Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2014. március 19.
A „román tűzhelyet” félti a Vatra Românească
Marosvásárhely főterének felső részében, az Avram Iancu-szobor előtti kis téren tartott rendezvényt szerda délután a Vatra Românească Szövetség, valamint társszervezői. Az „egy ország, egy nép, egy nyelv” jelszóval összefoglalható beszédeket mintegy 250-en hallgatták.
Az 1990. márciusi, azaz a Fekete március eseményeinek évfordulóján, szerdán délután mintegy tíz erdélyi román nacionalista szervezet Marosvásárhely főterére szólította híveit, hogy a román nép egysége, a román nyelv és jelképek kizárólagos használata, az ország oszthatatlansága mellett, valamint a MOGYE magyar főtanszékének létrehozása és Maros megyei magyar prefektus kinevezése ellen álljanak ki. 16 órakor megszólalt a felső ortodox katedrális harangja, a főként idős nyugdíjasokból és tinédzserekből álló 250-300 fős csoport pópák imáját hallgathatták, majd 44 percig román hazafias nóták hallatszottak a hangszórókból.20 martie 1990 – Ne învaţă să fim uniţi în gând, vorbă și faptă; Limba română unica stăpână; Nu prefect UDMR; Un singur popor, o singură limbă – ilyen feliratok szerepeltek a táblákon. „Ez a rendezvény senki ellen nem irányul, nem magyarellenes. Nem pártpolitikát folytatunk, hanem egyetlen ruhánk van: román. Azt akarjuk, hogy a mindenkori román kormány kérje ki a Vatra Românească véleményét” – monta a Vatra Românească elnöke, Florin Oproiescu, miközben két fiatal próbálta hazafias bekiabálásokra buzdítani a jelenlevőket, sikertelenül.
Jelen volt és beszédet tartott Ioan Șandru, Ioan Berca, a hírhedt Lazăr Lădariu, Ioan Sabău-Pop ügyvéd, és a Nagy-Románia Párt elnöke, Gheorghe Funar is.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro,
2014. március 19.
Kifordítom, befordítom – az ősi kelmekészítés története
Nemezkészítők szakmai konferenciáját tartják Sepsiszentgyörgyön a Guzsalyas Alapítvány szervezésében. A rendezvény nyitóelőadására a nagyközönséget is szívesen látják. Vetró Mihály, a magyarországi Nádudvari Szakiskola művészeti igazgatója Kifordítom, befordítom címmel a nemezelés történetét ismerteti az ókortól a napjainkig.
Az előadás március 20-án, csütörtökön 19 órától kezdődik a Míves Házban, ahová a belépés ingyenes. Az előadást tartó magyarországi kézműves elismert szaktekintély – tudtuk meg Tóth B. Tinkától, a Guzsalyas Alapítvány elnökétől, aki elmondta a Nádudvari Szakiskola volt az első olyan oktatási intézmény, ahol nemez-szak indult.
A nemezkészítők konferenciája péntektől műhelymunkával folytatódik, a Benedek-mezőn levő táborban húsz kézműves részvételével, ahol új technikákat tanulnak, többek között textíliával összenemezelt merinói gyapjúból készítenek ruházatot, például kabátot – tájékoztatott Tóth B. Tinka.
A Guzsalyas Alapítvány közel húsz éve a kézművesség nagykövete Sepsiszentgyörgyön. A játszóház tevékenységéből nőtt ki tulajdonképpen a Míves Ház, amely több kézműves és alkotóműhelynek biztosít székhelyet. A több ezer éves múltra visszatekintő, ősi kelmekészítő mesterséget, a nemezelést is visszahonosították, hiszen térségünkben is kiveszett mesterségnek számított. Mára azonban a gyerek- és felnőtt foglalkozásoknak köszönhetően egyre ismertebb technika, ugyanakkor a kézműves vásárokban is kelendő portékának számítanak a nemezeléssel készült termékek.
Gy. Turoczki Emese
Székelyhon.ro,
2014. március 19.
A szórvány gondjairól tájékoztatták Áder Jánost
A szórvány problémáiról tájékoztatták Áder János magyar köztársasági elnököt erdélyi magánlátogatásának utolsó napján. Az államfő és felesége, Herczegh Anita szerdán a bonchidai Bánffy-kastélyt, a válaszúti szórványkollégiumot, illetve a kolozsvári Házsongárdi temetőt kereste fel.
Bonchidán Hegedüs Csilla, a Transsylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója vezette körbe a vendégeket, akitől többek között arról érdeklődött Áder János, hogy mennyibe kerül a kastély teljes felújítása.
A következő állomás Válaszút volt, ahol Kallós Zoltán néprajzkutató várta az elnöki párt. Itt friss süteménnyel kínálták és rövid gyermekműsorral szórakoztatták őket. A műsort követően Kallós Zoltán a kollégium mellett található néprajzi múzeumban is körbevezette az elnököt, akivel – mint a sajtónak elmondta – a szórványkollégium új épületéről beszélgettek.
Az ingatlant kézművesépületnek szánják, a földszinten öt terem a szövő-, varró-, faragó- és agyagozóműhelyeknek ad helyet. Az emeleten öt szobát alakítanak ki a 9–10. osztályos kollégisták számára szálláshelyként.
Kallós Zoltán a sajtónak elmondta, hogy az építkezés finanszírozási gondjairól is tájékoztatta az elnököt. Mint kifejtette, a beruházást támogató magyar minisztérium némi csúszással utalta az építkezésre szánt összegeket, időközben gyengült a forint árfolyama, ezért az átváltással néhány ezer euróra rúg a veszteségük.
A Kallós Zoltán Alapítvány alapítója kifejtette, azért fontos a magyarországi elöljárók látogatása, mivel így megismerhetik a szórványkollégiumok, illetve a vidék gondjait. „Sokan el sem tudják képzelni, milyen munkát végzünk ezen a környéken, és azt, hogy nem is olyan könnyű végigcsinálni” – hangsúlyozta Kallós Zoltán. Emlékeztetett, hogy a kollégiumban mintegy 100 mezőségi gyerek tanul magyarul, akik egyébként a hétköznapjaikat román nyelvű környezetben töltik, még a játszótéren is románul beszélnek.
Áder János és kísérete délután visszatért Kolozsvárra, ahol a Házsongárdi temetőben tett sétát Magdó János kolozsvári főkonzul és Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány vezetője társaságában.
Az elnöki pár többek között a Bánffy- és Bethlen-család kriptáit, illetve Jósika Miklós, Mikó Imre és Brassai Sámuel sírhelyeit kereste fel, valamint 1848-as honvédtisztek síremlékeinél hajtott fejet. Ezt követően a köztársasági elnök Márton Áron püspök főtéri szobránál helyezett el virágot és a Szent Mihály templomot is megtekintette.
Mint arról beszámoltunk, Áder János és felesége hétfőn érkezett háromnapos nem hivatalos erdélyi látogatásra; kedden az 1848–49-es forradalom és szabadságharc székelyföldi emlékhelyeit keresték fel és kulturális intézményeket látogattak meg. A magyar köztársasági elnök már több alkalommal is volt magánlátogatáson Erdélyben
Kiss Előd-Gergely
Székelyhon.ro,
2014. március 19.
Türelmet kér Korodi Attila miniszter Verespatak-ügyben
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter türelmet kér ahhoz, hogy a szakhatóságok jó válaszokat tudjanak adni a verespataki beruházás ügyében. Erről és az általa vezetett tárca prioritásairól az RMDSZ-es politikus az Erdélyi Riportnak adott interjúban nyilatkozott.
„Nekem az a lényeg, hogy (Verespatak ügyében – szerk. megj.) betartsunk minden törvénycikkelyt. Azt gondolom, mindenki tudja, hogy én ebben a témában nagyon szigorú vagyok” – jelentette ki a miniszter.
Korodi indokoltnak tartja a befektető Rosia Montana Gold Corporatian elégedetlenségét amiatt, hogy a kormánynak tíz év alatt sem sikerült választ adnia a cég környezetvédelmiengedély-igénylésére.
„Az RMGC türelmetlensége jogos. Csakhogy közben a Verespatak-törvény vitája során, a parlamenti meghallgatásokon olyan információk kerültek napvilágra, amelyek egy teljesen új oldalát is megvilágították ennek a beruházásnak” – magyarázta Korodi, aki szerint az új adatok fényében új elemzéseket kell végeznie a minisztériumi szakembereknek. Hozzátette, várja, hogy a parlament befejezze a szavazást a Verespatak-törvényről (a Szenátus már elutasította a jogszabályt – szerk. megj.), hogy tudjanak ebben a kérdésben továbblépni.
Korodi emlékeztetett arra, hogy egy suceavai bírósági döntés érvénytelenítette a kitermelésre szánt terület nagy részére kiadott régészeti tehermentesítési bizonylatot. „Tehát olyan fejlemények vannak, amelyek megnehezítik a végleges döntést. Ilyen értelemben szerencsés is volt a tavalyi parlamenti vita, mert rájöttünk arra, hogy szakhatóságilag még sok mindent a helyére kell tenni a beruházással kapcsolatban. A döntésünket alaposan meg kell indokolni, mert azt már most biztos: bármit is lépünk, rengeteg per lesz belőle” – fogalmazott a tárcavezető.
maszol/erdelyiriport.ro,
2014. március 19.
Történészkonferenciát tartanak Székelyföldről
Jelenkori történetünket firtatja hétvégén a szakma krémje a vasúttól az autonómiáig.
