Nemzetpolitikai Szeminárium a „magyarság szigetén”
A Csallóköz: ez a hosszúkás alakú természeti táj, Európa legnagyobb szárazföldi szigete és azon belül Dunaszerdahely a Csallóköz központja lett október végén számunkra a magyarság szigete.
Harmadik alkalommal került megrendezésre a kárpát-medencei magyar ifjúságot tömöríteni kívánó értekezlet, melynek célja az anyaországi és határon túli magyar fiatalokat érintő kérdések megvitatása, közös álláspontok kialakítása. A KMKSZ Ifjúsági Szervezet is részt vett az eseményen. A szeminárium fő célja, hogy az anyaországi és külhoni magyar ifjúsági szervezetek – a Magyar Állandó Értekezlet mintájára – megvitassák a jelen kihívásait, problémáit, sikereit és az elérendő célokat. A Fidelitas elnöke, Böröcz László, beszédében hangsúlyozta: a Fidelitas kiemelt figyelmet fordít a nemzetpolitikára, a külhoni szervezetekkel való együttműködésre. Ezt követően a Magyar Közösség Pártja elnöke, Menyhárt József számolt be a novemberi választásokra való felkészülésről és az esélyekről.
Mi a különbség köztünk és a többi nemzetrész között? Tette fel a kérdést Berényi József Nagyszombat megye alelnöke, az MKP egyik alapítója. Nálunk nem alakult ki kárpát-medencei régiókra jellemző egységtudat. Miért? Mert a régi időkben mi maga voltunk a magyar királyság szíve. Ennek a szétdarabolt és sokszínű magyarságnak napjainkban egységes egészé formálása a legnagyobb feladatunk.
Formálni és alapozni a magyar ember pedig borral szokott. Szlovák zárjegy, helyi borász, magyar ízek. Ezzel zárult az első nap.
„A nemzet élete a kultúrával azonos, nem a politikai történésekkel, melyek csak átfutnak fölötte, mint a szél. A kultúra és a nemzet azonossága az a mindeneken felül álló erő, mely ellen tehetetlen a fegyverek, és mellyel szemben értelmüket vesztik a szögesdrótok.” Ezzel a Wass Albert idézettel vette kezdetett a kárpát-medencei ifjúsági szervezetek konferenciája. Az értekezlet során a részt vevő felek 5 alapvető pontot határoztak meg, melyben együttes kiállást sürgettek.
1.Az első a magyar közösségek jövőjének megőrzése nem lehetséges erős helyi érdekképviselet nélkül, így ezt támogatnunk kell.
2.Nem lehet napjaink demokráciájában erős érdekképviselet megfelelő választói támogatottság nélkül. Ezért minden magyar fiatalt arra buzdítunk, hogy szavazzon
3.A nemzeti kisebbségek védelme nem csak magyar, hanem összeurópai ügy. Támogatnunk kell az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója által szorgalmazott kisebbségvédelmi javaslatcsomagot (Minority SafePack). Kiemelt célként pedig az 1 millió aláírás összegyűjtése szerepel.
4.Jogunk van az anyanyelvi oktatáshoz. Minden azt érő támadás ellen egységesen fogunk fellépni. Követeljük a törvénytelen és diszkriminatív ukrán oktatási törvény visszavonását. A marosvásárhelyi líceum és az erdélyi magyar oktatási intézmények ügyeinek a fentiekben említett alapján való rendezését.
5.Támogatjuk a Magyarországot abban, hogy a családok megerősítésében tett intézkedéseit kiterjessze a kárpát-medence többi magyar közössége számára, ezzel segítve a szülőföldön való megmaradást és gyarapodást. KMKSZ ISZ; karpatinfo.net

Évszázadokra építkezik a nemzetpolitika
„Van remény megerősödnünk a Kárpát-medencében”
Be kell lakni kulturális és gazdasági értelemben térségünket, bevonni a diaszpórát, s rá kell döbbentenünk szomszédainkat, hogy jobb, ha békén hagyják a magyarságot – erről szólt a Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, helyettese, Szilágyi Péter és Grezsa István kormánybiztos részvételével megrendezett kerekasztal-beszélgetés a budapesti Magyarság Házában.
Az élénk sajtóérdeklődés mellett megtartott keddi rendezvényen Grezsa szólalt fel elsőként: a kárpátaljai helyzetet ismertetve közölte, hogy az ukrán fél most mindenáron megegyezést akar láttatni a kirekesztő oktatási törvény kapcsán. Mint fogalmazott: egy ukrán-magyar találkozón „ha ezt a szalvétát aláírnánk, azt is megegyezésként hozná le a kijevi sajtó”. Az ukrán politika kettős: Kijev a magyarok, s Magyarország ellenében próbálja építeni az ukrán nemzettudatot, de Kárpátalja ruszin és ukrán lakossága továbbra is szimpatizál velünk, érzelmi alapon – erős az egykori Monarchia iránti nosztalgia – s racionális, gazdasági alapon is. Jelenleg 13 ezer ukrán tanul magyarul, s csak azért nem többen, mert nincs elég magyar tanár – tette hozzá a kormánybiztos. Potápival együtt felidézték Kárpátalja kormányzójának, Hennagyij Moszkalnak baráti látogatását – aki félig románként különösen átérzi a kisebbségi lét nehézségeit – s azt is, hogy a megyei tanács is kiállt a magyarok és románok jogai mellett.
Kérdésre szóba került Erdély Romániához csatolásának közelgő centenáriuma, s az erre tervezett romániai ünnepségek. Potápi bevallotta, még nem találtak igazi megoldást erre a kérdésre; a világháborút száz évvel később nem nyerhetjük meg, mondta. Ugyanakkor – mint Grezsa hozzátette – a 97 éve zajló információs háborúban jobbak az esélyeink, hogy bebizonyítsuk Trianon igazságtalanságát a világ számára; s a határon túliak mellett is keményen ki kell állnunk, úgy, hogy az egykori kisantant államai is rájöjjenek, jobb a magyarokat békén hagyni. A kisebbségi jogok kapcsán indult Minority SafePack kapcsán – amely igen csehül áll az összegyűlt aláírások tekintetében – Potápi némi önkritikával megjegyezte, most már ideje lennenekiállni a munkának.
Szilágyi Péter röviden ismertette a magyar diaszpóra érdekében indított programokat, a stratégiai fejlesztési irányokat, például az oktatás, hétvégi iskolák, gazdasági kapcsolatok terén, illetve megemlítette a 2011 óta létező, évről évre bővülő Magyar Diaszpóra Tanács jövő heti éves ülését.
Szó esett a Magyar Állandó Értekezlet szintén közelgő üléséről, amely dönt a jövő év tematikájáról – 2018 várhatóan a külhoni magyar családok éve lesz, az államtitkárság emlékéve pedig Hunyadi Mátyás 560 éve történt koronázása köré szerveződik majd Potápi szerint.
Az államtitkár felvázolta a magyar nemzetépítés komplex vízióját: ennek alapja a pozitívabb magyar közgondolkodás, illetve az, hogy végre megindult a magyar expanzió életterünkben, a Kárpát-medencében. Hozzátette: az erre elköltött néhány százmilliárd a jövőnkbe való befektetés, ebből erősítjük meg a magyar intézményeket egészen az óvodáktól kezdve, s erősítjük a magyar tulajdonszerzést, hogy szellemiekben és anyagiakban is megerősödjön a külhoni magyarság – sorolta. Rámutatott: e térségben, bárhogy is darabolták szét, még mindig mi vagyunk a legtöbben, s ha meg akarjuk őrizni pozíciónkat, évtizedekben, évszázadokban kell gondolkodnunk. Veczán Zoltán / Magyar Hírlap

