A történelmi magyar egyházak közös felhívásukban tiltakoztak a kolozsvári magyar iskolákban létesítendő román osztályok ellen. /A romániai történelmi magyar egyházak közös felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./ Ugyanilyen tiltakozást tett közzé a Kolozsvári Antitotalitárius Fórum. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Júl. 1-jén a Kolozs megyei tanfelügyelőségre rendelték a magyar iskolák igazgatóit, fenyegető hangnemben felszólították őket, állítsák le a tiltakozó gyűlést. Az igazgatók ezt a követelést visszautasították. A tiltakozó gyűlés megvolt, végül a tanfelügyelőség engedett: nem indítanak magyar osztályokat a három magyar középiskolában. /Németh Júlia: Visszakozás iskolaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete tiltakozott a nagy múltú kolozsvári magyar középiskolák elleni nacionalista intézkedés ellen, hogy újra vegyes nyelvűvé akarják változtatni azokat. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Jún. 29-én az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége tárgyalt Kolozs megye vezetőségével annak érdekében, hogy a három magyar iskolába önkényesen behelyezett román tannyelvű osztályokat töröljék a beiskolázási tervből. A tárgyalás nem vezetett eredményre, ezért az RMDSZ megyei vezetősége elhatározta, hogy folytatja a három középiskola őrzését, júl. 2-án pedig mindhárom iskolában /Apáczai, Báthory és Brassai/ tiltakozó gyűlést szerveznek. Kérnek mindenkit, hogy tartson velük. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Júl. 2-án Kolozsváron többezren tüntettek a Báthory, Brassai és Apáczai líceumok udvarán a magyar iskolákért, jelen voltak az egyházak képviselői. A Polgári Szövetség és az Antitotalitárius Fórum román képviselői támogatásukról biztosították a magyarság jogos követelését. /Méltóságteljes tüntetés iskoláinkért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3., Tömeggyűlések Kolozsváron a magyar iskolákért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Kolozsváron Dragoi Kolozs megyei vezértanfelügyelő júl. 2-án közölte, hogy nem helyeznek román osztályokat a három magyar középiskolába, másnap azonban megküldte az iskoláknak a beiskolázási tervet, ebben változatlanul szerepelnek a román osztályok. /Németh Júlia: Folytatódik a támadás iskoláink ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott Genfben Csáky Zoltánnak, a Magyar Rádió munkatársának. Nagy várakozással készültek a konferenciára, mondta a püspök, azonban észre kellett venniük, hogy megint a nagyhatalmi érdekeknek rendelődik alá a kisebbségi kérdés. Tőkés László Iliescu elnökhöz írt korábbi levelében szót emelt a magyarságukban megsértett keresztények ügyében. Úgy gondolta, hogy mint püspök, kötelessége megvédeni egyháza népét. Tőkés László fontosnak tartotta, hogy magyarországi látogatása előtt eljusson a pápához, ahol előterjesztette az egyházi és nemzetiségi vonatkozásban legfontosabb kéréseket, beszélt a moldvai csángók helyzetéről is. A pápa megértéssel hallgatta előterjesztését. /"Isten elé terjesztem ügyemet, elé viszem nyomorúságomat". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

A román külügyminisztérium Genfben, a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó konferencián terjesztette a Fehér könyvet, ebben azt állította, hogy a Romániai Magyar Szó, a vidéki magyar napilapok és további ötven magyar sajtótermék állami támogatást kap. Ez nem felel meg a valóságnak, ez hazugság. /Tibori Szabó Zoltán: Hazudik a Külügyminisztérium. Lilát látok a Fehér Könyvtől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Avvakumovits Katalin a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány /HHRF/ munkatársaként részt vett a genfi emberjogi értekezleten. Hámos László, a HHRF elnöke mint a hivatalos amerikai kormánydelegáció tagja vett részt a tárgyalásokon. A HHRF tizennégy oldalas angol nyelvű dokumentációt állított össze a román kormánynak 1990. június, vagyis a koppenhágai találkozó óta foganatosított, kisebbségekre vonatkozó intézkedéseiről és gyakorlatáról. Sajnos a genfi konferencián kevés szó esett bármely európai kisebbség konkrét helyzetéről, állapította meg Avvakumovits Katalin. Mégis óriási előrelépést jelent a genfi konferencia, mert önálló tárgyalást rendeztek az eddig tabuként kezelt témáról. A záróbeszédekben több nyugati állam megemlítette a romániai magyarság megoldatlan helyzetét. A román felszólalás visszautasító hangneméből látható volt, hogy ebben az országban hiányzik a megfelelő hozzáállás. /Gál Mária: A túlzott diplomácia konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

