Megállapodást írtak alá az európai kisebbségi állampolgári kezdeményezésről
A kisebbségi európai állampolgári kezdeményezés elindításáról írt alá megállapodást Dél-Tirolban Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Richard Theiner, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke – közölte kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Az RMDSZ elnöke arról állapodott meg Bolzanóban (Bozen) a német kisebbség olaszországi képviselőivel, hogy Luis Durnwalder hivatalban lévő tartományi kormányzó, Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke és Kelemen Hunor a kezdeményezés polgári bizottságának első három alapító tagja lesz. Ezután további négy európai tagállam köztiszteletben álló személyiségével szeretnék kiegészíteni a bizottságot.
A kezdeményezők egymillió európai polgár támogatását kérik a kisebbségvédelmi indítványhoz. A testület áprilisban Kolozsvárott fog megalakulni, és feladata – az európai szabályozás értelmében – a kezdeményezés benyújtása, valamint az aláírásgyűjtési kampány lebonyolítása lesz. Az alapító elnökök megállapodtak abban, hogy keretszabályozási csomagot készítenek elő az európai nemzetiségek védelméért (angol rövidítése: Minority SafePack), amelyet csatolnak a kisebbségi állampolgári kezdeményezés szövegéhez.
Az RMDSZ, az SVP és a FUEN képviselői az európai kisebbségi szervezetek elnökeinek szóló levelet írtak alá, amelyben meghívják őket, hogy már az előkészítési szakaszban partnerként csatlakozzanak a kezdeményezéshez.
„Olyan javaslatcsomagot alkotunk, amely kitér az európai uniós jog minél több területére, és amelyben valamennyi kisebbségi szervezet megtalálja a számára fontos előírásokat. A csomag a következő egy-két évtizedre meghatározóan tartalmazza majd az európai kisebbségvédelem alaptételeit. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a kisebbségi kezdeményezés az elmúlt ötven esztendő legfontosabb kisebbségi törekvése Európában" – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ közleménye.
Az európai polgárok tavaly óta nemcsak választott képviselőik révén, hanem közvetlenül is kezdeményezhetnek uniós szintű jogalkotást. Ehhez legalább egymillió aláírás szükséges hét tagországból. Ezt a lehetőséget több erdélyi magyar szervezet is szeretné felhasználni arra, hogy előmozdítsa az őshonos kisebbségek jogairól szóló európai szintű jogszabályok megalkotását.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Székely Nemzeti Tanács 2012-ben megállapodott arról, hogy együttműködnek a polgári kezdeményezés előkészítésében.
MTI
Erdély.ma,

Megállapodás az európai kisebbségi állampolgári kezdeményezésről
A kisebbségi európai állampolgári kezdeményezés elindításáról írt alá megállapodást Dél-Tirolban Kelemen Hunor (képünkön), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Richard Theiner, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke - közölte ma az RMDSZ sajtóirodája.
Az RMDSZ elnöke arról állapodott meg Bolzanóban (Bozen) a német kisebbség olaszországi képviselőivel, hogy Luis Durnwalder hivatalban lévő tartományi kormányzó, Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke és Kelemen Hunor a kezdeményezés polgári bizottságának első három alapító tagja lesz. Ezután további négy európai tagállam köztiszteletben álló személyiségével szeretnék kiegészíteni a bizottságot.
A kezdeményezők egymillió európai polgár támogatását kérik a kisebbségvédelmi indítványhoz. A testület áprilisban Kolozsvárott fog megalakulni, és feladata - az európai szabályozás értelmében - a kezdeményezés benyújtása, valamint az aláírásgyűjtési kampány lebonyolítása lesz.
Az alapító elnökök megállapodtak abban, hogy keretszabályozási csomagot készítenek elő az európai nemzetiségek védelméért (angol rövidítése: Minority SafePack), amelyet csatolnak a kisebbségi állampolgári kezdeményezés szövegéhez.
Az RMDSZ, az SVP és a FUEN képviselői az európai kisebbségi szervezetek elnökeinek szóló levelet írtak alá, amelyben meghívják őket, hogy már az előkészítési szakaszban partnerként csatlakozzanak a kezdeményezéshez.
"Olyan javaslatcsomagot alkotunk, amely kitér az európai uniós jog minél több területére, és amelyben valamennyi kisebbségi szervezet megtalálja a számára fontos előírásokat. A csomag a következő egy-két évtizedre meghatározóan tartalmazza majd az európai kisebbségvédelem alaptételeit. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a kisebbségi kezdeményezés az elmúlt ötven esztendő legfontosabb kisebbségi törekvése Európában" - idézte Kelemen Hunort az RMDSZ közleménye.
Az európai polgárok tavaly óta nemcsak választott képviselőik révén, hanem közvetlenül is kezdeményezhetnek uniós szintű jogalkotást. Ehhez legalább egymillió aláírás szükséges hét tagországból. Ezt a lehetőséget több erdélyi magyar szervezet is szeretné felhasználni arra, hogy előmozdítsa az őshonos kisebbségek jogairól szóló európai szintű jogszabályok megalkotását.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Székely Nemzeti Tanács 2012-ben megállapodott arról, hogy együttműködnek a polgári kezdeményezés előkészítésében.
Szabadság (Kolozsvár),

RMDSZ: 1 millió európai polgár a sokszínűségért
Az  RMDSZ európai polgári kezdeményezését és a kisebbségvédelmi csomag, a Minority SafePack tervezett intézkedéseit ismertette Kovács Péter főtitkár a Magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottság, Autonómia albizottságának tegnapi budapesti ülésén.
Kovács Péter felszólalásában kifejtette, hogy a szövetség élni kívánt az Európai Unió politikai képviseletének új eszközével, az Európai Polgári Kezdeményezéssel, amelynek egymillió támogatói aláírást összegyűjtő kampányát a „Nem vagy egyedül: 1 millió európai polgár a sokszínűségért” mottóval indítják el.
„Az RMDSZ szakértők bevonásával egy olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jogi szabályozás útján előmozdítja és védelmezi az őshonos, nemzeti kisebbségeket és a regionális vagy kisebbségi nyelveket” – fogalmazott az RMDSZ főtitkára, majd hozzátette: „a Szövetség, valamint a kisebbségi polgári kezdeményezés további alapítói: a FUEN kisebbségi ernyőszervezet és a Dél-tiroli Néppárt közös intézkedései a nemzeti kisebbségek, regionális és kisebbségi nyelvi csoportok közös céljait fogalmazza meg, ráirányítja az európai uniós intézmények és a többségi társadalmak figyelmét a kisebbségi kérdésre, valamint nagymértékben javítja az európai szintű kisebbségvédelmet.”
Szabadság (Kolozsvár).

A kisebbségi politika alakulása meghatározó lesz Európa fejlődése szempontjából
Az Európai Unió nem tesz eleget az európai kisebbségek kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzéséért, miközben nem adottak a legtöbb közösség megfelelő európai szintű közképviseletének feltételei sem. Ezen európai szintű nyomásgyakorlással kell változtatni – állapította meg a Schleswig-Holstein németországi tartomány székhelyén, Kielben tartott megbeszéléseiken Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Anne Spoorendonk, a tartományi kormány művelődési, igazságügyi és Európa-ügyi minisztere, és Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke.
A találkozó az utolsó volt abból a sorozatból, amelynek során a kisebbségi polgári kezdeményezés alapítói felkeresték azokat a közéleti személyiségeket, akik elfogadták a felkérést és a héttagú kezdeményező bizottság tagjaivá váltak. A találkozón jelen volt Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója és Vincze Loránt, az RMDSZ nemzetközi titkára.
Schleswig-Holstein, Németország legészakibb tartományában fríz, szinti roma és dán kisebbség él. A közel hárommillió lakosú tartományban mintegy ezer szinti roma, ötvenezer dán és tízezer fríz lakik. Utóbbi két kisebbség Dél-Schleswig Választási Egyesület – SSW néven politikai pártot alapított, amely koalíciós partnerként tavaly óta tagja a tartományi kormánynak, Anne Spoorendonk révén pedig a kisebbségeknek első ízben van miniszterük.
Kelemen Hunor szövetségi elnök megelégedéssel nyugtázta, hogy sikeres volt a kezdeményezés előkészítő szakasza, véleménye szerint azonban a neheze – a Minority SafePack regisztrálása és az egyéves aláírásgyűjtés – még csak ezután következik.
"Csupán az európai kisebbségek összefogása és aktív részvétele révén tudjuk összegyűjteni az egymillió aláírást. Azt tervezzük, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség erejénél és számarányánál fogva nagyobb erőfeszítést vállal, de az EU térképét lefedő, valamennyi kisebbségi közösség részvételére, támogatására szükség lesz. Nagyon örvendek annak, hogy Anne Spoorendonk miniszternek az a szándéka, hogy aktívan és közvetlenül kapcsolódjon majd a következő időszak tennivalóihoz" – fogalmazott a szövetségi elnök.
Anne Spoorendonk miniszter elmondta: "A kisebbségi polgári kezdeményezés révén most lehetőségünk van arra, hogy hallassuk a nemzeti kisebbségek hangját és növeljük európai befolyásukat. Meggyőződésem, hogy a kisebbségi politikák alakulása meghatározó lesz Európa fejlődése szempontjából. Meg kell győznünk Európát és Európa régióit arról, hogy a kisebbségek léte nem teher, és nem fenyegetés számukra, hanem olyan képességekkel rendelkező közösségekről van szó, amelyek minden társadalom javára és gazdagodására válnak".
"Két évvel ezelőtt, amikor először beszélgettünk a Lisszaboni Szerződés által nyújtott új jogi eszközről, kevesen gondolták volna, hogy ennyire erős támogatókat szerzünk. Az első időszak sikerét, az egyre növekedő számú partnerszervezetet látva, meggyőződésem, hogy a kisebbségi kezdeményezés valósággá válik" – hangsúlyozta a találkozón Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke.
Ugyancsak Kielben, a regionális parlament székhelyén találkozott a kisebbségi polgári kezdeményezés küldöttsége a dániai német kisebbség, a Sydslesvigsk Forening vezetőivel, Dieter P. Küssner elnökkel és Jens A. Christiansen főtitkárral. A németországi dán kisebbség ernyőszervezete aktív tagja a FUEN-nek, és a többi németországi kisebbségi közösséggel együtt elkötelezetten támogatják az őshonos nemzeti kisebbségek polgári kezdeményezését.
Népújság (Marosvásárhely),

