"Fogyatékosok lesznek a magyar iskolák tanulói"
Mezey Sarolta
Tegnap sajtótájékoztatót tartott dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, ahol a megszokott menetrend szerint és sajátos hangnemben folyt a beszámoló.
"Az Unireáról nem mondunk le!"
– A legnagyobb gondunk a bizonytalanság. Nagyon nehéz olyan várost vezetni, ahol a legtöbb iskolát szolgáltatták vissza a felekezeteknek. Ott van például az Unirea Főgimnázium ügye. Most mit csináljak? Egy egész életen át bért fizetek, csak azért, mert a lelkészek úgy akarják? Én úgy gondolom, hogy egy olyan emblematikus középiskoláról, amely évtizedeken át számos kiválóságot adott a városnak, nem mondhatunk le. Úgy gondolom, hogy ennek az iskolának továbbra is kétnyelvű tanintézménynek kell maradnia, mert így egészséges! Meg kell érteni végre, hogy a magyar diákok előnyére válik, ha románokkal járnak egy iskolába, mert ha a növendékek nem beszélnek románul, "fogyatékosok" lesznek! Milyen ügyvéd, szakember lesz abból, aki nem beszél románul?! Én úgy gondolom, hogy ha van a városban egy színvonalas színmagyar középiskola, akkor az Unireát meg kell hagyni vegyes iskolának, mert ez így természetes! Harcoltak azért, hogy visszakapják a Bolyait, tessék, visszakapták, s most életveszélyes állapotban van az épület. A diákokra dől a díszterem mennyezete, mert az egyház nem képes megjavíttatni – fejtette ki álláspontját a vegyes tannyelvű iskolákról a város vezetője. Szerinte aki tiszta magyar iskolába jár, fogyatékos, félszeg lesz! És hogy hitelessé tegye mondandóját, a paródia kedvéért egy ilyen képzelt "fogyatékos" nem tudom-jával is fűszerezte mondandóját.
A polgármester csak azt felejtette el hozzátenni, hogy hány hónapja nem fizetik a szerződésben megállapított bért az egyházaknak, a reformátusnak és a katolikusnak, amit azok az ingatlanok javítására fordítanának.
Ez az a színvonal, amit már egy magyar anyanyelvű újságíró, aki ráadásul tiszta magyar iskolába járt Bukarestben, és jól megérti, mit mond a román anyanyelvű polgármester, nem bír tovább.
Bíráló, sérelmekkel tele hangnem
– A politikusok összevissza beszélnek, a felelős helyhatóságokat keményen sújtják a felelőtlen döntéseikkel. Figyelmen kívül hagyják a helyi érdekeket és a kidolgozott stratégiákat. Autópályákat rajzolnak fel Románia térképére, kisiskolás stílusban ígérgetnek fűt-fát, összekeverik a településeket, de mikor lesz ebből valami? Év végi ígéretek ezek. De mi lesz a repülőtérrel, amelyet lassan belep a pókháló? Mit mondunk majd a befektetőknek mi, marosvásárhelyiek? Gyertek gyalog Marosvásárhelyre! Mert eddig csak ígérgettek nekünk! Mi lesz a sportlétesítményekkel? Két hete fogalmaztuk meg a tiltakozásunkat, de választ nem kaptunk. Mit tehetnek a polgármesteri hivatalok ilyen helyzetben, amikor a helyhatóságok megkérdezése nélkül hoznak őket érintő döntéseket? – sorolta a sérelmekbe burkolt problémákat tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere egyik témáról a másikra térve.
A polgármester kitért arra is, hogy javasolni fogja a megyei tanácsnak, üljenek le és beszéljék meg a fejlesztési stratégiákat, majd megkeresi a szomszédos megyék vezetőségét is, hogy kössenek együttműködési megállapodást Brassó, Szeben, Beszterce-Naszód, Hargita, Kolozs és Fehér megyékkel, hogy közösen dolgozzák ki az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó projekteket. Nem lehet, hogy Maros megye kimaradjon a fejlesztési tervekből. Miközben Brassó és Szeben megépítette a városi körgyűrűt, Marosvásárhelyen semmi sem épült, mert az itteni politikusok a kormányzással voltak elfoglalva, nem volt idejük a várost segíteni. A nagyvárosi övezet pedig kilenc éve "csendes", semmi sem történik a háza táján – mondta a polgármester.
Ami az üzemanyagra kirótt újabb adót illeti, az elöljáró kifejtette, emiatt a város havi százezer lejt veszít. Ez több mint évi egymillió lej. A pénz csak úgy elúszik, nem fordítható vissza. A gépkocsiparkot lassan fel kellene újítani, ehhez azonban pénz kellene.
Népújság (Marosvásárhely)

Árpád-kori kincsünk Magyarvista református műemlék temploma
Egy szentélyt, három sírt és egy időkapszulát fedeztek fel a kutatók
Hihetetlenül értékes kincse a magyar kulturális örökségnek a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Magyarvista református temploma. Az egyik legrégebbinek tartott kalotaszegi település temploma 1280 körül keletkezhetett, és a feltételezések szerint az első tatárjáráskor feldúlt Szent István korabeli templom alapjaira épült. Mindezt megerősíti az az Árpád-kori szentély is, amelyre az elmúlt napokban bukkantak a helyszíni ásatások során. A szakemberek felfedeztek még három sírt, illetve találtak egy időkapszulát is. Az ásatásokra azért került sor, mivel pár évvel ezelőtt repedezni kezdtek a templom falai, tájékoztatta lapunkat Felházi Zoltán helyi református lelkész. Ezért tervet készítettek, hogy kiderítsék a repedések okát, és időben beavatkozhassanak a templom állagának megőrzése érdekében. Az ásatást vezető Csók Zsolt régész szerint rendkívül értékes műemlékről van szó, amelyet tudatosítani kell a közvéleményben.
PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés: nincs helye a jövő évi választásokon az erdélyi magyarok pártoskodásának
Sem a jövő évben esedékes magyarországi parlamenti választáson, sem az európai parlamenti választáson nincs helye az erdélyi magyarok pártoskodásának - közölte az MTI-hez eljuttatott szerdai nyilatkozatában Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke - írja ma az MTI.
Leszögezte, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok minél nagyobb számban éljenek a választás állampolgári jogával a magyarországi választásokon, másrészt pedig azért, hogy minél erősebb képviselettel rendelkezzenek az Európai Parlamentben.
Az EMNT elnöke szerint súlyos következményekkel járhat az a "gőgös egyeduralkodói mentalitás", amely szerint az RMDSZ az egyedüli hiteles képviselője az erdélyi magyar közösségnek.
"Félrevezető pártpropagandának" találta azt a kijelentést, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarság 90 százalékának a támogatásával rendelkezik. Megemlítette, hogy a legutóbbi választásokon az erdélyi magyaroknak csupán mintegy 40 százaléka járult az urnákhoz, a többség kiábrándult, és eltávolodott az RMDSZ-től.
"A nemzeti összefogás és együttműködés korparancsa látszik most a legfontosabbnak" - fogalmazott a volt királyhágómelléki református püspök.
Megemlítette, hogy Gyurcsány Ferenc ma is ugyanazt mondja, amit a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztéséről tartott 2004. december 5-i népszavazás idején. "Román elvtársai is hozzá hasonlóan igyekeznek megfosztani bennünket kisebbségi és közösségi jogainktól. Hogyha rajtuk múlna, akkor az erdélyi magyarok sem Bukarestben, sem Budapesten nem találnának orvoslást helyzetükre" - állapította meg Tőkés László.
A romániai visszarendeződésről árulkodó példaként hozta fel, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának az idézései után szerdán a legfőbb ügyészségtől kapott idézést, mert a szélsőnacionalista Új Jobboldal szervezet hazaárulással vádolta meg.
Tőkés László szerint az RMDSZ-nek is az igazi nemzeti összefogás útjára kellene lépnie. "Itt az ideje, hogy a közös nemzeti érdeket előtérbe helyezve, az RMDSZ szűk pártvezetősége és nomenklatúrája végképp felhagyjon az önös párt- és klientúraépítéssel, amit a magyar választópolgárok adólejeinek a kisajátításával és eltérítésével végez" - jelentette ki.
A volt püspök különösen fájdalmasnak találta, hogy a korábban általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület is "a politikai és pénzügyi korrupciótól áthatott bihari RMDSZ" befolyása alá került. "Egyházunk ilyen mérvű pártosodására csak 1989 előtt, a rossz emlékezetű Papp László idejében volt példa" - vélte Tőkés.
Szabadság (Kolozsvár)

„Ki akarjuk szakítani az embereket a digitális világból…”
Hároméves a Játék-Koktél, újszülött a MATRISZ
Októberben alakult meg a MATRISZ (Magyar Társasjátékosok Romániai Szövetsége), hároméves a Játék-Koktél – másfél hete a zsúrra is sor került. Az est meghívottja Ráduly Botond, ismertebb nevén Manó volt, Erdély Hangja győztese. A játék után Szász-Köpeczy Istvánnal, az egyesület egyik alapító tagjával beszélgettünk.
– Kitől származik az egyesület megalapításának ötlete?
– Az első gondolat a vásárhelyi tagok fejében született meg. Hallottak a kolozsvári játékestekről, így tavasszal, két alapító társsal együtt felkerestek engem. Már az első találkozáson felvetődött egy egyesület létrehozásának az ötlete. Hivatalosan októberben jegyezték be a szervezetet Marosvásárhelyen.
– Mikor rendezted az első Játék-Koktél estet?
– Az esemény decemberben lesz hároméves. A kolozsvári Katolikus Egyetemista Lelkészség (KEL) 2010-ben megszervezte az OKET-tet (Országos Katolikus Egyetemista Találkozót). A szervezők tudták, hogy van pár társasjátékom otthon, így felkértek, hogy szervezzem meg a programot. Az eseményen Csog Ildikó és Árpád is segített, akik gondoskodtak a koktélokról. A résztvevőknek tetszett az est, ezért a KEL-lel úgy döntöttünk, hogy a Játékesttel hagyományt teremtünk. Az első alkalomra körülbelül harmincan jöttek el, az utolsón pedig már több mint kétszázhúszan voltunk.
– Kezdeményezted a Játék-Koktél estek megszervezését Kolozsváron, majd a társaiddal együtt megalapítottátok a szövetséget. Gyermekkorod hogyan kapcsolódik a társasjátékokhoz?
– A családomban nagy hagyománya volt a römizésnek. Hatéves korom óta rendszeresen játszunk a szüleimmel. Ez a hagyomány mai napig fennmaradt, amikor hazamegyek Udvarhelyre, társasjáték-maratont szervezünk. Legutóbb nyáron három hét alatt százötven-kétszáz partit játszottunk le. Szerintem az a család, amelyik együtt játszik, az együtt is marad.
– Mit gondolsz a játékról?
– Freud szerint az ember nem szűnik meg játszani, ez az érzés csak átalakul. Felnőttekkel ellentétben a gyermekek nyíltan szórakoznak. Én álarcok nélkül akarok játszani az emberekkel, mint a kicsik. A játékestek célja visszaadni az idősebb korosztálynak gyermeki énjüket, hogy merjenek nyíltan játszani. Az emberek a játék hevében elfeledkeznek a felvett viselkedési formákról, és meg tudják mutatni önmagukat.
– Melyik a kedvenc játékod?
– Mindig is filológiai beállítottságú voltam, ezért örök kedvencem az Activity. Tíz éve kezdtük el játszani a baráti körrel, ezekből az összejövetelekből alakult ki később a játékest. Az Activityben azt szeretem, hogy rajzolva, verbális és nonverbális jelek által kell elmagyarázni a megoldást. Már egész Activity-gyűjteményem van.
– Melyik a legemlékezetesebb játékested?
– Bár három év alatt voltak nagyobb játékestek – például fellépett az udvarhelyi Orient Express, és két gitárestet is egybekötöttünk az eseménnyel –, mégis kiemelném a múlt szombatit. Az emberek visszajelzései alapján úgy vélem, hogy a MATRISZ nyitóestje ideálisan alakult.
– Melyek a legfontosabb célkitűzéseitek?
–Szeretnénk ösztönözni a baráti társaságokat, hogy csatlakozzanak hozzánk. A társasjátékok népszerűsítése, valamint kultúrájuk kialakítása is célkitűzéseink között szerepel. Továbbá, ösztönözni a romániai, társasjátékok iránt érdeklődő személyek közötti kapcsolattartást, egy olyan közös platformot kínálva nekik, mely egy másfajta, életszerűbb kommunikációnak, személyes tapasztalatcseréknek és hazai vagy akár nemzetközi társasjátékos projektek (versenyek, játékpedagógiai/ csapatépítő jellegű táborok, partnerszervezetekkel történő cserekapcsolatok stb.) megvalósításának ad teret. Ki akarjuk szakítani az embereket a digitális világból, szemtől szembe játsszanak, ne facebookon keresztül.
– Hogyan tovább?
– Támogatni szeretnénk az ilyen jellegű kezdeményezéseket. Tervezünk országos turnét, bemutatkozunk szélesebb közönségnek is. Különféle városi, megyei és országos szintű megmérettetéseken akarunk majd részt venni, illetve társasjáték-világbajnokságon is, amelyet Németországban szerveznek meg minden évben. Az anyagi hátteret pályázatok révén biztosítanánk.
Szabadság (Kolozsvár)