A Romania Libera napilapban Sorin Rosca Stanescu arról számolt be, hogy megalakult a Patriot nevű polgári szervezet, amelynek meghirdetett célja a politikai rendőrség felszámolása. A szervezet munkája révén számos dokumentum érkezett a lapokhoz, ezek leleplezik a politikai rendőrség tevékenységét. Az új szervezetről hírt adó Szabadság felajánlotta, hogy a hozzájuk eljuttatott dokumentumokat továbbítja a Patriothoz. /Polgári mozgalom. Patriot kontra politikai rendőrség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

A kolozsvári román sajtó júl. 30-31-én közzétette a pótfelvételre a betöltetlen helyeket és ebben a román osztályok között szerepeltették a két magyar líceumot, a Báthoryt és a Brassait. A két iskola igazgatója újabb tiltakozással fordult Victor Dragoi főtanfelügyelőhöz és az Oktatás- és Tudományügyi Minisztériumhoz. Levelükben kitértek arra is, hogy Kolozsváron hét magyar középiskola volt, amely az utóbbi évtizedek beolvasztó politikája nyomán háromra csökkent. /Folytatódik az iskolakonfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

"A gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése alkalmából interjút készített Tibori Szabó Zoltán dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspökkel. "A romániai római katolikus egyház jogi helyzetét utoljára 1930-ban a konkordátum rendezte. Ami azt jelenti, hogy hat latin rítusú római katolikus püspökség volt Romániába és azok egyetlen érseki tartományt képeztek. Bukarest volt az érsekség és ennek voltak alárendelve a iasi-i, gyulafehérvári, temesvári, szatmári és nagyváradi római katolikus püspökségek. Mivel egymillió magyar van a négy magyar nyelvű egyházmegyében", ezért a négy püspökség azt óhajtotta, hogy a Szentszék a magyar katolikusok részére külön érseki tartományt adjon. Ezt a pápa részben teljesítette, mert a másik három püspökség továbbra is Bukaresthez tartozik. A kinevezett magyar püspökök 1990 januárjában beadták a kérvényt a Vatikánba az önálló érseki tartományra, a kérést májusban megismételték, tájékoztatott Jakubinyi György. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmár, Várad és Temesvár továbbra is a bukaresti érsekséghez tartozik. Érsekké nevezték ki Bálin Lajos gyulafehérvári katolikus püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"

Az Ellenpontok magyarországi értékelésének erdélyi visszhangjával foglalkozott a Szabadság, több rádióadást és cikket felidézve. A Kossuth Rádió Gondolat-jel című, júl. 14-i adásában Lantos Gabriella beszélgetett Molnár Jánossal. Molnár János szerint azok kezdték az ellenzéki tevékenységet, akiket kisemmiztek a hatalomból. Így történt ez Erdélyben is. A filozófiát végzett Ara-Kovács Attila munkanélküli volt, Tóth Károly tanár másként gondolkodása miatt nem tudott bejutni a köztudatba. Maga Molnár a kulturális élet peremén élt. Szőcs Géza akkor kapcsolódott be, amikor elvesztette állását. Molnár hangsúlyozta másságukat. Szerinte Király Károly és Sütő András is nagyon sokáig talán csak a reformkommunizmusig mentek el. Sütő végül elvileg támogatta a lapot, de tevőlegesen nem akart benne részt venni. Molnár János még azt is megállapította, hogy az RMDSZ-t mindinkább ugyanazok az emberek vezetik, akik korábban. Marosi Barna cikkében visszautasította azt, hogy az Ellenpontok egykori munkatársa, Molnár János elítélte Sütő András szemléletét. Sütő András maga is elutasította Molnár János értékelését, a Népújság hasábjain. Kozma Szilárd a sepsiszentgyörgyi Európai Időben készített interjút Molnár Jánossal, aki családjával együtt Szegeden él és a Soros Alapítvány támogatásával dolgozik az Ellenpontok történetét feldolgozó könyven. /Az Ellenpontok ürügyén? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15. - Marosi Barna írása: 652. sz. jegyzet.

