Románia, a gyengélkedő jogállam
Románia és Bulgária öt évvel ezelőtti EU-felvételét sokan elhamarkodottnak nevezték, arra hivatkozva, hogy a két balkáni ország sem politikai, sem gazdasági téren nem volt érett az uniós tagságra. Az azóta összegyűlt tapasztalatok csakugyan kijózanítóak: a csatlakozás előtti reformlendület alábbhagyott, mihelyst a két ország „birtokon belül” volt.
A részleges haladáshoz sokszor erőteljes külső nyomásra volt szükség, és azt is viszonylagossá tette a más területeken roszszabbodó helyzet – írta a Neue Zürcher Zeitungban közölt elemzésében Daniel Ursprung, a Zürichi Egyetem Kelet-Európával foglalkozó munkatársa. Terjedelmes írásában rámutat: a közelmúltban kirobbant román belpolitikai válság megmutatta, milyen gyengék a jogállamiság és a demokrácia elvei, amelyeket sok esetben pusztán a hatalom eszközének tekintenek.
Amikor a bukaresti alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította a Traian Băsescu elnök leváltásáról kiírt népszavazást, Victor Ponta kormányfő „törvénytelennek és igazságtalannak” nevezte a döntést. Crin Antonescu ideiglenes államfő pedig azzal szidalmazta az alkotmánybírákat, hogy ők Băsescu „politikai tisztjei”. A hatalmi ágak szétválasztásának tiszteletéről alig esett szó.
A demokratikus játékszabályoknak a tiszta hatalmi politika érdekében történő hasonló lebecsülése tapasztalható 2010 óta Magyarországon is az elemző szerint. A baloldali kormány rossz gazdálkodása miatti felháborodás, valamint egy kedvező választási törvény kétharmados többséghez juttatta Orbán Viktor nemzeti-jobboldali Fidesz pártját. Választási győzelmét a Fidesz „fülkeforradalomként” értelmezte, és hozzálátott ideológiai elképzelések szerint átalakítani az államot.
A demokratikus és jogállami értékek hiányzó tiszteletének alapját mind Magyarországon, mind Romániában az a politikai kultúra képezi, amelynek eszménye nem a közmegegyezés, hanem a saját érdekek kíméletlen érvényesítése, s amely a másik oldal felé kinyújtott kezet gyöngeségként értelmezi – fogalmazott Daniel Ursprung.
Történelmi okok
Ennek a magatartásnak szerinte különböző történelmi okai vannak. A szocializmus táptalaja volt a paternalista magatartásnak az állammal szemben, amelytől a lakosság gazdasági stabilitást várhatott, politikai jogokat viszont nem. A volt szocialista államok egyike sem tekinthetett vissza demokratikus hagyományokra. A kommunista pártok uralma előtt tekintélyelvű vagy áldemokratikus rezsimek voltak hatalmon. Az 1989 utáni reformok túlságosan a gazdaságra összpontosultak, míg a demokratikus elvek előmozdítására túl kevés figyelmet fordítottak. Romániával ellentétben Magyarországon a politika porondját meghaladó, mély társadalmi szakadék húzódik jobboldal és baloldal között.
Az ideológiai megosztottság részben a 20. század politikai fordulatainak a következménye: a rövid életű 1919-es tanácskormány, az 1956-os népfelkelés szovjet csapatok által történt vérbe fojtása és a társadalom azt követő depolitizálása, de az 1920. évi trianoni békeszerződés is kiemelkedő szerepet játszik a kollektív emlékezet szempontjából – fogalmazott az elemző. Ursprung szerint nemzeti-jobboldali szemszögből nézve a magyar nemzetet külső és belső ellenségek fenyegetik, ami antikommunista és antiliberális védekező magatartást eredményez. Romániában viszont a politikai táborok kuszák és instabilak, ami nemigen tesz lehetővé egyértelmű ideológiai besorolást. A törésvonalak főleg pillanatnyi érdekekből és a politikai vezetők narcisztikus jelleméből adódnak.
Aggasztó román és bolgár helyzet
A jogállami-demokratikus fejlődés szempontjából Bulgária is aggodalomra ad okot. A Mediana intézet friss fölmérése szerint a lakosság bő harmada elutasítja a demokráciát, miközben széles körben helyeslésre találnak a tekintélyelvű tendenciák. A súlyos problémák láttán a tömegek kisebbik rossznak tekintik az erőskezű vezetőt. A kommunizmus bukása után viharos idők következtek Bulgáriában. Az állami struktúrákat részben tudatosan meggyengítették: a kommunistaellenes erők így akarták megtisztítani az államapparátust és a titkosszolgálatokat a régi rezsim funkcionáriusaitól. A biztonsági erők holdudvarából elbocsátott káderek összefogtak, és az általános káoszban bűnözői csoportokat hoztak létre. A szervezett bűnözés kedvelt műfajává vált „védelmi pénzek” zsarolása, amelytől a lakosság széles rétegei szenvedtek az 1990-es években. Románia ezt jobbára megúszta.
Az itteni kommunista funkcionáriusok átmentették hatalmi pozícióikat. A hírhedt titkosszolgálatot, a Szekuritátét három hónappal Ceauşescu bukása után új néven reaktiválták. A nomenklatúrával összefonódott erők arra használják politikai és gazdasági hatalmukat, hogy az állam segítségével megtömjék a zsebüket. A jelenlegi kormányszövetség (USL) stratégiájának az a célja, hogy módszeresen aláássa a jogállamot és a hatalmi ágak szétválasztásának rendszerét, így akarva megszerezni az ellenőrzést az eddig független intézmények fölött.
Jelentős szerep jut ebben a személyes bosszúnak is az elemző szerint. Băsescu ugyanis a maga megosztó stílusával számos politikust megsértett, kinevezési gyakorlata során pedig nemigen volt tekintettel az erős politikai befolyással rendelkező hálózatokra. Így a válságnak sajátos nemzeti okai is vannak, még ha annak alapját az alapvető politikai értékek csekély elfogadottsága képezi is. A romániai konfrontáció egy korrupt politikai osztály felhorgadásaként értelmezhető, amely berzenkedik az ellen, hogy bűntetteiért felelősségre vonják, vagy elveszítse kiváltságait.
A biztonsági erők vezetőinek busás javadalmazása eddig megóvta Romániát attól, hogy Bulgáriához hasonlóan a bűnözés ingoványába süllyedjen. Ugyanakkor befolyásos klikkek jöttek létre az államapparátuson belül. A rendszer reformja elleni harc eddig erőszakmentes volt, ám a politikai porondon annál hevesebben zajlik – írta a Neue Zürcher Zeitung.
Krónika (Kolozsvár)

Borbély: a Mikó-ügyben indított CSM-vizsgálat a magyar közösség ellen irányul
„Rendkívül súlyos” fejleménynek nevezte Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke azt, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) vizsgálatot indított a magyar közösség ellen a Mikó-ügyben.
Mint arról tájékoztattunk, a CSM néhány nappal korábban vizsgálatot indított annak ellenőrzésére, hogy nem sértik-e a román igazságszolgáltatás függetlenségét a Székely Mikó Kollégium ügyében tartott sepsiszentgyörgyi tüntetésen elhangzott kijelentések.
Borbély pénteken, Marosvásárhelyen kijelentette: a CSM-nek tisztáznia kell, hogy az egy héttel korábban lezajlott tüntetésen részt vevő több mint 25 ezer ember ellen, a magyar történelmi egyházak ellen, a felszólaló egyházi képviselők és politikusok ellen vizsgálódik.,
„Azt hiszem, a CSM a romániai magyar közösség ellen indított vizsgálatot, ez pedig rendkívül súlyos dolog” – mondta Borbély László.
Az RMDSZ alelnöke szerint az igazságszolgáltatásnak valóban függetlennek kell maradnia, ám a „felháborító döntések” ellen tiltakozni kell. Borbély ezért nem tartja megfelelőnek az Európai Bizottság korábbi kérését, amely szerint a romániai politikusoknak nem kellene kommentárokat fűzniük az igazságszolgáltatás döntéseihez.
Borbély elmondta: az ügyben a Nemzeti Kisebbségek Európai Szövetségéhez (FUEN) fordult, és kérte, hogy a szervezet az általa képviselt 94 kisebbségi közösség nevében adjon ki egy nyilatkozatot a Mikó-ügyben született „igazságtalan döntésről”.
Az RMDSZ politikai alelnöke mindezt a Nemzeti kisebbségek és kisebbségi közösségek az EU-ban címmel Marosvásárhelyen tartott tanácskozáson elmondta, a szemináriumot a Borbély László által vezetett Bernády György Alapítvány rendezte.
A rendezvényen az RMDSZ több politikusán és a romániai nemzeti kisebbségek képviselőin kívül részt vett Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója is.
(RMDSZ-es európai kezdeményezés a kisebbségi jogokért
Borbély László azt is elmondta, hogy az RMDSZ európai szintű polgári kezdeményezést indít a nemzeti kisebbségi jogok standardjainak kidolgozására, jelenleg pedig a FUEN-nel együtt dolgozik a kezdeményezés beindításán, amely a jövő év elejére várható.
Mint mondta: a kezdeményezés lényege az, hogy az EU szintjén egyértelmű standardokat kell kidolgozni a nemzeti kisebbségek jogait illetően, hogy a kisebbségi problémák rendezése többé ne a kormányok vagy parlamentek politikai akaratától függjön.
Az uniós szabályok szerint ha egy polgári kezdeményezés keretében sikerült legalább hát tagországban egymillió támogató aláírást szerezni egy ügy érdekében, akkor az unió vezetésének foglalkozni kell a kérdéssel.
Az EU-ban jelenleg mintegy 100 millió ember tagja valamilyen nemzeti kisebbségnek. Jan Diedrichsen FUEN-igazgató szerint ez azt jelenti, hogy az EU minden hetedik polgára kisebbségi. A nemzeti kisebbségek jogainak szabályozására azért van szükség, mivel e közösségek védelme hanyatlóban van az EU-ban, a kisebbségek helyzete pedig egyre rosszabb. Hangsúlyozta: az unióban kettős mércét alkalmaznak a kérdésben, ugyanis a nemrég csatlakozott országoktól megkövetelik bizonyos elvek tiszteletben tartását, míg a régi tagállamoktól nem. „A nemzeti kisebbségi jogoknak általánosan érvényeseknek kellene lenniük minden tagállamban” – szögezte le a FUEN vezetője.)
Krónika (Kolozsvár)

NÉPSZÁMLÁLÁS 2011

Nemzeti kisebbségek, nemzeti közösségek az EU-ban
A Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében tartották meg az immár hagyományosnak mondható szemináriumot a fenti címmel. Az alapítvány elnöke, Borbély László időszerűnek és aktuálisnak nevezte a rendezvényt, különösen most, a Mikó Kollégium vagy a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye kapcsán, amikor egyfelől azért ítéltek el ártatlan embereket, mert visszaszolgáltattak épületeket a magyar egyházaknak, másfelől pedig nem lehet beindítani egy magyar vonalat.
A rendezvényen, amelyen jelen voltak a német, a zsidó, a horvát, örmény, roma kisebbség képviselői, dr. Kelemen Attila, az RMDSZ megyei elnöke megnyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy hatalmas vákuum van az Európai Unió politikájában a kisebbségi kérdésekben. Bár több mint 100 millióan élnek kisebbségiként az EU-ban, az unió mégis egyre halogatja a kisebbségek kérdésének tárgyalását, nincs koherens stratégiája a kisebbségi problematikában. A politikusok maguk előtt görgetik a problémát, anélkül hogy megoldást találnának a problémákra. Véleménye szerint évről évre, tégláról téglára kell építeni a kisebbségi jogokat. Ezért is gratulált a szeminárium szervezőinek, és reményét fejezte ki, hogy lesz folytatás.
Lokodi Edit, a megyei tanács alelnöke fontosnak és aktuálisnak nevezte a konferenciát. Elmondta, hogy amikor a Régióbizottságban dolgozott, alkalma volt az Európai Unióban is felvetni a problémát. Véleménye szerint egységes szabályzóra lenne szükség bizonyos elvek alapján. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a nők részvétele a politikában, illetve a közéletben elenyésző, a 7%-kal Törökország szintjén állunk.
Jan Diedrichsen igazgató a FUEN képviseletében a megújult mozgósítás szükségességét vetette fel az európai kisebbségek esetében. A FUEN ernyőszervezet égisze alatt, amely 94 tagszervezetet foglal magába a frízektől a magyarokig és a tatárokig, szükség van a kisebbségek együttműködésére. Sok jó ötlet létezik, de sikerekről még nem igazán lehet beszélni, jelentette ki.
Borbély László szerint Romániában ’90 óta a kisebbségek helyzete mindig a politikai akarattól függött, holott a parlamentben a magyar közösség, illetve a többi 18 nemzeti kisebbség képviselője a mérleg nyelve volt. A kisebbségi jogok biztosítása viszont mindig a politikai akarattól, a kormányok érdekeitől függött. Emlékeztetett, hogy bár volt előrelépés a kisebbségi jogok terén, a kisebbségi törvény hét éve a parlamentben porosodik, a marosvásárhelyi orvosi egyetem helyzete rosszabb most, mint korábban volt, mivel az egyetem vezetősége nem volt képes a parttalan viták fölé emelkedni, holott minden lehetőség megvolna, hogy akár holnaptól beindulhasson az önálló magyar tagozat.
Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyekért felelős titkára az uniós polgári kezdeményezés lényegét ismertette, Markó Attila kisebbségügyi államtitkár a Mikó-ügyről, valamint az ügyben történt társadalmi összefogásról beszélt.
Frunda György szenátor azt emelte ki, hogy Európában ma már nem léteznek nemzetállamok. Portugália és Izland kivételével nincs egyetlen olyan európai ország, amelynek területén ne élnének kisebbségi közösségek. Ezért az elmúlt 20 évben az Európa Tanács többször is ajánlásokat fogadott el a kisebbségi kérdésekről, és megpróbálta a jogi keretek felé terelni a kisebbségi jogok kérdését. Pár éve tervezetet készített a nemzeti közösségek jogainak szabályozásáról, ezt a közgyűlés elfogadta, és elküldte a miniszteri bizottságnak. Ha a bizottság elfogadja, ez a javaslat kötelező jogi normává válna, és az Európai Bizottság alkalmazná.
– Most, amikor olyan súlyos kérdésekről tárgyalunk, mint az, hogy az orvosi egyetemen nem lehet beindítani egy magyar vonalat, bár a törvény megengedi, amikor arról tárgyalunk, hogy ártatlan magyar embereket börtönbe küldenek csak azért, mert visszaszolgáltattak épületeket a magyar egyházaknak, akkor nyilvánvaló, fel kell tennünk a kérdést: milyen jogállamban élünk. Mivel Románia EU- tagország, februárban az RMDSZ indítványozta, hogy a FUEN-nel együtt előkészíti azt a polgári kezdeményezést, amely értelmében, ha az EU legalább hét tagországából legalább 1 millió ember aláírja, akkor az uniónak kötelessége tárgyalni erről a problematikáról, hiszen több mint 100 millió uniós polgár valamilyen kisebbséget képvisel. Ezért remélik, hogy jövő évben véglegesítik és leteszik az unió asztalára, mert akár Romániában, akár máshol történnek hasonló dolgok, akkor az EU semleges választ ad, próbál a probléma elől kitérni. – Ha csak egy fél mondatban is bekerül a Lisszaboni szerződésbe, hogy a kisebbségi jogokat biztosítani kell uniós szinten, az is sokat jelent. Ezért indítja el az RMDSZ és a FUEN ezt a folyamatot, nyilatkozta Borbély László, hozzátéve, hogy a FUEN szolidaritási nyilatkozatot ad ki a Mikó Kollégium és Markó Attila ügyében, mert ők is egyetértenek azzal, hogy az igazságszolgáltatás független, de az igazságszolgáltatás nem hozhat igazságtalan döntést, mert egy közösség létéről van szó, és azt is jelentheti, hogy holnap-holnapután a Bolyai líceumot is visszakérhetik. Ez nemcsak magyar ügy, ez a jogállam ügye.
A szeminárium végén a meghívottak Mikházára utaztak.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

