Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. június 11.
/vezércikk/
Kövér-effektus
Általános apátia jellemezte a tegnap lezajlott helyhatósági választások kampányát, a polgármesterek egyetlen fordulóban történő megválasztása csillapította a jelöltek harci kedvét. Az esélytelenebbek nem fektettek energiát korteshadjáratokba, a fordítás lehetőségét jelentő második forduló hiányában beletörődni látszottak sorsukba. A fegyvercsörgés elmaradása a választások tét nélküliségét sugallta. Ám a vasárnapi szavazás távolról sem volt tét nélküli.
A ma nyilvánosságra hozott eredmények meghatározzák az őszi parlamenti választások előtti politikai hangulatot: a nem várt siker energiát ad, a hirtelen csalódásnak fékező hatása van a szavazatokért folytatott küzdelemben. Így például a kormányon lévő Szociál-Liberális Szövetség vezetői számára hatalmas csalódás, ha nem szerezték meg a helyi és megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok több mint ötven százalékát. Aggodalomra lehet is okuk, éppen azért, mert hatalmon vannak, a hatalom pedig erodál: a parlamenti választásokig hátralévő idő nem nekik dolgozik majd, így jelentősen csökken annak az esélye, hogy ősszel megszerezzék a mandátumok abszolút többségét. Így nem csak a könnyedén jött miniszterelnöki tisztséget veszíthetik el, de az ősellenség Traian Băsescu államfőt sem tudják a helyéről elmozdítani. A Demokrata Liberális Párt számára nem az ötven, hanem a húszszázalékos eredmény jelenti a pszichológiai küszöböt. Húsz százalék alatt a PDL-t már nehezen állítja meg bármi is azon a lejtőn, amelyen a kormányzás évei alatt elindult. Kudarc esetén Emil Boc alól bizonyosan kicsúszik a pártelnöki szék, és ezt csak úgy kerülheti el, ha megnyeri Kolozsváron a polgármester-választásokat. Ha ez nem sikerül, utódlásáért megindul a párton belüli küzdelem, amelyben a korábbi első számú esélyesnek tartott Vasile Blagának – kampányfőnökként – már nem lenne ildomos részt vennie. A kampányt jellemző általános apátiát egyébként csak Nyirő József újratemetési kísérlete és Kövér László magyar házelnök nyilatkozatai törték meg. A magyarországi politikus erdélyi látogatását kísérő médiazaj nem csak a magyar szavazatokat befolyásolhatta, mint sokan hinnék, hanem a románokét is. Hogyan járt el például tegnap az a szatmárnémeti román ember, aki néhány hete még magyar jelöltre, Ilyés Gyulára adta volna szavazatát, ám időközben megtudta, hogy „a magyarok újra akarták temetni Romániában a romángyűlölő, fasiszta írójukat”? Kire szavazott az a marosvásárhelyi román választó, aki szívesen támogatta volna Frunda Györgyöt, ám eljutott hozzá a hír, hogy egy magyarországi közjogi méltóság barbároknak nevezi a román hatóságokat? A választ ma már tudni fogjuk.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)
Kövér-effektus
Általános apátia jellemezte a tegnap lezajlott helyhatósági választások kampányát, a polgármesterek egyetlen fordulóban történő megválasztása csillapította a jelöltek harci kedvét. Az esélytelenebbek nem fektettek energiát korteshadjáratokba, a fordítás lehetőségét jelentő második forduló hiányában beletörődni látszottak sorsukba. A fegyvercsörgés elmaradása a választások tét nélküliségét sugallta. Ám a vasárnapi szavazás távolról sem volt tét nélküli.
A ma nyilvánosságra hozott eredmények meghatározzák az őszi parlamenti választások előtti politikai hangulatot: a nem várt siker energiát ad, a hirtelen csalódásnak fékező hatása van a szavazatokért folytatott küzdelemben. Így például a kormányon lévő Szociál-Liberális Szövetség vezetői számára hatalmas csalódás, ha nem szerezték meg a helyi és megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok több mint ötven százalékát. Aggodalomra lehet is okuk, éppen azért, mert hatalmon vannak, a hatalom pedig erodál: a parlamenti választásokig hátralévő idő nem nekik dolgozik majd, így jelentősen csökken annak az esélye, hogy ősszel megszerezzék a mandátumok abszolút többségét. Így nem csak a könnyedén jött miniszterelnöki tisztséget veszíthetik el, de az ősellenség Traian Băsescu államfőt sem tudják a helyéről elmozdítani. A Demokrata Liberális Párt számára nem az ötven, hanem a húszszázalékos eredmény jelenti a pszichológiai küszöböt. Húsz százalék alatt a PDL-t már nehezen állítja meg bármi is azon a lejtőn, amelyen a kormányzás évei alatt elindult. Kudarc esetén Emil Boc alól bizonyosan kicsúszik a pártelnöki szék, és ezt csak úgy kerülheti el, ha megnyeri Kolozsváron a polgármester-választásokat. Ha ez nem sikerül, utódlásáért megindul a párton belüli küzdelem, amelyben a korábbi első számú esélyesnek tartott Vasile Blagának – kampányfőnökként – már nem lenne ildomos részt vennie. A kampányt jellemző általános apátiát egyébként csak Nyirő József újratemetési kísérlete és Kövér László magyar házelnök nyilatkozatai törték meg. A magyarországi politikus erdélyi látogatását kísérő médiazaj nem csak a magyar szavazatokat befolyásolhatta, mint sokan hinnék, hanem a románokét is. Hogyan járt el például tegnap az a szatmárnémeti román ember, aki néhány hete még magyar jelöltre, Ilyés Gyulára adta volna szavazatát, ám időközben megtudta, hogy „a magyarok újra akarták temetni Romániában a romángyűlölő, fasiszta írójukat”? Kire szavazott az a marosvásárhelyi román választó, aki szívesen támogatta volna Frunda Györgyöt, ám eljutott hozzá a hír, hogy egy magyarországi közjogi méltóság barbároknak nevezi a román hatóságokat? A választ ma már tudni fogjuk.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. június 12.
A megyei tanácselnökök tekintetében 50 százalékos az RMDSZ
Négy megyéből kettőben sikerült megőriznie a tanácselnöki tisztséget a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ). A Maros megyei választási bizottság végső jelentése szerint Ciprian Dobre (USL) 112 265 (40,64%), Lokodi Edit Emőke 96 324 (34,87%), Marius Paşcan (Alianţa pentru Mureş) 56 446 (20,43%), Biró Zsolt pedig (MPP) 11 198 voksot (4,05%) szerzett.
Az országos választási iroda közlése szerint a vasárnapi önkormányzati választáson Maros és Szatmár megyében is alulmaradtak a szövetség újabb mandátumra pályázó jelöltjei. Szatmár megyében Csehi Árpádot a liberális Mihai Adrian Stef, Maros megyében pedig Lokodi Edit-Emőkét a szintén liberális Ciprian Minodor Dobre váltja a megyei tanács élén.
Az RMDSZ jelöltjei Hargita és Kovászna megyében őrizték meg a tanácselnöki tisztségeiket. Hargita megyében Borboly Csaba, Kovászna megyében Tamás Sándor szerzett újabb mandátumot.
Győzelem? Kelemen Hunor, a szövetség elnöke a választási eredményeket hétfőn úgy értékelte: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mind a 2008-as eredményeihez, mind a másik két magyar párthoz képest megnyerte az önkormányzati választásokat. A választásokat értékelő kolozsvári sajtótájékoztatón Kelemen Hunor elmondta, a részleges eredmények azt jelzik, a szövetség 184-ről 203-ra növelte a polgármesterei számát, míg a szövetséggel versenyre kelő Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Magyar Polgári Párt (MPP) együtt gyűjtött annyi szavazatot, amennyit négy évvel ezelőtt az MPP kapott. Kelemen Hunor úgy értékelte, a magyar választók az RMDSZ-en belüli egységre szavaztak. Ismert, a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) több mint ötvenszázalékos önkormányzati választási győzelmét mutatták az első részeredmények hétfő reggel. Nem lesz magyar polgármestere több olyan erdélyi településnek, ahol többségben élnek a románok, de eddig magyar volt a városvezető. Kolozsváron a vasárnap közölt exit poll eredményekkel ellentétben Emil Boc volt kormányfő nyerte a polgármester-választást.
MTI / mno.hu. Erdély.ma
Négy megyéből kettőben sikerült megőriznie a tanácselnöki tisztséget a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ). A Maros megyei választási bizottság végső jelentése szerint Ciprian Dobre (USL) 112 265 (40,64%), Lokodi Edit Emőke 96 324 (34,87%), Marius Paşcan (Alianţa pentru Mureş) 56 446 (20,43%), Biró Zsolt pedig (MPP) 11 198 voksot (4,05%) szerzett.
Az országos választási iroda közlése szerint a vasárnapi önkormányzati választáson Maros és Szatmár megyében is alulmaradtak a szövetség újabb mandátumra pályázó jelöltjei. Szatmár megyében Csehi Árpádot a liberális Mihai Adrian Stef, Maros megyében pedig Lokodi Edit-Emőkét a szintén liberális Ciprian Minodor Dobre váltja a megyei tanács élén.
Az RMDSZ jelöltjei Hargita és Kovászna megyében őrizték meg a tanácselnöki tisztségeiket. Hargita megyében Borboly Csaba, Kovászna megyében Tamás Sándor szerzett újabb mandátumot.
Győzelem? Kelemen Hunor, a szövetség elnöke a választási eredményeket hétfőn úgy értékelte: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mind a 2008-as eredményeihez, mind a másik két magyar párthoz képest megnyerte az önkormányzati választásokat. A választásokat értékelő kolozsvári sajtótájékoztatón Kelemen Hunor elmondta, a részleges eredmények azt jelzik, a szövetség 184-ről 203-ra növelte a polgármesterei számát, míg a szövetséggel versenyre kelő Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Magyar Polgári Párt (MPP) együtt gyűjtött annyi szavazatot, amennyit négy évvel ezelőtt az MPP kapott. Kelemen Hunor úgy értékelte, a magyar választók az RMDSZ-en belüli egységre szavaztak. Ismert, a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) több mint ötvenszázalékos önkormányzati választási győzelmét mutatták az első részeredmények hétfő reggel. Nem lesz magyar polgármestere több olyan erdélyi településnek, ahol többségben élnek a románok, de eddig magyar volt a városvezető. Kolozsváron a vasárnap közölt exit poll eredményekkel ellentétben Emil Boc volt kormányfő nyerte a polgármester-választást.
MTI / mno.hu. Erdély.ma
2012. június 12.
Bakk Miklós: az EMNP-nek és az MPP-nek fontolóra kell vennie akár a fúziót is
Miközben az RMDSZ súlya ma még azt tükrözi, hogy a kormány volt tagjaként több erőforrással rendelkezik a két magyar versenypárthoz képest, a helyhatósági választások eredménye arra utal, hogy az MPP-nek és az EMNP-nek csak akkor van lehetősége növelni politikai részesedését, ha komolyan fontolóra veszi a koalíciót, sőt a fúziót – értékelte a Krónikának a vasárnapi megmérettetés kimenetelét Bakk Miklós politológus. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint önkormányzati győzelmével az USL valószínűleg abszolút többséghez tud jutni az új parlamentben az őszi törvényhozási megmérettetésen.
– Mivel magyarázható a májusban hatalomra került román Szociálliberális Uniónak (USL) a vasárnapi helyhatósági választáson aratott fölényes győzelme, az ellenzéki demokrata-liberálisok (PDL) súlyos veresége? Milyen mértékben tekinthető az USL nagy arányú támogatottsága az előző jobbközép kormányokkal szembeni protesztszavazatnak olyan körülmények között, hogy a megszorító politikával azonosított Emil Boc várhatóan elnyeri a kolozsvári polgármesteri tisztséget?
– Az USL nagyarányú győzelmét illetően úgy vélem, helytálló az az általános vélekedés, hogy az emberek nemet kívántak mondani a megszorítások politikájára, tehát tulajdonképpen egy erős, országos politikai komponensű választ adtak egy helyhatósági kérdésre. Azért nem nevezném ezt protesztszavazatnak, mert abban inkább a létező politikai berendezkedés elutasítása fejeződik ki. Itt viszont egy olyan választ kapott a politika, amely nem kimondottan a feltett kérdésre vonatkozott – vagyis arra, hogy hogyan irányítsuk településeinket. De ez a válasz is differenciált. Emil Boc utolsó pillanatban elért győzelme e differenciáltságot helyezi az előtérbe. Úgy tűnik, hogy a román politikai földrajz egyik meghatározó vonása, az erdélyi és a Kárpátokon túli, azaz regáti térség különbsége most is megmutatkozott, azaz az USL térnyerése Erdélyben mérsékeltebb, mint Moldvában vagy Munténiában és Olténiában. Persze, ebben a kérdésben akkor látunk tisztán, ha a szavazatok százalékos megoszlását megyei összefüggésekben is látjuk, illetve megtudjuk, a helyi és a megyei önkormányzati testületekben milyen mandátummegoszlás alakul ki. E pillanatban a média a polgármesterekre összpontosít, csak hát a polgármester-választás többségi logikája eltakarja a finomabb részleteket. Ez egyébként még az RMDSZ és a kihívói, az EMNP és MPP közötti viszonyra is igaz.
– Arra kell számítani, hogy az őszi parlamenti megmérettetésen is a mostani erőviszonyok mentén alakulnak az eredmények a román pártok szempontjából?
– Jó okkal lehet gondolni, hogy az őszi parlamenti választásokon is hasonló eredmény lesz. Ezen változtatna az, ha addig erodálódik a Ponta-kormány, azonban ennek – hacsak nem követ el kapitális hibákat – kicsiny a valószínűsége. A közvélemény, a választópolgár hosszabb ideig szokott reménykedni az új kormányok providenciális voltában. Ennek hasznát a Ponta-kormány az új választási rendszerrel biztosította be. A választások évében elfogadott egyszerű többségi rendszerű választási szisztéma ugyanis ebben a helyzetben az USL nyereségét maximalizálja ősszel. Teljesen konjunkturális megfontolás volt tehát e választási rendszer bevezetése, amit maga Ponta is elismert, mert a törvény elfogadásának másnapján már azt nyilatkozta, hogy „lehet, hogy hibás volt a döntés”, amin az értendő, hogy a választások után, immár a besepert eredmények birtokában ismét megváltoztathatják azt. A lényeg azonban: az USL valószínűleg abszolút többséghez tud jutni az új parlamentben.
– Milyen okból nem hozta meg az erdélyi magyarok nagyobb arányú szavazókedvét az, hogy az elmúlt 22 évben először három magyar politikai alakulat is versengett a szavazataikért? Összefogással növelhető lett volna a magyarok részvételi aránya, a helyhatósági mandátumok száma?
– Nos, erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, jóllehet a következő napokban valószínűleg lesznek érvek, amelyek azzal operálnak, hogy a verseny nem volt „jó”. Két ellentétes példát tudnék mondani erre: Temes megyében nem volt „verseny”, csak „egység” volt, az EMNP – bár szervezetileg létezik – nem indított listát az RMDSZ ellen, mégis az egység nem tudott mozgósítani, és az RMDSZ pozíciókat vesztett. Ami Marosvásárhelyen történt, az viszont azt jelzi, hogy hiába volt verseny, itt a verseny előzményei voltak demobilizáló hatásúak. Persze, ez csupán az első benyomások alapján megfogalmazott véleményem, úgy hiszem, ez a kérdés komolyabb, mélyebb elemzést igényel. Lehetséges, hogy van, ahol az összefogás mozgósít, de az is lehet, hogy másutt a verseny csiholja ki az erősebb részvételt. Minden attól függ, hogy a választópolgárok többsége, a közhangulat kit tekint elsősorban ellenségnek.
– Az RMDSZ-nek enyhén sikerült növelnie polgármestereinek számát 2008-hoz képest, elveszítette viszont például Szatmárnémetit vagy Szászrégent, az MPP a négy évvel ezelőtti önkormányzati tisztségeihez képest kevesebbet szerzett, az EMNP pedig azt könyvelheti el sikerként, hogy felkerült az önkormányzati térképre. Hogyan értékelhető a három magyar párt választási szereplése?
– A 2008-as választásokon az RMDSZ 186 polgármesteri mandátumot szerzett. Jelen pillanatban még nem világos, hogy meghaladja-e ezt, bár a párhuzamos számlálást végzők becslései szerint igen. Az esetleges növekedésben kétségtelen szerepet játszott az, hogy megváltozott a polgármester-választás módja, és egyszerű többséggel is meg lehet szerezni a településvezetői széket. De szerepet játszik az is, hogy a kihívóknak nem sikerült lényeges számú polgármesteri pozíciót elhódítaniuk. Ez főleg az MPP esetében tekinthető kudarcnak, hiszen a jelek szerint a 2008-as választásokhoz képest pozíciókat vesztett, jóllehet nem ismerjük még az adatokat. Az EMNP tekintetében minden értékelés szubjektív, hiszen nincs viszonyítási alap. Ellenfelei, az RMDSZ és az MPP nevezhetik ugyan vesztesnek, és valószínűleg számos tagja is vereségként könyveli el az eredményt saját várakozásaihoz képest. Azonban az eredmény objektív értékelése arra utal, hogy nagyon nehéz egy új szereplőt bevezetni a politikai piacra. Főleg ugyanarra a szavazótáborra tekintve, amelyet egyesek már foglaltnak tekintenek a saját részükre, és olyan politikai eszköztárral, amelyben többségben vannak a hagyományos, a választópolgárok által megszokott hívószavak és elemek. Mindent összegezve, az eredmények arra utalnak, hogy az MPP-nek és az EMNP-nek csak akkor van lehetősége növelni politikai részesedését, ha komolyan fontolóra veszi a koalíciót, sőt a fúziót. Az RMDSZ súlya pedig ma még azt tükrözi, hogy a kormány volt tagjaként több erőforrással rendelkezik, azonban ha ez megszűnik, akkor ellenfeleinek is több esélye lesz vele szemben.
– A mostani eredmények fényében várhatóan miként fog nekivágni az őszi parlamenti választásnak a három magyar alakulat?
– Úgy vélem, az új választási rendszerben a versenyhelyzet egyértelműen adott, de főleg az MPP- és EMNP-tábornak kell megfontolnia, hogyan él vele, mert most elért eredményei őszre nem ígérnek sokat. Az RMDSZ az elért eredmények tükrében biztosabban indulhat neki az őszi választásoknak. Azonban az RMDSZ sincs felmentve a stratégiai döntések súlya alól, hiszen a sikeresnek, sőt, győztesnek keresztelt helyhatósági eredmény a regresszió jegyeit is mutatja. Pozíciókat vesztett a szövetség a nagyobb városokban – elvesztette Szatmárnémeti polgármesteri székét, kevesebb helyi képviselője van a vásárhelyi vagy kolozsvári tanácsban stb. –, tehát elindult egy ruralizálódás felé, azaz felértékelődnek számára a kisvárosi és községi képviseletek, már csak azért is, mert ide helyeződik át a magyar-magyar csata színtere. Külön kérdés, hogyan kezeli ezt a helyzetet Székelyföldön, ahol hiába sikerült megerősödnie, ott jó néhány kérdés nem csupán erős többséget, dominanciát igényel, hanem valamiféle konszenzust, közös elgondolást is néhány stratégiai kérdésben.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
Miközben az RMDSZ súlya ma még azt tükrözi, hogy a kormány volt tagjaként több erőforrással rendelkezik a két magyar versenypárthoz képest, a helyhatósági választások eredménye arra utal, hogy az MPP-nek és az EMNP-nek csak akkor van lehetősége növelni politikai részesedését, ha komolyan fontolóra veszi a koalíciót, sőt a fúziót – értékelte a Krónikának a vasárnapi megmérettetés kimenetelét Bakk Miklós politológus. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint önkormányzati győzelmével az USL valószínűleg abszolút többséghez tud jutni az új parlamentben az őszi törvényhozási megmérettetésen.
– Mivel magyarázható a májusban hatalomra került román Szociálliberális Uniónak (USL) a vasárnapi helyhatósági választáson aratott fölényes győzelme, az ellenzéki demokrata-liberálisok (PDL) súlyos veresége? Milyen mértékben tekinthető az USL nagy arányú támogatottsága az előző jobbközép kormányokkal szembeni protesztszavazatnak olyan körülmények között, hogy a megszorító politikával azonosított Emil Boc várhatóan elnyeri a kolozsvári polgármesteri tisztséget?
– Az USL nagyarányú győzelmét illetően úgy vélem, helytálló az az általános vélekedés, hogy az emberek nemet kívántak mondani a megszorítások politikájára, tehát tulajdonképpen egy erős, országos politikai komponensű választ adtak egy helyhatósági kérdésre. Azért nem nevezném ezt protesztszavazatnak, mert abban inkább a létező politikai berendezkedés elutasítása fejeződik ki. Itt viszont egy olyan választ kapott a politika, amely nem kimondottan a feltett kérdésre vonatkozott – vagyis arra, hogy hogyan irányítsuk településeinket. De ez a válasz is differenciált. Emil Boc utolsó pillanatban elért győzelme e differenciáltságot helyezi az előtérbe. Úgy tűnik, hogy a román politikai földrajz egyik meghatározó vonása, az erdélyi és a Kárpátokon túli, azaz regáti térség különbsége most is megmutatkozott, azaz az USL térnyerése Erdélyben mérsékeltebb, mint Moldvában vagy Munténiában és Olténiában. Persze, ebben a kérdésben akkor látunk tisztán, ha a szavazatok százalékos megoszlását megyei összefüggésekben is látjuk, illetve megtudjuk, a helyi és a megyei önkormányzati testületekben milyen mandátummegoszlás alakul ki. E pillanatban a média a polgármesterekre összpontosít, csak hát a polgármester-választás többségi logikája eltakarja a finomabb részleteket. Ez egyébként még az RMDSZ és a kihívói, az EMNP és MPP közötti viszonyra is igaz.
– Arra kell számítani, hogy az őszi parlamenti megmérettetésen is a mostani erőviszonyok mentén alakulnak az eredmények a román pártok szempontjából?
– Jó okkal lehet gondolni, hogy az őszi parlamenti választásokon is hasonló eredmény lesz. Ezen változtatna az, ha addig erodálódik a Ponta-kormány, azonban ennek – hacsak nem követ el kapitális hibákat – kicsiny a valószínűsége. A közvélemény, a választópolgár hosszabb ideig szokott reménykedni az új kormányok providenciális voltában. Ennek hasznát a Ponta-kormány az új választási rendszerrel biztosította be. A választások évében elfogadott egyszerű többségi rendszerű választási szisztéma ugyanis ebben a helyzetben az USL nyereségét maximalizálja ősszel. Teljesen konjunkturális megfontolás volt tehát e választási rendszer bevezetése, amit maga Ponta is elismert, mert a törvény elfogadásának másnapján már azt nyilatkozta, hogy „lehet, hogy hibás volt a döntés”, amin az értendő, hogy a választások után, immár a besepert eredmények birtokában ismét megváltoztathatják azt. A lényeg azonban: az USL valószínűleg abszolút többséghez tud jutni az új parlamentben.
– Milyen okból nem hozta meg az erdélyi magyarok nagyobb arányú szavazókedvét az, hogy az elmúlt 22 évben először három magyar politikai alakulat is versengett a szavazataikért? Összefogással növelhető lett volna a magyarok részvételi aránya, a helyhatósági mandátumok száma?
– Nos, erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, jóllehet a következő napokban valószínűleg lesznek érvek, amelyek azzal operálnak, hogy a verseny nem volt „jó”. Két ellentétes példát tudnék mondani erre: Temes megyében nem volt „verseny”, csak „egység” volt, az EMNP – bár szervezetileg létezik – nem indított listát az RMDSZ ellen, mégis az egység nem tudott mozgósítani, és az RMDSZ pozíciókat vesztett. Ami Marosvásárhelyen történt, az viszont azt jelzi, hogy hiába volt verseny, itt a verseny előzményei voltak demobilizáló hatásúak. Persze, ez csupán az első benyomások alapján megfogalmazott véleményem, úgy hiszem, ez a kérdés komolyabb, mélyebb elemzést igényel. Lehetséges, hogy van, ahol az összefogás mozgósít, de az is lehet, hogy másutt a verseny csiholja ki az erősebb részvételt. Minden attól függ, hogy a választópolgárok többsége, a közhangulat kit tekint elsősorban ellenségnek.
– Az RMDSZ-nek enyhén sikerült növelnie polgármestereinek számát 2008-hoz képest, elveszítette viszont például Szatmárnémetit vagy Szászrégent, az MPP a négy évvel ezelőtti önkormányzati tisztségeihez képest kevesebbet szerzett, az EMNP pedig azt könyvelheti el sikerként, hogy felkerült az önkormányzati térképre. Hogyan értékelhető a három magyar párt választási szereplése?
– A 2008-as választásokon az RMDSZ 186 polgármesteri mandátumot szerzett. Jelen pillanatban még nem világos, hogy meghaladja-e ezt, bár a párhuzamos számlálást végzők becslései szerint igen. Az esetleges növekedésben kétségtelen szerepet játszott az, hogy megváltozott a polgármester-választás módja, és egyszerű többséggel is meg lehet szerezni a településvezetői széket. De szerepet játszik az is, hogy a kihívóknak nem sikerült lényeges számú polgármesteri pozíciót elhódítaniuk. Ez főleg az MPP esetében tekinthető kudarcnak, hiszen a jelek szerint a 2008-as választásokhoz képest pozíciókat vesztett, jóllehet nem ismerjük még az adatokat. Az EMNP tekintetében minden értékelés szubjektív, hiszen nincs viszonyítási alap. Ellenfelei, az RMDSZ és az MPP nevezhetik ugyan vesztesnek, és valószínűleg számos tagja is vereségként könyveli el az eredményt saját várakozásaihoz képest. Azonban az eredmény objektív értékelése arra utal, hogy nagyon nehéz egy új szereplőt bevezetni a politikai piacra. Főleg ugyanarra a szavazótáborra tekintve, amelyet egyesek már foglaltnak tekintenek a saját részükre, és olyan politikai eszköztárral, amelyben többségben vannak a hagyományos, a választópolgárok által megszokott hívószavak és elemek. Mindent összegezve, az eredmények arra utalnak, hogy az MPP-nek és az EMNP-nek csak akkor van lehetősége növelni politikai részesedését, ha komolyan fontolóra veszi a koalíciót, sőt a fúziót. Az RMDSZ súlya pedig ma még azt tükrözi, hogy a kormány volt tagjaként több erőforrással rendelkezik, azonban ha ez megszűnik, akkor ellenfeleinek is több esélye lesz vele szemben.
– A mostani eredmények fényében várhatóan miként fog nekivágni az őszi parlamenti választásnak a három magyar alakulat?
– Úgy vélem, az új választási rendszerben a versenyhelyzet egyértelműen adott, de főleg az MPP- és EMNP-tábornak kell megfontolnia, hogyan él vele, mert most elért eredményei őszre nem ígérnek sokat. Az RMDSZ az elért eredmények tükrében biztosabban indulhat neki az őszi választásoknak. Azonban az RMDSZ sincs felmentve a stratégiai döntések súlya alól, hiszen a sikeresnek, sőt, győztesnek keresztelt helyhatósági eredmény a regresszió jegyeit is mutatja. Pozíciókat vesztett a szövetség a nagyobb városokban – elvesztette Szatmárnémeti polgármesteri székét, kevesebb helyi képviselője van a vásárhelyi vagy kolozsvári tanácsban stb. –, tehát elindult egy ruralizálódás felé, azaz felértékelődnek számára a kisvárosi és községi képviseletek, már csak azért is, mert ide helyeződik át a magyar-magyar csata színtere. Külön kérdés, hogyan kezeli ezt a helyzetet Székelyföldön, ahol hiába sikerült megerősödnie, ott jó néhány kérdés nem csupán erős többséget, dominanciát igényel, hanem valamiféle konszenzust, közös elgondolást is néhány stratégiai kérdésben.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 12.
Erősödött a magyar képviselet a szórványban
Kolozs megye a részvételi arány tekintetében sereghajtónak számít – a vasárnapi voksnapon a jogosultak alig 53 százaléka szavazott. A végleges eredmények alapján a Szociálliberális Unió (USL) jelöltje, Horea Uioreanu 705 szavazattal győzte le Alin Tişét (PDL) a megyei tanácselnöki tisztségért kiírt szavazáson, az RMDSZ-es Máté András 12 százalékot ért el.
A szövetség tanácsosi listája a voksok 13,7 százalékát kapta, míg az USL 41, a PDL 30 százalékot kapott. A párhuzamos szavazatszámlálás alapján várhatóan nyolc Kolozs megyei településen állíthat polgármestert az RMDSZ – derül ki a szövetség megyei szervezetének a közleményéből. A megyei választási iroda által közölt végleges eredmények szerint Emil Boc exminiszterelnök (PDL) a szavazatok 40 százalékával újra polgármester lett Kolozsváron, Marius Nicoară, az USL jelöltje 38,97 százalékot kapott. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) a voksok 10, Gergely Balázs (EMNP) kevesebb mint egy százalékát kapta. Az EMNP közép-erdélyi régióelnöke úgy értékeli, Kolozs megyében az EMNP a magyar pártokra leadott szavazatok 14 százalékát kapta meg, ez összesen 2,5–3 százalékos eredményt jelent megyei szinten.
Fehér megyében egyetlen településen, Torockó községben nyert polgármesteri mandátumot az RMDSZ, ahol Szőcs Ferenc legyőzte az EMNP színeiben induló Király Melindát. Torockószentgyörgyön és Torockón a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat Szőcs Ferencnek. „A torockóiak a folytonosság és a tapasztalat mellett adták le voksukat. Bebizonyították, hogy felelősségteljesen döntöttek ezáltal, felelősséget vállalva a jelen és a jövő nemzedékéért” – nyilatkozta az újabb mandátumát megkezdő elöljáró. Szőcs Ferencnek első alkalommal 1996-ban szavaztak bizalmat a választópolgárok, ezt követően pedig az RMDSZ politikusa 2008 és 2012 között irányította a községet.
Beszterce-Naszód megyében egy településen, Árpástón lesz a következő négy évben RMDSZ-es városvezető. A megyében a választásra jogosult személyek 59,15 százaléka adta le a voksát, 2008-ban ez az arány 52,43 százalék volt. Brassó megyében a megyeszékhely tanácsában az RMDSZ két mandátumot szerzett, a 2008-as választásokhoz hasonlóan pedig négy településen – Alsórákoson, Apácán, Tatrangon és Ürmösön – szavaztak bizalmat a szövetség jelöltjeinek. A megyében egyébként a lakosok 54,59 százaléka szavazott, négy évvel ezelőtt ez az arány 46,69 százalék volt. Máramaros megyében egyetlen polgármesteri tisztséget sem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek. A választópolgárok valamivel több, mint fele élt szavazati jogával, a részvételi arány 52,09 százalékos volt, a 2008-as 45,99 százalékhoz képest.
Temes megyében az RMDSZ-nek három településen, Óteleken, Igazfalván és Végváron sikerült elöljárói tisztséget szereznie, utóbbinak tizenhat év után van ismét magyar polgármestere. A községben a szövetség színeiben induló Csáki-Gál Károly nagy fölénnyel győzte le ellenfeleit. Elmondta: Végvár a példája annak, hogy összefogással a magyar közösség meg tudja mutatni erejét. A tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint Végváron mindössze 37,5 százalék a magyarság aránya, a községben pedig legutóbb 1992 és 1996 között volt magyar polgármester. Azóta a magyar jelöltek rendszerint a választások második fordulójában, a román pártok összefogásának következtében veszítették el a versenyt. Az idei, egyfordulós rendszerrel esély mutatkozott a tisztség visszaszerzésére.
„Végre együtt erősek vagyunk. Végváron mától az emberek számítanak. Mától kezdődik a munka, az elkövetkező négy évben pedig együtt építjük újra a várost” – nyilatkozta az eredményhirdetést követően Csáki-Gál Károly. A bánsági megyében a 2008-as 40,96 százalékhoz képest idén a választópolgárok 49,33 százaléka adta le voksát.