A Bolyai Társaság képviselői /Dr. Balázs Sándor egyetemi tanár, elnök, dr. Bodor András egyetemi tanár, alelnök, Jenei Dezső mérnök, elnökségi tag/ aug. 8-án tárgyaltak dr. Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t /emlékeztetőt/ készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt. A miniszter közölte, hogy van már magyar egyetem, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyetem, amely a közeljövőben 3000 hallgatót fogadhat. Az egyetem magyar nyelven fogja biztosítani a római katolikus teológiai oktatást, valamint a nyelvészet, történelem, filozófia, lélektan és pedagógia tanítását. A Bolyai Társaság delegációja válaszában kifejtette, hogy nem tud erről az egyetemről, a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet rektorával, dr. Hajdú Gyulával folytatott legutóbbi beszélgetésükkor / júl. 28./ sem említett a rektor semmit az intézetnek egyetemmé történő átalakulásáról. A Bolyai Társaság képviselői hangsúlyozták: nagyon fontos lenne, hogy Kolozsváron induljon a magyar egyetem. Az 1990/91-es tanévben 184 171 hallgatója volt az ország felsőfokú intézményeinek, ebből 8 300 /4,5 %/ volt magyar nemzetiségű, de közülük mindössze 800-an tanulhattak magyar nyelven. A miniszter ellenezte a Bolyai Egyetem önállóságának visszaállítását. Azzal érveltek a minisztériumban, hogy 147 előadás folyik magyarul az egyetemen. Ez a Fehér könyvben szereplő adat megtévesztő, hangzott a válasz, mert többezer előadásból csak 147 folyik magyarul, ez még a 10 %-ot sem éri el - olvasható az emlékeztetőben. A miniszter szerint egyes magyar karok felállítása Kolozsváron vitatható, mert ott feszült a légkör. Először meg kellene győzni a közvéleményt, továbbá Grigore Znac prefektust. A Bolyai Társaság képviselői kifejtették: a végrehajtó hatalom kötelesség meggyőzni az érdekelteket. A megbeszélésen részt vevő Ifrim Mircea tanácsos hangoztatta, hogy a magyar egyetem 1945-ös felállítása a királyi diktatúra légkörében valósult meg, szovjet szuronyokra támaszkodva. Szerinte a fakultások csak román nyelven működhetnek, Marosvásárhelyen sem indokolt egy magyar nyelvű orvosi kar. A Bolyai Társaság képviselői érveltek ezen állítás ellen. A megbeszélés végén a Bolyai Társaság részéről átnyújtották a miniszternek a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetem létesítésére vonatkozó, 1990. februárjában benyújtott memorandum másolatát, a miniszterelnöknek 1990. áprilisában benyújtott memorandum másolatát és az 1991. máj. 5-én a tanügyminisztériumnak benyújtott, az 1990-1991-es tanév beiskolázási adatait tartalmazó memorandum másolatát. /Aide-mémoire. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ A Bolyai Társaság képviselői a miniszterrel történt megbeszélés után ellátogattak Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos érsek közölte: nem létesítettek és nem is szándékoznak létesíteni egyetemet, csupán egy római katolikus teológiai intézet létezik. Mindezt aug. 14-én kelt levelükben megírták a miniszternek, fenntartva a magyar egyetem iránti igényt, melyet 220 ezer magyar írt alá. /Jegyzék, a miniszternek írt levél szövege: Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

