Az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége Ilie Caliannak, az Adevarul de Cluj főszerkesztőjének írt nyílt levelében felteszi a kérdést, hogy a lapban három folytatásban megjelent, Radu Ceontea szenátorral készült interjú, ez a faji gyűlöletre uszító, a magyar nemzetiséget fenyegető szöveg hogyan szolgálja a nemzeti megbékélés ügyét. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

Az öbölválságra hivatkozva a vámőrséget a Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ rendelték alá, ez a szerv senkinek sem tartozik elszámolással. Szigorú a vámvizsgálat, aki többször volt már külföldön, azt visszafordítják, csak kevés élelmet és egy váltás ruhát lehet kivinni, továbbá igazolást kérnek: szabadságon van-e az illető. /Lokodi András: Mi újság a határon? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Máramarosszigeten jan. 27-én éjjel provokáció történt, a főtéren álló Ioan Mihail de Apsa szobor nyakába egy máltai lovagrendet szimbolizáló keresztet tettek és egy fordítva állított magyar kokárdát. Az RMDSZ máramarosi vezetősége nyilatkozatban ítélte el ezt a provokációt. Apsa a két nép együttélésének szószólója volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Erre emlékezett a Máramarosszigeti Napló hetilap az elmúlt év során. A provokációval éket akarnak verni a két nép közé, hasonlóan ahhoz, ahogy 1990. márc. 10-én az Eminescu utcai iskola Petőfi domborművét meggyalázták. /Mazalik Alfréd: Elhibázott Provokáció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., a Máramarosszigeti RMDSZ nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

A romániai zsidóság holokausztja eddig tabutéma volt, nemrég először rendeztek hivatalos megemlékezést. A fiatalabb generációk nem tudhatnak a történtekről: gyújtogatásokról, mészárlásokról, nyilatkozta dr. Moses Rosen főrabbi. Antonescu kormányának köszönhetően Romániában zajlottak le az első európai fasiszta pogromok: 1941. jan. 21-23-a között Bukarestben, jún. 29-én Isasiban, július-októberben Besszarábiában és Bukovinában, októberben Transznisztriában összesen 300 ezer áldozatot kívánó öldöklés. A jelenlegi időkben valóságos mozgalom indult Ion Antonescu rehabilitálásáért. Több cikkben tagadják a zsidók ellen 1941-ben elkövetett népirtást. /Winter Péter: Beszélgetés Õeminenciája dr. Moses Rosen főrabbival. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

1991. jan. 16-án alakult meg Szilágycsehen a Tövishát Társaság, Baksai Károly, az RMDSZ helyi elnöke vázolta az elképzeléseket. A Szilágyság általában, de különösen Tövishát elhanyagolt terület, a század elején készült Petri Mór Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkája 1902-ben jelent meg, azóta is ez az egyedüli monográfia, bár jelentek meg kiegészítő, hézagpótló könyvek. A vidék történelméről füzeteket szeretnének kiadni. /RMDSZ kezdeményezésre magalakult a Tövishát Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Nemrégiben Románia parlamentje elé terjesztették a múlt év márciusi, marosvásárhelyi véres eseményekről szóló jelentést. Azonban az eseményeket követően elítélt magyarokról és cigányokról senki sem szólt. Az államhatalom képviselői és a visszarendeződés érdekeltjei előszeretettel használják fel az igazságszolgáltatást. Ezek a sötét erők már a marosvásárhelyi események előtt szövetséget kötöttek a soviniszta-fasiszta csoportokkal, s az 1990. márciusi pogrom után a magyar és cigány lakosságot bűnbakként üldözik. Tavaly márciusban kezdték meg a marosvásárhelyi bíróságon Tóth Árpád, Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter-Kis Péter, Lőrincz József és Puczi Béla /a jelentés szerint három magyar és három cigány/ 2696/1990. sz. ügyének tárgyalását. A vádlottakat márc. 28-án előzetes letartóztatásba helyezték, fogva tartásukat dec. 18-án szüntették meg. Azért akarják őket elítélni, mert a Marosvásárhelyre vezető országúton, Marosszentgyörgy területén torlaszt emeltek, hogy az agresszorok ne tudjanak