Könyvbemutatót és egynapos történészkonferenciát tartanak a hétvégén Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület szervezésében. Többek között Egyed Ákos és Bárdi Nándor is itt lesz
Március 21-én, pénteken 18 órától könyvbemutató lesz a városi könyvtár Látvány- és hangzóanyag termében, L. Balogh Béni:Kiszolgáltatva (A dél-erdélyi magyar kisebbség 1940-1944 között) és Bárdi Nándor: Otthon és haza (tanulmányok a romániai magyar kisebbség történetéről) című köteteit mutatják be. Másnap a polgármesteri hivatal Szent István termében reggel 9 órától kezdődik a Székelyföld a XX. században. A modernizáció és az azonosságtudat intézményes kereteinek változása című konferencia.
uh.ro,
2014. március 19.
A Polis könyvkiadó három kötetét mutatták be a Könyvtéren
Útjára indult az Idea Könyvtér erdélyi könyveket népszerűsítő sorozata, amelynek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adott otthont. A ma délutáni (március 19-én), első alkalommal bemutatott könyveket a kolozsvári Polis Könyvkiadó jelentette meg, ezek pedig: Kuncz Aladár emlékezete; „Rokon álmok álmodója” - Áprily Lajos és Reményik Sándor levelezése, valamint Vita Sándor A Hiteltől a Tisztelt Házig. A könyveket Balázs Imre József, Vallasek Júlia és Kónya-Hamar Sándor ismertette.
A rendezvényen bemutatott három könyv a két világháború közötti időszakból három különböző személyiséget tárt elénk. Elsőként Kónya-Hamar Sándor beszélt A Hiteltől a Tisztelt Házig című könyvről, Vita Sándort egy olyan gabonaszálhoz hasonlítva, „amelynek túl nagy a kalásza, olyannyira, hogy majdnem kettőbe töri a szárat". A kötet gondozója, Hunyadi Attila, a könyvről szóló magyarázatában kettőbe osztotta azt tematikailag, fontosságilag: elmondta, hogy Vita Sándor egyrészt, fontos szerepet töltött be a holokauszt idejekor a zsidók mentésében, másrészt az erdélyi, román-magyar együttélést promováló, a transzilvanizmus eszméit hirdető személyként említi.
Áprily és Reményik levelezéséről, a Rokon álmok álmodóiról, Vallasek Júlia mesélt, a két alkotó levelezésen keresztüli találkozását taglalva. Filológiai kincsesbányának nevezte az üzenetváltást, amelyben az őszintén elmesélt életesemények és háttértörténetek hű közvetítői egy-egy vers megszületésének. Egy Áprily verset idézve, levonta a kedves következtetést, hogy nem csak a házasságok, hanem a barátságok is az égben kötődnek. Liktor Katalin, a könyv gondozója, elmondta, hogy a hatszáz oldalas mű 381 verset tartalmaz, amelyeket kronológiai sorrendbe rendezve, jegyzetekkel ellátva adtak közre.
A harmadik ismertetett kötet a Kuncz Aladár emlékezete volt, erről, a gondozó hiányában, egyedül Balázs Imre József beszélt. Két fogalommal írta körül az aradi származású író tevékenységét: ő a Fekete Kolostor írója, valamint az erdélyi magyar irodalom megszervezője és teoretikusa. Jó kedélyű, vicces és emberszerető személyként jellemezte, amely tulajdonságok könnyen felismerhetőek Kemény János Kuncz Aladárról szóló anekdotáiban is.
A könyvbemutató végén Nagy Péter, az Idea és a Gloria nyomda igazgatója elárulta, a következő Sapientiával közös rendezvényük egy tavaszi könyvvásár lesz, a Könyvtér erdélyi könyveket népszerűsítő akciója is folyatódik majd.
kolozsvaros.ro,
2014. március 19.
Az egyetemisták 40 százaléka hagyta abba tanulmányait tavaly
A romániai diákszövetségek országos egyesülete 20 állami egyetem adatait összegezte, ebből kiderül, közel 40 százaléka hagyta el az egyetemet azoknak, akik tavaly kezdték felsőfokú tanulmányaikat. Az egyetemista szervezet szerint ennek fő oka az anyagiak hiánya. Az átlag szociális ösztöndíj háromszor kevesebb, mint amennyi támogatásra szükség lenne. Emellett 8000 egyetemistára jut egy karrier tanácsadó. A szervezet képviselői szerint a kormány semmit sem tesz azért, hogy csökkentse az egyetemet elhagyók számát. Az egyetemisták képviselői továbbra is azt kérik, jövőre a GDP 6 százalékát fordítsa a kormány az oktatásra, és addig is teljesítse az ősszel tett ígéreteit.
Dávid László rektor a megkeresésünkre megerősítette: valóban 30-40%-ra tehető a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen is a lemorzsolódás, azonban ez többnyire a műszaki - a fizika, matematika, programozás - szakokra jellemző. A humán szakok esetében a lemorzsolódás nagyságrendekkel kisebb, mintegy feleannyi diák hagyja abba első év után egyetemi tanulmányait. Hozzátette, a nagy arányú lemorzsolódás csak az első évre jellemző, másodév után a diáklétszám stabilizálódik. (hírszerk./erdély fm)
Transindex.ro,
2014. március 20.
Eltartják magukat a székely megyék
Traian Băsescu államfő szerint Hargita és Kovászna megye kevesebb pénzt termel, mint amennyit elkölt, visszaosztásból kap költségvetési forrásokat, és ezek nélkül fél évig sem tudná iskoláit, kórházait működtetni, villamos energiát biztosítani a közműveiknek – idézi az államelnököt az Adevărul.
Nemrég a Gândul hírportálon megjelent adatok szerint viszont a két székely megye többet fizet be az államkasszába, mint amennyit onnan visszakap. Tehát – ellentétben Traian Băsescuval, aki az autonómiakövetelésekkel szemben azt az érvet használja, hogy Bukarest nélkül csődbe mennénk – a Gândul nemrég közölt adatai is alátámasztják: Hargita megye a befizetett adólejeknek csupán 59,5, míg Kovászna 60,5 százalékát kapja vissza az államtól. Hargita és Kovászna megye e tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el, számos moldvai, dobrudzsai vagy havasalföldi megyét megelőzve, annak dacára, hogy a székely megyéket évtizedekig tudatosan próbálták elsorvasztani.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. március 20.
Feléledt a Vatra
A marosvásárhelyi fekete március 24. évfordulójára időzítette a Vatra Românescă Szövetség (VRSZ) tegnap délutáni demonstrációját, a közigazgatási magyarnyelv-használat és a székely jelképek kifüggesztése elleni tiltakozáson mintegy háromszázan vettek részt.
A magát kulturális szervezetnek mondó VRSZ március 15-én hirdette meg a helyi sajtóban a demonstrációt a kormánykoalícióba belépett RMDSZ „aberráns” követelései – a közigazgatási magyarnyelv-használat, magyar tagozat a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, a székely jelképek kifüggesztése – elleni tiltakozásul. A szervezet azt követeli továbbá a miniszterelnöktől, hogy ne nevezzen ki RMDSZ-es prefektust a Maros megyei kormányhivatal élére. A trikolór sálat és kokárdát viselő tüntetők az Avram Iancu-szobor előtti járdán, rendfenntartók gyűrűjében, zászlókat lengetve gyülekeztek, és A román nyelv az egyedüli úr feliratú óriás transzparenst emeltek a magasba. Florin Oproiescu, a VRSZ elnöke beszédében azt hangsúlyozta: az ország hivatalos nyelve a román, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, zászlaja pedig a piros-sárga-kék. Hozzátette: ők nem a magyarok ellen tüntetnek, hanem a szélsőséges megnyilvánulások, a szeparatizmus ellen. Ilie Șandru, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának elnöke úgy vélekedett, hogy az RMDSZ szélsőséges szervezet, amelynek Románia szétdarabolása a célja. A beszédek alatt többször a Hargita, Kovászna: román föld és Székelyföld nem létezik rigmusokat skandálta a tömeg, és Victor Ponta miniszterelnök lemondását követelte, amiért bevette a magyar érdekképviseletet kormányába. Hírügynökségi jelentések szerint a demonstráción petíciót fogadtak el, amelyben a VRSZ az alkotmány és a törvényesség érvényesítését kéri, és azt, hogy tiltsák meg a román föld idegeneknek való eladását.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. március 20.
Uniós védelmet Moldova egységéért
Románia azt kéri az Európai Uniótól, hogy mielőbb írja alá a tavaly parafált társulási és szabadkereskedelmi egyezményt a Moldovai Köztársasággal, amelynek területi épségét különböző, Oroszországhoz csatlakozni szándékozó területrészek elszakadási törekvése fenyegeti – jelentette be Traian Băsescu államfő, miután tegnap Jászvásáron találkozott Nicolae Timofti moldovai elnökkel.
Băsescu közös sajtóértekezletükön kijelentette: biztos benne, hogy Oroszország terjeszkedése nem áll meg a Krím félszigeten, csak az a kérdés, mikor tesz újabb lépéseket az egykori Szovjetunió határainak helyreállítása érdekében. Hozzátette, nem kellene már folyton „meglepődni” Oroszország lépésein, mint 2008-ban a grúziai, idén pedig az ukrajnai válság esetében, és a Nyugatnak is meg kell értenie, hogy nem szabad száz százalékig megbíznia az orosz ígéretekben. Băsescu szerint Moldova számára is fenyegetést jelent az, hogy Oroszország megszegte az 1994-es budapesti memorandumot, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közösen vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserébe azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról.
Timofti azt kérte, az EU határozzon meg egy menetrendet és céldátumot Moldova csatlakozására. Leszögezte: Moldova sem ismeri el a Krím orosz annektálását. Mindkét államfő attól tart, a Krím annektálása után a nemzetközi szinten Moldova autonóm térségének tekintett, valójában már két évtizede önállósult Dnyeszter menti szakadár köztársaság Oroszországhoz csatolása következik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. március 20.
