Bemutatták Felvidéken a „2014 a külhoni magyar felsősök éve” programot - Megkezdődött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a 2014 a külhoni magyar felsősök éve nevű programjának kárpát-medencei bemutató körútja. A program részleteit Répás Zsuzsanna, a szaktárca nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn ismertette a körút első felvidéki állomásán, Zselízen.
A magyar nyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozó, s az oktatás megerősítését szolgáló program a külhoni magyar tanítási nyelvű általános iskolák felső tagozatosait kívánja megszólítani, hogy naprakész gazdasági ismeretek adjon át a fiataloknak, ezzel segítve őket abban, hogy sikeres felnőtté válhassanak saját szülőföldjükön. A "2014 a külhoni magyar felsősök éve" program a 2012-ben indított "óvodások éve", illetve a tavaly megvalósított "kisiskolások éve" program folytatása.
"Három esztendővel ezelőtt indítottuk el tematikus programjainkat, amelyekben a külhoni magyar oktatást állítottuk a középpontba. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy miért fontos az, hogy magyarul tanuljanak a gyerekek" - mondta az MTI-nek Répás Zsuzsanna a program bemutatása alkalmából Zselízen tartott sajtótájékoztató után. Rámutatott: a programot a helyi pedagógusok észrevételeit figyelembe véve dolgozták ki, annak középpontjába a pályaorientációt, a tehetségkutatást és a tudományok megszerettetését állították.
Elmondta: a programok fogadtatása nagyon jó, olyan visszajelzéseket kapnak, hogy a szülők kifejezetten a program hatására döntöttek úgy, hogy magyar intézménybe íratják gyermekeiket. Az idei programot - akárcsak az előző két évben - a nemzetpolitikai államtitkárság finanszírozza a Bethlen Gábor Alapon keresztül, azok megvalósítására az előző években száz-száz millió forintot, az idén a program összetettsége miatt többet, 140 millió forintot különítettek el.
A "felsősök éve" program keretében az általános iskolák felső tagozatosai kisebb csoportokban, problémamegoldást fejlesztő, 3 órás gyakorlati tréningeken vesznek részt, a képzéshez az iskolák módszertani csomagokat is kapnak. A tréningek során a tanulók alapvető gazdasági képzésben részesülnek, pénzügyi ismeretekre tesznek szert, a végzősök pedig már például olyan témákkal is foglalkoznak mint egy családi költségvetés összeállítása. A szaktárca és program megvalósításában együttműködő Fáy András alapítvány a programot az idei évben 35 iskolában mutatja be, köztük 12 felvidéki oktatási intézményben is.
Világos Gábor, a Fáy András alapítvány munkatársa a program bemutatása során elmondta: a tréningekkel a fiatalok pénzügyi tudatosságát fejlesztik, olyan tudást szeretnének adni, amelyet a fiatalok a hétköznapi életben használni tudnak s nem felejtenek el.
Máté Anikó, a zselízi magyar tannyelvű alapiskola igazgatónője a tréningeket nagyon hasznosnak és hiánypótlónak nevezte. Elmondta: a program reményeik szerint annak a sajnálatos trendnek a megfordításában is szerepet játszhat, hogy olyan magyar szülők, akik maguk még magyar iskolába jártak, gyakran szlovák intézményekbe íratják saját gyermekeiket.
Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
(MTI)

Román kormányalakítás – Bemutatta új kormányát Victor Ponta miniszterelnök
Bemutatta új kormányát Victor Ponta miniszterelnök, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusainak részvételével megalakuló, huszonhat tagú kabinet hivatalba lépéséhez fogja kérni kedden a parlament támogatását.
Ponta március 3-án, hétfőn ismertette kormánya névsorát, amelyben 4 miniszterelnök-helyettes, 17 miniszter, és nyolc tárca nélküli miniszter foglal helyet. A miniszterelnök-helyettesek egyben miniszterek is, valamennyien egy-egy minisztériumot is irányítanak.
Az RMDSZ-t Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesként és kulturális miniszterként, Korodi Attila pedig környezetvédelmi miniszterként képviseli a kormányban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) két kisebb koalíciós partnere, a Konzervatív Párt (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) egy-egy miniszterelnök-helyettesi és két-két miniszteri posztot kapott. Daniel Constantin, a PC elnöke a miniszterelnök-helyettesi tisztség mellett a mezőgazdasági szaktárcát, Gabriel Oprea, az UNPR elnöke miniszterelnök-helyettesként a belügyi tárcát is vezeti.
A kormány gerincét azok a szociáldemokrata miniszterek alkotják, akik eddig is tagjai voltak a bukaresti kormánynak. Így Titus Corlatean külügyminiszter, Mircea Dusa védelmi, Remus Pricopie oktatási, Robert Cazanciuc igazságügyi, Eugen Teodorovici az európai pénzek minisztere és Liviu Dragnea regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter marad. Ez utóbbi a PSD részéről a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti. Szintén az előző kormányból hivatalában marad Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter.
A liberálisok ellenzékbe vonulásával megüresedett tárcák többségét szintén a szociáldemokraták veszik át, így Ponta miniszterelnök Dan Sovát a közlekedési, Nicolae Banicoiut pedig az egészségügyi tárca, Ioana Petrescut a pénzügyminisztérium, Rovana Plumbot a munkaügyi minisztérium, Constantin Nitát pedig a gazdasági minisztérium élére javasolta.
Az új kabinettagok között szerepel többek között Gabriela Szabo volt román sportcsillag. A híres atléta az ifjúsági és sportminisztérium élére kerülhet.
Íme, tehát a harmadik Ponta-kormány névsora:
Liviu Dragnea, fejlesztési miniszter és miniszterelnök-helyettes Gabriel Oprea, belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes Kelemen Hunor, kulturális miniszter és miniszterelnök-helyettes Daniel Constantin, mezőgazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes Titus Corlăţean, külügyminiszter Mircea Dușa, védelmi miniszter Robert Cazanciuc, igazságügyi miniszter Korodi Attila, környezetvédelmi miniszter Nicolae Bănicioiu, egészségügyi miniszter Remus Pricopie, tanügyminiszter Constantin Nita, gazdasági miniszter Ioana Petrescu, pénzügyminiszter Eugen Teodorovici, uniós alapokért felelős miniszter Dan Șova, szállítási miniszter Liviu Voinea, költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter Gabriela Szabo, ifjúsági és sportminiszter Rovana Plumb, munkaügyi miniszter Aurelia Cristea, társadalmi párbeszédért és civil társadalomért felelős miniszter Eugen Nicolicea, parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter Florin Jianu, kis- és középvállalkozásokért, valamint turizmusért felelős tárca nélküli miniszter Mihnea Costoiu, felsőoktatási és kutatási tárca nélküli miniszter Doina Pană, víz- és erdőgazdálkodási miniszter Răzvan Nicolescu, energiaügyi miniszter Alexandru Răzvan Cotovelea, távközlési miniszter Bogdan Stanoevici, határon túli románokért felelős miniszter.
Erdély.ma,

Székely szabadság napja – A miniszterelnökhöz fordult az SZNT
Victor Ponta román miniszterelnökhöz fordult kedden a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azzal a kéréssel, hogy utasítsa Maros megye prefektusát a marosvásárhelyi felvonulást betiltó polgármesteri határozat törvényszéki megtámadására.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke a keddi marosvásárhelyi sajtótájékoztatója után az MTI-nek elmondta, a prefektusi óvás azonnal felfüggesztené Dorin Florea polgármester határozatát, és a Székely szabadság napjára, jövő hétfőre meghirdetett megemlékezés után megtartható lenne a tiltakozó felvonulás is.
Az SZNT elnöke hozzátette, a kormánynak, a belügyminiszternek, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek is elküldték a beadványukat. Kelemen Hunort arra kérték, hívja fel a figyelmet az ügy sürgősségére.
Az SZNT elnöke hozzátette, a rendezvény szervezése gőzerővel folyik. „Ha a felvonulást tiltó határozat érvényben marad, a székely vártanúk emlékművénél tartandó megemlékezés után bejelentjük, hogy a rendezvény véget ért" – mondta Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke megjegyezte, levonják az idei Székely szabadság napja szervezésének a tanulságait. Azonnal elindítják a jövő évi megemlékezés és felvonulás engedélyeztetésének a folyamatát azután, hogy az idei rendezvény véget ér.
Az SZNT korábban azt közölte, százezer embert vár a Székely szabadság napja elnevezésű rendezvényére a marosvásárhelyi Postarétre, a Székely Vértanúk Emlékművéhez. Az obeliszk az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetőjének, Török Jánosnak, Gálfi Mihálynak és Horváth Károlynak állít emléket.
A Székely szabadság napja tavalyi rendezvényén a szervezők szerint 30 ezren, a rendfenntartók szerint ötezren vettek részt. Az obeliszk mellet közfelkiáltással elfogadott, a Székelyföld autonómiáját követelő petícióval a tömeg a prefektus hivatala elé vonult. A kormány Maros megyei képviselőjének átnyújtott petícióra azóta sem érkezett válasz.
MTI
Erdély.ma,

Agyukban a trianoni sróf…
Most tekintsünk el attól, hogy mi lesz, mi lehet ennek az egész kormányzati cirkusznak a vége, mit nyer, mit veszít az RMDSZ, a romániai magyarság… Nézzük a szennyesen habzó felszínt, a nacionalizmus újabb tombolását, mely pártállásra való tekintet nélkül újra hatalmába kerítette az egész román politikai „elitet”, a hangadókat, de a románság jelentős csoportjait is.
A hazudozás, a hangulatkeltés féktelen és nyaklótlan: mindenki hazaáruló, aki kívánja (vagy csupán eltűrné) a magyar szervezet kormányba való emelését és némely követeléseinek teljesítését. Băsescu államelnök – aki mellesleg zseniális taktikázással szétrúgta az USL nevű pártszövetséget! – maga is beállt a csahosok sorába, s már azzal fenyegetőzik, hogy mindenki megütheti a bokáját, aki a kisebbségi nemzetiségi szimbólumokért kiáll, aki kívánja a marosvásárhelyi orvosképzés helyreállítását. Maradjunk e két RMDSZ-es követelésnél.
Politikusok, sajtóhiénák, kékharisnyás cácák sopánkodnak azon, hogy a magyarok meg akarják sérteni a „szent egyetemi autonómiát”. Azt elfelejtik hozzátenni, hogy a lopott holmi mindössze egy részét, töredékét kérjük vissza, mert ezt az orvosegyetemet a valamikori román hatalom a magyar orvosképzésért hagyta jóvá, magyar orvosok, tudósok szervezték meg, éltették úgy, hogy egyetlen romániai felsőoktatási intézmény volt, aminek okleveleit Nyugaton is elfogadták. De hol van már a tavalyi hó!?
A cél szentesíti az eszközt. A hazudozás és a tolvajkodás a felelős politizálást. El egészen odáig, hogy még az Európai Uniót is belekeverik az egész szennyes moslékkeverésükbe, állítván, hogy annak „egyik direktívája” kötelezi a román orvosokat, hogy a pácienseikkel az állam hivatalos nyelvén értekezzenek. Hogy oda ne rohanjunk! Itt lassan már jajgatni is csak a hivatalos nyelven lesz megengedett és tanácsos, akkor is, ha orvos és beteg egyaránt magyar. Gyomorforgató, gusztustalan propaganda folyik, ömlik, zuhog mindenünnen, s ebbe belekeveredni…?!
Magyari Lajos
Székely Hírmondó
Erdély.ma,