Kisebbségi európai polgári kezdeményezés
Európában 100 millió olyan ember él, aki tagja egy őshonos nemzeti közösségnek, vagy kontinensünk körülbelül 60 regionális és kisebbségi nyelvének egyikét beszéli. Ez azt jelenti, hogy minden hetedik európai polgár valamely európai kisebbséghez tartozik. Az Európai Unióban nem kevesebb, mint 40 millió ember beszél más nyelvet, mint országa hivatalos nyelve, hangzott el tegnap a Bernády Házban, ahol Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, valamint a FUEN igazgatója, Jan Diedrichsen közös sajtótájékoztatón ismertette a kisebbségi európai polgári kezdeményezést.
Ugyanitt mutatták be Martha Stocker, a Dél-tiroli Néppárt alelnöke könyvének magyar nyelvű kiadását, amely a dél-tiroli önrendelkezés kivívásának útját ismerteti.
Az RMDSZ politikai alelnöke bejelentette, hogy két nappal ezelőtt elindították a polgári kezdeményezést. Az RMDSZ 2011-ben hozott egy határozatot erről, mára pedig hét európai reprezentatív személyiség vállalja ezt a kezdeményezést hét országból. Az RMDSZ a partnerekkel és a FUEN- nel, a 94 kisebbségi szervezetet tömörítő ernyőszervezettel közösen felvállalta, hogy június végéig véglegesítik a hatpontos intézkedéscsomag szövegét. Ezt azért tartják szükségesnek, mert a Lisszaboni Szerződésben jelenleg csak egy fél mondat tér ki a nemzeti kisebbségekre, és az Európai Unió is többet foglalkozik az uborka görbületi szögével, mint az őshonos kisebbségekkel.
A Minority SafePack csomag hat területen kér új, konkrét intézkedéseket az Európai Uniótól: 1. regionális és kisebbségi nyelvek, oktatás, művelődés és kulturális sokszínűség, 2. regionális politika, 3. közképviselet és a civil szervezetek bevonása, 4. esélyegyenlőség és diszkrimináció- mentesség, 5. audiovizuális média és digitális tartalom, 6. a kisebbségi közösségek regionális és állami támogatása.
Alapító tagok: Luis Durnwalder, a dél-tiroli tartomány kormányzója, Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német közösség miniszterelnöke, Anke Spoorendonk, Schleswig- Holstein tartomány igazságügyi, művelődési és Európa-ügyi minisztere, Jannewietske de Vries, a Nyelvi Sokszínűséget Támogató Hálózat (NPLD) elnöke, Valentin Inzko, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselője, a karintiai Szlovének Nemzeti Tanácsának elnöke, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.
A kezdeményezést hivatalosan a FUEN júniusban, a dél-tiroli Brixenben tartandó kongresszusán indítják el, ezt követően jegyzik be az Európai Bizottságnál.
Az aláírásgyűjtési kampány 2013 nyarán kezdődik és 2014 nyarán ér véget, egy időben az európai parlamenti választásokkal. Az Európai Parlamentben rendezett közmeghallgatás és az Európai Bizottság válasza 2014 őszére várható.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Új időket élünk Európában
A polgári kezdeményezés előreviszi a kisebbségek ügyét
Nemrég Marosvásárhelyen is ismertette az európai polgári kezdeményezés lényegét, a kezdeményező bizottság megalakulását, illetve a hatpontos javaslatcsomagot Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Vincze Lóránt, az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára és Hans Heinrich Hansen, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke.
A Nem vagy egyedül: egymillió európai polgár a sokszínűségért kampány része a Minority SafePack csomag, amely hat pontba foglalva, egy sor szabályozást kér az őshonos nemzeti kisebbségek, regionális és kisebbségi nyelvi csoportok vagy kisebbségi nyelvek védelmében.
Vincze Lóránttal a kezdeményezés további sorsáról, megvalósításának lehetőségeiről beszélgettünk.
– A lényeg az, hogy az első szakasz végére érkeztünk a polgári kezdeményezés előkészítésében. Megvan a javaslatcsomag, az a hat szakpolitikai terület, amelyek kapcsolódnak az európai uniós kompetenciákhoz, és a kisebbségek számára valóban előrelépést jelentenek. Bejelentettük ugyanakkor a kezdeményező bizottság megalakulását.
– Mi lesz a következő lépés?
– A következő lépés, hogy június 19-23. között kerül sor a FUEN-kongresszusra Dél-Tirolban, ahol a küldöttek majd rábólintanak a kész csomagra és az eddig elvégzett munkára, miután az RMDSZ kezdeményezte ezt a javaslatot, de aztán a FUEN-hez fordult, és ő karolta fel ernyőszervezetként. Tehát minden a FUEN égisze alatt történik, ott születik meg a döntés. Azt követően a következő napokban, június végén, július elején fogjuk az Európai Bizottság asztalára tenni az európai kezdeményezést. Utána a bizottságnak két hónapja lesz arra, hogy véleményezze, megállapítsa, hogy egyezik-e az uniós kompetenciákkal a felvetett téma, vagy kívül esik ezeken.
– És ha a bizottság azt mondja, hogy nem egyezik az európai kompetenciákkal?
– Reméljük, nem ez történik, de ha mégis, akkor nem lehet az aláírásgyűjtést elkezdeni. Viszont panasszal lehet fordulni a luxemburgi európai bírósághoz. De mi reméljük, hogy elfogadja a bizottság, uniós szakértőink azt mondták, hogy illeszkedik a kompetenciákba. Ha zöldutat kapunk a bizottságtól, akkor szeptember-októberben kezd el ketyegni az óra az egyéves aláírásgyűjtési folyamatra.
– Hogyan szervezik meg az aláírásgyűjtést, hiszen szinte egész Európát átfogó kampányról van szó?
– Vannak még technikai részletek is, hiszen minden tagállamban, ahol aláírást fogunk gyűjteni, akár papíron, akár online, védelmi egyeztetéseket kell végezni. Minden országban megjelöltek egy hatóságot, amely elvégzi ezeket. De ha elkezdődik az aláírásgyűjtés, az lesz az igazi nagy kihívás, hogy folytassunk egy Európát átfogó kampányt. Természetesen a vizuális elemekre gondolunk, amelyek azonosak lesznek mindenütt Európában, de lesznek a különböző nagy európai régiókra összpontosító regionális kampányok is, amelyeket az ottani kisebbségi közösségek szerveznek, rendeznek, és a főbb személyiségek igyekeznek minél több helyszínre eljutni.
– Ez a kampány nagyjából egybeesik majd az európai parlamenti választások kampányával.
– Ez így van, és reméljük, hogy ezáltal még inkább bevihetjük a közbeszédbe ezt a kezdeményezést, a kisebbségek támogatásának, védelmének a gondolatát, hiszen az egy dolog, hogy az európai uniós intézmények lesöprik az asztalról a kisebbségvédelem gondolatát, de ha mögötte áll egymillió aláírás, ha valóban bizonyítjuk, hogy százmillió európai kisebbségi áll mögötte, akkor már nem lehet csak úgy a szőnyeg alá söpörni a kérdést.
– Végül is az új EB feladata lesz dönteni ebben...
– Fontos, hogy jönnek az európai parlamenti választások és a kampány, utána összeáll egy új Európai Parlament és egy új Európai Bizottság, amely sok kérdésben valószínűleg új politikákat fog megfogalmazni. Nekik kell majd foglalkozniuk a kezdeményezéssel. Tehát egy új bizottság asztalára kerülnek a mi javaslataink.
– Viszont, akár sikeres aláírásgyűjtés után sem kötelező, hogy az EB foglalkozzék az üggyel.
– Az Európai Bizottság természetesen, a szabályozás értelmében, a sikeres aláírásgyűjtés után is mondhatja azt, hogy köszöni szépen, a témával nem kíván a jogalkotás szintjén foglalkozni. De szerveznie kell egy közmeghallgatást az Európai Parlamentben a kezdeményezők bevonásával. Ha viszont úgy dönt, hogy jogalkotási folyamatba kezd, akkor ez egy harmadik szakasz, amihez nagyon fontos, hogy erős brüsszeli jelenlétünk legyen, hiszen ez lobbimunka, hosszan elhúzódik, nem egy-két éves folyamatról van szó, még akkor is, ha minden rendben megy. Mi optimistán állunk elébe, és az eddigi eredményeink, ez a nagy kisebbségi szolidaritás arról győz meg bennünket, hogy érdemes csinálni, és sikeresek tudunk lenni.
– Mit gondol, az Európai Bizottság miért idegenkedik a kisebbségi problémáknak még a felvetésétől is?
– Önmagában érzékeny az Európai Unió, amely igyekszik kulturális értékekben más területeken is javaslatokat megfogalmazni. De emlékezzünk vissza a Lisszaboni Szerződés kialakításának folyamatára. Volt előtte egy európai alkotmány, de aztán a Lisszaboni Szerződésbe nem sikerült a kisebbségekre vonatkozóan semmit bevinni, mert fontos tagállamok – például Franciaország, Görögország – ellenezték. Ők maguk nem ismerik el a saját kisebbségeiket, számukra nem is léteznek, és akkor megvétózták ennek a kérdésnek a bevitelét a szerződésekbe. Ezért van az, hogy csak egy fél mondat utal a kisebbségekre általában. Még csak nem is a nemzeti kisebbségekre, hanem általában. Tehát ezt az óriási lemaradást kell behozni. Remélhetőleg sikerül, mert végül is sok idő eltelt a Lisszaboni Szerződés folyamatának kialakítása óta, és Európában új időket élünk. Lehet, elkezdődik az európai szerződések módosítása, nem emiatt, hanem a gazdasági kormányzás, a gazdasági döntések összehangolása okán, ami már annyira magas szintű lesz, hogy a szerződések módosítása nélkül szerződésekbe ütköző lesz, amit az Európai Unió eldönt. Módosítják a szerződéseket, és akkor már minden témában elő lehet állni javaslattal. Mi, ha korábban összegyűjtöttünk egymillió aláírást, és helytálló javaslatcsomagot fogalmaztunk meg a nemzeti kisebbségek védelmében, akkor az egy erős lábakon álló javaslat. Tehát sok lehetősége van ennek a kezdeményezésnek, és úgy érezzük, hogy mindenképpen előreviszi az európai kisebbségi szabályozás ügyét.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Kisebbségbiztonság hat pontban
Alapvetően a kisebbségvédelemben rendelkezésre álló mozgástér szélesítését célozza, és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) teljes támogatását élvezi az RMDSZ európai polgári kezdeményezése. A Minority SafePack elnevezésű csomagot néhány napon belül bejegyeztetik – mondta el a marosfői EU-táborban Vincze Lóránt, a szövetség külügyi titkára.
Az RMDSZ a maximumot hozza ki a lehetőségekből a most már késznek tekinthető, és július közepéig benyújtandó kisebbségvédelmi csomag révén – tartja Vincze. „A nagyon sok egyeztetés után, FUEN-tag, illetve uniós szakemberek bevonásával elkészített csomag révén igyekeztünk azonosítani minden olyan uniós kompetenciát, amelyek révén előrehaladást érhetünk el a kisebbségvédelem terén – fogalmazott az RMDSZ külügyi titkára. – Nem gondolkoztunk előzetes jogi normakontroll igénylésében, megpróbáltunk tartalmi és terminológiai szempontból egyaránt kifogástalan dokumentumot írni, elsősorban ez magyarázza a hosszas előkészületeket is. A hivatalos brixeni rajtot követően is sokat csiszoltunk még a csomagon, amelynek részletes tartalmát csak a beiktatás után tesszük közzé. Nem szeretnénk ugyanis, hogy az uniós fórumok a sajtóból értesüljenek a javaslatainkról.”
A Marosfőn zajló EU-tábor meglehetősen gyér közönsége előtt a politikus hat pontban határozta meg a szövetség európai „alkotmánymódosító” javaslatait. Közéjük tartozik a nyelvi és kulturális sajátosságok elismerése és beépítése a különböző regionális alapokba, gazdasági kohéziós programokba, illetve az oktatásra, nyelvhasználatra vonatkozó javaslatok. A célkitűzések között szerepel a közel százmillió, Európában élő kisebbségi állampolgár képviselete intézményes keretének megteremtése az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban. Az RMDSZ azt is szorgalmazza, hogy az uniós diszkriminációellenesség terjedjen ki a vallási és az etnikai diszkrimináció tiltására is. Elősegítenék a kisebbségi vonzatú audiovizuális média és a digitális tartalmak szabad áramlását is, a szabad szerzői jogi piac megteremtését. Változtatnának a kisebbségi célokat szolgáló gazdasági társulásoknak szánt állami támogatások korlátozásán, a kulturális tartalomgyártás, a könyvkiadás, a sajtó ugyanis a közösségek védelmét, kultúrájának terjedését hivatott szolgálni, az európai sokszínűséget célozza.
Bár az RMDSZ előrevivőbbnek tartaná, ha egyetlen kezdeményezés mögé sorakoznának fel az erdélyi magyar szervezetek, az SZNT csomagját vállalhatónak és támogatandónak tekinti. Az SZNT kezdeményező csoportjába delegált Korodi Attila RMDSZ-es képviselő úgy fogalmazott: a polgári kezdeményezés elutasítása esetén sincs veszteni valója a romániai magyarságnak, a tematizálás ugyanis alapvetően befolyásolhatja az uniós politikák, illetve az EU nagy országainak kisebbségi kérdésekhez való viszonyulását.
Az elsősorban az RMDSZ-hez közelálló ifjúsági szervezetek tagjai számára szervezett tábor másik jelentős horderejű előadása azt taglalta: milyen mértékben képesek ellensúlyozni a kisebbségek javát szolgáló határozatok a szuverenitás feladását. Az Új Európát most! című előadást Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke azzal a kérdéssel indította: van-e egyáltalán szükség egy közös Európára, és ha igen, akkor miért? Az RMDSZ korábbi elnöke szerint Románia szempontjából a válasz egyszerű: a NATO- és az EU-s csatlakozással az ország katonai és gazdasági biztonságot nyert” – közölte. „Az unió működésének nyílt vitájához nekünk, erdélyi magyaroknak is hozzá kell szólnunk, hiszen a történelem során megtapasztalhattuk, hogy a monarchia és a nemzetállam is börtön” – fogalmazott Markó, aki szerint az új Európában inkább annak a feltételeit kell megteremteni, hogy a különböző etnikumok békében tudjanak egymás mellett létezni. „Azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az új Európa a valamit valamiért elvet fogja követni. Európának kötelezően bele kell szólnia az országok ügyeibe, még ha ez azzal is jár, hogy szuverenitásunk egy részét fel kell adnunk – cserébe biztonságot kapunk, mint etnikum” – emelte ki az akadémia elnöke.
Winker Gyula EP-képviselő úgy tartja, semmiképp sem lenne jó, ha a kontinens a nemzetállamok Európája lenne, ahol elkülönül észak és dél, régi és új. „A versenyképesség megalapításához észak fegyelmére, nyugat tapasztalatára és kelet ambíciójára együttesen van szükség. Az olyan Európa, ahol vannak egyenlők és még egyenlőbbek, egyszerűen nem működőképes” – fogalmazott az egykori távközlési és informatikai miniszter. Sógor Csaba EP-képviselő szerint az EU nagy vitái tükrében az erdélyi magyarság problémái kicsinek tűnhetnek, de az Európai Polgári Kezdeményezés megteremtheti azt a lehetőséget, hogy ügyünket az európai kisebbségek közös ügyeként tárjuk Európa elé. „Nem egyesült európai államokra, hanem régiók Európájára van szükség, amelyben érvényesül a kisebbségek védelme. A profitorientált társadalom helyett vissza kell nézni az olasz reneszánsz világába, ahol a székely közösségekhez hasonlóan ismerték és gyakorolták a kölcsönösség, a jóindulat, a segítőkészség és a közösségi együttműködés fogalmait” – hangsúlyozta Sógor.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Bejegyezték az EB-nél a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést
A polgári kezdeményező bizottság tagjai: Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Anke Spoorendonk, Schleswig-Holstein tartomány kormányának minisztere, Jannewietske de Vries frízföldi miniszter, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német ajkú közösség miniszterelnöke, Valentine Inzko, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselője és Luis Durnwalder, Dél- Tirol autonóm tartomány kormányzója 2013. július 15-én regisztrálták az Európai Bizottság online platformján a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést (EPK).
A FUEN, az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Ifjúsági Szervezete által kezdeményezett indítvány mottója: "Nem vagy egyedül. Egymillió aláírás az európai sokszínűségért." A kezdeményezők ezzel fel kívánják hívni az Európai Unió figyelmét az európai kisebbségek és etnikai csoportok, valamint regionális és kisebbségi nyelvek problémakörére, ezek megoldása érdekében intézkedési javaslatokat fogalmaztak meg.
Kelemen Hunor: Az EB-nek most alkalma lesz bizonyítani
A regisztrációt követően Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette: az Európai Bizottságnak most alkalma lesz bizonyítani, hogy az Európai Unió alapját jelentő értékközösség, a kisebbségek támogatása és védelme több tartalommal tölthető meg annál, amit az Európai Szerződés egy fél sora tartalmaz. – Mi, Európa őshonos nemzeti kisebbségei, összesítettük az EU-s keretbe illeszthető kisebbségvédelmi intézkedéseket, és partnerként fordulunk az Európai Bizottsághoz, hogy regisztrálja kezdeményezésünket. Ezt követően egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjtenünk, ezekkel felvértezve szólítjuk majd fel jogalkotásra az Európai Uniót. Bízom abban, hogy felhívásunk, amely mögött az európai őshonos kisebbségek állnak, meghallgatásra talál Brüsszelben – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.
Hansen: Az EU csak a régiók és polgárok Európájaként lehet sikeres
Hans Heinrich Hansen szerint a kezdeményező bizottság azt szeretné, hogy az Európai Unió kezdjen párbeszédet velük.
– A 2014-ben megválasztandó új Európai Parlamenttel közösen meg kívánjuk erősíteni az európai kisebbségeket és az unió kulturális és nyelvi sokszínűségét. A siker érdekében minden érdekelt fél párbeszédére és együttműködésére szükség van. Egymillió polgár támogatása nagyon erős tárgyalási alapot jelent majd számunkra. Az Európai Unió csupán a régiók Európája és a polgárok Európája révén lehet sikeres – jelentette ki Hansen.
Vincze: Reméljük, partneri ajánlatunk meghallgatásra talál
Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ nemzetközi ügyekért felelős titkára lapunk kérdésére kijelentette: – Végül is ez egy technikai lépés. Az előkészítő munka befejeztével, utolsó lépésként bejegyeztük az Európai Bizottságnál a kezdeményezést. Az Európai Bizottságnak két hónapja van arra, hogy reagáljon. Szeptember 16-án jár le a határidő, akkor kapunk választ. Hivatalos levelet kaptunk a bejegyzésről, reméljük, minden rendben lesz.
– Mi a következő lépés, ha az EB zöldutat ad a kezdeményezésnek?
– Akkor elkezdődhet az egyéves aláírásgyűjtési időszak. Egymillió aláírást kell összegyűjteni. Tehát ha szeptember 16-án pozitív választ kapunk, onnantól kezdve 2014 szeptemberéig lesz lehetőségünk összegyűjteni az egymillió aláírást.
– És ha mégsem fogadja el a Bizottság?
– Ez az a forgatókönyv, amelyről egyelőre nem szeretnék nyilatkozni. Mi optimisták vagyunk, és reméljük, hogy az a partneri ajánlat, amelyet az európai kisebbségek az Európai Bizottság asztalára tettek, kellő érdeklődésre tarthat számot az Európai Bizottságban, és elfogadják.
Amennyiben mégsem, akkor van egy jogorvoslati lehetőségünk: a luxemburgi Európai Bíróságnál lehet benyújtani fellebbezést a kezdeményezés érdekében, és akkor majd az Európai Bíróság dönt arról, hogy megalapozott-e és az európai szerződésekhez kapcsolható-e az általunk megfogalmazott kezdeményezés. De ismétlem, ez egy nagyon negativista forgatókönyv lenne, és mindazok az emberek, akikkel az elmúlt évben egyeztettünk, arról biztosítottak, hogy olyan formája született most a kezdeményezésnek a hat szakpolitikai területtel, a benne foglalt intézkedési javaslatokkal, hogy azokat nyugodtan elfogadhatja az Európai Bizottság, hiszen illeszkednek az európai szerződésekbe foglalt kompetenciákhoz.
Európában 100 millió, a 340 őshonos nemzeti kisebbség valamelyikéhez tartozó polgár él, összesen 47 államban. Minden hetedik európai egy őshonos nemzeti kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz tartozik. Az Európai Uniónak 23 hivatalos nyelve van, és további, mintegy 60 kisebbségi és regionális nyelvet beszél összesen 40 millió, kisebbségben élő uniós polgár. Ezen társadalmi csoport nagy részének nincsen politikai képviselete – ezen is változtatni szeretne a kisebbségi EPK. A szakértők bevonásával elkészült Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag egy sor intézkedést javasol az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása és védelme érdekében.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Autonómia: készen kell lennünk a kedvező pillanatra
Az „Autonómia-nap” nevet kapta az EMI-tábor zárónapja. Új eszköz jutott a kisebbségi törekvések, az autonómiáért küzdők kezébe, amely közel vihet a célhoz. Ez az európai polgári kezdeményezés.
Ha elbuknak, akkor is hasznosak az autonómiáért, a kisebbségi jogokért indított európai polgári kezdeményezések – hangzott el az EMI-tábor záró kerekasztal-előadásán. Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, Hörcsik Richárd Fidesz-képviselő, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Miren Martiarena baszk képviselő és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke ismertették meglátásaikat a polgári kezdeményezések lehetőségeiről.
A hallgatók megtudhatták, széthúzásnak tűnik ugyan, hogy az EMNP, az SZNT, valamint az RMDSZ is polgári kezdeményezéseket nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyekben a kisebbségi jogok elérését remélik, de ebben az esetben nem hátrány a három különböző kezdeményezés, hanem kiegészítik egymást.
Az EMNP kezdeményezése a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szól.
Az SZNT kezdeményezése sajátos jogállást biztosítana azoknak a régióknak, amelyekben egy őshonos nemzeti kisebbség többséget alkot, és amelyeket az őket körül vevő régióktól megkülönböztető nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok jellemeznek.
Az RMDSZ, közösen a számos európai szervezetet tömörítő FUEN-nel, egy „Minority SafePack” kisebbségvédelmi csomagot szeretne bejegyeztetni, amely egy sor intézkedést, jogi aktust javasol az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása és védelme érdekében. A kezdeményezések bejegyeztetése nem egyszerű, hiszen az Európai Bizottság csak azokkal foglalkozik érdemben, amelyek uniós hatáskörhöz tartozhatnak. A kisebbségi ügyek azonban a tagállamok belügyei a jelenlegi uniós szabályozások szerint.
Éppen emiatt az SZNT kezdeményezését már vissza is utasították, de amint Izsák Balázs elnök elmondta, az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságánál támadják majd meg a bizottsági visszautasító döntést.
Jelzés arra, hogy a három kezdeményezés nem a széthúzást erősíti, az, hogy mindegyik erdélyi politikai szervezet felvállalta, amennyiben bármelyikük kezdeményezését bejegyzi az Európai Bizottság, azonnal melléje állnak és segítik. Ugyanis egymillió támogatás összegyűjtése is szükséges több tagállamból, ahhoz, hogy a kezdeményezésből valóban szabályozás-javaslat legyen.
Hörcsik Richárd kifejtette: az sem nagy baj, ha most ezek a kezdeményezések nem jutnak túl az Európai Bizottság szűrőjén. Fontos, hogy a foglalkozzanak a kisebbségi ügyekkel. Jövőre uniós választások lesznek, és nagy a valószínűsége annak, hogy újra kell majd tárgyalni a közösség működését meghatározó alapszerződéseket. Az új szerződések megfogalmazásakor eljön az alkalom, hogy megváltozzon az a tézis, miszerint a kisebbségi ügyek tagország-belügynek számítanak. Készülni kell, hogy amint eljön a kedvező pillanat, azonnal lépni lehessen.
Az „Autonómia-napon” már működő európai autonómiákkal is megismerkedhettek az EMI-tábor vendégei, amelyek példát jelenthetnek Székelyföldnek is.
A dél-tiroli Philipp Erschbaurner, a baszk Miren Martiarena, illetve a katalán Marc Gafarot és Daniel Laspra képviselők szavaiból kiderült: az autonómia felvirágzást hozott a viszonylag szegény régióknak, és további fejlődést a gazdagabb tartományoknak is.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Százmillió európai kisebbségi ügye
Sajtótájékoztatón vonták le a következtetéseket Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Vincze Lóránt és Halit Habiplogu, a FUEN alelnökei az alapítvány székhelyén tartott kétnapos kisebbségi konferencia végén.
Külön fejezet a határon túli románoknak
Borbély László hangsúlyozta, hogy a kétnapos szeminárium témája az európai polgári kezdeményezés volt. – Két évvel ezelőtt az RMDSZ elképzelte, tudatosan végigvitte, támogatókat keresett és talált. A FUEN pozitívan válaszolt a kezdeményezésre, akárcsak a Dél-tiroli Néppárt vezetősége.
Fontosnak nevezte a beadványt, amelyet százmillió, Európában kisebbségben élő európai állampolgár vállalhat. A két és fél hónapja beadott kezdeményezésre hétfőn kell választ adnia az Európai Bizottságnak, utána következik a neheze, amikor egymillió aláírást kell összegyűjteni legalább hét uniós tagországból.
Örült annak, hogy tizenegy romániai kisebbség vett részt a szemináriumon, akiktől pozitív visszajelzések érkeztek, és reméli, hogy szolidárisak lesznek, mert, mint mondta, ez nem magyar-, nem német-, de nem is szerb- vagy romakérdés, hanem százmillió európai kisebbségi ügye.
Elmondta, hogy külön fejezetet szentelnek a tervezett programban a határon túli románoknak, és reméli, hogy Románia is szolidáris lesz, mert felelősséget vállalt a határain kívül élő románokért. Ugyanakkor aggodalmának is hangot adott, mivel az Európai Unió szintjén egyre inkább felüti a fejét az a koncepció, hogy erősíteni kell a nemzetállamokat, és nem egy régiókon alapuló Európát kell elfogadni. Az RMDSZ ezt nem fogadja el, a nemzetállamok ideje lejárt, jelentette ki Borbély, ezért reméli, hogy minél többen csatlakoznak a kezdeményezéshez.
Jogérvényesítés és jogbiztonság
Vincze Lóránt elmondta, hogy az Európai Bizottság válaszára a végső határidő hétfő. Véleménye szerint sikeresen mutatták be, hogy a Romániában élő nemzeti kisebbségeknek az európai polgári kezdeményezést, és mindannyian értékelték, hogy az európai szolidaritás által, a FUEN ernyője alatt, az RMDSZ kezdeményezésére létrehozott javaslatba őket is be próbáljuk vonni.
Felsorolta azt a hat területet, amelyre a Minority SafePack csomag vonatkozik: az identitáshoz kapcsolódó terület az első és a legfontosabb a mi olvasatunkban, ez a kultúrára, nyelvre és oktatásra vonatkozó javaslat, a második a regionális politikánk, amelybe a kisebbségi és történelmi dimenziót szeretnénk bevonni a jövőben, a harmadik terület a közképviselet, tehát a nemzeti kisebbségek megfelelő képviselete az európai uniós intézmények mellett, a negyedik a diszkriminációmentesség és egyenlőség, amelyeknek hangsúlyosabban kellene védeniük a nemzeti és vallási kisebbségeket Európában, az ötödik terület az audiovizuális média és a digitális tartalom, amely tulajdonképpen az egységes európai szerzői jogi piac megteremtését célozza, a hatodik a kisebbségek állami és regionális támogatása.
A FUEN alelnöke elmondta, hogy ebben a kezdeményezésben egyesítették az európai nemzeti kisebbségek legfontosabb törekvéseit. A várakozások két csoportba oszthatók: a jogérvényesítés, vagyis olyan jogi eszközök, szabályozások biztosítása a nemzeti kisebbségek számára, amelyek előreviszik az ügyüket az adott országban, és az EU gyakorolna majd védelmet a továbbiakban. A másik a jogbiztonság, hogy a meglévő jogokból ne veszíthessenek az európai nemzeti kisebbségek a politikai széljárás függvényében. A párbeszéd a megoldás
Hans Heinrich Hansen szerint a FUEN szempontjából érdekes tapasztalat volt ez a szeminárium, sok mindent megtudott a romániai etnikai sokszínűségről, örült, hogy a romániai kisebbségek támogatják a kezdeményezést. Elmondta, hogy a FUEN jövőre lesz 56 éves, és már megalakulásakor a régiók Európájának tervét támogatta. Mint mondta, a szubszidiaritás elvét kell alkalmazni, a döntéseket minél közelebb kell vinni az állampolgárokhoz. A marosvásárhelyi feszültségekre utalva jelentette ki, hogy a FUEN egyetlen megoldásnak a párbeszédet tartja, de ehhez az első lépést a többségnek kellene megtennie.
Mózes Edith
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

