Székelyudvarhelyi városháza: milyen jogon kér bocsánatot más nevében az SZNT?
Zavarkeltésnek nevezte a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kövér Lászlóhoz, a magyar Országgyűlés elnökéhez intézett levelét, amelyben Bunta Levente polgármester helyett kérnek bocsánatot a Nyirő-ügy kapcsán.
Mint arról tájékoztattunk, Székelyudvarhely polgármestere május 4-én intézett nyílt levelet Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez azt követően, hogy az Országgyűlés Hivatala közölte, a polgármester nem támogatta a város központi terére május 27-re vonatkozó közterület-használati kérelmet, amelyet Nyirő József újratemetésének a helyi társszervezője, a Székelyudvarhelyért Alapítvány nyújtott be.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által szerkesztőségünkbe csütörtökön Replika címmel eljuttatott közlemény szerint az SZNT-nek tájékozódnia kellett volna, mielőtt állást foglalt Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetése kapcsán született polgármesteri nyílt levélről, és Bunta nevében bocsánatot kért Kövér Lászlótól.
Mint írják, Bunta Levente nyílt levele válasz volt arra a levélre, amelyet Kövér László juttatott el az Országgyűlés Hivatalának képviselőin keresztül, akik – mint Nyirő József újratemetésének szervezői – április 18-án Székelyudvarhelyen megbeszélést folytattak a polgármesterrel az újratemetéssel összefüggő székelyudvarhelyi közterülethasználati igényekről.
Kövér László „levelében nemcsak a Bunta Leventét, Székelyudvarhely polgármesterét sértegeti, hanem általa a székelyudvarhelyieket is. Kövér László levele, valamint a küldöttség viszonyulása magyarázza a polgármester válaszát, melyben Bunta Levente nem nevezte magát a székelyek képviselőjének – miként az SZNT ferdítése szól –, levelét polgármesterként azok nevében fogalmazta meg, akik őt megválasztották városvezetőnek. Ellentmond magának az SZNT, és vonatkozik rá a kérdés: milyen jogon kér bocsánatot más nevében, kit képvisel?” – olvasható a városháza közleményében.
„Április 4-én, a Magyar Országgyűlés küldöttségének második látogatásán Bunta Levente kijelentette, a helyi sajtóorgánumok pedig közölték is, hogy ugyan egy éve már tervezik a Márton Áron tér felújítását, a munkálatokat viszont nem kezdik el az újratemetési szertartás miatt. Ehhez képest ugyanezen a napon az MPP-irodában a sajtót arról tájékoztatta a küldöttség, hogy nincs is szükségük a köztérre, és a polgármesteri hivatal elutasító” – írja a székelyudvarhelyi városháza. Krónika (Kolozsvár)

Díszsírhely a Székely himnusz zeneszerzőjének
Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök felszentelte Mihalik Kálmánnak, a Székely himnusz zeneszerzőjének díszsírhelyét tegnap a szegedi Belvárosi temető kegyeleti parcellájában. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ünnepségen úgy fogalmazott: a Székely himnusz a Szózat és a Himnusz mellett harmadik nemzeti imánkká vált, nem jogi aktussal, hanem azért, mert az egyetemes magyarság és a székelység annak fogadta el.
Csanády György költő 1921-ben írta a később Székely himnuszként ismertté vált verset, amelyet még abban az évben megzenésített Mihalik Kálmán. A dal azóta önálló életre kelt: Erdélyben a nemzeti érzés, az anyaországban a szocialista rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumává vált – fejtette ki Semjén Zsolt. A Székely himnuszt nem csak Ceauşescu Romániájában tiltották be, büntetés járt énekléséért a kádári Magyarországon is. Úgy látszik, vannak, akiknek ma is szálka a szemében ez a dal, és akadnak, akiknek nem tetszik, ha a képviselők a parlamentben is eléneklik – mondta Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes felidézte, Mihalik Kálmán a bánsági Oravicabányán született 1896-ban. Kolozsvárott a piaristáknál érettségizett, ugyanott kezdte orvosegyetemi tanulmányait, amelyeket – a frontszolgálatot követően – Szegeden fejezett be. Huszonhat esztendős volt csupán, amikor tífuszban elhunyt. Sírja az azóta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony megkereste Gál Imre fafaragót, akinek megmutatta, hol is nyugszik Mihalik Kálmán. Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe hozták a sírt – tudatta a politikus.
Mihalik Kálmán abból az alkalomból kapott díszsírhelyet, hogy a 2009-ben Székelyudvarhelyen a Székely Nemzeti Tanács képviselői által hivatalosan is Székelyföld himnuszaként elfogadott dal kilencven esztendeje, 1922. május 22-én Budapesten csendült fel nyilvánosan. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

KMKF önkormányzati munkacsoport – Napirenden az autonómia
Az elmúlt időszakban a környező országokban lezajlott választások és az autonómiára gyakorolt hatásáról volt szó többek között a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma önkormányzati munkacsoportjának szerdai budapesti ülésén.
Kőszegi Zoltán (Fidesz), a bizottság társelnöke a tanácskozás után újságírók előtt kiemelte: az ülésen bemutatkozott a nemzeti összetartozás bizottság autonómia albizottsága, és rögzítették a két testület szoros együttműködését. Hozzátette: ez nem egy éves egyszeri találkozást jelent, hanem azt, hogy fórumsorozatot kell elindítani a témában.
Áttekintették továbbá az elmúlt időszakban a környező országokban lezajlott választások tapasztalatait, és az autonómiára gyakorolt hatását is.
Közlése szerint a felvidéki álláspont az volt, hogy inkább távolodtak az autonómiától, mint közeledtek. Délvidéken ugyanakkor már kész tényként említi egy-egy politikai erő ezt, Erdélyben állnak talán a legközelebb az igazi területi és kulturális autonómiához. Fontosnak tartotta, hogy az RMDSZ-t és a többi erdélyi pártot közelebb hozzák egymáshoz, hogy egy irányba mozduljanak e kérdésben.
Harangozó Gábor (MSZP), a testület társelnöke azt mondta: az ülésen szó volt a lisszaboni szerződés alapján az európai polgári szerződés életbe lépéséről. Ennek lényege, egymillió európai polgár aláírásával kezdeményezhető, hogy olyan ügyekben, amelyeket az európai közösség eddig nem megfelelően kezelt, az Európai Bizottság kötelező jogszabályokat alkosson.
Az ellenzéki politikus tájékoztatása szerint két kezdeményezést hallgattak meg ez ügyben a képviselők. Az egyik a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez kapcsolható, és arról szól, hogy az Európai Bizottság alkosson rendeletet, a nemzeti kisebbségpolitika szabályozásáról. Rögzítenék melyek azok a minimumelvek, amelyeket be kell tartani, és mi az ami elvárható e téren.
Ez azért lenne fontos - magyarázta, mert ha valaki ma a létező irányelveket, szabályokat nem tartja be, akkor ez maximum politikailag tehető szóvá, de mivel jogszabály nem rendelkezik róla, nem kényszeríthető ki, és nem szankcionálható.
A másik kezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács gondozásában dolgozták ki. Eszerint azokban a térségekben, ahol jól behatárolhatóan nemzetiségi, vagy vallási alapon közös gyökerekkel rendelkező közösségek élnek, ott ők alkothassanak önálló régiók.
Megjegyezte: Székelyföldön a három érintett magyarok lakta megyét három régióra szedték szét, holott ha lenne egy végrehajtási elve a régiók kialakításának, lehetővé válna, hogy közösen alkossanak egy régiót. Ez pedig azért lenne fontos, mert így valamilyen önigazgatással rendelkezhetnének, és a forrásokról is ők dönthetnének. Ez kiváló alap lehet egy későbbi területi autonómiához - jegyezte meg.
Talán konszenzus születik abban is, hogy a határon túli magyar szervezetek is közösen támogassák egymás indítványait - tette hozzá. MTI

Űzze el a szabadság gondolata a rabságét
Zúgó harangszó emlékeztetett tegnap délután Sepsiszentgyörgyön a 92 évvel ezelőtti trianoni döntésre, az országzászló egykori helyén, az Erzsébet parkban több százan gyűltek össze a Nemzeti Összetartozás Napján tartott megemlékezésen.
A Magyar Polgári Párt által kezdeményezett rendezvényen az SZNT, az MPP, valamint az EMNT képviselői is részt vettek, az RMDSZ távolmaradásáról levélben értesítette a szervezőket – a kampányra hivatkozva nem kívántak felszólalni.
Székelyföldet a jelenlegi román kormány is gyarmatként kezeli, s ha nem lépünk kellő határozottsággal és elkötelezettséggel, akkor véget ér az évezredes történelem Erdélyben, Székelyföld pedig a szórvány sorsára juthat – mondta az egybegyűltekhez elsőként szóló Gazda Zoltán, aki beszédében a történelmi igazságtételt, jogaink követelését szorgalmazta, az autonómia elérésének fontosságát hangsúlyozva. Figyelmeztetett: a 92 évvel ezelőtti döntésnek voltak Romániára is vonatkozó, nemzeti közösségünk jogait szigorúan védő, kötelező érvényű kitételei, melyeket egyetlen érdemtelenül megnövelt területű ország sem tartott be. Ezért kell a leghatározottabban síkra szállnunk, követelnünk azon jogok érvénybe léptetését.
Különösen fontos, hogy most erős és kitartó legyen magyarságtudatunk és önbecsülésünk, a magyar népnek meg kell mutatnia életerejét, úgy kell viselkednie és élnie, mint ahogyan az a Kárpát-medence vezető népéhez illik – szólt a megemlékezőkhöz Balla Claudiu, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselője.
Hány égtájra néz a csonka Magyarország? Talán nincs is annyi, ahány felé földünket osztották – mondta az EMNP részéről felszólaló Nemes Előd. Emlékez­tetett, csak önmagunkban bízhatunk, s arra buzdította a megemlékezőket, legyenek büszkék elért sikereikre, és itt teremtsenek gyermekeik számára is élhetőbb jövőt.
Bálint József, az MPP megyeszékhelyi elnöke úgy fogalmazott: nem lehet boldog, önfeledt ünneplésünk, de segíthet a tudat, hogy egyek vagyunk, számíthatunk egymásra, összetartozunk.
A megemlékezésnél is fontosabb, hogy arccal a jövő felé fordulva, közösen találjuk meg a módját annak, miként tudnánk és miként lenne érdemes nekünk, magyaroknak megmaradni itt, a Kárpát-medencében olyan nemzetként, amely méltó a múltjához, és ehhez a múlthoz méltó jövőt is tud tervezni magának – fogalmazott Lakatos Mihály, Magyarország Kulturális Koordinációs Központja sepsiszentgyörgyi irodájának vezetője.
Kovács István unitárius lelkész imájával egy időben ismét megszólaltak a harangok, a megemlékezés végén az egybegyűltek elénekelték himnuszainkat.
Demeter Világ Katalin. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Különböző érdekek
Kampányzárót tartott az MPP marosvásárhelyi szervezete
A Mihai Eminescu Ifjúsági Házban tartotta kampányzáró rendezvényét a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi szervezete. A rendezvényt ének, szavalat és tánc színesítette. Beszédet mondott a rendezvény díszvendége, Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, az MPP tiszteletbeli elnöke, Benedek Imre, az MPP marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Kiss István, az MPP alelnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Bíró Zsolt, az MPP megyei tanácselnökjelöltje.
A beszédek lényege a nemzeti összetartozás, a demokratikus értékek képviselete, a változás szükségessége, illetve a választás szabadságának szükségessége volt.
Este tíz óra körül került sor a sajtótájékoztatóra Kövér László magyar házelnökkel és Benedek Imre polgármesterjelölttel. Benedek Imre szerint nehéz kampányt tudnak a hátuk mögött, és kijelentette, amit felvállaltak, meg tudják valósítani: megváltoztatni, ami van, kereszténydemokrata elveket vallva vissza akarja állítani a demokráciát. Azt üzente vetélytársának, hogy megvalósítja programját vele vagy nélküle. A többségnek azt üzente, hogy demokratikus jogokat kíván, és ne féljenek az autonómiától, mert ők nem az orvosi szenátusáéhoz hasonló autonómiát akarnak, hanem azt, hogy a törvényeket betartva Marosvásárhelyen legyen önálló magyar orvosi kar.
A kérdésre, hogy miként kommentálja a román miniszterelnök kijelentését, amely szerint adott esetben, illetve úgymond felelőtlen viselkedés esetén akár persona non gratának is nyilváníthatják, Kövér László azt mondta: – Bizonyára jogában áll egy más európai uniós állam polgárát is kiutasítani a területéről, ha az megsérti Románia törvényeit. Nekem nincs tudomásom arról, hogy amióta ide járok, egyszer is megsértettem volna Románia törvényeit, és szándékomban sem áll, sem most, sem a jövőben. A felelőtlen viselkedés minősítés erkölcsi és politikai, nem jogi, ezzel tehát nem tudok mit kezdeni, és nem is akarok erre reagálni, természetesen felelősségem teljes tudatában és ehhez méltón igyekszem viselkedni. De mindaz, amit mondok és teszek, nem kell okvetlenül tessék Ponta miniszterelnök úrnak. A politika már csak ilyen: különbözőek vagyunk, különböző értékrendeket vallunk, különbözőek az érdekeink is, és ennél fogva nem mindig értünk egyet.
Borbély László kijelentésére, aki szerint Kövér László erdélyi kampánya Budapest számára is kényelmetlen lehet, azt válaszolta: – Borbély úr engedje meg az otthoniak számára, hogy eldöntsék, az én itteni szereplésem kinek tetszik és kinek nem. Úgy általában véve, hogy előnytelen lenne Magyarország vagy Budapest számára, ezt így kijelenteni politikai melléfogás. Amikor most vagy négy évvel ezelőtt is a Magyar Polgári Párt rendezvényein fölszólaltam, tartózkodtam attól, hogy az RMDSZ politikáját általában véve, különösen egyes személyekre nézve minősítsem. Úgyhogy ezt most sem fogom megtenni. Nyilvánvaló, hogy nem az RMDSZ kampányában veszek részt, ők nem is hívtak, ez kifejezi a köztünk levő elég nagy távolságot.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Román arcok 2.
„Eminescu vérmes antiszemitizmusa és nacionalizmusa kritikusok és moralisták hordáját hívná ki maga ellen, akik a legjobb esetben is kioktatnák Románia kötelezettségeiről a kisebbségekkel szemben, a humanitárius hozzáállásról, francia szövetségeseinkről stb.” Mircea Eliade filozófus és vallástörténész írta ezt 1936. július 5-én a Vremeában. Eliade a legismertebb román értelmiségi. Amúgy a Vasgárda aktív tagja, szintúgy antiszemita, és nem utolsósorban magyargyűlölő. Éppen olyan magyargyűlölő, mint Geo Bogza. Akinek Jakob Oniszia című novellája világirodalmi remekmű, már 14 évesen forgatókönyvet írtam belőle, és hosszú-hosszú ideig dédelgettem az álmot, hogy majd én fogom megfilmesíteni. Arról az Eminescuról írta ezt Eliade, akinek minden sarkon szobra van Romániában, lévén a románság nemzeti költője. Méltán az. Publicisztikája pedig mélyen és fanatikusan antiszemita. Csak a legenyhébbet idézzük tőle: „Ahol Európában emancipálják a zsidókat, beleavatkoznak az ország kultúrájába, meghamisítják és elrontják azt.” Ettől még ugye nem fogják Eminescut kiutálni a román szellemi panteonból? Gondolom, nem. Már csak azért sem, mert a román rendszerváltás hajnalán a román zsidó hitközség felemeli szavát Eminescu mellett, mondván, Eminescu attól függetlenül óriási költő, hogy antiszemita írásai voltak. A magyar rendszerváltás hajnalán Landeszmann rabbi arról értesített bennünket, hogy a magyar kultúra a fütyülős barackból és a bő gatyából áll. Hmm… Amúgy a Beszélőben értekeztek néhány esztendeje arról, vajon mekkora is a felelősségük a román értelmiségieknek a második világháborúban s azt megelőzően elkövetett bűnökért: „Eliade nemzedékének sokkal súlyosabb a felelőssége, mintha csupán megtévelyedett »párttagok« vagy »útitársak« lettek volna. Politikailag támogatták a Gárdát, ezenfelül pedig a Gárda minden cselekedetéhez ideológiai támogatást szolgáltattak. Nekik köszönhető a gyilkosságok, sőt pogromok »ideológiai, metafizikai magyarázata«. A vasgárdista jelenség éppen azért olyan hosszú életű, mert olyan ragyogó elmék propagálták, mint például Cioran és Eliade.”
Fontos mondatok ezek, a nagy Nyirőzés és nyilasozás közepette. S ha már felmerült Cioran neve, álljon itt egy idézet tőle is: „A magyarok messziről gyűlölnek, a zsidók középen, centrumunkban. Miként asszimiláljuk mi, szegény nép a történelem legirreduktibilisebb jelenségét. Egy népet, amelynek aktívumát a történelem legnagyobb népein aratott győzelmei alkotják, miként asszimilálhatna egy olyan nép, amely a magyarok, törökök és görögök sötétjében látott napvilágot? A zsidó vitalitás olyan agresszív és a zsidó szerzési vágy olyan szívós, hogy ezzel a munkás és kizsákmányoló néppel szembeni toleranciánk biztos bukásunkat jelentené.” A szöveg 1936-ból való. Eliade ’37-ben pedig így jajdul fel: „Megengedhetjük-e, hogy a román nép olyan szomorú véget érjen, olyan módon hulljon szét, aminőt nem ismert még a történelem – hogy nyomor és vérbaj roncsolja, zsidók és idegenek özönöljék el, hogy elcsüggedjen, elárulják és eladják alig pár százmillió lejért?”
Amikor most a román újságírók Kövérnek szegezték Nyirő József antiszemitizmusát, és a válaszban előkerült Eliade neve is, a román újságíró így felelt: „Az más.” Ugyanis a román újságíró az román. Ott nem fordulhatna elő az, ami idehaza természetes: hogy egy publicista akár szemenszedett hazugságok leírása árán is hátba szúrja a kormányát. Aczél Endre megteszi a Népszabadságban. Ő az egykori kommunista ügynökök legfelkészültebbje, ezért szavait nem tudhatom be tudatlanságnak, kizárólag tudatos gazemberségnek. Aczél-Acsádi ezt írja többek között: „Kövér (…) bukaresti politikustársai soha nem akkor utaztak külföldre, amikor a célországban önkormányzati választásokra készültek.” Ócska hazugság. Román politikusok egymásnak adják a kilincset Kisinyovban, úgy kampányolnak például a Bukarestnek tetsző főpolgármester megválasztásáért. Aczél-Acsádi másik érve, hogy Moldovában hetven százalék a románok aránya, tehát oda mehetnek kampányolni a románok. Székelyföldön nyolcvan százalék feletti a magyarság aránya, Székelyudvarhelyen pedig 96 százalék. Végül pedig ezt írja az ügynök: „Spanyolországban semmiféle román politikai erők nem léteznek”, csak román vendégmunkások, „akiknek a szavazata odahaza minden választáson számít.” Aljas hazugság.
Alcala de Henares-ben például az ottani 18 ezer román vendégmunkást keresték fel román politikusok Bukarestből. A vendégmunkásoknak szavazati joguk van a helyi önkormányzati választásokon, és képviselő-testületi tagokat, sőt polgármestert is indítottak! A román politikusok pedig arra agitálták őket, hogy vegyenek részt a HELYI szavazáson, és támogassák a HELYI jelöltjeiket. Az egyik román miniszter így fogalmazott: ha a spanyol hatóságok vegzálják őket, annak egy ellenszere van: juttassanak minél több képviselőt a HELYI önkormányzatokba. Ennyit Aczél hazugságairól. Remélem, jól fizetik érte, akár Romániából is…
S mindez persze üzenet Ponta úrnak is. Akinek a szemüvege nagyon európai, de nem illik az arcához, s mindahhoz, ami a fejében fészkel. Ahhoz a Ceausescut idéző ügybuzgósághoz, amellyel megszünteti a marosvásárhelyi magyar kart az orvosegyetemen. Ahogy kirugdalja a magyar prefektusokat a magyar többségű megyék éléről. Ahogy ártani akar nekünk bármi áron, mert nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy az örök barát RMDSZ-en kívül más politikai szervezetei is vannak az erdélyi magyarságnak. Az persze tökéletesen érthető, hogy Ponta az RMDSZ-t szereti. Azt az RMDSZ-t, amelynek felső vezetéséből nyolc főt még a nyolcvanas években szerveztek be a román titkosszolgálatba – legalábbis így tudják odakint a magyarok. Azt az RMDSZ-t, amelynek egykori elnöke 2002-ben elsőként gratulált a „23 millió románozó” Kovács Lászlónak. Igen, Markó Béláról van szó, aki ezután Kovács Lászlóval együtt törölteti a státustörvényből az „egységes magyar nemzet” fogalmát. Arról a Markó Béláról, aki miniszterelnök-helyettesként a román alkotmánybíróságot megelőzve alkotmányellenesnek nyilvánítja a Székely Nemzeti Tanács népszavazási kezdeményezését a székelyföldi autonómiáról. S aki aztán pofátlanul ráírja minden választáskor a plakátjaikra, hogy „AUTONÓMIÁT”. Igen, ez az az RMDSZ, amelyik Bunta Levente polgármester segítségével az utolsó pillanatban lehetetlenné teszi Nyirő temetését, majd cserébe azt kéri a román kormánytól, hogy tiltsák ki Kövér Lászlót Erdélyből. Ahogy annak idején ez az RMDSZ és ez a Markó Béla tiltatott ki engem is, méghozzá azzal a váddal, hogy terrorista vagyok. Ez a Markó most a Vörösmarty téren dedikál éppen, és arról gügyögnek mind, hogy nem szabad magyar politikusoknak kampányolni Erdélyben, mert megosztják a kinti magyarságot.
S akkor álljon itt egy idézet végezetül Ujhelyi Istvántól, aki 2008 szeptemberében Nagyváradon ezt mondta az ott összegyűlt ifjú RMDSZ-es aktivistáknak: „Tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mi mindig mindenben támogattuk őket, de ők azt kérték, ezt ne mondjuk el sehol, nehogy Erdélyben kiderüljön a dolog.” Istenem, édes jó Istenem…
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap. Erdély.ma

