Szociál-liberális nagyszövetség alakult
A hét végén a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Konzervatív Párt (KP) egyaránt teljesítette a megalakuláshoz szükséges formai követelményeket, így mindhárom politikai erő vezető testülete hozzájárult a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) nevű tömörülés megalapításához. Az egyúttal aláírt politikai egyezmény szerint a három párt együttműködési megállapodása 2020-ig lesz érvényes.
A szövetség megkötésének előzményéhez tartozik, hogy az NLP és a KP már január elején Jobbközép Szövetség név alatt új politikai tömörülést hozott létre, amely most a szociáldemokratákkal szövetkezve alapította meg az SZLSZ-t. A nagy ellenzéki szövetséget még a bíróságon is be kell jegyeztetni, ez várhatóan a következő hetekben történik meg. A szövetség fő célkitűzése a jövő évben esedékes helyhatósági és parlamenti választások megnyerése, és a Demokrata Liberális Párt (DLP) hatalomból való leváltása. Az SZLSZ a 2014-ben esedékes államelnök-választást is meg akarja nyerni. Crin Antonescu liberális és Victor Ponta szociáldemokrata pártelnökök — akik egyben az SZLSZ társelnökei — bizakodóak, szerintük pártjaik közös fellépése biztosítékot jelent a következő választások megnyerésére. Antonescu elmondta: saját felméréseik szerint jelenleg a romániai választók 68 százaléka a szociál-liberális szövetségre voksolna. Az új szövetség közös jelölteket állít a helyhatósági, a parlamenti és az államelnök-választáson, a szövetséget alkotó pártok megyei szervezeteinek egy hónapon belül helyi szinten is megállapodásra kell jutniuk, és közösen kell fellépniük az önkormányzatokban
Vári O. Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Markó: az ellenzék elszalasztotta az esélyt, hogy támogassa az RMDSZ-t
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterelnök-helyettes hétfőn kijelentette: az RMDSZ jelenleg tagja egy koalíciónak, és jelenleg nem lát okot arra, hogy más politikai szövetségekben gondolkodjék. Emlékeztetett: az ellenzék elszalasztotta az esélyt, hogy támogassa az RMDSZ-t az oktatási törvény vitája során.
„Jelenleg új ellenzéki koalíció alakult, és ellenzéki kollégáink elsődleges feladata az lenne, hogy összehangolják a két alakulatot. Ami minket illet, jelenleg egy szövetségben vagyunk, koalícióban vagyunk az elnök úr pártjával, tehát természetesen nem gondolkodunk a koalíció felrúgásán, nincs semmi okunk arra, hogy más felállásban gondolkodjunk” – nyilatkozta Markó Béla a szenátusban. Mint mondta, az RMDSZ vezetői csak akkor gondolhatnák meg magukat a kormány támogatását illetően, ha „ez a koalíció értelmetlenné válna”, nem lehetne haladni, vagy nem lenne adott a lehetőség a közös kormányprogram megvalósítására. Az RMDSZ elnöke szerint jelenleg egyik eset sem áll fenn.
„Sok sikert kívánok nekik az új szövetséghez, szükség van arra, hogy letisztázódjanak a dolgok a politikai palettán. Ami a velünk való kapcsolatot illeti, jómagam azt várnám, hogy tisztázzák álláspontjukat a nemzeti, kisebbségi ügyekben, hiszen megvolt az esélyük, hogy támogassanak minket az oktatási törvény vitája során, de ezt az esélyt elmulasztották. (…) Az RMDSZ nem kötötte magát örökre egyetlen párthoz sem, de jelenleg van egy megállapodásunk, egy szövetségünk a koalíciós pártokkal, és amíg kollégáink állják szavukat, nincs okunk a koalíció felrúgásán gondolkodni” – fűzte hozzá Markó Béla.
Szerinte a kongresszus után sem vetődik majd fel a szövetség megváltoztatásának ügye. „Amíg partnereink tiszteletben tartják a megállapodást, mi is ahhoz tartjuk magunkat, ha nem ezt teszik, akkor majd felmerül a változtatás kérdése” – magyarázta a szövetségi elnök. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) vezetői szombaton a parlamentben aláírták a Szociál-Liberális Szövetség (USL) meglapításáról szóló dokumentumokat. Markó Béla egy január 27-i RMDSZ-gyűlésen azt mondta, változásra van szükség a Szövetség vezetésében, de azért, hogy az RMDSZ tovább haladjon azon az úton, amelyen elindult, legyen parlamenti képviselete, koalíciós politikája, de anélkül, hogy „örök hűséget” esküdne Traian Băsescunak, a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L), a Nemzeti Liberális Pártnak vagy a Szociáldemokrata Pártnak. Erdély.ma

Az ellenzék átcsábítaná az RMDSZ-t
Az ellenzéki pártok vezetői azzal a „világos üzenettel" mennek meghívottként az RMDSZ jövő hét végén esedékes tisztújító kongresszusára, hogy a magyar szervezet álljon át az ellenzéki szövetséghez – nyilatkozta tegnap Bukarestben Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt főtitkára. Victor Ponta szociáldemokrata, valamint Crin Antonescu liberális pártelnök meghívottként lesz jelen a február 26-án és 27-én rendezendő kongresszuson.
Dragnea elmondta: a Szociál-Liberális Szövetség társelnökei azzal az üzenettel mennek a kongresszusra, hogy a szövetség lépjen ki a jelenlegi koalícióból, hagyja ott partnerét, a Demokrata Liberális Pártot, és álljon át az ellenzéki szövetség oldalára. Kovács Péter kongresszusi biztos, az RMDSZ ügyvezető alelnöke tegnap elmondta: Emil Boc miniszterelnököt, a Demokrata Liberális Párt elnökét és Traian Băsescu államfőt is meghívták a kongresszusra, de egyikük sem jelezte még részvételi szándékát. Kovács Péter szerint a magyarországi meghívottak közül Mesterházy Attila (MSZP) és Schiffer András (LMP) jelezte részvételét, a Fidesz és a KDNP részéről még nem érkezett válasz.
Erdély.ma