A nemzeti kisebbségek helyzetéről ne mások, hanem az illető közösség döntsön!
Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány Kuratóriumának elnöke nyitotta meg szeptember 7-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban a Nemzeti kisebbségek, nemzeti közösségek az EU-ban címmel megszervezett szemináriumot.
A szeminárium egyik fő témája az az európai szintű polgári kezdeményezés volt, amelynek célja a kisebbségi kérdések európai szintű megoldásának a parlament és a kormányok politikai akaratától függetlenné tétele, olyan standardok kidolgozása által, amelyek az Európai Unió országaira egyaránt érvényesek. Borbély László elmondta, a kezdeményezés az RMDSZ februárban megtartott Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén fogalmazódott meg és alapját azok az Európai Uniós szabályok képezik, amelyek kimondják, hogy ha egy polgári kezdeményezést hét tagország, összesen 1 millió aláírással támogat, akkor az Európai Uniónak foglalkoznia kell az üggyel. “Sikerült megnyernünk az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniójának (FUEN) támogatását, így együtt dolgozunk a kezdeményezés beindításán, amely jövő év elején lesz esedékes.”- mondta a politikus.
Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója elmondta, azért van szükség a nemzeti kisebbségek jogainak a szabályozására, mert amíg a most csatlakozó országoktól bizonyos elvek tiszteletben tartását követelik meg, addíg más tagországokban ezek betartását nem ellenőrzik, így egyes közösségek helyzete egyre rosszabb lesz és a kisebbségek védelme nem biztosított az Európai Unióban.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke „rendkívül súlyos” fejleménynek tartja, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács egy nemzeti közösség ellen indított vizsgálatot a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása és a visszaszolgáltató bizottság tagjainak elítélése ellen megszervezett Igazság Napja tüntetésen elhangzottak miatt: „A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ezelőtt két nappal vizsgálatot indított a Sepsiszentgyörgyön megtartott Igazság Napja tüntetésen elhangzottak miatt. El kell dönteniük, hogy ki ellen indították a vizsgálatot: az erdélyi magyar egyházak ellen, a beszédet mondó püspökök ellen, a felszólaló politikusok ellen vagy a több mint 25.000 magyar ember ellen, akik az üggyel való szolidaritásukat fejezték ki? Az én véleményem az, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács egy nemzeti közösség ellen indított vizsgálatot, amely egy rendkívül súlyos fejlemény. ”- mondta a politikus.
A politikai alelnök kijelentette, hogy tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás függetlenségét, de nem maradhat szótlan akkor, amikor igazságtalan ítéletek születnek és nem tartja helyénvalónak ebben az esetben az Európai Bizottság azon kérését miszerint a politikusok ne nyilvánítsanak véleményt a bírói határozatokról. “Ne mondja azt senki, hogy maradjunk szótlanok és ne mondjuk el a véleményünket akkor, amikor igazságtalan, megalapozatlan ítéletek születnek. Az Európai Bizottság 11 pontja közül, amelyek azokra a szabályokra vonatkoznak amelyet Romániának be kell tartania, az egyik azt mondja ki, hogy Romániában a politikusok ne nyilvánítsák ki véleményüket a bírói döntésekről. Véleményem szerint ez nem helyénvaló.” – mondta a politikus. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy amikor Környezetvédelmi Miniszter volt és berontottak az irodájába a Green Peace aktivistái majd a fűtőtestekhez láncolva magukat órákon át tüntettek a Verespataki bányanyitást engedélyező bírói döntés ellen, akkor a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács miért nem avatkozott bele?
A politikus az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniójának támogatását kérte ebben az ügyben: “Jan Diedrichsen, az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN) igazgatója támogatását kérem, hogy az általa és a szövetség által képviselt 94 kisebbség nevében támogassák ezt az ügyet és mondják ki velünk együtt azt, hogy a Mikó perben igazságtalan ítélet született.” Ugyanakkor kijelentette, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács nyugodtan vizsgálatot indíthat ellene és akár az egész romániai magyar közösség ellen, mert nem hiszi, hogy a feljelentőkön kívül valaki más véleménnyel lenne a 2 ártatlan embert börtönbüntetésre ítélő döntést illetően. „A jogállam azt jelenti, hogy felelősséggel tartoznak nem csak az közemberek, hanem az ügyészek és a bírák is. Felelőséggel tartoznak, ha téves döntéseket hoznak.”- mondta a politikus.
A Nemzeti kisebbségek, nemzeti közösségek az EU-ban című szemináriumon részt vettek Jan Diedrichsen, az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN) igazgatója, Frunda György RMDSZ szenátor, Dr. Kelemen Atilla, RMDSZ képviselő, a Maros Megyei RMDSZ szervezet elnöke, Lokodi Edit Emőke a Maros Megyei Tanács alelnöke, Markó Attila a Román kormány Etnikumközi Hivatalának államtitkára, Vincze Lóránd az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára valamint a romániai német, horvát, örmény, zsidó és roma kisebbségek képviselői.
rmdsz.ro

Semmiképp sem akarunk kicsik lenni
Kerekasztal. Sarat dobálnak a magyarságra, mondván, békétlen, pedig nem tesz egyebet, csak végre-valahára össze akarja fogni saját nemzetét
Beszélgetés a nemzetpolitikáról s az Orbán-kormány nemzetpolitikáját érő hazai és külföldi támadásokról, vádakról Répás Zsuzsannával, a KIM helyettes államtitkár asszonyával és Kántor Zoltánnal, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetőjével.
Sinkovics Ferenc: Gyakorta vádolják azzal az Orbán-kormányt, hogy túlságosan is erőszakosan, nyomulósan igyekszik gondoskodni a határainkon túli magyar közösségekről, beleavatkozik a szomszédos országok belügyeibe, s megsérti a nemzetközi, illetve az uniós normákat. Mi lehet igaz ebből?
Répás Zsuzsanna: A kisebbségi kérdés, mint minden más alapvető emberjogi kérdés, nem tartozik az egyes országok belügyeibe. A beavatkozás vádjának tehát semmilyen nemzetközi jogi alapja nincs. Sőt a nemzetközi normarendszer nagyon is fontosnak tekinti a kisebbségek és anyaországuk kapcsolattartását. Bizonyos vádak persze mindig újra előjönnek. Amikor 2001-ben megszületett a magyar státustörvény, némi turbulencia keletkezett körülötte nemzetközi szinten. Ám a Velencei Bizottság elemezte a jogszabályt, s megerősítette, hogy az anyaországoknak joguk van a hozzájuk tartozó határon túli kisebbségekkel foglalkozni, támogatást nyújtani nekik.
Kántor Zoltán: Éppen hogy a kapcsolattartás, a gondoskodás lett a norma. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2006-os, a nemzetről szóló jelentése megerősítette ugyanezt, és a 2008-as bozeni ajánlások ugyancsak ebből indultak ki. Mindez épp a magyar státustörvény nyomán történt. S. F.: Elképzelhető-e, hogy a trianoni szétdaraboltsága s a határain túl élő nagyszámú kisebbsége miatt Magyarország – ha nem is előnyösebb elbánásban, de – több nemzetközi megértésben és figyelemben részesüljön kisebbségi ügyekben?
R. Zs.: Ennek semmi esélye. Sőt talán épp fordítva van mindez. A nyugati féltekén ugyanis még mindig erősen tartja magát az a szemlélet, amely komoly veszélyforrást lát a kisebbségi kérdésekben, s destabilizáló tényezőnek tekinti azokat. Ezt a nyugati félelmet különösen a rendszerváltozás idején lehetett érzékelni.
K. Z.: Igen, és erre ráerősítettek a balkáni háborúk. Kelet-Európában más erőszakos etnikai konfliktus nem volt, mégis az említett félelem alapján közelít a Nyugat a kisebbségvédelem kérdéséhez. Nem a kisebbségek jogait és sorsát, hanem a térségi stabilitást helyezi előtérbe. A politikai filozófus Will Kymlicka is felhívta erre a figyelmet, aki Igazságosság és biztonság címmel közölt tanulmányt a kérdésről, s épp azt kérte számon az európai kisebbségvédelmen, hogy háttérbe szorítja az igazságosságot a stabilitással szemben.
S. F.: Miért van az, hogy ha bárhol is a magyar kisebbségek kerülnek szóba, valahogy mindig a kelleténél magasabb hőfokra hág a vita?
K. Z.: Egyrészt azért, mert Európában nekünk van a legnagyobb, határainkon túl élő nemzeti kisebbségünk. A másik, hogy ezek a kisebbségek szervezettek, tegyük hozzá: nem erőszakosak. Ez így eleve fenyegető a Nyugat számára. És itthon is nagy az ellentét a külhoni magyarokkal kapcsolatosan. A legtöbb ország például parlamenti konszenzussal hozta meg a maga státus-, illetve állampolgársági törvényét. Nálunk azonban ezen a téren is heves belpolitikai viták zajlottak, veszekedősnek, konfliktuskeresőnek látnak bennünket, ez is növeli a Nyugat gyanakvását. Így a legapróbb elemre is felfigyel. Annak ellenére is, hogy a legtöbb európai ország hasonló politikát folytat a határain túl élő kisebbségeivel kapcsolatosan, mint mi.
R. Zs.: Látni kell, hogy egy ország csak akkor lehet sikeres, ha külpolitikai, de belpolitikai téren is konszenzusra tudnak jutni a meghatározó politikai erői bizonyos alapvető kérdésekben. Magyarországon viszont sok minden más mellett nemzetpolitikai kérdésekben sem tudtuk ezt a konszenzust kialakítani. Még ha észlelni is némi elmozdulást ezen a téren a legutóbbi időkben.
K. Z.: Igen, például az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló 2010-es törvény ügyében lehetett konszenzust tapasztalni, vagy a Külhoni magyar óvodák éve című programban, valamint a külhoniak jogsegélyének kérdésében.
S. F.: Lehet, de azt már nem akarja elfogadni a balliberális oldal, hogy az Orbán-kormány választójogot ad a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyaroknak. Mert nemzeti beállítottságúnak ismeri őket, s biztos benne, hogy ha szavaznak, akkor nemzeti pártra voksolnak majd. R. Zs: Nem lehet különbséget tenni állampolgár és állampolgár között. A külhoni magyarok is szavazhatnak, mint ahogy az a magyar állampolgár is szavazhat, aki már ötödik éve él kint Londonban, mert ott dolgozik. Ez a lehetőség mindenben megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, Nyugat-Európában, de a mi térségünkben is. Szlovákia, amellyel egyébként a legtöbbet vitázunk állampolgársági kérdésekben, ugyanúgy megadta az állampolgárságot a határain kívül élő szlovákoknak. Sőt direkt felhívja őket, hogy vegyenek részt a szlovákiai választásokon. Amúgy pedig semmi sem akadályozza meg az MSZP-t abban, hogy nemzeti politikát folytasson, amely támogatja a határainkon túli magyar közösségeket, s akkor a hazai szocialisták is joggal számíthatnak szavazatokra.
K. Zs: Érthető, hogy a külhoni kisebbségben élő magyarok nemzeti beállítottságúak. Egy kisebbség per definitionem az. S arra a magyarországi pártra voksolnak majd, amelyik leginkább képviseli az ő érdekeiket, s amely eleve olyan általános politikát folytat, hogy elnyeri vele a határainkon túliak bizalmát. S. F.: No de hogyan is tudna nemzeti politikát folytatni az a párt, amelynek külügyminiszter asszonya, Göncz Kinga bejelentette szerbiai látogatásán, hogy semmi szükségük a vajdasági magyaroknak az autonómiára.
R. Zs.: Ezt a problémát az MSZP-nek kell megoldania.
S. F.: Ha már itt tartunk, a hazai balliberális ellenzék azt sulykolja a magyar közvéleménybe, hogy a határainkon túli magyarok autonómiatörekvései eleve irritálják a szomszédos államokat, s ennél már csak az veszélyesebb, hogy az Orbán-kormány támogatja ezeket a törekvéseket. Ezzel a balliberális oldal azt az érzetet igyekszik kelteni, mintha a Fidesz kalandor politikája háborúba akarná sodorni az országot, hisz végső soron mindez egyfajta Trianon-revízió lenne. És a balliberális oldal reméli, hogy ha Trianon s revízió, akkor erre ugrik a Nyugat is, amely a balos logika szerint nem is tehet mást, mint hogy elsöpri az Orbán-kormányt. Kétharmad ide vagy oda.
R. Zs.: Márpedig elismerten is az a tapasztalat Nyugaton, hogy ott alakult ki mind a két fél számára megnyugtató és biztonságot adó együttélés a többség és a kisebbség között, ahol autonómiát kapott az adott kisebbség. Példaként hadd hozzam elő Dél-Tirol problémáját. Igen kiélezett konfliktus keletkezett, de amint megkapták az autonómiát az ott élő németek, Dél-Tirol lett Olaszország legprosperálóbb régiója. Spanyolországban pedig Katalónia a legvirágzóbb tartomány. Hosszan lehetne sorolni a példákat. Szerbiában történetesen törvény biztosítja már a kulturális autonómiát a magyaroknak. Nincs ez még így azonban a régió többi országában. A szerbek nyilván azt a tapasztalatot vonták le a balkáni háborúkból, hogy előbb-utóbb rendezni kell a kisebbségek helyzetét. Arra hivatkozni tehát, hogy az autonómiakövetelés irritálja az adott államokat, a lehető legrosszabb megközelítés.
S. F.: A mindenkori román kormány mégiscsak burkolt terület-visszafoglalásnak tekinti a magyarok autonómiatörekvését. R. Zs.: Pedig épp az autonómiával vehetnék elejét annak, hogy területi kérdések kerüljenek szóba.
K. Z.: Talán tényleg irritálva érzik magukat egyes szomszédos államok. De ha az ottani magyar kisebbség elfogadná az elutasító válaszaikat, az saját önfeladásával lenne egyenlő.
S. F.: Rendben, de mit akarnak egyáltalán a magyar kisebbségek s általában is a magyarok, amikor Kovács László mint szocialista külügyminiszter mindannyiunkat felszólított, hogy merjünk kicsik lenni! Az a Kovács László, aki 2002. december 1-jén Medgyessy Péterrel együtt Adrian Nastase akkori román miniszterelnökkel koccintott Erdély elcsatolásának 84. évfordulójára itt Budapesten, a Kempinski Hotelben.
R. Zs.: Ha abban a szellemben próbálunk meg politizálni, amit Kovács László ajánlott a magyarságnak, akkor ez a nép sohasem lehet sikeres. Csak az az ország tudja kiharcolni az őt megillető helyet a nemzetek sorában, amelyik határozottan kiáll az érdekei mellett. Az Európai Unió is erről szól. Ha valaki feltartott kézzel megy oda, és nem áll ki az érdekeiért, akkor az garantáltan leghátulra szorul.
S. F.: Kovács László arra céloz, hogy egy viszonylag kis ország akarnoksága eleve irritálja a nagyobb és erősebb államokat.
R. Zs.: Én viszont azt mondom, hogy ha tudják egy országról, hogy kiáll, s mindig is ki fog állni a nemzeti érdekei mellett, akkor arra eleve másként tekintenek. Igen, számos támadást kaptunk 2010 óta, mert megsértettünk bizonyos érdekeket. Mindenekelőtt a bankok, a nemzetközi cégek érdekeit. Erre azért volt szükség, mert csak így tudtuk megvédeni saját érdekeinket. De az, hogy szilárdan kiálltunk vállalt politikánk mellett, tekintélyt adott az országnak. Ráadásul a magyar kormány által kezdett unortodox gazdaságpolitikát sokan követik, s nem csak itt a régiónkban.
S. F.: Létezik egy olyan balliberális állásfoglalás, mely szerint az anyaország semmiképpen se avatkozzon bele a határainkon túli magyarok életébe, belső ügyeibe, mert ezt ők nem kérik.
R. Zs.: A határon túli magyar közösségek népesek, és a demokrácia és a pluralizmus alapja, hogy nem várhatjuk el például, hogy a másfél millió erdélyi magyar ember nem ugyanúgy gondolkodik. Más és más érdekeket, értékeket tart szem előtt, s ezek a véleménykülönbségek politikai síkon is megjelennek. Így tehát egymással szembenálló politikai pártok alakulnak a magyarság körében is. A lényeg azonban, hogy minél erősebb képviselete legyen az adott országban a magyaroknak. Ehhez az kell, hogy a különböző beállítottságú magyar pártok képesek legyenek összefogni. Az Orbán-kormány ezt támogatja. Ezt tette a legutóbbi, erdélyi önkormányzati választásokon is, ahol szerettük volna, ha az erdélyi magyar pártok megtalálják a közös hangot.
S. F.: De nem találták meg.
R. Zs.: Szomorú, de nem. Fontos látni azonban a különbséget: a magyar többségű Székelyföldön nem gond, ha a magyar erők az önkormányzati választáson versenyeznek. Egy országos, azaz parlamenti választáson viszont már az.
K. Z.: A többpártiság nem tragédia. Sőt természetes állapot. Például több baszk, több katalán vagy éppenséggel több dél-tiroli német párt is létezik. A másik pedig: biztos, hogy egyetlen külhoni magyar sem akar lemondani önállósági gondolatok kapcsán az anyaország törődéséről. A támogatás mikéntjét illetően persze már lehetnek eltérő vélemények.
S. F.: Egyre több fiatal vándorol ki az országból. A Fidesz-kormány azonban vissza akarja szerezni őket, ahogy azt be is jelentette. Csakhogy ha jól keresnek odakint a fiatalok, akkor ugyan mivel lehet visszacsalogatni őket?
R. Zs.: Ha meg tudjuk erősíteni az országot, s ha a magyar állam kiáll polgárai és nemzeti érdekei mellett, akkor megáll az elvándorlás, s akik kint vannak, azok közül sokan visszatérnek. Persze egy olyan ország, amely meg akar tanulni kicsinek lenni, az nem lesz vonzó senkinek sem. Egyébként sok konkrét, használható példa van a visszacsalogatásra. Vegyük Sepsiszentgyörgyöt, ahol a város ingyen telket biztosít a visszatérő fiatalok számára. Én egyébként nem azt tartom alapvető kérdésnek, hogy elmennek-e Nyugatra a fiataljaink, hanem azt, hogy ha már kipróbálták ott magukat, akkor jöjjenek vissza.
Sinkovics Ferenc
magyarhirlap.hu; Erdély.ma

