Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szabadság [napilap] (Kolozsvár)
8153 tétel
2002. szeptember 14.
"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke sajtótájékoztatón felolvasta Peter Schiedernek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) elnökének címzett nyílt levelét, amelyben közli, hogy lemond ETPK-tagságról, az OTV tévéadóval való szolidaritás jeléül. Vadim Tudor leszögezte: az NRP-t helyettese, Daniel Ionescu képviselő, valamint Ilie Ilascu szenátor fogja majd képviselni az ETPK-ba. Levelében C.V. Tudor hevesen bírálta az "Iliescu-Nastase rezsimet s arra kérte az ETPK elnökét, hogy "tegye meg a szükséges lépéseket a határozat érvénytelenítése érdekében", amellyel szerinte Romániában "újra bevezették a cenzúrát". /C. V. Tudor szolidarizál az OTV-vel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2002. szeptember 14.
"Románia és Szlovákia közös alapokról kiindulva kívánja folytatni a magyar kormánnyal a konzultációkat a kedvezménytörvényről - jelentette be közleményben a román külügyminisztérium. Cristian Diaconescu román és Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár szept. 12-én Bukarestben megbeszélést folytatott a magyar kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. /Román-szlovák konzultáció a státustörvényről. Év végre várják a módosítások megszavazását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2002. szeptember 14.
"Új korszakba léptek Románia és Magyarország kapcsolatai - jelentette ki Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke miután budapesti látogatásáról visszaérkezett Bukarestbe. A politikus elmondta: budapesti tárgyalásain egyetértettek abban, hogy a kapcsolatok új korszakát az őszinteség, a pragmatizmus és a közös célok eléréséért folytatott együttműködés kell, hogy jellemezze. /Új korszak a román-magyar kapcsolatokban. Valer Dorneanu nyilatkozata budapesti látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2002. szeptember 14.
"Az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalásban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsváron a Gheorghe Sincai Gimnázium nem hajlandó termeket biztosítani a Református Kollégium számára abban az épületben, melyet fél évezreddel ezelőtt a református egyház közadakozásból építtetett, és amely a 83/1999-es sürgősségi kormányrendelet alapján elméletben visszakerült az egyház tulajdonába. Egyelőre csak annyi tantermet kértek, ahányban a Református Kollégium zökkenőmentesen folytathatja oktatási tevékenységét. A 12 éve újra törvényesen bejegyzett és működő Református Kollégium kénytelen különböző helyeken "albérletben", és a Farkas utcai templomban folytatni tevékenységét, miközben a bitorolt épület bizonyos helyiségeit a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum bérbe adja másoknak. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek adót is kell fizeti az ingatlan után - évi több mint 70 millió lejt. Az Erdélyi Református Egyházkerület amennyiben nem tud érvényt szerezni jogainak, illetékes nemzetközi fórumokhoz fog fordulni. /Egyházi állásfoglalás a Református Kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2002. szeptember 14.
"A külföldi utasszállító cégek kálváriája immár két hete tart. A Szállításügyi Minisztérium nehezen elfogadható bürokráciához kötötte a hazai kisbuszok külföldre történő utasszállítását, és ezzel tucatnyi utasszállító céget a csőd szélére juttatott. Jelenleg rendszerint a határőrtől és a vámostól függ, hogy átengedik-e a buszokat. A kolozsvári utasszállítók érdekében az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor próbált eljárni az illetékes minisztériumban. A képviselő szept. 17-ig vár, és ha nem történik semmi változás, interpellálni fog a parlamentben az ügy érdekében. Kónya-Hamar Sándor diszkriminatív jellegűnek tartja a rendeletet, amely számos visszaélésre adhat alkalmat. /Gálffy Attila: Kisbuszok határátkelési kálváriája. Továbbra sincs megoldás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2002. szeptember 14.