Markó Béla: A magyarságom nem az állampolgárságomtól függ
Tizennyolc év az RMDSZ élén, két miniszterelnök-helyettesi mandátum, törvény a kisebbségi nyelvhasználatról és a magyar anyanyelvi oktatásról – Markó Béla a vele készített interjúnkban olyan ember benyomását kelti, aki derűvel áll fel a pártelnöki székből. Az RMDSZ nélkül kormány ma nemigen képzelhető el Romániában, hátországnak ott a kert és a szépirodalom, Székelyföld területi autonómiája pedig, ha nem is a láthatáron, de azon túl nem messze már felsejlik valahol. A politikusnak szinte csak a jól menő magyarországi megosztottságexport szúrja a szemét, az viszont nagyon. – Decemberben jelentette be, hogy távozik az RMDSZ éléről. Nem megfutamodás ez ebben a Romániában és Magyarországon is meglehetősen feszült pillanatban?
– Ha az elmúlt tizennyolc – de akár az RMDSZ alapítása óta eltelt huszonegy – évet vesszük, az igazság az, egyik pillanatban sem mondhattuk soha, hogy minden rendben van. Nehéz helyzet a mostani is, de azt nem állítanám, hogy különösen válságos lenne. Az RMDSZ működni fog. A politikai életben elfoglalt helyünk stabil, a román pártokkal kialakult egy partneri viszony, sőt ezzel együtt az a szemlélet is, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen, amikor a kormányzásról van szó. Ez a kilencvenes években még messzemenően nem így volt: időről időre megkérdőjelezték a létjogosultságunkat, volt, hogy be akartak tiltani. Én már egy olyan pillanatban köszönök le az RMDSZ elnöki tisztségéről, amikor a román politikai életben tiszta a helye és a szerepe a szövetségnek. Ez a Magyarországgal fenntartott viszonyban is így van. Van persze, aki felveti, hogy a Fidesszel nincs minden rendezve, ami igaz, csakhogy itt sem látok olyan objektív problémákat, amelyek miatt ezt a helyzetet ne lehetne normalizálni. Ez a feladat az RMDSZ következő elnökére vár. Azért döntöttem úgy, hogy most adom át a stafétát, mert a személyes politikai attitűdömhöz az is hozzátartozik, hogy tudnom kell, mikor hagyom abba – tizennyolc év olyan hosszú idő, amely óhatatlanul kopáshoz vezet. Egy paradoxonnal úgy is fogalmazhatnék, az általam képviselt irányt nélkülem mások esetleg jobban vihetik tovább.
– A távozásával kapcsolatos kommentárok között volt olyan, amelyik egyszerre nevezte önt karizmatikusnak és kiégettnek. Ennyire egyszemélyes párt lenne az RMDSZ?
– Döntésemnek van egy személyes vetülete is:mögöttem és előttem ott a másik hivatás, a szépirodalom. Ez sokak számára nyilván kevésbé fontos, mint a politika, de én úgy érzem, ha van még egy életem, azt most már erre akarom szánni. Megfutamodásról nincs szó, hiszen lassan-lassan már azok közé a kevesek közé tartozom, akik íróként – egyáltalán, olyan emberként, akinek volt egy másik hivatása – ilyen hosszú időn át a politikában maradtak. Úgy hagyom abba, hogy örülök, ha azt mondják, hogy karizmatikus vezetője voltam az RMDSZ-nek, de hivatásos politikussá sohasem váltam. Ezért is remélem, hogy a mostani pillanat egyúttal korszakhatár is. Az elmúlt húsz évben az RMDSZ végigvitt egy küzdelmet a nyelvhasználati jogokért, az anyanyelvű oktatási jogokért, és ezt a küzdelmét végső soron siker koronázta. Betetőznünk annak a törvénynek az elfogadtatásával sikerült, amely teljes körű anyanyelvi oktatási jogokat biztosít, és csak örülhetek, hogy ez az én elnökségem alatt történt. Az új oktatási törvénnyel meg néhány önkormányzati hatáskörrel már átléptünk egy következő korszakba, amelynek a kollektív jogokért folytatott harc korának kell lennie. Ez nem azt jelenti, hogy az elmúlt időszakban nem folytattuk ezért is a küzdelmet. Az áttörés az oktatási törvénnyel – vagyis hogy az iskolák ügyében a helyi közösségek döntsenek – már megtörtént.
– Az RMDSZ a következő kongresszusán, február 26-án választja meg új elnökét. Ön székely, és a támogatását élvező jelölt, Kelemen Hunor is az. Fontos, hogy a szövetség elnöke székely legyen?
– A legnagyobb és legproblematikusabb közössége az erdélyi magyarságnak a székelység. Amíg például a Partiumban a földrajzi helyzetnél fogva is fogékonyak a modernizációs törekvésekre, a Székelyföld sokkal konzervatívabb és tradicionálisabb régió – nagy feladat, hogy itt is felgyorsítsuk a modernizációt. Ehhez szükség van olyan vezetőkre, akik belülről ismerik, akik otthon vannak Székelyföldön. A mindenkori RMDSZ-elnök egyik legnagyobb feladata másrészt az, hogy együtt tartsa a különböző érdekeket. Nem lehetünk elfogultak. Nem szabad hagyni, hogy a székelyföldi, a partiumi vagy a szórványérdekek szembekerüljenek egymással. Ha valaki megnézné a régebbi közvélemény-kutatásokat, látná: annak ellenére, hogy székely vagyok, voltak olyan pillanatok, amikor más régiókban népszerűbb voltam, mert Székelyföldön éppenséggel úgy érezték, nem vagyok elég radikális.
– Mi lesz ön után az RMDSZ-szel? Veszélyben látja a parlamenti képviseletet? Budapesti hátszéllel mostanában alakul új magyar párt Erdélyben.
– Az új párttal a nagy gondom az, hogy még senki nem magyarázta meg, a programja alapvetően miben különbözik majd az RMDSZ-étől. Kétlem, hogy pártalapítási szándékot lehetne alapozni arra, hogy vannak magyarországi politikusok, akik jobban kedvelik az új párt egyik-másik személyiségét, mint az RMDSZ politikusait. Az erdélyi magyar közéletben az elmúlt huszonegy esztendőben végbement egy változás. Azok, akik valamikor úgy álltak velünk szemben, hogy tagadták a parlamenti politizálás és a kormányzati szerepvállalás létjogosultságát, mára szintén politikusokká váltak, az Európai Parlamentben vagy máshol. Észre sem veszik, hogy miközben kiléptek az RMDSZ-ből, a szövetség által követett politika őket is legyőzte, illetve meggyőzte. Ez már nem az a megosztottság, mint két évtizeddel ezelőtt. A pártalapítási szándék így hatalmas felelőtlenség, és nagy ostobaság is, amelynek ebben a pillanatban nem mérhetőek fel a következményei. Az RMDSZ 2012-ben ettől még be fog jutni a parlamentbe. Ha szükséges, el kell gondolkodnunk az összefogáson is, úgy, ahogy a 2009-es EP-választáson az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal már megtettük ezt. Az önkormányzati választásokon majd bemérjük, mi a helyzet az RMDSZ támogatottságával, de hogy egy divatos kifejezéssel éljek, azt a jóval több mint kétharmados – nyolcvan-egynéhány százalékos – támogatottságát a szövetség tartani tudja majd, egy új vezetőségnek pedig lesz lehetősége új energiákat generálni a szervezetben. Ezzel együtt tagadhatatlanul aggaszt a pártalapítási szándék, mert az nyilván nem megkönnyíti, hanem megnehezíti a megegyezés lehetőségét. Egyébként Romániában a koalíciós bejutási küszöb magasabb, mint az egyszerű, egy magyar–magyar szövetség pedig a kisebbség szavazati aránya miatt sem tudná ezt átlépni.
– 2008-ban egyszer már meghiúsult Erdélyben a magyar–magyar összefogás. Ön akkor beavatkozással vádolta meg Orbán Viktort az erdélyi magyar politikába. Ki tudják védeni az egymást követő magyar kormányok pórázra fogási kísérleteit?
– Ez az egyik kulcskérdése a jövő erdélyi magyar politikájának. Velem kapcsolatban leginkább azt emlegetik, hogy újra és újra egységet kérek, és nem fogadom el a többpártrendszert Erdélyben. Ez valóban így van; én azt állítom, hogy egységes politikai fellépésre van szükség, és csak ezen belül lehet és kell kialakítani a politikai pluralizmust. Kevésbé emlegetik azt, aminek én ugyanekkora jelentőséget tulajdonítok. Ez az önállóság. Akik nekünk így vagy úgy szemrehányást tettek, akik nem szeretnek, azoknak nem is az egységgel, hanem az önállóság elvével van gondjuk.
– Kik azok, akik önöket nem szeretik?
– Többször véleményt mondtam ezzel kapcsolatban. Neveket vagy pártokat most nem említenék sem Magyarországról, sem Romániából. Sem a mostani kormánypártból, sem a korábbiakból. Nem viszonyultak egyformán ehhez a kérdéshez, ez tagadhatatlan, de ha tisztességes vagyok, meg kell mondanom, hogy nem ugyanakkora vehemenciával, de többé vagy kevésbé mindenki megpróbálta maga alá rendelni az RMDSZ-t. Volt, aki óvatosan, udvariasan, csak sugallni akart álláspontokat és magatartást, és volt, aki ennél sokkal erőszakosabban lépett fel, ez nyilván alkati és koncepcionális kérdés is. Nem teszek egyenlőségjelet a próbálkozások közé. Ez a magyarországi–erdélyi viszonynak egy állandó problémája: mennyire tudunk mi, erdélyi magyar politikusok önállóan mozogni, miközben odaátról meg joggal elmondhatták, „de kedves barátaink, miért vártok támogatást tőlünk”? Itt persze nem párttámogatásról volt szó, de kétségtelen, hogy számítottunk hozzájárulásra művelődési és oktatási intézményeink, civil társadalmaink, egyházaink működéséhez, amit meg is kaptunk minden kormánytól, és joggal érezhették, hogy nekünk viszont hallgatnunk kellene rájuk. Nem voltak igazán éles, nyilvános és messzire visszhangzó viták emiatt, mert én ezt mindig kerültem, de lappangva tetten érhető volt a feszültség. Próbálkoztak román oldalról is persze, ami bonyolultabb és egyúttal reménytelenebb erőfeszítéseket jelent.
– Nem tart a széteséstől? A szövetség elnöki tisztéért jelentkezett olyan politikus – Olosz Gergely – is, aki olykor szóról szóra idéz a magyarországi jobboldal retorikájából.
– A szétesésnek megvan – mindig is megvolt – a maga kockázata. Sokszor jósolták már az elmúlt tizennyolc évben; voltak is olyan pillanatok, amelyekben az RMDSZ szét is eshetett volna, ha nem vigyázunk. Ha valaki ezt a szervezetet el akarja billenteni valamelyik oldalra, vagy egyeduralkodóvá akar tenni benne egy ideológiát, azzal szét is szakítja. Ebben a szövetségben változó arányban vannak jobboldaliak, vannak baloldaliak, bevallva vagy nem vallva be a hovatartozásukat. A szövetségben nem olyan vezetőre van szükség, aki esetleg rendkívül vehemens pártpolitikus, hanem olyanra, akiben van empátia és türelem meghallgatni a másikat. Ez egy másfajta vezetési stílust kíván.
- Támogatja az Európai Néppárt (EPP) az RMDSZ törekvéseit – különös tekintettel a Fideszhez fűződő, nem éppen felhőtlen viszonyra?
– A Fidesz szintén EPP-tag, így ha a két párt között vita van, abba a brüsszeli vezetés jogos önvédelemből nem szól bele. Olyan vitánk azért nem volt, amelyiket ki kellett volna vinnünk Brüsszelbe, és megmondom őszintén, idegenkedem attól, hogy egy magyar–magyar vitában más ítélkezzen – legyen az akár az EPP, amelyik egyébként se nagyon tud mit kezdeni egy etnikai képviselettel. Fontos számunkra a megszólalás, hogy láthatóvá váljunk Európában, nagyon markánsan senki nem állt ki a kisebbségjogi küzdelmeinkért. A nagy európai pártcsaládok nem tudnak mit kezdeni velünk. Nincs egységes szemlélet, álláspont még kevésbé.
– Az imént arról beszélt, hogy ami a kormányalakítást illeti, az RMDSZ megkerülhetetlen tényező a román politikában. Mi történik, ha a 2012-es választásokon a nemrég alakult széles baloldali koalíció, a Szociálliberális Szövetség (USL) nyer?
– Ez kapcsolódik a Magyarországgal ápolt viszonyra vonatkozó kérdéshez. Ott ha az egyik kormánnyal jó együttműködésben volt az RMDSZ, a következő kabinet általában sértetten kezdte, hogy mi miért is álltunk szóba az ellenfelével. Ez pártlogikával érthető, de a kellő bölcsesség hiányára vall. Egy erdélyi magyar érdekképviselet ugyanis nem párt. Aki az egész közösséget akarja képviselni, az Magyarországgal szemben nem viselkedhet úgy, hogy amikor „ezek” vannak kormányon, akkor most ellenzékben vagyunk, szóba sem állva velük, elkerüljük a házuk táját is, és nem érdekel, hogy az illető kormány támogatja-e Erdélyt; amikor pedig jönnek „azok”, akkor mi is fellélegzünk. Ez lehetetlen. Román viszonylatban már nem ilyen egyszerű a helyzet, a magyarellenesség és a nacionalizmus miatt sem. Azt nem állíthatom, hogy az RMDSZ bárkivel szövetségre lépne, de ha egy kormányprogramban nincsenek nacionalista kitételek, amelyek tagadják az etnikumközi viszonnyal kapcsolatos álláspontunkat, miért ne tehetné meg? Az RMDSZ-nek nem ideológiai alapon kell szövetségeket kötnie Bukarestben. Egyeseknek persze nem tetszik ez, és jön is a vád, hogy túl nagy az alkalmazkodókészségünk, amire a válaszom az, hogy hatalmi helyzetbe kell hoznunk ebben az országban a magyar érdekképviseletet. Ellenzékbe csak akkor visszük az ügyet, amikor magyar- és reformellenesnek bizonyul az adott kormány.
– Egy több mint kétszer akkora ország, mint Magyarország miniszterelnök-helyetteseként munkájának hányad része jut kifejezetten a kisebbségi ügyekre?
– Elég jelentős hányada ebből áll; egyedüli miniszterelnök-helyettese vagyok a román kormánynak. Ez egy erős pozíció, és annak ellenére, hogy általános tisztség, a koalíció megkötésekor külön felelősségi köröket kértem az oktatási, a kulturális és a kisebbségi területért, ami azt jelenti, hogy minden olyan kormányhatározatnak és minisztériumi javaslatnak, amely a szaktárcáktól jön, kötelezően a jóváhagyásommal kell bírnia.
– Székelyföld mikor nyerhet területi autonómiát?
– Ez rendkívüli mértékben függ Románia átalakulásától. Ha a helyi autonómiát sikerül kellőképpen kiépíteni, ha a decentralizációs folyamatot sikerül felgyorsítani, ha működnek az oktatási reformintézkedések, ha felállítják a helyi rendőri erőket – aminek a törvényi kerete már megvan –, az azt fogja jelenteni, hogy a központosított nemzetállami szemléletet leépítjük. Ezután a területi autonómiára is megnő az esély. Egy merev, alkotmányos nemzetállamban is el lehet képzelni Székelyföld autonómiáját, de csak sokkszerűen, olyan külső ráhatással, mint amilyen az EU vagy az ENSZ. Van, aki ebben reménykedik, de a két intézményben mindeddig nem láttam hajlandóságot ilyesmire. A nemzetközi elfogadottságon persze dolgoznunk kell, hogy legyen, aki kívülről is támogatja az autonómiát, de a lassú átalakulásnak szerintem több esélye van a győzelemre. Hogy Székelyföld mikor lehet autonóm, azzal kapcsolatban nem bocsátkoznék jóslatokba. Már csak azért sem, mert 1989–1990-ben sokat jósoltunk, és én furcsállva hallgattam, hogy Romániának húsz évre van szüksége ahhoz, hogy felnőjön a demokráciához. Formálisan persze demokrácia van, de hogy a kellő mélységig hatol-e, abban egyáltalán nem vagyok biztos.
– Egyik 2009-es előadásában azt mondta, Magyarország úgy tudja visszaszerezni stratégiai vezető szerepét a Kárpát-medencében, ha kiáll a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek önállóságáért. – Ez a múlt és a jövő legfajsúlyosabb kérdése.A határon túli magyar kisebbségeket két integrációs kényszer éri. Egyrészt a saját országunk társadalma akar minket minél inkább integrálni, aminek bizonyos fokig megvan a létjogosultsága, ha azt kérik tőlünk, hogy dolgozzunk együtt az ország javáért. Mi is ezt tesszük, amikor részt veszünk a kormányban, és nemcsak azzal foglalkozunk, hogy mi történik Erdélyben, hanem azzal is, hogy mi a Fekete-tenger partján, Olténiában vagy Moldovában – ez egyfajta integráció. Ennél erőteljesebb, és a belső óhajjal is találkozik a magyarországi integrációs szándék. Magyarország is integrálni akarja a nemzetet, beleértve minket is, hogy kialakuljon a közös intézményrendszer, hogy kompatibilis legyen a gondolkodásunk. Ennek így kell lennie: sokadmagammal gyerekkorom óta nekem is ez az álmom, hiszen számunkra a csodaország Magyarország volt. Közelről nézve aztán persze rájöhettünk, hogy ott sincs kolbászból a kerítés, de ez így még rendben is van. Akkor kezdődik a baj, amikor ezt valakik kellő rugalmasság és bölcsesség hiányában nem tudják társítani azzal az igénnyel, hogy önállónak is kell lennünk. Magyarország úgy tud minket igazán a szülőföldünkön tartani, ha – hogy a kilencvenes évek óta ritkán hallható szólást idézzem – nemcsak halakat, hanem hálót is ad a kezünkbe, hogy mi magunk is foghassunk belőlük. A valódi megtartó erőt ez az önállóság jelenti, amikor van önálló életünk, hierarchiánk és oktatási rendszerünk is. Aki nem érti, hogy ez egy állandó dilemma, és hogy ebben az egymást kiegészítő ellentétpárban kell gondolkodni, az nagy hibát követ el.
– A maga részéről Magyarország most a kormányzati égisz alatt Erdélyben is felállított demokrácia-központokkal tenné vonzóbbá az integrációt.
– Ha a demokrácia-központok valóban úgy működnek, ahogy hallom, vagyis jelentős pénzbeli támogatást kaptak Magyarországról, akkor a véleményem egyszerű: ez azt jelenti, hogy Magyarország, a magyar kormány, vagy aki adta – nem tudom, hogy ki – arra adott pénzt, hogy itt az RMDSZ-szel szemben egy pártot hozzanak létre, és ezáltal gyengítsék az erdélyi magyarság önálló politikai fellépésének esélyeit. Látszólag más céljuk is van, segíteni a kettős állampolgárságért folyamodókon, és ez rendben van, mert pénzbe kerül, azt viszont nemcsak tudjuk, sejtjük vagy halljuk, de nyilatkozták is ezeknek a központoknak a vezetői, hogy emellett szervezik a párttagságot is. Megkérdezik a jelentkezőket, nem lépnének-e be az új alakulatba. Valakik magyarországi pénzből fizetik a megosztásunkat.
– Meg tudja győzni az RMDSZ ezeket a pénzforrásokat a maga igazáról?
– Annak nemcsak hogy nem örülök, de mélységesen elítélem, hogy Magyarországról pénzt adnak itteni pártszervezésre, egy új párt létrehozatalára, miközben senki nem tagadhatja, hogy az RMDSZ politikai szervezetként jelentős eredményeket mutatott fel az elmúlt két évtizedben. Kiépítettünk egy teljes jogrendszert és hálózatot az anyanyelvhasználatra, hatalmas mennyiségű államosított földet, erdőt, ingatlant szereztünk vissza magánszemélyeknek és egyházaknak is. De nem vagyok híve annak, hogy másokra kenjük a saját hibáinkat. Nagyon egyszerű és veszélyes teóriák, hogy mi erdélyi magyarok jobbak vagyunk, mert minket a történelem erre vagy arra predesztinált, miközben a magyarországi magyarok…én az ilyesmiben nem hiszek. Végtére is azok, akik ezt az új pártot létre akarják hozni, erdélyi magyarok. A kérdés így az, őket meg tudjuk-e győzni, hogy ezt nem így kellene csinálni. Egyszer már megpróbáltuk a magyar összefogással, és a 2009-es EP-választáson állított közös lista visszhangos sikert is aratott. Én azt mondtam volna, itt meggyőztünk mindenkit, de úgy tűnik, mégsem.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy az RMDSZ a következő EP-választáson is közös listát indít Tőkés Lászlóval? – Ő most már a másik pártot szervezi, és abban a pillanatban, hogy ezt a másik pártot bejegyzik, felrúgja a magyar összefogást. Ettől még elképzelhető egy új összefogás, de ami létrejött, az azt hiszem összeomlik.
– Az RMDSZ-nek gyakorta vetik szemére, hogy a magyarországi baloldallal ápol bensőséges viszonyt; 1996-ban, a Horn-kormány alatt ön mégsem ment el a magyar–román alapszerződés aláírására. Mi az, amit megváltoztatna a dokumentumon?
– Az nyilvánvaló, hogy objektív feltételek miatt többet beleírni abba a szerződésbe nem lehetett, mint ami szerepelt benne. Itt inkább az a kérdés vetődik fel, alá kellett-e írni egyáltalán.
– Ön várt volna még?
– Valószínűleg igen. Az alapszerződésnek a valódi haszna annyi, hogy azóta nem folyik róla vita. Hogy az egész alapvetően mennyire tartalom nélküli dolog, az bizonyítja, hogy évek óta először tesznek fel nekem kérdést az alapszerződéssel kapcsolatban, illetve az, hogy sem magyar sem román politikust nem hallottam mostanában a dokumentumra hivatkozni, mondván, eszerint vagy aszerint a cikkely szerint valami nincs rendben. Jó, hogy megvan, de nem referenciaalap.
– Kihat-e valahogyan mégis a két ország jelenlegi viszonyára?
– Össze vagyunk kapcsolva; a határon nem áll meg semmi, sem a jó, sem a rossz, bár a jó néha igen, a rossz pedig soha. Ilyen szempontból nem állíthatom, hogy Magyarország ne tudna hatni Romániára és Románia Magyarországra, vagyis fontos lesz, hogy Magyarország mire képes a mi érdekünkben, de ebben a pillanatban szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy például a székelyföldi autonómia alapvetően a két ország viszonyától függ-e.
– Hanem mitől?
– Az erdélyi magyarság belső erejétől. A lassú, kitartó, türelmes, de kemény politizálástól. Ez a meghatározó tényező. Magyarország gyorsíthat vagy akár ronthat is ezen, de erdélyi magyarok nélkül ez nem fog menni.
– Hosszú kihagyás után tavaly szonett- és haikukötete jelent meg. Nehéz volt írnia?
– Vagy tíz éven át, amikor csak felmerült bennem, nagy szorongással gondoltam arra, tudom-e még valaha arra használni a töltőtollamat – még mindig azzal írok – amire régen, de végülis úgy tűnik, sikerült összefonnom az elszakadni látszó szálakat. Hogy milyen színvonalon, azt persze másoknak kell eldönteniük.
– Költőként és esszéíróként meglehetősen kevés metaforát használ a politikai beszédeiben. Magyarország viszont egy kicsit talán el is van kényeztetve ebből a szempontból.
– Szeretem a hatásos szónoklatokat, és értékelem, ha valaki politikusként kulturáltságról tesz tanúbizonyságot, ez kétségtelen, de ami engem illet, a politikában száraz, pragmatikus és nyers vagyok, sokkal inkább, mint mások – valószínűleg azért, mert versben ki tudom élni magam.
– Politikai irodalmat is művelni fog?
– Valamiféleképpen meg kell írnom ezt a húsz évet; itt kötelességről is szó van. Még nem tudom, milyen formában – memoár vagy más –, de el kell mondanom azt, amit erről a korról gondolok.
– Kéri majd a kettős állampolgárságot?
– Miniszterelnök-helyettesként nem, hiszen egy ilyen kérelem csak gyengítené a pozíciómat, és itt nem a személyes sorsomról van szó. Azután meglátom. Megmondom őszintén, hogy nálam az állampolgárság egyszerűen államiság kérdése. Minket valamikor ezelőtt több mint kilencven éve idekanyarítottak Romániához. Az állampolgárságot nem mi kértük, beleszülettünk, a másikról nem mi mondtunk le, elvették. Az állampolgárságnak számomra nincs olyan jelentősége, amelynek köze lenne a magyarságomhoz. Szimbolikus gesztusként – csak azért, hogy „magyarabb” legyek – nem fogom kérni a kettős állampolgárságot. Magyar nem ettől leszek. Nagyon őszintén: ha van valami gyakorlati fontossága a családom számára, esetleg elgondolkodom rajta. Bár ez az érvelés biztosan sokaknak nem tetszik.
______________________________________________________________________________ Tanár, költő és politikus
Mérsékelt, de ravasz politikus hagyja ott a pártelnöki tisztséget – méltatták az 1951-ben Kézdivásárhelyen született Markó Béla tevékenységét a román kommentárok. Az eredetileg magyar–francia szakos tanár, költő és szerkesztő vezetésével a Romániai Magyar Demokrata Szövetség először 1996-ban került kormányra; 2000-től 2004-ig pedig kívülről támogatta Adrian Nastase szocialista kabinetjét – ez alatt az idő alatt született a széles körű anyanyelv-használati jogokat biztosító törvényi háló. Miniszterelnök-helyettes először 2004-ben lett a liberálisokkal kötött koalícióval, majd 2010-ben a Traian Basescu elnökhöz közel álló demokrata liberálisokkal szövetségben. A politikus rendelkezik a Románia Csillaga érdemrenddel is, igaz, 2004-ben a hivatalos díjátadón ezt nem vette át, mert Ion Iliescu volt elnök egyik utolsó húzásával Corneliu Vadim Tudornak, a szélsőséges Nagy-Románia Párt vezetőjének is odaítélte.
nol.hu, Erdély.ma

Az RMDSZ „kétes pénzügyeiről” beszél az EMNT
„Sokáig reménykedtünk, hogy mégsem Nagyvárad lesz a helyszíne a tizedik RMDSZ-kongresszusnak, hiszen a szövetség Bihar megyei szervezete az utóbbi években Kárpát-medence-szerte hírhedtté vált botrányaival és kétes pénzügyeivel” – közölték csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatójukon az EMNT Bihar megyei szervezetének elnökségi tagjai.
Török Sándor megyei elnök felvázolta az általuk kifogásolt ügyletek krónikáját, különös tekintettel az Ady Endre Kulturális Központra, amelyet 320 millió forintból épített az RMDSZ a nagyváradi strand mellett. „A baj csak az, hogy a pénzt eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek ítélte az első Orbán-kormány, arra, hogy Ady szülőfalujában, Érmindszenten épülhessen fel egy olyan központ, ahol az évente megszervezett Ady-zarándoklatokat megtarthatják, illetve egy termálhotel, ahol a jeles vendégeknek szállást biztosíthatnak” – idézte fel Török. A mindszenti létesítmény alapkövét elhelyezték, ám az időközben kormányra lépő MSZP átirányította a pénzt, így épülhetett fel a váradi központ, melynek szomszédságában évek óta befejezetlenül áll a projekt keretében tervezett termálhotel, tette hozzá. Az eredetileg kulturális központnak épített létesítményben egyébként kulturális rendezvényből tartanak a legkevesebbet: többek között a Bihar megyei RMDSZ különböző rendezvényeinek ad otthont, de lakodalmakat, keresztelő utáni partikat vagy éppen „megamulatósokat” tartanak itt.
Bihari RMDSZ-paktum az „ellenséggel”
Szövetségre lépett csütörtökön a Bihar megyei RMDSZ az ellenzéki pártok – a szociáldemokraták, nemzeti liberálisok és konzervatívok – alkotta Szociálliberális Unióval (USL). A bihari RMDSZ egyébként az országos RMDSZ–PDL-paktumtól eltérően korábban is a nemzeti liberálisokkal lépett szövetségre mind megyei, mind helyi szinten. Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke a csütörtöki eseményt követően úgy nyilatkozott, egyebek mellett azért is döntöttek az együttműködés mellett, mivel „a kormány nem képviseli megfelelően a megyét”. Kiss leszögezte, az RMDSZ helyi szervezetei autonómiát élveznek, s az országostól eltérő koalíciókat is megköthetnek. A megyei tanács alelnökeként azt rótta fel a központi RMDSZ-nek, hogy ahányszor kormánypénzekre próbálnak pályázni, mindig egy hölggyel kell tárgyalniuk – itt Elena Udrea fejlesztési miniszterre utalt. „Talán ezentúl nem egy hölggyel kellene tárgyalnunk, hogy Bihar megyébe is jöjjenek pénzek” – hangsúlyozta a központi vezetéssel egyébként már korábban is szembeforduló RMDSZ-es politikus. Hozzátette: nem hiszi, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök felszólítaná őket, hogy mondjanak le erről az együttműködésről. „Talán mi győzzük meg a többieket, hogy térjenek át a mi utunkra” – fogalmazott Kiss. Egyébként a hétvégén az RMDSZ kongresszusával párhuzamosan zajlik az Ady-központban a Szociálliberális Unió Bihar megyei helyi és megyei önkormányzati politikusainak találkozója. Az USL célja a PDL– RMDSZ-kormány megdöntése.
Megakadályozott ünneplés?
Miután a helyi RMDSZ 15 és 20 óra között valamennyi olyan helyszínt lefoglalta, ahol Nagyváradon március 15-i megemlékezéseket szoktak tartani, az EMNT csak délután egy és fél három között szervezheti meg ünnepségeit – számolt be csütörtökön Orbán Mihály, az EMNT partiumi régióelnöke. A politikus azt kifogásolja, hogy az RMDSZ által szervezett megemlékezéseken egyik helyszínről a másikra vándorol a tömeg, így lehetetlen, hogy öt órán át mindenütt foglalt. Mint mesélték, megpróbálták előre a jövő évre lefoglalni az időpontokat, de állítólag nem lehet: csakis a folyó évre szabad engedélyt kérni. Azt azonban megtudták, hogy az RMDSZ már októberben lefoglalta az idei időpontot, bár értesüléseik szerint idén januárban lépett életbe a szigorítás, amely szerint tilos egy évre előre szervezni.
Nagy Orsolya, Krónika (Kolozsvár)

