Magyar kar, angolosan
Kormányhattározattal rögzítik ma a magyar oktatás szervezeti kereteit a MOGYE-n
Egy magyar és angol nyelvű orvosi és gyógyszerészeti kar létrehozásáról szól az a kormányhatározat, amelyet a kabinet várhatóan ma fogad el, miután tegnap délután megszületett az egyezség a kormány tagjai között arról: mi lesz a tartalma a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tervezett magyar karra vonatkozó kormányhatározatnak. Az egyezség azon a tegnap délutáni, szűk körű tanácskozáson született meg, amelyet a Victoria-palotában tartottak Mihai-Răzvan Ungureanu miniszterelnök, Markó Béla kormányfőhelyettes, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, illetve Cătălin Predoiu igazságügyi, Cătălin Baba oktatásügyi és Bogdan Drăgoi pénzügyi tárcavezető részvételével. „Megegyeztünk annak a határozatnak a szövegéről, amelyet a keddi kormányülésen napirendre veszünk” – fogalmazott az Agerpres hírügynökségnek Kelemen Hunor.
Márton: itt ülünk a frakcióteremben
A tegnapi nap folyamán azonban egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy végül megszületik az egyezség. Adott pillanatban esni látszott az alku, olyannyira, hogy az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciói a parlamenti munka időszakos bojkottját is kilátásba helyezték. A honatyák azt követően vonultak ki az ülésteremből, hogy a Demokrata Liberális Párt (PDL) több vezető politikusa megkérdőjelezte a reggeli koalíciós ülésen született megállapodást. A koalíciós ülés után Markó Béla miniszterelnök-helyettes nyilatkozott arról, hogy a kormányhatározat szövege elkészült, és a dokumentum alapján létrejövő új kar magába foglalja majd az általános orvosi képzést magyarul és angolul, valamint a gyógyszerészeti képzést magyarul.
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház előtti téren mintegy négyszázan követelték „a törvény betartását”
„Egy darabig úgy tűnt, hogy a kormányfővel közösen sikerült megtalálni azt a jogi megoldást, amellyel rendezni lehet a magyar főtanszékek helyzetét a MOGYE-n. Ám végül az ügy elbizonytalanodott. Most itt ülünk a frakcióteremben, s várjuk a fejleményeket” – mondta délután az ÚMSZ-nek Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese. A jogász-képviselő nem szolgált részletekkel arról, milyen jogi megoldás születhet a MOGYE helyzetére. Kérdésünkre elismerte, hogy a magyar fakultások létrehozása akadályokba ütközhet, mert az újonnan létrehozott karok nem teljesítenék az akkreditációs feltételeket. Márton Árpád szerint ugyanakkor nem áll meg a lábán a MOGYE rektorának, Constantin Copotoiunak az az ellenvetése, hogy a főtanszékek létrehozása is akkreditációs akadályokba ütközik, például a magyar diákokra nem jutna elegendő számú tanár. „A magyar diákok nem csak anyanyelvükön tanulnak a MOGYE-n, hanem románul is. Tehát a román nemzetiségű tanárokkal számolva teljesülnek az akkreditációs feltételek” – mondta a képviselő.
Utcai nyomásgyakorlás Marosvásárhelyen
A koalíciós alakulatok megegyezését tegnap a román diákok harmadik utcai megmozdulása is nehezítette, ugyanis a nagy médianyilvánosságot kapott akciójukkal nyomást gyakoroltak a nagyobik kormánypártra. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház előtti téren mintegy négyszázan követelték „a törvény betartását” „Mindent elvettek tőlünk, még a tanulás jogát is” – tudatta a hangosbemondón keresztül a városközpont összes járókelőjével a tüntetés szervezője.
Tegnap ismét tüntettek Marosvásárhely főterén az orvosi egyetem román diákjai, akik szeparatizmussal vádolják magyar társaikat
A buszmegállóban várakozók döbbenten figyelték a történteket. „Szóltak, hogy jöjjek ki ide, de nem tudom, mi történik itt. Tüntetés van? Ki tüntet ki ellen?” – kérdezett vissza egy magyarul beszélő román nemzetiségű tornatanár, aki elmondása szerint az iskolaigazgató utasítására ment ki a térre, hogy felügyelje a tanítványait. Miután az ÚMSZ-től kapott tájékoztatást arról, hogy mi történik, szétnézett, és öt perc múlva azzal távozott, hogy ennek ő nem lesz résztvevője, ő a sportszerűséget szereti. Bizalmatlansági indítványt tervez az USL
Az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) vezetői bizalmatlansági indítvány benyújtását helyezték kilátásba, amennyiben a kormány sürgősségi határozattal létrehozza a magyar főtanszéket a MOGYE-n. Crin Antonescu liberális pártelnök frontális támadást indított Cătălin Baba tárcavezető ellen, aki szerinte „az RMDSZ aljas eszköze” és ahelyett, hogy megvédené a MOGYE autonómiáját, zsarolja az egyetem vezetőségét.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Összefogás Erdélyben magyar módra
Hangolódnak a magyar pártok is az idei román helyhatósági és parlamenti választásokra. Bár mindenki az összefogást hangsúlyozza, egyelőre csak a széthúzás látszódik.
Bár méltó keretek között ünnepelték meg március 15-ét a határon túl is, Erdélyben kicsit kampányízűre sikeredtek a megemlékezések – figyelmeztetett a Krónika. Ahol sikerült is a három magyar politikai szervezetnek egy táborba gyűlni, ott sem maradtak el az egymást kritizáló kijelentések. Azóta pedig a helyzet egyre fokozódik: a médián keresztül üzengetnek egymásnak a pártok vezetői, sőt, a korrupt, hazug kifejezések sem maradnak el – pedig hol vannak még a júniusi, illetve novemberi választások...
Román összefogás...
Mint arról korábban beszámoltunk, a román pártok a biztos győzelem érdekében választási szövetségeket alkotnak. Sőt, Székelyföldön, ahol a románok „kisebbségben” vannak, a PSD az USL keretében a pártok lehető legszélesebb palettáját kívánja összefogni a biztos képviselet érdekben.
...magyar széthúzás
Mindeközben a magyar pártok körében is jellemző az együttműködés lebegtetése, noha a konkrét példák még nem túl meggyőzőek. Pedig tanulságok sora áll rendelkezésre: a legfrissebb „élmény” a szlovákiai voksolás eredménye, ahol a magyar etnikai párt, az MKP-nek immár másodszor sem sikerült átlépni a parlamentbe jutáshoz előírt 5 százalékos küszöböt. A Híd-Most relatív sikere ellenére Markó Béla nyilatkozatában leszögezte, hogy a jövő nem a vegyes pártoké. Erdélyben ugyanakkor az önálló és eredményes politizálással kerülhető el az MKP-éhez hasonló kudarc.
A matricák egyelőre még az asztalon (rmdsz.ro)Az elért eredményeket az RMDSZ – az önreklám jegyében – a Krónika beszámolója szerint nem is rejti véka alá: hamarosan elárasztják Erdélyt azok a matricák, amelyek a magyar kormánypárt eddigi sikereit hirdetik. Igaz, hogy köztéri plakátolás engedélyhez kötött, amit mindeddig nem szereztek be a párt szervezetei, már csak idő kérdése, hogy a megyei szervezetek hozzálássanak szétszórásukhoz.
Emellett az MPP szerint az RMDSZ nyomást gyakorol az erdélyi magyar sajtóra is. Bíró Zsolt a párt tanácselnök-jelöltje kijelentése alapján egyes esetekben pénzzel, másokban pedig családi összefonódások révén szerez befolyást az erdélyi sajtóorgánumokban, amiért az erdélyi magyarokat kiállásra buzdította szólás és sajtószabadságukért a Marosvásárhelyi Rádió fél éves fizetés nélküli szabadságán lévő munkatársa.
Beszáll a ringbe az Erdélyi Magyar Párt is
Az új magyar párt, az EMNP egyelőre saját szervezetei építgetésével van elfoglalva, de nem zárkózik el a néha már-már provokatívnak számító nyilatkozatoktól sem. Az együttműködés fontosságát Toró T. Tibor is kiemelte, noha kikötötte, hogy ez nem mehet mindenáron.
A Tőkés Lászlóval tartott közös sajtótájékoztatón a verseny mellett tették le voksukat – legalábbis azokon a területeken, ahol a magyarság többséget alkot. Ahol a románok vannak többségben, ott hajlandóak a közösen indított jelöltek támogatására, bár nem feltétel nélkül: a közös jelölt a marosvásárhelyi polgármester-állítás körüli vitából kiindulóan nem indulhat kizárólagosan egy párt színeiben, és nem lehet korrupt sem, ami nem ritka az RMDSZ soraiban.
A kölcsönös vádaskodások sem maradnak el: az EMNP szerint elsősorban az RMDSZ-t hibáztatja az együttműködés akadályozása végett, miközben Markó szerint pártja csak magára számíthat – szemben a Magyarországról „mesterségesen létrehozott párttal”.
Valószínűleg erre válaszolt Martonyi János a minap Bukarestben, Kelemen Hunorral történt egyeztetése után. A sajtótájékoztatón ugyanis felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nem szól bele a versenyben. Ugyanakkor közös érdekként nevezte meg a megegyezés szükségességét, hiszen a romániai magyarság közös érdeke, hogy a lehető legtöbb képviseleti helyet szerezze majd meg.
Viharos szakítás
Végül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni Tőkés László kilépését az RMDSZ-ből, ami tovább szította az indulatokat. Az európai parlamenti képviselő március 12-én jelentette be ezirányú szándékát, majd nem sokkal később közölte, hogy az RMDSZ levélben kérte a képviselő kizárását az Európai Néppárt soraiból. Kelemen Hunor viszont bejelentette, hogy a református püspök hazudott, mikor ezt a nyilatkozatot tette, ő mindössze arról tájékoztatta párt elnökét, hogy ezentúl Tőkés kijelentései nem tudhatóak be az RMDSZ álláspontjának.
Bár még hónapok vannak hátra a mindkét helyi, megyei és országos szintű választásokig, az összefogás reális esélye még távolibbnak tűnik. Míg minden megfigyelő arra figyelmeztet, hogy a magyar képviselők számát maximalizálni kell és nem ismétlődhet meg az MKP kudarca Erdélyben, a szereplők láthatóan nemcsak ezt a szempontot veszik figyelembe. Toró szerint ugyanis a 2008-ban elfogadott „alternatív küszöb szabálya” szerint elég, ha egy párt 6 képviselőt és 3 szenátort szerez, amivel automatikusan bejut a törvényhozásba. Na de elég ez a romániai magyaroknak?
Zsár Virág
kitekinto.hu
Erdély.ma

Elfogadták a MOGYE-kormányhatározatot
Mai ülésén a kormány elfogadta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tannyelvű karának létrehozására vonatkozó kormányhatározatot.
A kormány által kidolgozott kormányhatározat-tervezet értelmében a MOGYE-n magyar nyelvű főtanszékeket hoznak létre 325 diák számára az általános orvosi, gyógyszerészeti, orvos-asszisztensi szakon, angol nyelvű főtanszéket 50 diák számára az orvosi szakon.
A következő lépés a magyar kar vezetőségének felállítása, amely a pedagógusok feladata lesz.
Victor Ponta korábban úgy nyilatkozott, ha az Ungureanu-kabinet elfogadja a a magyar kar megalakításáról szól határozatot, az USL bizalmatlansági indítványt fog benyújtani a kormány ellen.
Erdély.ma