Kőrössy Andrea, Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)
Kolozs megye a részvételi arány tekintetében sereghajtónak számít – a vasárnapi voksnapon a jogosultak alig 53 százaléka szavazott. A végleges eredmények alapján a Szociálliberális Unió (USL) jelöltje, Horea Uioreanu 705 szavazattal győzte le Alin Tişét (PDL) a megyei tanácselnöki tisztségért kiírt szavazáson, az RMDSZ-es Máté András 12 százalékot ért el.
A szövetség tanácsosi listája a voksok 13,7 százalékát kapta, míg az USL 41, a PDL 30 százalékot kapott. A párhuzamos szavazatszámlálás alapján várhatóan nyolc Kolozs megyei településen állíthat polgármestert az RMDSZ – derül ki a szövetség megyei szervezetének a közleményéből. A megyei választási iroda által közölt végleges eredmények szerint Emil Boc exminiszterelnök (PDL) a szavazatok 40 százalékával újra polgármester lett Kolozsváron, Marius Nicoară, az USL jelöltje 38,97 százalékot kapott. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) a voksok 10, Gergely Balázs (EMNP) kevesebb mint egy százalékát kapta. Az EMNP közép-erdélyi régióelnöke úgy értékeli, Kolozs megyében az EMNP a magyar pártokra leadott szavazatok 14 százalékát kapta meg, ez összesen 2,5–3 százalékos eredményt jelent megyei szinten.
Fehér megyében egyetlen településen, Torockó községben nyert polgármesteri mandátumot az RMDSZ, ahol Szőcs Ferenc legyőzte az EMNP színeiben induló Király Melindát. Torockószentgyörgyön és Torockón a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat Szőcs Ferencnek. „A torockóiak a folytonosság és a tapasztalat mellett adták le voksukat. Bebizonyították, hogy felelősségteljesen döntöttek ezáltal, felelősséget vállalva a jelen és a jövő nemzedékéért” – nyilatkozta az újabb mandátumát megkezdő elöljáró. Szőcs Ferencnek első alkalommal 1996-ban szavaztak bizalmat a választópolgárok, ezt követően pedig az RMDSZ politikusa 2008 és 2012 között irányította a községet.
Beszterce-Naszód megyében egy településen, Árpástón lesz a következő négy évben RMDSZ-es városvezető. A megyében a választásra jogosult személyek 59,15 százaléka adta le a voksát, 2008-ban ez az arány 52,43 százalék volt. Brassó megyében a megyeszékhely tanácsában az RMDSZ két mandátumot szerzett, a 2008-as választásokhoz hasonlóan pedig négy településen – Alsórákoson, Apácán, Tatrangon és Ürmösön – szavaztak bizalmat a szövetség jelöltjeinek. A megyében egyébként a lakosok 54,59 százaléka szavazott, négy évvel ezelőtt ez az arány 46,69 százalék volt. Máramaros megyében egyetlen polgármesteri tisztséget sem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek. A választópolgárok valamivel több, mint fele élt szavazati jogával, a részvételi arány 52,09 százalékos volt, a 2008-as 45,99 százalékhoz képest.
Temes megyében az RMDSZ-nek három településen, Óteleken, Igazfalván és Végváron sikerült elöljárói tisztséget szereznie, utóbbinak tizenhat év után van ismét magyar polgármestere. A községben a szövetség színeiben induló Csáki-Gál Károly nagy fölénnyel győzte le ellenfeleit. Elmondta: Végvár a példája annak, hogy összefogással a magyar közösség meg tudja mutatni erejét. A tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint Végváron mindössze 37,5 százalék a magyarság aránya, a községben pedig legutóbb 1992 és 1996 között volt magyar polgármester. Azóta a magyar jelöltek rendszerint a választások második fordulójában, a román pártok összefogásának következtében veszítették el a versenyt. Az idei, egyfordulós rendszerrel esély mutatkozott a tisztség visszaszerzésére.
„Végre együtt erősek vagyunk. Végváron mától az emberek számítanak. Mától kezdődik a munka, az elkövetkező négy évben pedig együtt építjük újra a várost” – nyilatkozta az eredményhirdetést követően Csáki-Gál Károly. A bánsági megyében a 2008-as 40,96 százalékhoz képest idén a választópolgárok 49,33 százaléka adta le voksát.
Kőrössy Andrea, Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 12.
Tizennégy magyar elöljáró Szilágy megyében
A következő négy évben Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg és Varsolc élén áll magyar polgármester.
Az erdélyi, partiumi és bánsági megyék közül Szilágy megyében volt a legnagyobb a szavazókedv a vasárnapi helyhatósági választásokon, ahol a választópolgárok 62,89 százaléka járult az urnákhoz. A választások győztese a Szociál-liberális Unió (USL) lett. Radu Căpîlnaşiu jelenlegi zilahi polgármester a párhuzamos szavazatszámlálás szerint a voksok mintegy 58 százalékát gyűjtötte be, és szerzett újabb mandátumot. A balliberális koalíció nyerte meg a megyei tanácselnöki tisztséget is, Tiberiu Marcnak a szavazatok 44 százalékát sikerült begyűjteni, míg az utána következő RMDSZ-es Csonka Tibor a voksok mintegy 22 százalékát mondhatja magáénak az USL párhuzamos szavazatszámlálása szerint.
A kormánypárt ugyanakkor a megyeszékhely mellett újabb 30 településen foglalta le a polgármesteri széket. Az RMDSZ-nek a szövetség szavazatszámlálása szerint 14 polgármesteri széket sikerült megszereznie a Szilágyságban. A következő négy évben Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg és Varsolc élén áll magyar polgármester. Krónika (Kolozsvár)
A következő négy évben Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg és Varsolc élén áll magyar polgármester.
Az erdélyi, partiumi és bánsági megyék közül Szilágy megyében volt a legnagyobb a szavazókedv a vasárnapi helyhatósági választásokon, ahol a választópolgárok 62,89 százaléka járult az urnákhoz. A választások győztese a Szociál-liberális Unió (USL) lett. Radu Căpîlnaşiu jelenlegi zilahi polgármester a párhuzamos szavazatszámlálás szerint a voksok mintegy 58 százalékát gyűjtötte be, és szerzett újabb mandátumot. A balliberális koalíció nyerte meg a megyei tanácselnöki tisztséget is, Tiberiu Marcnak a szavazatok 44 százalékát sikerült begyűjteni, míg az utána következő RMDSZ-es Csonka Tibor a voksok mintegy 22 százalékát mondhatja magáénak az USL párhuzamos szavazatszámlálása szerint.
A kormánypárt ugyanakkor a megyeszékhely mellett újabb 30 településen foglalta le a polgármesteri széket. Az RMDSZ-nek a szövetség szavazatszámlálása szerint 14 polgármesteri széket sikerült megszereznie a Szilágyságban. A következő négy évben Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg és Varsolc élén áll magyar polgármester. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 12.
A marosvásárhelyi önkormányzati választás eredményei
A Frunda Györgyre leadott szavazatok száma (28.837) mindössze 5-tel kevesebb, mint volt 2008-ban a szenátusi választáson (28.842).
A tanácsosi választáson az RMDSZ szerezte meg a legtöbb szavazatot. Három politikai alakulat jutott be a marosvásárhelyi képviselőtestületbe: az RMDSZ- nek 10 tanácsosa lesz a közgyűlésben, a PDL-nek 7, az USL-nek pedig 6.
A marosvásárhelyi polgármester-választás hivatalos eredménye: Frunda György: 28.837 (37,26%), Dorin Florea: 38.757 (50,07%) Cornel Briscaru: 6463 (8,35%), Benedek Imre: 1298 (1,68%), Smaranda Enache: 2038 (2,63%)
A marosvásárhelyi tanácsosválasztás eredménye: RMDSZ: 28.382 (37,07%) PDL: 22.239 (29,05%),USL: 17.594 (22,98%), MPP: 1804 (2,36%), EMNP: 1867 (2,44%) Népújság (Marosvásárhely)
A Frunda Györgyre leadott szavazatok száma (28.837) mindössze 5-tel kevesebb, mint volt 2008-ban a szenátusi választáson (28.842).
A tanácsosi választáson az RMDSZ szerezte meg a legtöbb szavazatot. Három politikai alakulat jutott be a marosvásárhelyi képviselőtestületbe: az RMDSZ- nek 10 tanácsosa lesz a közgyűlésben, a PDL-nek 7, az USL-nek pedig 6.
A marosvásárhelyi polgármester-választás hivatalos eredménye: Frunda György: 28.837 (37,26%), Dorin Florea: 38.757 (50,07%) Cornel Briscaru: 6463 (8,35%), Benedek Imre: 1298 (1,68%), Smaranda Enache: 2038 (2,63%)
A marosvásárhelyi tanácsosválasztás eredménye: RMDSZ: 28.382 (37,07%) PDL: 22.239 (29,05%),USL: 17.594 (22,98%), MPP: 1804 (2,36%), EMNP: 1867 (2,44%) Népújság (Marosvásárhely)
2012. június 12.
Megsemmisült Tőkés és Szász csapata
Felemás győzelmet aratott az RMDSZ a romániai helyhatósági választásokon: a magyar-magyar versenyt fölényesen megnyerte, a magyar-román megmérettetésben azonban érzékeny vesztességeket szenvedett, elsősorban a magyar megosztottság következtében. Feketén-fehéren bebizonyosodott: az anyaországi beavatkozás ártalmas, a politikai sokszínűség támogatásaként előadott magyar kormányzati filozófia pedig csak álca, amely mögött a behódolni nem akaró RMDSZ tönkretétele az igazi cél.
A részleges eredmények alapján különösebb meglepetést nem hoztak a romániai helyhatósági választások. A papírforma igazolódott minden vonatkozásban: országos szinten földrengésszerű győzelmet aratott a Szociáldemokrata-Nemzeti Liberális Párt választási szövetsége, az USL, és középpárttá zsugorodott a volt kormánypárt, a Traian Basescu nevével fémjelzett, Emil Boc volt kormányfő által vezetett PDL. Az Ungureanu-kabinet megbuktatásával hatalomra került, a Victor Ponta-vezette kormány mögött álló új román politikai szövetség győzelme nem volt kérdéses, csupán annak mértéke. Az őszi parlamenti választásokon kétharmados győzelemre készülő Pontáéknak jól sikerült főpróba lett a helyhatósági választás. Olyannyira jól sikerült, hogy túl is nyerték magukat: Bukarest főpolgármesteri tisztségét kétharmaddal, a kerületeket úgyszintén, és minden nagyvárost "bevettek" még Erdélyben is, ahol mindeddig nem sikerült megvetnie a lábát a román baloldalnak. Basescuék utolsó mentsvára Kolozsvár, ahol Emil Boc, a nem végleges eredmények alapján, szoros versenyben ugyan és magyar szavazatok segítségével, de legyőzte USL-s riválisát.
A magyar-magyar megmérettetés is papírforma szerint alakult. A Budapest által támogatott belső ellenzék, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyike sem érte el az 1 százalékos küszöböt, egyetlen politikailag fontos pozíciót sem sikerült megszereznie, a székelyföldi településeken kívül a helyi képviselő testületekbe sem sikerült mandátumot szereznie. Mindkét formációt a Fidesz és Orbán Viktor segítségével hozták létre Erdélyben az RMDSZ ellenében. A 2008-as választási kampányban Orbán még személyesen, Tőkés László kíséretében kampányolt Szász Jenő polgári pártjának, ám azóta Szász kegyvesztett lett és a 2010-es Fidesz győzelem után Tőkés László személyére építve hozták létre az immár nem polgári, hanem néppártot. Kövér László kitartott Szász mellett, de a határon túli terület kormányzati "gazdái" - Németh Zsolt államtitkár és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár - ezúttal Tőkésék mellett kampányoltak. Az EMNP előzetes ígérete ellenére, hogy csak ott indít jelölteket, ahol nem veszélyeztetik a magyar képviseletet, mindenhol, az etnikailag vegyes vidéken is indultak, az MPP viszont a Székelyföldre koncentrált.
Itt azonban az RMDSZ jobb eredményt ért el, mint 2008-ban. Sikerült visszaszereznie a négy évvel korábban MPP által elhódított települések túlnyomó többségét, Gyergyószentmiklós kivételével minden székely városban RMDSZ-es polgármester győzött, a helyi testületekben is kisebbségben maradtak vagy be sem jutottak a polgáriak és a néppártiak. A Székelyföldön kívüli, román többségű területeken azonban politikai kulcspozíciókat, esetenként pedig tanácsosi mandátumokat is veszített az RMDSZ a többes magyar indulásnak és az ebből fakadó magyar passzivitásnak köszönhetően. Az országos részvételi arány ugyan magasabb volt mint 2008-ban, a magyar viszont mindenhol átlag alatti. Bebizonyosodott, ami 2008-ban már a székelyföldi településeken is látszott: a magyar-magyar küzdelem nem ösztönzi a részvételt, sőt épp az ellenkező hatást váltja ki.
Megfontolhatnák lemondásukat Tőkésék
Mind a magyar pártokkal való verseny tekintetében, mind a 2008-as eredményekhez képest az RMDSZ megnyerte a helyhatósági választásokat - értékelt a részleges eredmények ismertetése után Kelemen Hunor RMDSZ elnök. "Az EMNP egyetlen ígéretét sem tartotta be: nem sikerült 600 ezer szavazót mozgósítani, és interetnikus környezetben is indítottak jelöltet. Ilyen eredmények után a magánszférában a vezetők le szoktak mondani" - hangsúlyozta Kelemen. Az RMDSZ elnök kiemelte: bár nincsenek végleges eredmények, az már látszik, hogy az RMDSZ polgármestereinek száma meghaladja a 200-at, míg 2008-ban 184 településvezetője volt, a tanácsosi mandátumok számában is hasonló emelkedés tapasztalható. Ugyanakkor nem lesz magyar polgármestere Szatmárnémetinek, Szászrégennek, és bár a Maros megyei tanácselnöki versenyben egyelőre az RMDSZ jelöltje vezet, a győzelem még nem biztos.
Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje arra a kérdésünkre, hogy az interetnikus környezetben miért nem tudták hozni a magyar jelöltek az etnikai arányoknak megfelelő százalékot, illetve miért volt alacsonyabb a választási kedv, a politikus úgy vélekedett, ezeket a tényeket érdemes a jövőre nézve továbbgondolni. A több magyar jelölt indulása egyértelműen elbizonytalanított sokakat mind a részvétel, mind a választás tekintetében. Másrészt pedig mindenki szeretné, hogy szavazata érjen is valamit, hogy a győzteshez tartozzon, s ebből kifolyólag sokan az esélyesebbnek tűnő román jelöltre voksoltak. Ezzel sajnos számolni kell, mondta Eckstein.
Frunda György szenátornak, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének nem sikerült legyőznie a 12 éve hivatalban lévő Dorin Floreát, magyar riválisaival szemben azonban fölényes győzelmet aratott. Lapunknak nyilatkozva elmondta, ahhoz, hogy Marosvásárhelyen győzni lehessen, az etnikai arányokat és a megosztottságot is le kellene győzni. Sajnos tudomásul kell venni, hogy az egykori székely fővárosban ma már a román lakosság van többségben és az etnikai szavazást egyelőre nem tudta meghaladni a társadalom. A magyarok három jelöltet indítottak, az esélyes román jelölt mögött viszont felsorakoztak a román pártok. A magyar-magyar verseny hatására kevesebb magyar ment el szavazni, ennek ellenére az RMDSZ megőrizte tanácsosi helyeinek számát és egyértelműen legyűrte magyar riválisait, amelyeknek nem sikerült mandátumot szerezniük. Az RMDSZ országos szereplése kapcsán is a szenátor azt emelte ki, figyelembe kell venni azt a megkerülhetetlen tényt, hogy az USL nem egy párt, hanem kettő, amely ha nem szövetségben indul, akkor másképpen festenének az arányok is.
Megosztottságot támogatni bűn
Az MSZP kisebbségpolitikusa, Szabó Vilmos parlamenti képviselő a romániai helyhatósági választásokat értékelve a Népszavának elmondta: "Arra számíthatunk, hogy az őszi parlamenti választásokat is fölényesen nyerheti a szocialista-liberális koalíció, és minden bizonnyal újra Victor Ponta alakít kormányt Bukarestben. Az MSZP számára a román baloldal előretörése, amely illeszkedik az európai tendenciákba, örvendetes. Egyúttal azonban azzal is számolnunk kell, hogy ez a kampány, Kövér László erdélyi útjai és megnyilvánulásai révén komoly feszültséggócot teremtettek a kétoldalú kapcsolatokban. Természetesen minket a magyar közösség helyzete és erdményei érdekelnek. A kampány, sajnálatos módon a megosztottság jegyében zajlott, és ez az eredményekre is rányomta bélyegét. Sok magyar szavazó maradt otthon, fájdalmas Szatmárnémeti vagy Szászrégen, Zsombolya, polgármesteri tisztségeinek vagy a szatmári tanácselnöki poszt elvesztése, és ez rossz előjel a parlamenti választások előtt. Mindez azt igazolja, hogy megosztottságot előidézni, támogatni az anyaországból mindig veszélyes, egyenesen bűn. Le kell vonni a konzekvenciákat azoknak is, akik a széthúzást szították. A politikai sokszínűség támogatásaként előadott fideszes kormányzati filozófia álca, ami mögött az igazi cél az RMDSZ megtörése volt. Nem sikerült, de romlottak a magyar pozíciók a Székelyföldön kívül, és ezt nem támogathatja tovább egyetlen felelős anyaországi kormányzat vagy párt sem."
Erőviszonyok a választás után
A megyei tanácselnökökre leadott szavazatok USL 50,29% PDL 14,51% RMDSZ 6,83% EMNP 0,72% MPP 0,71% A helyi tanácsosokra leadott szavazatok USL 35,23% PDL 14,38% RMDSZ 47% MPP 0,61% EMNP 0,59 A helyi tanácsosi helyek leosztása országos szinten a részleges eredmények alapján: USL: 5452 tanácsos (az összes tanácsos 36,95%-a) PDL: 2216 tanácsos (az összes tanácsos 15,02%-a) RMDSZ: 818 tanácsos (az összes tanácsos 5,54%-a) MPP: 89 tanácsos (az összes tanácsos 0,60%-a) EMNP: 75 tanácsos (az összes tanácsos 0,50%-a)
Gál Mária / Népszava. Népszava
Felemás győzelmet aratott az RMDSZ a romániai helyhatósági választásokon: a magyar-magyar versenyt fölényesen megnyerte, a magyar-román megmérettetésben azonban érzékeny vesztességeket szenvedett, elsősorban a magyar megosztottság következtében. Feketén-fehéren bebizonyosodott: az anyaországi beavatkozás ártalmas, a politikai sokszínűség támogatásaként előadott magyar kormányzati filozófia pedig csak álca, amely mögött a behódolni nem akaró RMDSZ tönkretétele az igazi cél.
A részleges eredmények alapján különösebb meglepetést nem hoztak a romániai helyhatósági választások. A papírforma igazolódott minden vonatkozásban: országos szinten földrengésszerű győzelmet aratott a Szociáldemokrata-Nemzeti Liberális Párt választási szövetsége, az USL, és középpárttá zsugorodott a volt kormánypárt, a Traian Basescu nevével fémjelzett, Emil Boc volt kormányfő által vezetett PDL. Az Ungureanu-kabinet megbuktatásával hatalomra került, a Victor Ponta-vezette kormány mögött álló új román politikai szövetség győzelme nem volt kérdéses, csupán annak mértéke. Az őszi parlamenti választásokon kétharmados győzelemre készülő Pontáéknak jól sikerült főpróba lett a helyhatósági választás. Olyannyira jól sikerült, hogy túl is nyerték magukat: Bukarest főpolgármesteri tisztségét kétharmaddal, a kerületeket úgyszintén, és minden nagyvárost "bevettek" még Erdélyben is, ahol mindeddig nem sikerült megvetnie a lábát a román baloldalnak. Basescuék utolsó mentsvára Kolozsvár, ahol Emil Boc, a nem végleges eredmények alapján, szoros versenyben ugyan és magyar szavazatok segítségével, de legyőzte USL-s riválisát.
A magyar-magyar megmérettetés is papírforma szerint alakult. A Budapest által támogatott belső ellenzék, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyike sem érte el az 1 százalékos küszöböt, egyetlen politikailag fontos pozíciót sem sikerült megszereznie, a székelyföldi településeken kívül a helyi képviselő testületekbe sem sikerült mandátumot szereznie. Mindkét formációt a Fidesz és Orbán Viktor segítségével hozták létre Erdélyben az RMDSZ ellenében. A 2008-as választási kampányban Orbán még személyesen, Tőkés László kíséretében kampányolt Szász Jenő polgári pártjának, ám azóta Szász kegyvesztett lett és a 2010-es Fidesz győzelem után Tőkés László személyére építve hozták létre az immár nem polgári, hanem néppártot. Kövér László kitartott Szász mellett, de a határon túli terület kormányzati "gazdái" - Németh Zsolt államtitkár és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár - ezúttal Tőkésék mellett kampányoltak. Az EMNP előzetes ígérete ellenére, hogy csak ott indít jelölteket, ahol nem veszélyeztetik a magyar képviseletet, mindenhol, az etnikailag vegyes vidéken is indultak, az MPP viszont a Székelyföldre koncentrált.
Itt azonban az RMDSZ jobb eredményt ért el, mint 2008-ban. Sikerült visszaszereznie a négy évvel korábban MPP által elhódított települések túlnyomó többségét, Gyergyószentmiklós kivételével minden székely városban RMDSZ-es polgármester győzött, a helyi testületekben is kisebbségben maradtak vagy be sem jutottak a polgáriak és a néppártiak. A Székelyföldön kívüli, román többségű területeken azonban politikai kulcspozíciókat, esetenként pedig tanácsosi mandátumokat is veszített az RMDSZ a többes magyar indulásnak és az ebből fakadó magyar passzivitásnak köszönhetően. Az országos részvételi arány ugyan magasabb volt mint 2008-ban, a magyar viszont mindenhol átlag alatti. Bebizonyosodott, ami 2008-ban már a székelyföldi településeken is látszott: a magyar-magyar küzdelem nem ösztönzi a részvételt, sőt épp az ellenkező hatást váltja ki.
Megfontolhatnák lemondásukat Tőkésék
Mind a magyar pártokkal való verseny tekintetében, mind a 2008-as eredményekhez képest az RMDSZ megnyerte a helyhatósági választásokat - értékelt a részleges eredmények ismertetése után Kelemen Hunor RMDSZ elnök. "Az EMNP egyetlen ígéretét sem tartotta be: nem sikerült 600 ezer szavazót mozgósítani, és interetnikus környezetben is indítottak jelöltet. Ilyen eredmények után a magánszférában a vezetők le szoktak mondani" - hangsúlyozta Kelemen. Az RMDSZ elnök kiemelte: bár nincsenek végleges eredmények, az már látszik, hogy az RMDSZ polgármestereinek száma meghaladja a 200-at, míg 2008-ban 184 településvezetője volt, a tanácsosi mandátumok számában is hasonló emelkedés tapasztalható. Ugyanakkor nem lesz magyar polgármestere Szatmárnémetinek, Szászrégennek, és bár a Maros megyei tanácselnöki versenyben egyelőre az RMDSZ jelöltje vezet, a győzelem még nem biztos.
Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje arra a kérdésünkre, hogy az interetnikus környezetben miért nem tudták hozni a magyar jelöltek az etnikai arányoknak megfelelő százalékot, illetve miért volt alacsonyabb a választási kedv, a politikus úgy vélekedett, ezeket a tényeket érdemes a jövőre nézve továbbgondolni. A több magyar jelölt indulása egyértelműen elbizonytalanított sokakat mind a részvétel, mind a választás tekintetében. Másrészt pedig mindenki szeretné, hogy szavazata érjen is valamit, hogy a győzteshez tartozzon, s ebből kifolyólag sokan az esélyesebbnek tűnő román jelöltre voksoltak. Ezzel sajnos számolni kell, mondta Eckstein.
Frunda György szenátornak, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének nem sikerült legyőznie a 12 éve hivatalban lévő Dorin Floreát, magyar riválisaival szemben azonban fölényes győzelmet aratott. Lapunknak nyilatkozva elmondta, ahhoz, hogy Marosvásárhelyen győzni lehessen, az etnikai arányokat és a megosztottságot is le kellene győzni. Sajnos tudomásul kell venni, hogy az egykori székely fővárosban ma már a román lakosság van többségben és az etnikai szavazást egyelőre nem tudta meghaladni a társadalom. A magyarok három jelöltet indítottak, az esélyes román jelölt mögött viszont felsorakoztak a román pártok. A magyar-magyar verseny hatására kevesebb magyar ment el szavazni, ennek ellenére az RMDSZ megőrizte tanácsosi helyeinek számát és egyértelműen legyűrte magyar riválisait, amelyeknek nem sikerült mandátumot szerezniük. Az RMDSZ országos szereplése kapcsán is a szenátor azt emelte ki, figyelembe kell venni azt a megkerülhetetlen tényt, hogy az USL nem egy párt, hanem kettő, amely ha nem szövetségben indul, akkor másképpen festenének az arányok is.
Megosztottságot támogatni bűn
Az MSZP kisebbségpolitikusa, Szabó Vilmos parlamenti képviselő a romániai helyhatósági választásokat értékelve a Népszavának elmondta: "Arra számíthatunk, hogy az őszi parlamenti választásokat is fölényesen nyerheti a szocialista-liberális koalíció, és minden bizonnyal újra Victor Ponta alakít kormányt Bukarestben. Az MSZP számára a román baloldal előretörése, amely illeszkedik az európai tendenciákba, örvendetes. Egyúttal azonban azzal is számolnunk kell, hogy ez a kampány, Kövér László erdélyi útjai és megnyilvánulásai révén komoly feszültséggócot teremtettek a kétoldalú kapcsolatokban. Természetesen minket a magyar közösség helyzete és erdményei érdekelnek. A kampány, sajnálatos módon a megosztottság jegyében zajlott, és ez az eredményekre is rányomta bélyegét. Sok magyar szavazó maradt otthon, fájdalmas Szatmárnémeti vagy Szászrégen, Zsombolya, polgármesteri tisztségeinek vagy a szatmári tanácselnöki poszt elvesztése, és ez rossz előjel a parlamenti választások előtt. Mindez azt igazolja, hogy megosztottságot előidézni, támogatni az anyaországból mindig veszélyes, egyenesen bűn. Le kell vonni a konzekvenciákat azoknak is, akik a széthúzást szították. A politikai sokszínűség támogatásaként előadott fideszes kormányzati filozófia álca, ami mögött az igazi cél az RMDSZ megtörése volt. Nem sikerült, de romlottak a magyar pozíciók a Székelyföldön kívül, és ezt nem támogathatja tovább egyetlen felelős anyaországi kormányzat vagy párt sem."
Erőviszonyok a választás után
A megyei tanácselnökökre leadott szavazatok USL 50,29% PDL 14,51% RMDSZ 6,83% EMNP 0,72% MPP 0,71% A helyi tanácsosokra leadott szavazatok USL 35,23% PDL 14,38% RMDSZ 47% MPP 0,61% EMNP 0,59 A helyi tanácsosi helyek leosztása országos szinten a részleges eredmények alapján: USL: 5452 tanácsos (az összes tanácsos 36,95%-a) PDL: 2216 tanácsos (az összes tanácsos 15,02%-a) RMDSZ: 818 tanácsos (az összes tanácsos 5,54%-a) MPP: 89 tanácsos (az összes tanácsos 0,60%-a) EMNP: 75 tanácsos (az összes tanácsos 0,50%-a)
Gál Mária / Népszava. Népszava
2012. június 12.
Boc-trilógia: újra polgármester Kolozsváron a volt kormányfő
Ismét lehet magyar alpolgármestere a kincses városnak?
Harmadik polgármesteri mandátumát kezdheti el Emil Boc a vasárnapi választásokon elért eredmények nyomán. A végleges adatok szerint Bocnak 40,03 százalékkal sikerült leköröznie az USL jelöltjét, Marius Nicoarát, aki a voksok 38,97 százalékát szerezte meg. A Kolozs megyei tanácselnöki tisztséget Horea Uioreanu nyerte meg (37,43 százalék), az USL jelöltje 705 szavazattal előzte meg PDL-s ellenfelét, Alin Tişét (37,21 százalék). Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek várhatóan négy, a PDL-nek 10, az USL-nek 12 és a Dan Diaconescu-féle PPDD-nek pedig egy kolozsvári tanácsosi mandátuma lesz. A PDL-nek a többség kialakítása érdekében koalíció megkötésére van szüksége, amelyre a legalkalmasabb az RMDSZ lenne, így nem kizárt, hogy az RMDSZ alkupozícióba kerül egy újabb alpolgármesteri tisztség kiharcolásáért. Szabadság (Kolozsvár)
Ismét lehet magyar alpolgármestere a kincses városnak?
Harmadik polgármesteri mandátumát kezdheti el Emil Boc a vasárnapi választásokon elért eredmények nyomán. A végleges adatok szerint Bocnak 40,03 százalékkal sikerült leköröznie az USL jelöltjét, Marius Nicoarát, aki a voksok 38,97 százalékát szerezte meg. A Kolozs megyei tanácselnöki tisztséget Horea Uioreanu nyerte meg (37,43 százalék), az USL jelöltje 705 szavazattal előzte meg PDL-s ellenfelét, Alin Tişét (37,21 százalék). Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek várhatóan négy, a PDL-nek 10, az USL-nek 12 és a Dan Diaconescu-féle PPDD-nek pedig egy kolozsvári tanácsosi mandátuma lesz. A PDL-nek a többség kialakítása érdekében koalíció megkötésére van szüksége, amelyre a legalkalmasabb az RMDSZ lenne, így nem kizárt, hogy az RMDSZ alkupozícióba kerül egy újabb alpolgármesteri tisztség kiharcolásáért. Szabadság (Kolozsvár)
2012. június 12.
Toró: az EMNP mozgósító tényezővé vált
A Szociálliberális Szövetség (USL) elsöprő győzelme a választópolgárok büntetése a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu államfő felé – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Toró kifejtette: ahol az RMDSZ közösséget megosztó jelölteket állított, a magyarok egy része román pártok jelöltjeire szavazott. – A marosvásárhelyi polgármesteri tisztség elvesztése az RMDSZ helyi szervezetének csúfos veresége. Ott azért nem lett magyar polgármester, mert nem sikerült közös magyar jelöltet állítani. Szatmárnémetiben az RMDSZ nem volt hajlandó lemondani bukott polgármesteréről, Ilyés Gyuláról, habár az EMNP ott nem indított jelöltet. Nagyváradon sem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek a polgármesteri tisztséget – tette hozzá Toró T. Tibor.
– A PDL most megkapta kormányzati büntetését, ám az RMDSZ tisztábban került ki a megszorításos intézkedésekkel tarkított kormányzásból. Az erdélyi helyhatósági választások győztese a magyarság szempontjából az RMDSZ, ám ez nem meglepő eredmény – hangsúlyozta Toró T. Tibor, majd elmondta: kilenc erdélyi megyében, a városi és községi önkormányzatokban legalább 225 néppárti tanácsosuk lesz, amelyhez hozzáadódnak a megyeiek is. (Bihar megyében 20, Szatmár megyében 9, Szilágy megyében 9, Máramaros megyében 8, Kolozs megyében 11, Fehér megyében 2, Maros megyében 21, Brassó megyében 3, Hargita megyében 83, Kovászna megyében pedig 60.)
Toró T. Tibor szerint az EMNP közel 100 ezer szavazópolgárt hozott vissza az urnákhoz, és mozgósító tényezővé vált, amely képes „felkavarni az állóvizeket”. – Abban reménykedünk, hogy a 2016-os helyhatósági választásokon kétszer ennyi tanácsost juttatunk az önkormányzatokba. Fiatal csapataink megtanulták: nem elég hitelesnek lenni, hanem a szavazatszámlálást is meg kell tanulniuk – tette hozzá Toró.
Az EMNP országos vezetősége úgy döntött, hogy a most mandátumot nyert tanácsosok feltérképezik a korrupciós gócokat. Továbbá, nyáron továbbképzést szerveznek nem csak tanácsosaiknak, hanem azoknak a jelöltjeiknek is, akik nem szereztek ugyan tanácsosi mandátumot, ám jól szerepeltek ezen a választáson.