Terjesszék be az autonómiastatútumot (MPP)
Még ebben az évben, lehetőleg december elseje előtt be kell terjeszteni a törvényhozásban az autonómiastatútumot – szorgalmazzák a Magyar Polgári Párt háromszéki területi szervezeteinek elnökei. Tegnapi közös sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták, pártjuk elkötelezett az autonómia ügye mellett, és támogatják, hogy képviselőik mielőbb benyújtsák a parlamentben a dokumentumot.
Szeptember 9-én ülésezett az MPP választmánya Gyergyószentmiklóson, ahol többek között döntöttek a kérdésben, a pártnak pedig két képviselője van az RMDSZ-frakcióban, akik feladatul kapták, hogy ezt megtegyék – idézte fel tegnap Pethő István. Az alakulat háromszéki alelnöke reményét fejezte ki, hogy az autonómiastatútum beterjesztését a többi frakciótag – szenátusi és képviselőházi – is támogatja majd. „Úgy gondolom, lejárt a konferenciák ideje, cselekedni kellene, s nyilvánvalóan azt is egyértelművé kell tenni, hogy ez a lépés az autonómiáról szól, nem szabad összemosni a jelenlegi katalán törekvésekkel” – szögezte le.
Újságírói kérdésre válaszolva Pethő István elmondta, szerették volna, hogy csak egy statútum legyen, jelenleg ugyanis két dokumentum van terítéken, az SZNT-féle, illetve az MPP és az RMDSZ által közösen kidolgozott dokumentum; előbbi a székekre alapoz, a másik pedig a megyék szerkezetére – mutatott rá a különbségekre.
Lényegében bármelyiket be lehetne nyújtani – mondta, de arra számítanak, a közösen kidolgozott autonómiastatútumot az RMDSZ is támogatni fogja, így ezt terjesztik be.
Nagy Gábor Levente, a sepsiszentgyörgyi szervezet vezetője hangsúlyozta, minden alkalmat megragadnak az autonómia ügyének előmozdítása érdekében. „Egyes politikai szereplők, vezetők megpróbálják minden lehetséges úton megakadályozni ezt, legyen szó zsarolásról, egyezkedésről, politikusok általi nyomásgyakorlásról, de autonómiaügyben nincs egyezkedés, nincs kompromisszum” – szögezte le. Mindaddig, amíg nincs autonómia, időszerű a statútum beterjesztése – vélekedett Erdővidék képviseletében Román Attila. Hozzáfűzte, a centenáriumi év küszöbén emlékeztetni kell a románságot a Gyulafehérváron tett 1918-as ígéreteire, s még 2018 előtt kell benyújtani az említett határozattervezetet, hogy a román közösség ne provokációként értelmezze azt. „Székelyföld magyar lakossága rohamosan fogy, úgy érezzük, csak az autonómia a megoldás arra, hogy mi irányítsuk saját sorsunkat. Fiataljaink elmennek, valamit tenni kell, hogy akik már távoztak, visszatérjenek, akik pedig indulóban vannak, azok itthon maradjanak” – fűzte hozzá az Orbaiszéket képviselő Ferencz Botond.
Az autonómiastatútum beterjesztése Pethő István szerint külpolitikai tekintetben is fontos, rásegíthet a FUEN által felvállalt és az RMDSZ által is támogatott Minority SafePack kezdeményezésre. Mindenfajta eszközt meg kell ragadni az autonómiáért, ebben a kérdésben kompromisszumokról szó sem lehet, most cselekedni kell – szögezte le.? Demeter Virág Katalin / Háromszék; Erdély.ma

Milyen jövőt akarnak a magyarok? (ülésezett a diaszpóratanács)
Orbán Viktor szerint a következő parlamenti választás elsődlegesen nem arról szól, hogy melyik pártra, hanem hogy milyen jövőre szavaznak a választók.
A magyar miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén Budapesten a Várkert Bazárban beszélt erről.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök arról számolt be: töretlen lendülettel folytatódnak a diaszpóra támogatását célzó programok, és megvan az egymilliomodik új magyar állampolgár.
„Meg akarjuk-e védeni mindazt, amit elértünk, Magyarországot továbbra is nem bevándorlóországként akarjuk-e látni, vagy pedig beadjuk a derekunkat, elfogadjuk azt, amit diktálnak, szabad nemzetből ismét alávetett nemzetté válunk, és elfogadjuk, hogy bennünket mások (…) olyan bevándorlóországgá fognak átalakítani, amely a nemzeti kultúrájára és a keresztény hagyományaira nem épít” – mondta a 2018-as választásról a magyar kormányfő. Szerinte ezért a jövő évi voksolásnak van egy, a pártokon messze túlmutató dimenziója és történelmi távlata is.
A bevándorlásról úgy fogalmazott: az európai egyesült államokat létrehozni szándékozó erők akadálynak tekintik a nemzeteket és a keresztény tradíciót, ezért szándékosan szállítják Európába az idegen kultúrákból érkező, sok esetben sajnálatra joggal igényt tartó tömegeket. Szavai szerint Európa ma két részből áll: a bevándorlóországokból, és azokból, amelyek nem azok és nem is akarnak azzá válni. Az EU jövője pedig e két csoport együttélésének feltételrendszerétől függ – fűzte hozzá, kijelentve: a magyarok nem akarják, hogy országuk bevándorlóországgá váljon. A határvédelemről hangsúlyozta: amikor Magyarország védi határait és ragaszkodik szuverenitásához, akkor Európát és a nyugati kultúrát is védi.
Donald Trump amerikai elnök America first (Amerika az első) jelszavára utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: Trump elnök politikáját követik abban a tekintetben, hogy Hungary first. Üdvözölte a közelmúltbeli osztrák választás eredményét is, mert annak nyomán a legfontosabb európai kérdésekben a magyar és a hamarosan hivatalba lévő osztrák kormány könnyedén pendülhet majd egy húron. Az új ukrán oktatási törvényre kitérve azt mondta, szomorú történetről van szó, nehéz úgy együttműködni egy országgal, hogy közben az ott élő nemzettársainkat nyilvánvaló diszkriminációval sújtják. A magyar külpolitikát úgy összegezte: „Egyetlen meghatározó országgal sincsenek konfliktusaink. Magyarország arra törekszik, hogy jó anyaország legyen, vagyis minden magyar otthona lehessen.” Felhívta a figyelmet: több mint egymillióan kérelmezték a magyar állampolgárságot, és ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy az egymilliomodik magyar visszahonosított állampolgár éppen december 5-én – a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazás évfordulóján – tehet majd esküt.
A Magyar Diaszpóra Tanács ülése közben tartott sajtótájékoztatón Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes közölte: növekvő költségvetéssel folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor-program. Idén 115 fiatal utazott a diaszpóra magyarságához, 150 tagszervezet fogadja őket. Értékelése szerint ez az egyik legsikeresebb program. Folytatódik a Mikes Kelemen-program is, amelynek célja a diaszpóra hagyatékának összegyűjtése. Ennek érdekében 15 magasan képzett levéltárost, muzeológust küldtek ki, és eddig 35 ezer kötet érkezett, a legértékesebb darabok az Országos Széchényi Könyvtárba kerülnek, a többit például kárpátaljai iskolákba juttatják el. A Rákóczi Szövetségen keresztül biztosították, hogy 2500 diaszpórában élő fiatal jöhetett tanulni, kapcsolatot építeni az anyaországgal. Semjén Zsolt forradalmi újításnak tartja, hogy a babakötvényt, az anyasági támogatást kiterjesztik a világon bárhol élő magyarra.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: a diaszpóratanács ülésére 111 szervezetet hívtak meg a világ minden tájáról, végül 91-en képviseltették magukat.
Minden magyar felelős minden magyarért
A Magyar Diaszpóra Tanács ülésén elfogadott zárónyilatkozatban a magyar szervezetek szolidaritásukat fejezik ki az új ukrán oktatási törvény alapján jogsértést szenvedő kárpátaljai magyarsággal és a működésében korlátozott marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium oktatóival és tanulóival. A tanács tagjai sikeresnek ítélik az egyszerűsített honosítás és az állampolgárság-megállapítás eddigi folyamatát, és bizakodóak, hogy még az idei évben leteheti az esküt az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár.
Közös érdeknek tartják, hogy a diaszpóra tagjai magyar állampolgárságukkal, illetve európai uniós polgárságukkal élve aláírásukkal támogassák és népszerűsítsék a Minority SafePack – Egymillió aláírás a sokszínű Európáért elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely arra kéri az Európai Uniót, hogy javítsa az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozók védelmét. Elkötelezettek a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok választási regisztrációjának és a jövő évi országgyűlési választásokon való részvételének népszerűsítése mellett. „A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai azon meggyőződésüknek adnak hangot, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ezért arra buzdítják a külhoni magyarságot, hogy éljen alkotmányos jogaival, és vegyen részt a 2018-as országgyűlési választásokon, így is védve az együtt elért közös eredményeket” – olvasható a zárónyilatkozatban. Erdély.ma

