"Adrian Nastase kormányfő és bolgár kollégája, Simeon Saxa Coburg-Gotha a hét végén találkozott Szófiában. A román és a bolgár kormány támogatja egy közös csatlakozási szerződés aláírását, nyilatkozta nov. 16-án Despina Neagoe kormányszóvivő. /Közös román-bolgár uniós csatlakozási szerződés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nov. 15-én Kolozsváron Alkotmánymódosítás után címmel szakmai konferencián tartott. A rendezvényen az RMDSZ szövetségi szintű vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, területi elnökei voltak jelen. - A romániai magyaroknak arra kell törekedniük, hogy részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában, a csak rájuk vonatkozó ügyekben viszont kizárólag nekik legyen joguk határozni - jelentette ki a konferencián Markó Béla, az RMDSZ elnöke, mert ez jelenti az autonómiát. A szövetségből kiváló és új szervezeteket létrehozó személyekre utalva elmondta, hogy azok, akik politikai alternatívát kínálnak az erdélyi magyarságnak, valójában tönkre akarják tenni azt a politikai erőt, amelyet a szövetség tizenhárom év alatt kialakított. Előrelépésnek minősítette, hogy az alaptörvény módosítása révén sikerült pontosabban lefektetni az anyanyelv használatával, a felekezeti oktatással és a magántulajdon szavatolásával összefüggő jogokat. Ugyanakkor kedvezőtlennek tartotta, hogy nem sikerült kiiktatni a román alaptörvényből a "nemzetállam" meghatározást. A népszavazás alkalmával a romániai magyarok 58 százaléka járult az urnák elé, 95 százalékuk igennel voksolt. A politikus szerint ez arról tanúskodik, hogy a magyarság egyetért az RMDSZ politikájával, s ez az egységes fellépés erejét bizonyítja. A szövetségi elnök beszédében a kettős állampolgárság kérdését is érintette, demagógiával vádolva azokat, akik azt állítják, hogy a szövetség nem tett semmit ebben az ügyben. Példaként említette Románia alkotmányából annak a megszorító passzusnak a törlését, amely a kettős állampolgársággal rendelkező személyeknek tiltotta, hogy köztisztviselői funkciót töltsenek be. Varga Attila parlamenti képviselő elmondta: a felekezeti oktatás tekintetében a vallásügyi és oktatási törvényt kell módosítani, de az anyanyelvhasználat terén szerzett többletjogok megvalósítása a helyi közigazgatást szabályzó törvény változtatását is szükségessé teszi. Emellett ki kell dolgozniuk a romániai nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvénytervezetet is. Varga Attila korszerűtlennek, és bűnösen dilettánsnak nevezte Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által kidolgozott autonómiatervezetet. Úgy vélte, hogy az ortodox és balkáni Romániában ezeket nem lehet sablonszerűen alkalmazni. Az RMDSZ politikusa szerint a tervezet által sugallt etnikai behatárolódás bántóan közel áll a román nemzetállam-koncepcióhoz, amellyel a romániai magyarság politikai irányultságtól függetlenül nem ért egyet. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke bejelentette, hogy hasonló szakmai fórum keretében fogják megvitatni az autonómia kérdését. /Borbély Tamás: Korszerűtlen a Csapó-féle autonómiatervezet. Szakmai fórum az alkotmánymódosításról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Módosul a tanügyi törvény is, mivel az új alkotmányban megjelenik a felekezeti oktatás mint önálló oktatási forma. Kötő József ügyvezető alelnök úgy vélte, e téren sikerült megelőzni Európát. A Krónika kérdésére, hogy hol vannak azok a korszerű autonómiatervezetek, amelyek az elmúlt nyolc évben az RMDSZ műhelyeiben készültek, Varga Attila képviselő kijelentette, nem ártana, ha lennének ilyenek, de az elméleteknél fontosabb a cselekvés. Varga Attila meglátása szerint a jelenlegi alkotmány is lehetőséget nyújt arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogállásáról megalkotandó törvényben az autonómiát is rögzítsék. /Új helyzetben új teendők ígérkeznek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./"

"A román politikai pártok tiltakozása ellenére a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a román parlament elé kívánja terjeszteni a Székelyföld teljes autonómiájáról szóló alapszabály-tervezetét - adta hírül a nov. 15-i román sajtó. A román lapok kivétel nélkül ismertették, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. Beszámoltak arról is, hogy az SZNT a Székelyföld évszázados önrendelkezési hagyományaira, a közösségek belső önrendelkezési jogára, a szubszidiaritás és az önigazgatás európai dokumentumokban szentesített elveire hivatkozik dokumentumterveztében. Ion Solcanu szenátor, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) egyik alelnöke szerint szó sem lehet arról, hogy a tervezetet a román parlamentben megvitassák. Sőt, Solcanu úgy vélte: "a tervezet kidolgozóit börtönbe kellene zárni". Az SZDP-alelnök véleményét osztotta Aron Balascu, a Nagy-Románia Párt (NRP) e szenátora, a román törvényhozás felsőháza jogi bizottságának az alelnöke is. Ezzel szemben a Nemzeti Liberális Párt (NLP) két parlamenti képviselője nem zárkózott el a dokumentumtervezet esetleges megvitatásának lehetőségétől. V. Coifan képviselő, az NLP egyik közigazgatási szakértője és közigazgatással foglalkozó számos európai fórum tagja olasz és francia példákat hozott fel az önkormányzati régióvezetés megválasztásáról. Coifan szerint az SZNT autonómiatervezetében az olasz mintát követi, legalábbis a régiós tanács elnökének megválasztási módozatát illetően. A Cotidianulnak nyilatkozó Verestóy Attila RMDSZ-szenátor fenntartásait hangoztatta Csapó Józsefnek egy ilyen természetű dokumentum kidolgozásának és politikai támogatása megszerzésének illetékességével kapcsolatban. /Politikusok a székelyföldi autonómia alapszabály-tervezetéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 15-én Kolozsváron Sajtónk jelene címen szerveztek fórumot a Kolozsvári Rádió fennállásának 50. évfordulója alkalmából. Dr. Péntek János nyelvész, egyetemi tanár előadásában kifejtette: személy szerint a sajtó uniformizálása ellen van, mint mondotta, a stilizálás és az uniformizálás nem ugyanaz. Összhang a változatosságban, röviden összefoglalva ezt a tanácsot lehetne adni a sajtó munkatársainak, összegzett dr. Péntek János. Közhangulat és sajtó címet viselte dr. Szilágyi N. Sándor előadása, amelyben az ördögi körről beszélt: a sajtó teremtette a közhangulatot, vagy átvette az Erdélyben uralkodó rossz hangulatot. Szerinte az utóbbi tíz esztendőben a romániai magyar média elég sok embert üldözött el innen, következésképpen tehát a sajtó igenis alakítja a közhangulatot. Úgy látja, hogy az eltelt fél évben feltűnően megritkultak az újságokban az öncélúan siránkozó cikkek, a sajtó képes pozitív beállítottság felé terelni az embereket, de a sajtónak nem szabad a politika meghosszabbításaként működnie. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) alelnöke szerint az a médium, amely ismeri közönségét, tudja, hova fejlessze a vállalkozását. A tömegkultúra és a média viszonya címmel tartott előadást Magyari Tivadar szociológus. /Köllő Katalin: Összhang a változatosságban. Fórum a romániai magyar sajtó jelenéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 16-án az Agnus Média Alapítvány és az Agnus Rádió közösen szervezett konferenciát A közösségi rádiózás jövője Romániában címmel Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A 2002 szeptembere óta létező alapítvány célkitűzései a keresztény értékeknek a modern médiában történő terjesztése. A közel egy esztendeje működő Agnus Rádió ebben a szellemben készíti műsorait, amelyeket napi nyolc órán keresztül sugároz. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke előadásában úgy értékelte, hogy Romániában tulajdonképpen a háromféle rádiózás (kereskedelmi, közszolgálati és közösségi) egyszerre érvényesül, az erdélyi rádiók tehát megpróbálják egy időben ellátni mindhárom feladatot: tájékoztatni, szórakoztatni, építeni. Gáspárik felhívta a figyelmet arra is, mennyivel jobb a helyzete az erdélyi magyarságnak média szempontjából például Szlovákiához viszonyítva, ahol mindössze egyetlen olyan rádió működik, amely magyar nyelven is sugároz, elenyésző óraszámban. Somogyi Botond, az Üzenet című kéthetente megjelenő református lap főszerkesztője szerint az egyház sajtótevékenysége céltudatos, de nem öncélú igeszolgálat. A médiának pozitív irányba kellene befolyásolni az eseményeket, emelte ki előadásában Adorjáni László lelkész, az Agnus Rádió igazgatója. Szitnyai Jenő egy kárpát-medencei stratégia kiépítésének szükségességét elemezte. /S. B. Á.: Közösségi rádiók térhódítása. Erdélyi összefogásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"A Stuttgarter Zeitung okt. 24-i számában átfogó cikket közölt Erdélyről, főként Kolozsvárról. Adrian Zielcke újságíró rávilágít Gheorghe Funar polgármester és Vasile Soporan prefektus között húzódó ellentétről, pozitív képet festett a Babes-Bolyai Tudományegyetemről és annak rektoráról Andrei Margaról, aki azt állította egyebek között, hogy Vasile Soporan spicli volt. A szerző hosszasan írt a városban uralkodó nacionalista hangulatról. Funar a német lapnak is elmondta véleményét a magyarokról. Funar azt állította, hogy Kolozsváron nem élnek magyarok, csak magyar származású románok, másrészt emlegette a magyarok barbár génjeit. - A magyarok nem vedlették le barbár génjeiket, szokásaikat, jóllehet már több mint ezer éve Európában élnek - mondta Funar. /Borbély Tamás: Andrei Marga: Soporan besúgó volt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Harmadik alkalommal tartották meg nov. 15-én a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében a Kolozsvári Ifjúsági Színjátszó Találkozót, melyen hét amatőr ifjúsági színtársulat vett részt. A kolozsvári egyházközségeket a belvárosi (Farkas utcai templom), felsővárosi (Kétágú templom), alsóvárosi (Kakasos templom), kolozsmonostori és hídelvi egyházközségek ifjúsági csoportjai képviselték, mellettük meghívottként az inaktelki és mákófalvi ifjúsági színjátszócsoportok is felléptek. Sebesi Karen Attila zsűritag elmondta, örültek annak, hogy a kolozsvári csoportok mellett az inaktelki és mákófalvi ifjúsági színjátszó csapatok is jelen voltak a rendezvényen, és reméli, hogy az elkövetkező években a kolozsvári találkozóból Kolozs megyei színjátszó találkozóvá növi ki magát a rendezvény. /Pap Melinda: Fiatalok színjátszó fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Irónia és önirónia jellemezte a Benajar Társaság Tolerancia (ta) című hétvégi kiállítását. Kolozsváron, a Bocskai ház alagsorában, a Sapientia EMTE támogatásával megszervezett kiállítás a Benajar Társaság bemutatkozása volt. A név szójátékot takar (béna jár), és a Minimum Party Társasághoz közeli körök állnak mögötte. Központi motívumuk a tolószékből felálló alak, amely a művészet erejét szimbolizálja. A tolószéktől már csupán néhány egyszerű lépés eljutni a nemzeti toleranciához, amelynek témakörét szintén körbejárták az alkotók installációi. /bpe: Tolószékes tolerancia. Bemutatkozott a Benajar Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Kolozsváron, a Katolikus Nőszövetségen nov. 14-én dr. Vallasek István egyetemi oktató volt, a Sapientia csíkszeredai kirendeltségének tanára. Az egyetem gondolatának megszületésétől kezdve vázolta fel a Sapientia történetét, mai helyzetét. A Sapientia nem az első magyar egyetem, a maga nemében azonban egyedülálló. 2000. márc. 16-án jegyezték be a Sapientia Alapítványt. Az induló szakok meghatározásánál arra figyeltek, hogy azok hiánypótlók legyenek: közgazdaságtan, műszaki oktatás, kertészet, agrártudomány, társadalomtudományok, környezettudomány, filmművészet, média szak indult. Román nyelvű oktatás is folyik: jogszabály szerint nem működhet úgy egyetem Romániában, hogy az állam hivatalos nyelvén ne nyújtana képzést. Idén a Sapientián tanuló diákok száma Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron összesen 1600. Kiemelt jelentőségű a csíkszeredai egyetem, hiszen a város Székelyföld szívében fekszik, eddig azonban nem rendelkezett egyetemi hagyományokkal. /Farkas Imola: "Eső eshet, szél fújhat, csont törhet, de tanítani kell..." Újra az erdélyi magyar magánegyetemről, a Sapientiáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője nov. 17-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott előadást, amelyben a diákok kérdéseire válaszolva kitért a székelyföldi fejlesztési régió kérdésére is. Úgy vélte, hogy az etnikai alapon létrehozott régiók nem jelentenek megoldást Románia számára. - Veszélyes etnikai alapon kijelölni a régiókat, nem szerencsés, ha a fejlesztési kritériumokat az etnikai szempontok helyettesítik - szögezte le. Scheele szerint rövid távon Romániának nem érdeke módosítania a jelenlegi nyolc fejlesztési régió határait, hosszú távon ez nem zárja ki a későbbi módosítást. /Borbély Tamás, Újvári T. Ildikó: Kolozsvári terepszemlén Scheele. Magyarázzák bizonyítványukat az igazságszolgáltatók. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságot hibáztatja Vasile Soporan prefektus, akire ismét az egykori politikai rendőrséggel való együttműködés gyanújának árnyéka vetült. A Stuttgarter Zeitung nemrég Kolozsvárról közölt cikkében Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, illetve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester egyaránt azt nyilatkozta, hogy a prefektus a rendszerváltás előtt besúgó volt. Soporan már ezelőtt három évvel is hevesen tiltakozott a megbélyegzés ellen. A stuttgarti lap írásában Andrei Marga részéről megfogalmazott vádat a rektor cáfolta, mondván, hogy az újságíróval csak az egyetem helyzetéről beszélgetett. - Az újságíró valóban beszámolt arról, hogy Gheorghe Funarnak mi a véleménye a prefektusról, de én nem nyilatkoztam neki ebben az ügyben - mondta a rektor. /Marga cáfol, Soporan perel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Létezik ugyan határidő, amelyben az RMDSZ megállapodott a kormánnyal a Szabadság-szobor (újra) felállításának mindkét felet kielégítő megoldásra, Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne tegyenek úgy, mintha bíznának a kormány ígéreteiben. A kormány az ígéretét Magyarország kormánya irányában sem tartotta be. Ion Iliescu elnök az 1989-es fordulat után azzal állt elő, hogy óvakodjunk az önbíráskodástól - kiváltképp, a nemzeti kisebbségek-lakta vidékeken. Az egész országban történtek atrocitások. A legbestiálisabb Kudzsiron, ahol levágták a foglyul ejtett rendőr- vagy "szekus" parancsnok nemi szervét, nyársra húzták és megsüttették a szerencsétlennel, majd megetették vele - utána pedig agyonverték. Felelősségre azonban csak magyarokat vontak a "forradalom" során elkövetett atrocitásokért. Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne menjenek bele "Szabadság park" létesítésébe, ahol egyéb szobrok mellett felállítanák a Szabadság emlékművet is. Ezt ugyanis - igencsak rövid idő alatt - megcsonkítanák, meggyaláznák, és végül el is tüntetnék helyéről. Mert Romániában, valójában csak a románoknak lehetnek szabadsághőseik. Petőfi arcképét is lekalapálták hősi halála színhelyén Fehéregyháza és Héjjasfalva között, a kőből faragott emlékműről. A Szabadság-szobor maradjon rács mögött, a templom udvarán, és jelképéül annak a szabadságnak, amelyikben a magyarok élnek Romániában, amelyet "csak országunknak mondhatunk - hazánknak nem." /Fodor Sándor: Szakítópróba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Az RMDSZ egy ideje tévúton halad. A Markó-ellenességgel aligha vádolható Gabriel Andreescu román létére kifejtette: az RMDSZ nem az egész erdélyi magyarság érdekeit képviseli, hanem egy szűk csoportét, valamilyen klikkét. "Az utóbbi időben az RMDSZ, de más kisebbségi szervezetek is arra törekednek, hogy monopolizálják a képviseletet. A kisebbségek parlamenti csoportja elfogadott egy kisebbségi törvénytervezetet, amelyben a sajátjukon kívül ki szeretnének zárni minden más szervezetet a kisebbségi érdekképviseletből" - nyilatkozta a Duna Televíziónak. Barátilag figyelmeztetett: egy ilyen típusú "autonómiatörekvést" ijesztőnek tart, hiszen a belső önrendelkezés a közösség sokszínűségének a kifejezése kell hogy legyen, és nem a képviselet monopolizálása. Az angol Románia-szakértő, Tom Gallaghe kívülálló, mégis a kolozsvári Szabadságban megjelent interjúban látleletet készített az RMDSZ tévelygéseiről. A külföldi politológus szerint a Markó-féle RMDSZ önérdekkereső elánnal halad vállvetve egy zsákutcában a Romániát rosszul kormányzó SZDP-vel, elvesztette demokratikus jellegét, egy kirekesztő, arrogáns, acsarkodó és hiperérzékeny román versenypártocskává silányult. Az RMDSZ-nek nincs és nem is lehet hiteles, érdemi válasza sem Andreescu, sem Gallagher kritikáira, de nem is foglalkozik ezzel. Médiabirodalmát építi - országos szórású önálló tévét ígért neki a minap az MSZP -, készül a választási kampányra, mindenáron nyerni akar, az SZDP oldalán szeretné megvalósítani a pártállamot. Amikor a volt politikai foglyok vitázni ültetnék le Szász Jenőt Markó Bélával, utóbbi azt üzeni: neki nem partner egy udvarhelyi polgármester./Dénes László: A diagnózis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Nemcsak a városok, intézmények, iskolák hanem újabban már az óvodák is testvérkapcsolatba lépnek. A magyar tagozattal rendelkező szamosújvári 6-os számú napközi otthon például Tordaszentmihály község óvodájával áll partner viszonyban. A szamosújvári óvoda nemsokára a magyarországi Aba testvértelepülés intézményével létesít partnerkapcsolatot. /Erkedi Csaba: Szamosújvár, Tordaszentmihály. Testvéróvodák - testvérvárosok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Kolozsváron, a Ferenczi-házaspár irányította főtéri Gy. Szabó Béla Galériában Dudás Gyula festőművész először jelentkezett egyéni kiállítással. Dudás Gyula több mint negyven éve él Nagybányán. Tudatosan vállalta a festőiskola hagyományainak ápolását, továbbéltetését. /(n): Festői üzenet Nagybányáról. Megnyílt Dudás Gyula kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Spanyolország továbbra sem tartja elfogadhatónak a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyében az Európai Unió kormányközi konferenciáján benyújtott magyar javaslatot, de megígérte, hogy igyekszik hozzájárulni az elfogadható megoldás megtalálásához - közölte nov. 18-án Brüsszelben Kovács László magyar külügyminiszter. Spanyolország számára a baszk kisebbség ügye miatt elfogadhatatlan a kezdeményezés, amely szerint az EU alkotmányos szerződése a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól is említést tenne. Mircea Geoana román külügyminiszter támogatásáról biztosította a javaslatot, azonban tett egy módosító indítványt is. Eszerint a szöveg nem a nemzeti és etnikai kisebbségek, hanem az ilyen kisebbségekhez tartozó személyek jogairól tenne említést. Magyarország egyelőre nem kíván állást foglalni arról, hogy számára is megfelelne-e a román külügyminiszter által javasolt formula. Tény, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak említését nem szorgalmazta, mert az már az alkotmányos szerződés tervezetét kidolgozó konvent vitái során világossá vált, hogy az szinte semmilyen támogatottságra nem számíthat. /Eszmecserék Brüsszelben a kisebbségi javaslatról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Több mint 1,7 millió román állampolgár dolgozik külföldön, főleg Olaszországban, Spanyolországban és Németországban. A munkavállalóknak kevesebb mint háromnegyede rendelkezik munkaszerződéssel, derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet augusztusban készített tanulmányából, amelyet nov. 18-án ismertettek. Az idei legnépszerűbb célországok: Olaszország, Spanyolország, Németország, Izrael, Magyarország, Görögország, Belgium és Ausztria. /Több mint 1,7 millió román állampolgár dolgozik külföldön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Medgyessy Péter kormányfő nov. 14-én bejelentette, miszerint jövő év közepétől esedékes egy erdélyi magyar televízió elindítása. A magyar kormányfő úgy tudja, hogy a magyar tévé "régi vágya az Erdélyben élő magyarságnak, több mint másfél millió magyar embernek. A Duna Tv annak idején pontosan ezért, vagy ennek pótlására létesült. Felmerül tehát a kérdés: mi lesz a Duna Tv-vel? A mostani magyar kormánynak már rég begyében van Duna Tv, ezzel a tévéindítással több legyet akarnak ütni? A Duna Tv-t még inkábbi háttérbe lehet szorítani. Szinte biztosra vehető, hogy a készülődő erdélyi magyar televízióban a Magyarországról szóló hírműsorokban az ellenzék, egy démonizált Orbánnal tűnik majd fel. Kérdés, mi lesz a román televízió magyar adásával?! Kik lesznek a munkatársai az induló tévének? Ha a most létező helyi, regionális vagy országos adókból fog verbuválódni a gárda, akkor sok esély nincs minőségi műsor termelésére. Másik érdekesség, hogy a bejelentésen (ami egy Markó Bélával való beszélgetés után került sor), megállapodás született arról, hogy az RMDSZ vezetőiből, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) ellenőrző kancelláriaminiszter köréből két munkacsoport jön létre. Azonban az erdélyi magyarságnak már nem csak egy képviselője van. Méltányos lenne az ő véleményüket is kikérni egy ilyen nagy horderejű ügyben, mint az Erdélyi Magyar Televízió. Vajon így lesz? Vajon az új televízió képes lesz-e objektivitásból példát adni, a magyar kormányváltásokat túlvészelni. Rossz ómen-e a politikai személyiségek neve, akikhez elindítása kötődni fog? /Jakab-Benke Nándor: Az Erdélyi Magyar Tévé. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19., Campus mell./"