Bírálják az EB-t a kisebbségi polgári kezdeményezés elutasítása miatt
„A Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezés elindítói valamennyien egyetértenek abban, hogy az Európai Bizottság elutasítása elfogadhatatlan, ezért jogi és politikai eszközök bevetését egyaránt fontolgatják. A kisebbségi közösségek mindegyike folytatni kívánja közös vállalkozásunkat”‒ közölte Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára. „Még nem sürget határidő, érdemes alaposan előkészített döntéseket hozni. Ebben az időszakban dél-tiroli szö- vetségeseink, például, éppen a tartományi választási kampány kellős közepén vannak. Luis Durnwalder, a tartomány kormányzója tegnap tette közzé az Európai Bizottság elutasításáról szóló álláspontját” ‒ fogalmazott Vincze Loránt.
Luis Durnwalder szerint, sajnos, úgy tűnik, Brüsszelben és egyes tagállamokban még nem értették meg, hogy Európa etnikai közösségei nem fenyegetést, hanem meghatározó értéket jelentenek. A kormányzó álláspontja szerint érthetetlen az Európai Bizottság elutasítása. „Az európai etnikai közösségek szinte egyedülálló koalícióját hoztuk létre, elismert kisebbségügyi szakértők dolgoztak és tényeken alapuló, kiegyensúlyozott javaslatot készítettek el‒ fogalmazott a dél-tiroli kormány vezetője. „Nem tudjuk elfogadni a Bizottság döntését, minden jogi és politikai eszközzel szembeszállunk vele” ‒ mondta Luis Durnwalder.
„Mi, európai kisebbségi közösségek tudjuk, hogy minden sikerért meg kell harcolni. A továbbiakban is erős szövetségre van szükség ügyünk támogatásához” ‒ tette hozzá a kormányzó. „Ragaszkodunk közösségeink jogbiztonságához és európai szintű elismertetéséhez, azokhoz a célokhoz, amelyeket – közösen európai partnereinkkel – a polgári kezdeményezésben fogalmaztunk meg” ‒ összegzett Luis Durnwalder, Dél-Tirol tartomány kormányzója.
rmdsz.ro
Erdély.ma