Marosvásárhelyre bejutni. Öt évi börtönre ítélte a marosvásárhelyi bíróság 1990. okt. 16-án Szabadi Ferenc betegápolót. Szabadi állítólag a márciusi összecsapás román sebesültjeit kórházba szállítás után bántalmazta. Jogos önvédelmet gyakoroltak a román támadás elhárítására a perbefogottak: Vajda Domokos, Puczi Kálmán, Papp István és 21 társa, Hajdú Károly, Rostás Demeter és 9 társa, Máthé Lajos. A jogos önvédelem dacára gyilkossági kísérlettel vádolják Papp Andrást és 6 társát. Azok a románok, akikről bebizonyosodott, hogy három magyart meggyilkoltak, nem kerültek börtönbe. A megfélemlítés folytatódik. 1990. dec. 9-én például három hónapos fogházbüntetésre ítélték Nagy Árpád mezőpaniti lakost, mert két nyelven írta ki a községházára: Primaria Panet Polgármester Háza Mezőpanit. Fekete László Elődöt 1990. dec. 6-án azért ítélték két hónapra, mert a vonaton szidta Vatra Romanescát, Iliescu elnököt és a Nemzeti Megmentési Frontot. /Marosvásárhelyi dosszié. Ami nincs a román kormányjelentésben. = Népszabadság, febr. 21. ? A cikket a kolozsvári Szabadságból vette át a lap./

Kincses Előd, a marosvásárhelyi események koronatanúja /akinek távoznia kellett az országból/ összefoglalta a marosvásárhelyi jelentés hiányosságait. A jelentés szerint a pogromoknak szükségszerűen be kellett következniük, mert ez az ár, amit fizetni kellett a demokratizálódásért. Valójában a pogromok a demokratizálódás megakadályozását, a szekuritate visszaállítását célozták. A jelentés nem szól a megyei Nemzeti Megmentési Front jan. 19-i határozatáról: szept. 1-jétől vissza kell állítani a Bolyai Farkas Líceumot magyar, a Papiu Líceumot román intézményként, kijelentve, hogy de jure jan. 19-től mindkét intézményt ilyen jellegűnek nyilvánítják. Ez igazolja, hogy a magyar iskolák visszaállítását Marosvásárhely románjainak többsége helyeselte. Ebből következik, hogy a jogos magyar követelés csak ürügy volt a magyarellenes hangulatkeltésre. A Romániába szállított magyar könyvekkel kapcsolatban elmondható, hogy besszarábiai románoknak százezer számra küldenek román könyveket. A jelentésből kimaradt, hogy a Vatra Romaneasca már februárban elhatározta: márc. 15-ét magyarellenes propagandára kell felhasználni. A márc. 16-i gyógyszertári csatáról a jelentés nem mondja ki, hogy a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának határozata értelmében a város valamennyi gyógyszertárára visszakerült a román mellé a magyar gyógyszertár felirat is. A márc. 19-i eseményekről szóló jelentés nem tartalmazza, hogy a tüntetést, Kincses Előd foglyul ejtését és alelnöki tisztségéről való lemondatását Ion Judea ezredes, a Vatra Romaneasca vezetőségének megbízásából szervezte meg. ? Felvételek igazolják, hogy a román tüntetők a főtéren bevárták a felfegyverzett román parasztok megérkezését, és együtt mentek az RMDSZ-székházhoz. A jelentés elhallhatja, hogy a Maros megyei vezetés felkérte Ion Iliescut, hogy utazzon Marosvásárhelyre, azonban Iliescu azt válaszolta, ilyen feszült helyzetben nem utazik a városba. A jelentés nem említi, hogy Constantin Cojocaru tábornok, Maros megye katonai parancsnoka megtagadta Kincses Elődnek, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa /NEIT/ alelnökének felszólítása teljesítését. Kincses azt követelte, hogy a magyar és román tüntetőket a hadsereg válassza szét, és biztosítsa Marosvásárhely védelmét az esetleges újabb beözönlés ellen. A Maros megyei ügyészség azonosította Csipor Sntal, Gémesi István és Kiss Zoltán gyilkosait, de nem helyezte őket vád alá. Sütő András egyik bántalmazóját is azonosították, de nem gyilkossági kísérletért, hanem csendháborításért vonták felelősségre. Vasile Tira őrnagy, aki irányította Sütő András elleni támadást, Formanek Ferenc és Pécsi Ferenc szatmári NEIT-vezetők foglyulejtését és lemondatását, még mindig szabadlábon van, a hadsereg állományában. Nem vonták felelősségre Ion Judea ezredest, Ion Seriescu tábornokot, Gheorghe Gambra ezredes