Kongresszus – Biharban az ellenzékkel szövetkezett az RMDSZ
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete együttműködési megállapodást írt alá az ellenzéki pártokkal arról, hogy helyi szinten, az önkormányzatokban közösen fognak fellépni. Az RMDSZ szerint nem újkeletű az együttműködés, hiszen pusztán szentesíti a már jó ideje gyakorlatban létező Bihar megyei tényállást.
Az együttműködési megállapodás szerint az egyezség 2016-ig érvényes, és a felek vállalják, hogy valamennyi Bihar megyei városi és községi önkormányzatban szorgalmazni fogják a Szociál-Liberális Szövetség (USL) és az RMDSZ önkormányzati képviselők együttműködését a többség kialakítása érdekében. Bihar megyében a helyi RMDSZ évek óta jó viszonyt ápol a liberálisokkal, és a felek a csütörtöki aláíráson elismerték, hogy a Călin Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök kormányzása idejéről fennmaradt jó viszony képezi a most megkötött együttműködés alapját.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetői szerint a megállapodás nem áll ellentétben azzal, hogy az RMDSZ országos szinten a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) együtt kormányoz. Ez a központi együttműködés ugyanis szerintük csak országosan érvényes, és nem vonatkozik az önkormányzatokra.
Emil Boc miniszterelnök – aki egyben a PD-L elnöke – csütörtökön késő este a közszolgálati televízióban elmondta: beszélt Markó Bélával, az RMDSZ elnökével a Bihar megyei megállapodásról, aki arról biztosította – mondta Boc –, hogy az RMDSZ és a PD-L jelenlegi országos szintű viszonyát nem befolyásolja a Bihar megyei megállapodás.
Markó maga is megerősítette ezt. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a szövetségben nincs többségi támogatottságuk azoknak, akik a kormánykoalícióból való kilépést szorgalmazzák. Markó szerint kívánatos lenne, hogy minden megyében a kormányzó partnerükkel, a PD-L-el alkossanak koalíciót, de ez nem mindenütt sikerült. Markó szerint Bihar megyén kívül Szatmár és Maros megyében is akadozik helyi szinten az RMDSZ és a PD-L együttműködése. Leszögezte, hogy az RMDSZ kongresszusának napirendjén nem szerepel a kormányzati szerepvállalás esetleges felülvizsgálata, így – mint mondta – az RMDSZ politikájában nem várható lényegi irányváltás. Hangsúlyozta, hogy jövő héten várhatóan aláírják azt az egyezményt, amely a koalíció egy-másfél év törvényhozási prioritásait tartalmazza.
Szabadság (Kolozsvár)

Nyitottságot kínál és vár az RMDSZ új elnöke
Nagyvárad – Szombat este, a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házában zajló 10. RMDSZ kongresszuson kétharmados többséggel Kelemen Hunor kulturális minisztert választották az RMDSZ új elnökévé.
A megválasztását követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor megköszönte a küldötteknek, a megyei szervezeteknek és mindenkinek, akik őt támogatták, valamint Takács Csabának és Markó Bélának azt a lehetőséget, hogy 1997-től együtt tudtak dolgozni. Hangsúlyozta: a megnyugtató többség, illetve a kétharmados győzelem arra kötelezi őt, hogy egy erős szövetségnek legyen az erős elnöke, és az elkövetkező időszakban „reggeltől estig dolgozva egy hiteles, nyitott RMDSZ-t építsünk tovább”, melyre büszkék lehetnek az erdélyi magyarok, illetve mindazok, akik négyévente őket bízzák meg a képviseletükkel. „Részemről, illetve a Szövetség részéről a kinyújtott kéz várja a kinyújtott kezet a többi erdélyi magyar politikai szervezet részéről és irányába, és ezt a nyitottságot várom én is. Azt gondolom, hogy rövid időn belül az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot is tető alá hozzuk, mert a mi felelősségünk az, hogy 2012-ben erős politikai képviselete legyen a magyar közösségnek. A szervezeteink, illetve az RMDSZ ugyanis csupán eszköz arra, hogy ezt az érdekképviseletet meg tudjuk erősíteni”, fogalmazott. Úgy vélte: szoros partneri kapcsolatra kell törekedniük egyrészt a magyar kormánnyal, másrészt a kormányzó pártokkal, valamint mindazokkal a magyarországi politikai erőkkel, akik az erdélyi magyarságnak segíteni akarnak. „A román politikai pártokkal hasonlóképpen a párbeszédet látom a játható útnak, hisz huszonegy esztendőn keresztül a mi általunk elért eredményeket is párbeszéddel, partnerségen keresztül tudtuk elérni, és továbbra is erre van szükség. Egy jó szövetségnek akarok jó elnöke, egy erős szövetségnek akarok erős elnöke lenni”, közölte.
Nem haragtartóak
Pelczné dr. Gáll Ildikó FIDESZ-alelnök azon kijelentésére, miszerint a FIDESZ akkor támogatja az RMDSZ-t, ha a változásra szavaz, illetve Crin Antonescu PNL-elnök azon mondatára: ha az RMDSZ idén nem csatlakozik a Szociálliberális Unióhoz, akkor jövőre már erre nem lesz lehetőség, Kelemen Hunor úgy reagált: „Már el is felejtettem az alelnök asszony mondatait, túltettük magunkat rajta. Nem vagyok egy haragtartó ember. Építkezésre van szükség, és én azt gondolom, hogy ez mindannyiunk közös érdeke. Crin Antonescu üzenetét megértettük, partnerek voltunk és lehetünk, ultimátumszerű felkéréseknek azonban nehezen tudunk eleget tenni. Nekünk az az érdekünk, hogy a romániai magyar közösségnek a képviseletét biztosítsuk”.
Az RMDSZ új elnöke leszögezte: amíg a PDL-vel kötött együttműködési megállapodás működik, a koalíciós partner betartja a szavát, és gyakorlatba van ültetve a kormányprogram, addig nincs oka annak, hogy az RMDSZ a koalícióból való kilépésen gondolkodjék. Fontosak ugyan az elemzések, de jelen pillanatban nem keresnek más koalíciós partnereket, inkább előkészítik a következő kormányzati lépéseket.
Kelemen Hunor ugyanakkor kiemelte: a jövő felé szeretné irányítani a tekintetét és a cselekvéseit, nem hiszi, hogy azzal kellene foglalkoznia, hogy ki volt jelen a kongresszuson és ki nem. Hozzátette: Tőkés László az RMDSZ listáján jutott be az Európai Parlamentbe, így nem kellett külön meghívni, ahogy egyetlen küldött sem kapott külön meghívót.
Helyi együttműködések
Kelemen Hunor arra hívta fel a figyelmet: Bihar megyében 2008 óta működik a Nemzeti Liberális Párttal az egyezség, Szatmár megyében 2008 óta RMDSZ-liberális-szociáldemokrata többség vezeti a megyei önkormányzatot, illetve RMDSZ-liberális többség a várost. Nagybányán szintén RMDSZ-liberális többség van, tehát semmi újdonság nincs ezekben, a helyi egyezségek soha nem befolyásolták az országos szövetséget. Egyébként pedig nem az RMDSZ kezdeményezte a technokrata miniszterelnökről szóló vitát. Személy szerint úgy gondolja: csak egy politikus képes arra, hogy biztosítsa a parlamenti többséget. De amíg a PDL nem dönt a kormányfővel kapcsolatban, addig RMDSZ nem fog spekulációkba bocsátkozni.
Nem költözik Vásárhelyre
Kelemen Hunor úgy vélte: Nem az a prioritás, hogy marad-e miniszter vagy sem, hanem hogy az RMDSZ felkészüljön a 2012-es választásokra, egyébként pedig marad tárcavezető. A Csíki képviselőirodáját megerősíti, de nem kell neki az eddigieknél több hivatal, mert van elegendő. Kolozsváron van az ügyvezető elnökség, ahol szoros együttműködésben fog dolgozni a főtitkársággal, illetve Bukarestbe is van hivatala, nem áll szándékában tehát Marosvásárhelyre költözni. „Ezzel együtt gyakran leszek ott, tekintettel lesz arra, hogy a város egy fontos települése a romániai magyarságnak”, tette hozzá.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

Sorban álltak a vezető román politikusok a kongresszusi mikrofon előtt
Ugyanabban az épületben tartotta a hét végén tizedik kongresszusát az RMDSZ, amelyben az elsőt. De míg 1990 áprilisában – nem sokkal a véres marosvásárhelyi összecsapások után – páncélos kocsik jelenléte érzékeltette: puskaporos az etnikumközi viszony, most a legjelentősebb bukaresti politikusok jöttek el kalapot emelni az RMDSZ előtt.
Emil Boc miniszterelnök azért mondott köszönetet a szövetségnek, hogy nem csak a jóban, a rosszban is társa maradt a Demokrata-Liberális Pártnak. Abbéli reményének adott hangot, hogy a nehéz idők után a megszorításokat követő bővülés gyümölcseit is közösen gyűjtik majd be. A kormányfő azt hangsúlyozta, a professzionalizmus, a következetesség és az ígéretek betartása tette az RMDSZ-t az utóbbi húsz év romániai politikájának egyik fontos tényezőjévé.
A nehéz időkben tapasztalt szolidaritásért mondott köszönetet Traian Băsescu államfő is. Üzenetét Cătălin Avramescu elnöki tanácsos tolmácsolta.
A legmagasabb szinten képviseltették magukat a román ellenzéki pártok is. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke már az első mondataiban leszögezte, nem azért jött, hogy ajánlatot tegyen az RMDSZ-nek, beszéde végül mégis erre kanyarodott. Kijelentette: lehet, hogy 2012-ben, lehet, hogy korábban, lehet, hogy az RMDSZ-szel és lehet, hogy nélküle, de az ország mindenképpen új útra tér. Hangsúlyozta, a részletek kérdésében a döntés a kongresszus kezében van. Azt is hozzátette, jogászként jól tudja, bármi is történne, a szerzett jogokat nem lehet elvenni az erdélyi magyar közösségtől. Megemlítette, egy felmérés szerint az ország lakosságának közel 90 százaléka gondolja, hogy rossz irányba mennek a dolgok; lehetetlen, hogy a nyilatkozók valamennyien románok lennének.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke Pontánál jóval határozottabban sürgette a szövetség átállását. Megemlítette, Románia mindenképpen jelentős változások küszöbén áll, és az RMDSZ-szel hamarabb lehetne elérni ezeket a változásokat. Ultimátumként hangzott a kijelentése, hogy ha a szövetség az elkövetkező hetekben nem áll át a Szociálliberális Unió (USL) oldalára, 2012-ben már késő lesz próbálkoznia. A liberális pártelnök ugyanakkor hízelegni is próbált a hallgatóságnak: „Tisztelem a büszkeségüket, elismerem a komolyságukat, és értékelem a szabadságszeretetüket” – mondta. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes elsősorban a magyar kormány nemzetegyesítés irányában tett lépéseit foglalta össze köszöntőjében. Megemlítette, fontos az etnikai alapú pártok fennmaradása a Kárpát-medencében. A megmaradás azonban csak akkor lehetséges, ha a magyar pártok bejutnak a parlamentbe.
A Fidesz nevében felszólaló Pelczné Gál Ildikó alelnök egyes kijelentései a kongresszusi küldöttek felmorajlását vonták maguk után. A magyarországi kormánypárt alelnöke szerint a politikai szervezetek is elfáradnak, amiként az emberi test: lomhává, betegessé válnak. „Önök ma eljutottak erre a szintre – jelentette ki. – Ha ma a változásra szavaznak, mi segítő kezet nyújtunk a jövőben.”
Az időnkénti megújulás szükségességéről beszélt pártja tapasztalatára hivatkozva Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is. „Ha ez nem történik meg, elpártol a közösség a párttól” – jelentette ki.
Ennek a lehetséges következményei pedig immár a Felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnökének a beszédéből világlottak ki. Berényi József emlékeztetett arra, hogy pártja tavaly nyáron nem jutott be a szlovák parlamentbe, jelenleg csak az önkormányzatokban és az Európai Parlamentben vannak képviselői. Berényi kijelentette, a vegyes pártok semmiképpen nem pótolják a magyar pártot.
A magyar–szlovák Híd-Most párt parlamenti és kormányzati jelenléte ellenére érvényben maradtak a nyelvtörvény diszkriminatív előírásai, és továbbra is hatályban van az a törvény, mely szerint megfosztják a szlovák állampolgárságtól azokat, akik magyar állampolgárságért folyamodnak.
Gazda Árpád, Krónika (Kolozsvár)