Gergely Balázs, a néppárt kolozsvári polgármesterjelöltje először gratulált az EMNP és az MPP csapatának, illetve az RMDSZ-nek, amely szerinte „nagy veszteségek nélkül került be a Kolozs megyei és a kolozsvári tanácsba”. Gergely Balázs szerint hiba volt az, hogy nem jött létre a hárompárti összefogás Kolozsváron, mert hihetetlenül jó eredményt értek volna el.
Az EMNP a következő Kolozs megyei településeken jutott tanácsosi mandátumhoz: Ördöngösfüzes (1), Detrehemtelep (1), Várfalva (1), Szék (2), Magyarkapus (1), Körösfő (4), Kolozs (1). Szabadság (Kolozsvár)
A Szociálliberális Szövetség (USL) elsöprő győzelme a választópolgárok büntetése a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu államfő felé – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Toró kifejtette: ahol az RMDSZ közösséget megosztó jelölteket állított, a magyarok egy része román pártok jelöltjeire szavazott. – A marosvásárhelyi polgármesteri tisztség elvesztése az RMDSZ helyi szervezetének csúfos veresége. Ott azért nem lett magyar polgármester, mert nem sikerült közös magyar jelöltet állítani. Szatmárnémetiben az RMDSZ nem volt hajlandó lemondani bukott polgármesteréről, Ilyés Gyuláról, habár az EMNP ott nem indított jelöltet. Nagyváradon sem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek a polgármesteri tisztséget – tette hozzá Toró T. Tibor.
– A PDL most megkapta kormányzati büntetését, ám az RMDSZ tisztábban került ki a megszorításos intézkedésekkel tarkított kormányzásból. Az erdélyi helyhatósági választások győztese a magyarság szempontjából az RMDSZ, ám ez nem meglepő eredmény – hangsúlyozta Toró T. Tibor, majd elmondta: kilenc erdélyi megyében, a városi és községi önkormányzatokban legalább 225 néppárti tanácsosuk lesz, amelyhez hozzáadódnak a megyeiek is. (Bihar megyében 20, Szatmár megyében 9, Szilágy megyében 9, Máramaros megyében 8, Kolozs megyében 11, Fehér megyében 2, Maros megyében 21, Brassó megyében 3, Hargita megyében 83, Kovászna megyében pedig 60.)
Toró T. Tibor szerint az EMNP közel 100 ezer szavazópolgárt hozott vissza az urnákhoz, és mozgósító tényezővé vált, amely képes „felkavarni az állóvizeket”. – Abban reménykedünk, hogy a 2016-os helyhatósági választásokon kétszer ennyi tanácsost juttatunk az önkormányzatokba. Fiatal csapataink megtanulták: nem elég hitelesnek lenni, hanem a szavazatszámlálást is meg kell tanulniuk – tette hozzá Toró.
Az EMNP országos vezetősége úgy döntött, hogy a most mandátumot nyert tanácsosok feltérképezik a korrupciós gócokat. Továbbá, nyáron továbbképzést szerveznek nem csak tanácsosaiknak, hanem azoknak a jelöltjeiknek is, akik nem szereztek ugyan tanácsosi mandátumot, ám jól szerepeltek ezen a választáson.
Gergely Balázs, a néppárt kolozsvári polgármesterjelöltje először gratulált az EMNP és az MPP csapatának, illetve az RMDSZ-nek, amely szerinte „nagy veszteségek nélkül került be a Kolozs megyei és a kolozsvári tanácsba”. Gergely Balázs szerint hiba volt az, hogy nem jött létre a hárompárti összefogás Kolozsváron, mert hihetetlenül jó eredményt értek volna el.
Az EMNP a következő Kolozs megyei településeken jutott tanácsosi mandátumhoz: Ördöngösfüzes (1), Detrehemtelep (1), Várfalva (1), Szék (2), Magyarkapus (1), Körösfő (4), Kolozs (1). Szabadság (Kolozsvár)
2012. június 13.
Hargita Megye Tanácsa: kétharmados az RMDSZ
A megyei választási iroda hivatalos eredményei alapján a Hargita megyei tanácsosi listákra összesen 139 118 érvényes szavazat érkezett, ennek 61,45 százalékát (85 466 szavazatot) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerezte meg. Így a bejutási küszöböt el nem ért pártok szavazatainak visszaosztásával együtt az RMDSZ jelöltlistájáról összesen 20-an nyertek megyei tanácsosi mandátumot, ez a mandátumok kétharmadát jelenti.
A megyei tanácselnöki tisztségre leadott 141 963 érvényes szavazat 64,91 százalékát, vagyis 92 155 voksot az RMDSZ jelöltje, Borboly Csaba nyerte el, így újabb négy évig vezeti Hargita Megye Tanácsát. A három magyar párt megyei tanácsosjelöltjeire összesen leadott 118 686 érvényes szavazat 75,02 százalékát az RMDSZ jelöltje, Borboly Csaba, 14,27 százalékát az MPP jelöltje, Salamon Zoltán, míg 10,69 százalékát az EMNP jelöltje, Sorbán Attila szerezte meg.
A megyei tanácsosi listákra leadott érvényes szavazatokból a Magyar Polgári Párt (MPP) 18 468-at, 13,27 százalékot, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 14 752-t, 10,6 százalékot, míg a Szociál-Liberális Unió (USL) 12 121-et, 8,71 százalékot szerzett meg. Így az MPP négy mandátummal, az EMNP és az USL pedig három-három mandátummal vesz részt a megyei tanácsban. A többi pártra leadott érvényes szavazatok száma nem érte el a megyei tanácsba való bejutáshoz szükséges határértéket. A megyei tanácselnökre leadott szavazatok 12,35 százalékát (17 533 szavazatot) 9,25 százalékát (13 142 szavazatot) az USL és 8,34 százalékát (11 842 szavazatot) az EMNP nyerte el.
Az eredmények alapján a megyei tanács összetétele várhatóan a következőképpen alakul:
RMDSZ-es tanácsosok: 1. Birtalan József 2. Bende Sándor 3. Pálffy Domokos 4. Becze István 5. Petres Sándor 6. Bíró Barna Botond 7. Ferencz-Salamon Alpár László 8. Sándor Barna 9. Burus-Siklódi Botond 10. Bege Károly 11. Ambrus Sándor 12. Szentes Antal 13. Tóásó László 14. Rafain Zoltán 15. Barti Tihamér 16. Incze Csongor 17. Rácz Árpád 18. Benyovszki Lajos 19. Csutak Mária Magdolna 20. Magyari Vencel MPP-s tanácsosok: 1. Salamon Zoltán 2. Thamó Csaba Zsolt Béla 3. Csillag Péter 4. Sebestyén Csaba-István EMNP-s tanácsosok: 1. Sorbán Attila 2. Orosz-Pál Levente 3. Danguly Ervin USL-s tanácsosok: 1. Proca Ioan 2. Marcu Raducu Ioan 3. Pop Adrian. Erdély.ma
A megyei választási iroda hivatalos eredményei alapján a Hargita megyei tanácsosi listákra összesen 139 118 érvényes szavazat érkezett, ennek 61,45 százalékát (85 466 szavazatot) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerezte meg. Így a bejutási küszöböt el nem ért pártok szavazatainak visszaosztásával együtt az RMDSZ jelöltlistájáról összesen 20-an nyertek megyei tanácsosi mandátumot, ez a mandátumok kétharmadát jelenti.
A megyei tanácselnöki tisztségre leadott 141 963 érvényes szavazat 64,91 százalékát, vagyis 92 155 voksot az RMDSZ jelöltje, Borboly Csaba nyerte el, így újabb négy évig vezeti Hargita Megye Tanácsát. A három magyar párt megyei tanácsosjelöltjeire összesen leadott 118 686 érvényes szavazat 75,02 százalékát az RMDSZ jelöltje, Borboly Csaba, 14,27 százalékát az MPP jelöltje, Salamon Zoltán, míg 10,69 százalékát az EMNP jelöltje, Sorbán Attila szerezte meg.
A megyei tanácsosi listákra leadott érvényes szavazatokból a Magyar Polgári Párt (MPP) 18 468-at, 13,27 százalékot, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 14 752-t, 10,6 százalékot, míg a Szociál-Liberális Unió (USL) 12 121-et, 8,71 százalékot szerzett meg. Így az MPP négy mandátummal, az EMNP és az USL pedig három-három mandátummal vesz részt a megyei tanácsban. A többi pártra leadott érvényes szavazatok száma nem érte el a megyei tanácsba való bejutáshoz szükséges határértéket. A megyei tanácselnökre leadott szavazatok 12,35 százalékát (17 533 szavazatot) 9,25 százalékát (13 142 szavazatot) az USL és 8,34 százalékát (11 842 szavazatot) az EMNP nyerte el.
Az eredmények alapján a megyei tanács összetétele várhatóan a következőképpen alakul:
RMDSZ-es tanácsosok: 1. Birtalan József 2. Bende Sándor 3. Pálffy Domokos 4. Becze István 5. Petres Sándor 6. Bíró Barna Botond 7. Ferencz-Salamon Alpár László 8. Sándor Barna 9. Burus-Siklódi Botond 10. Bege Károly 11. Ambrus Sándor 12. Szentes Antal 13. Tóásó László 14. Rafain Zoltán 15. Barti Tihamér 16. Incze Csongor 17. Rácz Árpád 18. Benyovszki Lajos 19. Csutak Mária Magdolna 20. Magyari Vencel MPP-s tanácsosok: 1. Salamon Zoltán 2. Thamó Csaba Zsolt Béla 3. Csillag Péter 4. Sebestyén Csaba-István EMNP-s tanácsosok: 1. Sorbán Attila 2. Orosz-Pál Levente 3. Danguly Ervin USL-s tanácsosok: 1. Proca Ioan 2. Marcu Raducu Ioan 3. Pop Adrian. Erdély.ma
2012. június 13.
Átrendeződtek az erdélyi magyarlakta megyék önkormányzatai –
Átrendeződött az önkormányzatok összetétele 2008-hoz képest Erdély magyarlakta megyéiben és városaiban a vasárnapi romániai önkormányzati választások nyomán.
Erdély, a Partium és a Bánság 16 megyéje közül eddig négynek az élén állt magyar nemzetiségű önkormányzati tanácselnök, négy éve valamennyien a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben szereztek mandátumot.
A vasárnapi választások után csak a két magyar többségű megye élén maradt magyar tisztségviselő: Hargita megyében Borboly Csaba és Kovászna megyében Tamás Sándor. A 38 százalékban magyarlakta Maros megyében Lokodi Edit (a voksok 35 százalékával), illetve a 34,5 százalékban magyarlakta Szatmár megyében Csehi Árpád (a voksok 35 százalékával) alulmaradt a küzdelemben a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) jelöltjeivel (Ciprian Dobre 40,6 százalék, Adrian Stef 38,3 százalék) szemben.
A megyei tanácsok elnökeit mindkét alkalommal, 2008-ban, s most is egyszerű többséggel választották. A megyei tanácsok közül – mindkét választáson – csak a magyar többségű megyei testületekbe jutott be az RMDSZ-szel szemben „ellenzéki" magyar képviselő. A Magyar Polgári Pártnak (MPP) eddig 19 megyei tanácsosa volt Hargita és Kovászna megyében, most az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen van 14, míg az RMDSZ 5-tel növelte Székelyföldön megyei tanácsosainak számát. A Hargita megyei tanácsban 2008-ban 18 RMDSZ-es, 10 MPP-s és két szociáldemokrata (PSD) szerzett mandátumot, a vasárnapi választások után a RMDSZ-nek 20, az MPP-nek 4, az EMNP-nek 3, az USL-nek 3 tanácsosa lesz.
Kovászna megyében az előző választáson az RMDSZ 15, az MPP 9, a román pártszövetség 5 képviselője és egy független kapott mandátumot, vasárnap pedig 18 RMDSZ-es, 4 EMNP-s, 3 MPP-s, 3 PSD-s és 2 liberális (PNL) képviselő.
A nem magyar többségű megyék tanácsaiba (közgyűléseibe) a magyar „ellenzéki" pártok nem tudtak tanácsost bejuttatni, mert a jelöltjeikre leadott voksok nem érték el az 5 százalékos (a Kolozs megyei EMNP-MPP koalíció esetében a 7 százalékos) bejutási küszöböt.
- A 38 százalékban magyarlakta Maros megye 34 tagú önkormányzatában az RMDSZ megőrizte eddigi arányát: a szövetségnek továbbra is 13 tanácsosa lesz.
- A 34,5 százalékban magyar lakosságú Szatmár megye 32 tagú tanácsában az RMDSZ frakciója 13-ról 12 főre csökken.
- A 25 százalékban magyarlakta Bihar megye 34 tagú tanácsában az RMDSZ-képviselet 9-ről 7 tagúra zsugorodik.
- A 23 százalékban magyarlakta Szilágy megye 30 tagú tanácsában is két fővel, 9-ről 7-re csökken az RMDSZ-frakció.
- A 16 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező Kolozs megye 36 tagú önkormányzatában az RMDSZ-nek továbbra is 5 képviselője lesz.
A felsorolt román többségű megyék székvárosainak települési önkormányzataiban is visszaesett a magyar képviselők aránya – Marosvásárhely kivételével. A 45 százalékban magyarlakta Marosvásárhely 23 tagú tanácsában továbbra is 10 tagja lesz az RMDSZ-frakciónak.
A 38 százalékban magyarlakta Szatmárnémeti 23 tagú tanácsában az eddigi 11 helyett 9 RMDSZ-es tanácsos marad.
A csaknem negyedrészt magyar lakosságú Nagyvárad 27 tagú önkormányzatában az RMDSZ-frakció 9-ről 7 főre csökken.
A 16 százalékban magyarlakta Kolozsvár 31 tagú tanácsában az eddigi 5 helyett 4 RMDSZ-es tanácsos marad.
Zilahon, ahol a magyarság részaránya szintén 16 százalékot tesz ki, a 21 tagú tanácsban az eddigi 4 helyett 3 RMDSZ-es marad.
A két magyar többségű megyében a megyei jogú városokban többnyire előretört az RMDSZ, a magyar „ellenzéki" pártok rovására.
Csíkszeredának ezentúl 13 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 2 MPP-s, és 2 USL-s tanácsosa lesz (a korábbi 12 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett), és az RMDSZ-es Ráduly Róbert polgármester harmadik mandátumát kezdi meg.
Székelyudvarhelyen mostantól 11 RMDSZ-es, 5 MPP-s, 3 EMNP-s tanácsos lesz (a négy éve megválasztott 9 RMDSZ-es, 8 MPP-s és 2 Zöld párti helyett), az RMDSZ-es Bunta Leventét pedig másodszor is megválasztották polgármesternek.
Gyergyószentmiklóson az MPP tisztségben lévő polgármesterét, Mezei Jánost választották újabb négy évre a város élére, a tanácsban pedig 11 MPP-s és 6 RMDSZ-es foglal helyet (az eddigi 10 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett).
Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpád polgármester újabb mandátumot szerzett, a városi tanácsban pedig ezentúl 14 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 1 MPP-s, 2 PSD-s és 2 PNL-s képviselő fog ülni. Négy éve az RMDSZ 8, az MPP 9, a román szövetség 3 képviselője és egy független került a tanácsba). Kézdivásárhelyen az MPP-s Rácz Károlyt az RMDSZ-es Bokor Tibor váltja a polgármesteri székben, a városi tanácsba pedig 9 RMDSZ-es, 4 EMNP-s és 4 MPP-s képviselő került be (a korábbi 10 MPP-s és 9 RMDSZ-es helyett).
Idén már nemcsak a megyei tanácselnököket, hanem a polgármestereket is egy fordulóban, egyszerű többséggel választották Romániában. Az RMDSZ-nek sikerült a négy évvel ezelőtti 184-ről 202-re növelnie polgármesterei számát. Az MPP négy évvel ezelőtt 11 polgármesteri tisztséget nyert el, míg a vasárnapi voksoláson hetet. A tavaly bejegyzett EMNP 2 településen nyert polgármesteri mandátumot.
MTI. Erdély.ma
Átrendeződött az önkormányzatok összetétele 2008-hoz képest Erdély magyarlakta megyéiben és városaiban a vasárnapi romániai önkormányzati választások nyomán.
Erdély, a Partium és a Bánság 16 megyéje közül eddig négynek az élén állt magyar nemzetiségű önkormányzati tanácselnök, négy éve valamennyien a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben szereztek mandátumot.
A vasárnapi választások után csak a két magyar többségű megye élén maradt magyar tisztségviselő: Hargita megyében Borboly Csaba és Kovászna megyében Tamás Sándor. A 38 százalékban magyarlakta Maros megyében Lokodi Edit (a voksok 35 százalékával), illetve a 34,5 százalékban magyarlakta Szatmár megyében Csehi Árpád (a voksok 35 százalékával) alulmaradt a küzdelemben a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) jelöltjeivel (Ciprian Dobre 40,6 százalék, Adrian Stef 38,3 százalék) szemben.
A megyei tanácsok elnökeit mindkét alkalommal, 2008-ban, s most is egyszerű többséggel választották. A megyei tanácsok közül – mindkét választáson – csak a magyar többségű megyei testületekbe jutott be az RMDSZ-szel szemben „ellenzéki" magyar képviselő. A Magyar Polgári Pártnak (MPP) eddig 19 megyei tanácsosa volt Hargita és Kovászna megyében, most az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen van 14, míg az RMDSZ 5-tel növelte Székelyföldön megyei tanácsosainak számát. A Hargita megyei tanácsban 2008-ban 18 RMDSZ-es, 10 MPP-s és két szociáldemokrata (PSD) szerzett mandátumot, a vasárnapi választások után a RMDSZ-nek 20, az MPP-nek 4, az EMNP-nek 3, az USL-nek 3 tanácsosa lesz.
Kovászna megyében az előző választáson az RMDSZ 15, az MPP 9, a román pártszövetség 5 képviselője és egy független kapott mandátumot, vasárnap pedig 18 RMDSZ-es, 4 EMNP-s, 3 MPP-s, 3 PSD-s és 2 liberális (PNL) képviselő.
A nem magyar többségű megyék tanácsaiba (közgyűléseibe) a magyar „ellenzéki" pártok nem tudtak tanácsost bejuttatni, mert a jelöltjeikre leadott voksok nem érték el az 5 százalékos (a Kolozs megyei EMNP-MPP koalíció esetében a 7 százalékos) bejutási küszöböt.
- A 38 százalékban magyarlakta Maros megye 34 tagú önkormányzatában az RMDSZ megőrizte eddigi arányát: a szövetségnek továbbra is 13 tanácsosa lesz.
- A 34,5 százalékban magyar lakosságú Szatmár megye 32 tagú tanácsában az RMDSZ frakciója 13-ról 12 főre csökken.
- A 25 százalékban magyarlakta Bihar megye 34 tagú tanácsában az RMDSZ-képviselet 9-ről 7 tagúra zsugorodik.
- A 23 százalékban magyarlakta Szilágy megye 30 tagú tanácsában is két fővel, 9-ről 7-re csökken az RMDSZ-frakció.
- A 16 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező Kolozs megye 36 tagú önkormányzatában az RMDSZ-nek továbbra is 5 képviselője lesz.
A felsorolt román többségű megyék székvárosainak települési önkormányzataiban is visszaesett a magyar képviselők aránya – Marosvásárhely kivételével. A 45 százalékban magyarlakta Marosvásárhely 23 tagú tanácsában továbbra is 10 tagja lesz az RMDSZ-frakciónak.
A 38 százalékban magyarlakta Szatmárnémeti 23 tagú tanácsában az eddigi 11 helyett 9 RMDSZ-es tanácsos marad.
A csaknem negyedrészt magyar lakosságú Nagyvárad 27 tagú önkormányzatában az RMDSZ-frakció 9-ről 7 főre csökken.
A 16 százalékban magyarlakta Kolozsvár 31 tagú tanácsában az eddigi 5 helyett 4 RMDSZ-es tanácsos marad.
Zilahon, ahol a magyarság részaránya szintén 16 százalékot tesz ki, a 21 tagú tanácsban az eddigi 4 helyett 3 RMDSZ-es marad.
A két magyar többségű megyében a megyei jogú városokban többnyire előretört az RMDSZ, a magyar „ellenzéki" pártok rovására.
Csíkszeredának ezentúl 13 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 2 MPP-s, és 2 USL-s tanácsosa lesz (a korábbi 12 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett), és az RMDSZ-es Ráduly Róbert polgármester harmadik mandátumát kezdi meg.
Székelyudvarhelyen mostantól 11 RMDSZ-es, 5 MPP-s, 3 EMNP-s tanácsos lesz (a négy éve megválasztott 9 RMDSZ-es, 8 MPP-s és 2 Zöld párti helyett), az RMDSZ-es Bunta Leventét pedig másodszor is megválasztották polgármesternek.
Gyergyószentmiklóson az MPP tisztségben lévő polgármesterét, Mezei Jánost választották újabb négy évre a város élére, a tanácsban pedig 11 MPP-s és 6 RMDSZ-es foglal helyet (az eddigi 10 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett).
Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpád polgármester újabb mandátumot szerzett, a városi tanácsban pedig ezentúl 14 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 1 MPP-s, 2 PSD-s és 2 PNL-s képviselő fog ülni. Négy éve az RMDSZ 8, az MPP 9, a román szövetség 3 képviselője és egy független került a tanácsba). Kézdivásárhelyen az MPP-s Rácz Károlyt az RMDSZ-es Bokor Tibor váltja a polgármesteri székben, a városi tanácsba pedig 9 RMDSZ-es, 4 EMNP-s és 4 MPP-s képviselő került be (a korábbi 10 MPP-s és 9 RMDSZ-es helyett).
Idén már nemcsak a megyei tanácselnököket, hanem a polgármestereket is egy fordulóban, egyszerű többséggel választották Romániában. Az RMDSZ-nek sikerült a négy évvel ezelőtti 184-ről 202-re növelnie polgármesterei számát. Az MPP négy évvel ezelőtt 11 polgármesteri tisztséget nyert el, míg a vasárnapi voksoláson hetet. A tavaly bejegyzett EMNP 2 településen nyert polgármesteri mandátumot.
MTI. Erdély.ma
2012. június 13.
Belföldi hírek
Végleges: Maros és Szatmár elveszett
Négy megyéből csak kettőben sikerült megőriznie tanácselnöki tisztséget az RMDSZ-nek, az Országos Választási Iroda tegnapi közlése szerint Maros és Szatmár megyében is alulmaradtak a szövetség újabb mandátumra pályázó jelöltjei. Szatmár megyében Csehi Árpádot a liberális Mihai Adrian Stef váltja, aki a szavazatok 38,30 százalékát, Csehi pedig 34,70 százalékát szerezte meg.
A Szatmár megyei tanácsban az RMDSZ két mandátumot veszített, a 33 tagú testületben 12 képviselője lesz. Maros megyében Lokodi Edit Emőkét a szintén liberális Ciprian Minodor Dobre váltja, ő a szavazatok 40,64 százalékát szerezte meg, míg Lokodi Edit Emőkére a szavazók 34,84 százaléka voksolt. Megőrizte viszont mandátumait a szövetség: a 35 tagú testületben az RMDSZ-nek 13 képviselője lesz. Maros megyében egyébként az RMDSZ ugyanannyi polgármesterel rendelkezik, mint korábban, a szövetség elveszítette a SZLSZ-szel szemben a szászrégeni, vajdaszentiványi polgármesteri tisztséget, illetve az MPP-vel szemben a makfalvit, megnyerte azonban a mikefalvit, ahol eddig DLP-s elöljáró volt, a magyarbükkösit, melyet eddig független vezetett és a gyulakutait, ahol az MPP képviselője volt tisztségben.
Kisebb a kormánypárt előnye
Az eredmények 97,20 százalékos feldolgozottsága mellett a Szociál-liberális Szövetség (SZLSZ) a polgármesteri mandátumok 41,44 százalékát kapja meg, a DLP 15,63 százalékát, a SZDP 11,91 százalékát. Tegnap estig az Országos Választási Iroda 3097 szavazókerület eredményeit központosította a 3186-ból, eszerint a SZLSZ 1283 polgármesteri mandátumot kapott, a DLP 484-et, a SZDP 369-et. Következik a NLP 87 mandátummal (6,92 százalék), az RMDSZ 79 mandátummal (6,28%). A MPP hét polgármesteri tisztséget szerzett (0,54%), a Konzervatív Párt 5-öt (0,39%), a Romániai Német Demokrata Fórum 4-et (0,31%), az EMNP kettőt (0,15%), a Nagyrománia Párt és a parasztpárt szintén kettőt-kettőt.
Lemondott Elena Udrea
Elena Udrea, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke tegnap lemondott a párt bukaresti szervezetének vezetéséről, ezt a DLP gyenge fővárosi választási szereplésével indokolta – elveszítették az általuk eddig elfoglalt két bukaresti kerületi polgármesteri tisztséget. Vasile Blaga, a DLP kampányfőnöke szerint Udreának lemondásával meg kellett volna várnia a párt igazgatótanácsának ülését, Blaga úgy véli, az esetleges újabb lemondások bejelentése csak ez után lehetséges. Udrea gesztusát Crin Antonescu, a liberálisok elnöke helyesnek és természetesnek nevezte, de hozzátette, Băsescunak, Bocnak, Olteannak és Blagának is le kellene mondania.
Kihirdették a Nagy Testvér-törvényt
Traian Băsescu tegnap kihirdette az Európai Unió adatmegőrzési irányelvének életbeléptetésére vonatkozó jogszabályt, amelyet a média Nagy Testvér-törvényként bélyegzett meg. A törvény arra kötelezi a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják, és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. A tegnap kihirdetett jogszabályba bekerült egy olyan előírás, miszerint a bűnüldöző szerveknek a híváslista bekérésétől számított 48 órán belül tájékoztatniuk kell az érintettet arról, hogy vizsgálat folyik ellene – kivéve, ha az illetőt a nemzetbiztonság veszélyeztetésével gyanúsítják.
Menesztették az RTV elnökét
Leváltotta a parlament tegnap a közszolgálati televízió vezetőségét, miután a törvényhozói testület elutasította az intézmény elmúlt három évéről szóló jelentést. Alexandru Lăzescu elnök-vezérigazgató helyére Radu Călin Cristeát javasolta a parlament két házának kulturális szakbizottsága ideiglenes elnök-vezérigazgatónak, ezt a plénum elfogadta. Az RTV mintegy 120 millió euró adósságot halmozott fel az elmúlt években, és ezért az adóhatóság zárolta az intézmény számláit. A közintézmény körül az elmúlt napokban éles vita alakult ki, miután kiderült, hogy gazdaságossági okokra hivatkozva eladta a labdarúgó Európa-bajnokság egyes mérkőzéseinek közvetítési jogát egy korlátozott sugárzási lehetőséggel rendelkező kereskedelmi sportcsatornának, és a londoni olimpiát sem közvetíti a köztelevízió. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Végleges: Maros és Szatmár elveszett
Négy megyéből csak kettőben sikerült megőriznie tanácselnöki tisztséget az RMDSZ-nek, az Országos Választási Iroda tegnapi közlése szerint Maros és Szatmár megyében is alulmaradtak a szövetség újabb mandátumra pályázó jelöltjei. Szatmár megyében Csehi Árpádot a liberális Mihai Adrian Stef váltja, aki a szavazatok 38,30 százalékát, Csehi pedig 34,70 százalékát szerezte meg.
A Szatmár megyei tanácsban az RMDSZ két mandátumot veszített, a 33 tagú testületben 12 képviselője lesz. Maros megyében Lokodi Edit Emőkét a szintén liberális Ciprian Minodor Dobre váltja, ő a szavazatok 40,64 százalékát szerezte meg, míg Lokodi Edit Emőkére a szavazók 34,84 százaléka voksolt. Megőrizte viszont mandátumait a szövetség: a 35 tagú testületben az RMDSZ-nek 13 képviselője lesz. Maros megyében egyébként az RMDSZ ugyanannyi polgármesterel rendelkezik, mint korábban, a szövetség elveszítette a SZLSZ-szel szemben a szászrégeni, vajdaszentiványi polgármesteri tisztséget, illetve az MPP-vel szemben a makfalvit, megnyerte azonban a mikefalvit, ahol eddig DLP-s elöljáró volt, a magyarbükkösit, melyet eddig független vezetett és a gyulakutait, ahol az MPP képviselője volt tisztségben.
Kisebb a kormánypárt előnye
Az eredmények 97,20 százalékos feldolgozottsága mellett a Szociál-liberális Szövetség (SZLSZ) a polgármesteri mandátumok 41,44 százalékát kapja meg, a DLP 15,63 százalékát, a SZDP 11,91 százalékát. Tegnap estig az Országos Választási Iroda 3097 szavazókerület eredményeit központosította a 3186-ból, eszerint a SZLSZ 1283 polgármesteri mandátumot kapott, a DLP 484-et, a SZDP 369-et. Következik a NLP 87 mandátummal (6,92 százalék), az RMDSZ 79 mandátummal (6,28%). A MPP hét polgármesteri tisztséget szerzett (0,54%), a Konzervatív Párt 5-öt (0,39%), a Romániai Német Demokrata Fórum 4-et (0,31%), az EMNP kettőt (0,15%), a Nagyrománia Párt és a parasztpárt szintén kettőt-kettőt.
Lemondott Elena Udrea
Elena Udrea, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke tegnap lemondott a párt bukaresti szervezetének vezetéséről, ezt a DLP gyenge fővárosi választási szereplésével indokolta – elveszítették az általuk eddig elfoglalt két bukaresti kerületi polgármesteri tisztséget. Vasile Blaga, a DLP kampányfőnöke szerint Udreának lemondásával meg kellett volna várnia a párt igazgatótanácsának ülését, Blaga úgy véli, az esetleges újabb lemondások bejelentése csak ez után lehetséges. Udrea gesztusát Crin Antonescu, a liberálisok elnöke helyesnek és természetesnek nevezte, de hozzátette, Băsescunak, Bocnak, Olteannak és Blagának is le kellene mondania.
Kihirdették a Nagy Testvér-törvényt
Traian Băsescu tegnap kihirdette az Európai Unió adatmegőrzési irányelvének életbeléptetésére vonatkozó jogszabályt, amelyet a média Nagy Testvér-törvényként bélyegzett meg. A törvény arra kötelezi a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják, és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. A tegnap kihirdetett jogszabályba bekerült egy olyan előírás, miszerint a bűnüldöző szerveknek a híváslista bekérésétől számított 48 órán belül tájékoztatniuk kell az érintettet arról, hogy vizsgálat folyik ellene – kivéve, ha az illetőt a nemzetbiztonság veszélyeztetésével gyanúsítják.
Menesztették az RTV elnökét
Leváltotta a parlament tegnap a közszolgálati televízió vezetőségét, miután a törvényhozói testület elutasította az intézmény elmúlt három évéről szóló jelentést. Alexandru Lăzescu elnök-vezérigazgató helyére Radu Călin Cristeát javasolta a parlament két házának kulturális szakbizottsága ideiglenes elnök-vezérigazgatónak, ezt a plénum elfogadta. Az RTV mintegy 120 millió euró adósságot halmozott fel az elmúlt években, és ezért az adóhatóság zárolta az intézmény számláit. A közintézmény körül az elmúlt napokban éles vita alakult ki, miután kiderült, hogy gazdaságossági okokra hivatkozva eladta a labdarúgó Európa-bajnokság egyes mérkőzéseinek közvetítési jogát egy korlátozott sugárzási lehetőséggel rendelkező kereskedelmi sportcsatornának, és a londoni olimpiát sem közvetíti a köztelevízió. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. június 13.
Fölényesen nyert a Székelyföldön, veszített a Partiumban az RMDSZ tarolt, a Partiumban viszont sokat veszített az RMDSZ. Míg Kovászna és Hargita megyében megyei tanácselnöki tisztséget és fölényes többséget szerzett a képviselőtestületekben, a Maros megyében megméretkező Lokodi Edit Emőke elveszítette a megyei tanácselnöki tisztségért folytatott versenyt. Szatmár megyében és Szatmárnémetiben nemcsak a megyei tanácselnöki és polgármesteri tisztségeket veszítette el a szövetség, a tanácsban is kisebbségbe került. Akárcsak a Bihar megyei és nagyváradi önkormányzatban, ahol húsz év után ellenzékbe kerülhet az RMDSZ. Kolozs megyében ellenben a mérleg nyelveként megyei alelnöki és kolozsvári alpolgármesteri tisztséget kér a szövetség.