Közlemény
, 2012. szeptember 6–7-én, az Európai Néppárt (ENP) két olasz tagpártjának a meghívására az Európai Parlament Néppárti Frakciójának Elnöksége Firenzében tartotta kihelyezett bővített ülését, illetve hagyományos, évenkénti tanulmányi napjait. A tanácskozás második napján, szeptember 7-én, pénteken José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is jelen voltak és előadást tartottak az „európai projekt válságáról”, illetve „a szociális piacgazdaság védelméről”.
A gazdasági válságról szóló panelt Joseph Daul frakcióvezető nyitotta meg, azt hangsúlyozván, hogy „a problémát nem Európa okozza, hanem – éppen ellenkezőleg –: Európa a választ jelenti a súlyos válságra”.
Barroso elnök alapozó előadásában rámutatott, hogy a kezdeti pénzügyi válság a továbbiakban gazdasági, szociális, politikai, sőt bizalmi válsággá szélesedett ki, melyre – a demokrácia viszonyai között – „politikai választ” kell közös erővel találnunk. Ebben az értelemben szólva, valóban „több Európára” („more Europe”) van szükség, ami egyben „jobb Európát” („better Europe”) is jelent, melynek megvalósítása révén az Unió és tagországai megerősödve kerülhetnek ki a sokrétű válságból. Beszédében a Bizottság elnöke síkraszállt az európai és nemzeti demokrácia alapvető értékei, a szabadság, a jogállamiság és az emberi jogok, továbbá Európa egységének megőrzése és a szociális piacgazdaság fenntartása mellett. A rövid- és hosszútávú válságkezelés sikeréhez az Európai Néppárt „a szolidaritás és a felelősségvállalás szintézisének a megteremtésével” járulhat hozzá – jelentette ki az elnök. Kérdésre válaszolva, hozzátette: „A válság kezelésére nem elégségesek – az egyes tagországokban alkalmazott – belpolitikai eszközök, hanem európai eszközökre van szükség”.
A tanulmányi napokhoz szorosan kapcsolódott a Néppárti Frakció – szintén hagyományossá vált – sorrendben immár 15. konferenciája az Egyházakkal és vallási intézményekkel folytatott párbeszéd (Dialogue with Churches and Religious Institutions) keretében. Emlékezetes, hogy a megelőző intézményes néppárti–egyházi párbeszéd helyszínéül, tavaly novemberben Esztergom szolgált.
Az európai gazdasági válság és annak következményei című tanácskozást pénteken délután Jan Olbrycht lengyel EP-képviselő, az ENP-frakció kultúrák közötti párbeszédért és vallási ügyekért felelős alelnöke nyitotta meg. Joseph Daul frakcióvezető üzenetét is tolmácsolva, azt hangsúlyozta, hogy: „a Néppárt az egyetlen olyan európai parlamenti politikai csoport (frakció), mely – a keresztény-demokrácia révén – közvetlenül kapcsolódik a keresztény értékekhez, amelyek egyben egyetemes értékek”.
A vendéglátók nevében Mario Mauro és Giuseppe Gargani olasz néppárti delegációvezetők szóltak az egybegyűltekhez. Az előbbi az egyházak politikai és szociális megoldásokhoz való hozzájárulását méltatta, az utóbbi pedig „a politikusok keresztény inspirációjának” a fontosságáról szólt. A firenzei érsekség képviseletében Claudio Maniago vikárius üdvözölte a résztvevőket.
A párbeszéd első ülésszakának előadói között szerepeltek: Othmar Karas osztrák képviselő, EP-alelnök, Gino Battaghia, az Olasz Római Katolikus Püspökkari Konferencia ökumenikus igazgatója, Aimilianos Bogiannou európai ortodox egyházi képviselő, Joseph Levi firenzei főrabbi, Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezető képviselője, valamint Katharina von Schnurbein, az EB politikai tanácsadója. A tanácskozás központi témáját a Lisszaboni Szerződés európai–vallási párbeszédre vonatkozó 17. cikkelyének a gyakorlatba ültetése képezte.
Az előadók közül többen is elismeréssel szóltak arról, hogy a nevezetes 17. cikkely jelentéstévője Tőkés László európai alelnök volt. Tudnivaló, hogy az Európai Parlament Elnöksége az egyházi párbeszéd intézményesítésére vonatkozó határozatát idén januárban fogadta el. Az EP Bürójában az egyházi ügyek jelenlegi felelőse Surján László alelnök, aki a délutáni tanácskozás záróbeszédét tartotta.
A hozzászólások rendjén erdélyi képviselőnk elismeréssel szólt arról, hogy az európai néppárti frakcióban megerősödni látszik a keresztény értékek iránt elkötelezett „keresztény-demokrata szárny”. Az európai–egyházi párbeszéd gyakorlatba ültetéséről szóló zárójelentéséről szólva, elégtétellel hangsúlyozta, hogy – pártállásuktól függetlenül – az EP Elnökségének valamennyi tagja egyhangúlag szavazta meg/fogadta el az erre vonatkozó határozatot.
A párbeszéd természetét illetően erdélyi képviselőnk egykori előterjesztésének azt a pontját idézte, mely szerint a párbeszédnek konkrét politikai témákra kell irányulnia. Ebben az értelemben nyújtott tájékoztatást a szeptember 1-jei, sepsiszentgyörgyi tüntetésről a visszaállamosított Székely Mikó Református Kollégium ügyében, mely egységes módon maga mellé állította az erdélyi római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházakat. Romániai magyar egyházaink egymás iránti testvéri szolidaritással fordultak szembe a posztkommunista visszarendeződés útján járó Victor Ponta-kormánnyal, és szálltak síkra a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi tulajdon visszaszolgáltatása mellett.
Tőkés László ennek kapcsán egyházi párbeszédet és együttműködést szorgalmazott annak érdekében, hogy a görögországi macedónok, a szerbiai vlahok, valamint a romániai csángómagyarok szabadon használhassák anyanyelvüket templomaikban, illetve istentiszteleteiken.
Az egyházi–politikai párbeszéd másnap, szeptember 8-án, szombaton a hírneves Santa Croce Bazilika refektóriumában folytatódott.
Carlo Casini levezető elnök, az EP Alkotmányjogi Bizottságának vezetője elsőként Mario Mauro olasz néppárti delegációelnöknek adta meg a szót, aki XVI. Benedek pápa Caritas in Veritate enciklikáját idézve, az etika és politika keresztény-demokrata felfogás szerinti összefüggéseiről értekezett.
Othmar Karas képviselő előadásában radikális, strukturális gazdasági változások szükségességét hangsúlyozta az Európai Unióban.
Anna Zaborska szlovákiai delegációvezető a gazdasági válsággal együtt – és részben annak következményeként – a helyzetet súlyosbító európai spirituális válságról szólt.
Az ezzel együtt járó „antropológiai válságra” mutatott rá Carlos Simon Vasquez, a Szentszék családügyi szakértője az európai demográfiai helyzet vonatkozásában, határozottan kiállva a házasság – mint egy férfi és egy nő kapcsolatán alapuló – közössége mellett.
Hölvényi György egyházügyi államtitkár a mélyreható magyarországi szociális, munkaügyi reformokról, továbbá a hátrányos helyzetű emberek – köztük a cigányok – „szociális befogadásának” (social inclusion) a konkrét programjairól nyújtott tájékoztatást.
A muzulmánok képviseletében Izzedin Elzir olaszországi egyesületi vezető különösképpen az Európába bevándorló hitsorsosainak a súlyos problémáival foglalkozott.
Pjotr Mazurkiewicz atya, az EU Püspökkari Konferenciája Bizottságának (COMECE) főtitkára előadásában a különböző neműek természetes kapcsolatán alapuló házasságot vette védelmébe, a háromgyermekes családmodell mellett érvelve az Európában előállott demográfiai válság leküzdése érdekében.
A konferencia vitáját megnyitó beszédében Tőkés László, vallási ügyekben illetékes volt EP-alelnök az 1989-es temesvári felkelés emlékét idézte fel, melynek hátterében – egyebek mellett – szintén egy súlyos gazdasági válság húzódott meg. De nem csupán a Ceauşescu-rezsim tartotta éhen, sötétségben és hidegben országa népét, hanem az egész kelet-közép-európai térség társadalmait hasonló válság sújtotta, melyből a '89-es rendszerváltoztató mozgalmak mutattak kiutat – mondotta. Othmar Karas véleményét osztva, erdélyi képviselőnk a jelen helyzetben is gyökeres, strukturális gazdasági, gazdaságpolitikai átalakulásokat sürgetett az EU-ban. Ez kiváltképpen létkérdésnek számít a volt szovjet tábor országai számára, amelyekben a kommunizmusból örökölt súlyos gazdasági örökséget a jelenlegi európai válság következményei tetézik – mutatott rá képviselőnk.
A párbeszédben álló egyházakra helyezve a hangsúlyt, Tőkés László a szükséget látó, szenvedő emberekkel sorsközösséget vállaló egyházak hite általi „inspiráció” fontosságát emelte ki a politikusok felfogásában, a gazdasági és a szociális politikában. A megszorító intézkedések nem elégségesek, többre van szükség: a szeretet, a szolidaritás, a humanizmus „politikájára”. Az egyházak erkölcsi kötelessége és mindenkori hivatása erre – is – felhívni a puszta statisztikákban és tárgyias gazdasági, pénzügyi megoldásokban gondolkozó, nem egyszer a nélkülöző emberek mindennapi gondjaitól, bajaitól is elidegenedett politikusok, illetve politikai intézmények figyelmét – mondotta erdélyi képviselőnk, aki mindezek kapcsán az erdélyi – magyar – egyházak közösségi szolgálatára, valamint a sokrétű válságot többszörösen megszenvedő, többségi diszkriminációnak alávetett nemzeti kisebbségek sajátos gondjaira is kitért.
Szolidaritás és felelősség – a néppárti tanulmányi napok, valamint az egyházi–politikai párbeszéd központi üzenete tömören és lényegretörően ezzel a két szóval foglalható össze.
Firenze – Nagyvárad, 2012. szeptember 9.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

Mikó-ügy - A Székely Mikó Kollégium ügyével kapcsolatban szólaltak fel néppárti EP-képviselők
Románia és Szlovákia monitorozásának megkezdését szorgalmazta egyperces felszólalásában Tőkés László romániai magyar EP-képviselő hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) őszi ülésszakának első ülésnapján, amelyen a romániai Székely Mikó Kollégium újra állami tulajdonba helyezésével kapcsolatban több magyar néppárti képviselő is felszólalt.
Tőkés László rámutatott, hogy a szlovákiai Kassán és a romániai Sepsiszentgyörgyön szeptember 1-jén tüntetést szerveztek a magyar kisebbség tagjai közösségi jogaikért. Pozsony állampolgárságuktól, míg Bukarest egyházi iskolájuktól akarja "törvényellenes, diszkriminatív módon" megfosztani őket - mondta Tőkés László utalva a szlovák állampolgársági törvényre és arra, hogy egy romániai bíróság első fokon a város tulajdonába helyezte át a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét, a romániai restitúciós bizottság három tagját börtönbüntetésre ítélte, az Erdélyi Református Egyházkerületet pedig jelentős kártérítés megfizetésére kötelezte.
Tőkés László leszögezte, hogy mind Románia, mind Szlovákia kötelezettséget vállalt arra, hogy betartja az emberi és kisebbségi jogokat, amikor beléptek az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba, de ennek dacára - véleménye szerint - egyik ország sem hajlandó ezt a vállalását teljesíteni. Ezért felszólalása végén arra kérte az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy "durván magyarellenes politikájuk" miatt kezdje meg Szlovákia és Románia monitorozását.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő elkeserítőnek nevezte, hogy egy, a romániai magyar református egyháznak törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba került, azokat pedig börtön fenyegeti, akik annak idején az érvényes jogszabályok értelmében és tiszteletben tartásával visszaadták azt az egyháznak.
"Felháborító, hogy egy uniós tagállam a már általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot visszavon" - jelentette ki Gál Kinga, aki attól tart, hogy a kollégium újraállamosítása precedenst teremthet, ami az általános jogbiztonságba és a jogszabályokba vetett hitet áshatja alá Romániában. Ezért a képviselő abban bízik, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik majd az üggyel.
Winkler Gyula az igazság napjának nevezte szeptember 1-jét, amikor Sepsiszentgyörgyön 30 ezren tiltakoztak a kollégium visszaállamosítása ellen. A romániai magyar politikus szerint ezzel a bírósági döntéssel megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, pedig a képviselő szerint még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszaszolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, a történelmi egyházaknak.
Winkler Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy ez Románia uniós csatlakozásának is egyik előfeltétele volt, és hangsúlyozta, hogy a másfélmilliós romániai magyarság jogai mellett az Európai Parlamentnek is ki kell állnia. Winkler úgy ítéli meg, "káros" az, hogy az etnikai közösségek problémáit az uniós intézmények automatikusan tagállami hatáskörbe utalják, mert ez szerinte az unió értékeivel és érdekeivel is ellentétes.
Konsiczky Zoltán, MTI

Parlamenti jelöltállítás: lejárt a határidő
Az RMDSZ az ország minden választókerületében indít jelöltet: 450 képviselő- és szenátorjelöltje mérettetik meg a december elejére kiírt parlamenti választásokon. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ezt a szövetség csíki szervezete jelöltjeinek tegnapi bemutatkozása alkalmával jelentette be. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) döntése értelmében tegnap délben járt le a jelentkezések benyújtásának határideje, a jelöltlistákat október elején véglegesítik.
Kolozs megyében újabb képviselői mandátumért száll versenybe Kalotaszeg körzetben Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Képviselői tisztségre pályázik még Csoma Botond, Hegedüs Csilla, Kinizsi Zoltán és Oláh Emese (kolozsvári körzetekben), a további neveket később hozzák nyilvánosságra. Szintén kolozsvári körzetek jelöltje Eckstein-Kovács Péter és László Attila, akik a szenátorlistákon indulnának a parlamenti választásokon.
„Számunkra az a legfontosabb, hogy mindenhol jelen legyünk, hiszen az arányos rendszer lehetővé teszi azt, hogy egyetlen szavazat se vesszen el, és akár Erdélyen kívül is szerezzünk mandátumokat” – nyilatkozta Kelemen Hunor, aki Hargita megyében Korodi Attila kollégájával újabb képviselői mandátumért indul, míg Tánczos Barna a parlament felsőházába pályázik.
„Bízom abban, hogy a decemberi választások során az RMDSZ jó eredményeket ér el, és továbbra is lesz lehetőségünk erős parlamenti képviseletet biztosítani a romániai magyarság számára. A jelenlegi országos politikai helyzet azt vetíti előre, hogy magas lesz a választásokon való részvétel, ezért számunkra, a magyar szavazók mozgósítása kulcsfontosságú. Meggyőződésem, hogy a júniusban megválasztott polgármestereink és helyi önkormányzati képviselőink is aktívan részt vesznek ebben, és tisztában vannak azzal, hogy az ő munkájuk is erős parlamenti képviselet révén lehet hosszútávon is hatékony” – fogalmazott a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor hangsúlyozta: 2013-ban alkotmánymódosításra kerül sor, döntés születik a régiók átszervezéséről, és az Európai Uniós pénzalapok lehívási rendszerét is átértékelik, ezért fontos, hogy az RMDSZ ott legyen, amikor ezekről a fontos kérdésekről döntenek.
Jelöltségéről annyit mondott, számára természetes, hogy a Hargita megyei kettes, felcsíki körzetben indul újra parlamenti képviselőnek, hiszen 2000-ben itt választották meg először képviselőnek.
„Eddigi eredményeim és a több mint 15 000 aláírás, amellyel a felcsíki emberek támogattak, köteleznek a megkezdett munka folytatására ebben a régióban” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Kolozs megyében a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) szeptember 28-i ülésén rangsorolja, azaz szavaz bizalmat a jelölteknek.
Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ részéről Toók Katalin (mérnök) és Balázs Dénes (tanár, volt tanfelügyelő) pályázik szenátori mandátumra, míg Szabó Attila (tanár), Fehér Gábor (mérnök), Bauer Antal (mérnök) és Szilágyi Ilona (népművész) képviselői tisztség megszerzéséért száll versenybe.
PAPP ANNAMÁRIA.
Szabadság (Kolozsvár)