Elnököt váltott a körüludvarolt RMDSZ
Egy napra Nagyvárad került a romániai média fókuszába, itt tartották ugyanis a Romániai Demokrata Szövetség tizedik kongresszusát, amelyen új elnököt választottak a tizennyolc év után leköszönő Markó Béla helyére, és jelentősen átszervezték a párt döntéshozó, irányító testületeit.
A kormányon lévő RMDSZ nagy fegyvertényként könyvelheti el, hogy az összes romániai parlamenti párt elnöki szinten képviseltette magát a rendezvényen, és a felszólalók egybehangzóan elismeréssel nyilatkoztak a szövetségről, így tett levelében a Kuvaitban tartózkodó Traian Băsescu államfő és videóüzenetében Wilfred Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is. Ezért keltett meglepetést, sőt megütközést, amikor Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök sokakat sértő, kioktató beszédében mintegy utasította a küldötteket, hogy melyik elnökjelöltre szavazzanak, hogy elnyerjék a magyar kormánypárt támogatását. A küldöttek jó része viszont hurrogással fejezte ki nemtetszését, majd a hozzászólások rendjén számosan szögezték le: az RMDSZ-nek ne diktáljanak se Brüsszelből, se Bukarestből, de Budapestről se. A voksoláskor is eszerint jártak el, így a területi szervezetek többségének és a leköszönt Markó Béla támogatását élvező Kelemen Hunort több mint kétharmados többséggel választották elnöknek. Az eredményhirdetés utáni sajtóértekezletén utóbbi úgy reagált: már el is felejtette az ominózus beszédet, amelyben a Fidesz-alelnök például lomha, beteg szervezetnek nevezte a szövetséget.
Megnyugodhat egyelőre az RMDSZ-szel együtt kormányzó Demokrata–Liberális Párt, mert Markóval egybehangzóan az új szövetségi elnök is kijelentette: nincs okuk más partnert keresni, amíg a mostani tartja magát a megállapodáshoz. Emil Boc pártelnök-kormányfő ezt igyekezett bizonygatni kongresszusi üdvözlőbeszédében, amikor az elmúlt évek megszorító intézkedéseit követő, szerinte már hónapokon belül a polgárok zsebén is érezhető gazdasági fellendülést emlegette. A közös, stabil kormányzás fenntartására buzdított az (EPP) elnöke és Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Utóbbi emlékeztetett a „ Traian Băsescu vezette D–LP” és a Fidesz–KDNP közötti jó viszonyra, ugyanakkor leszögezte, hogy kulcsfontosságú számukra az „etnikai párt” jelenléte a román parlamentben.
A bukaresti ellenzék vezérei a maguk oldalára igyekeztek csábítani a döntéshozó testületet. A Szociáldemokrata Párt elnöke, Victor Ponta nyílt színi tapsot kapott, amikor azt ígérte, hogy hatalomra kerülésük esetén sosem fognak politikai okból árulással vádolni egy magyar minisztert, amit ez megesett Nagy Zsolt volt informatikai tárcavezetőjével, és sosem fog megesküdni a Bibliára, hogy nem lép koalícióra az RMDSZ-szel. A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu által felvázolt forgatókönyv szerint a Szociál-Liberális Szövetség kerül hatalomra 2012-ben az RMDSZ nélkül is, de megtörténhet ez hamarosan is az RMDSZ-szel együtt, a szövetségé a döntés. A politikus hosszan méltatta a szervezet szerepét és Markó érdemeit a román–magyar viszonyok átalakításában, a magyarok hozzáértését, megbízhatóságát, kötelességtudatát és szabadságszereteté, amiért ő tiszteli, becsüli és szereti e közösség tagjait. A tisztelet és szeretet hangján szólt a tisztségből távozó szövetségi elnökről Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök is, aki könnyeivel küszködve olvasta fel a méltatást, majd a szervezet nevében egy Bethlen Gábor fejedelmet ábrázoló domborművet adott át neki.
Markó utolsó szövetségi elnöki beszámolójában az irányítása alatt eltelt tizennyolc év lényeges momentumairól emlékezett meg, a romániai magyar közösség legfőbb politikai eszközeként, +közös szellemi-politikai vagyonunkként” láttatta az RMDSZ-t. A számos hozzászólás után – az eredeti programhoz képest közel háromnegyed órás késéssel – kezdődött az új szövetségi elnök megválasztása titkos szavazással. Amíg számolták a voksokat, a kongresszus az alapszabályzat módosító javaslatairól döntött, és végére is ért még szombaton este. A számláló bizottság elnöke 21 óra előtt pár perccel közölte az eredményt: az 536 érvényes voksból (2 volt érvénytelen) 371-et kapott Kelemen Hunor, 118-at Eckstein-Kovács Péter, aki hiába jelentette ki, hogy ő nem Băsescu embere, és mindössze 47-et az Orbán Viktor támogatását élvező Olosz Gergely.
Az alapszabályzat változtatásán több hónapig dolgozott egy különbizottság, és a kongresszuson lényegében csak megerősítették a legutóbbi SZKT-n már előterjesztett javaslatokat. Így létrehozták a politikai alelnöki státust, betöltőjét a legközelebbi SZKT választja meg, de nyílt titok, hogy Borbély Lászlónak szánják a külpolitikáért, kormányzati kapcsolattartásért felelős tisztséget. Az eddigi Ügyvezető Elnökség feladatait két testület veszi át: a Főtitkárság (fizetett alkalmazottakkal) az adminisztratív szervezésért felel, a 18 tagú Szövetségi Elnökségben (SZE) pedig a politikai irányításért a parlamenti frakcióvezetők és azon területi elnökök részvételével, amely megyékben a magyarság részaránya meghaladja a 15 százalékot. Ezzel teljesült a Bihar megyei és partiumi területi szervezetek óhaja, nagyobb beleszólást kapnak az RMDSZ irányításába. A szórvány-megyék szervezeteit éves váltással összesen két személy képviseli. Az eddig 14 fős Szövetségi Állandó Tanácsban is helyet kap az SZE minden tagja, továbbá a megalakuló három Regionális Önkormányzati Tanács elnöke, a szórványt és a platformokat ebben is két-két személy reprezentálja. Az alapszabályzat az idénre ígéri a Kulturális Autonómia Tanács megalakítását.
Tegnap a programmódosítással – nagyobb hangsúlyt kapott a székelyföldi önrendelkezés, az oktatás meg a szórvány – és néhány kongresszusi határozat elfogadásával, a tervezettnél másfél órával hamarabb zárult le a kongresszus. Fellélegezhetett a több mint százfős helyi rendezőcsapat, amelynek tagjai fáradhatatlan figyelemmel őrködtek azon, hogy a félezernél több küldött, a több tucatnyi meghívott, a közel másfélszáz sajtós semmiben se szenvedjen hiányt. Dicséretre méltó a profi módon felszerelt és berendezett sajtószoba, a Szakszervezetek Művelődési Házának összes székére rákerült új, a tulipán emblémájával ellátott huzat, az egész épület dekorációja, amelyből az élővirág-kompozíciókat sem felejtették ki.
Máté Zsófia, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Markó Béla szerit a koalíciós megállapodás nem kötelezi az RMDSZ-t
Képmutatás lenne kijelenteni, hogy az RMDSZ többé nem lép koalícióra a Demokrata-Liberális Párton (PDL) kívül más párttal is, ugyanakkor jelenleg nincs ok arra, hogy a szövetség kilépjen a kormányból – jelentette ki csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szombaton leköszönt elnöke.
A politikus a Radio France Internationale-nak nyilatkozva a szerdán aláírt koalíciós szerződés kapcsán elmondta, nem lehetetlen annak felmondása, de nem azért kötötték meg, hogy máris a felmondásán gondolkodjanak. Markó kifejtette: az RMDSZ minden parlamenti párttal megpróbál párbeszédet folytatni, azonban jelenleg nem indokolt a kormányból való kilépés. „Jelenleg a kormánytöbbséggel van érvényes szövetségünk” – mutatott rá a politikus. Kijelentette ugyanakkor: a 2012-es választásokra nem kívánnak választási szövetséget kötni senkivel, sem a jelenlegi partnerekkel, sem mással, mivel ezt korábban sem tették.
Annak eshetősége kapcsán, hogy hajlandó lenne-e az RMDSZ koalícióra lépni a jelenlegi ellenzékkel, kifejtette: képmutatás lenne azt mondani, hogy nem, hiszen már korábban is szerepelt egy koalícióban a mostani ellenzéki pártokkal, így ez a jövőben sem kizárt.
Lakatos elégedetlen
Lakatos Péter Bihar megyei parlamenti képviselő ugyanakkor csütörtökön Nagyváradon kijelentette: elégedetlen a szerdán aláírt paktummal. A honatya azt mondja, semmire nem nyújt biztosítékot a megegyezés, mivel annak szövegében nem szerepelnek a gazdaságélénkítés lépéseire vonatkozó határidők. Azt javasolja, juttassák el a szerződést a felek a Nemzetközi Valutaalaphoz vagy az Európai Bizottsághoz, hogy azok jelöljék ki a határidőket, mert szerinte ez az egyetlen módja azok betartatásának. „Ebben az országban csak azt viszik véghez időre, amit onnan kapnak házi feladatként” – jelentette ki a képviselő.
Geoană: az RMDSZ még idén döntsön az átállásról
A koalíciós szerződés témájához Mircea Geoană, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) volt első embere, a szenátus elnöke is hozzászólt. A politikus blogján arról írt: a paktum aláírásával az RMDSZ megmutatta, milyen fontos a magyarok számára, hogy hatalmon maradjanak.
„Főleg egy olyan időszakban, amelyben húszéves álmaik teljesedhetnek be. Most úgy tűnik, az RMDSZ véglegesen a PDL-vel való szövetségre ítéltetett” – írta a politikus. Geoană szerint politikai eredményei azt jelzik, a szövetség a romániai politikai paletta talán legpragmatikusabb pártja, ezért javaslatot tett arra, hogy kellene a PSD-nek az RMDSZ-szel szemben viselkednie.
„Bármilyen fontos is a jelenlegi rendszer megdöntése, vannak dolgok, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Nagyváradon elhangzott dicséretek és házassági ajánlatok közül hiányzott egy alapvető elem: nem lehet mindenben megalkudni, a területi autonómia szóba sem kerülhet. Vannak fontosabb dolgok is a hatalomnál” – szögezte le Geoană. Szerinte a Szociálliberális Uniónak (USL) világosan ki kell jelentenie: ha az RMDSZ továbbra is támogatja a jelenlegi kormányt, nem lehet tagja az USL által megalakított többségi koalíciónak.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy amennyiben az USL 50 százalékosnál jobb eredményt ér el a jövő évi választásokon, akkor úgysem lesz szükség az RMDSZ-re. Mindemellett leszögezte: az RMDSZ-nek még idén el kellene döntenie, hogy csatlakozik-e az ellenzéki oldalhoz.
Mint arról beszámoltunk, a koalíciós tagok, a PDL, az RMDSZ, az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a kisebbségek képviselői szerdán látták el kézjegyükkel a 2012-ig érvényes koalíciós paktumot, amely egyéb prioritások mellett a kisebbségi törvény elfogadását, a gazdasági fejlesztési régiók határinak átrajzolását, a választási törvény módosítását és a gazdaság fellendítését szolgáló célokat is tartalmazza. A kisebbségi törvény kapcsán egyébként szerdán a képviselőház házbizottsága úgy döntött, azt az eddigi három szaktestület helyett csupán egyben, az emberjogi bizottságban kell majd megvitatni. Ez elvileg felgyorsíthatja a jogszabály elfogadásának menetét.
Balogh Levente, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Securitate-besúgó volt a román pártelnök
A kommunista hatalom politikai rendőrségének besúgója volt a román Konzervatív Párt vezetője – állapította meg csütörtökön jogerős ítéletében a román legfelsőbb bíróság. A testület ezzel megerősítette a korábbi törvényszéki döntést, amely szerint az ellenzéki szervezetet vezető Dan Voiculescu együttműködött a Securitatéval.
A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) kutatásai alapján már 2006-ban közölte: a pártelnök Felix fedőnéven besúgóként dolgozott a titkosszolgálatnak. A több televíziót is magába foglaló Antena sajtótrösztöt, országos napilapot birtokló pártelnök bíróságon óvta meg a döntést, mint ma eldőlt, hiába.
A pártelnök már be is jelentette: az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul, mert szerinte ő is áldozata volt a kommunista rendszernek és nem volt besúgó. A Konzervatív Párt – amely felmérések szerint alig egy százalékos népszerűséggel rendelkezik – jelenleg a bukaresti ellenzéki pártokat tömörítő Szociál Liberális Unió tagja.
erdon.ro

„Veszélyes lehet" Basescu és Orbán barátsága”
„Veszélyt jelent" Románia számára Traian Basescu román államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök barátsága – jelentette ki hétfőn Victor Ponta, a román ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A legnagyobb romániai ellenzéki párt vezetője egyben a PSD, valamint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnöke. A román Mediafax hírügynökség által idézett Ponta szerint Romániának az Európai Unióban betöltött pozíciójára nézve veszélyes a két politikus barátsága. Ponta szerint mindkét politikus egyformán „szűk látókörű" és az „abszolút hatalom megszerzésére szomjazik".
Erdély.ma

Antonescu besokallt az autonómia miatt
A román ellenzéki liberálisok bírálják Kövér Lászlónak, a magyar parlament elnökének marosvásárhelyi beszédét, amelyben az Országgyűlés elnöke Székelyföld területi autonómiája mellett foglalt állást. Crin Antonescu tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentései ellen. Crin Antonescu, a román ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn kijelentette a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség (USL) nevében, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentései ellen, amelyek Antonescu szerint sértik a román alkotmányt, ezért „elfogadhatatlanok".
Kövér László szombaton az erdélyi városban vette át a Székely Nemzeti Tanács által adományozott Gábor Áron díjat. A román hírügynökségek szerint a magyar politikus beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit jogszerűnek, célszerűnek és korszerűnek, erkölcsi szempontból teljesen kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának.
Antonescu kijelentette: azt üzenik Orbán Viktornak, hogy „Magyarországot kell vezetnie, és semmi egyebet, és jó lenne, ha csak Magyarország területén méri fel, mit akar az istenség".
A liberális politikus szerint elfogadhatatlan, hogy a román hatóságok, „Traian Băsescu államfővel az élen hallgatnak, mint a csuka", miközben megmondják magas rangú vezető magyar politikusok, hogyan kell felosztani Románia területét – mondta Antonescu.
MTI. Erdély.ma

Kövér, a „neorevizionista”
Alaposan "kiverte a biztosítékot" Kövér László hét végi, a Székelyföld autonómiája témakörében tett nyilatkozatai. Mircea Geoană, a román szenátus elnöke szerint "szerencsétlenek és barátságtalanok" voltak a magyar Országgyűlés elnökének megnyilatkozásai, úgy véli, a bukaresti kormánynak nem szabadna hallgatnia ez ügyben.
Kövér kijelentését — "Magyarország támogatja a székelyek autonómiaigényét, az autonómia jogos, törvényes és korrekt követelés" — a kétoldalú kapcsolatokat veszélyeztető feszültség és konfliktus forrásának tartja. "A szenátus elnökeként felhívom magyar kollégám figyelmét, hogy jogi, közigazgatási és politikai szempontból Székelyföld nem létezik. Minden olyan nyilatkozat, amely egy ilyen egység autonómiájának támogatásáról szól, alkotmányellenes, és bátorítja azokat a törvénytelen akciókat, amelyek megkérdőjelezik a román állam egységét" — állítja Geoană. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is csatlakozott, a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség nevében kijelentette, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó nyilatkozatai ellen, amelyek sértik a román alkotmányt.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma is elítéli Kövér László marosvásárhelyi kijelentéseit, és felkéri az illetékes intézményeket, intézkedjenek az alkotmány tiszteletben tartása és minden neorevizionista megnyilvánulás visszaszorítása érdekében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kövér, a „neorevizionista”
Alaposan "kiverte a biztosítékot" Kövér László hét végi, a Székelyföld autonómiája témakörében tett nyilatkozatai. Mircea Geoană, a román szenátus elnöke szerint "szerencsétlenek és barátságtalanok" voltak a magyar Országgyűlés elnökének megnyilatkozásai, úgy véli, a bukaresti kormánynak nem szabadna hallgatnia ez ügyben.
Kövér kijelentését — "Magyarország támogatja a székelyek autonómiaigényét, az autonómia jogos, törvényes és korrekt követelés" — a kétoldalú kapcsolatokat veszélyeztető feszültség és konfliktus forrásának tartja. "A szenátus elnökeként felhívom magyar kollégám figyelmét, hogy jogi, közigazgatási és politikai szempontból Székelyföld nem létezik. Minden olyan nyilatkozat, amely egy ilyen egység autonómiájának támogatásáról szól, alkotmányellenes, és bátorítja azokat a törvénytelen akciókat, amelyek megkérdőjelezik a román állam egységét" — állítja Geoană. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is csatlakozott, a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség nevében kijelentette, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó nyilatkozatai ellen, amelyek sértik a román alkotmányt.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma is elítéli Kövér László marosvásárhelyi kijelentéseit, és felkéri az illetékes intézményeket, intézkedjenek az alkotmány tiszteletben tartása és minden neorevizionista megnyilvánulás visszaszorítása érdekében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bekérette a magyar nagykövetet a külügyminisztérium az Orbán Viktornak tulajdonított mondatok miatt
A tévesen Orbán Viktornak tulajdonított mondatoktól való elhatárolódásra szólította fel Magyarország bukaresti nagykövetét a román külügyminisztérium. Teodor Baconschi tárcavezető csütörtökön bekérette Füzes Oszkár nagykövetet és csütörtök délutánra várja a nagykövet elhatárolódó gesztusát. Füzes szerint vélhetően az ünnepi üzenetet, egy Petőfi-verset illetve felesége beszédét kavarta össze a román sajtó.
Csütörtökön is hullámokat vetett az ellenzék által szerdán este, a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája során indított magyarellenes hisztériakampány: bekérették a román külügyminisztériumba Füzes Oszkárt, Magyarország romániai nagykövetét. Mint arról beszámoltunk, a munkatörvénykönyv kormányzati felelősségvállalással történt beterjesztése nyomán kiírt bizalmi szavazáson a voksolás előtt Puiu Haşotti nemzeti liberális párti (PNL) honatya egy olyan nyilatkozat elfogadására tett javaslatot, amelyben a törvényhozás „megütközését” fejezi ki a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából magyar politikusok részéről elhangzott üzenetek kapcsán. Konkrétan Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét kifogásolták, mondván, abban utalás történt Erdély és Magyarország újraegyesítésére – a határon túli magyarokhoz intézett, és a március 15-i ünnepségeken a magyar kormány képviselői által felolvasott üzenetben ugyanakkor semmi ilyesmiről nem esik szó. Hosszas vita után szerdán késő este végül a kormányoldal – a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ – elutasította az elítélő nyilatkozat elfogadását, ugyanakkor Eugen Nicolăescu nemzeti liberális párti képviselő közölte: a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a PNL-ből álló ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) indítványozni fogja, hogy a képviselőház tűzze napirendjére egy ilyen határozat elfogadását.
Baconschi „elhatárolódást” vár
A botrány kapcsán csütörtökön délelőtt bekérették a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet. Teodor Baconschi külügyminiszter – akit egyébként Füzessel egy időben a szenátus ellenzéki vezetésű külügyi bizottsága idézett be meghallgatásra a két ház külügyi szaktestületeinek együttes ülésére az ügyben – közölte, a magyar nagykövetet felszólította, határolódjon el azoktól a „hozzátoldásoktól”, amelyeket az ünnepi szónoklatok során a miniszterelnöki üzenethez fűztek. Baconschi kifejtette, Füzes Oszkár ismertette az üzenet fordítását, amiből kiderül: abban valóban nem szerepelnek az ellenzék által Orbán Viktornak tulajdonított kijelentések, azokat csupán a sajtó tulajdonította a magyar kormányfőnek. Mindemellett felszólította, hogy még a nap folyamán határolódjon el a szöveghez hozzáfűzött egyéb kijelentésektől. „Ugyanakkor szükségesnek tartom, hogy a magyar-román viszonyban felmerülő bármely kérdést önmérséklettel, fölösleges nacionalista felhangok nélkül kezeljük” – hangoztatta a külügyminiszter. Leszögezte: Orbán Viktor nyilatkozata nem tartalmaz irredenta vagy revizionista elemeket, nem volt szó benne az autonómiáról vagy Erdélyről. Ugyanakkor az a személy – Füzes Oszkár nagykövet felesége, Bajtai Erzsébet –, aki Marosvásárhelyen felolvasta, a beszéd után néhány, „szívből szóló” mondatot is szólt.
Mint Baconschi kifejtette, Magyarországnak és Romániának sikerült regionális szinten megismételnie a francia-német megbékélést, és bár senki sem tagadja, hogy a múltban folyamatos volt a szembenállás a két ország között, az elmúlt húsz évben kétoldalú politikai erőfeszítés eredményeként sikerült biztosítani a régió stabilitását, és csatlakozni az EU-hoz valamint a NATO-hoz, amelyekben nagyszerű az együttműködés a két ország között. A külügyminiszter ezzel a szerda esti vita során Markó Béla miniszterelnök-helyettes által kifejtett érvekre is reagált, amelyek szerint az ellenzék fellépése veszélybe sodorja mindazt, amit az elmúlt húsz év során sikerült elérni a magyar-román megbékélés és a kisebbségi jogok terén. A vita során Emil Boc miniszterelnök is felhívta a figyelmet: az ellenzék által emlegetett mondatokból egyetlen egy sem található meg Orbán Viktor üzenetében, és felhívta a figyelmet, hogy felelős politikusi magatartásra és higgadtságra, valamint kiegyensúlyozottságra van szükség. Puiu Haşotti PNL-s honatya ugyanis az ülés végén – amikor a kormányoldal képviselői kivonultak a teremből, így a parlament határozatképtelenné vált – ezt úgy értelmezte, hogy a kormánypártok „nem értenek egyet a magyar irredentizmus elítélésével”. A nyilatkozat így csupán az ellenzéki USL nyilatkozatának minősül. Mircea Toader, a PDL képviselőházi frakcióvezetője ugyanakkor közölte: a PDL nem közömbös a témával szemben, ezért felszólította a nyilatkozat szerzőit, terjesszék azt a házbizottságok elé, amelyek elemzésre továbbküldik azt a külügyi bizottságoknak.
Füzes: alaptalanul vádol az ellenzék
Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete a Krónika kérdésére leszögezte: a román ellenzéknek sem tárgyi, sem logikai alapja nincs arra, hogy bárkit is megvádoljon, hiszen semmi olyasmi nem hangzott el, amit a szerdai parlamenti vita során felróttak. Mint kifejtette, minden bizonnyal az történt, hogy a fordítás során összekeverték Orbán Viktor üzenetét egy szavalattal, amelynek során egy Petőfi-vers, a Nemzeti dal hangzott el. A román politikusok vélhetően az „A magyar név megint szép lesz / Méltó régi nagy híréhez” sorokon akadtak fenn, ugyanis sem az Orbán beszédében, sem Füzes feleségének beszédében nem hangzott el semmi olyasmi, ami ellen a román ellenzék kirohant.
Füzes Oszkár elmondta, a külügyminisztériumban nagyon baráti és nagyon korrekt hangnemben mondták el, hogy néhány, a március 15-i ünnepségek kapcsán elhangzott szónoklat miatt robbant ki a parlamenti vita, ugyanakkor azt is siettek leszögezni, hogy biztosak abban: ez nem ronthatja a magyar-román viszonyt. „A román kormánypártok részéről teljesen korrekt a hozzáállás a kérdéshez” – közölte Füzes. Hozzátette, a hibás fordítást a román parlamentben egyesek megpróbálták saját céljaikra felhasználni, de nem hangzott el semmi olyasmi, amivel a magyar politikusokat megvádolták. „Természetesen évek óta beszélünk az autonómiáról, és köztudott, hogy Magyarország támogatja az autonómia különböző formáit, amelyeket a Kárpát-medencében élő magyarok igényelnek. Azt szeretnénk, ha a többségi nemzetek biztosítanák az önrendelkezést, mivel úgy véljük, hogy ezáltal Románia is virágzóbb ország lenne” – fejtette ki a nagykövet. Füzes Oszkár leszögezte: a román külügyminisztérium kérése ellenére nincs kitől és nincs mitől elhatárolódni, mivel semmi olyan nem hangzott el, amit józan ésszel kifogásolni lehetne.
Krónika (Kolozsvár)