A kormány jóváhagyta a magyar kar létrehozatalát a MOGYE-n
A kormány keddi ülésén jóváhagyta azt a határozattervezetet, amely előírja az önálló magyar kar létrehozatalát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
A kormányülés végén Catalin Baba oktatási miniszter kijelentette, hogy a jogszabállyal nem “találnak fel” semmilyen új tanulmányi programot, a kormány csak a tanügyi törvény előírásainak alkalmazása érdekében lépett, ha nem teszi, “hivatali visszaéléssel” vádolhatták volna.
A miniszter elmondta, a kormány tárgyalt arról is, hogy ugyanezen az egyetemen létrehozzon egy német nyelvű kart is, ám ez egy hosszabb távú terv.
A határozattervezet, amely tíz napig közvitán volt, előírja, hogy az egyetemen magyar nyelvű kar működik majd, orvosi, gyógyszerészeti és orvosasszisztensi képzést nyújt 325 diák számára, és angol nyelvűt 50 diáknak.
– Mai ülésén a kormány az anyanyelvű oktatás szempontjából egy rendkívül fontos határozatot hozott nemcsak azért, mert a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen belül létrejön egy külön magyar kar, hanem azért is, mert ezáltal sikerült érvényt szerezni az új oktatási törvény egy fontos rendelkezésének. A kormányhatározat elfogadása azt is jelenti, hogy van még egy kapaszkodó a törvény mellett, ami megoldja a helyzetet – nyilatkozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, a kormányülést követően.
A kormányhatározat másik üzenete, hogy nem azoknak lett igazuk, akik feszültséget próbáltak szítani románok és magyarok között, hanem azoknak, akik úgy vélik, hogy 2012-ben nem szabad visszatérni Romániában a ’90-es évek közhangulatához” – tette hozzá.
– Milyen esélye van Victor Ponta PSD-elnöknek, aki támogatásáról biztosította az USL-t, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kabinet ellen, valamint a PSD képviselőházi frakcióvezetőjének, aki közigazgatási bírósági eljárást helyezett kilátásba? – kérdeztük a miniszterelnök- helyettestől.
– Az ellenzék megtámadhatja, a kormányhatározat ugyanis tökéletesen beilleszkedik a törvényes előírásokba, és nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy úgy dolgoztuk ki és szavaztuk meg a törvényt, hogy mindezt lehetővé teszi – válaszolta Markó Béla.
Lényeges változás, hogy a kormányhatározat nyomán létrejövő karon a magyar oktatóknak módjuk lesz dönteni a magyar nyelvű oktatás különböző kérdéseivel kapcsolatosan. A kar kiépítése nehéz munka lesz, és ebben a magyar oktatókra jelentős feladatok várnak. Másrészt pedig az oktatási miniszternek és a minisztériumnak is nap mint nap oda kell figyelnie, hogy a MOGYE sorsa hogyan alakul, hogy megszülessen az érvényes charta, és a választásokban is mihamarabb érvényesülnie kell a normalitásnak” – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki helyesnek ítélte meg, hogy pillanatig sem mondtak le arról, hogy az anyanyelvű oktatásnak megfelelő feltételeket kell biztosítanunk az orvosképzésben is.
– A közvitára bocsátott eredeti tervezethez képest a kormányhatározatba bekerült, hogy az egyetemnek azonnal neki kell látnia az új kar megszervezésének. Miután néhány nap múlva a kormányhatározat életbe lép, újra kell írni a chartát, amely az új kart is tartalmazza, meg kell szervezni a választásokat (szenátus, rektor), versenyvizsgákat kell hirdetni az oktatói és adminisztratív állások betöltésére.
Ehhez a támogatást a tanügyminisztériumnak kell biztosítania, amely jelenleg leállította az alapfinanszírozást és a fizetések folyósítását a MOGYE-n – válaszolta kérdésünkre Király András oktatási államtitkár.
– A kormányhatározat elfogadása előrelépést jelent, és azt igazolja, hogy egy jogállamban kötelező módon be kell tartani a törvényeket. Egy szűk érdekcsoport, amely országos ügyet kavart abból, ami máshol természetes, nem szegülhet ellen a törvényes előírásoknak. Nem tesz jót az egyetem hírnevének, ha továbbra is fennmarad a hónapok óta tartó feszült helyzet. El kell kezdenünk a tárgyalásokat a forráskezeléssel ideiglenesen megbízott Azamfirei Leonard professzorral. Elképzelésünk szerint az új kar két vagy három főintézetből állna – válaszolta kérdésünkre dr. Szabó Béla egyetemi tanár, a magyar oktatók választott képviselője.
– Reményeink szerint az oktatási minisztérium lehetőséget biztosít arra, hogy az oktatóhiányt pótolni tudjuk, s azok helyett, akik nem vállalják, új oktatókat alkalmazzunk.
– Tartani tudják-e a jelenlegi diáklétszámot?
– A meglévő diákokat nem veszíthetjük el, az első évek számára a preklinikai tantárgyak esetében nem olyan rossz a lefedettség, s vannak tantárgyak, amelyek esetében más egyetemekről pótolni tudjuk a tanárhiányt.
Bár kétségtelen, hogy zord idők elé nézünk, szeretnénk, ha építő jellegűek lennének a tárgyalások – tette hozzá a volt dékánhelyettes, akit korábban büntetésből váltottak le ebből a tisztségéből.
*
Időközben a MOGYE román egyetemi hallgatókat tömörítő ligájának alelnöke azt nyilatkozta, hogy a diákszervezet a közigazgatási bíróságon támadja meg a MOGYE-ről szóló kormányhatározatot, amely szerinte nem veszi figyelembe a diákok igényeit és újabb feszültségeket gerjeszt. Florin Buicu, a MOGYE szakszervezetének képviselője pedig azt nyilatkozta, hogy bepereli az oktatási minisztériumot, mivel megszegték a közigazgatási döntéshozatal átláthatóságáról szóló törvény előírásait.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

MOGYE-ügy kipipálva
Elfogadta tegnap a kormány a marosvásárhelyi magyar karról szóló határozatot
„Az RMDSZ kitartó és következetes politikai küzdelme nyomán a kormányülésen elfogadtuk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belül az önálló magyar kar létrehozására vonatkozó kormányhatározatot” – jelentette be az Ungureanu-kabinet tegnapi ülése után Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. A kormányhatározat elfogadására tíznapos közvita után került sor. Mint ismeretes, a koalíciós pártok március 12-i, hétfői találkozása után egyeztek meg a felek abban, hogy a március 13-i, keddi kormányülésen első olvasatban elfogadják azt a kormányhatározatot, amely a magyar kar létrehozását biztosítja a vásárhelyi egyetemen. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és Markó Béla miniszterelnök-helyettes akkor személyesen találkoztak Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnökkel, hogy a kormányhatározat szövegéről, tartalmáról egyeztessenek.
Kelemen Hunor: csak a törvény betartását kértük
„Minden lehetséges demokratikus és politikai eszközt felhasználtunk annak érdekében, hogy a MOGYE-n megalakulhasson az önálló magyar kar, ezt szavatolja a most elfogadott kormányhatározat. Az RMDSZ nem kért mást, csak a törvény betartását. Az az áldatlan állapot, amely ezzel az üggyel kapcsolatosan kialakult, kizárólag az egyetem vezetősége miatt történt, hiszen ők voltak azok, akik nem akarták a törvényt alkalmazni. Az önálló kar megalakulása semmilyen módon nem károsítja a román nyelvű oktatást, és a szövetség nevében viszszautasítok minden olyan vádat, amely erre vonatkozik. A kormányhatározat a MOGYE magyar tanárainak és diákjainak a kezébe adja sorsuk alakítását, az RMDSZ minden olyan feladatot elvégzett, amire egy politikai alakulatnak lehetősége volt” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, köszönettel tartozik az RMDSZ minden képviselőjének és szakemberének, akik szívós, rendületlen munkája nélkül nem alakulhatott volna meg az önálló magyar kar a marosvásárhelyi egyetemen.
325 magyar hely
A kormányhatározat az alkotmány 108-as cikkelyének, illetve az oktatási törvény 132-es paragrafusa 5. bekezdésének szellemében született meg. A MOGYE-n belül megalakul egy új, önálló kar, amely a következő szakokat tartalmazza: általános orvosi képzés magyar és angol nyelven, gyógyszerész-képzés magyar nyelven, valamint nővérképző magyar és román nyelven. A kormányhatározat előírása szerint az új kar köteles lebonyolítani a belső választásokat, illetve megtenni azokat az adminisztrációs lépéseket, amelyek során elfoglalják az üres állásokat. Az új, önálló kar esetében is a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Intézmény állapítja majd meg a maximális diáklétszámot. A karon 325 magyar és 50 angol tannyelvű helyet hirdetnek, a bábaképző 25 helyén pedig közel fele-fele arányban osztoznak a románul és magyarul tanuló hallgatók.
Baba: német is lesz
Cătălin Baba oktatásügyi miniszter a kabinet ülése után azt mondta: a kormányhatározat nem vezet be új oktatási programot az egyetemen, egyszerűen érvényt szerez az oktatási törvénynek, amely a tanintézményen belül szervezeti önállóságot ír elő a romániai többnyelvű egyetemeken. A tárcavezető szerint a kabinet német nyelvű orvosképzést is indítana a MOGYE-n, ez azonban távlati terv, tette hozzá.
Markó: győzött a józan ész
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerint a kormányhatározat hosszú viták eredménye. „Mégiscsak a józan ész győzött és nem azok, akik minden módon feszültséget akartak kelteni románok és magyarok között, és akiknek részben sikerült is elrontani a közhangulatot” – mondta Markó. Hozzátette, a karnak költségvetési önállósága lesz, és az is fontos, hogy a magyar oktatói közösség maga gondoskodhat az utánpótlás kineveléséről. Király András a szaktárca kisebbségi oktatásért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: a közvitára bocsátott eredeti tervezethez képest a kormányhatározatba bekerült az, hogy az egyetemnek azonnal meg kell kezdenie az új kar megszervezését. A határozat határidőket is megállapít, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyetem és az új kar vezetőségének megválasztása után ősszel már különálló kar keretében folytatódjék a magyar orvos- és gyógyszerészképzés a MOGYE-n.
Markó Béla és Kelemen Hunor együttes erővel győzködték a kormányfőt a törvény betartásának fontosságára
Kierőszakolt kar
Az önálló kar kormányhatározattal való létrehozására azért volt szükség, mert a MOGYE szenátusa az oktatási minisztérium többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó olyan egyetemi chartát megszavazni, amely utat nyitott volna a magyar nyelvű orvosképzés intézményen belüli szervezeti önállósulása előtt. A magyar tagozat megalakítását 2011 óta törvény írja elő, de ezt a tanintézmény vezetősége – az egyetemi autonómiára hivatkozva – következetesen megtagadta. Az oktatási törvény 135. paragrafusa kimondja, a multikulturális intézményekben a kisebbségi oktatás számára tagozatokat/részlegeket kell kialakítani, amelyek az oktatás megszervezésében autonómiát élveznek. A törvény a kisebbségi tagozat oktatóira bízza, hogy belső működési szabályzatot hozzanak létre, amely a tagozaton belüli választásokra is kitér, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy ennek a szabályzatnak összhangban kell lennie az egyetem chartájával. A törvény 132. paragrafusa kimondja, alapesetben az egyetem szenátusának a határozata alapján hoz létre a kormány új egyetemi karokat. A törvénycikkely ötödik bekezdése azonban arra is kitér, hogy indokolt, rendkívüli esetben a kormány létesíthet új kart egy egyetemen belül.
Az USL támadni készül
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta bejelentette, hogy a szociálliberális pártszövetség bizalmatlansági indítványt terjeszt be az Ungureanu-kabinet ellen, ha etnikai szegregációt vezet be a MOGYE-n.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Három polgármesterjelölt száll harcba a magyar szavazatokért Marosvásárhelyen
Három polgármesterjelölt száll harcba a magyar szavazatokért Marosvásárhelyen a júniusi önkormányzati választásokon. Az RMDSZ Frunda György szenátort jelöli, a Magyar Polgári Párt által alakított polgári koalíció dr. Benedek Imrét, Smaranda Enache pedig függetlenként indul. Mellettük három román jelölt is versenybe száll a polgármesteri székért.
Egy évvel ezelőtt még úgy tűnt összefogás és közös magyar polgármester jelölt lesz Marosvásárhelyen. Az erről folyó egyeztetések azonban végül nem vezettek eredményre. A tárgyalóasztalt az MPP hagyta el legelőször, és a Magyar Polgári Koalíciót létrehozva Benedek Imrét nevezték meg jelöltjüknek. Néhány napja a Vass Levente mellett körvonalazódott RMDSZ-EMNP megállapodás is hivatalosan meghiúsult. Az RMDSZ szerdai sajtótájékoztatóján bejelentették, Frunda György a szövetség jelöltje. Frunda kijelentette, azért jelölteti magát, mert vissza akarja adni Vásárhely méltóságát, és egy normális várost akar.
Frunda György: „Mindenki polgármestere akarok lenni, nem csak az RMDSZ-é, és nem csak a magyaroké. Polgármestere akarok lenni a Néppárt tagjainak, és minden románnak, függetlenül attól, hogy melyik párthoz tartozik, és ezért fogok beszélni értelmiségiekkel, munkásokkal, vállalkozókkal, diákokkal, papokkal.”
Az összefogás meghiúsulása után az Erdélyi Magyar Néppárt úgy döntött, nem indít saját polgármester jelöltet.
Portik Vilmos a Maros Megyei EMNP elnöke: „Nem fogunk saját jelöltet indítani, azért, mert nem kívánunk abban a fajta erőfitogtatásban részt venni, ami most pillanatnyilag a vásárhelyi helyzetet jellemzi, és úgy kívánunk tevékenykedni, hogy abban a magyar közösségnek az érdekeit szolgáljuk.”
Portik Vilmos megyei EMNP elnök hozzátette, nem kizárt, hogy egy már induló jelöltet támogat majd az alakulat, az viszont szinte kizárt, hogy ez az RMDSZ jelöltje legyen. Az EMNP elveihez legközelebb álló jelöltnek Smaranda Enache-t tartják. A Pro Európa Liga elnöke szintén szerdán tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy függetlenként indul a polgármesteri székért.
Elmondása szerint célja a jelenlegi agresszív, populista városvezetés leváltása.
Smaranda Enache: „Legyen egy más típusú, európai felszabadult városvezetés, amit máskülönben Marosvásárhely megérdemel. Nem ragaszkodok ahhoz, hogy én legyek a polgármester, nagyon szeretném, de nem ragaszkodom, hogy én legyek, ha van valaki más, aki ugyanazokat az értékeket képviseli, és esélyesebb, mint én.”
Vagyis akkor lépne vissza a jelöltségtől, ha a felmérések hozzá hasonló elveket valló jelöltet mutatnak esélyesebbnek a jelenlegi polgármester leváltására.
Idáig három román jelölt is bejelentette indulását. Dorin Florea jelenlegi polgármester a Demokrata-Liberális Párt által alakított koalíció színeiben indulna. A Szociál-Liberális Unió Cornel Brişcarut jelölteti, a Nagyrománia Párt színeiben pedig Constantin Amza Mărgărit indul. A jelölési procedúra május 1-én jár le.
Demeter Katalin
Erdély tv. Erdély.ma