Székely Ervin: Összefogás vagy zsarolás?
Borboly Csaba szerint Tőkés Lászlót ismét az RMDSZ-listán kellene indítani a jövő évi EP-választásokon. A Hargita megyei tanácselnök ezt a véleményét két érvvel támasztja alá. Az egyik a Szövetség társadalmi támogatottságának folyamatos csökkenése, a másik a magyar összefogás fölöttébb szükséges volta.
Ami az előbbit illeti, az vitathatatlan, de következmény és nem ok. Az okokról a politikus csak keveset és homályosan ír. Sejtetni engedi, hogy a szervezeten belül gáncsoskodnak a feltörekvő politikusokkal (vélhetően vele), és baj lenne az úgynevezett káderpolitikával is: olyanok kapnak felfutási lehetőséget, akiknek kizárólagos „érdemük” az, hogy nem kedvelik őt (mármint Borbolyt).
Meglehetősen felszínesnek tetsző elemzés a Borbolyé az RMDSZ szavazatvesztéséről. Megítélésem szerint a Szövetségnek nagyobb gondjai is vannak, mint az, hogy egyesek megpróbálnak keresztbe tenni Borboly Csabának. Jómagam sokkal inkább hajlok arra, hogy a gondok okát a képviseltek valós prioritásai és az RMDSZ retorikája közötti egyre nagyobb különbségben lássam. A jól hangzó, de megvalósíthatatlan projektek (Minority SafePack, autonómia) uralják az RMDSZ közbeszédet, miközben a tagság jelentős részének a szociális, oktatási, egészségügyi problémák okozzák a legtöbb gondot. Nem segíti az RMDSZ megítélését az sem, ha lényeges, országos kérdésekben, mint például a régiósítás, az RMDSZ vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek (például épp a hivatkozott politikus vizionált egy Hargita, Kovászna, Maros, Beszterce-Naszód régiót, miközben az RMDSZ már évek óta benyújtotta saját elképzelését a gazdasági-fejlesztési régiók kialakításáról), de ide sorolhatnám a Hargita Megyei Tanács elnökének javaslatát arról, hogy Tőkés esetlegesen az RMDSZ-listáján induljon, s annak hanyadik helyét foglalja el.
Ez utóbbinak olyan taktikai és elvi döntésnek kellene lennie, amely a Szövetség belső fórumain lefolytatott viták eredményeként születhetne meg. Meglehetősen visszatetsző, ha valaki a legitim szervezeti fórumokat megkerülve profitálni kíván a választók egy körében bizonyosan népszerű gondolat felvetéséből.
Tartok tőle tehát, hogy a szavazatvesztésnek az igazi oka a minden bizonnyal létező gáncsoskodások és kontraszelekciós mechanizmusok mellett elsősorban a Szövetség belső nyilvánosságának, demokráciájának a sérülése, a politikai program reális alapokra helyezésének késlekedése, a populista jelszavaknak tett engedmények – ezen a helyzeten Tőkés felvétele a listára nem segítene, hanem épp ellenkezőleg, rontana.
Ami pedig az összefogás szükségességét illeti, annak a szavazatok maximálásán túl tartalmi elemei is kellene hogy legyenek. Ennek hiányában 2009-ben pontosan az történt, amit most Borboly javasol, a következmény pedig az lett, hogy az RMDSZ három EP-képviselőjéből kettő a Szövetségért, egy pedig ellene politizált az Európai Parlamentben. És bár a politikában nincs sok helye a morális megfontolásoknak, nem tartható sem etikus, sem célravezető megoldásnak, hogy miközben Winkler Gyula erején felül teljesítve képviselte az RMDSZ érdekeit, most azért kellene kampányolnia, hogy Tőkés még öt évig „ciánosbélázhasson” az EP-ben.
Tőkés felvétele a listára az RMDSZ aktíva és a tagság számára azt bizonyítaná, hogy a politikai karriernek a Szövetségben a szorgos és elkötelezett munkán kívül van egy másik útja is, nevezetesen a zsarolás.
Azzal a taktikai megfontolással kapcsolatban, miszerint ha Tőkés nincs a listán, akkor elképzelhető, hogy az RMDSZ nem jut be az EP-be, arra szeretnék figyelmeztetni, hogy a kérdés kétélű. Mert ő valóban megmozdíthatja az EMNP néhány százalékát, de könnyen eltávolíthatja az RMDSZ hagyományos szimpatizánsait, akik nem éreznék magukat képviselve a Tőkés által fémjelzett listán. Amit az RMDSZ nyerne a réven, azt – ha nem jóval többet – elveszítené a vámon. Maszol.ro

A megrendelt autonómia ideje
„Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett. Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek.”
A Prédikátor Salamon könyvének e mély értelmű passzusát idézve nyitotta meg Sütő András az RMDSZ második, marosvásárhelyi kongresszusát. A bölcsességéről elhíresült Salamon filozófiai megállapítását aktuálpolitikai összefüggésbe helyezve a Szövetség írói nagysága, aki a szeme világával fizetett meggyőződéséért, arra világított rá, hogy a közösségi cselekvés akkor vezet sikerre, ha annak belső és külső feltételei is kialakultak, ha annak „rendelt ideje van”. Az országos és a nemzetközi körülményeket figyelmen kívül hagyó, voluntarista politikai cselekvés nem egyszer vezetett súlyos tragédiákhoz a huszadik századi magyar történelemben, s ennek súlyát nemcsak Sütő András szenvedte.
A rendelt idő eljötte azonban csak szükséges, de nem elégséges eleme egy politikai projekt sikerének. Az első és legfontosabb feltétel az, hogy létezzen egy részleteiben kidolgozott, viszonylag nagy társadalmi ismertséggel és támogatottsággal rendelkező elképzelés.
A székelyföldi autonómia esetében ez a feltétel nem adott.
A Minority SafePack kudarca után nyilvánvalónak tetszik, hogy az Európai Unió nem fogja támogatni az autonóm Székelyföld létrejöttét, a román politikai elit pedig – enyhén szólva – nem rokonszenvezik az autonómiával, és nincs is rajta olyan kényszer, hogy azt elfogadja.
Hiányzik továbbá a területi autonómia törvénytervezete, amely szabályozná, hogy milyen intézményei lennének Székelyföldnek (melyek lennének a határai, hogyan alakulna ki a költségvetése, milyen hatásköröket venne át a román kormánytól, illetve a parlamenttől a székelyföldi kormány és parlament). Ennek a tervnek a hiányában a nagy menetelés résztvevői, általában nemzeti közösségünk tagjai nem tudhatják, hogy mi is a konkrét tartalma annak az autonómiának, amelyet oly nagyon akarnak. Az RMDSZ szakemberei csak most dolgoznak egy ilyen jellegű törvénytervezeten, de erről az érdekeltek – vagyis a székelyföldi állampolgárok – még semmit sem tudnak.
Egyébként épp a területiautonómia-koncepció kidolgozatlanságának a következménye lehet az, hogy az autonómia legjelesebb szószólói rendre megrekednek a fogalom „varázserejénél” és soha nem veszik a fáradtságot, hogy megmagyarázzak, mi az, amit mögé gondolnak (élek a gyanúperrel, hogy nagy eltérések vannak mondjuk Tőkés László, Szász Jenő és Borboly Csaba autonómia-víziói között).
Ezért történhetett meg, hogy Izsák Balázs érzelmi azonosulást vár el az autonómia iránt, holott az pusztán egy lehetséges közigazgatási eszköz, amely lehet előnyös, de hátrányos is, attól függően, hogy milyen tartalommal töltik meg.
A székely autonómia tehát egy szakmailag kidolgozatlan és pillanatnyilag megvalósíthatatlan projekt. A felvonulások, tüntetések, egyéb civil megmozdulások kétségkívül rokonszenves és a résztvevők szempontjából lélekmelengető demokratikus gyakorlatok lehetnek, de egy lépéssel sem visznek közelebb az autonómia megvalósításához. Ellenkezőleg: belterjes, szimbólumokban, rítusokban feloldódó és kimerülő performanszokká alakítják át a párbeszédnek még az esélyét is.
Arról nem is beszélve, hogy mindaddig, amíg a magyarságnak van képviselete a törvényhozásban, miért kell a politikai elképzeléseket az utcán követelni, s miért nem lehet legalább formálisan megvárni a politikai döntéshozók hivatalos válaszát? Egy be sem nyújtott törvénytervezetet ugyanis nagyon nehéz elfogadni...
Félő, hogy ilyen körülmények között a nagyszabású utcai demonstrációk csak arra jók, hogy valakik – határon innen és túl – politikai karrierépítésre használják azokat. Természetesen nem azok a tisztességes, jóhiszemű emberek hibáztathatók a megjósolható kudarcért, akik ünneplőbe öltözve, székely zászlókkal felvonultak Kököstől Bereckig. A felelősök azok a politikusok, akik elhitették velük, hogy a rendelt idő elérkezett.
Székely Ervin
Maszol.ro

RMDSZ: Megfellebbezik a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés elutasítását
Megtámadják az Európai Unió luxemburgi bíróságán kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésük bejegyzésének elutasítását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) - mondta Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára kedden az MTI-nek.
A politikus, aki a FUEN alelnöki tisztségét is betölti, elmondta, a napokban jár le az a határidő, ameddig benyújthatják a keresetüket. Ennek a szövegét ügyvéd véglegesíti.
"Az elutasítás indoklásának tartalmát kifogásoljuk, a fellebbezés elsősorban ennek ellentmondásaira kíván rávilágítani" - jelentette ki Vincze Loránt.
Az Európai Bizottság szeptember 16-án közölte, hogy álláspontja szerint az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe.
A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a tiszteletben tartása az Unió egyik értéke, de hozzátette, sem az Európai Unió szerződése, sem az EU működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az elutasítást követően úgy értékelte: politikai döntést hozott a bizottság, és azonnal kilátásba helyezte a határozat bírósági megtámadását.
Gazda Árpád, (MTI)

?Belföldi hírek
Fellebbez az RMDSZ
Megtámadja az Európai Unió luxemburgi bíróságán kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésük bejegyzésének elutasítását az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) – ismertette tegnap Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára. A FUEN alelnöki tisztségét is betöltő politikus elmondta, a napokban jár le az a határidő, ameddig benyújthatják keresetüket. Ennek a szövegét ügyvéd véglegesíti.
„Az elutasítás indoklásának tartalmát kifogásoljuk, a fellebbezés elsősorban ennek ellentmondásaira kíván rávilágítani” – jelentette ki Vincze Loránt. Az Európai Bizottság szeptember 16-án közölte, hogy álláspontja szerint az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe. A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az unió egyik értéke, de hozzátette, sem az Európai Unió szerződése, sem az EU működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az elutasítást követően úgy értékelte: politikai döntést hozott a bizottság, és azonnal kilátásba helyezte a határozat bírósági megtámadását.
Két büntetés
Két bírságot is kilátásba helyezett az Országos Diszkriminációellenes Tanács az Informaţia zilei Szatmár megyei napilap számára, mely a magyar nemzetiségűeket sértő apróhirdetést jelentetett meg. A Diszkriminációellenes Tanács nem csak a szóban forgó álláshirdetés közzététele miatt bírságolhatja meg a lapot kiadó céget, hanem információk ki nem szolgáltatása miatt is, ugyanis a kiadó nem volt hajlandó eleget tenni a testület kérésének, és nem bocsátotta rendelkezésükre a hirdető adatait.
Kevés a munkahely
Az Országos Munkaerő Ügynökség központosított adatai szerint összesen 12 400 munkahely szerepel az országos szinten meghirdetett állásbörzén, a legtöbb Bukarestben, illetve Kolozs, Iaşi, Brassó, Prahova és Argeş megyékben. A legkevesebb betölthető állás Krassó-Szörény (13), Mehedinţi (20), Ialomiţa (37), Szilágy (51), Bákó (57) és Tulcea (77) megyében található.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor: közösen kell fenntartanunk az európai kisebbségi szolidaritást
„Az európai kisebbségi szolidaritás megőrzése érdekében koordinálni kell az európai szintű erőfeszítéseket. A kisebbségi polgári kezdeményezés fellebbezésével párhuzamosan a politikai cselekvés útjára kell lépnünk” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes azon a tegnap, 2014. március 19-én, Brüsszelben szervezett tanácskozáson, amelynek témája az európai kisebbségi közösségek együttműködése volt. A szövetségi elnök szerint a közelgő európai választás lehetőséget teremt arra, hogy a kisebbségi közösségek bemutassák jelöltjeiket és célkitűzéseiket. Az RMDSZ nevében Kelemen Hunor javasolta, hogy jöjjön létre az Európai Kisebbségi Közösségek napja, amely megkönnyítené a párbeszédet az uniós intézményekkel és a többségi társadalmakkal. A brüsszeli tanácskozáson részt vettek a Minority SafePack kezdeményező bizottságának tagjai, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának – FUEN elnöksége, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők és Vincze Loránt FUEN alelnök, az RMDSZ külügyi titkára. Az ülésen elhangzott: a közös cselekvés egyik eszköze a FUEN által javasolt Politikai Tanácsadó testület megalakulása, amelynek alapítói a polgári kezdeményező bizottság tagjai.
Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselő köszöntőbeszédében kiemelte: az Unió területén élő nemzeti kisebbségek helyzete új megoldásokat igényel, ezért fontos a kisebbségi tanácsadó testület megalakulása. A grémium intézményes párbeszédet tesz lehetővé az EU intézményeivel, az európai politikai pártcsaládokkal és az európai civil szervezetekkel. Az európai parlamenti képviselő úgy vélte, az új mandátumban a kisebbségeket érintő döntésekre egyre nagyobb hatással lesznek az európai jellegű civil szervezetek és politikai alakulatok.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő azt részletezte, hogy mennyire nehezen sikerült a nemrég megszavazott Michel-jelentés révén néhány fontos kisebbségvédelmi fogalmat elfogadtatni az Európai Parlamentben.
„A kisebbségvédelemnek hosszú távú, tervezett jelleget kell biztosítani az EU-ban, ebben pedig kulcsszerepet játszik az EP keretén belül működő Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Intergroup), melynek megalakulásáért az új ciklusban is meg kell küzdeni” – hangsúlyozta a képviselő. Vincze Loránt, a FUEN alelnöke összefoglalta a Minority SafePack európai kisebbségi polgári kezdeményezés fellebbezésének helyzetét. Véleménye szerint az Európai Bíróság ítélete jövő év nyarára várható. Ugyanakkor elmondta, a FUEN a május elején sorra kerülő kongresszusán kisebbségi kiáltvány elfogadását tervezi, amely tartalmazni fogja az európai nemzeti közösségeknek az Európai Parlament és az Európai Bizottság új mandátumára vonatkozó kisebbségvédelmi javaslatát. A tanácskozáson Heinz Heinrich Hansen, a FUEN elnöke elmondta: az európai választást megelőző időszak kiválóan alkalmas figyelemfelhívásra – azon kell tehát ténykedni, hogy a kisebbségügyi lobbi minél célirányosabb legyen az EU intézményeiben.
Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi németajkú közösség elnök-minisztere szerint el kellene érni azt, hogy a kisebbségi kérdés az Európai Bizottság valamelyik biztosának hatáskörébe kerüljön. Luis Durnwalder, Dél-Tirol volt kormányzója a FUEN és az Európai Parlament szoros együttműködését szorgalmazta. Úgy fogalmazott, a következő ciklusban el kell érni azt, hogy nagyszámú EP-képviselő támogassa a kisebbségvédelem ügyét.
RMDSZ közlemény
Erdély.ma,