Brutális megszorítások várnak a tanügyre
Osztály- és iskolaösszevonásokat, létszámcsökkentést és bérlefaragást kénytelenek végrehajtani a romániai iskolaigazgatók amiatt, hogy az oktatási tárca nem hajlandó többletfinanszírozást biztosítani azon tanintézeteknek, ahol a fejkvóta nem fedezi a béralapot. A megszorítások jellemezte tanügyi átszervezés tömbvidéken is hátrányosan sújthatja a magyar oktatást.
„Az iskolaigazgatók abszolút szabadságot kapnak: azt rúgnak ki, akit akarnak” – értékelte a Krónikának Lakatos András, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola igazgatója a hazai oktatásban jövő tanévtől várható drasztikus átszervezést. A 2014/2015-ös tanévtől ugyanis osztály- és iskolaösszevonások, tömeges elbocsátások várhatók, miután az oktatási minisztérium bejelentette: nem hajlandó többet finanszírozni azon iskolák költségeit, ahol a fejkvóta nem elegendő a béralap biztosításához.
A tanfelügyelőségeknek az iskolaigazgatókkal közösen stratégiát kell kidolgozniuk a bérek biztosítására. Bár az iskolák kezelőiként ebbe az önkormányzatok is bepótolhatnának, a törvény nem kötelezi őket erre. A magyar szakemberek abban bíznak: a kisebbségi oktatás nem szenved kárt az átszervezés során, a szórványban a szaktárca továbbra is biztosítja majd a magyar iskolák működéséhez szükséges pénzalapot.
A minisztérium harmadik éve kísérletezik a diáklétszámot alapul vevő normatív finanszírozási rendszerrel. Bár az elmúlt években igazgattak rajta, soha nem annyit, hogy elegendő legyen, magyarázta a Krónikának Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint a fejkvóta eddig sem volt elég a béralapra, ám a szaktárca minden pénzügyi év végén pótolta a hiányzó összeget.
„Rájöttek, hogy a rendszer helyenként túlméretezett, sok pénz elfolyik, hiszen a kis létszámú osztályok mellé is óvónő, tanító kell, ott is szükség van takarítónőre, kisegítő személyzetre” – magyarázta Keresztély Irma. Mint mesélte, az elmúlt hónapban 21 megye főtanfelügyelőjét hívatta Remus Pricopie tanügyminiszter, melyek rosszul állnak a béralap biztosításával. Mindeniknek be kell mutatni egy stratégiát, hogy milyen intézkedéseket foganatosít a béralap csökkentése érdekében. „Ezt egyik napról a másikra nem lehet megoldani, az ésszerűsítésre a következő tanévtől kerül sor” – mondta főtanfelügyelő.
Nagyobb osztályok, egységesített bérezés
Kovászna megyében 20 százalék hiányzik a béralapból. „A tanügyi törvény szerint minden közigazgatási területen legalább egy jogi személyiséggel rendelkező iskolának kell működnie. Gond ott van, ahol több működik. Például Sepsiszentgyörgyön minden iskolában van román tagozat, ám egy osztályban 10–12 gyerek van. A román közösségnek el kell döntenie, hogy milyen iskolahálózatot akar, ám azt mindenkép gazdaságosabbá kell tenni” – magyarázta a főtanfelügyelő hozzátéve, hogy a csupán egyetlen iskolával rendelkező településeken alanyi jogon jár az anyanyelvi oktatás.
Keresztély szerint Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen túlméretezett az iskolai hálózat, ezért át kell gondolni a beiskolázási tervet. Jövő tanévtől például legkevesebb 25 fős létszámmal működhet egy napközis csoport, holott jelenleg tíz gyerekre jut egy óvónő. Ezzel az összevonással a megye öt városában 30 óvónői állás szűnik meg, mondta. Hozzátette, a középiskolák igazgatóival is tárgyaltak, és a kisebb létszámú iskolákból nagyobbakba irányítanak át tanárokat.
Hargita megyében az igazgatók bérének egységesítésével, osztályok összevonásával és az opcionális tantárgyak óraszámának csökkentésével próbálnak eleget tenni az új kihívásoknak – döntöttek a tanfelügyelőség csütörtöki vezetőtanácsi ülésén. Bartolf Hedvig főtanfelügyelő szerint arról is határoztak, hogy az iskolák nem hosszabbíthatják meg a kisegítő személyzet alkalmazására kötött ideiglenes szerződéseket anélkül, hogy azokat a tanfelügyelőség ellenőrizné. Több iskola esetében megvizsgálták az alacsony létszámú osztályok összevonásának lehetőségét, de végül csak egy csíkszeredai szakközépiskolában vonnak össze osztályokat. Bartolf Hedvig elmondta, az oktatási minisztérium is költségcsökkentő rendeletet kiadására készül, ezeket is alkalmazniuk kell.
Nem elég a fejkvóta
„A legnagyobb gondot az jelenti, hogy nem megfelelő a normatíva értéke, illetve a korrekciós szorzó sem a kisebbségi, sem a többségi oktatás esetében” – szögezte le Keresztély Irma, aki ezt memorandumban jelezte az oktatási miniszternek. Amikor az angol modellt átvették, kiszámolták, hogy egy gyerek után mennyi pénz jár, ami fedezi a bér- és egyéb költségeket. A tanügyi törvény szerint minimum 300 gyerekkel lehet működtetni egy tanintézetet. A Kovászna megyei tanfelügyelőség kétezer feletti létszámmal működő iskolákban modellezte le, hogy esetükben sem elég a fejkvóta a béralapra.
„A Székely Mikó Kollégiumban és a Mihai Viteazul Főgimnáziumban az iskolák és a tanfelügyelőség párhuzamosan végezték el a számításokat és azonos eredményre jutottunk: a fejkvóta nem elég. Számításaink szerint, ha Kovászna megyében 200 személyt leépítünk a tanügyi rendszerből, akkor is csak 2 százalékot spórolunk a béralapon. A 20 százalékos hiány így 18-ra csökken” – magyarázta Keresztélt Irma.
Szabad kezet kaptak az igazgatók
Kolozs megyében csütörtökön hívatták a tanfelügyelőségre az átszervezés kapcsán az iskolaigazgatókat. Solymosi Zsolt, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgató a Krónikának elmondta, úgy tudja, a magyar iskolák közül egyedüliként őket nem rendelték be, a kollégium ugyanis nem küzd létszámgondokkal.
Lakatos András, a szórványkollégiummal is rendelkező kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola igazgatója, aki maga is részt vett a megbeszélésen elmondta: eddig a tanárok és a kisegítő személyzet bérezését szabályozó normarendszer úgy működött, hogy a nagy létszámú iskoláknál a fejkvóta alapján felhalmozódott többletforrásokat átcsoportosították a kisebb tanintézetekhez, hogy fedezni tudják a bérköltségeket. „Most közölték velünk, hogy 2014-től ennek vége, az állam megtartja a pénzt magának és inkább megint a tanügyön rúg egyet” – fogalmazott az igazgató.
Mint magyarázta, a szaktárca a tanintézetekre bízza, hogyan gazdálkodnak a nekik járó forrásokkal, eldönthetik, hogy osztályokat vonnak össze vagy a személyzetet építik le. Az önkormányzatok elvileg megkímélhetnék az iskolákat a radikális intézkedésektől, feltéve, ha a költségvetésük ezt lehetővé teszi. De Lakatos András szerint ez még abban az esetben is kérdéses, ha az önkormányzat kellőképpen tehetős, ugyanis a törvény ezt nem szabályozza. „Senki nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy az önkormányzatok segíthetnek-e a bérek kifizetésében” – mutatott rá az igazgató. Kifejtette, tárgyalt már az önkormányzattal, amely meg szeretné menteni az iskolát, azonban nem tudni, hogy lesz-e erre lehetőség.
Kalotaszentkirályon a fejkvóta alapján járó forrásokból a bérköltségek egyötödét nem tudják finanszírozni, szórványkollégiumként ugyanis bentlakást is működtetnek, így a kisegítő személyzet is nagyobb. Ez az egyedüli állami finanszírozású szórványkollégium, a többit alapítványi forrásokból tartják fent, részletezte Lakatos. Ráadásul az egy bentlakó után járó állami támogatás mindössze napi öt lej, ami nevetségesen kevés ahhoz képest, hogy mennyibe kerül az étkeztetése. Ugyanakkor a törvény előírja, hogy a szállás ingyenes, vázolta a helyzetet. Kérdésünkre elmondta: attól függ, hogy hány embertől kénytelen megválni, hogy csak a kisegítő személyzetnek mond fel, vagy tanerőknek is. „Az a kormány papol, miközben nem tartja tiszteletben a tanügyi törvényt, amely előírná, hogy a bruttó nemzeti össztermék 6 százalékát kellene az oktatásra fordítani” – bírálta az intézkedést Lakatos András.
Király András: ki kell állni!
Az államnak jelenleg ennyi pénze van a közoktatás fenntartására, ám megteremtette a lehetőséget, hogy az iskolák több helyről vonjanak be forrásokat, a fenntartó önkormányzat például a pedagógusok fizetésébe is bepótolhat – mutatott rá lapunknak Király András oktatási államtitkár. Bár a kis létszámú osztályok miatt a kisebbségi oktatás van a legjobban kitéve az átszervezés veszélyének, az államtitkár szerint ez nem szenved kárt. Mint mondta, ezt Remus Pricopie tanügyminiszter is megígérte a héten, amikor az RMDSZ parlamenti frakcióinak oktatási szakembereivel találkozott.
Az államtitkár kifejtette, a miniszériumnak az a kérése, hogy a nagyvárosokban, ahol több tanintézet működik, igyekezzenek ezeket úgy racionalizálni, hogy a közeli iskolákban ne legyen mindössze 14 gyerek osztályonként. „Remélem az oktatási hálózatunk a következőkben is fenntartható lesz, a szórványtelepüléseken annyi gyerekkel kell működnie az iskolának, ahány van. A közösség képviselőinek, az iskolák vezetőinek, az érdekvédelmi szervezet tagjainak nyugodt érvekkel ki kell állniuk és kérniük a törvényes jogok biztosítását” – jelentette ki Király András, rámutatva: azzal kell érvelni, hogy a létszám alatti osztályok, iskolák a módszertan alapján a minisztérium hatáskörébe tartoznak.
Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Referendumügy: Borboly szerint korlátozott a demokrácia
Elfogadhatatlan az Európai Unió egyik tagállamában, hogy egy alapvető demokratikus jog gyakorlását akadályozza meg a kormány a prefektúra közbenjárásával – jelentette ki Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök azt követően, hogy Adrian Jean Andrei kormánymegbízott megtámadta a közigazgatási bíróságon a székelyföldi régió ügyében kiírandó népszavazásra vonatkozó megyei tanácsi határozatot.
A prefektus lépése miatt a tervezett időpontban, december 22-én nem lehet megtartani a népszavazást, de Borboly Csaba (képünkön) bízik abban, hogy a határozat „kiállja a jogi próbát”, mert a megyei tanács jogászaival alaposan előkészítették azt. A megyei tanács elnöke szerint a kormánymegbízott tulajdonképpen nem jogi, hanem politikai alapon kifogásolja a népszavazásról szóló határozatot.
„Úgy látszik, a kormány fél az állampolgárok véleménynyilvánításától, holott még csak nem is közigazgatási egységről szólna a népszavazás, hanem fejlesztési régióról, amely nem rendelkezne közigazgatási hatáskörökkel – kommentálta Adrian Jean Andrei lépését Borboly Csaba. – Egyébként akkor sem lenne ok a félelemre, ha közigazgatási egységről szavaznának. Mi a régiósításvitában sohasem etnikai érveket hoztunk fel, hanem gazdasági, fejlesztéspolitikai szemszögből világítottunk rá arra, miért lenne előnyös az érintett lakosságnak, ha a három megye egy fejlesztési régiót alkotna, és miért hátrányos számukra, ha tőkeerős, gazdag nagyvárosokkal vonják őket egybe.”
A Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta továbbá, a székelyföldi megyék elöljárói már számtalanszor kimutatták, hogy a hasonló adottságú három megye külön fejlesztési régióként könnyebben pályázhatna európai uniós forrásokra. „Igazunk tudatában kitartunk álláspontunk mellett, és állunk elébe a hatósági támadásoknak” – tette hozzá Borboly Csaba.
Amint arról már beszámoltunk, a székelyföldi megyékben a szavazólapon egyetlen kérdés szerepelne: „Egyetért azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye közös gazdasági-fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely régióközponttal?”
Krónika (Kolozsvár)