Elfogadta a minisztérium a MOGYE Chartáját és új rektorát
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Chartáját újból áttárgyalja az egyetem Szenátusa, miután Cătălin Baba, oktatási miniszter jóváhagyta a dokumentumot annyi megjegyzéssel, hogy be kell vezetni még néhány módosítást az egyetem strukútájára és oktatási folyamatára nézve.
Az Oktatási Minisztérium vezetője ugyanakkor rábólintott az új rektor megválasztására is, így dr. Leonard Azamfirei, a MOGYE tanára most már hivatalosan is betöltheti új tisztségét.
Az egyetem ügyei azonban még messze sem rendeződtek. Folyamatban van ugyanis a MOGYE által indított bírósági eljárás az Oktatási Minisztérium ellen – a Chartára vonatkozóan, továbbá a Szociál-Liberális Szövetség (USL) is azt ígérte, április 17-én bizalmatlansági indítványt fog benyújtani a magyar kar indítása ellen.
A miniszter döntéseinek alapján, a közeljövőben megtarthatják a MOGYÉ-n a a dékánok megválasztását, ugyanakkor az új rektor megnevezheti a prorektorokat is.
marosvasarhelyi.info. Erdély.ma

Bizalmatlansági indítvány a román kormány ellen a MOGYE-határozat miatt
Bizalmatlansági indítványt terjeszt be szerdán Mihai Razvan Ungureanu kormánya ellen a román ellenzék, egyebek mellett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) alapított magyar kar miatt – jelentette be kedden Victor Ponta, a Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke.
Victor Ponta szerint a bizalmatlansági indítványnak három témája lesz: az ország ásványi kincseinek kiárusítása, a közpénzek választási célokra való felhasználása és az egyetemi autonómia megsértése.
"A kormány alkotmányellenesen és törvénytelenül etnikai alapon hozott létre egy egyetemi kart, azzal az egyedüli céllal, hogy még egy ideig hatalmon maradjon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával. A mi célunk ennek az inkompetens, zsarolható kormánynak a leváltása" – jelentette ki Ponta keddi sajtóértekezletén.
Tájékoztatása szerint a bizalmatlansági indítványban amiatt is bírálják az Ungureanu-kormányt, hogy a kabinet „átgondolt stratégia nélkül, gyors ütemben kiárusítja a rábízott állami vagyont, legyen szó akár ásványi kincsekről, akár a legfontosabb energetikai vállalatokról". Az USL úgy véli továbbá, hogy az Ungureanu-kabinet politikai alapon osztogat közpénzeket a kormánykoalícióhoz tartozó pártok helyi vezetőinek, amivel támogatásukat vásárolja meg a választások előtt.
Az USL vezetői közölték: szerdán terjesztik be a házbizottsághoz az indítvány szövegét, amelynek parlamenti vitájára az április 23-án kezdődő héten kerülhet sor.
A két hónapja beiktatott Ungureanu-kormány első alkalommal szembesül bizalmatlansági indítvánnyal. A kormányt a honatyák több mint felének szavazatával lehet leváltani. Mivel jelenleg összesen 460 tagja van a bukaresti képviselőháznak és szenátusnak, a kormány menesztéséhez 231 szavazatot kell megszerezniük az indítvány kezdeményezőinek. Az ellenzéknek a két házban most 212 tagja van.
A bukaresti kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt és a kormányban részt vevő RMDSZ is bejelentette, hogy törvényhozói részt vesznek majd a bizalmatlansági indítvány vitáján, de a titkos szavazáson nem.
MTI. Erdély.ma

A választás és a magyarság széthúzása
Nem, hölgyeim és uraim, ez nem a választás szabadsága, ez nem más, mint a magyarság széthúzása. Kis erdélyi mizéria, s egyben paradoxon: minél kevesebben vagyunk, annál több politikai szervezet, platform, civil mozgalom akar képviselni bennünket a különböző döntéshozói testületekben. Olyan ez, mintha egyre több, fekete-fehér, Venus típusú televízió javítására szakosodott céget hoznánk létre, vagy akár olyan szerelőműhelyt, ahol csak Trabantokat javítanak.
Úgy érzem, nem elsősorban a polgárok érdekeinek érvényesítése, hanem önös célok, politikai meggondolások vezérlik azokat, akik nem az egységben látják az erőt. Lehet ez csupán késői hiszékeny ráébredés, de talán nem vagyok egyedül ezzel. Végig reménykedtem abban, hogy sikerül kiegyezni, és lesznek közös polgármester- meg városi tanácsosjelöltek a szórványban, ahol a magyarság nem éri el a lakosság létszámának a felét. Le kellene mondani a kicsinyes érdekekről, a gőgről. A vezérelvnek mindenképpen annak kellene lennie, hogy közös jelöltlista állításával minél jobban mozgósítsák a magyar választókat, és minél több szavazatot szerezzenek. Szórványban nem engedhetjük meg magunknak a széthúzást, a több listát. Székelyföldön más a helyzet: ott indulhat több jelölt különféle listákon, úgyis magyarok kerülnek a tanácsba, mindenképpen magyar jelölt lesz a győztes. A szórványban azonban ez luxus, mi több, veszélyes fényűzés, mert egyrészt az RMDSZ jelöltjei közül kevesebben juthatnak be a helyi tanácsokba, másrészt fennáll a veszélye annak is, hogy az EMNP-nek és választóinak az érdekeit egyetlen személy sem képviseli majd az önkormányzat különböző döntéshozó testületeiben.
Talán még megoldható lenne, hogy különböző településeken szervezzenek összmagyar előválasztásokat, s a legnépszerűbb személyek kerüljenek fel egy olyan magyar párt listájára, amelyet sorshúzással döntenek el. A többi politikai alakulat pedig ne indítson jelölteket. Ezáltal megteremthetnék az egységes listát, szórványban ugyanis csak így lehet erős képviseletet biztosítani a különböző döntéshozó testületekben.
Könnyen megtörténhet, hogy a széthúzás miatt a politikai pártok akkora pofont kapnak a választóktól, hogy négy év múlva rákényszerülnek az egységes listára, belátva az általam legfontosabbnak tartott elv érvényesítését: szórványban egység és közös lista szükséges!
Érdekünk az, hogy csökkenő létszámunkkal közösen lépjünk fel a politikai színtéren. Jelenleg a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) kétharmados többséggel rendelkezik a kolozsvári városi tanácsban. Kétséges, hogy akár a Szociál-Liberális Szövetség (USL), akár a PD-L vagy a köréje csoportosuló választási szövetség ugyanezzel a részaránnyal dicsekedhet majd június 10-e után. Éppen ezért a közös listán bejutó magyar önkormányzati képviselők ismét a mérleg nyelvét jelenthetnék, vagyis a legtöbb esetben feltétlenül szükség lesz a szavazatukra annak érdekében, hogy bizonyos tanácsosi határozattervezeteket megszavazhassanak. Ha nincs közös lista, megtörténhet, hogy még eggyel csökken a magyar városi tanácsosok száma, s akkor az elkövetkező négy évben ismét nem számítunk a helyi döntéshozásban.
Mindenki maga dönti el, hogy él-e vagy sem szavazati jogával június 10-én. Számos visszajelzés arra enged következtetni, hogy közös polgármesterjelölt és közös tanácsosi lista híján sokan azért nem mennek majd el voksolni, mert a magyarság gusztustalan széthúzásáról, megosztásról és nem érdekképviseletéről szól a történet. A kampány kezdetéig van idő felmérni a választói igényeket, és a politikum eldöntheti, kire hallgat: önnön érdekeire vagy a képviseltekre.
Kiss Olivér. Szabadság (Kolozsvár)

Békülékeny hangú üzenet az RMDSZ-nek a román ellenzéktől
A romániai szociálliberális pártszövetség vezetői korábban kilátásba helyezték, hogy a magyar párt ne számítson kormányzati részvételre.
Kormányon maradhatna a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) akkor is, ha az Ungureanu-kabinet elbukik az ellene beterjesztett bizalmatlansági indítványon – derült ki Crin Antonescu ellenzéki államfőjelölt nyilatkozatából, amelyet a Gandul című napilap hétfői száma közölt. A szociálliberális pártszövetség (USL) társelnöki tisztségét betöltő liberális politikus szerint az USL a saját miniszterelnök-jelöltje, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök számára kér majd kormányalakítási megbízást, ha a héten szavazásra bocsátandó bizalmatlansági indítványon sikerül leváltani Razvan Mihai Ungureanu kormányát. Antonescu a Gandulnak adott interjúban kifejtette: ha a bizalmatlansági indítvány „átmegy", az USL az egyetlen politikai erő, amely parlamenti többséget tud kialakítani, és el tudja kormányozni az országot az őszi parlamenti választásokig.
A liberális politikus nem zárta ki, hogy egy ilyen politikai konstrukcióban az RMDSZ is részt vegyen. „Őszig semmi sincs kizárva. Azon leszünk, hogy az őszi parlamenti választásokon abszolút többséget szerezzünk, és azt követően USL-kormány alakuljon" – mondta Crin Antonescu. Az USL-t alkotó pártok vezetői korábban több ízben üzenték az RMDSZ-nek, hogy ne számítson kormányzati részvételre, amikor ők átveszik a hatalmat, mivel a bukaresti kormányban részt vevő magyar szövetség nem volt hajlandó az év elején átállni az ellenzékhez és előre hozott választásokat kiprovokálni.
MTI. Erdély.ma

Hargita megye: Szabó Soós Klára és Sorbán Attila méretkezik meg az EMNP színeiben
Szabó Soós Klára orvost, az MPP helyi önkormányzati képviselőjét indítja az EMNP a csíkszeredai polgármesteri székért folyó küzdelemben, a Hargita megyei tanácselnöki tisztségért pedig Sorbán Attila mérnök száll versenybe az alakulat színeiben. Mindezt tegnap jelentette be a párt helyi szervezete. A városi tanácsosjelölteket csak a hét második felében hozzák nyilvánosságra.
Eljött az ideje, hogy Csíkszeredát gyógyító kezekre bízzuk” – e szavakkal mutatta be Szabó Soós Klárát a néppárt csíkszeredai elnöke.
Tőke Ervin szerint Szabó Soós azért is ideális jelölt, mert mindig a „Tőkés-vonalat képviselte és nemzeti érzelmű személy”. „Olyan Csíkszeredát szeretnék, ami nem arról nevezetes, hogy itt a legmagasabbak az adók és illetékek, és a legalacsonyabbak az átlagjövedelmek. És mit érnek a felújított utak, illetve épített körforgalmak, ha az emberek nem érzik jól magukat saját városukban?” – indokolta indulási szándékát Szabó Soós Klára, aki várhatóan még a napokban lemond tanácsosi tisztségéről.
Toró T. Tibor, a néppárt országos elnöke a csíkszeredai eseményen arról beszélt, hogy jelöltállításkor többnyire olyan fiatalokat kerestek meg, akik büszkén vállalják magyarságukat, és nem rendelkeznek politikai tapasztalattal. „De persze a fiatalok mellett elkel a tapasztalat is. Szabó Soós Klára egyike az egykori reform tömörüléses politikusoknak” – érvelt a polgármesterjelöltjük személye mellett Toró.
Csíkszeredában az eddigi bejelentések alapján Ráduly Róbert jelenlegi RMDSZ-es polgármester, illetve Bokor Márton gyermekorvos száll még versenybe, míg sajtóinformációk szerint a Szociálliberális Unió (USL) Jean Adrian Andrei politikust indítja. A Iancu-bábu égetésével ismertté vált Csibi Barna eközben elállt szándékától, mivel nem sikerült összegyűjtenie a szükséges ezer aláírást.
„A politikában tapasztalatlan, teljesen új arc vagyok” – fejtette ki a tegnapi sajtótájékoztatón Sorbán Attila, az EMNP Hargita megyei tanácselnökjelöltje, akinek fő ellenfele Borboly Csaba jelenlegi RMDSZ-es közgyűléselnök lesz. A húszéves versenyszférai tapasztalatira építkező Sorbán szerint nem olyan politikusra van szükség, aki pár év alatt „fölépítette saját magát”, hanem olyanra, aki a nép közé megy, hogy lássa az ottani gondokat. „Nálunk a legkisebb az átlagbér, a korrupciót pedig megszoktuk, mint kutya a bolháját” – emelt ki Sorbán két olyan problémát, amin győzelem esetén változtatni szeretne.
Torda: levél az összefogásért Nyílt levélben fordult tegnap Józsa István Örs, az EMNP tordai szervezetének elnöke Ádámossy Klára helyi RMDSZ vezetőhöz annak érdekében, hogy fogjon össze a két alakulat a júniusi helyhatósági választásokon. „Tudván azt, hogy az RMDSZ csak két tanácsosi helyet tudott a legutóbbi választásokon szerezni, nem szeretnénk ezt veszélyeztetni, de annál inkább növelnénk. Ezért a Kolozsváron kialakult politikai együttműködés szellemében, az új egység jegyében és közös mozgósító erőnk tudatában a tárgyalási szándékunkról kívánunk tanúbizonyságot tenni” – fogalmazott Józsa.
Krónika (Kolozsvár)