Kínos diplomáciai affér – Román–magyar feszültséget gerjesztett a nagykövet feleségének március 15-i beszéde
A Boc-kormány talpon maradt ugyan, ám a román–magyar diplomáciai kapcsolatokat megviselte a bizalmatlansági indítvány szerda esti vitája.
A Boc-kormány talpon maradt ugyan, ám a román–magyar diplomáciai kapcsolatokat megviselte a bizalmatlansági indítvány szerda esti vitája. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet tegnap bekérették a román külügyminisztériumba és a parlament külügyi bizottságához, miután az ellenzék azt állította: Orbán Viktor magyar miniszterelnök „irredenta és románellenes” üzenetet küldött Erdélybe március 15-én.
Az Agerpresből idéztek
Amint arról beszámoltunk, Puiu Haşotti liberális frakcióvezető szerda este napirenden kívül követelte, hogy a parlament hivatalos állásfoglalásban ítélje el a magyar kormányfő szavait. Szociáldemokrata képviselőtársa, Radu Moldovan fel is olvasta a honatyáknak az irredentának és románellenesnek ítélt mondatokat: „Legyen Erdély olyan, mint régen volt, legyen a magyar nemzet olyan, mint régen volt. (...) Más országok elvették tőlünk Erdélyt (...)”.
A képviselő az Agerpres március 15-i marosvásárhelyi híradásából merítette az idézetet. Mint utóbb kiderült, a román hírügynökség tudósítójának tévedéséből, illetve Bajtai Erzsébet, Füzes Oszkár nagykövet feleségének marosvásárhelyi beszédéből robbant ki a botrány.
„Lélek diktálta szavak”
Orbán Viktor üzenetét ugyanis a Magyar Polgári Párt által szervezett ünnepségen a magyar diplomata neje tolmácsolta. Az ÚMSZ tudósítójának hangfelvétele szerint miután felolvasta a magyar kormányfő szövegét, Bajtai Erzsébet saját beszédbe fogott. „Az én lelkem is azt diktálja, hogy én is szóljak pár szót” – kezdte mondandóját a nagykövet asszony.
Bajtai egy Petőfi verset idézett („a székely hősöknek minden csepp vére gyöngyöt ér”), Kossuthra is hivatkozott, majd kijelentette: „Más országok ármányos szövetségén múlott, hogy elbukott a szabadságharc. És ez az, ami elvette tőlünk Erdélyt. De most lehetőségünk van arra, hogy békésen és demokratikus úton egyesítsük nemzetünket”.
Beszédét a nagykövet asszony egy Wass Albert versre (Erdély Szabadságáért), illetve egy magyar dalra egyaránt emlékeztető mondattal zárta: „Legyen Erdély olyan, mint régen volt, legyen a magyar nemzet olyan, mint régen volt”. Az Agerpres marosvásárhelyi újságírója a parlamentben is idézett tudósításában Bajtai Erzsébet szavait Orbán Viktornak tulajdonította.
Wass-vers vagy régi nóta?
„Nem akarom az Agerpres újságíróját bírálni, tudtommal jó szakember, de a hírügynökség jobban tenné, ha Marosvásárhelyre magyarul értő tudósítót küldene” – kommentálta tegnap az ÚMSZ-nek Füzes Oszkár nagykövet a történteket. A diplomata tegnap a román külügynél, illetve a külügyi bizottság előtt is azt hangsúlyozta: Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenete fejezi ki Magyarország hivatalos álláspontját.
A parlamenti testület ülésén részt vett Teodor Baconschi román külügyminiszter is, aki azt kérte a magyar nagykövettől, határolódjon az Orbán Viktor üzenetét „kiegészítő”, román sajtóban megjelent szövegrészektől – azaz Bajtai Erzsébet beszédétől is.
„Nem vitatkozom a román külügyminiszterrel, de nem határolódom el semmitől. Szerintem a március 15-i erdélyi ünnepségeken elhangzott összes többi felszólalásban, szavalatokban és a feleségem beszédében sem hangzott el a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve sértő megállapítás” – mondta az ÚMSZ-nek Füzes Oszkár. Felvetésünkre hozzátette: Bajtai Erzsébet nem Wass Albert-idézettel, hanem egy régi magyar nótára utaló mondattal zárta mondanivalóját.
Markó józanságra intett
A parlamentben egyébként a kormánypárti politikusok már szerda este tisztázni próbálták, hogy az ellenzék tévesen idézte a magyar kormányfő szavait. „Itt van a kezemben Orbán Viktor hivatalos üzenete, és semmi nincs benne abból, amit neki tulajdonítanak. Ezért arra kérem önöket, hogy gondolkozzanak el mielőtt a hivatalos román-magyar kapcsolatokra árnyat vető nyilatkozatot erőszakolnak ki” – jelentette ki Emil Boc miniszterelnök.
Hozzátette: ha az ellenzék valóban „komolyan gondolta” volna a parlamenti nyilatkozat elfogadását, akkor az ülés elején kellett volna azt jelezni, nem pedig a bizalmatlansági indítványról való szavazás előtti percekben. „Beszéljünk egyenesen: ezzel az aljas, választási célokat szolgáló diverzióval akarnak viszályt kelteni a PD-L és az RMDSZ között, hogy megbukjon a kormány. Olyan történelemleckét kaptak Markó Bélától, amilyenben sosem volt még részük” – fogalmazott a kormányfő.
„Nagyon féltem mindazt, amit az elmúlt húsz év alatt közösen sikerült felépítenünk, mert tudom, hogy a történelem nem visszafordíthatatlan. Ezért elutasítok minden olyan – legyen az romániai vagy magyarországi - nem helyénvaló, veszélyes nyilatkozatot, amely eredményeinket veszélybe sodorja” – szólította józanságra a honatyákat Markó Béla miniszterelnök-helyettes is.
Ismét Alkotmánybíróság
Az ellenzék javaslatát végül elvetették, és sikerült megtartani a szavazást a bizalmatlansági indítványról. Emil Boc kormánya talpon maradt és a munkatörvénykönyv elfogadottnak tekinthető, ugyanis az ellenzéknek csak 212 szavazatot sikerült összegyűjtenie a kabinet megbuktatásához szükséges 236-ból.
A Szociál-Liberális Szövetség (USL) azonban nem hagyja magát: tegnap beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a munkatörvénykönyv az alaptörvénybe ütköző kitételeket tartalmaz. A taláros testület március 23-án tárgyalja meg az ellenzék beadványát
Új Magyar Szó (Bukarest)

Ponta szélsőséges kirohanása: Kadhafihoz hasonlította Orbán Viktort
Durva kirohanást intézett Victor Ponta, az utóbbi időben egyre hevesebb magyarellenes retorikát alkalmazó ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője Orbán Viktor magyar kormányfő és Magyarország ellen a március 15-i erdélyi megemlékezéseken elhangzott beszédek miatt, egyúttal a bukaresti kormányt is ostorozta a hivatalos reakciók elmaradása okán.
„Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök gyávasága csak azzal magyarázható, hogy fű alatti megállapodásokat kötöttek, amelyek hátrányosan érintik a nemzeti érdeket és a többség és a kisebbség közötti viszonyt” – jelentette ki Ponta, hozzátéve, hogy továbbra is magyarázatot vár a március 15-én egyes budapesti hivatalosságok által közvetített üzenetek miatt. Ponta egyúttal durva jelzőkkel illette Orbán Viktort és Traian Băsescut.
A szociáldemokrata pártelnök Kadhafi líbiai és Ben Ali tunéziai diktátorhoz hasonlította, és elfuserált 21. századi diktátornak nevezte a két politikust, és úgy vélte, mindketten a sajtó ellen harcolnak, és nacionalista megnyilvánulások jellemzik őket. „A Szociálliberális Unió Orbán Viktor és azon magyarországi vezetők ellen harcolnak, akik nem adják meg a kellő tiszteletet Romániának, és ezt – főleg Orbán Viktor – azért teheti meg, mert Traian Băsescu, akivel egyformán gondolkodnak, cinkosául szegődik” – hangoztatta Ponta. Szerinte a magyar és a román vezető is antidemokratikusan gondolkodik, nacionalista megnyilvánulásaikkal pedig saját kudarcaikat próbálják elfedni. „Miért kellene elfogadnunk, hogy Orbán Viktor adjon nekünk leckéket Erdélyről? Erre a kérdésre Traian Băsescu nem fog választ adni” – jelentette ki Ponta.
A képviselőház házbizottsága egyébként tegnap úgy döntött, legkésőbb holnapig kidolgozza a budapesti nyilatkozatokat elítélő nyilatkozattervezetet, amelyet az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) javaslatára készül elfogadni a parlament. Nicolae Mircovici képviselőházi jegyző szerint a nemzeti liberális párti szenátor, (PNL) Puiu Haşotti által kezdeményezett, Megdöbbenés és felháborodás című dokumentumot a külügyi bizottság mihamarabb véglegesíti. Mint arról beszámoltunk, a kormány ellen a munkatörvénykönyv miatti felelősségvállalás nyomán benyújtott bizalmatlansági indítvány szerdai vitáján – mivel esély sem mutatkozott az ellenzék sikerére – az ellenzéki pártok magyarellenes uszítással próbálták elterelni a figyelmet.
A március 15-én a határon túli magyarokhoz intézett magyar kormányfői üzenet egy eltorzított változatára hivatkozva – amely, mint kiderült, úgy született, hogy az Agerpres román hírügynökség tudósítója egybemosta a magyar kormányfő szavait egy másik szónok, a bukaresti magyar nagykövet feleségének beszédével – egy Budapestet elítélő nyilatkozatot akartak elfogadtatni, amelyet akkor a kormánytöbbség megakadályozott. A szenátus ugyanakkor tegnap elutasította a nyilatkozatról való egyeztetés napirendre vételét.
Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, egykori PSD-s politikus jelenleg az ellenzéki pártokból kilépett és a kormányt támogató honatyák alapította Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) párt tiszteletbeli elnöke – szintén a budapesti kormányt ostorozta, mondván, a szónoklatok kampánybeszédeknek tekinthetők, azok hangvétele pedig nem méltó az Európai Unió elnöki tisztségét betöltő országhoz. Bírálta a román ellenzéket is, mondván: a nézeteltéréseket diplomáciai párbeszéd útján, nem kampányízű nyilatkozatok révén kell rendezni.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

„Ha az RMDSZ kormányon marad, a választások után ellenzékbe mehet”
Adrian Năstase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos választmányának elnöke szombati, nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette: ha az RMDSZ kormányon marad, előfordulhat, hogy a parlamenti választások után egyből ellenzékbe kerül.
Năstase azt mondta, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) várja az RMDSZ-en belüli közvita végét, hogy nézzék meg, a Szövetség „folytatja-e az öngyilkos műveletet”, támogatva egy rendkívül alacsony támogatottsággal rendelkező kormányt, vagy „megpróbál hosszú távra tervezni”.
„Az RMDSZ-en belül megvan a belső közvita, és nekünk meg kell látnunk, hogy elsajátítja-e a kormány filozófiáját, és csak rövid távra terveznek, vagy megpróbálnak hosszú távra tervezni. Merthogy a következő pillanatok jönnek, és meggyőződésem, hogy az RMDSZ vezetői tudatában vannak ennek. Következik a Demokrata Liberális Párt (PD-L) kongresszusa. Az lehet egy harmonikus pillanat, vagy lehet egy olyan pillanat, amely a parlamenti felállásra is kihat. Ha nem ez történik, jövőre sor kerül a parlamenti választásokra, és az USL olyan többségre tehet szert, amely elegendő ahhoz, hogy egyedül kormányozzon. Tehát az RMDSZ-nek el kell döntenie, a rövid távon kényelmesebb utat választja-e, azaz kormányon marad-e még néhány hónapig, vagy az általunk felajánlott megoldást választják, amely gyorsabban vezethet változáshoz, hogy az ország ne maradjon ebben a hatalmas veszteségekkel járó, nehéz gazdasági helyzetben” – fejtette ki a PSD országos választmányának elnöke.
Năstase elmondta: ha az RMDSZ kitart a PD-L-vel való partnerség mellett, azt kockáztatja, hogy ellenzékbe kerül, ugyanakkor Traian Băsescu államfő támogatja is az RMDSZ-szembeni alternatív politikai alakulat megalakulását.
„Ha az RMDSZ kormányon marad, előfordulhat, hogy jövőben, a parlamenti választások után egyből ellenzékbe kerül. Véleményem szerint az RMDSZ vezetői jól felmérik majd a helyzetet. Meghosszabbítják-e ezt a kínszenvedést, és vállalják-e a részvételt ebben az öngyilkos műveletben, miközben az általuk támogatott kormány támogatottsága 8 százalékos, és miközben Traian Băsescu támogat egy olyan pártot, amely a magyarországi Fidesz romániai zászlóvivője lesz, és így támadja a mérsékelt megközelítés stabilitását? Ezeket a kérdéseket elsősorban az RMDSZ vezetőinek kellene feltenniük” – magyarázta Năstase.
Nyugati Jelen (Arad)

Versengés kényszerhelyzetekkel
Az új romániai magyar politikai erő, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetése érdekében, a támogató aláírások bírósági benyújtásának pillanata új időszak kezdetét jelenti a romániai magyar politikában.
Olyan új időszak rajtolt, amelyben, mint még eddig soha, a versengésre tevődik át a hangsúly. A Tőkés László által alapítandó néppárt hivatalos bejegyzési kísérletének, illetve folyamatának sorsát nehéz megjósolni, de tény, hogy az aláírások összegyűjtése nem jelentett gondot az új párt létrehozásán fáradozóknak. Sőt, némi meglepetésként gördülékenyen, különösebb botrányba torkolló akadályoztatások nélkül szerezték meg a csaknem 30 ezer aláírást – legalábbis az indítványozók nyilatkozatai szerint. Mindez azt vetíti előre, hogy az RMDSZ nem kívánja nyíltan, közvetlenül megakadályozni az új párt bejegyzését, ugyanis ebből a háborúból a szövetség önmaga is vesztesként kerülne ki még akkor is, ha jogi eszközökkel sikeresen meg tudná akadályozni az új párt létrejöttét.
Amennyiben valóban talpra állhat és elkezdi működését a Tőkés László és a Fidesz által óhajtott új jobboldali erdélyi szatelitpárt, akkor ez bizonyos kényszerhelyzetek megkövesedését jelenti a politikai küzdelemben résztvevő felek számára. Elsősorban az RMDSZ-nek kell szembesülnie ilyen kényszerhelyzettel, hiszen az új párt megjelenése arra ítéli az érdekvédelmi szövetséget, hogy a végsőkig kitartson jelenlegi fő kormányzó partnere, a Demokrata Liberális Párt mellett. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ-nek mindent el kell követnie azért, hogy kormányon maradjon a 2012-es őszi parlamenti választásokig, és ezt lehetőleg úgy kell megtennie, hogy minimálisra csökkentse az ebből adódó népszerűségveszteséget. Ilyen veszteségnek a veszélye főként akkor merül fel, ha a koalíciós partnerek immár sokadszorra megszegik adott szavukat, és a kisebbségi törvénytervezet az idén sem válik hatályos jogszabállyá. Ebben az esetben az RMDSZ-nek olyan, már-már lehetetlen kommunikációs mutatványt kell végrehajtania, hogy választói előtt elfogadtassa az újabb kudarcot, ugyanakkor olyan remény perspektíváját kell felvázolnia, amely elfogadhatóan megindokolja a kormányon való maradás szükségességét.
Az új párt megjelenése esetén az ellenzékbe vonulás egyelőre kész öngyilkosság az RMDSZ számára, amelynek jelenlegi és egyedüli legstabilabb partnere a PDL. Ennek a partnernek az elvesztése most azért kockázatos, mert egyelőre az ellenzéki pártoknak nincs szükségük a koalíciók stabilitásának biztosítására szakosodott RMDSZ-re. Az ellenzéki pártszövetségnek több mint 50 százalékos a támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint, így a Szociál-Liberális Unió (USL) nem állna szóba komolyan az RMDSZ-szel az ellenzéki vezérek szirénhangjai dacára sem. Az USL számára jelenleg az RMDSZ pusztán egyetlen cél miatt fontos, éspedig azért, hogy a szövetség buktassa meg a jelenlegi kormányt, viszont ezért a szolgálatáért túl keveset ajánlana, hiszen az ellenzék koalíciója egyelőre stabil, és esetleges kormányra kerülésük esetében semmi szükségük nincs még egy újabb partnerre, hiszen már az USL alkotta három párt viszonya sem felhőtlen.
Az RMDSZ kényszerhelyzetéből eredő mozgástér szélessége tehát elsősorban a kisebbségi törvénytervezet elfogadásától függ, valamint attól, hogy a román belpolitikában miként alakulnak az erőviszonyok. Nem kizárt ugyanis, hogy újabb román pártok is megalakulnak a közeljövőben, ami a szavazatok felaprózódásához vezet, ebben az esetben az RMDSZ szerepe ismét felértékelődhet.
Az Erdélyi Magyar Néppárt lehetőségeit korlátozza, hogy az új párt körül egyelőre olyan politikusok sürögnek-forognak, akik korábban már szerepet vállaltak a romániai magyar közéletben. Arcukat jól ismerik a választók, akik azt is tudják, hogy mit tettek le az asztalra, vagy éppen mit mulasztottak el megtenni. Így a néppárt előnyt kovácsolhat új politikai erő mivoltából, és friss lendülettel indulhat neki a küzdelemnek, de az eddig látható politikusoknak a politikai értelemben vett elhasználódottsága egyelőre alaposan megkérdőjelezi sikerüket. A néppárt tehát csak akkor fog tudni nagyot robbantani a romániai magyar belpolitikában, ha olyan új személyeket lesz képes felmutatni, akik valóban ismeretlenek, ám kiemelkedő tehetségük meg erős vágyuk képessé teszi őket a politikai pálya bejárására. Egyelőre nagy kérdés, hogy a Fidesz támogatása elégséges-e ahhoz, hogy eddig „rejtőzködő”, fiatal tehetséges erdélyi magyar politikai elit bukkanjon fel a néppárt kötelékében, ha egyáltalán létezik ilyen.
Az új párt megjelenésével legtöbbet a Magyar Polgári Párt (MPP) fog veszíteni, hiszen ez az alakulat a jelenlegi vezetésével a névtelenségbe süllyedhet, és az önkormányzati választásokon „féltucatnyi településpárttá” töpörödhet, elveszítve a mostani, székelyföldi regionális párti nimbuszát, ami egyelőre még figyelemre méltó partnerré teszi. Az önkormányzati választások előtt kevésbé valószínű, hogy a három fél szövetkezzen egymással. Sem a Tőkés László által javasolt előválasztások, sem a Szász Jenő által indítványozott nemzeti alternatíva mögött nincs olyan kölcsönös, közös érdektér a politikai logika szerint, ami valós kovásza lehetne valamilyen fajta együttműködés kialakulásának. Így a jövő nyári önkormányzati választásokig kegyetlen és kemény versengésre számíthatunk, amennyiben valóban új szereplővel gazdagodik a romániai magyar pártpaletta.
BORBÉLY TAMÁS 
Szabadság (Kolozsvár)