Egyedi eset. Mezei János polgármester és MPP-s csapata újrázni tudott Gyergyószentmiklóson
A RMDSZ-es Lokodi Edit Emőkének nem sikerült megőriznie a Maros megyei önkormányzat elnöki tisztségét, annak ellenére, hogy lényegesen több szavazatot kapott, mint a szövetség listája. Míg megyeszerte 96 324-en (a voksok 37,87 százaléka) szavaztak a szövetség jelöltjére, a magyarellenességgel tarkított, agresszív kampányt folytató balliberális kihívója, Ciprian Dobre 112 265 voksot (40,64) gyűjtött be. A vártnál lényegesen gyengébben szerepelt a Szövetség Marosért névre keresztelt PDL-s alakulat képviselője, Marius Paşcan prefektus, akinek a lakosság mindössze 20,43 százalékát sikerült meggyőznie. Az MPP színeiben induló Bíró Zsolt a szavazatok 4,05 százalékát szerezte meg, ami szám szerint 11 198 voksot jelentett.
„Az eredmények tükrében nem látom értelmét a nyilatkozatháborúnak, inkább a jövőbe tekintek és igyekszem folytatni a nyolc évvel ezelőtt megkezdett munkámat. A megyei tanácsnak folytatnia kell az útjavítást és -építést, a hulladéktároló kialakítását, a repülőtér fejlesztését, a motorversenypálya megépítését. Ugyanakkor folytatnunk kell az uniós pályázatok lehívását” – fogalmazta meg az elkövetkezendő négy évre szóló célokat Lokodi Edit Emőke.
Mondandójából érezhető volt, hogy a továbbiakban vállalja az alelnöki tisztséget, amit újságírói kérdésre meg is erősített. Mint hangsúlyozta, ezzel hozzájárulna az önkormányzati munka folytonosságához. A vereséget illetően Lokodi úgy vélekedett, ez elsősorban a románság lényegesen nagyobb szavazókedvének tudható be. Ennek okát pedig elsősorban Dobre nacionalista kampányában (Itt az esély, hogy 12 év után Maros megyét ne a magyarok vezessék! volt a liberális politikus leggyakrabban használt jelmondata) és a Fidesz-vezetők erdélyi jelenlétében látta.
„Bíró Zsolt semmire sem ment a 11 ezer szavazatával, de a fideszes vezetőkkel karöltve elérte, hogy megtévessze a választókat és urnák elé csalogassa a románokat. Ezen a magyar diplomáciának el kellene gondolkodnia” – üzente a hazai magyar ellenzéknek és a budapesti kormányerőknek az RMDSZ tisztségviselője. Kérdésünkre, hogy az MPP-vel ellentétben mennyire érezte az EMNP „hallgatólagos támogatását”, mint ahogy azt Portik Vilmos, az alakulat megyei elnöke megfogalmazta, Lokodi Edit Emőke kifejtette, hogy ő még nem hallott erről a fogalomról.
„Lehet, hogy nem támadtak, de én nem éreztem semmiféle támogatást a részükről. Sőt úgy tudom, inkább Bíró Zsolt megszavazására bíztatták az embereket” – nyilatkozta a Krónikának a leköszönő elnöknő. Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentésére reagálva, miszerint az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete gyengén dolgozott, Lokodi elmondta: ő teljesen másként látja a helyzetet, hisz megítélésében az elmúlt időszakban mindenki nagy erőbedobással dolgozott.
Az RMDSZ hivatalosságai közül – a Fideszen, az erdélyi versenypártokon, a magyarellenes kampányt folytató vetélytársakon és a vásárhelyi szervezeten kívül – egyesek a választópolgárokat is hibáztatják, mert nem járultak megfelelő arányban az urnák elé.
Benedek Imre: többé nem műtök
Hasonló álláspontot képvisel az MPP polgármesterjelöltje, Benedek Imre is, aki a tegnap délelőtti sajtóértekezletén kijelentette: mivel a választópolgárok megbüntették (a szavazatok alig 1,68 százalékát szerezte meg), többet nem hajlandó műteni. „Egyetemi előadótanár és klinikavezetőként fogok dolgozni tovább. Ha kell, műtök Moldvában, Arábiában vagy Magyarországon, de itthon, többé nem” – jelentette ki ingerülten az ismert szívspecialista.
A Maros megyei tanács legnagyobb, 13 tagú frakcióját az elkövetkezendő négy évben is az RMDSZ fogja alkotni. A szövetség egy tanácsost veszített 2008-hoz képest. A Szociálliberális Unió (USL) szintén 13 képviselővel kezdi az új szakaszt, a Szövetség Marosért hattal, míg a populista PPDD kettővel. A marosvásárhelyi önkormányzatban a visszaosztás után az RMDSZ megőrizte 10 tanácsosi mandátumát, a Szövetség Marosért 7-et az USL 6-ot kapott.
Hargita megye: fölényben az RMDSZ
Hargita megyében fölényes győzelmet aratott az RMDSZ: nem hivatalos adatok szerint a szövetség 51 településen állított polgármestert, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) színeit képviselő jelölt 5 településen nyert.
A voksok alapján a következő négy évben is Borboly Csaba vezetheti a megyei önkormányzat képviselőtestületét – az elöljáró a szavazatok 69 százalékát gyűjtötte be –, melyben az RMDSZ a tanácsosi mandátumok kétharmadát kapta meg. A végleges eredmények szerint a szövetség 21, az MPP 4, az Erdély Magyar Néppárt (EMNP) és a Szociálliberális Unió (USL) pedig 3-3 képviselőt küld a megyei tanács döntéshozó testületébe. A 2008-as eredményekhez képest az RMDSZ kettővel többet, az MPP pedig hattal kevesebb mandátumot szerzett.
Csíkszeredában 13 RMDSZ-es, 2 MPP-s, 2 EMNP-s és 2 USL-s tanácsosból áll a helyi önkormányzat képviselőtestülete, melyet továbbra is Ráduly Róbert Kálmán (RMDSZ) polgármester vezet. Az elöljárót a szavazatok 64 százalékával választották újra a megyeszékhelyen.
A voksolás eredményét kommentálva Ráduly a Hargita Népe napilapnak úgy nyilatkozott, ebből nem szabad messzemenő konklúziókat levonni, mert a helyhatósági választások elsősorban helyi emberekről, helyi csapatokról szólnak. „Itt a választás nem pártszimpátiák, hanem személyek, csapatok mentén zajlott” – fogalmazott. Mint mondta, elsősorban nem a győzelem ízét, hanem a felelősség súlyát érzi, hiszen munkájuk elismerése mellett az elvárások is nőttek.
Székelyudvarhelyen a polgármesteri tisztség mellett az RMDSZ 11 tanácsosi mandátumot szerzett, míg az MPP-t 5, az néppártot pedig 3 tanácsos képviseli majd a Bunta Levente (RMDSZ) polgármester vezette testületben. Az MPP polgármesterjelöltje, Szász Jenő pártelnök (aki a szavazatok kevesebb, mint 30 százalékával elveszítette a megmérettetést) a néppárt sikeres megosztási kísérletének tulajdonítja a vereséget. A Hargita Népének adott interjújában úgy fogalmazott: a kampányban tudathasadásos állapot uralkodott.
„Az egyik színpadon kampányolt Szász Jenő Kövér Lászlóval, az országgyűlés elnökével, a másikon Tankó László, az EMNP helyi polgármesterjelöltje Németh Zsolttal, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkárával. Arról nem is beszélve, hogy Udvarhelyen a régi hálózatokat is mozgásba lendítették: bizonyíték erre, hogy a románok is az RMDSZ-re szavaztak, nem saját jelöltjeikre. A másik magyarázat, hogy Udvarhely lakossága alig 33 ezer főre csökkent, s főként a jobboldali szavazók vándoroltak külföldre” – magyarázta a napilapnak Szász Jenő.
Gyergyószentmiklóson viszont ismét jól szerepelt a Magyar Polgári Párt: újra polgármestert állított Mezei János személyében, s mivel 11 tanácsosa jutott mandátumhoz, kétharmados többséget tudhat magáénak az önkormányzati képviselőtestületben. A tanács munkájában 7 RMDSZ-es tanácsos is részt vesz.
„Egy dolgot biztosan megígérhetek: a politika nem fog felülkerekedni a város érdekein. Ahogy eddig is tettük, a képviselőtestülettel közösen a városért dolgozunk és nem politizálunk” – mondta el Mezei János.
„Tulipános” Háromszék is
A helyhatósági választások egyértelmű győztese az RMDSZ Kovászna megyében is, ahol 2008-hoz képest az MPP támogatottsága a felére csökkent. Az összesítések szerint az RMDSZ összesen 307 mandátumot szerzett a helyi tanácsokban és 18-at megyei önkormányzatban. A szövetség 35 településen állíthat polgármestert, míg a megyei önkormányzat élén Tamás Sándor újrázhatott.
Tischler Ferenc, a háromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, több mandátumot és több települést bíztak rájuk a választók, mint négy esztendővel ezelőtt: „Elveszítettük Maksát és Nagyborosnyót, ahol az EMNP jelöltje nyerte el a polgármesteri tisztséget, Gelencét és Nagybacont, ahol MPP-s elöljáró lesz, de visszaszereztük Kézdivásárhelyt, Barótot, Kőröspatakot és Előpatakot is.” Nem végleges adatok szerint az MPP-nek 62, az EMNP-nek 53 helyi tanácsosa lesz. Nemes Előd, a néppárt háromszéki elnöke a Krónikának elmondta, egy fiatal, mindössze féléves múlttal rendelkező párt a második politikai erő lett Sepsiszentgyörgyön és Háromszéken.
MPP: visszaestünk, fiatalítani kell
Bálint József, a polgári párt megyei elnöke jelentős visszaesésként értékelte az MPP szereplését: míg négy évvel ezelőtt 123 tanácsosuk volt, Kézdivásárhelyen polgármestert állíthattak, majd a választások után az addig független Nagy István baróti polgármester is belépett a pártba. „Építkezni kell a pártban, a fiatalítást már a választások előtt megkezdtük és tovább folytatjuk” – mondta Bálint József.
Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád 79,01 százalékos támogatottsággal kezdheti második mandátumát, az önkormányzatba az RMDSZ 14 tanácstagot küld, az EMNP, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt két-két tanácsosi helyet kap, míg az MPP elveszítette többségét: kilenc helyett mindössze egy képviselőt juttatott be. Kézdivásárhelyen Bokor Tibor, az RMDSZ jelöltje a szavazatok 46,24 százalékával nyerte a választásokat, a tanácsban az RMDSZ kilenc, az MPP és az EMNP négy-négy tanácsi mandátumhoz jutott. Kovásznán Lőrincz Zsigmond több mint 80 százalékot hozott az RMDSZ-nek, és elnyerte a második mandátumát.
A tanácsban az RMDSZ-nek 11 képviselője van, rajtuk kívül öt USL-s képviselő és egy független jutott mandátumhoz. Az MPP és az EMNP nem jutott be a fürdővárosi testületbe, holott az elmúlt négy évben három MPP-s képviselő volt. Baróton Lázár Kiss Barna, az RMDSZ jelöltje győzött és a tanácsban is megvan az RMDSZ-es többség. Tamás Sándor 56,7 százalékkal nyerte el a háromszéki önkormányzat elnöki tisztségét. A 30 tagú megyei tanácstestületben 18 képviselője lesz az RMDSZ-nek, 4 tanácsosa az EMNP-nek, 3 az MPP-nek, ugyancsak 3 a PSD-nek és 2 a PNL-nek. Tamás Sándor úgy nyilatkozott, a következő időszakban elszámoltatják a leköszönő kézdivásárhelyi és baróti MPP-s polgármestereket.
A Szociálliberális Unió (USL) sepsiszentgyörgyi alpolgármesteri tisztséget és megyei alelnökséget követel. Horia Grama, a pártszövetség Kovászna megyei társelnöke hangsúlyozta, választópolgárok 15 százaléka szavazott a szövetségre, ez az eredmény feljogosítja arra, hogy megkapják ezeket a tisztségeket, hiszen így a román közösség is méltóképpen képviselve lenne ezekben a testületekben.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
Egyedi eset. Mezei János polgármester és MPP-s csapata újrázni tudott Gyergyószentmiklóson
A RMDSZ-es Lokodi Edit Emőkének nem sikerült megőriznie a Maros megyei önkormányzat elnöki tisztségét, annak ellenére, hogy lényegesen több szavazatot kapott, mint a szövetség listája. Míg megyeszerte 96 324-en (a voksok 37,87 százaléka) szavaztak a szövetség jelöltjére, a magyarellenességgel tarkított, agresszív kampányt folytató balliberális kihívója, Ciprian Dobre 112 265 voksot (40,64) gyűjtött be. A vártnál lényegesen gyengébben szerepelt a Szövetség Marosért névre keresztelt PDL-s alakulat képviselője, Marius Paşcan prefektus, akinek a lakosság mindössze 20,43 százalékát sikerült meggyőznie. Az MPP színeiben induló Bíró Zsolt a szavazatok 4,05 százalékát szerezte meg, ami szám szerint 11 198 voksot jelentett.
„Az eredmények tükrében nem látom értelmét a nyilatkozatháborúnak, inkább a jövőbe tekintek és igyekszem folytatni a nyolc évvel ezelőtt megkezdett munkámat. A megyei tanácsnak folytatnia kell az útjavítást és -építést, a hulladéktároló kialakítását, a repülőtér fejlesztését, a motorversenypálya megépítését. Ugyanakkor folytatnunk kell az uniós pályázatok lehívását” – fogalmazta meg az elkövetkezendő négy évre szóló célokat Lokodi Edit Emőke.
Mondandójából érezhető volt, hogy a továbbiakban vállalja az alelnöki tisztséget, amit újságírói kérdésre meg is erősített. Mint hangsúlyozta, ezzel hozzájárulna az önkormányzati munka folytonosságához. A vereséget illetően Lokodi úgy vélekedett, ez elsősorban a románság lényegesen nagyobb szavazókedvének tudható be. Ennek okát pedig elsősorban Dobre nacionalista kampányában (Itt az esély, hogy 12 év után Maros megyét ne a magyarok vezessék! volt a liberális politikus leggyakrabban használt jelmondata) és a Fidesz-vezetők erdélyi jelenlétében látta.
„Bíró Zsolt semmire sem ment a 11 ezer szavazatával, de a fideszes vezetőkkel karöltve elérte, hogy megtévessze a választókat és urnák elé csalogassa a románokat. Ezen a magyar diplomáciának el kellene gondolkodnia” – üzente a hazai magyar ellenzéknek és a budapesti kormányerőknek az RMDSZ tisztségviselője. Kérdésünkre, hogy az MPP-vel ellentétben mennyire érezte az EMNP „hallgatólagos támogatását”, mint ahogy azt Portik Vilmos, az alakulat megyei elnöke megfogalmazta, Lokodi Edit Emőke kifejtette, hogy ő még nem hallott erről a fogalomról.
„Lehet, hogy nem támadtak, de én nem éreztem semmiféle támogatást a részükről. Sőt úgy tudom, inkább Bíró Zsolt megszavazására bíztatták az embereket” – nyilatkozta a Krónikának a leköszönő elnöknő. Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentésére reagálva, miszerint az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete gyengén dolgozott, Lokodi elmondta: ő teljesen másként látja a helyzetet, hisz megítélésében az elmúlt időszakban mindenki nagy erőbedobással dolgozott.
Az RMDSZ hivatalosságai közül – a Fideszen, az erdélyi versenypártokon, a magyarellenes kampányt folytató vetélytársakon és a vásárhelyi szervezeten kívül – egyesek a választópolgárokat is hibáztatják, mert nem járultak megfelelő arányban az urnák elé.
Benedek Imre: többé nem műtök
Hasonló álláspontot képvisel az MPP polgármesterjelöltje, Benedek Imre is, aki a tegnap délelőtti sajtóértekezletén kijelentette: mivel a választópolgárok megbüntették (a szavazatok alig 1,68 százalékát szerezte meg), többet nem hajlandó műteni. „Egyetemi előadótanár és klinikavezetőként fogok dolgozni tovább. Ha kell, műtök Moldvában, Arábiában vagy Magyarországon, de itthon, többé nem” – jelentette ki ingerülten az ismert szívspecialista.
A Maros megyei tanács legnagyobb, 13 tagú frakcióját az elkövetkezendő négy évben is az RMDSZ fogja alkotni. A szövetség egy tanácsost veszített 2008-hoz képest. A Szociálliberális Unió (USL) szintén 13 képviselővel kezdi az új szakaszt, a Szövetség Marosért hattal, míg a populista PPDD kettővel. A marosvásárhelyi önkormányzatban a visszaosztás után az RMDSZ megőrizte 10 tanácsosi mandátumát, a Szövetség Marosért 7-et az USL 6-ot kapott.
Hargita megye: fölényben az RMDSZ
Hargita megyében fölényes győzelmet aratott az RMDSZ: nem hivatalos adatok szerint a szövetség 51 településen állított polgármestert, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) színeit képviselő jelölt 5 településen nyert.
A voksok alapján a következő négy évben is Borboly Csaba vezetheti a megyei önkormányzat képviselőtestületét – az elöljáró a szavazatok 69 százalékát gyűjtötte be –, melyben az RMDSZ a tanácsosi mandátumok kétharmadát kapta meg. A végleges eredmények szerint a szövetség 21, az MPP 4, az Erdély Magyar Néppárt (EMNP) és a Szociálliberális Unió (USL) pedig 3-3 képviselőt küld a megyei tanács döntéshozó testületébe. A 2008-as eredményekhez képest az RMDSZ kettővel többet, az MPP pedig hattal kevesebb mandátumot szerzett.
Csíkszeredában 13 RMDSZ-es, 2 MPP-s, 2 EMNP-s és 2 USL-s tanácsosból áll a helyi önkormányzat képviselőtestülete, melyet továbbra is Ráduly Róbert Kálmán (RMDSZ) polgármester vezet. Az elöljárót a szavazatok 64 százalékával választották újra a megyeszékhelyen.
A voksolás eredményét kommentálva Ráduly a Hargita Népe napilapnak úgy nyilatkozott, ebből nem szabad messzemenő konklúziókat levonni, mert a helyhatósági választások elsősorban helyi emberekről, helyi csapatokról szólnak. „Itt a választás nem pártszimpátiák, hanem személyek, csapatok mentén zajlott” – fogalmazott. Mint mondta, elsősorban nem a győzelem ízét, hanem a felelősség súlyát érzi, hiszen munkájuk elismerése mellett az elvárások is nőttek.
Székelyudvarhelyen a polgármesteri tisztség mellett az RMDSZ 11 tanácsosi mandátumot szerzett, míg az MPP-t 5, az néppártot pedig 3 tanácsos képviseli majd a Bunta Levente (RMDSZ) polgármester vezette testületben. Az MPP polgármesterjelöltje, Szász Jenő pártelnök (aki a szavazatok kevesebb, mint 30 százalékával elveszítette a megmérettetést) a néppárt sikeres megosztási kísérletének tulajdonítja a vereséget. A Hargita Népének adott interjújában úgy fogalmazott: a kampányban tudathasadásos állapot uralkodott.
„Az egyik színpadon kampányolt Szász Jenő Kövér Lászlóval, az országgyűlés elnökével, a másikon Tankó László, az EMNP helyi polgármesterjelöltje Németh Zsolttal, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkárával. Arról nem is beszélve, hogy Udvarhelyen a régi hálózatokat is mozgásba lendítették: bizonyíték erre, hogy a románok is az RMDSZ-re szavaztak, nem saját jelöltjeikre. A másik magyarázat, hogy Udvarhely lakossága alig 33 ezer főre csökkent, s főként a jobboldali szavazók vándoroltak külföldre” – magyarázta a napilapnak Szász Jenő.
Gyergyószentmiklóson viszont ismét jól szerepelt a Magyar Polgári Párt: újra polgármestert állított Mezei János személyében, s mivel 11 tanácsosa jutott mandátumhoz, kétharmados többséget tudhat magáénak az önkormányzati képviselőtestületben. A tanács munkájában 7 RMDSZ-es tanácsos is részt vesz.
„Egy dolgot biztosan megígérhetek: a politika nem fog felülkerekedni a város érdekein. Ahogy eddig is tettük, a képviselőtestülettel közösen a városért dolgozunk és nem politizálunk” – mondta el Mezei János.
„Tulipános” Háromszék is
A helyhatósági választások egyértelmű győztese az RMDSZ Kovászna megyében is, ahol 2008-hoz képest az MPP támogatottsága a felére csökkent. Az összesítések szerint az RMDSZ összesen 307 mandátumot szerzett a helyi tanácsokban és 18-at megyei önkormányzatban. A szövetség 35 településen állíthat polgármestert, míg a megyei önkormányzat élén Tamás Sándor újrázhatott.
Tischler Ferenc, a háromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, több mandátumot és több települést bíztak rájuk a választók, mint négy esztendővel ezelőtt: „Elveszítettük Maksát és Nagyborosnyót, ahol az EMNP jelöltje nyerte el a polgármesteri tisztséget, Gelencét és Nagybacont, ahol MPP-s elöljáró lesz, de visszaszereztük Kézdivásárhelyt, Barótot, Kőröspatakot és Előpatakot is.” Nem végleges adatok szerint az MPP-nek 62, az EMNP-nek 53 helyi tanácsosa lesz. Nemes Előd, a néppárt háromszéki elnöke a Krónikának elmondta, egy fiatal, mindössze féléves múlttal rendelkező párt a második politikai erő lett Sepsiszentgyörgyön és Háromszéken.
MPP: visszaestünk, fiatalítani kell
Bálint József, a polgári párt megyei elnöke jelentős visszaesésként értékelte az MPP szereplését: míg négy évvel ezelőtt 123 tanácsosuk volt, Kézdivásárhelyen polgármestert állíthattak, majd a választások után az addig független Nagy István baróti polgármester is belépett a pártba. „Építkezni kell a pártban, a fiatalítást már a választások előtt megkezdtük és tovább folytatjuk” – mondta Bálint József.
Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád 79,01 százalékos támogatottsággal kezdheti második mandátumát, az önkormányzatba az RMDSZ 14 tanácstagot küld, az EMNP, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt két-két tanácsosi helyet kap, míg az MPP elveszítette többségét: kilenc helyett mindössze egy képviselőt juttatott be. Kézdivásárhelyen Bokor Tibor, az RMDSZ jelöltje a szavazatok 46,24 százalékával nyerte a választásokat, a tanácsban az RMDSZ kilenc, az MPP és az EMNP négy-négy tanácsi mandátumhoz jutott. Kovásznán Lőrincz Zsigmond több mint 80 százalékot hozott az RMDSZ-nek, és elnyerte a második mandátumát.
A tanácsban az RMDSZ-nek 11 képviselője van, rajtuk kívül öt USL-s képviselő és egy független jutott mandátumhoz. Az MPP és az EMNP nem jutott be a fürdővárosi testületbe, holott az elmúlt négy évben három MPP-s képviselő volt. Baróton Lázár Kiss Barna, az RMDSZ jelöltje győzött és a tanácsban is megvan az RMDSZ-es többség. Tamás Sándor 56,7 százalékkal nyerte el a háromszéki önkormányzat elnöki tisztségét. A 30 tagú megyei tanácstestületben 18 képviselője lesz az RMDSZ-nek, 4 tanácsosa az EMNP-nek, 3 az MPP-nek, ugyancsak 3 a PSD-nek és 2 a PNL-nek. Tamás Sándor úgy nyilatkozott, a következő időszakban elszámoltatják a leköszönő kézdivásárhelyi és baróti MPP-s polgármestereket.
A Szociálliberális Unió (USL) sepsiszentgyörgyi alpolgármesteri tisztséget és megyei alelnökséget követel. Horia Grama, a pártszövetség Kovászna megyei társelnöke hangsúlyozta, választópolgárok 15 százaléka szavazott a szövetségre, ez az eredmény feljogosítja arra, hogy megkapják ezeket a tisztségeket, hiszen így a román közösség is méltóképpen képviselve lenne ezekben a testületekben.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 13.
Kolozsváron alpolgármesteri, Kolozs megyében alelnöki tisztséget kér az RMDSZ
Kolozsváron alpolgármesteri, Kolozs megyében pedig alelnöki tisztséget kér az RMDSZ. Máté András Levente megyei elnök a Krónikának elmondta, a szövetség mindkét testületben megkerülhetetlen. Hozzátette, jelenleg zajlanak a tárgyalások a román pártokkal, részleteket azonban csak a tárgyalások végeztével hoznak nyilvánosságra.
Kevesebben, de erősen.Bár az RMDSZ-nek csak négy tanácsosa lesz Kolozsváron, alpolgármestert is állíthat
Kolozsváron a szövetség 2008-hoz képest eggyel kevesebb, négy mandátumot szerzett a helyi önkormányzatban. A Szociálliberális Unió (USL) 12, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) 10, míg a Dan Diaconescu vezette Nép párt (PPDD) egy mandátumot mondhat magáénak. Eckstein-Kovács Péterre, a szövetség polgármesterjelöltjére 12 225-en szavaztak. A Kolozs Megyei Tanácsban az RMDSZ 5 mandátumot szerzett, az USL 16, a PDL 12, a PPDD 3 tanácsossal vág neki a következő négy évnek. Megyei szinten az RMDSZ 5-6-tal több helyi tanácsosi mandátumot szerzett, mint négy éve, és ezzel egyes településeken sikerült többségbe kerülnie.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyében 11 helyi tanácsosi helyet szerzett, közölte lapunkkal Gergely Balázs, a párt közép-erdélyi régiójának elnöke. Betlentelep, Várfalva, Ördöngösfüzes, Kolozs, valamint Magyarkapus településeken egy-egy, Széken kettő, Körösfőn pedig négy tanácsosi mandátumot tölt be EMNP-s jelölt.
A Brassó megyei önkormányzatban két tanácsosi tisztséget tölthet be az RMDSZ, a harmadik bejutónak mintegy 70 szavazatra lett volna még szüksége – tudtuk meg Kovács Attila megyei elnöktől. A megyeszékhelyen két jelölt került be a döntéshozó testületbe, míg a helyi önkormányzatokban körülbelül 50 RMDSZ-es önkormányzati képviselő van, ez a szám nagyjából megegyezik a négy évvel ezelőtti választások eredményeivel.
Máramaros megyében egyetlen megyei tanácsosi mandátumot, míg a nagybányai tanácsban szintén egy helyet szerzett az RMDSZ. Emellett Máramarosszigeten és Tiszahosszúmezőn két-két, Aknasugatagon, Felsőrónán és Pálosremetén egy-egy önkormányzati képviselője van a szövetségnek.
Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke tegnap még nem tudott pontos adatokat közölni sem a megyei, sem a helyi tanácsosokról, azonban elmondta, a megyében mintegy 20 százalékkal többen szavaztak a szövetség jelöltjeire, mint 2008-ban, azonban itt is megemelkedett a bejutási küszöb a román pártokra leadott voksok miatt. Négy évvel ezelőtt az RMDSZ-nek helyi szinten összesen 31 tanácsosa volt, a megyei elnök szerint pedig számuk idén biztosan eléri a 33-at. Fehér megyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) két helyi tanácsosi tisztséget nyert, mindkettőt Torockón – tudtuk meg Gergely Balázstól, a néppárt közép-erdélyi régiójának elnökétől.
Beszterce-Naszód megyében a megyei tanácsban egyetlen helyet sem szerzett az RMDSZ. Décsei Attila megyei elnök elmondta, a szövetség nem kapott kevesebb szavazatot, mint négy évvel ezelőtt, azonban idén többen voksoltak a román pártokra, így megemelkedett a bejutási küszöb. Besztercén az RMDSZ meg tudta őrizni pozícióját, a 21 tagú tanácsban egy mandátum továbbra is a szövetségé.
Temes megyében a szövetség nem szerzett mandátumot sem a megyei, sem a temesvári önkormányzatban, a megye településein ugyanakkor összesen 39 helyi önkormányzati képviselője van a helyi tanácsokban a következő négy évre.
Kőrössy Andrea, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
Kolozsváron alpolgármesteri, Kolozs megyében pedig alelnöki tisztséget kér az RMDSZ. Máté András Levente megyei elnök a Krónikának elmondta, a szövetség mindkét testületben megkerülhetetlen. Hozzátette, jelenleg zajlanak a tárgyalások a román pártokkal, részleteket azonban csak a tárgyalások végeztével hoznak nyilvánosságra.
Kevesebben, de erősen.Bár az RMDSZ-nek csak négy tanácsosa lesz Kolozsváron, alpolgármestert is állíthat
Kolozsváron a szövetség 2008-hoz képest eggyel kevesebb, négy mandátumot szerzett a helyi önkormányzatban. A Szociálliberális Unió (USL) 12, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) 10, míg a Dan Diaconescu vezette Nép párt (PPDD) egy mandátumot mondhat magáénak. Eckstein-Kovács Péterre, a szövetség polgármesterjelöltjére 12 225-en szavaztak. A Kolozs Megyei Tanácsban az RMDSZ 5 mandátumot szerzett, az USL 16, a PDL 12, a PPDD 3 tanácsossal vág neki a következő négy évnek. Megyei szinten az RMDSZ 5-6-tal több helyi tanácsosi mandátumot szerzett, mint négy éve, és ezzel egyes településeken sikerült többségbe kerülnie.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyében 11 helyi tanácsosi helyet szerzett, közölte lapunkkal Gergely Balázs, a párt közép-erdélyi régiójának elnöke. Betlentelep, Várfalva, Ördöngösfüzes, Kolozs, valamint Magyarkapus településeken egy-egy, Széken kettő, Körösfőn pedig négy tanácsosi mandátumot tölt be EMNP-s jelölt.
A Brassó megyei önkormányzatban két tanácsosi tisztséget tölthet be az RMDSZ, a harmadik bejutónak mintegy 70 szavazatra lett volna még szüksége – tudtuk meg Kovács Attila megyei elnöktől. A megyeszékhelyen két jelölt került be a döntéshozó testületbe, míg a helyi önkormányzatokban körülbelül 50 RMDSZ-es önkormányzati képviselő van, ez a szám nagyjából megegyezik a négy évvel ezelőtti választások eredményeivel.
Máramaros megyében egyetlen megyei tanácsosi mandátumot, míg a nagybányai tanácsban szintén egy helyet szerzett az RMDSZ. Emellett Máramarosszigeten és Tiszahosszúmezőn két-két, Aknasugatagon, Felsőrónán és Pálosremetén egy-egy önkormányzati képviselője van a szövetségnek.
Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke tegnap még nem tudott pontos adatokat közölni sem a megyei, sem a helyi tanácsosokról, azonban elmondta, a megyében mintegy 20 százalékkal többen szavaztak a szövetség jelöltjeire, mint 2008-ban, azonban itt is megemelkedett a bejutási küszöb a román pártokra leadott voksok miatt. Négy évvel ezelőtt az RMDSZ-nek helyi szinten összesen 31 tanácsosa volt, a megyei elnök szerint pedig számuk idén biztosan eléri a 33-at. Fehér megyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) két helyi tanácsosi tisztséget nyert, mindkettőt Torockón – tudtuk meg Gergely Balázstól, a néppárt közép-erdélyi régiójának elnökétől.
Beszterce-Naszód megyében a megyei tanácsban egyetlen helyet sem szerzett az RMDSZ. Décsei Attila megyei elnök elmondta, a szövetség nem kapott kevesebb szavazatot, mint négy évvel ezelőtt, azonban idén többen voksoltak a román pártokra, így megemelkedett a bejutási küszöb. Besztercén az RMDSZ meg tudta őrizni pozícióját, a 21 tagú tanácsban egy mandátum továbbra is a szövetségé.
Temes megyében a szövetség nem szerzett mandátumot sem a megyei, sem a temesvári önkormányzatban, a megye településein ugyanakkor összesen 39 helyi önkormányzati képviselője van a helyi tanácsokban a következő négy évre.
Kőrössy Andrea, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 13.
Tizennégy magyar elöljáró Szilágy megyében
A következő négy évben Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg és Varsolc élén áll magyar polgármester.