"Felvételit hirdet a 2002/2003-as tanévre - egyéves nappali és kétéves levelező tagozaton - a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium. Újdonságot jelent, hogy az általános újságírás szak mellé kiegészítésként igényelhetőek a következő szakirányok: egyházi újságírás, tördelőszerkesztő, olvasószerkesztő, fotóriporteri képzés, illetve a sajtószóvivő-kommunikációs munkatárs-képzés. Külön tantárgyként jelenik meg valamennyi esetben a rádiós-tévés, illetve az internetes újságírás. Nappali tagozaton angol nyelvi képzés is lesz, külön kezdőknek és haladóknak. Az elméleti és gyakorlati részből álló tanmenetet egyhetes szakmai kirándulás, valamint egyhónapos szakmai gyakorlat egészíti ki rangos hazai és magyarországi szerkesztőségekben. A korábbi évekhez képest alacsonyabb tandíj fizetendő: nappali tagozaton 300 USD-nak megfelelő lej, míg a levelező tagozaton évi 150 USD. /Megújuló képzés a Sajtókollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2002. szeptember 14.
"Nagyenyeden a Vártemplom felújítása folyik. Nyitva a templom ajtaja, a deszkafal mögött a Nagyenyedi Egyházközösség 1800-1900 évek közötti iratai hevertek gazdátlanul. Szekrények és törött ajtók között egymásra hányva álltak a régi születések, elhalálozások, esküvők, keresztelők iktatókönyvei, tehát minden, ami az itt élő magyar közösséget illeti, állapíthatta meg a városba látogató Varduca György. Mindezt bárki összepakolhatná, hogy elvigye a papírbegyűjtőbe. Felelőtlenség, hogy a Nagyenyedi Esperesi Hivatal irattára őrizetlenül hányódik. Ki felel ezekért a pótolhatatlan iratokért? - tette fel a kérdést. /Varduca György: Ki felel a múltunkat bizonyító iratokért? Keserű gondolatok Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2002. szeptember 14.
"Szept. 18-án Molnár Ferenc Játék a kastélyban című előadásával indítja 2002-2003-as évadját a kolozsvári Állami Magyar Színház. Tompa Gábor, a színház igazgatója kitért arra, hogy hat új tag szerződött a társulathoz /köztük Rusznyák Gábor fiatal rendező Magyarországról/, ezenkívül meghirdettek különböző művészeti és más állásokat is, ezeknek nagy részét sikerült betölteni. Visky András Júlia című egyszemélyes drámáján dolgoznak. Az előadás koprodukció a budapesti Szakrális Fesztivállal, valamint a Thália Színházzal, hiszen ott lesz a bemutató okt. 17-én, majd később Kolozsváron. Mivel ez a színház 210. évada, okt. 31 és nov. 5 között egy miniévadot tartanak. Azt tervezik, hogy hosszú távú kapcsolatot alakítsanak ki a newcastle-i színházzal, illetve az angliai fesztiválokkal. Az októberi Farsang-bemutató után elkezdődnek Goldoni Komédiaszínház című darabjának próbái, Rusznyák Gábor rendezésében. Lesz gyerekelőadás is, Csukás István Ágacskáját Szabó Attila rendezi, aki nemrég végzett a bukaresti főiskola rendező szakán. Sajnos a fizetések alacsonyak, emiatt a színházban dolgozó emberek életkörülményei siralmasak. Lassan folyik a stúdiószínpadi építkezés. - A minisztérium néhány eddig általa szubvencionált színházat átadott az önkormányzatoknak, ebből nagy botrány lett. A marosvásárhelyi színháznál például ezért nem tudtak két hónapon át fizetést adni az alkalmazottaknak. Alig van négy-öt színház, amelyet még a minisztérium támogat. Közben nagyon nagy "termelés" folyik a színházi utánpótlás kinevelésében. Marosvásárhelyen most indult be a rendezői szak, Tompa szerint ennek nincs meg a tanári fedezete és az alapja sem. /Köllő Katalin: Évadtervezés a sétatéri színházban. Beszélgetés Tompa Gábor igazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2002. szeptember 16.