"A romániai magyar közszolgálati televízióstúdióknak juttatott külön hullámhossz, a Kolozsvári Televízió új sugárzási lehetősége, a marosvásárhelyi területi stúdió beindítása mind a romániai magyar televíziózás bővülő lehetőségeit vetíti előre. A Kolozsvári Televízió nem 20-25, de 300-600 kilométeres körzetben fogható majd a közeljövőben földi antennával, legalábbis erről szól az Országos Audiovizuális Tanács nov. 13-i döntése, és ezt erősítette meg alelnöke, Gáspárik Attila is. Idevágnak a több lábon álló erdélyi magyar televízió megteremtését célzó tárgyalások is Markó Béla és Medgyessy Péter között. A közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar műsorait jelen pillanatban az 1-es és a 2-es műsoron lehet vételezni. Mindkét kolozsvári kábeltévé-szolgáltató, az Astral és az UPC, kínálatában helyet kap a Duna TV és az m2-es magyarországi közszolgálati adók műsora. Vajon elég-e ez Erdély egyik legnagyobb, egyazon településen élő magyar közösség igényeinek, hogy amíg magyarul legfeljebb négy (ebből is csak a két egész napos) műsor közül válogathatnak, addig román nyelven 30 különböző műsor van. A Partiumban és a Székelyföldön - de magyarlakta falvak sokaságában szerte Erdélyben néhány magyarországi kereskedelmi adó is fogható. A Székelyföldön pedig azokat a nyugati adókat, amelyek román fordítást is biztosítanak, behozták magyarul is. Például úgy, hogy, mondjuk, a Discoveryt románul feliratozzák, de magyar szinkronnal hallgatható. Kolozsvár lakosságának jelezni kell a kábeltévé-szolgáltatóknak, hogy több magyar nyelvű műsort akarnak. Az ügyet felvállalhatná a Kolozsvár Társaság. /Balló Áron: A magyar tévénézés esélyei Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Kolozsváron a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Egyetemi Esték elnevezésű előadás-sorozatának keretén belül nov. 19-én a Kolozsvárról elszármazott, jelenleg a Georgiai Egyetemen tanító dr. Benedek Dezső tart előadást Elhittük, hogy mit hiszünk? Hitvilágok, világok... A hitvilágok és a fizikai világ realitásának egyeztetése címmel. Dr. Benedek Dezső elmesélte, hogy Kolozsvárról 1978-ban ment el, az Egyesült Államokban és Kelet-Ázsiában végezte doktori tanulmányaimat. A Georgiai Egyetemen japán és kínai nyelven tanít, lassan tíz éve. Nem tudja pontosan, hány nyelven beszél, mert vannak olyan nyelvek, amelyeken folyékonyan beszél, de írni nem tud. Beszél olyan nyelvet is, amelynek nincs még írott változata, vagy ő maga készítette el az ábécéjét, például Ausztronéziában. És vannak olyanok is, amelyeket nem tanult, de megérti a nyelvek közötti hasonlóságok miatt. Természetes például, hogy a kisebbség beszéli a többség nyelvét, de régen ez fordítva is érvényesült. Benedek professzor sokat tesz az erdélyi egyetemért. Úgy látja, hogy a felsőoktatás minősége országszerte aggasztóan megromlott. Tanár kollégákkal ezért hozták létre a Centurion Társaságot. Több gyűlésük volt már, a Bolyai Társasággal is egyeztettek. Foglalkoznak az utánpótlás biztosításával, az Iskola Alapítvánnyal együttműködve szeretnének egy tehetségkutató és -ápoló programot beindítani, ugyanakkor az oktatókkal is szorosabb kapcsolatot kell kialakítaniuk. Ebben nagy segítségükre vannak az egyházak. Alapvető gond, hogy nagyon sok tanár felkészületlenül megy be órára, ha bemegy egyáltalán. Amerikában sokkal jobban megfizetik a tanárokat. Az infrastruktúra is sokkal fejlettebb. De ott elképzelhetetlen az, hogy egy tanár ne tartsa meg az óráját. Amerikában az első órán a diák kap egy tájékoztatót, amelyben benne vannak a követelmények, kívánalmak, útmutatások. Ilyesmit Kolozsváron eddig egyedül a BBTE Pszichológia Karán tapasztalt. A hallgatók sokszor úgy mennek el vizsgázni, hogy fogalmuk sincs, melyik tételhez mit kell elolvasniuk. Benedek Dezső kulturális antropológiával foglalkozik, sokat tanulmányozott ausztronéz kőkorszaki búvártörzseket, sámánokat, gyógyítókat. Van egy egészen éles határ a tudományosan elfogadható és a "para" fogalomkörébe tartozó dolgok között. Ez a határ egyre inkább eltolódik, mivel a tudomány mostanában már elfogad olyan dolgokat, amelyeket régebben nem volt hajlandó elfogadni. /Sándor Boglárka Ágnes: Rendet kell teremteni a felsőoktatásban - vallja dr. Benedek Dezső, a Georgiai Egyetem professzora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"A bethleni civilszervezetek: a Bethlen Egyesület, a bethleni MADISZ és a bethleni TELEHÁZ közös szervezésében pályázatíró képzést szerveztek az érdeklődők számára. 21 településre küldtek meghívókat, 12 helység képviselői jelentek meg. A szórványvidék halmozottan hátrányos helyzetéből fakadóan, a kis közösségek csak a helyes és jól megindokolt pályázatok révén tudnak bekapcsolódni a támogatási rendszerbe. /Réman Ágnes: Pályázatíró-képzés Bethlenben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Glatz Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorát nov. 18-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) díszdoktorává avatták. Az eseményen részt vett Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspök, Cseh Áron, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, Szilágyi Pál, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint az egyetem magyar oktatói. Méltató beszédében Csucsuja István, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékán-helyettese elmondta, hogy a magyar tudós kitüntetése a kolozsvári egyetem számára művelődéstörténeti esemény, amely tovább erősíti a romániai és a magyarországi felsőfokú oktatás közötti együttműködést. Glatz előadásában hangsúlyozta, hogy a BBTE Közép-Európa egyetlen háromnyelvű egyeteme, ahol a román mellett magyar és német nyelven is folyik az oktatás. Felhívta a figyelmet a nemzetközi fórumokon ismertetett javaslatára, miszerint a közép-európai térségben az etnikai konfliktusok kezelésére közös magatartáskódex kidolgozására lenne szükség. Glatz Ferenc elmondta: mind a románokban, mind a magyarokban megvan a hajlandóság arra, hogy az évszázados etnikai ellentéteket feloldják. A történész szerint ebben a folyamatban rendkívül fontos szerepet töltenek be a multikulturális egyetemek. /B. T.: Többnyelvű intézmények az esélyegyenlőségért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte a napokban a Máltai Szeretetszolgálat nagyenyedi munkaközpontja. Fari Palkó Ilona, a helyi szervezet vezetője gazdag, kiterjedt tevékenységgel büszkélkedhet: a nagyenyedi "máltaiak" nem csak a szociális gondozás terén felvállalt feladatoknak - nagy családok, idős, beteg rászorultak, kis nyugdíjasok, fogyatékosok, szétzilált családokból származó gyerekek megsegítésének - igyekeznek eleget tenni, hanem nagy hangsúlyt fektetnek a közösségfejlesztő munkára is. Beteggondozásban segítségükre vannak a Caritas segélyszolgálat nagyenyedi egészségügyi szakemberei. Szintén a Caritasszal karöltve vették gondjukba a felenyedi roma közösség kis iskolakezdőit, akiknek tanszereket, ruhákat, uzsonnát biztosítanak. A szentkirályi árvaházból kikerülő 18 éves fiataloknak a Caritas Csombordon és Szentkirályon vásárolt házat, ezeket a "máltaiak" rendezték be, itt 20 árvaházból kikerült fiatalnak biztosítanak otthont, amíg sorsuk rendeződik. /Sz. Tóth Alíz: Tízéves a nagyenyedi Máltai Szeretetszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Megalakult a Rákóczi Szövetség kolozsvári fiókszervezete, a Gál Kelemen Oktatási Központ és a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány ebből az alkalomból szervezett könyvkiállítással egybekötött műsoros estet II. Rákóczi Ferenc emlékezete és a szabadságharc címmel. A Rákóczi Szövetség kolozsvári elnöke Solymosi Zsolt lelkész, az Unitárius Kollégium tanára lett. Szőcs Judit, az est házigazdája, a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetője jelentette be a kolozsvári fiókszervezet megalakulását. /F. I.: Megalakult a Rákóczi Szövetség kolozsvári fiókszervezete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Nov. 16-án felavatták a Szeben és Brassó megye határán lévő Szentágotán a település első református templomát Papp Géza erdélyi református püspök, Farkas Gábor esperes, Markó Gábor főgondnok (a Brassó megyei tanács alelnöke), Vetési László, a Szórványmisszió elnöke, Kozma Endre helyi református lelkész, valamint más egyházi és világi személyiségek jelenlétében. Szombatfalvi Török Ferenc, Nagyszeben és környéke RMDSZ-elnöke hangsúlyozta: a szórványok szórványában templomot létrehozni több, mint reménykeltő. /Sz. Cs.: Templomszentelés Szentágotán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Terminológiai küzdelem" - főleg az 1970-es évektől - a kisebbségi problémának és a demokrácia kérdéskörének a minél hitelesebb - tudományos - leírásáért és értelmezéséért zajlott Gáll Ernő esetében, aki vezető értelmiségi volt (1946-49 között a Kolozsváron megjelenő Igazság főszerkesztője, 1949-től egyetemi tanár, 1952-56 között a Bolyai Tudományegyetem prorektora, 1957-84 között a Korunk főszerkesztője) határozta meg. Megjelent Gáll Ernő emlékezése /Napló. I. 1977-1990. (Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 2003.)