A Székely Mikó Kollégium ügyében emelt szót Gál Kinga
Gál Kinga fideszes EP-képviselő a tegnap esti strasbourgi plenáris ülés egyperces felszólalásai között a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében emelt szót.
Felszólalásában rámutatott, hogy a romániai bíróság döntése értelmében állami tulajdonba kerülő intézmény esete szembemegy a jogállamisággal és súlyos precedenst teremthet az Európai Unión belül, ezért kiemelt figyelmet érdemel.
Az EP-Románia Vegyes Bizottság – melynek 2004 és 2007 között Gál Kinga alelnöke volt – munkájának eredményeként az egyházi javak visszaszolgáltatásának gyors rendezése napirenden szerepelt Románia uniós csatlakozásakor.
A Fidesz EP-delegáció nevében felszólaló Gál Kinga kiemelte: “Elkeserítő, hogy rá öt évre egy a romániai magyar református egyházhoz törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba kerül. Azokat a személyeket, akik akkor a jogszabályon alapuló feladatukat látták el, most börtönbüntetés fenyegeti.”
A néppárti politikus rámutatott: “Felháborító, hogy egy uniós tagállam a már általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot – jogi furfangok, kiskapuk segítségével vonjon vissza”. Az újraállamosítás ténye precedenst teremthet további egyházi javak visszaállamosítására is, ezért ez az ügy továbbmegy egy puszta kisebbségvédelmi kérdésnél. “Az általános jogbiztonságot, a jogszabályokba vetett hitet kérdőjelezi meg Romániában” – tette hozzá Gál Kinga.
“Éppen ezért bízom benne, hogy az ügy a kollégák, de az Európai Bizottság figyelmét is kiérdemli végre” – zárta felszólalását a fideszes EP-képviselő.
Háttér: A Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának kérdésében Tőkés László és Winkler Gyula néppárti EP-képviselők is felszólaltak.
Strasbourg, 2012. szeptember 11.
erdon.ro
2012

A Székely Mikó Kollégium ügye az EP-ben
Tőkés László európai parlamenti képviselő első ízben 2011 januárjában lépett fel az Európai Unióban a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügyében, amikor is levélben kereste meg Viviane Reding jogügyi biztost a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén mutatkozó anomáliák tárgyában.
Ugyanez ismétlődött meg idén júniusban, amikor is erdélyi képviselőnk a református Kollégium – folyamatban lévő – visszaállamosítása, illetve a többségi román ortodox egyház elvtelen favorizálása ellenében emelte fel szavát az Európai Bizottságnál.
Képviselőnk legutóbb az Európai Néppárt EP-frakciójának kihelyezett, firenzei ülésén, szeptember 7-én szólalt fel a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi tulajdonok ügyében. Olaszországi néppárti konferenciájuk alkalmával a politikum és az egyházak cselekvő szolidaritása szerepelt a napirenden. Az egyik előadó, Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezető képviselője ekkor tájékoztatta őt az általa vezetett Egyház és Társadalom elnevezésű bizottság azon folyamodványairól, melyeket – a keresztény szolidaritás szellemében – Mona Maria Pivniceru igazságügy-miniszterhez, valamint Victor Ponta miniszterelnökhöz intéztek, a Székely Mikó erőltetett visszaállamosítása kérdésében.
Az EP mai, strasbourgi munkanapján Tőkés László napirend előtti felszólalásában vetette fel ismét a botrányossá dagadó székelyföldi iskolaügyet. A szeptember elsejei, sepsiszentgyörgyi tiltakozó nagygyűléssel a kassai „alkotmánymenetet” állította párhuzamba, az erdélyi és a felvidéki magyarság elleni román és szlovák többségi kormánypolitika állandó megfigyelés (am. monitoring) alá helyezését kérve a Parlamenttől és a Bizottságtól.
Tudnivaló, hogy az Európai Unió intézményei, köztük is az utóbb létrehozott Külügyi Szolgálat kiemelt figyelmet szentel az EU-n kívüli, ún. harmadik országokban elkövetett emberi és kisebbségi jogok elleni jogsértéseknek. Elfogadhatatlan, hogy ezzel szemben az EU egyes tagországai – minként Románia és Szlovákia is – következmények nélkül folytathatják jogsértő és kisebbségellenes politikájukat.
Felszólalásában Winkler Gyula RMDSZ-képviselő méltán utasította vissza azt a gyakorlatot, hogy az Európai Bizottság rendre a tagállamok hatáskörébe utalja vissza a kisebbségi vonatkozású ügyeket.
Tabajdi Csaba szocialista képviselő Magyarország-ellenes kirohanását követően Corneliu Vadim Tudor nagyromániás képviselő „a nemzetközi és a hazai maffia” bűneként leplezte le a felsőcsertési ciános bányakitermelés beindításának minapi engedélyezését.
Az egyperces felszólalások rendjén Gál Kinga néppárti képviselőnő szintén a Mikó Kollégium ügyével foglalkozott, rámutatva arra a veszélyre, hogy ez a kirívó eset súlyos precedenst jelenthet a Románia által vállalt tulajdon-visszaszolgáltatás eltérítése tekintetében. Éppen ezért az Európai Bizottság nagyobb odafigyelése várható el ebben és a hasonló ügyekben – zárta beszédét az erdélyi származású kisebbségpolitikai szakember.
A felszólalások között magyar szempontból is különleges figyelmet érdemel az, melyet Romeva i Rueda képviselő az autonóm önállóságát kivívott Katalónia nemzeti ünnepe alkalmából tartott, a katalánok európaisága összefüggésében.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
Mellékelve közöljük Tőkés László EP-képviselő hivatkozott felszólalását.
F E L S Z Ó L A L Á S
Ugyanazon a napon, szeptember 1-jén a szlovákiai Kassán (Kosice), valamint a romániai Sepsiszentgyörgyön (Sfântu Gheorghe) is közösségi jogaik védelmében szerveztek tüntetést a kisebbségi magyarok. Bratislava szlovák állampolgárságuktól, Bukarest pedig magyar egyházi iskolájuktól akarja törvényellenes, diszkriminatív módon megfosztani őket.
Az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba való felvételük alkalmával mind Szlovákia, mind Románia kötelezettséget vállalt az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására nézve. Ennek ellenére, ezen posztkommunista országok nacionalista kormányai mind a mai napig saját önkéntes vállalásaikat sem hajlandók teljesíteni.
Kérem a Bizottságot és a Parlamentet, Martin Schulz elnök urat és Viviane Reding ez ügyben illetékes alelnök asszonyt, hogy kezdeményezzék Románia és Szlovákia monitorizálásának elindítását durván magyarellenes politikájuk ügyében, valamint a fennálló sérelmek mihamarabbi orvoslását.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő
erdon.ro

Winkler: ellentmond az EU értékeinek, hogy az EB nem kíván foglalkozni a Mikó-üggyel
A Mikó-ügyben szólalt fel a strasbourgi plenáris ülésszak első napján Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője politikai nyilatkozatában tájékoztatta kollégáit arról, hogy szeptember elsején, az Igazság Napján, Sepsiszentgyörgyön, harmincezer ember tiltakozott egy bírósági döntés ellen. A képviselő szerint súlyos igazságtalanság történt, amelyről az EP-nek is tudomást kell szereznie, és ki kell állnia a másfél milliós romániai magyar közösség, a demokrácia, a jogállam és a független igazságszolgáltatás mellett. A képviselő nehezményezte, hogy a romániai bírósági döntés visszaállamosította a Székely Mikó Kollégium épületét, amelyet a református egyház, az egyházi restitúció során 2002-ben kapott vissza. "A bírói határozattal megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, holott még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszajuttatni jogos tulajdonosának, a történelmi egyházaknak. Ezzel egy időben a bíróság a törvényes hatáskörükben eljáró bizottsági tagokat súlyos börtönévekre ítélte" - fogalmazott a képviselő. Winkler Gyula emlékeztetett arra, hogy a visszaszolgáltatási folyamat Románia európai uniós előcsatlakozásának egyik kritériuma volt, utalva ezzel arra, hogy ezért utólag is számon kérhető. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője úgy értékeli, hogy a Mikó-ügy egy tágabb kontextusba helyezhető, hiszen megfigyelhető, hogy az EU intézményei, elsősorban az EB, tagállami hatáskörre való hivatkozással következetesen az illető országnak utalja vissza az őshonos kisebbségek által jelzett problémákat. A Mikó-ügyben is ez történt, amikor Winkler Gyula és Sógor Csaba levelére válaszolva, Viviane Reding, a Bizottság alelnöke közölte, hogy nem járhat el ebben az ügyben, mert az tagállami hatáskörbe tartozik. Winkler Gyula szerint ez káros gyakorlat, amely ellentmond az unió értékeinek és érdekeinek. (hírszerk.)
Transindex.ro

Az EP-ben a Romániáról rendezett vitában is felmerült a Mikó-ügy
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosítására vonatkozó bírósági döntés, amely figyelmen kívül hagyta a jogállam elveit, és megkérdőjelezte a magyar közösség és a magyar történelmi egyházak tulajdonjogát, szeptember 12-én, szerda délután ismét felmerült az Európai Parlament (EP) strasbourgi plénumán.
Az erdélyi magyar közösség tagjaira nehezedő ügy kapcsán Sógor Csaba, az RMDSZ EP képviselője kiemelte: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség érdekképviseleti feladatának ellátásában egyértelmű politikai és morális következetességét tanúsított az elmúlt 20 folyamán. A képviselő a Mikó-ügyet említve az ország jogrendszerében tapasztalt visszásságokra is kitért a közösségi és a magántulajdon visszaszolgáltatása kapcsán. Megoldásként azt kérte az európai döntéshozóktól, hogy a tagjelöltség feltételeit, a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását, mindenkor, így a csatlakozás után is, következetesen kérjék számon az Európai Unió tagállamaitól, hiszen ezek kötelező jellege nem évülhet el.
A romániai politikai helyzetről rendezett vitához benyújtott írásbeli hozzászólásában Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hivatkozott arra, hogy a másfél milliós romániai magyar közösség az Európai Unió legnagyobb nemzeti kisebbsége, elkötelezett az európai elvek és értékek, valamint a jogállam mellett. Hozzátette, az RMDSZ a közösség legitim képviselőjeként, a többi párthoz és az egész román társadalomhoz hasonlóan nagyon nehéz időszakon van túl. „A társadalom megosztottsága az államfő felfüggesztése, az intézményi és politikai válság nagyon nehéz döntések elé állította Szövetségünket. A politikai válság mellett közösségemnek, történelmében és hagyományaiban gyökerező egyik legfontosabb célkitűzése, a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatása ellen intézett támadással kellett szembenéznie" – fogalmazott hozzászólásában Winkler Gyula.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője kitért arra, hogy szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön közel 30 ezer ember tiltakozott a 2002-ben, a református egyháznak visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen. „A bírósági határozat teljességgel figyelmen kívül hagyja a jogállam elveit és megkérdőjelezte közösségünk és a magyar történelmi egyházak magántulajdonhoz való jogát" – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Az RMDSZ képviselője meggyőződését fejezte ki, hogy Romániában valós igazságszolgáltatási reformra és mélyreható alkotmánymódosításra volna szükség. „Csupán ez jelenthet tartós megoldást a nyáron csúcsosodott, az állami intézmények közötti konfliktusok tartós feloldására" – zárta a romániai politikai helyzetről rendezett strasbourgi vitához benyújtott hozzászólását Winkler Gyula.
Az ülésen, amelynek végén a képviselők nem fogadtak el határozatot, az Európai Bizottság álláspontját Viviane Reding, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosa képviselte. Ugyancsak ő válaszolt a képviselők felvetéseire, többek között Sógor Csaba azon követelésére, hogy a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását a csatlakozás után is számon kell kérni a tagállamokon. A vitát egyébként az Európai Néppárt parlamenti képviselői csoportja kezdeményezte.
Sógor Csaba és Winkler Gyula Sajtóirodája
Erdély.ma

Strasbourgban a Mikó-ügy
Románia és Szlovákia monitorozásának megkezdését szorgalmazta egyperces felszólalásában Tőkés László romániai magyar EP-képviselő hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) őszi ülésszakának első ülésnapján, amelyen a Székely Mikó Kollégium újra állami tulajdonba helyezésével kapcsolatban több magyar néppárti képviselő is felszólalt. Csütörtökön napirendjére tűzi a Mikó-ügyet az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup is.
Tőkés László rámutatott, hogy a szlovákiai Kassán és a romániai Sepsiszentgyörgyön szeptember elsején tüntetést szerveztek a magyar kisebbség tagjai közösségi jogaikért. Pozsony állampolgárságuktól, míg Bukarest egyházi iskolájuktól akarja törvényellenes, diszkriminatív módon megfosztani őket – mondta Tőkés László utalva a szlovák állampolgársági törvényre és arra, hogy egy romániai bíróság első fokon a város tulajdonába helyezte át a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét, a romániai restitúciós bizottság három tagját börtönbüntetésre ítélte, az Erdélyi Református Egyházkerületet pedig jelentős kártérítés megfizetésére kötelezte. Tőkés László leszögezte: mind Románia, mind Szlovákia kötelezettséget vállalt, hogy betartja az emberi és kisebbségi jogokat, amikor beléptek az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba, ennek dacára egyik ország sem hajlandó ezt a vállalását teljesíteni. Ezért felszólalása végén arra kérte az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy durván magyarellenes politikájuk miatt kezdje meg Szlovákia és Románia monitorozását. Gál Kinga fideszes EP-képviselő elkeserítőnek nevezte, hogy a romániai magyar református egyháznak törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba került, azokat pedig börtön fenyegeti, akik annak idején az érvényes jogszabályok értelmében és tiszteletben tartásával visszaadták azt az egyháznak. „Felháborító, hogy egy uniós tagállam az általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot visszavon” – jelentette ki Gál Kinga, aki attól tart, hogy a kollégium újraállamosítása precedenst teremthet, ami az általános jogbiztonságba és a jogszabályokba vetett hitet áshatja alá Romániában. Ezért a képviselő abban bízik, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik majd az üggyel.
Winkler Gyula az Igazság napjának nevezte szeptember elsejét, amikor Sepsiszentgyörgyön 30 ezren tiltakoztak a kollégium visszaállamosítása ellen. A romániai magyar politikus szerint ezzel a bírósági döntéssel megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, pedig még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszaszolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, a történelmi egyházaknak. Winkler Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy ez Románia uniós csatlakozásának is egyik előfeltétele volt, és hangsúlyozta, hogy a másfél milliós romániai magyarság jogai mellett az Európai Parlamentnek is ki kell állnia. Winkler úgy ítéli meg, káros az, hogy az etnikai közösségek problémáit az uniós intézmények automatikusan tagállami hatáskörbe utalják, mert ez szerinte az unió értékeivel és érdekeivel is ellentétes. Napirendjére tűzte a Mikó-ügyet az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup is, Tabajdi Csaba MSZP-s politikus, a szervezet társelnöke bejelentette, hogy a szeptember 13-i ülésen „tájékoztatják az ügy hátteréről, a Romániában élő magyar nemzeti közösséget rendkívül hátrányosan érintő döntés lehetséges következményeiről a nemzetközi közvéleményt”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gáll visszautasítota Göncz "hazug, csúsztatással teli" megjegyzését
KK
Egységes elvek mentén hasonlítaná össze a tagállamok igazságügyi rendszereit az Európai Unió illetékes biztosa. Viviane Reding az Európai Parlament Romániáról tartott vitanapján beszélt terveiről. A szocialista Göncz Kingának Bukarestről is Budapest jutott eszébe. A párhuzamot a fideszes Gáll Kinga kikérte magának.
Göncz Kinga volt külügyminiszternek, az MSZP európai parlamenti képviselőjének Romániáról is Magyarország jutott eszébe az Európai Parlament szerdai vitanapján.
„Az alkotmánybíróság jogköreit nem lehet egyik napról a másikra korlátozni, üzente Barroso elnök úr a román kormánynak 2012 júliusában” – fogalmazott Göncz Kinga, hozzátéve: „egyetértek vele”. „Azonban Barroso elnök úr, de Reding biztos asszony sem reagált, amikor 2010 novemberében a magyar parlament módosította az alkotmányt, és korlátozta az Alkotmánybíróság jogköreit, az ugyanis alig egy hónappal korábban megsemmisített egy, a kormány által beterjesztett, friss törvényt” – tette hozzá az MSZP-s EP-képviselő.
Göncz Kinga szavaira reagálva az igazságügyi biztos, Viviane Reding is párhuzamot vont Románia és Magyarország között. Mint fogalmazott: „idén ez a második eset, hogy az Európai Unió egyik tagállamában a jogállamiság nagyon súlyos helyzetével kell foglalkoznunk. Magyarország után most a romániai helyzettel kell foglalkoznunk” – közölte az igazságügyi kérdésekben illetékes alelnök. „A mai vitát, miként a hasonló kérdésekről lefolytatott korábbiakat is, nagyon uralták a pártpolitikai megfontolások: hasonló attitűdök, hasonló vitákban” – tette hozzá.
A fideszes Gál Kinga viszont kikérte magának Göncz Kinga felszólalását: „elfelejteni látszanak azt a nem mellőzhető tényt, hogy egy ideiglenes kormány alkotmányellenes és jogállamiság-ellenes lépéseiről vitázunk, és nem arról a tényről, hogy Magyarországon egy demokratikusan megválasztott, kétharmados többséggel felhatalmazott kormány próbálja a rendszerváltáskor elmaradt reformokat pótolni és helyrehozni az egymást követő szocialista kormányok által nyolc év alatt tönkretett ország állapotát. Ezt a hazug, csúsztatással teli párhuzamba állítást a leghatározottabban visszautasítom” – reagált a képviselő.
Viviane Reding az európai parlamenti vitában a tagállamok igazságügyi rendszerének tételes áttekintését kezdeményezte.
MNO