rendőrparancsnokot és Constantin Cojocaru tábornokot. /Kincses Előd: A marosvásárhelyi jelentés hiányosságai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Buracu kénytelen újra állást foglalni Kolozs megye vezetésének lapja, a Mesagerul Transilvania ismétlődő, agresszív támadásai miatt. Ez az újság, felhagyva tájékoztatási kötelezettségével, a gyűlölet, a viszály, az etnikumok közötti bizalmatlanság elmélyítésén munkálkodik. rendszeresen támadja és alaptalan vádakkal illeti Buracut, holott ő 1990 augusztusáig, amíg vezető volt, a társadalmi és etnikai egyensúly fenntartásán munkálkodott. Tevékenységéről bármikor hajlandó elszámolni. /Dr. Octavian Buracu: A Mesagerul Transilvan figyelmébe ajánlom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Oroszhegy lakói kérik Iliescut, részesítse kegyelemben a Legfelsőbb Törvényszék által 1990. okt. 13-án 15 évre ítélt négy oroszhegyi lakost, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Vass Kiss Elődöt és Nagy Imrét. Az ország más területein is történtek 1989 decemberében rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. Az Udvarhely széki RMDSZ választmánya kéri valamennyi tagszervezetet, hogy ezt a beadványt aláírásukkal támogassák. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének és valamennyi emberjogi szervezet vezetőségének. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Az RMDSZ a márc. 15-i megemlékezésen rész vett százezrek nevében köszönetet mondott a megértésért, a támogatásért az illetékes szervezeteknek és a hatóságoknak. Kivételek voltak, de csak elszigetelt esetek. /Köszönet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A kolozsvári színjátszás 200. évfordulóját ünneplő eseménysorozat keretében kezdeményezték az Állami Magyar Színház támogatására Színpártoló Egyesület megalakítását Kolozsvárott. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Kolozsváron egy fél éve alakult meg Dr. Moshe Carmilly Judaisztikai és Zsidó Történelmi Intézet, mondta el maga Carmilly professzor. Az intézet célja a zsidó tudomány terjesztése, ennek révén közelebb hozni a nem zsidó világot Izraelhez. Az előző napokban nemzetközi tudományos szimpóziumot tartottak A romániai zsidók története és kultúrája címmel. A konferencia megszervezése munkáját dr. Gyémánt László főkutató érdeme. Dr. Moshe Carmilly a harmincas évek végén és a negyvenes évek elején Kolozsvár főrabbija volt, akkor még Weinberger Mózes néven, jelenleg Amerikában él. Az erdélyi zsidóság nyelvileg a magyar kultúrához kötődött. Nagyváradon Kecskeméti főrabbi iskolájában a román tiltó rendelkezések ellenére végig magyarul tanítottak. Carmilly professzor szeretettel emlékezett Márton Áron püspökre, aki éles hangú levélben tiltakozott a zsidóüldözés ellen. /Németh Júlia: Anyanyelvem magyar, de a zsidó néphez tartozom - lapunknak nyilatkozik dr. Moshe Carmilly professzor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Ápr. 18-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Francois Mitterrand elnök, kíséretében volt Roland Dumas külügyminiszter. Mitterrand találkozott Iliescu elnökkel, majd felszólalt a parlamentben, hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, este pedig román értelmiségiekkel találkozott. Látogatása idején kormányellenes tüntetés is zajlott. Ápr. 19-én Mitterrand a francia nagykövetségen találkozott az ellenzék képviselőivel, majd Iasiba ment, ahol felavatta a Francia Kultúra Házát. Mitterrand kíséretében volt Dumas külügyminiszter, aki román kollégájával, Nastaséval tárgyalást kezdett a két ország közötti barátsági szerződés megkötésének tervéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Domokos Géza, az RMDSZ elnöke felvázolta, miről beszélt a francia elnökkel. Elmondta, hogy ma is él a kisebbségellenes nacionalista politika, még a kormány politikájában is. Elfogadhatatlan, hogy a többség döntsön olyan kérdésekben, amely a romániai magyarság jövőjét, jogkörét illeti. Hangsúlyozta, hogy egyenjogúan akarnak élni, az ezeréves hagyományokra építve, a román néppel és a többi kisebbséggel Erdélyben, Romániában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Mitterrand elnök ápr. 19-én Bukarestben sajtóértekezletet tartotta, ahol a Vatra Romaneasca szóvivőnője felszólította az elnököt, hogy tisztázza magát. Mitterrand ugyanis egy Magyarországgal kapcsolatos tavalyi kijelentését a román külügyminisztériumban félreértelmezték. A Vatra szóvivője kifejtette a francia elnöknek, hogy a román népnek az ország területén élő tizenegy kisebbség egyikével sincs problémája, csak a magyarokkal. A szóvivő még hozzátette: reméli, eljön az az idő, amikor minden román Nagy-Románia területén élhet. Miterrand válaszában leszögezte, ha egyetértene a kérdezővel Nagy-Románia vonatkozásában, akkor ezzel jóváhagyná az ország dél, keleti, sőt nyugati határrevízióját, s így még élesebb támadásoknak tenné ki magát, mint amilyenek budapesti nyilatkozata miatt érték. Miterrand hangsúlyozta: a legtöbb kelet-európai országban élnek kisebbségek, ezért jogaikat általánosan kell meghatározni és szabályozni. /Francois Mitterrand elnök a kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Király Károly szenátor, a parlament alelnöke vezetésével ápr. 22-én háromtagú RMDSZ-delegáció érkezett Budapestre. Király Károly ápr. 23-án részt vett az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága ülésén. Király Károly leszögezte, hogy a romániai magyar kisebbségre nehezedő nacionalista, sovén nyomás enyhült az utóbbi hónapokban. Király Károly beszélt az alkotmány kisebbségellenes paragrafusairól, így például az oktatásban a román nyelvet kizárólagossá tevő rendelkezésről és arról, amely megtiltja az etnikai alapon történő pártalapítást. Segítséget kért a magyar televízióadás vételi lehetőségeinek kiterjesztésében, valamint az anyanyelvi oktatás terén. Király Károlyt fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök. / Király Károly nyilatkozata a magyar kisebbség helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Molnos Lajos a román televízióban látta az egri tanácskozásról készített filmet. Azon tűnődött, miért nem hívták meg az RMDSZ-t a konferenciára. Kifejtette nézetét: csatát vesztett sereget nem szabad minden esetben vert seregnek minősíteni. A csatát vesztett seregnek vigyáznia kell arra, hogy soha ne higgye, hogy ő megvert, legyőzött sereg. Illyefalván például építkeznek, ahogy a tévé is mutatta. A lelkipásztor elmondta, hogy felújítanak. Azt, amit egy előző korszak lerombolt. Az öt lerombolt bástyából egy már újra ép. /Molnos Lajos: Egy bástya? két bástya. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Magyarországi vállalatok és vállalkozók jószolgálati küldöttsége Veress Péter nyugalmazott külkereskedelmi miniszter, a Magyar-Román Társaság ügyvezető elnöke vezetésével máj. 13-án Kolozsvárra látogatott. A vendégek a kolozsvári vállalkozókkal négy szekcióban folytattak megbeszélést: bank és pénzügy, nemzetközi kereskedelem, vendéglátás, management, ipari és mezőgazdasági kérdések. A küldöttség a következő napokban hasonló tárgyalást folytat Csíkszeredában, Ploiestiben és Bukarestben. /T. Sz. Z.: Magyar jószolgálati gazdasági küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Néhány napja Romániába érkezett dr. Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke Bálint-Pataki József és Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsosok társaságában. A magyar politikusokat elkísérik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára és más RMDSZ-vezetők. Az államtitkár Nagyváradon találkozott az egyházi vezetőkkel, az RMDSZ megyei vezetőségével, nagyváradi értelmiségiekkel, majd Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának felavatásán. Máj. 11-én Kolozsváron az RMDSZ székházában találkozott a magyarság politikai, kulturális és tudományos életének képviselőivel, majd Csiha Kálmán református püspök meghívására találkozott az