Orbán a Máérton: magyar érdek az erős Románia
Az elmúlt időszak a nemzetegyesítésről szólt, a következő évek pedig a nemzetépítésről fognak szólni – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVI. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban.
A kormányfő felidézte közelmúltbeli kolozsvári szavait, miszerint „a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják”. Hangsúlyozta, ez egy kormányzati szándékot kifejező mondat, a Kárpát-medencére ugyanis úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és kultúra kiteljesedésének tere.
„Nem egyszerűen meg kell védeni a jogainkat és közösségeinket, hanem hozzá kell járulnunk a Kárpát-medence jövőjéről szóló gondolatokhoz, elképzelésekhez, tervekhez a saját magyar logikánk, észjárásunk és érdekeink szerint” – mondta, hozzátéve: meggyőződése, hogy a Kárpát-medence jövőjét a magyar nemzetrészek összekapcsolásával „jelentős mértékben képesek leszünk befolyásolni”. Kijelentette: mindenki láthatja a térségben, hogy aki együttműködik a magyarokkal, az jól jár.
Felszólította Kijevet, hogy fogadja el az alapvető normákat
Ismét kitért az új ukrán oktatási törvényre, amelyről közölte: a magyar kormány nem fog kihátrálni abból az álláspontból, amely szerint a kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni. Azt kérik, hogy ezt az ukrán fél is lássa be, ha ugyanis nem fogadja el az alapvető normákat, akkor a Kijev és az EU közötti együttműködésnek más lesz a minősége – jelezte.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy erős anyaország nélkül nem lehetne sikeres külhoni politikát sem folytatni. Az anyaország azonban megerősödött – jelentette ki, példaként említve, hogy így az egész Kárpát-medencét lefedő oktatási hálózatot és „szellemi erőtereket” tudtak kialakítani. Úgy fogalmazott: „összefoltoztuk a nemzet szanaszét hasogatott szövetét”.
Hajszálrepedés keletkezett a konszenzuson
A kormányfő beszédében örömét fejezte ki amiatt, hogy – mint mondta – konszenzus jött létre olyan fontos kérdésekben, mint a külhoni magyarok állampolgársága, szavazati joga és autonómiatörekvései. Megjegyezte ugyanakkor, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett. Ezzel kapcsolatban a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte.
A magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk” – mondta. Hozzátette: ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Hangsúlyozta: ezen nem kívánnak változtatni, s aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.
A miniszterelnök arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket. Közölte, több mint egymillió új magyar állampolgár van, jelezte ugyanakkor, hogy „valahol a félút környékén járhatunk”, ezért célul tűzte, hogy minden magyar, aki közjogilag is a magyar közösség részévé akar válni, megtalálja ennek lehetőségét.
Teljes mellszélességgel a Minority SafePack mellett
Azt is kérte, támogassák teljes mellszélességgel az RMDSZ közreműködésével indított Minority SafePack kezdeményezést, amelynek lényege, hogy Brüsszel foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel. Ez nem pártkérdés, ez nemzeti kérdés – rögzítette.
A magyar gazdaság állapotát úgy értékelte: „most kell igazán szerénynek lenni, mert most van mire szerénynek lenni”, az eredményekre mindenki büszke lehet, „Magyarországnak sikerült összeszednie magát”. Egy jegybanki tanulmányra hivatkozva közölte: az elmúlt hét évben 50 olyan reformértékű intézkedést hoztak, amivel sikerült új pályára állítani a magyar gazdaságot.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy három olyan kulcsterületen, amely nélkül a modern gazdaságban nincs szuverenitás, így az energia-, a média- és a bankszektorban 50 százalék fölé növelték a magyar tulajdont, amit különösen értékes sikernek tart.
Megjegyezte továbbá azt is: Magyarország Csehországgal és Németországgal fut versenyt abban, hogy az adott terület nemzeti össztermékében az ipari termelés hol teszi ki a legnagyobb részt. A magyar célkitűzés a 30 százalékos részarány. „Kimondtuk (...), majd megvédtük azt a vezérgondolatot, hogy az EU-ban is a nemzeti érdek az első, ami Magyarországra nézve azt jelenti, hogy a magyar érdek az első” – fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve: Magyarország ma egy európai középállam pozícióját foglalja el, nemcsak mérete és népessége miatt, hanem azért is, mert az elmúlt hét évben sikerült önálló akaratot és mozgásteret kialakítani.
Azt is mondta, mára a Kárpát-medencében megerősödött és versenyképessé vált az a gondolat, amely szerint a közép-európai népek abban érdekeltek, hogy mindannyian erősek legyenek.
Magyar érdek az erős Románia
A magyar nemzeti érdek az – folytatta a miniszterelnök –, hogy legyen erős Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna, és velük Magyarország szintén erős országként gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki. Szólt arról is, hogy a környező országokban – vérmérséklettől függően – be-, illetve elfogadták a határon átnyúló gazdasági fejlesztési programokat.
A kormányfő kitért arra, hogy nagyon komoly nemzeti teljesítménynek tartja a migrációs hullám megállítását a déli határoknál. Külön köszönetet mondott a délvidéki magyaroknak, mert – mint mondta – ott kellett kerítést építeni, ahol egyáltalán nem akartak. Úgy értékelt: Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa.
A kormányfő a demográfiáról szólva is megismételte: Magyarország növekvő számú magyar gyermekekkel, nem pedig növekvő számú bevándorlóval akarja orvosolni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. Emlékeztetett, 2018 a külhonban is a családok éve lesz. MTI; maszol.ro

A gazdaságélénkítő csomag létszükséglet
Bárdos Gyulát a Máérton kérdeztük benyomásairól és a felvidéki magyarok hogyan továbbjáról
Mi az, amit Bárdos Gyula, a Csemadok elnökeként az elhangzottakból a legfontosabbnak tart a felvidékiek számára?
Egyrészt magát a tényt. A Magyar Állandó Értekezlet számomra mindig egy ünnepnapot jelent, valamennyin itt voltam, tehát össze tudom hasonlítani. Ez az értékelés, amit a miniszterelnök úrtól hallottunk, magyar szempontból igen pozitív képet fest, és arra kell, hogy ösztönözzön mindenkit, bárhol él is magyarként, akár a diaszpórában, akár mi itt, a Kárpát-medencében, hogy úgy tegyük a dolgunkat, hogy azzal a nemzetet szolgáljuk. Ez a mai találkozás egy nagyszerű lehetőség, hogy beszéljünk egymással, beszéljünk egymásról, hallgassuk meg egymást, és a magunk módján tudjunk segíteni, szolidárisnak lenni, bárhol éljünk is. Ilyen szempontból nagyon örülök, hogy itt lehetek, és nagyon örülök annak is, amit hallottam. A Felvidék szempontjából biztató, ami most mögöttünk van ebben az egy esztendőben, de természetesen nagyon sok munka vár ránk ahhoz, hogy a felvidéki magyar közösségben tapasztaltakat jobb irányba fordítsuk, és a közösségi támogatottság még nagyobb legyen, mint a jelenlegi.
Most, a választások után, az eredményeknek örülve, de a hiányosságokat felmérve, talán jobban kell aktivizálni a felvidéki magyarokat?
Van fogadókészség a magyar ügyekben, és látok lehetőséget arra – ezt nem a kincstári optimizmus mondatja velem –, hogy lehet jobban mozgósítani, és ebben a szövetség is, amelynek élén állok, hogyan veheti ki jobban a részét, mert számunkra minden egyes megmérettetés, minden egyes aláírásgyűjtés, például most a Minority SafePack egy lehetőség, ahol megmutathatjuk, hogy vagyunk, hogy számíthatnak ránk, és nem adjuk fel. Nem lehet összehasonlítani a mi helyzetünket azzal a kegyelmi állapottal, ami például a Vajdaságban tapasztalható, de tennünk kell annak érdekében, hogy a lehetőségeink szerint próbáljunk úgy előbbre lépni, hogy a következő Magyar Állandó Értekezleten még többről számolhassunk be, hiszen a következő esztendőben jönnek a számunkra rendkívül fontos önkormányzati választások. Remélem, hogy akkor be tudunk számolni arról az előrelépésről, amely a mostani megyei választásokon elkezdődött.
Miért tartja kegyelmi állapotnak a vajdasági helyzetet? A kormányok közti viszony felhőtlenebb?
Tulajdonképpen, ha figyelembe vesszük, hogy mi volt korábban, a háborús borzalmak és az a politikai helyzet, ahhoz képest egyértelmű az a fejlődés, az a lehetőség, amit kihasználtak. Nem véletlen, hogy a gazdaság élénkítő csomag is ott kezdődött és ért el sikert.
Most önök, a felvidékiek következnek…
Nagyon örülök ennek, és itt szeretném megköszönni, hogy bekapcsolódhattunk mi is ebbe a folyamatba, és reméljük, hogy hasonló sikereket könyvelhetünk el ennek a gazdaságélénkítő csomagnak is köszönhetően, mint a Vajdaság.
Itteni, magyarországi magyarok azt gondolnánk, hogy egy olyan országban, amely az euroövezethez tartozik, és nagyon jók a gazdasági mutatói, talán nincs is jelentősége egy ilyen élénkítő csomagnak.
Ellenkezőleg! Nagyon is sokat jelent, sőt! A felvidéki magyarság az utolsó időszakban észlelt és nyilvántartott asszimilációs folyamata, és a csökkenés a magyar népességben egyértelműen azt mutatja, hogy nekünk ez létszükséglet, mert csak akkor tudjuk a magyar embereket ott tartani, ha gazdaságilag talpra tudunk állni. Nemcsak Pozsonyban és környékében gondolkodunk, noha én ott lakom, hanem Gömör, Bodrogköz, Ung-vidék magyarságában, azaz voltaképpen Pozsonytól Királyhelmecig végig, és minél messzebb megyünk Pozsonytól, annál nagyobb gazdasági problémáink vannak. Ebben van ennek a gazdaságélénkítő csomagnak a jelentősége, mert remélem, hogy ez a mi vállalkozóinkat, a fiatal vállalkozókat, a családjainkat hozzásegíti ahhoz, hogy felismerjék: igenis értelme van magyarnak megmaradni és a szülőföldünkön folytatni gazdasági tevékenységet, amely az egész közösség, és a velünk együtt élők javát is szolgálja. Cservenka Judit / Felvidék.ma