POLITIKAI NYILATKOZAT
Az Európai Néppárt kezdeményezésére az Európai Parlament plénumán megrendezett, a mai vitához hozzászólva, a következő írásbeli nyilatkozatot nyújtottam be, a romániai politikai helyzet tárgyában:
"Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának – hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban.
Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, a Parlament odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen.
Ellenséges támadássorozata a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultása elleni fellépésével kezdődött, mellyel kapcsolatban méltán jelentette ki Traian Băsescu államelnök, hogy: "egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén tanulnia, egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását". A sor – egyebek mellett – a kommunizmus idején elkobzott, majd a restitúció révén jogos tulajdonosának, a magyar református egyháznak visszaszolgáltatott Református Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítási kísérletével folytatódott.
Mindezek ellenére, végtére is elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy "így vagy úgy, de a román intézmények ellenállnak a politikai nyomásnak, és sikerült hűnek maradniuk küldetésükhöz, ha az Alkotmánybíróságról, a Főügyészségről vagy a Korrupcióellenes Ügyészségről beszélünk" (Traian Băsescu).
A Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot ellenünk, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, nevezetesen Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását.
Befejezésképpen arra kérem a Parlamentet és a Bizottságot, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását".
A Románia politikai helyzetéről szóló vitában teljes szolidaritásról tanúságot tévő román és magyar néppárti politikusokkal éles ellentétben Tabajdi Csaba és Göncz Kinga magyar szocialistákról ugyanez távolról sem mondható el, hiszen ők – szokásukhoz híven – újabb Magyarország-ellenes kirohanásokra használták fel a Parlament európai nyilvánosságát. Fájdalmas, hogy hazánk volt külügyminisztere ez alkalommal is a "kecskére bízott káposzta" közmondásos szellemében rombolta nemzetpolitikánk külpolitikai hitelét. Hasonlóképpen érthetetlen, hogy jónevű magyar kisebbségpolitikusunk miképpen akarja megalkotni az MSZP "új nemzetpolitikai koncepcióját", miközben pártos egyoldalúsággal, sorozatos módon nemzeti érdekeink kárára nyilatkozik meg.
A román pártpolitika viszonylatában hasonló értetlenséggel lehetünk tanúi annak a "természetellenes szövetségnek, amely – a politikai opportunizmus szellemében – a nemzeti liberálisok (PNL) és a kommunista utódpárt (PSD) között alakult ki. Crin Antonescu liberális pártelnök Victor Ponta szocialista miniszterelnökhöz való, elvetlen lecsatlakozása láttán minden bizonnyal forognak a sírjukban a nagy múltú román liberalizmus azon egykori vezetői, akiket annakidején a bolsevik kommunisták üldöztek és börtönbe zártak. Summa summarum: a parlamenti vitában is fonákul hatott, hogy a Nemzeti Liberális Párt, puszta pártszövetsége és megszólaló képviselői által is, miképpen kölcsönöz politikai legitimációt a Victor Ponta és a Securitate-kollaboráns hírében álló Dan Voiculescu neveivel fémjelzett posztkommunista restaurációnak.
Mindent egybevetve, az európai parlamenti vita ellentmondásoktól sem mentes, mindazonáltal domináns végkövetkeztetéseképpen – Románia lojális állampolgáraiként, valamint erdélyi magyar nemzeti közösségünk elkötelezett tagjaiként – csak egyetérthetünk az Európai Bizottság azon álláspontjával, melynek a plenárison számos felszólaló és maga Viviane Reding alelnökasszony adott hangot, hogy: amennyiben nem akar a "banánköztársaságok" sorába süllyedni, és ténylegesen hajlandó véget vetni az ezideig zajló "politikai szappanoperának", valamint "a többség zsarnokságán" (am. "tirania majoritatii" - Cristian Preda) alapuló "parlamenti államcsínynek" (Viviane Reding) – akkor Romániának vissza kell térnie az "európai útra", maradéktalanul tiszteletben tartva az EU alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, az emberi és a kisebbségi jogokat.
Strasbourg, 2012. szeptember 12.
Tőkés László
európai parlamenti képviselő

Vita a jogállamról: a romániai helyzetről tárgyaltak az Európai Parlamentben
Éles hangvételű felszólalások tarkította vitanapon foglalkozott tegnap délután az Európai Parlament a romániai jogállamiság helyzetével. A vitanapot – amelyen a felszólalók álláspontját párthovatartozásuk határozta meg – az elmúlt hónapokban a Traian Băsescu államfő leváltására rendezett népszavazás kapcsán kialakult politikai csatározás nyomán tartották meg.
Az ülésen először Viviane Reding európai uniós igazságügyi biztos, az Európai Bizottság (EB) alelnöke szólalt fel, kijelentve: Romániában a kormány az elmúlt hónapokban megkérdőjelezte a törvények uralmát és az igazságszolgáltatás függetlenségét, amelyek az EU alapvető értékei.
Az alkotmányos gyakorlattal szembemenve fogadtak el törvényeket és sürgősségi rendeleteket, a bírókat megpróbálta megfélemlíteni a politikum, ez pedig elfogadhatatlan, függetlenül attól, melyik oldalról jön. Ezért – mondta – a bizottság gyorsan reagált. Románia vállalta, hogy tiszteletben tartja a jogállamot. Néhány vállalását teljesítette, ám a referendum nem jelentette a politikai csata végét, ismét nyomást gyakoroltak a bírákra, hogy befolyásolják a népszavazás kimenetelét.
A referendum eredményének elfogadása ugyanakkor annak a jele, hogy véget érhetnek a politikai csatározások – mondta Reding. A helyzet ugyanakkor még mindig képlékeny – vélte. Leszögezte: nem minden vállalást teljesítettek, így az EB szoros figyelemmel követi a romániai fejleményeket. Közölte, a napokban tárgyalnak Băsescuval, Victor Ponta kormányfővel és Mona Pivniceru igazságügy-miniszterrel, majd év végén újabb jelentés készül arról, mennyire tartják tiszteletben a törvények uralmát.
„Illegitim” államfőtől „a többség zsarnokságáig”
A vita során Manfred Weber német néppárti képviselő kemény hangon bírálta a Ponta-kormány általa visszaélésnek nevezett lépéseit, Ioan-Mircea Paşcu román szocialista EP-honatya ugyanakkor úgy vélte, az alkotmánybíróság politikai szereplővé vált, és beleszólt a politikai eseményekbe. Hannes Swoboda, a szocialisták EP-frakcióvezetője Băsescu államfőt bírálta, és emlékeztetett: a népszavazáson 7,4 millióan a leváltására voksoltak. Őt viszont arra emlékeztették, hogy ez kevesebb, mint a névjegyzékben szereplő összes polgár 50 százaléka.
Graham Watson, a liberálisok és demokraták képviselője szerint a demokratikus parlamenti többség megpróbálta elmozdítani a visszaéléseiről ismert államfőt, és emlékeztetett Emil Constantinescu volt államfő tegnapi, Martin Schulz EP-elnöknek címzett levelére, amelyben illegitimnek nevezte Băsescu hatalmát. Bírálta a bizottságot, amiért megkövetelte a referendumon az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöböt. Cristian Preda PDL-s EP-honatya a többség zsarnokságáról beszélt – szerinte a kormány a gazdasági válságot politikai válsággal bővítette, amikor csupán három nap alatt leváltotta a házelnököket és az ombudsmant.
A PSD-s Cătălin Ivan szintén az érvényességi küszöböt rótta fel, valamint azt, hogy Reding parlamenti puccsnak nevezte a felfüggesztési akciót, azzal vádolva őt, hogy Băsescunak kampányol, és megsértette Románia szuverenitását. A PNL-s Norica Nicolai szintén Redinget bírálta, mondván: a kormány nem sértett alkotmányt, és ő is úgy vélte, hogy a biztos politikai alapon állt ki Băsescu mellett. Göncz Kinga MSZP-s képviselő szintén José Manuel Barrosót és Redinget bírálta, mondván: bár a román kormányfőt elmarasztalták, a magyar kormányt nem, amikor az – szerinte – korlátozta az alkotmánybíróság jogkörét, és átalakította a választási törvényt.
Monica Macovei PDL-s képviselő ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a főügyészség szerint a referendumon nagyarányú csalás történt. Viviane Reding végezetül olyan mechanizmus kidolgozására tett javaslatot, amely az összes uniós tagállam igazságügyi rendszerének monitorozását lehetővé tenné.
Barroso: megtámadták a jogállamot
A nap folyamán egyébként korábban, a délelőtti órákban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében kitért az egyes tagállamokban a jogállamot ért támadásokra. „Tiszteletben kell tartanunk az alapvető értékeket és a jogállamiságot. Az utóbbi hónapokban azt tapasztalhattuk, hogy egyes tagállamok merényletet követtek el ezen elv ellen, ám az Európai Bizottság azonnal reagált” – mondta Barroso, aki szerint a globalizáció kihívásaira adott válasznak a mélyebb integrációnak és a több demokráciának kell lennie, és hatékony eszközök szükségesek a jogállamiságot lábbal tipró országok ellen.
Az eseményekre reagált Victor Ponta román kormányfő is, aki nem vett részt a brüsszeli vitán. A miniszterelnök a tegnapi bukaresti kormányülés elején azt mondta a minisztereknek: ne aggódjanak amiatt, hogy az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) bepanaszolta a kormányt Brüsszelben és Strasbourg-ban, mivel egy „fanarióta” pártról van szó, amely, amíg kormányon volt, lopott és tönkretette az országot, most pedig abban reménykedik, hogy valaki „odakintről” ismét visszahelyezi a hatalomba.
(Strasbourgban tárgyalt Corlăţean
A Velencei Bizottság elnökével, Gianni Buquicchióval és az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének első emberével, Jean-Claude Mignonnal tárgyalt szerdán este Strasbourgban Titus Corlăţean román külügyminiszter. A Buquicchióval folytatott megbeszélések során a közelmúltbeli romániai politikai fejleményekről esett szó, a román diplomácia vezetője pedig ismét megerősítette Románia elkötelezettségét az Európa Tanács jogi szaktestületével való szoros együttműködés mellett. A Mignonnal folytatott beszélgetésen Corlăţean kijelentette, a kormány elkötelezett a gazdasági és szociális célkitűzések megvalósításához szükséges politikai stabilitás megteremtése mellett. A román külügyminiszter az Európai Parlament szocialista elnökével, Martin Schulzcal is találkozott, aki közölte: támogatja Románia schengeni csatlakozását, amely az utóbbi hónapok politikai fejleményei nyomán Hollandia, Németország és Belgium ellenkezése miatt ismét halasztódik.)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: a román kormány csúcsot döntött magyarellenességből
"Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának, hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban. Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, az EP odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen” – fogalmazott a román belpolitikai helyeztről szóló strasbourgi EP vitához benyújtott írásbeli felszólalásában Tőkés László.
Az EP-képviselő szerint a Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, azaz Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását. A politikus arra kérte az az EP-t és az EB-t, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását. (hírszerk.) Transindex.ro

Feljelentők és feljelentettek
Huszonötezren tiltakoztak szeptember elején Sepsiszentgyörgyön a romániai magyar egyházi ingatlanok "visszaállamosítása" ellen. Régi, meghitt ellenségek léptek együtt, egy célért színpadra - ám hogy ez a cél pontosan mi, nem vált világossá. Ahogyan az sem, hogy szabad-e román-magyar ellentétként beállítani az eseményeket.
A tüntetésen, amelyhez hasonló méretűt az erdélyi magyarság 1990, a marosvásárhelyi gyertyás demonstráció óta nem látott, képviseltette magát az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt, felszólalt Kelemen Hunor és Tőkés László is, hogy az erdélyi "történelmi" egyházakról szó se essék. A szónokok az erdélyi magyar közösség és a román állam konfliktusaként, pontosabban a kisebbség újabb állami, többségi vegzatúrájaként állították be a helyi Székely Mikó Kollégium ügyét: jóllehet a kollégiumot nem a román állam "államosítja vissza", hanem magyar magánszemélyek perelték el az Erdélyi Református Egyházkerülettől (ERE). A kárpótlási folyamatot, amely révén az ERE birtokba vehette a helyi magyar kollégiumot, magyar és román tisztségviselők felügyelték, vezették: ők az e folyamat során elkövetett törvénysértésekért - nem jogerősen - letöltendő börtönbüntetést kaptak.
Oda-vissza
A történet majd' másfél évtizede húzódik. A román kormány 1999-ben - az RMDSZ nyomására - sürgősségi rendelettel több egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött. Egy évre rá az akkori kisebbségi miniszter, az RMDSZ-es Eckstein-Kovács Péter újabb hetven ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett: ekkor került a református egyház birtokába a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium is.
A romániai magyar érdekvédelmi szervezetek és az egyházak ezt a lépést jelentős győzelemként könyvelték el. Nem kis meglepetést okozott ezek után, hogy két magánember polgári peres eljárásban megtámadta a restitúciós döntést. Benedek Levente és Fejér Zoltán azt állították: az Erdélyi Református Egyházkerület nem kaphatja vissza az ingatlant, mert soha nem is volt a birtokában, ezért nem is léphetett volna fel visszaigénylőként. A lépésre azért szánták el magukat a panaszosok, mert a visszaszolgáltatott ingatlanban található tanári lakásokat megvásárolták. A rendszerváltás után Romániában nagyon sok hasonló ingatlant privatizáltak, általában jóval a piaci ár alatt: a lakások bérlői, használói jelentős kedvezményt kaptak.
Ez a polgári per 2006-ig húzódott: a brassói táblabíróság végül csak annyit állapított meg, hogy - a felperesek beadványával ellentétben - az ERE "perképesen" vesz részt a kollégium ügyében. Arról azonban nem született határozat, hogy kié a vitatott épület. 2007-ben a tulajdonosok újabb, immár büntető feljelentést tettek. Azt kifogásolták, hogy a református egyház tulajdonjogát úgy állapította meg a restitúciós bizottság, hogy azt hitelt érdemlő dokumentumok, például tulajdoni lap, nem bizonyították.
Ebben az eljárásban - miután a nyomozásba bekapcsolódott a Korrupcióellenes Ügyészség is - az elsőfokú ítélet 2012-ben született meg: júniusban a Buzau megyei bíróság (ide helyezték át a pert) a kárpótlási kormánybizottság tagjait okirat-hamisításban és hűtlen kezelésben marasztalta el. Markó Attila államtitkárt (RMDSZ) és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület jogászát három év letöltendő, Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium jogi tanácsadóját három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. (Összehasonlításként: a volt miniszterelnök, Adrian Nastase súlyos korrupciós ügyei miatt két évet kapott.) Az Erdélyi Református Egyházkerület 1,1 millió lej kártérítést köteles fizetni, és elrendelték a tizenkét éve visszaszolgáltatott épület visszaállamosítását is. A döntés értelmében a kedvezményezett Sepsiszentgyörgy város önkormányzata, ám Antal Árpád polgármester bejelentette: nem tartanak igényt az épületre, mert azt az 1948-as erőszakos államosítás dokumentumai szerint az Erdélyi Református Egyházkerülettől kobozták el, és az ingatlan építtetője is az egyház volt.
A helyzet ennél abszurdabb talán nem is lehetne: magyarok jelentettek fel magyar tisztviselőket és intézményeket azzal a céllal, hogy a román állam váljék kedvezményezetté. A bíróság a sepsiszentgyörgyi magyar többségű önkormányzat javára dönt, amely viszont nem kíván élni a tulajdonjogával.
Kézenfekvő konszenzus
A Mikó-per (és a többi hasonló konfliktus) gyökere abban keresendő, hogy az eredeti - a trianoni döntés, illetve az 1948-as államosítás előtti - jogviszonyok nem állíthatók helyre. Vagy mert a tulajdonviszonyokat nem dokumentálták megfelelő módon, vagy mert a tulajdonosok eltűntek, státuszuk megváltozott. A Székely Mikó Kollégiumot egyházi hozzájárulásból, Mikó Imre gróf magánadományából, Sepsiszentgyörgy város anyagi támogatásából és a helyiek közadakozásából építették. Az adakozás kedvezményezettje valóban nem a református egyház, hanem az "evangéliumi református Mikó Kollégium" volt. Ilyen jogi személy azonban nem létezik, így hivatalosan jogutód sincs. És mivel a pro forma,szigorúan jogi értelemben vett tulajdonost jószerivel képtelenség minden kétséget kizáróan azonosítani, minden képlékennyé válik. A református egyház több dokumentumban is felbukkan, de csak egy 1990-es telekkönyvi kivonat került elő, amelyre utólag vezették fel tulajdonosként - ezért állította azt a vád, hogy a restitúciós bizottság hamisított dokumentum alapján járt el. Egy korábbi telekkönyvi kivonaton több dátum is olvasható: e szerint 1915-ben az ingatlan tulajdonosa a sepsiszentgyörgyi "ev. ref. székely Mikó Kollégium". Erre a felperesek, illetve a vád hivatkozott: a kollégium önálló jogi személyiségű, saját vagyonnal rendelkező intézmény, és nem jogelődje a református egyháznak. Constantin Angelescu román tanügyi miniszter egyik 1928-as rendeletében viszont épp a református egyházat nevezi meg tulajdonosként. A Horthy-korszakban, 1942-ben ismét a Székely Mikó Kollégium került a tulajdonosi lapra... Az eljárásban az is felmerült, hogy a református egyháznak már a 19. század végén sem volt elég pénze a beruházásra, ezért volt szükség összefogásra, és a kollégiumot önerőből sohasem tudta fenntartani; a 70-es években pedig - az ingatlant súlyosan megrongáló földrengés után - önként kérték az államosítást. Más dokumentumok szerint ezt az épületcsoportot is az 1948-as államosításkor veszítette el az egyház.
A kárpótlási bizottságnak arról kellett döntenie, hogy létezik-e az eredeti tulajdonos és ki az, a visszaigényelt tulajdont az állam birtokolta-e, illetve fennállt-e az erőszakos államosítás ténye. A kárpótlásról, illetve az egyházi javak természetbeni visszaszolgáltatásáról 1991 és 2005 között számos jogszabály született. Mígnem 2002-ben, az EU-csatlakozás előtt és miatt a törvényhozó egyszerűsítette a tulajdonlevelek kibocsátását, lehetővé tette, hogy a tulajdonviszonyt tanúk bizonyítsák, és kötelezővé tette az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Ez a megengedő szellemű, a kártalanítást kiemelt fontosságú kérdésként kezelő jogharmonizáció is hozzájárulhatott a Mikó-vita elfajulásához. A rendelkezésre álló dokumentumok, valamint az erdélyi magyar egyházak és a politikai érdekképviselet közötti konszenzus alapján kézenfekvő volt, hogy a kárpótlási bizottság az Erdélyi Református Egyházkerületet nevezi meg tulajdonosként és a kárpótlás kedvezményezettjeként.
Egyszer volt, hol nem volt
Azt, hogy az eljárást magyarok óvják meg, kevesen sejthették, viszont sokakat háborított fel - Sepsiszentgyörgyön civil mozgalom indult az egyházi vagyon védelme érdekében, idén télen tüntettek is a helyiek. Ráadásul nem a Mikó-kollégiumé az egyetlen ilyen ügy. Hasonló helyzetben van a gyulafehérvári könyvtár, a Batthyaneum, amit 1998-ban kapott vissza a katolikus egyház. Ezt az eljárást 2003-ban támadták meg, mert az alapító püspök, Batthyány Ignác a könyvtárat - aminek legértékesebb darabjait 1914-ben, majd 1940-ben Magyarországra szállították, és amit 1950-ben a román állam államosított - "a katolikus egyházra és Erdélyre" hagyta. Az "és Erdély" kitétel alapján válhatott a román állam "és Erdély" jogutódjává, és a katolikus egyház mellett résztulajdonossá.
Ugyanakkor távolról sem biztos, hogy magyar-román konfrontációt, netán valamiféle román politikai-adminisztratív provokációt kell sejtenünk a háttérben. A sepsiszentgyörgyihez kísértetiesen hasonló konfliktusok keletkeztek a román felekezetek, illetve a román állam és az önkormányzatok között. A 2006-ban lejárt határidőig a romániai egyházak több mint 14 ezer visszaigénylési kérelmet nyújtottak be. Míg a legtöbb hívet magáénak tudó, "államvallásként" nyilvántartott ortodox egyház, de még a katolikus és református is a folyamatban lévő ügyek majdnem felét megoldottként könyvelheti el, addig a görög katolikusok csak javaik ötödét kapták vissza. A kárpótlási folyamat igazi vesztese tehát, legalábbis a fenti adatok alapján, a romániai görög katolikus egyház, és nem az erdélyi magyar egyházak. Az aránytalanság és a sepsiszentgyörgyihez hasonló visszaélések miatt tiltakozott a nagyváradi görög katolikus püspökség; a Bihar megyei Érvasadon tavasszal tettlegességig fajult a két román felekezet tagjai közötti vagyonvita. "Erőszakos és ellenséges" folyamatok indulhatnak el, mindennapossá válhat a megfélemlítés és zsarolás - figyelmeztettek a görög katolikusok.
A büntetőper októberben folytatódik, az viszont már most egyértelmű, hogy a Mikó-ügy több helyi konfliktusnál. Ha a júniusban született ítélet jogerőre emelkedik, akkor a teljes romániai visszaszolgáltatási folyamat leállhat vagy visszájára fordulhat. Sorozatban támadhatják meg a már lezárt restitúciós ügyeket, rendezettnek vélt kártalanítási ügyek indulhatnak újra. A többség az "igazságot", az "igazi tulajdonost", az "eredeti állapotokat" keresi, de egyre nyilvánvalóbbá válik: az egyszer volt jogállapotok nem hozhatók vissza. Az a bizonyos félelem pedig már érezhető az erdélyi magyar közösségben is - kárvallottak és kártalanítók, feljelentők és feljelentettek néznek egymással farkasszemet.
Parászka Boróka, Magyar Narancs (Budapest)