December 5., ünnep
December 5-én az ötszázezredik, könnyített úton honosult új magyar állampolgár tette le az esküt. Ezelőtt csupán négy évvel is morbid viccnek hatott volna egy ilyen kijelentés, hiszen a kettős állampolgárságról szóló, érvénytelennek bizonyult 2004-es népszavazás időpontja a nemzeti szégyen napjaként élt a köztudatban.
A trauma után viszont nem lehetett kevesebbel beérni a kettős állampolgárságnál, szinte kényszerhelyzet szülte azt, hiszen az önmagát nemzetinek hirdető, 2010-ben hatalomra került új kormány hitelessége forgott volna kockán, ha ennél kevesebbel beéri.
2013 december ötödike így nem az önmarcangolás napja volt, hanem ünnepi esemény. Ám mostantól az lenne az igazi, ha nem a fellengzősség, az erőltetett ünnepélyesség hangvétele uralkodna a könnyített honosítás kapcsán, hanem a mindennapi természetességé. Tekintsük magától értetődőnek, hogy határmódosítás nélkül is sikerült elérni, hogy immár a Nagyváradon vagy Szabadkán születő magyar csecsemő is magyar állampolgárként jön a világra, és úgy lehet értékes, megbecsült polgára annak az országnak, amelyben született, hogy közben a magyar nemzet teljes jogú, „pedigrés” tagja. Sokan gondolhatják persze, hogy a határok légiesedésével és a kontinens egységesülésével az állampolgárság már nem számít, csupán melldöngető magyarkodásról van szó – az ő figyelmükbe most csak a román állampolgárokkal szembeni összeurópai ellenszenvhullámot ajánlanánk.
Most végre egymás valódi megismerésének kellene következnie az anyaországiak és a határon túliak között. Annak tudatosítása, hogy egyenrangúak vagyunk, ezért nem „határontúli-simogatni” kell átjárni Erdélybe, és sem az anyaországi polgároknak, sem a pártoknak nem úgy kell ránk tekintenie, mint a sorsukba illetéktelenül beleszólni akaró, agyatlan szavazógépekre vagy a magyar közpénzeket elnyelő feneketlen zsákra.
Ha emellett azt is elfogadjuk, hogy azokat sincs joga senkinek nemzetárulónak bélyegezni, akik félelemből vagy más meggyőződésből nem kérik az anyaország állampolgárságát, vagy nem akarnak az ottani szavazáson voksolni, akkor valósulhat meg igazán a határokon átívelő nemzetegyesítés.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Szerencsejáték
Ismét csak tanúbizonyságot kaptunk arról, milyen alaposan és körültekintően zajlik Romániában a kulcsfontosságú tisztségek betöltésére kijelölt személyek válogatása.
Most például a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály egyik buzăui ügyészéről derült ki, hogy onlájn pókeren eljátszott százezer eurót, amit egyébként azért bocsátottak a rendelkezésére, hogy a pénzt csaliként használva lebuktasson egy kábítószercsempész bandát.
Meg kell adni, az ügyész úrnak van stílusa. Mintha csak egy igazi magyar dzsentri vére folyna az ereiben, olyan nonsalansszal volt képes elpókerezni a pénzt. Mindazonáltal azt is érdemes megjegyezni, hogy a magyar urakkal való párhuzam mégiscsak sántít, ők ugyanis rendszerint a saját vagyonukat kártyázták el, ami persze a családjukat nem boldogította annyira, viszont mégiscsak nagyságrendekkel korrektebb hozzáállás ahhoz képest, ha valaki egy közintézmény vagyonát tapsolja el egy internetes pókerjátszma során.
Mindemellett szabadlábon védekezhet, enyhítő körülményként számították be ugyanis, hogy saját bevallása szerint olyan betegségben szenved, ami miatt néha muszáj pókereznie. El is képzelhetjük mindjárt, amint a hétköznapokon amúgy kellemes modorú, család- és állatbarát ügyész teliholdas éjszakákon iszonyú kínok között vérszerencsejátékossá változik, és az összes keze ügyében levő pénzt elkártyázza, függetlenül attól, hogy az övé, vagy sem.
Persze a szenvedélybeteg ügyész esete szomorú, ugyanakkor lehet, hogy a példájára érdemes odafigyelni. Hiszen az ország a valamelyest jobb gazdasági mutatók ellenére is nehézkesen vánszorog kifele a válságból, kevesebb pénz jut a közintézmények fenntartására, a közalkalmazottak bérére, valamint a nyomozó ügyészségeken a leleplezéseknél csaliként használt összegekre. Így akár még intézményes gyakorlattá is tehetnék, hogy a közintézmények költségvetéséből minden hónapban egy bizonyos összeget szerencsejátékra kell költeni, hiszen így a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb nyerni is sikerülne, az így szerzett pénz pedig kimondottan jól jönne az államkasszának.
Maga a kormány is föltehetné az állami költségvetés egy részét ruletten: ha bejön, dőzs van, ha meg nem, tulajdonképpen mindegy, hogy a Monte Carló-i kaszinó vagy az IMF kasszájába vándorol az ország pénze. Ráadásul egy kaszinó biztos nem követelne megszorító intézkedéseket annak fejében, hogy fizessen.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Összerdélyi platform alakul
Az Erdélyben élő nemzetiségek párbeszédének szükségességéről, egy erdélyi autonomista párt folyamatban levő bejegyzéséről, valamint a román félelmekről folyt a tárgyalás kedden, Szatmárnémetiben a Szatmári Híd Egyesület által szervezett autonómiakonferencia második napján.
Angela Tocilă nagyváradi újságíró, blogger azt fejtegette, hogy az erdélyi magyarok kulturális autonómiatörekvéseit össze kellene hangolni a románság gazdasági önrendelkezésre irányuló igényeivel. Elmondta: elkeserítőnek találja a romániai politikai osztály viselkedését, mely 23 éve álproblémák mentén igyekszik megosztani a közösséget, a valós társadalmi gondokkal pedig nem foglalkozik. Úgy vélte, utóbbiak feltérképezése, a megoldási lehetőségek kidolgozása csakis alulról építkezve, a magyar és a román civil szervezetek összefogásával valósulhat meg.
Beszélt ugyanakkor a román félelmekről is, melyekkel igazán azt követően szembesült, hogy megjelentetett egy írást a székelyek menetelésével kapcsolatosan, melyben határozottan állást foglalt Erdély autonómiája mellett. Mint elmondta: kellemes meglepetés volt számára, hogy nagyon-nagyon sok román írt neki, akik szintén támogatnák az erdélyi önrendelkezést. Szomorúan konstatálta ugyanakkor, hogy a nyilvánosság előtt igen kevesen merték vállalni véleményüket, mivel féltek attól, hogy emiatt árulónak nyilvánítanák őket.
Mircea Daian komoly problémának nevezte azt, hogy a közösségeknek nincs lehetőségük maguk közül választani vezetőket, kénytelenek azokat az embereket elfogadni, akiket a pártok rájuk erőltetnek. A Demokratikus Erdély Liga alapítója elmondta: kell egy összerdélyi platform, mely az összes együtt élő népcsoportot képviseli és felkarolja az autonómia ügyét. Ezért készülnek bejegyezni egy pártot Erdélyi Mozgalom (Mişcarea Ardeleană) néven, mely tömegrendezvények révén igyekszik majd erősíteni az erdélyi identitást.
Tervezik ugyanakkor egy háromnyelvű (román, magyar, német) újság, illetve egy szintén három nyelven sugárzó rádió-, illetve tévéadó beindítását. Elmondta: a helyi önrendelkezés az EU nyugati országaiban létező dolog, és bizonyított tény, hogy az autonóm régiókkal rendelkező államok fejlettebbek, ezért nekünk is ezt a példát kell követnünk.
Matyi István, a Szilágy Megyei Művelődési és Művészeti Központ referense néhány egyszerű példán keresztül szemléltette, hogy a jelenlegi központosított berendezkedés mennyire akadályozza a helyi szintű elképzelések érvényesülését. Elmondta: azt követően, hogy sikerült elérniük a megyei önkormányzatnál, hogy félállásban biztosítson fizetést az általa vezetett Terbete néptáncegyüttesnek és a zenekarnak, a Boc-kormány létszámstopot vezetett be a közszférában, így az egyetemre bejutott táncosaik helyére nem volt lehetőségük újakat felvenni. Visszásnak nevezte azt is, hogy nem engedélyezett protokollköltségként elszámolni a külföldi vendégeknek a pincesoron főzött hagyományos ételeket, sem az egyébként széles körben elismert minőségi helyi borokat és pálinkát.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