Az erdélyi, partiumi és bánsági megyék közül Szilágy megyében volt a legnagyobb a szavazókedv a vasárnapi helyhatósági választásokon, ahol a választópolgárok 62,89 százaléka járult az urnákhoz. A választások győztese a Szociál-liberális Unió (USL) lett. Radu Căpîlnaşiu jelenlegi zilahi polgármester a párhuzamos szavazatszámlálás szerint a voksok mintegy 58 százalékát gyűjtötte be, és szerzett újabb mandátumot. A balliberális koalíció nyerte meg a megyei tanácselnöki tisztséget is, Tiberiu Marcnak a szavazatok 44 százalékát sikerült begyűjteni, míg az utána következő RMDSZ-es Csonka Tibor a voksok mintegy 22 százalékát mondhatja magáénak az USL párhuzamos szavazatszámlálása szerint.
A kormánypárt ugyanakkor a megyeszékhely mellett újabb 30 településen foglalta le a polgármesteri széket. Az RMDSZ-nek a szövetség szavazatszámlálása szerint 14 polgármesteri széket sikerült megszereznie a Szilágyságban. A következő négy évben Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg és Varsolc élén áll magyar polgármester. Krónika (Kolozsvár)
A következő négy évben Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg és Varsolc élén áll magyar polgármester.
Az erdélyi, partiumi és bánsági megyék közül Szilágy megyében volt a legnagyobb a szavazókedv a vasárnapi helyhatósági választásokon, ahol a választópolgárok 62,89 százaléka járult az urnákhoz. A választások győztese a Szociál-liberális Unió (USL) lett. Radu Căpîlnaşiu jelenlegi zilahi polgármester a párhuzamos szavazatszámlálás szerint a voksok mintegy 58 százalékát gyűjtötte be, és szerzett újabb mandátumot. A balliberális koalíció nyerte meg a megyei tanácselnöki tisztséget is, Tiberiu Marcnak a szavazatok 44 százalékát sikerült begyűjteni, míg az utána következő RMDSZ-es Csonka Tibor a voksok mintegy 22 százalékát mondhatja magáénak az USL párhuzamos szavazatszámlálása szerint.
A kormánypárt ugyanakkor a megyeszékhely mellett újabb 30 településen foglalta le a polgármesteri széket. Az RMDSZ-nek a szövetség szavazatszámlálása szerint 14 polgármesteri széket sikerült megszereznie a Szilágyságban. A következő négy évben Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Sarmaság, Szilágybagos, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysámson, Szilágyszeg és Varsolc élén áll magyar polgármester. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 13.
Az RMDSZ mindenképpen ott lesz a megye vezetésében
– A megyei választási bizottság adatai értelmében a Maros megyei RMDSZ-nek 13 megyei tanácsosi mandátumot sikerült megszerezni. Ezzel erős frakció leszünk a megyei tanácsban, és úgy érzem, hogy az a csapat leszünk, amely az elkövetkező négy évre eldönti a megyei tanács működését – nyilatkozta tegnap sajtótájékoztatón Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács leköszönő elnöke.
Ugyancsak 13 mandátuma van a Szociálliberális Szövetségnek (USL), hat a Maros Megyéért Egyesületnek (APM) és kettő a Diaconescu-féle pártnak. Politikai egyezségek lesznek, ezek fogják eldönteni, hogy az elkövetkező négy évben hogyan fogják vezetni a megyét. Lokodi szerint az RMDSZ mindenképpen ott lesz a megye vezetésében.
Mindenekelőtt megköszönte a választóknak, hogy vele voltak, hogy több szavazatot kapott, mint 2008-ban, több mint 96 ezren adták rá a voksukat, azonban, mint mondta, elkeseríti, hogy míg a román választópolgárok 17 százalékkal többen mentek el, mint négy évvel ezelőtt, nagyon sok magyar otthon maradt. Kijelentette: – Nem szeretném a választópolgárokra hárítani a felelősséget, de nagyon sok tényező vezetett ahhoz, hogy az emberek nem mentek el választani. Egyesek elkedvetlenedtek, mások nem hisznek a saját erejükben, holott négyévente az egyetlen erő a választópolgár, amely eldöntheti, hogy mi lesz az elkövetkező négy évben.
Véleménye szerint többet kell ezen dolgozni a következő választásokra, most azonban tovább kell lépni, együtt kell dolgozniuk az európai uniós projektek megvalósításán. – Azon leszek, hogy tudásomat, erőmet arra szenteljem a köztisztviselőkkel közösen, hogy ezek a projektek idejében megvalósuljanak, és támogassuk az önkormányzatok tevékenységét.
Arra, hogy az elkövetkező hetekben hogyan alakul a megye vezetése, nem tudott ebben a pillanatban választ adni, hiszen ezt a megye politikai vezetése fogja eldönteni.
A másik két magyar párt választási eredményeire utalva mondta, hogy a két párt semmit el nem ért, csupán arra volt jó, hogy megzavarja az embereket, hiszen együtt sem értek el annyi szavazatot, amennyi egyetlen tanácsosi mandátumhoz szükséges. Egy tanácsosi mandátumhoz 13.671 szavazat szükséges, a két párt együtt szerzett 12 ezer szavazatot.
– Tehát ez a 12 ezer szavazat pocsékba ment. Ezenkívül még 19 ezer szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak. Nem tudni, mennyi jött ezek közül magyar településekről, ami majdnem annyi, amennyit Marius Pascan kapott a megyében.
Véleménye szerint erre is oda kell figyelni, jobban fel kell az embereket készíteni a következő szavazásra.
A Bíró Zsoltra leadott szavazatokról szólva elmondta: – Ez a 11 ezer szavazat, bevallom, nem lett volna nekem elég, csak a 19 ezer elrontott szavazattal, de azt ellenőrizni kellene.
Mint mondta, ki kell elemezni a bakikat. Ugyanakkor arra kérte a magyar politikát, hagyják az erdélyi magyarságot, hogy maga döntse el, mi jó neki, mert a Kövér László vagy Németh Zsolt kampányolása elbátortalanította az embereket.
– Az emberek nem politikai elemzések alapján döntenek. Inkább otthon maradtak. Azt mondták, ha nem tudunk megegyezni, ők nem jönnek el szavazni.
Hangsúlyozta, ezzel nem azt mondja, hogy haragszik a választópolgárokra. Elvárta volna, hogy tudatosabbak legyenek, mert ott maradtak otthon, ahol nagyon sokat tettek a közösségért, sok projektet megvalósítottak. Azt sem tartja kizártnak, hogy éppen ezért maradtak egyesek otthon, mert úgy érzik, mindent, amit akartak, megvalósítottak. Véleménye szerint az elkövetkezendőkben többet kell a közösségekkel kommunikálni.
A megyei tanács alelnöki tisztségét elvállalja, mondta, de ez a politikai egyezségek alkalmával fog eldőlni. – Elvállalnám, de hogy milyen felállásban, hogyan, hogy az RMDSZ egyáltalán döntő szerephez tud-e jutni a megye vezetésében, az elkövetkező hetekben derül ki – mondta végül Lokodi Edit.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)
– A megyei választási bizottság adatai értelmében a Maros megyei RMDSZ-nek 13 megyei tanácsosi mandátumot sikerült megszerezni. Ezzel erős frakció leszünk a megyei tanácsban, és úgy érzem, hogy az a csapat leszünk, amely az elkövetkező négy évre eldönti a megyei tanács működését – nyilatkozta tegnap sajtótájékoztatón Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács leköszönő elnöke.
Ugyancsak 13 mandátuma van a Szociálliberális Szövetségnek (USL), hat a Maros Megyéért Egyesületnek (APM) és kettő a Diaconescu-féle pártnak. Politikai egyezségek lesznek, ezek fogják eldönteni, hogy az elkövetkező négy évben hogyan fogják vezetni a megyét. Lokodi szerint az RMDSZ mindenképpen ott lesz a megye vezetésében.
Mindenekelőtt megköszönte a választóknak, hogy vele voltak, hogy több szavazatot kapott, mint 2008-ban, több mint 96 ezren adták rá a voksukat, azonban, mint mondta, elkeseríti, hogy míg a román választópolgárok 17 százalékkal többen mentek el, mint négy évvel ezelőtt, nagyon sok magyar otthon maradt. Kijelentette: – Nem szeretném a választópolgárokra hárítani a felelősséget, de nagyon sok tényező vezetett ahhoz, hogy az emberek nem mentek el választani. Egyesek elkedvetlenedtek, mások nem hisznek a saját erejükben, holott négyévente az egyetlen erő a választópolgár, amely eldöntheti, hogy mi lesz az elkövetkező négy évben.
Véleménye szerint többet kell ezen dolgozni a következő választásokra, most azonban tovább kell lépni, együtt kell dolgozniuk az európai uniós projektek megvalósításán. – Azon leszek, hogy tudásomat, erőmet arra szenteljem a köztisztviselőkkel közösen, hogy ezek a projektek idejében megvalósuljanak, és támogassuk az önkormányzatok tevékenységét.
Arra, hogy az elkövetkező hetekben hogyan alakul a megye vezetése, nem tudott ebben a pillanatban választ adni, hiszen ezt a megye politikai vezetése fogja eldönteni.
A másik két magyar párt választási eredményeire utalva mondta, hogy a két párt semmit el nem ért, csupán arra volt jó, hogy megzavarja az embereket, hiszen együtt sem értek el annyi szavazatot, amennyi egyetlen tanácsosi mandátumhoz szükséges. Egy tanácsosi mandátumhoz 13.671 szavazat szükséges, a két párt együtt szerzett 12 ezer szavazatot.
– Tehát ez a 12 ezer szavazat pocsékba ment. Ezenkívül még 19 ezer szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak. Nem tudni, mennyi jött ezek közül magyar településekről, ami majdnem annyi, amennyit Marius Pascan kapott a megyében.
Véleménye szerint erre is oda kell figyelni, jobban fel kell az embereket készíteni a következő szavazásra.
A Bíró Zsoltra leadott szavazatokról szólva elmondta: – Ez a 11 ezer szavazat, bevallom, nem lett volna nekem elég, csak a 19 ezer elrontott szavazattal, de azt ellenőrizni kellene.
Mint mondta, ki kell elemezni a bakikat. Ugyanakkor arra kérte a magyar politikát, hagyják az erdélyi magyarságot, hogy maga döntse el, mi jó neki, mert a Kövér László vagy Németh Zsolt kampányolása elbátortalanította az embereket.
– Az emberek nem politikai elemzések alapján döntenek. Inkább otthon maradtak. Azt mondták, ha nem tudunk megegyezni, ők nem jönnek el szavazni.
Hangsúlyozta, ezzel nem azt mondja, hogy haragszik a választópolgárokra. Elvárta volna, hogy tudatosabbak legyenek, mert ott maradtak otthon, ahol nagyon sokat tettek a közösségért, sok projektet megvalósítottak. Azt sem tartja kizártnak, hogy éppen ezért maradtak egyesek otthon, mert úgy érzik, mindent, amit akartak, megvalósítottak. Véleménye szerint az elkövetkezendőkben többet kell a közösségekkel kommunikálni.
A megyei tanács alelnöki tisztségét elvállalja, mondta, de ez a politikai egyezségek alkalmával fog eldőlni. – Elvállalnám, de hogy milyen felállásban, hogyan, hogy az RMDSZ egyáltalán döntő szerephez tud-e jutni a megye vezetésében, az elkövetkező hetekben derül ki – mondta végül Lokodi Edit.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)
2012. június 13.
Végleges megyei eredmények
A megyei választási iroda végleges adatai értelmében a június 10-i választások nyomán Maros megyében 1262 tanácsos lesz. Legtöbb tanácsosi mandátumot az RMDSZ szerzett.
A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma:
1) Ciprian Dobre – 112.265, 2) Lokodi Edit Emőke – 96.324, 3) Pascan Marius 56.446, 4) Bíró Zsolt – 11.198.
Helyi tanácsosok száma pártok szerint:
RMDSZ 421, Szociálliberális Szövetség 384, Maros Megyéért Egyesület 122, Dan Diaconescu Néppárt 84, Magyar Polgári Párt 54, Demokrata Liberális Párt 49, Nagy-Románia Párt 30, független jelölt 25, Pro Európa Romapárt 24, Erdélyi Magyar Néppárt 21, Nemzeti Szövetség Románia Haladásáért 17, Új Generáció Kereszténydemokrata Párt 10, Zöld Párt 5, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt 5, Román Ökológiai Párt 3.
Megyei tanácsosok száma pártokra leosztva:
1) RMDSZ – 13, 2) Szociálliberális Szövetség – 13, 3) Maros Megyéért Egyesület 6, Dan Diaconescu Néppárt 2.
Polgármesteri mandátumok száma:
Szociálliberális Szövetség – 45, RMDSZ – 38, Maros Megyéért Egyesület – 10, Független 2, Demokrata Liberális Párt 2, Nagy-Románia Párt 2, Zöld Párt 1, Új Generáció Párt 1, Magyar Polgári Párt 1. Népújság (Marosvásárhely)
A megyei választási iroda végleges adatai értelmében a június 10-i választások nyomán Maros megyében 1262 tanácsos lesz. Legtöbb tanácsosi mandátumot az RMDSZ szerzett.
A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma:
1) Ciprian Dobre – 112.265, 2) Lokodi Edit Emőke – 96.324, 3) Pascan Marius 56.446, 4) Bíró Zsolt – 11.198.
Helyi tanácsosok száma pártok szerint:
RMDSZ 421, Szociálliberális Szövetség 384, Maros Megyéért Egyesület 122, Dan Diaconescu Néppárt 84, Magyar Polgári Párt 54, Demokrata Liberális Párt 49, Nagy-Románia Párt 30, független jelölt 25, Pro Európa Romapárt 24, Erdélyi Magyar Néppárt 21, Nemzeti Szövetség Románia Haladásáért 17, Új Generáció Kereszténydemokrata Párt 10, Zöld Párt 5, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt 5, Román Ökológiai Párt 3.
Megyei tanácsosok száma pártokra leosztva:
1) RMDSZ – 13, 2) Szociálliberális Szövetség – 13, 3) Maros Megyéért Egyesület 6, Dan Diaconescu Néppárt 2.
Polgármesteri mandátumok száma:
Szociálliberális Szövetség – 45, RMDSZ – 38, Maros Megyéért Egyesület – 10, Független 2, Demokrata Liberális Párt 2, Nagy-Románia Párt 2, Zöld Párt 1, Új Generáció Párt 1, Magyar Polgári Párt 1. Népújság (Marosvásárhely)
2012. június 13.
A választás(s)ok(k) kezelése
Sokkoló erővel kellene hatnia a helyhatósági választási eredményeknek. Erdélyi magyar és magyarországi politikusra egyaránt. Fölösleges vitatkozni afölött, hogy ki a vasárnapi győztes, az az RMDSZ, akinek több polgármestere lesz, mint négy évvel korábban, vagy az az EMNP, amelyiknek kettő. Nos, lehet ezt úgy is beállítani a jobbos sajtóban, hogy az RMDSZ a magyar politikai alakulatok versenyében hátulról a harmadik, az EMNP pedig közvetlenül a győztes párt mögött végzett – de nem érdemes. És le lehet ezt is írni az RMDSZ-közeli honlapon: „Az USL jelölt Ciprian Dobre lesz Maros megye tanácsának vezetője. Értesüléseink szerint ő 112 265 szavazatot kapott, vagyis több mint 11 ezer szavazattal többet, mint a leköszönő tanácselnök, az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke, aki 96 324-et. Az APM jelöltje, Marius Pascan 56 446 szavazatot, Bíró Zsolt, a Polgári Koalíció jelöltje 11 198-at.” Ezzel a finomnak szánt megtévesztéssel sem érdemes próbálkozni, ugyanis az erdélyi magyar választók többsége tud számolni. Bíró Zsolt szavazataival sem győzhette volna le az RMDSZ jelöltje azt, akinek kisbuszokkal szállították be a szavazóit, s a belvárosi beruccanásért nem is kellett fizetniük. Sőt ők zsebelhették be a napidíjat.
Ezzel szemben a vasárnapi választásoknak legalább két megvitatásra váró, megvitatásra érdemes tanulsága van.
Az egyik: igazolni látszanak a Bárdi Nándor és Ablonczy Balázs által vázolt közösségi igény létezését. A két társadalomtudós megkockáztatta, hogy a nemzetegyesítés politikai retorikája elutasítandó, mert veszélyes a magyar nemzetre és a külhoni közösségekre. Ehelyett a határtalanítás szükségességéről beszéltek. És valóban. Ha valamit egyesítünk, például a magyar kulturális nemzetet, a folyamatnak óhatatlanul lesz egy központja (Budapest) és egy központi lebonyolítója (Fidesz–KDNP), amely megmondja, mit és hogyan kell cselekedni, gondolkodni. Aki pedig nem azt cselekszi, nem azt gondolja, az az egyesítés szempontjából káros elem, nemzetáruló.
Eközben a határtalanítás Bárdi és Ablonczy szerint azt jelenti, hogy az a szellemi érték, amit a külhoni magyarság kitermel, beemelődik az egyetemes magyar kultúrába. Határtalanítás esetében nem kell előírni bizonyos normákat, sem a kultúra, sem a politikai kultúra, sem sok más egyéb területen. A határtalanítás esetén a budapesti kormány számára a külhoni magyarok partnerek, szemben a nemzetegyesítési kísérlettel, amikor Budapest megüzeni vagy kimondja: ezek azok az elvárások, amelyekhez alkalmazkodnia kell a határon túlinak. Nos, a vasárnapi választások azt jelzik Budapestnek, hogy noha kevesen ismerik a Bárdi–Ablonczy-elméletet az erdélyi magyarok közül, a határtalanítás folyamatában szívesen lennének partnerei a magyar kormány(ok)nak, de azt határozottan visszautasítják, hogy magas rangú követeken keresztül, a közszolgálati médiában vagy közvetlenül megüzenjék, hogyan cselekedjenek vagy gondolkodjanak őket érintő és általuk behatóbban ismert kérdésekben.
A másik: az RMDSZ eredményei a várttól leginkább a vegyes lakosságú nagyvárosokban maradtak el. Ez az asszimiláció erősödésének a jele. A többségbe való beolvadás ezúttal nem erőszakos beolvasztás, éppen ezért a közösségek, az egyén ellenállása alacsonyabb.
Ami előnyünkre van, az ellenünk is fordulhat. Az egységes magyar médiatér létrejötte, az, hogy ma több tucat adó, köztük népszerű ismeretterjesztő csatornák nézhetők magyarul, megnehezítette a román nyelv elsajátítását. Sok, a többség nyelvét nem beszélő, főként középosztálybeli családban felnövő gyerek, ha egyetemi éveit még nem is, de jövőjét Magyarországon tervezi. A kivándorlás tehát nem áll meg, sőt, az erdélyi magyar közösség a középosztályát veszítheti el, és összeroppanhat.
A vasárnapi választások után felmerülő igazi felvetés ez: milyen válaszokat lehet erre adni? Egy biztos: a veszélybeszéd a legrosszabb felelet. Ám helyzetünk mégsem reménytelen. Csupán több szakértelemre és kevesebb hordószónokra volna szüksége a magyarságpolitikának.
Ambrus Attila. Új Magyar Szó (Bukarest)
Sokkoló erővel kellene hatnia a helyhatósági választási eredményeknek. Erdélyi magyar és magyarországi politikusra egyaránt. Fölösleges vitatkozni afölött, hogy ki a vasárnapi győztes, az az RMDSZ, akinek több polgármestere lesz, mint négy évvel korábban, vagy az az EMNP, amelyiknek kettő. Nos, lehet ezt úgy is beállítani a jobbos sajtóban, hogy az RMDSZ a magyar politikai alakulatok versenyében hátulról a harmadik, az EMNP pedig közvetlenül a győztes párt mögött végzett – de nem érdemes. És le lehet ezt is írni az RMDSZ-közeli honlapon: „Az USL jelölt Ciprian Dobre lesz Maros megye tanácsának vezetője. Értesüléseink szerint ő 112 265 szavazatot kapott, vagyis több mint 11 ezer szavazattal többet, mint a leköszönő tanácselnök, az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke, aki 96 324-et. Az APM jelöltje, Marius Pascan 56 446 szavazatot, Bíró Zsolt, a Polgári Koalíció jelöltje 11 198-at.” Ezzel a finomnak szánt megtévesztéssel sem érdemes próbálkozni, ugyanis az erdélyi magyar választók többsége tud számolni. Bíró Zsolt szavazataival sem győzhette volna le az RMDSZ jelöltje azt, akinek kisbuszokkal szállították be a szavazóit, s a belvárosi beruccanásért nem is kellett fizetniük. Sőt ők zsebelhették be a napidíjat.
Ezzel szemben a vasárnapi választásoknak legalább két megvitatásra váró, megvitatásra érdemes tanulsága van.
Az egyik: igazolni látszanak a Bárdi Nándor és Ablonczy Balázs által vázolt közösségi igény létezését. A két társadalomtudós megkockáztatta, hogy a nemzetegyesítés politikai retorikája elutasítandó, mert veszélyes a magyar nemzetre és a külhoni közösségekre. Ehelyett a határtalanítás szükségességéről beszéltek. És valóban. Ha valamit egyesítünk, például a magyar kulturális nemzetet, a folyamatnak óhatatlanul lesz egy központja (Budapest) és egy központi lebonyolítója (Fidesz–KDNP), amely megmondja, mit és hogyan kell cselekedni, gondolkodni. Aki pedig nem azt cselekszi, nem azt gondolja, az az egyesítés szempontjából káros elem, nemzetáruló.
Eközben a határtalanítás Bárdi és Ablonczy szerint azt jelenti, hogy az a szellemi érték, amit a külhoni magyarság kitermel, beemelődik az egyetemes magyar kultúrába. Határtalanítás esetében nem kell előírni bizonyos normákat, sem a kultúra, sem a politikai kultúra, sem sok más egyéb területen. A határtalanítás esetén a budapesti kormány számára a külhoni magyarok partnerek, szemben a nemzetegyesítési kísérlettel, amikor Budapest megüzeni vagy kimondja: ezek azok az elvárások, amelyekhez alkalmazkodnia kell a határon túlinak. Nos, a vasárnapi választások azt jelzik Budapestnek, hogy noha kevesen ismerik a Bárdi–Ablonczy-elméletet az erdélyi magyarok közül, a határtalanítás folyamatában szívesen lennének partnerei a magyar kormány(ok)nak, de azt határozottan visszautasítják, hogy magas rangú követeken keresztül, a közszolgálati médiában vagy közvetlenül megüzenjék, hogyan cselekedjenek vagy gondolkodjanak őket érintő és általuk behatóbban ismert kérdésekben.
A másik: az RMDSZ eredményei a várttól leginkább a vegyes lakosságú nagyvárosokban maradtak el. Ez az asszimiláció erősödésének a jele. A többségbe való beolvadás ezúttal nem erőszakos beolvasztás, éppen ezért a közösségek, az egyén ellenállása alacsonyabb.
Ami előnyünkre van, az ellenünk is fordulhat. Az egységes magyar médiatér létrejötte, az, hogy ma több tucat adó, köztük népszerű ismeretterjesztő csatornák nézhetők magyarul, megnehezítette a román nyelv elsajátítását. Sok, a többség nyelvét nem beszélő, főként középosztálybeli családban felnövő gyerek, ha egyetemi éveit még nem is, de jövőjét Magyarországon tervezi. A kivándorlás tehát nem áll meg, sőt, az erdélyi magyar közösség a középosztályát veszítheti el, és összeroppanhat.
A vasárnapi választások után felmerülő igazi felvetés ez: milyen válaszokat lehet erre adni? Egy biztos: a veszélybeszéd a legrosszabb felelet. Ám helyzetünk mégsem reménytelen. Csupán több szakértelemre és kevesebb hordószónokra volna szüksége a magyarságpolitikának.
Ambrus Attila. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. június 13.
Átrendeződtek az erdélyi magyarlakta megyék önkormányzatai
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Átrendeződött az önkormányzatok összetétele 2008-hoz képest Erdély magyarlakta megyéiben és városaiban a vasárnapi romániai önkormányzati választások nyomán.
Erdély, a Partium és a Bánság 16 megyéje közül eddig négynek az élén állt magyar nemzetiségű önkormányzati tanácselnök, annak idején valamennyien a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben szereztek mandátumot.
A vasárnapi választások után csak a két magyar többségű megye élén maradt magyar tisztségviselő: Hargita megyében Borboly Csaba és Kovászna megyében Tamás Sándor. A 38 százalékban magyarlakta Maros megyében Lokodi Edit (a voksok 35 százalékával), illetve a 34,5 százalékban magyarlakta Szatmár megyében Csehi Árpád (a voksok 35 százalékával) alulmaradt a küzdelemben a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) jelöltjeivel (Ciprian Dobre 40,6 százalék, Adrian Stef 38,3 százalék) szemben.
A megyei tanácsok (közgyűlések) elnökeit mindkét alkalommal, 2008-ban, s most is egyszerű többséggel választották.
A megyei tanácsok közül - mindkét választáson - csak a magyar többségű megyei testületekbe jutott be az RMDSZ-szel szemben "ellenzéki" magyar képviselő. A Magyar Polgári Pártnak (MPP) eddig 19 megyei tanácsosa volt Hargita és Kovászna megyében, most az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen van 14, míg az RMDSZ 5-tel növelte Székelyföldön megyei tanácsosainak számát. A Hargita megyei tanácsban 2008-ban 18 RMDSZ-es, 10 MPP-s és két szociáldemokrata (PSD) szerzett mandátumot, a vasárnapi választások után a RMDSZ-nek 20, az MPP-nek 4, az EMNP-nek 3, az USL-nek 3 tanácsosa lesz.
Kovászna megyében az előző választáson az RMDSZ 15, az MPP 9, a román pártszövetség 5 képviselője és egy független kapott mandátumot, vasárnap pedig 18 RMDSZ-es, 4 EMNP-s, 3 MPP-s, 3 PSD-s és 2 liberális (PNL) képviselő.
A nem magyar többségű megyék tanácsaiba (közgyűléseibe) a magyar "ellenzéki" pártok nem tudtak tanácsost bejuttatni, mert a jelöltjeikre leadott voksok nem érték el az 5 százalékos (a Kolozs megyei EMNP-MPP koalíció esetében a 7 százalékos) bejutási küszöböt.
A 38 százalékban magyarlakta Maros megye 34 tagú önkormányzatában az RMDSZ megőrizte eddigi arányát: a szövetségnek továbbra is 13 tanácsosa lesz.
A 34,5 százalékban magyar lakosságú Szatmár megye 32 tagú tanácsában az RMDSZ frakciója 13-ról 12 főre csökken.
A 25 százalékban magyarlakta Bihar megye 34 tagú tanácsában az RMDSZ-képviselet 9-ről 7 tagúra zsugorodik.
A 23 százalékban magyarlakta Szilágy megye 30 tagú tanácsában is két fővel, 9-ről 7-re csökken az RMDSZ-frakció.
A 16 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező Kolozs megye 36 tagú önkormányzatában az RMDSZ-nek továbbra is 5 képviselője lesz.
A felsorolt román többségű megyék székvárosainak települési önkormányzataiban is visszaesett a magyar képviselők aránya - Marosvásárhely kivételével. A 45 százalékban magyarlakta Marosvásárhely 23 tagú tanácsában továbbra is 10 tagja lesz az RMDSZ-frakciónak.
A 38 százalékban magyarlakta Szatmárnémeti 23 tagú tanácsában az eddigi 11 helyett 9 RMDSZ-es tanácsos marad.
A csaknem negyedrészt magyar lakosságú Nagyvárad 27 tagú önkormányzatában az RMDSZ-frakció 9-ről 7 főre csökken.
A 16 százalékban magyarlakta Kolozsvár 31 tagú tanácsában az eddigi 5 helyett 4 RMDSZ-es tanácsos marad.
Zilahon, ahol a magyarság részaránya szintén 16 százalékot tesz ki, a 21 tagú tanácsban az eddigi 4 helyett 3 RMDSZ-es marad.
A két magyar többségű megyében a megyei jogú városokban többnyire előretört az RMDSZ, a magyar "ellenzéki" pártok rovására.
Csíkszeredának ezentúl 13 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 2 MPP-s, és 2 USL-s tanácsosa lesz (a korábbi 12 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett), és az RMDSZ-es Ráduly Róbert polgármester harmadik mandátumát kezdi meg.
Székelyudvarhelyen mostantól 11 RMDSZ-es, 5 MPP-s, 3 EMNP-s tanácsos lesz (a négy éve megválasztott 9 RMDSZ-es, 8 MPP-s és 2 Zöld párti helyett), az RMDSZ-es Bunta Leventét pedig másodszor is megválasztották polgármesternek.
Gyergyószentmiklóson az MPP tisztségben lévő polgármesterét, Mezei Jánost választották újabb négy évre a város élére, a tanácsban pedig 11 MPP-s és 6 RMDSZ-es foglal helyet (az eddigi 10 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett).
Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpád polgármester újabb mandátumot szerzett, a városi tanácsban pedig ezentúl 14 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 1 MPP-s, 2 PSD-s és 2 PNL-s képviselő fog ülni. Négy éve az RMDSZ 8, az MPP 9, a román szövetség 3 képviselője és egy független került a tanácsba).
Kézdivásárhelyen az MPP-s Rácz Károlyt az RMDSZ-es Bokor Tibor váltja a polgármesteri székben, a városi tanácsba pedig 9 RMDSZ-es, 4 EMNP-s és 4 MPP-s képviselő került be (a korábbi 10 MPP-s és 9 RMDSZ-es helyett).
Idén már nemcsak a megyei tanácselnököket, hanem a polgármestereket is egy fordulóban, egyszerű többséggel választották Romániában. Az RMDSZ-nek sikerült a négy évvel ezelőtti 184-ről 202-re növelnie polgármesterei számát. Az MPP négy évvel ezelőtt 11 polgármesteri tisztséget nyert el, míg a vasárnapi voksoláson hetet. A tavaly bejegyzett EMNP 2 településen nyert polgármesteri mandátumot. MTI
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Átrendeződött az önkormányzatok összetétele 2008-hoz képest Erdély magyarlakta megyéiben és városaiban a vasárnapi romániai önkormányzati választások nyomán.
Erdély, a Partium és a Bánság 16 megyéje közül eddig négynek az élén állt magyar nemzetiségű önkormányzati tanácselnök, annak idején valamennyien a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben szereztek mandátumot.
A vasárnapi választások után csak a két magyar többségű megye élén maradt magyar tisztségviselő: Hargita megyében Borboly Csaba és Kovászna megyében Tamás Sándor. A 38 százalékban magyarlakta Maros megyében Lokodi Edit (a voksok 35 százalékával), illetve a 34,5 százalékban magyarlakta Szatmár megyében Csehi Árpád (a voksok 35 százalékával) alulmaradt a küzdelemben a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) jelöltjeivel (Ciprian Dobre 40,6 százalék, Adrian Stef 38,3 százalék) szemben.
A megyei tanácsok (közgyűlések) elnökeit mindkét alkalommal, 2008-ban, s most is egyszerű többséggel választották.
A megyei tanácsok közül - mindkét választáson - csak a magyar többségű megyei testületekbe jutott be az RMDSZ-szel szemben "ellenzéki" magyar képviselő. A Magyar Polgári Pártnak (MPP) eddig 19 megyei tanácsosa volt Hargita és Kovászna megyében, most az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen van 14, míg az RMDSZ 5-tel növelte Székelyföldön megyei tanácsosainak számát. A Hargita megyei tanácsban 2008-ban 18 RMDSZ-es, 10 MPP-s és két szociáldemokrata (PSD) szerzett mandátumot, a vasárnapi választások után a RMDSZ-nek 20, az MPP-nek 4, az EMNP-nek 3, az USL-nek 3 tanácsosa lesz.
Kovászna megyében az előző választáson az RMDSZ 15, az MPP 9, a román pártszövetség 5 képviselője és egy független kapott mandátumot, vasárnap pedig 18 RMDSZ-es, 4 EMNP-s, 3 MPP-s, 3 PSD-s és 2 liberális (PNL) képviselő.
A nem magyar többségű megyék tanácsaiba (közgyűléseibe) a magyar "ellenzéki" pártok nem tudtak tanácsost bejuttatni, mert a jelöltjeikre leadott voksok nem érték el az 5 százalékos (a Kolozs megyei EMNP-MPP koalíció esetében a 7 százalékos) bejutási küszöböt.