Etnikai szeparatizmussal vádolják Victor Pontát a MOGYE kapcsán
Etnikai szeparatizmussal vádolja Victor Ponta miniszterelnököt a Demokrata-liberális Párt és a Népi Mozgalom Párt Maros megyei szervezete.
Mindkét alakulat vezetősége úgy véli: a politikumnak nem lenne szabad beleavatkoznia a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyeibe, amely szerintük kizárólag a tanintézmény vezetőségének hatáskörébe tartozik. A Népi Mozgalom Párt Maros megyei szervezetének elnöke, Petru Basa azt mondta: ő személyesen nem ellenzi a magyar kar létrejöttét viszont elvárja Victor Pontától, hogy személyesen magyarázza el a marosvásárhelyieknek a magyar karok létrehozásának szükségességét.
Dorin Florea, a Demokrata-liberális párt Maros megyei szervezetének elnöke, Marosvásárhely polgármestere mai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az oktatás minősége sínylené meg a karok szétválasztását. Szerinte ez maga után vonná a diákok Kolozsvárra való átvándorlását és ez pedig a marosvásárhelyi elitképzés megszűnéséhez vezetne.
A hónap folyamán tárgyal a magyar főtanszékek létrehozásáról a MOGYE szenátusa – tudta meg az Erdély fm.
Szilágyi Tibor, az egyetem rektorhelyettese azt mondta a rádiónak, hogy az RMDSZ kormányra lépésétől függetlenül, most vált aktuálissá ez a tárgyalás. Úgy nyilatkozott, a megbeszélés eredményét nem tudja megjósolni, de reméli, pozitív hatása lesz erre annak, hogy a magyar főtanszékek létrehozását támogatja a kormánykoalíció.
marosvasarhelyiradio.ro / Erdély.fm
Erdély.ma,

Korodi: dolgozunk az autonómián – Ponta: a jelképekről sem tárgyaltunk
Belép a kormányba az RMDSZ. Két miniszteri tárcát kap, az egyiket, a kulturális minisztériumét a párt elnöke, Kelemen Hunor, a környezetvédelmi minisztériumét pedig Korodi Attila.
Victor Ponta miniszterelnök szerint az egyeztetéseken nem esett szó a székely jelképek használatáról, sem a marosvásárhelyi magyar orvosképzésről, sem a régiók kialakításáról.
A Magyar Hírlap Korodi Attilával készített interjút.
– Nagy szükség volt arra, hogy belépjenek Victor Ponta kormányába? – Nehéz politikai döntés volt ez, miközben nincsenek jó opcióink, de fontos, hogy az erdélyi magyarokat helyzetbe hozzuk az egyre durvább közigazgatási döntéseket hozó Romániában.
– Milyen helyzetbe szeretnék hozni a magyarokat?
– Készül egy megállapodás, amit hamarosan aláírnak a kormányt támogató pártok. Annyit elmondhatok: kormányzati helyzetből más eszközökkel tudjuk érvényesíteni az erdélyi magyarok érdekvédelmét, mint ellenzékből, valamint garantálni lehet azt is, hogy kialakuljon végre a normalitás a román–magyar együttélésben. A magyar kártyát ugyanis a román politikusok gyakran szeretik előhúzni.
– Éppen ezért nem tartanak attól, hogy most is csak azért húzták elő, mert a saját céljaikra akarják felhasználni az önök szavazatait?
– Nem láttam még olyan román pártot, amely szerelemből egyezkedett volna velünk. Nekünk az a feladatunk, hogy eleget tegyünk azoknak az elvárásoknak, amelyeket az erdélyi magyarság nyolcvankét százaléka támaszt velünk szemben. Ez pedig azt jelenti, hogy mindig ott kell lennünk a döntési helyzetekben.
– Feltételül szabták-e az autonómia elérését a kormány támogatásához?
– Van egy nagyon részletes kormányprogram, ami kitér sok mindenre. Így például a kulturális autonómia és a regionális autonómia kérdésére. Az önrendelkezés elérésének van egy politikai és egy társadalmi folyamata, és annak építményét téglánként kell összerakni. Az autonómiatörvényt beterjesztjük a parlamentben.
– Melyek az első miniszteri tervei?
– Normálisan ki kell merítenünk a 2015-ben lezáruló európai uniós finanszírozási keretet, mivel nagyon sok erdélyi beruházás stagnál. Újra el kell érnünk, hogy az általam vezetett tárca visszanyerje azt a súlyát, amit 2012-ben kezdett elveszíteni.
– Mi lesz a verespataki bányaberuházás sorsa? – Egyértelmű az álláspontom. – Vagyis? – A román állam döntéshozóinak kőkeményen újra kell gondolniuk ezt a történetet. A Magyar Hírlap és a Kossuth Rádió nyomán
Erdély.ma,

Székelyföld továbbra sem létezik?
Jó nagy a harmadik Ponta-kormány, közel harminc teljes rangú vagy tárca nélküli miniszteréből kettő jutott az RMDSZ-nek is, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesként és a művelődési tárca vezetőjeként, Korodi Attila pedig környezetvédelmi miniszterként foglal majd helyet a hatalom asztalánál.
Hogy jó vagy rossz nekünk ez a kormányzás, az már hét végén az SZKT szintjén eldöntetett: az önkormányzati képviselők tudni vélték, hogy a magyar közösség közel kilencven százaléka támogatja a kormányba lépést, tehát nemcsak ajánlatos, de létfontosságú elfogadniuk Victor Ponta felkérését. A kormányfő meg nyilvánosan elismerte, hogy a roppant bonyolulttá vált külpolitikai helyzetben, amikor az ország keleti határánál etnikai felhangokkal is megtűzdelt háborús hangulat terjed, jobb, ha így tartják féken a hatalmon kívülre szorult RMDSZ radikalizálódását. Különben a megelőző napokban mind a miniszterelnök, mind helyettese, Liviu Dragnea meglehetősen mogorván tagadta, hogy egyetem- vagy székelyzászló-ügyben például engedményeket kívánnának tenni az RMDSZ-nek, de ezt, úgy látszik, meg sem hallották a hatalom szekerére felkapaszkodni vágyók. Mint kiderült, Kelemenék optimizmusának forrása, hogy a 2012. december 21-én elfogadott kormányprogram kisebbségi fejezetét a Szociál-Liberális Szövetség felkérésre maguk készítették, s most állítják: abban alapjaiban minden benne foglaltatik, ami a magyarság további boldogulásához szükséges.
Bár a román közbeszéd irányítói állítják, az RDMSZ az égadta világon mindent elért az elmúlt két évtized alatt, a valóság, hogy magyarkérdésben mindig fukar marokkal mértek, s amit eredményként élünk meg, azt az uniós csatlakozás okán mindenképpen kénytelenek voltak biztosítani. Különben kis lekenyerezésekkel, jog-morzsákkal tartották magukhoz láncolva a szövetséget, s most Kelemen Hunorék elismerik-forma, hogy a meglévő, de törékeny, a szórványban alig gyakorolható nyelvi jogokon és az oktatásügyben elért halovány eredményeken kívül a magyarság majd minden lényeges követelését a harmadiknak nevezett Ponta-kormánynak kellene biztosítania. Kivéve, persze, az autonómiát, mert arról hallgatnak, mint Béla a fűben... És a kormányzás hátralévő éveiben fognak megoldást találni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának létrehozására vagy a székely zászlók körüli pitiáner elutasítások orvoslására. Székelyföld, természetesen, addig sem létezik. A hatalmasnak tűnő apparátusban, hisz az égadta világon senki nem árulta el, hány államtitkára van a kormánynak, 14-et sikerült megszereznie az RMDSZ-nek, így feltörekvő fiataljai újra kenyérbe esnek. A két miniszter és ez a tucatnyinál kettővel több államtitkár elmondhatja majd unokáinak, milyen jó volt nekik 2014-ben magyarnak lenni Romániában. Hiszen csak kormányátalakítás történt, nem struktúraváltás, jelentik ki büszkén. Aki ebből sem ért, boldogan lelkesedjék tovább.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Belföldi hírek
Tőkés bírálja, Mesterházy üdvözli
Kormányra lépésével az RMDSZ legitimálja a magyarellenességet, a korrupciót, a demokráciaellenes fejleményeket – fejtette ki a tegnapi belpolitikai történések kapcsán Tőkés László. Az európai parlamenti képviselő a Duna TV Közbeszéd című műsorában a román kabinetet Magyarország volt kormányaihoz, a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kabinetekhez hasonlította.
A baloldali összefogás pártjai üdvözlik és támogatják az RMDSZ szerepvállalását a harmadik Ponta-kormányban az ország stabilitásának és kormányozhatóságának, illetve a kisebbségi jogok hosszú távú biztosításának érdekében. Mesterházy Attila, az Összefogás miniszterelnök-jelöltje, az MSZP elnöke tegnapi közleményében úgy fogalmaz, bízik benne, mielőbb megoldódnak az elmúlt időszak kisebbségi problémái. Reményét fejezte ki, hogy a romániai magyarság nyelvi, oktatási és kulturális jogai hosszú távon biztosítva lesznek és megfelelnek majd az európai kisebbségvédelmi gyakorlatnak. Nem támogatják az új kabinetet
Puiu Hașotti és George Scutaru, a Nemzeti Liberális Párt frakcióinak vezetői tegnap bejelentették, a liberális honatyák a harmadik Ponta-kormány ellen szavaznak. Hașotti rámutatott, a liberális szenátorok és képviselők a két frakció együttes ülésén úgy döntöttek, nemmel szavaznak a Victor Ponta által jelölt új tárcavezetők bizottságokban történő meghallgatásán. Hasonlóan járnak el a parlament plénumában is, amikor a kormány a parlament bizalmát kéri „a jelenlegi új többség által diktált rendkívül gyors eljárás alapján” – fejtette ki.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Hírsaláta
HOGY NE LEGYÜNK GYARMAT. Több mint tízezren írták már alá azt a kormánynak címzett internetes petíciót, amelynek kezdeményezői Erdély önrendelkezését kérik. A petíciót az Autonomy for Transylvania Facebook-oldal köré szerveződő mozgalom indítványozta, céljuk, hogy legalább 15 ezer aláírást gyűjtsenek össze.
A petíció regionális kormány és parlament megalakítását is javasolja. A szöveg szerint a mindenkori román kormány gyarmatként kezeli Erdélyt, a régióban összegyűjtött adók jogtalanul Moldvát és Olténiát gazdagítják. Az Autonomy for Transylvania oldal elindítója, Fancsali Ernő korábban úgy nyilatkozott, azért kezdeményezte a petíciót, mert a románokat is be akarta vonni az autonómiaküzdelembe. Fancsali azt állítja, Erdélyben sok olyan román él, aki Románia föderalizálását, Erdély területi-adminisztratív autonómiáját tartja kívánatosnak. (Krónika) HARAGSZIK PELICAN. A Konzervatív Párt egyik szenátora, bizonyos Dumitru Pelican igen kikelt a szocdemek azon döntése ellen, mely szerint együtt kormányoznak az RMDSZ-szel, és nekirontott Kelemen Hunornak, akit a legnagyobb magyar szélsőségesnek, irredentának és zsarolónak tart. Szerinte okosabb lenne, ha előrehozott választásokat írna ki a kormány, mint hogy Románia vezetésébe bevonja az örökös öt százalékkal rendelkező magyarokat, engedve az RMDSZ zsarolásának. (Antena 3)
EGYBEN FIZETTE, RÉSZLETEKBEN KAPJA VISSZA. Öt év alatt fizeti vissza az állam a regisztrációs illetéket azoknak, akik 2013. január 1. és március 14. között íratták forgalomba gépkocsijukat – írja a Mediafax. Az Európai Közösségek Bírósága a 2012-ben elfogadott, gépjárművekre kivetett regisztrációs adót nemrég diszkriminatívnak nyilvánította, ezért kell a pénzt visszajuttatni a befizetőknek. A regisztrációs adó csak két hónapig volt érvényben, 2013 márciusában helyettesítették az úgynevezett környezetvédelmi bélyegilletékkel.
HÁTSÓ SZÁNDÉK? Traian Băsescu államfő meggyőződése, hogy Victor Ponta az összeférhetetlenségi jogszabályokban szereplő büntetések enyhítése érdekében szövetkezik az RMDSZ-szel. Szerinte az RMDSZ-ben is van korrupció, tartanak az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségtől és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálytól, s el szeretnék érni, hogy az összeférhetetlenségek esetében csak adminisztratív büntetést írjon elő a törvény. Băsescu kijelentette, amennyiben a parlament kilúgozná a törvényt, nem fogja aláírni, mi több, megtámadja az alkotmánybíróságon. (Agerpres)

Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Új, négypárti koalíció alakult a kisebbségek támogatásával
Kelemen Hunor és Korodi Attila is tagja lesz a III. Ponta-kabinetnek
A kormányba lépett az RMDSZ, amelynek Szövetségi Állandó Tanácsa tegnap Bukarestben úgy döntött, a szövetség vállalja a közös kormányzást, miután olyan feltételeket sikerült kialkudni, amelyek az RMDSZ szerint megfelelőek.
Az RMDSZ elnöke egy kormányba lépési megállapodást írt alá Victor Ponta miniszterelnökkel, emellett egy négypárti politikai egyezség is született, amely kitér egyebek mellett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának, valamint a székely zászló használatának kérdésére is. A dokumentum az észak-erdélyi autópálya folytatását is tartalmazza, különös hangsúlyt fektetve az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakasz megépítésére. Az új kormányban miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri posztot fog betölteni Kelemen Hunor, Korodi Attila a környezetvédelmi tárcát irányítja. A parlament várhatóan ma szavaz az új kabinet hivatalba iktatásáról.
Szabadság (Kolozsvár),

Gyorshírek
Szerepel a protokollumban a nemzeti szimbólumok szabad használatának joga
A kormányra lépést rögzítő protokollum számos, a romániai magyar érdekérvényesítés szempontjából fontos elemet rögzít: a nemzeti szimbólumok szabad használatának jogát, a kisebbségi törvény elfogadását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanszékei helyzetének megoldását a román és a magyar oktatók által 2012-ben elfogadott megegyezés alapján, az Európai Kisebbségi Nyelvek Chartája alkalmazását célzó törvények elfogadását, vagy az egyházaktól elkobzott vagyon visszaszolgáltatási folyamatának felgyorsítását.
A protokollum rögzíti ugyanakkor a decentralizáció folytatását, vagyis az önkormányzatok hatáskörének bővítését, arányos és kiszámítható választási törvény elfogadását, valamint az Észak-erdélyi autópálya építésének folytatását – olvasható az RMDSZ-tájékoztatóban.
Szabadság (Kolozsvár),

Program
Eddigi, 1996-ban kezdődött kormányzati szerepvállalása közül a mostaninak vágott neki a legellentmondásosabb körülmények közepette az RMDSZ.
A legtöbb kérdőjel a hétfőn szentesített új koalíció programja körül éktelenkedik, hiszen Victor Ponta sorrendben harmadik, immár a magyarok által erősített kormánya gyakorlatilag a liberálisok távozásával megszűnt Szociálliberális Unió (USL) stratégiájának folytatására esküdött fel.
Ami leginkább azt juttatja eszünkbe, mint amikor az elvált férj volt felesége menyasszonyi ruhájába öltözteti, és úgy vezeti oltár elé új asszonyát. Sportnyelven szólva necces, hogy az RMDSZ annak az USL-programnak a végrehajtására esküdött fel, amely arra épül, miként kell újjáépíteni Romániát a hozzá nem értőnek, korruptnak, tolvajnak titulált jobboldal országlása után – amiből ugye a magyar alakulat alaposan kivette a részét.
De hát tudjuk, hogy ezt a kényszerhelyzetet Traian Băsescu kirohanása eredményezte, aki bejelentette: mivel az RMDSZ hatalomra lépésével nemcsak a kormány szerkezete, hanem programja is megváltozik, az alaptörvény szerint Pontának új kormányalakítási megbízást kell kérnie tőle, ellenkező esetben a taláros testülethez fordul.
Ezt próbálják most kivédeni az új koalíció vezetői azzal, hogy nem írtak közös kormányprogramot, attól tartanak ugyanis, hogy a szeszélyes döntéseiről elhíresült alkotmánybíróság az elnöknek ad igazat, ez esetben példa nélküli alkotmányos válság köszöntene az országra. Băsescunak az RMDSZ követeléseivel szembeni berzenkedése is hiteltelen, hiszen amíg az általa preferált pártok kormányoztak az RMDSZ-szel, nem ellenezte a kulturális autonómiát szavatoló kisebbségi törvényt. Amely, ne feledjük, eredetileg a jobbközép D.A. Szövetség programja alapján kormányzó Tăriceanu-kabinet napirendjén szerepelt, csak aztán eltűnt a parlament süllyesztőjében.
Végeredményben mellékes, milyen program mentén működik az RMDSZ alkotta új koalíció, úgyis az a lényeg, mi valósul meg belőle. Reméljük, hogy a magyar közösség számára lényeges vállalások nem fognak a Ponta–Antonescu-duó hangzatos, koalíciós programban rögzített választási ígéreteinek – alkotmánymódosítás, régióátalakítás stb. – sorsára jutni.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