"Szept. 14-én véget ért a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának ülése Gyulán. Mindkét fél eredményesnek értékelte a kedvezménytörvény módosításáról szóló szakértői tanácskozást. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára jelezte, a konkrét részletekről nem kívánnak tájékoztatást adni, miután más szomszédos országokkal is tárgyalások folynak. Szabó Vilmos elmondta, hogy a Cristian Diaconescu külügyminisztériumi államtitkár által vezetett román küldöttség minden olyan konkrét kérdést felvetett, amelyet a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kritikai jellegűnek tartottak, és a törvény megváltoztatása során figyelembe venni kérnek. A tárgyalások folytatása októberben várható. A megbeszélések lezártáig a felek érvényben lévőnek tekintik a korábban Orbán Viktor kormányfő és Adrian Nastase miniszterelnök által aláírt memorandumot. A tárgyalások során áttekintették a bizottság előző ülésén elfogadott ajánlások teljesülését is. Szabó Vilmos kiemelte, hogy jelentős előrelépések történtek például a magyarországi román tannyelvű oktatás támogatását és a román ortodox templomok felújítását illetően, de nem került közelebb a megoldáshoz a kisebbségek parlamenti képviselete. Az ülésen felvetették a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésének kérdését is. Cristian Diaconescu megelégedéssel szólt a tárgyalások légköréről. Véleménye szerint mindkét ország adós saját nemzeti kisebbségei vonatkozásában a megfelelően felkészített tanerőkkel, a nagyobb figyelemmel a vallási identitás megőrzését illetően, valamint a kisközösségek érdekvédelmi részvételét támogató szándékkal. - Mi nem szeretnénk a kedvezménytörvényt lesöpörni - szögezte le. /Gyulán ülésezett a magyar-román kisebbségi szakbizottság. Diaconescu: nem szeretnénk lesöpörni a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"
2002. szeptember 16.
"Szept. 14-én Medgyessy Péter a CEFTA-tagországok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján több kétoldalú megbeszélést is folytatott, így találkozott román kollégájával is. Mint elmondta, Adrian Nastase kormányfő december első napjaiban Budapestre látogat, amikor "várhatóan a stratégiai partnerségről szóló megállapodást is aláírjuk és a kedvezménytörvényről is szót tudunk ejteni." Kettejük pozsonyi megbeszélésén a kedvezménytörvényről érintőlegesen, "annyiban esett csupán szó, hogy megegyeztünk a szakértők további tárgyalásaiban, s hogy négy alaptézist akarunk érvényesíteni." A négy alapelv: "a kedvezménytörvény módosítása a határon túli magyarság számára kedvező és jó kell legyen, továbbá a kedvezménytörvényt fenn akarjuk tartani, és azt akarjuk, hogy az európai uniós normáknak megfeleljen. Ezzel együtt azt szeretnénk, hogy módosítása a szomszédos országok kormányai számára is elfogadható legyen." A román kormányszóvivő ugyanerről a megbeszélésről azt közölte, hogy a két miniszterelnök megállapodott egy olyan szakértői bizottság létrehozásáról, amely a Gozsdu-örökség ügyével kapcsolatos jogi kérdéseket próbálja majd tisztázni. Szóba került a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottságának előző napi, gyulai tanácskozása, s Medgyessy bizakodóan szólt arról, hogy hamarosan megoldható lesz a két ország között felmerült problémák többsége. /Magyar-román kormányfői megbeszélés Pozsonyban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ Minden vitás ügyben közvetlen egyeztetések alapján hoznak döntést a CEFTA-tagországok, határozták el szept. 14-én Pozsonyban Románia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Csehország miniszterelnökei. A tagok által aláírt közös nyilatkozat segít abban, hogy elkerülhetővé váljanak a kereskedelmi kapcsolatok kapcsán kialakuló feszültségek. A miniszterelnökök megegyeztek, hogy megvizsgálják a létező kereskedelmi akadályok felszámolásához, valamint az ipari termékek teszteredményeinek és igazolványainak kölcsönös elismeréséhez szükséges intézkedéseket, az EU és a CEFTA-tagországok között aláírt megállapodás alapján. /Egyezményt írtak alá a CEFTA-tagországok kormányfői. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"
2002. szeptember 16.