„A sajátos érdek képviselhető”
Az RMDSZ EP-listájának harmadik helyén szerepel VINCZE LÓRÁNT, aki a tavaly a Minority SafePack néven ismert kisebbségvédelmi tervezeten dolgozott. A politika felé kacsingató médiaszakemberrel nagyváradi kampányútja idején Szűcs László beszélgetett.
Csapatjáték vagy egyéni sportág az EP-képviselői kampány? Elsőbbséget élvez a közös üzenet megfogalmazása, avagy a cél a saját témák célba juttatása. Kell-e alkalmazkodni közös stratégiához?
Igazából egymás mellett működnek ezek a dolgok, mert az európai parlamenti választás egy országos kampány, a választókerület nem egy szűken vett régió, hanem egész Románia. Az RMDSZ egy központi kampányt dolgozott ki, amelynek megvannak a közös üzenetei. Ezt aztán minden jelölt finomítja az általa választott területek mentén, a személyiségéhez jobban illő elemeket hangsúlyozva. Én a magam részéről a kisebbségvédelemmel foglalkozom. Az RMDSZ-nek azt a célját jelenítem meg, hogy legyen egy európai kisebbségi keretszabályozás, számos jel utal arra, hogy egy következő európai parlamenti Európai Bizottság idején közelebb kerülhet az elfogadáshoz. Emellett magam is választottam olyan területet az európai szakpolitikákból, amit érdemes volna hasznosítani Romániában. Ilyen a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, illetve a turizmus. Az agrárium a romániai magyar közösség jó részének a megélhetését jelenti, tehát van értelme ezzel behatóbban foglalkozni Brüsszelben. Persze az elsőrendű a közösségi érdekképviselet, hisz amikor az embereket megkérdezzük, hogy az RMDSZ mivel foglalkozzon, elsősorban azt várják el, hogy a közösség érdekeit képviselje, a kisebbségi léthelyzetet javítsa.
Te rádiós voltál, az írott sajtóban is dolgoztál, ez nyilván segíti a médiához való affinitásodat, ami az RMDSZ esetében nem kis szó, lévén a Szövetség kommunikációja legendásan egyenetlen.
Én ezt a helyzetemet egyszerre látom előnyként és hátrányként. Előny, hogy az üzeneteket meg tudom úgy fogalmazni, hogy elképzelem, mi jelenik meg ebből a sajtóban. Mi az, amit az újságíró ki fog emelni. Azt is tudom többé-kevésbé, hogy hol kell megállni. Hogyan nem szabad túl hosszan beszélni érdektelen dolgokról. Hátrány, hogy bármennyire is törekszik az ember, nem tudja kívülről figyelni magát. Még a volt újságíró sem tud mindig úgy megszólalni, hogy teljesen ellenőrzi magát. Ezért jó, ha vannak melletted olyan emberek, akik az ilyenkor fontos kontrollt biztosítják.
Érdekes ez a választás atekintetben is, hogy a lista harmadik helyezettjeként talán te vagy a leginkább érdekelt abban, hogy erős kampánymunkát fejtsetek ki. Aki a lista élén áll, arra mondhatjuk, a helyzete könnyebb. Ilyen értelemben kell külön pályát futnod ahhoz, hogy eredményes legyen a választás? Vagy érvényesül egyféle szolidaritás a jelöltek között?
Ez egy csapatmunka, erős csapat van ebben az ötös mezőnyben, ezen belül nem volt olyan feladatleosztás, hogy aki elől van, az nyugodtan üldögéljen, aki meg hátrébb, az igyekezzen. A cél, hogy megőrizzük az érdekképviseletet, ehhez az öt százalék a minimum. De mi abban bízunk, hogy három EP-képviselőnk lesz. Az én szempontomból az a kihívás, hogy megismertessem magam. Dolgoztam ugyan külpolitikában, kisebbségvédelemben, de ez nem az a terület, ami látványos, ami által tömegek ismernének. A kihívás az, hogy ismertté tegyem magam például az önkormányzatok körében, míg a jelenlegi képviselők ismertebbek.
Fontos lesz május 25-én, hogy milyen arányban mennek el szavazni a romániai magyarok. Hogyan lehet megbirkózni azzal, hogy sokakban okkal, ok nélkül komoly szkepszis van Brüsszellel, az európai intézményekkel szemben?
Van egy hárompillérű érdekképviselete az RMDSZ-nek, az önkormányzatok, a bukaresti törvényhozás és az Európai Parlament. Ha ezt háromlábú székként képzeljük el, amennyiben ennek bármelyik eleme kiesik, a konstrukció összedől. Ha az EP-ben nem vagyunk ott, az egyik pillérről lemondunk, valamennyire beszorulunk a hátországba. Közben otthon is gyengülünk, ha azt a képet mutatjuk akár a román politikum felé, akár Európa irányába, hogy elveszítettük azt a biztonságos bázist, a lakosság 6,5 százalékát. Európa szempontjából is rossz üzenet lenne, mert azt jelentené, az Unió egy országon belüli legnagyobb lélekszámú kisebbsége nem küld senkit Brüsszelbe. A kisebbségvédelem az egyik legerősebb szereplő nélkül marad.
Ugyan nem lehet kampányt építeni rá, de tény, az euroszkeptikus pártok, a szélsőjobb tömörülések is igyekeznek jelen lenni Brüsszelben. Tehát lehet érv, hogy akkor is ott kell lenni, ha nem feltétlenül értünk mindennel egyet?
A paradoxona ennek a választásnak, hogy miközben pozitív üzenetekkel igyekszünk mozgósítani az embereket, mások azzal mobilizálják: menjetek el szavazni, hogy minél több embert küldhessünk Brüsszelbe, s ott vidáman bomlaszthassuk az egész rendszert. Várhatóan a korábbiaknál több szélsőséges politikus kerül be az EP-be, de ezek többnyire más célokat fogalmaznak meg. Vagy az Unió intézményeit szeretnék lebontani, vagy az euró, mint pénznem ellen harcolnak. Vannak alakulatok, amelyek a bevándorlókat szeretnék az Unión kívül látni, mások függetleníteni a tagállamukat az Uniótól. Ezek nem tudnak közös platformban megállapodni, s egy nagy képviselőcsoportot alkotni, amely szembeszállhatna a jobboldallal, illetve a baloldali frakcióval. Tény, hogy többen kerülnek be, s gyengülni fognak a szocialisták és a néppártiak. Utóbbi kettő közötti vetélkedés akár néhány mandátumon is múlhat, esetleg azon a két-három emberen, akiket a romániai magyarság küld Brüsszelbe.
Az RMDSZ eredményét mennyiben veszélyezteti, hogy elutasították a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, a Minority SafePack-et?
Az európai kisebbségek nem adták fel, az a szolidaritás, ami az RMDSZ javaslatára a FUEN védőernyője alatt létrejött, nem mondott le a céljáról az Európai Bizottság elutasítása nyomán. Sőt, mivel az EB azzal utasított el bennünket, hogy a kisebbségvédelem nem uniós kompetencia, most nyíltan lehet vállalni, célul tűzni ki, hogy igenis legyen uniós kompetencia, épüljön be az európai szerződésekbe a kisebbségvédelem. Alkossanak erre keretszabályozást. Ez egy jó motiváló tényező.
Tehát az elutasítás egy fontosabb változás közvetett előidézője lehet?
Ez is benne van. A kezdeményező bizottság tagjai megállapodtak, hogy a FUEN májusi kongresszusán kiáltványt fogadnak el, ez tartalmazni fogja a következő mandátumra szóló célkitűzéseket, amelyeket elvárunk, hogy a többséghez tartozó képviselők is támogassanak. Ehhez fontos minél több, valamely kisebbséghez tartozó képviselőt küldeni a parlamentbe, akik olyan lobbihangulatot tudnak teremteni, ami ezt a kérdést közelebb viszi az elfogadtatáshoz.
Az utóbbi években volt alkalmad közelről is megismerni a brüsszeli politikai viszonyokat. Mi az, ami a kritikákból igaz, mi az, amiken változtatni kellene?
Vannak dolgok, amiken gyorsan változtatni kellene. Ez egy túlbürokratizált rendszer, ami leginkább abból a kényszerűségből fakad, hogy nem egy klasszikus értelemben vett kormány, s nem kormányintézmények ezek, amelyeknek elsőrendű érdekük az lenne, hogy minél hatékonyabban működjenek. S ne a bürokrácia útvesztőjében tévedjenek el a különböző jó ötletek és programok. Egy másik dolog, hogy esztelen költekezés folyik azáltal, hogy az Európai Parlament székhelye Strasbourgban van, a plenáris üléseket kötelező módon ott kell tartani tizenkettőt évente. Több száz millió euróba kerül az adófizetőknek a folyamatos hurcolkodás Brüsszel és Strasbourg között, illetve a párhuzamos intézményrendszer. Ezt a képviselők többsége is fölösleges luxusnak tartja, csakhogy az európai szerződések ilyen területen is olyan megkötéseket tartalmaznak, amikhez tartaniuk kell magukat. Annak idején államközi megállapodás volt, s Franciaország ragaszkodott ehhez a kettősséghez. Tehát jócskán van, min változtatni, de alapjában ez egy olyan rendszer, ami működik, s a tapasztalatom az: nem mondhatjuk, hogy bármilyen kérdésről ne akarna beszélni az Unió, ne lehetne eredményeket elérni. Amíg nem mentünk el minden ülésre, nem próbáltunk mindenkit meggyőzni arról, hogy amiről beszélünk, az fontos, akkor még nem tettünk eleget. Az Európai Néppártról is sokáig azt tartottuk, a kisebbségi kérdésekkel nem akar foglalkozni, de a legutóbbi három kongresszusán, nemrég Dublinban is nyíltan vállalta választási programjában is, hogy akar foglalkozni a kisebbségvédelemmel, számára is cél a keretszabályozás megteremtése. Ehhez is az kellett, hogy ott voltunk, jelen voltunk, s végül meggyőztük a kritikus többséget.
Szó volt intézményekről, testületekről, pártokról. Milyen politikai mozgástere van egy EP-képviselőnek a sok száz mellett?
Ketten-hárman a sok száz között nem tudhatunk látványos eredményt elérni. De sok bizottsági ülés van, a jelentések vitájában részt vehetnek a képviselők, módosításokat fogalmazhatnak meg. A sajátos érdek képviselhető, emellett én az informális térnek látom óriási jelentőségét. Egymással beszélgetve sokat lehet elérni, egyáltalán tudatosítani, hogy van itt egy erdélyi magyarság a maga sajátos problémáival. Továbbá egy EP-képviselő kapcsolatokat alakíthat ki az európai biztosokkal, vezető tisztségviselőkkel, ami szintén közelebb hozza a problémáink megismertetését és céljaink megvalósítását. Az európai politika Brüsszelben alakul, ott kell lenni, ahol ezek a dolgok történnek, különben mindenből kimaradunk.
Névjegy
Vincze Loránt (Marosvásárhely, 1977) rádiós szerkesztő, menedzser, az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN alelnöke. Szülővárosában érettségizett, a Bukaresti Egyetemen diplomázott közigazgatás és elektronikus kormányzás szakon (2006). 2000-től a Román Rádió magyar adásának főmunkatársa, 2005-től a Scripta Kiadó munkatársa, 2007-09 között vezérigazgatója. Magyar Bukarest címmel az idén jelent meg válogatás rádiós interjúiból. Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Terítéken az autonómiastatútum
Jövő héten kezdi meg a munkáját az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) hatfős vegyes bizottsága, amelynek az lesz a feladata, hogy a közvitára előkészítse a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét – jelentette be csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Elmondta, minél hamarabb le szeretnék zárni az egyeztetéseket, hogy a közvita után benyújthassák a tervezetet a parlamentben. A politikus nem tudta megjósolni, hogy a szakértői testület mikor fejezi be munkáját.
A két szervezet, mint ismeretes, március 21-én kötött együttműködési megállapodást, amelynek fontos része a törvénytervezettel kapcsolatos elképzeléseik összehangolása. A két szervezet alkotta testület azóta több alkalommal is elhalasztotta a közös munka megkezdését.
Kelemen Hunor továbbá az MTI kérdésére elmondta, az RMDSZ egyelőre „nem hajtja bele” a székelyföldi önkormányzatokat abba a „médiabalettbe”, hogy fogadjanak el autonómiapárti nyilatkozatokat, amiként azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) februárban javasolta.
Hozzátette, az eddig elfogadott három autonómiapárti önkormányzati nyilatkozat mindegyikét megtámadta a közigazgatási bíróságon az illetékes prefektus. Az RMDSZ megvárja, hogy mi lesz a kimenetele ezeknek a pereknek. „Nem a szándékkal van a baj, hogy a Székelyföld virtuális határait az önkormányzati szándéknyilatkozatokkal kirajzoljuk. Az eszközzel kapcsolatban vannak fenntartásaink” – mondta.
Az RMDSZ elnöke egy áprilisban végzett felmérésre hivatkozva úgy értékelte, hogy az erdélyi magyarság körében az elmúlt öt hónapban csökkent az euroszkepticizmus, és jelentősen nőtt az európai intézmények iránti bizalom. Hozzátette, a mérések szerint az RMDSZ minden bizonnyal átlépi az európai parlamenti választások ötszázalékos küszöbét, és biztosítani tudja az erdélyi magyar képviselők jelenlétét az Európai Parlamentben.
Kelemen Hunor szerint, ha sikerül meggyőzni a magyar választókat, hogy az országos átlagnál nagyobb arányban menjenek el szavazni, az RMDSZ akár három EP-mandátumot is megszerezhet.
Az MTI kérdésére továbbá kijelentette, Románia biztosan nem fogja belépését kérni abba a perbe, amely az Európai Unió luxemburgi bíróságán folyik a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés beterjesztői és az Európai Bizottság között.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy az SZNT-nek a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezési perébe viszont Görögország és Szlovákia „unszolására” Románia is kérte a belépését. Kelemen Hunor úgy tudja, hogy Románia belépési kérelme megkésett.
Kiss Előd-Gergely. Székelyhon.ro