Kevesebb gyermek, kevesebb állás (Munkanélküliség a tanügyben)
Háromszéken ősztől huszonnyolc végleges katedra szűnik meg, a korábbi esztendőkről maradt megoldatlan esetekkel együtt ötvennyolcan választanak a napokban új munkahelyet, az ellenben csak később derül ki, hány helyettesítő marad szeptembertől állás nélkül. Akinek nincs végleges állása, könnyen katedra nélkül maradhat, de a gyermeklétszám csökkenése miatt a címzetes pedagógusok közül is egyre többen kényszerülnek arra, hogy iskolát váltsanak – tájékoztatott a megyei főtanfelügyelő, aki szerint a pedagógusi pályát választó fiataloknak számolniuk kell azzal, hogy munkanélküliként lépnek ki az egyetem padjaiból. Keresztély Irma elmondta, az 1990-ben bevezetett címzetesség védi a pedagógust, vagyis nyugdíjas koráig biztosított, hogy állást kap a tanügyben, kinevezése ellenben időközben változhat, ha leépítés történik. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy akinek megszűnt a katedrája, nem kapott helyette másik végleges állást, illetve kaphatott volna, de nem állandó lakhelyéhez közel, ezért inkább helyettesítőként helyezkedett el egy tanévre, és a következő évben újra jelentkezett az áthelyezések időszakában. A főtanfelügyelő közölte: a helyettesítők közül többen akár tíz éven keresztül is pályáznak végleges katedrára, de a versenyvizsgán nem érik el a 7-est, így maradnak továbbra is helyettesítők, holott vannak közöttük, akik jobban végzik munkájukat, mint sokan, akik egyetlen vizsgával nyugdíjas korukig bebiztosították magukat. Bár 2003 és 2013 között közel hatszáz állás szűnt meg a Kovászna megyei tanügyben, az igazi munkanélküliség csak most kezdődik, mert korábban elsősorban a pluszórákból faragtak le, illetve csak szakképzetlen helyettesítők távoztak a rendszerből – derül ki a tanfelügyelőség vonatkozó statisztikájából.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. március 20.
MOGYE-ügy: a szenátus egy évvel elhalasztotta a döntést a magyar főtanszékek létrehozásáról
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa csütörtöki ülésén megvitatta a magyar főtanszékek létrehozásának a kérdését, de egy évvel elhalasztotta a döntést – tájékoztatta az MTI-t Szilágyi Tibor rektorhelyettes.
A magyar főtanszékek létrehozása az egyik sarkalatos pontja volt annak a megállapodásnak, amelyet 2012 szeptemberében a Ponta-kormány akkori tanügyminisztere is aláírt.
„A törvény egyértelműen kimondja, hogy a kisebbségi oktatási vonal (magyar tagozat) főtanszékekbe szerveződik. A törvény végrehajtását kértük. A szenátusi többség viszont arra hivatkozott, hogy ugyanannak a törvénynek egy másik cikkelye az egyetemi autonómia alapján a szenátus jogkörébe utalja a főtanszékek létrehozását" – világította meg a döntés hátterét Szilágyi Tibor. A rektorhelyettes hozzátette, a magyar tagozat álláspontja szerint semmilyen egyetemi autonómia nem jogosítja fel az egyetem vezetését arra, hogy a törvényt áthágja.
Amint Szilágyi Tibor felidézte, 2012 szeptemberében Victor Ponta miniszterelnök jelenlétében kezdődtek el a tárgyalások az egyetemen kialakult román-magyar szembenállás feloldásáról a magyar tagozat és az egyetem román vezetése között.
Az Ecaterina Andronescu tanügyminiszter által is aláírt hétpontos megállapodás egyértelműen kimondta, hogy az újraakkreditálási folyamat lejárta után a szenátus dönt a magyar főtanszékek számáról. Hozzátette az akkreditációs bizottság honlapján decemberben jelent meg a magyar orvosi szak újraakkreditálására vonatkozó jelentés, így hát elérkezett az idő arra, hogy az egyetem vezetése beváltsa az ígéretét.
„Már a hétpontos megállapodás is annak a helyzetnek az áthidalására született, hogy az egyetem szenátusa nem volt hajlandó alkalmazni a tanügyi törvényt. Most már a megállapodást sem tartják be" – jelentette ki Szilágyi Tibor. Hozzátette, az egyetem magyar tagozata ezután dönti el, hogy miképpen reagáljon az önállóságát elodázó döntésre.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus kezelési kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett.
MTI
Erdély.ma,
2014. március 20.
Kelemen Hunor: közösen kell fenntartanunk az európai kisebbségi szolidaritást
„Az európai kisebbségi szolidaritás megőrzése érdekében koordinálni kell az európai szintű erőfeszítéseket. A kisebbségi polgári kezdeményezés fellebbezésével párhuzamosan a politikai cselekvés útjára kell lépnünk” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes azon a tegnap, 2014. március 19-én, Brüsszelben szervezett tanácskozáson, amelynek témája az európai kisebbségi közösségek együttműködése volt. A szövetségi elnök szerint a közelgő európai választás lehetőséget teremt arra, hogy a kisebbségi közösségek bemutassák jelöltjeiket és célkitűzéseiket. Az RMDSZ nevében Kelemen Hunor javasolta, hogy jöjjön létre az Európai Kisebbségi Közösségek napja, amely megkönnyítené a párbeszédet az uniós intézményekkel és a többségi társadalmakkal. A brüsszeli tanácskozáson részt vettek a Minority SafePack kezdeményező bizottságának tagjai, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának – FUEN elnöksége, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők és Vincze Loránt FUEN alelnök, az RMDSZ külügyi titkára. Az ülésen elhangzott: a közös cselekvés egyik eszköze a FUEN által javasolt Politikai Tanácsadó testület megalakulása, amelynek alapítói a polgári kezdeményező bizottság tagjai.
Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselő köszöntőbeszédében kiemelte: az Unió területén élő nemzeti kisebbségek helyzete új megoldásokat igényel, ezért fontos a kisebbségi tanácsadó testület megalakulása. A grémium intézményes párbeszédet tesz lehetővé az EU intézményeivel, az európai politikai pártcsaládokkal és az európai civil szervezetekkel. Az európai parlamenti képviselő úgy vélte, az új mandátumban a kisebbségeket érintő döntésekre egyre nagyobb hatással lesznek az európai jellegű civil szervezetek és politikai alakulatok.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő azt részletezte, hogy mennyire nehezen sikerült a nemrég megszavazott Michel-jelentés révén néhány fontos kisebbségvédelmi fogalmat elfogadtatni az Európai Parlamentben.
„A kisebbségvédelemnek hosszú távú, tervezett jelleget kell biztosítani az EU-ban, ebben pedig kulcsszerepet játszik az EP keretén belül működő Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Intergroup), melynek megalakulásáért az új ciklusban is meg kell küzdeni” – hangsúlyozta a képviselő. Vincze Loránt, a FUEN alelnöke összefoglalta a Minority SafePack európai kisebbségi polgári kezdeményezés fellebbezésének helyzetét. Véleménye szerint az Európai Bíróság ítélete jövő év nyarára várható. Ugyanakkor elmondta, a FUEN a május elején sorra kerülő kongresszusán kisebbségi kiáltvány elfogadását tervezi, amely tartalmazni fogja az európai nemzeti közösségeknek az Európai Parlament és az Európai Bizottság új mandátumára vonatkozó kisebbségvédelmi javaslatát. A tanácskozáson Heinz Heinrich Hansen, a FUEN elnöke elmondta: az európai választást megelőző időszak kiválóan alkalmas figyelemfelhívásra – azon kell tehát ténykedni, hogy a kisebbségügyi lobbi minél célirányosabb legyen az EU intézményeiben.
Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi németajkú közösség elnök-minisztere szerint el kellene érni azt, hogy a kisebbségi kérdés az Európai Bizottság valamelyik biztosának hatáskörébe kerüljön. Luis Durnwalder, Dél-Tirol volt kormányzója a FUEN és az Európai Parlament szoros együttműködését szorgalmazta. Úgy fogalmazott, a következő ciklusban el kell érni azt, hogy nagyszámú EP-képviselő támogassa a kisebbségvédelem ügyét.
RMDSZ közlemény
Erdély.ma,
2014. március 20.
Kommandósok toloncolják ki az Új Magyar Gárda tagját
Öt évre nemkívánatos személlyé nyilvánították Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda tagját – közölte csütörtökön a román Mediafax hírügynökség.
Kommandósok toloncolják ki Romániából Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda tagját, akit csütörtökön öt évre nemkívánatos személlyé nyilvánított egy román bíróság – adta hírül az Agerpres román hírügynökség.
Mikola Bélát romániai idő szerint fél öt körül vették őrizetbe a kommandósok marosvásárhelyi lakásán, és autóban a román-magyar határhoz viszik – közölte a hírügynökség.
Az Új Magyar Gárda tagját a bukaresti ítélőtábla nyilvánította öt évre nemkívánatos személlyé. A bukaresti belügyminisztérium által kezdeményezett eljárás nyomán született bírósági ítélet nem jogerős, de végrehajtható.
A Mikola Béla elleni eljárással egy időben másik három magyar állampolgárt is kitiltottak Romániából, köztük a Jobbik két képviselőjét. Őket azzal gyanúsítják, hogy olyan szélsőségesen nacionalista tevékenységet folytató szervezetek tagjai, amelyek Románia nemzetbiztonságát és közrendjét veszélyeztetik.
A román belügy a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetés után intézkedett a négy magyar állampolgár ellen.
MTI
Erdély.ma,
2014. március 20.
Röviden
Gál Kinga az Év Képviselője az EP-ben
Gál Kinga fideszes Európai Parlamenti képviselőt az Év Képviselőjévé választotta az Európai Parlament Magazin az alapvető szabadságjogok kategóriájában – közölte tegnap a magyar néppárti EU-delegáció.