Torockószentgyörgy is ünnepli névadójának napjait
Megoldódni látszanak a falu gondjai
Tartalmas és igényes porgrammal hívogatott az idei Szent György Napok: ami a 2007-es nagy összefogásból megmaradt, arra ezúttal is sokan voltak kíváncsiak Torockón, a testvértelepüléseken, Budapesten, közelben és távolban egyaránt. Idén is megtört tehát a csend a Székelykő és a szentgyörgyi vár között, ahol a természet sok szépsége sűrítetten van jelen. A program ökumenikus istentisztelettel kezdődött a dombon lévő, évszázados múltra visszatekintő római katolikus templomban. Hantz Lám Irén könyvének adatai szerint 1727-ben Thoroczkay György és felesége, Pekri Krisztina építtette, majd 1990 után Papp László enyedi plébános állíttatta helyre a hajlékot. Itt volt a nap szellemiségben legbensőségesebb része. A délutáni ünnepi műsor kínálatában voltak kiemelkedő és javuló minőségű programok. Itt-ott érezni lehetett a másfél hónap múlva következő helyhatósági választások kampányszelét.
Vallásuktól függetlenül zarándokoltak fel az ünneplők, vezetők és vendégek a dombon található, különleges szépségű templomba. Méltó kezdete volt ez a falunapoknak, amely szegényebb lett volna a közönségre itt váró gondolatiság nélkül. A ministráló fiatalok révén itt jelent meg az eredeti torockói népviselet. A szentmihályiak gyakorlott kórusának többször is felhangzó dalai felemelőbbé tették a hangulatot. A misére különleges vendégek is érkeztek. A helyi polgármester kíséretében megjelent Ştefan Bardan prefektus, Sorin Bumb, a Fehér Megyei Tanács alelnöke, Teus Prins református lelkipásztor pedig a hollandiai Aalsmeer településről érkezett, Lőrincz Konrád református lelkész vendégeként. Vitéz dr. Bartal Sándor, Lipótváros (Budapest belváros, V. kerület) önkormányzatának képviseletében régi barátként hozta üdvözletét a szentgyörgyieknek, és jelen volt Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke is. Házigazdaként Csibi Sándor sínfalvi plébános mindenkit szeretettel fogadott.
Szőcs Csaba kolozsi plébános celebrálta a misét, amelyben bőven helyet kapott a falu névadójának, Szent György lovagnak (Giorgio) kalandos élete. Történetét több legenda őrzi. Emléke azért tiszteletre méltó, mert a megtérés és a vértanúság példaképe: amíg mások palotákat építettek, ő végül mindenét, az életét is feláldozta az emberekért. Példája jó válasz mindazoknak, akik mindent csak megszerezni, megkaparintani akarnak, de nem tudnak szívből áldozni, adni valamit közösségüknek.
Lőrincz Konrád református lelkipásztor szerint sok helyről és sokfélék vagyunk, ezért feltevődik a kérdés: különbözőségünk ellenére lehetünk-e a lakói egy olyan lelki háznak, amely sokféle kőből épül fel? A választ maga a falunapok programja kínálta.
Változatos műsor a kultúrházban
Az évek során kialakult egyfajta műsor, amely minden alkalommal újdonságokkal bővül. Szőcs Ferenc polgármester köszöntötte a testvérgyülekezeteket, a vezetőket, valamint a meghívottakat, és bejelentette az örömhírt, amely szerint Kováts Krisztián elnök révén az RMDSZ Fehér megyei szervezetének támogatásával, kormányhatározat alapján a két falu számára 160 ezer lejt utaltak ki, amelyből többek között útjavításokat eszközölnek majd.
A szórakoztató programban elsőnek a torockói fúvós zenekar lépett fel Petruc Sándor karnagy vezetésével (aki megalakulásától kezdve igazgatja a zenekart), hagyományos, de ezúttal mégis üdébbnek ható műsorával, amelyből nem hiányzott a két himnusz sem. Akik meghallgatták a Szabó Zsombor karnagy vezényelte szentmihályi vegyeskart, színvonalas produkciónak lehettek tanúi. Az üllési testvértelepülés táncosainak fellépése is megérdemelt sikert aratott. A torockói iskolások citerazenekarát a polgármesteri hivatal hét citera megvásárlásával támogatta. Szabó Zsombor zenetanár szerint külön öröm, hogy most először használnak egy ősi magyar zeneszerszámot a torockói iskolások. A szentgyörgyi lányok (IV–VI. oszt.) modern táncot mutattak be. Felszabadult, mosolygós előadásuk sokaknak tetszett. Kiemelkedő produkciója volt a délutáni műsornak az óvodás és kisiskolás szentgyörgyi tanulók jelenete, Ludas Matyi, avagy a libák gágogása címmel, amelyet a közönség élénk tapssal jutalmazott. Dicséret illeti az őket felkészítő óvónőt és a tanítónőt, Szabó Emőkét és Varga Melindát. A szentgyörgyi gyerekek rövid idő alatt szereplőből figyelmes nézővé váltak, hiszen a kolozsvári Keljfeljancsi Bábszínház látogatott el a Szent György Napokra, és nagy sikerrel adta elő Mátyás király és a kolozsvári bíró történetét. Simon Csilla szentgyörgyi származású marosvásárhelyi diáklány pedig évről évre egyre csiszoltabban mutatja be meglepő hajlékonyságot mutató, modern, akrobatikus táncait.
Este a helyi nőszövetség nyolc tagja a virágvasárnapon már bemutatott színdarabot (Autó hozományba) adta elő. Egyszerű, hétköznapi falusi történetről van szó, és a közönség időnként megfeledkezett arról, hogy amatőr színészek játszanak. A férfi szerepeket is mind a rátermett szentgyörgyi lányok és fiatal vagy idősebb asszonyok (Imre Elvira, Mihácsa Csilla, Géczi Izabella, Csúcsi Annuska, Pozsgi Ibolya Ilona, Gergely Enikő, Bara Xénia, Oancea Éva) alakították. Nagy munka eredménye volt a bemutatkozás, de megérte, mert méltó siker koronázta.
A műsorral párhuzamosan a Rudnyánszky-kúria udvarán jó szakácsok által készített falunapi pörköltet kóstolgathattak a résztvevők. Közben Veres Rudolf szervezésében focimérkőzés zajlott a helyi csapat és az üllésiek között a szépen elrendezett pályán. A fiatalabb korosztályú szentgyörgyi csapat megéredemelten nyert. Este rövid, de látványos tűzijáték következett, amelyet a Székelykő Kúria területéről lőttek fel, majd falunapi bál kezdődött, ahol az üllésiek húzták a talpalávalót.
Polgármesteri jövőkép
Az ízletes pörkölt és italok mellett alkalom kínálkozott egy olyan beszélgetésre a falu vezetőjével, amely már rég váratott magára. Szőcs Ferenc polgármester meggyőzően válaszolt a felvetésekre. Úgy szólítottam meg, mint olyan jelöltet, aki nagy eséllyel pályázhat a polgármesteri székre a következő ciklusban is. Élvezi az RMDSZ támogatását, amit a falunapokon két alkalommal is (a délutáni műsoron és az unitárius templomban) megerősített Bartal Sándor, az V. kerület küldötte, aki szintén pártfogásáról biztosította ezt a jelöltséget. Úgy tűnik, hogy ellenfelek is akadnak majd, mert a PD-L és az USL is indít jelöltet Torockón. Az új magyar pártok eddig itt nem jelentkeztek.
A polgármester vázolta a pillanatnyi eredményeket, pl. jártak a tejfeldolgozó üzemben, és megtalálták a megoldást a vízszennyezésre: gát megépítésével és szűrők alkalmazásával. A hét tonnánál nagyobb rönkszállító teherautók egy-két év alatt komolyan károsíthatják az utat, de ígéret van arra, hogy Muzsnán felmérik majd őket, és így elkerülhető lesz a baj. Az út teljes befejezésére a megyei tanácstól kaptak szóbeli ígéretet (pl. árkok, a Kőköz levédése, parkolók létesítése). A szentgyörgyi vízellátásban komoly problémák vannak, miközben néhány éve, egy 2006-os pályázatnak köszönhetően teljesen kész, új hálózat várja az üzembe helyezést. A hosszas várakozást persze találgatások kísérik, a válasz szerint a bekapcsolás hamarosan megtörténik, meg kell várni azonban annak a megyei vállalkozásnak a beindulását, amely vállalja az új hálózat kezelését. Legkésőbb ebben az évben erre is sor kerül. A kapott 160 ezer lejt többek között a torockói iskola külső habitusának rendbetételére, a szentgyörgyi iskola fásszínének felépítésére, a focipálya nézőterének építésére, a torockói park bekerítésére használják majd fel. A polgármester elégedett az eddigi csapattal, amely segítette munkáját. A torockói választók nincsenek könnyű helyzetben, de talán Bethlen Gábor mondása most is segíthet: „meg kell tenni, amit lehet.” Fontos, hogy a szavazáson nyilvánítsák ki véleményüket, majd a megfelelő fórumokon rendszeresen kérjék számon az ígéreteket.
Vasárnapi búcsú a falunapoktól
Római katolikus templomban kezdődött, unitárius hajlékban végződött a falunapi program. Mátéfi Tímea unitárius lelkész tartotta az istentisztelet, kifejtve: tartalmas, értékközvetítő és hagyománytisztelő napokat hagyhattak maguk után a résztvevők. Az ige arra int: „egymás terhét hordozzátok”, ennek kapcsán a lelkész figyelmeztetett, hogy ne feledkezzünk meg a közösség által nyújtott lehetőségekről és szépségekről.
A dínomdánom még folytatódott egy darabig, hiszen sült a tordai pecsenye, és még vasárnap este is vidám muzsikaszó hallatszott a Rudnyánszky-kúria felől, lassan azonban minden elcsendesedett a faluban.
BAKÓ BOTOND. Szabadság (Kolozsvár)

Megbukott a kormány a bizalmi szavazáson
Megbukott a bukaresti kormány pénteken a szociálliberális ellenzéki szövetség (USL) által beterjesztett bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásán.
A bizalmatlansági indítványt 235 törvényhozó szavazta meg, néggyel több, mint amennyi Mihai Razvan Ungureanu kormányának leváltásához szükséges volt.
Az USL márciusban jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Mihai Razvan Ungureanu kormánya ellen, amiért az úgymond engedett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) zsarolásának, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
A bizalmatlansági indítványban az USL az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusításával, és a közpénzek választási célokra való felhasználásával is megvádolta az Ungureanu-kormányt.
A bizalmatlansági indítvány vitája előtti hetekben 10 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Pártból (PDL). A szavazás eredménye azt jelzi, hogy a kormányoldal további tagjai szavazták meg a kabinet bukását. Az Ungureanu-kabinet volt Románia legrövidebb életű kormánya az utóbbi két évtizedben: megbízatása 78 napig tartott.
Emil Boc, a PDL elnöke azt mondta: a pártütők buktatták meg a kormányt és egyes nemzeti kisebbségek képviselői. Ugyanakkor megköszönte az RMDSZ kiállását, amely ígéretéhez híven kitartott a koalíció mellett.
Az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak egy része részt vett a parlamenti vitán, ám a titkos szavazáskor nem vonultak az urnák el, így kizárható, hogy hozzájárultak saját kormányuk megbuktatásához.
A bizalmatlansági indítvány vitája során Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke arra emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy korábban ők is engedtek a magyar szövetség „zsarolásának", amikor, kormányzásuk idején szükségük volt az RMDSZ támogatására. Szerinte ezért hiteltelen az, hogy az anyanyelvű oktatás miatt támadták ki az Ungureanu-kormányt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt valószínűsítette, hogy a szövetség ellenzékbe vonul, ugyanakkor megerősítette, hogy az RMDSZ a választások előrehozásának híve.
Az USL miniszterelnök-jelöltje, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök azt mondta, a bizalmatlansági indítványt megszavazó új parlamenti többség nevében kormányalakítási megbízást fog kérni az államfőtől. Mint kifejtette, nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi válság közepette a novemberi választásokig: az USL kész a kormányzásra és vállalja is annak felelősségét.
Az Ungureanu-kabinet menesztése után Traian Basescu államfőnek előbb a parlamenti pártokkal konzultálnia, majd kormányalakítási megbízást ad egy általa kiválasztott miniszterelnök-jelöltnek. A jelöltnek tíz napon belül kell kormányát kialakítania és bizalmi szavazásra a parlament elé járulnia.
MTI. Erdély.ma

Victor Pontát bízta meg kormányalakítással Basescu
Victor Pontát a Szociáldemokrata Párt elnökét kérte fel kormányalakításra Traian Basescu államfő, aki ezt péntek este, a parlamenti pártokkal folytatott konzultáció után jelentette be Bukarestben.
A bukaresti törvényhozói testület ugyanezen a napon buktatta meg a Mihai Razvan Ungureanu vezette kormányt. Pontát a szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok alkotta ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) javasolta kormányfőnek.
Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltnek a 39 éves politikust, hogy a korábbi kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PDL) nem javasolt senkit a soraiból erre a posztra az államfőnek, így gyakorlatilag önként vonult ellenzékbe.
Basescu is hangsúlyozta rövid beszédében, hogy a PSD volt az egyedüli párt, amelyik miniszterelnököt javasolt. Mint mondta, azért is választotta Pontát, mert őt támogatja az ellenzéki szövetség másik két tagja is, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC). Basescu és az ellenzék viszonya évek óta feszültségekkel terhelt. Korábban Basescu kijelentette, hogy mandátuma idején nem fogja megbízni kormányalakítással Pontát, akit „éretlen" politikusnak nevezett.
Az államfő reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb sikerül hivatalába lépnie a kabinetnek, és így folytatódhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen folyamatban lévő, bukaresti felülvizsgálati látogatása. Basescu hangsúlyozta, hogy ezek a tárgyalások szakértői szinten mindenképpen folytatódnak az új kabinet hivatalba lépéséig is.
Victor Ponta bejelentette: a fő feladata az, hogy a választásokig biztosítsa a kormányzást, és meggyőzze az embereket arról, hogy Romániában jó irányba haladnak a dolgok. Mint mondta, az új kabinet elsősorban az USL támogatására számít a parlamentben.
Ponta és Crin Antonescu, az ellenzéki szövetség másik társelnöke azonban már délután tárgyaltak a nemzeti kisebbségek frakciójával is, amelynek tagjai közül többen megszavazták az Ungureanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Így ők hozzájárultak az addig általuk is támogatott kabinet megbuktatásához.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken délután újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az USL részéről nem kaptak felkérést, hogy ők is támogassák a szociálliberális kormányt.
Victor Pontának maximum tíz nap áll a rendelkezésére, hogy összeállítsa kormányának névsorát, és a parlament „áldását" kérje.
Ponta 2001-ben bukkant fel a román politikában, ő Adrian Nastase volt román miniszterelnök felfedezettje, akinek támogatásának köszönhetően a PSD ifjúsági szervezetét vezette, majd tárca nélküli miniszteri és államtitkári tisztséget is betöltött. Ponta 2010 óta elnöke PSD-nek. Politikai pályafutása előtt ügyész volt.
MTI. Erdély.ma