A 38 százalékban magyarlakta Maros megye 34 tagú önkormányzatában az RMDSZ megőrizte eddigi arányát: a szövetségnek továbbra is 13 tanácsosa lesz.
A 34,5 százalékban magyar lakosságú Szatmár megye 32 tagú tanácsában az RMDSZ frakciója 13-ról 12 főre csökken.
A 25 százalékban magyarlakta Bihar megye 34 tagú tanácsában az RMDSZ-képviselet 9-ről 7 tagúra zsugorodik.
A 23 százalékban magyarlakta Szilágy megye 30 tagú tanácsában is két fővel, 9-ről 7-re csökken az RMDSZ-frakció.
A 16 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező Kolozs megye 36 tagú önkormányzatában az RMDSZ-nek továbbra is 5 képviselője lesz.
A felsorolt román többségű megyék székvárosainak települési önkormányzataiban is visszaesett a magyar képviselők aránya - Marosvásárhely kivételével. A 45 százalékban magyarlakta Marosvásárhely 23 tagú tanácsában továbbra is 10 tagja lesz az RMDSZ-frakciónak.
A 38 százalékban magyarlakta Szatmárnémeti 23 tagú tanácsában az eddigi 11 helyett 9 RMDSZ-es tanácsos marad.
A csaknem negyedrészt magyar lakosságú Nagyvárad 27 tagú önkormányzatában az RMDSZ-frakció 9-ről 7 főre csökken.
A 16 százalékban magyarlakta Kolozsvár 31 tagú tanácsában az eddigi 5 helyett 4 RMDSZ-es tanácsos marad.
Zilahon, ahol a magyarság részaránya szintén 16 százalékot tesz ki, a 21 tagú tanácsban az eddigi 4 helyett 3 RMDSZ-es marad.
A két magyar többségű megyében a megyei jogú városokban többnyire előretört az RMDSZ, a magyar "ellenzéki" pártok rovására.
Csíkszeredának ezentúl 13 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 2 MPP-s, és 2 USL-s tanácsosa lesz (a korábbi 12 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett), és az RMDSZ-es Ráduly Róbert polgármester harmadik mandátumát kezdi meg.
Székelyudvarhelyen mostantól 11 RMDSZ-es, 5 MPP-s, 3 EMNP-s tanácsos lesz (a négy éve megválasztott 9 RMDSZ-es, 8 MPP-s és 2 Zöld párti helyett), az RMDSZ-es Bunta Leventét pedig másodszor is megválasztották polgármesternek.
Gyergyószentmiklóson az MPP tisztségben lévő polgármesterét, Mezei Jánost választották újabb négy évre a város élére, a tanácsban pedig 11 MPP-s és 6 RMDSZ-es foglal helyet (az eddigi 10 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett).
Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpád polgármester újabb mandátumot szerzett, a városi tanácsban pedig ezentúl 14 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 1 MPP-s, 2 PSD-s és 2 PNL-s képviselő fog ülni. Négy éve az RMDSZ 8, az MPP 9, a román szövetség 3 képviselője és egy független került a tanácsba).
Kézdivásárhelyen az MPP-s Rácz Károlyt az RMDSZ-es Bokor Tibor váltja a polgármesteri székben, a városi tanácsba pedig 9 RMDSZ-es, 4 EMNP-s és 4 MPP-s képviselő került be (a korábbi 10 MPP-s és 9 RMDSZ-es helyett).
Idén már nemcsak a megyei tanácselnököket, hanem a polgármestereket is egy fordulóban, egyszerű többséggel választották Romániában. Az RMDSZ-nek sikerült a négy évvel ezelőtti 184-ről 202-re növelnie polgármesterei számát. Az MPP négy évvel ezelőtt 11 polgármesteri tisztséget nyert el, míg a vasárnapi voksoláson hetet. A tavaly bejegyzett EMNP 2 településen nyert polgármesteri mandátumot. MTI
2012. június 14.
Kezdődik elülről
Egy-két érvényesnek tűnő, objektívnek szánt általános megállapítást csak érdemes tenni a vasárnap lezajlott romániai önkormányzati választások kapcsán azzal a rizikóval is, hogy az elmúlt két napban már sokan sokmindent elmondtak, leírtak, kinyilatkoztak. Az mindenképpen újból beigazolódott, hogy Románia továbbra is egy balkáni ország, uniós tagság ide vagy oda. A régi demokráciákban, de a legtöbb közép- és kelet-európai országban sem fordulhat elő annyi disznóság valamely népszavazáskor, mint ami itt a voksolást megelőző kampányban, annak napján, majd pedig a szavazatok megszámlálásakor nálunk előfordult. Ezekről sokat hallhattunk-olvashattunk, sajnos a magyarok lakta vidékek, a mi közösségeink, nemzettársaink is szolgáltak számos kirívó példával. Már az is paródia, ahogy viszonyultak a hatóságok, a megyei és helyi közigazgatás illetékesei a választási procedúrához: képtelenek volt naprakész, érvényes, pontos, a csalásokat, manipulációkat és szavazatlopásokat megnehezítő választói névjegyzékeket készíteni.
A pár hete kormányzó balliberális pártszövetség túlgyőzte magát, aligha tévednek azok, akik szerint ezzel az előző koalíciót büntették a választók. Kérdés, hogy az USL nevű politikai-ideológiai szörnyszülött meddig lesz képes egyben maradni s ekként is működni. No és milyen hatékonysággal, mennyire közmegelégedésre. Az RMDSZ is győzelmet ünnepel a két rivális magyar párt fölött, de kár előre inniuk a medve bőrére a tulipánosoknak, mert a központi hatalomból való kiszorulással elzáródtak azok a csapok, amelyek a helyi pártközpontokba áramoltatták a közösségnek szánt, de nem mindig odajutott pénzeket. Az RMDSZ nagyjából annyit nyert a réven, amennyit veszített a vámon, ám abban a tudatban kell készülnie a kényszerű együttműködésre vetélytársaival, hogy immár tény: az erdélyi magyarok jelentős hányada akkor sem fog többé a tulipánra pecsételni, ha netán megindul valamilyen megtisztulási folyamat ebben a balkáni beágyazódottságú „szövetségben”.
Sőt, az urnáktól távol maradók tömegeit nézve kimondható, a romániai magyarok szinte felét már nem érdeklik a politikai játszmák, az iszapbirkózás, a korrupcióval mélyen átszőtt közélet. (Akárki nyert, mind a mi vérünket fogja szívni – mondta hétfő reggel a munkába induló szomszéd.)
A helyenként agresszív és merőben hatásvadász kampányt folytató Magyar Polgári Párt lejtmenete senkit sem lepett meg, érvényesült a bumerángeffektus, s úgy látszik, az emberek mégiscsak pragmatikusabbak, mint szentimentálisak, ha közigazgatásról van szó. Az Erdélyi Magyar Néppárt talán jobban számított az eddigi közpolitizálásban csalódottak támogatására, de nincs miért szégyenkeznie, hiszen a semmiből vált tényezővé a honi politikai porondon.
Marad az örök tanulság: csak a népet nem lehet leváltani. De ideillik a régi bölcsesség is: minden nép megérdemli azokat, akiket önként a saját nyakába ültet.
Amúgy pedig az újabb választási kampány vasárnap este 9 órakor már el is kezdődött...
Dénes László. Csíki Hírlap, Udvarhelyi Híradó, Vásárhelyi Hírlap, Gyegyói Hírlap
Egy-két érvényesnek tűnő, objektívnek szánt általános megállapítást csak érdemes tenni a vasárnap lezajlott romániai önkormányzati választások kapcsán azzal a rizikóval is, hogy az elmúlt két napban már sokan sokmindent elmondtak, leírtak, kinyilatkoztak. Az mindenképpen újból beigazolódott, hogy Románia továbbra is egy balkáni ország, uniós tagság ide vagy oda. A régi demokráciákban, de a legtöbb közép- és kelet-európai országban sem fordulhat elő annyi disznóság valamely népszavazáskor, mint ami itt a voksolást megelőző kampányban, annak napján, majd pedig a szavazatok megszámlálásakor nálunk előfordult. Ezekről sokat hallhattunk-olvashattunk, sajnos a magyarok lakta vidékek, a mi közösségeink, nemzettársaink is szolgáltak számos kirívó példával. Már az is paródia, ahogy viszonyultak a hatóságok, a megyei és helyi közigazgatás illetékesei a választási procedúrához: képtelenek volt naprakész, érvényes, pontos, a csalásokat, manipulációkat és szavazatlopásokat megnehezítő választói névjegyzékeket készíteni.
A pár hete kormányzó balliberális pártszövetség túlgyőzte magát, aligha tévednek azok, akik szerint ezzel az előző koalíciót büntették a választók. Kérdés, hogy az USL nevű politikai-ideológiai szörnyszülött meddig lesz képes egyben maradni s ekként is működni. No és milyen hatékonysággal, mennyire közmegelégedésre. Az RMDSZ is győzelmet ünnepel a két rivális magyar párt fölött, de kár előre inniuk a medve bőrére a tulipánosoknak, mert a központi hatalomból való kiszorulással elzáródtak azok a csapok, amelyek a helyi pártközpontokba áramoltatták a közösségnek szánt, de nem mindig odajutott pénzeket. Az RMDSZ nagyjából annyit nyert a réven, amennyit veszített a vámon, ám abban a tudatban kell készülnie a kényszerű együttműködésre vetélytársaival, hogy immár tény: az erdélyi magyarok jelentős hányada akkor sem fog többé a tulipánra pecsételni, ha netán megindul valamilyen megtisztulási folyamat ebben a balkáni beágyazódottságú „szövetségben”.
Sőt, az urnáktól távol maradók tömegeit nézve kimondható, a romániai magyarok szinte felét már nem érdeklik a politikai játszmák, az iszapbirkózás, a korrupcióval mélyen átszőtt közélet. (Akárki nyert, mind a mi vérünket fogja szívni – mondta hétfő reggel a munkába induló szomszéd.)
A helyenként agresszív és merőben hatásvadász kampányt folytató Magyar Polgári Párt lejtmenete senkit sem lepett meg, érvényesült a bumerángeffektus, s úgy látszik, az emberek mégiscsak pragmatikusabbak, mint szentimentálisak, ha közigazgatásról van szó. Az Erdélyi Magyar Néppárt talán jobban számított az eddigi közpolitizálásban csalódottak támogatására, de nincs miért szégyenkeznie, hiszen a semmiből vált tényezővé a honi politikai porondon.
Marad az örök tanulság: csak a népet nem lehet leváltani. De ideillik a régi bölcsesség is: minden nép megérdemli azokat, akiket önként a saját nyakába ültet.
Amúgy pedig az újabb választási kampány vasárnap este 9 órakor már el is kezdődött...
Dénes László. Csíki Hírlap, Udvarhelyi Híradó, Vásárhelyi Hírlap, Gyegyói Hírlap
2012. június 14.
Helyhatósági választások 2012
A megyei tanácsosok listája
A megyei választási iroda végleges adatai alapján, a június 10-i választások nyomán az RMDSZ és a Szociálliberális Szövetség (USL) 13- 13 tanácsosi helyet szerzett a megyei tanácsban. A Szövetség Maros Megyéért hat mandátumhoz jutott és a Dan Diaconescu Néppárt két tanácsosi helyet szerzett.
RMDSZ megyei tanácsosok: Lokodi Edit Emőke, Szabó Árpád, Gáspárik Attila, Balogh József, Csép Andrea, Kelemen Márton, Ilyés Tóth Sándor, Mózes Levente, Pokorny László, Szász Izolda, Erős Csaba, Tatár Béla, Bán Mózes.
Szociálliberális Szövetség: Ciprian Dobre, Suciu Horatiu, Popa Dragos, Chirtes Ioan, Somesan Stefan, Socotar Dinu, Antonie Mihail, Mora Ákos, Bolos Vasile, Pop Felicia, Pop Mircea, Bândea Eugen, Dancu Ovidiu.
Szövetség Maros Megyéért: Pascan Marius, Maior Claudiu, Urcan Florin, Vasu Ioan, Grosu Corneliu és Georgescu Cristian.
A PP-DD tanácsosai: Ioan Stoica, Augustin Farcas.
A Magyar Polgári Párt, a Nagy-Románia Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Cojocaru-féle Néppárt, a Romák Polgári Demokrata Szövetsége, és az Új Generáció egyetlen mandátumot sem szerzett a megyei tanácsban a vasárnapi helyhatósági választásokon.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)
A megyei tanácsosok listája
A megyei választási iroda végleges adatai alapján, a június 10-i választások nyomán az RMDSZ és a Szociálliberális Szövetség (USL) 13- 13 tanácsosi helyet szerzett a megyei tanácsban. A Szövetség Maros Megyéért hat mandátumhoz jutott és a Dan Diaconescu Néppárt két tanácsosi helyet szerzett.
RMDSZ megyei tanácsosok: Lokodi Edit Emőke, Szabó Árpád, Gáspárik Attila, Balogh József, Csép Andrea, Kelemen Márton, Ilyés Tóth Sándor, Mózes Levente, Pokorny László, Szász Izolda, Erős Csaba, Tatár Béla, Bán Mózes.
Szociálliberális Szövetség: Ciprian Dobre, Suciu Horatiu, Popa Dragos, Chirtes Ioan, Somesan Stefan, Socotar Dinu, Antonie Mihail, Mora Ákos, Bolos Vasile, Pop Felicia, Pop Mircea, Bândea Eugen, Dancu Ovidiu.
Szövetség Maros Megyéért: Pascan Marius, Maior Claudiu, Urcan Florin, Vasu Ioan, Grosu Corneliu és Georgescu Cristian.
A PP-DD tanácsosai: Ioan Stoica, Augustin Farcas.
A Magyar Polgári Párt, a Nagy-Románia Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Cojocaru-féle Néppárt, a Romák Polgári Demokrata Szövetsége, és az Új Generáció egyetlen mandátumot sem szerzett a megyei tanácsban a vasárnapi helyhatósági választásokon.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)
2012. június 15.
Lemondott Boc pártelnök és a PDL teljes vezérkara
Lemondott csütörtökön tisztségéről Emil Boc pártelnök és a Demokrata Liberális Párt (PDL) teljes országos állandó bizottsága (BNP) a jobbközép alakulat önkormányzati választásokon nyújtott gyenge teljesítménye miatt.
A PDL döntéshozói tanácskozásuk végén arra a következtetésre jutottak, hogy testületileg vállalniuk kell a választási kudarc politikai felelősségét.
A PDL, amely a 2008-as önkormányzati választásokat megnyerte, majd a 2008-as parlamenti választások győzteseként idén áprilisig kormányon volt Romániában, a vasárnapi önkormányzati választásokon a voksok felét beseprő szociálliberális szövetség (USL) mögött végzett, a szavazatok alig 15 százalékát szerezve meg.
„A PDL átvezette az országot a válságon, felvállalta azokat a döntéseket, amelyek megmentették Romániát a gazdasági összeomlástól. Ezek az intézkedések helyesek voltak, ám a pártnak súlyos árat kellett fizetnie értük. A párt vezetőinek vállalniuk kell a politikai felelősséget a választási eredményekért, következésképpen mind a párt elnöke, mind pedig az országos állandó bizottság lemondott, és ezzel utat nyit a tisztújítás előtt" – jelentette be Emil Boc a BNP ülése után.
A pártot ügyvivő testület vezeti a tisztújító küldöttgyűlésig.
Emil Boc újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: nem jelölteti magát a pártelnöki tisztségre, mert a kolozsvári városháza irányítására kell összpontosítania.
A PDL távozó elnökét vasárnap harmadik alkalommal választották meg Kolozsvár polgármesterévé. 2004-ben a magyarellenességéről elhíresült Gheorghe Funar Nagy-Románia párti polgármestert győzte le a kolozsvári önkormányzati választáson. Legutóbbi polgármesteri mandátumáról fél év után lemondott, ugyanis – a parlamenti választásokon győztes PDL elnökeként – 2008 decemberében kormányalakítási megbízást kapott Traian Basescu államfőtől.
Emil Boc 2005 júniusa óta volt a – korábban Traian Basescu által vezetett – Demokrata Párt, majd a PDL elnöke.
A politikus 2008 decemberétől 2012 februárjáig volt Románia miniszterelnöke különböző összetételű kormányok élén.
A Boc-kabinet 2010 nyarán drasztikus megszorító intézkedéseket hozott az ország eladósodásának megfékezése és a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében: 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazotti béreket, létszámstopot rendelt el a közszférában, megadóztatta az átlagon felüli nyugdíjakat és megemelte az általános forgalmi adót.
Emil Boc idén február 9-én mondott le kormányfői posztjáról, az államfő és a kormány elleni tüntetések hatására. A társadalmi elégedetlenség láttán pártjának tucatnyi törvényhozója ült át a szociálliberális szövetséghez, és így áprilisban a PDL által támogatott Ungureanu-kormány is megbukott a bizalmi szavazáson.
A vasárnapi önkormányzati választásokon a PDL szinte valamennyi nagyváros polgármesteri tisztségét elvesztette. A kolozsváriak szociálliberális többségű önkormányzatot választottak ugyan, de megszavazták Emil Boc visszatérését a város élére.
MTI. Erdély.ma
Lemondott csütörtökön tisztségéről Emil Boc pártelnök és a Demokrata Liberális Párt (PDL) teljes országos állandó bizottsága (BNP) a jobbközép alakulat önkormányzati választásokon nyújtott gyenge teljesítménye miatt.
A PDL döntéshozói tanácskozásuk végén arra a következtetésre jutottak, hogy testületileg vállalniuk kell a választási kudarc politikai felelősségét.
A PDL, amely a 2008-as önkormányzati választásokat megnyerte, majd a 2008-as parlamenti választások győzteseként idén áprilisig kormányon volt Romániában, a vasárnapi önkormányzati választásokon a voksok felét beseprő szociálliberális szövetség (USL) mögött végzett, a szavazatok alig 15 százalékát szerezve meg.
„A PDL átvezette az országot a válságon, felvállalta azokat a döntéseket, amelyek megmentették Romániát a gazdasági összeomlástól. Ezek az intézkedések helyesek voltak, ám a pártnak súlyos árat kellett fizetnie értük. A párt vezetőinek vállalniuk kell a politikai felelősséget a választási eredményekért, következésképpen mind a párt elnöke, mind pedig az országos állandó bizottság lemondott, és ezzel utat nyit a tisztújítás előtt" – jelentette be Emil Boc a BNP ülése után.
A pártot ügyvivő testület vezeti a tisztújító küldöttgyűlésig.
Emil Boc újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: nem jelölteti magát a pártelnöki tisztségre, mert a kolozsvári városháza irányítására kell összpontosítania.
A PDL távozó elnökét vasárnap harmadik alkalommal választották meg Kolozsvár polgármesterévé. 2004-ben a magyarellenességéről elhíresült Gheorghe Funar Nagy-Románia párti polgármestert győzte le a kolozsvári önkormányzati választáson. Legutóbbi polgármesteri mandátumáról fél év után lemondott, ugyanis – a parlamenti választásokon győztes PDL elnökeként – 2008 decemberében kormányalakítási megbízást kapott Traian Basescu államfőtől.
Emil Boc 2005 júniusa óta volt a – korábban Traian Basescu által vezetett – Demokrata Párt, majd a PDL elnöke.
A politikus 2008 decemberétől 2012 februárjáig volt Románia miniszterelnöke különböző összetételű kormányok élén.
A Boc-kabinet 2010 nyarán drasztikus megszorító intézkedéseket hozott az ország eladósodásának megfékezése és a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében: 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazotti béreket, létszámstopot rendelt el a közszférában, megadóztatta az átlagon felüli nyugdíjakat és megemelte az általános forgalmi adót.
Emil Boc idén február 9-én mondott le kormányfői posztjáról, az államfő és a kormány elleni tüntetések hatására. A társadalmi elégedetlenség láttán pártjának tucatnyi törvényhozója ült át a szociálliberális szövetséghez, és így áprilisban a PDL által támogatott Ungureanu-kormány is megbukott a bizalmi szavazáson.
A vasárnapi önkormányzati választásokon a PDL szinte valamennyi nagyváros polgármesteri tisztségét elvesztette. A kolozsváriak szociálliberális többségű önkormányzatot választottak ugyan, de megszavazták Emil Boc visszatérését a város élére.
MTI. Erdély.ma
2012. június 15.
Közzétették az önkormányzati választások végeredményét
Közzétette pénteken a központi választási iroda az önkormányzati választások végeredményét, amely szerint a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) a megyei pártlistás voksok csaknem felét megszerezve elsöprő győzelmet aratott a négy évvel ezelőtt győztes, most 15 százalékot elérő jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) felett.
A harmadik helyen egy populista párt, Dan Diaconescu Néppártja (PPDD) végzett kilenc százalékkal.
A – pártpreferenciák mérésére leginkább alkalmas – megyei pártlistákra adott voksok tekintetében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a négy évvel korábbi 5,13 százalékról 5,52 százalékra növelte országos támogatottságát. A Magyar Polgári Párt (MPP) a korábbi 1,01-ról 0,41 százalékra esett vissza, a tavaly bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig a szavazatok 0,49 százalékát kapta országos szinten.
Az RMDSZ megyei listái csaknem 492 ezer voksot kaptak, az EMNP listái 44 ezret, az MPP listái 37 ezret, míg az MPP-EMNP koalíciós lista ötezret. Az RMDSZ-nek így 88 megyei tanácsosa lesz (eggyel több az eddiginél), az MPP-nek és az EMNP-nek pedig hét-hét megyei tanácsosa (eddig az MPP-nek 19 megyei tanácsosa volt). Az RMDSZ eddigi négy megyei tanácselnöke közül kettő szerzett újabb mandátumot.
A magyar pártok megyei jelöltlistái kapták országos szinten a szavazatok 6,48 százalékát. A tavalyi népszámlálás ideiglenes adatai szerint Románia állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.
A magyar pártok megyei listáira adott voksok 85 százalékát kapta az RMDSZ (akárcsak 2008-ban), a fennmaradó 15 százalékon pedig az MPP és az EMNP – illetve a két párt koalíciós listája – osztozott.
A települési önkormányzatokban az RMDSZ-nek 2261 tanácsosa lesz (az eddigi 2195 helyett), az MPP-nek 266 (az eddigi 489 helyett), az újonnan alakult EMNP-nek pedig 214. További 14 magyar tanácsos az EMNP-MPP koalíciós listán szerzett mandátumot.
A magyar pártok jelöltjeinek és az általuk támogatott függetleneknek összesen 212 településen sikerült polgármesteri tisztséget szerezniük, ebből 203 RMDSZ-es (korábban 184), 7 MPP-s (korábban 11), 2 EMNP-s, további három településen pedig független magyar polgármester győzött.
A vasárnap lezajlott romániai önkormányzati választáson a szavazásra jogosultak 57,5 százaléka járult az urnákhoz, míg négy évvel ezelőtt a részvétel nem érte el az 50 százalékot.
MTI. Erdély.ma
Közzétette pénteken a központi választási iroda az önkormányzati választások végeredményét, amely szerint a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) a megyei pártlistás voksok csaknem felét megszerezve elsöprő győzelmet aratott a négy évvel ezelőtt győztes, most 15 százalékot elérő jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) felett.
A harmadik helyen egy populista párt, Dan Diaconescu Néppártja (PPDD) végzett kilenc százalékkal.
A – pártpreferenciák mérésére leginkább alkalmas – megyei pártlistákra adott voksok tekintetében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a négy évvel korábbi 5,13 százalékról 5,52 százalékra növelte országos támogatottságát. A Magyar Polgári Párt (MPP) a korábbi 1,01-ról 0,41 százalékra esett vissza, a tavaly bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig a szavazatok 0,49 százalékát kapta országos szinten.
Az RMDSZ megyei listái csaknem 492 ezer voksot kaptak, az EMNP listái 44 ezret, az MPP listái 37 ezret, míg az MPP-EMNP koalíciós lista ötezret. Az RMDSZ-nek így 88 megyei tanácsosa lesz (eggyel több az eddiginél), az MPP-nek és az EMNP-nek pedig hét-hét megyei tanácsosa (eddig az MPP-nek 19 megyei tanácsosa volt). Az RMDSZ eddigi négy megyei tanácselnöke közül kettő szerzett újabb mandátumot.
A magyar pártok megyei jelöltlistái kapták országos szinten a szavazatok 6,48 százalékát. A tavalyi népszámlálás ideiglenes adatai szerint Románia állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.
A magyar pártok megyei listáira adott voksok 85 százalékát kapta az RMDSZ (akárcsak 2008-ban), a fennmaradó 15 százalékon pedig az MPP és az EMNP – illetve a két párt koalíciós listája – osztozott.
A települési önkormányzatokban az RMDSZ-nek 2261 tanácsosa lesz (az eddigi 2195 helyett), az MPP-nek 266 (az eddigi 489 helyett), az újonnan alakult EMNP-nek pedig 214. További 14 magyar tanácsos az EMNP-MPP koalíciós listán szerzett mandátumot.
A magyar pártok jelöltjeinek és az általuk támogatott függetleneknek összesen 212 településen sikerült polgármesteri tisztséget szerezniük, ebből 203 RMDSZ-es (korábban 184), 7 MPP-s (korábban 11), 2 EMNP-s, további három településen pedig független magyar polgármester győzött.
A vasárnap lezajlott romániai önkormányzati választáson a szavazásra jogosultak 57,5 százaléka járult az urnákhoz, míg négy évvel ezelőtt a részvétel nem érte el az 50 százalékot.
MTI. Erdély.ma
2012. június 15.
Választási győzelem (?)
Az RMDSZ választási diadala. Pompázik a tulipán. Siker a szórványban. Hitelesek voltak a jelöltek… Olvasom, hallom és látom a szebbnél szebb és jobbnál jobb híreket. Attól függően, hogy a média melyik válfaját választom. Olykor nem én választok – engem is hívtak véleményt mondani, mégpedig az RMDSZ tévéjébe, az Erdélybe.
És mert nem vettem át a hangnemet, mert nem dicsértem megfelelő hangfekvésben az RMDSZ választási szereplését, ezért a szigorú szerkesztők ki is cenzúráztak az adásból – egy félmondatomat hagyták meg. Nem ezért kívánok most megszólalni. Érdekességként jelzem a cenzúrát – a jelenség számomra nem új, keményebb időket is túléltem véleménytiltás tekintetében. Viszont a siker, a diadal hangoztatása nem hagy nyugodni.
Kit győzött le az RMDSZ? Marosvásárhelyen immár negyedik mandátumát nyerte meg Florea doktor. Az RMDSZ polgármesterjelöltje az idén a 2008-as eredménynél sokkal gyengébben szerepelt. Lejtőmenet. Ez nem elég: a városvezetés mellett most odalett a megyei tanács elnöki tiszte is. Szatmár. A 2008-as választásokat követően mind a megye, mind a város első embere RMDSZ-es volt. Most egyik sem az. Bihar. Akkora mértékű a Bolojan vezette USL-csapat győzelme, hogy az RMDSZ nélkül elirányíthatják Nagyvárad életét, magyar alpolgármesterre nincs matematikai esély.
Bihar megyei szinten is nagyarányú a Szociálliberális Unió győzelme, megvan a többségük a megyei tanácsban, nem kell koalíciós partnert keresniük. Várad egyik alpolgármestere mindmáig magyar volt, a megyei tanács egyik alelnöke is. Három hihetetlenül fontos megye, és mindháromban óriási veszteség. Sok százezer magyar nem számíthat arra, hogy az előttünk álló 4 évben jogos igényeiket nemcsak képviselik-elmondják, de választottaik a döntések meghozatalát megfelelő módon lesznek képesek befolyásolni. Növekedett az RMDSZ-es polgármesterek száma, és ez valóban RMDSZ-siker.
De nem összmagyar siker – ugyanis az RMDSZ az újonnan megszerzett tisztségeket többségében nem román pártoktól, hanem a Magyar Polgári Párttól hódította vissza. Kézdivásárhely RMDSZ-es városvezetése lehet majd jobb a korábbinál, de ez közelről sem tudja ellensúlyozni azt, hogy Szatmárnémeti, Maros és Szatmár megyék első számú vezetői immár nem magyarok. És mi van azzal az állítással, hogy siker a szórványban?
A számok az ellenkezőjét mutatják. Temes megyében a jelenlegi választások után nincs magyar polgármestere Zsombolya városnak, illetve Újszentes és Újvár községeknek – miközben mindhárom településvezető többmandátumos múltat tud maga mögött. Arad megyében 3-ról 2-re csökkent a megyei tanácsi RMDSZ-es mandátumok száma, Beszterce-Naszód megye magyarsága elvesztette korábbi 1 megyei mandátumát, Máramaros megye 2 megyei RMDSZ-mandátumot vesztett, és megyei képviselet nélkül maradt a magyarság. Egyedül Brassóban nem csökkent a megyei RMDSZ-tanácsosok száma (2-2).
Ez volna a hangzatos siker? Ha a szórványmegyék helyi képviselőinek a számát nézzük meg – és ebben a Szabadság június 13-ai számában megjelent statisztikát veszem alapul –, akkor Arad megyében csökkent a helyi tanácsosok száma, Beszterce-Naszód megyében szintén, Brassóban hasonlóképpen, Temesben is csökkent, és ezen megyék 16 képviselőnyi veszteségét nem tudja ellensúlyozni a Szeben megyei 1 fős növekedés, a Fehér megyei 2, illetve a hunyadi plusz 3 helyi képviselő.
Az RMDSZ valóban győzött: legyőzte a Magyar Polgári Pártot, visszahódított tőle képviselői és polgármesteri tisztségeket. Nevezhető ez az erdélyi magyarság győzelmének is? Nem. Kérdem, és nem egyedül kérdem: mikor válik világossá illetékes fejekben, hogy nem a magyarság belső politikai pluralizmusa jelenti a veszélyt számunkra, hanem a román versenypártok folyamatos előretörése, illetve az a választási küszöb, amely a helyhatóságok vonatkozásában jóformán ismeretlen a demokratikus világban. Ujjongás helyett azt kellene látni: a 2012-s helyhatósági választások után a tömb és a szórvány közé sorolható „frontmegyékben” egyre kevésbé tudunk közvetlenül beleszólni a ránk is vonatkozó döntésekbe, hogy növekedett azon helyi magyar közösségek száma, ahol nincs helyi magyar képviselet. És ez a szám 1992 óta folyamatosan növekszik.
Bodó Barna
A szerző politológus, a Sapientia EMTE docense. Krónika (Kolozsvár)
Az RMDSZ választási diadala. Pompázik a tulipán. Siker a szórványban. Hitelesek voltak a jelöltek… Olvasom, hallom és látom a szebbnél szebb és jobbnál jobb híreket. Attól függően, hogy a média melyik válfaját választom. Olykor nem én választok – engem is hívtak véleményt mondani, mégpedig az RMDSZ tévéjébe, az Erdélybe.
És mert nem vettem át a hangnemet, mert nem dicsértem megfelelő hangfekvésben az RMDSZ választási szereplését, ezért a szigorú szerkesztők ki is cenzúráztak az adásból – egy félmondatomat hagyták meg. Nem ezért kívánok most megszólalni. Érdekességként jelzem a cenzúrát – a jelenség számomra nem új, keményebb időket is túléltem véleménytiltás tekintetében. Viszont a siker, a diadal hangoztatása nem hagy nyugodni.
Kit győzött le az RMDSZ? Marosvásárhelyen immár negyedik mandátumát nyerte meg Florea doktor. Az RMDSZ polgármesterjelöltje az idén a 2008-as eredménynél sokkal gyengébben szerepelt. Lejtőmenet. Ez nem elég: a városvezetés mellett most odalett a megyei tanács elnöki tiszte is. Szatmár. A 2008-as választásokat követően mind a megye, mind a város első embere RMDSZ-es volt. Most egyik sem az. Bihar. Akkora mértékű a Bolojan vezette USL-csapat győzelme, hogy az RMDSZ nélkül elirányíthatják Nagyvárad életét, magyar alpolgármesterre nincs matematikai esély.