Nemzetpolitikai államtitkárság: Magyarország kérte beavatkozását a Minority SafePack kontra Európai Bizottság ügyben
Magyarország beavatkozását kérte a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kontra Európai Bizottság ügyben, mert fontosnak tartja a kisebbségek védelmének európai uniós szintű kezelését - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság kedden az MTI-vel.
Közleményükben felidézték, hogy a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést 2013 júliusában nyújtotta be az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) keretében létrehozott polgári bizottság, amelynek alelnöke Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetője.
A javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az Európai Unió számára.
Az Európai Bizottság ugyanakkor tavaly elutasította a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét, mert az – álláspontja szerint – nem tartozik jogalkotási hatáskörébe.
A FUEN az Európai Bizottság elutasító döntése ellen az unió luxemburgi bíróságához fordult, mert a bizottság nem vette figyelembe a kezdeményezés mellékleteként benyújtott intézkedéscsomagot és azt a védzáradékot sem, amely az intézkedés különböző elemeinek felhasználását teszi lehetővé – mondta májusi sajtótájékoztatóján Vincze Lóránt az RMDSZ politikusa, a FUEN alelnöke.
Az ügyben Szlovákia az Európai Bizottság oldalán kérte beavatkozását. Budapest, 2014. június 3., kedd (MTI)

Románia belépett a kisebbségek luxemburgi perébe –koalíciós feszültségek - Románia is kérte belépését abba a luxemburgi perbe, amelyet a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés beterjesztői indítottak a kezdeményezés bejegyzését elutasító Európai Bizottság (EB) ellen az Európai Unió bíróságán - írta szombaton a Gandul.info bukaresti portál.
A portál szerint a román külügyminisztérium lépése erős feszültséget váltott ki a romániai koalícióban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a miniszterelnök között. A román Külügyminisztérium ugyanis a kisebbségi kezdeményezést elutasító Európai Bizottság pártjára állt. Ezzel gyakorlatilag a román kormányban részt vevő RMDSZ-szel szemben foglalt állást. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese a kezdeményezők polgári bizottságának az egyik tagja, és a luxemburgi bíróságon zajló per egyik felperese.
A Gandul értesülése szerint Kelemen Hunor a bírósági folyamodvány visszavonását kérte a kormánytól, Titus Corlatean külügyminiszter viszont kijelentette, bármilyen visszalépés ebben a kérdésben az ő lemondását eredményezi.
Korábban Szlovákia az Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kisebbségi kezdeményezők oldalán kérte belépését a perbe.
Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority Safepack elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak. A bejegyzés elutasítása miatt az egész Európára kiterjedő aláírásgyűjtés sem indulhatott el, amellyel a kezdeményezők igazolhatták volna javaslataik társadalmi megalapozottságát.
Kelemen Hunor május elején az MTI kérdésére biztosnak mondta, hogy Románia nem fog belépni a luxemburgi perbe. A kérdés akkori felvetését az indokolta, hogy az EU luxemburgi bíróságán zajlik egy másik hasonló témájú per is, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői indítottak az Európai Bizottság ellen a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésük elutasítása miatt. Abba a perbe Szlovákia, Görögország és Románia lépett be az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán.
A román kormányban már az SZNT pere is ellentmondásos helyzetet teremtett, hiszen Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő a kezdeményezők egyikeként a felperes oldalán, a román kormány környezetvédelmi minisztereként pedig a alperes oldalán is részese volt a pereskedésnek.
Kelemen Hunor korábban az MTI-nek azt nyilatkozta: az SZNT perébe való belépésről még 2013 decemberében, az RMDSZ kormányra lépése előtt fogadott el memorandumot a román kormány. A miniszterelnök-helyettes szerint az akkori román döntés Görögország és Szlovákia "unszolására" történt.
Az Európai Unió 2012 áprilisa óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Románia belépett a kisebbségek luxemburgi perébe –koalíciós feszültségek, Kolozsvár

Ponta marasztalná az RMDSZ-t, de nem alkudozik
Victor Ponta miniszterelnök bízik abban, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem lép ki a kormányból, ugyanakkor leszögezte, hogy a román állam politikája nem lehet alku tárgya.
A kormányfő a B1 hírtelevízió hétfő esti műsorában beszélt arról a koalíciós feszültségről, amely azután alakult ki, hogy Románia az RMDSZ-szel szemben lépett be a Minority SafePack nevű, kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésről szóló luxemburgi perbe.
Ponta azt mondta, kész bármilyen megoldásra, hogy folytassa az RMDSZ-szel való „korrekt együttműködést". Ugyanakkor rámutatott: míg egy koalícióban bármi alku tárgya lehet, amikor a román állam politikájáról van szó, nincs helye alkudozásnak.
A román külügyminiszter korábban leszögezte: Románia meg akarja előzni, hogy a kisebbségi kérdés uniós hatáskörbe kerüljön, és ez egy olyan állami politika, amelyet nem írhatnak felül a koalíciós szerződések.
MTI, Erdély.ma

Kiléphet az RMDSZ a kormányból
Az RMDSZ elvárja, hogy Románia lépjen ki abból a perből, amely a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezés ügyében indult az Európai Unió bíróságán, ellenkező esetben fontolóra veszi a koalícióból való kilépését – nyilatkozta szombaton Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes szerdán találkozik Victor Pontával az ügy tisztázása végett. Péntekre összehívták a Szövetségi Állandó Tanácsot (SZÁT) is.
Románia is kérte belépését abba a perbe, amelyet a Minority SafePack beterjesztői indítottak a kezdeményezés bejegyzését elutasító Európai Bizottság (EB) ellen. A román külügy a kisebbségi kezdeményezést elutasító Európai Bizottság pártjára állt, a „partner” RMDSZ-szel szemben. Titus Corlăţean külügyminiszter kijelentette, bármilyen visszalépés ebben a kérdésben az ő lemondását eredményezi.
Szabadság (Kolozsvár)

Az RMDSZ ultimátumot adott Pontának
Mindössze három hónappal a hatalomra kerülése után a Ponta-kabinetből való távozását fontolgatja az RMDSZ, ezáltal a kisebb megszakításokkal 1996 óta kormányon lévő szövetség most először vonulna önként ellenzékbe. Kelemen Hunor szombaton úgy nyilatkozott, az alakulat elvárja, hogy Románia lépjen ki abból a perből, amely a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezés ügyében indult az Európai Unió bíróságán, ellenkező esetben fontolóra veszi a koalícióból való kilépését.
Az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójá (FUEN) közösen dolgozta ki a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amely a kisebbségvédelmet érintő témákban szorgalmaz uniós szintű jogalkotást.
A kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság (EB) elutasította, a döntést pedig az RMDSZ megtámadta a luxemburgi bíróságon. A bukaresti koalíciós viszály oka, hogy a perbe Románia is belépett, de nem az RMDSZ, hanem a kisebbségi kezdeményezést elutasító brüsszeli kormány oldalán. A szövetség ezáltal kényelmetlen helyzetbe került, hiszen Kelemen Hunor a kezdeményezők polgári bizottságának az egyik tagja, és a luxemburgi bíróságon zajló per egyik felperese.
A Ponta-kabinetben kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő politikus szombaton elmondta: a perbe lépésről a bukaresti külügyminisztérium döntött anélkül, hogy a koalícióban ezt megvitatták volna, vagy a perben már részt vevő RMDSZ tudott volna róla. Rámutatott: számára vállalhatatlan, hogy felperes és alperes is legyen ugyanabban az ügyben.
Az RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, semmilyen formában nem sérül a román érdek, és „közép-kelet-európai butaság” volt Románia részéről beugrani a perbe, amit az is bizonyít, hogy sem Németország, sem Dánia, sem Olaszország, sem Ausztria nem lépett be a perbe, pedig a területükön élő kisebbségek képviselőivel közösen kezdeményezett az RMDSZ uniós jogalkotást a kisebbségek védelmében.
Kelemen hangsúlyozta: az európai polgári kezdeményezést becsületbeli ügynek tartja, a koalíciós feszültségnek pedig csak az lehet a megoldása, ha Románia kilép a perből. Arra a kérdésre, hogy kilép-e az RMDSZ a kormányból, ha a kormány nem vonja vissza a perbe lépésről szóló döntését, a politikus azt mondta: erre a kérdésre nem most kell válaszolnia.
Jelezte: az országba való visszatérése után, ezen a héten megbeszélést folytat Victor Ponta miniszterelnökkel, és bízik abban, hogy sikerül megoldaniuk az ügyet. „Én abban bízom, hogy az a közös vállalásunk, hogy 2016-ig próbálunk egy jó kormányzást biztosítani, nem pedig 4 hónapra, a miniszterelnök számára is fontos vállalás. Ha így van, Romániának a perből visszalépése nem okozhat semmiféle problémát” – mondta az RMDSZ elnöke.
Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára, az FUEN alelnöke a hétvégén már tájékoztatta a szövetség dél-tiroli partnereit Romániának a kisebbségi polgári kezdeményezés perébe való belépéséről, valamint „az RMDSZ előtt álló igen nehéz döntés körülményeiről”.
Csakhogy bukaresti sajtóértesülések szerint Titus Corlăţean külügyminiszter a lemondását helyezte kilátásba, ha Románia visszalép az ügyben. Ezt támasztja alá a román diplomácia vezetőjének szintén szombati állásfoglalása, amelyben hajthatatlannak mutatkozik a luxemburgi bíróságon zajló per kapcsán, amelybe egyébként korábban Szlovákia az EB oldalán, Magyarország pedig a kisebbségi kezdeményezők oldalán kérte belépését.
Corlăţean közölte: Románia meg akarja előzni, hogy az Európai Unió bíróságának joggyakorlata révén uniós hatáskörbe kerüljenek a tagállamok szuverenitását érintő olyan kérdések, mint a kisebbségekhez tartozók jogainak védelme. A szociáldemokrata miniszter közölte, az etnikai és nyelvi kisebbségekre vonatkozó polgári kezdeményezést a tagállamok nemzeti hatáskörére való tekintettel utasította el az EB, Románia pedig támogatja azt a „korrekt elvi álláspontot”, hogy az EU nem illetékes ebben a témában.
„Ebben a jogi procedúrában az EU – Románia által is helyeselt – álláspontja ütközik a perbe belépő Magyarország álláspontjával, amely az Európai Unió révén kívánja megvalósítani azon célkitűzését, hogy az uniós országokban élő magyar etnikai kisebbségek nemzetközi gyámjává váljék” – fogalmazott Titus Corlăţean.
Az RMDSZ-nek üzenve hozzátette: Románia következetes álláspontja állami ügy, nem pedig személyes presztízskérdés, így nem lehet alku vagy politikai kompromisszum tárgya. Kelemen Hunor a külügyminiszter álláspontjára úgy reagált: azáltal, hogy az ügybe belekeveri Magyarországot, Corlăţean nem a 21. századnak megfelelő gondolkodásmódról tesz tanúbizonyságot, vagy manipulációra törekszik.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

