A Tribuna Ardealului című kolozsvári lap folyamatosan közli kolozsvári értelmiségiek felháborodott tiltakozásait Funar polgármester szimpóziumot betiltó döntése, illetve az ennek alapjául szolgáló, alkotmányellenes 299/1992. április 28-i rendelete ellen. /Kolozsvári értelmiségiek tiltakozása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Kolozsváron visszakerült a római katolikus egyház tulajdonába a Kálvária templom. Ismeretlenek garázdálkodtak a templomban, lefejezték a Madonna-szobrot. /Plesa Vass Magda: Lefejezték a Madonna szobrát a Kálvárián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke Kolozsvár ügyészségéhez fordult, tiltakozva amiatt, hogy Funar polgármester magyar felirat miatt pénzbüntetést szabott ki, továbbá azért, mert Funar nem engedte a Magyar Színház plakátjainak kifüggesztését. /Buchwald Péter: Kolozsvár municípium ügyészségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere máj. 22-i sajtótájékoztatóján dühödten magyarellenes hangot használt. Nyugati újságíróknak válaszolva elmondta, hogy a magyaroknak nem volt elég ezer év, hogy civilizálódjanak, a magyar kormány revansista és ennek az aljas társaságnak a szolgálatában áll a hasonló mentalitású RMDSZ, normális polgármester nem engedte volna meg Nagyváradon az ünneplést stb., stb. A polgármester betiltotta a Portal Kft-t, mert kábeltelevíziós hálózatot akar kiépíteni és abba bármikor bekapcsolódhat Magyarország, az pedig veszélyes. /Makkay József: A magyarokat gyalázta a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Elnöksége, a parlamenti választások előkészítéséről volt szó. Létrehozták az országos választási kampánybizottságot Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ politikai alelnöke vezetésével. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

"1989 decembere új fejezetet nyitott a romániai magyar sajtó és könyvkiadás történetében. Egymás után születettek új magyar lapok. Megkezdte műsorait a bukaresti tévé magyar adása. A Kriterion Könyvkiadó megkezdte a korábban betiltott könyvek kiadását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy a romániai nemzetiségpolitikában nem történt lényegi változás. A bukaresti tévé magyar adását a felére csökkentették és felét az Erdély nagyobbik részén nem fogható csatornán sugározzák, foglalta össze Beke Mihály András a helyzetet. A Kriterion idén csak egy könyvet tudott kiadni. A romániai könyvterjesztés összeomlott, a magán könyvterjesztés akadozva működik. A papírárak gyors növekedése miatt a lapok a létükért küzdenek. Néhányuk már megszűnt. A Jóbarát utódjaként kiadott és nemrég megszűnt Cimbora főszerkesztője, Csire Gabriella nyilatkozott a Szabadságnak: "A Cimbora meghalt, mint annyi más magyar és román lap. S nemcsak a rendkívül magas papír- és nyomdai árak, hanem a posta szabotázsa miatt is. Hónapokig visszatartják a lappéldányokat, s így lehetetlenné teszik, hogy az előfizetőkhöz jussanak." Különösen nehéz helyzetben vannak a korábban valamelyik központi szervezet által kiadott lapok, a Napsugár gyermeklap vagy a hajdani Nőszövetség hetilapja, a Családi Tükör. Az Írószövetség kolozsvári fiókjának hetilapja, az Utunk utóda, a Helikon már csak kéthetente jelenik meg. A marosvásárhelyi Igaz Szó utóda, a Látó csak alapítványok támogatásával tudja biztosítani havi megjelenését. Horváth Andor művelődési államtitkár azt nyilatkozta márciusban, hogy a még mindig hiányzó költségvetés elfogadása miatt késnek a kulturális beruházások, de mindenképpen kisebb lesz a pénzügyi keret. A magyar sajtónak mással is meg kell küzdenie, mutatja ezt a nagyváradi prefektúra által kisajátított Erdélyi Napló kálváriája. A magyar lapok igyekeznek talpon maradni. Az 1989-es fordulatot követően Sepsiszentgyörgyön magánkiadásban megjelenő Európai Idő című kisebbségvédelmi hetilap hamarosan országos hírnévre tett szert. A kezdeti harmincezres példányszám után tavaly szeptemberben már csak ötezer kelt el a lapból. Tavaly októberben volt olyan idő, amikor péntekről hétfőre több mint száz százalékkal drágult a papír, továbbá drágult a postai díjszabás is. Az Európai Idő több változtatást hajtott végre, részben magazinná alakult. Áprilisra sikerült elérniük a tízezres példányszámot. Ezzel az eredménnyel egyedül vannak. A kiadó elindította Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájának füzetenkénti kiadását: 25 füzetben kiadták a művet, 35 ezer példányban, ez a nagy mennyiség előfizetőkre talált. Idén elkezdik a Jókai-sorozat kiadását. Ebből akarják fönntartani a lapot. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, máj. 29./"