A koalíciós tárgyalások során fölmerült viták ellenére az RMDSZ részvételével alakul meg az új bukaresti kormány, miután a szövetség hétfő délután elfogadta a Szociáldemokrata Párt (PSD) koalíciós feltételeit.
Az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kap a koalícióban, emellett a szövetségé a művelődési és a környezetvédelmi tárca. Előbbit miniszterelnök-helyettesi minőségben Kelemen Hunor elnök, utóbbit Korodi Attila irányítja majd.
Mint ismert, mindkét tárca volt már RMDSZ-es irányítás alatt, és mindkét miniszter vezette már a szóban forgó minisztériumot. A koalíciós egyeztetések során nézeteltérések merültek fel a PSD és az RMDSZ között, mivel a szövetség nagy tétben próbált játszani, és a felajánlott kormányfő-helyettesi, művelődési és távközlési tárca mellett az egészségügyi minisztériumot is szerette volna magának. A PSD azonban ragaszkodott az egészségügyi minisztériumhoz, így a szövetség végül beérte két tárcával.
A kormányban, amelyet az RMDSZ mellett három párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta Szociáldemokrata Unió (USD) – képez, a miniszterelnök továbbra is Victor Ponta PSD-elnök marad, és mind a négy részt vevő alakulat kap egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget. (A helyzet pikantériája, hogy a Központi Választási Iroda épp hétfőn utasította el az USD megnevezést, mert az túlságosan hasonlít a liberálisok kilépése nyomán felbomlott USL koalíció nevének rövidítéséhez.)
A stabilitást biztosítaná az RMDSZ
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt követően, hogy az RMDSZ vezetése megszavazta a kormányra lépést, elmondta: a PSD ajánlatait kielemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az országnak stabil kormányra van szüksége, közreműködésük pedig ebben rendkívül fontos, tekintve a hazai és külföldi helyzetet.
Közölte, elfogadták, hogy a 2012-es kormányprogramot vigyék tovább, a mostani megállapodás ennek egyik fejezetéhez sem tesz hozzá semmit.
Kifejtette, nagyon jó eredménynek tartja a koalíciós alku eredményét, amely révén a miniszteri tisztségek mellett tizennégy államtitkári posztot is kapnak.
Azt is elmondta, hogy a székely zászlót kitűző polgármesterek elleni perekről nem esett szó a koalíciós alku során, mivel igazságszolgáltatási ügyről van szó.
Úgy vélte, az RMDSZ egyensúlyt hoz a kormányba, és kormányon tudja hatékonyan képviselni a romániai magyarok érdekeit.
Kelemen Hunor délután fél négykor koalíciós megállapodást írt alá Victor Pontával, majd az USD tagpártjainak elnökeivel is aláírtak egy dokumentumot, amelyben a szövetség igényeit rögzítették. Victor Ponta kormányfő a nap folyamán együttműködési megállapodást írt alá a nemzeti kisebbségek frakciójával is.
A kisebbségek nem kapnak kormánytisztséget, Varujan Pambuccian frakcióvezető ugyanakkor jelezte: az RMDSZ-szel együtt jelenlegi formájában támogatják a parlamentben évek óta megrekedt kisebbségi törvény elfogadását. Ponta korábban a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) vezetőivel is tárgyalt, ennek nyomán az ellenzéki párt támogatásáról biztosította a kormányt.
A kormányfő hétfő délután ismertette a kormány tervezett névsorát, a parlament várhatóan kedd délután szavaz bizalmat a harmadik Ponta-kabinetnek.
Băsescu: Ponta mondjon le!
A kormány beiktatását ugyanakkor hátráltathatja Traian Băsescu államfő ellenkezése, aki közölte: álláspontja szerint Victor Ponta mandátuma az előző koalíció, a Szociáldemokrata Unió (USL) nyomán megszűnt. Az elnök vasárnap késő este a B1 televíziós csatornának nyilatkozva leszögezte: kitart azon álláspontja mellett, hogy Ponta nem állhat egyszerűen bizalmi szavazást kérve a parlament elé az RMDSZ-szel, mivel az eredeti kormányprogram a Szociálliberális Unióé (USL) volt, ami azonban a PNL kilépésével megszűnt, ezért a kormányfőnek vissza kellene adnia mandátumát.
Mint arról beszámoltunk, az elnök vasárnap reggel azt mondta: ebben a helyzetben új kormányról és kormányprogramról van szó, ezért a kormányfőnek ismét kormányalakítási megbízatást kell kérnie tőle. Leszögezte ugyanakkor, hogy soha többé nem kéri fel Pontát a kormányalakításra, mivel velejéig korruptnak tartja. Azt is közölte, hogy ha a parlament megszavazza az új kormányt, alkotmánybíróságon támadja meg a szavazás eredményét.
Az államfő magyarellenes kirohanása
Az államfő emellett magyarellenes kirohanásra ragadtatta magát, miközben bíráló hangnemben szólt a PSD és az RMDSZ esetleges koalíciójáról. Közölte, attól tart, hogy újabb titkos megállapodás született az RMDSZ és Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök között. Hozzátette: a kormányfő szakértőnek tűnik ebben a műfajban, hiszen mint később kiderült, már a 2012-es parlamenti választások előtt is született egy – végül be nem tartott – titkos megállapodás közte és a szövetség között arról, hogy az RMDSZ-t is bevonják a kormányba.
Kitért arra is, hogy a napokban derült ki: a kormányból múlt héten kilépett Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) között is titkos megállapodás volt arról, hogy amennyiben a PNL-s szenátusi elnököt, Crin Antonescut államfővé választják, a felsőház elnöki tisztségét a konzervatívok kapják meg.
Az államfő elfogadhatatlannak nevezte a szerinte a koalíciós megállapodásba bevezetni kívánt magyar követeléseket az anyanyelv egészségügyi intézményekben való használatáról és „az olyan jelképekről, amelyeknek semmi közük a román államhoz."
„Nem gyűlölheti valaki annyira az államot, hogy ne akarja kitűzni annak jelképeit a közintézményekre, egy városházára. A megvető magatartás minden határt túllép, ami még elfogadható egy civilizált államban. Felkérném azokat, akik nem hajlandóak a román állam jelképeit tisztelni, az RMDSZ-t, hogy menjenek el Franciaországba, tegyenek egy próbát, és nézzék meg, ott hány percen belül tartóztatnák le őket. Vegyék le a zászlót a párizsi városházáról. Tűrhetetlen túlzásokba estek" – hangoztatta az államfő.
Hozzátette: attól tart, hogy a kormánytöbbség biztosítása érdekében Ponta beadja a derekát, és mindenféle titkos egyezmények születnek. Megjegyezte: azt üzeni az RMDSZ-nek, hogy „az ország törvényei a kisebbségekre is vonatkoznak". Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke ugyanakkor úgy nyilatkozott: a PSD-vel aláírandó megállapodás „nem lesz titkos".
Kulturális jogok, kisebbségi törvény és autópálya Az USD és az RMDSZ közötti politikai megállapodás rögzíti, hogy az RMDSZ milyen feltételek teljesülése esetén támogatja a kormányt. A szövetség feltételül szabta, hogy csak közös megegyezéssel módosítható az alkotmány, az ország közigazgatási átszervezését pedig a különböző vidékek hagyományainak, kultúrájának és történelmének figyelembevételével hajtják végre. Külön jogszabályban rögzítik a kisebbségek kulturális jogait, és megyei, illetve helyi szinten arányosan biztosítják a kisebbségek részvételét a közintézmények működtetésében. Az RMDSZ azt is kikötötte, hogy hozzák létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) önálló magyar oktatási vonalát. Emellett az USD vállalja, hogy minden olyan kérdésben egyeztet az RMDSZ-szel, amely a magyar közösség kulturális, nyelvi vagy oktatási identitásához kapcsolódik. Az oktatási törvényt is csak közös beleegyezéssel módosítják, az USD pedig támogatja a kisebbségek szerzett jogainak tiszteletben tartását. A kormány lépéseket tesz a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálása és a kisebbségi törvény elfogadása érdekében, és felgyorsítják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Emellett megállapodtak a közigazgatási decentralizációs folyamat folytatásában is. A kormánypártok a megállapodás szerint együttműködnek egy olyan törvény kidolgozásában, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára a település vagy a megye zászlajának használatát, és az észak-erdélyi autópálya építésének folytatásában is megállapodtak.
Krónika (Kolozsvár),

„Tipikus sikkasztás” – Az EMNP a váradi Ady-központ elcseréléséről
Tipikus sikkasztási és pénzmosási ügynek tartja a hírhedt nagyváradi Ady-központ esetét Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke, aki Zatykó Gyula régióelnök és Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megyei vezetőjének társaságában hétfői sajtótájékoztatóján idézte fel a magyarországi támogatásból félig felépített, majd múlt héten a Léda-házra elcserélt ingatlan körüli eseményeket.
Az anyaországi baloldali kormányzás idején az RMDSZ-vezetők által alapított Mecénás Alapítványnak 2002-ben irányították át azt a több mint 1 millió eurónak megfelelő 320 millió forintos állami támogatást, amelyet korábban Tőkés László püspöksége idején a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyert el pályázat útján egy érmindszenti kulturális központ kivitelezéséhez.
„Ahelyett, hogy egy hátrányos helyzetű településen építettek volna központot, az RMDSZ-es alapítvány Váradon kezdett el építkezni. Ami elkészült, az egy borzadvány, amelyről be is bizonyosodott, hogy csupán 300 ezer eurót ér. Kérdezzük hát, hogy mi történt a többi pénzzel?” – fogalmazott Török.
Mint Csomortányi is emlékeztetett, az RMDSZ-es alapítvány továbbra sem számolt el a közvélemény felé a kiadásokkal, s ők a magyar állami archívumban sem találtak kimutatást a finanszírozás tételes felhasználásáról. „Így tűnnek el a közpénzek az RMDSZ kezei között. Ha az RMDSZ ugyanígy kezeli a román államtól, a kisebbség számára kapott 18 millió lejes támogatást is, akkor mi lesz azzal a pénzzel?” – tette fel a kérdést a politikus.
Noha korábban szó esett az ügy kivizsgálásáról, a fejleményekről nem érkeztek hírek. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezetője és egyben az alapítvány igazgatója viszont portálunknak korábban leszögezte: a kapott támogatással hiánytalanul elszámoltak. Az önkormányzatnak, mint ismert, az uniós támogatásból tervezett élményfürdő felépítéséhez volt szükséges a korábban haszonkölcsön-szerződés alapján, ingyen koncesszióba adott telek visszaszerzése.
Zatykó rámutatott arra, azt nem tartja rossznak, hogy a Léda-ház tulajdonjogára cserélték az Ady-központot, de tart attól, hogy az új ingatlant nem a magyar közösség javára fogják használni, és pár év múlva már eladásra fogják kínálni. Szerinte az RMDSZ kft.-ként működik, „nem a közösségi érdekeket, hanem az üzleti érdekeket tartja szem előtt”.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Az anyanyelven tanulás fontosságát hangsúlyozza az RMPSZ
Az anyanyelvű oktatás fontosságára hívja fel a szülők és pedagógusok figyelmét a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), arra kérve őket, hogy segítsék a jövő tanévre vonatkozó beiskolázási terv megvalósítását.
A szakmai szervezet pontokba szedve ismerteti az anyanyelven való tanulás előnyeit, az iskolai ismeretszerzés mellett a közösséghez való tartozás fontosságát is kiemelve. Rámutat, az anyanyelven való olvasás, írás minden egyéb iskolai tanulás alapját képezi, ráadásul anyanyelven gyorsabban, hatékonyabban tanulunk, akár más nyelveket is. Ugyanakkor az anyanyelvi oktatás által kapcsolódik be az egyén a magyar kultúrába, érti meg szülei, nagyszülei életfelfogását, ezáltal lesz része a magyar közösségnek, teszi hozzá az RMPSZ.
„Mert hisszük, tudjuk, tapasztaljuk, hogy nem kerül hátrányos helyzetbe, nem fog kevésbé érvényesülni az, aki mindvégig magyarul tanult az iskolában. Az egyre bővülő magyar egyetemi hálózat, főiskolai képzés is (Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem) sokféle lehetőséget biztosít a továbbtanuláshoz” – hívja fel a figyelmet a szervezet hangsúlyozva, hogy Romániában törvény szavatolja az anyanyelven használatát.
Arra is kitérnek, hogy a magyar nyelven való tanulást a magyar állam is támogatja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt által kiírt „Szülőföldön magyarul” pályázat révén. Mint írják, a szervezet közreműködésével tavaly 157 ezer óvodás, általános és középiskolás tanuló részesült egyszeri oktatási-nevelési és taneszköz támogatásban.
„Oktatási intézményeinket, legyenek azok szórványban vagy tömbvidéken, kisebb vagy nagyobb településen, falun vagy városon, csak úgy tarthatjuk meg, ha megtelnek élettel, azaz lesznek diákjaik, s őket oktató, nevelő tanítóik és tanáraik. Külön felhívjuk a figyelmüket arra, hogy nem csak az elméleti középiskoláinkban, hanem a szakoktatásban is értékes, hasznos tudásra és képességekre tesznek szert a tanulók” – hangsúlyozza a szakmai szervezet, üdvözölve az RMDSZ Minden magyar gyermek számít néven futó beiskolázási kampányát, és arra kérve a szülőket, pedagógusokat, hogy ők is támogassák ezt.
Krónika (Kolozsvár),