Kilépni, maradni?
Jobb lett volna be sem lépnie – mármint a kormányba – az RMDSZ-nek. Alig négy hónapot tartottak a mézeshetek, s jött a feketeleves. Egyik a másik után. A szövetség vezetőinél a biztosítékot azonban egy látszólag jelentéktelen ügy ütötte ki: Románia az Európai Bizottság oldalán belépett az RMDSZ által kezdeményezett, kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést elutasító döntés elleni perbe.
Látszólag valóban jelentéktelen az ügy, hisz ha a jogi normák kezdeményezői el is nyerik igazukat az Európai Bíróságon, össze kell gyűjteniük egymillió aláírást, és még az sem kötelezi majd az EB-t, hogy érvényesítse kérésüket, csupán fontolóra kell vennie, és köteles válaszolni. Nagyon távoli, nagyon ködös cél tehát az, amiért felhorgadtak a szövetség vezetői, úgy tűnik, a hónapok óta gyűlő sérelmek halmozódtak, most vált egyértelművé, sokat nem adnak a szociáldemokraták sem véleményükre, sem jelenlétükre. Megalázónak nevezte Kelemen Hunor szövetségi elnök azt, hogy a külügyminisztérium megkérdezésük nélkül tette meg e lépést, úgy értékelte, másod-, harmad-, negyedrangú partnereknek tekintik őket a koalícióban, pénteken és szombaton erőteljesebben, hétfőn már árnyaltabban fogalmazott esetleges távozásukról a kormányból. Victor Ponta válaszára vár, arra, hogy meghátrálásra kényszerítse külügyminiszterét. Titus Corlăţean azonban jó barátja a miniszterelnöknek, nem valószínű, hogy tudta és beleegyezése nélkül lépett, nyilatkozott. Sok fontos ügyben nem emelte fel szavát az RMDSZ, amióta kormányra lépett, lám, most megtette. Nem nagyon volt választása, mert a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezést elmúlt kampányai központi témájává emelte, erre alapozva nyilatkozták oly sokszor jelöltjei, vezetői, hogy megváltoztatható lesz az európai viszonyulás, ezt nevezték meg járható útként, mely elvezethet oda, hogy az EU-tagállamok elfogadják és az unió alapszerződésébe is beemeljék a kisebbségek védelmének ügyét, s mely rendezheti a területi autonómiához való jelenlegi, sok ellentmondástól terhes viszonyulást is. Ha most ezt is feladják, a jövőben nem nagyon marad, mivel kiállniuk még retorikai szinten sem.
Kelemen Hunor szerdán egyeztet Victor Ponta kormányfővel. Az SZDP-nek már nincs feltétlenül szüksége az RMDSZ-re, parlamenti többsége bőven megvan Dan Diaconescu pártjával és a Tăriceanuhoz átállt liberálisokkal. Ha mégis enged, csak azért teszi, mert maga mellett tudva a szövetséget, jobban kordában tarthatja a magyarságot, elejét veszi radikalizálódásának. Mindig jó hivatkozási alap külföld előtt: nincs, amiért elégedetlenkedniük a magyaroknak, hisz lám, a kormány, a hatalom részesei. Eszközzé vált az RMDSZ, úgy tűnik, elsősorban a román hatalom érdekeit szolgálja. Az önérzeteskedésen, sértettségen túl ezért is érdemes volna fontolóra venniük a kormányból való távozást.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Őszinte nem
Negyed évszázadnyi bukaresti lavírozás bőven elég idő ahhoz, hogy kimondhassuk: az ütközőpontok kerülgetése, a problémák szőnyeg alá söprése – bármilyen ügyesen is csináljuk – semmit nem enyhít a mélyen gyökerező ellentéteken.
Oly sok év szomorú tapasztalataiból kiindulva újfent kijelenthetjük: a mindenkori román kormány nem a választási győzelmek eufóriájában, nem a hataloméhség szülte megállapodások vállveregetős aláírásakor fordítja felénk igazi arcát, hanem azokban a konfliktushelyzetekben, amelyek kirobbanásához elég egy őszinte vélemény, egy mondat vagy csupán egy szó: nem.
És ha ez a rideg valóság, meddig lehet színházasdit játszani? Ki kell mondani: a konfliktuskerülgető érdekképviselet csak látszatpolitizálás, eddig is hamis képet közvetített felénk, a további hitegetés, áltatás pedig csak tovább ront a helyzeten.
Ma ott tartunk, hogy a Minority SafePack európai kisebbségügyi polgári kezdeményezés, illetve a magyar konzuli irodák elutasítása kapcsán kirobbant szópárbajban a román külügy államtitkára már a magyarság hiteles képviseletét is elvitatja az RMDSZ-től, mondván: a kormányon lévő szövetségnek ezekbe az ügyekbe nincs beleszólása, a romániai magyarok érdekeit amúgy is az az állam képviseli, amelynek polgárai, vagyis Románia.
A külügyminiszter, majd a kormányfő is bőszen hangoztatta, hogy diplomáciai kérdéseket nem kell megbeszélniük a szövetséggel, ugyanis az államérdek mindent felülír. Az RMDSZ tiltakozó nyilatkozataira reagálva viszont – azt a bizonyos őszinte nemet kimondó – Corlăţean éppen azt nehezményezte, hogy a koalícióból való kilépés meglebegtetése előtt képviselőink nem egyeztettek velük.
Az RMDSZ márciusban a „stabilitás megőrzése” érdekében lépett kormányra, négy – megpróbáltatásokkal teli és pofonoktól hangos – hónap elteltével pedig olyan bizarr helyzetben találja magát, hogy a polgári kezdeményezés iktatását elutasító Európai Bizottság elleni perben egyszerre felperes és alperes.
Kibékíthetetlen ellentét, tökéletes antagonizmus – ilyen abszurd, groteszk helyzeteket teremt negyed évszázadnyi konfliktuskerülgető politizálás. Színjátéknak gyönyörűen drámai.
Páva Adorján, Krónika (Kolozsvár)

Kilépés, bennmaradás: kit-mit képvisel az RMDSZ?
Napok óta megy a spekuláció a közbeszédben, de méginkább a médiában (mert a közbeszéd az nem feltétlenül a politikáról szól, sőt egyre kevésbé arról), hogy szakad-e a román kormánykoalíció. De ha pontosabban akarunk fogalmazni, akkor inkább az a kérdés, hogy kilép-e a Ponta-kormányból az RMDSZ.
Ugyanis a bukaresti kabinetet jelenleg nem csupán a Szociáldemokrata Párt és a magyarok szövetsége alkotja, hanem néhány kisebb román formáció is az SZDP szatelitjévé szegődött, kellő számú képviselővel és szenátorral ahhoz, hogy a baloldali kormánynak meglegyen az elégséges parlamenti támogatottsága Kelemen Hunorék nélkül is.
Mint ismeretes, a szakítás akkor merült fel, amikor jó egy hónap késéssel az RMDSZ rájött – mert akadtak, akik felhívták a lapító szövetség figyelmét rá –, hogy Románia a magyar érdekekkel szemben, az ezek képviseletével tüntető párt megkérdezése és tudta nélkül avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság jogvitájába. Úgy, hogy közben az RMDSZ („ a romániai magyarok érdekképviselete”) annak a rezsimnek a szekerét tolja, amelynek külügyminisztere világossá tette: román állami érdek, hogy a kisebbségi kérdés ne kerüljön uniós hatáskörbe. Sőt mi több, konszenzus látszik kialakulni a román politikai elitben abban, hogy Romániának az Európai Bizottság oldalára kell állnia a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés ügyében, vagyis a kisebbségi kezdeményezéssel szemben. Azaz a kisebbségek európai ernyőszervezetével, a FUEN-nel, a határon túli magyarok mellett kiálló Magyarországgal, sőt a saját kormányát támogató és részben alkotó RMDSZ-szel szemben! A bukaresti hatalom főfői kijelentették: nem fogják a koalíciós partner RMDSZ kedvéért megszüntetni Románia ellenállását.
A kényes helyzetbe került RMDSZ (amelyre eddig is folyton rásütötték a politikai prostitúciót vádját, most pedig egyszerre vált felperessé és alperessé ugyanabban a vitában) elsőre a koalícióból való kilépését helyezte kilátásba, de aztán puhulni kezdett a nagy keménység: előbb Kelemen pártelnök ült le tegnap (kétszer is!) egyezkedni Victor Pontával, majd az RMDSZ bejelentette, hogy a kilépésről úgyis pénteken fog dönteni Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT), meghallgatva a megyei elnököket és egyéb fontos megmondóembereket. Az RMDSZ „belső demokráciáját” ismerők azonban mérget vesznek rá, hogy holnap már egy Bukarestben szűk körben meghozott döntéssel érkezik Kelemen a kincses városba. Ez ugyanis már hosszú évek óta így megy: Verestóyék a román fővárosban megegyeznek valamiben, aztán azt pár nap múlva elfogadtatják a „döntéshozó fórumokkal”, az SZKT-val vagy a SZÁT-tal, végül pedig megmagyarázzák a népnek, hogy az miért jó. Bár mostanság már csak azt, hogy miért kevésbé rossz. Eme kis időhúzásos, hatáskörös, megfontolásos mutatványra már csak azért is szükség van, hogy a párt propagandistái, bértollnokai elvégezhessék a dolgukat: egyre-másra jelennek meg olyan „vélemények” az RMDSZ sajtójában (amely mindmáig a romániai magyar nyelvű média zömét teszi ki), hogy nem kell ezt a kilépést elsietni. Mert...
Minden érv előkerült és elő fog kerülni. Mögöttük pedig felsejlik az igazi ok, de ez nem hangzik el. Tudniillik, hogy a tulipános pártapparátus és a klientúra, a rokonság, a pereputty, a haveri kör, az önkormányzati nómenklatúra stb. semmitől sem akar elesni. Semmilyen morzsától, ami a hatalom asztaláról lehull. Bukarestben vagy bárhol másutt. Emberileg talán érthető is ez, mert hát mindenki úgy próbál boldogulni, ahogy tud. Ám ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a csoportérdekek nem esnek egybe a nemzeti érdekekkel.
[Dénes László] itthon.ma

Băsescu: önvédelmi reflex a román külügy lépése
Továbbra is bizonytalanság övezi, hogy az RMDSZ kormányból való kilépéséhez vezet az, hogy a külügyminisztérium Románia nevében az Európai Bizottság mellett lépett be abba a perbe, amelyet a szövetség és az Európai kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) indított az uniós testület ellen kisebbségjogi ügyekben.
Megszólalt az ügyben Traian Băsescu államfő is, aki szerint az RMDSZ nem lép ki a kormányból, a külügy pedig helyesen járt el. Az államfő szerint az RMDSZ-nek tudnia kell, hogy a román állam reflexszerűen reagál, amikor támadják a politikáját.
Úgy vélte, Románia korrekt, példaértékű kisebbségi politikát folytat, és megjegyezte: Kelemen Hunor, aki arra panaszkodott, a külügy nem tájékoztatta előzetesen szándékáról, szintén nem tájékoztatta a román államot, amikor az RMDSZ beállt a polgári kezdeményezés mögé. Úgy vélte egyébként, hogy az RMDSZ kormányon marad. „Ismerem a hagyományaikat és a gondolkodásmódjukat” – jegyezte meg, hozzátéve: a szociáldemokratáknak a szövetség nélkül is megvan a többségük.
Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora csütörtökön úgy vélte: az RMDSZ-nek kormányon kell maradnia, ezért további párbeszédet és alkut lát szükségesnek. Halász Ferenc, a szövetség Temes megyei szervezetének elnöke szerint ugyanakkor az RMDSZ „bizonyos mértékig” kiléphetne a kormányból, például lemondhatna a politikai funkciókról, így a miniszterelnök-helyettesi és a helyi, kormánynak alárendelte intézmények vezetői tisztségéről, hogy így jelezze: elégedetlen a helyzettel.
Eközben Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke arra biztatta az RMDSZ-t: ne engedjen a szociáldemokratáknak csak azért, hogy hatalmon maradhasson.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű szélsőséges szervezet eközben üdvözölte a román állam álláspontjaként tálalt külügyi lépést. A soviniszta, magyarellenes megnyilvánulásairól hírhedt szervezet a kommüniké szerint „megelégedéssel nyugtázza a külügyminisztérium szükséges, határozott, korrekt és elvszerű” lépését.
A szervezet szerint a per tárgyát képező, a kisebbségi jogok uniós szintű rögzítését célzó Minority SafePack nevű polgári kezdeményezés megnyitná az utat az „etnikai fantazmagóriákon alapuló, szecesszionista destabilizáció” előtt, az európai illetékesek pedig megértették azt a veszélyt, amelyet magában hordoz.
Az RMDSZ ultimátumát, miszerint kilép a kormányból, ha a külügy nem módosítja álláspontját, olcsó zsarolásnak tekinti, és úgy véli, nem a külügy lépése, hanem az RMDSZ gerjeszti a feszültséget.
A szélsőséges szervezet ezért felszólítja a kormányt, hogy tegye félre a politikai számítást, mivel most jött el a legjobb alkalom arra, hogy „kidobják a kormányból az RMDSZ-t összes, a román adófizetők pénzéből jól fizetett emberével együtt”, mivel a civil fórum szerint a magyarok, akiket „a hamis történelem kísértetei szálltak meg”, továbbra is parazitaként akadályozzák majd a jó kormányzás lehetőségét.
A soviniszta szervezet egyúttal üdvözölte azt is, hogy a román külügy minden érdemi magyarázat nélkül elutasította a Nagyváradra és Marosvásárhelyre tervezett magyar konzuli irodák megnyitását.
Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ és a FUEN annak nyomán perelte be az Európai Bizottságot az Európai unió bíróságán, hogy az illetékesség hiányára hivatkozva – azzal próbálva érvelni, hogy a kisebbségi ügyek rendezése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik – elutasította a polgári kezdeményezés érdemi vizsgálatát.
A román külügyminisztérium ennek nyomán az Európai Bizottság oldalán belépett a perbe, a hivatalos magyarázat szerint azért, mert a román állam érdeke az, hogy a kisebbségi ügyek továbbra is az állami szuverenitás keretén belül maradjanak. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a román kormány miniszterelnök-helyettese ugyanakkor szombaton leszögezte: nem tartja elképzelhetőnek a kormányzati szereplés folytatását, ha a külügy nem lép vissza, hiszen az RMDSZ abba a helyzetbe került, hogy a kormány tagjaként alperesként szerepel abban a perben, amelyet ő maga indított.
Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor azt mondta: az állam politikáját érintő kérdésekben nem hajlandó alkut kötni a magyar szervezettel.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) pénteken vitatja meg, hogy a szövetségnek a kialakult helyzet miatt ki kell lépnie a koalícióból, vagy sem. Ponta és Kelemen várhatóan hétfőn ül újra tárgyalóasztalhoz.
Biró Rozália kormányon maradna
Kormányon kell maradni a kisebbségvédelemhez, a pálya széléről nem lehet alakítani a játékot – vallja Biró Rozália. Az RMDSZ Bihar megyei szenátora csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy nem pusztán a kormány és a kisebbségek között van szükség konszenzusra, hanem a kormány nyilatkozatai és tettei között is.
Rámutatott arra, hogy miközben Titus Corlăţean külügyminiszter „példaértékűnek” tartja a romániai nemzeti kisebbségek helyzetét, addig az elmúlt fél évben legalább négy nemzetközi szervezet fogalmazta meg az ezzel kapcsolatos hiányosságok és szorgalmazott előrelépést a diszkrimináció és az etnikai feszültségek visszaszorítására.
„Nem mondhatjuk tehát, hogy nincs értelme ezzel foglalkozni. Ha a tízes skálán osztályoznom kellene a kisebbségi helyzetet, akkor a törvényekre 8,5-öt adnák, a gyakorlatba ültetésre viszont 5,5-öt” – magyarázta. A Minority SafePack paragrafusait újfent bemutatva hangsúlyozta, hogy az a már meglévő törvényekre alapoz és semmi veszélyt nem jelent a tagállamok szuverenitására. „Csupán a kisebbségek szerepét erősítené meg az unióban” – szögezte le.
A SZÁT pénteki ülése kapcsán Biró a Krónikának úgy fogalmazott: „Én arra számítok, hogy bölcsen fogunk dönteni. Az én értelmezettemben pedig a bölcs döntés egyet jelent a kormányon maradással.”
Balogh Levente, Vásárhelyi-Nyemec Réka, Krónika (Kolozsvár)