Tőkés: a Ponta-Antonescu kormányzat bosszúhadjáratot indított a magyarság ellen
Romániában veszélybe került a demokrácia és a jogállamiság, a bukaresti kormány „csúcsot döntött magyarellenességből” – hangsúlyozza Tőkés László Európai Parlamenti képviselő írásbeli nyilatkozatában, amelyet a romániai politikai helyzetről szóló EP-vitához nyújtott be.
„Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának – hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban. Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, a Parlament odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen” – áll a nyilatkozatban, amelyet az EP képviselő sajtóirodája szerkesztőségünkhöz is eljuttatott.
Tőkés szerint a bukaresti kormány támadássorozata a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultása elleni fellépésével kezdődött, majd a kommunizmus idején elkobzott, majd a restitúció révén jogos tulajdonosának, a magyar református egyháznak visszaszolgáltatott Református Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítási kísérletével folytatódott.
„A Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot ellenünk, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, nevezetesen Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását” - olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés László befejezésképpen arra kéri az EP-t és az Európai Bizottságot, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását. Krónika (Kolozsvár)

Mértékletes és felelős viselkedést!
Minden romániai politikai erőt, legyen akár kormányon, akár ellenzékben, mértékletességre és felelősségteljes viselkedésre szólít fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke abban a közleményben, amelyet azután tett közzé pénteken, hogy találkozott Traian Băsescu román államfővel.
Brüsszeli látogatásával kapcsolatban, Traian Băsescu a sajtónak kijelentette: az ő kérésére iktatták be a hivatalos látogatást azzal a céllal, hogy néhány Romániát, de az Európai Uniót (EU) is érintő időszerű kérdést vitassanak meg.
José Manuel Barroso közleményében arra kéri a romániai politikai erőket, hogy összpontosítsanak az ország intézményes és politikai stabilitásának helyreállítására. Az EB elnöke és a román államfő a megbeszélést követően nem tartottak közös sajtótájékoztatót: Barroso közleményt bocsátott ki a találkozóról.
Az EB elnöke tudatja, hogy Traian Băsescuval megtárgyalták a romániai politikai fejleményeket és a napirenden lévő európai kérdéseket. Barroso aggodalmának ad hangot a közelmúlt romániai eseményei miatt és annak kapcsán, amilyen visszhangot azok Európában kiváltottak. A bizottság vezetője leszögezi: az EB nem enged abból, hogy minden tagállamtól elvárja, hogy tiszteletben tartsa a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az alkotmánybíróság döntéseit. Barroso kifejti továbbá, hogy véleménye szerint Romániának stabil politikai és jogi keretekre van szüksége hitelessége, gazdasági és pénzügyi helyzete megőrzéséhez.
Barroso hangsúlyozza továbbá, hogy Bukarestnek folytatnia kell erőfeszítéseit az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (EEM) által meghatározott célok teljesítése érdekében. Az EEM-et azért hozták létre, mert Románia (és Bulgária) előtt 2007-es csatlakozásakor még számos megoldatlan feladat állt az igazságügyi reform, a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolása területén. Az EEM az ezeken a területeken elért fejlődést hivatott ellenőrizni, José Manuel Barroso pedig megerősítette, hogy a bizottság a következő hónapokban is folytatja az ellenőrzést.
Az EU-bizottság elnöke és a román államfő az Európai Unió 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretével kapcsolatban közös közleményében kifejti: egyetértenek abban, hogy nagyratörő költségvetésre van szükség, amely hasonlóan „ambiciózus” kohéziós politikát tesz lehetővé az uniós versenyképesség és a növekedés beindítása érdekében.
Traian Băsescu most először jár Brüsszelben azóta, hogy a nyáron az elmozdítása érdekében tartott népszavazás eredménytelenül zárult, amit a román alkotmánybíróság is megerősített.
A nap folyamán a román államfő találkozott az Európai Tanács elnökével, Herman van Rompuyjal és Viviane Reding igazságügyi biztossal is.
Szabadság (Kolozsvár)

Surján: Alkotmányos kötelesség a felelősségvállalást a külhoni magyarokért
Alkotmányos kötelességnek nevezte Surján László a felelősségvállalást a határon túli magyarok sorsáért. Az Európai Parlament néppárti alelnöke szerint ez nemcsak az állam, hanem minden magyar ember feladata.
Surján László a Fidelitas szombati budapesti nemzetpolitikai konferenciáján kiemelte az egyházak, ifjúsági szervezetek, intézmények szerepvállalásának fontosságát is.
A kereszténydemokrata politikus szerint a nemzetpolitika fő problémája, hogy a határon túli magyarság számára szűk az intézményi kapacitás az óvodától az egyetemig bezárólag, és nem adott megfelelő mértékben az anyanyelvi nevelés biztosítéka.
Ugyanakkor jelentősen bővültek az anyaországi tanulás lehetőségei - mondta, hozzátéve, magyar adófizetők pénzét határon túliak nevelésére, oktatására költeni helyes, de "finoman elvárható", hogy ez a magyarság kinti megmaradását szolgálja, és ne az agyelszívást.
A magyar nemzetpolitikának célja kell legyen, hogy visszaadja a reményt: lehet és érdemes magyarként élni, kinek-kinek a szülőföldjén - rögzítette.
Az EP alelnöke azt javasolta, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program iskoláknak szánt támogatási rendszere a jövőben terjedjen ki a civil szervezetek kölcsönös látogatásaira is. Példaként említette a cserkészcsapatokat, ifjúsági énekkarokat, ifjúsági politikai szervezeteket, és beszélt a sportkapcsolatok pozitív szerepéről is.
A határon túli magyarságot fenyegető veszélyekről szólva kitért többi között az elvándorlásra, az asszimilációs nyomásra, és azt mondta: a vegyes házasság a beolvadás irányába való elmozdulás, de vannak jó példák is, amikor mindkét kultúrára nevelik a gyermekeket.
Surján László azt mondta, "e helyről üzenik" az Európai Unió vezetőinek, hogy Románia schengeni tagságát ne használják ki napi politikai célokra. Utalva a román belpolitikai történésekre és arra, hogy Románia schengeni tagságát az EU levette a napirendről, azt mondta: a demokrácia alapelveinek betartása mindenkire nézve kötelező, ráadásul a tagság elnapolásával az embereket büntetik, akik nem tehetnek a kormányzati intézkedésekről.
Az EP-alelnök vitaindítója után tartott kerekasztal-beszélgetésen Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta: semmi olyat nem írnak elő alkotmányos kötelezettségként a külhoni magyarokkal kapcsolatban, amit a magyar állam ne biztosítana az itt élő kisebbségeknek.
Kiemelte: az állampolgárság, a választójog kérdésében, a határon túli magyar jogérvényesítésnél pártszempontoknak nem lenne szabad szerepet játszaniuk. Ma ugyanakkor alapkérdésekben sincs egyetértés a politikai erők között - állapította meg. A külhoni magyarokat ért jogsérelmekről szólva, példaként említve Malina Hedvig ügyét és a Mikó-kollégium körüli történéseket, azt mondta: jól működő jogállamban ilyen helyzet nem állhatna elő, ez egy európai jogállam legnagyobb szégyene. Azt kellene elérni, hogy a diszkrimináció tilalmát a nemzeti kisebbségekre is kiterjesszék - jegyezte meg.
Bíró Albert, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja az elmúlt évek legfontosabb lépésének nevezte az egyszerűsített honosítást. Kitért arra, hogy egy erős magyar gazdaság a magyar kisebbség megítélésén is nagyon sokat lendítene a határon túli területeken. Kulcskérdésnek nevezte ugyanakkor, hogy a magyar kisebbségeknek megfelelő képviseletük legyen a többségi parlamentekben. A jogsérelmekkel kapcsolatban szólt arról, szerinte a kisebbségek nincsenek tisztában azzal, hogy melyek az alapvető jogaik, és azokkal sem élnek, amelyekről tudnak. Felvetette a kisebbségi jogok oktatásának lehetőségét a magyar tanítási nyelvű iskolákban.
Nagy Bercel, a közigazgatási tárca nemzetpolitikai államtitkárságának titkárságvezetője egyetértett azzal, hogy érdemes lenne ilyen képzéseket indítani. Az anyanyelv őrzése kiemelt jelentőségű, az oktatás-nevelési támogatás önmagában többmilliárdos tétel, amely a külhoni magyar diákoknak plusztámogatást jelent, illetve hasonló nagyságrendű a felsőoktatási intézmények támogatása - mondta. A honosításról szólva jelezte: már túl vannak a 300 ezredik kérelmen, és több mint 220 ezren le is tették az állampolgársági esküt. Az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakítása szintén fontos feladat - folytatta - hozzátéve: ez javíthatja a magyar-magyar együttműködést is.
A külhoni magyar ifjúsági szervezetek képviselői hozzászólásaikban többi között a kétnyelvű feliratok fontosságát és az ezzel kapcsolatos problémákat emelték ki. Volt olyan felvetés, hogy ha egy magyar vállalat külhoni magyar területen létesít munkahelyeket, ott a magyarok alkalmazása élvezzen előnyt.
A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot fogadnak el, amely azt rögzíti, hogy a határon túl élő magyarokat és közösségeiket megillető jogok közül kiemelten fontos az anyanyelvhasználat joga, ennek érvényesülését segítheti az etnikailag sokszínű területeken a kétnyelvű közigazgatás megteremtése és az anyanyelvű oktatás biztosítása. Mint írták, nyomon szeretnék követni a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság mindennapi életét, és az őket ért jogsértésekre "online riadólánc" életre hívásával kívánják felhívni a világ figyelmét.
A dokumentumban kitértek arra is, hogy békés demonstrációk segítségével, a nyilvánosság minden eszközével szeretnék elejét venni a magyarokat nemzeti hovatartozásuk miatt érő atrocitásoknak
MTI

