"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) összehívja a román-magyar-német vegyes bizottságot, a multikulturális egyetem lehetőségeinek elemzésére. A bizottság magyar tagjai: Kása Zoltán, Néda Arpád, Szamosközi István, Vincze Mária, Nagy László, Bolla Csaba, Fodorpataki László, Csucsuja István, Péntek János, Cseke Péter, Gyémánt László, Horváth István, Horváth Andor, Veress Károly, Szatmári Lőrinc és Imecs Zoltán. /Összeül az egyetemi vegyes bizottság. Terv készült a magyar karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítása időpontjának közeledtével a nagy "hazafiak" mindent bevetnek, nehogy erre sor kerülhessen. Nemrég a Realitatea tv-ben, a Harc Romániáért műsorban rendezett beszélgetésnek is ez volt a célja. Az említett adásban Adrian Paunescu "válogatott szakértőket" hívott meg, valamennyien a szobor felállítása ellen érveltek. Felhozták, hogy nem korunk, az Európai Unió szellemiségét hordozza, hogy lebontását 1925-ben a király és a miniszterelnök személyesen határozta el. Akkoriban emellett az ugyancsak aradi Kossuth-szobrot semmisítették meg, továbbá Kolozsvárt a hét vezér közül négynek még ép szobrát, a Kárpátok őrének a városháza előtt álló szobrát, lebontották a dési Rákóczi-házat, megsemmisítették az ugyancsak dési óvári Árpád-kori tornyot, lebontották Kolozsvárt az 1821-ben épült Farkas utcai első magyar kőszínházat. És a tábornokok? A tizenhárom egyszerűen katonaszökevény volt. Különben a szobor nem a tizenhármat ábrázolja, hanem a történelmi Magyarország tizenhárom tartományát. Paunescu fel is sorolta azt a bizonyos tizenhárom magyar tartományt. Állításának "hitelessége" egyetlen ún. tartomány, Burgenland nevével is lemérhető. Nos, a szobrot 1880-ban állították föl, a Burgenland nevet pedig negyven évvel később, 1919 után agyalták ki az osztrákok. Ausztria magának követelte annak a négy határ menti megyének a németek által lakott területét, amelynek német neve -burggal végződik: Preßburg Pozsony , Wieselburg Moson , Ödenburg Sopron és Eisenburg Vas . Így a területet, mielőtt megkaparintották volna, Vierburgenlandnak, négyvár tartomány -nak mondták. A csehek azonban fürgébbek voltak, és 1919 januárjában Pozsony megyét Pozsonnyal együtt megszállták. A négyből ezután három -burg maradt, s ez Dreiburgenland háromvár tartomány lett, ami 1921-től Burgenlandra egyszerűsödött. Paunescu továbbá Bácskát is említette. Ilyen nevű tartomány sem létezett soha. Ez a név csupán tájfogalom. Persze, nem hagyta ki, valótlanságot sem, amely szerint a magyarok annak idején negyvenezer románt gyilkoltak meg és 230 román falut perzseltek föl. A korabeli osztrák felmérés szerint a forradalomnak és szabadságharcnak egész Erdély területén - beleértve a tífuszban elhunytakat is - mintegy 18 000 áldozata volt. Ebből 9-10 ezer magyar, 5-6 ezer román, a többi szász, zsidó stb. Például Gh. Barit is hasonló eredményre jutott. Amikor a műsor közben fölhívott aradi alpolgármester, Bognár Levente arról szólt, hogy 1848-49-ben a tizenhárom tábornok nem a románok ellen, nem Erdélyben harcolt, hanem a szabadságért, a történész megjegyezte, hogy a románok is a szabadságért harcoltak, de a Habsburgok oldalán. Nyilván eszébe sem jut föltenni a kérdést, hogyan lehet a szabadságért az elnyomó Habsburgok oldalán harcolni? Arról persze hallgatott, mint ahogy mások is mindenkor hallgatnak, hogy a bánsági, a bihari, a Kővár-vidéki románok lelkesen támogatták Magyarország és Erdély unióját, s a máramarosiakkal együtt, a forradalom ellen fegyvert fogó erdélyi románoknál nagyobb számban a forradalom oldalán, a Habsburgok ellen harcoltak, hogy képviselőik voltak az akkor Debrecenben székelő Országgyűlésben. Hallgatott, amint a nagy nemzetféltők mindenkor hallgatnak 1849. jan. 8-áról, amikor Axente Sever emberei lerohanták Nagyenyedet, és kirabolták, felégették, lakói közül mintegy 700-800 személyt, többségükben nőket, gyermekeket, öregeket kegyetlenül legyilkoltak. Elpusztították az erdélyi református egyház püspöki levéltárát és számtalan ősnyomtatvánnyal együtt a kollégium könyvtárának java részét. Asztalos Lajos feltette a kérdést: mit tesz az ilyen adások elhangzásakor érdekvédelmi szövetségünk? Talán tiltakozik? Úgy tűnik, inkább "nagyvonalúan" süketnek, vaknak teszi magát. /Asztalos Lajos: Szabadság-szobor... és környéke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"A Budapesti Nemzetközi Vásáron szept. 6-14. között negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Világ kiállítást, ahol 120 határon túli magyar kis- és középvállalkozás lesz jelen. Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár, a rendezvény fővédnöke közölte: ez a kiállítás a kárpát-medencei magyarság megmaradását és megtartó képességét is szolgálja, másrészt az egész magyarság együvé tartozását is erősíti gazdasági és kulturális területen egyaránt. A legtöbb kiállító, 43, Romániából érkezik. Szlovákiából 35, Szlovéniából 18, Szerbia-Montenegróból 15, Ukrajnából 6, Horvátországból 2 magyar nemzetiségű vállalkozás lesz jelen. /Magyar Világ 2003 kiállítás a BNV-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Idén indul Kolozsváron a négyéves képzést biztosító, Közlekedési és Szállítási Kollégiumban működő magyar nyelvű autószerelői szak. Az intézményben öt éve oktatnak magyarul, az idei tanévben harminc helyet bocsátanak a magyar diákok rendelkezésére. /Pap Melinda: Autószerelői szak magyarul. Négyéves lesz a képzés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"A Kalotaszentkirályi Hagyományőrző Néptánccsoport az évek folyamán fél Európát bejárta. Péntek Ferenc oktató-koreográfus elmesélte, hogy az első csoport 1993-ban állt össze, és azóta folyamatosan működik, újabb és újabb tagokkal. A fiatalok heti 2 órás komoly oktatás folyamán csiszolhatják tudásukat. A helybeli iskolában az I-IV. osztályos tanulók a tanórák keretén belül is tanulhatnak kalotaszegi táncokat. Idén augusztusban megszervezték első edzőtáborukat Hegyközszentmiklóson. /Kismihály Hajnalka: Életkép a Felszeg világából. Tízéves a szentkirályi hagyományőrző tánccsoport. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Kolozsváron a Györgyfalvi negyed plébániája és temploma mindössze 54 éves, de már a harmincas évektől egyházi intézmény működött mai helyén, tájékoztatott Vízi Zakariás plébános.1933-ban gróf Bethlen Györgyné, a kolozsvári Misszió elnöke javasolta katolikus napközi otthon létesítését. A szegény gyermekek napközi otthona 1933-ban megnyílt. Gyűjtést szerveztek, felépítették az otthont. Nyolcvan gyermeket vettek fel, akiket vallásos szellemben neveltek. Lassan 210-re emelkedett az otthon kötelékébe tartozó gyermekek száma. 1937-ben kibővítették az épületet. A háború után a súlyos gazdasági gondok miatt lassan meg kellett szűnnie ennek az otthonnak. 1949-ben, amikor a szerzetesrendeket feloszlatták, Fejér Gábor áthozott egy oltárt és néhány szobrot a ferences barátok kolostorából, és kis kápolnát rendezett be velük a napközi otthon ebédlőjében. Így maradhatott a katolikus egyház tulajdonában az épület. Márton Áron püspök 1949-ben lelkészségi rangra emelte a kis lelkipásztori központot. Az 1970-1980-as években több mint 4000 lélek tartozott ide. 1989 után lényegesen lecsökkent a közösség létszáma, sokan más negyedekbe, de még többen külföldre költöztek a körzetből. Az egyházközség tagjainak jelenlegi létszáma 1700-ra tehető. Az elmúlt esztendőben mindössze öt keresztelés és 54 temetés volt. Az egyházközség kántora, Kostyák Levente szervezésében évente négy alkalommal házi koncertekre kerül sor, melyeken neves művészek lépnek fel. /Szabó Csaba: Napköziből templom. Fényben a Jobbágy utcai lelkészség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Szilágyi Pál professzor lett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektora. Az új vezetőt a Sapientia Alapítvány alapítói, a négy erdélyi történelmi egyház püspökei, illetve az alapítvány kuratóriuma választotta meg szept. 4-én Kolozsváron. A kuratórium elnöki tisztségét ezentúl Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el. Ez a tisztség is Tonk Sándor halála után maradt betöltetlenül, mivel a néhai történészprofesszor egyben az alapítvány elnöke is volt. Szilágyi Pál, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának professzora /sz. Tasnád, 1933. jún. 18./ 1996 és 2000 között az egyetem rektor-helyettese volt. Nem kis mértékben Szilágyi professzor tevékenysége nyomán, ebben az időszakban épült ki a magyar nyelvű oktatás a nagy múltú intézményben. Míg a kilencvenes évek elején csupán néhány magyar nyelvű tanszék működött a BBTE-n, rektor-helyettesi mandátuma után közel 5000 romániai magyar nemzetiségű diák tanulhatott magyarul 13 karon, ezen belül 46 szakon. Irányítása alatt épült ki folyamatosan a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, különös tekintettel a magyar tanítási nyelvű tanítóképző főiskolákra. Szilágyi Pál számos magyarországi, romániai és nemzetközi szervezet tagja, egyebek között a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. A professzor aktívan, szakmai vezetőként közreműködött az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács, valamint a Felsőoktatási Tanács munkájában. A 70. életévében járó professzor megválasztása után elmondta: azzal a feltétellel vállalta el ezt a tisztséget, hogy bármikor visszaléphet, amennyiben egészsége nem engedi meg, hogy teljes körűen lássa el feladatát. A rektor hozzátette, hogy az egyetem eredeti célkitűzései nem változtak, tevékenysége során a már feltérképezett hibákat szeretné megszüntetni. Az új rektor mandátuma két évre szól, míg a kuratórium tagjait négyéves mandátummal bízták meg. A kuratórium egyben új elnököt is választott: Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjai Marton József, Brassai Zoltán, Kolumbán Gábor, Szilágyi Pál, Tolnai István, Toró Tibor és Kun Imre. /Borbély Tamás: Új vezetők a Sapientia élén. Szilágyi Pál és Kató Béla mellett voksolt a többség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Szept. 4-én ülésezett a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-román-német vegyes bizottsága, amelyet Andrei Marga rektor hívott össze a multikulturális egyetem lehetőségeinek elemzésére. Kása Zoltán rektor-helyettes elmondta: a hosszadalmas vitákat követően úgy döntöttek, nem bocsátkoznak alkuba az önálló magyar karokat illetően. Az egyetemi szenátus elé terjesztenek egy szöveget, amelyben kérik, hogy a minisztérium hivatalosan is ismerje el az egyetem multikulturális jellegét, valamint támogassa anyagilag a beindításra váró két magyar kart. A rektor-helyettes szerint a magyar karoknak helyük van a multikulturalitáson belül. /(sbá): Folyik a harc a magyar karokért. Szenátusi döntést várnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Szept. 4-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa marosvásárhelyi ülésén Borbély Lászlót választotta meg elnöknek, a két új alelnök Benedek István marosvásárhelyi tanácsos és Péter István, Szováta polgármestere lett. /Új vezetősége van a TEKT-nek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Szept. 3-án Nagyváradon megnyitották a határ menti együttműködés fejlesztésére és a közös európai uniós projektek koordinálására létrejött Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió titkárságának az irodáját. Az eurorégió egyik munkaszervezete Debrecenben, a másik Nagyváradon működik. Az irodák működtetésére 3-3 millió forintot biztosít az idén a magyar és a román fél. Szept. 17-re összehívják a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió első konferenciáját, amelynek témája az ifjúsági együttműködés lesz. /A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió irodát nyitott Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"A Magyar Televízió helytörténésze, Ráday Mihály augusztus utolsó hetében filmet forgatott Nagyváradon Ady Endre váradi életéről, szerkesztőségi munkájáról és a költő Pece parti Párisának korabeli irodalmi életéről. Az Astoria Szállóban azonban Nagyvárad magyar alpolgármesterének kérésére sem engedték filmezni a forgatócsoportot. A stáb munkáját Péter I. Zoltán nagyváradi helytörténész segítette. A Tegnap városát novemberben vetítik le a Magyar Televízióban. /(Balla Tünde): Filmet forgattak Ady Nagyváradról a "Tegnap városában". = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Az Oktatási Minisztérium és a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellentmondó nyilatkozatokban egymásra mutogatnak a magyar karok létrehozásának elhúzódó ügyében. A román szaktárca szept. 5-i közleményében azt állította, hogy a kolozsvári felsőfokú oktatási intézmény továbbra sem küldte el a minisztériumnak azt a határozatot, amely a magyar oktatók által kért karok létrehozásáról szóló szenátusi döntést tartalmazza. A BBTE cáfolta a minisztérium állítását, és közölte, hogy aug. 18-án iktatták be az egyetem azon szenátusi határozatát, amely Alexandru Athanasiu oktatási miniszter átiratára adott választ tartalmazza. A szept. 5-i egyetemi szenátusi ülésen egyhangú döntés született. E szerint az intézmény oktatói továbbra is érvényesnek tekintik a június 10-én elfogadott szenátusi határozatot, és továbbra is várják a megfogalmazott feltételek teljesítését /a minisztérium anyagi és jogi felelősséget vállalja a karok átszervezéséért/. Az egyetem magyar oktatói szerint a BBTE vezetőség jogosan kifogásolta az oktatási minisztériumból érkezett átiratok tartalmát, mivel az anyagi fedezet tartós biztosítására legalább egy miniszteri rendeletre van szükség. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szept. 5-én kijelentette: meggyőződése, hogy mihamarabb sikerül megoldani ezt a problémát. /Borbély Tamás: Egymásra mutogat a BBTE és az oktatási minisztérium. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"Első sajtótájékoztatóját tartotta meg szept. 5-én Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem új vezetősége. Szilágyi Pál, az egyetem újonnan megválasztott rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának alelnöke beszámoltak az egyetem terveiről és nehézségeiről. A kurátorok kérésére a közeljövőben elfogadandó három dokumentumban kiértékelik az alapítvány elmúlt három évi tevékenységét, újrafogalmazzák az egyetem működési alapelveit és célkitűzéseit, illetve vázolják az alapítvány és az egyetem pénzügyi rendszerét. A kurátorok és az egyházfők egyben közösen lépnek fel a 2 milliárd forint nagyságú évi költségvetés bővítéséért. Utóbbi javaslatot Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke fogalmazta meg. A személyi döntésekkel Bálint-Pataki József , a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is egyetértett. Az egyetem vezetői reménykednek, hogy a magyar kormány növelni fogja az évi 2 milliárd forint nagyságú költségvetést. Az egyetemnek évről-évre bővített költségvetésre van szüksége azért, hogy intézmény fennakadások nélkül működhessen, illetve a tervezett beruházások megvalósuljanak. A tervek szerint ezért az egyetemnek a nemsokára kezdődő tanévben 2,5 milliárd forint, a 2004-2005-ös tanévben 3,1 milliárd forint, és a 2005-2006-os tanévben 3,6 milliárd forint nagyságot elérő költségvetésre lenne szüksége. Az egyetem új vezetősége Kolozsváron egy új épület megvásárlását tervezi, mivel az adminisztrációs központként használt Bocskai-házban a kincses városban jelenleg működő két szak szűkösen fér el. Az egyetem csíkszeredai kara is helygondokkal küszködik, ezért a székelyföldi városban is az intézmény tulajdonában lévő épületen kívül a Sapientia más termek bérlésére kényszerül. Szilágyi Pál rektor szerint a legnehezebb helyzet Marosvásárhelyen van, ahol elkezdődtek a város határába tervezett campus építkezési munkálatai. A Sapientia Alapítvány kuratóriuma által egyhangúlag elfogadott szerződés szerint az építkezés költsége 6,08 millió euró. A Sapientia Alapítvány kuratóriuma idénre és jövőre 600-600 millió forintot hagyott jóvá a marosvásárhelyi beruházás megvalósítására, ami összesen 4,8 millió euró. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja elmondta, hogy az 1,2-1,5 millió euró értékű hiányt megpróbálják gyűjtésekből előteremteni. Közölte, hogy a soproni Orbán Balázs Alapítvány 100 ezer forinttal támogatta a campus építését. A budapesti székhelyű Bolyai Alapítvány is gyűjtést kezdeményezett, emellett az intézmény nyugat-európai magyar közösségek segítségét is kérte. /Borbély Tamás: A Sapientia a támogatás növelésében reménykedik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"A Gyergyószentmiklóson zajló Kisebbségi Színházak Kollokviuma című rendezvény keretén belül szept. 4-én Találkozás az RMDSZ-szel című programban a magyar színházak, bábszínházak és néptáncegyüttesek vezetői tanácskoztak a csúcsvezetőséggel. Az eseményre az RMDSZ Művelődésügyi Főosztálya meghívta az Erdélyben működő összes művészeti intézmény vezetőjét. A rendezvényen az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Kötő József, oktatás- és egyházügyi főosztályvezető, Kelemen Hunor, Márton Árpád parlamenti képviselők, Zsombori Vilmos Hargita megyei tanácselnök és Gyergyószentmiklós polgármestere. Markó Béla szövetségi elnök elismerte, rendszeresen kellett volna találkozni az elmúlt időszakban, ez nagyrészt az RMDSZ mulasztása, de a másik részről sem érkezett konkrét igénylés. Leginkább a nehézségekről szóltak az intézmények vezetői. Szóba került az is, szükség van egy színházi szervezet létrehozására, valamint működtetni kellene egy, a művészetekkel foglalkozó szakfolyóiratot is. A néptáncegyüttesek jelenlévő vezetői nehezményezték, hogy nincs felsőfokú táncképzés. Meg kellene szüntetni a színházak és a néptáncegyüttesek közötti megkülönböztetést. A jelenleg zajló kollokviumnak a jövőben nagyobb teret kellene biztosítani, az RMDSZ-nek nagyobb anyagi támogatást kellene megítélnie. /Köllő Katalin: Művészeti intézményvezetők találkozása az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"A romániai magyar sajtó megmaradása és fejlesztése érdekében kíván fellépni a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete - derült ki a szervezet szept. 5-i kolozsvári sajtótájékoztatóján. A hét alapító tagból álló egyesület a romániai magyar napilappiacnak máris mintegy 90 százalékát képviseli, a mintegy 84 ezres összpéldányszám körülbelül 313 ezer olvasóhoz jut el naponta. Az egyesület alapító tagjai a nagyváradi Bihari Napló, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a szatmárnémeti Szatmári Friss Újság, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az aradi Nyugati Jelen napilapok, de új tagok belépését is várják. Közös probléma a vásárlóerő folyamatos csökkenése, a kiadási és terjesztői gondok, valamint az erdélyi magyarság fogyása, kivándorlása és asszimilációja. A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületét ez év júniusában jegyezték be a nagyváradi bíróságon, politikailag független, nonprofit szervezet - mondta Rais Wallner István, az egyesület elnöke, a Bihari Napló napilap főszerkesztője. A szervezet meg szeretné erősíteni a romániai magyar napilapok közötti együttműködést, az információ- és fényképcserét, továbbá a támogatások hatékonyabb megszerzése érdekében közös reklám- és marketingstratégiát kíván kidolgozni. Balló Áron, az egyesület alelnöke, a Szabadság napilap főszerkesztője elmondta: a szervezet hiányt pótol ezen a területen, a román lapkiadóknak létezik egy szervezete, csak az nem működik megfelelően. A magyar napilapok tulajdonviszonya eltérő - egyesek a szerkesztőségi tagok birtokát képezik, míg másoknak, mint a nagyváradi Bihari Naplónak, külföldi tulajdonosa van - viszont szinte mind magántulajdonban találhatók. /Pap Melinda: A kisebbségi sajtó védelme a cél. Megalakult a romániai magyar lapkiadók egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"Negyedszer rendezi meg szept. 6-án Bethlenben a Bethlen Egyesület Ifjúsági Csoportja az Ifjúsági Szórványtalálkozót. Mintegy nyolcvan fiatalt várnak a környékről, közölte Borsos K. László, az egyesület elnöke. A történelmi vetélkedő témája az a zavaros tizenöt év lesz, amely a mohácsi csatavesztést választja el Budavár elfoglalásától. A találkozót nem tudták volna megrendezni a Communitas Alapítvány, a Illyés Alapítvány és Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatása nélkül. /Sz. Cs.: Ma kezdődik a 4. Ifjúsági Szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"Désen az augusztus végi tanácsülésen 16-4 arányban a román tanácsosok megszavazták, hogy a református egyházi javak felkerüljenek az eladásra javasolt üzlethelyiségek listára. Az RMDSZ-es tanácsosok érvelését nem vették figyelembe: 1964-ben a román államnak adományozott dési református egyházi javak nem az 1948-as református egyházi statútum szellemében kerültek át, így ez semmisnek tekinthető. Még azt a kérést sem teljesítették, hogy napolják el a döntést addig, amíg a visszaszolgáltatási bizottság választ nem ad a dési református egyházközség kérésére. /Balogh Zoltán: Eladják a református egyházi javakat? Elutasították az iskolák támogatási kérését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"Dan Ungureanu, Arad megye prefektusa is ellátta kézjegyével azt a jegyzőkönyvet, amelyet az Állami Építkezési Felügyelőség regionális irodája állított ki. A jegyzőkönyv, amelynek értelmében leállíttatták az aradi Szabadság-szobor újrafelállításának munkálatait Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője szerint törvénysértő és az egész romániai politikai élet stabilitását veszélyezteti. Tokay a vele készített interjúban beszámolt arról, hogy szept. 5-én megjelent az Állami Építkezési Felügyelőség váradi, regionális kirendeltségének munkatársa, az építkezés kivitelezésével megbízott vállalkozótól bekérte az építkezési engedélyt. Ellenőrizték és kijelentették, hogy az engedélyt bevonják, lévén, hogy hiányzik a Művelődési Minisztérium engedélye. A leállítást azzal magyarázzák: a városrendezési tervben szoborcsoport (grup statuar) szerepel, az építési engedélyben pedig emlékmű (monument). Tokay kifejtette: az országos hatóságnak akkor van joga leállítani egy szobor felállítását, ha az szerepel az A kategóriájú szobrok listáján, a Szabadság-szobor azonban helyi érdekű B kategóriájú szobornak számít. A miniszter túllépte hatáskörét, mert hiába emelt esztétikai kifogásokat a szobor kapcsán, ezek ebben az esetben csak egyszerű véleménynek számítanak. A felügyelőség súlyosat vétett, a törvény ugyanis kimondja, hogy a munkát csak a bíróság állíthatja le. Dan Ungureanu prefektus felsorakozott az illegális aktus megvalósítói mellé. Becitálta és arra kényszerítette a munkálatokat végző magánvállalkozót, hogy aláírja a betiltás tényét rögzítő jegyzőkönyvet, ami nem azonos szövegű azzal, amit a törvényszéken beiktattak. A prefektus eljárási módja elfogadhatatlan. Tokay szerint az lenne a helyes ha a kormánypárt, az SZDP elhatárolná magát ettől a lépéstől. Amennyiben az SZDP felrúgja az RMDSZ-szel kötött megállapodást, akkor a Nagy-Románia Pártot segíti. Szept. 8-án lesz az SZDP és az RMDSZ kapcsolatát vizsgáló bizottság ülése. /Karácsonyi Zsolt: Dan Ungureanu prefektus veszélyezteti a román politikai élet stabilitását. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./ Szept. 5-én a Partiumi Önkormányzati Konferencián telefonon értesítették Bognár Leventét, Arad alpolgármesterét arról, hogy leállították az aradi Szabadság-szobor talapzatának építési munkálatait. A helyi tanács 17 szavazattal elfogadott határozatát és az engedélyt most felülről próbálják érvényteleníteni. Bognár Levente a munkálatok azonnali leállítását prefektusi túlkapásnak tartja. Minden politikai, illetve adminisztratív eszközt igénybe vesznek a terv kivitelezésére. Az október 6-i ünnepségeket mindenképpen megtartják, akár a felállított szoborral, akár a csonka talapzat előtt. /Józsa László: Leállították az aradi Szabadság-szobor munkálatait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Szept. 6-án Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban tartotta a közlekedés és a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tanácskozását a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének Magyarországi Egyesülete (MMÉV-ME) és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). A rendezvényt Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter előadása vezette be, aki a 45 éve megalakult MMÉV célkitűzései közül az anyaországnak a szomszédos államokban élő magyar értelmiségiek összefogására tett erőfeszítését emelte ki. Magyarország, lévén tipikusan alvízi ország, különösen sebezhető a szomszédos területeken végbemenő szennyezésekkel. Ilyen volt, például, három évvel ezelőtt a Tisza ciánszennyezése, amely súlyosabb következményekkel is járhatott volna. Magyarország és Románia között 1997-ben környezetvédelmi egyezmény született, ami 2000-ben ugyan hatályba lépett, de a vegyes bizottság még nem alakult meg. Dr. Kászonyi Gábor, az MMÉV-ME elnöke vázolta az 1958-ban Amerikában létrehozott szervezetük eddigi tevékenységének legfontosabb mozzanatait. A világszervezetnek jelenleg háromezres tagsága van. Dr. Köllő Gábor EMT-alelnök az Erdélyben 1990-ben alakult és úttörő munkára vállalkozott szervezet történetét mutatta be, utalva a magyarországi egyetemekkel, valamint az MMÉV-MÉvel történő kapcsolattartásukra. Tizenhárom év után 900-1000 taggal rendelkeznek, akik szakmai és területi szervezetekben kutatómunkát folytatnak, konferenciákon és szaktanfolyamokon vesznek részt, szakkiadványokat jelentetnek meg, és az oktatás terén a magyar nyelvű szakképzést erősítik. /Ördög I. Béla: Magyar-magyar környezetvédelmi tanácskozás. A szakminiszter szerint sürget az EU-közelség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Szept. 6-án ünnepelte a nagyenyedi Máltai Segélyszolgálat megalakulásának 10. évfordulóját. A szentmisét három nyelven celebrálta Gáll Alajos gyulafehérvári főesperes, aki maga is négy évig volt a Romániai Segélyszolgálat országos elnöke. Jelen volt Puskás Bálint, a segélyszolgálat országos elnöke is. Rus Octavian Liviu nagyenyedi polgármester elmondta, hogy a szolgálatot, városszerte ismert és hatékony munkájáért, azzal ajándékozza meg a város vezetősége, hogy 20 évig bérmentesen használhatja azt az épületet, amelyet néhány éve székházul utalt ki neki. Fari Ilona, a helyi segélyszolgálat vezetője beszámolt tíz éves tevékenységükről, oklevelet osztott ki az alapító tagoknak, megköszönte a németországi és magyarországi partnerek együttműködését. /Bencze Anna: 10 éves a Nagyenyedi Máltai Segélyszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Negyedik alkalommal szerveztek Bethlenben ifjúsági szórványtalálkozót a helybeli magyar szervezetek. Évről évre egyre többen vesznek részt a találkozón, melynek lényege a magyarságismereti történelmi vetélkedő, tájékoztatott Borsos László, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A rendezvényt a Bethleni Tulipán Egyesület, a Bethleni Teleház, a helyi MADISZ szervezte, a Communitas Alapítvány, a NKÖM és az Illyés Alapítvány támogatták. Közel 200 fiatal érkezett a megye különböző magyarlakta településeiről. /Bencze Anna: Egyre népszerűbb a bethleni Ifjúsági Szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Az Unitárius Egyház négy éve rendszeresen gyermektábort szervez. Idén júliusban Homoródszentmárton, szept. 1-7. közt pedig Várfalva adott otthont a rendezvénynek. Rácz Róbert programfelelős elmondta: a rendezvény megszervezésére az ötletet a már tíz éve működő szórványtábor adta, amelyen etnikai és felekezeti szempontból szórványban élő unitárius fiatalok vesznek részt. A szeptemberi táborba 32 gyermek érkezett. A szórakozás, pihenés, vetélkedők, kézműves foglalkozások és kirándulás mellett a gyermekek gazdag lelki táplálékot kaptak. /Szentes Szidónia: Hagyj magad után nyomokat az úton... Unitárius Gyermektábor Várfalván. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"A díjkiosztó gálával és az azt követő Bozsik Yvette Társulat Lakodalom című táncszínházi előadásával ért véget szept. 7-én Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. A Kollokvium Nagydíját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A csoda című előadása nyerte el. Előadásdíjat kapott a kolozsvári Állami Magyar Színház Slawomir Mrozek Károly című produkciója, az ebben szereplő Bíró József pedig elnyerte a legjobb férfialakítási díjat. A Muskátli Vendéglő által felajánlott különdíjat a kiemelkedő együttes játékért a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Két nő közt című előadása kapta. A legjobb női alakítás díját Márkó Eszter tudhatja magáénak, és Életműdíjjal tüntették ki Kovács Ildikó rendezőnőt. /Köllő Katalin: A kolozsváriak nyerték a Kollokvium Előadásdíját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Tizennegyedik alkalommal került sor, ezúttal Kolozsváron, az unitárius nők országos találkozójára. Az 1992-ben megalakult UNOSZ (Unitárius Nők Országos Szövetsége) minden szeptember első hétvégéjén sorra kerülő rendezvénye az idén is rengeteg érdeklődőt vonzott. Zsakó Erzsébet, aki 89 után létrehozta a kolozsvári szervezetet, 1992-2001 között az UNOSZ elnöke volt, a nőszövetségnek a múltban játszott szerepéről beszélt, majd Andrási Erika előadása hangzott el a szövetség jelenéről. Ez alkalommal útjára bocsátották Zsakó Erzsébet Hinni és tenni című, az UNOSZ történetéről íródott kötetét. A közgyűlés határozatai tulajdonképpen a szövetség célkitűzéseit tartalmazza - tájékoztatott Asztalos Klára, az UNOSZ elnöke. Rendszeresen megjelenik az UNOSZ kiadványa, a Nők Világa. Az UNOSZ-nak jelenleg 80 helyi tagszervezete és 1700 tagja van. /K. E.: Megerősödést hozott az UNOSZ konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Kétségessé vált, hogy fel lehet-e állítani okt. 5-én Aradon a 13 vértanú tábornok emlékét megörökítő Szabadság-szobrot, miután a helyi szakhatóság leállította az emlékmű talapzatának építését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a múlt héten személyesen tárgyalt Adrian Nastase miniszterelnökkel a Szabadság-szobor kérdéséről. Akkor abban maradtak, hogy tartják magukat a szobor felállításáról az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között mind országos, mind pedig helyi szinten született megállapodáshoz. Nastase azt javasolta: keressünk olyan formát, üzenetet, amely a történelmi megbékélés eszméjét és 1848 közös szellemiségét idézi - tette hozzá Markó. Az RMDSZ-elnököt meglepte, hogy másnap Nastase felhívta őt, és közölte: a kormányülésen rendkívül éles vita folyt erről a kérdésről, a kormányon belül megoszlanak a vélemények. Ezért a miniszterelnök azt indítványozta: a Szabadság-szobrot egy szoborpark keretében kellene felállítani. Markó válasza az volt: azon lehet gondolkodni, hogy milyen formát válasszanak, de a szobrot most ismét köztérre kell állítani, arról pedig később lehet majd tárgyalni, hogy milyen legyen annak környezete. Ezek után Markó Béla megdöbbenve fogadta a hírt, hogy az aradi hatóságok leállították a munkálatokat. "Ezt nem tudjuk elfogadni, ez súlyosan érinti az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést" - szögezte le Markó. /Kétséges a Szabadság-szobor felállítása. Markó Béla megdöbbenéssel fogadta a hírt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Az Építési Felügyelőség bevonta az aradi Szabadság-szobor felállítási munkálataira kiadott építkezési engedélyt, ugyanakkor 30 millió lejjel, azaz a kiszabható maximális pénzbírsággal sújtotta az Aradi Polgármesteri Hivatalt, továbbá eljárást indított ellene az Aradi Törvényszék mellett működő Közigazgatási Bíróságon. Szept. 8-án roma gyerekek a Szabadság-szobor talapzatának a közelében a következő román feliratú szórólapot osztogatták: "Statuia Ungariei in Ungaria!", azaz Magyarország szobra Magyarországra! /(b): Ma döntés? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./"