"A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülése előtt a Megyei Képviselők Tanácsa tartott gyűlést. Napirenden szerepelt Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök, illetve a parlamenti képviselők politikai beszámolója, valamint különböző határozattervezetek elfogadása. A megyei elnök beszámolójában többek között a Református Kollégium körül kialakult helyzetről, a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésének gondjairól (Aranyosgerend, Bonchida, Aranyosegerbegy) számolt be. Kónya-Hamar Sándor ugyanakkor nehezményezte, hogy az RMDSZ országos csúcsvezetősége bizonyos értelemben pontatlan állításokat fogalmazott meg a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Vekov Károly képviselő a magyar színház és a magyar opera helyzetére tért ki. Szerinte vészjósló jelenség az, hogy a színházbajárás helyett a mai fiatalság inkább tévét néz. Úgy véli, emiatt az intézmény vezetősége is hibás. - Lehet, hogy egyesek jó színházi szakemberek, de biztos, hogy nem jó menedzserek - mondta. Vekov Károly azt is szóvátette, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetését nem érdekli ez a kérdés. Az MKT többek között arról döntött, hogy javaslatot tesz a Szövetségi Képviselők Tanácsának: a magyar civil társadalom aláírásokkal támogassa az RMDSZ alkotmánymódosító tervezetcsomagját. A határozatot a jelenlévő MKT-tagok látható többséggel elfogadták. Az MKT jelen lévő tagjai ugyanakkor elhatározták: felkérik az SZKT-t, térjen vissza azon döntésére, amellyel a belső választások megszervezését felfüggeszti. /K. O.: Belső választásokat követel az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"
2002. szeptember 16.
"Szeptember 15-én nyitotta meg ünnepélyes keretek között az új tanévet Kolozsváron a Református Kollégium. Az igehirdetés után Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója köszöntötte a diákokat. Ez a tizenharmadik tanévnyitójuk. A kollégiumnak jelenleg kétszázhatvan diákja van, ebből kétszázhuszonnégy bentlakó. Idén három kilencedik osztály indult, nyolcvannégy diákkal. A gyülekezet elfoglalta a templom előtti teret, ahol Székely Árpád iskolaigazgató és Pap Géza püspök tárta a hallgatóság elé a Református Kollégium áldatlan helyzetét. Elhangzott az egyházi tiltakozó állásfoglalása a kollégium ügyében. A néma tüntetésen többek között jelen volt Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Vekov Károly képviselő, Kötő József, az EMKE elnöke, Bitay Levente a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke és Révész Erzsébet városi tanácsos. /Valkai Krisztina: Néma tüntetés a Református Kollégiumért. Továbbra sem birtokolhatja az egyház a saját tulajdonát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"
2002. szeptember 16.
"Mezőkeszűben szept. 15-én három oka volt az ünneplésre: felújították a református templomot, kopjafát állítottak a világháborúban elesett hősök emlékére, illetve megnyitották a szintén felújított kultúrházat. Az ünnepi igét Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette. A nép, amely templomot épít vagy javít, élniakarását fejezi ki - értékelte a mezőkeszűiek munkáját a püspök. Leleplezték a Zoltáni István által készített kopjafát, majd az ünneplő gyülekezet levonult a frissen felújított kultúrházhoz, amely a falu mintegy kétszáz lelket számláló magyarsága nemzeti identitásának megőrzését szolgálja. /Sándor Boglárka Ágnes: Hármas ünnep Mezőkeszűben. Isten lelke szenteli fel a templomot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"
2002. szeptember 16.
"Szept. 15-én ünnepélyes keretek között kezdte meg kilencedik tanévét Kolozsváron az Unitárius Kollégium. Az istentisztelet után Popa Márta igazgatónő rövid tanévnyitó beszéde hangzott el. A kollégium friss diákjai nem csupán a megyéből érkeztek, hanem az ország legkülönbözőbb részeiből: Petrozsényből, Küküllődombóról, Dicsőszentmártonból, Sepsiszentgyörgyről, Olthévízről, Homoródalmásról és Homoródújfaluból. A vidéki diákok többségét az Unitárius Egyház korszerű bentlakásában helyezik el. A volt diákok többsége - 85 százalék - egyetemen tanul tovább, öregbítve az iskola jó hírnevét. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a kollégium épületének templom fölötti részében unitárius óvodát avattak. /V. K.: Erdélyt képviselik az Unitárius Kollégium új diákjai. Az idéntől unitárius óvoda is működik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"
2002. szeptember 16.