Új kiadvánnyal népszerűsítik a Székelyföldet
Új turisztikai katalógussal népszerűsítik az idegenforgalmi szakvásárokon a Székelyföldet. Első alkalommal Magyarország legnagyobb turisztikai seregszemléjén, a most hétvégén Budapesten megtartott Utazás kiállításon használták.
A Kovászna Megyei Tanács keretein belül működő Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület háromezer példányban jelentette meg a magyar, román és angol nyelvű információkat tartalmazó 48 oldalas színes kiadványt.
„Időről időre újítani kell, hiszen elavulnak az információk, új létesítmények jöttek létre, ezért pályáztunk a Bethlen Gábor Alapnál, hogy felfrissítsük a korábbi katalógust. Az ingyenesen terjesztett kiadvány a Tourinfo irodák elérhetőségei mellett székelyföldi eseménynaptárt is tartalmaz, a közepén pedig A3-as méretű Székelyföld térképet” – számolt be a kiadványról Albert Zoltán, az egyesület munkatársa.
Mint ecsetelte, lépésről lépésre ismerhetjük meg a katalógusból az egész Székelyföldet: Háromszékkel kezdődik, majd Erdővidéken, Csíkszéken, Gyergyószéken, Udvarhelyszéken keresztül egész Marosszékig találunk leírást a kulturális és természeti kincsekről, idegenforgalmi érdekességekről.
A Székelyföld katalógus megjelentetését 900 ezer forinttal támogatta a Bethlen Gábor Alap, ez a költségek hetven százalékára volt elegendő. Az ingyenes kiadványt turisztikai vásárokon, rendezvényeken terjesztik, de megtalálható lesz majd a székelyföldi Tourinfo irodákban is.
Gy. Turoczki Emese
Krónika (Kolozsvár),

Jól halad a Sapientia bentlakásának építése Koronkán
Jól haladnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) bentlakásának építésével Koronkán, a rektor szerint az új tanév elején már használni lehet az új diákotthont.
Októberben kezdték meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) bentlakásának építését Marosvásárhelyen, s már a harmadik szintjét is felhúzták a leendő diákotthonnak. Dávid László, a felsőoktatási intézmény rektora közölte: az enyhe télnek is köszönhető, hogy jó ütemben halad az építkezés, másrészt azért is igyekeznek, mert a következő tanév kezdetén mindenképpen át szeretnék adni az épületet.
„Most a harmadik szintet építik, az átadás végső határideje szeptember. Ehhez kell igazítani mindent, hiszen ha októberben vagy novemberben adnánk át, már mindenki keresne albérletet. Mi pedig abban szeretnénk segíteni, hogy évkezdésre tudjuk felajánlani a lakhelyet” – magyarázta Dávid László. Az építmény mintegy 6-7 ezer négyzetméteren terül el, és majdnem ugyanakkora lesz, mint a főépület.
A 240 férőhelyes bentlakás tervén annyit változtattak, hogy költséghatékonyság miatt csak háromágyas szobák lesznek, nem lesznek kétágyasak is. Ezen a héten már elkezdik a belső munkálatokat is: a csövek beszerelését, a villanyszerelést. „Nekifogunk idén a diákétkezde építésének is, a kuratórium ugyanis erről is döntött, de az nem készül el szeptemberre” – mondja Dávid.
A második szakaszban felhúzott épületrész étkezdének, konferenciateremnek, tantermeknek és kápolnának is helyet ad majd. A rektor nagyon elégedett a munkálatokkal. Mint mondja, jó székely emberek dolgoznak ott, akik „fél nyolckor, amikor jönnek a tanárok, már el is fáradtak egyszer a munkában”.
Az EMTE marosvásárhelyi kara 2010 októberében látta vendégül Schmitt Pált, Magyarország akkori köztársasági elnökét, aki letette a diákotthon alapkövét. Hosszú ideig azonban nem sok előrelépés történt az ügyben, ugyanis nem állt az egyetem rendelkezésére a kivitelezéshez szükséges pénzösszeg.
A 2012-es év végén azonban a magyar kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetői Marosvásárhelyen elvi megállapodást írtak alá az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséről.
Az egyezmény értelmében a magyar kormány 2014 végéig négymilliárd forintot bocsát az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények rendelkezésére, hogy az összegből az elmaradt fejlesztéseket végre tudják hajtani. Ebből a pénzből épül a koronkai campus bentlakása is.
Szász Cs. Emese
Krónika (Kolozsvár),

A második Ponta-kormány elfelejtett ígéretei
A 2012. decemberében beiktatott, második Ponta-kormány édeskeveset valósított meg a választóknak tett ígéretekből. Igaz, ehhez a liberálisok és a szociáldemokraták közötti nézeteltérések is hozzájárultak, amelyek végül a Szociál-Liberális Szövetség (USL) felbomlásához vezettek.
Sikertelenség a pénzügyekben
Az USL ígérete szerint az elkövetkező években fokozatosan csökkenteni kellett volna a vállalkozók által fizetendő szociális hozzájárulás összegét. Az összesen öt százalékos csökkentéséről a kormány tárgyalt az üzletemberek képviselőivel, a Nemzetközi Valutaalappal, ám az intézkedésből végül is nem lett semmi. Ennek nehéz is lett volna a jelenlegi gazdasági helyzetben érvényt szerezni, hiszen az egy százalékos csökkentés is egy milliárd lejjel rövidítette volna meg a költségvetési bevételeket.
A hozzáadott értékadó 19 százalékosra történő csökkente is üres ígéret maradt, holott az intézkedést az akkori pénzügyminiszter, Daniel Chiţoiu bejelentette. Illetve annyi mégis történt, hogy a hozzáadott értékadót csökkentették bizonyos péktermékek esetében – a hús- és húskészítményeknél azonban a gazdaságra gyakorolt hatások elemzésén még nem jutottak túl.
A kormányprogramban ott szerepelt a CEC Bank és az Eximbank helyzetének megszilárdítása, tevékenységi körük pontosabb szabályozásával. Ennek megfelelően az Eximbank a kivitelnél és az ipari tevékenységben, a CEC Bank a kis- és középvállalatoknak, a mezőgazdaságnak és a független vállalkozóknak nyújtana támogatást. Az ígéret viszont kipipálatlan maradt.
Victor Ponta egyelőre a Traian Băsescu nagyobbik lányának kölcsönt adó CEC Bank elnökének leváltásával, a kormányhoz közelálló szakemberrel történő helyettesítésével foglalkozik. Egyelőre azonban Radu Gheţeát mind a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isărescu, mind pedig – természetesen – Traian Basescu államfő is támogatja.
Elmaradt a falufejlesztés – maradt a bürokrácia
A román falu korszerűsítése a Szociál-Liberális Szövetségnek olyan programpontja volt, amelyet valamennyi kormány célul tűzött ki, és amelynek egyetlen kabinet sem tett eleget. Victor Pontáék a még elektromos szolgáltatás nélküli falvak, azaz több mint 2200 helység villamosítását tűzték célul 2012 és 2016 között, amelyre több mint egymilliárd lejt, azaz 231 millió eurót fordítottak volna, ebből 90 százalékot az állami költségvetésből, 10 százalékot a helyi hatóságok alapjaiból fedeztek volna. Az akciót az ipari övezetek tartós fejlesztésével foglalkozó román ügynökségnek kellett volna végrehajtania.
2003-ban mindez még 150 millió dollárba került volna, a kormány 2007. határozata értelmében pedig 150 millió euró is elegendő lett volna mindehhez. A szociál-liberális kormány nem tartotta be azt a vállalását sem, hogy begyűjtő, osztályozó és tároló központokat létesít a mezőgazdasági termények számára. Erre a kabinet nem is dolgozott ki semmiféle stratégiát, így a nagy bevásárlóközpont-láncolatok importból szerzik be mindezt, a helyi termelők pedig képtelen lépést tartani az igényekkel.
Nem lett semmi abból az országosnak hirdetett programból sem, amelynek értelmében zöldség- és gyümölcsfeldolgozó mikrovállalatokat létesítenek a helyi termelők terményeinek feldolgozása érdekében. A kormánynak nem sikerült leszorítania a minden szintet elárasztó bürokráciát, és túlhajtott adózást sem, jóllehet ígéretet tett bizonyos illetékek megszüntetésére, a különféle engedélyek, jóváhagyások megszerzésének egyszerűsítésére is.
Rövid sikerlista
A Szociál-Liberális Szövetség kormányának voltak eredményei is. Sikerült például a megállapodott keretek között tartania a költségvetési hiányt, a makrogazdasági egyensúly nem romlott a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok közös kormányzása alatt.
Az eredmények közé tartozik, a közalkalmazottak számának mérséklése is – igaz, ez viszont nem a kormányprogramban foglalt mértékben történt meg. Ha a szociál-liberálisok kabinet a hozzáadott értékadót nem is csökkentette, eredményesnek mondható viszont a kifizetési mód egyszerűsítése.
A kormánynak sikerült visszafognia az adók és illetékek megkésett kifizetéséért járó büntetéseket: a 90 napos késéért járó, korábbi, évi 15 százalékos bírságot napi 0,02 százalékra, azaz évi 7,3 százalékra mérsékelte. A fiatalok számára előnyt jelent, hogy a kabinet meghosszabbította az első ház programot, végül az eredmények közé tartozik a kintlevőségek nagy részének kifizetése is.
Ellentmondásos intézkedések
A szociál-liberálisok kormányának volt több ellentmondásos intézkedése is. Nemrégiben például a fogyasztás növelése érdekében csökkentené a kamatadót az 1610 lej alatti nettó jövedelműek számára, akik esetében a bankoknak át kell ütemezniük a részleteket. A Román Nemzeti Bank szerint az eljárást a pénzügyminisztérium megbízott minisztere, Liviu Voinea dolgozta ki, más pénzügyi szakértők szerint azonban az elgondolás Voinea korábbi főnöke, Florin Georgescu, a Román Nemzeti Bank első kormányzó-helyettese fejéből pattant ki.
Az intézkedés mindenképpen zavaros, alkalmazási módját senki sem ismeri, pénzügyi körök véleménye szerint pedig minderre ráfizetnek a kölcsönöket felvevők.
Az energiatermelők sorában nagy felháborodást váltott ki a kormány „oszlopadója” is. mind nagy megterhelést jelent számukra. A Petromnak például 70-100 millió dollárjába került az újfajta adó, amely viszont csak a jogi személyiségeket érinti. Az adót a szállítási hálózatok, a tartóoszlopok, raktárak, tárolók szerint kell fizetni, és a Petrom mellett olyan nagyvállalatokat érint, mint az E.ON, az Enel, a Transelectrica, a Transgaz és a Romgaz.
Széles körök ellenzik az üzemanyagokra kivetett 7 eurócentes illetéket is. Ez ellen Traian Băsescu államfő is határozottan fellépett, leszögezve, nem írja alá a kormány IMF-nek megküldendő memorandumát, amennyiben ez az adó benne lesz. A jelek viszont arra mutatnak, hogy Victor Pontáék nem mondanak le róla, arra hivatkozva, hogy az intézkedés már ott szerepel az elfogadott költségvetési tervben. Az új adó bevezetését a kabinet egyelőre március végéig elhalasztotta.
A kormány palagázzal kapcsolatos álláspontja heves tüntetéseket váltott ki több helyütt is. A kabinet ugyanis támogatja a palagázak kitermelését, amely viszont környezetvédő szakemberek szerint igen káros hatással lehet a környezetre. A kormány szerint a palagázak kitermelésére Románia energetikai függetlenségének elnyerése érdekében van szükség.
Hasonló ellenállásra talál a kormány viszonyulása a verespataki aranybánya beindításához. Victor Ponta támogatja a ciános kitermelést, ami ellen nem csak a környezetvédők, de akadémikusok, egyházak, elismert szakemberek, szaktekintélyek is tiltakoznak, mind Romániában, mind pedig külföldön.
Bogdán Tibor
maszol.ro,