Semjén a Fidesz-kongresszuson: ha egységesek vagyunk, győzni fogunk
Kövér: meg kell védeni Magyarország szuverenitását, nemzeti jellegét
Ha egységesek vagyunk, győzni fogunk - mondta ma Semjén Zsolt magyar nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Fidesz tisztújító kongresszusán Budapesten.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke rámutatott: a nagy tanulság, amit mindig szem előtt kell tartani, hogy 1994-ben, bár a jobboldal több szavazatot kapott, mégis a baloldalnak lett végül kétharmados mandátumtöbbsége.
Azaz, ha „mi darabokban vagyunk, ők pedig egységesek, vesztünk, ha mi egyben vagyunk, ők pedig darabokban, akkor nyerünk” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Rámutatott: a szövetség csak akkor lehetséges, ha az egy táborban lévők elfogadják egymást és nem tekintik szavazatkonkurenciának a másikat.
A kormányfő helyettese kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP egy nagy gyűjtőpárt és egy világnézeti párt szövetsége, amihez a politikai belátáson és filozófiai alapon túl még valami kell, az emberi minőség. Ez náluk megvan, ez egy értékrendi alapokon nyugvó, „kipróbált bajtársi közösség”, míg a baloldal olyan mint egy tál skorpió – mondta.
Jelezte: a polgári-keresztény-nemzeti világban minden szövetségesüknek saját értékgazdagságával otthona van.
Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy megcselekedték, amit 2010-ben vállaltak, megtörtént a nemzet közjogi egyesítése, és megvan az egymilliomodik új állampolgár.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kiemelte: a magyarságon belül a legnehezebb helyzetben az ő közösségük van. Hozzátette: a rendszerváltozás után a Fidesz volt az, amelyik a „fogai között tartva” átvitte a magyarságot a „túlsó partra”. Köszönjük! – mondta a külhoni magyar vezető.
Kitért arra is, hogy a többi határon túli magyar közösség is küzd helyzete javításáért. Felhívta a figyelmet a Minority SafePack kezdeményezésre.
Rámutatott: a felvidéki Magyar Közösség Pártja újra megpróbálja megteremteni a magyar érdekképviseletet, majd kiemelte Pásztor István tevékenységét a Délvidéken.
Mint mondta, harcuk nemcsak Kárpátaljáról és Magyarországról szól, hanem arról is, hogy ne engedjék, hogy újabb ordas eszmék éket verjenek közéjük, és hogyan maradhassanak meg magyarnak és kereszténynek Európában. Védjék meg Magyarországot és a Kárpát-medencei magyarságot! – hívott fel Brenzovics László.
Schmitt Pál volt köztársasági elnök azt mondta: újabb verseny, erőpróba előtt állnak, és minden tudásukra, hitükre, akaraterejükre szükségük lesz.
Hinni kell a lelkiismeretesen elvégzett munkában és hinnünk kell magukban, a választott vezetőinkben és a nemzet egységében - hangoztatta.
Kitért arra is, hogy meglett volna a gazdasági fedezete a budapesti olimpia megrendezésének, de „jött egy álomgyilkos, rossz pillanat”, és az álom szerte foszlott.
A tanácskozáson köszöntötték többek között Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, Bíró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt elnökét, Szilágyi Zsoltot, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökét, Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Menyhárt Józsefet, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnökét, Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Jakab Sándort, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, Horváth Ferencet, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnökét, valamint a diaszpóraszervezetek képviselőit.
Kövér: meg kell védeni Magyarország szuverenitását, nemzeti jellegétA 2018-as parlamenti választást is sorsdöntőnek tartja Kövér László házelnök, aki szerint a választás tétje az, hogy „megvédjük-e, ami a miénk”.
A Fidesz országos választmányának elnöke vasárnap a kormánypárt tisztújító kongresszusán, Budapesten azt mondta: meg kell védeni a rendbeszedett pénzügyeket, a tartósan növekvő jövedelmeket, a családtámogatási rendszert, a közteherviselés új rendszerét, a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének lehetőségét, a biztonságot, a kultúrát, a hitet, a nyelvet, Magyarország szuverenitását, nemzeti jellegét. Arról is beszélt, még 1994-ben sem hitte volna el, hogy „a kommunizmus bukása után fenyegethet minket egy még aberráltabb rendszer, amely az ember társadalmi meghatározottsága után már annak biológiai meghatározottságát is vitathatóvá teszi”. Ahogyan azt sem, hogy „a nyugati média (...) az egypárti sajtónál összehasonlíthatatlanul hatékonyabban manipulálja a társadalmat” – tette hozzá. Szabadság (Kolozsvár)

Jól gazdálkodnak az örökséggel (XXIX. Népzene- és néptánctalálkozó)
Ha csak a vasárnapi gyermekgálát vennénk alapul, hogy megítéljük, milyen hatása van az előző huszonnyolc sepsiszentgyörgyi népzene- és néptánctalálkozónak, illetve a házigazda Háromszék Táncegyüttesből kinőtt oktatók munkájának, akkor is bizton állíthatnánk: ebben a néptáncműhelyben jól gazdálkodtak az örökséggel. Péntektől három napig a népzene és néptánc erdélyi fővárosává vált a háromszéki megyeközpont, és előző esztendőkhöz hasonlóan a rendezvény minden programja iránt nagy volt az érdeklődés.
Nincs olyan szeglete a Kárpát-medencének, ahol az anyaország határain kívül élő magyarság ne szembesülne gondokkal, jogfosztással, nehézségekkel – mégis, a pénteken lezajlott Magyar Állandó Értekezlet nemzetpolitikai számvetése után talán egy fokkal derűlátóbban tekinthetünk az előttünk álló kihívásokra.
Kárpátalján a sztálini időket idéző oktatási törvény borzolja a kedélyeket, Felvidéken a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése ütközik akadályokba, a Vajdaságban ugyancsak az anyanyelvi oktatásért kell küzdeni a Máért ülésén elfogadott zárónyilatkozat tanúsága szerint. Az erdélyi gondokat pedig a magunk tapasztalataiból ismerjük: a visszaszolgáltatás leállítása, magyarellenes hisztéria gerjesztése, gyűlöletkampányok vezénylése, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ellehetetlenítése, a párbeszéd elutasítása jogaink bővítéséről stb. Ráadásul Magyarországnak is folyamatos össztűzben kell helytállnia: a szuverenitásért folytatott harc, a keresztyén, hagyományos, nemzeti értékek melletti kiállása miatt rendszeres támadásokat indítanak ellene. S hogy ilyen körülmények között miért lehetünk mégis bizakodóak? Például azért, mert már maga a Magyar Állandó Értekezlet intézménye is erősebbé tesz. A tudat, hogy van egy fórum, ahol a Kárpát-medencében élő magyarság képviselői összeülnek és beszélnek közös gondjainkról, hiszen már ez is jelzi: nemzetben, nem pedig országokban gondolkodó vezetői vannak a magyarságnak. Reménnyel tölthet el az is, hogy a folyamatos támadások ellenére Magyarország erősödik, gazdasága növekszik, szuverenitása sértetlen, kormánya hajlandó és képes – konfliktusok árán is – kiállni a magyarság érdekeiért. Sőt, a nemzetpolitika immár nemcsak a nemzeti, kulturális identitásért folytatott küzdelemről szól, hanem egyre inkább gazdaságfejlesztésről is. Budapest egyre több olyan intézkedést, programot kezdeményez, amely a külhoni magyar családok támogatását, szülőföldön való boldogulását célozza gazdasági eszközök révén is – az Erdélyben is induló gazdaságfejlesztési program, a babakötvény, az anyasági támogatás kiterjesztése ide sorolható. Mindezeken túl örömteli, hogy a legfontosabb kérdésekben konszenzus volt a résztvevők között. Nemcsak a külhoni magyarok vezetői, de a budapesti kormány képviselői és a magyarországi ellenzéki pártok túlnyomó többsége is egyetértett a legfontosabb nemzetpolitikai célokban: az ukrajnai nyelvtörvény elleni fellépéstől kezdve a Minority SafePack uniós kisebbségvédelmi kezdeményezés támogatásáig. Figyelemre méltó továbbá, hogy a magyarországi kormánypártok és ellenzéki alakulatok is elítélték Gyurcsány Ferencnek a külhoni magyarság szavazati jogának megvonására irányuló antidemokratikus, magyarellenes, uszító, bomlasztó kezdeményezését, így aztán hinni merjük, hogy a bukott miniszterelnök akciója elszigetelt jelenség marad, amely nem árthat majd a nemzeti összetartozás ügyének. Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nemzetpolitikai számvetés
Nincs olyan szeglete a Kárpát-medencének, ahol az anyaország határain kívül élő magyarság ne szembesülne gondokkal, jogfosztással, nehézségekkel – mégis, a pénteken lezajlott Magyar Állandó Értekezlet nemzetpolitikai számvetése után talán egy fokkal derűlátóbban tekinthetünk az előttünk álló kihívásokra.
Kárpátalján a sztálini időket idéző oktatási törvény borzolja a kedélyeket, Felvidéken a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése ütközik akadályokba, a Vajdaságban ugyancsak az anyanyelvi oktatásért kell küzdeni a Máért ülésén elfogadott zárónyilatkozat tanúsága szerint. Az erdélyi gondokat pedig a magunk tapasztalataiból ismerjük: a visszaszolgáltatás leállítása, magyarellenes hisztéria gerjesztése, gyűlöletkampányok vezénylése, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ellehetetlenítése, a párbeszéd elutasítása jogaink bővítéséről stb. Ráadásul Magyarországnak is folyamatos össztűzben kell helytállnia: a szuverenitásért folytatott harc, a keresztyén, hagyományos, nemzeti értékek melletti kiállása miatt rendszeres támadásokat indítanak ellene. S hogy ilyen körülmények között miért lehetünk mégis bizakodóak? Például azért, mert már maga a Magyar Állandó Értekezlet intézménye is erősebbé tesz. A tudat, hogy van egy fórum, ahol a Kárpát-medencében élő magyarság képviselői összeülnek és beszélnek közös gondjainkról, hiszen már ez is jelzi: nemzetben, nem pedig országokban gondolkodó vezetői vannak a magyarságnak. Reménnyel tölthet el az is, hogy a folyamatos támadások ellenére Magyarország erősödik, gazdasága növekszik, szuverenitása sértetlen, kormánya hajlandó és képes – konfliktusok árán is – kiállni a magyarság érdekeiért. Sőt, a nemzetpolitika immár nemcsak a nemzeti, kulturális identitásért folytatott küzdelemről szól, hanem egyre inkább gazdaságfejlesztésről is. Budapest egyre több olyan intézkedést, programot kezdeményez, amely a külhoni magyar családok támogatását, szülőföldön való boldogulását célozza gazdasági eszközök révén is – az Erdélyben is induló gazdaságfejlesztési program, a babakötvény, az anyasági támogatás kiterjesztése ide sorolható. Mindezeken túl örömteli, hogy a legfontosabb kérdésekben konszenzus volt a résztvevők között. Nemcsak a külhoni magyarok vezetői, de a budapesti kormány képviselői és a magyarországi ellenzéki pártok túlnyomó többsége is egyetértett a legfontosabb nemzetpolitikai célokban: az ukrajnai nyelvtörvény elleni fellépéstől kezdve a Minority SafePack uniós kisebbségvédelmi kezdeményezés támogatásáig. Figyelemre méltó továbbá, hogy a magyarországi kormánypártok és ellenzéki alakulatok is elítélték Gyurcsány Ferencnek a külhoni magyarság szavazati jogának megvonására irányuló antidemokratikus, magyarellenes, uszító, bomlasztó kezdeményezését, így aztán hinni merjük, hogy a bukott miniszterelnök akciója elszigetelt jelenség marad, amely nem árthat majd a nemzeti összetartozás ügyének. Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Erdély a Fidesz-kongresszuson
Erdély magyar, RMDSZ-es megyei tanácselnökei is jelen voltak a Fidesz hétvégi kongresszusán. Fontosnak tartották, hogy mind az öten ott legyenek.
Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnök az erdon.ro-nak azt nyilatkozta: reggeltől egészen a program végéig ott voltak a kongresszuson. Nagyra értékelték, hogy majdnem mindegyik felszólaló utalt arra, hogy a Fidesznek mennyire fontosak a határon túli magyarok. Többek közt bejelentették, hogy megvan az egymilliómodik külhoni magyar állampolgár, amiért külön dicséretet kaptak, hiszen az RMDSZ oroszlánrészt vállalt ebből a számból Erdélyben.
Ezen kívül a kongresszus ideje alatt több olyan találkozójuk és megbeszélésük volt, önkormányzati vezetőkkel és kormánytagokkal egyaránt, amelyek keretében megpróbálták felvázolni azt, hogy mi várható az elkövetkezendő időszakban. Hangsúlyozták: mint a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ rendkívül lényegesnek tartja a Minority SafePack kezdeményezést. Egyetértettek abban, hogy teljes gőzzel előre kell menni ezen az úton, s mindent elkövetnek annak érdekében, hogy sikerre vigyék. A kampánykörút nyomon követhető, naponta, hetente nem csupán a megyei tanácselnökök, hanem a többi RMDSZ-es is gyűjti az aláírásokat.
Arról is szó esett: az RMDSZ teljes mellszélességgel segít a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokon való regisztrációban. „Azt gondoljuk, hogy ha már ilyen szép számban van kettős állampolgársággal is rendelkező magyar Erdélyben, mindent meg kell tegyünk annak érdekében, hogy részt tudjanak venni a 2018-as magyarországi parlamenti választásokon”- hangsúlyozta az önkormányzati vezető. Azt is megtudtuk még tőle, hogy stratégiákról is beszéltek, hiszen próbálnak hosszú távra, több évre vonatkoztatva olyan nemzetstratégiát kialakítani, melynek köszönhetően az itteni magyarság is érezni tudja azt, hogy egy nemzethez tartozunk mindannyian, határoktól eltekintve. Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro

A szórvány sokat tehet a nemes cél érdekében
A szórvány is támogatja az európai kisebbségvédelmi kezdeményezést és az aláírásgyűjtő kampány idején hozzájárul a maga részével a Minority SafePack sikeréhez – fogalmazott Winkler Gyula Déván a Hunyad Megyei Képviselők Tanácsának ülésén. A tisztújító gyűlésen részt vett Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, a Nőszervezet alelnöke. „A Nőszervezet négyéves tevékenysége beérett. Az RMDSZ kongresszusa megszavazta a nők hangsúlyosabb jelenlétét szabályozó kvótát, és ennek alapján most már a Hunyad megyei küldöttek 15 százalékát a Nőszervezet nevesíti. Fontos ez a momentum, mert ezáltal a nőknek lehetőségük van megmutatni, hogy nem ördögtől való, ha a nők is beleszólnak a közéletbe, a politikai döntésekbe. Ez azt is jelenti ugyanakkor, hogy újabb, tettre kész embereket vonunk be a Szövetség életébe, közelebb kerülve ezáltal a közösségünkhöz” – emelte ki a Hunyad Megyei Képviselők Tanácsának ülésén Hegedüs Csilla. Mint mondta, 2018 a centenárium és a magyarországi parlamenti választások miatt is fontos év az erdélyi magyarok számára. „A centenárium alkalmából programcsomagot dolgozunk ki, amely az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában szlogen köré szerveződik, célja, hogy felmutassa azokat az értékeket, amelyeket a magyar közösség hozott létre. De nagyon fontos az is, hogy reális, őszinte párbeszédet kezdeményezzünk a többséggel, hogy megismerjék jobban közösségünket, céljainkat, hiszen csak együtt, partnerségben tudjuk elérni, amit szeretnénk: itthon érezni magunkat szülőföldünkön” – hangsúlyozta, arra kérve a résztvevőket, hogy jöjjenek ötletekkel, hogyan lehet a román–magyar párbeszédet a leghatékonyabban elindítani, hiszen itt, a szórványban a mindennapokban ez megtörténik. Hegedüs Csilla ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi választási rendszer más, mint a romániai, a magyar állampolgároknak előzetesen regisztrálniuk kell, ebben pedig az RMDSZ munkatársai segítséget nyújtanak. „2017 a közösségi rendezvények éve volt Hunyad megyében, ezt sikeres kezdeményezésként könyvelhetjük el, ugyanis amellett, hogy megtartottuk a hagyományossá vált rendezvényeinket, sikerült olyan kulturális ajánlatot összeállítani, amely nemcsak a Magyar Napok idején, hanem egész évben megmozgatta a magyar közösséget” – értékelte Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, aki elmondta, az év hátralevő részében a szervezet legfontosabb kihívása az európai kisebbségjogi kezdeményezést támogató aláírások összegyűjtése. „Hunyad megyében 4000 aláírás összegyűjtését tűztük ki célul, ez is része lesz annak a 250 ezer aláírásnak, amelyet a Szövetség vállalt fel, és annak az egymillió aláírásnak, amelyet az Európai Unióban azért fognak összegyűjteni a nemzeti kisebbségek, hogy ötvenmillió ember igényét nyomatékosítsák, hogy az őshonos kisebbségek jogos elvárásait nem lehet többé a szőnyeg alá seperni. Az elmúlt időszak ismét bebizonyította, hogy a nemzeti közösségek kérdése még mindig kényelmetlen az Európai Unióban. Az is egyértelmű, hogy nyugaton továbbra is igyekeznek összemosni az őshonos kisebbségek és a migránsok kérdéskörét. Különbséget kell tenni nemcsak a menekültek és a gazdasági migránsok között, hanem meg kell értetni a nyugat-európai társadalmakkal, hogy az őshonos nemzeti közösségek joggal várhatják el, hogy az EU szintjén ismerjék el: minden nyelv egyenjogú Európában és minden kultúra egyformán értékes, hogy egy olyan közösség, mint a romániai magyar nemzeti közösség, amely 1000 éve értéket alkot szülőföldjén, európai elismertségben kell hogy részesüljön” – hangsúlyozta Winkler Gyula, hozzátéve, a megmérettetés időszaka van, hiszen a tömbben élő magyarság után most a szórványnak is hozzá kell tennie a maga részét a negyedmillió aláíráshoz, hogy az RMDSZ vállalása határidőre meglegyen.A Hunyad Megyei Képviselők Tanácsa a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájában ülésezett szombaton délelőtt, napirendjén Winkler Gyula megyei elnök politikai tájékoztatója, az európai kisebbségi kezdeményezést támogató aláírások összegyűjtése, a regisztrációs kampány és tisztújítás szerepelt. A megyei szervezet tisztségviselői közül négyen folytatják eddigi tevékenységüket, Széll Lőrinc az MKT elnökeként, Burján Gergely az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének politikai alelnökeként, a dévai kisrégió alelnöke továbbra is Borsai Zoltán, a Zsil-völgyi alelnök Antal Amália. A csapat új tagjai: Samoilă Karin, a vajdahunyadi kisrégió alelnöke és Stoica Alex ifjúsági alelnök. Ezt követően a Hunyad megyei küldöttgyűlés ülésezett, amelynek napirendjén az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete működési alapszabályzatának módosítása volt, ezzel a küldöttek bevezették az RMDSZ kongresszusán elfogadott módosításokat, ezek között a legfontosabb újítás, hogy az MKT és a küldöttgyűlés tagjainak 15 százalékát a Nőszervezet nevesíti. Délután Kocsis Attila elnök vezetésével ülésezett a Hunyad Megyei Magyar Állandó Konferencia, amely a megyében működő magyar civilszervezetek, történelmi egyházak, pedagógusok és az RMDSZ egyeztető fóruma. Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája; Nyugati Jelen (Arad)