Tamás Sándor hadat üzen a „csokikorrupciónak”
Háromszéken nulla toleranciát hirdetnek az intézményi kiskorrupció ellen – nyilatkozta Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
„Megszüntetjük azt, hogy csokoládéval kelljen felgyorsítani a dokumentumok kibocsátását” – fogalmazott az elöljáró, aki szerint a decentralizált intézmények dolgozóinak teljesíteniük kell majd, elfogadhatatlan, hogy „napi nyolc órát hordozzák az iratokat egyik irodából a másikba, vagy küldözgessék az ügyfeleket egyik szobából a másikba. Nem az intézmények alkalmazottaiért van a lakosság, hanem fordítva, az embereknek az elsődlegesek” – szögezte le Tamás Sándor.
A Kovászna Megyei Tanács elnöke a decentralizáció kapcsán kifejtette: bízik benne, hogy a Demokrata-Liberális Pártnak (PDL) az alkotmánybíróságon nem sikerül elgáncsolnia a múlt hónapban elfogadott törvényt, és a jövő év elején az önkormányzatokhoz kerülnek a decentralizált intézmények. Mint arról beszámoltunk, a decentralizálás során Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata 22 ingatlant, kétszáz alkalmazottat, és a jövő évi költségvetésben hétmillió lejt kapott a működtetésre, valamint a bérekre.
Tamás Sándor elmondta, Háromszéken eddig 13 alárendelt intézménye volt az önkormányzatnak, a decentralizálási folyamattal hat újabb intézmény kerülhet helyi irányítás alá. Bejelentette: ezekben az intézményekben jelentős átszervezéseket helyeznek kilátásba. „Nem akarok senkit megijeszteni, az átszervezés nem jelent föltétlenül elbocsátást, csak a tevékenység ésszerűsítését célozza” – mondta Tamás Sándor.
Példaként említette a Kovászna megyei Kulturális és Műemlékvédelmi Igazgatóságot, ahol négyen dolgoznak – az igazgatón kívül egy titkárnő, a könyvelő és a sofőr – emellett a háromszéki önkormányzatnak van művelődési központja, így várhatóan ezt a két intézményt összevonják. Hasonlóképpen tömörítenék a három mezőgazdasági intézményt is. Ésszerűsítenék továbbá az intézmények könyvelését, hiszen helyenként 2-3 könyvelő dolgozik, ennyire pedig nincs szükség, magyarázta a tanácselnök.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Bíróságához fordul a RMOGYKE a diszkriminációellenes tanács döntése miatt
A közigazgatási bírósághoz fordult a Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület (RMOGYKE) annak érdekében, hogy a hatóság érvénytelenítse az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntését, amely szerint nem diszkriminatív a magyar orvosis diákokkal szemben, hogy a klinikai gyakorlatot kizárólag csak az állam nyelvén végezhetik.
A civil szervezet jogi képviselője, Kincses Előd egyúttal a Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) határozata és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartája ellen is kifogást emelt, remélve, hogy a testület hatályon kívül helyezi azokat.
Amint arról beszámoltunk, a diszkriminációellenes tanács október 16-án hozott döntését a testület hat tagja írta alá, az elnök, Asztalos Csaba és kollégája, Haller István különvéleményt fogalmaztak meg. A CNCD vezetője akkor az általános romániai közhangulatnak tulajdonította, hogy a tanács többsége nem fogadta el az érveit, miszerint a román szaknyelv ismeretét nem a gyakorlati oktatással kell elérni.
Asztalos ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az utóbbi időben Romániában egyre gyakrabban értelmezik beszűkítő módon az anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat. Rámutatott: Romániában, ahol az állam elméletileg az óvodától az egyetemig szavatolja az anyanyelvű oktatást, a diplomamunkát ugyan el lehet készíteni magyarul, de megvédeni csak az állam nyelvén lehetséges.
„A marosvásárhelyi orvosi egyetemen az elmélet a teljes oktatási folyamat mintegy 30 százalékát teszi ki. E szerint félrevezető az állítás, miszerint a magyar oktatás jól áll és csak apró lépéseket kell tenni a továbbiakban” – vélekedett Kincses Előd. Szerinte a korlátozó rendelkezés kiötlői és a CNCD többségi tagjai figyelmen kívül hagyták a betegek jogait, akik így nem kommunikálhatnak anyanyelvükön az ágyuk köré gyűlt oktatókkal és egyetemi hallgatókkal.
Az ügyvéd szerint egyébként a Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség orvosi bizottsága nem hivatott a tanügyi törvényt fölülíró rendelkezéseket hozni. Kincses úgy véli, innen is látszik, hogy az ARACIS orvosi testülete kizárólag a marosvásárhelyi egyetem kérésére hozta meg a vitatott határozatot.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Iskolamentés a szórványban
Erdély-szerte felméri a magyar nyelvű oktatás helyzetét a Közpolitikai Elemző Központ és a Kvantum Research az Iskolák veszélyben elnevezésű kutatási program keretében. A projekt célja rámutatni a kritikus pontokra, ahol a következő tíz évben csak speciális tervekkel menthető meg a magyar iskola. Beszterce-Naszód megyében a negatív demográfia
Az erdélyi magyarság egészére jellemző negatív demográfiai mutatók a gyermeklétszám alakulására is kihatnak, az elmúlt esztendőkben a szórványban 15 százalékkal, a Bánságban ennél is nagyobb mértékben csökkent a gyerekek száma – mutatnak rá az Iskolák veszélyben program működtetői, akik szerint a folyamat számos erdélyi magyar iskola létét sodorja veszélybe. Kimutatásuk szerint 235 olyan erdélyi település van, ahol az évtized végéig megszűnhet a magyar oktatás.
A zömében szórványbeli településeken az elmúlt években csupán 4–5 gyereket írattak be iskolába, és nem született két magyar csecsemőnél több – derül ki a Közpolitikai Elemző Központ és a Kvantum Research kutatási programjából. A szakemberek által veszélyeztetettnek minősített iskolák szomszédságában nincs más magyar tanintézet, így az itteni magyar gyerekek 2020 után valószínűleg csak román nyelven tanulhatnak majd. A veszélyeztetett iskolák megtartása a következő években speciális tennivalókat, helyi és regionális cselekvési tervek kidolgozását igényli, állítják a szakemberek.
Megkeresik a kritikus pontokat
A 2012 nyarán civil kezdeményezésként indított Iskolák veszélyben kutatási program célja bemutatni a kritikus pontnak számító oktatási helyszíneket, információkat nyújtani a döntéshozók részére, illetve közös gondolkodást beindítani arról, hogy milyen módon lehetne megőrizni, megerősíteni ezeket. A programot lebonyolító szociológusok – Barna Gergő, Kapitány Balázs, Kiss Tamás és Márton János – a statisztikai adatok alapján határolták be, melyek a veszélyeztetett oktatási helyszínek, ezt követően pedig terepmunka során tájékozódnak az aktuális helyzetről, jövőbeni lehetőségekről – mesélte a Krónikának Kiss Tamás szociológus. „Nem az a lényeg, hogy globális következtetést vonjunk le, hanem, hogy helyi szinten nézzük meg, mi van jelenleg, mit lehetne tenni a jövőben” – hangsúlyozta a szakember.
Mint mesélte, elsőként Temes megyét térképezték fel, ahol valamennyi magyar nyelvű oktatási helyszínről adatlap, majd ezek összesítésével megyei helyzetjelentés készült. Azóta Szatmár, Szilágy, Bihar, Kolozs, Fehér és Hunyad kivételével valamennyi erdélyi megyét felmérték, és Arad megyében is elkészítették a jelentést, részletezte a kutatás jelenlegi állását a szociológus. Elmondása szerint ezeket továbbították az adott megye döntéshozóinak, oktatási szakembereinek, de az összegyűjtött adatok alapján a jövőben más típusú elemzéseket is készítenek, például a szórványkollégiumok működéséről, a kistérségi együttműködésről.
Bár a projekt a politikumtól függetlenül, civil kezdeményezésként indult, menet közben a döntéshozók is felkarolták, a magyar kormány a Bethlen Gábor Alap révén támogatja a kutatást, míg az RMDSZ partnerként csatlakozott a programhoz. Kiss Tamás szerint az összegyűjtött adatok hasznos támpontot nyújthatnak ahhoz, hogy oktatási stratégia készüljön a szórványban, de konkrét problémákra is rámutathatnak, többek között arra, hova kell iskolabusz, melyik tanintézet presztízsét kell növelni. A projekt a támogatási rendszerre is hatással lehet, a szociológus szerint arra is rá szeretnének világítani, melyek azok a kiemelt helyszínek, ahova az erőforrásokat összpontosítani kellene.
Helyben készül az oktatási stratégia
Az RMDSZ által is felkarolt kutatási program adatait ismertetve Magyari Tivadar, a szövetség oktatási főtitkárhelyettese a magyar szórvány napja alkalmából Nagyenyeden tartott konferencián kifejtette: az új demográfiai helyzet új megközelítést, helyi, megyei és regionális szintű oktatási cselekvési tervek készítését követeli meg. Mint rámutatott, ezt indokolja az oktatási törvény is, amely a központosítás felszámolására törekszik, de a célként kitűzött kisebbségi autonómia is megköveteli a helyi közösség tényszerű helyzetelemzését.
A differenciált demográfiai mutatók is helyi megközelítést tesznek szükségessé. „Ami jó lehet Dicsőszentmártonban, az már a szintén Maros megyei Segesváron sem jó” – példálózott Magyari Tivadar. Elmondta, az RMDSZ Főtitkársága rövid és középtávú regionális oktatási tervek készítését kezdeményezte, első körben a helybeliek és szakmabeliek döntik el több hónapos műhelymunka során, hogy az adott településen, régióban milyen megoldást érdemes választani a magyar oktatás megmentésére. A társadalmi konzultációval készülő 10–15 regionális dokumentumot az adott térségben vitára bocsátanák, ennek eredményeként fogalmazódna meg, hogy mi a teendő az erdélyi magyar oktatásban, magyarázta a főtitkárhelyettes, aki szerint ily módon 2014 nyarára készülne el az RMDSZ oktatási stratégiája.
Minimális gyereklétszám és pedagógushiány Beszterce-Naszód megyében
A gyereklétszám drasztikus csökkenése az észak-erdélyi szórványban is érezteti hatását, az Iskolák veszélyben program adatai szerint Beszterce-Naszód megyében a 23 magyar iskolából csupán hétben biztosított hosszú távon a működéshez szükséges gyereklétszám. A Beszterce környéki oktatási régióban a besztercei és a szentmátéi, míg a Bethlen környékiben az árpástói, a bethleni, a felőri, a magyardécsei és a vicei iskola fennmaradására mutatkozik reális esély, utóbbi kettőére a településeken működő szórványkollégiumok jóvoltából.
A hatszázalékos magyarsággal rendelkező megyében 2005-ben három magyar iskola – a somkereki, a bacai és a nagysajói – zárta be kapuit, és az alacsony diáklétszám miatt az évtized végéig újabb tanintézetek juthatnak hasonló sorsra. A megyében ugyanis olyan települések is vannak – Kékes vagy Mezőveresegyháza –, ahol az elmúlt 5–6 évben egyetlen magyar gyerek sem született – mesélte a Krónikának Balázs Dénes kisebbségi oktatással megbízott tanfelügyelő.
A Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelőség 2013/2014-es tanévre szóló beiskolázási adatai szerint az egyes kisrégiókban egyfajta magyar szigetet képező települések – Tacs, Mezőköbölkút, Magyarberéte – iskolái vannak a legnagyobb veszélyben. Utóbbi településen évek óta 4–5 gyerekkel működik az elemi iskola, és nem tudni, meddig sikerül fenntartani ezt az állapotot. A kis létszámú osztályok esetében ugyanis a fejkvóta nem fedezi a pedagógusok bérét, az anyagi gondokkal küzdő mezőségi önkormányzatoknak pedig nincs pénzük kiegészíteni azt – vetített rá az osztályösszevonások, iskolabezárások legfontosabb okára Balázs Dénes.
Mint magyarázta, az elöljárók többségét nem is annyira a rosszindulat, mint inkább a pénzszűke vezeti, amikor a magyar osztályok összevonása, iskolák megszűntetése mellett dönt, háttérintézmények révén megoldható lenne ezek működtetése. Az illetékes szerint a legtöbb oktatási helyszínen minimális létszámmal működnek a magyar osztályok, a szabály alól a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnázium magyar tagozata sem kivétel, ahol a 6. osztályban csak hat magyar gyerek van. A megyeszékhelyen az elemi és általános iskolában egy-egy, a középiskolában a vidékről érkező diákok révén két-két magyar osztály működik.
Az észak-erdélyi szórványmegyében az alacsony gyereklétszám mellett a szakképzett pedagógusok hiánya is gondot okoz, részletezi a problémákat a tanfelügyelő, Besztercén és Szentmátéban például a szülési szabadságra menő pedagógusok helyére keresnek matematika-, illetve magyartanárt. Árpástón szakképzetlen tanítót foglalkoztatnak, Tacson nyugdíjas oktatja a diákokat, miután az oda kinevezett pedagógus külföldi munkavállalás céljából fizetetlen szabadságra ment.
Román iskolában a vegyesházasságból származók
Az észak-erdélyi szórvány másik problémája, hogy sok helyen a meglévő kevés gyereket sem tudják megtartani a magyar iskolák számára, számos szülő a jobb boldogulás reményében román tanintézetbe íratja csemetéjét. Balázs Dénes szerint Újős esetében – ahol nemrég szűnt meg a magyar 5–8. osztály, sikerült elérni, hogy az elemit végzettek 60 százaléka a helyi román iskola helyett a közeli Szentmáté magyar iskolájában tanuljon. A magyar alternatíva választása sokszor azon múlik, hogy a pedagógus, lelkész meg tudja-e győzni a szülőket az anyanyelvű oktatás fontosságáról, mesélte a tanfelügyelő.
A besztercei oktatási térség fontos magyar szigetének számító Cegőtelkén a szülők nagyrésze a besztercei vagy tekei magyar iskola mellett dönt, de Székely Lilla tanítónő szerint egyre gyakrabban merül fel opcióként a közeli községközpont, Szászlekence román iskolája is. Mint mondta, ezt azok a szülők részesítik előnyben, akik szakmára tanítanák csemetéjüket, és magyar nyelvű szakoktatás hiányában kénytelenek a románt választani.
A 85 százalékban magyarlakta település elemi iskolájában magyar tagozaton 15, románon 9 gyerek tanul összevont osztályban, utóbbiak szinte mind vegyesházasságból származnak. A magyar végzettségű, évek óta román tagozaton pedagógus szerint egyetlen esetben fordult elő, hogy román-magyar szülők gyermekét magyar tagozatra íratták. A beolvadási tendencia ellensúlyozásaként a tanítónő választott tantárgyként magyar nyelvre oktatja diákjait.
Csángókkal mentik a magyar iskolát
A demográfiai adatok ellensúlyozására Beszterce-Naszód megyében már évekkel ezelőtt találtak megoldást, a vicei Dsida Jenő Általános Iskola tantestülete, hogy megmentse a diáklétszám csökkenése miatt bezárásra ítélt tanintézetet, Csángóföldről hozott gyerekeket. A 2006-ban ily módon létrejött Bástya Egyesület vicei kollégiumában 31 csángó és mezőségi gyereknek biztosítanak szállást, ingyenes ellátást, a magyardécseiben 11-en laknak.
A Bákó megyeiek mellett Óradnáról, illetve olyan mezőségi településekről érkeznek diákok, ahol megszűnt a magyar iskola, mesélte lapunknak Kerekes Zoltán egyesületi elnök. Emellett 11, a vicei iskolából kikerült csángóföldi gyerek továbbtanulását is biztosítják. „Elsősorban olyan iskolákba irányítjuk őket, ahol szükség van diákokra, ugyanakkor van magyar közösség – magyarázza Kerekes Zoltán. – Gondot okoz, hogy kevés helyen van magyar szakoktatás. Ez hatalmas lemaradás a román tanintézetekhez képest, mert ismerjük el, nem való mindenki elméleti líceumba, pedig a közelben magyar nyelven csak ez biztosított számukra.” Az elnök, aki maga is pedagógus, abban bízik, hogy a Téka Alapítvány szamosújvári iskolájának felépültével a Mezőségen is beindul a magyar nyelvű szakképzés.
„Azok a magyar iskolák, amelyeknek nincs háttérintézménye, legyen az egyesületi, egyházi, vagy bármilyen más, megszűnnek” – vetíti elő a jövőt Kerekes Zoltán hozzátéve, bár még a csángó gyerekek vannak többségben intézményeikben, a magyar iskolák felszámolásával kezdenek elmozdulni a mezőségiek irányába. A demográfiai mutatókat ismerik, és készek bárkivel konzultálni a megoldás érdekében, teszi hozzá az elnök, amennyiben az valóban a szórványkérdésre keresi a választ.
Krónika (Kolozsvár)

Florea-kijelentés miatt tiltakoznak
Az RMDSZ Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor és az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke, Jakab István is tiltakozik egy Dorin Floreának tulajdonított, a magyarokat sértő kijelentés miatt.
A Népújság szerint szerdai sajtótájékoztatóján Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester azt mondta, hogy „fogyatékosok lesznek a magyar tanulók”, ha nem vegyes tannyelvű iskolába járnak, és nem tanulnak meg jól románul beszélni. Brassai Zsombor csütörtöki blogbejegyzésében hangsúlyozta: „a magyarok nem attól tanulnak meg helyesen románul, ha olyan iskolákba járnak, amelyekben kultúrájukat, anyanyelvüket, történelmi tudatukat, tradícióikat csak fogcsikorgatva megtűrik. Nem. A magyarok akkor tanulnak meg helyesen románul, ha tiszteletben tartják anyanyelvük tekintélyét, s a román nyelvet idegen nyelvként, az idegen nyelv tanításának sajátos módszertanával tanítják meg nekik!”
Jakab István szerint Dorin Florea polgármester tettei és nyilatkozatai egyértelműen jelzik, hogy nem alkalmas és nem méltó Marosvásárhely vezetésére. „Az a polgármester, aki nem képes felfogni, mi történt Marosvásárhelyen 1990. március 20-án, aki nem vonja le a következtetést a Forgatag száműzéséből, aki nem tanul Lakó Péterfi Tünde megbüntetésének esetéből, aki nem látja be, hogy a székely zászló elleni jogtalan küzdelme milyen veszélyekkel jár, az a tűzzel játszik! Marosvásárhely lakói elzavarják azt a polgármestert, aki a város jövőjének ellensége” – fogalmaz közleményében Jakab.
Florea állítólagos kijelentései kapcsán Lakó Péterfi Tünde is nyílt levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben tiltakozik a városvezető sértő megjegyzése miatt. „Meddig tűrjük ezt szó nélkül? Mikor hozzuk végre tudomására, hogy ezt nem teheti? Azt hiszem, hogy a jóérzésű román ajkú városlakók is beláthatják, hogy szörnyű helyzetben van Marosvásárhely, mert egy olyan polgármester vezeti, aki még a szavait sem képes megválogatni, amikor a város lakosságához szól! Személy szerint én ezt nem tűrhetem szó nélkül. Tiltakozásképpen pénteken délután négy órától kiállok a városháza elé, egy neki címzett, de bárki által elolvasható levéllel. Fél ötig fogok ott állni, azután a levelet beadom a portásnak. Remélem nem csak elolvassa, de meg is szívleli majd a benne foglaltakat. Aki szeretne csatlakozni, megteheti” – hangoztatta Lakó Péterfi Tünde.
„A polgármester szavait rosszul értelmezték, hiszen ha mondta is azt, hogy a kizárólag magyar iskolában járó gyerekek fogyatékosok, akkor sem arra értette, hogy nincs kezük és lábuk, hogy sérültek, hanem, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek azáltal, hogy nem román társakkal együtt tanulnak. Hangfelvételünk a sajtótájékoztatóról nincs” – mondta Aurel Trif, a városháza sajtószóvivője.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Kiemelkedő személyiségnek tartja Ponta Horthyt
Miközben Radu Pogdoreanu, a román külügy államtitkára lesújtó módon vélekedik a vitatott múltú Horthy Miklósról és politikai irányvonaláról, Victor Ponta miniszterelnök a magyar történelem kiemelkedő személyiségének tartja a az egykori kormányzót.
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd szerdán egy olyan dokumentumot mutatott be, melyet a román kormányfő nevében a bukaresti Bădiţă és Pop Ügyvédi Iroda munkatársai állítottak össze és tettek le a bíróságra. Ebben Ponta, aki korábban többek között azzal vádolta Tőkés Lászlót, hogy horthysta nyelvezetet használ, azzal védekezik az őt rágalmazásért beperelő ET-képviselővel szemben, hogy kijelentésében nem volt semmi pejoratív, annál is inkább, mivel „Horthy a magyar történelem kiemelkedő személyisége”. A kormányfő ugyanakkor a románellenes érdekek képviselőjének nevezte a volt püspököt, akit szerinte „azok pénzelnek, akik azt akarják, hogy Románia egy instabil ország legyen, és hogy minden oldalról megtámadják”. Mint ismeretes az őt ért vádakért a jelenlegi európai képviselő százezer lejes fájdalomdíjat követel a Szociáldemokrata Párt elnökétől.
Néhány nappal korábban a Ponta-kormány külügyi államtitkára viszont azzal replikázott magyarországi kollégájának, a Tőkés állami érdemrendje ügyében felszólaló Németh Zsoltnak, hogy „súlyos, és minden alapot nélkülöző vád azt állítani, hogy megvörösödött a Románia Csillaga érdemrend. Feltesszük mi is a kérdést: mit mondana Németh Zsolt, ha Romániában valaki azt állítaná, hogy Budapesten visszatértek a hatalomba a horthysták?”. A diplomáciai csörte abból fakadt, hogy kormánya nevében Németh azt kérte Traian Băsescu román államfőtől, hogy ne vonja vissza Tőkés László 2009-ben kapott érdemrendjét és ezáltal „ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni”.
A Tőkés és Ponta közötti rágalmi per következő tárgyalását hétfőn, december 9-én, 12 órakor tartják a bukaresti I. kerületi bíróságon. Ekkor hallgatják meg a felperes tanúját, Csomortányi Istvánt és valószínűleg ezek után születik meg az ítélet is.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Költségcsökkentő döntések
Egységesítik az igazgatók béreit, csak ellenőrzés után hosszabbíthatók meg a rövid távú szerződések, összevontak néhány osztályt és csökkentik az opcionális tantárgyak óraszámát – döntöttek a Hargita Megyei Tanfelügyelőség csütörtöki vezetőtanácsi ülésén.
Költség- és személyzetcsökkentésre van szükség jövő évben a Hargita megyei oktatási rendszerben, ellenkező esetben nem lesz elegendő költségvetési fedezet a bérekre – számoltunk be korábban. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség csütörtöki vezetőtanácsi ülésén meg is hozott néhány döntést a csökkentések érdekében.
Bartolf Hedvig főtanfelügyelő tájékoztatása szerint jövő szeptember elsejétől egységes rendszert alkalmaznak a megyebeli óvodákban, iskolákban dolgozó igazgatók és igazgatóhelyettesek béreinek a megállapítására. Ez egyes vezetők esetében fizetéscsökkenést fog eredményezni, de olyan is lesz, akinek nő majd a bére – fejtette ki a főtanfelügyelő. Szintén döntöttek arról, hogy nem hosszabbíthatják meg az iskolák a kisegítő személyzet alkalmazására kötött ideiglenes szerződéseket anélkül, hogy azokat a tanfelügyelőség ellenőrizné. Van, ahol nyugdíjasok dolgoznak be ilyen, rövid távra szóló szerződéssel, de mivel az alkalmazások be voltak tiltva, sok iskolában így vettek fel például gondnokot, könyvtárost, kazánfűtőt vagy titkárnőt – részletezte Bartolf Hedvig. Elmondta, indokolt esetben jóvá fogják hagyni a szerződéshosszabbítást, nyilván nem fognak például titkárnő nélkül hagyni egy iskolát, de nem lehet majd automatikusan meghosszabbítani ezeket a szerződéseket.
A főtanfelügyelő közölte, több iskola esetében megvizsgálták az alacsony gyermeklétszámú osztályok összevonásának lehetőségét, de végül egy csíkszeredai szakközépiskolában vonnak össze osztályokat következő félévtől. Olyan osztályok ezek, ahol 15-nél kevesebb diák van, ők az összevonás után is megmaradhatnak azon a szakon, amelyre felvételiztek – ismertette Bartolf Hedvig. Elmondta, döntöttek arról is, hogy a törvény engedélyezte legkevesebb óraszámot tartsák meg az iskolákban következő tanévtől a választható tantárgyakból. Ez nem jelent nagy spórlást, de sok kicsi sokra megy alapon költségcsökkentést remélnek ettől is. Bartolf Hedvig még elmondta, az oktatási tárca is költségcsökkentő rendeletet kiadására készül, ezen szabályokat is alkalmazni kell majd. Emellett számos intézkedést terveznek még a megyében a következő időszakra, például kidolgoznak egy egységes kritériumrendszert a tanintézetek számára a kisegítő személyzet alkalmazására vonatkozóan. Jelenleg ugyanis előfordul, hogy azonos méretű tanintézetekben más-más létszámú a kisegítő személyzet.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro

Erőből politizálva
A politika egyik kulcskérdése: miként tudjuk az erőt alkalmazni? Mert a politika nem a kölcsönös bizalom, a hála, a méltányosság terepe. A Balkánon különösképpen nem. Mindazonáltal jó lenne, ha az erdélyi magyar közösség keretén belül az egyes szereplők az erőt elsősorban kifelé vetnék be, „befelé”, magyar viszonylatban pedig a józan önmérséklet határozná meg a magatartásukat.
Ha az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőit a nyers pártérdek mozgatná, aligha javasolták volna a jövő évi európai parlamenti választásokra a pártkoalíciót, hiszen bázisuk nem néz jó szemmel semmiféle közösködést az RMDSZ-szel. Nemzeti szempontból ugyanakkor ez lenne az optimális megoldás: hárompárti magyar összefogás, a politikai egyéniség megőrzésével. Az RMDSZ és elnöke, Kelemen Hunor a legutóbbi SZKT-n e javaslatot határozott hangon utasította el, ami nem vall túl nagy politikai bölcsességre. Az RMDSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy az RMDSZ maga mögött tudhatja „az erdélyi magyar közösség 89 százalékának támogatását.” Sajátos matematika ez, ha annak fényében vizsgáljuk, hogy a közel egymillió választásra jogosult erdélyi magyar választópolgár közül 388528-an támogatták az RMDSZ szenátusi listáit. Az EMNP elvitt 58765 szavazatot, bizonyára román pártok is kaptak magyar szavazatokat, nem kevesen pedig távol maradtak az urnáktól. Az RMDSZ tehát az Erdélyben magyar pártokra leadott voksok 86,86 százalékát nyerte el a legutóbbi parlamenti választásokon. Értelemszerűen a szenátusi lista a releváns, s mivel az EMNP a szórványmegyékben csak szenátorjelölteket indított, így ott meg nem méretett.
De persze nem ez a fő probléma Kelemen Hunor álláspontjával. Hanem az, hogy ismét hengerelni készül – ami több szempontból is aggályos. Pártszempontból visszaüthet, annak dacára, hogy az RMDSZ jó eséllyel átviszi a zömmel általa dominált médián a saját üzeneteit, amit Kelemen Hunor az SZKT-n is megfogalmazott: Tőkés László pártja „az RMDSZ ellen indult” a 2012-es önkormányzati és parlamenti megmérettetésen – mi mást tehetett volna, a pártnak az a dolga, mondhatni létfunkciója, hogy induljon a választáson, az a kijelentés pedig, miszerint ezt az RMDSZ ellen tette volna, megalomániával vegyes paranoia –, „visszaélt a bizalommal.” Nevetséges ez a vád, hiszen éppenséggel az RMDSZ éltvissza a 2009-es magyar összefogás után az autonomista oldal bizalmával, nem egyeztettek Kelemen Hunor államelnök-jelöltségéről, mindmáig nem íratta alá polgármestereikkel és tanácsosaikkal a Székely Önkormányzati Nagygyűlés zárónyilatkozatát, és kifarolt az újabb nagygyűlés megszervezésének nagyszabású tervéből. Az RMDSZ rágalma egyszerű, s a választók bonyolult üzenetekre kevéssé érzékeny többsége minden bizonnyal hitelt ad neki.
Kockázatos ez a lépés, mert volt már rá példa, hogy az RMDSZ ráfázott az erőpolitikára: 2007-ben Tőkés László egymaga több szavazatot kapott a Székelyföldön, mint az RMDSZ. Az is lehetséges, hogy az RMDSZ nem tartja elsődlegesnek az EP-választásokat, hiszen, mint Markó Béla el is mondta, a kormányzati szerepvállalással az RMDSZ feladta az önálló külpolitika eszközét. Most ugyan kormányon kívül van a szövetség, de valószínűsíthető, hogy miként 2010-ben tette, az első hívásra ott terem a bukaresti hatalom aktuális birtokosai mellett fegyverhordozónak.
Kelemen Hunor talán arra játszik: ha a szervezet kiesik az EP-ből, azt megpróbálja az autonomista oldal ellen fordítani, s elrettentő példaként felmutatni a parlamenti választásokon. A szervezet fő fegyvere 2012-ben is a parlamentből való kieséssel való riogatás volt. Frunda György letagadta a napot az égről, amikor minden jogi alap nélkül azt állította: a 6:3-as küszöb nem érvényes kisebbségi szervezetekre. A háromszéki korifeusok azzal riogattak, hogy valamennyi, EMNP-re adott szavazat a román pártoknál landol. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azóta ugyan bocsánatot kért e kijelentésért, sajátos módon azonban nem az EMNP-től, hanem a románoktól.
Nemzeti szempontból egyenesen önsorsrontás a külön indulás, hiszen figyelmen kívül hagyja a választók többségében még mindig meglevő egységigényt. Az analógia a 2012-es marosvásárhelyi csúfos bukás. Amikor meglett volna a konszenzuális jelölt Vass Levente személyében – aki egyébként a minap szakmai vonalon érvényesített bosszú áldozata lett –, akit minden erő támogathatott volna, de az RMDSZ nem volt hajlandó belemenni abba a forgatókönyvbe, amely a legtöbb szavazattal kecsegtetett (független jelölt párttámogatással), Frunda György személyében inkább olyan jelöltet indított, akiről tudni lehetett, hogy sok magyar semmi esetre sem szavaz rá, képtelen lesz maximálni a magyar szavazatokat. Így is lett.
De rossz az RMDSZ üzenete az erdélyi magyar közeljövő szempontjából is. Bár Kelemen Hunor kiállt az SZKT-n a Székelyek Nagy Menetelése mellett, valamint a magyarországi választások kapcsán hangsúlyozta, hogy a regisztráció tekintetében a szövetség segíti, ami pozitív és méltánylandó, az összefogás előli elzárkózás nem sok jót ígér a további közös autonómiaelvű cselekvés vonatkozásában.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Nyelv- és beszédvédő gyógyszer
Nagyvárad- Szerda délután a római katolikus Püspöki Palota dísztermében bemutatták Tempfli Imre atya, egyháztörténész Lektorok kis kézikönyve című kötetét, melyről Csírák Csaba szerkesztő beszélt.
Köszöntőjében Exc. Böcskei László megyés püspök érdekesnek és értékesnek nevezte a bemutatott könyvet. Arra hívta fel a figyelmet: a Szentírásban több helyen olvashatunk arról, hogy Jézust követte a tömeg, mert hallgatni akarta a tanításait, mindazt amit örömhírként hirdetett a népnek. Ugyanakkor az apostolok is figyelemmel kísérték Krisztus beszédeit, csodáit, az együttlét mély hatást gyakorolt rájuk, úgymond átalakultak, majd ők is az evangélium terjesztőivé váltak. A nemrég véget ért Hit Évének is egyik célja az volt, hogy felébressze bennünk a kíváncsiságot Istennek üzenete iránt, hogy jobban odafigyeljünk rá, mi is keressük a közelségét, azt, amit mondani akar számunkra, és az apostolokhoz hasonlóan elmélyedjünk az Úr szavában. Ez a könyv pedig szintén arról szól, hogyan érthetjük meg, és adhatjuk tovább helyesen az Úr szavát, olyan fontos lehetőség, eszköz és anyagtár, mely hozzásegít ahhoz, hogy méltóképpen tudjuk a Szentírást olvasni, az üzenetét továbbadni. Nem mindegy ugyanis, hogyan visszük tovább az emberekhez Isten szavát, mert nemcsak egy szűk kör (papok, egyházi személyek, hitoktatók, lektorok) feladata kell legyen, hogy helyesen értelmezze és olvassa a Bibliát, hanem azok számára is lényeges kell legyen ez, akik nem nyilvános térben tanulmányozzák- nyomatékosította a főpásztor.
Segédeszköz
A moderátori szerepet elvállaló dr. Kovács F. Zsolt irodaigazgató azt emelte ki: Isten igéje akkor válik élővé, ha az elméletek tettekké válnak. A kiadványt Csírák Csaba szerkesztő, nyelvápoló ismertette. Arra figyelmeztetett: napjainkban sajnos egyre inkább romlik az anyanyelvünk, társadalmi jelenséggé vált az igénytelen beszéd, a trágárság, a nem olvasás, a befejezetlen mondatok, idegen hangsúlyok használata. Ezzel az emberi viszonyok minősége is romlik, így a nyelv- és beszédvédelem tulajdonképpen nem öncél, hanem segédeszköz a tiszta emberi kapcsolatok ápolásához. Ugyanis egyedül mi emberek rendelkezünk a beszéd isteni adományával, így kötelességünk óvni, védeni anyanyelvünket. Fontos, hogy a szép, tiszta beszéd a templom falain belül is érvényesüljön, különösen azért, mert az ott elhangzottak a látszat ellenére nem egy arctalan tömeghez szólnak, hanem minden egyénhez külön-külön. A lektori (felolvasói) szolgálatot tehát nem csak a közszereplők kell komolyan vegyék, hanem azok is, akik felelősséget éreznek anyanyelvünk iránt. Ilyen értelemben a bemutatott könyv túllép az egyházi liturgián, nyelv- és beszédvédő gyógyszer, melyre mindenkinek szüksége van, végzettségétől vagy szakmájától függetlenül. Tankönyv azoknak, akik úgy érzik, hogy „a beszédünk védelme a vérünkké kell váljon”.
Dr. Tempfli Imre kifejtette: 2007-ben vállalt missziós szolgálatot a diaszpórában, Stuttgartban, de el szeretné kerülni azt, amit sokan tesznek, hogy kintről mondja meg az itteniek, hogy mi a jó nekik. Ehelyett inkább arra törekszik, hogy hazahozza mindazt, ami hasznosnak, vagy szépnek tűnik számára külföldön. Hangsúlyozta: a könyv azért fontos, mert a laikusok lektori képzése hiányzik a magyar katolikus egyházban, pedig a világi személyeket nem lehet csak úgy odaengedni felolvasni akkor sem, ha jó szándék vezérli őket, mert ismerniük kell a gyakorlati dolgokat. Hozzátette: a kiadvány elsősorban a püspök számára íródott, majd a paptestvérek, a lektorok és a hívek számára.
Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro

Fidesz: várakozáson felül sikeres a kettős állampolgárság
- A Fidesz szerint a legvérmesebb szakértői becsléseket is felülmúlta, hogy csütörtökön Böjte Csaba szerzetes személyében az ötszázezredik külhoni magyar tette le állampolgári esküjét.
Erről Hoppál Péter, a kormánypárt szóvivője beszélt sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta, kilenc évvel korábban ezen a napon a szocialisták és Gyurcsány Ferenc "uszítására" fájdalmas eredménnyel zárult a kettős állampolgárságról szóló népszavazás.
Az új Országgyűlés ugyanakkor 2010 májusában a kettős állampolgárság törvényi biztosításával begyógyította az ekkor keletkezett sebeket, a félmilliomodik külhoni magyar eskütételével pedig gyászból ünnepnappá változott december 5. - fogalmazott a szóvivő.
Hoppál Péter azt mondta, az elmúlt évek állampolgársági eskütételei bebizonyították, "mindannyiunkat erősebbé, nem pedig gyengébbé tett az, hogy magyar a magyarnak testvére lehet".
Szólt arról is, volt olyan idő, amikor ennek ellenkezőjét próbálták bebizonyítani hazugságokkal, gyűlöletkampánnyal.
Szerinte ugyanis az MSZP és Gyurcsány Ferenc 2004-ben "nyíltan a külhoni magyarság ellen kampányolt", magyart a magyar ember uszított. A bukott baloldalon pedig azóta semmi sem változott, hiszen az eltelt kilenc év ellenére még mindig ugyanazok vannak együtt, akik "akkoriban hazudtak" - fűzte hozzá.
A Fidesz szóvivője kiemelte, az MSZP elnökének tanácsadója az a Lendvai Ildikó, aki nemrég azt nyilatkozta: nem tévedett a baloldal, amikor nemet mondott a külhoni magyarokra. Hiller István korábbi oktatási miniszter pedig győzelemként értékelte az akkori népszavazás eredményét - mondta Hoppál Péter.
A kormánypárti politikus kitért Szanyi Tibor szocialista képviselőre is, aki szerinte ma is rendszeresen uszít a külhoni magyarok ellen, akiket néha románoknak is nevez. A bukott baloldalon emellett megtalálható az a Kuncze Gábor, akinek volt pártja "nyílt magyarellenes kampányt folytatott, amíg létezett", továbbá Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, aki szerinte ma is "ugyanazt a hazug gyűlöletkampányt" folytatja, mint 2004-ben és a külhoni magyarokat "ma is megfosztaná a nemzethez tartozás élményétől".
Hoppál Péter megjegyezte még, hogy Bajnai Gordon exminiszterelnök ebben a kérdésben mindig "sumákolt, lapított" és soha nem kért bocsánatot a külhoni magyaroktól.
A Fidesz ezzel szemben kormányra kerülése után az elsők között, még a kabinetalakítás előtt hozott törvényt a kettős állampolgárságról, amit az alaptörvényben meg is erősített, kimondva: az ország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határokon kívül élő magyarok sorsáért.
A szóvivő kérdésre válaszolva elmondta, a kettős állampolgárság elfogadásának idején a legvérmesebb becslések is arról szóltak, hogy az első években 200-250 ezren folyamodhatnak magyar állampolgárságért. Elmondása alapján senki nem számított arra, hogy pár év alatt ilyen sikeres lesz ez a lehetőség a magyarság körében
(MTI)

Velejéig korruptnak nevezte a kormányfőt Traian Băsescu
December 29-ig kell döntést hoznia a kedden elfogadott költségvetési törvényről Traian Băsescunak, aki csütörtök esti sajtónyilatkozatában megerősített: visszaküldi a parlamentnek a jogszabályt, és csupán a társadalombiztosítási költségvetés törvényét hirdeti ki.
Băsescu ismét hangsúlyozta: nem ért egyet az üzemanyag jövedéki adójának literenkénti hét eurócenttel való növelésével. „Victor Ponta azt remélte, hogy ezt az intézkedést elrejti a Nemzetközi Valutaalapnak szóló szándéklevélben, ezért nem írtam alá a szándéknyilatkozatot – jelentette ki. Szerinte a miniszterelnök "a párt javára szóló rablást" akarta az államfő aláírásával alátámasztani.
Kijelentette: semmi nem kötelezi a kormányt arra, hogy megemelje az üzemanyag jövedéki adóját, a miniszterelnök mindössze így akar nagy összegeket irányítani a kormányhoz, melyet az európai parlamenti választásokra és az elnökválasztásokra akarnak elkölteni. „Egy miniszterelnök esetében ez a legnagyobb fokú korrupció és erkölcstelenség” – mondta.
Az államfő kitért lánya Călărasi megyei földvásárlására is. Băsescu a Ioana Băsescu által felvet egymillió eurós banki hitel odaítélésének részleteit firtató – Victor Ponta által kezdeményezett – parlamenti vizsgálóbizottság felállítását zsarolásnak nevezte. Mint mondta: lánya tisztességes módon jutott hitelthez, semmi törvénytelenséget nem találhatnak a hitelszerződésben.
Az államfő „velejéig korruptnak” nevezte Victor Pontát, aki szerinte saját törvénytelenségeit próbálja rejtegetni a vádaskodásokkal. Băsescu a visszautasított Verespatak-törvényre utalt, amelyel a kormány zöld utat adott volna a Rosia Montana Gold Corporation tervezte bányaberuházásnak
maszol.ro

EMNP: fogyatékosoknak nevezte a magyar gyerekeket Dorin Florea
Bocsánatkérésre szólította fel december 5-én, csütörtöki közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezete Dorin Florea polgármestert, amiért szerdai sajtótájékoztatóján állítólag fogyatékosoknak, félszegeknek nevezte a magyar iskolákba járó diákokat. Az EMNP a diszkriminációllenes tanácsnál is panaszt tett.
A Néppárt az kifogásolja, hogy az elöljáró rosszindulatú nyilatkozatokkal illette a történelmi egyházakat a visszaszolgáltatott iskolai ingatlanok állapotával kapcsolatosan, „megfeledkezve arról, hogy a polgármesteri hivatal több éves nemtörődömsége és bérelmaradása következtében” nincs anyagi fedezet a javításokra.
„Az a polgármester, aki nem képes felfogni, mi történt Marosvásárhelyen 1990. március 20-án, aki nem vonja le a következtetést a Forgatag száműzéséből, aki nem tanul Lakó Péterfi Tünde megbüntetésének esetéből, aki nem látja be, hogy a Székely zászló elleni jogtalan küzdelme milyen veszélyekkel jár, az a tűzzel játszik!” – fogalmaz a közlemény.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szóvivője szerint Dorin Florea nem használta a "fogyatékos" kifejezést a sajtótájékoztatón. Aurel Trif a maszol.ro-nak elmondta: az elöljáró arról beszélt, hogy a magyar diákok számára hátrányt (románul: handicap) jelent, ha magyar iskolába járnak, mert így nehezebben sajátítják el a román nyelvet, míg a kétnyelvű iskolákban ezt könnyebben megtehetik.
maszol/közlemény

UNESCO-listán a kolindálás, a csíksomlyói búcsúnak még várnia kell
Felvették a szellemi örökség listájára az úgynevezett kolindálást, egy román karácsonyi népszokást az UNESCO illetékes bizottságának Bakuban zajló ülésszakán.
A házról házra járó, felnőtt férfiakból álló csapatok karácsonyi kántálását Románia és a Moldovai Köztársaság közösen terjesztette fel a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára – közölte csütörtökön a Medifax hírügynökség.
A kolindálás egyike annak a három előterjesztésnek, amellyel a román kulturális és örökségvédelmi minisztérium tavaly márciusban fordult az UNESCO-hoz. A csíksomlyói pünkösdi búcsú és a majszini (Máramaros megye) Nagyboldogasszony-napi zarándoklat idén végül nem került napirendre, mert az UNESCO illetékes bizottsága ezek esetében még kiegészítéseket kért a bukaresti kulturális tárcától – közölte Hegedüs Csilla, az RMDSZ főtitkárhelyettese, a szövetség kulturális főosztályának vezetője.
A világ szellemi kulturális örökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, a cím ugyanakkor méltó elismerést is jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának. „Ezzel olyan közös székelyföldi, erdélyi, magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselne bennünket ezen a listán” - indokolta az előterjesztést 2012 márciusában az akkori kulturális miniszter, Kelemen Hunor.
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el, erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat, szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.
maszol.ro/MTI/mediafax.ro