"Szept. 14-én emléküléssel kezdődött Kolozsváron az Atyánkfia, Apafi című rendezvénysorozat, amelyet a Magyarörmények Romániai Szövetsége, valamint a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület és a Budapesti Örmény Kisebbségi Önkormányzatok Társulata szervezett. A tudományos ülésszakon Apafi Mihály erdélyi fejedelemre emlékeztek, aki 1672. október 26-án, Gyulafehérváron kelt kiváltságlevelével szabad kereskedést engedett az örményeknek. A rendezvényt dr. Tonk Sándor történész, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora nyitotta meg egy történelmi visszatekintéssel, majd Lászlóffy Aladár következett, aki az Örmény mohácsolás címet adta előadásának. Ezután dr.Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke szólt a közönséghez. Csetri Elek az örmények által az erdélyi törvényhozásban vállalt szerepről beszélt, utána Vekov Károly, B. Kovács Júlia, Balázs Bécsi Attila és Kozma Dezső előadásai következtek. /bpe: Apafira emlékeztek a magyarörmények. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"
2002. szeptember 16.
"A budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem fiatal végzősének, a Baróton született Incze Mózes festőművésznek a munkáiból nyílt kiállítás. A kiállított munkákat Németh Júlia elemezte. A bemutatott alkotások a Műhely a határon elnevezésű élesdi művésztelepen készültek, amelynek Incze Mózes alapítótagja. /(h): Incze Mózes, a látomásos festő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"
2002. szeptember 17.
"Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint az ukrán parlament magyar mintára jogszabályt készít a szomszédos államokban élő ukránok státusával kapcsolatban. A szenátor reméli, hogy ilyen törvény nem lép életbe, az ukrán parlament pedig figyelembe veszi az Európa Tanács által a magyar jogszabály esetében megfogalmazott ajánlásokat. /Magyar mintára ukrán státustörvény. Remélik: Kijev eláll szándékától. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"
2002. szeptember 17.
"Szept. 16-án magyar állami segítséggel új, önálló magyar középiskola kezdte meg működését Máramarosszigeten. Az 1960-ban megszűnt máramarosszigeti magyar középiskola helyett most megnyílt új tanintézményben, a Löwey Klára nevét viselő új, önálló magyar líceumban 278 helybeli és környékbeli I-XII. osztályos tanuló kezdte meg a tanévet. Az iskolaavatáson részt vett és beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Markó Béla kijelentette: nagyon örülne, ha minden évben meg tudnának nyitni valahol Erdélyben egy újabb magyar középiskolát. Ez az utóbbi két évben sikerült, hiszen tavaly ilyenkor Aradon kezdte meg működését a Csiky Gergely Líceum, most pedig Máramarosszigeten indul új magyar középiskola. Ez az iskolaindítás egyik fontos témája volt az RMDSZ és a Romániában kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) közti együttműködésnek és tárgyalásoknak is. Az iskola létrehozásához a magyar kormány jelentős gyorssegélyt nyújtott a Határon Túli Magyarok Hivatalán keresztül. További támogatást várnak, mert az új iskola még nincs felszerelve - mondta Markó Béla. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke nagy örömmel üdvözölte az iskolanyitás- és avatás ünnepét. A közös cselekvés, a közös ünneplés szükségességét hangsúlyozta. - Az, hogy itt, ebben a térségben, ahol 42 évvel ezelőtt megszűnt a város magyar középiskolája, most új, önálló magyar tanintézet kezdte meg működését, olyan előremutató esemény, amelytől minden magyarnak emelkedhet a lelke, függetlenül attól, hogy hol él. Ez a mostani ünnep egy nagy összefogásnak az eredménye. Az emberek a határon belül és a határon túl össze tudtak fogni az iskola létrehívása érdekében. Idén Máramarosszigeten több mint kétszer annyi elsőosztályos magyar gyermek tanul anyanyelvén, mint tavaly. /Új magyar gimnázium Máramarosszigeten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"
2002. szeptember 17.
"Szept. 16-án megkezdődött az új tanév. Ez az első tanév, amikor az állam kifli és tejtermékek formájában ingyen tízórait biztosít az elemistáknak, és ez az első olyan esztendő, amikor az óvodai csoport kötelezővé válik, és így nyolcról kilenc évre bővül a romániai közoktatás. Szabó Gábor szaktanfelügyelő elmondta: végül csak két első osztály szűnt meg Kolozsváron, a 7-es és a 13-as iskolákban. Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban végül két elsős magyar osztály indult. Két problémájuk van, fejtette ki Simon János igazgató: még mindig nem érkezett meg az a 19 millió forint, amelyet még a Deutsch Tamás által irányított magyar Ifjúsági és Sportminisztérium utalt ki nekik, másrészt az, hogy mindkét némettanárnőjük férjhez ment Marosvásárhelyre, így pótolni kell a hiányukat. /Szabó Csaba: Megkezdődött a 2002-2003-as tanév. Két első osztállyal kevesebb Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"
2002. szeptember 17.
