzon. Azért kell ott lennünk, hogy az Európai Bizottság ne mondhassa, hogy a nemzeti kisebbségek problémáinak rendezése nem tartozik a hatáskörébe. Foglalkoznia kell vele, mert csak így képzelhető el hosszú távú béke és stabilitás" - idézte az RMDSZ közleménye Kelemen Hunort.
Az RMDSZ elnöke azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a magyar emberek minél nagyobb számban menjenek el szavazni, hiszen csak így lehet erős kárpát-medencei magyar képviseletet biztosítani.
Kelemen Hunor reagált Victor Ponta miniszterelnök szászrégeni kijelentésére is, mely szerint az RMDSZ részéről csupán kampányfogás az autonómia emlegetése.
"Az autonómia nem jelent sem veszélyt, sem szakadárságot, sem szeparatizmust. Sőt! A román államot erősíti, ha az erdélyi magyarok, a nemzeti kisebbségek biztonságban és jól érzik magukat" - idézte az RMDSZ elnökét a szövetség közleménye. MTI

Az Unió „kormányát" is megcélozta Orbán Viktor?
Fel, újabb győzelemre! – ezekkel a szavakkal biztatta a Fidesz-KDNP támogatására az EP-választáson Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a magyarországi polgárokat országjáró körútján Szarvason. No, de hogy jön be ebbe a képbe a magyar kormányfő csütörtöki látogatása Szatmárnémetiben, ahol Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel folytatott megbeszélést, és – nem mellékesen – az RMDSZ-re való voksolást szorgalmazta az erdélyi magyarok számára? És hogy kapcsolódik ehhez Soltész Miklósnak, a Magyar kormány szociális és családügyért felelős államtitkárának sepsiszentgyörgyi látogatása, ahol úgyszintén az RMDSZ-re való pecsételést javasolta? „Még egy szöget verjünk be! Aztán majd ősszel beüthetnénk a harmadikat is" – fogalmazott Szarvason a miniszterelnök – utalva az őszi önkormányzati választásra is. A vasárnapi EP-választással kapcsolatban megismételte az országjárásán már többször hangoztatott szavait: egyszer győzni jó dolog, kétszer győzni kétszeresen jó dolog. A továbbiakban pedig kifejtette, milyen második győzelemre gondol: „ha már egyszer legyőztük őket, miért ne győznénk le őket még egyszer" – mondta a kormányfő, utalva nemcsak a magyarországi, de az uniós baloldali pártokra is.
Itt kapcsolható össze Orbán Viktor Szatmárnémetiben sorra került kézfogása Kelemen Hunorral. Ugyanis, mind a Fidesz-KDNP, mind az RMDSZ az Európai Néppárt tagjai, és ha a Néppárt szeretné megerősíteni vezető szerepét az Európai Parlamentben, akkor érthető, hogy a Fidesz teljes mellszélességgel segíti az RMDSZ kampányát. Ezt az elképzelést erősíti meg az is, amit a magyar miniszterelnök Szatmáron mondott: „kiélezett küzdelem körvonalazódik az európai néppárt és az európai szocialisták között, éppen ezért a Fidesz, a KDNP és az RMDSZ azért dolgozik, hogy erős Európai Néppárti frakció legyen a következő 5 évben is".
Kovács Csaba P. Erdély.ma

Nemzeti érdek?
Tudjuk: ahány nemzet, annyi nemzeti érdek – vagy annyinak kellene lennie. De azt, hogy egy nemzet számára mi „a” nemzeti érdek, azt sokan, sokféleképpen látják, fogalmazzák meg. Természetesen ki-ki erkölcsi meggyőződésének, ideológiai-politikai elkötelezettségének függvényében. Legutóbb például Semjén Zsolt, a Magyar kormány nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke próbálkozott vele, aki szerint nemzeti érdek, hogy a vasárnapi EP-választáson az RMDSZ jó eredményt érjen el. Egyúttal a magyar kormány nevében arra kért minden erdélyi magyart, menjen el szavazni május 25-én, és voksoljon az RMDSZ listájára.