Markó Béla: megoldatlan a kisebbségek helyzete Európában
„Aggasztó a kisebbségi jogok helyzete Európában, mára gyakorlatilag megfeneklett a párbeszéd, a közös kisebbségi normarendszer megteremtésére irányuló európai törekvés” – jelentette ki Markó Béla csütörtökön, Marosvásárhelyen. Az RMDSZ volt elnöke a Dr. Bernády György Alapítvány által szervezett, a „Nemzeti kisebbségek jogai az Európai Unióban” című kisebbségi szemináriumának nyitónapján tartott előadást a kérdésben.
A kétnapos rendezvényen a romániai nemzeti kisebbségek és civil szervezetek számos képviselője vesz részt, de részvételét jelezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Amet Aledin, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese is. A résztvevőket az esemény házigazdája, Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke köszöntötte.
Markó Béla kifejtette: elégedetlen, mi több, kiábrándult a kisebbségi kérdés rendezését célzó, az 1990-es években beindult, akkoriban még erőteljes közös európai erőfeszítések megszűnése miatt. Mint mondta, abban az időszakban több nemzetközi intézmény, többek között az Európa Tanács, vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is komoly erőfeszítéseket tett a közös emberi jogi és kisebbségjogi normarendszer kialakítására, amelynek alapját a Helsinki, majd a Koppenhágai Egyezmény adta, de létezett például egy Stabilitási Paktum-tervezet, az úgynevezett Balladur-terv is.
Ezek a kezdményezések azonban idővel elhaltak, maga az Európa Tanács pedig súlytalanná vált – mutatott rá. „Brüsszelnek, az uniós tagországoknak fel kell ismerniük, hogy a legnagyobb európai kihívás ma nem elsősorban a közös gazdaságpolitika: az Európai Unió jövőjének kulcsa ma alapvetően az etnikai, nemzetiségi kérdés, a nemzetek, a kisebbségi közösségek, a régiók közötti viszonyok megfelelő rendezése” – hangsúlyozta az RMDSZ volt elnöke.
Gyűlnek az etnikai feszültségek Európában
A politikus úgy látja, ma erre nincs szándék, emiatt pedig újból gyűlnek az etnikai feszültségek Európában. „A katalóniai helyzet számunkra nem analógia, és mégis az: nincs analógia a megoldások szintjén, de van analógia az együttélési normák hiánya tekintetében, amely tettenérhető az Európai Unióban és a tagországokban egyaránt” – magyarázta. Úgy vélte, bár vannak erre vonatkozó, bizonyos mértékig kötelező érvényű európai dokumentumok, közöttük például a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája is, ezek nem érvényesülnek az európai politikában.
Álláspontja szerint ezzel is magyarázható az Európai Unió kifejezetten gyenge reakciója a kisebbségi oktatás tekintetében durván diszkriminatív új ukrán oktatási törvénnyel szemben is: azzal a jogszabállyal szemben, amelynek védelmére az ukrán külügyminiszter a minap egy magyarországi napilap hasábjain éppen az európai irányelveket, az európai oktatáshoz való felzárkózás szükségességét hozta fel.
Brüsszel hallgat az ukrán törvény ügyében
„Az ukrajnai külügyminiszter érvelése természetesen hamis, az új ukrán oktatási koncepció túlmutat a Ceaușescu nevével fémjelzett egykori nacionál-kommunizmus álmain is, de tény, hogy Brüsszel nem lépett fel a diszkriminatív törvény ellen” – mutatott rá Markó Béla, aki az ukrán jogszabály tekintetében szintén gyengének nevezte Románia álláspontját is, ez értékelése szerint azzal magyarázható, hogy a térség más országaihoz hasonlóan újabban nálunk is felerősödtek a nemzetállami elképzelések.
Úgy vélte: kisebbségi szempontból aggasztó a helyzet, és bár történik egy-két pozitív lépés is, ezek kivételt képzenek annak fényében, hogy milyen negatív folyamatok mennek végbe többek között az anyanyelvű oktatás, az anyanyelvhasználat terén.
„Míg a kilencvenes évek második felében és a kétezres évek elején számos magyar tannyelvű iskolát hoztunk létre Romániában, és kialakítottuk a magyar nyelvű felsőoktatás kereteit is, addig ma egyetlen marosvásárhelyi római katolikus líceum helyzetét sem lehetett rendezni, minden tiltakozás ellenére megszüntették. Közben pedig a parlamentben sorra buknak el a kisebbségi jogok kiterjesztését célzó tervezetek. Rendkívül rossz jelzés az is, hogy a román külügyminisztérium megtámadta a Minority SafePack közös európai kisebbségvédelmi kezdeményezést. Kisebbségi téren ma súlyos problémák vannak Romániában és az Európai Unióban is” – összegzett a rendezvényen Markó Béla. maszol.ro

KMKF-munkacsoport: napirenden a külhoni nemzetrészek autonómiája és önkormányzatisága
A külhoni nemzetrészek autonómiájával és az önkormányzatiság erősítésével összefüggő törekvéseit tekintette át a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) regionális önkormányzati munkacsoportja csütörtöki budapesti ülésén.
A két társelnök, Szabolcs Attila (Fidesz) és Harangozó Gábor (MSZP)az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tanácskozáson Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) képviseletében előadást tartott a regionalizmus jövőjéről a Felvidéken. Bemutatta a szlovákiai megyei önkormányzati rendszer kialakulását és az ehhez kapcsolódó problémákat. Kitért a római katolikus egyházmegyerendszernek a magyar nyelvű pasztorációt nehezítő területi felépítésére, majd felvázolta az MKP elképzeléseit egy, a mainál élhetőbb és működőképesebb, a természetes régiókat és identitásokat figyelembe vevő közigazgatási rendszer kialakítására.
Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott a nemzetrészek törekvéseit európai kontextusban mutatta be, összegezve egyeztetéseit is
A munkacsoport külhoni tagjai tájékoztatták a testületet a helyi gondokról és lehetőségekről, megosztva egymással sokszor hasonló tapasztalataikat.
Szilágyi István, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöki tanácsadója rövid tájékoztatást tartott a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezéshez kapcsolódó aláírásgyűjtés gyakorlati kihívásairól. A munkacsoport tagjai az akció helyi tapasztalatairól számoltak be.
A regionális önkormányzati munkacsoport egyöntetű támogatásáról biztosította az európai polgári kezdeményezést, amely a nemzeti kisebbségek védelme európai uniós keretének megteremtését célozza meg. A munkacsoport felhívja a magyarországi és külhoni magyar pártokat és civil szervezeteket az aláírásgyűjtés sikerének előmozdítására – olvasható a közleményben. (MTI)

