"A 2001/10. számú ingatlantörvény (az 1945. márc. 6. - 1989. dec. 22. között visszaélésszerűen elkobzott ingatlanok jogállásáról szóló törvény) többszöri határidő módosításai következtében aug. 14-én jár le az a terminus, ameddig a volt tulajdonosok beadhatják a bíróságra kereseteiket az eladott lakások adásvételi szerződéseinek a megsemmisítésére. Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta, az igénylők csak azt kaphatják vissza, amit nem adtak el, például a bérlők által lakott lakásokat. Azon ingatlanok esetében, amit már eladtak, a határidő után az adásvételi szerződés "bebetonozódik". Boros János alpolgármester elmondta, hogy a bizottság azokat a lakásokat, amelyeket korábban eladtak, nem adhatja vissza természetben. Ezekben az esetekben az érintettnek a bírósághoz kell fordulnia a szerződés megtámadásáért, és ezt aug. 14-ig teheti meg. /Ú. I.: Újabb határidő szorítja az egykori lakástulajdonosokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ "

"A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, júl. 26-án, a kisebbségpolitikai vitadélelőttön Németh Zsolt , az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette, Magyarország nem akarja nemzetköziesíteni az erdélyi magyar kisebbség ügyét, és ezt elvárja a román féltől is. A szakadó eső ellenére sem apadt az érdeklődés. Kétezer kitűzőt nyomtattak ki, de később már kitűző nélkül engedték be az újabb és újabb érkezőket. Magyarország nem köti össze Románia NATO-csatlakozásának kérdését az erdélyi magyarság kisebbségi helyzetének javításával. Erről Gabriel Andreescu román politikai elemző felvetése nyomán Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszélt. Egyesek még azt is elvárják, hogy tagjai szeressék az országot, mely "kenyeret ad nekik". Németh Zsolt a kádári Magyarország és Ceausescu Romániája kisebbségi szemléletét hozta fel példának, de elmondta, ez a fajta megközelítés ma is a baloldali politikát jellemzi. A polgári pártokra jellemző szemlélet viszont a kisebbségek elvárásai felől közelít a stabilitáshoz. A központi kérdés a diszkrimináció megszüntetése, annak az elérése, hogy a kisebbségiek ne legyenek másodrendű állampolgárok. Németh Zsolt emlékeztetett, a polgári kormányzás kezdetekor Magyarország évi egymilliárd forinttal támogatta a határon túli magyarságot. Ez az összeg az idénre megtízszereződött. Fontosnak tartotta, hogy az elmúlt négy év alatt létrehozott intézmények - a Máért és a kedvezménytörvény - tovább működjenek. Lőrincz Csaba volt helyettes külügyi államtitkár szerint az már önmagában is instabilitást okoz, ha a kisebbségi kérdést egy ország biztonságpolitikai kérdésnek tekinti. Lőrincz példaként a szabadegyetem tábora fölött időről-időre átrepülő katonai helikoptereket említette. Dan Pavel politológus szerint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása ellenére is Romániában a nemzetállami logika érvényesül, melynek értelmében a kisebbségek veszélyforrást jelentenek. Gabriel Andreescu azt hangsúlyozta, hogy a 90-es évek elején minden előfeltétele megvolt annak, hogy Románia is jugoszlavizálódjék. Hogy nem ez történt, az Andreescu szerint a román és a magyar értelmiség, részben pedig a bálványosi folyamat érdeme. A Határon Túli Magyarok Hivatalának évtizedéről tervezett délutáni vitára a meghívott előadók közül csupán Szabó Tibor, a hivatal nem rég leköszönt elnöke jött el, s mint elmondta, arról még ő maga sem tud nyilatkozni, hogy továbbra is a hivatal munkatársa-e vagy sem. A szervezőknek is meglepetést okozott, hogy Bálint-Pataki József távol maradt. Bárdi Nándor történész elmondta, a HTMH egykori életre hívását már csak az a tény is megnehezítette, hogy a hivatal munkájának a célcsoportjai Magyarország határain kívül találhatók, így különböző jogszabályok alkotásával ehhez a közösséghez nem lehetett eljutni. Szabó Tibor és Németh Zsolt a kormányzási ciklusok szerint taglalta a hivatal munkáját. Németh elmondta, meglátása szerint a baloldali kormányzás idején a hivatal afféle panaszfal szerepét töltötte be, ahol a határon túli magyar vezetők elsírhatták fájdalmaikat. A politikus szerint a baloldali és polgári kormányzások közötti különbséget a tízmilliós és tizenötmilliós kinyilatkoztatások közti különbség jelzi hitelesen. /Gazda Árpád: Sárban tocsogva várják Orbán Viktort. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ Magyarországnak 2006-ra évi százmilliárd forint támogatást kell nyújtania a határon túli magyarságnak ahhoz, hogy ne beszélhessünk politikai megtorpanásról - jelentette ki Németh Zsolt. Németh Zsolt részletesen kifejtette, hogy véleménye szerint milyen elvárásokat fogalmaz meg az erdélyi magyarság az anyaországgal szemben. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy: Magyarország egyértelműen ismerje el a 15 milliós magyarsággal szembeni felelősségét és ezt helyezze politikájának középpontjába. A Fidesz alelnöke szerint ezt a felelősséget vállalta a polgári kormány a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés politikájának meghirdetésével. A kisebbségek könnyen radikalizálódhatnak, s a magyar nemzeti kisebbség, a többség és a magyarországi politikai elit bölcsességének volt eddig köszönhető az, hogy a magyar nemzeti kisebbségeket ez a radikalizálódás nem jellemezte - hangsúlyozta Lőrincz Csaba, a Külügyminisztérium volt helyettes államtitkára. Székely István elmondta, hogy Romániában június 21-ig 253 ezer igénylést továbbítottak a tájékoztatási irodák. Emellett 17 ezren diákigazolványt, 2700-an pedagógus igazolványt, mintegy 160-an pedig oktatói kártyát kértek. Az eddig beérkezett igénylések az erdélyi magyar nemzetiségű lakosság 17 százalékát jelentik. /XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Magyarország 15 millió magyarért érezzen felelősséget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Katonai helikopter körözött a bálványosi tábor fölött. Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Tömörülés alelnök szerint furcsa, hogy 2002-ben a táborban nyílt vitákra, beszélgetésekre kerül sor, míg ezalatt egyesek helikoptereket küldenek a vidékre. Tudjuk, hogy a katonaságnak vannak helikopterei, hogy léteznek tervei a magyar kisebbség esetleges követelőző megmozdulásai esetén, nyilatkozta a képviselő. /Helikopter körözött a tábor felett. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke szerint a kormánypárt és az RMDSZ közötti viszony nagy eredménye egy etnikai konfliktus elkerülése. A kormánypárt alelnöke szerint 1993-hoz viszonyítva a társadalom igen sokat fejlődött, jelenleg támogatja az RMDSZ-szel kialakított kapcsolatot. /Megelőzött etnikai konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"Aggasztóan és aránytalanul megfogyatkozott az erdélyi magyarság létszáma. Az okok: kivándorlás, asszimiláció és a természetes szaporulat hiánya. Bármennyire visszatetsző: számba kell venni és nyilvánosság elé tárni a magyarságukért, s közelebbről a demográfiai elesettségért aggódó és megoldásokat kereső közéleti személyek etikai hozzáállását - írta Tőkés István. Hogyan prédikálhatnak a lelkészek, illetve írhatnak az írók, hogyan igényelhetnek katedrát a professzorok, ha ők maguk nem teszik azt, amire másokat buzdítanak? Bizonyos, hogy sem Pál apostolnak, sem Ady Endrének vagy Reményik Sándornak nem volt gyermeke, s olyanok is vannak, akik eredménytelenül küzdenek a gyermekáldásért, de ezek a kivételek nem igazolhatják a sokezrek negatív példamutatását. Mindezt az öncsalás elleni állásfoglalásnak tekinti a cikkíró. /Tőkés István: Az igazság jussán Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"Az 1945 után elkobzott ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatását szorgalmazza Adrian Nastase. A miniszterelnök szerint ezáltal az állam csökkenthetné a kifizetendő kártalanítás összegét. Azonban a benyújtott visszaigénylési kérelmekre a volt tulajdonosok zöme mindmáig nem kapott választ. A volt tulajdonosok egy része a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, s ott eddig több volt tulajdonosnak számottevő összegű kártérítést ítéltek meg. Jelentős azon államosított ingatlanoknak a száma, amelyeket az állam 1990 után jelképes összegért eladott az azokban lakó bérlőknek. Valójában időhúzás folyik. Konkrét intézkedések nélkül ugyanis az efféle miniszterelnöki beszédeknek kampányértékükön kívül semmilyen más hasznuk nincsen. Esetleg a látszatrestitúciót szolgálják. /Tibori Szabó Zoltán: Látszatrestitúció. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"Románia két világháború közötti, 800 ezres zsidó közösségének több mint a fele vált a holokauszt áldozatává. Ezek közül több mint 150 ezret a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből, mintegy 270 ezren pedig óromániai, főképp moldvai és bukovinai pogromokban, illetve a román hadsereg felügyelete alatt álló besszarábiai és dnyeszterentúli haláltáborokban pusztultak el. A túlélőket Bukarest a kommunista érában jelentős devizaösszegekért adta el Izraelnek. Ma Romániában körülbelül tízezer zsidó nemzetiségű személy él, s ezek zöme idős ember. A román zsidóság holokausztjáról néhány történészen kívül az országban jóformán senki nem beszélt. Ennek fő oka a hagyományos román történelmi misztifikáció. Az Egyesült Államokban tett látogatásaik során, mind Mircea Geoana külügyminiszter, mind pedig Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök számára amerikai tárgyalópartnereik egyértelművé tették, hogy Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg az országban Ion Antonescu marsallnak szobrokat állítanak, a meglévőket el nem távolítják, a fasiszta diktátor kultuszának, illetve a legionárius és újfasiszta mozgalmak újbóli térnyerésének gátat nem állítanak. Egyértelművé tették a román vezetés számára azt is, hogy el kell ismernie: a negyvenes években Romániában zsidóüldözés folyt, amely több százezer áldozatot követelt. Adrian Nastase még Washingtonban megígérte: a felvetett kérdéseket Románia a legrövidebb időn belül orvosolja. Nastase azután beszédében felsorolta a román hatóságok aktív részvételével 1941-ben lezajlott