Az EP-magazin szervezésében immár tizedik alkalommal rendezték meg a megmérettetést. Kimagasló munkájuk alapján tizenhét szakpolitikai területen minden évben három-három EP-képviselőt jelölnek a díjra. A különböző kategóriákban azok a jelöltek lettek díjazottak, akik képviselőtársaiktól a legtöbb titkos szavazatot kapták. Ebben az évben alapjogi kategóriában Gál Kinga néppárti európai parlamenti képviselő versengett egy finn néppárti, valamint egy bolgár liberális képviselővel. Gál Kinga a díjátadást követő ünnepségen kiemelte: számára azért is különösen értékes a képviselő kollégák bizalma, mert egy fideszes magyar képviselőre leadott szavazataik „cáfolják a Magyarország elleni méltatlan vádakat, és bizonyítják a Fidesz európaiságát és európai elismertségét”.

Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. március 20.
Március igencsak zsúfolt hónap Marosvásárhely életében. A mostanában divatossá vált többnapos nőnapi ünnepléseket követően máris ott van tizedike, amely immár második éve vonz többezres tömeget a Postarétre, és amelyet a hatóságok is kitüntető figyelemmel követnek. Majd következik a magyar szabadság napja, amikor újra ezrek és ezrek gyülekeznek a Postaréten emlékezni és ünnepelni.
És máris elérkeztünk március 19-éhez, amelyet fekete betűkkel jegyeznek Marosvásárhelyen 1990 óta, amikor, a már napok óta zajló tüntetések, fenyegetőzések, kisebb atrocitások után, a buszokon, teherautókon behozott feltüzelt Görgény- völgyi románok ordítozva akartak megsemmisíteni mindent, ami magyar. Ugyanezen a napon támadták meg az RMDSZ-székházat, törtek-zúztak, szorították fel a padlásra a magyarokat. És szintén aznap ütötték ki Sütő András bal szemét, és a padláson lévő 79 emberből is jó néhányat megsebesítettek.
Éppen ma huszonnégy éve, hogy Marosvásárhely magyar lakossága a városháza elé vonult, és követelte, hogy Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front elnöke és Király Károly alelnök azonnal jöjjön Vásárhelyre. Később rendőrsorfal alakult ki az egyre növekvő magyar és román oldal között. Délután fél hat tájban tört ki a verekedés, amely többórás, késő estig tartó, őrült csatává fajult. A kezdetben megrémült magyarok nemsokára visszavágtak. Hat óra után harckocsik jelentek meg a főtéren, ahol közben barikádok emelkedtek, üvegtörmelék, lécdarabok, kövek, szemét borított mindent. A "csatatéren" folyamatos, hol lanyhuló, hol fölerősödő közelharc folyt, üvegekkel, fadarabokkal, szétfeszített padok léceivel, kövekkel, közlekedési táblákkal... Este a marosvásárhelyi és környékbeli cigányok megjelenése döntötte el végérvényesen a csatát. Az események következményeit ma is érezzük.
Ez történt negyedszázaddal ezelőtt nagyon röviden. Hogy miért kell újra felidézni? Azért például, mert miközben ezek a sorok születnek (március 19., délután) a Vatra Româneasca és néhány más "hazafias" román szervezet Marosvásárhely főterén gyülekezik, hogy tiltakozzék minden ellen, ami magyar: az anyanyelvhasználat, a MOGYE önálló magyar kara és főleg egy magyar prefektus kinevezése ellen. Az időzítés ördögien körmönfontnak nevezhető, hiszen 24 évvel ezelőtt épp ezen a napon, szinte percre pontosan ezekben az órákban érkeztek a leitatott hodákiak, törtek ki a zavargások, amelyek öt halálos áldozatot és több száz sebesültet követeltek. És mert csak remélni merjük, hogy ennek a tiltakozó megmozdulásnak nem lesznek súlyos következményei.
Azért kell tehát huszonnégy év után is emlékezni, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),
2014. március 20.
A kormány ellen (is) tüntetett a Vatra
A rossz idő ellenére pár százan összegyűltek tegnap délután Avram Iancu szobra előtt, hogy felhívják a hatalom figyelmét, ne hagyja figyelmen kívül a Vatra Româneascat, és ne hozzon románellenes döntéseket. Bár a főszervező, Oproiescu Florin, a VR országos elnöke többször is hangsúlyozta, hogy nem magyarellenes megmozdulásról van szó, a felszólalók beszédei, a transzparensek, illetve a bekiabálások, skandálások azonban ellentmondtak ennek a kijelentésnek. "Hargita, Kovászna román föld!", "Nem a magyar prefektusra!" "Nemet mondunk Románia szétdarabolására!", A VR mi vagyunk!" "A román nyelv az egyetlen uralkodó!", "A román föld nemzeti vagyon!", és igaz halványabban, de néhányan többször bekiabálták, hogy "Magyarok, kifelé az országból!".
A rendezvényen jelen volt Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt elnöke, illetve társszervezőként számos román hazafias szervezet képviselője. Többek között a felszólalt Mircea Dogaru, Lazar Ladariu, Ilie Sandru. A tüntetésre tucatnyi pap mondott áldást. A rendezvény kultúrműsorral ért véget.
Florin Oproiescu, a Vatra Româneasca elnöke a rendezvény végén kijelentette: – Nem magyarellenes mítingről van szó, azért gyűltünk össze, hogy figyelmeztessük a kormányt, vegyen bennünket figyelembe, és ne hozzon döntéseket azok ellen, akik megszavazták őket. Mi egyetlen dolgot kérünk: alkalmazzák a törvényt és az alkotmányt! A gazdasági, politikai és erkölcsi válság közepette kötelességünk újraéleszteni a Vatra Româneasca Egyesületet, amelyre Romániának nagy szüksége van.
– Ennek ellenére egyesek azt kiabálták, hogy magyarok, kifelé az országból!
Ha valakik ezt kiabálták, azzal csak az idegen ügynökségek malmára hajtották a vizet.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely),
2014. március 20.
Beiktatták Brassó megye magyar prefektusát
Március 19-én, szerdán beiktatták tisztségébe Brassó megye új magyar prefektusát. Römer Ambrus Mihályt az RMDSZ jelölte kormánybiztosnak, Römer mostanáig a Brassó Megyei Munkaerő Elhelyezési Ügynökség igazgatója volt. A megye korábbi kormánybiztosa, Mihai Mohaci alprefektus lett.
Az RMDSZ a kormánykoalíciós szerződés szerint még más megyékben is kinevezhet prefektust és alprefektusokat, ezekről a tisztségekről azonban még folynak a tárgyalások Kovács Péter szerint.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányra lépésekor bejelentették, hogy Maros megyében is az RMDSZ jelölhet új prefektust. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy erre mikor kerül sor, mivel Victor Ponta kormányfő múlt héten meghosszabbította Corneliu Grosu jelenlegi kormánybiztos mandátumát.
(Transindex/Erdély FM)
Nyugati Jelen (Arad),
2014. március 20.
RMDSZ-es alprefektusokat neveztek ki Szatmár és Temes megyébe
A kormány szerdán az RMDSZ által javasolt alprefektusokat nevezett ki Szatmár és Temes megyébe: Altfatter Tamás Ferencet és Marossy Zoltánt.
A kormány szerdai ülésén fogadta el a két kinevezési határozatot, miután előbb felmentette tisztségükből Cristian Iosif ás Liliana Oneţ Szatmár, illetve Temes megyei liberális alprefektusokat.
Altfatter Tamás Ferenc, aki jelenleg a Helyi Adók és Illetékek Hivatalában dolgozik Szatmárnémetiben, Szatmár megye alprefektusa lesz, míg Marossy Zoltán, aki a Temes Megyei Tanács beszerzési osztályának a vezetője, Temes megyében foglal el alprefektusi tisztséget.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad),
2014. március 20.
Az osztrák emlékmű sorsáról tárgyalt Borbély László Temesváron
Március 19-én, szerdán rövid temesvári látogatásra érkezett Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, aki találkozott Molnár Zsolt parlamenti képviselővel, Halász Ferenc megyei elnökkel, helyi RMDSZ vezetőkkel, valamint Titu Bojin megyei elnökkel és Nicolae Robu temesvári polgármesterrel.
Az RMDSZ politikai alelnöke a temesvári Magyar Házban találkozott a helyi sajtó képviselőivel.
„Egy kicsit temesvári is vagyok, mert itt töltöttem az egyetemi éveimet, amelyekre mindig szívesen emlékszem vissza. Politikusként is nagyon sok időt töltöttem Temes megyében, a 2005-ös árvíz idején, amikor több mint 1000 házat építettünk fel az árvízkárosultaknak” – mondta temesvári sajtótájékoztatója bevezetőjében Borbély László.
Borbély László kitért néhány politikai kérdésre, elsősorban az ukrajnai helyzetre, amelyet különösen aggasztónak tart, mert veszélyes precedenst teremthet a térségben. A politikai alelnök szerint a március 10-ei marosvásárhelyi incidensekkel kapcsolatos sajtóreagálások túlzottak voltak, akárcsak bizonyos személyek nem kívánatossá nyilvánítása. „Erről azért beszélek Temesváron, mert a nemzetiségek együttélése szempontjából ez a város mindig egy oázis volt és remélem az is marad, erre büszkék lehetnek a temesváriak” – mondta Borbély László.
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról elmondta: az RMDSZ érdekvédelmi szervezet, amely a magyar közösség sajátos problémáit akarja megoldani, de emellett határozott gazdasági elképzelései vannak. „A magyar miniszterek – itt nem magamról beszélnek – bebizonyították, hogy tudunk kormányozni! Fel kellett vállaljuk ezt a kormányzást, a jelenlegi felállásban, hogy biztosítsuk a kormányzás stabilitását”. Borbély szerint prioritás az RMDSZ számára az észak-erdélyi autópálya megépítése és ebből a következő szakasz (Torda – Marosvásárhely) európai pénzből fog megvalósulni.