"Szept. 16-án tartotta évadnyitó társulati gyűlését a Kolozsvári Magyar Opera. Simon Gábor igazgató utalt az elmúlt 12 év, azaz 13 évad reménykeltő megvalósításaira: a társulat létszáma növekedett, több külföldi - és ezen belül anyaországi - vendégszereplés vált lehetővé. Utalt a gondokra is: köztük a Magyar Színház vezetőségének ellenséges viszonyulására, és a 2001-ben elindult, és még azóta is gyűrűző ellenőrzésekre - amelyek Brudascu szenátor "közreműködése" folytán politikai színezetet is nyertek. Az évadnyitó előadás szept. 19-én: Erkel Ferenc Bátori Máriája. Szép Gyula az RMDSZ részéről támogatásáról biztosította az igazgatót. Horváth Andor egyetemi tanár egy pártoktól független értelmiségi csoport létrehozását javasolta, amely egyrészt közvetíteni tudna az opera és a színház között, másrészt megoldást keresne a többi problémára is. /Hintós Diana: Évadnyitás a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"
2002. szeptember 18.
"Háromnapos hivatalos látogatásra Ukrajnába utazott Ion Iliescu elnök. A román államfő egyebek között hangoztatta: hazája a két országot összekötő hídnak tekinti az ukrán kisebbség romániai, illetőleg a román kisebbség ukrajnai jelenlétét. Közölte: "kényes kérdések" is szerepelnek az ukrán hatóságokkal folytatandó megbeszéléseinek témái között, amelyek megoldása hosszabb tárgyalásokat tesz szükségessé. A román szenátus külügyi bizottságának elnöke egy nappal Iliescu Kijevbe érkezése előtt kijelentette: információi vannak arról, hogy az ukrán parlament "magyar mintájú" státustörvényt készül alkotni a határain kívül élő ukrán etnikumúak számára. /Határvita nincs. Ukrán státustörvény előkészítése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ Románia és Ukrajna között nincs határvita, a létező problémák csupán a duna-deltai határszakasz egyértelművé tételével kapcsolatosak, amelyeket a szakembereknek kell megoldaniuk gyakorlati és realista módon, jelentette ki Ion Iliescu államfő szept. 17-én, Ukrajnába utazása előtt. Közölte: a látogatása során szó esik majd a krivoj-rogi kohászati kombinátról is, amelynél Románia társberuházó volt. /Iliescu Ukrajnába érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"
2002. szeptember 18.
"Adrian Nastase miniszterelnök és Günter Verheugen, az EU bővítésügyi főbiztosa a Salzburgban zajló Európai Gazdasági Fórum keretében szept. 16-án találkoztak, hogy megbeszélést folytassanak a román integrációs folyamat helyzetéről. Az Európai Bizottság éves országjelentése tükrözni fogja Románia politikai és gazdasági eredményeit - szögezte le Günter Verheugen, azt követően, hogy megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel. Adrian Nastase hangsúlyozta: fontos, hogy a koppenhágai tanácskozáson megállapítsák Románia uniós csatlakozásának végső határidejét. A kormányfő szerint erre a 2007-es év lenne a legalkalmasabb. /Hatékonyabb konzultációt Brüsszel és Bukarest között! Günter Verheugennel tárgyalt a román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"
2002. szeptember 18.
"Parlamenti forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség közölte, hogy akár három hónappal is meghosszabbíthatják a kereskedelmi bank magánosítását illetően a szándéknyilatkozatok benyújtásának határidejét. Erre azért kerülne sor, mivel az eddigi két érdeklődő, a közelmúltban létrejött francia Eulia pénzintézet, valamint a Bank Austria Creditanstalt és a magyar OTP konzorciuma nem teljesíti a feltételeket, ugyanis mindkettő többségében állami tulajdonban van. Az OTP-nek is az állam a többségi részvényese. Jelenlegi formájában a magánosítás csak akkor folytatódhatna, ha a Bank Austria Creditanstalt szándéknyilatkozatot tenne a részvénycsomag 51 százalékára. /Újrakezdhetik a kereskedelmi bank magánosítását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"
2002. szeptember 18.
"A korábbi évek két nagy könyvsikerét, Cseh Gusztáv Hatvan főember és Jeles házak című rézkarcsorozatát K. Jakab Antal új szövegével, egy harmadik kötettel kiegészítve (Megrajzolt pátria) jelentette meg bibliofil kiadásban a Korunk Baráti Társaság, Cseh Gusztáv pátriája címmel. - A Korunk legújabb száma a modern vizualitással foglalkozik. /Az erdélyi főemberektől a római performanszig (a Györkös Mányi Albert Emlékházban). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"
2002. szeptember 18.
"Szept. 20-22. között negyedik alkalommal kerül sor a Homo Ludens Alapítvány szervezésében a Romániai Magyar Bábostalálkozóra. A seregszemle célja lehetőséget teremteni a különböző városokban működő bábostársulatoknak, hogy bemutassák egy-egy jól sikerült produkciójukat, megnézhessék mások előadásait, beszélgessenek a meghívott szakemberekkel. A rendezvényen fellép tíz társulat (hazai és külföldi), lesz játszóház is. /Ismét bábostalálkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"
2002. szeptember 18.
"Posztumusz kötet Bálint Tibor Könyörgés kétségbeesés ellen (Neptun Impex, Csíkszereda, 2002.) című novelláskötete. A leglíraibb részben az író vallott arról, mit jelent számára a szülőföld, a szülőváros, Kolozsvár. /Sándor Boglárka Ágnes: Kis történetek, kétségbeesés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"
2002. szeptember 18.
"Az "RMDSZ úgynevezett belső ellenzéke, élen Tőkés László püspökkel, tb. elnökkel, sűrűn azt hangoztatta, hogy a szövetség egyébként választott vezetősége az erdélyi magyarság támogatására szánt pénzösszegekkel egymaga és főleg a saját maga javára gazdálkodik, oda juttat nagyobb summákat, ahol valamiképpen érdekelt." - írta Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. "A hazai közvélemény megdöbbenéssel szerzett tudomást arról, hogy az Orbán kormány, országlásának utolsó napjaiban az RMDSZ rendelkezésére álló összegek többszörösét juttatta egyrészt a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, másrészt kedvenc kolozsvári lapja, a Krónika megsegítésére." - állította Gyarmath. Megjegyezte, hogy lapja, a Romániai Magyar Szó egyetlen egyszer pályázott, egymillió forint alatti összegre, pontosabban egy számítógép árának a felére, de nem kapta meg. Mátis Jenőtől, az Easy Alapítvány kuratóriumának elnökétől kérdezte, igaz-e, hogy az Easy Alapítvány útján 60 millió forintot juttatott a Krónikának, 20 milliót pedig az Erdélyi Könyvklubnak? Mátis Jenő cáfolta ezt és elmondta, miről volt szó. Az Easy Alapítvány, a Krónika Kiadó Rt. és az Erdélyi Magyar Könyvklub szándéknyilatkozatot írt alá, amely arról szólt, hogy egy alternatív újság-és csomagküldő szolgálatot építene ki, lévén, hogy a Román Posta nyújtotta ilyenszerű szolgáltatások sok kívánni valót hagynak maguk után. Ami a Népszabadságban megjelent, az téves, hiszen az Erdélyi Magyar Könyvklub nem kapott az összegből egy forintot sem, csak majd, mint pályázó fél, használhatja ezt a hálózatot, de csakis megrendelés alapján. A pályázat kedvezményezettje a Krónika Kiadóház Rt., amelynek a már létező terjesztési hálózatára épülne rá ez az alternatív hálózat. Ez a hálózat már most is többeket szolgál ki, a Krónika mellett legalább még két lapot, például Kolozs megyében a Szabadságot. Nemcsak újságokról van szó, hanem csomagküldésről, könyvterjesztésről, magyarországi szak- és réteglapok eljuttatásáról, és minden ehhez kapcsolódó tevékenységről. A megítélt nyolcvanmillió forint csakis a terjesztés javítására költhető. /Gyarmath János: A legjobb védekezés a támadás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ "
2002. szeptember 19.