"A kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán nyilatkozott: végveszélyben a magyar sajtó Romániában. Genfben a kisebbségpolitikai konferencián terjesztette a román küldöttség a hivatalos román Fehér könyvet, ebben az szerepelt, hogy "államilag szubvencionált" a Romániai Magyar Szó, a többi magyar napilap és további ötven magyar sajtótermék. Ez az állítás valótlan. Vannak ugyan szubvencionált lapok, például a román művelődési minisztérium segítségével kiadott Korunk, A Hét, Művelődés, az írószövetség támogatja a Helikont és a Látót. A napilapok azonban semmilyen állami támogatást nem kapnak, sőt többszázezer lejt fizetnek be különböző adók formájában. A legnagyobb gond, hogy a papírárak másfél év alatt tizenötszörösére nőttek, a nyomdaköltségek ötszörösére. A legutóbbi, júliusi lapáremelés 15 %-kal csökkentette a példányszámot. A hirdetés kevés, az állami vállalatok hallgatólagosan bojkottálják a magyar újságokat. Kolozsváron egyetlen magyar vállalatvezető sincs. Szükség lenne Magyarország anyagi támogatására. /Füzes Oszkár: A kolozsvári Szabadság főszerkesztője nyilatkozik. Veszélyben a magyar sajtó Romániában. = Népszabadság, aug. 17./ "

"A Vatikán diplomáciája és Bukarest között feszültséget okozott, hogy a váratlan vasúti áremelések miatt nem érkezhettek meg időben az erdélyi hívek. A pápa Pécsen mondott beszédében a nyilvánosság előtt megjegyezte, sajnálja Bálint Lajos érsek távollétét, olvasható Tibori Szabó Zoltán összefoglalójában. Aug. 17-én II. János Pál pápa a diplomáciai testület tagjai előtt kifejtette: "a magyarok szívükön viselik a szomszédos országokban élő testvéreik sorsát. Jogosan kívánják, hogy megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn velük. Ha a határok sérthetetlenek, nem kell-e ugyanúgy azt is mondanunk, hogy maguk a népek is sérthetetlenek? Sürgetően szükséges, hogy legyőzzék a többség és kisebbség közötti előítéletet vagy a múltból örökölt ellenérzéseket." Amikor úgy tűnt, hogy az erdélyi hívek a vasúti díjszabás emelése miatt nem tudnak jönni, a Szentszék felajánlotta, hogy megtéríti az utazási költséget. Végül Máriapócsra Kárpátaljáról 15 ezren, Erdélyből 20 ezren, Szlovákiából 15 ezren érkeztek. Máriapócson jelen voltak az erdélyi püspökök. Máriapócson aug. 18-án a pápa köszöntötte a magyar és a szomszédos országokból érkezett zarándokokat. E szavakkal fordul a jelen levő románokhoz: "a visszanyert lelkiismereti és vallásszabadság lehetővé teszi számotokra, hogy hiteles tanúságot tegyetek mindennapi életetekkel, jó kapcsolatot ápolva minden kereszténnyel és minden néppel, országotok kisebbségével is, hisz egész történelmetek során példát adtatok a tolerancia és más kultúrák fejlődésének előmozdításáról. "A pápa emlékezetett a két évvel ezelőtti békenapi üzenetére, amelyben nyomatékosan felemelte szavát a kisebbségek jogainak, sajátos kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvük használatának védelmében. A pápa így fohászkodott: "Adja meg Isten a magyar földön és a szomszédos államok fiaiak azt a nemes lelkületet, amely szükséges ahhoz, hogy mindig tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, s így mindnyájuk nagylelkű együttműködésével föl lehessen építeni a békét, amelyet kinek-kinek a jogos különbözőségei még gazdagabbá tesznek. " A debreceni ökumenikus istentiszteleten II. János Pál pápa szívből köszöntötte "Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, valamint az Erdélyből és a szomszédos országokból jött keresztény magyar testvéreket." Eljutott a pápához az ezernél több moldvai csángónak az üzenete, akik a saját, magyar nyelvű szertartások biztosításának kérésével érkeztek Magyarországra. /Tibori Szabó Zoltán II. János Pál Magyarországon. Nemcsak a határok, a népek jogai is sérthetetlenek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Aug. 20-án Budapesten a pápa a Szent István napi körmenettel, a Szent Jobb ereklyével érkezett a Hősök terére, ahol több mint kétszázezres tömeg gyűlt össze, hogy jelen legyen az ünnepi szentmisén. II. János Pál pápa beszédében köszöntötte "a magyar nemzet minden fiát: köszönti azokat a magyarokat, akik e hazában élnek, és azokat, akik határain kívül laknak, köszönti mindazokat, akik lélekben ragaszkodnak Szent István koronájának közös örökségéhez." A térre népviseletben vonultak ki a moldvai csángók, ugyanúgy a kalotaszegiek és a székelyek. /Tibori Szabó Zoltán II. János Pál Magyarországon. Pápai szentmise a Hősök terén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ "

Jordáky Lajos nagyértékű, tizenötezer kötetes tudományos könyvtárát, újság- és folyóiratgyűjteményét, levelezését, kéziratait özvegye végrendeletében az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek ajándékozta, a könyvtárnak helyet adó négyszobás lakásával együtt. Közben a lakást kiutalták egy román lakosnak. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület EME/ a végrendeletre hivatkozva kérte az ingatlankezelőtől és a minisztertől jogorvoslást, hogy az EME megkaphassa jogos tulajdonát. /Székely Raymond: Veszélyben a Jordáky-hagyaték. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programját közölte a Szabadságban. Az RMKP a keresztény értékrend társadalmi érvényesítését követi. A népi-nemzeti identitástudat kialakítása és megőrzése, az egyéni és kollektív jogok intézményes biztosítása, a helyi önkormányzat bevezetése, a területi autonómia biztosítja bármely testvérnép kultúrájának megőrzését. Ahol a nemzetiség aránya meghaladja a 10 százalékot, ott a nyelvet mint egyenértékű államnyelvet kell használni, ahol a számarány eléri a 30 százalékot, ott megfelelő arányban kell alkalmazni a köztisztviselőket. A hadseregnél, a rendőrségnél megfelelő arányban legyen jelen a nemzetiség. Gazdasági vonatkozásban: piacgazdaság, vállalatok privatizálása, a földek magántulajdonba adása, a társadalombiztosításban családi pótlék, szülési szabadság, szociális nyugdíj. A teljes anyanyelvű oktatás megszervezése, külön tanügyi főhatósággal, egynyelvű oktatási intézményekkel az óvodástól az egyetemig. Az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1990 elején egy 130 címből álló listát állítottak össze, nyilatkozott Dávid Gyula, a Kriterion kolozsvári fiókjának vezetője, emellett egy 40-50 könyvből álló sorozat tervét is felvetették, ezekre rákerült volna a Tiltott könyvek szabadon papírszalag, mivel ezek a könyvek az elmúlt években nem jelenhettek meg. Az 1990-re tervezett könyvekből mindössze 42-őt tudtak megjelentetni. Valahol elakadt az egész romániai magyar szellemi termelés. Az egész romániai magyar kultúra 1990-től erőteljesen sajtóközpontúvá vált. 1991 első félévében már csak 6 könyvet tudott kiadni a Kriterion. A papír és nyomdaárak példátlan növekedése miatt egész sor újság megbukott, a másfélszáz kiadványra felduzzadt magyar sajtót ez érzékenyen érintette. Nyáron végre megjelenhetett a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon második kötete. Saját nyomdára kaptak ígéretet, de nem lett belőle semmi. A magánnyomdák elindultak, de még a kezdeményezéseknél tartanak. Székelyudvarhelyen már működik az Infopress nyomda, adott már ki könyveket a kolozsvári Szabadság lap és a marosvásárhelyi Látó folyóirat is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