bukaresti, jászvásári, besszarábiai és bukovinai pogromokat, amelyeknek mintegy tizenötezer zsidó esett áldozatául, emlékeztetett a későbbi gettósításokra és a Dnyeszteren túlra történő tömeges deportálásokra. - A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni - szögezte le a miniszterelnök. Radu Ioanid történész, a washingtoni Holokauszt Múzeum Romániából elszármazott igazgatója kifejtette: Antonescu nem felelős az észak-erdélyi zsidóság Auschwitzba történt deportálásáért, azért a korabeli magyar és német megszálló hatóságokat terheli a felelősség. Ám a marsall és kormánya legkevesebb 250 ezer zsidó kiirtásáért felelős, akik között nem csupán román, de besszarábiai, bukovinai és dnyeszterentúli ukrán zsidók is voltak. Ezekhez pedig hozzáadódik a Regátban rendezett pogromok során elpusztított mintegy 15-20 ezer zsidó áldozat. A Nastase-kormány március 20-án sürgősségi kormányrendelettel rendezte a romániai zsidóság közösségi vagyonának tulajdonjogát. A jogszabály valamennyi templom, imaház, temető, rituális fürdő és vágóhíd egyetlen tulajdonosává a romániai zsidó hitközségeket tette. A másik sürgősségi kormányrendeletben megtiltották, hogy a háborús bűnösöknek Romániában szobrot emeljenek, róluk utcákat, tereket, parkokat vagy pedig szervezeteket nevezzenek el. Az utóbbi rendelkezés megszegőit hat hónaptól öt évig terjedő fegyházra ítélhetik. Az idegengyűlölő, antiszemita és újfasiszta szervezetek azonnal tiltakoztak. Elsőként a két világháború között létrehozott Romániai Legionárius Mozgalom, amely 1990 után újra aktivizálódott. Serban Suru, a mozgalom elnöke szerint a kormányrendelet sérti Románia alkotmányát, az emberi jogokat, a rendőrállam visszaállítását jelenti. Corneliu Vadim Tudor nyíltan antiszemita Nagy-Románia Pártja (NRP) is tiltakozott. Tudor közölte: Romániának nincs szüksége a NATO-ra. - Fel kell ajánlanunk Putyinnak, hogy cserében Besszarábiáért, Románia végképp lemond a NATO-csatlakozásról - mondta Tudor. A felháborodás miatt Nastasénak engedett. Leszögezte, hogy "a holokauszttal kapcsolatos viták nem vezethetnek a román nép bűnbakká történő kikiáltásához, csakis a korabeli kormány viseli mindenért a felelősséget". A miniszterelnök hozzátette: az ország érdekeinek megfelelően hoztak olyan intézkedéseket, amelyek "mindenütt elfogadott értékekhez igazodnak". Theodorescu miniszter is retirált: Ion Antonescu a történelem tragikus hőse volt, aki háborús bűnöket követett el, s megfizetett értük - mondta Kolozsváron. A miniszter azt is kijelentette, hogy "Romániában nincs antiszemitizmus, csupán néhány antiszemita létezik". A holokauszttagadók sorába Mircea Ionescu-Quintus és Norica Nicolai liberális szenátorok is beálltak. Quintus "a Moldvában évtizedekkel ezelőtt történteket" a valósággal ellentétben álló kitalációknak minősítette. Ion Iliescu államfő a NATO-tagjelölt országok március 25-26-i bukaresti tanácskozásával párhuzamosan a jelölt államokban működő zsidó szervezetek is találkoztak. Hozzájuk intézett üzenetében Iliescu leszögezte: "Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden személyére irányuló kultusz, indoklástól függetlenül, a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Ion Antonescunak minimum nyolc szobrot állítottak a Regátban: Bukarestben (a Munka téren), Jilaván (a börtön előtti téren), illetve Slobozia, Calarasi, Piatra Neamt (Karácsonykő), Tirgoviste, Bacau (Bákó) és Iasi (Jászvásár) vidéki városokban. A kilencediket Erdélyben emelték, Nagysármáson, s azt népes ortodox papküldöttség jelenlétében maga Andrei gyulafehérvári ortodox püspök szentelte fel. A rendeletek értelmében mindezeket el kell távolítani. Elsőként a Karácsonykő városában előtt álló Antonescu-szobrot távolították el. A kormány azt ígérte, a többi szobor elmozdítása rövid időn belül megtörténik, de a helyi vezetők ennek keményen ellenálltak. A jászvásári szobrot a helyi hatóságok nagy nehezen, titokban távolították el. Az 1997-ben felállított nagysármási szobrot ötven méterrel az eredeti talapzat mögé, a sebtében múzeummá avanzsált helyi ortodox fatemplom tornácára költöztették, a bákói pedig a helyi katonaiskolában állt kezdettől fogva, s a hatóságok szerint az nem számít nyilvános helynek. A bukaresti szobor viszont az ortodox egyház területén áll, azt a művelődési minisztérium és a pátriárka hivatalának jóváhagyásával emelték, a pap nem engedte meg, hogy ahhoz hozzányúljanak. Mindezek után Gheorghe Buzatu NRP-képviselő bejelentette: Jászvásáron, Pitestien és Marosvásárhelyen három további Antonescu-szobor felállítását tervezi a marsall nevét viselő liga. - Nagyon sok városban, így például Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen a szóban forgó utcák még mindig a marsall nevét viselik. Kivételnek számít Adrian Severin volt román külügyminiszternek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése elnökének állásfoglalása, aki elítélte a történteket. Ápr. 27. és máj. 18. között, a FLAS (Frontul de Lupta Anti-Semita - Antiszemita Harci Front) nevében cselekvő