"Ion Iliescu román és Leonyid Kucsma ukrán elnök szept. 17-én megállapodtak abban, hogy Románia és Ukrajna 2003. június 1-ig tisztázza a folyami határszakasz, a kontinentális talapzat és a fekete-tengeri gazdasági övezetek kérdését. A román és az ukrán államfő közös nyilatkozatot írt alá, amely szorgalmazza, hogy a két ország 2003. június elsejéig írja alá a folyami és tengeri határszakaszról szóló kétoldalú politikai egyezmény kiegészítő dokumentumát. Leonyid Kucsma szerint a tárgyalásokról nem mondható el, hogy könnyedén zajlottak volna, azonban mindkét fél részéről létezik politikai szándék és nyitottság a problémák rendezésére. /Tisztázódnak a vitás kérdések. /Iliescu Leonyid Kucsmával tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./"
2002. szeptember 19.
"Az Országos Audiovizuális Tanács (OAT, CNA) szept. 18-án bűnvádi panaszt nyújtott be a Legfelsőbb Ügyészségen Corneliu Vadim Tudor, a Romania Mare című lap főszerkesztője ellen a kiadvány szeptemberi 636/20-as számában megjelent cikke miatt, amely erőszakos tettekre bujtogatott a tanács tagjai ellen, olvasható a testület közleményében. "Köpjétek szembe a senkiháziakat, bárhol találkoztok velük! (...) Románok, vonuljatok az utcára!" - olvasható az idézett cikkben. A felhívásnak megfelelően. Szept. 18-án mintegy 300 személy gyűlt össze Bukarestben, részt vegyen a tanács döntése elleni tiltakozáson. A szenátus előtti tüntetés résztvevőihez C.V. Tudor NRP-elnök is csatlakozott. Közölte, hogy pártja Veszélyben a demokrácia címmel egyszerű indítványt nyújt be a parlamentben. A Fővárosi Fellebbviteli Bíróság elutasította az OTV által az Országos Audiovizuális Tanács döntésével kapcsolatban benyújtott óvást, arra hivatkozva, hogy a televízió kérése elfogadhatatlan. /A Tanács panaszt emelt Corneliu Vadim Tudor ellen. Az Audiovizuális Tanács elutasította az OTV kérelmét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./"
2002. szeptember 19.
"A zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának és a Presbiteri Szövetségnek a szervezésében került sor szept. 18-án Zilahon az Egyházmegyei Nap ünnepségére, amelyet négy évforduló jegyében hirdettek meg: 100 éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, 100 éve került sor a Zilahi Református Wesselényi Kollégium főépületének alapkőletételére, 125 éve született Ady Endre, a kollégium egykori diákja, valamint 200 éve született Kossuth Lajos. Tőkés László püspök azért nem vehetett részt a rendezvényen, mert Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel találkozott Budapesten. Az államfő október 5-én Nagyváradra látogat, ahol részt vesz az Arany János Kollégium hivatalos felavatásán. Molnár Kálmán helyi esperes jelezte: a zilahi Református Kollégium helyzete továbbra is válságos. Egy olyan egyházi iskola többszáz éves múltját ünnepeljük, amelynek diákjai és tanárainak többsége nem vesz részt egyházi rendezvényeken, jegyezte meg. A zilahi kollégium gyakorlatilag megtagadta az együttműködést az egyházzal. Felolvasták Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének az ünneplő gyülekezethez intézett levelét. Starmüller Géza művészettörténész tartott előadást a Wesselényi-szobor-kompozícióról, és annak alkotójáról, Fadrusz Jánosról. A templomi rendezvényt Budai Ilona csodálatos ének-imádsága egészítette ki, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a felújítás alatt álló Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium épülete előtti Ady-szobrot. A Kálvineumban Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökének Ady erdélyiségéről szóló előadása és dr. Csetri Elek akadémikus Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós című előadása hangzott el. Az egybegyűltek Magyarország, édes hazám címmel Budai Ilona műsorát hallgathatták meg. /Makkay József: Négyes ünnep Zilahon. A tanárok és diákok nem vettek részt az egyházi rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./"