Köztudomású, hogy a választópolgárok memóriája véges, de hogy a politikusoké is, azt nem hittem volna. Merthogy, ha emlékezetem nem csal, akkor Semjén úr még néhány hónappal ezelőtt nem ezt mondta, sőt, ennek éppen az ellenkezőjét. Saját meggyőződéséből, vagy mások sugallatára mondta, tette – mert hát a politikusi kijelentés egyet jelent a tettel –, amit mondott, tett, de valahogy nem tűnik sem őszintének, sem hitelesnek ez a hirtelen színeváltozás. Ha előzőleg azt mondja: tévedtem, rosszul ítéltem meg a helyzetet – és az RMDSZ-t! –, akkor talán hiszek neki. Így viszont nem. Kijelentéséből ítélve két eset lehetséges: vagy nem ismeri a romániai/erdélyi valóságot, vagy ismeri ugyan, de egyáltalán nem érdekli. Felelős politikus esetében mindkettő elfogadhatatlan. Az erdélyi magyarság legfőbb követeléseit – autonómia, önálló magyar tannyelvű állami tudományegyetem stb. – a mindenkori román hatalom asztaláról eléje hullajtott koncokért feladó RMDSZ-t egy napon emlegetni a nemzeti érdekkel, azt kell mondanom, felelőtlenség. Még a magyar kormány második emberétől is. Kíváncsi lennék, mit szólnának a Fidesz-KDNP szavazói, ha az MSZP-re, a DK-ra és Gyurcsányra, esetleg a Bajnai-pártra, vagy a Fodor-féle liberálisokra való szavazásra biztatnák őket? Semjén úr felhívása nem államférfiúi tett volt, hanem csupán a szavazatszerzés által motivált „reálpolitikusi” cselekedet. Ami által, sajnálattal kell ezt mondanom, végleg kiírta magát a számomra hiteles politikusok sorából. Ami pedig a szavazásra való felhívását illeti, rám ne számítsanak. Szentgyörgyi László
Központ. Erdély.ma

Felavatták a madarasi vízerőműveket
Kiváló létesítménynek, példaértékűnek, a székelyföldi fejlődés kulcsának, a gazdasági stabilitás megteremtőjének nevezték a csíkmadarasi vízerőműveket a pénteki avató ünnepségen a felszólalók. Helyi és megyei elöljárók, államtitkár és még EP-képviselő is a tiszteletét tette annak a létesítménynek az avatásán, amely már több mint egy éve működik.
Kiváló létesítménynek, példaértékűnek, a székelyföldi fejlődés kulcsának, a gazdasági stabilitás megteremtőjének nevezték a csíkmadarasi vízerőműveket a pénteki avató ünnepségen a felszólalók. Helyi és megyei elöljárók, államtitkár és még EP-képviselő is a tiszteletét tette annak a létesítménynek az avatásán, amely már több mint egy éve működik.
Pénteken délután adták át a 2009 és 2014 között a Madaras-patakán épült két törpe vízerőművet: az első 2013 február eleje, a második idén február elseje óta termeli a zöld energiát. Az avatásra érkezők a tavaly üzembe helyezett turbina előtt gyűltek össze, majd közösen tekintették meg a létesítményt. Ezt követően Bíró László helyi polgármester köszöntötte a megjelenteket, megjegyezve, mivel az állami és egyéni érdekek többnyire nincsenek összhangban egymással, emiatt önerőből, a megyei önkormányzat és a helyi vállalkozók segítségével sikerült kivitelezniük az erőműveket.
„Bölcs döntés az áramfejlesztés”
Az elöljáró bölcs döntésnek nevezte, hogy a 21. században – amikor villamosenergia-függők az emberek – áramfejlesztésbe fektették pénzüket. Hozzátette, amennyiben ennél hatékonyabb energiaforrást tud előállítani Madaras, abban az esetben leállítható a turbina. Addig pedig rendelkezésükre áll egy természet adta lehetőség, amellyel megmutatható, hogy helyben is vannak erőforrások, amellyel megteremthető a gazdasági stabilitás – emelte ki.
Évi négyezer MWh
Mészáros Csaba, az Aqua Energia ügyvezetője, az erőművek megvalósításának projektmenedzsere elmondta, öt évi munkába került a két erőmű megépítése. Ebből az öt évből hozzávetőleg fele a gazdasági, anyagi feltételek előteremtésével telt el, míg a másik fele jelentette a konkrét megvalósítást. „Ezek a vízi erőművek évente hozzávetőleg négyezer MWh energiát termelnek, amely a falu ellátásának elméletileg elegendő lenne, viszont benne vannak az országos rendszerben, így mindenki részesül a zöld energiából” – mutatott rá Mészáros. Hangsúlyozta, a turbinák működtetése költséghatékony, 6-7 év alatt megtérül a befektetés értéke.