Vélemények az autonómia-elképzelések alkalmazhatósága
Az elmúlt szombaton Szovátán az Európában már létező autonómia-formákról, illetve az erdélyi magyar autonómia-elképzelések alkalmazhatóságáról nemzetközi konferenciát rendeztek.
Ez alkalommal Bakk Miklós politológus, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács tagja és különösen Tőkés László fogalmaz meg karakteres véleményt László Edit riportjában.
Kossuth Rádió. Erdély.ma

A mint autonómia
Egyre rendszeresebb, mondhatni állandóvá izmosodott témája a közbeszédnek az autonómia kérdésköre. A Székely Nemzeti Tanács ez ügyben kezdeményezett uniós szintű aláírás-gyűjtési akciójának elfogadtatását és elindítását célzó lobbitevékenysége, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Európai Szabad Szövetség szovátai konferenciája – no meg a magyar versenypártok választási retorikája – ígéretes módon tartják a közérdeklődés kirakatában az ügyet. Mondhatni jelentőségének megfelelően, hiszen csak az önrendelkezés kínál „üzemképes” jövőt a hazai magyarság számára. Mindezt ugyanakkor amolyan előidénynek tekinthetjük, hiszen az autonomista ügy igazi szezonja még csak most, a különböző nyári rendezvények révén következik. Ezek azok a fórumok, ahol minél több ember fejében el lehet ültetni az önrendelkezésre való tudatos törekvés gondolatának magvát. Tusványoson, Marosfőn vagy Borzonton lehet tömegek előtt, fogékony agyak számára érthetővé és hihetővé tenni, hogy az autonómia megvalósítható és élhető perspektíva. Feladatként tornyosul a főszereplők előtt az is, hogy leküzdjék azt a szűklátókörűséget, amely még mindig mérgezi a székelyföldi területi autonómiatörekvések és a szórvány számára járható – és kötelező módon járandó – út, a kulturális autonómia hívei közötti kommunikációs viszonyt. Hogy hol és milyen mértékben lesz tér, illetve lehetőség e kérdéskör megvitatására, elsősorban a táborszervezők nyitottságán, valamint az ügy apostolainak lobbierején múlik. Az EMI-tábor szervezői máris jelezték egy autonómiasátor működtetése iránti nyitottságukat, a sátor élettel és tartalommal való megtöltését pedig az SZNT-re bíznák. Mi hangzik majd el a sátorban? Eddig ugyanis alig észlelhettünk tényleges törekvést a téma „olvasóbarát” megközelítésére, a terminológia elvontságának feloldására, a majdani intézmények működési mechanizmusának ismertetésére. Márpedig a tényleges autonómiatapasztalat teljes hiányában az ábécétől kell kezdeni a tanulást – szinte közös tőről fakadó elvárás ez a román idegen nyelvként való oktatásának igényével. Kézenfekvő a dolog, mégsem magától értetődő. Mint ahogy egy gyerek iskolai előremenetelében sem kizárólag a diák értelmi képességei játszanak szerepet, úgy az autonómiaképzésben is fontos feladat hárul a „tanárokra”. Ezért aztán ha végre senki számára nem lesz snassz érthetően és értelmezhetően beszélni az autonómia apró részletkérdéseiről, nehezebben lesz eladható az az ellenérv is, miszerint Székelyföld számára az éhenhalással lenne egyenlő az önrendelkezésre való hirtelen ébredés.
Csinta Samu. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Hamarosan indul a 8. EMI- tábor!
Közel egy hónap múlva megnyitja kapuit Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja, az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő EMI-tábor!
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) országos szervezet nyolcadik alkalommal szervezi meg nagyszabású nyári fesztiválját, mely idén új helyszínen jelentkezik: a Gyergyószentmiklóstól 12 kilométerre található Borzonton, a Dorka panzió területén várják augusztus 8-12. között a szórakozni vágyó fiatalokat és fiatal lelkületűeket. A megváltozott helyszín még jobb körülményeket jelent, melyek mind azt a célt szolgálják, hogy az öt nap során kicsik és nagyok, családok és baráti társaságok egyaránt jól érezzék magukat.
Akik számára nem ismert Borzont neve, azok sem kell sokat keresgéljenek a térképen, hiszen a település közvetlenül a Gyergyószentmiklós felé vezető főút mentén helyezkedik el, hasonlóan a Dorka panzióhoz. Akik vonattal kívánnak eljutni a 8. EMI- táborba, igénybe vehetik a gyergyószentmiklósi vonatállomástól a táborig közlekedő buszjáratokat, valamint az esti órákban, a koncertek előtt további járatok indulnak majd, hogy mindenki kényelmesen kiérhessen az esti koncertekre.
Alakul a programkínálat – idén is lesznek újdonságok!
Az előző évekhez hasonlóan, idén is tematikus sátrakkal találkozhatnak a táborozók. Sok egyéb mellett működni fog az Előadósátor, a Szórványért és népesedéssátor, a Kézművessátor, a Gyerek- és Művészsátor, de lesz Borház- és EMI-sátor is, valamint az idén először jelentkezik az Autonómiasátor, melyet a Székely Nemzeti Tanács működtet majd. További újdonságnak számít az Olimpiasátor, ahol az érdeklődők nyomon követhetik majd az ötkarikás játékok eseményeit.
A szervezők igyekeznek úgy kialakítani a programkínálatot, hogy egyaránt megtalálhatók legyenek a magyarságismereti előadások, a közéleti témák, valamint lehetőség nyíljon sorskérdéseink megvitatására is. Külön előadásban foglalkoznak majd a magyar Szent Koronával, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetével, Nyirő József munkásságával, a népszámlálás és a helyhatósági választás eredményeinek kiértékelésével, gazdasági helyzetünkkel és a kommunista múlt feltárásával, de szó lesz az autonómia helyzetéről a régióátszervezés tükrében, valamint a szórványstratégiáról és a csángók helyzetéről is. A meghívottak között szerepel – többek között – Hetesi Zsolt, Vincze Gábor, Takaró Mihály, Csath Magdolna, Balczó Zoltán, Vona Gábor, Berecz András, Rakonczay Gábor és még sokan mások. A 8. EMI-tábor mottója – a Mindszenty-évre való tekintettel – a legendás esztergomi érsektől, Magyarország utolsó hercegprímásától, bíborosától származik: "Higgyünk népünk fölemelkedésében." Mindszenty József életművével külön előadásban is kívánnak foglalkozni a szervezők.
A tábor zenei kínálatát úgy alakítják, hogy idén is mindenki megtalálhassa a számára kedvezőt. Egy gitárest keretében fellép a borzontiként híressé vált Baricz Gergő, de jelen lesz a Beatrice, az Ismerős Arcok, a Kárpátia, a Folk Error, Kalapács József, Rudán Joe, Varga Milós és a Knock Out, valamint a Transylmania, a Kormorán, a Szekler, a Road, az Ossia és a Damned is.
Jegyárak és kiadó szobák
A megváltozott helyszín és a továbbra is bővülő programkínálat nem vonja maga után a jegyárak drágulását, így a tavalyi évhez hasonlóan, 21 lejbe kerül a napijegy, míg 93 lejbe az egész hétre (öt napra) szóló belépő.
Az idén még olcsóbban juthat szálláshoz az, aki nem szeretne sátorozni az EMI-tábor öt napja alatt. A tábor környékén, illetve az EMI-tábor területén lévő kulcsos házakban és panziókban is lehet szállást igényelni, melyeknek ára 20 és 60 lej/fő/éjszaka között mozog. Ha bárki szállást szeretne foglalni, kérjük, fordulon Sebestyén Zita szállásfelelőshöz a 0744-676-385-ös telefonszámon vagy a sebestyenzita@yahoo.com e-mail címen. Bizonyára mindenki megtalálja az igényeinek leginkább megfelelő szálláshelyet, hiszen az egyszerű faházikóktól kezdve, egészen a háromcsillagos szállodákig terjed az a kínálat, melyből válogatni lehet! Fontos tudni, hogy a belépő megvásárlása tartalmazza a sátorozás lehetőségét, vagyis a sátorhelyért nem kell külön fizetni!
Családosok, figyelem!
Újdonság 2012-ben a családi jegy, mely megvásárlásával kedvezményesen vehetnek részt rendezvényünkön a magyar családok: két felnőtt és egy gyerek belépőjének megváltásával a további gyerekjegyek megvásárlásától eltekintenek a szervezők. A megváltozott helyszín még inkább alkalmassá teszi az EMI-tábort arra, hogy gyerekekkel is kilátogassanak az érdeklődők. A működő Gyereksátoron kívül a Dorka panzió területén található egy játszótér is, hintával és homokozóval felszerelve.
Várják az észrevételeket
Az idő előrehaladtával a szervezők egyre inkább véglegesítik a programkínálatot és a táborral kapcsolatos egyéb információkat is, melyeket megtalálhatnak a www.emitabor.hu/erdely internetes címen, gyakori frissítése miatt érdemes rendszeresen látogatni. Várják az érdeklődők észrevételeit és kérdéseit is a 8. EMI- tábor honlapjának vendégkönyvében vagy a lovassy.tamas@yahoo.com internetes címen.
Az elkövetkező időszakban a szervezők minden újdonságot megosztanak az érdeklődőkkel, akiknek nem maradt más dolga, mint feljegyezni az augusztus 8-12. közti időpontot, valamint Borzontot és a Dorka panziót mint a 8. EMI-tábor helyszínét, hiszen a visszaszámlálás elindult, és hamarosan kezdetét veszi Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja! Népújság (Marosvásárhely)