Az RMDSZ jelen lesz, de nem fog szavazni
Az RMDSZ képviselői jelen lesznek a parlamentben a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, de padjaikban maradnak, miként arról a koalícióban két héttel ezelőtt eldöntöttük – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor csütörtökön Kolozsváron tartott sajtóértekezletén azt nyilatkozta, két héttel ezelőtt a koalícióban megállapodtak, hogy a honatyák jelen lesznek a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, és padjaikban maradnak.
Hozzátette, úgy tudja, a kormánykoalíciós partnerek közül eddig senki sem „ellenkezett” e döntéssel.
“Azt nem lehet, hogy némelyek helyükön maradnak, míg mások kimennek szavazni. Ha az UNPR, a PDL vagy a kisebbségek csoportja kimegy szavazni, persze, hogy kényesebb a helyzet. Most két hete a koalícióban megállapodtunk, hogy jelen leszünk, és a padokban maradunk. Jelen pillanatban csak annyit mondhatok, hogy a kormánypartnerek közül eddig senki nem ellenkezett e döntéssel” – mondta Kelemen.
Hozzátette, pénteken összeülnek, és megbeszélik, miként fognak eljárni.
“Reggel ülést tartunk a bizalmatlansági indítvány vitájának megkezdése előtt, akkor megállapodunk. Mi mindig és minden körülmények között, amikor kormányon voltunk, ellene szavaztunk vagy nem éltünk szavazati jogunkkal a bizalmatlansági indítványok esetében. Ha holnap kimegyünk szavazni, akkor megtaláljuk a módját, hogy jelezzük, a bizalmatlansági indítvány ellen szavazunk. A másik megoldás, miként a koalícióban megállapodtunk, a kormánypárti parlamenti tagok biztosítani fogják a kvórumot, de nem fognak szavazni. Persze ez nagy fegyelmet feltételez minden politikai alakulat részéről, mert az nem lehet, hogy némelyek a padjaikban ülnek, mások meg kimennek szavazni” – mondta Kelemen.
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint nem lesz jelen a Szövetség minden képviselője, hiszen azoknak kötelező jelen lenniük, akik az indítványt benyújtották, nem a többieknek.
Az USL a múlt héten nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen Állítsák meg a zsarolható kormányt! Így nem lehet soha! címmel, melyet a szükséges legkevesebb, 116 honatya írt alá. A 15 oldalas dokumentum három fejezetre tagolt.
A bizalmatlansági indítványt hétfő este olvasták fel a parlament plénuma előtt, és pénteken 9 órától kerül sor a vitára és a szavazásra.
A PDL-s honatyák véleménye megosztott az ellenzék bizalmatlansági indítványa tekintetében, némelyek aggódnak, hogy esetleg megszavazhatja a parlament, mások azonban kizártnak tartják ezt.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

Ellenzéki szerepre készül az RMDSZ
A román miniszterelnök-jelölt kellő többséggel rendelkezik a kormányalakításhoz, az RMDSZ ezét nem is számít kormányzati szerepre.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzéki szerepre készül, de nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljon az Ungureanu-kabinetet megbuktató, kormányzásra készülő szociálliberális szövetséggel (USL) – közölte az MTI-vel Kelemen Hunor, a szövetség elnöke, miután péntek este Traian Basescu államfő kormányalakítási megbízást adott Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek.
Kelemen Hunor hozzáfűzte, a miniszterelnök-jelölt még nem kereste meg az RMDSZ-t. „Nem voltak tárgyalásaink a most kormányzásra készülő USL-lel. Az USL körül kialakult egy parlamenti többség, ezt felmutatták a bizalmatlansági indítvány elfogadásakor. Nem hiszem, hogy arról kell beszélnünk, hogy szükség lenne az RMDSZ-re. Nekik megvan a parlamenti többségük minden körülmények között, és lehetőségük van ezzel kormányt alakítani" – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ ebben a pillanatban még nem tudja, hogy a parlamentben támogatja-e Victor Ponta leendő kormányát. Az elnök szerint ez a kormányprogramtól függ. „Vannak kérdések, amelyekről tárgyalhatunk. Tudunk tárgyalni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről, kisebbségi jogokról, sok mindenről. Ebben a pillanatban senkinek nem érdeke, hogy etnikai feszültséget szítson, de nem szeretnék előrefutni: eddig a pillanatig ilyen megkeresés nem volt" – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ az államfővel folytatott kormányalakítási konzultációkon előre hozott választásokat javasolt szeptemberre. Kelemen Hunor kifejtette: május végéig még lenne erre alkotmányos lehetőség (a parlament mandátumának utolsó hat hónapjában már nem lehetne előre hozott választásokat kiírni – tud.megj.), de hiányzik a politikai akarat. Mint mondta, az RMDSZ volt kormányzati partnerénél, a Demokrata Liberális Pártnál (PDL) erre nincs hajlandóság, a másik oldal pedig egy új kormány beiktatása után ebben nem lesz érdekelt. „A helyes az lett volna, ha Romániában minél előbb parlamenti választások vannak, de ezt a magunk hét százalékával a parlamentben nem tudjuk előidézni" – összegzett az RMDSZ elnöke.
A Bukarestben dolgozó magyar kormányzati tisztségviselők további munkáját tudakoló kérdésre az RMDSZ elnöke úgy reagált: ez a politikában így szokott történni, egyik nap kormányon vagy, másik nap nem, erre föl kell készülni minden politikai szervezetnek.
„A kormányon kívül is van élet, politikai munkánk ezzel nem ért véget. Rengeteg kormányzati tisztségviselőt fog ez érinteni, rengeteg szakpolitikusunk dolgozott a minisztériumokban, a különböző kormányzati intézményekben, és gondolom, egy új kormány, amennyiben az RMDSZ nincs kormányon, ezeket az embereket váltani fogja" – vélekedett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ-nek miniszterelnök-helyettese, három minisztere és több mint tíz államtitkára volt a pénteki bizalmi szavazáson elbukott Ungureanu-kormányban. Ezen kívül több mint 40 kormányzati intézményben és számos megyei kormánybiztosi (prefektusi) hivatalban töltöttek be vezető tisztségeket az RMDSZ politikusai, akik tanácsosok, irodavezetők, szakértők százainak adtak munkát.
Kelemen Hunor hétfőre összehívta az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsát. A kormányzati pozíció elvesztését a parlamenti frakciókban is megbeszélték, de a szövetség belső parlamentjét, a Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) nem áll szándékában összehívni. „Ahhoz kell az SZKT döntése, ha kormányzati szerepet vállal az RMDSZ, de ahhoz nem, ha a kormány elvesztette a politikai támogatottságát" – indokolta Kelemen Hunor.
MTI. Erdély.ma

Megbuktatták a MOGYE-ügyben kiálló Ungureanu-kormányt
Victor Ponta kapott kormányalakítási megbízást
Sikeresnek bizonyult tegnap az ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) által előterjesztett, az Ungureanu-kormány ellen irányuló bizalmatlansági indítvány, így a kabinetnek közel nyolcvan napos működés után mennie kellett. Az eddigi „legszorosabb” bizalmi szavazáson a 460 honatyából 259-en vettek részt a plenáris ülésen, közülük 248-an voksoltak. Az indítvány mellett 235-en szavaztak, néggyel többen, mint amennyi a kezdeményezés átviteléhez szükséges volt; kilenc ellenszavazatot számláltak, négyet érvénytelenítettek. Indoklásában az ellenzék mindenekelőtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az angol és magyar tannyelvű karok kormányhatározat általi létrehozását kifogásolta, amit etnikai elkülönülésnek minősítettek. Traian Băsescu államfő este, a parlamenti pártokkal való konzultáció után bejelentette: Victor Pontát, az USL társelnökét bízza meg kormányalakítással.
A Mihai Răzvan Ungureanu által vezetett végrehajtó hatalmi testület megbízatása 78 napig tartott. A bizalmatlansági indítványról való szavazást megelőző hetekben 10-11 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata-Liberális Pártból (PD-L). A szavazás eredménye azt jelzi, hogy a kormányoldal további tagjai is megszavazták a kabinet bukását.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ elnöke csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján megállapította: számításaik szerint a szavazást megelőzően a koalíció körülbelül 6-7 szavazatból álló szerény többséggel rendelkezik az ellenzékhez viszonyítva, de a bizalmatlansági indítvány elvetéséhez fegyelmezetten is kellene működnie, ami utólag azonban nem következett be.
Emil Boc, a PD-L elnöke a kormány bukását eredményező voksolást követően úgy nyilatkozott, hogy szerinte a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának egyes képviselői is átálltak az ellenzék oldalára, és a koalíció ellen fordultak. Mihai Răzvan Ungureanu kijelentette, megtisztelő volt számára, hogy a kormányt irányíthatta. Megállapította, hogy a szavazás eredménye a demokrácia része, és hangsúlyozta: még az „utolsó szót” nem mondta ki. Victor Ponta, a PSD elnöke és az USL társelnöke bejelentette: nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi válság közepette a novemberi választásokig: az USL kész a kormányzásra, és vállalja is annak felelősségét. Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ az előrehozott választások megszervezését támogatja, amelyek nyomán biztos többség által támogatott, legitim végrehajtó hatalmi testület vehetné át az ország kormányzását. Ugyanakkor újságírói kérdésre valószínűsítette, hogy az RMDSZ a jövőben ellenzékbe vonul.
Mint ismeretes, a Szociáldemokrata (PSD), a Nemzeti Liberális (PNL) és a Konzervatív Pártból (PC) álló ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) márciusban jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek be Mihai Răzvan Ungureanu két hónapja beiktatott kormánya ellen, amiért az úgymond „engedett az RMDSZ zsarolásának”, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Ezt az eljárást az ellenzék etnikai elkülönülésnek minősítette. Az USL mindemellett két másik ponttal is kiegészítette időközben indítványát: az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusításával, s a közpénzek választási célokra való felhasználásával is megvádolta az Ungureanu-kormányt.
Mihai Răzvan Ungureanu kormányfő a szavazást megelőző parlamenti vita során fejtette ki álláspontját a kabinetjével szemben felhozott vádakról. Parlamenti válaszában a miniszterelnök megállapította, hogy az ellenzék az ország stabilitását és hitelét áldozta fel egy megalapozatlan, demagóg bizalmatlansági indítvánnyal, amelyet a választási kampány eszközének tekint. Mint mondta, a határon túli románok számára kért jogok a romániai kisebbségeket is megilletik.
„Miért lenne elfogadhatatlan, hogy a kisebbséghez tartozó román állampolgárok nemzeti és kulturális önazonosságuk megőrzésére törekednek, miközben mi, a román állam képviseletében, ugyanezt próbáljuk elérni a határon túli román közösségek számára. Az elfogadhatatlan az, hogy egyesek választási tőkét remélnek a letűnt időket idéző nacionalista szónoklatoktól” – hangsúlyozta a kormányfő a MOGYE magyar karának létjogosultságát megkérdőjelező ellenzéki hangulatkeltésre utalva.
A további vádpontok kapcsán Ungureanu kifejtette: a külföldi befektetések az ország fejlődését, és nem kiárusítását jelentik, az ellenzék pedig megsértette a választópolgárokat azzal a feltételezéssel, hogy az önkormányzatoknak kiutalt forrásokkal szavazatokat lehet vásárolni.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes a parlamenti vita során arra emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy ők is engedtek az RMDSZ „zsarolásának”, amikor kormányzásuk idején szükségük volt a szövetség támogatására. Szerinte ezért hiteltelen, hogy az anyanyelvű oktatás miatt támadták ki az Ungureanu-kormányt.
A pártokkal való konzultáció nyomán az államfőnek meg kell neveznie miniszterelnök-jelöltjét, akinek tíz napon belül kell kabinetjét kialakítania, és bizalmi szavazásra a parlament elé terjesztenie a miniszterek névsorát, valamint programját.
**********************************************************************
Traian Băsescu államfő este, a parlamenti pártokkal való konzultáció után bejelentette: Victor Pontát, az USL társelnökét bízza meg kormányalakítással. Szabadság (Kolozsvár)

Megbukott az Ungureanu-kabinet
Elfogadta a parlament az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) által benyújtott bizalmatlansági indítványt, ezzel pedig megbukott Mihai Răzvan Ungureanu kormánya. A pénteki szavazást követően a plénum előtt ismertetett hivatalos eredmények szerint az összesen 460 képviselő és szenátor közül 259-en voltak jelen, a bizalmatlansági indítvány elfogadása mellett szavaztak 235-en, ellene 9-en, négy szavazat érvénytelen. Az indítvány elfogadásához legalább 231 szavazat volt szükséges, tehát az ellenzéknek négy többletszavazattal sikerült megbuktatnia az Ungureanu-kormányt. A hivatalos eredmény kihirdetése nyomán az ellenzék üdvrivalgásban tört ki az ülésteremben.
Mihai Răzvan Ungureanu 78 napig volt miniszterelnök
Traian Băsescu államfő péntek délutánra konzultációkra hívta a pártokat a Cotroceni-palotába, ezt követően javaslatot tesz egy kormányfőjelölt személyére, akinek tíz napon belül létre kell hoznia kormányát és a parlament támogatását kell kérnie.
Victor Ponta, az USL társelnöke leszögezte: a pártszövetség készen áll a kormányzás biztosítására a választásokig, és hogy ő maga lesz az USL jelöltje a miniszterelnöki tisztségre.
Emil Boc, a Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke szerint a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója árulta el a kormányoldalt, az ő szavazataikkal sikerült az ellenzéknek átvinnie a bizalmatlansági indítványt. „Ez a köpönyegforgatás győzelme, a kisebbségi frakció hátulról kést döfött a hátunkba”, noha végig azt állította, hogy a kormány mellett szavaznak képviselői – fogalmazott Emil Boc. Hozzátette: a kormánykoalíció megszűnt, mivel az egyik kormányzati partner elárulta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a szövetség készül a választásokra, és nem fog együttműködni az USL-lel.
„Három évig kormányon voltunk, most vélhetően egy ellenzéki időszak következik” – mondta Kelemen, aki szerint az RMDSZ az előrehozott választások megrendezésével is egyetért.
Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: az RMDSZ nem fogja támogatni az USL-kormányt, mivel a pénteki szavazás bebizonyította, hogy az ellenzék többséget szerzett a parlamentben, így nincs szüksége a szövetség támogatására. „Az élet megy tovább” – fogalmazott.
Mihai Răzvan Ungureanu az eredményhirdetés után annyit mondott: megtiszteltetésnek tartja, hogy kormányfő lehetett, hangsúlyozta, hogy ilyenek a demokrácia játékszabályai, és azzal zárta rövid nyilatkozatát, hogy nem ez volt az utolsó lépése. Ungureanuval kapcsolatban korábban ugyanis nem hivatalosan felmerült, hogy indulni kíván a jövő évi államfőválasztáson.
Mint arról tájékoztattunk, az ellenzék azért nyújtott be a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt, mert a kabinet néhány héttel ezelőtt rendeletben hozta létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karait. Az ellenzéki pártszövetség emellett a közpénzek kormánypárti polgármestereknek való leosztását, a kormány privatizációit és a nyugdíjakat sújtó illetékeket is felrója a kabinetnek.
A parlament két házának plénuma előtt mondott beszédében egyébként Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök úgy fogalmazott: az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány a múlt felé tekint, és lerombolja mindazt, amit eddig sikerült felépíteni.
Az indítvány szövege visszavisz az 1990-es évek elejére, a sötét nacionalizmus és idegengyűlölet korszakába. „Noha Románia az EU tagja, a szöveg szerzői és beterjesztői jóval távolabb állnak az európai értékektől, mint ahogy azt elképzeltem” – fogalmazott Ungureanu. Krónika (Kolozsvár)

Megakadályoznák a MOGYE magyar tagozatának létrejöttét
15 intézkedést nevezett meg Victor Ponta, miniszterelnökké való kijelölése előtt.
Eszerint a Szociál – Liberális Szövetség prioritása lesz a bérek és a nyugdíjak csökkentés előtti szintre való visszahelyezése, a minimálbér legalább 26 százalékos növelése, 850 lejre, a társadalombiztosítási hozzájárulás mértékének visszaszorítása.
Csökkentenék az alapélelmiszerek általános forgalmi adóját, megadóznák a nagy vagyonokat, politikamentesítenék a helyi intézményeket, nem használnák kampánycélokra a kormányfő tartalékalapját, döntenének a verespataki tervről, megakadályoznák a politikusok más pártba való átigazolását. Folytatnák a korrupcióellenes harcot, az európaihoz igazítanák a közbeszerzések törvényét.
Egyik legfontosabb tervük, hogy megakadályozzák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Magyar tagozatának létrehozását.
realitatea, marosvasarhelyiradio.ro. Erdély.ma

Kormánylutri
Több vonatkozásban is újszerű volt pénteken a parlament által megszavazott bizalmatlansági indítvány, hiszen először fordult elő, hogy a megbuktatott kormány után az ellenzék került kormányalakítási pozícióba. Ha Victor Pontának és kabinetjének sikerül várhatóan jövő hétfőn megnyernie a parlament bizalmát, akkor sajátos helyzet áll elő, amire nem volt még példa Romániában a rendszerváltás óta. Választások előtt ugyanis ellenzék még soha nem vette át a hatalmat. Ez azt jelenti, hogy a Szociálliberális Szövetségnek (USL) kormányzati pozícióból kell megnyernie a választásokat lehetőleg úgy, hogy meghaladják az ötven százalékot, hiszen az USL ezt tekinti céljának.
Kormányzati pozícióból azonban nem könnyű kampányolni, még akkor sem, ha most Pontának lehetősége nyílik arra, hogy megemelje a béreket. Kevésbé valószínű, hogy az emberek a béremelés pozitív döntését a szociálliberálisoknak tulajdonítanák, éppen ezért Pontának megvan az a lehetősége is, hogy ne emelje meg a fizetéseket: azonban ez igazából nem jelent alternatívát, hiszen ez utóbbi legalább ugyanolyan kedvezőtlen döntés lenne az USL számára, mint az ellenkezője, tehát a bérek növelése. Az USL már nem húzhat előnyt se az egyik döntésből, se a másikból, sőt kényszerpályán van, hiszen az esetleges béremeléssel kénytelen lesz alátámasztani az előző kormány érdemeit.
Pontának és Antonescunak viszont hosszabb távon az lesz a legkellemetlenebb, hogy kormányzati pozícióból fel kell adnia a korábbi vehemens retorikát, amellyel eddig hatékonyan lehetett ostorozni az „országot kiszipolyozó narancssárga” hatalmat. Ezt a lemezt most le kell cserélni, vagy legalábbis jelentős mértékben árnyalni kell a kormánybíráló szólamokat. Általában irritálja a választókat, ha egy hatalmi pozícióban levő politikus rendszerint az ellenzékben keresi a hibát, és mindig a „nehéz örökségre” hivatkozik. Ezért Ponta és Antonescu kampánycsapata várhatóan olyan stratégiát tervez, amely módjával vegyíti a nehéz örökségre való hivatkozást a pozitív üzenetekkel, de ezt a keveréket nagyon precízen kell összeállítani, különben könnyen a Demokrata Liberális Párt (PD-L) malmára hajthatják a vizet.
A PD-L eleve a kormánybuktatásból is profitálhat, hiszen a vesztesekkel mindig könnyebb szimpatizálni, mint a nyertesekkel, így néhány százalékot már csak a kormánybuktatás is hozhatott a konyhájukra. Ion Iliescu óva intette Pontát attól, hogy belehajszolja magát a választások előtti hatalomátvételbe. Iliescu ugyanis tudja, hogy így tovább csökken az ellenzék esélye arra, hogy 50 százalék feletti eredményt érjen el a várhatóan novemberben sorra kerülő választásokon. A kormányzás tehát igazi lutri az USL számára.
BORBÉLY TAMÁS. Szabadság (Kolozsvár)

Mérsékelt tisztogatást ígér az új kormány, „abszolút prioritás” a MOGYE-határozat eltörlése
Az új kormány csak a prefektusok és az államtitkárok leváltását tervezi, az intézményvezetők tisztségükben maradnak – jelentette ki Victor Ponta kinevezett miniszterelnök. A kormány első döntése egyébként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) új karát létrehozó határozat eltörlése lesz – szivárgott ki szociáldemokrata körökből. Crin Antonescu USL-társelnök megerősítette az információt.
Victor Ponta szerint az előző kormánykoalíció által kinevezett prefektusok és államtitkárok leváltása indokolt, mivel ezek a tisztségek a kormányt képviselik. Hangsúlyozta azonban, hogy a decentralizált intézmények vezetőinek nem kell távozniuk – azzal a feltétellel, hogy nem vesznek részt a választási kampányokban.
A Mediafax hírügynökség ugyanakkor szociáldemokrata (PSD) forrásokból úgy értesült, hogy Ponta a párt országos ügyvezető tanácsának ülésén leszögezte: hivatalba iktatása után az új kormány első döntése az lesz, hogy eltörölje a MOGYE új karának létrehozásáról szóló határozatot.
Az információt megerősítette Crin Antonescu liberális pártelnök, az USL társelnöke, aki szerint a Ponta-kabinet „abszolút prioritása” a MOGYE-határozat eltörlése lesz.
Antonescu szerint a kormányhatározat eltörlése után tárgyalni lehet a MOGYE magyar karának kérdéséről, de nem az RMDSZ-szel, hanem a romániai magyar akadémiai körök képviselőivel.
Ioan Mang szenátor, a PSD oktatási főosztályának vezetője egy nappal korábban a Krónika megkeresésére elmondta, újra kell kezdeni a márciusban létrejött, a bizalmatlansági indítványban vezető témaként szereplő magyar kar alapításának folyamatát, mert szerinte a múlt héten megbukott kormány megsértette az oktatási törvényt.
„Nem akarunk egyebet, mint az alkotmány és a törvények tiszteletben tartását. Legyen az magyar vagy román tannyelvű, egy kar létrehozását csak az egyetem szenátusa kezdeményezheti, és a döntést a felsőoktatás minőségét biztosító hatóságnak (ARACIS) és a tanügyminisztériumnak kell elbírálnia. Vagyis elölről kell kezdeni az engedélyezési folyamatot” – szögezte le a Krónikának a nagyváradi szenátor.
Crin Antonescu szerdán arról is beszélt, hogy bár nem prioritás, Traian Băsescu államfő tisztségből való felfüggesztése és a parlament két házelnökének leváltása nem került ki a szociálliberális pártszövetség tervei közül.
Az UNPR és a kisebbségi frakció támogatja a Ponta-kormányt A Victor Ponta kijelölt miniszterelnök által javasolt kormányt a független törvényhozókat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a nemzeti kisebbségek képviselői is támogatják, így az új román kormány hivatalba iktatásához várhatóan meglesz a szükséges parlamenti szavazatszám. Ponta szerdán folytatott tárgyalásokat az UNPR vezetőivel. Ebből az alkalomból a felek együttműködési megállapodást írtak alá, amely szerint az UNPR támogatja Ponta kormányát.
A miniszterelnök-jelölt a tizenhét tagú – nem magyar – nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciójával is tárgyalt. A megbeszélés végén Ponta kijelentette, hogy végleges választ csak hétfőn kap tőlük, de elvben már megegyeztek, hogy a nemzeti kisebbségek is támogatják a kormányt. Krónika (Kolozsvár)

Hat polgármesterjelölt
A június 10-i választásokon Marosvásárhelyen hat polgármesterjelölt indul.
Az RMDSZ (UDMR) jelöltje Frunda György szenátor, a jelenleg funkcióban levő polgármester, Dorin Florea is indul egy újabb mandátumért a Szövetség Marosvásárhelyért (APM) jele alatt. A Szociálliberális Szövetség (USL) színeiben a szociáldemokrata Cornel Briscaru fog megméretkezni, a Magyar Polgári Párt (PCM) jelöltje dr. Benedek Imre. A Dan Diaconescu-féle Néppárt (PP-DD) polgármesterjelöltje Pop Sabin Gelu teológus. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt (PPMT) támogatásával függetlenként indul a polgármesteri székért. Az utolsó pillanatban lépett vissza Constantin Amza, a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei elnöke.
A polgármesterjelöltet indító politikai alakulatok mindegyike teljes tanácsosi listát tett le, de teljes listával indul az Erdélyi Magyar Néppárt és a PRM is. Részleges jelöltlistát tett le a Romák Pártja (PR), a Romák Polgári Demokrata Szövetsége (ACDR), a Néppárt (PP). Egyetlen független tanácsosjelölt Moldovan Felicia.
Öten a Maros megyei tanácselnöki székért
Megyei tanácselnökjelöltek: Lokodi Edit Emőke (RMDSZ), Marius Pascan (APM), Ciprian Dobre (USL), Bíró Zsolt (MPP), Farcas Augustin Vasile (PP-DD). Ezek a formációk teljes listával indulnak. Az USL a kötelező 43 jelölt helyett 51 jelöltet tett fel a listára, a megyei választási iroda a 44-51. közötti névsort törölte.
Tegnap délig egyetlen óvást sem tettek le a megyei kerületi választási irodánál. Népújság (Marosvásárhely)

Répás Zsuzsanna: a kormány kiáll a magyar nyelvű orvosképzés mellett
A magyar kormány nagyon fontosnak tartja, hogy legyen magyar nyelvű orvosképzés Erdélyben, és kiáll a Marosvásárhelyi Orvosegyetem (MOGYE) magyar oktatóinak és diákjainak küzdelme mellett – mondta Répás Zsuzsanna csütörtökön az MTI-nek.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megmaradjon, sőt megerősödjön a magyar nyelvű orvosképzés Erdélyben – fogalmazott a helyettes államtitkár. Répás Zsuzsanna kiemelte: a Marosvásárhelyi Orvosegyetem nagyon komoly hagyományokkal bíró, magas színvonalú szakmai intézmény. Korábban kizárólag magyar tannyelvű egyetem volt, és a Ceausescu-éra idején kezdték elrománosítani.
A most érvényben lévő oktatási törvény szerint multikulturális egyetemnek számít a MOGYE. Az a probléma, hogy a szenátus által elfogadott charta az oktatási törvénynek nem felelt meg. Nem lehet szó tehát az egyetemi autonómiáról – folytatta a helyettes államtitkár, aki hozzátette: az egyetemi autonómiát tiszteletben kell tartani, de az egyetemeknek is tiszteletben kell tartaniuk a törvényeket.
A tanügyi törvény szerint pedig a MOGYE-n létre kell hozni az önálló magyar oktatási vonalat- szögezte le.
Répás Zsuzsanna azt mondta, minden tisztelete azé a kitartó küzdelemé, amit a MOGYE magyar oktatói és diákjai folytatnak, és reményét fejezte ki, hogy ez sikerre fog vezetni.
A magyar kormány nagyon fontosnak tartja, hogy legyen magyar nyelvű orvosképzés Erdélyben, és kiáll a Marosvásárhelyi Orvosegyetem magyar oktatóinak és diákjainak küzdelme mellett, Románia lakosságának jelentős része magyar anyanyelvű és számukra biztosítani kell a lehetőséget, hogy magyar nyelven fordulhassanak orvoshoz – fejtette ki a helyettes államtitkár.
A bukaresti kormány március végén határozott úgy, hogy a MOGYE-n egy magyar, angol és román tannyelvű új kar létesül, amely magában foglalja a magyar szakok többségét. A román kormány – amelynek tagja volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – azt követően fogadta el ezt a határozatot, hogy az egyetem román többségű szenátusa nem volt hajlandó tiszteletben tartani a román oktatási törvényt, amely szerint a MOGYE-n is önálló struktúrába kell szervezni a magyar nyelvű oktatást.
Szerdán a román Mediafax hírügynökség úgy értesült: Victor Ponta román miniszterelnök-jelölt kormányának első döntése a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létrehozásáról szóló korábbi kormányhatározat érvénytelenítése lesz.
A hírügynökség a román Szociáldemokrata Párt (PSD) meg nem nevezett forrásaira hivatkozva azt közölte, hogy Ponta saját pártja vezető testületének zárt ajtók mögötti szerdai ülésén kijelentette: kormánya első döntésként érvényteleníteni fogja a magyar kar létrehozásáról szóló határozatot, amelyet még a Mihai Razvan Ungureanu vezette kabinet fogadott el. A Mediafax szerint Ponta a PSD megyei elnökeinek jelentette be ezt a tervét.
A tanácskozást követően Ponta újságíróknak elmondta: a szerdai megbeszélésen a szociáldemokraták nem vitatták meg ezt a kérdést, hiszen a döntést – bármely is legyen az – a hárompárti (szociáldemokrata, liberális, konzervatív) ellenzéki Szociálliberális Szövetségnek (USL) és nem külön a PSD-nek kell meghoznia.
Az USL társelnöke és államfőjelöltje, Crin Antonescu liberális pártelnök viszont szerda délután újságírók előtt megerősítette: vitán felüli, eldöntött tény, hogy a MOGYE-kormányhatározatot a Ponta-kabinet első ülésén érvénytelenítik.
MTI. Erdély.ma

Ismertette programját a hétfői beiktatásra váró Ponta-kormány
A hatalom átvételére készülő Ponta-kormány a 2010-ben lefaragott közalkalmazotti bérek helyreigazítását és a nyugdíjakból jogtalanul visszatartott adók visszafizetését ígéri a parlamentnek csütörtökön este benyújtott programjában. Az alakuló szociálliberális kormány ugyanakkor kész aláírni az Európai Unió fiskális egyezményét, amely szigorú költségvetési szabályok betartására kötelezi a tagországokat. A képviselőház és a szenátus vezetőségének pénteki döntése értelmében a kijelölt minisztereket hétfőn délelőtt tíz órakor hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok, az alsó- és felsőház plénuma pedig délután négy órakor szavaz az új összetételű kormány beiktatásáról.
A kormányt állító Szociálliberális Szövetség (USL) vezetői úgy tervezik, hogy az új kabinet már hétfőn este leteszi az esküt, és kedden megtartja első ülését. Mircea Duşa, a parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszterjelölt reményét fejezte ki, hogy sikerül tartani a szoros határidőkkel megtervezett beiktatási ütemtervet. Victor Ponta megbízott miniszterelnök már korábban reményét fejezte ki, hogy kedden sikerül megtartani az első kormányülést, amelyen elfogadják a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) küldendő szándéklevelet. A nemzetközi hitelezők ugyanis Romániában tartózkodnak, és a kéthetes felülvizsgálati látogatásnak éppen kedden kellene lezárulnia. A szándéklevél a felek közötti megállapodás részleteit tartalmazná.
Ponta kormányát várhatóan megszavazza majd a parlament, hiszen a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) együttműködési megállapodást kötött már a Szociáldemokrata Párttal (PSD) a kabinet támogatásáról, és a nemzeti kisebbségek frakciója sem kíván keresztbe tenni a kabinet elfogadásának.
A bizalmi szavazásra váró Ponta-kabinet a törvényesség betartását, a társadalmi igazságosság helyreállítását és az ország természeti erőforrásainak védelmét sorolja legfőbb prioritásai közé. A parlamentnek bemutatott kormányprogramjukban leszögezik, a közigazgatást nem politikai alapon működtetnék: csak a minisztereket és az államtitkárokat nevezik ki párt-alapon. A kabinet hadat üzen a korrupciónak és folytatná az uniós elvárásoknak való megfelelés érdekében tett erőfeszítéseket.
A kormányprogram értelmében a szociálliberálisok az adók hatékonyabb behajtásától és a veszteséges állami vállalatok átszervezésétől remélnek költségvetési többletforrásokat. Az állami cégek adósságterhei a nemzeti össztermék 2,6 százalékára rúgtak 2011 végén: év végéig ezeket a GDP egy százalékával szeretnék csökkenteni. A program bírálja a 2010-ben bevezetett áfaemelést és vállalkozóbarát, gazdaságfejlesztő módszerek mellett érvel, de az adópolitika esetleges változásaira nem tér ki.
A Ponta-kabinet folytatná az energiaszektor nagyvállalatainak magánosítását, de moratóriumot hirdetne a palagáz-kitermelésre, amíg a felhasznált technológiáról nem készül el az európai hatástanulmány.
A kormányprogramnak az igazságszolgáltatásról szóló fejezete szerint Románia szeptemberben léptetné életbe az új polgári perrendtartás törvénykönyvét és 2013 első félévében vezetné be az új büntetőtörvénykönyvet és perrendtartást. A dokumentum megemlíti, Romániának megoldást kell találnia az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által hozott ítélet érvényesítésére. Az EJEB ugyanis 2010-ben idén június közepéig adott haladékot Romániának, hogy működőképessé tegye a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok tulajdonosainak kártalanítási rendszerét, ám a programból nem derül ki, milyen megoldásban gondolkodik a beiktatásra készülő Ponta-kabinet.
A közlekedési fejezetből kitűnik, hogy az új kormány a páneurópai folyosó (Nagylak–Arad–Temesvár–Déva–Nagyszeben–Bukarest–Konstanca) útvonalán megkezdett autópálya-szakaszok befejezésére törekszik, amelyekre uniós forrásokat is felhasználhat. A fejezet az észak-erdélyi (Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó) autópálya ügyére nem tér ki.
A környezetvédelmi fejezet a verespataki bányaprojektet is megemlíti. „Tekintettel a beruházást övező aggodalmakra, a kormány átlátható módon, nyílt és demokratikus párbeszédre alapozva, újraelemzi a kialakult helyzetet, hogy döntései összhangban legyenek a nemzeti érdekkel, a környezet védelmével és az európai előírásokkal” – fogalmaznak.
A Ponta-kabinet 53 oldalas programjában egyetlen helyen esik szó a nemzeti kisebbségekről, éspedig a kormány külpolitikai prioritásai között. Ennek megfelelően, Bukarest „tevékenyen védelmezi a szomszédos országokban élő, román közösségekhez tartozók jogait, az európai szabványok szerint, és ezen közösségeknek az Európai Unióhoz való közeledési szándékával összhangban”.
Mint ismeretes, Victor Ponta, a szociálliberális pártszövetség (USL) miniszterelnök-jelöltje a múlt héten kapott kormányalakítási megbízást Traian Băsescu államfőtől, miután a néppárti Ungureanu-kabinet megbukott a bizalmi szavazáson.
Szabadság (Kolozsvár)

Bizalmat kapott a román parlamenttől Victor Ponta szociálliberális kormánya
Bizalmat kapott a parlamenttől Victor Ponta kormányalakí- tással megbízott miniszterelnök-jelölt kabinetje május 7-én, a bukaresti törvényhozás két házának hétfői együttes ülésén.
Az új román kormányban a hárompárti szociálliberális szövetség (USL) politikusai és szakértők kaptak miniszteri tárcákat. A Ponta-kabinetnek 284 törvényhozó szavazott bizalmat, 53-mal több, mint amennyire a beiktatáshoz feltétlenül szükség volt.
Victor Ponta, az USL fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a parlamenti ülésen azt mondta: kormányának legfőbb célkitűzése a törvényesség helyreállítása lesz, az ország hitelezőinek pedig a vállalt kötelezettségek betartását ígérte. Az őszi parlamenti választásokig kormányzó, ám további négy évre választói meghatalmazást kérő USL hosszú távú terveiről Victor Ponta azt mondta: 2013-ra olyan költségvetés-tervezetet készítenek elő, amely több lépcsős áfával, és a társadalombiztosítási járulékok csökkentésével számol.
A parlamenti frakciók előzetes bejelentése szerint a Ponta-kormány a függetlenek és a nem magyar kisebbségek támogatását is élvezi. A több mint ötvenfős parlamenti többség azt jelzi, hogy a titkos voksoláson az eddigi kormánypártok törvényhozói közül is többen bizalmat szavaztak az új kabinetnek.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke bejelentette: a szövetség ellenzékben marad, és nem támogatja a Ponta-kormány beiktatását. „A kormány a múlt század legsötétebb időszakához tér vissza, ahhoz, amikor Romániában egyszerűen letagadták létezésünket" – jelentette ki a parlament szószékéről az RMDSZ elnöke arra utalva, hogy a kormányprogram meg sem említi a nemzeti kisebbségeket.
Válaszában Victor Ponta kifejtette: hétfő délelőtt külön megállapodást kötött a nem magyar nemzeti kisebbek parlamenti frakciójával és ezt az egyezményt a kormányprogram részének tekinti. A dokumentum értelmében az új román kormánytöbbség az őszi parlamenti választásokig megszavazza az évek óta elfektetett kisebbségi törvényt, amelyből azonban – Ponta későbbi nyilatkozata szerint – törölnék a kulturális autonómiát.
A Ponta-kabinet miniszterei hétfő este leteszik a hivatali esküt Traian Basescu államfő előtt.
MTI. Erdély.ma

Victor Ponta vállalta a kisebbségi törvénytervezet elfogadását
Az USL vállalja, hogy a kisebbségi kerettörvényt a kormányzása alatt elfogadja - jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök tegnap este. A politikus szerint ezt abba az együttműködési protokollumba is belefoglalta, amelyet ma ír alá a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjával. "A parlamenti kisebbségek csoportjával kötendő egyezményben szerepel a kisebbségi törvény, amely évek óta a parlamentben vesztegel. Noha jó a törvénytervezet, tartalmaz olyan előírásokat, amelyeknek nincs mit keresniük a végső verzióban" - jelentette ki a miniszterelnök. Székely István politológus, az RMDSZ főtitkár-helyettese, a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) ideiglenes elnöke Facebook-oldalán kommentálta Ponta bejelentését. "Victor Ponta az este bejelentette, hogy a "nemzeti kisebbségek kérésére" el fogják fogadni a kisebbségi törvényt, az egyes "oda nem illő rendelkezések", magyarán a kulturális autonómiát szabályozó rész nélkül. Ha ez megtörténik, nehezebb lesz autonómia-törekvéseink sikerre vitele" - vélekedik Székely. Felidézi, a kisebbségi törvény elfogadását az RMDSZ blokkolta azt követően, hogy a Ciorbea-kormány 1997-ben elfogadta a helyi közigazgatási törvényt módosító 22-es számú, valamit a tanügyi törvényt módosító 36-os kormányrendelet. "Nem volt érdekünk egy olyan kódex-jellegű törvény elfogadása, amely csupán összegyűjti, és egységes keretbe rendezi a különböző területeken meglévő kisebbségi jogosítványokat, hanem olyat akartunk, amely továbblépést jelent a különböző autonómia-formák irányába. Már ekkor érdekellentét alakult ki az RMDSZ és a kisebbségi szervezetek között: az ő törekvéseik nem mutattak túl a már kivívott jogokon, a kisebbségi törvény elfogadására úgy tekintettek, mint önbecsülésük fontos összetevőjére, emancipációs törekvéseik koronájára. Az RMDSZ pedig arra játszott, hogy a kisebbségi törvény hiánya napirenden tartja a kérdés megoldatlan voltát, elfogadása pedig lezárja, vagy legalább is megnehezíti az ezzel kapcsolatos törvénykezést - akkor kell elfogadni a kisebbségi törvényt, amikor lehetőség van valamely autonómia-forma kodifikálására" - írja a közösségi oldalon. Emlékeztet: 2005 márciusában az RMDSZ véglegesítette kisebbségi törvénytervezetét, amelynek egy fejezete a kulturális autonómia létrehozásáról szól, és nyilvánvalóvá tette, hogy e nélkül nem szavazza meg a jogszabályt. A tervezet a parlamentben elakadt: a demokraták 2007 tavaszán történő kiválását követően elméletben sem volt meg az elfogadásához szükséges többség, 2009 után pedig a demokraták bizottsági szinten blokkolták azt. (hírszerk.) Transindex.ro

Kulturális autonómia nélkül szavazná meg a kisebbségi törvényt az új román kormánytöbbség
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Az évek óta elfektetett kisebbségi törvénytervezet megszavazását ígérte hétfőn Victor Ponta román miniszterelnök-jelölt a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek, ám a tervezetből törölnék a kulturális autonómiára vonatkozó részt.
A szociálliberális szövetség (USL) kormányfőjelöltje hétfőn egyezményt írt alá a nem magyar kisebbségi frakcióval arról, hogy támogatják kormánya beiktatását a hétfő délutáni bizalmi szavazáson. Romániában minden hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek hivatalból jár egy parlamenti képviselői hely: a 17 tagú kisebbségi frakciónak döntő szerepe volt az Ungureanu-kormány megbuktatásában. A magyarság érdekképviseletét ellátó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a parlament mindkét házában önálló frakciót alkot.
A kisebbségi frakcióval folytatott megbeszélése után Victor Ponta kifejtette, hogy az USL a parlamenti választási törvény módosítását tervezi, de a kisebbségek pozitív megkülönböztetését nem szüntetné meg: ők továbbra is hivatalból kapnának egy-egy helyet a képviselőházban.
Varujan Pambuccian frakcióvezető azt mondta: az alkotmány által előírt sarkalatos törvények közül már csak a nemzeti kisebbségek kerettörvényével maradt adós a bukaresti törvényhozás.
Victor Ponta az RMDSZ vezetőivel is konzultált. A találkozó után a beígért kisebbségi kerettörvény tartalmát firtató újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy a kulturális autonómia nélkül fogadnák el a jogszabályt.
Hozzátette: az USL azt RMDSZ-t tekinti a romániai magyarság legitim képviselőjének. "Nem fogunk tenni semmi olyat, ami bátorítaná azokat a szélsőséges erőket, amelyek megjelentek a romániai magyarok soraiban. Folytatjuk a párbeszédet akkor is, ha hatalmon leszünk, az RMDSZ pedig az ellenzéki padsorokban foglal helyet" - mondta a Victor Ponta.
Kelemen Hunor, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az USL miniszterelnök-jelöltjével folytatott hétfői megbeszélés után bejelentette, hogy a magyar törvényhozók nem szavazzák meg a Ponta-kormányt, a kisebbségi törvényt pedig nem tudják elfogadni a kulturális autonómia nélkül.
"Olyan kisebbségi törvényt nem tudunk támogatni, megszavazni, amelyet kiürítenek a valós tartalmától, amely nem tartalmazza a kulturális autonómiát, mint intézményt és nem ad ennek valós jogköröket a kultúra, az oktatás területén" - mondta az MTI-nek Kelemen Hunor. Kifejtette: az RMDSZ nem támogathat egy olyan kormányt, amelynek a programjában egyetlen mondat sem szerepel a kisebbségekről. A szövetség ellenzékben lesz, és a következő időszakot a választásokra való felkészülésnek szenteli, mondta az RMDSZ elnöke.
A nemzeti kisebbségek kerettörvényének tervezetét 2005-ben terjesztette a parlament elé a Tariceanu-kormány, ám a tervezet nem jutott túl a törvényhozás szakbizottságain. A jogszabály kulturális autonómiát adna a kisebbségeknek: anyanyelvű intézményeiket a közösség által megválasztott autonómiatanácsok igazgatnák. Ezt az önállóságot azonban a román pártok egyike sem volt hajlandó támogatni. MTI.

Kisebbségi törvény: az új kormány törölné a kulturális autonómiára vonatkozó részt
Az évek óta elfektetett kisebbségi törvénytervezet megszavazását ígérte hétfőn Victor Ponta román miniszterelnök-jelölt a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek, ám a tervezetből törölnék a kulturális autonómiára vonatkozó részt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közölte: nem támogatják azt a kormányt, amely programjából a kisebbségekről szóló fejezet teljes mértékben hiányzik.
A szociálliberális szövetség (USL) kormányfőjelöltje hétfőn egyezményt írt alá a nem magyar kisebbségi frakcióval arról, hogy támogatják kormánya beiktatását a hétfő délutáni bizalmi szavazáson.
A kisebbségi frakcióval folytatott megbeszélése után Victor Ponta kifejtette, hogy az USL a parlamenti választási törvény módosítását tervezi, de a kisebbségek pozitív megkülönböztetését nem szüntetné meg: ők továbbra is hivatalból kapnának egy-egy helyet a képviselőházban.
Varujan Pambuccian frakcióvezető azt mondta: az alkotmány által előírt sarkalatos törvények közül már csak a nemzeti kisebbségek kerettörvényével maradt adós a bukaresti törvényhozás.
Victor Ponta az RMDSZ vezetőivel is konzultált. A találkozó után a beígért kisebbségi kerettörvény tartalmát firtató újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy a kulturális autonómia nélkül fogadnák el a jogszabályt. Hozzátette: az USL azt RMDSZ-t tekinti a romániai magyarság legitim képviselőjének. „Nem fogunk tenni semmi olyat, ami bátorítaná azokat a szélsőséges erőket, amelyek megjelentek a romániai magyarok soraiban. Folytatjuk a párbeszédet akkor is, ha hatalmon leszünk, az RMDSZ pedig az ellenzéki padsorokban foglal helyet” - mondta a Victor Ponta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az USL miniszterelnök-jelöltjével folytatott hétfői megbeszélés után bejelentette, hogy a magyar törvényhozók nem szavazzák meg a Ponta-kormányt, a kisebbségi törvényt pedig nem tudják elfogadni a kulturális autonómia nélkül.
„Egy kiüresített kisebbségi törvényt az RMDSZ nem fogad el. Egy olyan törvényt, amely nem tartalmazza a kulturális autonómiát, mint intézményt, és nem ad ennek valós jogköröket a kultúra, az oktatás terén, nem támogatunk.” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Kifejtette: az RMDSZ nem támogathat egy olyan kormányt, amelynek a programjában egyetlen mondat sem szerepel a kisebbségekről. A szövetség ellenzékben lesz, és a következő időszakot a választásokra való felkészülésnek szenteli.
A nemzeti kisebbségek kerettörvényének tervezetét 2005-ben terjesztette a parlament elé a Tăriceanu-kormány, ám a tervezet nem jutott túl a törvényhozás szakbizottságain. A jogszabály kulturális autonómiát adna a kisebbségeknek: anyanyelvű intézményeiket a közösség által megválasztott autonómiatanácsok igazgatnák. Ezt az önállóságot azonban a román pártok egyike sem volt hajlandó támogatni. Krónika (Kolozsvár)

Magyartagadó” kormány
Bizalmat szavazott tegnap a parlament a szociálliberális Ponta-kabinetnek
Bizalmat szavazott tegnap este a parlament a szociálliberális kormánynak. A Victor Ponta vezette kabinet tartózkodás nélkül 284 igen, 92 nem szavazatot kapott. Parlamenti beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi 22 évben nem volt még olyan kormány, amely még utalás szintjén sem tér ki programjában a kisebbségek helyzetére.
Bizalmat szavazott tegnap este a parlament a szociálliberális kormánynak. A Victor Ponta vezette kabinet 284 igen, 92 nem szavazatot kapott. A délután folyamán a parlament szakbizottságai alkalmasnak tartották mandátumuk teljesítésére a miniszterjelölteket, köztük Ioan Mang szociáldemokrata szenátort, az oktatási tárca vezetői tisztségének várományosát is, akit az utolsó pillanatban – vasárnap este – javasolt a megbízott kormányfő a sajtóban sokat bírált Corina Dumitrescu helyére.
„Ti nem léteztek”
Az RMDSZ nem szavazott bizalmat a Ponta-kabinetnek. A parlamentben mondott beszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi 22 évben nem volt még olyan kormány, amely 53 oldalas programjában egy mondatot se áldozott volna az ország 18 nemzeti kisebbségére. „Az új kormány üzenete, számunkra, romániai magyarok számára egyértelmű: ti, nemzeti kisebbségek, nem léteztek. Ez a kormány a múlt évszázad legsötétebb időszakát idézi: egyszerűen tagadja a kisebbségek létét” – jelentette ki a politikus. Kelemen közölte, hogy az RMDSZ ellenzékben marad. „Nem tudjuk elfogadni, hogy visszatérjünk abba a korszakba, amikor a kisebbségeknek nem volt más választásuk: hallgattak, vagy elmentek. Mi nem fogunk hallgatni, hanem a párbeszéd útját választjuk” – jelentette ki a szövetségi elnök.
Kelemen ugyanakkor leszögezte: az RMDSZ támogatja a közalkalmazotti bérek növelését, az arányos képviseletet biztosító választási rendszer bevezetését és az előrehozott választásokat.
Az RMDSZ elnökének kemény beszéde nem maradt válasz nélkül: Victor Ponta, Călin-Popescu Tăriceanu volt liberális kormányfő és Crin Antonescu liberális pártelnök is elutasította a beiktatásra váró kormányt érintő vádakat.
Mérgezett ajándék a kisebbségeknek
A megbízott kormányfő a délelőtt folyamán találkozott a nemzeti kisebbségek képviselőivel és az RMDSZ vezetőivel is. Victor Ponta az előbbieknek az évek óta elfektetett kisebbségi törvénytervezet megszavazását ígérte, azzal a kitétellel, hogy a tervezetből töröljék a kulturális autonómiára vonatkozó részt. Cserében a nemzeti kisebbségek képviselői együttműködési megállapodást kötöttek a Szociál-Liberális Szövetséggel, és megígérték, hogy támogatják kormánya beiktatását a bizalmi szavazáson.
Az RMDSZ vezetőivel folytatott konzultáció után Victor Ponta elmondta, az USL az RMDSZ-t tekinti a romániai magyarság legitim képviselőjének. „Nem fogunk semmi olyat tenni, ami bátorítaná azokat a szélsőséges erőket, amelyek megjelentek a romániai magyarok soraiban. Folytatjuk a párbeszédet akkor is, ha hatalmon leszünk, az RMDSZ pedig az ellenzéki padsorokban foglal helyet” – mondta a Victor Ponta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke az USL miniszterelnök-jelöltjével folytatott megbeszélés után bejelentette, nem szavazzák meg a Ponta-kormányt, a kisebbségi törvényt pedig nem tudják elfogadni a kulturális autonómia nélkül. „Olyan kisebbségi törvényt nem tudunk támogatni, megszavazni, amelyet kiürítenek a valós tartalmától, amely nem tartalmazza a kulturális autonómiát mint intézményt, és nem ad ennek valós jogköröket a kultúra, az oktatás területén” – mondta Kelemen Hunor.
Mint ismeretes, a nemzeti kisebbségek kerettörvényének tervezetét 2005-ben terjesztette a parlament elé a Tăriceanu-kormány, ám a tervezet nem jutott túl a törvényhozás szakbizottságain. A jogszabály kulturális autonómiát adna a kisebbségeknek: anyanyelvű intézményeiket a közösség által megválasztott autonómiatanácsok igazgatnák. Ezt az önállóságot azonban a román pártok egyike sem volt hajlandó támogatni.
Restitúcióbarátabb lesz a Victor Ponta vezette kormány?
Victor Ponta nem ért egyet a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok után fizetendő kárpótlások korlátozásával. Szerinte folytatni kell az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását is. Mint mondta, „alkotmányos és méltányos” megoldást kell találni ennek a kérdésnek a rendezésére. Ponta szerint méltányos megoldást jelent például a természetbeni visszaszolgáltatás folytatása azokban az esetekben, ahol ez még lehetséges. Hangsúlyozta: hátrányos megkülönböztetésben részesítenék a kárpótlásokra még váró személyeket azokkal szemben, akik „szerencsés módon” már megkaphatták az egykori ingatlanjuk értékének teljes egészét. Ponta ugyanakkor nem részletezte, konkrétan milyen megoldást javasol a kárpótlásokra. A korlátozás azért merült fel, mert Romániának nincs elég pénze arra, hogy belátható időn belül teljesítsen valamennyi kárpótlási igényt. A strasbourgi bíróság lényegében azt állapította meg, hogy a román kárpótlási rendszer működésképtelen. Új Magyar Szó (Bukarest)

Visszavonta a Ponta-kormány a MOGYE-határozat felfüggesztése ellen benyújtott fellebbezést
Visszavonta a Victor Ponta vezette román kormány azt a fellebbezést, amelyet az előző kabinet nyújtott be egy bírósági döntés ellen, amely felfüggesztette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létrehozásáról szóló kormányhatározatot.
A visszavonásról szóló döntést Victor Ponta miniszterelnök jelentette be kedden azt követően, hogy véget ért az új román kormány első ülése.
Előző nap az ügyvivő kabinet nevében Dézsi Attila kormányfőtitkár nyújtott be fellebbezést a marosvásárhelyi táblabíróságon, amely korábban felfüggesztette a magyar kar létrehozásáról szóló kormányrendeletet.
Ezt a rendeletet a Mihai Razvan Ungureanu vezette volt kormány fogadta el március végén, miután a marosvásárhelyi egyetem szenátusa nem volt hajlandó önálló struktúrába szervezni a magyar nyelvű oktatást, ahogyan azt előírja az oktatási törvény.
A kormányfő kifejtette, hogy nem kívánnak politikai döntést hozni az ügyben, amíg folyamatban van a bírósági tárgyalás. Ponta és a kormányát támogató Szociálliberális Szövetség (USL) ugyanis már korábban bejelentette, hogy hatalomra kerülésük után első dolguk lesz a magyar kar létesítéséről szóló kormányhatározat érvénytelenítése. Az USL a MOGYE magyar karát kifogásoló bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg az Ungureanu-kabinetet.
A miniszterelnök hangsúlyozta: nem akarnak negatív üzenetet küldeni a romániai magyarság felé, mindössze arról van szó, hogy tiszteletben kell tartani az egyetemi autonómiát. Ponta szerint ugyanis csakis az egyetem dönthet új kar alapításáról.
Bejelentette azt is, hogy Andrei Marga külügyminiszter és Ioan Mang oktatási miniszter a héten Marosvásárhelyre utaznak, ahol tárgyalni fognak az egyetem vezetőivel egy közös, mindenki által elfogadható megoldás kialakítása érdekében.
A román kormány arról is határozott első ülésén, hogy leváltanak valamennyi prefektust és alprefektust, akiket az előző kormány részéről a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolt tisztségbe.
MTI. Erdély.ma