/. A Napló első kötetéből széleskörű körkép rajzolódik ki arról, hogy miként súlyosbodott a romániai magyar értelmiség és kulturális intézményeinek állapota. Az is látszik, hogy a diktatúrában milyen nehéz hiteles és kielégítő információkhoz jutni. /Borcsa János: A naplóíró Gáll Ernő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Murádin Lászlót újabb munkájában /Ki volt az a bizonyos Deákné? Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2003./ nyelvművelő írásaiból gyűjtött egybe egy csokorravalót. Murádin László nagyon szereti a magyar nyelvet, ez érezhető ez írásainak hangvételéből, vagy inkább hangulatából. /Sándor Boglárka Ágnes: Deákné esete a nyelvőrzéssel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Ion Iliescu elnök nov. 19-én megkezdte franciaországi hivatalos látogatását. Lyonba érkezett, ahol találkozik a Rajna-Alpok régió üzleti köreinek képviselőivel, majd részt vesz az Integráció és globalizáció címmel a Lyon II egyetemen megrendezésre kerülő szemináriumon. Iliescu nov. 20-án Párizsban találkozik Jean-Pierre Raffarin francia kormányfővel, majd látogatást tesz a Francia Intézetben és a Francia Autósklubban. Az államfő nov. 21-én részt vesz a francia-román gazdasági fórum megnyitóján, majd találkozik a párizsi törvényhozás elnökével, végül az Elysée palotában kerül sor Iliescu és Jacques Chirac francia államfő találkozójára. /Iliescu Franciaországban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Határozatot fogadott el a kormány, amelynek értelmében a szállításügyi tárca 2,521 milliárd eurós hitelt szerződtethet az Ártánd-Kolozsvár-Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak-Arad -Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonal megépítését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), illetve az Európai Unió finanszírozza. Az Ártánd-Nagyvárad-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó autópálya egépítésének számláját szintén az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, illetve az amerikai egyesült államokbeli Bechtel cég fizeti. /T. SZ. Z., K. O.: Állami garanciával épül az erdélyi autópálya. EBRD-hitelből korszerűsítik a kolozsvári vasútállomást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Székelyföld önrendelkezését rögzítő autonómiatervezetet mutatott be nov. 19-én Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A tervezetet romániai magyar, valamint nemzetközi politológusokból és jogászokból álló szakértői csoport dolgozta ki. A munkálatokban részt vett Bodó Barna és Székely István politológus, Fórika Éva temesvári jogász, Kovács Péter, a miskolci egyetem tanszékvezető tanára és Komlósi József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) alelnöke. A tervezet munkadokumentumnak számít. Az első kerettörvény a regionális tanácsok által vezetett romániai régiók működéséről szól. A második és a harmadik kerettörvény Székelyföld különleges jogállású régió létrehozását, és autonómiájának statútumát tartalmazza. A tervezet szerint Székelyföldön bevezetik a teljes kétnyelvűséget, így mind a román, mind a magyar nyelv hivatalossá válik a régióban, ami arra kötelezi a köztisztviselőket, hogy mindkét nyelvet ismerjék. A szakértői csoport a nem Székelyföldön élő romániai magyarok számára a nem területhez kötött kulturális-személyi elvű autonómiát képzel el, ennek a tervezete még nincs kidolgozva. Csapó József elmondta, hogy a szakértői csoport munkája magánkezdeményezés, ezt egyelőre nem ismeri el sem az EMNT, sem az SZNT. /Borbély Tamás: Alternatív autonómiatervezetet mutattak be. December 13-án megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"