ismeretlen tettesek meggyalázták az észak-moldvai Falticeni zsinagógáját, antiszemita jelszavakat írtak annak falára, s elloptak egy Tóra-tekercset. Júl. 2-ára virradóan szintén ismeretlenek betörtek a Dorna Vatra-i zsinagógába, szétszórták az imakönyveket és az egész templomot felforgatták. A szenátus megszavazta a zsidó közösségi vagyonnak a hitközségek tulajdonába visszajuttattását, de az utcanevek megváltoztatása és a megmaradt Antonescu-szobrok eltávolítása nem történt meg. Grigore Zanc kormánypárti szenátor, a szenátus művelődési bizottságának a tagja kijelentette: "Romániát nem lehet olyan országnak tekinteni, amelyben holokauszt történt, vagy amely részt vállalt a holokausztban". A kormány rájöhetett arra, hogy cselekedeteihez a közvéleménynek elegendő magyarázatot nem nyújtott, a nyugati partnereket pedig még ennél is kevésbé sikerült meggyőznie szándékainak őszinteségéről és komolyságáról. Ezért Razvan Theodorescu művelődési miniszter május végén a kormány nevében azt kérte a Román Akadémiától, hogy mielőbb szervezzen a holokauszttal és a 31/2002. számú rendelettel foglalkozó konferenciát, amelyre a hazaiak mellett külföldön élő történészeket is hívjon meg. Jún. 28-án került sor, ugyanazon a napon, amikor Bukarestben megkapták az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (Helsinki Bizottság) nyolc tagja Adrian Nastase kormányfőhöz intézett levelében leszögezte: az a tény, hogy egyes utcák még mindig Ion Antonescu nevét viselik, ellentétes a Nastase márciusi beszédében megfogalmazottakkal, amelynek értelmében Románia megváltoztatja "a fasizmussal és a szélsőségekkel kapcsolatos addigi kétértelmű magatartását". Ezek után a bukaresti Victoria Kormánypalotában létrehozták Románia korábbi miniszterelnökeinek arcképcsarnokát, s ott a Ion Antonescu arcképe is helyet kapott. /Tibori Szabó Zoltán: Románia és a holokauszt Huncutkodó szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"Zsobok sok képzőművészt vonzott az immár hétéves nemzetközi alkotótáborba. A mostani tábor / július 15-29./ gazdag programmal várta résztvevőit. Az utolsó napon, immár hagyományosan, Banner Zoltán művészettörténész megnyitja a művészek munkáiból rendezett tárlatot, amely ezután vándorkiállítás jelleget ölt, első állomása Kolozsvár, Reményik Sándor Galéria. /(-eth): VII. Zsoboki Alkotótábor 2002. július 15-29. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"A Román Humanista Párt (RHP) közleményében kérte az RMDSZ-t, foglaljon állást Szilágyi Zsolt képviselő Románia regionalizációjáról tett kijelentéseivel kapcsolatban. "Markó Béla elnök úrnak meg kell értenie, hogy az RMDSZ parlamenti képviselői nem a saját nevükben beszélnek, így a romániai közvélemény a szövetség álláspontjaként fogta fel Szilágyi képviselő kijelentéseit" - áll az RHP közleményében. A Humanista Párt ismételten javasolta, hogy a magyar többségű megyékben a román kisebbségi lakosság képviselőkkel rendelkezzen. "Erdély autonómiája olyan téma, amely nem képezheti vita tárgyát egy olyan független és demokratikus egységállamban, mint Románia" - zárul az RHP közleménye. /Az RMDSZ foglaljon állást! Tiltakozás Szilágyi Zsolt kijelentései ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ "

"Ion Iliescu elnök júl. 29-én cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, miszerint államelnöki mandátumának lejárta után nem tér vissza a Szociáldemokrata Pártba (SZDP), azonban nem beszélt arról, mihez fog kezdeni a 2004-es elnökválasztás után. - Nem mondtam, és nincs is szándékomban elmondani, mit fogok tenni. Majd meglátjuk - fogalmazott. /Iliescunak nincs szándékában visszavonulni Az államfő cáfolja a sajtóhíreszteléseket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ "

"Júl. 30-án ül össze Bukarestben a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága. Az ülésen román részről Cristian Diaconescu külügyi államtitkár, magyar részről Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vesz részt. A tanácskozás fő témája a magyar kedvezménytörvény és a törvény végrehajtásával kapcsolatban tavaly decemberben kötött magyar-román egyetértési nyilatkozat lesz. /Ülésezik a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ "

"Gyermekkori élményeinek, illetve az auschwitzi deportálás tragédiájának felelevenítését jelentette Elie Wiesel számára júl. 29-én a szülővárosába, Máramarosszigetre történő látogatása. - Ami akkor történt, az nem az Önök felelőssége - mondta Elie Wiesel a város lakóinak. Elie Wiesel, aki 1986-ban Béke Nobel-díjat kapott, Máramarosszigeten született 1928-ban. Családját 1944-ben deportálták a náci lágerekbe. Elie Wiesel túlélte a koncentrációs táborokat. Először 1964-ben tért vissza Máramarosszigetre. Wiesel ezévi látogatása Ion Iliescu államfő kezdeményezésére történt. A cél: az Elie Wiesel Emlékház felavatása. /Elie Wiesel újból hazalátogat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ "

"Megkezdődtek az előkészületek annál a romániai aranybánya-beruházásnál, amely a jövőben jelentős környezeti veszélyt jelenthet Magyarországra - jelezte Kalovits Judit, a Greenpeace budapesti irodájának szóvivője. A Verespatak melletti völgyekbe tervezett létesítmény azért jelenthet környezeti kockázatot, mert a ciános technológiával működő leendő bányából újra mérgező anyagok szennyezhetnék a Maroson keresztül a Tisza magyarországi folyószakaszát. A tervek szerint a két érintett völgy egyike kétmillió köbméter szilárd anyag, valamint 20 ezer köbméter cianid- és higanytartalmú víz befogadására alkalmas ülepítőtóvá válna. A létesítmény évi cianidfelhasználása elérné az 5 ezer tonnát. Verespatak környéke eleve eleve szennyezett térség, szerepel azon a feketelistán, amelyet az ENSZ környezetvédelmi programja és az Európai Unió hozott létre a nagybányai ciánkatasztrófa után a környezeti veszélyt jelentő gócpontok felmérésére. A Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) adatai alapján a 400 millió dolláros bányaprojekt finanszírozója 80 százalékban a kanadai Gabriel Resources, 20 százalékban pedig a Minvest romániai állami bányavállalat. A kanadai-román cégnek a mintegy 2 ezres helyi lakosság kitelepítését is meg kell oldania. Eddig 38 áttelepítési szerződést írtak alá az érintett lakossággal. 18 magyarországi zöld szervezet ebben az ügyben nyílt levélben fordul Kemény Attilához, a környezetvédelmi tárca közigazgatási államtitkárához. A levélben azt kérik, hogy a minisztérium a határokon átnyúló szennyeződésekről szóló espoo-i egyezmény értelmében kezdeményezze a környezeti hatástanulmány elkészítését a verespataki bányánál. /Verespatak veszélyt jelent Magyarországra Mérgező anyagok kerülhetnek a Tiszába. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ "

"A román-magyar kisebbségi vegyes bizottság júl. 30-i bukaresti ülésén megegyezés született arról, hogy augusztus végén szakértői tanácskozás lesz, majd az ősz folyamán tartják meg a kisebbségi vegyes bizottság teljes ülését. Szabó Vilmos államtitkár megerősítette román kollégájának: a magyar félnek szándékában áll a törvény megváltoztatása. Ebben a magyar kormányt támogatja a Magyar Állandó Értekezlet, illetve a kérdésről konzultációkat folytat minden érintett ország kormányával. A találkozón részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Mind a két fél egyetértett abban, hogy amíg nem találják a közös megoldást, addig az egyetértési nyilatkozat érvényben van. Szabó Vilmos átadta Cristian Diaconescu külügyi államtitkárnak azt a levelet, amelyet Medgyessy Péter küldött Adrian Nastasénak. A magyar kormányfő ebben a levélben választ adott a kolozsvári találkozón felvetett román javaslatokra, és arról tájékoztatta a román miniszterelnököt, hogy készülnek a magyar javaslatok a román-magyar partneri együttműködés kialakításáról Kolozsváron átadott román emlékeztetőre. A magyar fél átadott az együttműködés egyéb kérdéseire vonatkozó válaszjegyzékeket is. Ezek egyebek között a Gozsdu-alapítvány kérdéséről, illetve a munkavállalással kapcsolatos dolgok kezeléséről szólnak. A román külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé arról, hogy a találkozón a román fél "a Velencei Bizottság és a Jürgens-jelentés értékelése alapján megfogalmazott európai normáknak megfelelően, a román-magyar kétoldalú párbeszéd keretébe ágyazottan" közelítette meg a kedvezménytörvény módosításának kérdéseit. /Magyarország módosítaná a státustörvényt. Érvényben van a Nastase-Orbán egyetértési nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ Konkrét eredmények nélkül zárult a román-magyar vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának elnökei közötti találkozó. A román fél képviselője, Cristian Diaconescu külügyi államtitkár nem nyilatkozott a sajtónak. A találkozó után Szabó Vilmos magyar társelnök, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, hogy a megbeszélés kötetlen napirenddel zajlott. "Egészen pontosan abban állapodtunk meg, hogy augusztus végén a kisebbségi vegyes bizottság ülését előkészítő szakértői találkozóra kerül sor" - fogalmazott az államtitkár. Szabó Vilmos nagyon jó hangulatú, őszinte és eredményes megbeszélésnek nevezte a találkozót. "Nem volt szándékunkban, hogy konkrét kérdésekben most dűlőre jussunk" - mondta Szabó Vilmos. /Szőcs Levente: Tartalmatlan román-magyar találkozó. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./"

"Elie Wieselt júl. 30-án a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Elie Wiesel arra kérte az akadémikusokat, lépjenek fel bizonyos román politikusok nacionalista megnyilvánulásaival szemben, és megjegyezte, hogy a zsidó közösség több ízben panaszkodott "egy bizonyos rasszista és nacionalista párttal" kapcsolatban. "A megcsappant romániai zsidó közösség félelemben él. Hogyan hagyhatják, hogy ezek a politikusok eljátsszák az ország becsületét? Beszéljenek, írjanak, tiltakozzanak annak érdekében, hogy az ország visszakapja megérdemelt tiszteletét" - fogalmazott Wiesel. Elie Wiesel arra kérte Ion Iliescu államfőt, hogy mondja el az igazságot a románoknak a múlttal kapcsolatban, utalva Ion Antonescu marsallra és a Iasi-i, bukovinai és besszarábiai pogromokra. Ion Iliescu kifejtette, egyetért Elie Wiesel kijelentéseivel, "az intoleranciának, a fanatizmusnak, a barbárságnak pedig nincs politikai színezete és nemzetisége". /Elie Wiesel a Román Akadémia tiszteletbeli tagja. A Béke Nobel-díjas író tiltakozik a nacionalista megnyilvánulások ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "

"Júl. 30-án Kolozsváron a rendőrség rajtaütésszerű ellenőrzést tartott a polgármesteri hivatalban azt követően, hogy a sajtóban megjelent: Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó eltávolítani Ion Antonescu marsall egészalakos szobrának makettjét az üvegteremből. A rendőrök lefényképezték az üvegteremben lévő Antonescu-maketteket és jegyzőkönyvet készítettek, amit Gheorghe Turc, az intézmény képviselője nem volt hajlandó aláírni. Gheorghe Funar polgármester úgy nyilatkozott, a maketteket nem távolították el az üvegteremből úgy, ahogy az egyes újságokban megjelent. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor kijelentette: Funar súlyos törvénysértést követ el. A tanácsosok rendszerint itt üléseznek, az ülés pedig nyilvános, így ezen bárki részt vehet. /K. O.: Vizsgálat Antonescu-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "

"Júl. 30-án kezdődött el az I. Torockói Diáktábor, amelynek címe Kisebbségi jogok és kisebbségvédelem a 21. században. A kolozsvári Politeia Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület szervezésében és az MTA Kisebbségkutató Intézet támogatása révén megrendezett táboba politológus és újságíró szakos hallgatókat hívtak. Bodó Barna egyetemi oktató, a Politeia elnöke tart előadást a Kisebbségvédelem és az egyetemi oktatás címmel, majd Salat Levente, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi Karának oktatója a kisebbségi jogok liberális elméletével foglalkozik. Bakk Miklós, a BBTE Politikatudományi Karának oktatója az RMDSZ autonómiakoncepciójáról fog beszélni, a meghívott előadók között van Toró T. Tibor és Varga Attila képviselő. A következő napokban szó lesz az EU-integrációról és kisebbségi jogokról, a kisebbségvédelemről. Székely István, a lap főszerkesztője bemutatja a Magyar Kisebbség folyóiratot. A szórvány kérdéskörről Vetési László, az Erdélyi Szórványtanács tagja fog beszélni. A Kisebbségkutatás című lappal ismerkedhetnek meg a diákok. /B. T.: I. Torockói Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "

"Ravasz András műveiből nyílt kiállítás július 30-án Budapesten, a Kortárs Művészeti Múzeumban. A "Transylvanian Transfer" című, light-boxokból álló sorozatot, illetve a "200 % dB (2001)" című videomunkát Magyarországon először láthatja a közönség. A 200 % dB videoloopon egy öregasszony erdei farönkön ülve hallgatja táskarádióját, láthatóan teljesen átadva magát a zenének. /Ravasz András tárlata Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "

"Salamon Márton László /sz. Arad, 1969/. Temesváron szerzett fizikusi oklevelet. Később a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika Karának, majd a Politikai Tudományok Kar újságírói szakának hallgatója volt. A Haifai (Izrael) Technion Egyetemen, majd a Kolozsvári Műszaki Egyetemen oktatott matematikát. A romániai magyar sajtóbeli tevékenységét 1989 decemberében, a temesvári Forum Studentesc magyar nyelvű mellékleténél, a Diákfórumnál kezdte szerkesztőként; később a kolozsvári Sonic Rádió munkatársa, majd a Krónika és a Szabadság szerkesztője volt. Jelenleg a Krónika lapszerkesztője. /A Simándi Böszörményi Zoltán riportverseny díjazottjai. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./"

"A gyönyörű nevű Szépkenyerűszentmárton falu aug. 17-én tartotta meg az elszármazottak napját. A református templomban Tőkés István lelkipásztor hirdetett igét. A kihalófélben levő kis településen /hatvan-negyven százalékban magyar-román összetételű a lakosság/ nagy ünnep ez. Az aprócska kultúrházban helyi énekesek és zenészek, valamint széki táncosok szórakoztatták a falu népét és a vendégeket. /Sándor Boglárka Ágnes: Elszármazottak vasárnapja Szépkenyerűszentmártonban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"Aug. 16-án Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából Görgey Gábor kulturális miniszter az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek között található néhány erdélyi személyiség is. A díjazottak névsora: Pauler Gyula-díjat kapott Pál-Antal Sándor, a Román Országos Levéltár marosvásárhelyi igazgatója, Életfa-díjjal Szilágyi Ferenc szilágysámsoni népdalénekest tüntették ki. Szinnyei József-díjat vehetett át Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum könyvtárosa, a Népművészet Mestere-díjat pedig Demeter Antalné Jánó Annának adományozták. Kolozsvári kitüntetettje is van az augusztus 20-i ünnepségnek, Dávid Gyula irodalomtörténésznek, a Polis Könyvkiadó vezetőjének személyében, aki Wlassics Gyula-díjat kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át Szilágyi Enikő erdélyi származású színésznő, a Thália Színház színművésznője. Szilágyi Enikő a kolozsvári színházban is vendégszerepelt a nyolcvanas években, és játszott több román filmben is. /Augusztus 20-i állami kitüntetések. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"Szamosújváron a Történelmi Múzeum a kisváros kultúrközpontjává nőtte ki magát. A múzeum saját könyvtára ötezer kötetet tesz ki. Ebből több mint ötszáz magyar vonatkozású, néhány pedig az örmény közösség hagyományaira, szokásaira vonatkozik. Tervezik egy olvasóterem létesítését is. /Erkedi Csaba: Könyvtár a múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"Engel Károly /Kisszederejes, 1923. szept. 25. - Kolozsvár, 2002. aug. 12./ a kolozsvári Bolyai Egyetemen szerzett bölcsész diplomát (1947), utána néhány évig Nagyváradon középiskolai tanár (1947-1953), majd a nagyenyedi Bethlen Könyvtárban (1953-1955), utóbb a könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében (1955-1957) dolgozott, végül 1957-től 1988-as nyugdíjba vonulásáig a Román Akadémia kolozsvári Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében, illetve könyvtárában volt kutató. Fő érdeklődési területe az irodalom- és művelődéstörténeti komparatisztika. Tanulmányaiban a román-magyar irodalom- és művelődéstörténeti hagyományok összehasonlító vizsgálatát végezte el. Két reprezentatív, magyar és román nyelvű tanulmánygyűjteménye (Két irodalom mezsgyéjén, Kriterion, Buk., 1984; Confluente literare, Kriterion, Buc. 1993) a kérdéskör első számú kutatójává avatja őt. Gazdag a fordítói munkássága, sok román nyelvű alkotás mellett néhány fontos latin nyelvű munkát is magyarra fordított. Jelentős a bibliográfusi munkássága is. A kutatók naponként fordultak hozzá segítségért valamilyen filológiai, levéltári vagy akár könyvtártudományi kérdéssel. Főleg bölcsész hallgatóik számára volt igen hasznos "intézmény". Az utóbbi időben nagyobb igényű egyháztörténeti kutatásokba kezdett, egy munkaközösség tagjaként. Írásainak jelenős részét Köllő Károly írói névvel jegyezte. /Engel Károly életéről és munkásságáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"Nemsokára megmutatkoznak az eredményei annak, hogy Románia aláírta az Egyesült Államokkal a Nemzetközi Büntetőtörvényszékről szóló megállapodást, nyilatkozta John McCain amerikai szenátor azt követően, hogy aug. 19-én találkozott Ion Iliescu államfővel. A találkozó után Iliescu elnök közölte: az amerikai vendégekkel nemzetközi politikai kérdésekről és a kétoldalú együttműködésről folytatott eszmecserét. Hozzátette, hogy Románia nagy jelentőséget tulajdonít az Amerikai Egyesült Államokkal való stratégiai partnerségnek. Romániának és a többi tagjelölt országnak be kell látnia, hogy a NATO-tagjaiként jelentős összegeket kell kiutalniuk a katonai fejlesztésre, tette hozzá Fred Thompson szenátor. /Amerikai szenátorokkal találkozott Ion Iliescu Romániának mind a NATO, mind az EU tagjává kell válnia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Nagyvárad zsúfolásig megtelt sportcsarnokában ünnepi istentisztelettel nyílt meg aug. 18-án a Református Világszövetség (RVSZ) hétévente megrendezett európai területi nagygyűlése. Tőkés László, a vendéglátó Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke az Európa mintegy 40 tagegyházából érkezett küldöttek és a mintegy 3000 fős ünnepi gyülekezet előtt az "igazságosság és békesség, igazságosság és biztonság" fogalmakat emelte ki Ézsaiás próféta gondolatainak legfőbb elemeiként. /Nagyváradon ülésezik a Református Világszövetség. Meggyógyítani a fájó emlékezetet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Funar polgármester újabb támadást intézett a magyar intézmények ellen. Ezúttal a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványra támadt. A Pillich László RMDSZ-es városi tanácsos vezette intézményt a polgármester románellenes tevékenységgel és súlyos törvényszegéssel vádolta. Gheorghe Funar elmondta: Kolozsváron augusztus 18-án népviseleti parádéra került sor, melynek során a magyarország és az erdélyi magyar kisebbséget képviselő néptánccsoportok Nagy-Magyarország zászlójával vonultak fel. Sajnálatát fejezte ki, hogy ilyen körülmények között a rendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) szavatolta a "törvénytelen" résztvevők biztonságát, és "nem léptek azonnal közbe a Szent István-koronával ellátott zászlók elkobzásának érdekében". Szerinte "a résztvevők visszaéltek a hagyományos román vendégszeretettel, nem tartották be a jó ízlés íratlan szabályait és súlyos törvénysértést követtek el". Gheorghe Funar úgy döntött, hogy betiltja a következő Szent István néptáncfesztivált. Ugyanakkor arra kérte a rendőrséget, büntesse meg a szervezőket. Teodor Pop Puscas nem kommentálta a polgármester kérését. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke kifejtette: a polgármester számtalan pontatlan információval próbálta befolyásolni a kolozsvári közvéleményt. Eddig is a Szent István-i címert tartalmazó zászlóval vonultak fel a magyarországi csoportok. A néptánctalálkozót negyedik alkalommal szervezték meg, eddig nem volt gond. /Kiss Olivér: Betilthatják a Szent István-napi néptánctalálkozót. Románellenes akcióktól tart a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Augusztus 24-én kettős ünnepet ül Szék: az évi rendszerességgel a tatárjárás pusztításáról megtartott Bertalan-napi megemlékezést idén kiegészíti a Szék ezeréves múltjára történő ünnepi emlékezés. Délután Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt fogadják a falu határában. Tőkés László püspök tart istentiszteletet. /Szék ezeréves. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Kolozsváron a Hajnal negyedi RMDSZ körzet elnöke, Makkay Ferenc beszámolt arról, hogy a helyi RMDSZ-szervezet létszáma változó. 1992-ben 1504 fő volt, 1997-re 1100-ra csökkent az RMDSZ-tagok száma. Jelenleg 700 körüli a taglétszám. Sokan elköltöznek, illetve újak jönnek a negyedbe, akik nem jelentkeznek be az RMDSZ-nél. A körzeti RMDSZ tevékenységben nagyon kevesen vesznek részt, de ez nyilván minden körzetre jellemző. Nagyon nehéz rávenni az embereket, hogy részt vegyenek a gyűlésen. Sokak szemében Markó Béla elnök a vörös posztó, meg is mondták, hogy amíg Markó és csapata a vezető, addig nem akarnak tagjai lenni a szervezetnek. Amikor a magyar igazolványhoz szükséges igazolásokat adták, akkor sokan beiratkoztak csak azért, hogy hozzájussanak az irathoz. Székház hiányában a Pro Iuventute székházban gyűlnek össze, ahol a kül- és a belmonostori körzettel együtt megtűrt személyeknek számítanak. Évek óta gyűjtik a tagdíjakat a székházra. Makkay Ferenc nyugdíjas, nincs más, aki vállalja a munkát. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (VI.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Augusztus 20. alkalmából Szent István emlékét idéző világi és egyházi ünnepi rendezvények zajlottak Erdély-szerte. Hármasfalu község Székelyszentistván nevű településén került sor a legfőbb erdélyi Szent István-ünnepségre. Részt vett Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektus és az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében Szent István király nevét vette fel a helybeli iskola, és a községhez tartozó Csokfalván felavatták Simorka Sándor Szent Imre-szobrát. Szabó Vilmos beszédében fontosnak nevezte a magyar nemzeti ünnepek megtartását a határon túli magyarság körében. Rámutatott: a mindenkori magyar kormánynak kötelessége, hogy bátorítsa, jelenlétével erősítse ezeket az ünnepi eseményeket. Az anyaország kormánya számára fontos, hogy ehhez támogatást adjon s érzékeltesse, hogy ebben a törekvésben együtt gondolkodik a határon túli magyar közösségekkel és támogatja azokat - hangsúlyozta. Markó Béla kifejtette: "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldön". - Csíkszentkirályon tartott ünnepségek keretében felavatták a faluból származó Andrássy-család egyik neves képviselőjének, Andrássy Gyulának a szobrát. Szoboravatás volt a Marosvásárhely környéki Sárpatak nevű faluban is. A település főterén felavatták Miholcsa József szobrász kőbe faragott Szent István-szobrát. A Temes megyei Buziásfürdőn a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány és a helyi RMDSZ által rendezett ünnepség keretében szobrot állítottak a bánsági származású Trefort Ágostonnak. Háromszéken a Kézdiszentlélek melletti Perkőn zajlott a vidék legjelentősebb Szent István-napi rendezvénye. Erdély történelmi egyházainak templomaiban mindenütt ünnepi istentiszteletek és felekezeti rendezvények keretében idézték az államalapító Szent István király emlékét. /Szent István-napi rendezvények Erdélyben. "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldünkön". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"Jól sikerült nemzetközi fesztivál áll mögöttünk - jelezte Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ügyvezető elnöke. Augusztus 15. és 19. között negyedik alkalommal rendezték meg Kolozsváron és környékén a Szent István-napi Néptánctalálkozót. Pillich szerint a funari közlemény több helyen nem fedi a valóságot. A magyarországi három együttesek vonultak fel magyar zászlóval, és egyikükön nem "Szent István koronája", hanem Magyarország hivatalos címere volt látható, amelyet a magyar parlament fogadott el. Bevett szokás, hogy a nemzetközi folklórfesztiválokon a résztvevők saját hazájuk zászlajával vonulnak fel. Jövőre is megtartják a fesztivált. /Ö. I. B.: Jövőre is lesz Szent István-napi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"A Debreceni Egyetemen aug. 19-én befejeződött az Ady Endre Akadémia. A határon túli magyar értelmiség nyári továbbképzését 1990 óta minden évben megrendezik a cívis városban; a mostani 13. kurzuson több mint 250 erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki magyar pedagógus, közgazdász, jogász és orvos vett részt. Orosz István egyetemi tanár, az Ady Endre Akadémia alapító elnöke hitet tett amellett, hogy az Ady Endre Akadémiát az elkövetkező években is megrendezik Debrecenben. /Véget ért az Ady Akadémia Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"