egyházak vezetőivel. Máj. 12-én, vasárnap dr. Enzt Géza találkozott Grigore Zanc prefektussal, majd Czirják Árpád kanonok és a római katolikus egyház vendége volt, délben a KMDSZ és a MADISZ székházában a város magyar fiatalságával tartott eszmecserét. Délután Nagyenyedre látogattak, majd este Gyulafehérváron a katolikus püspökség látta őket vendégül. Innen Balázsfalvára indultak, ahol Todea görög katolikus püspökkel találkoztak, a következő úti cél Medgyes és Székelyudvarhely volt. Máj. 13-án Sepsiszentgyörgy és Brassó meglátogatása után Bukarestbe érkezik az államtitkár, ahol találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjával és Domokos Géza elnökkel. Ezután nem hivatalos megbeszéléseket folytat román politikusokkal. Dr. Entz Géza máj, 18-án részt vesz a csíksomlyói búcsún. /Nem hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik dr. Entz Géza államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

"Tőkés László püspök felhívással fordult a romániai és nemzetközi közvéleményhez, erkölcsi támogatást kérve a hazai kisebbségellenes és antidemokratikus diverzió leleplezése érdekében. "Meggyőződésemnek adok hangot, hogy térségünkben újból kiéleződött nemzeti ellentétek egyetlen lehetséges megoldását az érdekelt országok demokratizálódása, minden nép és kisebbségi csoport kollektív jogainak biztosítása, a tolerancia és a megbékélés jelenti" írta többek között a Rompress hírügynökségnek eljuttatott felhívásában. Romániában "újabb magyarellenes kampány kezdődött." Erre ürügyként az egri konferencia szolgált, melyet a helyi Erdély Társaság szervezett Erdély múltja és jövője címen. /Tőkés László püspök felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ A hivatalos politika rangjára emelt magyarellenesség célja a magyarság megfosztása egyéni és kollektív jogaitól, továbbá az RMDSZ tagságának megfélemlítése, áll a felhívásban. /MTI, máj. 14./"

Ha nem lett volna az egri tanácskozás, lett volna más, állapította meg Pillich László parlamenti képviselő. A Nemzeti Megmentési Front népszerűsége csökken, országféltéssel próbálnak némi tőkét kovácsolni. Az elhatárolódás sem volt minden magyar számára rokonszenves. Miféle demokrácia az, amely nem tudja elviselni, ha olyanokat fogalmaznak meg, amelyek nem tetszenek neki. Az emigrációt nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Sok jószándékú, segítőkész emberről van szó, akik még nem vették tudomásul, hogy a romániai magyarságnak van érdekképviseleti szerve, az RMDSZ. Az emigráció a Ceausescu-diktatúra idején szervezte a diktatúraellenes nemzetközi közvéleményt. /Orbán Ferenc: Az együttélés közös gond. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Máj. 18-19-én Gyergyószárhegyen szervezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ megalakulásának százéves évfordulója alkalmából az ünnepi találkozót. Az EKE jogutódja, a Kárpát Turista Egyesület vezetői /elnök: dr. Tövissi József ny. egyetemi adjunktus/ voltak jelen és mondtak beszédet. Ökumenikus istentisztelet után következtek a fölolvasások. Gyergyószárhegyet és a művésztelepet Simó András helyi tanár, illetve Borsos Júlia muzeológus mutatta be, Kristó András az EKE csíkszéki, dr. Vofkori László az udvarhelyszéki, Kisgyörgy Zoltán pedig a háromszéki szakosztályról adott ismertetőt. /László Ferenc: Az EKE gyergyószárhegyi centenáriumi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Iliescu elnök fogadta a romániai magyar egyházi vezetőket, akik megismételték az előzőleg közös levelükben /máj. 8./ foglalt kérdéseket, sürgették az anyanyelvi oktatás biztosítását, az egyházakat anyagi és erkölcsi jogaikba visszahelyező törvényt, sérelmezték az alkotmánytervezet nemzetiségi jogokat csorbító cikkelyeit. /Püspökeink Iliescu elnöknél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