Az elmúlt 74 évben a román állam nemzeti kisebbségeinek lassú beolvasztását támogatta. A Vatra Romaneasca 1990 eleji programnyilatkozatában - amit a szervezet hamisítványnak tart -, két fő pontként szerepelt a nemzetiségek vezetőinek lejáratása és a kivándorlási hangulatkeltés a kisebbségek körében. Azóta látható, hogy tevékenységük megfelel ennek a programnak. Elég Tőkés László és a többi vezető lejáratására, vagy az egyre gyakoribb nemzetségi alapon történő elbocsátásra gondolni. /Balló Áron: És akkor mi van? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Az Erdélyi Egyesített Roma Szervezetek vezetősége közleményében diszkriminációnak, a kisebbség jogainak megsértésének minősítette azt, hogy a polgármester megakadályozta a roma kisebbség találkozását a Kolozsvárra látogató Iliescu elnökkel. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott a roma kisebbség Iliescu elnökkel való találkozásának megakadályozása miatt. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Iliescu elnök látogatása: jún. 4.

Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a készülő tanügyi törvény kisebbségellenes. A kormány diszkriminatív tanügyi törvény elfogadásával kívánja fenntartani a jogfosztást, ezzel folytatja a hagyományos elnemzetlenítő iskolapolitikáját. Önálló magyar iskolarendszert követelünk - írta. A magyarlakta vidékeken közösségi jogaikért rendeznek tüntetést. Tőkés László itt a jún. 11-ére meghirdetett, az anyanyelvű oktatásért rendezendő tüntetésre utalt. /Tőkés László: Alapvető emberi és közösségi jogunk az önálló magyar nyelvű oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Funar polgármester leszögezte, hogy Romániában minden iskola a román állam tulajdona, tehát nem lehet magyar. Funar szerint ősztől valamennyi iskola felett a polgármesteri hivatal fog rendelkezni, akkor kizárnak minden szeparatizmust. /Makkay József: Ősztől nem lesz magyar iskola? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Jún. 4-én Iliescu Zilahon bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./, ahol az ellene tüntetőkre rátámadtak az elnök fekete ruhás, speciálisan kiképzett emberei és szétverték a tüntető csoportot. A televízióban mindezt nem mutatták. /Ion Iliescu Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

"A jún. 4-én Kolozsvárra látogató Iliescu elnököt füttykoncerttel fogadták és királypárti jelszavakat skandáltak az emberek. Iliescu rövid történelmi fejtegetésében beszélt az "erdélyi románok ősi jogairól" is. Funar polgármester nacionalista kirohanásra ragadtatta magát: kérte az államelnököt, hogy a Magyarországról érkező turistákat a legszigorúbb vámnak vessék alá, vezessék be a turistavízumot Magyarországgal kapcsolatban, a magyar nyelvű tévéadást románul feliratozzák és követeljék vissza Budapesttől az 1937 és 1945 közötti évekből származó erdélyi dokumentumokat. Az RMDSZ tevékenységének célja Erdély, állította Funar. A 85 magyar nyelvű újság és folyóirat, amelyeket a Soros Alapítvány pénzel, hamis képet fest a román valóságról és ezt a képet Budapesten keresztül elterjesztik az egész világban. Az RMDSZ aktív részvételével 1990. márc. 15-én Kolozsváron román tanulókat és tanárokat kidobtak egyes iskolákból. Funar nem engedi meg a magyar iskolai szeparatizmust, Kolozsváron nincs magyar iskola. - Állandóan uszítanak, sorolta a magyarok bűneit Funar: kétnyelvű cégtáblákat tettek ki, ezért megbírságolta őket. A polgármester elrendelte, hogy a város területén csak a hivatalos nyelven, románul jelenhetnek meg plakátok. Funar nehezményezte, hogy Kolozsváron 72 magyar szervezet működik. Elmondta, hogy betiltott egy rendezvényt a városban, amely az önkormányzásról szólt, amelyet budapesti és holland alapítványok szerveztek volna. Ez nagy port vert fel a sajtóban. Iliescu elnök beszédében kitért a nemzetiségi kérdésre. A körülmények kedvezőtlenek, jelentette ki, a gazdasági-társadalmi nehézségek az etnikumközi kapcsolatokban tükröződnek. Kijelentette, hogy Magyarországon a nemzetiségi kérdést állandóan a gyanakvás szítására használják, kormányvezetők szintjén is, ugyanezt teszik Szlovákiával, Jugoszláviával szemben is. Magyarországgal nem sikerült megtalálni a közös hangot. Az RMDSZ-nek, az RNEP-nek és más politikai alakulatoknak is erőfeszítéseket kell tenniük, hogy politikai párbeszédet kezdjenek. /Balló Áron: Iliescu Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Iliescu és Funar beszédét magnófelvétel alapján idézte a lap. /Elnök és polgármester ? egy szólamban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./"

A Bolyai Társaság jún. 6-án tartott gyűlésén elhatározta, hogy a tanügyi törvénytervezet ellen tiltakozó beadványt juttat el a kormánynak és csatlakozik a jún. 11-re tervezett tiltakozó akciókhoz. A hazai történészképzés lehetősége miatt nem hirdeti meg a szegedi főiskolára a történelem szakos képzésre való jelentkezést. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Kolozsváron a polgármesteri hivatal kézbesítette a kétnyelvű névtábla miatti büntetést a Művelődés folyóiratnak. A lap a Művelődési Minisztériumhoz tartozik, a szerkesztőség a minisztériumnak továbbította az iratot. /A polgármester megbünteti a minisztériumot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 8-án Bukarestben rendkívüli ülést tartott. Megállapították, hogy az RMDSZ kitart az általános választások megtartása mellett. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Kolozsváron a polgármesteri hivatal felszólította a Korunk folyóirat szerkesztőségét, hogy három napon belül adja át helyiségeit. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, jún. 20-án kilakoltatják őket. Funar a Korunk szerkesztőségének helységébe akarja költöztetni a Mesagerul Transilvan lapot. /(t. sz. z.): Polgármesteri ultimátum a Korunknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és más városokban, így Marosvásárhelyen és Kolozsváron is jún. 11-én tömegtüntetésen tiltakoztak a magyarok az oktatási törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester jún. 10-én betiltotta Kolozsváron a másnapra tervezett tüntetést, az RMDSZ küldöttsége tárgyalt vele, majd a polgármester visszakozott. Kolozsvárott a tiltakozó tüntetést a Báthory Líceum udvarán tartották meg, ahol a felekezetek képviselői után Szőcs Géza, Cs. Gyimesi Éva, Bálint Kelemen Attila igazgató, Szűcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei elnöke mondott beszédet, képviseltette magát a román ellenzék is, így Petre Litiu, aki a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltje volt, továbbá Octavian Buracu és Zoe Dancea a Polgári Szövetség Pártjából, akik beszédet is mondtak. A kolozsvári nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el, ebben tiltakoztak a magyar oktatási rendszer elsorvasztása ellen. /MTI, Balló Áron: Mátyás király és a kolozsvári bíró. Tüntetés a tanügyi törvénytervezet ellen Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Botos László: Tüntetések Romániában. = Új Magyarország, jún. 12./ Tőkés László a tüntetés indoklásául a kisebbségellenes tanügyi törvénytervezetet hozta fel, továbbá azt, hogy a magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül. - Önálló magyar iskolarendszert követelünk, hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./

Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 13-án Kolozsvárott tartott soros ülésén tájékoztatót hallgatott meg az RMDSZ tagjait és vezetőit ért sérelmekről, foglakozott Hompoth Károly Hargita megyei hodosi RMDSZ-elnök halálának tisztázatlan körülményeivel és nyilatkozatot tett közzé. Ebben megállapította, hogy az etnokratikus alkotmány szellemének megfelelően a hatalom a romániai magyarság ellen szűnni nem akaró pszichológiai háborút visel. A magyarságot kollektív bűnösséggel vádolják. Az erőszakszervezetek a fizikai megsemmisítéstől sem riadnak vissza. A tanügyi törvénytervezet parlamenti bizottságok által már elfogadott szövegrészei diszkriminatív jellegűek. A törvény nyilvánvaló célja az erőszakos asszimilációs politika folytatása. Az RMDSZ jún. 11-re országos méretű tiltakozást hirdetett meg. Ezen a tiltakozáson a magyar nemzetiség, az egyházak népe tömeges jelenlétével tett hitet megmaradását szavatoló templomai és iskolái mellett. Az RMDSZ megelégedéssel nyugtázza a román demokratikus erők szolidaritását. Az RMDSZ felkéri az európai közösség államait arra, hogy hassanak oda a romániai magyarság, valamint a térség más kisebbségei ügyének rendezésére. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Az igazságügy-miniszter jún. 13-án válaszolt Eckstein-Kovács Péter képviselőnek: cégtáblákat elsősorban román nyelven kell kiírni, de másodlagosan ezeknek valamely idegen nyelven kiírása is megengedett. /Dokumentum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Helsinkiben az Eureka program miniszteri értekezletén Ionel V. Sandulescu külügyi államtitkár megbeszélést folytatott Catherine Lalumiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával és azt állította, hogy Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait. /Helsinkiben rólunk is szó esett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Kolozsvár polgármesteri hivatala felszólította a MADISZ-t, hogy székházának négy szobája közül kettőről mondjon le. Ugyanakkor felajánlott a Korunk szerkesztőségének négy szobát a MADISZ székházában. Funar össze akarja ugrasztani a magyar szervezeteket. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője felkeresi a művelődési minisztert, hogy szóvá tegye a folyóiratot ért sérelmet. /A Korunk után a Madisz? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

A Szabadság munkatársa Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelővel beszélgetett. Megemlítette, hogy Funar polgármester szerint ki kellene iktatni a magyar nyelvet a felvételi és az érettségi tantárgyak közül. Dragoi megerősítette, hogy lehet magyar nyelven felvételizni és lesz magyar érettségi. Dragoi azonban hozzátette, hogy szerinte nem kellene a tannyelvet előre meghatározni az iskolában. Dragoi elmondta, hogy Kolozsváron a magyar iskolákba szándékoznak román osztályokat is indítani. A főtanfelügyelő közölte, koreográfia és képzőművészeti szakon nem indítanak magyar osztályt, ha azonban van egy osztálynyi gyermek, akkor indulhat magyar osztály. Magyar inasosztályt és magyar szakiskolát, továbbá magyar kisegítő osztályt nem indítanak. Az újságíró megállapíthatta: elkezdődött a próbálkozás, hogy a megmaradt magyar tanügyi rendszert még jobban elsorvasszák. /Balló Áron: Elkezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

"Kolozsvárott Gheorghe Funar polgármester utasítására hatósági közegek vonultak ki a Magyar Diákszövetség /MADISZ/ székházához és elkezdték a szervezet ingóságinak elszállítását, kilakoltatási végzéssel viszont nem rendelkeztek. A helyszínre érkező RMDSZ-vezetők tiltakoztak az akció ellen, a kolozsvári tévéstúdió magyar szerkesztői filmezték a kilakoltatást. Az önkormányzati RMDSZ-tagok a prefektushoz fordultak. A kilakoltatást felfüggesztették, de "a folytatást aggódva várjuk", közölte az MTI-vel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztató Szolgálata. Funar polgármester az előző napokban felszólította a Szabadság, a Korunk szerkesztőségét helységeik kiürítését és az RMDSZ székházával szemben is kilakoltatást helyezett kilátásba. /Új Magyarország, jún. 17., Tibori Szabó Zoltán [a kolozsvári Szabadság főszerkesztője]: Kolozsváron erőszakkal lakoltatták ki a Madiszt. = Népszabadság, jún. 17./"

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi sajtóban jún. 16-án közleményt tett közzé. Ebben a legkülönbözőbb dolgokkal vádolva támadta Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, azt is felrótta neki, hogy nem fogott vele kezet. A polgármester azt állította, hogy mesterségesen magyar osztályokat hoztak létre, a líceumban a román tanárokat zaklatják és fenyegetik, élőláncot alkottak, hogy a román tanulókat elriasszák, a tanári értekezleteket etnikai alapon tartják? Funar közleményében tendenciózusan elferdítette az igazságot. Visszatérően etnikai kritériumokat emlegetett a magyar iskolában. Végül követelte a prefektustól és az ügyészségtől, hogy tegyenek lépéseket a "kolozsvári Brassai Sámuel Középiskolában tapasztalható etnikai megkülönböztetés felszámolására", továbbá váltsák le Bálint Kelemen Attila igazgatót, indítsanak ellene bűnvádi eljárást. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./ A Brassai Líceum tantestülete, 68 magyar és román tanára tiltakozott Funar vádaskodása ellen. Megcáfolták Funar minden állítását. Többek között jelezték, hogy román osztályokat hoztak létre mesterségesen az iskolában, 1986-tól. A román osztályok zömét magyar tanulók alkották. A tantestület kiállt amellett, hogy Bálint Kelemen Attila igazgatót demokratikusan választották meg, nem tettek ki egyetlen román osztályt sem. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

Kolozsvár magyar tanácsosai tiltakoztak Zanc prefektusnál amiatt, hogy Funar rágalmakat szórt Bálint Kelemen Attila igazgatóra. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Funar polgármester sajtótájékoztatóján a Der Spiegel munkatársa a kétnyelvű feliratokról érdeklődött. Funar kijelentette, hogy a kétnyelvű feliratok törvénytelenek, továbbá hogy a magyarok a hunok leszármazottai és mindig nem civilizálódtak. /Túrós-Jakab László: Der Spiegel kontra Funar. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Kolozsváron megemlékeztek a holocaust áldozatairól. A megemlékezésen Funar kijelentette: a románok toleránsak, Romániában senki sem üldözte a zsidókat. Mosen Rosen főrabbi leszögezte: a fasizmus újjáéledését Romániában nem lehet letagadni. /Németh Júlia: A múltról a jövőbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Jún. 20-a az erdélyi magyar tudományosság számvetésének napja volt, ekkor tartotta Kolozsváron, a Protestáns Teológia épületében éves közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az újjáalakult EME vállalta a Mikó Imre által 1859-ben alapított egyesület hagyományát: hozzájárulni az erdélyi magyar tudományműveléshez, előadások, vándorgyűlések szervezése, az Erdélyi Tudományos Füzetek kiadása, az Erdélyi Múzeum folyóirat megjelentetése, a tudományos kutatás ösztönzése. Az elmúlt évben havonta tartottak felolvasó üléseket. A kutatók nemzetközi szimpóziumokat tartottak. Megszülettek a tervek /az erdélyi magyarság rövid történetének kiadása, a romániai magyar nyelvjárások atlaszának, a helynevek gyűjteményének sajtó alá rendezése stb./. Fiatalok indultak külföldi tanulmányutakra. Az intézményesülésnek gondjai is vannak: székhely kellene a bővülő könyvtárnak kutató intézetekre is szükség lenne. /Kötő József: Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az intézményesülés gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség újabb iskola-diverziója a következő. Az Adevarul de Cluj című román napilapban fizetett hirdetés formájában a magyar iskolák elsorvasztására vonatkozó újabb tervét. Funar polgármester is támogatja ezt az ötletet, hogy Kolozs megyében, eltérően a többi megyétől, különleges vizsgarendet akarnak életbe léptetni. Eszerint a felvételizőknek román nyelvből és matematikából kellene vizsgázniuk, és csak a vizsgát követően vennék figyelembe azt, hogy a diák milyen tannyelven óhajt tovább tanulni. Ez az intézkedés törvénytelen és önkényes. A diákoknak ugyanis román nyelvből, másnap magyar nyelvből, a harmadik napon matematikából kell vizsgázniuk. A diákoknak már a VIII. osztály végén kell nyilatkozniuk arról, hogy milyen nyelven akarnak továbbtanulni. /Tibori Szabó Zoltán: iskola-diverzió. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelő mondvacsinált ürüggyel jún. 23-án leváltotta a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát, aki egyben a városi tanács tagja. Dragoi megjelent az iskolában és közölte a tanfelügyelőség döntését, hogy Bálint Kelemen Attilát leváltják. A megjelent újságírók előtt a főtanfelügyelő nem volt hajlandó felsorolnia leváltást szükségessé tevő vádpontokat. Annyit közölt, hogy Bálint Kelemen Attila munkastílusa individualista jegyeket visel. Dragoi felrótta az igazgatónak, hogy két tanteremről lemondott az unitárius egyház javára, ez súlyos tanteremhiányt eredményezett. Dragoi nem tudta megnevezni azokat a törvénycikkeket, melyek alapján leváltották az igazgatót. /Makkay József, Tibori Szabó Zoltán: Leváltották Bálint Kelemen Attila igazgatót. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Az intézkedés ellen Tőkés Elek, Kolozs megye magyar tanfelügyelője tiltakozást juttatott el a minisztériumhoz. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Az igazgató leváltása után a Brassai Sámuel Líceum tanárai gyűlést hívtak össze és kijelentették, hogy továbbra is Bálint Kelemen Attilát tekintik igazgatónak. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Jún. 24-én 400 szülő tartott tiltakozó tüntetést ezen jogsértő intézkedés ellen. A magyar és román értelmiségieket tömörítő Interetnikus Dialógus Csoport állásfoglalásában elítélte Funar kolozsvári polgármester jogsértő intézkedéseit és kiállt Bálint Kelemen Attila mellett. /Népszabadság, jún. 25./