Megjósoltuk: csak Kelemen Hunor távozik a kormányból
Bevált a Krónika által már szerdán meglebegtetett forgatókönyv, ennek megfelelően csak „fél lábbal”, elnöke révén távozik a bukaresti kormányból az RMDSZ a román szociáldemokratákkal támadt nézeteltérése miatt.
Kelemen Hunor elnök pénteken Kolozsváron bejelentette: ő maga az elkövetkező napokban lemond a Ponta-kabinetben betöltött kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, a szövetség viszont testületileg hatalmon marad.
A politikus a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) négyórás, vitákkal tarkított ülése után közölte, sikerült kompromisszumos megállapodásra jutnia Victor Ponta kormányfővel a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés ügyében.
Az RMDSZ azért helyezte kilátásba távozását a bukaresti kormányból, mert Románia a magyar érdekképviselettel szemben avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság (EB) jogvitájába.
Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority SafePack a kisebbségek védelmében szorgalmaz uniós szintű jogalkotást, de az EB elhárította illetékességét. Az elutasítás ellen a kezdeményezők pert indítottak az Európai Unió luxemburgi bíróságán, amelybe Románia és Szlovákia az EB, Magyarország pedig a kisebbségek oldalán lépett be.
Miközben Kelemen korábban kijelentette, számára vállalhatatlan, hogy felperes és alperes is legyen egy időben a perben, Victor Ponta leszögezte: a luxemburgi kereset a román állampolitika része, és a e téren nincs helye alkudozásnak.
Az RMDSZ elnöke pénteken elmondta, a szövetség elfogadta a szociáldemokrata miniszterelnök által javasolt kompromisszumot, miszerint Romániának az európai polgári kezdeményezés ügyében képviselt álláspontját szeptemberben a bukaresti törvényhozás vitassa meg. A Ponta-kabinet a parlamenti vita idején nem tesz le újabb dokumentumokat az EU bíróságán zajló perbe.
„Ez a megoldás lehetőséget teremt a párbeszéd folytatására. Románia a parlament emberi jogi és külügyi bizottságai, a kisebbségek, illetve független és külföldi szakértők bevonásával fogja kialakítani végső álláspontját. Addig a kormány nem lép vissza a perből, de nem küld újabb álláspontot a luxemburgi bíróságnak, még kérésre sem” – jelentette ki a SZÁT ülését követően Kelemen.
Szerinte a vita hozzájárulhat a többség és kisebbség közötti párbeszéd kialakulásához, amely konstruktív megoldásokat eredményezhet, továbbá a javasolt európai szabályozás jó eszköz lehetne az EU-ba törekvő Szerbiában és Ukrajnában élő román közösségek jogainak érvényesítéséhez is.
Kelemen bejelentette azt is, az eddig általa márciustól, az alakulat hatalomra lépésétől betöltött kormányfő-helyettesi és kulturális miniszteri poszt továbbra is az RMDSZ-t illeti meg, amelynek várományosát a jövő héten nevezik meg.
A szövetség vezető testülete egyébként pénteken eldöntötte, hogy az RMDSZ önálló jelöltet indít a novemberi államfőválasztáson. A versenybe minden valószínűség szerint Kelemen fog beszállni, aki a legutóbbi, 2009-es megmérettetésen már indult a posztért, amikor az első fordulóban a szavazatok 3,83 százalékának begyűjtésével az ötödik helyen végzett.
Székelyhon.ro

Tudathasadásban
Egészen váratlan irányból, ezúttal a román külügyminisztérium felől érte pofon – nem is egy, hanem kettő – az RMDSZ-t. Az eset újabb érv amellett, hogy a mindenkori román hatalom magyarellenes megnyilvánulásai menetrendszerűen követik egymást, s ezen semennyit sem változtat az, hogy éppen kormányon van-e, vagy sem a „szövetség”.
Ezúttal a Minority SafePack című javaslatcsomag miatt kerültek szembe egymással a román kormánykoalíció tagjai. Miről is van szó? Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott dokumentum nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikára, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétére, a diszkriminációellenességre, a médiaszabályozásra és a támogatáspolitikára vonatkozóan javasolt intézkedéseket az EU-nak. Amit az Európai Bizottság – jogalkotási illetéktelenségre hivatkozva elutasított, emiatt az egész Európára kiterjedő aláírásgyűjtés sem indulhatott el, amellyel a kezdeményezők igazolhatták volna javaslataik társadalmi megalapozottságát. A FUEN az EB elutasító döntése ellen az unió luxemburgi bíróságához fordult. A perbe Magyarország a kezdeményezők, míg Szlovákia és Románia az EB oldalán szállt be.
„Nem tudok tudathasadásos állapotban dolgozni” – kommentálta az esetet Kelemen Hunor, aki meglebegtette annak lehetőségét is, hogy az RMDSZ kilép a kormányból, ha Románia nem lép vissza a perből, amelyhez az EB oldalán csatlakozott. Az EU luxemburgi bíróságán zajlik egy másik hasonló témájú per is, amelyet a Székely Nemzeti Tanács indított az EB ellen a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésük elutasítása miatt. Abba a perbe Szlovákia, Görögország és Románia lépett be az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményező oldalán.
A másik ügy, ami felborzolta a kedélyeket, az a román külügyminisztérium azon döntése, hogy az arányosság elvére hivatkozva nem engedélyezi a Marosvásárhelyre és Nagyváradra tervezett magyar konzuli irodák megnyitását. „A romániai magyarok érdekeit az az állam képviseli, amelynek polgárai, vagyis Románia” – jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon az RMDSZ-es méltatlankodásokra reagáló román külügyi államtitkár.
Nem tudom, mikor változott meg Kelemen Hunor álláspontja, mikortól érzi úgy, hogy nem képes tudathasadásos állapotban dolgozni. Azt viszont határozottan állítom, hogy az RMDSZ igenis hozzászokott ehhez az állapothoz. Azt kell mondanom: a „szövetség” maga a tudathasadás! Merthogy az erdélyi magyarság „érdekvédelmi és közképviseleti” szervezete kormánykoalíciós tagként elsősorban a román kormány akaratát érvényesíti az erdélyi magyarokkal szemben, mintsem az erdélyi magyarság érdekeit a román hatalommal szemben. Ezzel a tudathasadással magyarázható, hogy nincs autonómiánk, magyar tannyelvű önálló állami magyar tudományegyetemünk – egy ideje már nem is követelik –, önálló magyar tagozatunk a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, stb. stb…
A hírek szerint Kelemen, miután a héten találkozott a miniszterelnökkel, péntekre összehívta a Szövetségi Állandó Tanácsot, amely megvitatja és döntést hoz az ügyben. Véleményem szerint az egyetlen karakteres, előremutató válaszlépés az lenne, ha kilépnének a kormányból.
Szentgyörgyi László,
Székelyhon.ro

Kormányszerep vezéráldozattal
Nem lép ki az RMDSZ a román kormányból, elnöke, Kelemen Hunor viszont lemond a kabinetben betöltött miniszterelnök-helyettesi és művelődési miniszteri tisztségről, miután Victor Ponta kormányfő kompromisszumos javaslattal állt elő.
Ez a döntés született a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteki, maratoni hosszúságú ülésén, amely az eredetileg meghirdetettnél közel két órával hosszabb ideig tartott.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor az RMDSZ kormányból való kilépését helyezte kilátásba, miután a külügyminisztérium Románia nevében az Európai Bizottság (EB) mellett lépett be abba a perbe, amelyet a szövetség és az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) indított az uniós testület ellen kisebbségjogi ügyekben. Az EB ugyanis illetékesség hiányára hivatkozva nem foglalkozott érdemben azzal a polgári kezdeményezéssel, amelyet a kisebbségek annak érdekében nyújtottak be, hogy uniós szinten szabályozzák a kisebbségi jogokat.
Kelemen Hunor bízik Ponta kézfogásában
Kelemen Hunor elmondta: a SZÁT hosszas vitát követően elfogadta a Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke által javasolt kompromisszumos megoldást, amely értelmében Románia nem lép ki a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perből, de nem nyújt be újabb dokumentumokat, legalábbis mindaddig, amíg a parlament meg nem vitatja a kérdést.
Kelemen Hunor Martoson: a kormányzás nem a szeretetről szól
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem elvi azonosulást jelent koalíciós partnereikkel, és „soha nem a szeretetről szól", viszont erősíti a helyi magyar közösség érdekérvényesítő lehetőségét – mondta Kelemen Hunor, a szövetség elnöke a felvidéki martosi szabadegyetemen szombaton. „Ha azt várnánk meg, hogy olyan román politikusok mellé állhassunk akiket szeretünk, valószínűleg a következő néhány generációban erre nem kerülne sor” – szögezte le. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az elmúlt egy évben sikerült elfogadtatniuk – az autonómiatörekvések miatt fontosnak tartott – a regionális decentralizációról szóló alkotmánymódosítást, ám azt az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette. A politikus szerint így a továbbiakban nem érdemes foglalkozni alkotmánymódosítással, ehelyett új alaptörvényt kell elfogadtatni.
A Krónika kérdésére, hogy mi arra a garancia, hogy Victor Ponta tartja a szavát, és a román kormány valóban nem ártja bele magát a per folyamatába, Kelemen Hunor röviden úgy válaszolt: „Kezet fogtunk”. „Az, hogy egymás szavában bízunk vagy nem bízunk, egy nagyon fontos kérdés, ebben a pillanatban más garancia nem létezik” – fűzte hozzá a szövetségi elnök.
Kérdésünkre, nem gondolja-e, hogy az RMDSZ kormányon maradásával legitimálják azt a román álláspontot, miszerint a magyaroknak nem lehet beleszólásuk az állami ügyekbe, Kelemen Hunor határozott nemmel válaszolt.
Mint kifejtette, épp arról szól a megállapodásuk, hogy egy ilyen fontos kérdésben az államnak, a kormánynak az álláspontját nem határozhatja meg egyetlen minisztérium vagy néhány hivatalnok, hanem annak kialakításába be kell vonni a kisebbségeket és más intézményeket is.
Hangsúlyozta: az nem lehet, hogy egy ilyen kérdésben anélkül alakítsanak ki hivatalos álláspontot, hogy megkérdeznének olyan intézményeket, mint a parlament, a parlamenti szakbizottságok vagy a kisebbségek képviselőit.
A sajtótájékoztatón Kelemen nem győzte hangsúlyozni: a magyarság nem ellensége, hanem értéket teremtő közössége Romániának. Mint hangoztatta, a Minority SafePack nemcsak a romániai magyarság, hanem valamennyi európai kisebbség jogait garantálná, sőt tekintettel arra, hogy Szerbia és Ukrajna az Európai Unióba törekszik, az ott élő román közösségek jogainak érvényesítéséhez is hasznos eszköz lehetne a javasolt uniós szabályozás.
Kelemen Hunor ugyanakkor elmondta: a SZÁT- ülésen is megoszlottak a vélemények arról, hogy kormányon maradjon vagy sem az RMDSZ, azonban abban egyetértettek, hogy ez a helyzet nem maradhat következmények nélkül. Ezért döntöttek végül úgy, hogy maradnak a koalícióban, azonban Kelemen Hunor a következő napokban lemond a kormányban betöltött tisztségeiről. A leköszönő miniszterelnök-helyettes ugyanakkor bejelentette: jövő csütörtökön is ülésezik a SZÁT, akkor arról döntenek, hogy ki legyen az RMDSZ államfőjelöltje az őszi elnökválasztáson.
Balogh Levente, Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár)