"A Kovászna megyei Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ Hargita megyei honatyái és Hargita megye prefektusa szept. 9-én bírálták a Hargita-Kovászna térség újrafelosztásáról szóló törvénytervezetet, amelyet kilenc nagy-romániás (NRP), egy kormánypárti képviselő és az ukrán kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezett. A Kovászna megyei SZDP sajtóirodájának közleménye szerint a román állam nem veszítette el autoritását a megyében, az NRP honatyáinak "indokolatlan félelméről van szó". A Hargita megyei RMDSZ-honatyák szerint a törvénytervezet "ostobaság" és a választási kampány részét képezi. Sógor Csaba szenátor kijelentette, "az NRP elkezdte a választási kampányt, és komoly dolgok helyett ostobaságokkal rukkol elő". Ráduly Róbert képviselő szerint a törvénytervezet szóra sem érdemes. Kelemen Hunor képviselő elmondta, a tervezet "támogatás nélküli értelmetlen kezdeményezés, s annak bizonyítéka, hogy valaki megpróbál az előtérbe tolakodni". /Bírálják a Székelyföld újrafelosztásának tervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"Az Ausztriához tartozó Felsőpulyán (Oberpulendorf) szept. 6-7-én rendezték meg a Kufstein VII. tanácskozást, Az Európai Unió és az etnikai kisebbségek - Diagnózis és prognózis címmel, amelyet az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Felsőpulya városa, valamint a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület szervezett, a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával. A háromezer lakost számláló, valaha többségében magyarok lakta Felsőpulya lakosai közül ma alig húsz százalék vallja magát magyarnak. A tanácskozásra a Kárpát-medence minden tájról érkezett több mint 250 résztvevő. Erdélyt Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Antal János, Kőrösfő polgármestere és Péntek László /kőrösfői Rákóczi Kultúregylet/ képviselte. Jelen volt Bálint-Pataki József HTMH-elnök, valamint Pekár István, a Duna TV elnöke is. Szabó Vilmos politikai államtitkár Ernst Kulmann volt felsőpulyai polgármesternek átadta a Magyar Köztársaság Keresztje kitüntetést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök ítélt oda a régió magyarságának támogatásáért, a magyarságtudat ébrentartásáért és megmaradásáért végzett munkáért. Sok érdekes előadás hangzott el, így például dr. Szarka László (Budapest): A magyar kisebbségek napjaink kutatásainak tükrében - Asszimilációs folyamatok és önkormányzati törekvések elemzése. Nagy sikert aratott dr. Chrisoph Pan (Bozen) német nyelvű előadása, amely a dél-tiroli autonómia létrejöttéről és működéséről szólt. Kiderült: több mint harminc évvel Dél-Tirol autonómia kiépítése után valóban el lehet mondani, hogy fő célja, a német és ladin népcsoport védelme jelentős részben megvalósult. Az Európai Tanács Parlamenti Gyűlése jún. 24-én a 133. sz., Autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint a konfliktus megoldás forrása Európában című határozatban fontos alapelveket fogadott el az autonómiát illetően, és a hasonló című, 1609. sz. Ajánlásban felszólította a Miniszteri Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai autonómia-konvenciót. Kudlik Gábor /Szabadka/ Civil kontroll - a szerbiai nemzeti kisebbségeket tömörítő civil szervezetek szerepe rendszerváltásban és az azt követő időszakban címmel tartotta meg előadását, amelyet Markó Béla RMDSZ-elnök előadása követett Együttműködés vagy konfrontáció? Az erdélyi magyar politika dilemmái 1989 után címmel. Az elnök ismertette az RMDSZ politikáját, létrejöttétől napjainkig. Bugár Béla (Pozsony) Kisebbségből kormányzásban - a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalatai Szlovákiában címmel tartott előadásában a "kis lépések" politikájának helyességéről győzködte a hallgatóságot. A tanácskozásokat követő műsorban fellépett a kalotaszegi Rákóczi Hagyományőrző Néptánccsoport is. Dr. Szabó Vilmos (Budapest) A határon túli magyarok kérdése a magyar kormány kisebbségpolitikájában címmel értekezett, majd dr. Szabó Mátyás (Svédország), Kelemen László (Alsóőr), Dujmovics Déna (Bécs), valamint dr. Elisabeth Hlawac (Bécs) előadása következett. A konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogalmaztak meg. /Péntek László: Kőrösfői táncosok Felsőpulyán. Nemzetközi konferencián mutatták be a kalotaszegi táncrendet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"Az RMDSZ-t 39 fős küldöttség képviseli azon a csúcstalálkozón, amelyet az Országgyűlés rendez szept. 11 -14. között a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők számára. Szept. 11-én Medgyessy Péter miniszterelnök fogadja a résztvevőket a Parlamentben. A csúcstalálkozót Szili Katalin házelnök nyitja meg szept. 12-én a Parlamentben. Négy téma kerül terítékre: az Országgyűlés feladatai az európai uniós csatlakozási folyamatban (előadó Szili Katalin); EU tagságunk várható hatásai a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre (előadó Kovács László külügyminiszter); a magyar kormányprogram megvalósulása és a határon túli magyar közösségek helyzete (előadó Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter); Magyarország, mint leendő EU-tag kapcsolatai a határon túl élő magyarokkal (előadók Szabó Vilmos politikai államtitkár és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke). Minden előadást kötetlen eszmecsere követ. A délután folyamán a csúcstalálkozó résztvevői tárgyalásokat folytatnak az Országgyűlés külügyi, továbbá európai integrációs ügyek, valamint gazdasági bizottságainak vezetőségével, illetve tagjaival. A résztvevők tiszteletére dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök ad fogadást a Sándor Palotában. /Magyar-magyar csúcstalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"Szept. 8-án Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedben felszentelték a felépült impozáns apácakolostort és kápolnát. A szertartást Lucian Muresan, a romániai görög katolikus egyház érsek-metropolitája együtt végezte Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári és Virgil Bercea nagyváradi megyéspüspökkel, valamint George Gutiu nyugalmazott érsekkel. A római katolikus egyházat dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus és Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkára képviselte. Jelen volt Laurentiu D. Tanase vallásügyi államtitkár, a Kolozs megyei tanács és prefektúra küldöttei, számos kül- és belföldi, egyházi és világi meghívott és adományozó. /Görög katolikus apácakolostort szenteltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"Romániában "totalitarista restitúció" folyik, amelynek az RMDSZ csúcsvezetősége is képviselője és lojális kiszolgálója - áll Tőkés László püspök nyilatkozatában. A püspök ennek alátámasztásaként a Szabadság-szobor körül kialakult huzavonát, Tonk Sándor végrendeletét, a magyar egyetemi oktatás ügyét, az oktatás támogatására szánt pénzek és a magyar igazolványok kisajátítását említi. Tőkés László szerint Tonk Sándor végrendelete "megrendítő vádbeszéd a román hatalmi politikával összefonódott magyar vezető politikusok ellen", és a Tonk által említett "mihaszna senkik" között az RMDSZ alelnöke is szerepel. A nyilatkozat szerint "az erdélyi magyarság képviseletét kisajátító, kormányfüggő pártszervezet" az Erdélyi Magyar Tudományegyetem életébe is beleavatkozott, amikor "Borbély László alelnök személyében politikai komisszárt rendelt a Sapientia-EMTE felülvigyázatára". Az érdekvédelmi szervezet csak a saját politikai színeiben tevékenykedő embereket tűri el mind a civil szférában, mind az oktatás területén, és az erdélyi magyar élet minden vonatkozásába beleavatkozik - áll a nyilatkozatban. Az RMDSZ-nek az oktatási támogatások szétosztására vonatkozó előjogát a nyilatkozat "politikai megalkuvás árán szerzett kampánypénznek" tekinti, hiszen az RMDSZ kezdetben ellenezte a státustörvényt, most pedig "választási tőkét kovácsol magának belőle". A szövetség "pénzügyi monopóliumának élén Markó Béla pártelnök" áll, aki egyben az Illyés Közalapítvány Erdélyi Alkuratóriumának és a Communitas Alapítványnak is elnöke - olvasható a nyilatkozatban. /Tőkés: az RMDSZ választási célra használja a támogatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"A Kalotaszegi ifjúsági vezetőképzés elnevezésű rendezvénysorozat szept.7-14. között zajlik Kolozsváron. A főszervező Areopagus Alapítvány alelnöke, Varga Zoltán beszámolt arról, hogy a képzés kalotaszegi fiatalok részére kíván szakmai segítséget nyújtani a szervezeti élethez, illetve a település-fejlesztéshez. Az Areopagus Alapítvány egyik célkitűzése közéleti ifjúsági képzések szervezése. Az alapítvány hivatalosan tavaly február óta működik, de már azelőtt is szerveztek programokat. Hétnapos intenzív képzésről van szó, amelynek során a résztvevők megismerkednek a csoportszervezéssel, igényfelméréssel, pályázat-írással, projekt-menedzsmenttel és konfliktuskezeléssel. /Sándor Boglárka Ágnes: Alternatívát a kocsma mellé. Ifjúsági vezetőképzés Kolozsváron, Kalotaszegnek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Romániában a pártok, a kormány, az állami szervek nem kötelezettek arra, hogy eljárjanak a Ceausescu idején működő ügynökökkel, besúgókkal szemben, de a nevüket nyilvánosságra hozzák - hangzott el szept. 11-én Budapesten, azon a konferencián, amelyen a volt szocialista országok átvilágítással foglalkozó szakemberei vesznek részt. Egyetlen párt, az RMDSZ követeli meg tagjaitól, hogy nyilatkozzanak múltjukról - mondta Georghe Onisoru, a Securitate iratait vizsgáló bizottság elnöke. A román küldöttség tagjai beszámoltak arról, hogy a Nemzeti Tanács, amely az átvilágítást végzi Romániában, március 20-án kezdte munkáját, s eddig 104 volt Securitate-tagtól foglaltak le több mint 12 ezer kötetnyi kéziratot. Augusztus végéig mintegy kilencezer kérelmező kívánt belenézni saját aktájába. A romániai törvények szerint a Nemzeti Tanács hivatalos közlönyben hozza nyilvánosságra azoknak a nevét, akikről kiderült, hogy a Securitate szolgálatában álltak, de a konspiratív adatok sem maradnak titokban, a komoly közérdeklődés miatt. Összesen ötezer tisztviselő átvilágításán dolgoznak, arra viszont nincs törvény Romániában, hogy a parlament munkájában ne vehessen részt volt ügynök. Az a jogi kezdeményezés is megbukott, hogy a bírói, ügyészi testület tagjainak múltja váljon szabadon kutathatóvá. /Nyilvánosságra hozzák a volt besúgók nevét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Szept. 10-én Kolozsváron, a Phoenix könyvesházban bemutatták az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet. Gergely Tamás Stockholmból, Tar Károly Lundból, a két Takács Gábor közül pedig egyikük Kolozsvárról, másikuk Szentendréről írta a könyv tanulmányait és beszámolóit. Ezután Sebesi Karen Attila színművész és lánya /Sebesi Hripszimé Tündér/ előadása következett. /Dézsi Ildikó: Svéd művészet, magyar módra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök levelet írt Adrian Nastase román kormányfőnek az aradi Szabadság-szoborcsoport ügyében, amelyben arra kéri a kormányfőt, hogy támogassa a romániai magyarságot szándékának megvalósításában. "Az erdélyi magyarság számára az aradi Szabadság-szoborcsoport a nemzeti öntudat, a szülőföldhöz való kötődés, a közös magyar-román történelmi múlt, az országaink és népeink közötti megbékélés jelképe" - idézett a levélből Gál J. Zoltán kormányszóvivő. "A műemlék méltó helyére kerülésével a helyi magyarokban erősödhet az a tudat, hogy a romániai társadalomnak megbecsült és hasznos tagjai" - írta a kormányfő román kollégájának. A miniszterelnök úgy gondolja: "ezen érzelmek és elvárások maximálisan összeegyeztethetőek azzal az európai értékrenddel, amelynek meggyökereztetésén a román és a magyar miniszterelnök együtt fáradozik". Medgyessy Péter számára "személyes ügy és érzelmi kérdés az aradi Szabadság-szobor felállításának ügye". A szobor ügyében korábban Mádl Ferenc köztársasági elnök levelet írt Ion Iliescunak, Románia elnökének. /A Szabadság-szobor felállítását kéri a magyar kormányfő. Medgyessy Péter levelet írt Nastasénak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Az aradi Szabadság-szobor kérdésének megoldása akár a jövő évi választások utáni időszakra is áthúzódhat - olvasható az Adevarul szept. 12-i számában. A politikai napilap rövid tudósításban számolt be arról, hogy az RMDSZ-nek és a Szociáldemokrata Pártnak (SZDP) "nem sikerült megoldást találnia az aradi vértanúk emlékét idéző Szabadság-szobor problémájára". A megbékélési park esetleges megalkotása hosszú időbe telhet, elhúzódhat akár a jövő évi helyhatósági és parlamenti választások utáni időszakra is, annál is inkább, mert az SZDP nem akarja magára haragítani az erdélyi román szavazóit. A magyarok emlékműve ráadásul szinte bizonyosan veszítene láthatóságából egy szoborpark részeként - fűzte hozzá az Adevarul. /Jövőig is elhúzódhat az aradi emlékmű ügye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Szept. 10-i ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB) formai kifogásokat támasztott a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által másodízben benyújtott népszavazási kezdeményezést tartalmazó aláíró ívvel kapcsolatban. Az OVB három tagja alaki kifogásokat támasztott az aláírásgyűjtő ívvel szemben. (Kifogásolták, hogy az aláírásgyűjtő íven fel van tüntetve az aláírásgyűjtést kezdeményező szervezet - az MVSZ - neve, és hiányolták az aláírásgyűjtő ívről azt a megjegyzést, hogy egy állampolgár csak egyszer írhat alá.) Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke bejelentette: harmadszor is benyújtják a kettős állampolgárságról szóló, ügydöntő népszavazást kezdeményező indítványukat. - Bízom abban is, hogy a népszavazást elodázni kívánó taktikázások meghiúsulnak - nyilatkozta az MVSZ elnöke. /Nem tárgyalták az MVSZ népszavazási kezdeményezését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Tízezer dollárral jutalmazzák azokat a személyeket, akik hasznos információkkal szolgálnak a Holokausztban részt vevő nácik törvényszék elé állítása és megbüntetése érdekében, közölte szept. 12-én Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Intézet igazgatója. Zuroff Bukarestben bejelentette, Romániában is beindul az "Utolsó esély művelet" elnevezésű program, amelynek célja a zsidók tömeges kivégzésében részt vevő nácik azonosítása, törvény elé állítása és elítélése. A program tavaly indult a három balti országban, egy év alatt 241 gyanúsítottat sikerült azonosítani, közülük ötvenöt személy ellen indult eljárás. "A Ion Antonescu marsall vezette román kormány fontos szerepet játszott a több tízezer romániai és ukrajnai zsidó tömeges kivégzésében", szögezte le Efraim Zuroff. A Simon Wiesenthal Központ igazgatója szerint Románia nem nézett szembe második világháborús múltjával, ezt bizonyítja, hogy a Holokauszt egyetlen aktív résztvevője ellen sem indult eljárás a posztkommunista időszakban, valamint az is, hogy Romániában egyetlen szervezet sem foglalkozik az ilyen esetekkel. Zuroff szerint állítását alátámasztja a számos Antonescu-megemlékezés, valamint több romániai vezető és hivatalosság holokauszttal kapcsolatos álláspontja is. "Gond van, ha a miniszterelnök azt állítja, hogy Romániában nem volt holokauszt, Ion Iliescu államfő pedig kijelenti, hogy a holokauszt a zsidókéhoz hasonló szenvedést okozott más társadalmi osztályoknak is", fogalmazott Zuroff. /Utolsó esély művelet. Nácik kerestetnek - tízezer dollárért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Szórványtanácskozást tartott szept. 12-én Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi ülésén létrehozott Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztály. A főosztály első ülésén részt vettek az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének (ÜE) tagjai, a szórványban működő területi szervezetek vezetői, valamint a Communitas Alapítvány Szórvány Szakbizottságának tagjai. Porcsalmi Bálint, a főosztály vezetője vázolta az általa vezetett részleg munkatervét. Kötő József, az Oktatási és Egyházügyi Főosztály vezetője kifejtette: az alelnökség konkrét cselekvési stratégiát dolgozott ki, eddig már elkészítették tíz megyében az iskolahálózat pontos felmérését, kivéve Temes megyét, ott ugyanis határozott és aktív szórványtevékenység folyik, így erről is pontos kimutatással szolgáltak. Az iskolahálózat feltérképezésével egy időben a magyar lakosság arányát is bejegyezték, a 2002-es népszámlálási adatok nyomán. A második számú stratégia a szórványkollégiumi rendszer kialakítása, hiszen rövidesen megindul az új körzetesítés, így biztosítani kell a magyar nyelven való iskoláztatást. Ebben a tervben prioritást élvez a dévai szórványközpont. A második központ Nagysármáson lenne, két megye - Maros és Kolozs - vonzáskörzetében. A körzetesítés utáni másik fontos központ Petrozsény és környéke, majd következik a máramarosszigeti szórványközpont. Beszterce megye is a figyelem központjában áll, akárcsak Nagybánya és Nagyenyed, valamint Arad és Temes megye. Niculescu Tóni, az Integrációs Főosztály vezetője kéréssel fordult a szórványvidékek képviselőihez: minél hamarabb nyújtsák be igényeiket, elképzeléseiket, valamint a személyi állományt, ugyanis csak ezek ismeretében tudják felvenni a kapcsolatot azokkal, akik a rövid- illetve hosszú távú képzésekben segítséget nyújthatnak. Kovács Péter, az ÜE Ifjúsági alelnöke négy pontban foglalta össze az általa vezetett főosztály szórványstratégiáját: az ifjúsági szervezeteknek az országos forgalomba való bekapcsolása, képzés, mediatizálás, valamint az anyagi háttér biztosítása. A tanácskozáson szó esett a település-felmérő adatlapok elkészítéséről, valamint megegyezés született arról is, hogy november tájékán megszervezik az Őszi Szórványkonferenciát. /Köllő Katalin: Tanácskozás a szórványmegyék képviselőivel. Bemutatkozott az új RMDSZ-főosztály. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Szept. 11-én Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt az a tárlat, amely az idei zsoboki nyári művésztábor termésének legjavát mutatja be. A zsoboki nyári alkotótábor fő szervezője, Essig Klára, köszönetet mondott a kiállítás megrendezéséért. /Ö. I. B.: Zsoboki seregszemle a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"A kolozsvári Unitárius Kollégium X. osztálya nyári kerékpártúrára indult, Dél-Erdély szórványvidékeinek, pusztuló emlékműveinek megismerése volt a céljuk. Solymosi Zsolt vallástanár, a túra vezetője beszámolt útjukról. Megnézték Tordát, Nagyenyedet, Gyulafehérvárt, Dévát, Vajdahunyadot, Hátszeget, az elhagyatott alsófarkadini kastélyt, a szentpéteri Nopcsa kastélyt, az életveszélyes állapotban lévő épületet, Petrozsényt, ahol Bálint Róbert unitárius lelkész, és a helybeli Ifjúsági Egylet várta őket, Nagyszebent, Vizaknát, Pókafalván pedig beszéltek Kleist Ernővel, az utolsó pókafalvi magyarral. Pókafalván láthatták a beszakadt tetejű templomot, a padok helyén méteres a gaz. A templom körül földbesüppedt, 1800-as évekből való magyar sírkövek vannak, a legtöbbet elhordták, az utolsó református pap úgy rendelkezett, hogy őt magát jeltelen sírba temessék, legalább ne lehessen meggyalázni sírkövét. Kleist Ernőnek sikerült megmenteni a pusztulástól a szomszédos dombon lévő evangélikus templomot. Látták a marosszentimrei református templomot is. Abrudbányán a főtéren álló unitárius templom volt a következő szomorú látvány. A beszakadt tetőt benőtte a növényzet, a lehullott vakolatú tornyon latin felirat hirdeti: Épült az egy Isten tiszteletére, 1796-ban. A helybeliek elkergették őket a templomtól. /Szabó Csaba: Pusztuló kövek nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Az Országgyűlés szervezésében szept. 11-13. között Budapesten került sor a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára. Medgyessy Péter miniszterelnök felhívta a parlamenti küldöttség figyelmét, hogy politikai tevékenységük eddigi sikerének záloga az egységes fellépés volt, és ezt a jövőben sem lenne szabad alárendelni semmilyen más érdeknek. Markó Béla szövetségi elnök köszönetét fejezte ki az első magyar-magyar parlamenti csúcs megszervezéséért, és reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban ez rendszeressé válik. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalició Pártjának elnöke rámutatott a kisebbségi jogvédelem beépítésének szükségességére az európai alkotmányba. /Egységes fellépést - nem a megosztottságot! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A parlamenti küldöttségek tagjai a Külügyi-, az Integrációs, a Gazdasági-, valamint a Kulturális és Sajtó, illetve Önkormányzati Bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A gazdasági bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége által felvetett kérdések között szerepelt a Bukarestet Budapesttel összekötő, Erdélyen áthaladó autópálya kérdése, a romániai privatizációs folyamatban való aktívabb részvétel, a jogharmonizációval kapcsolatos problémák, valamint a szorosabb gazdasági kapcsolatok, illetve az erdélyi beruházások szorgalmazásával összefüggő kérdések. Szintén az RMDSZ javaslatát tolmácsolta Frunda György szenátor, aki egy magyar bank Romániában való létesítésének szükségességét hangsúlyozta. Az Országgyűlés Kulturális és Önkormányzati bizottságának az RMDSZ az iskolák és önkormányzatok kapcsolatának kérdését, Kereskényi Sándor pedig a határon túli kulturális örökség felleltározásának követelményét vetette fel. Az Integrációs bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége e szakmai tapasztalatcserék intézményesítését szorgalmazta. /Egységes nemzetstratégiát kell kidolgozni. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 13., 2531. sz./ A státustörvény módosítása nemzetstratégiai célokat is felad - jelentette ki a határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozóján Duray Miklós MKP-alelnök. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a kettős állampolgárság kérdésénél arra is figyelmet kell fordítani, hogyan viszonyul e probléma az autonómiához.Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette: egyeztetést kezdeményez a magyar-magyar parlamenti találkozók rendszeressé tételéről, ezzel kapcsolatosan levelet intéz Szili Katalin házelnökhöz. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja. Markó kiemelte: "nemzetpolitikát csak úgy tudok elképzelni, ha arról valódi konszenzus alakul ki". Elmondta: a határon túli magyarok politikai céljaik megvalósításához, az egységes cselekvéshez, oktatásukhoz költségvetési és gazdasági kérdésben várnak támogatást az anyaországtól. Szavai szerint a módosított kedvezménytörvény elfogadható, de sok múlik a jogszabály alkalmazásának módján. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte: a jogszabályról a Romániával kötött megállapodás lényegileg és tartalmilag "jónak látszik". Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) alelnöke kitért arra, hogy a Felvidéken működtetett információs irodahálózat megszüntetését meg kell akadályozni, de a jövő évre tervezett költségvetési keret meglehetősen szűkös. Németh Zsolt kijelentette, hogy a szomszédságpolitikában megtorpanás tapasztalható. Úgy vélte, a kettős állampolgársággal kapcsolatos ellenérvek csupán ürügyek, az Európai Unió joggyakorlatában a kettős állampolgárság általános. Az Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval kötött vízummegállapodásról úgy fogalmazott: "megnyugtató megoldás látszik kialakulni". Az MDF-es Csapody Miklós üdvözölte a vízummegállapodást, támogatta a kettős állampolgárság bevezetését. Szóba hozta a javaslatot, amely szerint megalakulna a parlament határon túli magyarokkal foglalkozó állandó bizottsága. A Fidesz, az MDF, az MKP, az RMDSZ, a VMSZ és a Horvátországi Magyarok Közössége állásfoglalást fogadtak el, amelyben többek között "kifejezik szándékukat a magyar parlamenti képviselők találkozóinak rendszeresítésére". /Salamon Márton László: Markó: konszenzus kell a nemzetpolitikában. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"

"Szept. 15-én utazik Ion Iliescu román államfő Budapestre, ahol Mádl Ferenccel, Magyarország elnökével, Medgyessy Péter kormányfővel és több magyarországi hivatalossággal tárgyal. Az együttélésnek régiónkban nincs alternatívája, viszont azoknak is igazuk van, akik úgy vélekednek, hogy szemfényvesztésre vagy éppenséggel hazugságra, félretájékoztatásra hosszabb távon nem lehet tartós kapcsolatot építeni. A rendszerváltás utáni román-magyar viszonynak (is) éppen az a legnagyobb baja, hogy nem őszinteségre épül, szögezte le Makkay József. A romániai magyarság sajátos gondjaira - az állami magyar egyetem, a kisebbségi autonómia, a történelmi magyar múlt tiszteletének hiányára stb. - eddig sem a baloldali, sem a jobboldali román, illetve magyar kormányok nem találtak közös megoldást. Román részről a gyakori tárgyalások jobb esetben ígéretekben merültek ki, amelyet később nem tudtak vagy nem is akartak betartani. Az RMDSZ próbál a két kormány között közvetíteni, de ez a nagyobb gondok megoldása terén jórészt sikertelen. A gondok fő oka abban keresendő, hogy mindhárom fél - magyar és román kormány, valamint az RMDSZ - mindig azt hitte, hogy a két ország viszonyát külső segítség nélkül, hármasban meg lehet oldani. Folyik a levelezgetés, a koccintgatás, egymást követik a protokolláris találkozók, csak éppen a tartalom, a kézzel fogható eredmény hiányzik. /Makkay József: Baráti viszony eredmények nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Ion Iliescu államfő hivatalos budapesti látogatása csak afféle protokollesemény, állapította meg Gazda Árpád. Ion Iliescu a mostani pillanatot elfogadhatónak érezte egy budapesti útra: lecsengtek a státustörvény által kiváltott feszültségek, és a csíkszeredai magyar konzulátus, az aradi Szabadság-szobor vagy a Gozsdu-vagyon ügye sem veszélyezteti a tárgyalások nyugalmát. Iliescu csak egykori miniszterelnökeihez képest tudott csillogni; Adrian Nastase mellett halovány statiszta. /Gazda Árpád: Protokollvizit és kampányérdek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"

"Szept. 13-án Kolozsváron a Györkös-Mányi Albert Emlékházban helyi és környékbeli magyar kulturális szervezetek képviselőivel találkozott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának küldöttsége. "Köszönjük az eddigi segítséget, de az nem elegendő"; "amit kapunk, az sem érkezik meg idejében"; "túlzottan bürokratikus a pályázási rendszer" - ilyen és ezekhez hasonló panaszok zúdultak a vendégekre. Erdélyből évente körülbelül hatszáz civil szervezet pályázik, összigénylésük az idén elérte a 240 millió forintot. A támogatás koordinálásában egy Magyar Művelődési Intézet létrehozása segíthetne Erdélyben, ami azonban csak a két ország közös erőfeszítésével lehetséges. Felvetették többek között: Erdélyben nincs központi magyar könyvtár; nincs magyar énektanárképzés; a szórványmagyarság számára külön alapot kellene teremteni... Jövőre, ha szerény mértékben is, de számítani lehet az anyaországi támogatások növekedésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szorgalmazni fogja a támogatási rendszer intézményesítését: hogy az Illyés Közalapítvánnyal és a Határon Túli Magyarok Hivatalával koordinálják a segítségnyújtás módját. /Ördög I. Béla: Összehangolni a kulturális támogatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"

"Júl. 1-jétől megújult formában, bővebb szolgáltatásokkal használható az interneten az 1994. óta működő Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) - http://mek.oszk.hu, http://www.mek.ro -, ez az internetes könyvtár 1999-től az Országos Széchenyi Könyvtár keretében működik. A MEK digitális formában gyűjti és teszi mindenki számára hozzáférhetővé a magyar és világirodalom klasszikus, illetve kortárs műveit, főként a magyar tudomány vagy az oktatás területén megjelent kiadványokat. A könyvtár elsősorban a már digitális formában megtalálható kiadványokat gyűjti, az interneten található értékes dokumentumokat, a szerzőktől, kiadóktól és nem kis mértékben önkéntes digitalizálóktól kapott műveket. Az elektronikus könyvespolcokon többek között a középiskolai kötelező irodalom nagyobb része, lexikonok, szótárak, de kis mennyiségben kották és térképek is vannak. Az új könyvtárban ellenőrzött szövegekkel, részletes információkkal, címlapfotókkal kerülnek fel a digitális könyvek. Az erdélyi olvasók számára már felesleges a MEK budapesti számítógépét igénybevenni, hiszen ők gyorsabban, közelebb elérhetik a megújult könyvtár teljes állományát egy kolozsvári szerveren is (http://www.mek.ro). Hasonló határon túli szolgáltatással készül a közeljövőben a MEK a szlovákiai felhasználók részére is. A megújult elektronikus könyvtárba folyamatosan kerülnek át a kiadványok a régi gyűjteményből - http://www.mek.iif.hu -, ezért egy ideig számos elektronikus könyv még csak a régi címen található meg. /Megújult a Magyar Elektronikus Könyvtár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"

"Kétnapos /szept. 13-14./ rendezvénysorozattal ünnepelte a dési református egyházközösség temploma fennállásának 550. évét. Tőkés László püspök közel ezer léleknek hirdette az igét. Az ünnepi műsorban 14 - a bacai, bálványosváraljai, besztercei, cegőtelki, déscichegyi, rettegi, somkeréki, szamosújvári, szépkenyerűszentmártoni, tacsi, várkudui, valamint a dési ifjúsági és felnőtt kórus lépett fel. Másnap Pap Géza püspök mondott beszédet. A magyar kormányt, illetve diplomáciát Szabó Vilmos államtitkár és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. /V. K.: 550. évfordulót ünnepeltek Désen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"

"Első Torockói Vásárnapokra került sor szept. 13-án a Székelykő lábánál fekvő községben. Az esemény szervezője a Román Lepkészegyesület, a támogató szervezet pedig a csíkszeredai Partnership Alapítvány volt. A legtöbb kézműves termék helyi jellegű volt: festett bútorok, varrottasok, szőttesek, rongyszőnyegek.. A főszervező, Rákosi László professzor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem biológus professzora, a Román Lepkészegyesület elnöki tisztsége mellett egy most megalakult természetvédelmi társaság tisztségét is viseli. Az újólag alakult Erdélyért Természetvédelmi Társaság célja Erdély tájainak, flórájának és faunájának a megőrzése, minél több terület természeti rezervátummá való nyilvánítása. A professzor kifejtette, hogy ökológiai ösvényt terveznek a falu központjából a Székelykő csúcsáig: kitűzik a fákra, növényekre a tudományos és népi elnevezésüket, valamint részletes leírást is adnak róluk. Rengeteg olyan növényfaj honos itt, amely más helyen nem található meg Romániában, és több mint ezer lepkefaj él a hegyoldalon. A végső cél könyvecske kiadása magyar, román és német nyelven, amely a helyi természeti viszonyokat mutatná be: a gazdag növény- és állatvilágot, a geológiai jellegzetességet. /Valkai Krisztina: Első Torockói Vásárnapok a Székelykő lábánál. Vásárfiában nem volt hiány. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"

"Ion Iliescu államfő szept. 15-én hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, királyi vendéget megillető pompával fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Ion Iliescu kíséretében jelen volt a külügy-, a művelődési-, a mezőgazdasági-, erdészeti- és környezetvédelmi miniszter, több kormánypárti parlamenti képviselő, valamint Borbély László, az RMDSZ alelnöke. A látogatás két államfő szűk körű megbeszélésével vette kezdetét. A közös elnöki sajtónyilatkozatra egyórás késéssel került sor, azzal a megkötéssel, hogy nem sajtóértekezletet tartanak, tehát kérdezni nem lehet. Ezt megelőzően Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Ilie Sarbu román mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter egyezményt írt alá a határvizek védelme és fenntartható hasznos céljából folytatandó együttműködésről. Mádl Ferenc beszédében eredményesnek értékelte a román-magyar viszony eddigi alakulását. Gyümölcsözőnek ítélte meg a román-magyar gazdasági kapcsolatokat, az egymilliárd dollárt meghaladó kereskedelmi áruforgalmat. Mádl kitért a kisebbségek helyzetére, jelezve, hogy ennek figyelemmel követése a jövőben is különös figyelmet érdemel. A magyar államfő visszafogottan nyilatkozott a megoldásra váró romániai magyar gondokról. A romániai magyar javak visszaszolgáltatásának felgyorsítását kérte partnereitől, ugyanakkor külön kitért az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításának kérdésére, amely - mint fogalmazott - a román-magyar megbékélés kiváló példája lehetne. Mádl szólt a Gozsdu-alapítvány ügyéről is, jelezve, hogy a magyar kormány kész anyagiakkal is támogatni egy közös román-magyar Gozsdu Alapítvány megteremtését, amely az egykori Gozsdu Manó örökségét lenne hivatott ápolni. Iliescu sikertörténetnek nevezte az elmúlt tizenhárom év román-magyar kapcsolatait. Úgy értékelte, hogy minden szinten pozitívan alakul a két ország viszonya, többek között a romániai kisebbségek helyzete is, amelyet a román kormány európai normák szerint igyekszik megoldani. Iliescu példaként a romániai magyarság jelentős parlamenti képviseletét említette, amely élő példája az európai mércéjű román demokráciának. A román államfő elmondta, hogy nagyon sok olyan kérdést vetett fel Mádl Ferencnek, amelyek negatívan érintik a magyarországi románságot, kezdve hiányzó parlamenti képviseletüktől el egészen a román önkormányzat, illetve a román oktatás hiányosságáig, amit a Gozsdu-alapítvány ingatlanjainak visszakövetelésével folytatott. A Szabadság emlékmű felállításával kapcsolatban érzékeltette, hogy erre egyhamar a "románok érzékenysége" miatt nem kerülhet sor. Úgy fogalmazott, hogy 1925-ben a liberális román kormány joggal bontotta le az emlékművet, hiszen az sok szempontból zavarta az Erdélyben jelentős többségben élő románság történelmi igazságérzetét. Kompromisszumos megoldásként egy megbékélési emlékparkot ajánlott. Az emlékpark megnyitási dátumára, vagy az előkészítési munkálatok elkezdésére azonban semmiféle utalást nem tett. Ezt követően Demszky Gáborral találkoztak a román hivatalosságok, majd a koszorúzási szertartások után az esti órákban az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ion Iliescu és kísérete. /Makkay József: Szabadság-szobor helyett emlékpark. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Kovács László külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott tárgyalást. A tárgyaláson szó esett az aradi Szabadság-szobor újra felállítására irányuló magyar igényről, amellyel kapcsolatban a román külügyminiszter más megoldásként egy "román-magyar megbékélési park" létrehozását javasolta - mondta Kovács László. Hozzátette: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. Kovács László - elmondása szerint - azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez egy közös ügy kell legyen". Elmondta: megállapodtak abban, hogy a magyar fél készít egy memoárt a határátkelők kérdéséről. /Ion Iliescu Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"

"Szept. 14-én tartották az aranyosgyéresi református templomban és a Művelődési Házban a III. Aranyosmenti Népdal kórustalálkozót, amelyen az aranyosszéki kórusok mellett háromszékiek is felléptek. A találkozót először 2001-ben rendezte meg a Szentmihályi Vegyes Dalkör. A szervezők elmondták: hagyományt kívánnak teremteni. Szabó Zsombor, az Aranyosgyéresi Református Vegyeskar irányítója díszokleveleket adott át azoknak a "nyugdíjba vonultaknak", akik nem sajnáltak életükből több évtizedet a dalnak szentelni. Az előadást a kolozsvári Zurboló néptánccsoport kezdte. A kórustalálkozón a Romániai Magyar Dalosszövetség kiértékelte az Aranyosgyéresi Református Vegyeskórus teljesítményét, ennek következtében a kórus aranyminősítést kapott. /Ladányi Emese Kinga: Aranyosszék dalos ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16."

"Szept. 13-án Zágonban díszes székelykaput avattak fel, amit a Haszmann fivérek irányításával a csernátoni népfőiskola "tanulói" faragtak. Az avatóünnepség egybeesett a hagyományos kórustalálkozóval, amelyet a helyi Mikes Kelemen Vegyeskar immár harmincegyedik alkalommal szervezett meg. Szept. 14-én Zabolán fölavatták a moldvai csángómagyarok népművészetét bemutató állandó kiállítás épületét, a Csángó csűrt, amely a dr. Pozsony Ferenc által létrehozott tájház udvarán, a magyar művelődési tárca támogatásával jött létre. E napon tartották meg a Szent Kereszt-napi búcsút, az ünnepi szentmisét Tamás József segédpüspök celebrálta. /Zágon székelykaput, Zabola Csángó csűrt avatott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16."

"Szept. 15-én Ion Iliescu államfő a romániai sajtó képviselőjével találkozott a budapesti Román Kulturális Központban, ahol összefoglalta magyarországi tárgyalásait. A román államfő elégedett volt budapesti látogatásának első napjával: úgy ítélte meg, hogy a román-magyar kapcsolatok jó irányba fejlődnek, a gazdasági együttműködés különlegesen sikeres. Iliescu ismét részletesen kitért az aradi Szabadság-szobor körüli úgymond "túlzottan felkapott" vitára. Megfogalmazása szerint kissé érthetetlen, hogy a magyarokat foglalkoztatja ez az ügy. Megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt a román fél felajánlotta a szoborcsoport átadását a magyarság számára. "Mert nem ezt a radikális megoldást támogatjuk, inkább közös megoldást keresünk, hogy a Szabadság-szobor is több más szobor mellett egy aradi román-magyar megbékélési parkban kerüljön elhelyezésre" - fogalmazott a román államfő. Szept. 16-án a sajtó kizárásával került sor Medgyessy Péter és Ion Iliescu megbeszélésére, amit semmiféle sajtónyilatkozat nem követett. Ezt követően a román és a magyar államfő közösen részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szervezett ünnepi megemlékezésen a Román Tanszék megalakulásának 140. évfordulója alkalmából. Ion Iliescu előadásában az Erdélyi Iskola néhány jeles képviselőjének az életútjára emlékezett, olyan román személyiségekre, akik szervesen kötődtek a budapesti román nyelvű felsőoktatáshoz. A Szili Katalin országgyűlési elnökkel történt találkozó szintén zárt ajtók mögött zajlott, Ion Iliescu államfő azonban a Gozsdu udvarban tett sétája során a romániai sajtónak elmondta, hogy délelőtti megbeszélésén főleg a Budapest-Bukarest autópálya ügyét és a státustörvény romániai alkalmazását érintette. Szept. 23-án Adrian Nastase és Medgyessy Péter Bukarestben ír alá új egyezményt a kedvezménytörvény alkalmazásáról, mondta Iliescu, aki részletesen kitért a Gozsdu vagyon rehabilitálására is. Mint mondta, a vagyont kezelő új román-magyar alapítvány egyelőre tulajdonjogi gondokkal szembesül, mivel a helyi önkormányzat néhány évvel ezelőtt kereskedelemmel foglalkozó cégeknek adta bérbe az ingatlan több helyiségét. Iliescu ismét kitért a román nyelvű iskolai oktatásra Magyarországon, amely szerinte "nem felel meg az elvárásának" A román államfő úgy véli: a magyarországi román diákok heti egy órában tanulnak román nyelvet, és két-három hetente van egy román történelem és általában román kultúrával foglalkozó órájuk. Ez bármilyen mérce szerint is kevés, fogalmazott Iliescu, aki jelezte, hogy a témában komoly tárgyalások folynak a magyar illetékesekkel. Délután a román delegáció Gyulára és Battonyába utazott, ahol az Országos Román Önkormányzat képviselőivel tárgyalt. /Makkay József: Iliescu ajánlata a Gozsdu vagyonról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Ion Iliescu elnök látogatást tett a budapesti Városházán is. A látogatáskor Demszky Gábor főpolgármester méltatta Ion Iliescunak a két ország 1996-os történelmi kibékülésében, az alapszerződés megkötésében játszott szerepét. A két ország közötti megbékélés állt azoknak a megbeszéléseknek a középpontjában, amelyeket a román államfő szabad demokrata képviselőkkel folytatott. A felek egyetértettek abban, hogy a megbékélés folyamata "javuló tendenciát mutat" - mondta Kuncze Gábor pártelnök. A megbeszéléseken szó volt az aradi Szabadság- szobor felállításáról. A pártelnök tájékoztatása szerint a szabad demokrata képviselők arra kérték a román elnököt, "hasson oda, hogy mielőbb oldódjon a feszültség". Iliescu találkozott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével is. - Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül és nem is egészen értjük, miért történik így - mondta Orbán Viktor az MTI-nek a román elnökkel való megbeszélést követően. "Udvariasan kértük a román államfőt, hogy maga is járuljon hozzá a probléma minél hamarabb történő megoldásához, hogy az ott élő magyarok elképzelései megvalósulhassanak" - jelentette ki Orbán Viktor. - Karnyújtásnyira álltunk az aradi Szabadság- szoborcsoport október 5-iki avatásától, és még ma is időben be lehetne fejezni, ha tiszta politikai szándékkal közelítjük meg a kérdést - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke, miután megbeszélést folytatott Ion Iliescu elnökkel. Hozzátette: ha Magyarország és Románia újabbakkal tetézi a régi sebeket, akkor "mindig messzebb kerülünk az európaiságtól". Dávid Ibolya a találkozón Ion Iliescu segítségét kérte ahhoz, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem két magyar kara, a társadalom- és a természettudományi fel tudjon állni. Iliescu elnök kedden felkereste a Magyarországi Román Ortodox Egyház felújítás alatt álló budapesti kápolnáját. Magyar Máriusz vikárius köszönetet mondott Románia segítségéért Ion Iliescunak. Tájékoztatása szerint Magyarországon 21 román ortodox egyházközség és ugyanennyi templom, illetve kápolna működik. A vikárius becslése szerint Budapesten 200-300 család tartozik a román ortodox egyházhoz, országos szinten a hívők száma 8-10 ezerre tehető. /Véget ért Ion Iliescu magyarországi látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./"

"Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szept. 16-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel az EU-román kapcsolatokról és a transzatlanti viszonyról. Prodi szerint az európai országok előbb-utóbb be fogják látni, nem tehetik meg azt, hogy gazdasági jövőjüket Európához, a biztonságit viszont az Egyesült Államokhoz kötik Az atlanti szövetség változatlanul két pilléren, az amerikain és az európain nyugszik, s az európai tagországoknak a saját pillérükön belül kell erősebb együttműködésre törekedniük - mondta. A két politikus abban is egyetértett, hogy felkészülésének jelenlegi szakaszában Romániának elsősorban a korrupció elleni harcra kell összpontosítania erőfeszítéseit. /Prodi és Nastase találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Magyar-román környezetvédelmi együttműködési megállapodást írt alá a két ország minisztere Budapesten. Az aláírás ideje alatt a Greenpeace aktivistái demonstrációt tartottak a minisztérium székháza előtt "Nem akarunk újabb ciánszennyezést!" jelmondattal. A zöldszervezet a magyar diplomáciának a verespataki aranybánya ügyében tanúsított passzivitása ellen tiltakozott, mivel Persányi Miklós szeptember eleji erdélyi látogatása során nem került napirendre az ügy. Persányi Miklós miniszter az MTI kérdésére, hogy mit tesz a kormány a romániai ciánalapú aranybányászat, valamint a verespataki aranybánya ügyében, úgy válaszolt: sem a magyar, sem a román kormány, sem a Greenpeace nem akar ciánszennyezést. Utalt arra, hogy történelmi jelentőségű esemény a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság létrejötte, illetve a román-magyar határvízi egyezmény aláírása. Ezek a dokumentumok megteremtik az együttműködést az államok szintjén, és a nemzetközi jogban rögzített garanciákat is szolgáltatnak. Persányi Miklós elmondta, hogy a magyar környezetvédelmi tárca 2002 augusztus óta több találkozón is felvetette ezt a kérdést és a román partnerektől választ is kapott. A mostani találkozón a román miniszter beszámolt arról, hogy a verespataki aranybánya ügyében a környezeti hatástanulmány készítése még nem kezdődött meg, és kifejezte szándékát, hogy az ezzel kapcsolatos információadás, kommunikáció a jövőben is megvalósul. /Magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság alakult. Demonstráció a ciánszennyeződés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Romániának és Magyarországnak még nem sikerült kompromisszumra jutnia az aradi Szabadság-szobor ügyében - ilyen szellemű címekkel közölt a szept. 16-i román sajtó tárgyilagos tudósításokat Ion Iliescu román államfő magyarországi látogatásáról. A Mediafax román hírügynökség Ion Iliescu sajtóértekezletére utalva idézte a román elnököt, aki eszerint azt mondta: a magyarországi románok rosszabb helyzetben vannak, mint a romániai magyarok, a román fél tévesen cselekedett, amikor csak a magyar nemzetiségűek igényeire válaszolt, anélkül, hogy a magyarországi románok sorsáról beszélt volna. A hírügynökség tálalása szerint Iliescu azt fejtegette: Magyarországon nem nagyon vannak olyan román iskolák, amelyekben minden tantárgyat románul tanítanának, hanem csak olyanok működnek, amelyekben román nyelvet is oktatnak. /A magyarországi románok rosszabb helyzetben vannak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"A múlt héten Kolozsvárra látogatott Ragáts Imre, a Magyar Televízió elnöke, aki találkozott többek között a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektor-helyettesével, Tánczos Vilmossal, valamint az október hatodikán induló film-, fotóművészet és média szak egyik vezetőjével, Xantus Gáborral. A Sapientia - EMTÉ-t annak idején az alapítók többek között azért hozták létre, hogy pótolja a romániai magyar felsőfokú oktatásban az úgynevezett hiányszakmákra való képzést. Az egyik ilyen szak, amelynek helyet adott volna a néhány éve tevékenykedő EMTE, a felsőfokú zenei képzés. Hosszú harc folyt a kolozsvári Konzervatórium vezetőségével a magyar tagozat beindításáért, de nem született eredmény. Jött a nagy reménység, a Sapientia - EMTE megalapítása, a magyar anyanyelvű zenei képzés harcosai pedig megváltásnak tekintették ezt a lehetőséget. Ráadásul az ötvenes években éppen a Bocskai-házból - ahol nemrégiben foglalta el székhelyét a rektori hivatal - költöztették ki, illetve szüntették meg a magyar anyanyelvű felsőfokú zenei képzést Romániában. Az akkreditációs dosszié készen állt. Ám ekkor fordult a kocka, és a felsőfokú zenei képzés helyett az akkreditációs bizottság elé a média-szak dossziéja került. Köllő Katalin feltette a kérdést, az EMTE fejlesztése a továbbiakban kiterjed-e a csírájában maradt zenei képzésre is? /Köllő Katalin: Hiányszakmák, szakmai hiányok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Szept. 15-én Budapesten a magyar és a román államfő egymástól merőben eltérő módon kezdete elmesélni fél órával azelőtti megbeszéléseik tartalmát. Mádl Ferenc magyar államfő próbálta sejtetni, hogy néhány területen, mint például a magyarság ingatlanjainak visszaszolgáltatása, vagy a magyar nyelvű felsőoktatás terén vannak lemaradások. A magyar részről kívánatosnak tartott szoborállítást azzal toldotta meg, hogy érzése szerint ez a mai tárgyalások szellemében megvalósítható. Iliescu elnök hamar megnyugtatta a csodára váró magyar diplomáciát, hogy bizony valamit félreértettek: szoborállításról egyhamar nem lehet szó, mert a román nép érzékeny. Érzékeny volt már 1925-ben, amikor bizonyos magyar példáktól eltérően a szobrot nem tették tönkre, csak lebontották, és ez az érzékenység ma is érvényes. Az Iliescut elkísérő román kultuszminiszter jobbján ott virított Hajdu Győző, aki a román sajtódelegáció oszlopos tagja volt. Hajdu Győző, a magyar szakértő kifejtette román kollégáinek, hogy a magyarok nem érdemelnek semmit, legkevésbé Szabadság-szobrot nem, minekutána annyi ártatlan románt megöltek. 1848 etnikai háború volt, nem forradalom. Ott módszeresen irtották a románt, mondotta hol magyarul, hol románul nagy hévvel, és a többiek bólogattak. Igaz, volt ott néhány fiatal román diplomata is, akik másként látják a dolgok alakulását. Az egyik elképedve méltatlankodott, hogy mit keresnek itt a kivénhedt kommunisták Azonban úgy látta, hogy továbbra sincs egy erős, fiatal politikai alternatíva. Iliescu személyisége messze túltesz sok magyar diplomata tehetetlenségén, állandó megalázkodásán. Iliescu támadó taktikája, a román kisebbség úgynevezett elnyomásának, beolvasztásának lépten-nyomon történő hangoztatása a magyar vendéglátókat többszöri meghátrálásra késztette. A magyar diplomaták nem nyilatkozgattak. Érezték, hogy ez vereség a javából. /Makkay József : Petőfi, Schiller és Gozsdu Manó közös emlékparkja. Egy elnöki látogatás margójára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"