Erdély versenyképességének kulcsa
Kiváló létesítménynek nevezte a madarasi vízi erőművet Borbély Károly államtitkár. Véleménye szerint minden politikus számára jó látni a közösség munkájának eredményét, hiszen ilyen projektek által lehet Erdélyt modernizálni, fejleszteni, versenyképessé tenni.
Vigyázni a természetre, ugyanakkor fejleszteni
„Ha arról beszélünk, hogy Székelyföld a helyi gazdaságok kiépítésével tud csak felemelkedni, akkor ahhoz szükséges minden, amit itt magunk körül látunk. Kell az ipari tevékenység, de kellenek a turisztikai beruházások is. Nyilvánvaló, nem szabad elfeledni, hogy honnan jöttünk és hová akarunk fejlődni – vigyázzunk a természetre, és valósítsuk meg, amit a mai technológiával meg lehet” – fejtette ki Winkler Gyula európai parlamenti képviselő.
Az autonómiáért is tettek
Becze István megyei önkormányzati képviselő példaértékűnek nevezte a madarasi összefogást. Meglátása szerint megmutatták, hogy az autonómiáról nemcsak beszélni kell, hanem hogy lehet konkrétan cselekedni érdekében. Székelyhon.ro

Böjte atya szakképző otthont hozna létre Kézdivásárhelyen
A Kézdivásárhelyen megszervezett Szentkereszty-emléknapon aláírták azt az alapító okiratot, aminek szignálói vállalták a kantai minorita rendházban létesülő gyerekotthon létrehozásának támogatását.
A szakképző gyerekközpont Böjte Csaba atya irányításával működne, amennyiben a közeljövőben az önkormányzat megkapja az épület felújítására irányuló pénzösszeget. A elképzelés legkevesebb három év múlva válhatna valóra, és ha minden a tervek szerint alakul, Kézdivásárhelyen közel száz gyermeknek lenne lehetősége, hogy jobb és szerető környezetben nőjön fel.
A kezdeményezés Fejér László Ödön RMDSZ-es képviselő nevéhez kötődik. Még az év elején egyeztetés indult a kézdivásárhelyi minorita rendház épületének felújításáról, gyermekközponttá alakításáról, amelyet elkészültekor Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekvédelmi intézményrendszerének keretében működtetnének majd.
A május 23-ai egyeztetésen Böjte Csaba atya elmondta, hogy egy nem egy szokványos gyermekotthont szeretne létrehozni. „Kézdivásárhely mindig a kézműves iparáról volt híres, ezért olyan kollégium létrehozásában gondolkodom, ahová olyan gyerekek jöhetnének, akik bizonyos szakmát szeretnének tanulni, de ott, ahol élnek, nincs erre lehetőség. Örülnék annak, ha más árvaházakból, akár a szórványból is jöhetnének gyerekek” – ismertette elképzelését Böjte atya.
Csaba testvér hiánypótlónak nevezte a kezdeményezést, szerinte a tanügy nem tudja lefödni ezt a fajta képzést, ezért lennének hasznosak a kis műhelyek, ahol 14-18 éves fiatalok elsajátíthatnák a kézműves szakmát. „Számomra ez Isten és ember előtt is vállalható cél” – tette hozzá.
Tövissi Zsolt csíkszeredai műépítész, tervezőmérnök már több mint tíz éve foglalkozik a 18. századi épülettel. Az egyeztetésen az épület állapotáról és a felújítás megvalósíthatóságáról számolt be. Az épület alapja nagyon tönkrement, ezért statikailag kell megerősíteni, a beruházást megközelítőleg két és fél millió euróra becsüli. Tövissi szerint a felújítás után a földszinten lehetnének a tantermek és a műhelyek, az adminisztráció és egy étkezde, az emelet pedig helyet kapna a kollégium, és itt lenne felület a tanári lakások kialakítására is. A tervezőmérnök azt is elmondta, hogy ha valóban megvalósulna ez a szakképző központ, olyan mesterségeket lehetne újra felvirágoztatni, mint a fazekas, a csizmadia, a tímár, a szűcs, a kalapos, az üstgyártó vagy a szíjgyártó, amely annak idején Kézdivásárhely céhes voltát határozta meg.
A gyerekotthon támogatásáról biztosította a várost Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is. Kelemen két utat lát járhatónak ebben a kérdésben, szerinte vagy uniós pályázati pénzekből lehetne felújítani az épületet, vagy a román kulturális tárca támogatásával valósulhatna meg a rehabilitáció. Egyik sem rövid átfutású, de Kelemen azt javasolta, hogy az önkormányzat és a baráti társaság közös erővel még ebben az évben készítse el a terveket.
