Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szabadság [napilap] (Kolozsvár)
8153 tétel
2003. november 6.
"A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság nov. 5-én sírkeresztet állított Hubai Károly és további kilenc honvéd eddig jeltelen sírja fölé a tordatúri temetőben. Az obeliszkre további negyvenhárom magyar nevet lehetne fölírni. Az unitárius temetőben további két, név szerint is ismert honvédet temettek el, így összesen 55 honvéd emlékét őrzik a tordatúri köztemetők. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság jövőre lesz hatvanéves. /Jakabffy Tamás: Sírkeresztet állítottak a honvédek emlékére Tordatúron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"
2003. november 6.
"Tízéves a Reménység Szigete - az Erdélyi Gyülekezet története címmel nov. 8-án kiállítás nyílik Zilahon, a Kalvineumban. Levetítik Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, és kötetlen beszélgetésre is sor kerül a film kapcsán. Ezt követően Németh Zsolt, az Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tart előadást. Nov. 8-én Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze tart istentiszteletet a belvárosi református templomban. A kiállítás egyik fele krónika a legfontosabb eseményekről, a 80-as évek végi menekülteket segítő missziótól és a gyülekezetalapító Németh Géza életútjától kezdve 2002-ig. A kiállítás másik fele bemutatja a gyülekezet szolgálatát: a hitéletet, a Magyarországon élő erdélyiek húsvét utáni második vasárnapokon tartott nagy találkozóját, a november 1-jei Erdélyi Halottak Napját, az erdélyi menekültek által alapított Budapest melletti falu, Dányszentkirály lelkigondozását, az ottani templomépítést; az egész Kárpát-medencét behálózó, határon átnyúló és ökumenikus kapcsolatokat, a Reménység Szigetén a karitatív munkát, különösen a betegszállást, a tanfolyamokat, konferenciákat, nyári táborozásokat. A tervek szerint a kiállítás havonta más-más erdélyi városba "vándorolna". /Tízéves a Reménység Szigete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"
2003. november 6.
"Nov. 5-én Kolozsváron, a Korunk Galériában a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadóval közösen Gergely István alkotásaiból nyílt kiállítás, és több kötetet is bemutattak. Gergely István főként a térszobrászat ágazatában alkotott kiemelkedőt, térplasztikái, dombormű-kompozíciói, portréi külön világot alkotnak. A rendezvény könyvbemutatókkal folytatódott. A Pallas Akadémia Könyvkiadó képviseletében Kozma Mária főszerkesztő mutatta be a jelenlévő szerzőket. A Műhely sorozatban napvilágot látott, Gergely Istvánról szóló monográfiát Banner Zoltán írta. A történettudományi írások sorozatát gazdagítja Magyari András: Rákóczi és az erdélyi kurucmozgalom című kötete. Fazakas István: Vallás- és neveléspolitika Erdélyben a felvilágosult abszolutizmus korában című munkáját a szerző egyetlen szóban foglalta össze: tolerancia. Dávid Gyula Írók, művek, műhelyek Erdélyben című tanulmánykötete olyan írásokat tartalmaz, amelyek az elmúlt tíz év alatt különböző ünnepi alkalmakkor születtek. A filozófiatörténet témakörébe illeszkedik Egyed Péter A szabadság a filozófiában című tanulmánykötete. /Sándor Boglárka Ágnes: Intellektus művészet, hiánypótló kötetek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"
2003. november 7.