Bihar megyei szinten is nagyarányú a Szociálliberális Unió győzelme, megvan a többségük a megyei tanácsban, nem kell koalíciós partnert keresniük. Várad egyik alpolgármestere mindmáig magyar volt, a megyei tanács egyik alelnöke is. Három hihetetlenül fontos megye, és mindháromban óriási veszteség. Sok százezer magyar nem számíthat arra, hogy az előttünk álló 4 évben jogos igényeiket nemcsak képviselik-elmondják, de választottaik a döntések meghozatalát megfelelő módon lesznek képesek befolyásolni. Növekedett az RMDSZ-es polgármesterek száma, és ez valóban RMDSZ-siker.
De nem összmagyar siker – ugyanis az RMDSZ az újonnan megszerzett tisztségeket többségében nem román pártoktól, hanem a Magyar Polgári Párttól hódította vissza. Kézdivásárhely RMDSZ-es városvezetése lehet majd jobb a korábbinál, de ez közelről sem tudja ellensúlyozni azt, hogy Szatmárnémeti, Maros és Szatmár megyék első számú vezetői immár nem magyarok. És mi van azzal az állítással, hogy siker a szórványban?
A számok az ellenkezőjét mutatják. Temes megyében a jelenlegi választások után nincs magyar polgármestere Zsombolya városnak, illetve Újszentes és Újvár községeknek – miközben mindhárom településvezető többmandátumos múltat tud maga mögött. Arad megyében 3-ról 2-re csökkent a megyei tanácsi RMDSZ-es mandátumok száma, Beszterce-Naszód megye magyarsága elvesztette korábbi 1 megyei mandátumát, Máramaros megye 2 megyei RMDSZ-mandátumot vesztett, és megyei képviselet nélkül maradt a magyarság. Egyedül Brassóban nem csökkent a megyei RMDSZ-tanácsosok száma (2-2).
Ez volna a hangzatos siker? Ha a szórványmegyék helyi képviselőinek a számát nézzük meg – és ebben a Szabadság június 13-ai számában megjelent statisztikát veszem alapul –, akkor Arad megyében csökkent a helyi tanácsosok száma, Beszterce-Naszód megyében szintén, Brassóban hasonlóképpen, Temesben is csökkent, és ezen megyék 16 képviselőnyi veszteségét nem tudja ellensúlyozni a Szeben megyei 1 fős növekedés, a Fehér megyei 2, illetve a hunyadi plusz 3 helyi képviselő.
Az RMDSZ valóban győzött: legyőzte a Magyar Polgári Pártot, visszahódított tőle képviselői és polgármesteri tisztségeket. Nevezhető ez az erdélyi magyarság győzelmének is? Nem. Kérdem, és nem egyedül kérdem: mikor válik világossá illetékes fejekben, hogy nem a magyarság belső politikai pluralizmusa jelenti a veszélyt számunkra, hanem a román versenypártok folyamatos előretörése, illetve az a választási küszöb, amely a helyhatóságok vonatkozásában jóformán ismeretlen a demokratikus világban. Ujjongás helyett azt kellene látni: a 2012-s helyhatósági választások után a tömb és a szórvány közé sorolható „frontmegyékben” egyre kevésbé tudunk közvetlenül beleszólni a ránk is vonatkozó döntésekbe, hogy növekedett azon helyi magyar közösségek száma, ahol nincs helyi magyar képviselet. És ez a szám 1992 óta folyamatosan növekszik.
Bodó Barna
A szerző politológus, a Sapientia EMTE docense. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 15.
Önkormányzati leltár
Átrendeződött az önkormányzatok összetétele 2008-hoz képest Erdély magyarlakta megyéiben és városaiban a vasárnapi önkormányzati választások nyomán.
Két RMDSZ-es megyei tanácselnökkel kevesebb
Erdély, a Partium és a Bánság 16 megyéje közül eddig négynek az élén állt magyar nemzetiségű önkormányzati tanácselnök, annak idején valamennyien az RMDSZ színeiben szereztek mandátumot.
A vasárnapi választások után csak a két magyar többségű megye élén maradt magyar tisztségviselő: Hargita megyében Borboly Csaba és Kovászna megyében Tamás Sándor. A 38 százalékban magyarlakta Maros megyében Lokodi Edit (a voksok 35 százalékával), illetve a 34,5 százalékban magyarlakta Szatmár megyében Csehi Árpád (a voksok 35 százalékával) alulmaradt a küzdelemben a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) jelöltjeivel (Ciprian Dobre 40,6 százalék, Adrian Stef 38,3 százalék) szemben.
A megyei tanácsok közül – mindkét választáson – csak a magyar többségű megyei testületekbe jutott be az RMDSZ-szel szemben „ellenzéki” magyar képviselő. A Magyar Polgári Pártnak (MPP) eddig 19 megyei tanácsosa volt Hargita és Kovászna megyében, most az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen van 14, míg az RMDSZ 5-tel növelte Székelyföldön a megyei tanácsosainak számát. A Hargita megyei tanácsban 2008-ban 18 RMDSZ-es, 10 MPP-s és két szociáldemokrata (PSD) szerzett mandátumot, a vasárnapi választások után a RMDSZ-nek 20, az MPP-nek 4, az EMNP-nek 3, az USL-nek 3 tanácsosa lesz.
Kovászna megyében az előző választáson az RMDSZ 15, az MPP 9, az USL 5 képviselője és egy független kapott mandátumot, vasárnap pedig 18 RMDSZ-es, 4 EMNP-s, 3 MPP-s, 3 PSD-s és 2 liberális (PNL) képviselő.
A nem magyar többségű megyék tanácsaiba a magyar „ellenzéki” pártok nem tudtak tanácsost bejuttatni, mert a jelöltjeikre leadott voksok nem érték el az 5 százalékos (a Kolozs megyei EMNP-MPP koalíció esetében a 7 százalékos) bejutási küszöböt.
A 38 százalékban magyarlakta Maros megye 34 tagú önkormányzatában az RMDSZ megőrizte eddigi arányát: a szövetségnek továbbra is 13 tanácsosa lesz.
A 34,5 százalékban magyar lakosságú Szatmár megye 32 tagú tanácsában az RMDSZ frakciója 13-ról 12 főre csökken.
A 25 százalékban magyarlakta Bihar megye 34 tagú tanácsában az RMDSZ-képviselet 9-ről 7 tagúra zsugorodik.
A 23 százalékban magyarlakta Szilágy megye 30 tagú tanácsában is két fővel, 9-ről 7-re csökken az RMDSZ-frakció.
A 16 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező Kolozs megye 36 tagú önkormányzatában az RMDSZ-nek továbbra is 5 képviselője lesz.
Visszaesett a magyar tanácsosok aránya
A felsorolt román többségű megyék székvárosainak települési önkormányzataiban is visszaesett a magyar képviselők aránya – Marosvásárhely kivételével. A 45 százalékban magyarlakta Marosvásárhely 23 tagú tanácsában továbbra is 10 tagja lesz az RMDSZ-frakciónak.
A 38 százalékban magyarlakta Szatmárnémeti 23 tagú tanácsában az eddigi 11 helyett 9 RMDSZ-es tanácsos marad. A csaknem negyedrészt magyar lakosságú Nagyvárad 27 tagú önkormányzatában az RMDSZ-frakció 9-ről 7 főre csökken.
A 16 százalékban magyarlakta Kolozsvár 31 tagú tanácsában az eddigi 5 helyett 4 RMDSZ-es tanácsos marad.
Zilahon, ahol a magyarság részaránya szintén 16 százalékot tesz ki, a 21 tagú tanácsban az eddigi 4 helyett 3 RMDSZ-es marad.
A két magyar többségű megyében a megyei jogú városokban többnyire előretört az RMDSZ, a magyar „ellenzéki” pártok rovására.
Csíkszeredának ezentúl 13 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 2 MPP-s, és 2 USL-s tanácsosa lesz (a korábbi 12 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett), és az RMDSZ-es Ráduly Róbert polgármester harmadik mandátumát kezdi meg.
Székelyudvarhelyen mostantól 11 RMDSZ-es, 5 MPP-s, 3 EMNP-s tanácsos lesz (a négy éve megválasztott 9 RMDSZ-es, 8 MPP-s és 2 Zöld párti helyett), az RMDSZ-es Bunta Leventét pedig másodszor is megválasztották polgármesternek.
Gyergyószentmiklóson az MPP tisztségben lévő polgármesterét, Mezei Jánost választották újabb négy évre a város élére, a tanácsban pedig 11 MPP-s és 6 RMDSZ-es foglal helyet (az eddigi 10 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett).
Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpád polgármester újabb mandátumot szerzett, a városi tanácsban pedig ezentúl 14 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 1 MPP-s, 2 PSD-s és 2 PNL-s képviselő fog ülni. Négy éve az RMDSZ 8, az MPP 9, a román szövetség 3 képviselője és egy független került a tanácsba).
Kézdivásárhelyen az MPP-s Rácz Károlyt az RMDSZ-es Bokor Tibor váltja a polgármesteri székben, a városi tanácsba pedig 9 RMDSZ-es, 4 EMNP-s és 4 MPP-s képviselő került be (a korábbi 10 MPP-s és 9 RMDSZ-es helyett).
Növekedett az RMDSZ-es polgármesterek száma
Idén már nemcsak a megyei tanácselnököket, hanem a polgármestereket is egy fordulóban, egyszerű többséggel választották Romániában. Az RMDSZ-nek sikerült a négy évvel ezelőtti 184-ről 202-re növelnie polgármesterei számát. Az MPP négy évvel ezelőtt 11 polgármesteri tisztséget nyert el, míg a vasárnapi voksoláson hetet. A tavaly bejegyzett EMNP 2 településen nyert polgármesteri mandátumot. Szabadság (Kolozsvár)
Átrendeződött az önkormányzatok összetétele 2008-hoz képest Erdély magyarlakta megyéiben és városaiban a vasárnapi önkormányzati választások nyomán.
Két RMDSZ-es megyei tanácselnökkel kevesebb
Erdély, a Partium és a Bánság 16 megyéje közül eddig négynek az élén állt magyar nemzetiségű önkormányzati tanácselnök, annak idején valamennyien az RMDSZ színeiben szereztek mandátumot.
A vasárnapi választások után csak a két magyar többségű megye élén maradt magyar tisztségviselő: Hargita megyében Borboly Csaba és Kovászna megyében Tamás Sándor. A 38 százalékban magyarlakta Maros megyében Lokodi Edit (a voksok 35 százalékával), illetve a 34,5 százalékban magyarlakta Szatmár megyében Csehi Árpád (a voksok 35 százalékával) alulmaradt a küzdelemben a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) jelöltjeivel (Ciprian Dobre 40,6 százalék, Adrian Stef 38,3 százalék) szemben.
A megyei tanácsok közül – mindkét választáson – csak a magyar többségű megyei testületekbe jutott be az RMDSZ-szel szemben „ellenzéki” magyar képviselő. A Magyar Polgári Pártnak (MPP) eddig 19 megyei tanácsosa volt Hargita és Kovászna megyében, most az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen van 14, míg az RMDSZ 5-tel növelte Székelyföldön a megyei tanácsosainak számát. A Hargita megyei tanácsban 2008-ban 18 RMDSZ-es, 10 MPP-s és két szociáldemokrata (PSD) szerzett mandátumot, a vasárnapi választások után a RMDSZ-nek 20, az MPP-nek 4, az EMNP-nek 3, az USL-nek 3 tanácsosa lesz.
Kovászna megyében az előző választáson az RMDSZ 15, az MPP 9, az USL 5 képviselője és egy független kapott mandátumot, vasárnap pedig 18 RMDSZ-es, 4 EMNP-s, 3 MPP-s, 3 PSD-s és 2 liberális (PNL) képviselő.
A nem magyar többségű megyék tanácsaiba a magyar „ellenzéki” pártok nem tudtak tanácsost bejuttatni, mert a jelöltjeikre leadott voksok nem érték el az 5 százalékos (a Kolozs megyei EMNP-MPP koalíció esetében a 7 százalékos) bejutási küszöböt.
A 38 százalékban magyarlakta Maros megye 34 tagú önkormányzatában az RMDSZ megőrizte eddigi arányát: a szövetségnek továbbra is 13 tanácsosa lesz.
A 34,5 százalékban magyar lakosságú Szatmár megye 32 tagú tanácsában az RMDSZ frakciója 13-ról 12 főre csökken.
A 25 százalékban magyarlakta Bihar megye 34 tagú tanácsában az RMDSZ-képviselet 9-ről 7 tagúra zsugorodik.
A 23 százalékban magyarlakta Szilágy megye 30 tagú tanácsában is két fővel, 9-ről 7-re csökken az RMDSZ-frakció.
A 16 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező Kolozs megye 36 tagú önkormányzatában az RMDSZ-nek továbbra is 5 képviselője lesz.
Visszaesett a magyar tanácsosok aránya
A felsorolt román többségű megyék székvárosainak települési önkormányzataiban is visszaesett a magyar képviselők aránya – Marosvásárhely kivételével. A 45 százalékban magyarlakta Marosvásárhely 23 tagú tanácsában továbbra is 10 tagja lesz az RMDSZ-frakciónak.
A 38 százalékban magyarlakta Szatmárnémeti 23 tagú tanácsában az eddigi 11 helyett 9 RMDSZ-es tanácsos marad. A csaknem negyedrészt magyar lakosságú Nagyvárad 27 tagú önkormányzatában az RMDSZ-frakció 9-ről 7 főre csökken.
A 16 százalékban magyarlakta Kolozsvár 31 tagú tanácsában az eddigi 5 helyett 4 RMDSZ-es tanácsos marad.
Zilahon, ahol a magyarság részaránya szintén 16 százalékot tesz ki, a 21 tagú tanácsban az eddigi 4 helyett 3 RMDSZ-es marad.
A két magyar többségű megyében a megyei jogú városokban többnyire előretört az RMDSZ, a magyar „ellenzéki” pártok rovására.
Csíkszeredának ezentúl 13 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 2 MPP-s, és 2 USL-s tanácsosa lesz (a korábbi 12 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett), és az RMDSZ-es Ráduly Róbert polgármester harmadik mandátumát kezdi meg.
Székelyudvarhelyen mostantól 11 RMDSZ-es, 5 MPP-s, 3 EMNP-s tanácsos lesz (a négy éve megválasztott 9 RMDSZ-es, 8 MPP-s és 2 Zöld párti helyett), az RMDSZ-es Bunta Leventét pedig másodszor is megválasztották polgármesternek.
Gyergyószentmiklóson az MPP tisztségben lévő polgármesterét, Mezei Jánost választották újabb négy évre a város élére, a tanácsban pedig 11 MPP-s és 6 RMDSZ-es foglal helyet (az eddigi 10 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett).
Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpád polgármester újabb mandátumot szerzett, a városi tanácsban pedig ezentúl 14 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 1 MPP-s, 2 PSD-s és 2 PNL-s képviselő fog ülni. Négy éve az RMDSZ 8, az MPP 9, a román szövetség 3 képviselője és egy független került a tanácsba).
Kézdivásárhelyen az MPP-s Rácz Károlyt az RMDSZ-es Bokor Tibor váltja a polgármesteri székben, a városi tanácsba pedig 9 RMDSZ-es, 4 EMNP-s és 4 MPP-s képviselő került be (a korábbi 10 MPP-s és 9 RMDSZ-es helyett).
Növekedett az RMDSZ-es polgármesterek száma
Idén már nemcsak a megyei tanácselnököket, hanem a polgármestereket is egy fordulóban, egyszerű többséggel választották Romániában. Az RMDSZ-nek sikerült a négy évvel ezelőtti 184-ről 202-re növelnie polgármesterei számát. Az MPP négy évvel ezelőtt 11 polgármesteri tisztséget nyert el, míg a vasárnapi voksoláson hetet. A tavaly bejegyzett EMNP 2 településen nyert polgármesteri mandátumot. Szabadság (Kolozsvár)
2012. június 15.
/vezércikk/
Orbán-tanítványok Bukarestben
Egyelőre csupán ízelítőt kaptunk a napokban mindabból, amire számíthatunk a kormányzó szociálliberálisoktól a következő években. Az USL erődemonstrációi a helyhatósági választások eredményeivel párosítva riasztó képet festenek a jövőről: a jelenleg hatalom lévő pártoknak ősztől számítások szerint nem kétharmados, hanem háromnegyedes többségük lesz a parlamentben, és politikusaiknak már csak néhány – a demokráciában nélkülözhetetlen – intézményes féket kell kiiktatniuk ahhoz, hogy Orbán Viktorékhoz hasonlóan saját képükre alakíthassák az országot.
Románia átformálása és az új hatalom útjába álló akadályok felszámolása már most megkezdődött. Az helyhatósági választások eredményeitől diadalittas szociálliberálisok elsőként az Alkotmánybíróságot és az államfőt vették célba. A miniszterelnök éppen tegnap jelentette be, hogy egytől egyig lecserélné az alkotmánybírákat. Akárcsak annak idején Orbán Viktorét, Victor Ponta mozgásterét is korlátozza a taláros testület: jelenleg még meggátolhatja a szociálliberálisokat abban, hogy eltávolítsák a teljes hatalomátvételük utolsó nagy akadályát, Traian Băsescut.
Az államfő felfüggesztési kísérlete pedig már jó ideje megkezdődött. Ebbe a forgatókönyvbe illik az ország uniós képviseletéről szóló parlamenti nyilatkozat, illetve az alkotmánybíróság jogkörének törvénymódosítás révén történő szűkítése is. Miért kifogásolják Victor Pontáék, hogy az államfő vesz részt az EU-csúcsokon? Megtagadta-e valaha is az államfő a kormánnyal történő konzultálást az Európai Tanács ülései előtt? Traian Băsescu szerda este dokumentumokkal bizonyította be, hogy nem. Képviselt-e valaha is az államfő az ország érdekeivel – vagy akár szociálliberálisok nézeteivel – szögesen ellentétes álláspontot az EU kormány- és államfőinek találkozóin? Az eddigi állás szerint egyszer sem. Ne adj isten kínos helyzetbe hozta Romániát azzal, hogy papírgalacsinokkal vette célba Nicolas Sarkozyt a tárgyalóasztalnál, esetleg belecsípett Angela Merkel fenekébe az állófogadáson? Ilyen esetről sem tudunk. A kormányfőt az EU-csúcsokon történő részvételre úgymond felhatalmazó parlamenti nyilatkozat egyetlen cél szolgált: ürügyet keresni „a törvényhozók akaratával szembeszegülő” államfő eltávolítására. A szociálliberálisok egy alapvetően alkotmányjogi konfliktust politikai síkra tereltek. Ráadásul gyáva módon tették: a parlament azért nem határozat formájában foglalt állást az ország képviseletének kérdésében, mert a jogi szempontból irreleváns nyilatkozat nem támadható meg az Alkotmánybíróságon.
Az államfő és a miniszterelnök közötti konfliktus a jelek szerint csak az újságírók nyertek. Kedden és szerdán Traian Băsescu két részes kiselőadást tartott számukra az Európai Unió működéséről és döntési mechanizmusairól. Rájuk fért.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)
Orbán-tanítványok Bukarestben
Egyelőre csupán ízelítőt kaptunk a napokban mindabból, amire számíthatunk a kormányzó szociálliberálisoktól a következő években. Az USL erődemonstrációi a helyhatósági választások eredményeivel párosítva riasztó képet festenek a jövőről: a jelenleg hatalom lévő pártoknak ősztől számítások szerint nem kétharmados, hanem háromnegyedes többségük lesz a parlamentben, és politikusaiknak már csak néhány – a demokráciában nélkülözhetetlen – intézményes féket kell kiiktatniuk ahhoz, hogy Orbán Viktorékhoz hasonlóan saját képükre alakíthassák az országot.
Románia átformálása és az új hatalom útjába álló akadályok felszámolása már most megkezdődött. Az helyhatósági választások eredményeitől diadalittas szociálliberálisok elsőként az Alkotmánybíróságot és az államfőt vették célba. A miniszterelnök éppen tegnap jelentette be, hogy egytől egyig lecserélné az alkotmánybírákat. Akárcsak annak idején Orbán Viktorét, Victor Ponta mozgásterét is korlátozza a taláros testület: jelenleg még meggátolhatja a szociálliberálisokat abban, hogy eltávolítsák a teljes hatalomátvételük utolsó nagy akadályát, Traian Băsescut.
Az államfő felfüggesztési kísérlete pedig már jó ideje megkezdődött. Ebbe a forgatókönyvbe illik az ország uniós képviseletéről szóló parlamenti nyilatkozat, illetve az alkotmánybíróság jogkörének törvénymódosítás révén történő szűkítése is. Miért kifogásolják Victor Pontáék, hogy az államfő vesz részt az EU-csúcsokon? Megtagadta-e valaha is az államfő a kormánnyal történő konzultálást az Európai Tanács ülései előtt? Traian Băsescu szerda este dokumentumokkal bizonyította be, hogy nem. Képviselt-e valaha is az államfő az ország érdekeivel – vagy akár szociálliberálisok nézeteivel – szögesen ellentétes álláspontot az EU kormány- és államfőinek találkozóin? Az eddigi állás szerint egyszer sem. Ne adj isten kínos helyzetbe hozta Romániát azzal, hogy papírgalacsinokkal vette célba Nicolas Sarkozyt a tárgyalóasztalnál, esetleg belecsípett Angela Merkel fenekébe az állófogadáson? Ilyen esetről sem tudunk. A kormányfőt az EU-csúcsokon történő részvételre úgymond felhatalmazó parlamenti nyilatkozat egyetlen cél szolgált: ürügyet keresni „a törvényhozók akaratával szembeszegülő” államfő eltávolítására. A szociálliberálisok egy alapvetően alkotmányjogi konfliktust politikai síkra tereltek. Ráadásul gyáva módon tették: a parlament azért nem határozat formájában foglalt állást az ország képviseletének kérdésében, mert a jogi szempontból irreleváns nyilatkozat nem támadható meg az Alkotmánybíróságon.
Az államfő és a miniszterelnök közötti konfliktus a jelek szerint csak az újságírók nyertek. Kedden és szerdán Traian Băsescu két részes kiselőadást tartott számukra az Európai Unió működéséről és döntési mechanizmusairól. Rájuk fért.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. június 16.
Végleges választási eredmény: több magyar önkormányzati mandátum
Közzétették tegnap a vasárnapi helyhatósági választások végleges eredményét, amely megerősítette a Szociálliberális Szövetség (USL) elsöprő győzelmét. A magyar szervezetek közötti arány sem változott.
A – pártpreferenciák mérésére leginkább alkalmas – megyei tanácsosi listákra adott voksok tekintetében az RMDSZ a négy évvel korábbi 5,13 százalékról 5,52 százalékra növelte országos támogatottságát. A Magyar Polgári Párt (MPP) a korábbi 1,01-ről 0,41 százalékra esett vissza, a tavaly bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos szinten pedig a szavazatok 0,49 százalékát kapta.
Abszolút értékben kifejezve az RMDSZ megyei tanácsosi listái 491 864 szavazatot kaptak, ami 62 535-tel (12 százalék) több, mint négy évvel ezelőtt, amikor a szövetség 429 329 szavazatot kapott. Az MPP 36 671 szavazatot gyűjtött a négy évvel ezelőtti 84 620-hoz képest, az EMNP pedig 44 276 voksot gyűjtött. Az EMNP és az MPP egyes megyékben közös megyei listát állított, ezzel begyűjtöttek még 4826 szavazatot. Összesítve, a magyar pártokra leadott szavazatok száma elérte az 577 637-et, ami 63 688-cal több, mint négy évvel ezelőtt, amikor 513 949 voksot gyűjtöttek a magyar pártok megyei tanácsosi listái. A szavazattöbblet elsöprő többségét (62 535) az RMDSZ kapta.
A három magyar pártra leadott szavazatok arányait tekintve az RMDSZ tarolt, hiszen a szövetség kapta a „magyar” voksok 85,15 százalékát, a másik két magyar versenypárt pedig a voksok 14,8 százalékát gyűjtötte össze. A négy évvel ezelőtti arányokhoz képest az RMDSZ kissé javított eredményén, hiszen 2008-ban a megyei tanácsosi listái 83,5 százalékot kaptak. A két magyar versenypárt viszont rontott, hiszen együttesen 14,8 százalék szavazatot gyűjtöttek az MPP négy évvel ezelőtt jegyzett 16,46 százalékához képest. Az MPP és az EMNP azzal vigasztalódhat, hogy abszolút értékben enyhén növelték szavazataik számát, hiszen most a két párt, plusz a közös tanácsosi listáik 85 773 voksot kaptak az MPP négy évvel ezelőtti 84 620 szavazatához képest.
Az RMDSZ a megszerzett mandátumok tekintetében is felülmúlja a másik két magyar pártot. A szövetség két megyei (Hargita és Kovászna) tanácselnöki tisztséget szerzett meg, és kettőt elvesztett (Szatmár és Maros), az MPP és az EMNT viszont egyet sem szerzett.
A polgármestereknél az RMDSZ 203 mandátumot nyert a négy évvel ezelőtti 184-hez képest, az MPP hetet, az EMNT pedig kettőt.
Az RMDSZ 2261 helyi tanácsosi tisztséget szerzett meg (66-tal többet, mint 2008-ban), míg a másik két magyar párt összesen 494-et úgy, hogy 266-ot az MPP, 214-et az EMNP és 14-et az EMNP-MPP. Megyei tanácsosi mandátumból az RMDSZ-nek 88-at (eggyel kevesebbet) sikerült gyűjteni, az MPP-nek és az EMNT-nek pedig 7-7-et.
Mandátumokban kifejezve az RMDSZ összesen 2554 önkormányzati mandátumot szerzett, ami 82-vel több a négy évvel ezelőtti eredményhez képest, a másik két magyar párt pedig 517-et, ami kettővel kevesebb az MPP 2008-as eredményéhez képest. Négy évvel ezelőtt a magyar pártok összesen 2991 önkormányzati mandátumot szereztek, most viszont 3071-et, ami azt jelenti, hogy összességében 80-nal több magyar önkormányzati mandátum van, mint négy évvel ezelőtt
B. T. Szabadság (Kolozsvár)
Közzétették tegnap a vasárnapi helyhatósági választások végleges eredményét, amely megerősítette a Szociálliberális Szövetség (USL) elsöprő győzelmét. A magyar szervezetek közötti arány sem változott.
A – pártpreferenciák mérésére leginkább alkalmas – megyei tanácsosi listákra adott voksok tekintetében az RMDSZ a négy évvel korábbi 5,13 százalékról 5,52 százalékra növelte országos támogatottságát. A Magyar Polgári Párt (MPP) a korábbi 1,01-ről 0,41 százalékra esett vissza, a tavaly bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos szinten pedig a szavazatok 0,49 százalékát kapta.
Abszolút értékben kifejezve az RMDSZ megyei tanácsosi listái 491 864 szavazatot kaptak, ami 62 535-tel (12 százalék) több, mint négy évvel ezelőtt, amikor a szövetség 429 329 szavazatot kapott. Az MPP 36 671 szavazatot gyűjtött a négy évvel ezelőtti 84 620-hoz képest, az EMNP pedig 44 276 voksot gyűjtött. Az EMNP és az MPP egyes megyékben közös megyei listát állított, ezzel begyűjtöttek még 4826 szavazatot. Összesítve, a magyar pártokra leadott szavazatok száma elérte az 577 637-et, ami 63 688-cal több, mint négy évvel ezelőtt, amikor 513 949 voksot gyűjtöttek a magyar pártok megyei tanácsosi listái. A szavazattöbblet elsöprő többségét (62 535) az RMDSZ kapta.
A három magyar pártra leadott szavazatok arányait tekintve az RMDSZ tarolt, hiszen a szövetség kapta a „magyar” voksok 85,15 százalékát, a másik két magyar versenypárt pedig a voksok 14,8 százalékát gyűjtötte össze. A négy évvel ezelőtti arányokhoz képest az RMDSZ kissé javított eredményén, hiszen 2008-ban a megyei tanácsosi listái 83,5 százalékot kaptak. A két magyar versenypárt viszont rontott, hiszen együttesen 14,8 százalék szavazatot gyűjtöttek az MPP négy évvel ezelőtt jegyzett 16,46 százalékához képest. Az MPP és az EMNP azzal vigasztalódhat, hogy abszolút értékben enyhén növelték szavazataik számát, hiszen most a két párt, plusz a közös tanácsosi listáik 85 773 voksot kaptak az MPP négy évvel ezelőtti 84 620 szavazatához képest.
Az RMDSZ a megszerzett mandátumok tekintetében is felülmúlja a másik két magyar pártot. A szövetség két megyei (Hargita és Kovászna) tanácselnöki tisztséget szerzett meg, és kettőt elvesztett (Szatmár és Maros), az MPP és az EMNT viszont egyet sem szerzett.
A polgármestereknél az RMDSZ 203 mandátumot nyert a négy évvel ezelőtti 184-hez képest, az MPP hetet, az EMNT pedig kettőt.
Az RMDSZ 2261 helyi tanácsosi tisztséget szerzett meg (66-tal többet, mint 2008-ban), míg a másik két magyar párt összesen 494-et úgy, hogy 266-ot az MPP, 214-et az EMNP és 14-et az EMNP-MPP. Megyei tanácsosi mandátumból az RMDSZ-nek 88-at (eggyel kevesebbet) sikerült gyűjteni, az MPP-nek és az EMNT-nek pedig 7-7-et.
Mandátumokban kifejezve az RMDSZ összesen 2554 önkormányzati mandátumot szerzett, ami 82-vel több a négy évvel ezelőtti eredményhez képest, a másik két magyar párt pedig 517-et, ami kettővel kevesebb az MPP 2008-as eredményéhez képest. Négy évvel ezelőtt a magyar pártok összesen 2991 önkormányzati mandátumot szereztek, most viszont 3071-et, ami azt jelenti, hogy összességében 80-nal több magyar önkormányzati mandátum van, mint négy évvel ezelőtt
B. T. Szabadság (Kolozsvár)
2012. június 16.
Győzött az RMDSZ, önkormányzati tényező a Néppárt
A Szociálliberális Unió (USL) országosan elsöprő győzelmét hozták a június 10-én megtartott önkormányzati választások. Magyarlakta vidékeken – főleg Székelyföldön – az RMDSZ aratott látványos győzelmet, interetnikus környezetben azonban helyenként jelentős veszteségeket könyvelhet el a magyarság. A Magyar Polgári Párt több polgármesteri széket és számos önkormányzati képviselői helyet veszített el, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig első választási megmérettetésén felkerült Erdély önkormányzati térképére.
A helyhatósági választások részlegesen feldolgozott, kedd délutáni eredményei szerint a Szociálliberális Unió (USL) Románia több mint harminc megyéjében és Bukarestben aratott elsöprő győzelmet. A balliberális szövetség szerezte meg a megyék többségének az elnöki székét, és közel 42 százaléknyi szavazatot söpört be a polgármesteri tisztségekért folyó küzdelemben. Jóval mögötte – 20 százalék alatti eredménnyel – szerepel a Demokrata Liberális Párt (PDL), 8 százalék körüli eredményt ért el a Dan Diaconescu-féle populista Néppárt, és ezt követi 5,5 százalék körüli eredményével az RMDSZ. A helyhatósági választások legnagyobb vesztese a volt kormánypárt, a PDL, amely szavazóbázisának több mint felét vesztette el. Románia legfontosabb 10 városából mindössze hármat tudott megtartani, azt is Erdélyben: Kolozsváron, Brassóban és Aradon maradt demokrata-liberális polgármester és jelentősebb önkormányzati képviselet. A kolozsvári polgármesteri székért folyó küzdelem országos eseménnyé vált: a választások napján készült, az USL győzelmét jósló exit-pollos eredmények ellenére Emil Boc kevesebb mint 1500 szavazat előnnyel nyert. Politológusok véleménye szerint a négy évvel ezelőtti szavazási részvételt meghaladó érdeklődés annak tulajdonítható, hogy a választók többsége büntetni akarta az elmúlt évek megszorító intézkedéseiért felelős Demokrata Liberális Pártot. Erre vezethető vissza az USL mindent elsöprő győzelme, ami előrevetíti az ősszel sorra kerülő parlamenti választások kimenetelét is.