Borbély: 25 év után magyar prefektusa lesz Maros megyének
„A koalíciós pártok vezetőivel aláírt megállapodás lehetőséget ad arra, hogy a magyar kisebbség nyelvi, kulturális és szociális kérdéseivel kapcsolatos célkitűzéseinket megvalósítsuk, másrészt pedig garanciát jelent arra, hogy bele tudunk szólni a magyarságot érintő valamennyi döntésbe” – mondta hétfőn az RMDSZ politikai alelnöke. Borbély Lászlót a szövetség sajtóirodája idézte.
Politikus szerint az RMDSZ által is felvállalt 2013-2016-os USL-s kormányprogram nem rossz program. „ Sok mindent tartalmazott abból, amit most mi is elfogadtunk” – magyarázta. Felidézte: a kisebbségi fejezet alapján olyan politikai egyezséget kötöttek, amely kitér a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának megalakítására különálló intézetek révén, és elérték azt is, hogy Maros megyének 25 év után először lesz magyar prefektusa.
Hozzátette, az egyezményben a zászlótörvényről is bekerült egy világos megfogalmazás, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak, hogy az alárendeltségükbe tartozó intézményekre, a román és az uniós zászló mellett, saját zászlójukat is kifüggeszthetik.
„Emellett az Észak-erdélyi autópálya sorsa is rendeződni látszik, ami az Aranyosgyéres-Marosugra közötti útszakaszt illeti. Az RMDSZ közbenjárására egy határidőnaplót állítottak össze, amelynek értelmében már két hónap múlva meg lehetne hirdetni a közbeszerzést” – mondta a politikai alelnök.
maszol/közlemény,

EMNP: az autonómia a kormányzás fokmérője
Az Erdélyi Magyar Néppárt aggasztónak tartja, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalását rögzítő dokumentum semmilyen garanciát nem tartalmaz az erdélyi magyar közösség jogainak érvényesítésére – foglalt állást az alakulat az RMDSZ kormányzati szerepvállalása kapcsán.
„Egy felelős politikai szervezet számára a kormányzás önmagában nem érték, hanem eszköz a közösségi érdek érvényesítésére. Ezt pedig nemcsak a bársonyszékek számának rögzítésével, hanem konkrét célok és pontos határidők nyilvános kitűzésével, továbbá szilárd biztosítékok megfogalmazásával lehet elérni. Annál inkább fontos ez a bukaresti politika zavaros és átláthatatlan környezetében, ahol az adott szó semmire nem kötelez, hagyománya van a szerződésszegésnek. Az erdélyi magyarság képviseletében az RMDSZ a rendszerváltozás utáni korszak leggyengébb teljesítményű és talán leginkább magyarellenes kormányát készül legitimálni, ugyanazt a csoportot, amely két évvel korábban a nacionalista kártyát kijátszva, a MOGYE magyar karának létrehozását támadva buktatott kormányt és került hatalomra. Ráadásul annak a kormányprogramnak a végrehajtását vállalta ezzel a lépéssel az RMDSZ, amelyet 2012-ben maga is elutasított a parlamentben” – olvasható a Toró T. Tibor pártelnök által aláírt állásfoglalásban.
Az EMNP álláspontja szerint a Szociáldemokrata Unióval kötött kormányzati megállapodás körmönfontan megfogalmazott szövegére az RMDSZ vélhetően megpróbál optimista kommunikációt építeni és ismét – mint annyiszor az elmúlt években – becsapni választóit. „Nem sokat ígérnek az olyan megfogalmazások, mint hogy a kormány »továbbra is támogatni fogja« a hosszú évek óta szándékosan hátráltatott kisebbségi törvény elfogadását, vagy hogy »megfelelően« támogatja a Nemzeti Kisebbségek Kutatóintézetét. A »területi-közigazgatási egységek zászlója« kitűzésének lehetőségét megvizsgáló nyilvános vita megszervezése sem feltétlenül az autonómia szimbóluma, a székely zászló szabad köztéri használatára vonatkozik” – áll a dokumentumban.
Az Erdélyi Magyar Néppárt úgy véli, hogy minden bizonnyal a korábban beharangozott, a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet „taktikai” megfontolásokból szép csendesen lekerül a napirendről, hiszen a kormányzati megállapodás még halvány utalást sem tartalmaz ezzel kapcsolatban. Szerintük az erdélyi magyar közösség szempontjából a kormányzati szerepvállalás hatékonyságának legfontosabb fokmérője, hogy közelebb visz-e az autonómia ügyének megoldásához. „Az eddigi tapasztalat alapján szinte biztosra vehető, hogy kormányra kerülésével az RMDSZ – akárcsak korábban minden egyes alkalommal – ismét sutba vágja az autonómia ügyét, amelyet kizárólag választási kampányban, vagy ellenzékben tűz »harcosan« zászlójára” – foglal állást a politikai alakulat.
A dokumentum utolsó részében a március 10-én, Marosvásárhelyen tartandó Székely Szabadság Napjára is kitérnek, amelyre szerintük nagy szükség lenne az RMDSZ támogatására is, hiszen kedvező politikai megoldás a magyarság megmaradásának igazi garanciáját jelentő autonómia kérdésében csakis a közösség közvetlen politikai szerepvállalása nyomán születik.
„Azok, akik ezt ellehetetlenítik, a közösségi érdek ellen cselekszenek. Ezért az Erdélyi Magyar Néppárt részvételre szólítja közösségünk minden cselekvésre kész tagját. Hisszük: az autonómia a megoldás és azt csak közösen érhetjük el!” – áll a Toró T. Tibor pártelnök által aláírt közleményben.
Székelyhon.ro,

Tőkés László sérelmezi, hogy az RMDSZ lemondott a háromtagú brüsszeli képviseletről
Nyilatkozatban sérelmezte Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csak két európai parlamenti mandátum megszerzését tekinti céljának, jóllehet az erdélyi magyarság eddig három képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe.
A dokumentumban Tőkés László sajnálatosnak és elítélendőnek tartotta hogy Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke a szövetség kisparlamentje előtt „már csak az öt százalékos választási küszöb eléréséről beszélt, és eleve lemondott a maximálisan lehetségesnek tekinthető – három tagú – erdélyi magyar képviselet eléréséről”. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az erdélyi magyarság 2007-ben és 2009-ben is számarányát meghaladva vett részt az EP-választáson, és három-három képviselőt küldött Brüsszelbe.
Tőkés László sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ elutasította a párbeszédet a magyar pártok koalíciójáról, és „pártos kizárólagossággal”, egyedül vág neki az európai választásoknak. „Az RMDSZ mostani kormányba lépéséből is kitűnik, hogy (...) inkább szót ért a Victor Ponta vezette román utódkommunistákkal, mint saját magyar autonómiapárti nemzettársaival” - állapította meg Tőkés.
Az EMNT elnöke fájdalmasnak tartotta, hogy az RMDSZ „a Magyar Polgári Párt (MPP) irányt vesztett vezérkarát eszközül felhasználva, az erdélyi nemzeti oldalt is megosztotta”. Úgy vélte, „már-már a politikai-erkölcsi perverzitás határát súrolja” az RMDSZ és az MPP törekvése, hogy „jeles egyházi személyiségeket hajtsanak fel Dan Voiculescu koalíciós elvtársainak európai parlamenti választási jelöltlistájára”.
Tőkés László utalt arra a sajtóértesülésre, hogy az MPP az Erdélyben köztiszteletnek örvendő Böjte Csaba ferences szerzetest és Gergely István római katolikus papot kereste meg azzal az ajánlattal, hogy vállalják el az RMDSZ EP-jelöltlistáján való szereplést. A megkeresettek azonban ezt elutasították.
Az EP-képviselő közölte, az EMNT idén is részt vesz a Székely Szabadság Napja jövő hétfőn tartandó marosvásárhelyi rendezvényén. „Merjük remélni, hogy a március 10-i, marosvásárhelyi nagygyűlés petícióját Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes és Biró Zsolt pártelnök együtt fogják benyújtani az új román kormánynak” – fogalmazott keddi nyilatkozatában Tőkés László.
MTI
Székelyhon.ro,

Szlovákia is belépne az SZNT luxemburgi perébe
Az SZNT azért indított pert, mert kifogásolja, hogy az EB elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezése bejegyzését.
A Szlovák Köztársaság is kérte belépését abba a perbe, amelyet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Dabis Attila az SZNT külügyi titkára indított az Európai Unió luxemburgi bíróságán az Európai Bizottság ellen, kifogásolva, hogy a bizottság elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzését. Izsák Balázs az MTI-nek elmondta: az elmúlt héten kaptak tájékoztatást az Európai Unió bíróságától a Szlovák Köztársaság beadványáról, amelyben Szlovákia képviselője azt jelezte, hogy az alperes Európai Bizottság oldalán szeretne belépni a perbe. Hozzátette, a bíróság nem tájékoztatta arról, hogy elfogadta-e a szlovák kérést, és egyelőre azt sem tudják, Szlovákia milyen érveket szeretne felsorakoztatni a per során.
Az SZNT elnöke helyesnek tartotta egyébként, hogy a szlovákok maguk is fontosnak tartják ezt a témát, hiszen nyilván ezért kérték felvételüket a perbe. "Valamit azonban félreérthettek, mert az lett volna az ésszerű, hogy a felperes oldalán, azaz mellettünk avatkoznak be a perbe. Mi úgy gondoljuk, hogy Szlovákiának és az Európai Uniónak is érdeke annak a jogszabálynak az elfogadása, amit kezdeményeztünk" - magyarázta Izsák Balázs. Hozzátette, hamarosan levélben próbálják megmagyarázni a szlovák kormánynak, miért tartják fontosnak a kezdeményezésüket, és miért tartják részben elhibázottnak a beavatkozási kérést.
A Székely Nemzeti Tanács és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az Európai Bizottság 2013 július 25-én tájékoztatja a beterjesztőket, hogy úgy ítéli meg, a kezdeményezés nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe.
hirado.hu,