"A kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról, kisebbségvédelmi kérdésekről és az aradi Szabadság-szoborról folytatott megbeszélést Kovács László külügyminiszter Markó Béla RMDSZ elnökkel nov. 6-án Budapesten. "Az RMDSZ elnöke pozitív fejleményekről adott számot: több mint 38 000 családra nézve született döntés, és mintegy egymilliárd forintos (4 millió euró) támogatás átutalása történt meg, amelynek eredményeképpen több ezer család már hozzájutott az oktatási-nevelési támogatáshoz" - áll a külügyi közleményben. "A kedvezménytörvény ügye hosszabb időszak után lekerült a magyar-román kapcsolatok vitás kérdéseinek listájáról, és mint a legújabb brüsszeli országjelentésből egyértelműen kiderül, megfelel az európai normáknak és a magyar nemzeti érdekeknek is" - olvasható a dokumentumban. "A találkozón szó volt az aktuális kisebbségvédelmi kérdésekről is, így a kisebbségi jogok szerepeltetésére vonatkozó magyar javaslatról az EU alkotmányos szerződésében, amit az RMDSZ a maga részéről üdvözölt, és reményét fejezte ki, hogy a román kormány is támogatja a javaslatot". "Az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban elhangzott, hogy Kovács László és Markó Béla reményei szerint az RMDSZ és a kormányzó SZDP év végéig megoldást talál az emlékmű köztéri elhelyezésére" - fogalmaz a szóvivői iroda. "Magyarország fontosnak tartja és a saját eszközeivel támogatja az erdélyi gazdasági központokat is összekötő észak-erdélyi autópálya megépítését a déli nyomvonal mellett, ennek érdekében a román féllel további közös erőfeszítéseket tesz brüsszeli források megszerzéséért" - áll a közleményben. /Kovács-Markó megbeszélés Budapesten. Eddig 4 millió eurót utaltak át. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2003. november 7.
"Albert Álmos, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: nem indokolt a politikai támogatás megvonása a szövetség azon tagjaitól, akik részt vettek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakításában, mivel bárkinek jogában áll különböző szervezeteket létrehozni és véleményeket megfogalmazni. Albert Álmos elmondta, az SZNT részéről eddig senki nem válaszolt az RMDSZ megyei szervezetének két héttel korábban megfogalmazott dialógus-felhívására. /Nem vonják meg a támogatást az SZNT tagjaitól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2003. november 7.
"Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) egykori igazgatója megerősítette azokat az információkat, amelyek szerint Corneliu Vadim Tudor a Szekuritáténak dolgozott. "Az újságokban megjelentek igazak. 1995-ben C. V Tudor eljött hozzám és bizonyítványt kért tőlem, amelyből kiderül, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval. Megtagadtam az igazolás kibocsátását, ezért ő valóságos lejárató kampányt indított ellenem és az RHSZ ellen.", szögezte le Magureanu. /Magureanu: C. V. Tudor a politikai rendőrségnek dolgozott. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2003. november 7.
"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester mindent elkövet annak érdekében, hogy a történelmi magyar egyházak ne kaphassák vissza a román állam által elkobozott ingatlanokat. Funar bejelentette, hogy a restitúcióért felelős bukaresti kormánybizottság legutóbbi döntéseit a közigazgatási bíróságon támadja meg. A döntés ugyanis visszaszolgáltatta az Erdélyi Református Egyházkerületnek és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek a Horea úton lévő Metropol épület egy részét, valamint a ferencesek rendházát, a Sigismund Toduta Zenelíceumnak otthont adó épületet. Metropol épületet az egyházkerület nevére telekkönyvezték, azonban Funar bírósági úton támadta meg a bizottság döntését. /Borbély Tamás: Akadályozzák a restitúciót. A polgármester perrel húzza az időt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2003. november 7.
"Október elején kezdték el a kétnyelvű táblák felhelyezését azoknak a településeknek a vasútállomásain, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: eddig 32 helységben tették ki a kétnyelvű táblákat, köztük olyan nagyvárosokban is mint Nagyvárad, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, és nov. 16-ig még 38 vasútállomásra fogják azokat elhelyezni. Kolozsváron a magyar nyelvű lakosság számaránya nem éri el a 20 százalékot, másrészt pedig a polgármester a kétnyelvű feliratok felállítása ellen tevékenykedik. Borbély hozzátette: a közlekedési minisztérium illetékesei biztosították az RMDSZ-t arról, hogy a kétnyelvű tábla a kolozsvári vasútállomásra is felkerül. /Pap Melinda: Egyelőre nem lesz kétnyelvű felirat a kolozsvári állomáson. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2003. november 7.
"A kolozsvári Pénzügyigazgatóság végrehajtást rendelt el Funar, Kolozsvár polgármesterének lakására, és ugyanakkor zárolta annak fizetését, mert a városvezető illetéktelenül vett fel pótlékként bizonyos pénzösszegeket, és nem tartotta be az elnöki határozatokat a helyi tanács összehívását illetően. A polgármester nem fogadta el a döntést. /Végrehajtók a polgármester lakásán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2003. november 7.
"1989 után tovább dicsérgettek egyes illegalista kommunistákat, ezért 1993-tól Nagy László kénytelen volt ezt-azt egyoldalúan cáfolni Luca László, Balogh Edgár, Méliusz József, Gaál Gábor és Gáll Ernő esetében. Fey László vádolta Nagy Lászlót, hogy véleménye túl határozott. Ez igaz, ismerte be, hisz ezt kizárólag az illegális kommunisták írásaira, emlékirataira alapozta (Nagy István, Balogh Edgár, Kacsó Sándor, Robotos Imre, Méliusz József stb.), Gaál Gábor esetén Tóth Sándor könyveire is. Nagy László mentségére elmondta, hogy audienciát kért a fenti illegalistákkal kapcsolatban (levél útján) pl. Balogh Edgártól (majd fiától), Gáll Ernőtől, Dávid Gyulától, Lászlóffy Aladártól, Bodó Barnától, Bodor Páltól stb., sőt Muzsnay Magdától is. Ki udvarias, ki udvariatlan levélben utasította el. /Nagy László: Egyoldalúság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2003. november 7.
"Az A Hét közéleti és kulturális kritikai hetilap nov. 5-én mutatkozott be Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Parászka Boróka felelős szerkesztője szerint a lap fő célkitűzése, hogy interaktív legyen: az olvasónak írják, az olvasó segítségével. Nincs megcélzott közönsége, nem határozták meg, hogy kinek szól a lap. Ágoston Hugó főmunkatárs hangsúlyozta, kritikai lapról van szó, megpróbálják pótolni a művészetkritikai, irodalmi lapok hiányát. A színházi kritika is teret kap egy teljes oldalon. /Farkas Imola: Új "A Hét". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2003. november 7.
"Jakab Lajosra, az Állami Magyar Opera volt munkatársára emlékeztek nov. 6-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Házban. Énekes, zongorista, színész volt, pótolhatatlan, sokoldalú tehetség. /F. I.: Tisztelettel emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2003. november 8.
"Nov. 7-én Bukarestben ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek napirendjén mindenekelőtt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálat szerkezeti átalakítása, a két intézmény demilitarizálásának kérdése szerepelt. A téma megvitatását a jelenlevők egy későbbi időpontra halasztották. Az ülésen Ion Iliescu államfőn kívül részt vett Adrian Nastase kormányfő, több miniszter, Ilie Botos főügyész, valamint a hírszerző szolgálatok vezetői. A főügyész bemutatta az államügyészség működési reformtervezetét, illetve álláspontjukat a rendőrség bűnügyi osztályára vonatkozóan. A tanács jóváhagyta a 2004-ben besorozásra váró kiskatonák, illetve a csökkentett időtartamú katonai szolgálatra köteles felsőoktatási intézmények végzőseinek számát. A védelmi miniszter ismertette a román légvédelem újjászervezésének koncepcióját a NATO-légvédelem keretében, továbbá tájékoztatta a tanácsot azokról a lépésekről, amelyeket a NATO-tagországok katonai hírszerző szolgálataival való összeférhetőség és közreműködés megteremtésének érdekében foganatosítottak. A Legfelső Védelmi Tanács tagjai elemezték a nemzetbiztonsági szervekre vonatkozó költségvetési javaslatokat. /Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Későbbre halasztották a hírszerző szolgálatok átszervezését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 8.
"Gyurcsány Ferenc magyarországi ifjúsági, gyermek- és sportminiszter nov. 7-én Kolozsvárra érkezett. Először a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökségi tagjaival találkozott, fontosnak tartotta, hogy az RMDSZ ifjúsági szervezetével tárgyaljon. A beszélgetést követően a tárcavezető a szövetség ügyvezető elnökségi tagjaival találkozott, majd az Sapientia székhelyére látogatott, ahol az EMTE és a BBTE képviselőivel folytatott beszélgetést. A megbeszélésen jelen volt Szilágyi Pál, a Sapientia rektora, Kása Zoltán, a BBTE prorektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint egyetemi tanárok mindkét intézmény részéről. Gyurcsány Ferenc elmondta: a magyar nyelvű felsőfokú oktatás képviselőivel folytatott megbeszélésen főleg a támogatási lehetőségekről s az EMTE költségvetésének az emeléséről esett szó. Az EMTE képviselői azt szeretnék, ha a magyar kormány növelné az 1,248 milliárd forintos költségvetési tervezetet. A tárcavezető kifejtette: az állami egyetemen tanuló, több mint 11 000 magyar diákról sem feledkeznek meg, nekik továbbra is biztosítják a pályázati lehetőséget. Szeptembertől beindítanak egy programot, melynek keretében 1100 erdélyi magyar egyetemi oktató továbbképzését biztosítják. Gyurcsány Ferenc magyar egyetemi hallgatóknak tartott előadást, majd válaszolt a jelenlevők kérdéseire. Kifejtette: az erdélyieknek meg kell érteniük: többet kell tenniük annál, mint hogy kinyújtják a markukat, nekik is vállalniuk kell a felelősséget, a két félnek pedig kölcsönösen kell eldöntenie, mire fordítják a támogatásokat. /Pap Melinda: Gyurcsány: "Osztozzunk a felelősségben!" Kolozsváron tárgyalt a magyar ifjúsági, gyermek- és sportminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./ Gyurcsány Ferenc miniszter szerint a következő évi költségvetés-tervezetben 1,8 milliárd forint szerepel az EMTE támogatásaként. Szilágyi Pál EMTE-rektor úgy véli, ha a finanszírozás kétmilliárd forint alá csökken, nem tudnak céljaiknak megfelelően tevékenykedni. /Bálint B. Eszter, Lázár Lehel: Csökken az EMTE-támogatása? = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 8.
"Az Európai Bizottság (EB) országjelentése és az igazságügyi reformok szerepeltek a Kónya-Hamar Sándor képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor nov. 7-i sajtóértekezletén. Az igazságügyet befolyásolni akaró politikai szándékról nem mondott le a hatalom, jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. A szenátus jogi bizottsága módosító javaslattal súlyosan megcsonkította a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy anyanyelvükön fordulhassanak a bírósághoz, derült ki a sajtótájékoztatón. A módosító javaslat a következőképpen szól: a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvüket használni a bíróságon, fordító segítségével. Ezt a lehetőséget gyakorlatilag a régi alkotmány is biztosította, ez az indítvány tehát alkotmányellenes. Kónya-Hamar Sándor megítélése szerint az EB által elvárt reformokat 2004-ben nem valószínű, hogy meg tudja valósítani a kormánypárt. /Köllő Katalin: Eckstein-Kovács: az igazságszolgáltatási reform elmaradt. A jogi bizottság alkotmány- és kisebbségellenes próbálkozása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 8.
"Puskás Bálint RMDSZ-szenátor nov. 7-én kijelentette: az autonómia jogos követelés, amit az RMDSZ is programjába foglalt 1992-es kongresszusán, és így harcolni fog az autonómia minden formájáért. Puskás szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) esetében nincs szó állam-, vagy alkotmányellenes akcióról, mivel az alaptörvény garantálja a véleményszabadságot, az SZNT sepsiszentgyörgyi alakuló ülésén résztvevők pedig leszögezték: törvényes úton kívánják megvalósítani az autonómiát. "Az autonómia nem azt jelenti, hogy sérül az állam területe", fogalmazott a szenátor. Hozzátette: "harcolni fogunk a kulturális, közigazgatási és területi autonómiáért. Tudjuk, hogy egyeseket zavar az autonómia fogalma, de azt is jól tudjuk, hogy autonómia nélkül egy nemzeti vagy kulturális kisebbség nem tud megmaradni". Puskás Bálint elmondta, nemsokára elkezdődik a párbeszéd az RMDSZ és az SZNT között, Markó Béla szövetségi elnök pedig jelezte, elfogadja a Volt Politikai Foglyok Egyesületének meghívását és tárgyalni fog a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség képviselőivel. /Puskás: az RMDSZ is harcolni fog az autonómiáért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 8.
"Okt. 16-án néhány órára felkerült a Kolozsvár - Keleti Pályaudvar magyar nyelvű településjelző a város szamosfalvi pályaudvarának vasútállomásán. Néhány óra múlva azonban eltávolították. A hírt a vasútállomás képviselője is megerősítette. Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint kormánypárti ígéret van arra nézve, hogy márciusig a Kolozs megyei útszakaszon is felkerülnek a kétnyelvű táblák a vasútállomásokon. /P. A. M.: Néhány órán át magyar felirat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 8.
"A jövő héten lesznek Kolozsváron az Unitárius Kollégiumi Napok. Tíz éve, 1993-ban kezdődött újra a teológiai líceumok élete. A kollégium a jövő héttől János Zsigmond fejedelem nevét viseli. 1557-ben az erdélyi országgyűlés Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon iskolák alapítását mondta ki a kolostorok helyén. János Zsigmond tervei között szerepelt egy akadémia létrehozása is, ezt azonban korai halála megakadályozta. /Sz. Cs.: Tízéves az Unitárius Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 8.
"Nagyszebenben a Octavian Goga Nemzeti Kollégiumnak az egyetlen hely, ahol magyarul is lehet tanulni. A magyar tagozaton 32 diák tanul kémia-biológiai osztályokban. Az elmúlt években csökkent a magyar diákok száma. A diákok színjátszó csoportja több alkalommal szép eredményt ért el. /Aldea Anita: Képek a nagyszebeni kollégiumból. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 8.
"Új vezetőséget neveznek ki a Gloria Nyomda és Kiadó élére, a régit lemondatják. A Kolozsváron, a Főtéren levő kereskedelmi társaság a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonában szerepel, eszmei tulajdonosként azonban a vállalkozást irányító alapítvány működteti, amelyet a temesvári, nagyváradi, szatmárnémeti püspökségek és a gyulafehérvári érsekség képviselői alkotják. A Gloria nyomdában állítják elő egyebek között a Vasárnap című katolikus hetilapot és a Keresztény Szó folyóiratot. A Vasárnap utolsó két számában Kádár István, a vállalkozást működtető alapítvány kuratóriumának elnöke a Gloria nyomda nehéz anyagi helyzetéről írt cikket, amelyben elmarasztalóan szólt annak vezetőségéről. Kádár úgy vélte, hogy "a nyugati testvéreink által áldozatosan megvásárolt Gloria mostohagyerek lett, és a csőd felé közeledik a nem Isten dicsőségét szolgáló nyomda." A kuratóriumi elnök szerint a vállalkozás felelőtlen és hanyag vezetés miatt jutott ebbe a helyzetbe. A cikk szerint a Gloriának az is gondot jelent, hogy egyes plébániák nem fizették ki rendszeresen a kiadónak a két lapra szóló előfizetési árat, és húszmillió lejes tartozást halmoztak fel. Hoch Sándor, a nyomda igazgatója elmondta, hogy vezetőségi szinten "voltak változások, és a jövőben is lesznek módosulások". A Gloria Kft. 2001-ben 288 millió 860 ezer, 2002-ben pedig 124 millió 826 ezer lej tiszta nyereséget könyvelt el. /Borbély Tamás: Változások a Gloria Kft-nél. Hanyagsággal vádolják a vezetőséget. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 8.
"A Rákóczi szabadságharc utáni labanc pusztítások következtében lerombolt nagyenyedi kollégium újjáépítéséért az akkori rektorprofesszor, Pápai Páriz Ferenc segélykérő levelet intézett a nyugati protestáns egyházakhoz. I. György angol király pátenst adott ki ebben az ügyben. A pátens alapján az angliai egyházak széleskörű gyűjtést indítottak az erdélyi iskola megmentéséért. Ebből a pénzből épülhettek fel a ma látható legnagyobb épületek. Az összeg mennyiségére jellemző, hogy kamataiból még az 1849-es pusztítások után is nagyszabású újjáépítések indulhattak. E nemes célú gyűjtésnek jövő év virágvasárnapján lesz a 300. évfordulója. Az eseményt I. György angol király mellszobrának felavatásával szeretnék megünnepelni Nagyenyeden. A szobrot Mikó Diana szobrászművész készíti. Az iskola Bethlen Gábor Alapítványa több arra hivatott magyarországi alapítványhoz és intézményhez pályázott a szobor megvalósításához szükséges anyagi alapok előteremtéséért, azonban ezek a támogatások elmaradtak vagy késlekednek. Így az eddigi munkát Mikó Diana a helyiek segítségével önerőből valósította meg. Mádl Ferenc köztársaság elnök fővédnökséget vállalt.A szobor elkészítéséhez még támogatás szükséges. /Sz. Cs.: Szobrot állítanak I. György angol királynak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 8.
"Az Erdélyi Magyar Írók Ligája után új irodalmi liga alakult meg Kolozsvárott, a kiskorúaknak. A Kiskorú Írók Ligáját (a továbbiakban KILL!) Márkus András és Visky Zsolt alapította idén nyáron kizárólag kiskorú írók és költők számára. A nyáron megjelent egy lapjuk, a Fiatal és Banán, mely tulajdonképpen egy demo változat volt. Novemberben fog megjelenni az AB-ART Kiadó támogatásával egy ezúttal már igazi változat, az első szám. Ígéretet kaptak a kolozsvári Koinónia Kiadótól is, hogy megjelentet egy KILL antológiát. Az interneten, az Erdélyi Terasz oldalán is olvashatóak műveik. Van egy kékharisnya is, Albert Anna, ő hivatalos múzsa. KILL tagok névsora: Farkas Zsolt (író, költő), Horváth Előd (író), Kelemen Csongor (költő), Márkus András (író, költő), Mósa István (író), Sós Dóra (író, költő), Visky Ábel (író), Visky Zsolt (költő), Benedek Levente (illusztrátor), Albert Anna (múzsa, kékharisnya), Kovács Andrea (illusztrátor, főmúzsa), Réka (Zsolt fiktív főmúzsája) stb. /Schmekker-Fekete Péter: KILL! Interjú a Kiskorú Írók Ligájával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 8.
"Nov. 6-án bemutatták be a Korunk folyóirat legújabb, csángókkal foglalkozó számát Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. A Kriza-társaság programjának keretében néprajz szakos diákok kutatták a témát, a lapszám túlnyomó részét dolgozataik teszik ki. Helyet kap a lapszámban Ovidiu Pecican Ki a csángó? című írása is. Tánczos Vilmos néprajzkutató elmondta: 1945 óta összesen 74 olyan kötet jelent meg, amely a csángókkal foglalkozik, ez is azt bizonyítja, hogy nemzetközi érdeklődésre számot tartó problematikáról van szó. /S. B. Á.: Korunk soft project. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 8.
"Megjelent a 2004-es Szabadság Évkönyv. A napilapnak ötödik alkalommal jelenik meg évkönyve. Szó van benne többek között a kolozsvári Főtér reneszánsz emlékeiről, az egykori zilahi és dési turulmadaras emlékoszlopokról, befejeződik erdélyi megyék helységnévszótár-sorozata. Közölnek egy világhálós honlapjegyzéket is. /Megjelent a 2004-es Szabadság Évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 10.
"Az erdélyi magyarságpolitika nem épülhet a jutalmazás és a büntetés, a kegy és a hála elvére - jelentette ki nov. 8-án Marosvásárhelyen Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. A magyar kormány tagja Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót. A miniszter elmondta: Magyarország lendületet szeretne adni a határon túli magyar-magyar kapcsolatoknak. Az anyaország olyan programokat kíván finanszírozni, amelyek a határokon túl élő magyarok tízezreit érintik - magyarázta a miniszter. Gyurcsány megerősítette Magyar Bálint oktatási miniszter legutóbbi erdélyi látogatásán tett ígéretét, miszerint a jövő tanévtől kezdődően folyósítják a mintegy ezer, magyar nyelven oktató egyetemi tanárnak a megpályázható 5-15 ezer forint összegű ösztöndíjat. Gyurcsány bejelentette az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyar minisztérium képviselőiből álló vegyes bizottság megalakulását. A mostani megállapodás szerint az ifjúsági szervezetnek november végéig kell letennie a szaktárca asztalára javaslatát a romániai magyar fiatal vállalkozóknak, valamint a romániai magyar nyelvű iskolák órarenden kívüli sporttevékenységének támogatásáról. A miniszter beszámolt arról, hogy elfogadás előtt áll a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működési szabályzatának módosítása is, amelynek célja a MÁÉRT ifjúsági tagozatának létrehozása. Az ifjúsági tárca vezetője leszögezte, hogy a magyar kormány a MIÉRT-et kívánja hivatalos partnerévé kinevezni. Utóbbi tagjává válik majd az ifjúsági MÁÉRT-nak. Gyurcsány elégedetlenségét fejezte ki a határon túli magyarok támogatását szolgáló jelenlegi pályáztatási rendszerrel szemben, amelyet nehézkesnek tart. A miniszter szerint a politikai erőknek tartózkodniuk kell attól, hogy beleszóljanak az ifjúság színes világába. A magyar kormány továbbra is elkötelezett a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatása mellett. A miniszter megemlítette, hogy az EMTE-nek szánt támogatásról folyik még a vita a magyar parlamentben. A költségvetési tervezetben 1,8 milliárd forintot jelöltek ki a következő évi finanszírozásra, emellett azonban egyre több politikus gondolja úgy, hogy ezt az összeget emelni kellene - magyarázta a miniszter. Markó Béla hangsúlyozta: nem mindegy, hogy mit és hogyan támogat a magyar kormány, hiszen ettől is függ a romániai magyar fiatal nemzedék versenyképessége az európai integráció folyamatában. Az erdélyi ifjúsági szervezetek vezetőivel tárgyalt kolozsvári látogatásának második napján, nov. 8-án Gyurcsány Ferenc. A zárt ajtók mögött zajló találkozón az ifjúsági vezetők bemutatták szervezeteik tevékenységét. Jelenleg a magyarországi és a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) javasolja a támogatások elosztását, de az utolsó szó a GYISM-é. Kovács elmondta: a MIÉRT azt javasolja, hogy jövőtől a MIK helyett az ifjúsági MÁÉRT tegyen javaslatokat a támogatások elosztására. Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke elmondta: mivel nagyon rövid idő állt rendelkezésükre, a tárgyalás folyamán kevés szó esett a konkrét kérdésekről. /Borbély Tamás, Pap Melinda: Lendületet a magyar-magyar kapcsolatoknak. Befejeződött Gyurcsány Ferenc erdélyi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./ Az anyaország elképzelése, stratégiája több mint egy évtizede lényegesen befolyásolja a határon túli magyar ifjúság egyéni vagy szervezett formában kifejtett tevékenységét. Az erdélyi magyar fiatalok szülőföldön való boldogulását sokan megfogalmazták, azonban ennek feltételeit eddig nem sikerült megteremteni. Erdély magyarságának az elmúlt évtizedben tapasztalt kétszázezres létszámcsökkenése főleg az exodusnak "köszönhető", az elvándoroltak jelentős hányada pedig olyan fiatal, aki már tanulmányait is Magyarországon folytatta. Az 1992/1993-as tanévben 209 077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt Romániában magyar tannyelvű intézménybe, addig a tavalyi tanévben már csak 176 610 magyar óvodást és diákot jegyeztek, ami több mint 33 ezres lemorzsolódást jelent. Ebből az következik, hogy az erdélyi iskola- és egyetemfejlesztésre, valamint az ifjúságnak szánt támogatások mértékének növelése sem elegendő az itthon maradáshoz, mindennek óhatatlanul gazdasági-szociális fellendüléssel is párosulnia kell. /Rostás Szabolcs: Verseny a boldogulásért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./"
2003. november 10.
"Az Erdélyi Gyülekezetnek az lenne a legfontosabb célkitűzése, hogy megszűnjön, ne legyen többé szükség rá, tagjai pedig visszatérjenek szülőföldjükre, jelentette ki Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora a Zilahon tartott bemutatkozón. A gyülekezethez tartozó otthon, a Reménység Szigete fennállásának tizedik évfordulója alkalmából megtartott filmvetítésen és kiállításon Németh Zsolt, a gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke is részt vett. A zilahi Kalvineumban Fekete Károly alpolgármester ismertette a budapesti Erdélyi Gyülekezet munkáját és bemutatta a vendégeket: Zalatnay István lelkipásztort, Lovas Józsefné főgondnokot, Németh Zsolt tiszteletbeli főgondnokot, valamint Veress Lajos ügyvédet, az Új Kézfogás Alapítvány jogi tanácsadóját. Ezután levetítették Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, amely az Erdélyi Gyülekezet munkáját mutatja be. Az Erdélyi Gyülekezetet Németh Géza református lelkipásztor alapította, aki, miután az 1956-os forradalomban való részvétele miatt letartóztatták, majd 1971-ben elbocsátották a hivatalos egyházi életből, összegyűjtötte a kivándorolt erdélyieket, és gyülekezetet alapított számukra. 1995-ben bekövetkezett halála után fia, Németh Zsolt vette át a gyülekezet gondozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1992-ben hozta létre a Reménység Szigete nevet viselő karitatív és kulturális központot, amely az évek során 276, erdélyi településről érkezett, magyarországi kezelésen részt vevő betegnek nyújtott otthont. A gyülekezet 1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részévé vált, azóta ennek keretében fejti ki tevékenységét. Célja, hogy elérje a Budapesten tartózkodó, Erdélyből és más határon túli régióból kitelepedett embereket, és lelki vigaszt nyújtson számukra. Zalatnay István lelkipásztor elmondta: a bemutatkozóra hat erdélyi városban kerül sor: ismertetik a gyülekezet munkáját, és kérik az egybegyűlteket, tudassák velük, ha vannak Magyarországon tartózkodó rokonaik. Németh Zsolt így nyilatkozott: "Az Erdélyi Gyülekezet az, amelyben én felnőttem, hiszen hétéves voltam, amikor édesapám létrehozta a házi gyülekezetet, és azóta vagyok a tagja, bár önálló egyházként csak 1990-ben jegyezték be hivatalosan. Ennek a gyülekezetnek a magja gyermekkoromtól végigkísért, azt jelenti nekem, amit egy hívő keresztény embernek, aki a vallásban nevelkedett föl, a templom jelentett". /Pap Melinda: Menedékhely kivándorolt erdélyiek számára. Zilahon mutatkozott be a hét végén a budapesti Erdélyi Gyülekezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"
2003. november 10.
"Nov. 9-én, vasárnap Kolozsváron, az újalsóvárosi református egyházközség gyülekezete Pata utcai imaházában átadták a nagyközönségnek a Fehér Galériát, amely ezentúl különféle képzőművészeti kiállításokkal szolgálja majd a Györgyfalvi negyed magyarságát, felekezetre való tekintet nélkül. A Fehér templom néven ismert imaház melletti termet Fehér Galériának nevezték el. A galéria megnyitásaképpen Gy. Szabó Béla huszonkét fametszetét tekinthetik meg az érdeklődők. /Sándor Boglárka Ágnes: Új galériával gazdagodott a város. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"
2003. november 10.
"Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítvány nov. 8-án közel ötven mezőségi néptáncost látott vendégül székházában, a hetedik alkalommal megrendezett hagyományos népzene és néptáncfesztiválon. Reggel felvonultak a résztvevők az örmény kisváros utcáin. Mezőségi ének- és tánctanulással kezdődött a nap. A népes közönség ízelítőt kapott a még létező mezőségi néptáncból. /Erkedi Csaba: Sikeres mezőségi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"
2003. november 10.
"Nov. 7-én megnyílt három fiatal alkotó, Kovács István kézdivásárhelyi, Bartalus Attila kolozsvári és Szabó András marosvásárhelyi képzőművész közös tárlata Kolozsváron, a Bulgakov Galériában. Mindhárman 2003-ban fejezték be főiskolai tanulmányaikat. /F. I.: XXX(L) = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"
2003. november 10.
"Nov. 7-én Kolozsváron, a Római Katolikus Szent Gábor Ifjúsági Fórum Szentegyház utcai székhelyén három kötetet mutattak be: Oláh Dénes plébános Az ige szolgálatában (Homíliák az egyházi év vasár- és ünnepnapjaira "C" év), Sebestyén Péter Készenlétben és dr. Köllő Gábor A határhelyzet értékelése Rotterdami Erasmus teológiai tanításában című könyvét. Az ige szolgálatában című kötet kolozsvári és Kolozsvár környéki papok írásaiból összeállt gyűjtemény. Sebestyén Péter Erdőszentgyörgyön plébános, 11 éve pap, nem ez az első kiadott kötete. A mostani cikkek, beszélgetések, ünnepi beszédek, prédikációk, tanulmányok gyűjteménye. Dr. Köllő Gábor maga beszélt könyvéről. Erasmus kiemelkedő humanistaként és gondolkodóként beírta magát a szellem történetébe. A megoldást az egyház belülről való megreformálásában látta. /Farkas Imola: Az ige és a közösség szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"