"Okt. 10-én ünnepélyes keretek között felavatták Kolozsváron az Unitárius Kollégium új leánybentlakását, amely elsősorban teológus hallgatóknak nyújt otthont az egyetemi tanév ideje alatt. Dr. Szabó Árpád püspök elmondta: történelmi pillanatnak tartotta 2001. szept. 13-át, amikor a középiskolások bentlakása megépült, a teológiai hallgatók számára tervezettet pedig egyenesen álomnak. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a 36 egyetemista lánynak a bentlakást elősegítették. Jelen volt a fő támogató Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke, König Sándor is. /Szabó Csaba: Felavatták az unitárius lánybentlakást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"1943. márciusában Besztercére telepítettek a Székelyföld különböző falvaiból 32 magyar családot. 1945-ben már szinte mindenkinek új háza volt Besztercén és családonként 10-10 hektár földje. 1945-ben a magukra maradt, csak magyarul tudó székelyek sorsa rosszra fordult. Sorra megfosztották őket földjeiktől. A kommunista időben lassan bontogatni kezdte az állam ezeket a házakat, és voltak olyanok, akik ebbe belepusztultak. A közösség mai napig megtartotta vallását, szokásait, és a 89-es fordulat után földjeiket is visszakapták. Legtöbbjük azonban eladta, mert elöregedett a földművességhez. A puszta föld lassan kezd benépesedni és már nemcsak hétvégén. Besztercén már 60 éve él egy kis székely közösség. /Bencze Anna: Feltámadt a székely vitéz-telep. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"A nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület, a helyi RMDSZ illetve belvárosi római katolikus plébánia rendezésében okt. 11-én helyezik el az egykori ferencrendi tanintézet falára az iskolaalapító Bilinszky Lajosnak emléket állító táblát. Az arcplakett alatt három nyelven olvasható a pápai prelátus, magyar pedagógus és a tanintézet-alapító Bilinszky rövid életrajza. Az ingatlant - amelyben jelenleg két állami líceum működik - nemrégiben kapta vissza a római katolikus egyház, így az emlékjel-állítás többszörösen is szimbolikus a nagyszebeni magyarság számára. - Jelképek egész sorát tudhatjuk magunk mellett itt, az egykori ferencrendi tanintézet környékén - mondta Szombatfalvi Török Ferenc szebeni RMDSZ-elnök -, hiszen az ingatlan közelében van a nemrégiben újrakeresztelt, és most Petőfi Sándor nevét viselő park illetve sétány is. A tábla ugyanannak a Ioan Candea-nak a munkája, aki a jelenleg Bolyán álló, augusztusban avatott Bolyai János mellszobrot is készítette. Az emléktábla-avatás költségeit a római katolikus egyház állja. /Bilinszky-emléktáblát avatnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Randolph L. Braham, a New York-i City University professzora /sz. Bukarest,1922. dec. 20./ dési zsidó család második gyermekeként született. A második világháború végén a nagybányai munkaszolgálatos századból menekülve szovjet fogságba esett, majd miután onnan is sikerült megszöknie, Németországba távozott. Egyetemi tanulmányait is ott kezdte meg, de az Egyesült Államokban fejezte be, politikatudományi doktorátussal, 1952-ben. 1956-tól a New York-i City University-n az összehasonlító politikatudomány tanáraként dolgozott, innen vonult nyugdíjba 1992-ben. Azóta professzor emeritusként az egyetem keretében működő Rosenthal Holokausztkutató Intézet igazgatója. Braham professzort világszerte a holokauszt egyik neves tudósaként, a magyar holokauszt egyik fő szakértőjeként ismerik. A magyar és a román zsidó holokausztról több mint hetven könyvet írt, szerkesztett. Szeptember utolsó és október első napjaiban Braham professzor Erdélyben járt. Tibori Szabó Zoltán készített vele interjút. Románia vezetői kijelentették, hogy készek szembenézni a múlttal, készek bevezetni a holokauszt oktatását a középiskolák és a felsőoktatási intézmények tanrendjébe, de ennek nyoma még nem látható. Magyarországon a holokausztot már tanítják az iskolákban. Nem sok olyan ország van a volt szovjet blokkban, amely Magyarországhoz hasonlóan külön napot jelölt ki - április 16-ikát - a holokausztra történő megemlékezésre. A magyar kormányzat nem csupán a volt Páva utcai zsinagógában létrehozandó Holokauszt Múzeum felállítását támogatja, hanem azt a nemzetközi tudományos konferenciát is, amelyet jövő év áprilisában, a holokauszt 60. évfordulóján, Molnár Judit egyetemi tanár és kollégái, a Magyar Auschwitz Alapítvány közreműködésével szerveznek Budapesten. Magyarországon ma már sok holokauszttal kapcsolatos könyv jelenik meg. Braham kiadtam néhány évvel ezelőtt az 1984 és 2000 között ebben a témakörben megjelent könyvek és tanulmányok bibliográfiáját. Az ott szereplő 1500 cím túlnyomó része Magyarországon látott napvilágot, magyarul és más nyelveken. A bukaresti Hasefer Kiadó nemsokára megjelenteti Braham