Kelemen Hunor: kerüljenek a törvényhozásba a gyulafehérvári ígéretek!
A 2018-as év nem kíméli meg a romániai magyarokat a nacionalista, magyarellenes kirohanásoktól – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a szövetség nőszervezetének szombati küldöttgyűlésén.
A marosvásárhelyi rendezvényen elhangzott felszólalásában a politikus elmondta: a centenáriumról sosem a sértés és a bántás szándékával beszélt, de nem félt feltenni azokat a fontos kérdéseket, miszerint mi változott száz év után, mi javult és romlott a magyar közösség szempontjából. Kelemen szerint a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzete, a különböző kétnyelvű feliratokra vonatkozó bírósági döntések azt mutatják, ma vissza lehet lépni a történelemben, „nemcsak előre, hanem rossz irányba is lehet haladni”. „Nekünk világosan és érthetően kell elmondani: a centenárium évétől elvárjuk, hogy a többség felajánlja és elfogadja, amit kérünk, részt vegyen egy olyan párbeszédben, amelynek végén egy újfajta többség-kisebbségi keretet is kialakíthatunk.
A gyulafehérvári ígéretek betartását akarjuk, azt, hogy ezek mai jogi nyelvezetre lefordítva kerüljenek a törvényhozásba” – idézte a szövetség hírlevele az RMDSZ vezetőjét. A politikus úgy folytatta: 2018 el fog múlni, és nem szabad „sündisznóállásban” végigvárni, hogy elteljen, a magyaroknak fel kell mutatniuk, hogy értékteremtő közösséget alkotnak, továbbra is értékteremtő közösségként akarnak élni Romániában. Szerinte egy erős, magabiztos többségnek nem szabad félnie kisebbségeitől, sosem szabad azt gondolnia, hogy a kisebbségi törekvések ellene irányulnak, szegényebbé akarják őt tenni. „Mi elmondjuk, hogy mitől félünk, de a románoknak is el kell mondaniuk, hogy mitől tartanak, miért gondolnak ránk megbízhatatlan közösségként, nemzetbiztonsági kockázatként” – jelentette ki Kelemen. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre kitérve az RMDSZ elnöke azt állította: a szövetség közel áll az általa kitűzött 250 ezer aláírás összegyűjtéséhez.
„Mi csak azt akarjuk, ami kijár nekünk: az EU rendezze az őshonos kisebbségek védelmét, de ehhez az is kell, hogy most egymillió aláírást összegyűjtsünk Európából. Képzeljük el: ha az 50 millió, bármely őshonos kisebbséghez tartozó polgár összeállna egy országgá, az EU egyik legnagyobb tagállamát alkotná. Ezeknek a polgároknak is biztonságban kell érezniük magukat, az EU jövője, stabilitása, prosperitása tőlünk, kisebbségektől is függ” – összegzett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ nőszervezetének küldöttgyűlése további két évre újra Biró Rozália elnöknek szavazott bizalmat, Hegedüs Csilla lett a szervezet ügyvezető elnöke. A rendezvényt megelőzően az RMDSZ nőszervezetének vezetősége együttműködési megállapodást írt alá a romániai történelmi magyar egyházak nőszövetségeinek képviselőivel, amelyben a felek rögzítik, hogy az elkövetkező időszakban minél több helyi szintű, önkormányzati, egyházi, civil együttműködés létrejöttét szorgalmazzák. Mindezt a romániai magyar közösség megmaradását, szellemi, lelki és kulturális gyarapodását, gazdasági önállóságát szolgáló tevékenységek, a magyar családok megerősödését, a család szerepének és társadalmi elismertségének növelését, a nők elleni és családon belüli erőszak felszámolását szolgáló programok, valamint a fiatalok gyermekvállalási szándékát és felelősségét erősítő kezdeményezések által kívánják elérni.
A marosvásárhelyi tisztújító küldöttgyűlés döntött a tizenegy tagú elnökség tagjairól: Biró Rozália elnök és Hegedüs Csilla ügyvezető elnök mellett Lőrincz Helga Közép-Erdélyért felelős alelnök, Major Melinda Partiumért felelős alelnök, Tudor Veronka Kárpátokon kívüli területekért felelős alelnök, Horváth Anna önkormányzatokért felelős alelnök, Bálint Margit európai ügyekért felelős alelnök, Kovács Irénke pedagógusokért felelős alelnök, Csép Éva Andrea szociális és családügyekért felelős alelnök, Bogya Anna ifjúságért felelős alelnök lett. Krónika (Kolozsvár)

Megkezdődött a FUEN kisebbségi régiók konferenciája Brüsszelben
„Az Európai Unióban 50 millió kisebbségi él, mindannyian egy-egy régiót tartanak otthonuknak, és erős regionális identitással rendelkeznek. A FUEN feladata, hogy a régiókról mint a kisebbségek szülőföldjéről, a kulturális és nyelvi sokféleség forrásáról beszéljen” – mondta el Vincze Loránt a FUEN brüsszeli konferenciáján.
A csütörtökön, Mélyen a régióba gyökerezve címmel kezdődött kétnapos konferenciának a Régiók Bizottsága a házigazdája. A rendezvény az európai régiók kisebbségi vonatkozásaira hívja fel a figyelmet, a regionalizmus kisebbségi érdekérvényesítésben betöltött szerepét tárgyalja, illetve a kisebbségi régiók közti együttműködés bátorítását célozza.
A FUEN a régiókban és tagállamokban élő kisebbségeket képviseli, célja pedig a kisebbségi és kisebbségbarát régiók fórumának létrehozása, ennek első lépése a mostani konferencia, mondta el megnyitójában a FUEN elnöke.
„Európában a régiók az együttműködés legeredményesebb formái. A kisebbségi közösségek hozzájárulásáról azonban méltánytalanul keveset beszélünk, és túl kevés szó esik arról is, hogyan lehetne jobban hasznosítani a kisebbségek jelenléte által biztosított lehetőségeket a gazdaság és társadalom fejlődése érdekében. Ezért döntött úgy a FUEN, hogy ideje tenni ezügyben, és ezért fordultunk az európai régiókat tömörítő intézményhez, a Régiók Bizottságához” – számolt be az európai kisebbségek ernyőszervezetének vezetője.
A konferenciát felvezető előadásában Vincze Loránt kiemelte a kisebbségek jelenlétét a fejlődés és együttműködés érdekében felhasználó régiókban, mint Dél-Tirol vagy a német-dán határvidék példáját, ugyanakkor bírálta, hogy egyes országok a közigazgatási régiók határait a történelmi, földrajzi, etnikai realitásokat figyelmen kívül hagyva húzták meg.
„A regionális politikák újragondolása a Minority SafePack polgári kezdeményezésünk egyik alapeleme. Azt kérjük az Európai Uniótól, hogy módosítsa a regionális alapok közös rendelkezéseit oly módon, hogy a nemzeti kisebbségek védelme, illetve a kulturális és nyelvi sokféleség népszerűsítése bekerüljön a tematikus célkitűzések sorába” – emlékeztetett beszédében Vincze Loránt.
A konferencia munkálataiban Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő, valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és a Régiók Bizottságának tagja is részt vesz. erdon.ro

Székelyföld motorja a turizmus lehet: véget ért a FUEN kongresszusa Brüsszelben
Az európai régiók kisebbségi vonatkozásait és a regionalizmus kisebbségi érdekérvényesítésben betöltött szerepét tárgyalta, illetve a kisebbségi régiók közti együttműködés bátorítását célozta a FUEN csütörtökön és pénteken Brüsszelben lezajlott, Mélyen a régióba gyökerezve című konferenciája. A rendezvényen, amelynek a Régiók Bizottsága volt a házigazdája, közel harminc európai kisebbségvédelmi szakember, politikus és döntéshozó szólalt fel – többek között Vincze Loránt FUEN-elnök, Borboly Csaba, a Régiók Bizottságának tagja, illetve Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő. „Úgy gondolom, mi, Székelyföldön élő magyarok érték vagyunk Románia számára, egy olyan érték, amelyre vigyázniuk kell, mint minden más nemzeti kincsre” – mondta Borboly Csaba a Hozzáadott érték – a kisebbségi közösségek hozzájárulása a társadalmi és gazdasági fejlődéshez az Európai Unióban panelbeszélgetésen. A Hargita Megyei Tanács elnöke az eltérő identitást mint vonzerőt emelte ki: Székelyföld, ahol a romániai magyar kisebbség többséget képez, Románia egyik vonzereje, így a kisebbségi jogok, az identitásvédelem számos olyan intézkedést kell hogy jelentsen, amely a fiatalok itthon boldogulását segíti, vagy hazatérését ösztönzi, mert az identitásvédelem egyik legfontosabb pillére a szülőföldön maradás. Székelyföld egyik gazdasági motorja a turizmus lehet. Ugyanakkor a turizmus az a gazdasági ágazat, amely a többség-kisebbség közötti toleranciának a példája: a Székelyföldre látogató turisták 85 százaléka belföldi, román ajkú, ami biztató a többség és kisebbség közti bizalomépítésben. A megyeelnök hangsúlyozta, ez így önmagában nem elég, szükség van a gazdaságélénkítő intézkedéseken túl sok más, kultúrát, szociális és egészségügyi ellátást, oktatást, ifjúságot célzó intézkedésre, amely részben kompenzálni tudja a hazai és a nyugat-európai bérek közötti különbséget, és a fiatalokat arra készteti, hogy szülőföldjükön, alkotóképességük és tudásuk hasznosításával teremtsék meg a jövendőbeli családjuk alapjait, és ne a nyugati országokban. A panelben Mikel Irujo Amezaga a baszk nyelvet és a közösségi vállalkozásokat nevezte meg Navarra spanyolországi régió sikerének kulcsaként, Jens A. Christiansen a német-dán határrégióban működő sikerprogramokat ismertette, amelyekben kulcsszerepe van a kisebbségeknek, Davide Zaffi pedig kifejtette: Dél-Tirolban az anyanyelvet nem egy megőrzendő értékként kezelik, hanem mindennek az alapjaként: nincs olyan területe az életnek, ahol a nyelvi szempontokat ne kellene figyelembe venni – fogalmazott. Magyar Anna, a Csongrád megyei tanács alelnöke kifejtette: a kisebbségek Európa-szerte hozzájárulnak régióikban a kultúrához, az épített örökség megőrzéséhez, a turizmus hajtómotorjai lehetnek. Sajnos gyakran előfordul, hogy bár a helyi és regionális döntéshozók támogatják a térség fejlődését szolgáló kisebbségi törekvéseket, országos szintről megakadályozzák azokat – hívta fel a figyelmet Magyar Anna, Kovászna megyét hozva fel példának, ahol a regionális vezetők nem rendelkeznek elegendő politikai erővel, illetve az országos költségvetés nem biztosít forrásokat a többnyelvűség gyakorlatba ültetésére. A kisebbségi és kisebbségbarát régiók panelvitája Sógor Csaba bevezetőjével indult. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő elmondta, az őshonos nemzeti kisebbségi közösségek megmaradásának, megerősödésének és gyarapodásának feltétele a többséggel való megegyezés, amihez párbeszéd szükséges. „Jogi és intézményes garanciák nélkül nem létezik tartósan békés együttélés a többség és kisebbség között, ezeket viszont csak a párbeszéd útján lehet kialakítani” – mondta. Hozzátette: sajnos nem minden európai országban történt meg a megegyezés. Sógor Csaba szerint elfogadhatatlan a párbeszéd teljes elutasítása, és a problémák szőnyeg alá söprése: „ezt teszik például a román állam intézményei, akik nem vesznek tudomást a magyarok párbeszédre való felhívásáról, miközben azt mondják itt az Európai Parlamentben is, hogy megnyugtatóan rendezték a nemzeti kisebbségek kérdését.” Sógor Csaba úgy vélekedett, azért fontos a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés, mert éppen arról szól, azt próbálja elérni, hogy ott, ahol nem sikerült párbeszédet kialakítani, az európai intézmények – az Európai Bizottság és az Európai Parlament – lépjenek közbe és emeljék napirendre a kisebbségi kérdést. „Meg vagyok győződve arról, hogy a kisebbségi polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési kampánya sikerrel fog járni, és az Európai Unióban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek határidőre összegyűjtik azt az egymillió aláírást, amellyel nyomatékosítják elvárásukat, hogy az EU ránk, kisebbségi tagjaira is odafigyeljen” – hangsúlyozta Winkler Gyula a konferencián. Az EP-képviselő hozzátette: elvárják, hogy az Európai Bizottság valósítsa meg a Minority SafePack szövegében leírt kezdeményezéseket, létrehozva ezáltal a nemzeti kisebbségekről szóló keretszabályozást. „A FUEN kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, hiszen az az ernyőszervezet, amely összefogja az Európában élő nemzeti és nyelvi kisebbségeket, ezért az MSPI sikerre vitele után arra kell törekednünk, hogy az Európai Parlament és általában az uniós intézmények ismerjék el a FUEN hivatalos konzultatív szerepkörét kisebbségi kérdéseket illetően. Az Európai Bizottságtól azt is elvárjuk, hogy olyan uniós finanszírozási programokat dolgozzon ki, amelyek a kultúra, oktatás, nyelvhasználat és a helyi fejlesztések területén támogatják a kisebbségi közösségeket, hogy megőrizhessék identitásukat, és kiszámítható jövőt építhessenek szülőföldjükön a következő nemzedékek számára is. Nagyon hasznos lenne egy olyan támogatási program, amely abban segítené a FUEN-t és a kisebbségi szervezeteket, hogy nyelvi és kisebbségi központok hálózatát építsék ki és működtessék azokban a régiókban, ahol erre igény van” – javasolta Winkler Gyula. Az EP-képviselő előadásában arról is beszélt, hogy milyen lehetőségek vannak a határokon átívelő együttműködésekben a kisebbségek számára. A rendezvényt a Régiók Bizottsága elnökének, Karl-Heinz Lambertz beszéde zárta. A belgiumi német nyelvi közösségbe tartozó politikus, aki a Minority SafePack polgári kezdeményező bizottságának is tagja, nem rejtette véka alá, hogy problémái adódtak abból, hogy a FUEN konferenciája a Régiók Bizottságánál zajlik: elmondása szerint két nemzeti küldöttség is magyarázatot kért tőle emiatt. A testület elnöke elmondta: nem zárkózhatnak el a kényes kérdések megvitatásától, a FUEN pedig mindig hiteles partnernek számított, amely képes párbeszédet kezdeményezni. Lambertz annak az ötletét is felvetette, hogy a Régiók Bizottságán belül a kisebbségi tagok alakítsanak egy interregionális munkacsoportot, ugyanakkor a Minority SafePack fontosságát is hangsúlyozta. (közlemény) Transindex.ro