"A magyar diplomácia megteszi a szükséges lépéseket, amennyiben az aradi Szabadság-szobor felállításának ügyében olyan helyzet alakulna ki - mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő az MTI érdeklődésére. "A magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a szoborcsoport ügyét" - közölte Tóth Tamás az MTI-vel. /A magyar diplomácia lépni fog. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Kolozs megyében mintegy ötven pedagógusnak jelentett traumát a versenyvizsga utolsó szakasza, a tanárok-tanítók országos szinten kivitelezett számítógépes elosztása, ugyanis a gép automatikusan mellékvágányra terelte azokat a kérvényeket, amelyeket úgymond hibásan töltöttek ki. Ennek a rendszernek főleg az ország azon megyéiben mutatkoztak meg a gyenge pontjai, ahol a sikeresen versenyvizsgázó tanárok két nyelven, azaz románul és magyarul tanultak az egyetemen, és a román nyelvet tüntették fel egyetemi tannyelvként a számítógépes adatbázishoz szolgáló kérvényükben. Akik az ún. alaposztályozó kockába ezt írták, azokat a számítógép nem tudta helyesen azonosítani, ugyanis a megpályázott katedra kódszáma egyértelműen utalt arra, hogy magyar anyanyelvű kérvényezőről van szó. A megyei tanfelügyelőség folyosóin végtelen sorokban álltak a különböző gondokkal küszködő tanárok. Mintegy százötvenen voltak azok, akik nem fogadták el a "kiutalt" állást, és hivatalosan lemondtak erről, második elosztásban reménykedve. Lucia Cojocaru, a Kolozs megyei közoktatási szakszervezet elnöke felháborodottan vette tudomásul, hogy az a repartíciós rendszer, amelyet amúgy is ellenzett a szakszervezet, ilyen fonák helyzeteket produkált. - A tanárok nem robotok, hogy kódok alapján osszák szét őket, mint a csordát - mondta. /Szabó Csaba: Akadozik a tanügy robotosítása. Elkockázott magyar tanársorsok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa azt ajánlotta a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai tagozata vezetésének, hogy függesszék ki a román nemzeti lobogót a székház homlokzatára, ellenkező esetben az oktatási intézmény 25-50 millió lejes pénzbírságra számíthat. - Kifüggesztjük a zászlót, ha a törvény ezt írja elő, de úgy vélem, hogy minden város Kolozsvárhoz lesz hasonlatos. Más országokban a nemzeti lobogót nem függesztik ki állandó jelleggel - nyilatkozta a Mediafaxnak Süket Levente, az EMTE titkára. /Román zászló a Sapientián? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Szept. 6-án megnyílt a 107. Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV). A szeptember 14-ig nyitva tartó BNV-vel egy időben rendezik a Kárpát-medencei régiók bemutatkozását is. - A Magyar Világ 2003 Kiállítás olyan esemény, amely hozzájárul a Kárpát-medence határokon átívelő üzleti és kulturális kapcsolatainak sikeréhez, a térségen belüli többdimenziós együttműködés megvalósulásához - mondta Szabó Vilmos államtitkár a rendezvény megnyitóján. /Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Hargita és Kovászna megye felszámolását, a Székelyföld területi-közigazgatási újrafelosztását szorgalmazó törvénytervezetet nyújtott be a Nagy-Románia Párt tíz képviselője, illetve egy független honatya. A PRM-s honatyák azt javasolják, hogy Kovászna megyét csatolják Brassó megyéhez, aminek eredményeként egy 700 ezer lakosú, 70 százalékban román nyelvterület jönne létre. A 86 százalékban magyarlakta Hargita megyének felosztására két lehetőséget is látnak a törvénytervezet megalkotói. Egyrészt a két történelmi vidék, Csík- és Udvarhelyszék elkülönítését oldanák meg oly módon, hogy Csík-vidéket Maros megye északi részével csatolják össze, Maroshévíz megyeszékhellyel, míg Udvarhelyszéket a Nagy-Küküllő vidékével csatolnák egybe, amelynek megyeközpontjává Segesvárt jelölnék ki. Az újonnan létrehozott megyék így mindkét esetben román többségű területek lennének. /I. F.: Veszélyes a Székelyföld? = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Ezenkívül bizonyos települések nevét is meg szeretnék változtatni. Szerintük Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Kézdivásárhely neve ezentúl Udvarhely (Odorhei), Keresztúr (Cristureni) és Barca-Vásárhely (Targu-Barsei) kellene hogy legyen. /Megszüntetnék Kovászna és Hargita megyét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"