Az ellenzéki pártszövetség ultimátumot adott az RMDSZ-nek
Ultimátumot intézett hétfőn Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a Szociálliberális Unió (USL) nevű ellenzéki szövetség társelnöke az RMDSZ-hez, amelyben leszögezte: ha az RMDSZ Emil Boc miniszterelnök esetleges leváltását követően is kormányon marad a Traian Băsescu államfőhöz közeli kabinet részeként, akkor végképp elveszíti az esélyt arra, hogy az USL választási győzelme alkalmával a jelenlegi ellenzék oldalán kormányszerepet kaphasson.
„Ha Emil Boc esetleges távozását követően az RMDSZ továbbra is támogat majd egy olyan kormányt, amelyet a Cotroceni-palotából (az államfői rezidenciából – szerk. megj.) irányítanak, akkor döntése visszafordíthatatlan következményekkel jár, végképp a Băsescu-rendszer és az országot tönkretevő állampárti rendszer cinkosává válik. Ez olyan választás lenne, amely a legtöbb román állampolgár, így a magyarok érdekeivel is ellentétes” – jelentette ki Antonescu.
Mint arról beszámoltunk, Emil Bocot a Demokrata-Liberális Párt (PDL) hétvégi kongresszusán ismét pártelnökké választották, azonban előfordulhat, hogy ezt követően távoznia kell a kormányfői tisztségből. Ezt maga Traian Băsescu államfő szorgalmazza, aki szerint pártfüggetlen miniszterelnököt kell kinevezni a kabinet élére, mivel ha továbbra is Boc maradna a kormányfő, a kormány népszerűtlensége óhatatlanul átsugározna a pártra is, amely amúgy is alig húsz százalékos támogatottsággal bír az 55 százalékos népszerűséggel rendelkező USL-hez képest.
Antonescu hétfőn közölte, az USL hivatalosan felkérte az RMDSZ-t az esetleges közös kormányzásról folytatandó tárgyalásokra, a szövetség azonban még nem reagált hivatalosan. „Még mindig várjuk a választ, rendkívül komoly politikai tárgyalásokat szeretnénk folytatni az RMDSZ-szel” – hangoztatta Antonescu. Megismételte: ha Boc feltételezett távozása esetén az RMDSZ nem pártol át az ellenzékhez, az USL nem vár tovább a szövetségre.
A liberális párt elnöke egyébként azt is leszögezte, hogy Boc távozása esetén egy szakértői kormányt sem támogatnának. Mint kifejtette, az USL nem hajlandó fenntartani a jelenlegi rendszert, így megpróbálná megszerezni a többséget a törvényhozásban. Egyes források szerint egyébként a mai koalíciós ülésen fölmerülhet Emil Boc távozása, ehhez azonban hosszabb parlamenti előkészítés is szükséges lenne.
Antonescu egyébként szintén hétfőn Teodor Baconshi külügyminiszter lemondását követelte, amiért az a PDL hétvégi tisztújító kongresszusán úgy fogalmazott: a levélben szavazás bevezetésével egymillió külföldön élő román állampolgár szavazatát kívánja megszerezni a PDL számára.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kilépni vagy maradni?
Véleménykülönbségek körvonalazódnak az RMDSZ felsőbb köreiben. Borbély László szerint az RMDSZ nem óhajtja a miniszterelnök cseréjét, de azt akarja, teljesüljenek a februárban aláírt protokollumban szereplő előírások.
Frunda György ugyanakkor úgy véli, a szövetségnek ki kell lépnie a koalícióból, mert a kormány nem képes gazdaságélénkítő intézkedéseket hozni, és a továbbiakban a Szociálliberális Unióval kell tárgyalnia. „Azt akarjuk, hogy a protokollumban szereplő előírások teljesüljenek, nagyon szoros a határidő a kisebbségi törvény esetében vagy a gazdaságélénkítés kapcsán. Holnap (szerdán – szerk. megj) találkozunk a koalíció tagjaival, és nagyon határozottak leszünk. Azt kérjük, hogy június végéig teljesüljenek a protokollum előírásai” – jelentette ki tegnap Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnöke elmondta, a képviselőházban álló kisebbségi törvény ügyében nem történt előrelépés, és szó sem esett a gazdaságélénkítő elképzelésekről, vagy arról, mikor csökkenthetné a kormány a társadalombiztosítási hozzájárulást. „Sok dolgot fel kell gyorsítani. Van egy, másfél hónapunk, ami alatt bizonyítanunk kell, hogy életképes vagy sem a koalíció. Egyelőre nem gondolkodunk miniszterelnök-cserén” – fejtette ki a környezetvédelmi miniszteri tisztséget is ellátó politikus.
Frunda György szenátor szerint viszont megtörténhet, hogy egy újabb kormány nem kapja meg a szükséges szavazatot a parlamentben. Az RFI rádióállomásnak nyilatkozva Frunda azt állította: nem hiszi, hogy az RMDSZ bezárta maga mögött a Szociálliberális Unió ajtaját. „Az RMDSZ vezetői azt nyilatkozták, hogy ha a kisebbségi törvényt nem fogadják el még ebben a parlamenti szesszióban, az RMDSZ elhagyja a kormánykoalíciót. Én azok közé tartozom, akik azért is támogatnák a koalícióból való kilépést, mert a kormány képtelen gazdaságélénkítő és pénzügyi relaxációs intézkedéseket hozni” – mondta az RMDSZ-es szenátor.
Erdély.ma

Szakítással fenyegetőzik az RMDSZ (Koalíciós feszültségek)
Az RMDSZ vezetői kilátásba helyezték: a szövetség kilép a kormánykoalícióból, ha a szenátus elfogadja azt a módosító indítványt, melynek értelmében törölnék az új oktatási törvényből Románia földrajzának és történelmének anyanyelvű oktatását a kisebbségi diákok számára.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap délutáni közleményében azonban arról tájékoztatott: tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, a Demokrata Liberális Párt elnökével, és ígéretet kapott arra, hogy az indítvány meg fog bukni a szenátusban. Boc arról biztosította az RMDSZ-t, hogy pártja álláspontja nem változott az oktatási törvény kisebbségek számára kedvező előírásairól, így ezeket továbbra is támogatják. A felsőházban azonban a kormánykoalíció rendkívül törékeny többséggel rendelkezik, csupán egy szenátorral vannak többen a kormányoldalt képviselők az ellenzéki honatyákhoz képest. Mint ismeretes, az RMDSZ a nemrég hatályba lépett oktatási törvény egyik legfőbb vívmányának tekinti azt a rendelkezést, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában is anyanyelvükön tanulhatják Románia földrajzát és történelmét. Éppen ezt a kitételt törölné a jogszabályból Mircia Giurgiu független parlamenti képviselő, aki módosító indítványt nyújtott be a törvényhozásban, s miután a megszabott határidőig nem tűzték napirendre a tervezetet, az hallgatólagosan elfogadottnak minősül, és a döntéshozó kamarának számító szenátus elé kerül.
Hirtelen harag
Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a keddi történésekről elmondta, az RMDSZ-frakció nevében kérte ugyan a jogszabály napirendre tűzését, de a kormánykoalíciót képviselő honatyák közül alig néhányan voltak jelen az ülésteremben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke leszögezte: a kormánykoalíció ,,megszűnik létezni”, ha a szenátusban nem sikerül megakadályozni a módosító indítvány elfogadását. Hozzáfűzte: már hetekkel ezelőtt figyelmeztette a koalíciós partnereket, hogy amennyiben nem sikerül megakadályozni ennek az indítványnak az elfogadását, akkor az problémát jelent a koalíció számára. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt elnöke is úgy vélekedett, a koalíciót ,,felrobbantja”, ha a tervezet elfogadását nem sikerül megakadályozni. A történelem és a földrajz anyanyelven való oktatását kiiktató ,,demagóg és ultranacionalista” kezdeményezés elfogadása a koalíció hibáira világít rá, a kezdeményezés fenntartása a koalíció széteséséhez vezethet – vélekedett kedd este Markó Béla miniszterelnök-helyettes.
Kormánypárti ígéretek
Higgadtabb nyilatkozatok láttak napvilágot, miután Kelemen Hunor RMDSZ-elnök találkozott Emil Boc miniszterelnökkel, a Demokrata Liberális Párt nemrégiben újraválasztott elnökével. A szövetség tegnapi közleménye szerint a megbeszélésen a Demokrata Liberális Párt elnöke biztosította az RMDSZ-t arról, hogy a szenátusban megakadályozzák az oktatási törvény azon cikkelyének módosítását, amely a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatására vonatkozik. ,,A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket betartotta, és bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkező időszakban is” – nyilatkozta a szövetség elnöke. ,,Nem áll szándékában senkinek, hogy a néhány hónappal ezelőtt elfogadott tanügyi törvényt módosítsuk. Ez nem áll a mi szándékunkban sem, nem áll a Demokrata Párt szándékában sem, és ezért én bízom abban, hogy ezt a számunkra nagyon rossz üzenetű bakit tudjuk korrigálni a szenátusban” – magyarázta. Szerinte senkinek nem áll szándékában most politikai válságot előidézni, mert ez megviselné a romániai gazdaságot és társadalmat. Elismerte: a keddi eset elgondolkodtatta az RMDSZ-t, hogy a kormánynak megvan-e vagy sem a parlamenti többsége egy-egy törvénytervezet elfogadására vagy elutasítására. Elmondta még: a koalíciós partnerek is tudják, hogy amennyiben ezek a cikkelyek a törvényben módosulnak, tovább az RMDSZ-re mint koalíciós partnerre nem számíthatnak. ,,Fegyelmet, jelenlétet, következetességet kérünk” – szögezte le Kelemen Hunor, hangsúlyozva: az Emil Bockal folytatott tárgyaláson azt tapasztalta, hogy ,,nagyon határozott, nagyon elszánt” ebben az ügyben.
Sever Voinescu, a Demokrata Liberális Párt alelnöke is arról biztosította az RMDSZ-t, a szenátus nem fog rábólintani az indítványra, ugyanakkor elismerte, hogy a képviselőházban ,,működési hiba” történt a koalíció gépezetében. Hasonlóan vélekedett Roberta Anastase képviselőházi elnök, aki szerint a kormánypáti frakciók fegyelmezettebb jelenlétére lett volna szükség.
Az ellenzék bizakodó
Gondot okozhat azonban, hogy a felsőházban meglehetősen törékeny a koalíció többsége, hiszen a 137 szenátorból 69-en erősítik a kormánypártok valamelyikét, azaz a Demokrata Liberális Pártot, az RMDSZ-t és a Románia Haladásáért Országos Szövetséget. Kelemen szerint azonban jó mozgósítással, fegyelemmel a törvény megbukik. Éppenséggel a törékeny többségre alapoz az ellenzék: Ilie Sârbu, a szociáldemokraták felsőházi frakcióvezetője például tegnap kifejtette: a Szociál-Liberális Szövetség nyitott az RMDSZ-szel való tárgyalásokra. Szerinte nincs esély arra, hogy a tervezetet a felsőházban megbuktassák. Gondjai vannak a demokrata-liberálisoknak a szenátusi frakcióban is, számos kormánypárti kolléga elégedetlen az alakulat kongresszusa után, sokan közülük erdélyiek, és ők bajba kerülhetnek, amikor az indítványról szóló szavazás eredményét nyilvánosságra hozzuk – magyarázta az ellenzéki politikus. ,,Az RMDSZ igen gyakorlatias, ezért úgy gondolom, nem csak a mai történéseket, hanem a szövetség jövőjét is szem előtt tartja. A tárgyalások ajtaja nyitva áll az RMDSZ előtt. Világos, hogy a DLP a közeljövőben nem tud eleget tenni az RMDSZ minden elvárásának” – vélekedett a szociáldemokrata szenátor.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közös magyar polgármesterjelölt. Borbély nem indul
Borbély László nem indul Marosvásárhely polgármesteri székéért a 2012-es helyhatósági választásokon. Ezzel egyidejűleg azonban támogatja, hogy egyetlen magyar jelölt mögött sorakozzanak fel a magyar politikai szervezetek. Az EMNT arról tájékoztatott, hogy hétfőn aláírják az közös jelöltállításról szóló együttműködési megállapodást.
Az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László egyértelművé tette: nem kívánja jelöltetni magát a jövő évi választásokon Marosvásárhely polgármesteri székére. „Elég volt 2008-ban. Nem bánom, hogy akkor megmérettettem, de most hagyok másokat. Olyan személyre van szükség, akit a marosvásárhelyi magyarság elfogad, ezért az RMDSZ-nek olyan jelöltje lesz, aki az összes marosvásárhelyi érdekét képviselni tudja. Egyetértek azzal, hogy a magyar szervezeteknek egyetlen, közös jelöltje legyen. A személyt minél hamarabb meg kell neveznünk, remélem, erre június végéig sor kerül” – mondta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete által szerkesztőségünkbe is eljuttatott közlemény értelmében öt találkozót tartottak az MPP, az RMDSZ és az EMNT képviselői, az együttműködési megállapodást hétfőn, május 23-án írják alá. „Széles társadalmi összefogással biztosítani kívánjuk a 2012-es helyhatósági választásokon a marosvásárhelyi magyar együttműködés kereteit. Egy olyan szövetséget, mely valós esélyt teremt az önkormányzati többség visszaállítására, illetve arra, hogy Marosvásárhelynek újra magyar polgármestere legyen. Az együttműködést kezdeményezők, konszenzus és maradéktalan egyetértés révén nevezzük meg a marosvásárhelyi magyarság 2012. évi polgármesterjelöltjét, akit mindhárom szervezet elfogad, és saját jelöltjének tekint. A marosvásárhelyi együttműködés érdekében szervezeteink városi konzultációsorozatot kezdeményeznek, amelynek célja az, hogy a lehető legszélesebb társadalmi alapokra hagyatkozva nevezhessük meg Marosvásárhely következő polgármesterét. Ehhez a kezdeményezésünkhöz várjuk történelmi egyházaink és civil szervezeteink hathatós segítségét és támogató csatlakozását” – áll a megállapodástervezetben. Az eddigi jelöltek Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért eddig Smaranda Enache (független), Dorin Florea (Demokrata-liberális Párt, PD-L), valamint a Szociálliberális Szövetség (USL) közös jelöltje „jelentkezett be”, utóbbiak belső választásokon döntenek Cornel Brişcaru (Szociáldemokrata Párt, PSD), Ionela Ciotlăuş (Nemzeti Liberális Párt, PNL) és Silviu Morariu (Konzervatív Párt, PC) közül.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Antonescu: az RMDSZ Tőkés László követőjévé vált
Az RMDSZ újabb lépést tesz a területi autonomista politika irányába, amelyet egyetlen felelős politikai erő sem fogad el – mondta Crin Antonescu liberális (PNL) pártelnök a Székelyföld brüsszeli képviseletére utalva. Az RMDSZ „Tőkés László után megy”, és „a román hatóságok cinkos hallgatása mellett” újabb lépést tesz a területi autonómiát célzó politika irányába, amelyet azonban minden felelős politikai erő elutasít – mondta Antonescu a PNL hétfői vezetőségi ülése után. A PNL-elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Székelyföldnek képviselete nyíljon Brüsszelben, és azzal vádolta Traian Băsescu államfőt, Emil Boc miniszterelnököt és Teodor Baconschi külügyminisztert, hogy hallgatólagosan támogatják Tőkés László ezzel kapcsolatos álláspontját.
Antonescu egyébként következetesen arról beszélt, hogy az irodát Tőkés László európai parlamenti alelnök, az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentbe bekerült képviselő kezdeményezésére nyitják meg, holott Tőkés másik két RMDSZ-es képviselőtársával, Sógor Csabával és Winkler Gyulával csupán ünnepélyesen megnyitja az egyébként Hargita és Kovászna megye tanácsa által finanszírozott képviseletet, amely Maros megyét is képviseli majd.
„Ha csupán a megyék képviseletéről, vagy Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsának irodájáról lenne szó, nem lenne semmilyen probléma. Amikor azonban Tőkés László olyan entitásról beszél, amely nem létezik, ismét csak a területi autonómia gondolata merül fel, amely számunkra elfogadhatatlan” – jelentette ki hétfőn Antonescu.
A PSD hivatalos állásfoglalást sürget az EP-től és az EB-től a Székelyföld képvisele kapcsán
Folytatta támadásait az USL másik tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is: az alakulat európai parlamenti képviselői José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság, valamint Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének címzett levélben gerjesztették tovább a magyarellenes hecckampányt. A levélben hivatalos állásfoglalást kérnek a szerintük „Európa-és románellenes” kezdeményezés kapcsán. Szerintük a székelyföldi képviselet megnyitása a román állam egységének aláaknázását szolgálja. A PSD is felrója, hogy Tőkés László a PDL és a Fidesz támogatásával lett az EP alelnöke, és emlékeztet: a magyar elnökség kezdetén Magyarország olyan szőnyeget állított ki Brüsszelben, amelyen a Habsburg Birodalom 1848-as térképe is látható volt.
Krónika (Kolozsvár)