Martonyi: Az RMDSZ részvétele javítja a magyar-román kapcsolatokat - Nagy valószínűséggel javítja a magyar-román kapcsolatok légkörét, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is bekerült az új román kormánykoalícióba - mondta Martonyi János külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában kedden.
A tárcavezető közölte: az erdélyi magyarságnak kell eldöntenie, hogy adott esetben koalícióra lép-e egy román párttal, vagy úgy dönt, hogy ezt nem teszi meg. Ha az RMDSZ - amely érdekképviseleti szervezet is, nem csak politikai párt - úgy dönt, hogy a magyarság érdekeit szolgálja, ha részt vesz a kormánykoalícióban, akkor ezt tiszteletben kell tartani - vélekedett.
Úgy látja, a magyar-román kapcsolatok "jelenleg átmeneti, langyos állapotban vannak, voltak már ennél jobbak is", de az RMDSZ kormányra kerülésre "a légkört nagy valószínűséggel javítja".
Kedden bizalmat szavazott a bukaresti parlament Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben az RMDSZ is részt vesz. Victor Ponta azt követően változtatott a kabinet szerkezetén és politikai összetételén, hogy múlt héten a liberálisok kiléptek kormányból és ellenzékbe vonultak. A Ponta vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) és két kisebb szövetségese - a Konzervatív Párt (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) - hétfőn megállapodást kötött az RMDSZ-szel a közös kormányzásról.
Az új kormányban mind a négy pártnak miniszterelnök-helyettesi tisztsége lesz. Az RMDSZ-nek járó kormányfő-helyettesi posztra Kelemen Hunort jelölték és a kulturális tárcát is ő fogja vezetni. A környezetvédelmi tárca élére Korodi Attilát jelölte a magyar szövetség. Rajtuk kívül 14 államtitkári és több prefektusi tisztséget is kap az RMDSZ.
(MTI)

MENSURA TRANSYLVANICA: Mit várhatunk az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától. Gyorselemzés az USD-RMDSZ protokollumról

Marosvásárhelyre figyeljen a világ! – Az SZNT felhívása a nagyvilág magyarjaihoz
Március tizedikén, a Székely Szabadság Napján, amikor Európa és a nagyvilág nagyvárosaiban a székelyekkel szolidaritást vállalók közösségei Székelyföld területi autonómiája mellett tüntetnek, akkor meg kell emlékezniük arról is, hogy Marosvásárhelyen, a megemlékezést követő felvonulást betiltotta a hatóság. Ma már nem csak a székelyek jogos követelésének támogatására kell Románia nagykövetségei elé vonulni, hanem az alapvető emberi jogok védelmében is.
Ezúton kérjük a nagyvilág magyar közösségeit, hogy követeljék a gyülekezési jog, a szólásszabadság tiszteletben tartását Romániában. Hívják fel országuk kormányának, és egész társadalmának figyelmét arra, hogy abban az országban tér vissza az alapvető emberi jogok megsértése, amelyben 1989-ig Európa legembertelenebb és legsötétebb diktatúrája működött.
Beszédes az, hogy a felvonulást betiltó határozatot rendőrségi fejlécet viselő papírra nyomtatták, ezzel is jelezve, hogy Romániában a hatóságok, könnyen és gyorsan az elnyomás, az emberi jogok korlátozásának eszközeivé válhatnak.
A tegnapi napon Románia miniszterelnökéhez, Victor Ponta úrhoz címzett memorandumban kértük, hogy Románia kormánya utasítsa Maros megye prefektusát, hogy a közigazgatási bíróságon támadja meg a törvénytelen, tiltó határozatot. A memorandumot eljuttattuk Gabriel Oprea belügyminiszternek és Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek is. Ez az utolsó lehetőség, hogy március tizedikén, a tavaly májusban már bejelentett felvonulást törvényesen megtarthassuk. A székelység a jog és a törvényhozó, rendtartó falvak népe. Ennek megfelelően jogainkat alkotmányos úton, a jog és a demokrácia eszközével akarjuk kivívni. Ennek lehetett tanúja a nagyvilág a diktatúra bukása után is, és ezt az utat járta és járja több mint tíz éve a Székely Nemzeti Tanács. Még ebben a küzdelemben is, amelyet a felvonulás betiltása ellen folytatunk, a törvénytisztelő közösség áll szemben a jogsértő, a diktatúra hagyományait éltető hatósággal.
Arra kérjük a világ magyarságát, figyeljenek Marosvásárhelyre. A Duna televízió helyszíni, egyenes adásán keresztül legyenek tanúi annak, hogy méltósággal, hittel, békésen, de változatlan kitartással kiállunk a jogaink mellett. Elmondjuk ismételten: szükség van arra, hogy ismét székely zászlók lengjenek Bécs, Belgrád, Budapest, Brüsszel, Hága, Cleveland, Helsinki, London, Los Angeles, München, New York, Ottawa, Stockholm, Pozsony, Párizs, Stuttgart, Torontó, Zürich utcáin. Csak így lehetünk sikeresek! Mondjuk ki újra együtt: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható! Autonómiát Székelyföldnek! Szabadságot a Székely Népnek!
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma,

Kelemen: A román kormányban is tovább küzdünk Székelyföld autonómiájáért
A bukaresti parlament kedd este bizalmat szavazott az új román kormánynak.
A kabinetnek tagja lett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is. A magyar párt két miniszteri posztot kap: Kelemen Hunor a kulturális tárcát vezeti és miniszterelnök-helyettes lesz, Koródi Attila pedig ismét a környezetvédelmi tárcát kapja meg. Az RMDSZ rajtuk kívül 14 államtitkári és több prefektusi tisztséget is kap.
A szociáldemokrata Victor Ponta a múlt héten alakította át a kormányát, mert kiléptek a koalícióból a liberálisok. Kelemen Hunor a Hír TV Magyarország Élőben című műsorában azt mondta: az RMDSZ továbbra is kiemelten kezeli a székelyföldi autonómia kérdését.
„Amennyiben a Néppárttal összefüggésben emlegeti ezt a közös célt, akkor nyilván van fülem nekem is, az első helyen emlegetjük az autonómiát, a programunkban első helyen van, első helyen marad, és ez az a cél, amiért dolgozunk” – mondta Kelemen Hunor.
mno.hu
Erdély.ma,

Itt a kormány, hol a kormány (A parment megszavazta, Băsescu kivár)
Bizalmat szavazott tegnap délután a parlament Victor Ponta miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben az RMDSZ is részt vesz.
A voksot megelőzően Traian Băsescu a kormányprogram parlamenti megerősítésére szólította fel Pontát. A miniszterelnök nem tett eleget az államfő felkérésének, ezért kérdéses, hogy az elnök kinevezi-e az új tárcavezetőket. Băsescu álláspontja szerint a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot nem viheti tovább az új koalíció.
Kényelmes többség
A kormány új szerkezetéről és összetételéről szóló parlamenti határozatot 346 szavazattal 192 ellenében fogadta el a parlament két házának együttes ülése. A határozat elfogadásához 288 támogató voksra volt szükség. A bizalmi szavazás előtt Victor Ponta az ország stabilitásának fontosságát hangsúlyozta a Románia szomszédságában, Ukrajnában kialakult válságra utalva. „Minden politikust felelősségteljes magatartásra szólítok fel: a politikai viták nem érinthetnek olyan témákat, amelyek ellenőrizhetetlen etnikai vagy társadalmi feszültséget szíthatnak. A kormányoldalnak és ellenzéknek egyaránt felelőssége azt bizonyítani, hogy Románia európai, demokratikus állam, amely betartja a kisebbségek jogait, és nem szabad azoknak a szélsőségeseknek a csapdájába esnünk, akiket estéről estére a tévé képernyőjén látunk” – jelentette ki Ponta. A vitához az RMDSZ nevében hozzászóló Markó Béla szenátor, a szövetség volt elnöke rámutatott: a magyarságnak sincsenek más igényei, mint a román többségnek, vagyis hatékony oktatást akar, nyelvét, és jelképeit szabadon akarja használni a közigazgatásban. Hozzátette: nemzeti megbékélés nélkül, a kisebbségeknek a döntéshozatalból való kirekesztésével nem lesz fejlődés Romániában.
Lemondott Antonescu
A bizalmi szavazást megelőző parlamenti vitában a frissen ellenzékbe vonult Crin Antonescu liberális pártelnök bejelentette: lemond a szenátus elnöki tisztségéről. Antonescu azt javasolta a szociáldemokrata miniszterelnöknek, hogy mindketten váljanak meg attól a tisztségtől, amelybe a korábban kormányzó, felbomlott Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) juttatta őket, és felszólította Victor Pontát, mondjon le kormányfői tisztségéről.
Alkotmányossági óvás
Az új miniszterek beiktatását alkotmányossági óvás hátráltathatja. A Demokrata Liberális Párt parlamenti frakciói ugyanis úgy döntöttek, megtámadják az alkotmánybíróságon a parlament új kormányt érintő határozatát, amennyiben a kabinet nem vállal felelősséget egy új kormányprogramért – jelentette ki tegnap Vasile Blaga. A DLP elnöke hangsúlyozta, hétfőig még semmi indok nem volt arra, hogy a kormányt az alkotmánybíróságon megtámadják, de a helyzet megváltozott azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ aláírta az egyezményt, és így a kormányprogram megváltozott. A demokraták kezdeményezéséhez csatlakozott a Népi Mozgalom Pártja is.
Különben Traian Băsescu államfő tegnap még a szavazás előtt kilátásba helyezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament nem erősíti meg a kormányprogramot is. Az elnök szerint a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot nem viheti tovább az új koalíció, mert a dokumentum több helyen hivatkozik az időközben felbomlott SZLSZ-re, és a kabinetbe új politikai alakulatok is beléptek. Băsescu úgy vélekedett: csak a parlament törvényesítheti a kormány megváltozott politikai összetételét és új célkitűzéseit, ezért felkérte a kormányfőt, hogy a parlament előtt vállaljon felelősséget az új kormánykoalíció programjáért. Válaszként az államfő kijelentéseire Victor Ponta tegnap a parlament plénuma előtt bejelentette: az SZLSZ beiktatásakor megszavazott kormányprogramját kívánja folytatni, amelyet az új koalíció valamennyi pártja – beleértve az újonnan csatlakozott RMDSZ-t is – a magáénak tekint. A parlament két házának együttes ülésén Ponta a kormány szerkezetének alakításához és az új miniszterek beiktatásához kérte a törvényhozás támogatását – a miniszterelnök ezáltal elutasította Băsescu felkérését, így kérdésessé vált, hogy az államfő kinevezi-e az új minisztereket. A parlamenti szavazást követően viszont Victor Ponta hajlandónak mutatkozott tárgyalni az államfő által javasolt megoldásról, találkoztak is, de közlése szerint nem sikerült megállapodniuk, ezért ma újra találkoznak. Traian Băsescu tegnap késő esti nyilatkozatában megismételte: az új kormányzati programnak az új kormány politikai realitását kell tükröznie. Rámutatott, abban a pillanatban, mihelyt a kormányprogramot az új felálláshoz igazítják, habozás nélkül ellátja kézjegyével az új tárcavezetők kinevezésére vonatkozó rendeletet. Traian Băsescu egyébként gyors megoldásként ismét azt ajánlotta tegnap a miniszterelnöknek, hogy a kormány fogadja el ma új programját, majd ezért vállaljon felelősséget a törvényhozás előtt is. A másik lehetőség, hogy megvárják az alkotmánybíróság döntését az ellenzéki pártok beadványára.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