Szórványkonferencia az Erdélyország az én hazám világtalálkozón
2012. június 30. és július 1. között ismét megrendezésre került – immáron hatodik alkalommal – az „Erdélyország az én hazám” világtalálkozó, az Erdélyből elszármazottak és Erdély sorsáért elkötelezettek nagy találkozója. A színes programokban bővelkedő nagyszabású rendezvénynek az idei évben a Verőce melletti Lósi-völgy adott otthont, a megejtően szép Kárpát-Haza Temploma lábánál. A rendezvényen vasárnap szórványkonferenciát tartottak, ahol az alábbi összeállítás készült.
Vetési László, a kolozsvári székhelyű Diaszpóra Alapítvány elnöke: „Az olyan városok esetében is, mint Kolozsvár, amelyik egyrészt főváros, másrészt hatalmas értelmiségi központ, rétegeiben szoktuk elemezni és kezelni. Az a réteg, amelyik magyar intézmény-háttérrel, magyar kultúrkörben mozog, vagy iskolaigazgatók, iskolák, magyar intézmények vonzáskörzetéhez tartozik, ez a réteg városon belül természetesen ne lehet szórvány, viszont azok, akik úgynevezett Monostor-negyediek, őket természetes módon muszáj úgy kezelni, mert leszakadnak az identitástömbökről, nyelvi közösségekről. Ennek a szórványnak a megszólítására vannak mostmár hatékony módszerek. Például a Kolozsvári Napok, amely tömegeket mozgat meg."
A Mezőség 100 évvel ezelőtt is szórványvidék volt, ami azt jelenti, hogy helyi magyarok hozzászoktak ahhoz, hogy körülöttük románok élnek.
Balázs Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán oktatási és kulturális alapítvány elnöke: „A gyerekeket magyar iskolába íratják, ami nagyon pozitív dolog. Hozzátartozik a falu rendjéhez, hogy, ha valaki más, mint a többi, vagy mást akar, mint a többi, akkor azt megszólják. (...) Annyira megnyertük az emberek bizalmát, és nem csak a magyarokét, hanem a románokét is, nem kell nekem bizonyítani, hogy mi az, amit ajánlok a gyermekeknek, amikor hozzám jön, hogyha a válaszúti szórványkollégiumban kezdi meg az iskolát. Másként viszonyul a világhoz, mert talpraesettebb."
Kerekes Zoltán, a vicei Bástya Egyesület elnöke: „Kevesen vagyunk, de az még nem jelenti azt, hogy ne tevékenykedjünk. Elsősorban a vegyes házasságok miatt nagy az elrománosodás, a beolvadás veszélye, illetve a kisebb településekről, a falvakról a gazdasági erőt, a fiatal munkaképes lakosságot elszívták a városok. Ezért kellett létrehozni a Bástya Egyesületet."
Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés Autonómiabizottságának az elnöke, a Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnöke: „A Székely Nemzeti Tanács, illetőleg a székely autonómia kezdeményezésének az apropóján, de nem csak és kizárólag a székelyföldi autonómiát, hanem egyáltalán a Kárpát-medencében létesíthető autonómiaformákat figyelembe véve Vajdaságtól Kárpátaljáig, Felvidéktől Egészen Erdélyig minden olyan kérdést felkarolunk, ahol akár személyi, kulturális, területi autonómiaformák létrejöhetnek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy legyen egy közös eredőnk. Egyrészt ugyanazokat a fogalmakat ugyanúgy értelmezünk mindannyian (autonómia, nemzeti önrendelkezés, autonómiaformák Európában). Muszáj ezekről beszélni, hiszen csak és kizárólag ez biztosíthatja azt, hogy ha mi egymást értjük, akkor fel tudunk ugyanazon zászló mögé mindannyian sorakozni. (...) Nagyon jól látható, hogy azokban az európai országokban, ahol vannak autonóm közösségek, ott gazdaság mindinkább és mindig jobban fellendül." Forrás: Kossuth Rádió / bellacafe.hu
2012. június 30 – július 1 között tartották a 6. Erdélyország az én hazám világtalálkozót, a Verőce melletti Lósi - völgyben. Az erdélyi, Erdélyből elszármazott vagy Erdély sorsát szívükön viselő résztvevők - az érmelléki kulturális életet képviselők segítségével - az idén az Érmellékkel ismerkedhettek meg közelebbről.
Az előadások, könyvbemutatók rendjén Vetési László megtartotta a Vallási együttélési érdekességek Erdélyben című vetített képes előadását. A rendezvény másnapján Megmaradás tematikával kerekasztal-beszélgetést folytattak a szórványmagyarságról, melyen erdélyi és anyaországi alapítványok, egyesületek képviselői számoltak be a szórványért végzett munkájukról, erőfeszítéseikről és az eközben támadt gondjaikról. Részt vettek: Balázs-Bécsi Attila (elnök, Téka Alapítvány - Szamosújvár), Balázs-Bécsi Gyöngyi (elnök, Kallós Alapítvány - Válaszút), Kerekes Zoltán és Lapohos Ella (elnök és alelnök, Vicei Bástya Egyesület - Vice), Benkei Ildikó, Szeleczki Erzsébet, Kaszás Mária és Nagy Éva (Vasárnapi Iskola Alapítvány), Vetési László (elnök, Diaszpóra Alapítvány – Kolozsvár). A moderátor szerepét Margittai Gábor publicista töltötte be.
Erdély.ma

A kisantant magyar szárnya? – Nyári vihar egy RMDSZ-es felvetés miatt
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) vasárnapi, marosvásárhelyi ülésén több RMDSZ-es politikus is javasolta egy Magyarországon bejegyzett határon túli magyar versenypárt megalapítását. Ez a felvetés SZKT határozat formájában ugyan nem öltött testet, de a Kárpát-medence magyar közösségeiben így is jó kis nyári vihart kavart.
Kezdjük a legáltalánosabb megállapítással.
Az ötlet, a körülményeket figyelembe véve, az RMDSZ e diadalittas megnyilvánulása az eddigi leghevesebb támadás a Fidesz ellen. Immár nyílt politikai hadüzenet, amely mögött felvillan a Kárpát-medencében működő egypártokat támogató helyi többségi elitek helyeslése is. Ellentámadás ez a javából, a helyi többségi elitek megnyilvánulása is, amellyel választ adnak a magyar kormány nemzeti integrációt szorgalmazó intézkedéseire, a kettős állampolgárság és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) bevezetésére.
Az ellentámadás célja a neptuni elvek érvényesítése, végső soron az autonómiakövetelések (lehetőleg tartós) ellehetetlenítése. (Emlékezetes, hogy Az RMDSZ három tisztségviselője, Tokay György frakcióvezető, Borbély László frakcióvezetőhelyettes, valamint Frunda György szenátor, Európa Tanács-i küldött szövetségi mandátum nélkül részt vett a Project On Ethnic Relations nevű amerikai szervezet által 1993. június 15-én és 16-án megrendezett, lényegében autonómiaellenes tanácskozáson.)
Szabó Ödön, Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnök „pártalapító” érve, hogy az RMDSZ magyarországi versenypártjának megalakítása, nem más, mint önvédelmi reflex, voltaképpen felelet a magyar politikusok „erdélyi portyázásaira”. Ez az érvelés úgy hamis, ahogy azt az első javaslattevő kimondta. Lényegében ugyanis arról van szó, hogy a helyhatósági választások eredményein felbuzdult RMDSZ maga mögött tudva a helyi többségi elit hathatós támogatását, a kettős állampolgárságot zavaró tényezőnek tartja, s ellenzi az Orbán-kormány által megkezdett korszakváltás alapvető folyamatait, elsősorban a NER politikai tartalommal való feltöltését.
Miért pont most került sor erre a magyar-magyar viszonyrendszerben nem tapasztalt kirohanásra? A felelet viszonylag egyszerű. Mind az RMDSZ, mint a mögöttes erők látják: Magyarország nagy léptekkel halad az EU-val folytatott küzdelme győzedelmes befejezése felé. Most van itt az ideje annak, hogy a magyarországi ellenpárt gründolására irányuló, kinyilvánított szándék a NER továbbvitele helyett netán védekezésre késztethese a magyar kormányt.
Tegyük most zárójelbe a hitelesnek tűnő megfigyelők figyelmeztetését, hogy gyakorlatilag kivihetetlen ötletről van szó. Mert a lényeg a politikai propaganda, s a Kárpát-medencében működő magyar egypártok NER elleni stratégiai összefogásának a szándéka. Az így értelmezett magyar kisantant-blok léterehozatala ugyanis, kerete lehet a magyar kisebbségi elitek helyi többségi elitekhez való csatlakozását népszerűsítő politikai akcióknak, s ami szintén nagyon fontos, a Kárpát-medencében élő magyarok politikai integrációja elleni gyakorlati küzdelemnek.
Van azonban egy mélyebb politikai-filozófiai rétege is a magyarországi ellenpárt gründolására tett SZKT-ban elhangzott javaslatoknak.
A második Orbán-kormány lényegében a nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációja elemeinek megalkotásával (kettős állampolgárság, NER) a magyar-magyar és a magyar-szomszédos országok viszonyrendszerének átkomponálásával megkezdte a mélyenszántó politikai folyamatot, melynek kettős célja egyre inkább kirajzolódik. Az egyik a múltra vonatkozik: ez a trianoni trauma demokratikus feloldása, meghaladása. A másik a jövőt, a magyar nemzet határmódosítás nélküli politikai autonómia útján történő integrációjában jelöli meg.
El kell ismerni, mind a két cél veszélyezteti a több mint húsz éve kialakult helyzetet. Mind a magyar-magyar kapcsolatokban, mind pedig Magyarországnak a szomszédaival kialakult kapcsolatrendszerében.
Részint, mert elveszik az egypártok „hídszerepe” s ezzel a jelentőségük is, másrészt nő az államok közötti bilaterális kapcsolatok jelentősége. Miközben a szomszédos országok politikai elitjei számára, csökken a kisebbségi pártok eszközként való felhasználásának lehetősége.
Az, hogy az RMDSZ ilyen kemény támadást intézett Magyarország ellen, nos, annak kettős oka lehet. Az egyikről már volt szó: a választási nagy győzelmi mámor, s az őszi választásokkal kapcsolatos pozíciók tisztázása. Látni kell, hogy az összefogásra irányuló budapesti törekvés okafogyott lett. Illetve, csak az RMDSZ listán való részvétellel valósítható meg. Ami viszont szintén az RMDSZ és a helyi többségi elit malmára hajtja vizet.
Másodszor, a neo-neptuni vonal győzelme az RMDSZ-ben erősíti a többi magyar kisebbségi elit egypártjait is. Erősíti bennük a reményt, hogy a „stratégiai partnerség”, s az azzal járó bizalmi minimum vállalása továbbra is jól kamatoztatható alapja maradhat a hídszerepből kifejlett magyar-magyar és a kisebbségi magyar, meg a helyi többségi elit között kialakult és már korábban bejáródott viszonyrendszernek.
Hogy a kisantant magyar szárnyának kialakulása nemcsak rémálom, arra a Vajdaságban is találunk fontos jelzéseket. S itt nemcsak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) fiktív százezres támogatottságra épülő versenypárti allűrökről, politikai légvárak emelkedéséről és napi összeomlásairól van szó. Hanem például arról, hogy a VMSZ képviselője a nemzetközi politikai színtéren lényegében csatlakozott az RMDSZ minimális kisebbségi jogokra vonatkozó kerettörvény elképzeléséhez, aminek az EU szintjén csak egy eredménye lehet. Az, hogy az autonómiaköveteléseknek egy (esetleg hosszú) időre befellegzett.
Nyomós stratégiai, nemzetpolitikai meggondolások utalnak arra, hogy Budapest hatékony lépéseket tegyen az „egypártok” pozíciójának erősítésére irányuló törekvések meghiúsítására.
Leghatásosabb az lenne, ha akár a Tusványos adta lehetőséggel élve, sikerülne az RMDSZ minimális jogokat rögzítő kerettörvényre irányúló, már folyamatban levő politikai akcióját leszerelni. Például a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) területi autonómiát célzó elképzelésének valamint a magyar (nem területi) perszonális autonómia ismérveinek nemzetközi képviseletének vállalásával.
Figyelemmel a választási eredményekre, csak a magyar szavazókat Erdélyben is csak hiteles, a nemzeti autonómia ígéretével lehet visszahódítani.
VMDP Hírlevél

EMI-tábor új helyszínen
Új helyszínen jelentkezik idén az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által immár nyolcadik alkalommal megszervezett nagyszabású nyári fesztivál: a Gyergyószentmiklóstól 12 kilométerre található Borzonton, a Dorka Panzió területén várják augusztus 8–12. között a szórakozni vágyó fiatalokat és fiatal lelkületűeket.
Idén augusztusban Borzonton szervezik meg az EMI-tábort
A táborban a szervezők tegnapi közlése szerint – az előző évekhez hasonlóan – idén is tematikus sátrakkal találkozhatnak az érdeklődők. Sok egyéb mellett működni fog az Előadósátor, a Szórványért és népesedés sátor, a Kézművessátor, a Gyerek- és Művészsátor, de lesz Borház és EMI-sátor is, továbbá az idén először jelentkezik az Autonómiasátor, amelyet a Székely Nemzeti Tanács működtet majd. További újdonságnak számít az Olimpiasátor, ahol az érdeklődők nyomon követhetik majd az ötkarikás játékok eseményeit.
A szervezők rámutattak, igyekeznek úgy kialakítani a programkínálatot, hogy egyaránt megtalálhatók legyenek a magyarságismereti előadások, a közéleti témák, valamint lehetőség nyíljon sorskérdéseink megvitatására is.
Külön előadásban foglalkoznak majd a magyar Szent Koronával, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetével, Nyírő József munkásságával, a népszámlálás és a helyhatósági választás eredményeinek kiértékelésével, gazdasági helyzetünkkel és a kommunista múlt feltárásával, de szó lesz az autonómia helyzetéről a régióátszervezés tükrében, valamint a szórványstratégiáról és a csángók helyzetéről is. A meghívottak között szerepel – többek között – Hetesi Zsolt, Vincze Gábor, Takaró Mihály, Csath Magdolna, Balczó Zoltán, Vona Gábor, Berecz András, Rakonczay Gábor és még sokan mások. A 8. EMI-tábor mottója – a Mindszenty-évre való tekintettel – a legendás esztergomi érsektől, Magyarország utolsó hercegprímásától, bíborosától származik: „Higgyünk népünk fölemelkedésében.” Mindszenty József életművével külön előadásban is kívánnak foglalkozni a szervezők.
A tábor zenei kínálatát úgy alakítják, hogy mindenki megtalálhassa a számára kedvezőt. Egy gitárest keretében fellép a borzontiként híressé vált Baricz Gergő, de jelen lesz a Beatrice, az Ismerős Arcok, a Kárpátia, a Folk Error, Kalapács József, Rudán Joe, Varga Miklós és a Knock Out, valamint a Transylmania, a Kormorán, a Szekler, a Road, az Ossian és a Damned is.
A szervezők közlése szerint a megváltozott helyszín és a továbbra is bővülő programkínálat nem vonja maga után a jegyárak drágulását, így a tavalyi évhez hasonlóan, a napijegy 21 lejbe kerül, míg az egész hétre (öt napra) szóló belépő 93 lej. Az ár tartalmazza a sátorhelyet is. Ugyanakkor idén még olcsóbban juthat szálláshoz az, aki nem szeretne sátorozni. A tábor környékén, illetve az EMI-tábor területén lévő kulcsos házakban és panziókban is lehet szállást igényelni, melyeknek ára 20 és 60 lej/fő/éjszaka között mozog. Újdonságnak számít egyébként a családi jegy, amivel kedvezményesen vehetnek részt a rendezvényen a magyar családok: két felnőtt és egy gyerek belépőjének megváltásával a további gyerekjegyek megvásárlásától eltekintenek a szervezők.
Krónika (Kolozsvár)