Terebélyesedik a román hisztériakeltés a brüsszeli iroda kapcsán
Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet Székelyföldre – jelentette ki Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke kedden Brüsszelben azon a fogadáson, amelyet RMDSZ-es képviselőtársakkal közösen adott Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása alkalmából.
Tőkés László elmondta, a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak.
Sógor Csaba (RMDSZ) beszédében hangsúlyozta: a három megye által képviselt iroda azt tűzi ki célul, hogy híd legyen Brüsszel és Székelyföld között, továbbá híd legyen Románia és Magyarország között.
A fogadáson több más EP-képviselő is megjelent, köztük Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának elnöke, és Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője is.
Közleményében Tabajdi Csaba úgy vélte: „Túlzottak és érthetetlenek a képviselet megnyitását övező romániai aggodalmak. Románia állampolgárainak – legyenek akár magyar, akár román, akár más nemzetiségűek – az új képviselet megnyitása és az ezzel járó hatékonyabb uniós érdekérvényesítés egyértelműen a javát szolgálja.”
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke azt emelte ki, hogy az iroda információs és tájékoztató jelleggel jön létre. Azt is tisztázni kívánta, hogy az irodát jogilag Kovászna és Hargita megyék önkormányzatai hozták létre és tartják fenn.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke arra emlékeztetett, hogy annak idején nemzetiségre való tekintet nélkül Székelyföld polgárai egyöntetűen az EU-csatlakozásra szavaztak. Négy évvel a csatlakozás után látható, hogy az uniós tagságnak több az előnye, mint a hátránya – hangsúlyozta.
Bogdan Nicolăscu Duvăz szociáldemokrata-párti képviselő bejelentette, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) javasolja, hogy tűzzék a parlament napirendjére az iroda megnyitásával kapcsolatos kérdések megtárgyalását.
– Az USL soha nem fog egyet érteni egy etnikai kritériumok alapján körülírt terület autonóm státusának kiépítését illetően. A szövetség a kisebbségi törvényre sem szavazna mai formájában – hangsúlyozta Duvăz. Amennyiben a Boc-kormány felelősségvállalás útján fogadtatná el a jogszabályt, az USL bizalmatlansági indítványt nyújt be. Mint elmondta, a radikalizálódó RMDSZ már nem képzelhető el lehetséges koalíciós partnerként.
Teodor Baconschi külügyminiszter kedden egy televíziós műsorban kijelentette: a kezdeményezés árthat a kétoldali államközi kapcsolatoknak, de bízik abban, hogy a jelenlegi jószomszédi viszony fényében Budapest megértést tanúsít Románia érzékenysége iránt. A román külügy kérése az volt, hogy magyar tisztségviselők ne vegyenek részt a képviselet megnyitóján. A feszült helyzet megoldását abban látja, hogy a Magyar Régiók Háza ne adjon helyet a székelyföldi képviseletnek.
Szabadság (Kolozsvár)