"Magyarországon a Református Alapítvány nagydíját Gelu Pateanunak ítélték oda februárban. Gelu Pateanu ötvennél több kötet fordításával próbálta javítani a román-magyar kapcsolatokat. Már 1978-ban felkereste őt egy belügyes, elmondva, hogy megbízása van az őrzésére. A hatalom eljárt ellene, megrendezett kábítószer-kereskedés ügyébe próbálták belekeverni, nemzetközi segítséggel sikerült ebből kikerülnie. Az írószövetség segítségét is kérte, de azt válaszolták, így jár, aki nem válogatja meg barátait. "Elköltöztem hát magyar barátaim közé Énlakára, majd Etédre. Tíz évig éltem ott, tapasztalataimat készülőfélben levő munkámban, az Erdély könyvében dolgozom fel." Az 1989-es változás után a Vatra Romaneasca hevesen támadta őt, állandóan fenyegették, olyannyira, hogy a falubeliek önkéntes őrséget szervezek háza köré. Telefonon fenyegették, még gyermekeit is, hogy miként fogják kínozni, felakasztani őket. 1990. márc. 15-én rálőttek az autóra, amelyben hazafele ment. Végül áttelepedett Magyarországra. Folyik a visszarendeződés Romániában. "Ezért a román értelmiséget teszem felelőssé, amely még most is politikai függésben él és manipulálható. "Megfogadtam, hogy soha többé nem lépek román felségterületre." - jelentette ki. Gyermekei szeretnének hazalátogatni, "de sajnos, képes lennék elhinni saját nemzetemről, hogy rajtuk állnának bosszút azokért, amiket én mondok." /Lokodi András: Soha többé nem lépek román felségterületre. Exkluzív interjú Gelu Pateanuval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

A bukaresti tévében váratlanul feltűnt Hajdu Győző, a Ceausescu-rendszer egyik legnegatívabb figurája, éppen az RMDSZ kongresszusának első napján, máj. 24-én, kifejtve, hogy megalakította Bukarestben az Együtt-Impreuna Egyesületet. Nem helyes, hogy az RMDSZ az egyetlen nemzetiségi képviselet, szükség van másik szervezetre is, mondta. Magyarázgatta a Ceausescu-korszakbeli szereplését: tévedhetett, de soha nem volt áruló. /Szász János: Együtt, de kivel? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29., MTI/

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség szerint is a részképzés és a posztgraduális képzés lenne hasznos segítség Magyarországtól. Magyar részről az Erdélyi Múzeum-Egyesülettől várják, hogy tegyen javaslatot, kik részesüljenek ilyen képzésben. Mások a Bolyai Társaságot emlegetik. Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter kérte, egyezzenek meg, hogy az erdélyi magyarság hogyan akarja ezt szabályozni, kik döntsenek a továbbképzésre történő javaslat kérdésében. /Villanófény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Újraindítják a Bolyai Szabadegyetem előadássorozatát Kolozsváron, Erdély történelme, művelődéstörténete, irodalomtörténete, néprajza, valamint egyház- és vallástörténet témakörökben. Az előadók között ismert tudósok és irodalomtörténészek vannak: Bodor András, Jakó Zsigmond, Bitay Ilona, Csucsuja István, Magyari András, Imreh István, Egyed Ákos, Csetri Elek, Kovács András, Murádin Jenő, Benkő András, Szabó György, Székely Erzsébet, Mózes Huba, Egyed Emese, Antal Árpád, Kozma Dezső, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Erdő János és Buzogány Dezső. /Szatmári László: Bolyai Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Növekszik a munkanélküliség, máris mutatkoznak a nemzetiségi megkülönböztetés jelei. A megalakulóban levő Magyar Dolgozók Egyesülete jelzése szerint az egyik kolozsvári nagyvállalatnál csak magyar munkásokat bocsátottak el, a felmondóleveleket pedig egy hónappal régebbre dátumozták, hogy ne lehessen fellebbezni. /Antedatált felmondás magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Jún. 18-án tárgyalta a képviselőház a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ törvénytervezetét, melynek 18. szakasza az államtitokkal foglalkozott. Ezzel kapcsolatban dr. Podhrádszky László interpellált, tiltakozva amiatt, hogy az államtitok fogalmát még most is a diktatúra idején hozott törvény rendezi, melynek értelmében minden kereskedelmi, ipari, statisztikai adatot államtitokként kezel. Végül az SRI vezetőjének áthidaló megoldását