Autonómiatanács: három kisebbségi jogi javaslat
Három, a kisebbségi jogokról szóló javaslatot kíván benyújtani az Európai Bizottsághoz (EB) a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Erről döntöttek a testület pénteki, budapesti ülésén, amelyen 12 tagúra bővült a szervezet, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felvételével.
Javaslatot készített az EMNP mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Székely Nemzeti Tanács. A dokumentumok benyújtására az európai polgári kezdeményezésről szóló uniós rendelet ad lehetőséget, április 1-je óta.
Tőkés László, a KMAT elnöke a tanács ülését követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy előkészítési folyamat után nyújtják majd be a dokumentumokat az EB-hez.
A bizottság befogadásról szóló döntése után a KMAT tagszervezetei egyöntetűen támogatják majd az EB által befogadott javaslatokat vagy javaslatot, és együttműködnek majd a hét unós tagországból a szükséges egymillió aláírás összegyűjtésében – magyarázta a KMAT elnöke.
A támogató aláírások azért szükségesek, hogy a javaslatok további európai fórumok elé kerülhessenek. Tőkés László megjegyezte, hogy a három javaslatról előzetes szakértői véleményt kért a KMAT. Ebből kiderült, hogy nem jelezhető előre, miként értékeli majd az EB a javaslatokat, befogadja-e, ezért mindegyiket érdemes benyújtani. „Égető szükséglet, hogy az Európai Unió kötelező érvényű keretet hozzon létre a kisebbségvédelem céljából" – hangsúlyozta a KMAT elnöke.
A kisebbségi jogokat más-más szempontból megközelítő javaslatokról elmondta, hogy a SZNT a regionális önrendelkezést hangsúlyozó kezdeményezést készített, míg az EMNP és RMDSZ javaslatai – mint fogalmazott – a szórványban élőknek lenne hasznos.
Mindegyik javaslat foglalkozik az anyanyelvi oktatással, az anyanyelv és a közösség kultúrájának megőrzésével és a diszkriminációmentességgel.
A KMAT legutóbbi ülését február 3-án tartotta Budapesten, szintén a Parlamentben.
A Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések segítésére 2004-ben létrehozott KMAT-nak határon túli magyar politikai és civil szervezetek a tagjai. Jelenlegi elnöke Tőkés László, akit tavaly választottak meg újabb két évre.
MTI
Erdély.ma

Az RMDSZ-hadművelet
Az erdélyi magyar érdekérvényesítés következetes akadályozására, késleltetésére magyarázat lehet, hogy kiderült, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget a román hadsereg tisztjei irányítják.
Nem mindennapi szenzációval rukkolt elő nemrég az Eventimentul Zilei. A román napilap kiderítette, hogy számos más párt politikusai mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) emblematikus vezetői egy ideje magas rangot viselnek a román hadseregben.
A szövetség elnöke, Kelemen Hunor tavaly óta például ezredesi rendfokozattal büszkélkedhet, ugyanilyen váll-lapot tudhat magáénak két esztendeje a szenátori (román felsőházi parlamenti) székből kirobbanthatatlan Verestóy Attila, akivel egyébként az 1989-es temesvári sortűz elrendeléséért a jilavai fegyintézetben büntetését töltő Victor Stanculescu tábornok egy, a világhálón ma is látható-hallható börtöninterjúban elhangzott állítása szerint véletlenül összefutott a Román Nemzeti Nagypáholy egyik szabadkőműves összejövetelén, s aki a bukaresti amerikai nagykövetség egy 2007-es, később a WikiLeaks portál által kiszivárogtatott, Pénz és politika – valójában kié Románia? című távirata szerint a legjelentősebb romániai kiskirályok közé tartozik.
Mihai Razvan Ungureanu áprilisban megbukott kormányának volt egészségügyi minisztere, Cseke Attila szenátor négy éve alezredes, a frontvonalból hátrébb húzódott Markó Béla és az ugyancsak örökös szenátornak tűnő Frunda György (róla később még lesz szó) pedig hadnagyi rangig vitte. Mint kiderült, voltaképp a romániai politikai osztály, valamint az állam egész első vonala tele van tiszti rendfokozatot viselő személyekkel, akiknek rendkívüli helyzetben, mozgósítás esetén kötelességük villámgyorsan bevonulni és Románia érdekében fegyvert fogni. Ez a román közszereplők esetében akár példaértékűnek is nevezhető, a nemzeti kisebbségek kirakat-politikusai viszont feloldhatatlan ellentmondásba kerülnek ezáltal mindazzal, amit – legalábbis a nyilvánosság előtt – képviselnek, avagy képviselniük kellene.
A Trianonban elszakított országrészek magyar érdekvédelmi és politikai szerveződéseinek ugyanis szükségszerűen azzal kell szembenézniük, hogy az utódállamok evidens érdeke kimondva-kimondatlanul az adott terület magyarságának eltüntetése. Lehet, de fölösleges ezt szépíteni, az utódállamok életérdeke ezt diktálja. Ha pedig így van, akkor csakis azon szerveződés tudja hitelesen és valóban eredményesen képviselni a magyar érdeket, mely az ellenérdekelt félnek semmilyen formában sem lekötelezettje. Ez természetesen a mindenkori utódállami kormányokban történő szerepvállalásra is vonatkozik, hiszen egy miniszter szükségképpen esküt tesz az államérdek képviseletére, ekkor viszont azonnal törvényszerűen szembekerül a magyar érdekkel.
Ha tehát nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, akkor tényszerűen kijelenthetjük, hogy az RMDSZ első embere a román hadsereg ezredese, s több vezetőtársa ugyancsak az utódállami ármádia tisztje. Ez pedig nyilvánvalóan homlokegyenest ellentmond bármiféle erdélyi magyar nemzetstratégiának.
Pontosan látja ezt az ismert magyar televíziós személyiség, Boros Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is, aki az ügy kipattanása után nyílt levélben az alábbiakat írta az RMDSZ elnökének: „Tisztelt Kelemen Hunor ezredes úr, Stimate domnule colonel Hunor Chelemen! Ezt a rosszízű, abszurd, transzközép avagy balkánközép játékot, a te kinevezésedet valamely eddig nem bevallott román fegyveres testület ezredesévé, csak akkor lehetne tisztán látni, ha nyilvánosságra hozod legalább a következőket: 1. Milyen különleges katonai cselekedetekkel érdemelted ki ezt a több rangfokozatot átugró rendkívüli előléptetést? Az Afganisztánban meggyilkolt katonák post mortem egyetlen fokozatot kapnak. Ők az életüket áldozták. Te, kedves Kelemen Hunor, mit áldoztál, ami többet ér egy ember életénél? Csak azt ne mondd, hogy semmit se tettél, semmit se ígértél, s csak hozott egy levelet a posta, hogy ezredes lett belőled. 2. Milyen meggondolásból fogadtad el azt a helyzetet, hogy az RMDSZ elnöke egy román fegyveres testület tartalékos ezredese legyen, aki a honvédelmi miniszternek vagy ki tudja melyik parancsnokságnak van békében és háborúban alárendelve és esetleges vétségeiért akár a katonai törvényszék elé is kerülhet? 3. (…) Valaki kiszámította, hogy az utóbbi 20 évben minden napra 7 katonatiszt elbocsátása vagy tartalékba helyezése jutott. Miért volt mégis a ti szolgálatotokra (tartalékosként a készenlétetekre) akkora szükség, hogy különleges előléptetésekben részesülhettetek és növelhettétek a tisztek számát? 4. Ki javasolta, hogy az RMDSZ-ből kit léptessenek elő? Markó Béla? Történhetett- e volna ez az ő tudta és beleegyezése nélkül? Ha érdekel az erdélyi magyar közélet tisztasága, ha szeretnéd, hogy a valódi tevékenységed alapján ítéljenek meg az emberek, ezeket a kérdéseket tisztáznod kell.”
Nos, a tisztázás azóta is várat magára, az erdélyi magyar közösség nem tudja, milyen hőstettekkel érdemelte ki Kelemen és a többi RMDSZ-vezér a román tiszti rangot. A párt csúcsvezetésének közel huszonhárom esztendős politikájára azonban töretlenül jellemző a stratégiai fontosságú magyar érdekek érvényesítésének szabotálása, késleltetése, akadályozása, adott esetben hiteltelenítése nemzetközi színtéren. Ebben sajnálatosan következetes a szervezet, melyet egyébként már létrejöttekor eltérítettek akkori vezetői.
Az RMDSZ az őszinte népfelkelést legitimációs díszletnek használó 1989-es katonai államcsíny napjaiban született meg, életre hívója Ion Iliescu közeli személyes barátja, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, a Kriterion Könyvkiadó élén egyébként a kommunista diktatúrában fontos nemzeti érdemeket szerzett Domokos Géza író volt. A szervezet elnevezése magában hordozta, hogy a szövetség elfogadja a román nemzetállami gondolatot, s attól nem kíván elszakadni az erdélyiség hangsúlyozásával. Ez azt is jelentette, hogy Domokos az első perctől ellenezte az autonómia gondolatát, s ezzel mindjárt a kezdetekkor kialakult egy máig létező, áthidalhatatlan törésvonal az RMDSZ-en belül.
További probléma, hogy a szövetség eredendően minden jelentkező politikai, világnézeti áramlatot magában foglaló érdekvédelmi közösségnek, voltaképp az erdélyi magyarság belső parlamentjének indult, ám végül a román politikai élet versenypárti logika alapján működő alakulata lett, semmibe véve az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozatot és az azt megerősítő Szent Mihály-templom-béli esküt, melybe a szövetség akkor még erős és befolyásos nemzeti szárnyának sikerült beerőltetni stratégiai célként az autonómiát.
Mindmáig teljesítetlen az erdélyi magyar nemzeti kataszter megalkotása is, melyet pedig 1993-ban szabott a Domokos Gézát váltó akkori új elnök, Markó Béla feladatául az RMDSZ küldöttgyűlése. A magyar belső választásokból sem lett semmi, sőt, ezt a szövetség mindmáig nem csekély arroganciával elutasítja, pedig a Magyar Polgári Párt, majd az Erdélyi Magyar Néppárt későbbi színre lépése minimális nemzeti felelősség esetén élettörvénnyé teszi az előzetes magyar–magyar megmérettetést. A nemzeti érdek követése helyett tehát az RMDSZ következetesen megkerülte azt, mi több, leginkább szembement vele. A jeles politológus-közíró, az autonomista mozgalomban is tevékeny szerepet vállaló Borbély Zsolt Attila által az erdélyi közbeszédben meghonosított kifejezéssel élve jól kiszámíthatóan a Neptun-logika érvényesül az RMDSZ politikájában. E fogalom 1993-ban született meg, midőn a hasonló nevű Fekete-tengeri üdülőhelyen a párt három tisztségviselője, Borbély László, Tokay György és Frunda György 1993 júniusában bármiféle felhatalmazás nélkül tárgyalásba bocsátkozott a román államhatalommal és beleegyeztek abba, hogy semmiféle akadályt nem gördítenek Románia Európa Tanácsba történő felvétele elé, vagyis a magyar érdek szempontjából tudatosan kihasználatlanul hagytak egy fontos külpolitikai lehetőséget.
A találkozót egyébként formálisan egy amerikai civil szervezet kezdeményezte. A résztvevők személye nem épp érdektelen: Borbély László az a személy, akinek az 1990 márciusában Marosvásárhelyen lezajlott, végül a román támadók elkergetésével végződő magyarellenes pogrom után az atrocitásokat szervező Vatra Romaneasca szervezet lefoglalt dokumentumait helyi magyar fiatalok átadták. Az igazság feltárásához, az esetleges büntetőjogi felelősségre vonáshoz szükséges iratokat Borbély kiszolgáltatta a román hatóságoknak, s mindmáig egyetlen románt sem vontak felelősségre a több ember halálát követelő durva magyarellenes provokációért. Borbély később egészen a környezetvédelmi miniszterségig vitte, ám ez év áprilisában lemondott, miután az Országos Korrupció-ellenes Ügyosztály befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsította meg, mely vádakat az érintett visszautasította.
Tokay György a Vörös Lobogó című aradi magyar nyelvű kommunista pártlap publicistája volt 1968 és 1975 között, cikkeiben többek között Pol Pot kambodzsai terrorját magasztalta a korabeli irányelveknek megfelelően. Frunda György pedig az RMDSZ afféle szürke eminenciása, kezdetektől tagja a vezetésnek, noha a román parlamentbe először azon Független Magyar Párt színeiben került be, melyet sokan Securitate-kreatúrának tartottak, s amelyből később a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt létrejött (e pártról is ejtünk még szót a későbbiekben.)
Kincses Előd, Tőkés László 1989-es ügyvédje, az 1990-es marosvásárhelyi konfliktus egyik becsületesen helytálló és ezért később a román hatalom által meghurcolt, az RMDSZ-vezetés által pedig ellehetetlenített magyar szereplője a 2006-ban róla készült Balkán-bajnok című portréfilmben egyenesen azt állította, hogy a kommunista diktatúra idején Frunda György volt ráállítva megfigyelőként. A szenátor tagadta a vádat, kijelentve, hogy hajlandó alávetni magát „egy kompetens személy” vizsgálatának, kiderítendő, létezik-e bármely dossziéban ilyen jelentés. E vizsgálatból aztán nem lett semmi, Frunda pedig azóta is az RMDSZ egyik legbefolyásosabb politikusa, és Székelyföld területi autonómiájának következetes aláaknázója.
Jellemző, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román küldöttség vezetőjeként harcosan képviselte a román nemzetállami érdekeket a Székely Nemzeti Tanács kétszázezernél is több támogató aláírással hitelesített törekvésével szemben, később pedig állást foglalt a magyar állampolgárság intézményének kiterjesztése ellen. Vagyis elmondható, hogy Frunda György is következetesen szemben áll mindennel, ami a magyarság újraegyesítését és az elszakított országrészekben közösségként való megmaradását célozza.
Az RMDSZ romlottságának, csúcsvezetősége nemzetáruló magatartásának legfelháborítóbb példája Marosvásárhely feladása. A valaha Székelyföld fővárosának tekintett városban az ezredfordulón került minimális többségbe a románság, nem kis részben az 1990-es pogrom utáni jelentős magyar kivándorlás miatt, ám mivel a polgármesteri székért hagyományosan több román jelölt indult egy magyar aspiránssal szemben, Marosvásárhely első embere egészen 2000-ig magyar volt. Ezen esztendőben azonban (miután a parlamenti választási kampány hajrájában a később, mint említettük, hadnaggyá kinevezett Markó Béla az RMDSZ alapszabályát felrúgva önkényesen leváltotta Kincses Elődöt a párt Maros megyei elnöki tisztségéből, mert a pártvezetés által összeállított választási lista helyett a korábbi előválasztáson sok ezer választó által legitimált lajstromot adta le a román választási hatóságoknak) még egy magyar induló, az említett Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke, Kiss Kálmán is ringbe szállt a városvezetői tisztségért, aminek eredményeként Fodor Imre, az addigi elöljáró néhány száz szavazattal alulmaradt a Marosvásárhelyt azóta irányító Dorin Floreával szemben.
Kiss Kálmán 2004-ben megalapította a Romániai Székelyek Szövetségét, harsányan ellenezve az autonómia-törekvéseket, azt állítva, hogy a székelyek nem magyarok, hanem teljesen más nemzetiségűek. E szervezet 2004 őszén együttműködési megállapodást írt alá a Nagy Románia Párttal, s így Kiss az éppen időszerű választásokon a soviniszta, magyarellenes alakulat Maros megyei szenátori listájának második helyén indulhatott. Hogy milyen indíttatásból cselekedett Kiss Kálmán, azt ki-ki végiggondolhatja. Annyi bizonyos, hogy Marosvásárhely elvesztése nyomán nem eresztették túlzottan búnak a fejüket az RMDSZ csúcsvezetői, s az sem szegte kedvüket, hogy ezután minden helyhatósági választáson újra és újra elbuktak a szövetség jelöltjei. 2004-ben például a hírhedtté vált Kempinski-béli 2002. december 1-jei koccintás egyik résztvevőjét, Kelemen Attilát indították polgármesterjelöltként, s a Marosvásárhelyen rendkívül népszerűtlen politikus veszített. 2008-ban a Magyar Polgári Párt kezdeményezte, hogy a város világhírű szülötte, a Steaua Bukarest csapatával 1986-ban Bajnokcsapatok Európa Kupáját nyert és így román szavazatokra is alappal számító Bölöni László induljon pártok fölötti közös magyar jelöltként.
A korábbi labdarúgó azzal a feltétellel vállalta volna a felkérést, hogy az MPP és az RMDSZ egyaránt támogassa, utóbbi párt azonban újfent fittyet hányt a nyilvánvaló magyar érdekre, és az emblematikus neptunistát, a már említett Borbély Lászlót indította, aki ugyancsak elbukott Dorin Floreával szemben. Ugyanígy járt el az RMDSZ az idei helyhatósági választáson, ahol az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt is közös jelölt állítását szorgalmazta. E személy Vass Levente lett volna, ám az RMDSZ ragaszkodott hozzá, hogy a marosvásárhelyi fogorvos a párt tulipános jelképe alatt, ne pedig koalíciós jelöltként szálljon versenybe, így az MPP kihátrált mögüle, az egységes támogatás híján pedig maga Vass Levente lépett vissza. Az új helyzetben pedig az RMDSZ Frunda Györgyöt indította el, aki minden idők legkevesebb magyar szavazatát szerezte csak meg, még úgy is, hogy az MPP színeiben versenybe szálló Benedek Imre és az Erdélyi Magyar Néppárt által támogatott Smaranda Enache együtt is csak a voksok 4,3 százalékát gyűjtötte be, így Dorin Florea immár negyedik polgármesteri ciklusába vághatott bele.
Marosvásárhely etnikai szempontból frontváros, ezért a gyakorlati szempontokon túl erőteljes jelképi, lélektani jelentősége is van annak, hogy ki a város elöljárója. Az RMDSZ ide vonatkozó politikája az elmúlt három választás során egyértelműen Dorin Floreának kedvezett – hogy a szövetség stratégái „csupán” ostobák, vagy ennél is nagyobb a baj, azt megint csak döntse el az Olvasó! Egy biztos: a Román Kommunista Pártba visszanyúló gyökerekből sarjadt a Neptun-logika, aminek pedig már-már természetes következménye a román hadseregben viselt tiszti rang.
Mindezek következtében az erdélyi magyarság lélekszáma mintegy negyedmillióval csökkent az elmúlt huszonhárom évben. Ez háborús nagyságrendű emberveszteség. A román hadsereg fegyverrel sem lehetett volna eredményesebb…
Ágoston Balázs
Magyar Demokrata (Budapest)