Kiállnak az európai fiatalok az őshonos kisebbségek ügye mellett
Elfogadta a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) Minority SafePackről szóló határozatát az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezete a hétvégén Belgrádban. A YEPP tanácsülésén, szombaton szavazták meg a MIÉRT határozatát. Ennek értelmében az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezete arra kéri az EU-s intézményeket és tagállamokat, hogy támogassák a kisebbségi jogok népszerűsítését előmozdító vitákat, az EU legyen partner a marginalizálás, az idegengyűlölet és intolerancia elleni küzdelemben, hangsúlyosabban vegye figyelembe az őshonos kisebbségeket. Az EU tagszervezeteit arra kérik, népszerűsítsék az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és az RMDSZ által kezdeményezett Minority SafePacket és segítsenek az aláírásgyűjtésben. Mint azt a határozatban leszögezik: a multikulturalizmus és sokszínűség az EU alapvető értékei közé tartozik, a kisebbségek védelme mellett pedig az Európai Unióról szóló szerződésben elkötelezte magát Brüsszel. Miután az őshonos kisebbségek tagállami hatáskörbe tartoznak, azok szintjén gyakran problémás a jogszabályok és irányelvek fenntartása, nem szólva azok továbbfejlesztéséről. Oltean Csongor MIÉRT-elnök szerint a döntés abban a tekintetben is bíztató, hogy az Európai Unió jövendőbeli politikusai hozták meg: „ez azt jelenti, hogy jó eséllyel több hangsúly kerül az európai őshonos kisebbségeket érintő kérdésekre a jövőben, mint mostanáig. Éppen ezért fontos az is, hogy a Minority SafePack aláírásgyűjtése sikeres legyen és minél több fiatal vegyen részt ebben a folyamatban” – fogalmazott Oltean. Ambrus Zsombor, a MIÉRT külügyekért felelős alelnöke a határozat ismertetésekor kiemelte, fontosnak tartják Európa fiataljainak támogatását, örvendenek, hogy megértették az őshonos nemzeti kisebbségek EU-s szintű védelmének a fontosságát. „A YEPP tanácsülése egy tökéletes alkalom volt arra, hogy hallassuk a hangunkat és elmagyarázzuk Európa fiataljainak: az őshonos kisebbségek védelme az EU egyik alapvető értéke” – tette hozzá. Az RMDSZ Európai védelmet jogainknak! – Minority Safepack Initiative – kampánya az európai kisebbségek jogvédelméről szól, arról, hogy Európa kötelezze tagállamait – így Romániát is – a kisebbségek jogainak betartására. A kezdeményezést a jogaink.eu oldalon lehet aláírni. (rmdsz-tájékoztató) Transindex.ro

Védik az őshonos nemzeti kisebbségeket
Elfogadta az Európai Parlament az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentést, amely Sógor Csaba munkája nyomán hangsúlyosan foglalkozik az őshonos nemzeti kisebbségek védelmével is.
„Ez a dokumentum arra emlékeztet, hogy az őshonos kisebbségek évszázadokon keresztül együtt léteztek a többségi kultúrákkal, ezért az EU-nak magas szintű elvárásokat kell támasztania a kisebbségek védelme terén” – magyarázta Sógor Csaba. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő készítette el az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) véleményét a jelentéshez kapcsolódóan, így több, a nemzeti kisebbségek védelmére irányuló felhívás is bekerült a végső dokumentumba, amelyről december 11-én pozitívan szavazott a plénum.
Az uniós polgárság és az ehhez kapcsolódó jogok – mint például az unión belüli szabad mozgás, szabad munkavállalás és tanulás, a konzuli védelemhez való jog – az Európai Unió lényegéhez tartoznak, ezekről pedig háromévente elkészül egy kiértékelés. Sógor Csaba a plénumban elmondta, az uniós állampolgárság még messze nem egy lezárt projekt, elég például arra gondolni, hogy az uniós állampolgársággal bíró őshonos nemzeti kisebbségek helyzete továbbra is rendezetlen. „A nemzeti kisebbségek naponta szenvednek el diszkriminációt az EU-ban, ezért jogosan érzik azt, hogy ezt a hiányosságot rendezni kellene” – mondta az EP-képviselő. Sógor Csaba ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a LIBE-vélemény elkészítése során sikerült több, kisebbségvédelmi szempontból fontos gondolatot bevinnie a jelentésbe, amelyek a végső dokumentumban is megjelennek. Így például a jelentés kimondja, hogy az EU állampolgárainak körülbelül nyolc százaléka nemzeti kisebbségekhez tartozik, és körülbelül tíz százalékuk regionális vagy kisebbségi nyelvet beszél, de nincs olyan uniós jogi keret, amely jogaikat garantálná, ezért a különböző tagállamokban különböző bánásmódban részesülhetnek. A jelentés rámutat a koppenhágai-dilemmára is: arra, hogy a csatlakozás előtt álló országoktól számon kérik a demokráciával, jogállamisággal és alapvető jogokkal kapcsolatos koppenhágai kritériumokat, továbbá a kisebbségek helyzetének javítását, ám a tagállammá válást követően nincs ilyen számonkérési mechanizmus.
A jelentés egy fontos fejezete – Sógor Csaba LIBE előterjesztését is követve – az európai polgári kezdeményezés eszközének jelentőségét is hangsúlyozza, amely révén az uniós állampolgároknak lehetőségük nyílik befolyásolni az EU jogalkotási rendjét. „Ezzel az eszközzel élve kívánja az RMDSZ és a FUEN a Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezést benyújtani, ezért fontos számunkra, hogy ezúton is felhívtuk a Bizottságot arra: biztosítani kell a polgárok demokratikus és szélesebb körű részvételét az európai vitában és a menetrend meghatározásában, ezért szükséges hatékonyan alkalmazni az európai polgári kezdeményezés eszközét is” – összegzett Sógor Csaba. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)