fogadták el, miszerint az államtitok meghatározását új törvény fogja előírni. /Dr. Podhrádszky László: Államtitok ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Oroszhegy lakói nyíltlevelükben kérték Iliescu elnököt, részesítse kegyelemben az elítélt négy oroszhegyi lakost, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Vass Kiss Elődöt és Nagy Imrét, akiknek büntetését a Legfelsőbb Törvényszék 1990. nov. 28-án hozott ítéletével súlyosbította: Nagy István és Ambrus Pál esetében 13-ról 15 évre, Vass Kiss Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18 évre emelte. Liviu Cheuchisan rendőrparancsnok meglincselése azért következett be, mert a parancsnok a törvénytelenségek sorozatát követte el. Az ország más területein is történtek 1989 decemberében rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. Az Udvarhely széki RMDSZ választmánya kéri valamennyi tagszervezetet, hogy ezt a beadványt aláírásukkal támogassák. - Zetelaka lakói jún. 6-i levelükben Iliescu elnökhöz fordultak, azt kérve, hogy részesítse kegyelemben az 1991. márc. 29-én 20 évre elítélt Ilyés Istvánt, a 19 évre elítélt Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót, továbbá az 5-5 évre ítélt Bíró Mártont, Boros Lajost, Gergely Balázst, Gergely Lászlót, Jakócs Sándort, Péter Józsefet és Szabó Sándort. Zetelakán 1989. dec. 22-én a tömeg követelte Gabi Danaila és Sorin Debrean milicisták eltávolítását, akik törvénytelenségeket követtek el. Gabi Danaila öngyilkos lett, de ezt a bíróság nem vette figyelembe, haláláért ítélték el a felsorolt zetelakiakat. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének és valamennyi emberjogi szervezet vezetőségének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az Emberséget!- Alapítvány /Székelyudvarhely/ aláírási akciót indított el: Támogassuk az oroszhegyi rendőrgyilkosság vádjával 15 évi börtönbüntetésre ítélt Nagy István nélkülöző családját! Nagy István bűne az, hogy 1989. dec. 22-én a község zsarnokát, Liviu Cheuchisan rendőrparancsnokot oldalba lökte. Cheuchisan meglincselésére máshol és jóval később került sor. Támogassuk a marosvásárhelyi magyarellenes 1990. márciusi pogrom áldozatinak nélkülöző hátramaradottait. Eddig közel 20 ezer aláírás gyűlt össze, a kegyelmi kérvény támogatására. /Emberséget!- Alapítvány Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Debrecenben zajlik a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója. /Szabó Piroska: Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója. Debrecen, 1991. június 21-30. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A Kolozs megyei tanfelügyelőség csak jún. 25-én, néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt tette közzé a jövő tanévi beiskolázási tervet. Ezek szerint a kolozsvári Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990. januárjától visszaállították a magyar nyelvű oktatást, most ismét román tannyelvű osztályok indítását tervezik. Victor Dragoiu tanfelügyelőnek címezve tiltakozó levelet írt a három érintett iskola igazgatója /Lázár Irén, Szilágyi Júlia és Bálint Kelemen Attila/, továbbá az RMDSZ nevében Buchwald Péter, leszögezve, a minisztérium 1990. febr. 5-i rendelete a román osztályokat máshová helyezte. A két világháború között Kolozsváron hét középiskola működött, évszázados magyar középiskolákról van szó, a Brassait 1557-ben, a római katolikust /jelenleg 2-es/ 1579-ben, a reformátust /jelenleg 3-as/ 1637-ben alapították. Az RMDSZ parlamenti képviselői tiltakozást nyújtottak be a tanügyminisztériumnak. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor Iliescu elnökkel tárgyalt a kolozsvári iskolakonfliktusról. /Iskolakonfliktus Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ A kolozsvári tanfelügyelőség jún. 28-án válaszolt erre a levélre, elutasítva a magyar líceumok igazgatóinak kérését, mondván, a román osztályok a nemzetek közötti közeledést szolgálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./