Tusványos – Papp Előd szerint két fajta politikus létezik: autonomista és román
Tusványos negyedik napján az autonómiával kapcsolatos különböző nézeteit osztotta meg Borbély Zsolt Attila (alelnök, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács), Papp Előd (alelnök, Erdélyi Magyar Néppárt), Szilágyi Ferenc (Erdélyi Magyar Néppárt), Bakk Miklós (politológus, Kolozsvár), Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét Ferencz Csaba helyettesítette.
Borbély Zsolt Attila elmondása szerint az elmúlt 22 év alatt az autonómia ügyében érdemi előrelépés nem történt. Az autonómia szempontjából azonban több korszakot is elkülönít. Az első korszak 1990 (1989. december 21. vagy 25.)-1992. október 21. közé határolható be. Ebben a korszakban alakult meg az RMDSZ, ami 1993-ban lépett kormányra. 1993-1996 között egy Ianus-arcú korszak következett az RMDSZ életében. Véleménye szerint lassú lépések történtek a jó irányba. Elmondása szerint ez csak a román kormányra való nyomásgyakorlással lehet sikeres, másik oldalról pedig külpolitikai nyomással. Elmondta, hogy 1996-ban az RMDSZ azt közvetítette a világ fele, hogy nincsen szükség az erdélyi kérdés nemzetköziesítésére.
Bakk Miklós autonómiatervező az autonómiáról való beszélgetés nehézségeiről vallott. Véleménye szerint az autonómia címszó alatt egy diszkurzív keretet értünk, ami arra szolgált, hogy megteremtsen egy politikai közösséget. Elgondolása szerint az autonómia nem cél, hanem eszköz a közösségi élet megszervezéséhez. Az autonómiának nem kell egységesnek lennie, különböző módon nyilvánulhat meg más-más térségekben. A regionális reformokról úgy vélekedett, hogy két alapvető jellegzetességgel rendelkeznek: az egyik az, hogy ezek a reformok történelmi és kulturális alapokra épülnek, a másik pedig, hogy biztosítják a Székelyföld területi autonómiáját.
Ferencz Csaba arról beszélt, hogy miként munkálkodik a Székely Nemzeti Tanács az autonómiával kapcsolatos kérdéskörben. Elmondta, hogy ez a tanács egyelőre amatőr szinten működik, viszont reméli, hogy többet tudnak letenni amatőrként, mint a profi szervezetek. Kihangsúlyozta, hogy fontos az együttműködés az amatőr és profi szervezetek között.
Szilágyi Ferenc a partiumi autonómia kérdéskörével foglalkozik. Elmondása szerint az autonómiával jóval később kezdtek foglalkozni a Partiumban. A Partium hátránya ilyen téren az, hogy ebben a régióban nincsen hagyománya az autonómiának, identitáshiány lépett fel és nincsenek markáns magyar központok. A Partium lakossága az erdélyi magyarság mintegy egyharmadát teszi ki. Partium egyik jelentős előnyének tartja, hogy egy egységes nyelvterületet képez 12 millió magyarral, hiszen csupán mesterséges határ választja el őket egymástól. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Partium kelet fel inkább zárt, míg nyugat fele nyitott. Partiumban 2010-ben kezdtek el foglalkozni komolyabban az autonómiával. Nyolc területi változatot dolgoztak ki ennek kapcsán, melyekben a két alapvető szempontot kombinálták, miszerint az autonómiához szükséges lehatárolni egy adott területet, melyen a lehető legnagyobb a magyarok aránya, illetve a magyarság lehető legnagyobb részét foglalja magába. Ez Partium esetében kissé ellentmondásos, ennek következtében született meg a nyolc területi változat.
Papp Előd azt nyilatkozta, hogy ugyan sikerült elindulni az autonómia felé vezető úton, azonban még tényleges eredmények nem születtek. A továbbhaladásra, fejlődésre, tevékenykedésre buzdít. Elmondása szerint az EMNP is az autonómiáért jött létre.
A beszélgetés meghívottjai egyetértenek abban, hogy a megmaradás akkor garantált, ha létrejön az autonómia. Bodó Réka
Erdély.ma

Izsák Balázs: a nemzetközi kötelezettségek súlyos megsértését jelentené a régiósítás
A Victor Ponta vezette új román kormány nem sokkal beiktatása után május elején közzétette Románia közigazgatási regionális átszervezésének tervét, amely Székelyföldet három különböző közigazgatási egységbe sorolná.
A tervezet ellen nyílt levélben tiltakozott a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A kormányfőnek címzett és a nemzetközi fórumokhoz is eljuttatott nyílt levélre nemrégiben válasz érkezett.
Izsák Balázs, az Székely Nemzeti Tanács elnöke: „Megjelent a sajtóban az új román kormánynak egy régiósítási terve, amelynek megfelelően Székelyföldet három óriás régióba tagolták volna. Hargita megye Moldvához, Kovászna megye Brassóhoz, Maros megye pedig egy Besztercétől Szatmárig terjedő északi régióhoz került volna. A mi levelünk arra emlékeztette Románia kormányát, hogy Romániának vannak nemzetközi kötelezettségvállalásai és ennek a súlyos megsértését jelentené egy ilyen régiósítás. De emlékeztettük őket a székelység kifejezett akaratára is, amelynek megfelelően egyetlen közigazgatási egységhez, az autonóm Székelyföldhöz szeretne tartozni itt mindenki. A Székely Nemzeti Tanács ilyen értelemben egy népszavazást is szervezett, amelynek során több, mint 200 ezer lakója Székelyföldnek fejezte ki az akaratát, hogy az autonóm Székelyföldön szeretne élni, ott képzeli el a jövőjét, tehát az nemzetközi jog normáival is ellentétes, de a helyi közösség akaratával is ellentétes ez az elképzelés. Tehát ez volt az nyílt levél, amelyet angol nyelven eljuttattunk az Európai Uniós tagállamainak Bukaresti nagykövetségeihez is, azon felül az Egyesült Államokkal, vagyis Oroszország nagykövetségének, természetes, hogy az eredetit magának a miniszterelnök úrnak."
A válaszlevelet a Székely Nemzeti Tanács lefordította és magyarázó levél kíséretében továbbította a bukaresti nagykövetségeknek abban a reményben, hogy be fog kerülni azokba a jelentésekbe, amelyeket ezek a nagykövetségek az országaik kormányainak készítenek. Mindenképpen szeretné a figyelem középpontjában tartani a kérdést.
- Romániában a demokrácia annyira törékeny, ahogy a mostani válság és a különböző cirkuszok mutatják, hogy nagyon oda kell figyelni arra, hogy mi történik – mondta Izsák Balázs. Kossuth Rádió
Erdély.ma

Polgári kezdeményezést indít az SZNT a nemzeti régiókért
A nemzeti régiók védelmében indít európai polgári kezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – döntött a szervezet állandó bizottsága szombati, Makfalván tartott ülésén.
Amint a tanács közleményéből kiderült, a kezdeményezést szervező polgári bizottság romániai tagjának Izsák Balázst, az SZNT elnökét választották. Mint ismeretes, az európai polgári kezdeményezés segítségével az Európai Unió lakosai április 1-jétől közvetlenül tehetnek javaslatot arra, hogy miről hozzon jogszabályt az EU. Az SZNT illetékesei szombati ülésükön rámutattak, a kezdeményezés egyre szélesebb körű támogatottságot élvez, folyamatosan bővül a partnerek köre, számos önkormányzat és civil szervezet kapcsolódott be.
Ugyanakkor a romániai magyar politikai szervezetek többsége is támogatja a projektet, a tanács állandó bizottsága szerint hamarosan az RMDSZ-szel is sikerül megállapodni. Az SZNT a közeljövőben nyílt levélben hívja fel az Európai Bizottság és Európai Tanács vezető tisztségviselőinek figyelmét a Székelyföld autonómiatörekvésére. Az állandó bizottság hétvégén arról is döntött, hogy az SZNT csatlakozik a szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön sorra kerülő, a Székely Mikó Kollégium ügyében történő tüntetés szervezéséhez.
Krónika (Kolozsvár)

Soós Sándor: a résztvevők éltetik a rendezvényt
Holnap rajtol az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által immár nyolcadik alkalommal megszervezett EMI-tábor, amelyre idén új helyszínen, a Gyergyószentmiklóstól 12 kilométerre található Borzonton kerül sor. A tábor újdonságairól, a meghívottakról, valamint az idén 10 éves EMI jövőjéről Soós Sándorral, a fesztivál főszervezőjével beszélgettünk.
– Idén nyolcadik alkalommal szervezitek meg az EMI-tábort. Hogyan fejlődött az évek során a fesztivál?
– Az EMI-tábor évről évre fejlődik és bővül mind programkínálat, mind infrastruktúra szempontjából. Visszatérő táborozóink kivétel nélkül úgy vélik, hogy dinamikus rendezvényről van szó, ahol mindenki megtalálja a számára ideális programot. Az elmúlt években a koncertek mellett az előadásokat is egyre nagyobb népszerűség övezte, ez már kezdetektől célunk volt, hiszen így folyamatosan erősíthetjük a nemzeti öntudatot a résztvevőkben.
– Miért költözik idén más helyszínre – Gyergyószentmiklósról a 12 kilométerre található Borzontra – a rendezvény?
– Az új helyszín alkalmasabb egy fesztivál megszervezésére, hiszen kiépített járdák, sportpályák, villanyhálózat, ivóvíz és csatornázás is a rendelkezésünkre áll. Eddig szinte a nulláról kellett felépítenünk a tábort, idén már csak a rendezvénysátrakat kell elhelyezni.
– Milyen újdonságot emelnél ki a programkínálatból?
– Idén első alkalommal várja a látogatókat a Székely Nemzeti Tanács Autonómia- és a helyi tanács Gyergyóalfalvi sátra. Újdonság lesz emellett a kisszínpad délutáni programkínálata, ahol humorral, színjátszással, operettel és diákzenekarok fellépésével találkozhatnak az érdeklődők.
– Kikkel találkozhatnak majd a rendezvény előadásain az érdeklődők?
– Az előző évekhez hasonlóan a Fidesz és a Jobbik képviselői tartanak előadásokat, emellett mindegyik romániai magyar politikai képviseletet meghívtuk, hiszen az EMI-tábor egyik kiemelt célja, hogy a nemzetpolitika asztalához ültesse a politikusokat, akik olyan közös célokról tárgyalhatnak, mint az autonómia, a magyar nyelvhasználat kiszélesítése, az állami magyar egyetem létrehozása és a magyar szakok megvédése, a szórvány segítése, a népesedés kérdésének megoldása. Ugyanakkor nem lesznek jelen az MSZP, a Lehet Más a Politika (LMP), valamint a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) képviselői, hiszen nem kívánjuk ezeket a politikai alakulatokat Erdélybe importálni, illetve népszerűsíteni.
– Említetted, hogy a tábor célja napirenden tartani a nemzetpolitikai kérdéseket. Hogyan látod ennek gyakorlati hasznát?
– Sajnos ezt lehetetlen felmérni. A mi dolgunk a tematizálás, hiszen minél többet beszélnek egy témáról, annál nagyobb az esély arra, hogy ténylegesen is történik valami. Egy-egy kerekasztal-beszélgetés során ugyanakkor a közönség nemcsak kérdez, hanem feladatot is ad a politikusoknak, kifejezve elvárásait.
– Ki a fesztivál célközönsége?
– Minden magyar. Elsősorban a magyar családokat szeretnénk megszólítani, célunk, hogy a rendezvényen a gyerekektől az idősekig mindenki megtalálja a számára érdekes programot. Az EMI-tábor látogatói ugyanakkor nagyrészt fiatalok – iskolások, egyetemisták és fiatal házasok.
– Az idei tábor mottója a „Higgyünk népünk fölemelkedésében”. Mondanál erről néhány szót?
– Mindszenty József bíborostól származik az idézet, aki 120 éve született. Szervezőtársaimhoz hasonlóan úgy vélem, hogy jelenleg erre lenne szüksége a kisebbségi magyarságnak, amely már nem hisz a felemelkedésben, alapvető jogainak megszerzésében, a Kárpát-medencei magyarság jövőjében. Emellett Mindszenty élete és munkássága is mindenképpen iránymutató, az egykori bíborost a tábor több programján keresztül ismerhetik majd meg az érdeklődők.
– Milyen költségvetésből, támogatásból valósul meg az EMI-tábor?
– Fontos megjegyezni, hogy a közel 130 szervező kivétel nélkül önkéntes munkát végez. A rendezvényt több önkormányzat és megyei tanács is támogatja, mindez azonban az összköltségvetésnek alig 20 százalékát teszik ki, az árusok pedig többnyire nem pénzzel, hanem például a meghívottak elszállásolásával segítik a fesztivált. A fennmaradó szükséges pénzösszeget a belépők ára jelenti, így elmondhatjuk, hogy az EMI-tábort a résztvevők tartják életben.
– A tábort megvalósító, általad alapított Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) idén tízéves. Hogyan látod a szervezet jövőjét?
– Tíz év egy ember életében hosszú idő, de egy egyesületnek nem ez alapján, hanem nemzeti időszámítás szerint kell szerveződnie. Az EMI szempontjából így nem beszélhetünk fordulópontról, ezzel szemben számunkra valóban fontos évforduló. Az én generációm lassacskán kinő az ifjúság fogalmából, és szeretné továbbadni a fiatalabbaknak, amit felépített. Egyértelmű, hogy egy generációváltás nem egy egyszerű folyamat, minden bizonnyal az EMI is változik majd az újabb tagok igényei szerint, alapítóként azonban figyelnünk kell arra, hogy soha ne térjen le a nemzet szolgálatának útjáról. Nem magunkért, hanem a magyarságért hoztuk létre az EMI-t. Továbbra is egy bővülő szervezetről beszélhetünk, amely egyértelműen bizakodásra ad okot.
L. Cs. T.
Krónika (Kolozsvár)