"Válságban a hazai magyar sajtó címmel foglalta össze a jelenlegi nehéz helyzetet Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője. A Bihari Naplót (Nagyvárad) államosították, utána jött a Jelen (Arad) napilap, jelenleg a temesvári Új Szó került nehéz helyzetbe: a megnövekedett papír- és nyomdaárak miatt fizetést sem tudtak biztosítani a szerkesztőség tagjainak. Segíteni kell, az olvasók ne hagyják cserbe a lapokat. A főszerkesztő szerint az egyházak nem segítenek, templomokat építenek és "márványlépcsős papi luxuslakosztályokat". A magyar kormány segítségére hiába várnak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Herédi Gusztáv köszöntötte Balogh Edgárt 85. születésnapján, kifejtve, hogy utóvédharcot vívott Balogh Edgár, az örök naiv, az örök balek. Sokan úgy tekintenek rá, mint a csőd-szocializmus apostolára, holott ő nemcsupán az volt. Nem volt a szocialista rend kegyeltje. Balogh Edgár jó magyar és jó kommunista volt. Amit épített /egyetem, stb/ "a szeme láttára omlott össze, s áldását kellett adnia a romlásra." Érthetetlen, hogy annyi megtiportatás, kétszeri letartóztatás után nem vonta le a következtetést, hanem a szocializmus igéit hirdette továbbra is. A "damaszkuszii úton ő sohasem ment végig." Végtelen türelemmel dolgozott fél életen át mások - jó vagy rossz kéziratán, csakhogy közölhetővé tegye" azokat. Az ő filológiai pontossága, lelkiismeretessége intő példa lehet, ugyanúgy hihetetlen munkabírása is. Fáradhatatlan népnevelő. _ az örök túlélő és újrakezdő. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Két hozzászólás érkezett, mindketten elutasították Herédi Gusztáv elmarasztaló értékelését és védelmükbe vették Balogh Edgárt. /Okos György: Egy "balek" öregúr védelmében, Fey László: Köszöntő? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Dáné Tibor szintén visszatért Balog Edgár életművéhez, kiállva a szociáldemokrata eszmék mellett, emlékeztetve az elfeledetten élő 87 éves Lakatos Istvánra, az 1945-ben alakult Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottságának elnökére, a Márton Áron-per másodrendű vádlottjára, aki 1954-ben egy aláírás ellenében szabadulhatott volna, de ő erre nem volt hajlandó. Az Országos Magyar Bizottság, s a mögötte álló Magyar Szövetség történetéről és harcáról, amelyet a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ uszálypolitikája ellen vívott, nem tudunk semmit, addig az MNSZ-apologetika meghamisítja az akkori években történteket. - Balogh Edgár abban bízott, hogy a kommunizmus megszelídül. Tisztelettel kell említeni Balogh Edgár munkaközösségeket létrehozó munkásságát, életműve részét, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikont és fáradhatatlan tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

Részletet közöl a Szabadság napilap Domokos Pál Péternek Márton Áron püspök életéről szóló könyvéből /Rendületlenül, Eötvös Kiadó, Szent Gellért Kiadó, Budapest, 1990./. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Romániai magyar turisták látogattak Csucsára, a kastélyhoz. Rájuk kiabált valaki: ne beszéljenek magyarul, majd kijelentette: azt hitte, Magyarországról jöttek, akiket nem szabad ideengedni. /Nem hittem volna. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Dáné Tibor reagált Kapcza Imre nyílt levélben bejelentett lemondására. Veszedelmes az ilyen kidobolt lemondás, mert az olvasó a sértődött fél szempontja szerint nyer értesülést. Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya szavazással elutasította Kapcza Imre beadványának tárgyalását, mert a felvetett kérdésekre már kitértek. Szőcs Géza tevékenységének tárgyalásával kapcsolatban: a parlamenti választásoknál Kapcza Imre Szőcs Géza után a második helyen szerepelt. Kapcza Imre mindenütt hangoztatta, hogy neki kellene ülnie Szőcs Géza szenátori székében. Amikor Szőcs Géza perbefogását javasolta a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front, akkor aki Szőcs Géza tevékenységének elemzését javasolja, az maga jelöli ki a helyét a politikai küzdőtéren. /Dáné Tibor: Lemondósdi, bomlasztósdi és ami mögötte van. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./ Előzmény: 1072. sz. jegyzet.