HISZTI NÉLKÜL
Amit a lehallgatásokról tudni lehet
Minden ezredik állampolgár telefonbeszélgetéseibe belehallgat a SRI, és az internetes kommunikációt is élőben tudják követni.
Jól teszik-e azok a politikusok, akik már szinte semmit nem mondanak telefonon, és azt is csak halkan? Igaz-e az, hogy nyugodtan lehet e-mailezni és chatelni, mert az internetes tevékenységünket „csak” az amerikai nemzetbiztonsági hivatal, a hírhedt NSA látja, a hazai szervek nem? És ami a legizgalmasabb: valóban mindenkit lehallgatnak?
A hazai hírszerző szolgálatok tevékenységét – akárcsak más országok hasonló szerveinek munkáját – sűrű homály borítja. Ez ilyen, egy titkosszolgálat nem lenne titkosszolgálat, ha tisztjeit csak úgy el lehetne hívni fagyizni, vagy rendszeresen nyílt napokat tartanának szervertermeikben.
Ez az a terület, ahol szinte semmilyen adat vagy eljárás nem nyilvános, éppen ezért ki-ki szabadjára engedheti a fantáziáját, és olyan összeesküvés-elméletet gyárthat, amilyent csak akar. A titkosszolgálat pedig – mit is tenne mást – nem erősít meg, nem cáfol, és nem kommentál.
De mégis, mi az, amit a lehallgatásokról tudni lehet? Néhány hete alkalmam volt részt venni egy újságírók számára szervezett háttérbeszélgetésen, ahol többek között a lehallgatásokról is szó volt.
A Chatham House szabályai szerint szervezett beszélgetés meghívottjáról csak annyit, hogy a bűnüldöző szerveknél dolgozott több, mint egy évtizedig, több híres ügye is volt, a napi rutinja részét képezték a lehallgatások. Más, szintén hasznos forrásom Attila Biro cikke a telefonlehallgatások körüli mítoszokról.
Akkor hát kezdjük az elején: aki ma az Európai Unió területén telefonál és internetezik, üzeneteinek bizonyos adatait – az ún. metaadatokat – a szolgáltatók rögzítik, és bizonyos ideig tárolják.
A 2006/24/EC direktíva előírja, hogy a szolgáltatók legkevesebb 6 hónapig, legtöbb két évig tárolják a hívások adatait (szakzsargonban: call detail records, CDR) valamint az internetes adatforgalomra vonatkozó adatokat (IPDR).
Magyarán magát az e-mail tartalmát nem rögzítik; ellenben visszakereshető, hogy mikor, pontosan milyen e-mail címre lett elküldve egy levél. Telefonbeszélgetések esetén a hívott számot, a hívás idejét és időtartamát, valamint az ún. cellainformációkat (a mobiltelefon pozícióját) tárolják a szolgáltatók. Tudni kell még, hogy a romániai jogszabály a lehető leglazább:
az adatokat minimális ideig, 6 hónapra visszamenőleg tárolják. Sok-e ez vagy kevés? Aki erre legyintene, mondván, hogy ezek az adatok úgysem érnek semmit, az szakítson 10 percet arra, hogy megnézze ezt a videót. Aki szerint viszont ez a személyes szabadságának lábbal tiprása, gondolkodjon el azon, hány bűntény feltárásában lehet segítség az, ha a nyomozó hatóságoknak lehetőségük van visszakeresni, kivel állhatott kapcsolatban az áldozat, illetve hogy a gyanúsított hol tartózkodott az adott időpontban. Fontos tudni, hogy ezeket az adatokat csak akkor adják ki, ha a nyomozó hatóság bírói végzést tud felmutatni.
A megfigyelés második szintjén már magukat a beszélgetéseket és üzeneteket rögzítik. Ezt a munkát a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) végzi, részben saját céljaira, részben pedig más hatóságok kérésére, amolyan alvállalkozóként.
Például ha a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), vagy akár a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) le szeretne hallgatni valakit, akkor megbízza a SRI-t. Persze itt is, akárcsak a metaadatok kiadásához, bírói végzés szükséges.
Téves elképzelés az, hogy a SRI, mint az ósdi kémfilmben, titkos szobákban vagy viccesen álcázott furgonokban kuporogva hallgat le. Amennyire tudni lehet, a jelenlegi rendszer rendkívül kényelmes és elegáns. A hírszerzésnek minden hazai internet- és telefonszolgáltató direkt hozzáférést biztosít a saját adatforgalmához. A SRI-nek tehát még a Google-t vagy a Facebookot sem kell megkeresnie ahhoz, hogy elfogja például a Gmail rendszerén belül küldött szöveges vagy hangüzeneteket.
A lehallgatások tehát a következőképpen folynak: a SRI az ügyészektől kapott bírói végzést bevezeti a saját elektronikus rendszerébe, amely automatikusan elkezdi a beszélgetések lehallgatását.
A beszélgetéseket azonban nem a SRI rögzíti, hanem az az ügyészség, melynek mandátuma van a lehallgatásra, és melynek hozzáférése van ehhez a rendszerhez. Amint a mandátum lejár, a lehallgatás magától leáll.
Nem tudni, hogy milyen szoftvert használ erre a célra a SRI. Azt azonban tudni lehet, hogy világszinten számos cég fejleszt ilyesmit. Több milliárd dolláros biznisz ez, konferenciák, sőt, kémtechnológia vásárok is vannak, ahová kizárólag kormányok képviselői és titkosszolgálatok vannak meghívva.
Ami az internetes aktivitás megfigyelését illeti, a kanadai Citizen Lab idei jelentése szerint Románia egy hírhedt kémszoftverből, a FinFisherből is bevásárolt (egyébként Magyarországnak is van már ilyen programja). A FinFisher sokak szerint a legfejlettebb, egyben legveszélyesebb kémprogram jelenleg: ártatlannak tűnő, .jpg kiterjesztésű fájl formájában érkezik, és miután a számítógépre települ, a vírusirtó programok nem mutatják ki. A FinFisher működtetői mindenhez hozzáférnek a fertőzött számítógépen, beleértve a biztonságosnak hitt, kódolt e-maileket és fájlokat.
Előadónk egyébként a FinFisherről konkrétan nem beszélt, csak annyit jelentett ki, hogy az internetes kommunikációt élőben képes követni az ügyészség. Az internetes kommunikációt amúgy különösképpen szeretik: nem kell a hangfelvétel átírásával bíbelődni, copy-paste, és a viszontlátásra.
De vissza a telefon-lehallgatásokra: a Gândul úgy tudja, évente mintegy 20 ezer bírói végzést adnak ki – ez azt jelenti, hogy minden évben ezerből egy romániai állampolgárt lehallgatnak.
A lehallgatások nagy része (kb. 17 ezer) szervezett bűnözéssel, illetve magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatos. Van azonban a lehallgatásoknak egy kisebb része: ezek az állambiztonsági ügyek. Ilyen alapon évente mintegy 3000 végzést írnak alá. Úgy tudni, ezek a lehallgatások túlnyomórészt terrorizmussal kapcsolatosak.
A lehallgatásokat a Büntetőeljárási törvénykönyv 91. paragrafusa alapján hagyja jóvá a bíróság. A döntés során a rendelkezésre álló bizonyítékok, illetve indoklás alapján a bíró azt mérlegeli, hogy a közérdek, illetve közbiztonság indokolja-e bizonyos személyek magánszférájának a megsértését. Egy mandátum legfeljebb 30 napig tart; ez további 30-30 nappal meghosszabbítható, azonban egy személyt nem lehet ugyanazon ügy miatt 120 napnál tovább lehallgatni.
Egészen kivételes esetekben, ha nem lehet megvárni a bírói jóváhagyást, az ügyészek saját hatáskörben is elkezdhetik a lehallgatást, ez azonban legfeljebb 48 órán át tarthat. A felvételt utólag be kell mutatni a bírónak, és amennyiben az úgy ítéli meg, hogy ez a lépés nem indokolt, akkor a lehallgatás leáll, a felvételeket pedig megsemmisítik.
A nem román nyelvű kommunikációt egy tolmács segítségével lefordítják – a törvény itt nagyon szűkszavú, és a beszélgetésből sem derült ki, hogy milyen képesítéssel kell rendelkezzenek a tolmácsok. Ez azért fontos, mert az utóbbi időben több magyar vádlott – például Nagy Zsolt, vagy akár Borboly Csaba – is panaszkodott arra, hogy a lehallgatott beszélgetések átiratait hibásan fordították.
A beszélgetés során heves vita alakult ki arról, hogy rendben van-e az, hogy lehallgatott beszélgetések részletei kiszivárognak a sajtóba. A meghívott válasza erre az volt, hogy a román társadalom kezében van a döntés, hogy zárt vagy nyitott igazságszolgáltatást szeretnének. Akármi a döntés, a hatóságok dolga betartani a törvényt.
A jelenlegi törvények szerint az igazságszolgáltatás folyamata nagyrészt publikus, vádemelés pillanatában a vádiratok – melyek gyakran lehallgatott beszélgetések átiratait is tartalmazzák – elvileg nyilvánossá válnak, azokhoz a sajtó adatigényléssel hozzáférhet. Az már az újságírókon és feletteseiken múlik, hogy ezekkel az információkkal mit kezdenek, az adott ügyeket mennyire kezelik szakszerűen – érvelt a meghívott. A beszélgetés végén számos kérdés marad megválaszolatlanul:
például érdekes lett volna megtudni, hogy mi az a minimális tényállás, aminek az alapján a bíró jóváhagyja a lehallgatás megkezdését?
Vagy amennyiben például terrorizmus gyanújával vizsgálnak egy személyt, azonban kiderül, hogy az illető emberkereskedelemmel foglalkozik, akkor az ügy átkerül-e a SRI-től a szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyosztályra?
Erre azonban egyelőre nem ismerem a választ, és amíg elő nem lép a hazai Edward Snowden, mindig is homályos lesz, hogy hogyan is hallgat le a titkosszolgálat. Ha az olvasók közül valaki többet tud nálam, az kommenteljen.
Sipos Zoltán
Transindex.ro

Szimbolikus jelentőségű eskütétel (Félmillió külhoni magyar állampolgár)
Ötszázezredik külhoni magyar kérelmezőként ünnepélyes keretek között letette az állampolgársági esküt Böjte Csaba ferences szerzetes tegnap a magyar Országházban. Orbán Viktor miniszterelnök az eseményen úgy fogalmazott: hosszú idő után, 2010-ben végre sikerült leverni Magyarország kapujáról azt a lakatot, amit a 20. század helyezett rá.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes a magyar nemzet közjogi egyesítése ünnepének nevezte ezt a napot. Én hiszem, hogy az aranykor, a Kárpát-medence tündérkertje az igenekből fog megszületni, abból, hogy egymás mellett élünk, bízunk egymásban, hisszük azt, hogy együtt, közösen minden könnyebb lesz – fogalmazott Csaba testvér. Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta – hangoztatta a kormányfő. Mi azt valljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül mindannyian a nemzetünk tagjai – mondta Orbán Viktor, és idézte az új alaptörvényben foglaltakat a magyarság összetartozásáról, majd hozzátette: amikor még csak álmodoztak arról, hogy ezt a gondolatot valaha is törvénybe foglalják, akkor „Csaba testvér Istentől kapott őrhelyén” már megvalósította azt. A miniszterelnök kifejtette: Böjte Csaba és édesanyja megálmodták, létrehozták és működtetik a dévai Szent Ferenc Alapítványt. Azt a szervezetet, amely gyermekeket karol fel, segít és nevel. Az ő nemzeti nevelőmunkájuk, intézményteremtő, közösségépítő tevékenységük példaértékű az egész magyar nemzet számára, mintát ad a másokért való felelősségvállalásból – jelentette ki. Azt mondta, nem lehetnek elég hálásak, amiért 2300 gyermek ellátásán túl segítséget nyújtanak a beiskolázásban, pályaválasztásban, szakmai képzésben, munkahelyek létrehozásában és megtartásában. Nemcsak oktatnak, hanem nevelnek is, mert céljuk olyan fiatalok útra bocsátása, akik magyarként, keresztény értékrendet valló teljes emberként hasznos tagjai lehetnek a magyar közösségnek – fejtette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök Magyarország számára megtiszteltetésnek nevezte, hogy ötszázezredik magyar állampolgárként köszönthette Böjte Csaba ferences szerzetest és ötszázezer-egyedikként édesanyját, Böjte Juliannát. Isten hozta önöket! – fordult hozzájuk. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: a magyar nemzet közjogi egyesítésének ünnepe ez a nap. Szimbolikusnak nevezte a napot, a helyszínt, és azt is, hogy ki vette át az ötszázezredik állampolgárságot. A napot azért, mert a 2004. december 5-ei nemzetárulás szégyenét hivatott jóvátenni. Mint mondta, szimbolikus az, hogy Böjte Csaba ötszázezredikként teszi le az esküt, hiszen amikor a védenceiről gondoskodik, nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket. Semjén Zsolt a Parlament Kupolatermét, a Szent Korona előtti helyszínt azért tartja szimbolikusnak, mert a korona a magyar nemzet egységét jelképezi. Böjte Csaba azt mondta, tudatosan nem mond le román állampolgárságáról, sőt, ha rajta múlna, felvenné az ukránt, a szlovákot, a szerbet is, mert összefogva megvalósítható a Kárpát-medencében a négyszáz évvel ezelőtti, Bethlen Gábor-i aranykor, a tündérkert. Elmondta, az elmúlt húsz évben több mint ötezer gyereket fogadott be, és élete minden értéke ezekből az igenekből fakad. Ünnepi ülésen köszöntötte az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága is a ferences atyát. Potápi Árpád János, a bizottság elnöke a magyarországi és erdélyi közélet kiemelkedő alakjának nevezte Böjte Csabát, aki nemcsak Erdélyben, hanem Kárpát-medence-szerte végzi karitatív munkáját, és ez a tevékenység az egész magyar nemzetet emeli fel. Böjte Csaba úgy fogalmazott: az ő életében minden fájdalom az elutasításból fakadt, és minden öröm az elfogadásból. Számára azért volt megható a nap, mert eddig mindig ő fogadott be, és most őt fogadta be a magyar nemzet. Reális esélyét látta, hogy a Kárpát-medence magyarsága – a környező népekkel együtt – megteremtse „a tündérkertet”, még ha az odavezető út rögös és hosszú is. Ha vannak is nehézségek, nem szabad megtorpanni – fogalmazott Böjte Csaba, aki szerint az ötszázezer már nem csupán szimbolikus szám, ennek már súlya van.
(Szekeres)
Erdély.ma

Mátis Jenő: Kelet-Európa Svájca lehet Erdély a Mikó Imre Terv megvalósításával
A nemrégiben megszervezett I. Nagyváradi Mezőgazdász Konferencia, valamint a Csíksomlyón A tej útja címmel megtartott szakmai konferencia bebizonyította, hogy sok kérdés és probléma foglalkoztatja az erdélyi magyar gazdákat, ezekre vonatkozóan pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kidolgozott Mikó Imre Terv jó válaszokat és megoldási javaslatokat tartalmaz – jelentette ki Mátis Jenő, az EMNT alelnöke csütörtökön Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett II. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
A konferencia házigazdája Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára volt, köszöntötte a résztvevőket Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke. Tóth Katalin helyettes államtitkár, valamint Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
A népes erdélyi küldöttség tagjaként részt vett a tanácskozáson Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt Partiumért felelős alelnöke, Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője, Tiboldi László, a Csíkszéki Gazdák Egyesületének elnöke, Mátis Jenő EMNT-alelnök.
Mátis Jenő felszólalásában elmondta, hogy EMNT 2011-ben kidolgozott Mikó Imre Terve egy egységes erdélyi magyar gazdaságfejlesztési terv. A dokumentumban megfogalmazott kitörési pontok közül négy mezőgazdasági és vidékfejlesztési témájú (mezőgazdaság és élelmiszeripar, erdő- és vadgazdálkodás, a tudatos fogyasztást ösztönző „helyben helyi terméket” elv, valamint a turizmus), mivel az erdélyi magyarság fele vidéken és a vidékből él.
Mátis arról is beszélt, hogy az EMNT égisze alatt Erdélyben létrejött több mint húsz szakmai és gazdaegyesület, amelyek az erdélyi magyar gazdák igazi, hiteles érdekképviseletét vállalták fel.
A Mikó Imre Terv megvalósítása annak reményében történik, hogy 10-15 éves távlatban Erdély Kelet-Európa Svájcává váljon – fogalmazott Mátis Jenő.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Erdély.ma

A tudományosság előszobájában
Pénteken, délután kezdődik el a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban a TUDEK, a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájának tizenkettedik kiadása.
Az évente más-más erdélyi középiskolában megszervezett TUDEK keretében magyar nyelven tanuló középiskolás diákok mutatják be önálló kutatásaik alapján írt tudományos szakdolgozataikat és versenyeztetik ezeket egyetemi tanárokból és szakemberekből álló zsűri előtt. Varga László, az idei házigazda Márton Áron Gimnázium igazgatója elmondta, a tudományos diákkörök munkáját a tudományosság előszobájának tekintik, a diákok itt tanulják meg a kutatás, tudományos közlés szabályait, és sok tudós kezdte ilyen szakkörön a munkáját. A gimnáziumban ennek nagy hagyománya van, már a rendszerváltás előtti időszakban is működtek a tudományos diákkörök, és minden évben lehetőséget biztosítanak a diákok munkáinak bemutatására – mondta el Varga László.
A fiatal kutatók az iskolai és megyei tudományos diákköri versenyekről jutnak ki az erdélyi konferenciára, amely az oktatási minisztérium által elismert verseny, és amely a magyarországi Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának regionális selejtező rendezvénye is.
A TUDEK-re nyolc erdélyi megyéből, 23 középiskolából 186 diák érkezik Csíkszeredába, és összesen 136 tudományos dolgozatot mutatnak be 11 szekció keretében. A legtöbb, 14 pályamunka az informatika, matematika szekcióba érkezett, 13-13 dolgozatot mutatnak be a történelem, helytörténet, a társadalomtudományok, a földrajz, környezetvédelem szekciókban is. A 12. TUDEK keretében a résztvevők péntek este előadást hallgathatnak meg a kutató diákok mozgalmáról, majd táncházban vehetnek részt. A dolgozatok bemutatása szombat reggel kezdődik el, az eredményhirdetés délután lesz.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro

Nyelvundor
Fogyatékosoknak minősítette a magyar iskolák diákjait Marosvásárhely polgármestere. A sajtótájékoztatókra járó újságírók évek óta tapasztalják a közösségi és személyiségi jogokat sértő megalázó arroganciát. A sajtósok egy része az őket is becsmérlő elöljáróval együtt kacarászik. De nem reagál a büszke bolyais öregdiák, Csegzi Sándor személyi tanácsadó sem a Kollégiumot ért vádakra. Pedig alpolgármestersége idején számtalanszor tetszelgett ő is a visszaszolgáltatás dicsfényében. Csak az egyházi tulajdonú iskola állagmegőrzésére fordított bérleti díj átutalásában volt eredménytelen. Így most városvezető kebelbarátja kígyót-békát fröcskölve szidhatja az intézményt fenntartani képtelen magyar egyházat. Minden eszközzel arra játszik, hogy a magyar közösség ingatlanjait visszaállamosítsa, vagy legalábbis romhalmazzá lelakja. Példa erre a művészeti iskolának helyt adó zárdaépület. Most az elrománosított Unirea líceumért folyik a harc. Azért az egykori katolikus gimnáziumért, ahol most megtűrt sorban próbál fennmaradni néhány magyar osztály. A mi közösségünknek is joga van megszervezni saját iskolahálózatát, amelyben hagyományainkra alapozott értékrend szerint nevelkednek gyerekeink. Lehet, hogy az idetelepült más kultúrájúak számára ez szokatlan, de mi nem engedhetünk jogainkból. Ne legyünk megvásárolhatóak, mint az a másfél száz nyugdíjas, aki a minap is az ünnepi lakoma reményében lenyelte a polgármester öndicsőítő maszlaggal tálalt politikai sárdobálását. Alig négy-öt jóérzésű polgárnak ment el az étvágya és hagyta ott a város adófizetőit terhelő korteslakomát. Kovács Irma, a nyugdíjasegyesület elnöke fogadott fiuknak nevezte Dorin Floreát. Szépen csengő ezüstökért az önbecsülésüket is feladják némelyek, és megfeledkeznek a több ezer nélkülöző sorstársukról. De ez más téma.
Nyelvingerültek szép számmal járkálnak köztünk. Árgus szemmel figyelik, mibe köthetnek bele. A helyi tűzhelyvédő román napilapot idegrendszerre káros hatása miatt csak mérsékelten fogyasztjuk a szerkesztőségben. Elég a nagybetűs címeket átfutni, és fölöslegessé válik a reggeli kávé. Például a tegnap azzal riogatták balga híveiket, hogy a magyarok jobbágyai lesznek a visszaszolgáltatás miatt. Érdekes, hogy ez a tűzhelyvédő retorika mennyire egy tőről fakad a nyelvundoros polgármesterével. És az államegyházi szerepben tetszelgő ortodoxokéval, akik azon felejthetetlen március huszadikán fejszével és furkósbotokkal akartak lebeszélni az önálló magyar iskolákról. Sikertelenül.
Karácsonyi Zsigmond
Népújság (Marosvásárhely)

Pedagógussztrájk
Még bármerre billenhet a mérleg nyelve
Az általános tanügyi sztrájkra vonatkozó referendum eddig feldolgozott eredményei alapján Arad megyében a pedagógusok csatlakoznának az általános tanügyi sztrájkhoz – tudtuk meg Dănuţ Ieneşescutól, az aradi Demokratikus Tanügyi Szakszervezet elnökétől.
Szerda délutánig 153 középiskolából 125 tanintézmény válaszait dolgozták fel, ebből kiderül, hogy 4341 pedagógus válaszolt a kérdésre, mely szerint akarja-e a december 9-i sztrájkot. A kérdésre 2167-en nemmel feleltek, míg 2174-en igenlő választ adtak.
Akik visszautasították ezt a fajta tiltakozást, érvként a nem megfelelő időpontot hozták fel, ugyanis szerintük december 9-nek nincs semmi tétje a tanévre nézve.
„A referendum eredményét elküldtük Bukarestbe, ahol összesítik az országos eredménnyel. Ami a megyét illeti, a mérleg nyelve még bármerre billenhet, ugyanis még több mint 20 tanintézmény válaszait kell feldolgoznunk. A végeredménytől függetlenül tiszteletben tartom a kollégáim döntését, és azon leszünk, hogy megtaláljuk a tiltakozásnak azt a módját, mellyel a szükséges változtatásokat elérjük” – nyilatkozta Dănuţ Ieneşescu.
Demény Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)

Befagyasztott optimizmus
Megszakították Déva várának restaurálását
Mégsem kerül átadásra ez év végén a felújítás alatt álló dévai vár. A közel négyéves szünet után idén tavasszal újraindított restaurálás a nyár folyamán meglepően jó iramban haladt. Valószínűleg ez indította arra a polgármestert, hogy idén karácsonyra ígérje a felújított vár megnyitását.
Az augusztus elején tett kijelentés azonban túlzottan optimistának bizonyult. Ősszel már lényegesen lelassultak a munkálatok, s a napokban beállt fagy miatt teljesen le kellett állítani a restaurálást.
Mihai Mica városmendzser szerint idén körülbelül fele valósult meg a 38 millió lejes projektnek, mely a külső vár felújítását célozza. A jelentős uniós támogatással zajló műemlék-helyreállítás során szinte teljes mértékben újraépült a külső várfal, az alsó és középső kapu, .a Bethlen bástya, illetve a belső várba vezető csigalépcső, melynek a másfél századdal ezelőtti robbanás után nyoma sem maradt. – A vár keleti oldalán azonban még sok a tennivaló, akárcsak a belső kapu táján, ahol már évek óta állnia kellene a felvonóhídnak. És hátra van még a sétányok rendbetétele, az áram- és vízbevezetés, valamint a belső terek kialakítása. Mihai Mica szerint mindez jövő őszre készül el, az eredeti ütemtervnek megfelelően.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

Nemzetiségi találkozó és tapasztalatcsere Aradon
A kisebbségi nyelv és kultúra megőrzendő kincs
Emlékezetem szerint Aradon még nem volt olyan rendezvény, mint a mai, amikor az Aradi Polgármesteri Hivatal a magyarországi nemzeti kisebbségek képviselőit, valamint a nemzetiségi ügyekkel is foglalkozó Emberi Erőforrások Minisztériuma több magas rangú tisztségviselőjét látta vendégül.
A Városháza dísztermében tartott tapasztalatcserén Bognár Levente aradi alpolgármester volt a házigazda, a teremben több magyarországi és Arad megyei nemzeti kisebbség vezetői, képviselői ülték körül az asztalokat, és számoltak be nemzetiségük helyzetéről, problémáiról, és nem utolsósorban, megpróbálták leszűrni azokat a tanulságokat, az általuk is alkalmazható tapasztalatokat, amelyek másoknál beváltak.
A délben megtartott sajtótájékoztatón Bognár Levente elmondta, hogy Arad megyében 18 nemzetiség él, maga Arad soketnikumú, sokvallású város. Beszélt továbbá Arad és a magyarországi határos megyék, az ott élő románok 1989 után kibontakozó és jó kapcsolatairól, megemlítve az Arad és Gyula között immár húszéves Kézfogások rendezvényét. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke megerősítette az előbb elhangzottakat, köszönetet mondva azért, hogy ha az elmúlt időszakban bármilyen problémával megkeresték Arad és/vagy a megye vezetőségét, mindig megértésre és támogatásra találtak. A magyarországi román és a romániai magyar kisebbség mindig hidat jelentett a két ország között, hangsúlyozta.
Aradi újságíróknak a magyarországi románság helyzete iránt érdeklődő kérdéseire elmondta: Magyarországon 30-35 ezer román él, vallására nézve 40-45% ortodox. A Románok Országos Önkormányzata (mint minden nemzetiségi önkormányzat) számára lehetővé vált oktatási intézmények felügyelete, 7 iskolát vettek át, és fontos célkitűzésük a román nyelv és kultúra minél alaposabb elsajátíttatása. A kétnyelvű battonyai iskolába most 110 gyermek jár, a gyulai Nicolae Bălcescu líceum első osztályába negyven gyerek iratkozott be – köztük olyan is, aki nem tud románul. A szülők egy része azonban helyesen fogja fel, milyen előnyt jelent két nyelvet, két kultúrát elsajátítani. A középiskolát végzett román tanulóknak lehetőségük nyílik Romániában egyetemen tovább tanulni – a román állam jó ideje évi 10 ösztöndíjat biztosít, az Aradi Aurel Vlaicu Egyetem is tandíj nélkül fogadja a magyarországi román diákokat.
Dr. Latorcai Csaba, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára bevezetőként arról szólt, hogy a mostani találkozó egy folyamat része: a nemzetiségek képviselői a kormány támogatásával sorra felkeresik a Magyarországon élő 13 közül a 11, anyaországgal rendelkező kisebbség országát. Elsőként Horvátországot, most, másodiként, Romániát látogatták meg. Beszélt arról, hogy a nemzeti kisebbségeknek a világon mindenütt ugyanolyan kihívásokkal kell szembenézniük, és az egyik legfontosabb az asszimiláció. Hangsúlyozta: a kisebbségek nyelve, kultúrája nagy kincset jelent, ez a sajátosság nem elkülönít bennünket, hanem színt ad a kultúránknak, és feltétlenül meg kell őrizni. Egy kormány keveset tud tenni az asszimiláció ellen – ennek megakadályozására nagyon erős együttműködés kell a kisebbségek és anyaországuk között. Ismételten megerősítette: a magyar kormány határozott célja a 13 kisebbség, köztük a magyarországi románság megőrzése.
A találkozó résztvevői a megbeszéléseket követően felkeresték az Aurel Vlaicu Egyetemet, majd a Balla Pincészetet, ahol megkóstolhatták a hegyaljai borokat, az estét és éjszakát Lippán töltötték. Ma délelőtt, hazautazás előtt, aradi városnézés, a Megbékélés parkjában koszorúzás szerepel a programban.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

„Versben tudtam beszélni múltról, családtörténetről, politikáról, közéletről”
Bemutatták Markó Béla Csatolmány című kötetét
Robbanásszerű változás történt az utóbbi időben a költészetében, szinte évente jelent meg kötete, minek köszönhető ez, kérdezte Demény Péter író, költő beszélgetőpartnerétől, Markó Bélától azon a rendezvényen, amelyen az érdeklődők megismerkedhettek a költő-politikus Csatolmány című újonnan megjelent verseskönyvével. A Bookart Kiadó gondozásában napvilágot látott könyvet a Minerva-házban mutatták be szerda délután, a szerzőt Demény Péter és Tibori Szabó Zoltán faggatta.
Kihagyott jó tíz esztendőt, jött a válasz, ami alatt számára is úgy tűnt, hogy nem gondolkodik versről, de utólag kiderült, hogy egyszerűen csak nem írta le a verseket, nem vetette papírra őket, de ezek szerint „a költészetnek hatalma van fölöttünk, és működik akkor is, amikor mi nem is sejtjük”. Valamiféle mulasztás-érzése volt tehát, és egyfajta szomjúság is arra, hogy amit nem mondott ki sokáig, azt mondja ki.
Szabadság (Kolozsvár)