Veszélyben a Székelyföld egysége
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága nyílt levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz, amelyben a tervezett közigazgatási reformban rejlő veszélyekre figyelmeztetik az Uniót. A szerkesztőségünkbe eljuttatott és alább közzétett levél a Székelyföld feldarabolásának veszélyét és további jogfosztásokat vizionál.
Amikor Románia belépett az Európai Unióba, mi, székelyek, joggal bizakodtunk abban, hogy egy olyan európai szövetség polgárai lettünk, amelyben hosszú és változatos eszközökkel folyó jogfosztottságunk véget ér. A bizakodásra okot azok az alapvető értékek és célok adtak, amelyek az Európai Unióról szóló szerződések értelmében minden tagállamra kötelezőek, de biztatóak voltak Románia erőfeszítései is, hogy megfeleljen a koppenhágai kritériumoknak, és csatlakozzon ahhoz az értékközösséghez, amelynek alapja a nyugati civilizáció államainak közös alkotmányos öröksége.
Ez a bizakodás korainak és átmenetinek bizonyult. Hamar kiderült, hogy Románia nem a valós demokrácia ismérveinek akar megfelelni, hanem beéri a vállalt kötelezettségek teljesítésének látszatával, hogy annyi évvel a diktatúra bukása után a nemzetközi közvélemény felé mutatott megtévesztő felszín alatt folytatódik a beolvasztásunkat vagy elüldözésünket célzó diszkriminatív, asszimilációs politika.
A demokrácia mai romániai válsága az egész világ számára látható módon jelzi, amit mi, székelyek megtapasztaltunk: a romániai diktatúra módszerei és eszközei túlélték magát a diktatúrát, és közelebb állnak a ma kormányzó politikai elithez, mint a nyugati demokrácia alkotmányos öröksége. Miközben az elmúlt évek során a demokrácia eredményeként könyvelte el a világ, hogy magyar emberek is tagjai a román kormánynak, alapvető jogaink sérültek, anyanyelvhasználatunkat folyamatosan korlátozták, a kommunizmus idején elorzott egyházi és közösségi javaink visszaszolgáltatása eddig csak akadozott, de mára már elindult a visszaszolgáltatott javak visszaállamosítása is.
Székelyföld 13.500 négyzetkilométernyi terület Románia közepén, ahol a székelység közel hétszázezres közössége 75%-os többségét a román asszimilációs politika praktikái ellenére is megőrizte. Joggal reméltük, hogy ha az Unió polgárai leszünk, akkor elérhetjük, hogy a szubszidiaritás jegyében területi autonómiával rendelkezzünk, amilyen nagyon sok működik még az Európai Unióban. Mára már bebizonyosodni látszik, hogy az Unió polgárai sem mind egyenlők. Mert hogyan lehet másként értelmezni azt, hogy az Unió számos tagállamában megvalósítható, a demokrácia intézményeként működő sajátos (autonóm) közigazgatási státus nekünk, székelyeknek elérhetetlen? Évekkel ezelőtt, két alkalommal is, Székelyföld autonómiájára vonatkozó, a nemzetközi jog normáival és az Unió értékeivel összhangban levő törvénytervezetet terjesztettünk Románia parlamentje elé. A tervezet, túl azon, hogy a székelyek kifejezett akaratára épült, nem sértette Románia alkotmányos rendjét, és beillett a decentralizáció folyamatába, amelynek szükségességét folyamatosan hirdeti minden román politikus. Ezek ellenére a tervezetet annak megvitatása nélkül utasította el a román törvényhozás. A székelyföldi önkormányzatok az autonómiára vonatkozó népszavazás kiírását kezdeményezték, ám a központi román hatóságok a népszavazások megtartását megakadályozták. A Székely Nemzeti Tanács végül saját erejéből szervezte meg a népszavazást, melynek során a szavazók több mint 98%-a fejezte ki akaratát: igényli Székelyföld területi autonómiáját. A román hatóságok azonban még a párbeszédet is elutasítják, az ország magyar nemzetiségű polgárait gyanakvással és ellenségesen kezelik.
Jelenleg az a veszély fenyeget, hogy Románia közigazgatási reformja során attól a kevés döntési jogtól is megfosztanak bennünket, amit a jelenlegi közigazgatási beosztás biztosít számunkra, hiszen folyamatosan Székelyföld feldarabolását, vagy egy nagyobb, román többségű közigazgatási egységbe való beolvasztását célzó tervek látnak napvilágot.
Meggyőződésünk, hogy az Unió csakis akkor tud a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínálni polgárai számára, ha minden tagállam jóhiszeműen és következetesen tiszteletben tartja a szerződésekben meghatározott értékeket és célokat, az Unió pedig képes kikényszeríteni mindazoknak a kötelezettségeknek a tiszteletben tartását, amelyeket a tagállamok népeik szabad akaratából magukra vállaltak.
Kérjük, Elnök úr, fokozottan figyeljenek a romániai demokrácia válságára, ezen belül a mi helyzetünkre, hiszen nincsen részleges demokrácia, annak ki kell terjednie az állam minden polgárára és a társadalmi élet minden területére, abban a szellemben, ahogyan azt a Lisszaboni Szerződés után az Európai Unióról szóló szerződések előírják – zárul az Izsák Balázs elnök által szignált nyílt levél.
Népújság (Marosvásárhely)

Fokozott odafigyelést kér az SZNT (Nyílt levél az autonómiáért)
Nyílt levélben ajánlotta José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság (EB) elnökének figyelmébe a székely autonómiatörekvéseket a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Levelében Izsák Balázs arra kérte az EB elnökét, fokozottan figyeljen a romániai demokrácia válságára, ezen belül pedig a székelység helyzetére.
Az SZNT elnöke emlékeztetett rá: Románia EU-csatlakozásakor a székelyek abban reménykedtek, hogy „hosszú és változatos eszközökkel folyó jogfosztottságuk véget ér”. A bizakodás azonban korainak bizonyult. „Hamar kiderült, hogy Románia nem a valós demokrácia ismérveinek akar megfelelni, hanem beéri a vállalt kötelezettségek teljesítésének látszatával” – áll a nyílt levélben. Izsák Balázs arra figyelmeztette az EB elnökét, hogy a nemzetközi közvélemény felé mutatott megtévesztő felszín alatt folytatódik a székelység beolvasztását vagy elüldözését célzó diszkriminatív, asszimilációs politika.
„A demokrácia mai romániai válsága az egész világ számára látható módon jelzi, amit mi, székelyek megtapasztaltunk: a romániai diktatúra módszerei és eszközei túlélték magát a diktatúrát, és közelebb állnak a ma kormányzó politikai elithez, mint a nyugati demokrácia alkotmányos öröksége” – állapította meg az SZNT elnöke. Szerinte az is csak látszateredmény volt, hogy magyar emberek is tagjai voltak a román kormánynak.
Izsák Balázs emlékeztetett arra, a 13 500 négyzetkilométernyi Székelyföldön a közel hétszázezres székely közösség joggal remélte, hogy az unió polgáraként a szubszidiaritás jegyében területi autonómiát élvezhet majd. Úgy vélte, a tény, hogy az EU-ban egyeseknek lehet területi autonómiájuk, másoknak meg nem, azt jelzi, hogy az unió polgárai nem mind egyenlőek. Felidézte, hogy a román hatóságok megakadályozták a székelyföldi önkormányzatokat abban a szándékukban, hogy az autonómiára vonatkozó népszavazást tartsanak. Az SZNT által szervezett népszavazáson azonban a székelyföldi szavazók 98 százaléka támogatta az autonómiaigényt. Izsák Balázs veszélyként mutatta be a Románia közigazgatási reformját célzó elképzeléseket, melyek rendre Székelyföld feldarabolását vagy egy nagyobb, román többségű közigazgatási egységbe való beolvasztását célozzák. „Meggyőződésünk, hogy az unió csakis akkor tud a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínálni polgárai számára, ha (...) képes kikényszeríteni mindazoknak a kötelezettségeknek a tiszteletben tartását, amelyeket a tagállamok népeik szabad akaratából magukra vállaltak” – fogalmazott a Jose Manuel Barroso EB-elnöknek címzett nyílt levelében Izsák Balázs.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Autonómiáról az EMI-táborban
Az EMI-táborban először állítottak fel önálló Autonómia-sátort. A Székely Nemzeti Tanács által szervezett tegnapi beszélgetésen a résztvevők arra keresték a választ, hogyan lehet mindenki által érthetővé tenni az autonómia jelentését.
A fogalom szervesen épült be a székelyföldi magyar közösségbe, mi több, immár a román közvélemény sem feltétlenül szitokszóként kezeli – szögezte le Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. Az autonómia mint közigazgatási rendszer valószínűleg nem is fog beépülni a közember ismeretrendszerébe, ezért nem a működési mechanizmusok megismertetésére, hanem a folyamat pozitív hozadékaira kell fektetni a hangsúlyt. A szimbólumok szintjén – székely zászló, címer – rendkívül gyorsan megtörtént a megismerés, a befogadás, ebből talán az a tanulság is levonható, hogy az autonómia előnyeit elsősorban az érzelmi megközelítések erősíthetik – vélte az előadó, hiszen az autonómia-népszavazás tapasztalatai is ezt mutatják. A legegyszerűbb válasz ugyanis arra a kérdésre, hogy miért lesz jobb nekem, ha igennel válaszolok, az volt, hogy kevésbé függünk majd Bukaresttől. Árus Zsolt gyergyószéki elnök szerint egy egyszerű nézőpontváltással már most rengeteg dolgot autonóm módon lehetne működtetni Székelyföldön. Sportos példával élve, sokkal inkább egy önálló székelyföldi jégkorongszövetség megalakításán kellene például dolgozni, mint azon, hogy a román szövetség elnöke magyar legyen. Dabis Attila budapesti politológus, az SZNT megbízott európai diplomatája a dél-tiroli autonómiaküzdelem kapcsán kiemelte: ott – az államok közötti kedvező politikai egyezményeken túl – a folyamatos válsághelyzet is hozta, hogy az autonómiaküzdelem tömegméretű, sőt, erőszakos volt. Ilyen értelemben a dél-tiroli önrendelkezés megteremtése korántsem modellértékű Székelyföld vonatkozásában. A téma kapcsán kötetlen beszélgetés alakult ki az előadók és a hallgatóság között, amelyben a székelyföldi autonómia megteremtésének eredményei és buktatói egyaránt szóba kerültek. Csinta Samu moderátor Dabis Attila Dél-Tirolról szóló előadása előtt – a fiatal politológus több hónapig tanulmányozta az ottani intézmények működését, illetve mozgalmak történelmét – összegzésképpen elmondta: a médiának, de a közbeszéd egyéb fórumainak is döntő szerepe van abban, hogy az autonómia minél mélyebben és szervesebben épüljön be a köztudatba. (Dánél)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Véget ért a nyolcadik alkalommal megszervezett EMI-tábor
A székelyföldi önrendelkezési törekvések kérdéskörével foglalkoztak elsősorban a tegnap véget ért, 8. alkalommal megszervezett EMI-tábor előadásain. A Hargita megyei Borzonton lezajlott, nemzetpolitikai műhelyként és fesztiválként szervezett rendezvényen az autonómia mellett Trianon revíziójának esélyeit is latolgatták az előadások meghívottai.
Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke meglepő kijelentést tett az autonómiakérdésben. Kifejtette, számukra sohasem volt kétséges, hogy a magyarországiaknak kötelességük kiállni a határon túli magyarok önrendelkezésének érdekében. Hozzátette, úgy tudta, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által megfogalmazott autonómiastatútum olyan dokumentum, amelyet minden székelyföldi érvényesíteni akar, hiszen annak szövege tartalmazza mindazokat a törekvéseket, amelyek a székelyföldi önrendelkezést jelentik.
Nemrégiben azonban egy erdélyi politikusokkal és más közéleti személyiségekkel sorra került találkozón azzal szembesült, hogy beszélnek ugyan róla, de igazából senkinek nincsenek tiszta elképzelései arról, mit kellene tenniük az autonómia megszerzéséért. Ily módon a magyar politikum sem tudhatja, hogy mi mellett is álljon ki – mutatott rá Balczó Zoltán.
A hallgatóság soraiból vetették fel a kérdést, hogy miért az autonómiáról beszélünk, miért nem inkább Trianon revíziójáról. Balczó Zoltán kifejtette, a jelenlegi világpolitikai kontextusban semmiféle lehetőség nincs a revízióra. Hozzátette, vannak ugyan, akik szerint arra hivatkozva, hogy az egyezményt aláíró országok már nem is léteznek, érdemes volna jogi úton érni el ennek felülvizsgálatát, de ő úgy látja, ennek sikerére nincs reális kilátás.
Teljesen más hangot ütött meg Kőszegi Zoltán, a Fidesz parlamenti képviselője. Kijelentette, ha a Fidesz tovább tud erősödni, és sikerül Magyarországot egy gazdasági, illetve más tekintetben is erős országgá tenni, akkor hivatalosan is fel lehet vetni a revízió kérdését. A fideszes politikus meglátása szerint erre már akár nyolc év múlva is sor kerülhet.
Egy másik előadás keretében Dabis Attila politológus, Ferencz Csaba, az SZNT állandó bizottságának tagja, valamint a gyergyószéki SZNT részéről Árus Zsolt fejtette ki meglátásait a kérdésben. A kiindulópont a dél-tiroli németek autonómiája volt.
A beszélgetés során kiderült, hogy mint működő modell ideális lenne, de a kivitelezés, az oda való eljutás a Székelyföldön aligha alkalmazható, hiszen teljesen más a politikai kontextus. Ugyanazok a politikai lépések, amelyek sikeresek voltak Dél-Tirol esetében, itt nem valószínű, hogy működnének. Az észak-olaszországi minta így lényegében csak abban a tekintetben lenne jó a Székelyföldön, hogy rá lehetne mutatni, az autonómia nemcsak a székelységnek lenne hasznos, hanem az itt élő románságnak, sőt az egész Romániának, hiszen az elnyomott, kirabolt Dél-Tirol az önrendelkezés megszerzése után hatalmas gazdasági fejlődésen ment át, aminek mindenki hasznát látja.
AZ EMI-tábor fősátrában szombaton a magyar nemzetpolitikáról, az idei Kárpát-medencei választásokról és a Jobbik politikájáról hangzottak el előadások. Vona Gábor, a Jobbik elnöke kijelentette: pártja szívesen együttműködne a Fidesszel abban, hogy eltakarítsák a magyarországi politika színteréről a Magyar Szocialista Pártot (MSZP). Hozzátette, nem az a baja az MSZP-vel, hogy baloldali, hanem az, hogy nemzetellenes.
„Az MSZP állandó nemzetpolitikai kockázatot jelent az Országgyűlésben” – jelentette ki a Jobbik elnöke. Úgy értékelte, hogy a Fidesz nemzetpolitikában végrehajtott fordulatát a Jobbik katalizátorként serkentette. Vona Gábor kijelentette: pártja számít az erdélyi szavazatokra, és ezek megszerzéséért pártja a maga korlátozott eszközeivel kampányolni is fog Erdélyben.
Hozzátette azonban, hogy a Jobbikot nem a szavazatszerzés lehetősége fordította a leszakított nemzetrészek felé, ezért, ha nem kapnak szavazatokat Erdélyben, akkor sem változtatnak nemzetpolitikai elképzeléseiken.
Krónika (Kolozsvár)

Szövetséget köt az EMNT, a EMNP és az SZNT az európai polgári kezdeményezés tárgyában
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az európai polgári kezdeményezés gyakorlati kivitelezésében együttműködnek – állapodtak meg a héten a két szervezet vezetői.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke és a Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke augusztus 15-én, szerdán egyeztettek. Ez időre mind az EMNT és Néppárt, mind pedig az SZNT előkészített egy-egy javaslatot az európai polgári kezdeményezés tárgyában, mely a nemzeti régiók, illetve a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek védelmére vonatkozik.
A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) júliusban, Budapesten tartott ülésén a jelenlevő szervezetek megegyeztek abban, hogy mivel az ez ideig elkészült kezdeményezések kiegészítőlegesen viszonyulnak egymáshoz, ezért mindkét javaslatot érdemes benyújtani. Ennek értelmében az EMNT, az EMNP és az SZNT szövetséget köt a két kezdeményezés kölcsönös támogatására. Mindez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság által bejegyzett kezdeményezéshez szükséges aláírásokat együttes erővel fogják összegyűjteni. Mivel az esetenként előírt egymillió aláírásnak hét különböző tagállamból kell származnia, illetve ezen belül is teljesíteni kell a megszabott számbeli kereteket, ezért fontos, hogy részes szervezeteink nemzetközi kapcsolataikat is bevonják polgári kezdeményezéseik sikerre vitele érdekében.
A továbbiakban a felek rendszeres egyeztetést folytatnak, közös szervezési menetrendet és akciótervet alakítanak ki európai polgári kezdeményezéseik ügyében. A KMAT budapesti ülésén az RMDSZ polgári kezdeményezésére irányuló szándéka is a megbeszélések tárgyát képezte. Ez ügyben szervezeteink a megegyezés érdekében készen állnak további tárgyalásokat folytatni.
Mindezekben a kezdeményező felek messzemenően igényt tartanak a KMAT tagszervezeteinek cselekvő részvételére és támogatására.
Mint ismeretes, idén április 1-jétől hatályba lépett az Európai Polgári Kezdeményezés új demokratikus intézménye, melynek lényege, hogy egymillió egyéni aláírással rendelkező javaslat esetén az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, mely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleménye.
Erdély.ma