"Ülést tartott a kormány, ahol megvitatták a kormány-nyilatkozatot a nemzeti kisebbségekről. A kiadott nyilatkozat szerint a kormány bízik abban, hogy a demokrácia és piacgazdaság irányába történő átmenet megteremti a feltételeket a kisebbségeket érintő problémák igazságos megoldásához. A kormány őrködni fog a kisebbségek jogai fölött, elősegíti önazonosságuk megőrzését, biztosítja az anyanyelvi oktatáshoz való jogot, az anyanyelv szabad használatát, hogy szabadon választott képviselőjük által részt vegyenek a politikai életben. A kisebbségek védelmet élveznek mindennemű erőszakos beolvasztási akcióval szemben. A kormány egyúttal figyelemmel követi, hogy a jogok gyakorlása ne vezessen a lakosság többi részétől való elkülönüléshez. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 21.; Románia kormányának nyilatkozata a nemzeti kisebbségről. = Szabadság, nov. 23./"

Dr. Kapcza Imre /Kolozsvár/ terjedelmes írásában durva kirohanást intézett Szőcs Géza ellen, többek között azt állítva, hogy csak részben számolt el egy 4000 dolláros adománnyal, továbbá Budapest mellett villát építtet, azonkívül felvetette, szükség van-e Szőcs Géza gyakori külföldi utazásaira. /Dr. Kapcza Imre: Egyébként következetesen becsületes. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ Előzmény: 1072 és 1112. sz. jegyzet.

A Kriza János Néprajzi Társaság nov. 16-án tartott kolozsvári vándorgyűlésének témája az Oral History volt, vagyis a személyes történelem, pontosabban az emlékező történelem. A népi epika és az igaz történetek kérdésével foglalkozott Nagy Olga. A felszólalók között volt Vöő Gabriella, Gagyi József, Bíró Zoltán, Vetési László lelkész, Péntek János professzor, Egyed Emese, Mohay Tamás /Budapest/, Keszeg Vilmos és Balázs Lajos. /Oral History. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

"Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya nyilatkozatban /Vádak és tények címmel/ utasította vissza és rágalmazásnak minősítette dr. Kapcza Imrének a Szabadság dec. 5-i számában megjelent, Szőcs Gézát támadó "Egyébként következetesen becsületes" című cikkét. Dr. Kapcza Imre írásában "le akarja járatni a szövetség egyik országos alelnökét, Szőcs Gézát." Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya pontról pontra cáfolta Kapcza Imre állításait. /Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke a Nép- és Lakásszámláló Bizottsághoz írott levelében tiltakozott amiatt, hogy az anyanyelvnél külön szerepel a székely nyelv, ugyanígy külön a székely nemzetiség. Kéri annak a döntésnek a megváltoztatását, hogy az anyanyelv és a nemzetiség kódolása nem az adatok felvételekor történik, hanem azt egy harmadik személy végzi. /Az 1992-es Központi Nép- és Lakásszámláló Bizottsághoz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

"Szőcs Géza nyilatkozott a Szabadságban: Kapcza Imre támadására méltatlannak érezte a válaszadást, ugyanúgy, ahogy a Romania Mare, az Europa, a hasonló lapok, valamint a Corneliu Vadim Tudor típusú figurák támadásaira. Ezeknek a támadásoknak nemcsak az a céljuk, hogy az embert lejárassák, hanem az is, hogy védekezésre késztessék. Ha válaszol egy ilyen cikkre, akkor két hét múlva ki tudja, hány hasonló cikkre kell válaszolni. Szőcs Géza sorra visszautasította Kapcza Imre vádaskodását, nem igaz az, hogy Budán épül a villája./Pölnitz László: Beszélgetés Szőcs Gézával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./ Előzmény: Kapcza Imre: "Egyébként következetesen becsületes." = Szabadság (Kolozsvár), 1991. dec. 5./"