28 százalékban technokrata kormány
Kedden a román parlament szakbizottságai meghallgatták a Ponta III kormány új minisztereit – azokat, akik eddig még foglaltak ilyen tisztséget, illetve a számukra új minisztérium élére álltakat.
A hétfőn bejelentett, de véglegesnek a parlamenti szavazat után se tekinthető új kormányban hét ún. technokrata – szakértőkből álló, de pártoknak (elvileg) el nem kötelezett miniszter szerepel. A technokrata miniszter se túl gyakorinak, de igazán ritkának sem számít, a kormányalakításoknál akkor szoktak közreműködésükhöz folyamodni, amikor „pártvonalon” (egy párton vagy koalíción belül) nem találnak megfelelőnek ítélt tárcavezetőt (például azért, mert a „régi motorosok” valamilyen okból lejáratták magukat). Nos, a volt USL-kormányban, amelyből a Nemzeti Liberális Párt nemrég kilépett, és ellenzékbe vonult, volt (hogy ne mondjuk: maradt is) néhány inkompetens, hozzá nem értő miniszter, de a cseréket a helyzet változása ettől függetlenül is szükségessé tette.
Ponta miniszterelnök pár merésznek tűnő húzást hajtott végre az új kormányban, többek között azzal, hogy néhány tárcát úgymond ismeretlen (30–40 év közötti) fiatalok kezére bízott. A legmerészebb közülük Ioana Petrescu pénzügyminiszterré jelölése. Az Egyesült Államokban végzett, a Harvard Egyetemen doktorált (ami általában nem rossz ajánlólevél), negyvenen inneni hölgy közpénzügyi, gazdaságfejlesztési és nemzetbiztonsági szakosítással rendelkezik. Indulásnak nem rossz, bár Romániában aligha garancia arra, hogy nehéz feladatát sikeresen el tudja látni. Petrescu egyébként tavaly szeptembertől a miniszterelnök kabinetjében tanácsadói szerepkört töltött be.
Némi meglepetés Gabriela Szabo (Szabó Gabriella) – tény, hogy magyarul nemigen beszél) ifjúsági és sportminiszterré történő kinevezése. A kiváló, besztercei születésű olimpiai és világbajnok, számos egyéb éremmel is bíró középtávfutót (edzője és férje Gyöngyössy Zsolt volt) 1999-ben a világ legjobb atlétanőjének választották. Kérdés, hogy elég lesz-e számos érme a román ifjúsági és sportélet magas szintű irányításához.
„Vadonatúj” (tárca nélküli) miniszter Florin Jianu, aki a turizmus és kis- és középvállalatok, üzleti ügyek (meglehetősen furcsa párosítás!) kérdéseiért felelős. 38 éves, soha nem volt politikai párt tagja, ellenben öt éve a Fiatal Romániai Vállalkozók Patronátusának, 2012-től a Fiatal Vállalkozók Európai Patronátusának az elnöke is. A kis- és középvállalkozások fejlesztése az országnak kétségkívül fontos kérdése – tud –e hozni valami újat, meggyőzőt ebben a tekintetben?
A 36 éves Răzvan Nicolescu energiaügyekkel megbízott miniszter 2004-ben PD-s egyetemistaként kezdte karrierjét. Három évig (2006–2008) Románia európai uniós energetikai megbízottja, 2007–2008-ban az EU–Oroszország párbeszéd-csoportban is képviselte országát, 2008-tól a Petrom menedzser-csapatának tagja.
Aurelia Cristea (45) Kolozs megyéből került fel a nagypolitikába, a PSD képviselőjeként. Megyei tanácsos, a legutóbbi választások óta parlamenti képviselő. A Biztosítás-Felügyelő Bizottság tagja volt, és azt mondják, szép kis vagyon birtokosa.
Răzvan Cotovelea (41) az információs társadalom tárca nélküli minisztere 2004–2009 között az ACIS, a Strukturális Eszközök Irányításának vezérigazgatója volt, utóbb, 2011-ig, az EU vissza nem térítendő pénzügyi támogatása országos bizottságának második embere, majd a Külügyminisztérium államtitkára. 2013. február elsején Ponta miniszterelnök menesztette.
A fiatalok közül kilóg Eugen Nicolicea mérnök, jogász, a parlamenti kapcsolattartással megbízott miniszter. 57 évesen „régi motoros”, 1992-től parlamenti és régi PSD-tag 2009-ig, amikor átnyergelt az UNPR-hez. Arról ismert, hogy a parlamenti tagok „szuper-immunitásának” vehemens ellenzője.
Szintén nem fiatal Bogdan Stanoevici (56), a határon kívül élő románok ügyeivel megbízott tárca nélküli miniszter. Foglalkozására nézve filmszínész (az USA-ban elnök, kormányzó lett filmszínészből), 2011-ben tért vissza a forradalom előtt elhagyott hazájába.
Nem tartozik az újak közé az RMDSZ két politikusa, de ejtsünk róluk is néhány szót.
Kelemen Hunort, a 46 éves új kulturális minisztert (2009–2012 között kulturális miniszter, 1997–2000 között kulturális államtitkár), jeles publicistát, a Korunk egykori szerkesztőjét, két verseskötet szerzőjét aligha kell bemutatni a magyar olvasónak, akit legfeljebb állatorvosi végzettsége lephet meg némiképp. A 36 éves Korodi Attila környezetvédelmi miniszter 2007–2008-ban, tehát még fiatalabban, a Tăriceanu-kormányban betöltötte ezt a funkciót, 2012 áprilisában az Ungureanu-kormányban is ezt a tárcát vezette. Amiről mindenki ismerheti a hazai politikai életben: a Verespatak-projekt ellenzője. Egyébként Bukarestben végezte, az ottani Műegyetemen, német nyelven a gazdasági mérnöki szakot.
Mostantól új összetételű kormány áll Románia élén. Jó lenne hinni, de legalább remélni, hogy az eddigi legjobb. Rossz és gyenge kormányokkal ugyanos, az elmúlt negyedszázadban, tele van a padlás.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad),

Kormányszerep
Nem egészen két év után ismét kormányszerephez jut az RMDSZ, ezúttal a PSD-ből, PC-ből, és UNPR-ből létrejött USD oldalán. Hétfőn megkötötték a kormányzási paktumot, mely szerint Kelemenék sajátjuknak tekintik az USL 2012-es kormányzási programját, Pontáék, pedig a kisebbségi helyzetet javító intézkedésekre kötelezték el magukat.
A kormányszerep nyilván előnyökkel és hátrányokkal is jár, ezzel RMDSZ-es berkekben is tisztában vannak, noha a szombati marosvásárhelyi SZKT szinte egyöntetű döntése nyomán úgy néz ki, hogy előbbiek többszörösen meghaladják utóbbiakat a tulipános mérlegen.
Javulás várható a kisebbségi jelképek használata terén, a Ponta-kormány prefektusai nem zaklatják többé a székelyföldi önkormányzatokat zászlóügyben, s a tanügyi törvényt sem módosítják a magyarság kárára. Remélhetőleg a MOGYE ügye is megoldódik önálló magyar tagozat létrehozásával. Az eleve lefaragott állami fejlesztések egy része alighanem Erdélybe irányul, miután az utóbbi közel két évben az USL majdnem kizárólag a Regátba irányította azokat. A kormányzási paktumban szereplő további kitételek (alkotmánymódosítás, kölcsönösen előnyös régiós átszervezés, kisebbségi státusztörvény stb.) inkább szándéknyilatkozat jellegűek, mintsem konkrétan megoldandó feladatok, hiszen tüskés kérdések, melyeket még a mostaninál nagyobb parlamenti többség sem volt képes megoldani.
Hátrány oldalon szintén jelentős a bagázs az RMDSZ számára. Mindenekelőtt a hitelesség és a saját szavazótáborához való viszony terén. A bármely hatalmi kombinációban dzsóker-szerep (finoman fogalmazva) aligha tükrözi hűségesen az erdélyi magyarság elvek melletti kitartását. Főleg, hogy maga az RMDSZ határozta meg politikai párválasztási kritériumait: a nacionalizmus mellőzése, illetve a demokratikus elkötelezettség. Nos, folyamatos magyarellenes kirohanásaival, illetve az Európát sokkoló jogállamiság elleni támadásaival az USD egyiknek sem felel meg. Ráadásul az erdélyi magyarság számára a PSD soha sem volt szalonképes, bármennyire is erőltette ezt korábban az RMDSZ. Arról se feledkezzünk meg, hogy az USD szürke eminenciása az a Dan Voiculescu, akit Kelemen a román politika rákos daganatának nevezett. Hatalmi vonzalma mégis ellenállhatatlan a tulipán számára!
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad),

Háromtagú brüsszeli képviseletet szorgalmaz Tőkés
Nyilatkozatban sérelmezte Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, hogy az RMDSZ csak két európai parlamenti mandátum megszerzését tekinti céljának, jóllehet az erdélyi magyarság eddig három képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe.
Tőkés sajnálatosnak és elítélendőnek tartotta, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szövetség kisparlamentje előtt „már csak az ötszázalékos választási küszöb eléréséről beszélt, és eleve lemondott a maximálisan lehetségesnek tekinthető, háromtagú erdélyi magyar képviselet eléréséről”. Emlékeztetett, az erdélyi magyarság 2007-ben és 2009-ben is számarányát meghaladva vett részt az EP-választáson, és három-három képviselőt küldött Brüsszelbe. Tőkés sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ elutasította a párbeszédet a magyar pártok koalíciójáról, és „pártos kizárólagossággal”, egyedül vág neki az európai választásoknak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),