Székelyföld autonómiájáról az Igazság Napján
A Székely Nemzeti Tanács megalakulásától hirdeti, hogy a szakpolitikai kérdések megoldásától a jogfosztottság felszámolásáig megoldást csak az kínálhat, ha maga a Székely Nép határoz a maga ügyeiben. A szubszidiaritás elvének megfelelően csakis a közösség demokratikusan létrehozott, önálló intézményei képesek igazságos és méltányos döntéseket hozni az őt érintő kérdésekben.
Az egyházi és közösségi ingatlanok használatával, tulajdonjogának szabályozásával sincs másképp. Az Igazság Napjára készülve ki kell mondani: ebben a nagyon fontos ügyben is az igazat és csakis a teljes igazat szabad mondani. A Református Székely Mikó Kollégium ügyében egy jogfosztó és veszélyes bírósági ítélet született. A Református Egyház tulajdonát a román állam megpróbálja visszaállamosítani, ezzel súlyosan megszegve nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Ám a teljes igazság az, hogy a kommunista román hatóságok közösségünktől, történelmi egyházainktól, nem csak épületeket, hanem közösségünk adófizető polgárainak pénzéből finanszírozott intézményeket oroztak el. A Református Székely Mikó Kollégium nem csupán egy épület volt, hanem a székelység történelmi hagyományait ápoló, nemzeti értékeit megtartó intézmény is. Románia kötelezettségvállalása sem pusztán az egyházi javak visszaszolgáltatására, hanem az egyházi iskolák visszaállítására is vonatkozik. Emlékezzünk meg az Európa Tanács 176/1993 számú, Románia csatlakozási kérelmére vonatkozó véleményezéséről, amely kimondja:
A Közgyűlés felszólítja Románia kormányát, hogy szolgáltassa vissza az egyházi javakat, és tegye lehetővé egyházi iskolák létrehozását és működtetését, különös tekintettel a kisebbségekhez tartozó gyermekek anyanyelvű oktatására.
A teljes igazság, hogy Románia e felszólítás nyomán tett kötelezettségvállalásának, – amely nélkül ma nem lehetne sem az Európa Tanács, sem az Európai Unió tagja – tizenkilenc esztendő alatt sem tett eleget.
A teljes igazság, hogy tizenkilenc év halogatás, taktikázás, hazudozás után a román hatóságok a Református Székely Mikó Kollégium ügyében olyan érvekkel álltak elő, amelyeket 1993-ban nem mertek volna megfogalmazni!
A teljes igazság, hogy tizenkilenc esztendei türelmes várakozás és alkudozás után elegünk van a megtévesztésre építő balkáni politizálásból, és kinyilvánítjuk, hogy nem részjogokat igényelünk, nem egy-egy visszaszolgáltatás kulisszák mögötti elintézését, hanem a restitutio in integrum elve alapján a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak azonnali és feltétel nélküli visszaszolgáltatását. A teljes igazság, hogy Romániában nincs független bíróság, az igazságszolgáltatás intézményei még mindig a politikai hatalom kiszolgálói, politikai megrendelésre fércelték össze a Református Székely Mikó Kollégium ügyében hozott ítéletet is. Fölháborító, de egyben nevetséges is, hogy olyan, nyelvünket nem beszélő, kultúránkat nem ismerő, idegen hivatalnokok hoznak döntést a mi ügyeinkben, és érvelnek közösségeink és egyházaink múltbeli viszonyaival, akiknek elemi ismereteik sincsenek rólunk.
A teljes igazság, hogy a közösségünk által kinyilvánított és Székelyföld területi autonómiáját igénylő akarat érvényesítése a megoldás a Református Székely Mikó Kollégium ügyében is.
Menjünk minél többen Sepsiszentgyörgyre szeptember elsején, és mondjuk ki együtt: az Igazság Napja nem alacsonyodhat a féligazságok napjává. Jövőnk szempontjából csak egy megoldás elfogadható, a székelység önrendelkezésének intézménye, Székelyföld területi autonómiája!
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely 2012.VIII.22.
Erdély.ma

Autonómia vagy restitúció?
Eltérően vélekednek a magyar szervezetek a sepsiszentgyörgyi tüntetés céljáról. Az autonómia nem oldja meg automatikusan a visszaszolgáltatást – vélik az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői. A két erdélyi magyar párt politikusait annak kapcsán kérdeztük, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) azt javasolja, hogy a Székely Mikó Kollégium ügyében szervezett szeptember elsejei megmozdulás legyen autonómiatüntetés is egyben. Ám míg a szövetség szerint a szentgyörgyi tiltakozáson egyértelmű üzenetet kell megfogalmazni, a visszaszolgáltatás akadályoztatása miatt kell tiltakozni, az EMNP úgy látja: az Igazság napján szimbolikusan minden magyar követelést meg lehet jeleníteni.
Autonómiatüntetést kér az SZNT is
A Székely Nemzeti Tanács csütörtökön felhívást fogalmazott meg, melyben kéri, hogy Székelyföld autonómiájáról szóljon az Igazság napja. Az Izsák Balázs elnök által aláírt dokumentum szerint, a Székelyföld területi autonómiáját igénylő akarat érvényesítése lehet a megoldás a Székely Mikó Kollégium ügyére is. „Az Igazság napja nem alacsonyodhat a féligazságok napjává. Jövőnk szempontjából csak egy megoldás elfogadható, a székelység önrendelkezésének intézménye, Székelyföld területi autonómiája!” – olvasható a felhívásban. Az SZNT szerint a szakpolitikai kérdések megoldásától a jogfosztottság felszámolásáig, az egyházi és közösségi ingatlanok és a tulajdonjog szabályozásáig csak az kínálhat megoldást, ha a székely nép határoz a maga ügyeiben. „Nem részjogokat igényelünk, nem egy-egy visszaszolgáltatás kulisszák mögötti elintézését, hanem a restitutio in integrum elve alapján a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak azonnali és feltétel nélküli visszaszolgáltatását” – fogalmaz Izsák Balázs. Mint arról beszámoltunk, korábban az MPP háromszéki vezetői is azt nyilatkozták: autonómiatüntetés kell hogy legyen a szeptember elsejei sepsiszentgyörgyi megmozdulás, hiszen a területi autonómia megoldaná a visszaszolgáltatás kérdését, eredményesebben lehetne tárgyalni erről a román állammal.
RMDSZ: egyértelmű üzenet kell
„Szeptember elsején, az Igazság napján egyértelmű és világos üzenetet kell megfogalmazni. Azt, hogy igazságtalan bírósági ítélet született a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében, és hogy az egyházi ingatlan visszaállamosítása veszélyes precedenst teremthet” – reagált a két szervezet felvetésére a Krónika megkeresésére Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnöke hangsúlyozta: az a cél, hogy a román hatalom megértse, a visszaszolgáltatott ingatlant nem lehet viszszaállamosítani. „Ez már nemcsak a Székely Mikó Kollégium, a Markó Attila vagy a Marosán Tamás ügye, hanem az egész erdélyi magyar közösség ügye, hiszen az egész visszaszolgáltatási folyamat veszélybe kerülhet. Erre kell ráirányítanunk a figyelmet szeptember elsején” – szögezte le Borbély László. Az RMDSZ politikusa szerint Székelyföld területi autonómiájáról lehet és kell is beszélni szeptember elseje előtt és utána is, de a sepsiszentgyörgyi tüntetés üzenete egyértelműen a visszaszolgáltatásról kell hogy szóljon. „Vannak, akik megpróbálnak rálicitálni erre, nagyobbat mondani, de erre ez esetben semmi szükség. Az Igazság napját a magyar történelmi egyházak szervezik, az RMDSZ minden eszközzel mozgósít, és odaáll a szervezők mellé. Abban bízunk, hogy szeptember elsején tízezrek sorakoznak majd fel a közösség vagyonának és jogainak védelmében” – tette hozzá Borbély László.
EMNP: szimbolikus a Mikó-ügy
„Székelyföld területi autonómiája nem oldaná meg automatikusan a visszaszolgáltatást, hacsak a statútumában erről nem rendelkeznek tételesen. Ugyanakkor a hosszú távú stratégiai célkitűzés az erdélyi magyar, integrált autonómiakoncepció megvalósítása, vagyis területi autonómia Székelyföldnek, kulturális autonómia az interetnikus környezetben élő magyaroknak” – szögezte le a Krónikának Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hangsúlyozta, a szeptember elsejei sepsiszentgyörgyi tüntetésen minden téma lehet, ami hosszú távon megnyugtató választ adhat az erdélyi magyarság követeléseire. „A szeptember elsejei tüntetés olyan módon összpontosít a Mikó-ügyre, hogy szimbolikusan az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról és mindenről szól, amit az elmúlt 22 évben nem sikerült kiharcolni. Ezért nem elrugaszkodott a valóságtól az az elképzelés, hogy az autonómiáról is szóljon, hiszen minden magyar ügyet megjelenít” – fogalmazott Toró T. Tibor. A néppárt elnöke szerint az Igazság napja azért is szimbolikus találkozó, mert az egyházak, a civil szféra és a politikum egységesen áll ki a magyar közösségi érdek védelmében.
Krónika (Kolozsvár)

Autonómia vagy restitúció?
Eltérően vélekednek a magyar szervezetek a sepsiszentgyörgyi tüntetés céljáról. Az autonómia nem oldja meg automatikusan a visszaszolgáltatást – vélik az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői. A két erdélyi magyar párt politikusait annak kapcsán kérdeztük, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) azt javasolja, hogy a Székely Mikó Kollégium ügyében szervezett szeptember elsejei megmozdulás legyen autonómiatüntetés is egyben. Ám míg a szövetség szerint a szentgyörgyi tiltakozáson egyértelmű üzenetet kell megfogalmazni, a visszaszolgáltatás akadályoztatása miatt kell tiltakozni, az EMNP úgy látja: az Igazság napján szimbolikusan minden magyar követelést meg lehet jeleníteni.
Autonómiatüntetést kér az SZNT is
A Székely Nemzeti Tanács csütörtökön felhívást fogalmazott meg, melyben kéri, hogy Székelyföld autonómiájáról szóljon az Igazság napja. Az Izsák Balázs elnök által aláírt dokumentum szerint, a Székelyföld területi autonómiáját igénylő akarat érvényesítése lehet a megoldás a Székely Mikó Kollégium ügyére is. „Az Igazság napja nem alacsonyodhat a féligazságok napjává. Jövőnk szempontjából csak egy megoldás elfogadható, a székelység önrendelkezésének intézménye, Székelyföld területi autonómiája!” – olvasható a felhívásban. Az SZNT szerint a szakpolitikai kérdések megoldásától a jogfosztottság felszámolásáig, az egyházi és közösségi ingatlanok és a tulajdonjog szabályozásáig csak az kínálhat megoldást, ha a székely nép határoz a maga ügyeiben. „Nem részjogokat igényelünk, nem egy-egy visszaszolgáltatás kulisszák mögötti elintézését, hanem a restitutio in integrum elve alapján a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak azonnali és feltétel nélküli visszaszolgáltatását” – fogalmaz Izsák Balázs. Mint arról beszámoltunk, korábban az MPP háromszéki vezetői is azt nyilatkozták: autonómiatüntetés kell hogy legyen a szeptember elsejei sepsiszentgyörgyi megmozdulás, hiszen a területi autonómia megoldaná a visszaszolgáltatás kérdését, eredményesebben lehetne tárgyalni erről a román állammal.
„Szeptember elsején, az Igazság napján egyértelmű és világos üzenetet kell megfogalmazni. Azt, hogy igazságtalan bírósági ítélet született a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében, és hogy az egyházi ingatlan visszaállamosítása veszélyes precedenst teremthet” – reagált a két szervezet felvetésére a Krónika megkeresésére Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnöke hangsúlyozta: az a cél, hogy a román hatalom megértse, a visszaszolgáltatott ingatlant nem lehet viszszaállamosítani. „Ez már nemcsak a Székely Mikó Kollégium, a Markó Attila vagy a Marosán Tamás ügye, hanem az egész erdélyi magyar közösség ügye, hiszen az egész visszaszolgáltatási folyamat veszélybe kerülhet. Erre kell ráirányítanunk a figyelmet szeptember elsején” – szögezte le Borbély László. Az RMDSZ politikusa szerint Székelyföld területi autonómiájáról lehet és kell is beszélni szeptember elseje előtt és utána is, de a sepsiszentgyörgyi tüntetés üzenete egyértelműen a visszaszolgáltatásról kell hogy szóljon. „Vannak, akik megpróbálnak rálicitálni erre, nagyobbat mondani, de erre ez esetben semmi szükség. Az Igazság napját a magyar történelmi egyházak szervezik, az RMDSZ minden eszközzel mozgósít, és odaáll a szervezők mellé. Abban bízunk, hogy szeptember elsején tízezrek sorakoznak majd fel a közösség vagyonának és jogainak védelmében” – tette hozzá Borbély László.
EMNP: szimbolikus a Mikó-ügy
„Székelyföld területi autonómiája nem oldaná meg automatikusan a visszaszolgáltatást, hacsak a statútumában erről nem rendelkeznek tételesen. Ugyanakkor a hosszú távú stratégiai célkitűzés az erdélyi magyar, integrált autonómiakoncepció megvalósítása, vagyis területi autonómia Székelyföldnek, kulturális autonómia az interetnikus környezetben élő magyaroknak” – szögezte le a Krónikának Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hangsúlyozta, a szeptember elsejei sepsiszentgyörgyi tüntetésen minden téma lehet, ami hosszú távon megnyugtató választ adhat az erdélyi magyarság követeléseire. „A szeptember elsejei tüntetés olyan módon összpontosít a Mikó-ügyre, hogy szimbolikusan az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról és mindenről szól, amit az elmúlt 22 évben nem sikerült kiharcolni. Ezért nem elrugaszkodott a valóságtól az az elképzelés, hogy az autonómiáról is szóljon, hiszen minden magyar ügyet megjelenít” – fogalmazott Toró T. Tibor. A néppárt elnöke szerint az Igazság napja azért is szimbolikus találkozó, mert az egyházak, a civil szféra és a politikum egységesen áll ki a magyar közösségi érdek védelmében.
(Tiltakozik a magyar állam is
Tiltakozik a magyar kormány a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen. Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Hír Televíziónak úgy nyilatkozott: a kabinet elvárja, hogy a román igazságszolgáltatás megtegye a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a kollégium egyházi tulajdonban maradjon. „Ha megtörténhet, hogy a református egyház jogos tulajdonát visszaállamosítják, akkor nincs jogbiztonság Romániában és nincs restitúció, el fog akadni a visszaszolgáltatásnak az egész folyamata – mondta Németh Zsolt. – Hiszen mióta ez a per zajlik, befagyott a visszaszolgáltatási folyamat.” Az államtitkár szerint csak ebben az összefüggésben kell és szabad arról beszélni, hogy Magyarország ragaszkodik hozzá: az ügyet a román igazságszolgáltatás mindenfajta politikai befolyástól mentesen vizsgálja felül.)
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Célból eszköz
Önös célokra használná fel az Igazság napját a romániai magyar politikum. Ennek jelét adja a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, s az sem kizárt, hogy az RMDSZ is kér majd belőle.
Az SZNT és az MPP szerint ugyanis a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot a román államnak visszaszolgáltató igazságtalan alapfokú bírósági ítélettel szembeni szeptember elsejei tiltakozásnak székelyföldi autonómiatüntetéssé kell kinőnie magát.
A Székelyföld önrendelkezése jelszavát sokszor és sokan zászlójukra tűzték már célként, a valóságban kampányeszközként használva azt. Az RMDSZ ellenzéke többször kérte számon ezt a szövetségtől, most az SZNT és az MPP próbálja kifogni a szelet, amikor egy vészjósló előzményt teremtő bírósági ítéletben megtestesülő jogtalanság ügyéhez próbálja felemelni – a maga népszerűségére – eszközként a Székelyföld önrendelkezési ügyét. Veszélyes játék ez, mert itt és most tényleg csak a Székely Mikó Kollégium ügyére kellene fókuszálni, hogy a patinás kollégium jelszavával élve, úgy Legyen világosság!, hogy az igazságtalanságot tenné érthetővé és láthatóvá ország-világ számára, s egyben: a fény ama gyújtópontban perzseljen. Hogy ezt az elemi tulajdonjogi kérdést senki ne terelhesse az ún. „országféltő” retorika síkjára.
Bármilyen fájó és furcsa: a Mikó-ügy halálát jelenti az autonómiaüggyel való összemosása. Mert a sepsiszentgyörgyi tüntetés tétje, hogy mindenekfelett jogi megközelítésből tegye érzékennyé a román és a nemzetközi sajtót és a közvéleményt – az igazi tulajdonjog helyreállítása reményében.
A tülekedőket kérem tehát, hallgassanak a legilletékesebbre, a Székely Mikó Kollégium ügyében egyedül tüntető Sánta Imre református lelkészre: „Felkérem (…) a politikusokat, hogy (…) ezt az ügyet ne próbálják egyéni vagy pártérdekek céljára kihasználni. Itt sokkal többről van szó, hagyják meg tisztának bár ezt az egyet. Nem értük állok 49 napja a Mikó előtt hőségben, esőben, szélben, hanem szeretett iskolámért és egyházam, székely népem érdekeiért. (…) Én egy magyar leszek a tömegben, akinek meggyőződése, hogy szeptember elseje csak politikusok nélkül lehet az Igazság napja”. Ugye világos?
Benkő Levente
Krónika (Kolozsvár)