professzor A népirtás politikája című könyvének rövidített változatának román kiadását. Az eredeti kétkötetes kiadást a budapesti Belvárosi Kiadó 1997-ben jelentette meg, ennek rövidített, ugyancsak magyar nyelvű, mintegy 250 oldalas változatát pedig a szintén budapesti Új Mandátum Kiadó készítette el az idén. Utóbbit azzal a céllal adták ki, hogy a magyar középiskolákban és felsőbb oktatási intézményekben tankönyvként használhassák. Ennek a kötetnek a román nyelvű változatát Politica genocidului címen szintén ki fogják adni. A professzor másik terve többkötetes munka, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, amelyet több mint húsz kollégája közreműködésével készít. A munka az 1941-es népszámlálást alapul véve, a korabeli vármegyék szintjén vizsgálja a zsidóság sorsát. Ezen vármegyék közül néhány ma már nem Magyarországhoz tartozik, hanem az utódállamokban található. Így az egykori észak-erdélyi vármegyék Romániához tartoznak, a felvidékiek Szlovákiában, illetve Ukrajnában vannak, Bácska pedig Szerbia és Montenegro része. Az enciklopédián kívül két másik, egy magyar és egy angol nyelvű köteten is dolgozik. A magyar a Tanulmányok a holokausztról sorozat harmadik kötete, amelyben az egyik tanulmány Csík vármegye zsidóságának történetét mutatja be. A másik, az angol nyelvű, szintén a magyarországi holokauszttal foglalkozik - Studies on the Holocaust in Hungary címmel. /Tibori Szabó Zoltán: Demokráciát nem lehet hazugságokra építeni. Beszélgetés Randolph L. Braham érdemes professzorral, a holokauszt-kutatás jeles tudósával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Okt. 10-én Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Kabán József fotóművész tárlata: a 35-40 éves pályafutás alatt termett portrék, életképek, pillanatképek stb. A mestert hetvenedik születésnapja alkalmából a házigazda, Kántor Lajos főszerkesztő köszöntötte. Az eseményen közreműködött Albert Júlia színművésznő és a Concordia vonósnégyes (Márkos Albert, Botár Gerő, Olimpiu Moldovan, Török Béla). /Ö. I. B.: Kabán József fotóművész köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Okt. 11-én tartották Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A z SZKT-t megelőző okt. 10-i Egyeztető Kerekasztalhoz hasonlóan a plénum is elvetette Eckstein-Kovács Péter szenátornak azt az indítványát, hogy a testület külön napirendi pontként elemezze a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) létrejött megállapodást. Markó Béla szövetségi a szekértábor-jelenség kérdéséről kifejtette, megosztottságuk nem újkeletű. . Itt van az ideje, hogy elváljunk egymástól? - tette fel a kérdést a szövetségi elnök. Nincsen - mondotta. A helyzetértékelés különbözik, de a célok ugyanazok, és ezeket a célokat együtt tudják megvalósítani. Markó a megerősödött román nacionalizmusról is szót ejtett, amely az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésének betiltásához vezetett. Vannak, akik azt mondják, azonnal szakítani kell. Azonban a szakítás nem használna az RMDSZ-nek, hanem a Nagy-Románia Pártnak (NRP), az ultranacionalistáknak. Markó szerint azáltal, hogy Adrian Nastase miniszterelnök engedett pártja magyarellenes politikusainak, elkövette egyik legnagyobb hibáját, és talán végképp megrontotta az RMDSZ és az SZDP viszonyát. Ennek ellenére Markó Béla még nem javasolja, hogy szakítsanak. A Szabadság-szobor kérdését pedig az együttműködés segítségével kell megpróbálni rendezni. Markó Béla, felszólította a romániai magyar közösséget, hogy menjen el szavazni az alkotmány módosítására. Markó bírálta a Székely Nemzeti Tanács megalakítását. "Micsoda erkölcstelenség azt állítani, hogy ti autonómiát akartok, és mi nem?!" -kérdezte. Az elnöki beszámoló után a több órás vita során alapvetően kétféle álláspont körvonalazódott. A mérsékeltebb politikai álláspontot vallók az alkotmánymódosítás mellett voltak. A székelyföldi mozgalmat népszerűsítő plakátok miatt őrizetbe vett Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester ügyéről szólva Frunda György kijelentette: Fodor nem követett el törvénytelenséget, de részvétele a mozgalomban erkölcstelen, s az RMDSZ-nek meg kell oldania a Fodor-kérdést is. A belső ellenzék véleményének hangot adó Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő kifejtette: amikor letették az RMDSZ alapkövét, két alapvető értékre építették fel azt, egyrészt a belső demokráciára, másrészt az egységre. Az elmúlt években azonban a belső demokrácia meglehetősen sokat sérült. Az autonómia megvalósítására jön létre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amelyeknek nincs szándékukban indulni a választásokon. Szilágyi hangsúlyozta: az EMNT és az SZNT nem az RMDSZ ellen jött létre, hanem az autonómiáért. Vekov Károly úgy fogalmazott: zsákutcába jutottunk, s