Az RMDSZ politikai alelnöke a sajtónak elmondta: Nicolae Robu temesvári polgármesterrel a magyarság számára sértő üzenetet hordozó osztrák emlékmű köztéri felállításáról szeretne tárgyalni és azt szeretné elérni, hogy ez ne történjen meg.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),
2014. március 20.
Emlékhelyeket keresett fel erdélyi látogatásán Áder János
A magyar köztársasági elnök kálával tisztelgett nagyjaink előtt
Kolozsváron ért véget tegnap Áder János magyar köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita asszony háromnapos, nem hivatalos erdélyi látogatása.
Székelyföldi körútjuk után – ahol elsősorban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyeit tekintették meg – szerda délelőtt a bonchidai Bánffy-kastélyt keresték fel, ahol Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója kalauzolta a magas rangú vendégeket. Ezt követően Áder János és felesége Válaszúton felkereste Kallós Zoltán néprajzkutatót, délután pedig a kolozsvári Házsongárdi temetőben tettek sétát: Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója tudósok, költők és 1848-as honvédtisztek sírjait mutatta meg. Kolozsváron a Főtéren virágot helyezett el Márton Áron püspök szobránál, és meglátogatta a Szent Mihály-plébániatemplomot, ahol Kovács Sándor, római katolikus főesperes és Jakubinyi György, római katolikus érsek fogadta az elnököt.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. március 20.
Gyülekeztek a magyarellenesek
Mintegy 250 résztvevő jelenlétében zajlott már 19-én, szerda délután Marosvásárhelyen az a demonstráció, amelyet a magyar nyelvnek a közigazgatásban való használata és a székely jelképek kifüggesztése elleni tiltakozásul hirdetett meg a Vatra Românească szövetség (UVR) az 1990. március 20-ai események évfordulóján.
A román nemzeti színű sálat és kokárdát viselő tüntetők az Avram Iancu-szobor előtti járdán, rendfenntartók gyűrűjében, zászlókat lengetve gyülekeztek, és „A román nyelv az egyedüli úr" feliratú óriás-transzparenst emeltek a magasba. A felszólalók a „székelyföldi románok elnyomása", a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrehozása és a Maros megyei magyar prefektus kinevezése ellen emeltek szót.
Pontosan 16 órakor megszólalt az ortodox katedrális harangja, a főként idős nyugdíjasokból és tinédzserekből álló, mintegy 250 fős csoport pedig közösen imádkozott, ezt követően több mint 40 percig román hazafias nóták szóltak a főtéri a hangszórókból.
Florin Oproiescu, az UVR elnöke beszédében azt hangsúlyozta: az ország hivatalos nyelve a román, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, és egyetlen zászlaja van: a piros-sárga-kék.
Hozzátette: ők nem a magyarok ellen tüntetnek, hanem a szélsőséges megnyilvánulások, a szeparatizmus ellen. „Nem akarunk politizálni, de elvárjuk, hogy a mindenkori román kormány kérje ki a Vatra Românească véleményét" – monta Oproiescu, miközben két fiatal próbálta hazafias bekiabálásokra buzdítani a jelenlévőket, sikertelenül.
Jelen volt és beszédet tartott többek között a szélsőséges, magyarellenességéről elhíresült költő-újságíró, Lazăr Lădariu és a nyíltan magyarellenes Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke is.
Az UVR által meghirdetett esemény hírére további tíz szervezet hirdetett meg a marosvásárhelyi rendezvényhez hasonló demonstrációkat az ország 35 településén. Nagyváradon a meghirdetett időpontban alig négyen ácsorogtak értetlenül a szemerkélő esőben a főtéri Mihai Viteazul-szobor előtt. Egyikük egy román zászlót szorongatva telefonálgatott, míg egy másik tüntető tanácstalanságában fel sem emelte a tábláját. A helyszínen rendfenntartók sem tartózkodtak.
Szatmárnémetiben mindössze öten vettek részt a Székelyföldön élő románokat támogató akcióként meghirdetett tüntetésen, a prefektúra előtt. A rendezvényt egyébként bejelentették a hatóságoknál, így csendőri biztosítás mellett zajlott az esemény. A tüntetők román zászlókat lengettek, és táblákon hirdették, hogy nem kérnek az etnikai alapú autonómiából.
Babos Krisztina, Gáspár Botond, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),
2014. március 20.
Kétszemélyes színpad – Húszéves fennállását ünnepli a váradi Kiss Stúdió
Gálaműsorral készül megünnepelni megalakulásának huszadik évfordulóját a Magyar Örökség díjas Kiss Stúdió Színház, Nagyvárad magyar nyelvű magánszínháza.
A művész házaspár, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos által 1994-ben alapított színház azóta több mint 160 bemutatón van túl, és számos hazai és külföldi turnét tartott úgy, hogy kizárólag saját bevételeikre és pályázati támogatásra hagyatkoztak.
„Ha tudjuk, hogy milyen nehézségekkel jár, akkor valószínűleg bele sem kezdünk. De egyik műsor követte a másikat, és eljutottunk a huszadik évig” – mondta lapunknak Kiss Törék Ildikó. Rámutatott, immár kialakult egy törzsközönségük, de olyan magyarországi és németországi helyszínek is vannak, ahová rendszeresen visszavárják őket fellépni.
A színművész néhány, számára kedves darabot idézett fel az elmúlt két évtizedből, köztük a Kovács Levente rendezte A cukrászné című darabot vagy éppen a Fényes ég alatt pódiumjátékot az 1848–49-es magyar szabadságharcról. Nagy sikert arattak Wass Albert- és Ady Endre-műsoraik, de a közönség rendszeresen „követeli” a Molnár Judittal, lapunk munkatársával közösen szervezett Irodalmi esték sorozatot is.
A jubileumi gálaműsor március 25-ei programja a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében 18 órakor kezdődik a budapesti Kaláka együttes tagja, Radványi Balázs és zenésztársai, Balog Péter (gitár) és Borzsák Kamilla (fuvola) fellépésével, majd a budapesti Nemzeti Színház művésze, Trill Zsolt adja elő Csehov A dohányzás ártalmasságáról című darabját.
Másnap a Kiss Stúdió termében, 18 órakor Varga Vilmos felújított Én, François Villon című előadása szerepel a programban, majd 19 órakor a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében ünnepi gálaműsorra kerül sor Csíky Ibolya, Fazakas Márton Erzsébet és Fábián Enikő nagyváradi színművészek, Kötő József színháztörténész, Molnár Judit közíró, Elisabeta Pop dramaturg, valamint Veres Kovács Attila református lelkész közreműködésével.
A kétnapos gála egyben a színház júliusig tartó miniévadának megnyitója is, amelynek során májusra tervezik a Kiss Stúdió történetéről szóló könyv bemutatását.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),
2014. március 20.
Vatra-tüntetés a székely jelképek ellen Marosvásárhelyen
Az ország hivatalos nyelve a román, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, zászlaja pedig a piros-sárga-kék – hangoztatták szerdán a Vatra Românească tüntetői Marosvásárhelyen. A 350 fős tömeg a "Hargita, Kovászna: román föld", és "Székelyföld nem létezik" rigmusokat skandálta.
Mintegy 350 résztvevő jelenlétében kezdődött meg szerda délután Marosvásárhelyen az a demonstráció, amelyet a közigazgatási magyar nyelvhasználat és a székely jelképek kifüggesztése elleni tiltakozásul hirdetett meg a Vatra Românescă Szövetség (UVR).
Délután négy órakor kezdtek gyülekezni a Avram Iancu szobra előtt, majd félórával-órával a meghirdetett kezdés előtt lehettek ötszázan is a résztvevők. Ám a szónoklatok megkezdése után, a hideg szél és eső miatt sokan otthagyták a teret, mire az esemény a végéhez közeledett, alig lehettek száz-százötvenen.
A felszólalók közül többen is hangsúlyozták, hogy nem a magyarok ellen gyűltek össze, de ellenzik a magyar nyelv hivatalossá tételét Romániában, ellenzik azt, hogy az RMDSZ-szel összefogjon bármelyik párt is, amely kormányra lép. Néhányan kígyók szigetének („insula șerpilor”) nevezték Hargita-Kovászna-Maros megye területét, a Székelyföldet. Ez a régió egyes felszólalók szerint nem is létezik, sőt még székelyek sincsenek, ugyanis a törökök teljesen kipusztították, vagy beolvasztották, elűzték őket, egy-két olyan személy van, aki tud néhány szót „ezen a nyelven”.
„Spune nu dezmembrării României!” (Mondj nemet Románia feldarabolására!), „Vatra Românească suntem noi!” (A Vatra Românească mi vagyunk!, „Dacii liberi” (A szabad dákok), „Nu prefect UDMR!” (Nem az RMDSZ-es prefektusra!), „Limba română – unica stăpână” (A román nyelv az egyedüli úr) – ezeket és ehhez hasonló jelszavakat emeltek a magasba.
A felszólalók a magyar nyelv, a székely és magyar zászlóhasználata, a „magyar irrendentizmus és szélsőséges megnyilvánulások” ellen tiltakoztak. A rendezvényen jelen levő Lazăr Lădariu, a Cuvântul liber megyei napilap főszerkesztője például a „hortista, fasiszta szimbólumok”, a magyar és székely zászlók és jelképek használata ellen,a kisebbségi diktatúra, a románok gyalázása, a románellenes szlogenek ellen emelt szót. Arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a kulisszák mögött a regionalizálás a hortista rendszer visszaállítását szolgálja Székely Autonómia elnevezéssel. „Vigyázzunk, hogy a román nyelv térképe nem legyen kisebb Románia földrajzi térképénél” – mondta.