Mikó-ügy: mossa kezeit az EU, húszezer tiltakozót várnak Sepsiszentgyörgyre
Az Európai Bizottság nem rendelkezik jogkörrel, hogy beleszóljon az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tagállami jogszabályok megalkotásába, és nem áll jogában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó egyéni eljárásokban – szögezte le csütörtöki levelében Viviane Reding. A Mikó-ügy kapcsán szervezett szombati tüntetésen a visszajelzések alapján legalább húszezer résztvevőre számítanak. Az Igazság Napján fél 12-kor minden sepsiszentgyörgyi templom harangja megszólal, mindenki a maga templománál gyülekezik, onnan vonulnak fel a Székely Mikó Kollégium épületénél elhelyezett színpadhoz.
Az Európai Bizottság nem rendelkezik jogkörrel, hogy beleszóljon az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tagállami jogszabályok megalkotásába, és nem áll jogában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó egyéni eljárásokban – szögezte le csütörtöki levelében Viviane Reding.
Winkler Gyula és Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselőknek címzett válaszában az uniós biztos ugyanakkor hangsúlyozta, a tagállamoknak a rendelkezésükre álló jogi eszközök használatával szavatolniuk kell, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek alapvető jogai az alkotmányos rendnek és a nemzetközi jognak megfelelő, hatékony védelemben részesüljenek. A szövetségi honatyák levélben fordultak Viviane Redinghez a romániai intézményi és politikai változásokkal kapcsolatban, amelyben felhívták a biztos asszony figyelmét a romániai magyar kisebbség helyzetére, konkrétan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyére.
Reding válaszában leszögezi, a tagállamok szabadon állapíthatják meg a tulajdon-visszaszolgáltatás mértékét, és szabadon választhatják meg a korábbi tulajdonosok tulajdonának visszaszolgáltatása tekintetében alkalmazott feltételeket és intézményi megoldásokat.
SZNT: szólni kell az autonómiáról
A Mikó-ügy kapcsán szervezett szombati tüntetésen mindenképp szólni kell az autonómiáról – mutat rá Biró Zsolt SZNT alelnök csütörtöki közleményében. Biró újra hangsúlyozta az SZNT álláspontját, mely szerint a magyar közösség által kinyilvánított és a Székelyföld területi autonómiáját igénylő akarat érvényesítése lehet a megoldás a református Székely Mikó Kollégium ügyének megoldására. A marosszéki SZNT-elnök továbbá emlékeztetetett az Európa Tanács 176/1993 számú, Románia csatlakozási kérelmére vonatkozó véleményezésére, amely kimondja: „a közgyűlés felszólítja Románia kormányát, hogy szolgáltassa vissza az egyházi javakat, tegye lehetővé egyházi iskolák létrehozását és működtetését, különös tekintettel a kisebbségekhez tartozó gyermekek anyanyelvű oktatására”.
„A teljes igazság, hogy Románia e felszólítás nyomán tett kötelezettségvállalásának – amely nélkül ma nem lehetne sem az Európa Tanács, sem az Európai Unió tagja – tizenkilenc esztendő alatt sem tett eleget – mutatott rá Biró. – A teljes igazság, hogy 19 év halogatás, taktikázás, hazudozás után elegünk van a megtévesztésre építő politizálásból, és kinyilvánítjuk, nem részjogokat igényelünk, nem egy-egy visszaszolgáltatás kulisszák mögötti elintézését, hanem a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak azonnali visszaszolgáltatását kérjük.”
A Sepsiszentgyörgyön megszervezendő Igazság Napja tüntetésen való részvételre budítanak a Kárpát-medencei családszervezetek képviselői is. Közleményükben rámutatnak, megengedhetetlen, hogy az egyházi ingatlan viszszaszolgáltatását szabályosan lefolytató személyek ellen koncepciós pert folytasson „az a hatalom, amelyik csak töredékét adta eddig vissza elkobzott és elállamosított magyar egyházi javainknak”. Csütörtöki közleményében az Országos Roma Önkormányzat (ÖRO) is szolidaritásáról biztosítja a Mikó-kollégium ügyében összehívott tüntetés résztvevőit. „A magyarországi roma társadalom legitim vezetői, az ORÖ elnöksége kötelességének tartja, hogy kiálljon a nemzetiségi oktatás szabadsága és a nemzeti nyelv ügye mellett, s delegációja ott lesz szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön” – olvasható a közleményben.
Elhallgatják a románok a Mikó-ügyet?
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy véli, a román sajtó szándékosan, parancsra hallgatja el a Mikó-ügyet. A sepsiszentgyörgyi elöljáró hangsúlyozta, ha „két bohóc” kiáll a Cotroceni palota elé azonnal élőben közvetítik a román televíziók, de arról hallgatnak, hogy már több mint ötven napja ugyanannyian tüntetnek a Székely Mikó Kollégium előtt, mint például a fővárosi Egyetem téren, ahonnan naponta többször is hírt adnak. „Több román lapban az jelent meg, hogy Eckstein-Kovács Pétert behívatták a Korrupcióellenes Ügyészségre (DNA), holott volt kisebbségügyi miniszterként önmaga ellen kért kivizsgálást a Mikó-ügy kapcsán” – emlékeztett Antal Árpád.
Amint arról beszámoltunk, a székelyföldi városba az erdélyi magyar történelmi egyházak hirdettek tüntetést, tiltakozásul amiatt, hogy a bíróság első fokon börtönbüntetésre ítélte az egyházi restitúciós bizottság tagjait, amiért visszaszolgáltatták a Székely Mikó Kollégium épületét az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A bíróság elrendelte az ingatlan újraállamosítását, és az egyházat kártérítés kifizetésére is kötelezte.
A szervezők közölték: szombaton fél 12-kor minden sepsiszentgyörgyi templom harangja megszólal, mindenki a maga templománál gyülekezik, onnan vonulnak fel a Székely Mikó Kollégium épületénél elhelyezett színpadhoz. A szervezők arra kérnek mindenkit, hozzák magukkal akár a Bibliát, akár egy más, számukra kedves könyvüket a tiltakozó megmozdulásra. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a város lakóinak megértését kérte, hiszen pénteken és szombaton forgalmi torlódásra lehet számítani a városban, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy nem lesz rendbontás, vagy provokáció. Az Igazság Napja szervezői a visszajelzések alapján legalább húszezer résztvevőre számítanak szombaton.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Istentisztelet a Mikóért, tüntetés az autonómiáért (Magyarország)
Több száz hívő előtt tartott ökumenikus istentiszteletet Kiss-Rigó László katolikus, Bölcskei Gusztáv református és Fabiny Tamás evangélikus püspök szombaton a szegedi dómban a református sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumért. Ugyancsak szeptember elsején Székelyföld szabadságáért, területi autonómiájáért és a magyar történelmi egyházak által fenntartott erdélyi iskolák visszaállamosítása ellen tartottak tiltakozó demonstrációt a budapesti román nagykövetség épülete előtt mintegy háromszáz ember részvételével.
Szegeden a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása elleni sepsiszentgyörgyi tüntetés napjára szervezett szegedi szertartáson részt vett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Kalmár Ferenc, a KDNP alelnöke is. Répás Zsuzsanna az istentiszteletet követően hangsúlyozta: a magyar kormány minden jogi és diplomáciai segítséget kész megadni az erdélyi református egyháznak és az ügyben személyesen érintetteknek. A politikus szerint megdöbbentő, hogy a XXI. században, az Európai Unióban a kollégiummal kapcsolatban olyan ítélet születhetett, amely ellentmond minden jogi alapelvnek: a jogbiztonságnak, a tulajdon szentségének és az egyházak függetlenségének. A Székely Mikó Kollégium épülete a református egyház tulajdona, s erről bírósági ítélet született Brassóban – szögezte le a helyettes államtitkár. Répás Zsuzsanna reméli, hogy a restitúciós bizottság tagjait elmarasztaló elfogadhatatlan és abszurd bírósági ítéletet megváltoztatják, sikerül jogorvoslatot találni a romániai igazságügyi fórumokon. Amenynyiben ez nem történik meg, a magyar kormány kész továbbvinni ezt az ügyet nemzetközi szintre – fűzte hozzá. A helyettes államtitkár kifejtette: nagyon fontosnak tartja, hogy a kollégium ügye érdekében a történelmi egyházak mellett azok a romániai magyar pártok is összefogtak, amelyek egyébként rivalizálnak egymással.
Budapesten a budapesti megmozdulás a sepsiszentgyörgyivel egy időben zajlott. A kordonokkal körbezárt román külképviselet épülete melletti Izsó utcában felállított színpadon György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke azt mondta: a román kormány az elmúlt tizenkilenc év alatt nem tett eleget az európai felszólításoknak, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségi jogokat, és az iskolák egyházi kézbe történő visszaszolgáltatása Románia uniós csatlakozása után leállt. Emlékeztetett: a román állam a kommunista rendszerben nyolcezer egyházi ingatlant kobozott el, ebből 2140-re a magyar történelmi egyházak tartottak igényt, és ebből mindössze ötszázat szolgáltatott vissza a román állam, de a döntést a helyi és megyei önkormányzatok megfellebbezték. A Székely Nemzeti Tanács egy petíciót is megfogalmazott, amelyben azt kérik a magyar pártoktól és közéleti szereplőktől, ne tegyék négyévente ismétlődő kampánytémává Székelyföld területi autonómiáját, hanem segítsék annak megvalósulását. A román kormányt felszólítják, tartsa be az ország kötelezettségeit, szolgáltassa vissza a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javakat. Mindezek betartatásához az Európa Tanács és az Európai Unió intézményeinek segítségét kérik. A budapesti megmozduláson felolvasott petíciót a mintegy háromszáz tüntető közfelkiáltással is megerősítette, majd írásban juttatják el a román nagykövetség vezetőjének, aki a szervezők szerint nem kívánta átvenni a dokumentumot, de elküldik a román kormánynak és az összes uniós magyar intézmény vezetőinek is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A székely autonómiáért tüntettek a budapesti román nagykövetség előtt
Székelyföld szabadságáért, területi autonómiájáért és a magyar történelmi egyházak által fenntartott erdélyi iskolák visszaállamosítása ellen tartottak tiltakozó demonstrációt a budapesti román nagykövetség épülete előtt mintegy háromszáz ember részvételével szombaton. Szegeden ökumenikus istentiszteletet tartottak a Székely Mikó Kollégiumért.
A Budapest XIV. kerületében álló, kordonokkal körülzárt román külképviselet épülete melletti Izsó utcában felállított színpadon György-Mózes Árpád, a Székelyföldért társaság elnöke azt mondta: a román kormány az elmúlt 19 év alatt nem tett eleget az európai felszólításoknak, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségi jogokat, és az iskolák egyházi kézbe történő visszaszolgáltatása Románia uniós csatlakozás után leállt.
Emlékezetett: a román állam a kommunista rendszerben nyolcezer egyházi ingatlant kobozott el, ebből 2140-re a magyar történelmi egyházak tartottak igényt, és ebből mindössze ötszázat szolgáltatott vissza a román állam, de a döntést a helyi és megyei önkormányzatok megfellebbezték.
Bácsfainé Hévízi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke arról beszélt, hogy egyre kevesebb magyar kerülhet be a román felsőoktatásba, iskolák százai alakulnak át, és elsőként Kolozsvárt fosztották meg a magyar nyelvű oktatástól. Szót emelt az ellen is, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen szisztematikusan megszüntették a magyar nyelvű képzést, ezért mint hangoztatta, a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügyét nem lehet, és nem is szabad kizárólag egyházi ügyként kezelni. A Székely Nemzeti Tanács nevében ezért egy petíciót is megfogalmaztak, amelyben azt kérik a magyar pártoktól és közéleti szereplőktől, ne tegyék négyévente ismétlődő kampánytémává Székelyföld területi autonómiáját, hanem segítsék annak megvalósulását. A román kormányt pedig felszólítják, tartsa be az ország kötelezettségeit, szolgáltassa vissza a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javakat. Mindezek betartatásához az Európa Tanács és az Európai Unió intézményeinek segítségét kérik.
A budapesti megmozduláson felolvasott petíciót a mintegy háromszáz tüntető közfelkiáltással is megerősítette, és majd írásban juttatják el a román nagykövetség vezetőjének, aki a szervezők szerint nem kívánta átvenni a dokumentumot, de elküldik majd a román kormánynak és az összes uniós magyar intézmények vezetőinek is.
Az Izsó utcában tartott tüntetésre Nagyatádról, Érdről és Komlóról is érkeztek demonstrálók, akik a szakadó esőben árpádsávos, székely és nemzetiszínű zászlókat is lobogtattak. A demonstrálók között ott volt Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője is.
Ökumenikus istentisztelet Szegeden a Református Székely Mikó Kollégiumért
Több száz hívő előtt tartott ökumenikus istentiszteletet Kiss-Rigó László katolikus, Bölcskei Gusztáv református és Fabiny Tamás evangélikus püspök szombaton a szegedi dómban a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumért.
Az intézmény visszaállamosítása elleni tiltakozó sepsiszentgyörgyi tüntetés napjára szervezett szertartáson részt vett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Kalmár Ferenc, a KDNP alelnöke is.
Répás Zsuzsanna az istentiszteletet követően az MTI-nek hangsúlyozta, a magyar kormány minden jogi és diplomáciai segítséget kész megadni az erdélyi református egyháznak és az ügyben személyesen érintetteknek.
A politikus szerint megdöbbentő, hogy a XXI. században, az Európai Unióban a kollégiummal kapcsolatban olyan ítélet születhetett, amely ellent mond minden jogi alapelvnek: a jogbiztonságnak, a tulajdon szentségének és az egyházak függetlenségének. A Székely Mikó Kollégium épülete a református egyház tulajdona, s erről bírósági ítélet született Brassóban – mondta a helyettes államtitkár.
Répás Zsuzsanna reméli, hogy a restitúciós bizottság tagjait elmarasztaló „elfogadhatatlan és abszurd” bírósági ítéletet megváltoztatják, sikerül jogorvoslatot találni a romániai igazságügyi fórumokon. Amennyiben ez nem történik meg, a magyar kormány kész továbbvinni ezt az ügyet nemzetközi szintre – tette hozzá.
A helyettes államtitkár kifejtette, nagyon fontosnak tartja, hogy a kollégium ügye érdekében a történelmi egyházak mellett azok a romániai magyar pártok is összefogtak, amelyek egyébként rivalizálnak egymással.
Krónika (Kolozsvár)