Nem egyezik a román és a magyar elképzelés a régiók átszervezéséről
Romániának legkevesebb nyolc, legtöbb tizenkét régiója lesz – jelentette ki tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) Sulfina Barbu demokrata-liberális képviselő, aki szerint az átszervezés nyomán nyolc régió bőven elég lenne. A régiótérkép átrajzolásának kérdése azt követően lett ismét a közbeszéd témája, hogy a PDL állandó bizottsága hétfőn felhatalmazta az alakulat vezetőségét, hogy a kormánykoalícióban dolgozzák ki az ország közigazgatási-területi átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet. PDL-s források szerint az alakulat vezetősége azt szeretné, ha ez a jogszabályjavaslat már a héten elkészülne.
Gândul információi szerint Traian Băsescu államfő vasárnap este magához hívatta Emil Boc kormányfőt, és a régióátszervezés témájában egyeztettek. A hírportál újságírója úgy tudja, úgymond „szupermegyék” jönnének létre. Közlése szerint ezek kialakítására két munkaverzió létezik. Az egyik a lengyel vajdaságokat venné példának, amelyekben egyenként 3–4 millió lakos élne, s amelynek közvetlen fennhatósága alá tartoznának a megyei jogú városok, városok, községek. A másik verzió szerint a leendő régiók keretében megmaradnának a jelenlegi megyék, a régiókat a prefektus vezetné, s ezen a felső szinten születnének a nagyobb döntések.
Sulfina Barbu tegnap annyit árult el, hogy a tervezet megalkotásában jó kiindulópontot jelent a jelenlegi régiós felosztás. A legnagyobb kormánypárt képviselője azonban leszögezte, kihívás lesz a koalícióban elfogadtatni ezt az elképzelést.
Kelemen: ez nem járható út
„A koalíciós partnerek hivatalosan nem mutattak be semmilyen, Románia regionális átszervezésére vonatkozó tervet. Ez a téma fel sem merült a hétfői koalíciós egyeztetésen” – szögezte le a Krónika megkeresésére Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke elmondta, a sajtóba kiszivárogtatott „fél vagy negyed tervezetről” nehéz véleményt nyilvánítani, ezt szerinte csak akkor lehet érdemben megtenni, ha a koalíciós partnereik hivatalos tervezettel rukkolnak elő. „Romániában szükség van a közigazgatási reformra, ezt mindenki elismeri, és ez lehet a tárgyalásokhoz a kiindulási alap. Az RMDSZ benyújtotta saját közigazgatási átszervezésre vonatkozó tervezetét, amely a régiók történelmi-kulturális-társadalmi-szociális sajátosságait figyelembe véve javasolja az újrafelosztást. Ez a tervezet szenvedhet árnyalatnyi módosításokat, de például a romániai közéletben nem folytattak még nyilvános vitát a megyék megszüntetéséről vagy egy harmadik közigazgatási szint beiktatásáról” – részletezte Kelemen Hunor.
Szerinte ezeket a módosításokat alaposan meg kell fontolni, és erről még nem voltak egyeztetések. A szövetségi elnök szerint azonban a kiszivárgott felosztástervezet az RMDSZ számára nem járható út. „Az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba, vagy Dél-Tirolhoz hasonlóan egy alrégióba tartozzon, és a Partium is egy entitás legyen. A magyar közösség érdekeit a helyi közigazgatásban kell érvényesíteni, ám ha a helyi közigazgatásban megszűnik a magyar többség, ellehetetlenül az érdekérvényesítés” – fogalmazta meg Kelemen. A szövetségi elnök elmondta, a koalíciós megállapodás szerint a régióátszervezésnek legkésőbb a jövő év tavaszi ülésszaka alatt kell napirendre kerülnie. „Ez egy tartható határidő, de fel is gyorsítható” – összegzett a szövetség elnöke.
Mint ismeretes, Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértője a szövetség felkérésére készítette el a szövetség régióátszervezési törvénytervezetét. Ennek alapján az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna, és Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót. A felosztás tervezete az Európai Unió által kidolgozott NUTS-rendszeren alapszik (Nomenclature of Territorial Units for Statistics – Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája).
Ez makro- (NUTS 1), közepes (NUTS 2) és kisrégiókra (ezek nálunk a megyék – NUTS 3) osztja fel az Unió országainak területét. Az RMDSZ által javasolt új regionális felosztás a NUTS 2, a makrorégiók pedig a NUTS 1 felosztást tükrözik. Az RMDSZ szerint mindez azért szükséges, mert a jelenlegi régiós felosztás nem tartja tiszteletben a hagyományos, tájegységekkel is azonosítható, térségi hasonlóságokat és ellentéteket. A régiókat alkotó megyék gazdasági, környezeti, méretbeli és nem utolsósorban kulturális különbözősége anynyira heterogén régiókat eredményezett, hogy lehetetlen a területi és tematikus koncentráció elvét követő, összefüggő, következetes fejlesztési elképzeléseket kidolgozni. Csutak István, a hatástanulmány egyik kidolgozója szerint a régiók jelenlegi, 2004-ben elfogadott felosztása épp ellenkező hatást váltott ki, mint ami a célja lett volna, a gyengébben fejlett megyék felzárkóztatása a gazdaságilag erős megyék mellé nem sikerült. Infrastruktúra, beruházások, pályázati hatékonyság szempontjából ezek nemhogy erősödtek volna, de gyengültek.
Az MPP aggódik
A történelmi régiók visszaállítását szorgalmazza a Magyar Polgári Párt is. Kiss István országos alelnök szerint a Székelyföldet sem megosztani, sem máshova csatolni nem szabad. Mint tegnapi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, Hargita és Kovászna megye összevonásával, négy Brassó és 26 Maros megyei település hozzácsatolásával kellene újjárajzolni a régiótérképet. Az MPP-s politikus azt is fontosnak tartja, hogy a leendő régió fővárosa – akárcsak az 1968-ban megszüntetett Magyar Autonóm Tartományé – Marosvásárhely legyen. „A régiókat politikai egyeztetéssel, népszavazások útján történő konzultációval, a létező történelmi, kulturális és kisebbségi identitások tiszteletben tartásával és az Európai Unió regionalizmusának, valamint regionális politikáinak figyelembevételével kell kialakítani. Az MPP a következő régiókat tartja elfogadhatónak: Észak-Moldva–Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körösvidék), Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld” – áll a párt tegnap kiadott közleményében.
A székelyföldi régió megalakulásával Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke is egyetért. A polgáriak mégis attól tartanak, hogy a Kelemen Hunor által vezetett szövetség nem áll ki a székelység akarata mellett. Éppen ezért az MPP a tegnap felszólította az RMDSZ-t mint a kormánykoalíció tagját és a parlamenti többséget biztosító pártot, hogy ne járuljon hozzá egy, az erdélyi magyarság és főként a székelység számára elfogadhatatlannak bizonyuló átszervezéshez. Egy ilyen lépésnek katasztrofális következményei lehetnek az erdélyi magyarság jövőjét illetően, vélik a polgáriak. „Ne tetézzék eddigi nemzetsorvasztó, megalkuvó politikai tevékenységüket, és az utolsó utáni órában próbáljanak meg felülemelkedni szűk csoport- és pártérdekeiken” – hívják fel a nagyobbik erdélyi magyar párt vezetőségének figyelmét. Az MPP vezetői úgy tudják, hogy PDL tervei szerint a három székelyföldi megye további hét erdélyi megyével együtt alkotná az úgynevezett Erdély régiót, amely az etnikai arányok teljes felborulásához vezetne.
Kérdésünkre, hogy a Demokrata-Liberális Párt országos alelnökeként mi a véleménye arról, hogy amennyiben mégis a magyarság akarata érvényesül, rövid időn belül a régió fővárosának, Marosvásárhelynek a polgármestere lehet, a város elöljárója, Dorin Florea nem adott választ. Kifejtette: előbb pártbeli kollégáival tanakodik, s csak azután hozza nyilvánosságra álláspontját. Ezzel szemben Cornel Brişcaru, a Szociáldemokrata Párt Maros megyei ügyvezetője kijelentette, hogy a Székelyföld esetleges egységesítése ezer évvel vetné vissza a régiót. Szerinte Maros megyének Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal kellene társulnia.
Arad prefektusa is változtatna
Nem ért egyet a jelenlegi régiókon alapuló újratervezéssel Călin Bibarţ, Arad megye prefektusa sem. Szerinte jobb lenne, ha Arad Temes és Bihar megyével kerülne egy területi egységbe, amelynek neve Bánság–Körösvidék lehetne, fővárosa pedig „valahol a régió közepén” lenne – kijelentésével Bibarţ Aradra utalt. A kormánymegbízott szerint azonban valószínűsíthető, hogy az új régiótérkép a jelenlegiből indul majd ki, így Arad Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyével fog egy egységbe tartozni.
Az ellenzékre várni kell
Az ellenzéki szociáldemokraták, nemzeti liberálisok és konzervatív pártiak alkotta Szociálliberális Unió (USL) szombaton a három alakulat önkormányzati képviselőinek találkozóján mutatja be elképzelését a régiók átszervezéséről – válaszolta tegnap újságírói kérdésre Victor Ponta PSD- és Crin Antonescu PNL-elnök, akik egyelőre nem kívántak részleteket elárulni. (Az RMDSZ által javasolt felosztás: Maros–Hargita–Kovászna, Szeben–Brassó, Kolozs–Beszterce-Naszód–Máramaros, Szatmár–Szilágy–Bihar, Fehér–Hunyad, Arad–Temes–Krassó-Szörény, Gorj–Vâlcea, Mehedinţi–Olt–Dolj, Argeş–Dâmboviţa–Prahova, Teleorman–Giurgiu, Ilfov–Bukarest, Ialomiţa–Călăraşi, Tulcea–Konstanca, Buzău–Brăila–Vrancea–Galac, Bákó–Vaslui–Iaşi–Neamţ, Suceava–Botoşani. Makrorégiók: I. makrorégió: Botoşani–Suceava, Bákó–Iaşi–Neamţ–Vaslui, Brăila–Buzău–Galac–Vrancea; II. makrorégió: Konstanca–Tulcea, Bukarest, Călăraşi–Ialomiţa–Ilfov, Giurgiu–Teleorman, Dolj–Mehedinţi–Olt; III. makrorégió: Gorj–Vâlcea, Argeş–Dâmboviţa–Prahova; IV. makrorégió: Arad–Krassó-Szörény–Temes–Fehér–Hunyad, Szeben–Brassó; V. makrorégió: Kovászna–Hargita–Maros, Beszterce-Naszód–Kolozs–Máramaros–Bihar–Szilágy–Szatmár.)
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Szucher Ervin Bálint Eszter, Bíró Blanka, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Térképrajzoló RMDSZ
Elképzelhető, hogy a koalícióban sikerül kompromisszumra jutni Románia közigazgatási átszervezésének kérdésében – legalábbis ebben a reményben álltak fel az asztaltól tegnap a kormányt támogató pártok delegációi a Cotroceni-palotában tartott konzultáción.
Mint ismert, a találkozót Traian Basescu azért hívta össze, hogy az általa sürgetett alkotmánymódosításról és a romániai megyék újrarajzolásáról egyeztessen a parlamenti politikai alakulatokkal.
A konzultáción az RMDSZ továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy határozottan elutasítja a Demokrata Liberális Párt (PDL) javaslatát nyolc „szupermegye” kialakításáról, mert ezáltal a három székely megye további három, román többségű megyével együtt kerülne egy közigazgatási egységbe. A találkozón azonban olyan kompromisszumos javaslatok is terítékre kerültek, amelyek Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető szerint „elgondolkoztatták” az RMDSZ-t.
A politikus elmondta, két-három olyan variánsa is van a közigazgatási átszervezésnek, amelyet megvitatnak majd ezen a héten előbb a parlamenti frakciókban, majd a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán, végül a Szövetségi Képviselők Tanácsán. „Ha valamelyiket sikerül elfogadhatónak találni, akkor elképzelhető, hogy a koalícióban ezzel a változattal megyünk tovább” – mondta a frakcióvezető.
Tájékoztatása szerint az RMDSZ hétfőig foglal állást az ügyben, erre tettek ígéretet tegnap az államfőnek is. „Majd meglátjuk” – felelte arra a kérdésünkre a politikus, hogy mi történik, ha végül a kisebbik koalíciós partner egyik változatot sem fogadja el.
Fekete Szabó András nem kívánta részletezni, melyek azok a közigazgatási átszervezésre vonatkozó javaslatok, amelyekben az RMDSZ a kompromisszum lehetőségét látja. A román sajtó azonban tegnap este felröppentette, elképzelhető egy olyan, tizenkét megyés variáns, amelyben Maros, Kovászna és Hargita megyét Brassó megyéhez csatolnák.
Băsescu várja a hétfőt
A kompromisszum lehetőségéről beszélt, s a közigazgatási átszervezés több változatát említette a találkozó utáni értékelésében az államfő is, aki azonban szintén nem részletezte, milyen variánsokról van szó. Traian Băsescu leszögezte: szerinte „bármelyik más közigazgatási felosztás jobb lenne a mostaninál”. Kijelentette, senkinek sem áll szándékában tönkretenni a kisebbségek hagyományait és nem akarja korlátozni nyelvi jogait.
„Másfelől viszont nem szabad olyan múltbeli közigazgatási berendezkedésekbe kapaszkodnunk, amelyek már nem felelnek meg Románia igényeinek” – tette hozzá. Szerinte a román politikusok felelőtlenül nyilatkozgattak a székelyföldi régiók kérdésében. Emlékeztetett, hogy nagyon jó kapcsolatot ápol Hargita és Kovászna megye magyar lakosságával.
„Nem hiszem, hogy a székelyföldi magyarok hátukra kapják Hargita és Kovászna megyét és átfutnak vele Magyarországra” – jelentette ki Traian Băsescu államfő. Úgy fogalmazott: hétfőn várja az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek álláspontját Románia új megyéivel kapcsolatban, „és akkor majd eldől, hogy fel lehet-e gyorsítani az ország közigazgatási reformját”.
Haladtak a kisebbségi törvénnyel
A cotroceni-i találkozóval egy időben a képviselőház emberjogi bizottságában a kisebbségi törvény vitája zajlott, az ülés végéig a honatyáknak a 27. cikkelyig sikerült eljutniuk. Mint ismert, a PDL és az RMDSZ politikusai hétfőn délután egyeztették a tervezet szövegét, abban a reményben, hogy estig kidolgozzák a mindkét fél számára elfogadható változatot, amelyet a kormánytöbbség révén elfogadtatnak a szaktestületben.
Ez végül csak részben sikerült, így az a kompromisszum született, hogy folytatják a jogszabály vitáját, ám kiugorják azokat a paragrafusokat, amelyekről a koalícióban nem sikerült egyezségre jutni – tudtuk meg Varga Attila képviselőtől. Az emberjogi bizottság RMDSZ-es tagjának tájékoztatása szerint a testület tegnap nem vitatta meg a kényesnek számító 20. cikkelyt, illetve az ehhez kapcsolódó további két cikkelyt. Így a jelenlegi állás szerint a bizottságban továbbra sem sikerült elfogadtatni a 14. paragrafusnak azt az előírását, hogy egy adott térség etnikai arányai közigazgatási eszközökkel nem változtathatók meg.
„Történik ez annak ellenére, hogy a kitételt közvetett formában a kisebbségvédelmi keretegyezmény is tartalmazza, amelyet korábban Románia is ratifikált” – mondta Varga. További gondot jelent a 18. cikkely, amely kimondja, hogy az iskolaigazgatók nem válthatók le a Kulturális Autonómia Tanács beleegyezése nélkül. A tegnap a 20. cikkelyt azért kellett átugrani, mert lehetőséget ad a kisebbségeknek arra, hogy közjogi kulturális szervezeteket hozhassanak létre.
Varga tájékoztatása szerint a bizottság ma és holnap folytatja a munkát, s ha a törvény végére érnek, újra előveszik a kihagyott paragrafusokat. Máté András képviselőházi frakcióvezetőtől megtudtuk, a koalícióban ezen a héten még egyeztetnek a kisebbségi törvény „átugrott” cikkelyeiről.
Az elnök ragaszkodik a saját alkotmányához
Traian Băsescu a találkozó után az alkotmánymódosítással kapcsolatban elmondta, az Alkotmánybíróság véleményétől függetlenül az eredeti változatban küldi a parlamentbe módosító javaslatait. Ugyanakkor az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnökeit azzal vádolta, hogy kizárólag választási nyereséget keresve jöttek a megbeszélésre.
„Dicséretes az a lelkesedés, amellyel az inkompetensek az előrehozott választásokat kérik. De aztán megnyugodtam, amikor előadták terveiket, ugyanis nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nincs kivel beszélnem” – fogalmazott Băsescu
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Băsescu javaslata: a nyolc nagymegye mellett Hargita és Kovászna megmaradhatna
A nyolc nagyrégió mellett Hargita és Kovászna megye is megmaradhatna – ilyen kompromisszumos megoldást vázolt a Krónika értesülései szerint Traian Băsescu államfő a kormánykoalíció pártjaival összehívott tegnap délutáni, zárt ajtók mögött lezajlott egyeztetésen. A tárgyalásra ő hívta meg a parlamenti pártok vezetőit, és ezen az általa kezdeményezett alkotmányreformról, valamint a szintén általa szükségesnek tartott közigazgatási átszervezésről fejtették ki álláspontjukat a résztvevők. Lapunk tegnap este úgy értesült: a két székely megye megmaradása az egyetlen kompromisszum, amelybe az államfő hajlandó belemenni.
Mint arról beszámoltunk, az államfő nyolc mamutmegyét szeretne a jelenlegi 42 helyett, mivel indoklása szerint így csökken a bürokrácia, és az európai uniós alapokhoz való hozzáférés is könnyebbé válik. Az eredeti felvetés szerint a három székely megye Brassó, Szeben és Fehér megyével kerülne egy „megamegyébe”, míg Bihar, Szatmár és Szilágy Máramarossal, Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal alkotna egy nagymegyét, azaz ez a felosztás követné a jelenlegi fejlesztési régiók határait. Az RMDSZ ugyanakkor korábban jelezte: ez számára elfogadhatatlan, és továbbra is a saját, tizenhat régióval számoló változatát tekinti kiindulópontnak, amelynek értelmében Hargita, Kovászna és Maros megye egy székelyföldi, Bihar, Szatmár és Szilágy pedig egy partiumi régiót alkotna.
Az államfő mostani kompromisszumos javaslat értelmében a két székely megye megmaradna ugyan, de „elveszne” Maros, valamint a jelentős magyar lakossággal rendelkező partiumi megyék. Értesüléseink szerint az RMDSZ a szövetség miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati ülésén vitatja meg, hogy elfogadja-e az államfő javaslatát, vagy sem. Amennyiben nem, úgy a koalíció felbomlása sem elképzelhetetlen. Az egyeztetés után közvetlenül szokatlan módon az RMDSZ-es delegáció tagjai – Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Máté András, a képviselőházi és Fekete Szabó András, a szenátusi frakció vezetője, illetve Seres Dénes képviselő – nem nyilatkoztak a tárgyalásokon elhangzottakról. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke később mégis megszólalt, és kijelentette: az RMDSZ továbbra sem fogadja el a nyolcmegyés tervezetet, de ezen túlmenően semmilyen egyéb tervről nem esett szó az egyeztetésen. Leszögezte: keresik a kompromisszumos megoldást, és még hétfőn is egyeztetnek a koalíciós partnerekkel. Lapunk értesülését támaszthatja alá viszont az a tény is, hogy az egyeztetést követően tartott sajtótájékoztatóján Traian Băsescu arról beszélt: hétfőn folytatódhatnak a koalíciós egyeztetések az átszervezésről, akkor alakítják ki a tervet eddig ellenző alakulatok álláspontjukat a tegnap elhangzott javaslatokról. Az államfő szerint minden megoldás jobb, mint az, ami jelenleg van. Mint kifejtette, a közigazgatási átszervezésről hajlandó kompromisszumos megoldást elfogadni, és tovább kell tárgyalni a kérdésről. „Megértem a kisebbségek azon óhaját, miszerint ragaszkodnak a helyi, regionális hagyományaikhoz, kultúrájukhoz. Nem tartozom azon politikusok közé, akik attól félnek, hogy az ott lakók a hátukon viszik ki Hargita és Kovászna megyét Magyarországra” – fejtette ki az államfő.
Boc: nem kell majd sokat utazni
Emil Boc kormányfő is azt közölte: jövő hét elején folytatják a koalíciós egyeztetést a közigazgatási átszervezésről. A régióátalakítás kapcsán ő is a PDL által javasolt, nyolc mamutmegyés változatot vette védelmébe. Szerinte ez azért szükséges, mert így a nagymegyék közvetlenül, könnyebben jutnak majd hozzá az uniós forrásokhoz. Az átszervezéssel kapcsolatos félelmek kapcsán kijelentette, a PDL tervezete nem jelenti azt, hogy a polgároknak azonnal le kell cserélniük okmányaikat, azok a lejártukig megőriznék érvényességüket. Emellett azt is elmondta, hogy a nagyobbik kormánypárt tervei nyomán a mai megyeközpontok megőriznék közigazgatási szerepüket, azaz nem kellene az új régióközpontokba utazni a hivatalos ügyintézés miatt. Az alkotmánymódosításról kifejtette: a PDL azt szükségesnek tartja, hogy gyakorlatba ültessék a parlamenti létszám csökkentésére vonatkozó népszavazás eredményét, emellett a jogtalanul szerzett vagyon elkobzásával kacsolatos eljárást is megkönnyítenék. Az államfő felvetéseit támogatja a dezertőr ellenzéki képviselők alapította UNPR is, a nemzeti kiebbségek frakciója ugyanakkor nem nyilvánított véleményt. Varujan Pambuccian frakcióvezető szerint konszenzusos megoldás körvonalazódik, ám a végső megoldás megtalálásáig nem kívánt részleteket elárulni. Annyit elmondott, hogy szóba került a kisebbségi törvény tervezete is, amelynek több cikkelye kapcsán is nézeteltérések vannak.
A régiók kapcsán Frunda György RMDSZ-es szenátor már korábban kemény álláspontot fogalmazott meg: a Realitatea hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, ha a PDL nem áll el a régióátszervezés ötletétől, akkor az RMDSZ-nek nincs más választása, mint az, hogy új kormányfőt, illetve előrehozott választásokat javasoljon.
Még Frundánál is vehemensebben fogalmazott tegnap Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, aki a Mediafax hírügynökségnek kijelentette: új kormányra van szükség Romániában, mivel a lakosság már nem bízik a jelenlegi kabinetben, ha pedig a változás az RMDSZ közreműködésével valósulhat meg, akkor a szövetségnek segítenie kell ebben. Szerinte a közös kormányzás időtartama alatt az RMDSZ megpróbálta kieszközölni, hogy a kormány bizonyos gazdasági intézkedések révén visszaszerezze a lakosság támogatását, és nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. „Ezért az új kormánynak más felállásban kell létrejönnie, nem a PDL-vel és nem egy új Bockal” – hangoztatta Kiss Sándor, aki egyébként még néhány hónappal ezelőtt hivatalos, megyei szintű együttműködési megállapodást kötött az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) két pártjával.
USL: előrehozott választásokat idén!
A kormány menesztését, szakértői kabinet felállítását és idén novemberben előrehozott választások megtartását javasolta az ellenzék is az államfőnek a koalíciós pártokkal folytatott megbeszélés előtt megtartott kora délutáni egyeztetésen. Az USL-t csupán a két társelnök, Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első embere képviselte a Traian Băsescuval lezajlott, mindössze félórás egyeztetésen, amely rendhagyó módon a sajtó nyilvánossága előtt és néha feszült, ingerült hangnemben zajlott. Az USL javaslata szerint július 15-éig fel kellene állítani egy válságellenes gazdasági bizottságot a kormánypártok, az ellenzék és a jegybank képviselőinek részvételével. Ennek kellene azon gazdasági intézkedésterveket kidolgoznia, amelyeket a szakértői kormánynak gyakorlatba kell ültetnie. Az ideiglenes kabinet másik feladata az előrehozott választások megszervezése lenne. Ponta szerint a szakértői kormánynak legkésőbb augusztus elsejéig kellene megalakulnia, az előrehozott választásokat pedig legkésőbb november 30-éig meg kellene tartani.
Az ellenzéki pártelnökök felvetésére az államfő úgy reagált: az politikai instabilitásba taszítaná az országot. Egyúttal kompromiszszumkészséget kért az ellenzéktől, támogatásukat kérve az alkotmánymódosításhoz és az ország közigazgatási átszervezéséhez. Szerinte a PDL és az ellenzéki pártok ezen ügyekkel kapcsolatos álláspontja között számos átfedés van, így lehetséges a kompromisszum kialakítása. Az államfő konkrétan arra utalt, hogy a parlamenti képviselők számának 300 főre történő csökkentését az ellenzék is elfogadja, ugyanakkor az egykamarás parlament bevezetésével nem értenek egyet. Így Băsescu szerint a régiók egy második kamarában juthatnának képviselethez, ehhez azonban az általa javasolt módon, azaz a nyolc mamutmegye létrehozásával kellene módosítani az ország közigazgatási felosztását.
Victor Ponta erre reagálva kijelentette: nincs amiről kompromisszumot kötni. Az ellenzéki pártelnökök leszögezték: mind az alkotmánymódosításról, mind a közigazgatási átalakításról csupán a következő választások után felálló parlamentnek szabadna döntenie, és azt is közölték, hogy nem fogadják el a megyék megszüntetését. Az új régiók kapcsán elmondták: álláspontjuk szerint a téma felvetőjének, Băsescunak le kellene állnia, mivel kezdeményezése veszélyes következményekkel járhat. Mindemellett az alkotmánymódosításról és a közigazgatási átszervezésről még 2012. április 15-éig döntenie kellene az új parlamentnek, hogy a jövő év nyarán megtartandó önkormányzati választáson az alkotmánymódosításról is szavazhassanak a polgárok. Az államfő az alkotmánymódosítás kapcsán leszögezte: ragaszkodik ahhoz, hogy az alaptörvényből kikerüljön az a cikkely, amely szerint az ellenkező értelmű bizonyíték felbukkanásáig minden közszereplői vagyon jogosan szerzettnek tekintendő. Ez ugyanis szerinte megkönnyíti a jogtalanul szerzett vagyonok elkobzását. Az alkotmánybíróság, amely vélhetően ma fejezi be az új alaptörvény tervezetének véleményezését, még a múlt héten döntött úgy, hogy a cikkely törlésére vonatkozó államfői kezdeményezés alkotmányellenes. (Nagyköveti aggályok. Aggodalmának adott hangot tegnap Mark Gitenstein, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete annak kapcsán, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az államfő azon módosítási javaslatát, amelynek értelmében kikerülne az alaptörvényből az a cikkely, amely szerint az ellenkező értelmű bizonyíték felbukkanásáig minden közszereplői vagyon jogosan szerzettnek tekintendő. „Dicséretesek a hatóságok erőfeszítései, amelyek révén meg kívánják erősíteni az igazságügyi rendszer korrupcióellenes harcát. Ezen erőfeszítések sikere szempontjából létfontosságúak azon alkotmányos kitételek, amelyek lehetővé teszik a jogtalanul szerzett vagyonok lefoglalását és elkobzását” – mutat rá a nagykövet közleményében, amelyben leszögezi: az alkotmánybíróság döntése szerinte nem csupán akadályozza ezen erőfeszítéseket, hanem az alapjogok védelmének nevében eltávolítja a döntéseket a néptől.)
 Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Nem kell a csonka Székelyföld
Nemet mond az RMDSZ Traian Băsescu régiósítási ajánlataira. Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap Marosvásárhelyen a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülése után leszögezte: nem fogadják el sem a jelenlegi fejlesztési régiók átalakítását nyolc mamutmegyévé, sem pedig az államfő “kompromisszumos” ajánlatát, a 8+2-es változatot, amely szerint a fejlesztési régiókat ugyanúgy átalakítanák nyolc közigazgatási egységgé, de Kovászna és Hargita megmaradna két külön megyének.
Kelemen Hunor még a TEKT ülése előtt elmondta: az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának mai ülésén alakítja végső álláspontját, de a Traian Băsescu által felvetett javaslatért egyetlen kollégája sem lelkesedik, és ő maga sem tartja azt megfelelőnek. “Az SZKT-n meghatározzuk álláspontunkat, a 8+2-es változat nem megy, a nyolcas változat sem, a többiről tárgyalunk” – fogalmazott. Hangsúlyozta: a közigazgatás reformjának mindenki számára elfogadhatónak kell lennie, és ha jelenleg nem létezik erre nézve konszenzus, úgy véli, e kérdés vitáját a választások utánra kellene halasztani. A szövetség nem óhajt politikai vagy gazdasági instabilitást, továbbra is érdekelt a jelenlegi kormánykoalíció megőrzésében – magyarázta. Ugyanakkor hozzáfűzte: semmi gond nincs azzal, hogy bizonyos megyékben a többséget a Szociál-Liberális Szövetség valamely pártjával alkotják, meg hogy a szövetség képviselői a parlamentben minden kollégájukkal tárgyalnak, legyenek azok az ellenzék vagy a hatalmon lévő pártok soraiból. Arra az újságírói kérdésre, hogy mi történik, ha az SZKT szombaton megszavazza a kormányból való kilépést, Kelemen azt válaszolta az újságíróknak: ne aggódjanak emiatt.
A területi elnökökkel való konzultáció után Kelemen megismételte az ülés előtt elhangzott kijelentéseit. Hangsúlyozta: jelenleg egyetlen olyan átszervezési javaslat sincs, amely parlamenti támogatottsággal rendelkezne. Mint mondta, szükség van a közigazgatási reformra, de azt nem lehet egyik napról a másikra, komoly elemzések hiányában megvalósítani. Hangsúlyozta: nincs szükség káoszra, nem szabad sietni az átszervezéssel. Hozzáfűzte: még a Hargita és Kovászna megyei szervezetek sem támogatták az államfő javaslatát. Az RMDSZ további kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban leszögezte: senkinek nincs szüksége politikai válságra. Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu elnök szerdán a B1TV-ben azt mondta, közölte az RMDSZ képviselőivel, hogy a legtöbb, amit ajánlhat, nyolc megye plusz Hargita és Kovászna megye, a két utóbbi külön-külön, mint most, de “sohasem egyesítve”. Az államelnök azt is mondta, hogy ha az RMDSZ elutasítja az átszervezéssel kapcsolatos javaslatot, eltekintenek ettől a folyamattól, és megkezdik a dekoncentrált intézmények reformját, csökkentik azok számát és személyzetét.
Népszavazás a régiósításról Szeben és Bihar megyében is népszavazást tartanak az ország területi-közigazgatási átszervezése ügyében. A két megyei önkormányzat tegnap döntött a referendum lebonyolításáról. Kiss Sándor, Bihar Megye Tanácsának alelnöke szerint nem valószínű, hogy a referendumra sor kerül, mert az RMDSZ inkább kilép a kormányból, mintsem hogy elfogadja a javasolt átszervezést. A partiumi megyében a következő kérdésre kellene válaszolniuk a választópolgároknak: “Egyetért a Bihar megye adminisztratív-területi egység megszüntetésével?” Szeben megyében július 17-re ütemezték be a referendumot. A kérdés a következő: “Egyetértenek Románia elnöke, Traian Băsescu ama szándékával, hogy megszüntesse Szeben megyét?”
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)