Kígyók szigetének nevezte a Székelyföldet a román napilap főszerkesztője, de Ilie Șandru, a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok egyesületének elnöke is, aki szerint az itt élő négyszázezres román közösség elfelejtett közösség. Egyes szónokok szerint Székelyföld nem létezik, míg mások szerint már maguk a székelyek sem léteznek.
A Vatra Românească nem csak Marosvásárhelyen szervezett tiltakozó/figyelmeztető megmozdulást, de szerte az ország különböző kisebb-nagyobb településein: Bârlad, Botoșan, Tulcea, Déva, Gyulafehérvár, Szatmárnémeti, Arad, Temesvár román közösségei is a vásárhelyivel egyidőben adtak hangot annak az elvárásuknak, hogy a mindenkori román kormány mielőtt döntést hozna, konzultáljon a Vatra Românească civil szervezettel.
Antal Erika
maszol.ro,
2014. március 20.
Hegedüs: közös erővel kell az erdélyi magyar épített örökséget megmenteni
Épített örökségünk - védjük vagy romboljuk? címmel tartott előadást Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese és Csók Zsolt régész kedd este a baróti Erdővidék Múzeumban.
Hegedüs Csilla előadásában elmondta, a műemlékek restaurálásánál és azok fenntartásánál a legnagyobb felelősség mindig a tulajdonosokat terheli. "Erdélyi összefogás kell ahhoz, hogy az erdélyi magyar épített örökséget - amely identitásunk hordozója és őrzője - meg tudjuk őrizni. Közös erővel kell ezt helyreállítani, hasznosítani, és a következő generációk számára is megőrizni" - hangsúlyozta.
Az RMDSZ főtitkárhelyettese szerint az erdélyi magyarság ezer éve értéket teremt, de ez nincs kellőképpen hasznosítva. A megfelelő hasznosítás új munkahelyeket hozna létre, és jobb életfeltételeket tudna biztosítani. "Minél több magyar értéket ismertetünk meg közösségünkkel, az európai közösséggel, annál inkább fel tudjuk lendíteni a kulturális turizmus által a gazdaságot. Ezért fontos, hogy felkutassuk azokat az uniós forrásokat, amelyekkel újabb műemlékeket újíthatunk fel, fellendíthetjük ezáltal a turizmust és a turisták számára oly vonzó helyi termékeket és szolgáltatásokat tudunk felajánlani azoknak, akik ezekre az értékekre kíváncsiak" - zárta előadását Hegedüs Csilla. (közlemény)
Transindex.ro,
2014. március 20.
Az autonómiáról nyilvánosan
Az Erdélyi Magyar Néppárt nyilvános vitát kezdeményezett az autonómia-tervezetéről és a régiós törvényéről, amely szerintük az erdélyi ügy képviselete mellett Románia modernizációjának kulcsa is lehet.
„Az autonómiáról beszélni most a legidőszerűbb, nyíltan és egyenesen kell ezt tenni, nem szőnyeg alá söpörni” – mondta az EMNP elnöke, Toró T. Tibor március 20-án marosvásárhelyi sajtótájékoztatón. Ismertette, kiértékelték a Székely Szabadság Napjának visszhangjait, és arra a következtetésre jutottak, hogy egyesek a szélsőséges kategóriába akarják azt besorolni. „Európai megoldás, amit az erdélyi magyarság javasol. Eljött az egyenes beszéd ideje autonómia-kérdésben. Kértük, hogy az RMDSZ hozza nyilvánosságra azt a munkaanyagot, amely Székelyföld területi autonómiájára vonatkozik. Egy éve ígérik, hogy elindul a vita. Úgy véljük, most, hogy kormányra kerültek, még inkább elhúzzák majd, felkérésünkre érdemi válasz nem érkezett, ezért mi kézbe vesszük a dolgot: ma itt Marosvásárhelyen meghirdetjük a nyilvános vitát a mi tervezetünkről” – fogalmazott Toró T. Tibor.
Aszimmetrikus regionalizmus
A Néppárt elnöke szerint az SZNT Székelyföld autonómiáját egyedi esetként kezeli, erre vonatkozik a jogszabálytervezet, amely már kétszer is „megjárta” Románia parlamentjét. Az EMNT 2004-ben kidolgozott elképzelése az aszimmetrikus regionalizmus elvén alapszik, kerettörvényt jelenthetne a romániai régiók megalakulásához. „Erre a törvényre építve létrejöhetnének a régiók, ott, ahol erre igény van, majd minden régió megalkothatná saját statútumát. Úgy véljük, nemcsak Székelyföldnek, hanem általános megoldást kell kínálni. Ez a tervezet alkotmánymódosítást feltételez, ezért is vettük le évekkel ezelőtt napirendről, de mivel most zajlik az alkotmány módosításának folyamata, itt a pillanat, hogy újra napirendre kerüljön” – mondta Toró a Néppárt honlapján is megtalálható tervezetről.
A koordinációval Bakk Miklós politológust és a Bálványos Intézetet bízták meg, partner pedig az EMNT, az SZNT és a nemrég megalakult Liga Transilvania Democrată, amely a román civil társadalom fele közvetítheti az elképzeléseket, továbbá a Sapientia, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakmai csoportjai.
Speciális Marosvásárhely
„Az átalakítást mi Románia közigazgatási rendszerének keretében képzeljük el, azt vizsgáltuk, miként hangolható ez össze a megyerendszerrel. A régió megyék feletti közigazgatási szint lenne, kivéve Székelyföldet, ahol a székek rendszerére épülne. Az SZNT-vel szemben mi kezeljük Marosvásárhely jogállását is, amely kiemelt város lenne, külön struktúrával, amolyan brüsszeli modell alapján, mint ahogy a megyei jogú városok is külön állnak a megyétől” – ismertette. Az elképzelés szerint így létrejöhetne – amennyiben az ott élő közösségek igényelnék – a Temesvár-központú Bánság, a Konstanca-központú Dobrudzsa vagy a Nagyvárad-központú Partium. „Ezzel erősödne a román állam, képviselné az erdélyi ügyet, a transzszilván érdeket, egyik fontos kulcsa lehet Románia modernizációjának” – tette hozzá Toró. A nyilvános vita április és május folyamán zajlik.
A kettős mércéről
Az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetének elnöke, Portik Vilmos elmondta: a Fekete március 24. évfordulóján – amely események soha többet nem ismétlődhetnek meg – annak ellenére, hogy a marosvásárhelyi városháza harmóniát hirdet, nem szűnnek a konfliktusos események. „A Vatra Românească tegnapi (szerdai – szerk. megj.) rendezvényén magyarellenes rigmusok, szlogenek hangzottak el. A városvezetés a Székely Szabadság Napja szervezőit felszólította, hogy a bekiabálások ne sértsék a román nemzet érzékenységét. Hasonló feltételeket támaszthattak volna a tegnapi tüntetés szervezőinek is. A Székely Szabadság Napja résztvevői valami mellett foglaltak állást, a tegnapi viszont egy közösség ellen szólt” – ismertette Portik Vilmos.
Gáspár Botond |
Székelyhon.ro,
2014. március 20.
Kitüntették Balázs Lajost
Magyar állami kitüntetésben részesítettek a március 15-ei magyar nemzeti ünnep alkalmából több erdélyi magyar kiemelkedő személyiséget a magyar közösségért kifejtett munkásságuk elismeréseként. A kitüntetéseket csütörtökön a csíkszeredai Lazarus-házban vehették át.
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa ünnepélyes díjátadót szervezett, amelyen tizenegy jeles erdélyi magyar értelmiségi részesült magyar állami kitüntetésben. Balázs Lajosnak kiemelkedő néprajzkutatói és a népi hagyományok megőrzése érdekében végzett tevékenységéért, valamint oktatói munkájáért Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta.
Csíkszentdomokoson végzett kutatásokat
„Tanári pályafutásával párhuzamosan 1989 decemberéig titokban, azóta szabadon, negyven éve folytat néprajzi kutatást Csíkszentdomokoson, az emberi sorsfordulók témakörében. Több mint 150 szakcikket, tanulmányt közölt itthoni és magyarországi szak- és kulturális folyóiratokban, kötetekben. Több hazai és külföldi tudományos társaság, szakfolyóirat szerkesztőségi tagja” – ekképpen méltatták a jelenleg is a Sapientia egyetemen oktató néprajzkutatót. Balázs Lajos úgy fogalmazott, hogy munkájának nemes nyugtázásaként tekint a kitüntetésre.
„Úgy szerezz magadnak elismerést, hogy ne célozd meg (azt)” – ezt a keleti bölcseletet tette magáévá a kitüntetett. Mint mondta, Mikes Kelement és a balladai Kőműves Kelemen karakterét tekintette példaképnek, akik soha nem adták fel a nehézségek ellenére sem. „Hittem abban, hogy egyszer ki lehet húzni az asztal fióklapját, és ki lehet venni azt, amit betettek.”
További kitüntetettek
Oláh Sándor, a Mineral Quantum Kft. geológus technikusa a Magyar Bronz Érdemkeresztjét vehette át. A laudációban így fogalmaztak munkásságáról: „Eddig három önálló kötete jelent meg, amelyekben a székelyföldi társadalmi átalakulások közelmúltbeli folyamatait tárta fel szociológiai, antropológiai és mikrotörténeti módszerekkel.”
Balázs Lajos és Oláh Sándor mellett kitüntetésben részesült többek között még Hajdú Áron Péter, az Alutus Nyomda Rt. vezérigazgatója, a Bookart Kiadó vezetője (Magyar Érdemrend Tisztikeresztje), Kisgyörgy Zoltán geológus, földtani és helytörténeti szakíró, újságíró (Magyar Érdemrend Tisztikeresztje), valamint Bilibók Ágoston nyugalmazott vasutas, vasúti hagyományőrző (Magyar Érdemrend Lovagkeresztje).