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere úgy nyilatkozott, hogy a város számára ez a kezdeményezés nagyon fontos, és pozitívum az, hogy az épület húsz évre a városi önkormányzat ügykezelésében van, ezért ez nem akadályozhatja a terv előkészítését. A polgármester azt szeretné, ha a kulturális minisztériumon keresztül finanszíroznák a beruházást, és egyet értett azzal, hogy úgy lesz a leghatékonyabb az előrelépés, ha az önkormányzat finanszírozza a tervezést, és már ebben az évben elkészül. A terv elkészítését az önkormányzat 30 ezer euróval támogatja.
Fejér László Ödön képviselő kezdeményezésére létrejött a GyerekKéz Baráti Társaság a Minorita Rendházért, amelynek alapító okiratát május 23-án alá is írták. Az okiratot Böjte Csaba atya, ferences szerzetes, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Fejér László Ödön, parlamenti képviselő, Bokor Tibor polgármester, Ft. Vargha Béla főesperes, Diószegi László, Berszány Tibor, Rancz Lajos, Dobra László, Szarvadi Loránd helyi vállalkozók és Fejér László Előd írták alá, valamint támogatásukról biztosították a társaságot Bakk-Vitális Kinga Mária, a New Fashion Rt. és Zarah Moden Kft. nadrággyárak vezérigazgatója, illetve Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is.
Kömény Kamilla. Székelyhon.ro

Remete: a negyedik templomot szentelték
„Azok voltak kevesebben, akik kétségbe vonták, hogy Gyergyóremetén felépülhet a negyedik templom. Remetének van keresztény jövője. Mindig lesz, ki megnyissa ajtaját, innen fog erőt, hitet meríteni” – vélekedett a polgármester a remetei, alszegi templom csütörtöki felszentelésekor.
Isten hajlékának felszentelésére csak egyszer kerülhet sor, ilyenkor krizmával kenik meg az oltárt és a falakat. Remetén május 22-én Jakubinyi György érsek szentelte fel az új istenházát, a nagyközség negyedik római katolikus templomát. Ez volt ugyanakkor a szent hajlék első búcsúünnepe is, ugyanis védőszentjéül Szent Ritát választották.
Új templom a krízis sújtotta világban
Az alszegiek számára, főként, akik már nem tudnak messze menni, nagy áldás, hogy templom épült e részen. Szükségességét már Orbán László pápai prelátus, Remete korábbi plébánosa felismerte, és akkor vásárolta meg a birtokot, amikor az egyháznak még nem volt szabad területet vennie. A jelenlegi plébános ideérkezésekor már „egy hevenyészett hittantermet és haranglábat” vehetett át e területen, és folytathatta elődje álmát, a templomépítést.
„Megköszönjük a kegyelmet, hogy ebben a krízis sújtotta világban templomot építhettünk” – mondta Bakó Antal. Köszönte Máthé Zoltán tervezőnek, a támogatóknak és segítőknek. „Olyan jó volt az utóbbi hetekben nekem. Mindenki segíteni akart” – örvendezett, szólva arról is, hogy bár Szent Ritát választották a hajlék védőszentjéül, tartott tőle, nem lesz ereklye, őt ábrázoló szobor sem, míg a remetei származású ferences szerzetes, Laczkó-Dávid Anaklét meg nem ajándékozta a Szent Rita-szoborral. Szólt Szent Rita életéről, a lehetetlen dolgok intézőjéről, állítva: „ő a kézzelfogható szent, akihez el lehet jönni, hogy intézze lehetetlennek tűnő gondjainkat”.
Jakubinyi György érsek a templomszentelés menetéről és a védőszent-választás szokásáról is részletes tájékoztatást nyújtott az ünneplőknek, kiknek fele sem fért be az új istenházába. „Olyan élő egyházközség ez, amelyik rászorult egy új templom építésére. Ez a reménység jele, azé, hogy a többség itthon marad, nem indul külföldre kegyelemkenyérért. Az új templomot úgy koptassák, hogy tíz év múlva, javítás után utódom jöhessen újra megáldani!” – fogalmazott az érsek.