az RMDSZ csúcsvezetősége juttatott ide. Itt és most meg kell állni, s ennek a politikának véget kell vetni. A politikus hangsúlyozta: az RMDSZ vezetősége, a szövetséget csődbe vivő oligarchikus csoportja mondjon le, s adja át a helyét a megfelelő erkölcsi értékkel rendelkező személyeknek. Döntöttek az SZKT Állandó Bizottságának a kiegészítéséről is, Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács alalnöke személyében. Ezt követően a plénum megválasztotta a bizottság négy titkárát is, s ezzel teljessé vált a testület összetétele. Az SZKT közleményt bocsátott ki az aradi Szabadság-szobor ügyében: az együttélés elveinek megsértéseként értékelik azt, hogy a központi hatóságok, az RMDSZ és az SZDP közti megállapodást megszegve megakadályozták az aradi Szabadság-szobor okt. 5-i felállítását. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság-szobrot az eredetileg kijelölt helyen, a Tűzoltó téren állítsák fel. Az SZKT arra kéri a romániai magyar közösséget, hogy okt. 18-19-én menjen el szavazni, és igent mondjon az alkotmány módosítására. Az SZKT állásfoglalást szavazott meg a különböző politikai szerveződéseket illetően is. Az RMDSZ nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét, mert a kezdeményezők súlyosan félrevezetik a közvéleményt, és megpróbálják megosztani a közösséget. A szövetség helyi, területi és országos tisztségviselői nem vehetnek részt ezekben a testületekben, és azok létrejöttét semmilyen formában sem támogathatják. /Papp Annamária: Nyitottabb RMDSZ-t a jövő évi választásokon. Igen!-t az alkotmány módosítására - Nem!-et a nemzeti tanácsokra! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./"

"Okt. 12-én Hargita, Maros és Kovászna megyében megalakultak a helyi székely nemzeti tanácsok, az utóbbi megyében 50 településen, amelyek az okt. 26-án megalakuló Székely Nemzeti Tanácsban tömörülnek majd. Sepsiszentgyörgyön a helyi Székely Tanács alakuló ülésán mintegy kétszázan vettek részt, Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tagja ismertette az autonómia-tervet. A sepsiszentgyörgyi tanács elnökévé Kónya Ádám RMDSZ-es városi tanácsost választották, aki hangsúlyozta, a testületek nem tömörülnek politikai pártba, és nem az RMDSZ ellen tevékenykednek. Kovásznán több mint hatvanan, Baróton több mint százan vettek részt a helyi székely tanács alakuló ülésén. /Székely tanácsok Háromszék 50 településén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./"

"Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere után okt. 11-én Tőkés Andrást, az RMDSZ Maros megyei tanácsosát állította meg Szovátán, bekísérte és kihallgatta ki a rendőrség, miután a székely autonómiát népszerűsítő plakátokat találtak nála. A Magyar Demokrata Fórum, magyarországi ellenzéki párt felkérte a magyar külügyminisztert, mindenképpen hasson oda, hogy a Magyarországon kívül élő magyarok jogbiztonsága ne csorbuljon. Lezsák Sándor, az MDF alelnöke szerint "drámai hírek érkeztek Székelyföldről, amelyek arról szólnak, hogy szaporodnak a rendőri zaklatások, amelyek a Székely Nemzeti Tanács aktivistáit, vezetőit, köztük a marosvásárhelyi alpolgármestert és Tőkés Andrást érik". Lezsák szerint úgy tűnik, valamilyen összehangolt akciósorozatról van szó, kocsikat vizsgálnak át a rendőrök, a Székely Nemzeti Tanács plakátjait, szórólapjait vizsgálják át, és az azokat szállítókat bekísérik, kihallgatják őket. "Elfogadhatatlan, hogy egy magát demokratikusnak nevező országban, amely az Európai Unióhoz akar csatlakozni, és amely ország miniszterelnöke az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy Románia mintapéldája lehet az európai kisebbségek együttélésének, a szólásszabadságát ilyen mértékben megsértsék" - jelentette ki az MDF alelnöke. Lezsák Sándor szerint felelőssége van a Határon Túli Magyarok Hivatalának is, mert úgy véli "az ilyen folyamatokat, amelyek megindulni látszanak, még csírájában el kell fojtatni". Az MDF alelnöke közölte azt is, hogy az ügyről azonnali kérdést tesz fel okt. 13-án a parlamentben a külügyminiszternek. /Székelyföldi zaklatások - bekísérték Tőkés Andrást. Az MDF tiltakozik a szólásszabadság sértése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./"