A magát „túlnyerő” RMDSZ
A kisebbik kormánypártot, az RMDSZ-t elkerülte a magyar protesztszavazás, és valamivel jobb eredményt ért el, mint négy évvel ezelőtt. 95 százalékos feldolgozottság mellett a 410 ezer szavazatnak országosan 5,50 százalék az értéke: ez 2219 önkormányzati képviselőt, 57 megyei tanácsost és 199 polgármestert, valamint két megyei tanácselnököt jelent. A két székely megyében az RMDSZ többséget szerzett olyan településeken is, ahol négy évvel ezelőtt még az MPP-nek termett babér. A Hargita és Kovászna megyében elkönyvelt elsöprő sikere ellenére a Szövetséget jelentős veszteségek érték vegyes lakosságú településeken: immár nem csak Marosvásárhely polgármesteri széke veszett el harmadszorra, hanem a megyei tanácselnöki tisztség is elúszott. De elveszett Szatmárnémeti polgármesteri és a megye tanácselnöki széke is. Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt eredményeihez viszonyítva az RMDSZ sikert aratott. Kelemen Hunor pártelnök szerint Székelyföldön az RMDSZ mindenhol javította önkormányzati pozícióit, ugyanakkor a vegyes lakosságú településeken – a magyar–magyar verseny miatt – helyeket is veszített. Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, az EMNP nem mozgósította a választókat, és sok helyen kárt okozott a magyar közösségnek. Kelemen azt tanácsolta a két párt vezetőjének, hogy politizálás helyett keressenek maguknak más munkát.
EMNP és MPP
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor kolozsvári sajtóértekezletén úgy vélte, elért eredményeik – a várható 250 helyi és megyei önkormányzati képviselői hely, valamint a néhány általuk támogatott polgármesteri tisztség – nem értékelhetőek kedvezőtlennek. Toró elismerte, hogy az RMDSZ a helyhatósági választások magyar győztese. Ez az eredmény a PDL büntetése mellett is bejött, az RMDSZ vezetőinek ugyanis sikerült a kormányzás felelősségét áthárítaniuk a koalíciós partnerre, fogalmazott a pártelnök. Toró számottevő megvalósításnak tartja, hogy az MPP-vel szemben a Néppártnak sikerült kitörnie Székelyföldről, és interetnikus környezetben is eredményeket elérnie. Néhány vegyes lakosságú községben – az EMNP kampányának köszönhetően – az eddiginél több magyar önkormányzati képviselő jutott be a helyi képviselő-testületbe. Toró a hiányosságok közt említette, hogy a vegyes lakosságú megyék és nagyvárosok önkormányzatába – Kolozsvár, Nagyvárad, Zilah, Szatmárnémeti és Marosvásárhely – nem sikerült képviselőt bejuttatni, amit az RMDSZ riogató kampánya is jelentősen befolyásolt. Az Erdélyi Napló kérdésére, hogy a Néppárt és az MPP szélesebb körű összefogása nem lett volna-e eredményesebb, Toró azt válaszolta: ez nem a Néppárton múlott. Az EMNP több helyen szorgalmazta az összefogást, ezt azonban Szász Jenő országos protokollumtól tette függővé. E mögött az állt, hogy a Néppárt Szászt támogassa a székelyudvarhelyi polgármesteri megmérettetésben, amit viszont az EMNP nem tudott vállalni. A kedd délutánig összesített adatok szerint az EMNP helyi tanácsosi listájára Erdélyben 36232-en voksoltak, ez 207 helyi önkormányzati képviselőt, négy megyei önkormányzati képviselőt és két polgármestert igazol vissza.
Szász Jenő szerint a Néppárt és az MPP együttvéve nem érik el az MPP 2008-as eredményeit. A pártelnök ezt a jobboldali összefogás elmaradásával magyarázza, amiért a Néppártot tette felelőssé. Szász továbbra is az MPP-t tartja az erdélyi magyar jobboldal vezető pártjának. Újságírói kérdésre úgy fogalmazott: „az EMNP részéről történt megosztás gyakorlatilag meggyilkolta a jobboldalt, megnehezítette a jobboldali szavazók helyzetét”.
A választási eredmények 95 százalékos feldogozottsága mellett az MPP helyi önkormányzati képviselői listájára 31 996 személy szavazott: ez 259 helyi önkormányzati képviselőt, 3 megyei képviselőt valamint 7 polgármesteri széket jelent.
Az MPP lényegesen gyengébb teljesítményt könyvelhet el, mint négy évvel korábban. Több polgármesteri széket veszített, és jelentős vereséget szenvedett számos székelyföldi város és a két tömbmagyar megye önkormányzati testületeiben is.
Az önkormányzati választások második helyét mindkét párt magáénak tulajdonítja, a Néppárt azért, mert Erdély viszonylatában több listát állított, mint az MPP. Tény, hogy a négy évvel ezelőtti, hozzávetőleg 80 ezres MPP-szavazótábor köszönt vissza 2012-ben, immár két pártra leadott voksok formájában.
Székelyföldi körkép
Háromszéken, Csíkban, Udvarhelyszéken, Gyergyóban és a marosszéki falvakban egyértelműen az RMDSZ tarolt. Nagy többséggel nyerte meg Hargita és Kovászna megye elnöki székét – Borboly Csaba és Tamás Sándor megyei tanácselnökök maradtak –, ugyanakkor mindkét megyei önkormányzatban többséget szerzett a Szövetség. A két megyében az MPP és az EMNP is szerzett mandátumokat a megyei közgyűlésben, illetve a székelyföldi városok többségében. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád az EMNP támogatásának is köszönheti elsöprő győzelmét, a csíkszeredai, székelyudvarhelyi, baróti és kézdivásárhelyi hármas küzdelemben azonban magabiztosan nyert az RMDSZ jelöltje. Székelyudvarhelyen Bunta Levente a szavazatok 54 százalékát söpörte be, míg Szász Jenő pártelnök 27,6 százalékot. A Néppárt jelöltje, Tankó László ennek valamivel több mint felét érte el. Az MPP mind Udvarhelyen, mind Sepsiszentgyörgyön elveszítette önkormányzati mandátumainak többségét. A polgáriaknak három székelyföldi városa maradt: Gyergyószentmiklós, Tusnádfürdő és Szováta. Mezei János gyergyószentmiklósi polgármestert az EMNP is támogatta, noha az EMNP itt nem jutott be a városi önkormányzati testületbe.
A székelyföldi magyarságot legérzékenyebben Marosvásárhely polgármesteri székének és a megyei önkormányzat elnöki tisztségének az elvesztése érinti. Amint az várható volt, Dorin Florea PDL-s polgármester nyert 50 százalék fölötti eredménnyel, Frunda György – ettől messze elmaradva – 37,26 százalékot szerzett, míg az MPP jelöltjére, Benedek Imrére a szavazatok mindössze 1,68 százaléka jutott. Az EMNP által is támogatott Smaranda Enache 2,63 százaléknyi szavazatot kapott. A Maros megyei magyarság számarányánál kevesebb képviselői mandátumot ért el: 13 helyet a 31 tagú önkormányzatban. Hasonlóan rossz az arány a megyeszékhely városi közgyűlésében is. Az adatok ismeretében egyértelmű: Maros megyében 5 százalék fölötti hozama lett volna egy közös EMNP–MPP-listának. Kedd délelőtt derült ki az is, hogy Lokodi Emőke szintén elveszítette megyei testületi elnöki mandátumát, helyét a liberális Ciprian Dobre veszi át.
Jó kampány, apró veszteségek Közép-Erdélyben
Kolozs, Fehér és Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ megőrizte polgármesteri székeit, a kemény néppárti kampánynak köszönhetően azonban több községben nőtt a magyar önkormányzati képviselők száma. A Néppárt több községben is önkormányzati mandátumhoz jutott. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón hosszú idő óta most van először magyar polgármester, ami egyértelműen a két párt közötti verseny mozgósító hatásának köszönhető. Vegyes lakosságú környezetben Kolozsváron zajlott az egyik legjobban felépített RMDSZ- és EMNP-kampány, Eckstein-Kovács Péter és Gergely Balázs polgármesterjelöltek azonban számottevően nem tudták befolyásolni saját pártjaik önkormányzati listáit sem. Kolozsváron és a megyében a szokásosnál egy-két mandátummal kevesebb lesz, ami megkérdőjelezi a kolozsvári magyar alpolgármester, illetve a megyei magyar tanácselnök-helyettes kilátását is.
Etnikai szavazás a Partiumban
Marosvásárhely mellett Szatmárnémeti és Szatmár megye a magyarság legnagyobb „vérvesztesége”. Itt az RMDSZ elveszítette a megye mindkét vezető tisztségét: megbukott Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, illetve a megyei önkormányzat eddigi magyar elnöke, Csehi Árpád is. Az MPP szatmárnémeti polgármesterjelöltje, Zazula Béla mindössze 467 voksot kapott, ami lényegesen nem befolyásolta az RMDSZ-es polgármester eredményét. A Néppárt szerint a szatmári vereség egyértelműen az RMDSZ-polgármester megosztó személyiségnek tudható be. Amint az várható volt, Nagyváradon fölényesen nyert Ilie Bolojan USL-s polgármester. A magyarság valós részaránya azonban itt sem mutatkozik meg az elnyert 6 önkormányzati mandátumban. A következő négy évben aligha lesz magyar alpolgármestere Nagyváradnak. Az RMDSZ szerint a szokatlanul magas részvétel okolható a gyengébb eredményekért, ugyanis jelöltjeik valamivel több szavazatot kaptak, mint négy évvel ezelőtt. A szilágysági magyarság 14 településen nyerte meg a polgármesteri széket. A három legjelentősebb partiumi megyében – az RMDSZ-dominancia mellett – a községekben főleg a Néppárt, szerzett mandátumokat, a városi, illetve megyei közgyűlések listáin azonban nem tudta átlépni az 5 százalékos küszöböt.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
A Szociálliberális Unió (USL) országosan elsöprő győzelmét hozták a június 10-én megtartott önkormányzati választások. Magyarlakta vidékeken – főleg Székelyföldön – az RMDSZ aratott látványos győzelmet, interetnikus környezetben azonban helyenként jelentős veszteségeket könyvelhet el a magyarság. A Magyar Polgári Párt több polgármesteri széket és számos önkormányzati képviselői helyet veszített el, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig első választási megmérettetésén felkerült Erdély önkormányzati térképére.
A helyhatósági választások részlegesen feldolgozott, kedd délutáni eredményei szerint a Szociálliberális Unió (USL) Románia több mint harminc megyéjében és Bukarestben aratott elsöprő győzelmet. A balliberális szövetség szerezte meg a megyék többségének az elnöki székét, és közel 42 százaléknyi szavazatot söpört be a polgármesteri tisztségekért folyó küzdelemben. Jóval mögötte – 20 százalék alatti eredménnyel – szerepel a Demokrata Liberális Párt (PDL), 8 százalék körüli eredményt ért el a Dan Diaconescu-féle populista Néppárt, és ezt követi 5,5 százalék körüli eredményével az RMDSZ. A helyhatósági választások legnagyobb vesztese a volt kormánypárt, a PDL, amely szavazóbázisának több mint felét vesztette el. Románia legfontosabb 10 városából mindössze hármat tudott megtartani, azt is Erdélyben: Kolozsváron, Brassóban és Aradon maradt demokrata-liberális polgármester és jelentősebb önkormányzati képviselet. A kolozsvári polgármesteri székért folyó küzdelem országos eseménnyé vált: a választások napján készült, az USL győzelmét jósló exit-pollos eredmények ellenére Emil Boc kevesebb mint 1500 szavazat előnnyel nyert. Politológusok véleménye szerint a négy évvel ezelőtti szavazási részvételt meghaladó érdeklődés annak tulajdonítható, hogy a választók többsége büntetni akarta az elmúlt évek megszorító intézkedéseiért felelős Demokrata Liberális Pártot. Erre vezethető vissza az USL mindent elsöprő győzelme, ami előrevetíti az ősszel sorra kerülő parlamenti választások kimenetelét is.
A magát „túlnyerő” RMDSZ
A kisebbik kormánypártot, az RMDSZ-t elkerülte a magyar protesztszavazás, és valamivel jobb eredményt ért el, mint négy évvel ezelőtt. 95 százalékos feldolgozottság mellett a 410 ezer szavazatnak országosan 5,50 százalék az értéke: ez 2219 önkormányzati képviselőt, 57 megyei tanácsost és 199 polgármestert, valamint két megyei tanácselnököt jelent. A két székely megyében az RMDSZ többséget szerzett olyan településeken is, ahol négy évvel ezelőtt még az MPP-nek termett babér. A Hargita és Kovászna megyében elkönyvelt elsöprő sikere ellenére a Szövetséget jelentős veszteségek érték vegyes lakosságú településeken: immár nem csak Marosvásárhely polgármesteri széke veszett el harmadszorra, hanem a megyei tanácselnöki tisztség is elúszott. De elveszett Szatmárnémeti polgármesteri és a megye tanácselnöki széke is. Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt eredményeihez viszonyítva az RMDSZ sikert aratott. Kelemen Hunor pártelnök szerint Székelyföldön az RMDSZ mindenhol javította önkormányzati pozícióit, ugyanakkor a vegyes lakosságú településeken – a magyar–magyar verseny miatt – helyeket is veszített. Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, az EMNP nem mozgósította a választókat, és sok helyen kárt okozott a magyar közösségnek. Kelemen azt tanácsolta a két párt vezetőjének, hogy politizálás helyett keressenek maguknak más munkát.
EMNP és MPP
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor kolozsvári sajtóértekezletén úgy vélte, elért eredményeik – a várható 250 helyi és megyei önkormányzati képviselői hely, valamint a néhány általuk támogatott polgármesteri tisztség – nem értékelhetőek kedvezőtlennek. Toró elismerte, hogy az RMDSZ a helyhatósági választások magyar győztese. Ez az eredmény a PDL büntetése mellett is bejött, az RMDSZ vezetőinek ugyanis sikerült a kormányzás felelősségét áthárítaniuk a koalíciós partnerre, fogalmazott a pártelnök. Toró számottevő megvalósításnak tartja, hogy az MPP-vel szemben a Néppártnak sikerült kitörnie Székelyföldről, és interetnikus környezetben is eredményeket elérnie. Néhány vegyes lakosságú községben – az EMNP kampányának köszönhetően – az eddiginél több magyar önkormányzati képviselő jutott be a helyi képviselő-testületbe. Toró a hiányosságok közt említette, hogy a vegyes lakosságú megyék és nagyvárosok önkormányzatába – Kolozsvár, Nagyvárad, Zilah, Szatmárnémeti és Marosvásárhely – nem sikerült képviselőt bejuttatni, amit az RMDSZ riogató kampánya is jelentősen befolyásolt. Az Erdélyi Napló kérdésére, hogy a Néppárt és az MPP szélesebb körű összefogása nem lett volna-e eredményesebb, Toró azt válaszolta: ez nem a Néppárton múlott. Az EMNP több helyen szorgalmazta az összefogást, ezt azonban Szász Jenő országos protokollumtól tette függővé. E mögött az állt, hogy a Néppárt Szászt támogassa a székelyudvarhelyi polgármesteri megmérettetésben, amit viszont az EMNP nem tudott vállalni. A kedd délutánig összesített adatok szerint az EMNP helyi tanácsosi listájára Erdélyben 36232-en voksoltak, ez 207 helyi önkormányzati képviselőt, négy megyei önkormányzati képviselőt és két polgármestert igazol vissza.
Szász Jenő szerint a Néppárt és az MPP együttvéve nem érik el az MPP 2008-as eredményeit. A pártelnök ezt a jobboldali összefogás elmaradásával magyarázza, amiért a Néppártot tette felelőssé. Szász továbbra is az MPP-t tartja az erdélyi magyar jobboldal vezető pártjának. Újságírói kérdésre úgy fogalmazott: „az EMNP részéről történt megosztás gyakorlatilag meggyilkolta a jobboldalt, megnehezítette a jobboldali szavazók helyzetét”.
A választási eredmények 95 százalékos feldogozottsága mellett az MPP helyi önkormányzati képviselői listájára 31 996 személy szavazott: ez 259 helyi önkormányzati képviselőt, 3 megyei képviselőt valamint 7 polgármesteri széket jelent.
Az MPP lényegesen gyengébb teljesítményt könyvelhet el, mint négy évvel korábban. Több polgármesteri széket veszített, és jelentős vereséget szenvedett számos székelyföldi város és a két tömbmagyar megye önkormányzati testületeiben is.
Az önkormányzati választások második helyét mindkét párt magáénak tulajdonítja, a Néppárt azért, mert Erdély viszonylatában több listát állított, mint az MPP. Tény, hogy a négy évvel ezelőtti, hozzávetőleg 80 ezres MPP-szavazótábor köszönt vissza 2012-ben, immár két pártra leadott voksok formájában.
Székelyföldi körkép
Háromszéken, Csíkban, Udvarhelyszéken, Gyergyóban és a marosszéki falvakban egyértelműen az RMDSZ tarolt. Nagy többséggel nyerte meg Hargita és Kovászna megye elnöki székét – Borboly Csaba és Tamás Sándor megyei tanácselnökök maradtak –, ugyanakkor mindkét megyei önkormányzatban többséget szerzett a Szövetség. A két megyében az MPP és az EMNP is szerzett mandátumokat a megyei közgyűlésben, illetve a székelyföldi városok többségében. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád az EMNP támogatásának is köszönheti elsöprő győzelmét, a csíkszeredai, székelyudvarhelyi, baróti és kézdivásárhelyi hármas küzdelemben azonban magabiztosan nyert az RMDSZ jelöltje. Székelyudvarhelyen Bunta Levente a szavazatok 54 százalékát söpörte be, míg Szász Jenő pártelnök 27,6 százalékot. A Néppárt jelöltje, Tankó László ennek valamivel több mint felét érte el. Az MPP mind Udvarhelyen, mind Sepsiszentgyörgyön elveszítette önkormányzati mandátumainak többségét. A polgáriaknak három székelyföldi városa maradt: Gyergyószentmiklós, Tusnádfürdő és Szováta. Mezei János gyergyószentmiklósi polgármestert az EMNP is támogatta, noha az EMNP itt nem jutott be a városi önkormányzati testületbe.
A székelyföldi magyarságot legérzékenyebben Marosvásárhely polgármesteri székének és a megyei önkormányzat elnöki tisztségének az elvesztése érinti. Amint az várható volt, Dorin Florea PDL-s polgármester nyert 50 százalék fölötti eredménnyel, Frunda György – ettől messze elmaradva – 37,26 százalékot szerzett, míg az MPP jelöltjére, Benedek Imrére a szavazatok mindössze 1,68 százaléka jutott. Az EMNP által is támogatott Smaranda Enache 2,63 százaléknyi szavazatot kapott. A Maros megyei magyarság számarányánál kevesebb képviselői mandátumot ért el: 13 helyet a 31 tagú önkormányzatban. Hasonlóan rossz az arány a megyeszékhely városi közgyűlésében is. Az adatok ismeretében egyértelmű: Maros megyében 5 százalék fölötti hozama lett volna egy közös EMNP–MPP-listának. Kedd délelőtt derült ki az is, hogy Lokodi Emőke szintén elveszítette megyei testületi elnöki mandátumát, helyét a liberális Ciprian Dobre veszi át.
Jó kampány, apró veszteségek Közép-Erdélyben
Kolozs, Fehér és Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ megőrizte polgármesteri székeit, a kemény néppárti kampánynak köszönhetően azonban több községben nőtt a magyar önkormányzati képviselők száma. A Néppárt több községben is önkormányzati mandátumhoz jutott. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón hosszú idő óta most van először magyar polgármester, ami egyértelműen a két párt közötti verseny mozgósító hatásának köszönhető. Vegyes lakosságú környezetben Kolozsváron zajlott az egyik legjobban felépített RMDSZ- és EMNP-kampány, Eckstein-Kovács Péter és Gergely Balázs polgármesterjelöltek azonban számottevően nem tudták befolyásolni saját pártjaik önkormányzati listáit sem. Kolozsváron és a megyében a szokásosnál egy-két mandátummal kevesebb lesz, ami megkérdőjelezi a kolozsvári magyar alpolgármester, illetve a megyei magyar tanácselnök-helyettes kilátását is.
Etnikai szavazás a Partiumban
Marosvásárhely mellett Szatmárnémeti és Szatmár megye a magyarság legnagyobb „vérvesztesége”. Itt az RMDSZ elveszítette a megye mindkét vezető tisztségét: megbukott Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, illetve a megyei önkormányzat eddigi magyar elnöke, Csehi Árpád is. Az MPP szatmárnémeti polgármesterjelöltje, Zazula Béla mindössze 467 voksot kapott, ami lényegesen nem befolyásolta az RMDSZ-es polgármester eredményét. A Néppárt szerint a szatmári vereség egyértelműen az RMDSZ-polgármester megosztó személyiségnek tudható be. Amint az várható volt, Nagyváradon fölényesen nyert Ilie Bolojan USL-s polgármester. A magyarság valós részaránya azonban itt sem mutatkozik meg az elnyert 6 önkormányzati mandátumban. A következő négy évben aligha lesz magyar alpolgármestere Nagyváradnak. Az RMDSZ szerint a szokatlanul magas részvétel okolható a gyengébb eredményekért, ugyanis jelöltjeik valamivel több szavazatot kaptak, mint négy évvel ezelőtt. A szilágysági magyarság 14 településen nyerte meg a polgármesteri széket. A három legjelentősebb partiumi megyében – az RMDSZ-dominancia mellett – a községekben főleg a Néppárt, szerzett mandátumokat, a városi, illetve megyei közgyűlések listáin azonban nem tudta átlépni az 5 százalékos küszöböt.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. június 16.
Tisztségekért tárgyal az RMDSZ (Választási végeredmények)
Közzétette tegnap a központi választási iroda az önkormányzati választások végeredményét, amely szerint a magyar pártok megyei jelöltlistái kapták országos szinten a szavazatok 6,48 százalékát (a tavalyi népszámlálás ideiglenes adatai szerint Románia állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak).
Az eredmények kihirdetésével párhuzamosan az RMDSZ megkezdte a politikai egyeztetéseket, hogy alpolgármesteri tisztségeket szerezzen Erdély nagyvárosaiban, és tanácselnök-helyettesi tisztségeket az erdélyi megyékben.
A választások végeredménye szerint a Szociál-liberális Szövetség (SZLSZ) a megyei pártlistás voksok csaknem felét megszerezve elsöprő győzelmet aratott a négy évvel ezelőtt győztes, most 15 százalékot elérő Demokrata Liberális Párt (DLP) felett. A harmadik helyen Dan Diaconescu Néppártja (DDNP) végzett kilenc százalékkal. A pártpreferenciák mérésére leginkább alkalmas megyei pártlistákra adott voksok tekintetében az RMDSZ a négy évvel korábbi 5,13 százalékról 5,52 százalékra növelte országos támogatottságát, míg az MPP a korábbi 1,01-ról 0,41 százalékra esett vissza, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig a szavazatok 0,49 százalékát kapta. Az RMDSZ-nek így 88 megyei tanácstagja lesz (eggyel több az eddiginél), az MPP-nek és az EMNP-nek pedig hét-hét (eddig az MPP-nek 19 volt). Az RMDSZ eddigi négy megyei tanácselnöke közül kettő szerzett újabb mandátumot. A magyar pártok megyei listáira adott voksok 85 százalékát kapta az RMDSZ (akárcsak 2008-ban), a fennmaradó 15 százalékon pedig az MPP és az EMNP – illetve a két párt koalíciós listája – osztozott.
A települési önkormányzatokban az RMDSZ-nek 2261 lesz (az eddigi 2195 helyett), az MPP-nek 266 (az eddigi 489 helyett), az EMNP-nek pedig 214. További 14 magyar tanácstag az EMNP–MPP koalíciós listán szerzett mandátumot. A magyar pártok jelöltjeinek és az általuk támogatott függetleneknek összesen 212 településen sikerült polgármesteri tisztséget szerezniük, ebből 203 RMDSZ-es (korábban 184), 7 MPP-s (korábban 11), 2 EMNP-s, további három településen pedig független magyar polgármester győzött. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára az MTI-nek elmondta: a pártok vezetői között helyi és országos szinten is egyeztetések zajlanak, amelyek végén – várhatóan a jövő hét során – születnek meg a helyi megállapodások. Kovács Péter elmondta: az RMDSZ Kolozsváron szeretné megőrizni az alpolgármesteri tisztséget, Kolozs megyében pedig a megyei tanácselnök-helyettesi tisztséget. A városban az RMDSZ négy önkormányzati képviselője képezi a mérleg nyelvét a két nagy román politikai erő között. A megyében az RMDSZ nélküli baloldali többség is kialakítható a szélsőségesen populista DDNP-vel. Marosvásárhelyen és Maros megyében az RMDSZ a legjelentősebb politikai erő, nélküle sem a DLP, sem az SZLSZ nem tud többséget kialakítani. Az RMDSZ az SZLSZ-szel folytat tárgyalásokat, és nem kétséges, hogy megyei alelnöki és marosvásárhelyi alpolgármesteri tisztséget kap. Szatmár megyében is a megyei alelnöki és a szatmárnémeti alpolgármesteri tisztség megszerzése a cél. A városi önkormányzati testületben ugyan az SZLSZ nem szorul koalíciós társ segítségére, de a megyében csak az RMDSZ-szel vagy román nagykoalícióval tudna többséget kialakítani. Kovács Péter elmondta, itt is az SZLSZ-szel folytatnak tárgyalásokat. Bihar megyében és Nagyváradon jelentős előnnyel nyert az SZLSZ, sem a városi, sem a megyei tanácsban nem szorul koalícióra. Viszont 2011 márciusában az RMDSZ olyan megegyezést kötött az SZLSZ-szel, amelyben a felek vállalták, hogy győzelem esetén a másik félnek biztosítanak egy megyei alelnöki és egy nagyváradi alpolgármesteri széket. Nagybányán is – a választások előtt kötött egyezség alapján – reménykedik az RMDSZ az alpolgármesteri tisztség megszerzésében. Itt azt vállalta a magyar szövetség, hogy nem indít polgármesterjelöltet, ha a választások után is megkapja az alpolgármesteri tisztséget. Kovács Péter elmondta, a szerződések nem jelentenek garanciát arra, hogy a felek be is tartják vállalásukat, de Nagybányán biztatóan haladnak az egyeztetések, Biharban viszont kőkemény tárgyalások folynak a tisztségekért. Szilágy megyében is a megyei alelnöki tisztség és a zilahi alpolgármesteri tisztség megszerzése a cél, ott is az SZLSZ a tárgyalópartner. A győztes pártszövetségnek a megyeszékhelyen az RMDSZ nélkül is megvan a többsége, a megyében viszont el kell döntenie, hogy az RMDSZ-szel vagy a DDNP-vel alakítja ki a többséget. Kovács Péter szerint jó esély mutatkozik arra, hogy Brassó megyében az RMDSZ megőrizze a megyei tanácselnök-helyettesi tisztségét, Arad megyében pedig, ahol a jobboldal győzött, mind a DLP-vel, mind az SZLSZ-szel tárgyalnak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Közzétette tegnap a központi választási iroda az önkormányzati választások végeredményét, amely szerint a magyar pártok megyei jelöltlistái kapták országos szinten a szavazatok 6,48 százalékát (a tavalyi népszámlálás ideiglenes adatai szerint Románia állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak).
Az eredmények kihirdetésével párhuzamosan az RMDSZ megkezdte a politikai egyeztetéseket, hogy alpolgármesteri tisztségeket szerezzen Erdély nagyvárosaiban, és tanácselnök-helyettesi tisztségeket az erdélyi megyékben.
A választások végeredménye szerint a Szociál-liberális Szövetség (SZLSZ) a megyei pártlistás voksok csaknem felét megszerezve elsöprő győzelmet aratott a négy évvel ezelőtt győztes, most 15 százalékot elérő Demokrata Liberális Párt (DLP) felett. A harmadik helyen Dan Diaconescu Néppártja (DDNP) végzett kilenc százalékkal. A pártpreferenciák mérésére leginkább alkalmas megyei pártlistákra adott voksok tekintetében az RMDSZ a négy évvel korábbi 5,13 százalékról 5,52 százalékra növelte országos támogatottságát, míg az MPP a korábbi 1,01-ról 0,41 százalékra esett vissza, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig a szavazatok 0,49 százalékát kapta. Az RMDSZ-nek így 88 megyei tanácstagja lesz (eggyel több az eddiginél), az MPP-nek és az EMNP-nek pedig hét-hét (eddig az MPP-nek 19 volt). Az RMDSZ eddigi négy megyei tanácselnöke közül kettő szerzett újabb mandátumot. A magyar pártok megyei listáira adott voksok 85 százalékát kapta az RMDSZ (akárcsak 2008-ban), a fennmaradó 15 százalékon pedig az MPP és az EMNP – illetve a két párt koalíciós listája – osztozott.
A települési önkormányzatokban az RMDSZ-nek 2261 lesz (az eddigi 2195 helyett), az MPP-nek 266 (az eddigi 489 helyett), az EMNP-nek pedig 214. További 14 magyar tanácstag az EMNP–MPP koalíciós listán szerzett mandátumot. A magyar pártok jelöltjeinek és az általuk támogatott függetleneknek összesen 212 településen sikerült polgármesteri tisztséget szerezniük, ebből 203 RMDSZ-es (korábban 184), 7 MPP-s (korábban 11), 2 EMNP-s, további három településen pedig független magyar polgármester győzött. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára az MTI-nek elmondta: a pártok vezetői között helyi és országos szinten is egyeztetések zajlanak, amelyek végén – várhatóan a jövő hét során – születnek meg a helyi megállapodások. Kovács Péter elmondta: az RMDSZ Kolozsváron szeretné megőrizni az alpolgármesteri tisztséget, Kolozs megyében pedig a megyei tanácselnök-helyettesi tisztséget. A városban az RMDSZ négy önkormányzati képviselője képezi a mérleg nyelvét a két nagy román politikai erő között. A megyében az RMDSZ nélküli baloldali többség is kialakítható a szélsőségesen populista DDNP-vel. Marosvásárhelyen és Maros megyében az RMDSZ a legjelentősebb politikai erő, nélküle sem a DLP, sem az SZLSZ nem tud többséget kialakítani. Az RMDSZ az SZLSZ-szel folytat tárgyalásokat, és nem kétséges, hogy megyei alelnöki és marosvásárhelyi alpolgármesteri tisztséget kap. Szatmár megyében is a megyei alelnöki és a szatmárnémeti alpolgármesteri tisztség megszerzése a cél. A városi önkormányzati testületben ugyan az SZLSZ nem szorul koalíciós társ segítségére, de a megyében csak az RMDSZ-szel vagy román nagykoalícióval tudna többséget kialakítani. Kovács Péter elmondta, itt is az SZLSZ-szel folytatnak tárgyalásokat. Bihar megyében és Nagyváradon jelentős előnnyel nyert az SZLSZ, sem a városi, sem a megyei tanácsban nem szorul koalícióra. Viszont 2011 márciusában az RMDSZ olyan megegyezést kötött az SZLSZ-szel, amelyben a felek vállalták, hogy győzelem esetén a másik félnek biztosítanak egy megyei alelnöki és egy nagyváradi alpolgármesteri széket. Nagybányán is – a választások előtt kötött egyezség alapján – reménykedik az RMDSZ az alpolgármesteri tisztség megszerzésében. Itt azt vállalta a magyar szövetség, hogy nem indít polgármesterjelöltet, ha a választások után is megkapja az alpolgármesteri tisztséget. Kovács Péter elmondta, a szerződések nem jelentenek garanciát arra, hogy a felek be is tartják vállalásukat, de Nagybányán biztatóan haladnak az egyeztetések, Biharban viszont kőkemény tárgyalások folynak a tisztségekért. Szilágy megyében is a megyei alelnöki tisztség és a zilahi alpolgármesteri tisztség megszerzése a cél, ott is az SZLSZ a tárgyalópartner. A győztes pártszövetségnek a megyeszékhelyen az RMDSZ nélkül is megvan a többsége, a megyében viszont el kell döntenie, hogy az RMDSZ-szel vagy a DDNP-vel alakítja ki a többséget. Kovács Péter szerint jó esély mutatkozik arra, hogy Brassó megyében az RMDSZ megőrizze a megyei tanácselnök-helyettesi tisztségét, Arad megyében pedig, ahol a jobboldal győzött, mind a DLP-vel, mind az SZLSZ-szel tárgyalnak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. június 18.
Merre kacsint az RMDSZ?