Része lenni a megismételhetetlennek
Világi méltóságok is szót kaptak az ünnepségen. Laczkó-Albert Elemér remetei polgármester szavait volt, aki meg is könnyezte. „Istennek házat építeni az embernek mindig vágya és igyekezete volt. De csak keveseknek adatott meg. Istennek hála, elkészült Remete negyedik temploma” – hívta fel a figyelmet az esemény súlyára a községi elöljáró, örömmel nyugtázva: immár az év minden évszakában, Szent Margit, István, Lénárd és Rita napján is búcsút szervezhetnek.
„Hálát adok az Istennek, hogy része lehetek ennek az új világnak, amit mi teremtünk” – mondta Verestóy Attila szenátor, akinek a közbenjárását állami támogatás megszerzéséhez többször megköszönték a templomépítők. Szerinte a templom visszahívja majd azokat is Remetére, akik a világban máshol kerestek egzisztenciát. „Mert lesz miért, lesz hová hazajönni”.
A közösség számára reményt szimbolizáló templom értékét emelte ki Bende Sándor megyei tanácsos is, aki szerint „nagy öröm, ha nem halottas kápolnát, hanem templomot építhetünk”. Az ünnepségre összeseregletteket az alszegiek várták mise után, süteménnyel, itókával kínálva, jövő ilyenkorra, a második búcsúünnepre is visszavárva.
Balázs Katalin. Székelyhon.ro

Művészetis ballagás versekkel és dalokkal
Újabb nemzedék vett búcsút a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola tanáraitól, társaitól és iskolatermeitől május 24-én, szombaton. A székelyudvarhelyi Művelődési Házban szervezett ünnepségen az intézmény vegyes kara fogadta a székelyruhás ballagókat. A zsúfolásig telt teremben szülők, rokonok és barátok követték figyelemmel a dalokkal és versekkel gazdagított négy éves képzés zárómomentumát.
A mai naptól kezdve már nem vagytok diákok, készen álltok? – tették fel a kérdést végzős társainak a tizenegyedikesek. A Pallós lét szépségét, a nyári praktikákat, kiállításokat, festékfoltokat, gitárhangokat, osztálykirándulásokat és az életre szóló barátságokat idézték fel búcsúzó beszédükben.
Iskolánktól megtanultuk, hogy a becsületesen elvégzett munkának mindig megvan a gyümölcse – mondta el Karácsony Zsuzsa tizenkettedikes a hangjegyek és ecsetek világát dédelgető iskolához, tanáraikhoz és nyomdokukba lépő évfolyamokhoz szóló búcsúbeszédében. A siker kulcsa nem más, mint a kitartás, rendszeresség és az önfegyelem – hívta fel a tizenegyedikesek figyelmét a ballagó diák. Ezt követően az ünnepség szimbolikus momentuma következett, az iskola hagyományához híven szalagot helyeztek el az iskola zászlójára, amely emlékül őrzi a továbbiakban, hogy az intézmény újabb nemzedékkel gazdagodott.
Megtanultátok megbecsülni az igazi értékeket, megtanultátok az igényes munka iránti tiszteletet, megtanultatok figyelmesen, nyitott szemmel járni a világban, észrevenni a lehetőségeket és ismertté tenni mások számára azt, ami bennetek rejlik– mondta el Bodurián János iskolaigazgató, majd egy-egy szál piros szegfűvel ajándékozta meg a végzősöket.
Próbáljátok meg ti magatok elvégezni a következő változtatásokat – szólította meg a ballagó diáksereget Bunta Levente polgármester. A beszédeket követően a két ballagó osztály legjobbjai vehették át a jutalomkönyveket és díjakat.
Ambrus Sándor megyei képviselő tolmácsolta Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnökének üzenetét, majd a kiváló tanulmányi eredményeket és iskolai tevékenységeket tanúsító diákoknak adott át ajándékot, Dáné Szilárd pedig a megyei tanfelügyelőség nevében jutalmazta az évfolyamelsőt.
A ballagás zárómozzanataként a vegyes kar és a végzős diákok közösen énekelték el az Eljött a perc dalt.
Veres Réka. Székelyhon.ro

Otthonra lelt az Erdélyi Művészeti Központ (Megnyílt Kusztos Endre kiállítása)
Felavatták tegnap az Erdélyi Művészeti Központot (EMŰK) Sepsiszentgyörgyön a városi adóhivatalnak is székhelyet biztosító volt postaépületben. Előzőleg Kusztos Endre makfalvi származású, Szovátán élő képzőművész széngrafikáiból nyílt kiállítás a Lábas Házban. Az eseményeken részt vett Kelemen Hunor művelődési miniszter is.
A Lábas Ház kiállítótermében a házigazda Damokos Csaba, a Romániai Képzőművészek Szövetsége háromszéki fiókjának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke kifejtette, mit jelentenek a művészek, művészetek Sepsiszentgyörgynek, Háromszéknek. Tamás Sándor kiemelte, a város rászolgál arra, hogy Székelyföld kulturális központjaként tartsák számon. A megye és a város támogatja a művészeket, mert meggyőződésük, hogy Székelyföld jövőjének, autonómiájának alakításához elsősorban a kulturális hátteret kell biztosítani. Azt is elmondta, Romániában a megyék közül Háromszék, a városok közül Sepsiszentgyörgy fordít (nem költ! – hangsúlyozta) legtöbbet a kultúrára. Kelemen Hunor művelődési miniszter, mint fogalmazott, Csíkból jövet nem száll vitába a kulturális fővárosi megállapítással, de tény, hogy Háromszék, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely minőségi kultúrára fordít pénzt, és képzőművészeti szempontból megkerülhetetlenek. Az EMŰK-re utalva mondta, ha képesek vagyunk nagyot álmodni, utána összefogni, megvalósíthatjuk az álmokat. Kusztos Endrét és művészetét Vécsi-Nagy Zoltán művészettörténész méltatta. Kiemelte az 1972-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendezett kiállítását, ami nagy megbecsülést jelentett. Elmondta, a sors különös fintora, hogy a 89 éves művésznek ez az első tárlata Sepsiszentgyörgyön. Kosztándi Jenő kézdivásárhelyi festőművész anekdotával szolgált: Miklóssy Gábor tanáruk a kolozsvári képzőművészeti akadémián végig keverte nevüket, őt Kusztándinak, évfolyamtársát Kosztosnak szólítva. Az EMŰK-székházban Vécsi-Nagy Zoltán már házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. Hangoztatta, a kiállított művek mind sajátjaik, képzőművészek ajánlották fel a központnak. Örömét fejezte ki, hogy végre van székház, mert az erdélyi művészek szinte sorba állnak, hogy műveiknek kiállítótere legyen – mondta. Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere közölte, az EMŰK jogilag is létrejött, igaz ugyan, hogy egyelőre nem független, hanem a városháza irodájaként működik, s bejelentette, annak vezetője Vécsi-Nagy Zoltán. Szimbolikus térfoglalásról beszélt, mert azt mondják, az épület legfelső emeletén a volt Securitate lehallgatókészülékeit működtették, ők meg kiállítóteret alakítottak ki ott. Egyelőre ideiglenes a megoldás, az EMŰK néhány év múlva önálló intézmény lesz újonnan építendő székházzal. Hozzátette, Sepsiszentgyörgy tovább folytatja a kulturális építkezést, olyan gyűjtőkönyvtárat hoznak létre, amely Erdély Széchényi-könyvtára lesz. Vargha Mihály, az EMŰK kuratóriumának elnöke a Székely Nemzeti Múzeum partnerségéről biztosította a művészeti központot. Végül Kusztos Endre felajánlotta öt, kiválasztható művét az EMŰK-nek.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mégis támogatják a magyar napokat
Mégis kapnak támogatást a magyarországi Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) a Kolozsvári Magyar Napok és a Vásárhelyi Forgatag rendezői: előbbi 15 millió, utóbbi 7 millió forintot kap – döntötte el tegnap a Kulturális Fesztiválok Kollégiuma.
Az ülés után L. Simon László, az NKA leköszönő alelnöke közölte, hogy e két – csütörtökön még elutasított – rendezvénysorozaton kívül még jó néhány pályázat csak a második körben kapott pénzt. Az első körben sikertelenül pályázó szervezetek közül nyolc csütörtökön közleményben tudatta, hogy az Európai Bizottság Kultúra Programja 2007–2013 keretében nyert támogatást hosszú és rövid távú, hazai és nemzetközi programjai megvalósításához szükséges önrész nélkül maradt, így több mint egymillió eurós uniós támogatás került veszélybe. L. Simon László szerint az NKA részéről nem kötelező EU-s pályázatokhoz önrészt biztosítani, ez csak egy lehetőség. Erre pályázatot kell benyújtani, amelyet meg lehet nyerni, de ez nem automatikus. Aki uniós pályázaton elindult, annak tudnia kellett, hogy az önrészt miből teremti elő – mondta, és hozzátette: az idén erre is kevesebb forrás áll rendelkezésre, így minden pályázatot nem lehetett támogatni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)