Régióátszervezés: nem engednek az etnikai arányokból
Még nyitott kérdés, miként rajzolná meg a tervezett, közigazgatási hatáskörrel felruházott régiókat a Ponta-kormány, ám nemcsak a magyar kérdést kell megoldani, hanem ezen múlik, hogy milyen mértékben tudja az ország lehívni az EU-s alapokat – vélik a Krónika által megkeresett szakértők és politikusok, akiket annak kapcsán kérdeztünk meg, hogy Victor Ponta miniszterelnök a napokban a megyei tanácselnökök találkozóján felvetette a közigazgatási reform szükségességét, és úgy nyilatkozott, hogy 2013-ban meg is valósulhat az átszervezés.
A szociáldemokrata pártelnök elképzelése szerint megtartanák a jelenlegi megyéket, ugyanakkor ezek felett közigazgatási hatáskörrel felruházott régiókat hoznának létre, amelyeket a regionális tanácsok vezetnének. A regionális fejlesztési ügynökségek eközben a regionális tanácsok műszaki apparátusaként működnének tovább. Victor Ponta hangsúlyozta, hogy a régiók fogalmát bele kell foglalni az alkotmányba, ám mindenképpen fontosnak tartja a jelenlegi megyék megtartását. Ponta egyébként úgy vélekedett, hogy mindez nem jelentene pluszbürokráciát.
Mint a kormányfő emlékeztetett, 2014 január 1-jén már működniük kellene a régióknak, és a regionális fejlesztési minisztériumra sem lenne akkor szükség, hiszen a régiók irányítását ellátná a közigazgatási minisztérium. Ponta meglátása szerint éppen ennek érdekében a jövő évben sort kell keríteni az alaptörvény reformjára, hogy az alkotmány lehetővé tegye a régiók megalakítását. Ponta arra kérte a megyei önkormányzatok elnökeit, támogassák a parlamenti képviselőket ebben a kérdésben. „Tanulnunk kell mások tapasztalataiból, többek között a spanyol példából: nem ruházhatjuk át a pénzügyi deficiteket a régiókra, hogy ezeket maguk alá temessék az adósságok” – fogalmazta meg a miniszterelnök.
A régiók megrajzolása a lényeg
„Ez az elképzelés közelebb áll az RMDSZ által már évekkel ezelőtt benyújtott régióátszervezési tervezethez” – jelentette ki a Krónika kérdésére Borbély László, a szövetség politikai alelnöke. „A jelenlegi megyéket nem szabad bolygatni, az káoszhoz vezetne. A megyék átcsoportosítását közigazgatási hatáskörökkel felruházott régiókban úgy kell megrajzolni, hogy az jó legyen a magyarságnak. Ha a jelenlegi fejlesztési régiókat akarják megtartani, az nekünk nem felel meg” – szögezte le. A politikus hangsúlyozta, a régiók megrajzolása még nyitott kérdés, a tárgyalásra a parlamenti választások után kerül sor. „Nagyon fontos, hogy erős parlamenti képviseletünk legyen. Minden azon múlik a közigazgatási átszervezésben, hogy lesz-e beleszólásunk a döntéshozatalba” – mondta Borbély László.
Tamás SÁndor, a Kovászna Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke eközben megkeresésünkre úgy vélekedett, Ponta felvetése egyelőre csak politikai nyilatkozat, erről akkor lehet érdemben tárgyalni, ha felvázolja a konkrét elképzelést, azt, hogy hogyan alakítaná ki a régiókat. „Bukarestben nem eszik olyan forrón a kását. Látnunk kell a konkrét elképzelést papírra vetve” – szögezte le.
Tamás Sándor ugyanakkor emlékeztetett, az RMDSZ álláspontja ebben a kérdésben mindvégig egyértelmű volt: „a közigazgatási reformról akkor lehet szó, ha a megyék hatásköre nem csorbul, a három székelyföldi megye és Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs megye egy régióba kerül, tehát régiók létrehozásával nem módosul az etnikai arány”. „Minél több hatáskört Bukarestből át kell ruházni a települési, megyei és régiós szintre” – hangsúlyozta a Kovászna megyei közgyűlés elnöke.
Kudarcos forráslehívások?
„A kényelmetlen döntéseket, így a közigazgatási reformot is mindig a választások utánra halasztják, ám senki nem beszél arról, hogy az ország forráslehívási kudarca a rossz régiófelosztásnak tulajdonítható” – szögezte le kérdésünkre Csutak István regionális politikai szakértő. Meglátása szerint nagyon fontos lenne a két, túlnépesedett Kárpátokon túli régiót átalakítani, „de erről nem akar beszélni a román politikum”.
„Ha a jelenlegi fejlesztési régiók maradnak, vagy ha a Victor Ponta által az idén tavasszal bemutatott felosztást valósítják meg, bekódolják a 2014–2020-as EU-s költségvetési szakaszra a teljes romániai kudarcot – vélekedett a szakember. – Ha a régiók közigazgatási hatáskört kapnak, akkor ez már formálisan belügy, és az Európai Bizottságnak adminisztratív úton nem lesz beleszólása, csak a nemzetközi jogra hivatkozva, vagyis csak azzal lehet megtámadni, hogy etnikai arányokat megváltoztató közigazgatási reformot tervez a kormány.”
Amint arról beszámoltunk, a Ponta által tavasszal bemutatott tervezetben például Hargita megye a moldvai megyékkel szerepelt egy régióban. „Egy fontos szempontot minden román hatalom szem előtt tart: nehogy a magyaroknak egy kicsit jobb legyen, még akkor sem, ha ez a románoknak nem okoz veszteséget. Világos, hogy a Ponta-féle terv mögött nincs sem koncepció, sem szakmai megalapozottság. Románia pedig nem engedhet meg magának ilyen hancúrozást, kockáztatva a 2014–2020 közötti forráslehívást” – hívta fel a figyelmet Csutak István.
A szakértő szerint ugyanakkor az RMDSZ által kidolgozott tervezetben sem a magyarok, sem a szegény megyék nem vesztesei az átalakításnak. „Lengyelország a példa arra, hogy ésszerűen és nem indulatokkal, sikeresen véghez lehet vinni a regionális átalakítást” – szögezte le Csutak István. Mint arról több ízben is írtunk, az RMDSZ már néhány évvel korábban benyújtotta a Csutak István által készített régióátszervezési tervezetet a parlament elé, azonban nem talált partnereket ennek elfogadtatására. A szövetség tervezetében a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió, valamint öt makrorégió szerepel, a három székelyföldi megye egy régiót alkotna, ugyanakkor Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs megye szintén egy makrorégióba kerül.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Önállóan is indul az EMNP
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatja az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) abban, hogy önállóan vegyen részt a decemberi romániai parlamenti választásokon – jelentette ki az EMNT választmányi ülése szünetében szombaton Kolozsváron Tőkés László elnök. Ismertette a szervezet terveit is, elkészítenék a romániai magyarság kataszterét, és kidolgoznak egy Kárpát-medencei magyarságvédelmi programot is.
Tőkés László – aki az EMNP védnöki tisztségét is ellátja – elmondta, kezdettől az erdélyi magyar pártok közös választási részvételét szorgalmazták, de ez a törekvés meghiúsulni látszik. Tőkés emlékeztetett, hogy vasárnap, szeptember 16-án lejárt az a határidő, ameddig a koalíciós szerződéseket be lehetett jegyeztetni. Lehetségesnek nevezte, hogy az EMNP átlépje a választási törvényben megszabott küszöböt, azaz legkevesebb három szenátori és hat képviselői választókerületben megnyerje a választásokat. Hozzátette, ha ez nem sikerül, az sem számít tragédiának, hiszen – mint mondta – a távlati cél a 2016-os választásokon való tisztességes szereplés. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az európai polgári kezdeményezés ügyében sem sikerült összefogásra bírni az erdélyi magyar szervezeteket. Így az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is önálló indítványban kéri majd, hogy az Európai Unió szabályozza a tagországok kisebbségpolitikáját. Emlékeztetett azonban arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács és az EMNT egymás indítványainak kölcsönös támogatásáról egyezett meg. Amiként az SZNT küldöttsége Baszkföldön és Katalóniában keres támogatókat indítványához, az EMNT is európai partnereihez fordul. El szeretnék azonban kerülni, hogy az uniós kisebbségpolitika kikényszerítése a romániai választási csatározások áldozatává váljék, ezért csak a választások után kívánják beterjeszteni az indítványokat. Az EMNT választmánya által szombaton tárgyalt témák közül Tőkés László kiemelte: az EMNT határozatba foglalta a romániai magyarok nemzeti kataszterének összeállítását. „Fontos, hogy tudjuk, hányan vagyunk” – jelentette ki Tőkés László. Hozzátette, az ukrajnai nyelvtörvény példáján felbuzdulva az EMNT újra síkraszáll azért, hogy a magyar nyelv elnyerje a regionális hivatalos nyelv státusát Romániában. Az autonómiaformák eléréséhez vezető cselekvési terv kidolgozásáról is határozott a testület. A Kárpát-medencében megnyilvánuló váltakozó erejű magyarellenességre válaszolva az EMNT magyarságvédelmi programot akar kidolgozni – jelentette be Tőkés László. A közösségi tulajdonban lévő ingatlanok védelmében pedig tíz-tizenöt erdélyi helyszínen kíván összehangoltan fellépni. Elmondta, az erdélyi magyarság egyetemi stratégiája és gazdaságfejlesztési terve után az EMNT egy erdélyi magyar sportstratégia kialakításán dolgozik, amelyhez Magyarország miniszterelnöke támogatását kérték. Tőkés László azt is bejelentette, hogy október 3-án Orbán Viktor miniszterelnök ellátogat Marosvásárhelyre, ahol részt vesz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanévnyitóján.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Izsák Balázs: szecesszió nyomán létrejött országokkal bővül az Európai Unió
Az Európai Unió Romániára is kiható belső bővülését vetítette elő egy sajtótájékoztatón Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
A katalóniai és baszkföldi látogatásról hazatért Izsák Balázs egy Marosvásárhelyen hétfőn tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a székelyföldi autonómiatörekvésekre is az Európai Unión belüli változások tükrében kell tekinteni. Úgy vélte, az uniós tagállamok közötti együttműködés javítja annak az esélyét, hogy a bukaresti parlament is törvénybe iktassa Székelyföld területi autonómiáját.
Izsák elmondta: az Európai Unió belső bővülésére annak ellenére is sor kerül, hogy José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke nem ért egyet azzal. Emlékeztetett arra, hogy Skóciában 2013-ban tartanak népszavazást az elszakadásról, és Katalóniában várhatóan azt követően fognak népszavazást kiírni, hogy a katalán parlament kinyilvánítja az ország függetlenségét. Az SZNT elnöke szerint e változások nemcsak azt jelentik majd, hogy két új állammal bővül az Európai Unió, hanem azt is, hogy az unión belül újra kell gondolni a régiók és az államok viszonyát, új alapokra kell helyezni az unióban élő közösségek és az uniós tagállamok viszonyát. Izsák Balázs szerint a strukturális változásoknak mindenképpen a demokratizálódás irányába kell mutatniuk. Izsák Balázs az MTI kérdésére elmondta, nem érzi, hogy a székely autonómiatörekvésekkel kapcsolatos román félelmeket erősítené, ha az európai szecessziós törekvésekről beszél. „Ezek a folyamatok akkor is végbemennek, ha erről Romániában nem szokás beszélni" – jelentette ki az elnök. „Nem lehet úgy jövőt tervezni, hogy folyton azon sakkozunk: milyen félelmek élnek a tárgyalópartnereinkben. A félelmeket azzal lehet a legjobban lebontani, hogy nyíltan, hátsó gondolatok nélkül elmondjuk: autonómiát akarunk a Székelyföldnek" – tette hozzá. Izsák Balázs azt is elmondta, a baszkföldi, katalóniai kapcsolatépítéssel az SZNT az önálló külpolitika területén lépett; egy olyan területen, amelyet az erdélyi magyar politika az utóbbi húsz évben elhanyagolt.
MTI
Erdély.ma,

Befagyasztották az uniós támogatások nagy részét Romániában –
Egyre több gondot okoz Romániában az, hogy az Európai Unió sorozatban állítja le a kifizetéseket az uniós források körüli szabálytalanságok miatt.
A támogatások egy részét még a nyáron befagyasztották, mostanra kiderült, hogy a már megítélt pénzek egy része meg sem fog érkezni. Emiatt vállalkozások és civil szervezetek százai kerültek súlyos pénzzavarba. „Mozaikot állítunk elő, a munka egy részét kézzel végzik a fiatalok"- mutatta be a Duna Híradóban Simona Carobene az uniós támogatással felépített mozaikgyár munkamenetét. A Bukarest mellett működő műhelyben hátrányos helyzetű fiatalokat foglalkoztatnak. Májusban indult be a termelés, de azóta sem kapták meg a megpályázott pénzeket.
A Proiect Mozaic projektvezetője elmondta: leállították a kifizetéseket, így legtovább egy-két hónapig tudnak még működni. „Arra alapoztunk, hogy egy éven át – míg beindul az üzlet – az uniós pénzekből megtudunk élni, de nem tudom mi lesz, ha nem történik semmi” – fogalmazott. Szerdán 150 projektvezető tiltakozott nyílt levélben az ellen, hogy a román kormány – korábbi ígéretével ellentétben – nem ad hitelt a brüsszeli utalások megérkezéséig. Szerintük ezzel azokat is büntetik, akiknek semmi közük az unió által észlelt csalásokhoz.
Több száz pályázat lehetetlenült el – a Híradónak nyilatkozó szakértő szerint Románia megítélését veszélyeztetik az uniós pénzekkel trükközők. „Sok a hiba a projektek felbecsülésénél és a menet közbeni ellenőrzéseknél, de a következő költségvetésből nem kérhetünk majd még több pénzt, ha a mostani összegeket nem tudjuk helyesen és hasznosan befektetni” – közölte Flavia Preda az Európai Projektek szakértője. Az uniós pénzek felhasználásánál Romániában találták a legtöbb rendellenességet, emiatt több kifizetést is felfüggesztettek Brüsszelben.
Az európai alapokból a rendelkezésére álló 19 milliárd euróból kevesebb mint kétmilliárdnál tudott felvenni Románia, emiatt az ország egyelőre nettó befizetője az uniós költségvetésnek. hirado.hu
Erdély.ma

Kőszegi Zoltán: a határrevízióhoz nem fegyverek, hanem szív kell
Az Echo Tv Hangos többség című rovatának vendége volt Heltai László, az LMP szóvivője és Kőszegi Zoltán Fideszes képviselő, Dabas polgármestere, akinek a nyáron a borzonti EMI táborban tett kijelentése egy kisebb botrányt kavart. Ugyanis Kőszegi az EMI táborban kijelentette: nem úszhatja meg a világ, hogy szembenézzen az egyik legnagyobb hatású békediktátum, Trianon következményeivel, és ha a Fidesz tovább tud erősödni, Magyarország pedig gazdaságilag és más tekintetben is erős országgá tud válni, akkor már akár 8 év múlva hivatalosan fel lehet vetni a revízió kérdéseit.
Az Echo TV-ben Kőszegi Zoltán előbb arról beszélt, hogy e kijelentésének a Fideszen belül semmilyen következménye nem volt, majd elmondta az eset után milyen sok telefonhívást és e-mailt kapott főleg a külhoni magyaroktól. Az a nyilatkozata azonban nem egészen így hangzott, két külön időpontban elhangzott kijelentését mosták össze – pontosított a Fideszes képviselő.
Magyarországnak gazdaságilag meg kell erősödni ahhoz, hogy minél többet tehessen a külhoni magyarságért, és az egész nemzetért – magyarázta a Borzonton tett kijelentését Kőszegi.
Műsorvezetői kérdésre Heltai László kifejtette, hogy határmódosításra nincs szükség, nem is lehet ilyen ebben a században, de Trianon következményeivel szembe kell nézni, és fel kell azt dolgozni. Majd hozzáfűzte, hogy a kulturális- és a területi autonómia egy megvalósítható megoldás, ami lehetőséget nyújtana a külhoni magyarok szülőföldön való megmaradására és megerősödésére.
Kőszegi szerint Trianon helyességének és következményeinek vizsgálata a jövőben elkerülhetetlen, de hogy ebből majd valamikor 8-10-40-50 év múlva az aktuális politikai elit milyen következtetéseket von le, azt most nem lehet tudni, mert ezelőtt 40-50 éve sem gondolta senki, hogy Németország újraegyesítése bekövetkezhet.
A határrevízióhoz nem fegyverek, hanem szív kell, és helyes történelemismeret – fogalmazott a Fideszes politikus.
Az Európai Unióról szólva Kőszegi úgy látja, hogy Közép-Európa népeinek összefogására lenne szükség, hiszen ezt megalapozná a közös történelmi és kulturális múlt. Csakhogy a sajtó egy bizonyos része is éppen az összefogás ellen működik, példa erre az EMI táborban mondott beszédének kiforgatása – tette hozzá Kőszegi Zoltán.
Az adás két vendége és a műsorvezetők közt ezután a beszélgetés a második világháborút lezáró békék igazságtalanságairól, és a világpolitikáról folyt, majd végül Heltai levonta a következtetést: a világ változik, és a hatások is másként érvényesülnek, mint ahogy azt először elképzelték.
Miután ismét Magyarországról szólt a beszélgetés, Kőszegi Zoltán azt mondta: ha Magyarország sikeres, és jó a megítélése, akkor a külhoni magyarság is erősebb, jobban tud küzdeni jogaiért. Echo Tv
Erdély.ma

?Elegem van a markóizmusból!
Ki kell mondani végre: a székelyföldi autonómia legvehemensebb kerékkötője nem a román politikum, hanem az erdélyi magyar közélet.
Azért nem az RMDSZ-t nevezem meg, mert nem csak a szövetség – mint az erdélyi magyarság politikai érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete – a közélet alakítója Erdélyben. Mivel azonban az RMDSZ rendelkezik mindenféle hatalommal – amely leginkább a román és magyar költségvetési pénzek osztogatásában nyilvánul meg –, ezért ő kerül a fókuszba, ha valami nem sikerül. Márpedig 23 év alatt nem sikerült elérni sem az államilag elismert és a romániai magyarság adójából finanszírozott Bolyai Egyetem létrehozását, sem Székelyföld területi autonómiáját, amely szintén a helyiek önfinanszírozását jelentené. És nem csak önfinanszírozását, mert ezzel az RMDSZ-nek sok baja nem lenne. Az RMDSZ saját hatalomféltéséből nem kívánja a területi autonómiát Székelyföldnek. Mert mit is jelentene az számára?
Székely Nemzeti Bank?
A területi autonómia lényege, szubsztanciája a külső és a belső hatalommegosztás. A külső hatalommegosztással az autonóm terület kormányzata megosztott vagy teljes körű döntéshozatali jogosítványokat kap az államtól saját ügyeinek irányítására. Vagyis az autonóm terület kormányzata szélesebb hatáskörrel rendelkezik, mint bármely más, hozzá hasonló közigazgatási területe az államnak (megye, régió, főváros stb.). Minden egyes, az autonóm terület számára biztosított jogosítvány gyakorlásának társulnia kell a megfelelő pénzügyi rendszer (pl. Székely Nemzeti Bank, székely fizetőeszköz bevezetése – még ha az előbb-utóbb euró is lesz –, Székelyföld adóhatósága stb.) kiépülésével. A Székely Nemzeti Bank feladatai a következők lennének: banki szolgáltatásokat nyújtana az autonóm székely kormányzatnak; biztonságos pénzügyi rendszert biztosítana; a székelyföldi közösség egészének stabil gyarapodását támogatná. Terjedelmi okok miatt erről most ennyit, viszont a kérdést fel kell tenni: az RMDSZ-nek (illetve az RMDSZ-től gazdaságilag és pénzügyileg függő romániai magyar közéletnek) érdeke-e létrehozni egy olyan Székely Nemzeti Bankot – a területi autonómia keretében –, amely teljes felelősséget vállalna az autonóm terület pénzügyi adminisztrációjáért, de más köztestületeknek és közintézményeknek is végezne pénzügyi adminisztrációt és tanácsadást? Továbbá őrködne a székelyföldi pénzügyi piac felett, a gazdasági növekedés területén valós adatokat gyűjtene és hozna nyilvánosságra a székelyföldi gazdaság állapotáról, valamint jövőbeli kilátásairól.
A Székely Nemzeti Bank létrehozásának természetesen előfeltétele egy autonóm közigazgatási egység létrehozása. A különleges jogállást a román alkotmány, törvények vagy statútum biztosíthatja. A román parlamentnek 23 éve tagja az RMDSZ, sőt kormányon vagy kormány közeli pozícióban is volt másfél évtizedig, miközben a NATO- és EU-csatlakozáson is túlesett Románia. Az RMDSZ soha meg nem zsarolta (csúnya eljárás, de a politikában az egyetlen ütős eszköz a kitűzött célok elérése érdekében) a román hatalmat, sőt állandóan púdert kent az orcájára, hogy az euró-atlanti integrációt sikeresen abszolválhassa az ország, úgy tüntetve fel a Nyugat szemében, mintha a kisebbségi problémák nem is léteznének. Tudom, volt némi panaszkodás, de ki vette azt komolyan Nyugaton: az RMDSZ, mint kormánypárt panaszkodik a saját kormányára? Röhej! De térjünk vissza az autonómiára.
Szögezzük le: a székelyföldi autonóm terület része maradna Románia területének – szó sincs semmiféle revízióról, függetlenedésről, önállósodásról, a hangsúly az önkormányzatiságon van –, ahol a többségben élő, az őshonos székelységhez tartozók által megvalósított kormányzás működne. Egy különleges jogállású terület lenne, ahol gyakorolnák a törvényhozó és végrehajtó hatalom bizonyos illetékességeit a székelység fennmaradása, esélyegyenlősége, vagyis boldogulása érdekében. A helyi kormányzatnak széles hatáskört biztosítana a Székelyföldre vonatkozó gazdasági, politikai és kulturális döntéshozatalban és a többi, a székelység számára fontos kérdésben. Illetékessége korlátozott nemzetközi jogosítványokat is magába foglalhatna. Létrehozásának célja a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, a politikai hatalomhoz való hozzáférés – tényleges önkormányzatiság a ma leledző RMDSZ-hegemóniával szemben – és a gazdasági esélyegyenlőség biztosítása Románia más, történelmi, földrajzi, kulturális régiói mellett.
Az autonómiáról mindig mint valami megfoghatatlan, elvont ideáról szólnak a politikusok, pedig az autonómia esszenciája a gyakorlatban rejtezik.
Választások az autonóm Székelyföldön
A leggyakorlatiasabb példa a választások lennének. Az autonóm Székelyföldön három választást volna szükséges tartani. Egy megmérettetést a polgármesterek személyéről és a helyi tanácsok összetételéről, továbbá egy másik választást a Székely Nemzetgyűlés tagjairól. A Székely Nemzetgyűlés töltené be az autonóm Székelyföld törvényhozó testületének a szerepét (székely parlament). És egy harmadik választáson döntenének arról a székelyek, hogy ki legyen az a 10-15 képviselő, akiket Bukarestbe delegálnának érdekeik védelme ügyében. És itt van a kutya elásva! Mert amennyiben létrejönne a területi autonómia, kit érdekelne tovább az RMDSZ? Annyi és olyan párt versenghetne a különböző pozíciók megszerzéséért, ahányat a választók arra csak érdemesnek tartanának. Végre létrejöhetne egy tiszta, igazságos „belső választás” – amit már húsz éve halogat, elszabotál az RMDSZ –, amelyen mindenki politikai értéknézetének megfelelően voksolhatna a különböző székely pártok képviselői közül. Nos, ettől fél az RMDSZ, a valódi szabadságtól! Mert valószínűnek tartom, hogy a Székely Nemzetgyűlésben már nem szerezne 80 százalékos többséget. Sőt! Mert el tudom képzelni azt is, hogy lenne egy székely konzervatív-keresztény párt, egy székely szociáldemokrata párt, egy székely kisgazdapárt, egy székely radikális függetlenségi párt... Székely liberális pártot nem tudok elképzelni, de akár még az is harcba szállhatna a voksokért. A Székelyföldön lakó román (illetve magyar vagy más uniós) állampolgárokat székelyföldieknek kellene tekinteni. A Székelyföldön való szavazás és választhatóság feltételéül lehetne szabni, hogy valaki székelyföldi lakcímmel rendelkezzen. Ezen kívül jogalkotási vagy végrehajtási téren semmilyen megkülönböztetés nem tehető székelyföldiek és más román, magyar vagy uniós állampolgárok között.
Továbbá az autonóm Székelyföldnek lenne saját zászlaja, amelyet hivatalosan használhatna. Székelyföld jogosult lenne szerepelni külön entitásként a különböző világversenyeken, világ- és Európa-bajnokságokon, téli és nyári olimpiákon. A mérkőzés kezdete előtt vagy az aranyérem átadása után a székely himnusz szólalna meg. Az anyanyelvhasználat terén az elsődleges nyelv a magyar lenne, de a románt is gondosan kellene tanítani továbbra is, mint ahogy az eddig történt. A közügyekben a román továbbra is ugyanúgy használatban maradna, viszont román nyelvre csak fellebbezés esetében kellene a dokumentumokat lefordítani. Az autonóm Székelyföldön kibocsátott személyi igazolványokban és útlevelekben a román állampolgárság (cetăţenia română) mellett fel kellene tüntetni a „Székelyföld – Ţinutul Secuiesc” szavakat is!
Tudom, az autonómia ennél bonyolultabb jogi formáció, ún. jogintézmény, de az egyszerű embernek ezek lennének a kézzelfogható, mindennapos megnyilvánulásai. Legalábbis én erre vágyom, igaz, nem vagyok székely, csak nagyapám lett 1988-ban, nyugdíjba vonulása bankettjén tiszteletbeli székelynek fogadva 27 esztendős csíkszeredai szolgálat után. Nagyszalontáról származtam, Magyarországon élek, és több millió honfitársammal leghőbb vágyunk a területi autonómia megvalósulása. Kérem, ne vegyék ezt az írást „bőcsködésnek”!
Nem tudom, hogy az RMDSZ milyen autonómiáért küzd 23 éve, de számomra ezt jelentené – sok egyéb mellett – az önrendelkezés! Nekem kevés az, hogy magyar nyelven tanítják Románia történelmét és földrajzát a magyar diákoknak. Ez emberi jog, semmi köze az autonómiához. Nekem kevés, hogy magyar nyelven is kérvényezhetek bármit (miközben a válaszlevél román nyelven érkezik), ez sem autonómia, hanem az anyanyelv szabad használata. Ez még nem az anyanyelv használatának elsődlegességét mondja ki! Nekem kevés az, hogy kiírhatók magyar nyelven is a településnevek! A többségében magyar településnevek szerepeljenek felül a táblákon, és alatta a román megnevezés. Nekem kevés az az RMDSZ-es szöveg, hogy „most nem időszerű”. Nekem most időszerű a területi autonómia, mert most élek! Nekem meg az nem időszerű, hogy az RMDSZ politikája húsz éve arról szól, hogy miként feküdjön le a kormányzó pártnak néhány jól fizető tisztségért, pozícióért, üzletért. 50 év múlva pedig azért nem lesz időszerű a területi autonómia, mert elfogy az erdélyi magyar. Az elmúlt 23 évben 500 ezer fővel csökkent az erdélyi magyarság lélekszáma. Ezért ki vállalja a felelősséget? Az RMDSZ, amennyiben hű kívánt volna maradni ‘93-as önmagához és az erdélyi magyarsághoz, mindaddig nem lépett volna kormányzati pozícióba, míg a fentebb leírt autonómiát a román állam nem biztosítja Székelyföldnek. Az RMDSZ elaprózta az egységből fakadó erejét, látszateredményeket felmutatva, amelyeket a világ haladása amúgy is hozott volna magával. Meg merem kockáztatni azt a kijelentést, hogy az RMDSZ jobban fél a területi autonómia létrejöttétől, mint maga a bukaresti hatalom. Van, akinek Romániából lett elege, nekem az RMDSZ-ből. Elárult kétmillió magyart...
P. S. Akinek nem inge, ne vegye magára! Az írás elsősorban az RMDSZ csúcsvezetésének – és értelmiségi holdudvarának – hibáiról szól. A helyhatóságokban tevékenykedő, napi harcokat megvívó polgármestereknek és képviselőknek csak elismerés jár, tudván tudva, hogy ők, többségében, nem önszántukból öltik magukra a vörös-fekete tulipános kényszerzubbonyt.
Papp Gyula Attila, Pápa
Krónika (Kolozsvár)

K Ö Z L E M É N Y
A gyantai vérengzés áldozataira emlékeztek
Az 1944. szeptember 24-i, gyantai vérengzés negyvenkilenc áldozatára emlékeztek az elmúlt hét végén a Fekete-Körös völgyi település református templomában. Igét hirdetett Erdélyi Géza felvidéki nyugalmazott református püspök, megemlékező beszédet mondott Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke.
A vasárnapi istentisztelet keresztelővel vette kezdetét. Soós József helybéli lelkipásztor az egykori tömeggyilkosság évfordulójához kapcsolódva elmondta: egy keresztelő mindig örömmel teli esemény egy gyülekezet életében. Isten így teszi ünneppé azt a szomorú gyászt, amelyet a garázdálkodó román katonák hatvannyolc évvel ezelőtt, a gyantai lakosok kegyetlen kivégzésével maguk után hagytak.
Erdélyi Géza püspök prédikációjában a Jelenések könyvéből vett ige alapján párhuzamot vont a Benes-dekrétumok meghurcoltjai és a gyantai mészárlás áldozatai között. A román és a magyar nép egymáshoz való közeledésének a fontosságát hangsúlyozta, ami nem a történtek elfelejtését, hanem a bűnök megbocsátását jelenti, a megbékélés szellemében. „A gyűlöletre egyetlen országnak és egyetlen nemzetnek sem lehet jövőt építeni, hiszen az megosztottsághoz, belső lelki pusztuláshoz vezet” – mondotta a felvidéki püspök, rámutatva arra, hogy a vigaszt a jövőbe vetett reménység adhatja.
Tőkés László bevezetésképpen a Zsoltárok könyvét idézte: „Akik könnyhullatással vetnek, vigadozással aratnak majd / Aki vetőmagját sírva emelve megy tova, vigadozással jő elő, kévéit emelve” (Zsolt. 126, 5, 6). A babiloni fogságból szabadultak örömét felelevenítve az újrakezdés lehetőségére mutatott rá. Közel hét évtizeddel ezelőtt a gyantaiaknak is mindent elölről kellett kezdeniük az irtózatos pusztítás mélységéből kellett felemelkedniük. Mint ismeretes, a református gyülekezet akkori lelkipásztorát, Boros Ferencet meghurcolták, a parókiát pedig lerombolták a kegyetlenkedők. Az újrakezdést a kommunizmus évtizedei csak tovább nehezítettek. Csak az utóbbi tíz évben sikerült újraépíteni a parókiát, a lelkészi jelenlét folytonosságát biztosítva a vészesen megapadt gyülekezetben. Manapság sem könnyű magyarnak lenni a Kárpát-medencében – jelentette ki Tőkés László. Az egykori, véres pusztítások nyomán jelenleg „vértelen népirtás” zajlik – gondoljunk csak a szlovákiai nyelvtörvényre és az állampolgársági törvényre, a délvidéki magyarverésekre, vagy éppenséggel a román államhatalomnak az erdélyi magyar történelmi egyházakkal szemben tanúsított önkényeskedéseire – mondotta erdélyi EP-képviselőnk, sajnálatát fejezve ki ugyanakkor amiatt, hogy az Európai Unió nem tanúsít kellő érzékenységet az őshonos kisebbségek ügyében. Ennek vonatkozásában erdélyi európai képviselőnk elégtétellel üdvözölte a Benes-dekrétumok ügyében benyújtott EP-petíció pillanatnyi eredményességét, továbbá beszámolt arról, hogy az Emberi Méltóság Tanácsa nevében újabb petíciót nyújtanak be az állampolgárságuktól megfosztott szlovákiai – felvidéki – magyarok ügyében.
Tőkés László végezetül a százhúsz évvel ezelőtt született Mindszenty József bíboros-hercegprímás jelmondatát idézte: „Devictus vincit – Legyőzetve győz”, rámutatva arra, hogy nem mindig az a győztes, aki annak kiáltja ki magát, hanem az, aki legyőzetése ellenére talpra tud állni, és újra tudja kezdeni küzdelmét.
A megemlékezés a gyantai gyerekek szereplésével folytatódott, akik vallásos énekekkel örvendeztették meg a résztvevőket, majd Meister Éva olthévizi születésű, Szolnokon élő színművésznő Psalmus Hungaricus című, alkalomhoz illő versekből, prózákból, népdalokból összeállított előadása következett.
A gyantai mészárlás áldozatainak nevét és életkorát a Gyantáról elszármazott Boros-testvérek olvasták fel, miközben a templom harangjai is megszólaltak. Ezt követően, a hagyományokhoz híven a résztvevők megkoszorúzták a templomkertben, 2004-ben felállított emlékművet.
Végezetül Györffy István budapesti néprajzkutató 1911-ben, a Fekete-Körös menti magyar falvakban készített fényképeiből összeállított kiállítást nyitották meg a református művelődési házban.
Nagyvárad, 2012. szeptember 24.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája

Belföldi hírek
A MÚRE kiáll a Látóért
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tiltakozik a Maros Megyei Tanács azon szándéka ellen, hogy átszervezzen bizonyos alárendeltségébe tartozó kulturális intézményeket, így a magyar nyelvű Látó és a román nyelvű Vatra folyóiratot. A szervezet szerint egyértelmű a megyeitanács-elnök szándéka, hogy megszüntesse a folyóiratot.
A MÚRE tegnap nyilvánosságra hozott állásfoglalása emlékeztet, az augusztusi tanácsülés napirendjéről levett, a szeptemberi összejövetel napirendjén még nem szereplő határozattervezet értelmében a két folyóirat elveszítené önálló jogi személyiségét, és a Maros Megyei Könyvtár keretében működne tovább. „Ha csak a Látó helyzetét vesszük figyelembe, amely országos, és hosszú évtizedeken keresztül az egyetlen magyar nyelvű szépirodalmi folyóirat volt Romániában, a megyei tanács elnökének szándéka egyértelműen arra irányul, hogy ezt a lapot megszüntesse, olyan lehetetlen helyzetbe hozván a szerkesztőséget, amikor senki sem vállalhatná a lap kiadását. A nemzetiségi arány az ő elképzelésében három az egyhez, s mindezek fölé rendelne egy könyvtárigazgatót. Érveinek minden sora a hozzá nem értést bizonyítja” – áll a MÚRE állásfoglalásában.
A gyantai vérengzésre emlékeztek
Az 1944. szeptember 24-i gyantai vérengzés negyvenkilenc áldozatára emlékeztek az elmúlt hét végén a település református templomában. Igehirdetésében Erdélyi Géza felvidéki nyugalmazott református püspök a román és a magyar nép egymáshoz való közeledésének a fontosságát hangsúlyozta, ami nem a történtek elfelejtését, hanem a bűnök megbocsátását jelenti, a megbékélés szellemében. „A gyűlöletre egyetlen országnak és egyetlen nemzetnek sem lehet jövőt építeni, hiszen az megosztottsághoz, belső lelki pusztuláshoz vezet” – mondotta a felvidéki püspök. Megemlékező beszédében Tőkés László európai parlamenti képviselő az újrakezdés lehetőségére mutatott rá, de hozzátette, manapság sem könnyű magyarnak lenni a Kárpát-medencében, az egykori véres pusztítások után jelenleg vértelen népirtás zajlik. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy az Európai Unió nem tanúsít kellő érzékenységet az őshonos kisebbségek ügyében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)