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro,
2014. március 20.
Csőgör Lajos szobrának felállítását kezdeményezik
Dr. Csőgör Lajos (1904–2003) születésének 110. évfordulójára emlékeztek tanítványai, emlékét ápoló kollégái. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem első rektorának máig érezhető kisugárzását és karizmáját igazolja az is, hogy a közeljövőben szobrot állítanak emlékének.
A rendezvényt a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) szervezte, és az elhangzott előadásokból és felszólalásokból egy olyan karizmatikus személyiség alakja körvonalazódott, aki méltán megérdemli, hogy szobrot állítsanak neki.
Az első előadó akad. prof. dr. Péter Mihály Heinrich emeritus professzor volt, aki Csőgör Lajos professzor életútja címmel tartott értekezésében azt igazolta, hogy a Nagysármáson született orvosprofesszor a 20. századvégi értelmiségiek egyik kiemelkedő alakja. Az életút aprólékos, történelmi kontextusba ágyazott ismertetése során kiderült, hogy a vásárhelyiek körében jól ismert professzor 1945 és 1948 között a kolozsvári Bolyai Egyetem, majd 1948 és 1949, valamint 1964 és 1967 között a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora volt.
Az előadás kitért az 1949-ben koholt vádak alapján történt elítélésére is. Csőgör professzor 1955-ben amnesztiával szabadult a börtönből. Péter Mihály professzor előadásának végén felolvasta az egykori rektor egyik fiának, Istvánnak a levelét, amelyben megköszönte a jelenlévőknek, hogy édesapja emlékét ápolják.
A következő előadó egy olyan orvosprofesszor volt, aki évtizedeken keresztül Csőgör Lajos keze alatt dolgozott, és akire az orvostársadalom, mint az utódjára tekint. Prof. dr. Bocskai István emeritus professzor személyes hangvételű előadásában tanítómestere fogszövettani és mikrobiológiai kutatói munkásságára is kitért, akinek javaslatai alapján a marosvásárhelyi ivóvizet fluorral dúsították, ennek eredményeképpen bizonyíthatóan csökkent a fogszuvasodás a tizenéves fiatalok körében.
Lázok János irodalomtörténész előadásának tengelyét fényképek vetítése képezte. A fotók mellé elmondott egyik legérdekesebb történet arról szólt, hogy Csőgör Lajos 1985. október 22-én, Szegeden történt díszdoktorrá avatásának napján tudta meg, hogy azt az emlékiratot és azt a több mint ötven dokumentumot tartalmazó iratcsomót, amely a Bolyai egyetem alapításának történetét foglalta össze, a Securitate házkutatás során elkobozta Cs. Gyimesi Éváék lakásáról, de az eltulajdonításuk előtt egy hónappal Lázok János az összes szöveget felmondta magnóra, így mentve át azt az utókornak.
Az emlékezés fénypontja Ádám Valérián, az RMOGYKE titkárának bejelentése volt, miszerint dr. Magyari Előd szorgalmazta, hogy állítsanak egész alakos szobrot Csőgör Lajosnak. Az est során nem hivatalosan meg is alakult a szobor felállítását kezdeményező bizottság, amelyhez csatlakozott a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, azonnal felajánlva félmillió forintot. A bejelentést prof. dr. Gallyas Ferenc tette, aki az egyesület meghívására vendégoktatóként Marosvásárhelyen tartózkodott.
A szoborállítást támogatók közül felszólalt prof. dr. Kikeli Pál, dr. Hermann László, prof. dr. Tőkés Béla, Csegzi Sándor és prof. dr. Kincses Ajtay Mária.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro,
2014. március 20.
A Sapientia egyetem hármas útja
Dávid László neve egybeforrt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel: az utóbbi hét esztendőben rektorként vezeti a mintegy tizenhárom éve működő intézményt. Az intézményvezetővel fiatalkori álmokról, döntésekről, kihívásokról – és természetesen Sapientiáról beszélgettünk.
– Gyermekként Csíkszeredában biztosan nem arról álmodott, hogy egyszer majd rektor lesz. Mi szeretett volna lenni?
– Semmiképpen sem a státuszról ábrándoztam, annál inkább a tanári pályáról. Tanári családban nőttem fel, nagyon tetszett, amit a tanárság jelent, ezért annak is készültem. A családom viszont – a rendszerváltás előtti tanári pálya nehézségei miatt – arról akart meggyőzni, hogy mérnök legyek. Így Temesváron tanultam villamosmérnöki szakon, de végig megmaradt bennem a tanári elhivatottság. Egy érdekes történet következményeként már egyetemistaként kineveztek gyakornoknak: egy kísérlet előkészítésekor eltört egy – autó áránál is többet érő – lézer. Nagyon el voltam keseredve, hogy talán az én hibám lehet, de kiszámoltam és bebizonyítottam, hogy rosszul volt megtervezve, és ez oda vezetett, hogy felajánlották a tanársegédi állást.
– Ilyen előzmények után hogyan került Sepsiszentgyörgyre?
– Akkoriban azoknak, akik jó eredménnyel végeztek, két évig gyakornokoskodniuk kellett, majd visszamehettek az egyetemre. Mivel tizenhat nagyvárost zárt le Ceausescu, Sepsiszentgyörgyöt választottam, mert az mégis magyar és kulturált város, majd később nem mentem sem a távoli Temesvárra, sem a cernavodai atomerőmű előkészítését segítő nukleáris kutatóintézetbe, hanem egy bukaresti központú, de marosvásárhelyi fiókintézettel is rendelkező kutatóintézetet választottam. Miután a marosvásárhelyi főiskola egyetemmé alakult, otthagytam a kutatóintézet igazgatói pozícióját egy adjunktusi állásért. Aztán jött a docensi, majd a professzori kinevezésem. Visszatekintve úgy érzem, nem vesztettem a döntéseim miatt.
– Csíkszereda, Marosvásárhely és Atyha: mit jelentenek önnek ezek a települések?
– Csíkszereda a fiatalkoromat és a gyermekkoromat, s talán kissé azt is, akivé mára váltam. Azt, hogy mindig felháborít az igazságtalanság, hogy érzem, melyik oldalra kell állnom, akkor is, ha ez nekem személyesen veszteséget jelent. Marosvásárhelyre sokáig nem igazán gondoltam otthonomként. A városba csak ideiglenes letelepedési engedéllyel kerülhettem, az átmenetiség érzése sokáig meg is maradt. Akkor kezdett igazán otthonná válni számomra ez a város, amikor láttam a gyermekeimet felnőni, és a Sapientia egyetemet elkezdtük itt is építeni. Atyha pedig egy csodálatos hely. Örülök, hogy az atyhaiak befogadtak. Feleségem onnan származik, és úgy döntöttünk, nem adjuk fel azt a létet sem. Ezért Atyha jelenti nekem és az egész családomnak a feltöltődést, és azt, amit tömören úgy jellemeznék, hogy a hagyományos munkától az alkotásig minden belefér.
– Milyen vezetőnek, rektornak tartja magát?
– A rendszerváltás óta eltelt évekre jellemző, hogy olyan embereknek kellett státuszt vállalniuk, akik valamiért hitelesnek számítottak. Amit a szakmámban elértem, elég hitelessé tett és elég elkötelezett voltam, ezért úgy éreztem, el kell vállalnom ezt a pozíciót, még akkor is, ha valójában nem erre készültem. Tizenhárom évvel ezelőtt nem volt nyilvánvaló, hogy a Sapientia sikertörténet lesz, számos sikertelen szakindítási kísérlet és gond volt. Egyszer kiszámoltuk: csak akkor gondolkodhatunk hosszútávon, ha minden harmadik hónapban avatunk egy docenst vagy professzort, ami lehetetlen. Mindezt tudva vállaltam el a megbízatást, mert úgy látom: ez nem egy cél, hanem nagy feladat, tehát akkor érzem jól magam, ha sikerrel befejezem ezt a feladatot.
– Miért döntött a kétezres évek elején a Sapientia mellett? Nem volt kockázatos egy épp csak létrehozott egyetemet választani?
– Tudni kell, hogy Marosvásárhelyen eredetileg nem önálló magyar egyetemben gondolkodtunk, hanem a Petru Maior Egyetem keretében akartunk magyar tagozatot létrehozni. A műegyetem dékánhelyetteseként és egyedüli magyar vezetőként rám hárult volna a magyar tagozat kialakításának levezénylése. Erre vonatkozó kérésünket az egyetem annak ellenére sem fogadta el, hogy a magyar egyetemisták számaránya a rendszerváltás utáni hatvan százalékról a kilencvenes évek végére harminc százalékra esett vissza. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében az akkori tanügyminiszter segítségét kértem, aki hajlandó lett volna ezer magyar hely finanszírozására, de ezt az egyetem szenátusának kellett volna kérnie. Bárhogy próbáltuk, ezt nem tudtuk elérni, ezért amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a tagozatindítás meghiúsul, az alakuló Sapientiához fordultunk, és itt sikerült elindítani a magyar nyelvű műszaki szakokat.
– A sapientiás évekre visszatekintve elmondhatja, hogy „ilyen lovat akartam”?