"Okt. 10-én Kolozsvárra érkezett Magyar Bálint magyar oktatási miniszter. Ellátogatott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemre (BBTE), ahol Andrei Marga rektorral folytatott megbeszéléseket, majd az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét kereste fel. Magyar Bálint megállapította, bővült a magyar oktatók és hallgatók száma az egyetemen, másfelől a magyar karok megjelenése nem valósult meg. A miniszter szerint jelentős lépés a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozása, de a források nagy része oda koncentrálódik, miközben a hallgatók jelentős része állami egyetemen tanul. Olyan támogatást határoztak el, amelyik differenciáltan átlagosan 10 ezer forintot biztosítana ösztöndíj formájában olyan tanároknak, akik magyarul oktatnak felsőoktatási intézményekben. Természetesen ez nemcsak Erdélyre vonatkozna, hanem a környező országokban magyarul oktatókra is. Ezt 2004 szeptemberétől szeretnék elindítani, s ennek megvalósulásában az itt létrehozandó felsőoktatási tanács segítene. A miniszter szerint célszerű lenne, hogy az EMTE a magyar oktatási tárca koordinálása alá kerüljön, jelenleg ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozik. /Papp Annamária: Nem látszanak megoldódni a problémák. Interjú Magyar Bálint magyar oktatási miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ A miniszter ezután Marosvásárhelyre utazott, a Sapientia Egyetem helyi karát tekintette meg, majd az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült, a marosvásárhelyi állami felsőoktatást támogató Stúdium Alapítvány által működtetett egyetemi oktatói szakkollégium és orvosi szakkönyvtár avatásán vett részt. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Magyar Bálint találkozott romániai magyar oktatókkal és hallgatókkal, akik a romániai magyar doktori képzés megerősítését és a kutatásfejlesztési programok kiterjesztésének igényét fogalmazták meg. A Marosvásárhely határában felépíteni tervezett diákvárosról szólva Magyar Bálint úgy vélte, hogy az ideális helyszíne lehetne egy oktatásfejlesztéssel foglalkozó, magáncégekből kialakított innovációs parknak. Magyar Bálint okt. 12-én Csíkszeredára látogatott, ahol felkereste a Sapientia Egyetem ottani részét, valamint kerekasztal-beszélgetésen vett részt. /Véget ért Magyar Bálint erdélyi körútja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ "

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben leszögezték: nem támogatják a székely vagy magyar nemzeti tanácsok megalakulását, továbbá az RMDSZ helyi, területi és országos tisztségviselői nem vehetnek részt ezekben a testületekben, s azok létrejöttét semmilyen formában sem támogathatják. A döntésről az RMDSZ belső ellenzéke, Szilágyi Zsolt képviselő kijelentette: az SZKT döntését az RMDSZ történetének egyik legszégyenteljesebb határozatának tartja. Ugyanis az autonómiáért folyó küzdelem olyan nemzetpolitikai cél, amelynek minden magyart össze kellene kötnie. A román karhatalom megfélemlítő akciója mellett most már az RMDSZ vezetősége is meg kívánja félemlíteni azokat, akik az autonómiáért tenni is kívánnak valamit. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) éppen azt az autonómia-elképzelést vállalja fel, amely már 1990-től szerepel az RMDSZ programjában is. Szilágyi nem tartja kizártnak annak a lehetőségét sem, hogy a szóban forgó döntést valamilyen kormánypárti sugallatra hozták volna. Az EMNT és az SZNT nem fog indulni a választásokon, ezt Szilágyi elmondta az SZKT-n is. A tanács azért jön létre, hogy az erdélyi magyarok autonómiaigényét megjelenítse. A különböző polgári egyesületek és szervezetek viszont részt vennének a választásokon. Szándékos, hogy egyesek összekeverik a polgári egyesületeket, szövetségeket, illetve a Reform Mozgalmat (RM) az EMNT-vel. Az EMNT végül is összefogó ernyője kell hogy legyen az erdélyi magyar autonómiát támogató politikusoknak. Első lépésként az autonómia megvalósítására vonatkozó törvénytervezetet kell kidolgozni és benyújtani a román parlamenthez. A totalitárius államra jellemző eszközökkel figyelik és próbálják megfélemlíteni azokat az embereket, magyarokat, akik az RMDSZ hivatalos csúcsvezetésének politikájától eltérően az autonómiáért akarnak tenni is valamit. A székelyudvarhelyi fórum alkalmával maga Adrian Nastase miniszterelnök fenyegetett főügyészi eljárással, de végül is ez nem következett be. Az EMNT a szilágysági fórumon felhívást fogadott el az alkotmánymódosítással kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a nemzetállami megfogalmazás nem került ki az alkotmányból, az új alaptörvény az erdélyi magyarokat nem ismeri el államalkotó tényezőnek, továbbá nem ismeri el az autonómiához való jogot és a regionalizmust, mint szervező elvet, ezért a felhívásban azt tanácsolják: a magyarok menjenek el és szavazzanak az alkotmánymódosítás ellen. /Papp Annamária: Szilágyi: Szégyenteljes az SZKT döntése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"Funar, Kolozsvár polgármestere, egyben a Nagy-Románia Párt (NRP) tudatta a sajtóval, hogy minden fronton kampányol a hét végi népszavazás ellen. Röpcéduláikon riasztgatják a közvéleményt az új alkotmányban rejlő magyarveszéllyel, Funar kijelentette: személyesen is részt vett azok terjesztésében. A polgármester aláírásával ellátott röplapoknak uszító, etnikai konfliktuskeltő hangvétele van, ezekben a kormánypártot és az RMDSZ-t maffiózóknak, rablóknak nevezik, a kettejük közötti szövetséget pedig kriminálisnak titulálják a szerzők, akik úgy tartják, hogy az igennel szavazók Erdély ellopásához járulnak hozzá. /Ö.I.B., B.B.: Ismét uszít, félrevezet a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"A Kolozsvár Társaság (KT) ökumenikus lelkésztalálkozót rendezett okt. 13-án a Római Katolikus Nőszövetség székházában. A találkozón mintegy húsz lelkész vett részt. Jakab Gábor plébános, a KT elnökségének tagja bemutatta a Társaság alakulásának körülményeit, valamint célkitűzéseit. Vetési László, a KT elnöke vitaindítójában hangsúlyozta: a magyar történelmi egyházaknak Kolozsváron nemcsak szakrális küldetésükre kell koncentrálniuk, hanem szerepet kell vállalniuk a város "romlása" megállítását célzó, közös tevékenységek sorában is. A jelenlévők bemutatták gyülekezetüket (plébániájukat), felvázolták sikereiket, gondjaikat. Megfogalmazódtak az első tennivalók is: a temető-kápolnák rendbetétele, az árvaházak magyar gyerekeinek felkutatása, a hóstáti földek monitorizálása stb. Elhatározták, hogy negyedévenként találkoznak, és fokozatosan kiépítenek olyan stratégiát, amely szolgálja a kolozsvári magyarságot, illetve a várost. /Szabó Csaba: Lelkésztalálkozót szervezett a Kolozsvári Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"Egyházmegyei napot szerveztek okt. 11-én Zilahon a Zilahi Esperesi Hivatal és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részvételével. A rendezvény keretében emlékeztek meg a zilahi református Wesselényi Kollégium száz évvel ezelőtti kapunyitásáról, a kollégium első igazgatójáról, Kincs Gyuláról, valamint a Rákóczi szabadságharc háromszáz éves évfordulójáról. A nyolcezer református lelket számláló zilahi gyülekezetekből részt vevő viszonylag kis létszámú ünneplő közösség előtt Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök többek között a közösségi rendezvényeink iránti érdektelenségre is kitért, jelezve, hogy tizenhárom évvel a rendszerváltás után szomorú megtapasztalni az emberek elfásultságát, érdektelenségét, amely egyenes összefüggésbe hozható az RMDSZ rossz politizálásával. Az istentiszteletet követően Tőkés László szólt a készülő népszavazásról is, amely, mint mondotta, rafinált módon egy számunkra látszólag előnyös köntösben próbálja bemutatni a román alkotmányt. Az ünneplő gyülekezet átvonult a továbbra is román líceumként működő egykori Wesselényi Kollégium épületéhez, amit sok más ingatlanhoz hasonlóan nem kapott vissza az egyházkerület, megkoszorúzták az iskola udvarán Ady márvány mellszobrát. Az ünnepség a Kálvineumban folytatódott. Szilágyi Zoltán, a mai Zilahi Református Wesselényi Kollégium lelkésze az iskolán belüli áldatlan állapotokról szólt. Az egyház által el nem ismert igazgatóasszonyt továbbra sem lehet elmozdítani beosztásából. Az egyház és az iskola vezetősége közötti súlyos ellentétekre vall az is, hogy noha a kollégiumban számos meghívót osztottak ki, a diákokat nem engedték el a rendezvényre. /Makkay József: Az egykori Wesselényi kollégiumra emlékeztek. Nem közeledett az iskola és az egyház álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"Okt. 9-én a kolozsvári magyar joghallgatók Jurátus Köre évadnyitó ülését tartotta a Bulgakov kávéházban. Ez a kör a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ egyik szakosztálya. A kör idén is főként külföldi előadótanárokat, professzorokat hív meg magyar nyelvű előadásra. /K. Zs.: Jurátus gólyák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"

"Az új egyetemi tanévben folytatódik az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ által 2000 októberében indított magyar nyelvű Terminológiai előadássorozat a kolozsvári Műegyetem építőmérnöki, gépészmérnöki, számítástechnika, villamosmérnöki, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vegyészmérnöki karán. Az EMT vendégtanár-programjának keretében magyarországi meghívottak és hazai egyetemi oktatók tartják meg előadásaikat, kiemelt figyelmet szentelve a magyar szakkifejezések elsajátítására. /Az új tanévben folytatódnak az EMT magyar nyelvű szakelőadásai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"

"Az egységes, oszthatatlan és a kisebbségeket nem kedvelő román nemzetállam, úgy tűnik, kiheverte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hétvégi képviselőválasztó fórumainak első fordulóját. A rendőri és csendőri zaklatásokkal társított belpolitikai össztűz (amiből az RMDSZ is kivette a részét) nem tudta kedvét szegni a székelyföldi szervezőknek, állapította meg Makkay József újságíró. Az autonómia elvi elfogadtatásához folyamatosan napirenden kellett volna szerepelnie az RMDSZ testületeiben, be kellett volna kerülnie az RMDSZ és a mindenkori kormányzópárt közötti egyezkedések forgatókönyvébe, ki kellett volna jutnia az Európa Tanács fórumaihoz. Hiába áll RMDSZ-íróasztalok fiókjában a tíz éve kidolgozott Csapó-féle autonómiatervezet, ha nem foglalkoztak vele érdemben a szövetség döntéshozó fórumai. Az Európai Unió nagyhatalmai, elsősorban Franciaország és Németország mindenféle kisebbségvédelmi chartától fél, hiszen mindkét államnak több milliós lélekszámú bevándorló közösség identitásgondjaival kell szembenéznie. Az SZNT lépése az ügy elé tornyosuló falak ellenére mégis olyan demokratikus jogkövetelés, ami a következő évek hazai és nemzetközi törvényhozói fórumainak középpontjába kerülhet. Mindez addig volt tabutéma, amíg végre kikerült a nyílt politikai színtérre. /Makkay József: Tabutéma-e az autonómia? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"

"2003 októberétől 2004 júniusáig tartó szabadegyetemi előadássorozatot szervez a kolozsvári Schola Társaság kül- és belföldi oktatók bevonásával mindazok számára, akik a keresztény istentisztelet alapjait, illetőleg a katolikus liturgia értelmét mélyebben akarják megismerni. A havonta egy alkalommal sorra kerülő előadások helyszíne a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Fakultásának díszterme lesz. Lászlóffy Árpád, a BBTE doktorandusa, a programsorozat egyik szervezője elmondta: az ötletet az a felismerés ébresztette, hogy a katolikus istentiszteletek szertartásrendje, sajátos jelentésgazdagsága a legtudatosabb katolikusok előtt is mindinkább a történelem és az ünneplés misztikumának ködébe burkolózik, pedig ez a kimeríthetetlen lelki és szellemi bőség egy kis tanulmányi "befektetés" árán igenis megközelíthető. Az első előadás okt. 16-án lesz /Földváry Miklós: A kultikus tér szerveződése a kereszténységben. /Jakabffy Tamás: Liturgikus SzabadEgyetem (nem csak katolikusoknak). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"

"Okt. 15-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházba az RMDSZ Művelődési Főosztálya tanácskozásra hívta a területi szervezetek kulturális alelnökeit. A tanácskozáson leszögezték a jövő évi eseménynaptár összeállításának forgatókönyvét. Kötő József alelnök a Fehér folt program folytatásának fontosságát hangsúlyozta, amely a magyarlakta településeken alakuló jogi személyek bejegyzésére vonatkozik. A hálózatnak két éven belül működőképessé kell válnia: ezek lesznek azok a szervezetek, amelyek majd a közösség életét fogják szervezni, és fel fogják vállalni a jellegzetes problémákat - mondta Kötő József. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ szórvány- és szociális problémákért felelős alelnöke a Magyar Házak maximális kihasználtságának fontosságát hangsúlyozta. Célkitűzéseik között szerepel információs rendszer kialakítása, amely összekötné a szövetség szakosztályait és az érdekelt szervezeteket. /Művelődési alelnökök Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

"A fogyatékkal élő, hátrányos helyzetű gyermek foglalkoztatását, nevelését végzi a független, keresztyén, nemkormányzati, nonprofit szervezet, a Bethánia Alapítvány. Az alapítvány óvodája speciális nevelést nyújt 60 testi, lelki, mozgásbeli, értelmi vagy pszichoszociális fejlődési problémákkal küzdő gyermeknek. Az oktatás a gyermekek anyanyelvén folyik, 3 román és 3 magyar csoport működik az óvodában. A foglalkozások mellett, a gyermek szükségleteinek megfelelően orvosi ellátást, gyógytornát, logopédiai, gyógypedagógiai és pszichoterápiás foglalkozásokat is biztosítanak. Az alapítvány tizenegy éve működik. Ezalatt a román állam egyszer sem segített a gyermekek ellátási költségeinek fedezésében. Egyetlen gyermek költsége havi 30 euróra rúg. Az alapítvány segítségért fordul azokhoz, akik vállalni tudnák egy vagy több gyermek óvodadíjának rendszeres támogatását. /(béva): Ők is hozzánk tartoznak. Bethánia a fogyatékos gyermekekért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

"Jelnek állítottalak címen emlékkönyvet adtak ki a Szociális Testvérek Társasága, a "szürke nővérek" alapításának 80. évfordulójára. Elöljáró írásában Lehner Anna, a társaság nemrég leköszönt elöljárója utalt a szociális testvérek talán legjellemzőbb erényére, a hűségre, amely szükség esetén akár a vértanúság árát is megkérte (Salkaházi Sára például mártírja lett a sötét évtizedeknek; a szociális testvérek "lebukásukig" és egyes tagjaik bebörtönzéséig vállaltak titkos összekötő szerepet a püspökök és a nunciatúra között a negyneves-ötvenes évek fordulóján stb.). Walter Ilona a kötetben körképet adott a társaság romániai kerületének múltbeli működéséről. Munkájuk sokrétű volt: vasúti misszió, szociális képző működtetése, bukaresti (és budapesti) leányvédelem, népegészségügyi munka, öregotthon és árvaház működtetése. A kötet szerkesztői, Gábor Csilla és Farmati Anna a romániai kerület testvéreitől vallomásokat gyűjtöttek egybe az újraindulás utáni évekről. /Jakabffy Tamás: Jelnek állítottalak. Emlékkönyv a Szociális Testvérek Társasága alapításának 80. évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

"A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a Főtér sarkán elhelyezett, az 1989-ben elesett forradalmárok emlékét őrző emlékmű alkalmatlan környezetbe került, ezzel a történelmi emlékhelyként számon tartott központ is sérül. Liviu Mocan kolozsvári szobrász alkotását okt. 17-én leplezik le Kolozsváron. A hét, golyók által megsebzett személyt stilizáltan szimbolizáló műalkotást a New York kávézó bejáratával szemben, a forradalom első napján áldozatul esett hősök vesztőhelyén állították fel. A szakemberek legfőbb érve az volt, hogy a város központjában számos emlékmű és szimbólum található, emellett a szobrász posztmodern alkotása nem talál megfelelő környezetre a kincses város központjának klasszikus épületeinek gyűrűjében. A Főtér építészeti szempontból zárt területnek számít. Kovács András művészettörténész, a BBTE oktatója szerint a központ mint történelmi emlékhely esztétikailag sérül a posztmodern alkotás elhelyezése miatt. /Borbély Tamás: Esztétikailag sérült a történelmi emlékhely értékű Főtér. Ma avatják fel a forradalmárok emlékművét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"Kolozsváron a városi tanács okt. 16-i ülésén egyhangúan elfogadták a Gheorghe Funar polgármester lemondását követelő határozatot. A polgármester a Kolozs megyei törvényszék elnöki rendelete által kényszerítve hívta össze a tanácsülést, amelynek igazi tétje az idei költségvetés-kiegészítés elfogadása lett volna. A tanácsosok az előző napon telefonon értesültek, hogy a korábbi polgármesteri rendelet ellenére Funar a tanácsülést a jövő hétre halasztja. Ennek ellenére a tanácsosok összegyűltek, de az elöljáró nem volt hajlandó lejönni irodájából a gyűlésterembe és a testület elé terjeszteni az erről szóló határozatot arra hivatkozva, hogy csak jövő csütörtökre hívta össze a grémiumot. /B. T.: A polgármester lemondását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"Betörők jártak okt. 16-án Sabin Ghermannak, az Erdély-Bánság Liga elnökének lakásán, Kolozsváron. Az ismeretlenek be tudtak hatolni, ez azt jelenti, hogy volt kulcsuk a lakáshoz. Minden délután sétál kisfiával, valószínűleg pontosan tudták ezt a "vendégek" is. A hívatlan vendégek semmilyen értéket nem tulajdonítottak el, még az íróasztalfiókban lévő hétmillió lejt sem, csupán CD-ket, valamint mintegy 20-30 darab számítógépes kislemezt, amelyen az Európa Parlamenthez küldendő anyagok voltak, Gherman ugyanis az EP keretében működő Szabad Európai Szövetség raportőre. A helyszínre kiszálló rendőrség csupán nyilatkozatot kért Ghermantól, anélkül, hogy ujjlenyomatokat vett volna, jegyezte meg a liga elnöke. /(köllő): Illetéktelen behatolás Gherman lakásába. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"A román lakosság nagy hányada úgy véli, hogy a magyaroknak románul kellene beszélniük a romániai hivatalokban, de sokak szerint szükség van a magyar anyanyelvű oktatásra -derül ki abból a felmérésből, amelyet a román Közpolitikai Intézet (IPP) felkérésére a Gallup közvélemény-kutató cég végzett. Az Intolerancia, disszkrimináció és önkényeskedés című kutatás, egy nagyobb projekt részét képezi, amely az első ilyen jellegű felmérés Romániában. A felmérés eredményei általános elégedetlenségről tanúskodnak: a lakosság 51%-a úgy érzi, hogy az utóbbi öt évben romlott az anyagi helyzete. A nemzetiségek által élvezett jogokat Romániában, a megkérdezettek 18,7%-a "túl soknak" tartja, 44,7%-uk szerint "annyi joguk van, amennyire szükség van", 22,9%-uknak viszont nem tudnak válaszolni. A megkérdezettek 76%-a biztos abban, hogy a magyarok többsége tud románul, csak vonakodik használni a nyelvet, ugyanakkor 78%-uk ellenzi, hogy nagyobb autonómiát élvezzenek a zömében magyarlakta megyék. A felmérésbe bevont személyek több mint felének (57%) meggyőződése, hogy a magyarok soha nem hajlandók lemondani Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásáról. Ennek ellenére a románság 54%-a szerint szükség van a magyar anyanyelvű oktatásra. A megkérdezettek 27%-a szerint a zsidóság eltúlozza a második világháborúban elszenvedett üldöztetésének mértékét, 23% úgy vélekedik, hogy ők irányítják a nemzetközi politikát és a pénzintézeteket, 15% szerint a zsidók hozzájárultak a kommunizmus hatalomra jutásához Romániában. Mintegy 14% azoknak az aránya, akik azt állítják, hogy a zsidóknak túlságosan nagy a befolyásuk Romániában, egynegyede pedig nem hisz abban, hogy a román hatóságok részt vettek a holokausztban. A román lakosság 31,5%-a szükségesnek látná, hogy katonai rezsim legyen hatalmon Romániában, és alig több mint öt százalék tartja "jónak" a demokratikus berendezkedést. /P. M.: Erős intolerancia a kisebbségekkel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Okt. 17-én Kolozsváron leleplezték Liviu Mocan kolozsvári szobrászművész az 1989-es forradalom áldozatainak emlékét őrző főtéri emlékművét. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete távol maradt, mivel nem kapott meghívót a rendezvényre. A rendezvényen Gheorghe Funar polgármesterrel és Vasile Soporan prefektussal az élen részt vettek a városháza és a prefektúra képviselői. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete külön megemlékezés szervezését tervezi a történelmi egyházak képviselőivel, amelyen megkoszorúzzák majd az emlékművet. Az RMDSZ tisztségviselői nem értenek egyet az emlékmű felállítására kiszemelt hellyel, mivel szerintük az nem illik a történelmi emlékhely értékű Főtérre. /Borbély Tamás: Leleplezték a forradalmárok emlékművét. Az RMDSZ nem vett részt a megemlékezésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Désen a Polgármesteri Hivatal a Nagytemető sírjairól új nyilvántartó jegyzéket készít, ezzel egy időben a gondozatlan, "adós" sírhelyeket eladják. A Nagytemetőben igen sok magyar sír van, az elhunytak hozzátartozói sok esetben elköltöztek, kivándoroltak, legközelebbi hazalátogatáskor meglepetten tapasztalhatják, hogy az ismerős fejfa helyén idegen sírkő díszeleg. A sírok megmentéséhez már csak alig két hét áll rendelkezésre. Kiss Ferenc dési történész a város temetőiről írt tanulmányt, Huber András dési író Város az időben című monográfiája is sok adatot tartalmaz. Szükség van tudományos tanulmányokhoz folyamodni, mert az 1895 előtti bejegyzéseket tartalmazó keresztelési, esketési, temetési anyakönyveket a kommunisták összeszedték és elvitték az egyházaktól. /Lukács Éva: Még megmenthetők a dési magyar sírok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Megnyílt Keszeg Ágnes kiállítása Kolozsváron. A tordai születésű Keszeg Ágnes a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola II. éves textil-design szakos hallgatója. Fiatal kora ellenére számos kiállításon szerepeltek munkái: Temesvár, 1999 december; Kolozsvár, 2000 december; a Művészeti Líceum tanulóinak tárlata, Marosvásárhely, 2001 március; egyéni kiállítás, Torda, 2001 április. /Farkas Imola: Keszeg Ágnes egyéni kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Három kolozsvári művész szerepel a Romániai Képzőművészek Szövetsége 2002. évi díjazottai között, egyikük magyar, Bodor Judit. Bodor Judit 1996-ban végzett a Ioan Andreescu Képzőművészeti Akadémián, jelenleg a budapesti Iparművészeti Egyetem doktorandusza. /(németh): Bodor Judit, Epaminonda Tiotiu és Titu Toncian országos elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Tíz évfolyamot ért meg, s 1933-tól 1944-ig tanárok, tanítók, nevelők és más értelmiségiek lapja, az Erdélyi Iskola című folyóirat. Szerkesztői György Lajos nyelvész, illetve Márton Áron kolozsvári pap, egyetemi lelkész, majd gyulafehérvári püspök. Az Erdélyi Iskolát bemutató kötetet Ozsváth Judit szerkesztette és a csíkszeredai Státus Kiadó adta közre. Ez a válogatás a korabeli erdélyi szellemi elit katolikus részének "fotográfiája" is. "Akik őrhelyen állanak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak kötelezve", hirdette Márton Áron. A kötet első része tanulmány az Erdélyi Iskola kor- és szellemtörténeti beágyazottságáról, a második rész a tíz évfolyam antológiája (néhány kiemelt szerző: Paál Árpád, Márton Áron, Sándor Imre, Sulyok István, Bálint Sándor, Blédy Géza, Venczel József, Domokos Pál Péter, Kelemen Béla, Dávid László, Heszke Béla, Boga Alajos, Pintér Jenő), a harmadik rész pedig az Erdélyi Iskola több bibliográfiai szempont szerint is rendezett repertóriuma. A jól ismert történész, Vincze Gábor vállalta a lektori teendőket. /Jakabffy Tamás: Könyv az Erdélyi Iskoláról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Húsz éve halt meg Salamon László. 1891-ben született Nagyváradon. Mint latin-magyar szakos tanár kezdte újságírói pályafutását a Nagyváradi Napló szerkesztőségében, Emőd Tamás mellett. Második kötetét Tóth Árpád méltatta meleg hangú szavakkal. A Gestapo foglya volt, majd a kauferingi lágerbe hurcolták. A Kolozsvárra hazatérő Salamon László évtizedeken át főleg színi- és irodalomkritikával foglalkozott, egészen 1983-ban bekövetkezett haláláig. Rettenetes Adolf című tragikomikus eposzát a magyar irodalom első, 1933-ban közzétett dokumentumaként olvashatjuk ma is Hitler uralomra jutásáról. Az évforduló kapcsán jelenteti meg a Yoyo Only Kiadó /Kolozsvár/ újra Rettenetes Adolf című munkáját. /Húsz éve halt meg Salamon László. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"