– Amikor 2007-ben átvettem az irányítást, roppant nehéz helyzetben voltunk. A Szabadság hasábjain akkoriban jelent meg egy vádló cikksorozat a Sapientiáról. Tudtam, hogy az állításai nem igazak, azt is, hogy valahol valakiknek olyan hangulatkeltés az érdekük, hogy a Sapientia költségvetését jelentősen visszavágják, súlyát rombolják. Egyenként valamennyi vádat megcáfoltuk, de ezt senki sem akarta meghallani. Úgy döntöttünk: úgyis tudjuk, hogy jók vagyunk, megyünk előre. És igazunk lett: minden vád visszahullott és a Sapientia épp akkor bizonyított, amikor a legvehemensebben próbálták támadni. Közben voltak olyan visszajelzések, amelyek erőt adtak. Például az akkreditációs bizottság osztrák matematikus professzor tagja, aki miután bejárta az egyetemet, elismerte: előítéletekkel érkezett, ám egy európai szinten oktató intézményt talált.
– Érdekes vita következményeként alakult egyszerre háromhelyszínűvé a Sapientia. Mit jelent ez ma?
– Röviden azt, hogy nagyon heterogén. Minden helyszínen más és más megvalósításokat követel. Kezdetben arról volt szó, hogy a Sapientia a csíkszeredai egyetem, és pont. De mivel Erdély szellemi központja Kolozsvár, kialakult egyfajta kettősség, Marosvásárhely pedig egyáltalán nem volt képben. Mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a vásárhelyi tagozatindítás nem lehetséges, a szükséges előkészületek után a Sapientia bevett a soraiba. Németh Zsolt államtitkár akkor úgy fogalmazott Csíkszeredában, hogy a marosvásárhelyiek vegyék tudomásul, a robogó vonat utolsó kocsijának utolsó lépcsőjére kapaszkodtak fel. Így történt, de most büszkén mondhatom, hogy Marosvásárhely meghatározó helyszíne a Sapientia egyetemnek. Kolozsvár és Marosvásárhely attól érdekes, hogy itt volt egyetemi múlt, gondolkodás, Csíkszereda meg attól, hogy azt a régiót meg kell védeni. Mert ha az értelmes fiatalok elmennek onnan tanulni és nem térnek vissza, kiürülnek a székely kisvárosok.
– Az egyetem eddigi története minden értelemben az építkezésről szólt. Melyik volt a legnehezebb az építkezések közül?
– Elkezdeni őket, és bevinni a köztudatba, miért és hogyan van szükség rájuk. Miért szükséges például, hogy Kolozsvár központjában, Bocskai szülőházában üljünk a rektori hivatalban, miközben felépítettünk egy szép kari épületet? Azért, mert mindennek mondanivalója van, mert azt jelenti, hogy nemcsak múltunk köt ide, hanem most is itthon vagyunk. Vagy miért kellett Marosvásárhelyen külön campust építeni? Mert ez sokkal több lehetőséget biztosított a jövőre, mint egy belvárosi helyszín, s ma már ezt mindenki elfogadja. És miért kellett Csíkszeredában szállodát átalakítani? Mert ott az egyetem több mint egyetem, szimbólum, amit meg kell mutatni.
– A végleges akkreditáció román állami támogatást is jelenthet?
– Jogunk van a román állami támogatásra erkölcsi és törvényes alapon is. Erkölcsileg azért, mert adófizetőként itt élünk, az államnak pedig kötelessége fiataljaink oktatása. Másodrendűek lennének a mi diákjaink, mert magyarul akarnak tanulni? A törvény értelmében a román állam bármely akkreditált egyetemet támogathat. Miért ne támogassa a Sapientiát, főleg ha bizonyítjuk a bárkivel összemérhető, jó minőséget? Az igényt fenntartjuk, s ez nem jelent egyebet, mint a szülőföldön való érvényesülés óhaját.
– Mintegy hetvenezren nézték már meg azt a videoklipet, amely a vidám Sapientiáról tanúskodik. Tényleg ilyen vidám az egyetem?
– Nem mindig vidám, de talán más és sokkal ember-, hallgató- és tanárbarátibb, mint mások. Erre jó példa a videó is, amitől én eleinte kicsit idegenkedtem, de meggyőztek. Jó hangulat van a Sapientián, ami alapfeltétele annak, hogy a munkatársaink kreatívak legyenek. Semmiképp sem szeretném visszavágni azt a szabadságot, hogy mindenki gondolkodjon, ötletekkel érkezzen. És ha az jó, hát valósítsuk meg. Hollandiából például azért hoztak első díjat kollégáim egy rangos informatikaversenyről, mert nálunk úgy tanítják az algoritmusokat, hogy eltáncoltatják azokat. Tusványosi szereplésünknek is pozitív a visszhangja, számos tehetséggondozó programunk igyekszik másként nevelni a fiatalokat, mint ahogy azt a skolasztikus iskolarendszer teszi.
– Melyek most a legfontosabb teendők, tervek a Sapientián?
– Egyrészt a mesteri és doktori képzések kiépítése. Az egyetem ugyanis hosszú távon nem attól lesz jó, ha mindenhez csak alapszinten fogunk hozzá, hanem ha van egy-két olyan csapás, ahol az oktatás teljes vertikumát megteremtjük a mesteri és doktorképzéssel együtt. A mesteriket már elindítottuk, a doktori iskola pedig ezek hároméves működése után rajtolhat. De a székelyföldi városokban is vannak feladataink. Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen tervezünk kihelyezett tagozatok beindítani. Nem levelező szakot akarunk „telepíteni”, hanem rendes egyetemi képzést nyújtani. Épp ezért egyelőre csak a sepsiszentgyörgyi agrármérnöki szakot indítjuk el ősztől, az udvarhelyit még tervezgetjük, hogy felelősen és megfelelő minőségben kezdhessük majd az oktatást.
Dénes Ida
Erdélyi Napló (Kolozsvár),
2014. március 20.
Romániai magyar kultúra: intézmények és stratégiák
Mennyire lehet és kell bukaresti székhelyű magyar intézményben kidolgozott kultúrstratégiát vidéken életbe léptetni? Önállóak lehetnek-e az erdélyi kulturális központok gazdasági, műsorpolitikai szempontból? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ a Járosi Andor Keresztény Műhely és az Erdélyi Napló művelődési szakemberek részvételével rendezett kolozsvári vitaestjén.
Magyar kultúrpolitika – eszközök és hangszerelések címmel rendezett vitafórumot a Járosi Andor Keresztény Műhely és az Erdélyi Napló Kolozsváron, a lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában. Az eseményen részt vett Kósa András László, a bukaresti Balassi Intézet igazgatója, Kötő József színháztörténész, az EMKE főtanácsosa és Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, az RMDSZ korábbi kulturális alelnöke. A fórum házigazdája Adorjáni Dezső Zoltán püspök, moderátora Csinta Samu, az Erdélyi Napló főszerkesztője volt.
Kósa András, a Balassi Intézet igazgatója a tisztségre írt pályázatában arra fektette a hangsúlyt, hogyan lehet a román közönség irányába közvetíteni a magyar kultúrát. Konkrét tervei között szerepelt, hogy együttműködést alakítson ki a román kulturális élet személyiségeivel oly módon, hogy ez előremutató legyenek, az együttműködő felek pedig egyenlő partnerekként vegyenek részt benne. Az igazgató távlati tervei közt az is szerepel, hogy a magyar kultúrát kivigyék Bukarest fontosabb utcáira, így ismertetve meg értékeinket a hétköznapi emberekkel is. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell olyan programokat szervezni, amelyek révén a magyarság nap mint nap részt vesz a román főváros kulturális életében – tette hozzá az intézet vezetője. Évente rendeznek Bukarestben magyar filmhetet, a Magyar Zenefesztivál már a tizedik kiadásához érkezett, és román társintézményekkel karöltve sok egyéb programot is szervez a Magyar Kulturális Intézet.
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elismerte a bukaresti magyar intézet létének fontosságát, ugyanakkor felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy Erdélyben olyan pezsgő kulturális élet alakult ki, amely akár egy önálló országra is jellemző lehet. Az operaigazgató hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a magyar kultúra kiemelkedő személyiségeinek életét megismertessük a románokkal is. Példának hozta fel a színház- és filmgyáralapító Janovics Jenőt, akiről kevesen tudják, hogy már akkor készített filmeket Kolozsváron, amikor az amerikai álomgyár még gyerekcipőben járt. Az elmondottakhoz csatlakozva Kötő József színháztörténész hangsúlyozta, hogy már az 1920-as évektől kezdve a magyar művelődéspolitikusok – elsősorban Klebelsberg Kuno – fontosnak tartották, hogy kultúránkat Európa-szerte megismertessék az emberekkel. Kötő József a Bukaresti Magyar Intézet egyik feladatának nevezte, hogy az erdélyi magyar szellemi élet termékeit integrálja az egyetemes magyar kultúrába. A művészeti élet intézményesítése, stratégiák kidolgozása mellett fontos, hogy a helyi közösségek szerepvállalását is növeljük – emelte ki Kötő.
A Bukaresti Magyar Intézet segít a magyar kultúra külföldre közvetítésében, de nem pénzügyi intézmény, így különféle projektekkel támogatja a romániai magyar művelődési életet – vázolta az intézmény támogatási politikáját Kósa András. A román fővárosban is jelentős a magyar kultúra iránti érdeklődés, az intézet által szervezett Bánffy Miklós-kiállítást például pár nap alatt ezren tekintették meg. Ugyanakkor Kósa András felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy vannak Erdélyben olyan intézmények, amelyek normatív támogatásban részesülnek, így pedig elitkultúrát tudnak művelni. Ezek inkább helyi érdekeltségű intézmények, de a Bukaresti Magyar Intézet feladatának tartja, hogy a magyar kultúrát például Moldvában is népszerűsítse.
Noha természetes folyamat lett Európában, hogy egyre több lokális kultúrközpontot alakítanak ki, a dolgok természetes rendjét nem szabad túllépni – figyelmeztetett Kötő József. Annál is inkább, mert – ahogyan Szép Gyula igazgató megfogalmazta – a kultúra művelését nem biztos, hogy könyvekből meg lehet tanulni.
Nánó Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár),