"A szamosújvári 51. számú Czetz János cserkészcsapat meghívására érkezett Erdélybe a lyoni "Szent Szív" plébánia 10 cserkésze, azzal a céllal, hogy megismerkedjenek Erdély jellegzetességeivel és együtt táborozzanak a magyar cserkészekkel. A mozgótábort 3 nagy rész alkotta: egy magashegyi cserkésztábor a Gutin hegységben, a Kakastarély alatt, egy régésztábor Bálványosváralján és egy kis körút Kolozsvár környékén. Élményt volt a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjainak. Egy alkalommal a nagybányai Teleki Magyar Ház vált otthonunkká, vendéglátóik pedig a 15. sz. Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai voltak. Bekapcsolódtak a III. Bálványosváraljai Cserkésztáborba, amelynek célja, immár harmadik éve, a vár romjainak felszínre hozása. /Kasza Tamás: Cserkésztestvériség-mozgótábor francia vendégekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

"Kovács László külügyminiszter szept. 4-5-én Romániába, szept. 6-án Moszkvába látogat. A külügyi szóvivő elmondta: Kovács László a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal vendéglátójával, Mircea Geoanaval, és fogadja őt Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő is. Kovács előadást tart a román külképviseletek vezetői előtt az új magyar kormány külpolitikai törekvéseiről, ismerteti a magyar külpolitika célkitűzéseit. /Kovács László Romániába látogat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Életének 62. évében, aug. 26-án elhunyt Gion Nándor vajdasági magyar író. A vajdasági magyar prózaírás kiemelkedő alakja 1941-ben született a magyarlakta Szenttamáson. Tizennégy regénye közül a legsikeresebbek a szerbiai területen élő népek XX. századi sorsáról szólnak. Gion Nándor 1963 és 1983 között újságíróként, 1983-tól 1985-ig az Újvidéki Színház igazgatójaként dolgozott, 1985-től az Újvidéki Rádióban főszerkesztői posztot töltött be. 1979 és 1982 között a Vajdasági Magyar Íróegyesület elnöke volt. 1992-ben Magyarországra költözött. 1973-ban adta ki fontos művét, a Virágos katonát. Ezt később trilógiává bővítette, és Latroknak is játszott címmel 1999-ben jelentette meg Budapesten. Legrangosabb irodalmi kitüntetései között szerepel a jugoszláviai Híd-díj (1973), a József Attila-díj (1988), a Soros-életműdíj (1993) és a Márai Sándor-díj (1998). A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja kitüntetést 2000-ben vehette át, ugyanabban az évben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai közé választotta. /Elhunyt Gion Nándor vajdasági magyar író. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Aug. 29-én összeül a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt együttműködési megállapodás végrehajtását felügyelő közös bizottság, amelynek napirendjén többek között az alkotmánymódosítás kapcsán kirobbant vita is szerepel. Adrian Nastase kormányfő előrehozott választásokat helyezett kilátásba, ha a tervezett alkotmánymódosítás miatt kenyértörésre kerülne sor a kormánypárt és az RMDSZ között. Ezzel kapcsolatban Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: Nastase az ilyen kijelentésekkel saját pártjának nacionalistáit akarja megnyugtatni, "másrészt pedig minket akar zsarolni". Borbély László ügyvezető alelnök hozzátette: a protokollumnak nem része az alkotmánymódosítás. Ion Iliescu államfő úgy vélekedett: nincs szükség előrehozott választásokra. /Kenyértörés az RMDSZ és az SZDP között? Markó: Zsarolni akar a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"Aug. 28-án Kolozsváron Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök kezdeményezésére tanácskoztak az RMDSZ vezetői, valamint a történelmi magyar egyházak képviselői. Megvitatták azt a tervezetet, amelyet az RMDSZ fog benyújtani a kormánypárttal való egyeztetésen, tekintettel arra, hogy a kormánynak ebben az időszakban kell elfogadnia az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtási utasításait. Az egyházak képviselői megtették módosító javaslataikat, amelyekkel a jelenlévő RMDSZ-vezetők egyetértettek. /Egységes az RMDSZ és az egyház álláspontja. Az ingatlanok gyakorlati tulajdonba helyezését sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Markó Béla szövetségi elnök összegezte a megbeszélés eredményét. A tanácskozáson más kérdéseket is megtárgyaltak, mint például az erdők és földek visszajuttatásának helyzete, valamint megegyeztek abban, hogy szeptember közepe táján sor kerül egy másik megbeszélésre, ahol az egyházak képviselőivel együtt megtárgyalják a fenti kérdést. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök szerint a megbeszélés pozitívan végződött. Pap Géza református püspök leszögezte: felhívták az RMDSZ figyelmét néhány dologra. Például, mi történik, ha egy egyházi ingatlant közben eladtak? Kolozsváron a Széchenyi tér 1. szám alatti ingatlan az egyház visszakapta, de a telekkönyvezés során kiderült, hogy a polgármesteri hivatal az egész épületet eladta. Hasonló a helyzet, részben Kolozsváron, a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlannal is. Köllő Katalin: Egységes az RMDSZ és az egyház álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen megalakult az a három tagú bizottság, amely megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy helyet tudnak-e biztosítani a Kolozsvári Református Kollégium számára egykori épületében, azaz a jelenlegi Gheorghe Sincai Elméleti Líceumban. A Református Kollégium vezetősége korábban szóvá tette, hogy tanteremhiánnyal küszködnek, és arra kérték a tanfelügyelőséget, próbáljon megoldást találni gondjaikra. Javasolták, hogy a bizottságban az egyház egy képviselője is kapjon helyet, de a kérést nem teljesítették. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a 88/1999-es sürgősségi kormányrendelettel visszaadták a református egyháznak, amely még 1999-ben telekkönyvezte az ingatlant, ennek ellenére azóta sem vehette birtokába. Az Erdélyi Református Egyházkerület pert indított a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum, a kolozsvári városi tanács és a megyei tanfelügyelőség ellen. A bíróságtól azt kérték, hogy az alpereseket az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírására kötelezzék. Ugyanakkor kérték, hogy nyilvánítsák semmisnek a kollégium átadását a helyi önkormányzatnak. A református egyház nemrég alapfokon megnyerte a pert, de tekintettel arra, hogy az ítélet nem jogerős, az alperesek fellebbezhetnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: a Református Kollégium visszaszolgáltatás tárgyát képezi a kormánypárttal megkötendő helyi együttműködési megállapodásnak, akárcsak a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan vagy a hóstáti földek visszaszolgáltatása. /P. A. M.: Helybentopogás a kollégium ügyében. Egyházi részvétel nélkül alakult bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"Aug. 29-én megbeszélést tartott az RMDSZ küldöttsége a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) képviselőivel Bukarestben. A tanácskozás napirendjén szerepeltek az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdések, valamint a kétoldali megállapodás áttekintése és a törvényhozási prioritások egyeztetése. Az ülést követően Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ és az SZDP közötti megállapodás év végéig érvényes, az alkotmánymódosításra pedig csak a jövő év folyamán kerül sor. Markó szerint az alkotmánymódosítás kapcsán kialakuló esetleges nézetkülönbségek rendkívül káros hatással lennének a megállapodás eddigi eredményeire. Az RMDSZ alkotmánymódosítási javaslatainak egy részéről szept. 2-án folytatnak tárgyalást az SZDP képviselőivel. /Nem kell erőltetett összefüggéseket feszegetni. Ülésezett az RMDSZ és az SZDP küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa jóváhagyta a Romániával kötött készenlétihitel-egyezmény járulékos gazdaságpolitikai memorandumát, valamint a hitel 108 millió dollár értékű második és harmadik szakaszának folyósítását. /Készenléti hitelegyezményt hagytak jóvá. Az IMF 108 millió dollárt felszabadított. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Kolozsváron a belvárosi RMDSZ-körzet elnöke, Máté András két éve áll a belvárosi szervezet élén. Az elején úgy gondoltam, hogy elég könnyű dolog vezetni egy körzetet, aztán a tapasztalat megmutatta, hogy mégsem az. A tagok száma egyre apad, az elhalálozás és a kitelepedés miatt a létszám 2500 körül lehet. Ez elég kevés. A megyei RMDSZ Fürdő utcai székházában kaptak egy szobát az alagsorban, ott tartják a gyűléseiket. Nagyon kevesen jönnek el a rendezvényekre, /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (IX.) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Aug. 29-én Kolozsváron a városi tanácsosok az Ion Antonescu utca nevének módosításáról döntöttek. Heves vita robbant ki a város leltárának feltérképezéséről, a közvagyon megállapításáról szóló határozattervezet kapcsán. Pap Emánuel RMDSZ-es tanácsos arra figyelmeztetett: ez a tervezet semmiben sem különbözik az eddigiektől. Máté András RMDSZ-es tanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy Gheorghe Funar a Brassai Sámuel Líceumot is a közvagyonhoz tartozó ingatlannak tüntette fel, holott az épület az unitárius egyház tulajdonát képezi. /Kiss Olivér: Megváltoztatták a Ion Antonescu utca nevét. Vita a város közvagyonáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Aug. 28-án Torockón bemutatták dr. Kós Károly, Szentimrei Judit, dr. Nagy Jenő, F. Halay Hajnal és Furu Árpád Torockói népművészet című tanulmánykötetét. A kötet egyes tanulmányai a XX. század 40-es éveiben elkezdett kutatások eredményeként évtizedek óta várnak a közös megjelenésre. A kötet megjelenését dr. Kós Károly és dr. Nagy Jenő már nem érte meg. /(d): Torockói könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Ne mi foglalkozzunk a vasgárda múltjával, figyelmeztetett a közelmúltban Fodor Sándor a Szabadság hasábjain (Vigyázat: ne mi!). Herédi Zsolt ezzel a megállapítással nem ért egyet. Hasonló nemes szellemiség vezérelte Cseres Tibort is, amikor a Hideg napok című könyvében megírta a magyar katonák és csendőrök bácskai vérengzését. Válaszul gondolta, megjelenik majd szerb szerzőtől hasonló gesztusként, a szerbek által, a háború végén végrehajtott vérengzésről is egy hasonló krónika (a Tito partizánjai által kivégzett magyar civil áldozatok számát negyvenezerre becsülik). Hasonló szerb gesztus a hivatalos történetírás, politikum, illetve az írótársadalom részéről a mai napig nem jelent meg. Saját bűnökről nem akartak hallani. A cseh és szlovák állam ma is úgy viszonyul a magyar- és németellenes diktatórikus Benes-dekrétumokhoz, mint valami szentíráshoz. Ami a román politikumot, történetírást stb. illeti, hány magyarellenes cselekedetet ismert el saját tettként, hányat igyekeznek tudatosítani a román néppel? Helyi példa: az oroszok által román segédlettel elhurcolt, többnyire soha vissza nem tért kolozsvári ötezer magyar munkaképes férfi esete, amit nem említenek meg sehol, semmilyen román krónikában. Ezen országok vezetői ezt kihasználták, és amikor a kommunista ideológia elvesztette hitelét, ez volt a közösséget összetartó eszme. Magyarországon viszont a kommunista hatalomnak, de akár a mai magyar baloldalnak is egyik fontos vesszőparipája a sötét múlt, és ennek visszatérésével való riogatás. Ez "olykor már túllép a szükséges történelmi múlttal való szembenézésen, és politikailag felhasználható (ön)gyalázásba megy át." A román értelmiség körében nem tapasztalható józan, kritikus szellemiség. Egy Lucian Boia vagy Gabriel Andreescu még nem csinál tavaszt. A Román Tudományos Akadémián elhangzott, történelmi múlttal való szembenézésre, a múltbeli bűnök tudatosítására ösztönző szövegrészt csak magyar újságok írták le, a román média erről szemérmesen hallgatott. A két világháború közötti időszak is a román közéletben ma a demokrácia csúcsát, a béke szigetét jelképezné. Amikor húsz év alatt három miniszterelnököt gyilkoltak meg. Ami pedig a kisebbségi jogokat illeti, Európa talán legantidemokratikusabb állama volt. Nehéz volna egy cikkben felsorolni, hiszen Mikó Imre egész könyvet írt e huszonkét év magyar sérelmeiről. A zsidóknak és a magyaroknak kellett elszenvedniük a két világháború között a vasgárdisták atrocitásait, a marsall intézkedéseinek, az általa hozott törvényeknek a következményeit. A kritikai szellem nem áll olyan szilárd alapokon a többségi nemzetnél, Herédi szerint ezért figyelmeztetni kell erre a veszélyre a románokat és a nagyvilágot is. /Herédi Zsolt: Ha nem mi, akkor ki? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Aug. 20-a és 25-e között a Hargita megyei Zetelakán szervezték meg az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) első írótáborát, Erdély - Határtalanul címmel. A tábor keretében aug. 24-én került sor az E-MIL közgyűlésére. Az írótábor megszervezésében oroszlánrészt vállaló Sántha Attila, az E-MIL ügyvezető igazgatója elmondta: az öt nap alatt 56 író fordult meg a táborban, összesen 110 vendéget regisztráltak. Az E-MIL 80 bejegyzett taggal számol, ez körülbelül kétharmada a mintegy 120-ra becsült erdélyi írótársadalomnak. Az Erdélyi Híradó kiadó irodahelyiséget és ingyenes telefon- és internethasználatot biztosít az E-MIL számára. Szükséges egy székhely megszerzése, a különböző európai írószervezetekkel való kapcsolatfelvétel és a pályázati lehetőségek kihasználása. /Köllő Katalin: Zárórendezvények a zetelaki írótáborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Sántha Attila az elnök Fodor Sándor távollétében vezette a tábort és a közgyűlést is. Sántha Attila beszámolóját követően többek között Király László, Mózes Attila, Kántor Lajos, Káli Király István, Csávossy György, Farkas-Wellmann Endre, Lászlóffy Csaba, Lőrincz György, Szávai Géza, György Attila és Márkus-Barbarossa János beszélt. Dilettánsok kezén senyved a tévék irodalmi műsora, figyelmeztetett Kántor Lajos. Lászlóffy Csaba fájlalta az erdélyi írók egy részének távolmaradását. A szövetségnek székházra, pénzre van szüksége, hogy személyzetét megfelelően növelhesse. Többen is javasolták, hogy az E-MIL forduljon a Román Írószövetséghez, és kérjen arányos részesedést annak (vagyonkezelő) Irodalmi Alapjából. Sántha Attila így foglalta össze az E-MIL prioritásait: 1. A szakszervezeti jelleg erősítése - charta elfogadása, amely a mindenkori minimális honoráriumokat rögzíti közlések, fellépések esetén; szolgáltatások nyújtása, mint pl. a magyarországi honoráriumok begyűjtése és továbbítása azon erdélyi szerzőknek, akik ezt kérik. 2. az irodalmi élet pezsdítése, írói turnék szervezése. 3. Az E-MIL tagságának további erősítése, az eredmények felmutatásával. 4. Hivatalos kapcsolatfelvétel a román és a magyar, illetve a nemzetközi írószervezetekkel, felkészülés az EU kultúrpolitikájába való illeszkedésre. 5. Székhelyet szerezni. 6. Az E-MIL-nek kezdeményezőként kell fellépnie az irodalom jelenlétének és minőségének erősítésére az elektronikus médiában. 7. Alkotói pályázatok kiírása, irodalmi díjak nyújtása. A Választmány következő ülésének témája lesz a szakbizottságok felállítása a Méhes György-alapból nyújtandó díjak odaítélésére. 8. Az E-MIL arculatának kidolgozása (logo, embléma), valamint egy arculati stratégia kidolgozása (médiában való jelenlét). 9. Önálló honlap létrehozása. Eddig sikerült levédeniük az e-mil.ro és az irodalom.org címeket. /Bölöni Domokos: Zászlóbontás Zetelakán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"

"Bukarestben aug. 31-én gyermekjogvédelmi tanácskozást tartottak, melyen Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: a létező 400 gyermekvédelmi intézményből 2002 végére legalább 40-et átszerveznek. A cél az, hogy a következő években jelentősen csökkenjen az intézetekben lakó gyerekek száma. A kormányfő szerint a jelenlegi mintegy 56 000 helyett ez év végéig 10 000-rel, 2004 végéig pedig 25 000-rel kevesebb lesz az állami gondozott. A kormány tervei szerint 2005-ig az intézetben nevelt gyermekek száma felére csökken majd, és 30%-kal kevesebb intézmény lesz. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy teljes erővel azon lesznek, hogy az állami gondozottak számára megfelelő életkörülményeket biztosítsanak a civil társadalom és az egyházak segítségével, és nem tűrik tovább a nemzetközi örökbefogadások körüli korrupciót. - Bár az utóbbi harminc évben állandóan csökkent, Európai viszonylatban még mindig Romániában a legmagasabb a gyermekhalandóság - derült ki egy gyermekvédelmi intézet jelentéséből. Az 1970-ben jegyzett 49,4 ezrelékről 1999-ben a 18,6 ezrelékre csökkent, de ezzel még mindig magasabb, mint Moldovában, Oroszországban és Albániában. A jelentés szerint nem a társadalmi és egészségügyi körülmények javulásáról van szó, hanem egyszerűen kevesebb gyermek születik. Az utóbbi tíz évben 700 000 fővel csökkent Románia népessége, ami a korcsoportok közötti arányokat is megváltoztatta. Az átlagéletkor továbbra is 70 év, de a 14 év alattiak részaránya az 1980-beli 26,7%-ról 18,8%-ra csökkent (1999-ben). A jelentés szerint ugyanakkor jelentősen megnőtt a gyerekek sorában észlelt szifiliszes, tébécés, hepatitisz B és HIV-vírusos fertőzések száma, és ijesztő a gyermekek megfelelő élelmezésének hiánya is. /Gyermekjogvédelmi konferencia Bukarestben. Átszervezik a gyermekotthonokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"

"Valer Dorneanu képviselőházi elnök vezetésével román parlamenti küldöttség tesz hivatalos látogatást Magyarországon szeptember 10. és 12. között. A delegációt fogadja Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter kormányfő és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A román küldöttség megbeszélést folytat Bársony András államtitkárral, és részt vesz az Országgyűlés, Németh Zsolt vezette külügyi bizottságának ülésén. A delegációban részt vesz Alexandru Lapusan, Kolozs megyei szociáldemokrata párti képviselő is, aki találkozni fog Kovács Tibor magyar kollégájával és a magyarországi román közösség képviselőivel. A küldöttségben az RMDSZ részéről Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök vesz részt. /Román küldöttség Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"Nem kötelező felmutatniuk a minimális pénzösszeget a látogatás céljából, meghívóval külföldre utazó román állampolgároknak, döntötte el szept. 10-én a képviselőház. A 2001/177-es számú törvényt módosító javaslatot Kerekes Károly nyújtotta be. A képviselő szerint azokat a személyeket, akik meghívó alapján látogatóba utaznak külföldre, méltánytalan egy bizonyos minimális valutaösszeg felmutatására kötelezni, ugyanis a vendéglátók fedezik a kirándulás költségeit. A módosító javaslat értelmében hasonlóképpen felmentik a pénzösszeg felmutatásának kötelezettsége alól azokat a személyeket, akik orvosi kezelés érdekében, különféle szimpóziumok, konferenciák, tanulmányok, kulturális vagy sportesemények alkalmával utaznak külföldre, de eltekintenek a pénzösszeg felmutatásától egy külföldön élő rokon megbetegedése vagy elhalálozása miatt szükséges utazás esetén is. Hasonlóképpen nem szükséges az összeg meglétének igazolása a szülők útlevelében szereplő, 14. életévüket be nem töltött gyermekek, valamint a célországban letelepedett vagy ott dolgozó szülőket meglátogató kiskorúak esetében. Nem kell igazolniuk a minimális összeg meglétét azoknak a román állampolgároknak sem, akik érvényes munkavállalási engedély birtokában dolgozni utaznak a célországba, illetve a kishatárátkelésre feljogosító igazolvány birtokosainak sem. A képviselőházban elfogadott módosító javaslatot a szenátus is tárgyalja majd. /Enyhítették a határátlépési rendszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"A Román Kereskedelmi Bank (BCR) tervezett magánosításáról cikkezett a román sajtó. A holland ING Bank csoport visszalépett, így a francia Eulia pénzintézet, valamint a Bank Austria Creditanstalt és a magyar OTP konzorciuma tett szándéknyilatkozatot. A BCR részesedése 33 százalékot tesz ki a román piacon, amelyből egy francia pénzintézet, a Société Générale a Román Fejlesztési Bank (BRD) megvételével 20 százalékot már magáénak tudhat. A BCR-t nem adhatjuk oda a magyaroknak - jelentette ki a Curentulnak Ilie Serbanescu, a román sajtóban legtöbbet szereplő pénzügyi szakértő. A Bank Austria Creditanstalttal (BA-CA), és az OTP a BCR 51,88 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására közös ajánlatot kíván benyújtani. /Féltik a BCR-t az OTP-től. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"A Vízi Imre által vezetett Teodidaktos Alapítvány életében fontos esemény, hogy szept. 15-én új, 27 férőhelyes fiúbentlakást avatnak, ahova Erdély bármely területéről fogadnak olyan diákokat, akik Kolozsváron járnak magyar tannyelvű középiskolába. Vízi Imre a mai Báthory Líceum igazgatóhelyettese volt 1990-től nyugdíjazásáig. A kapcsolatteremtéssel is foglalkozott, Pécstől Mosonmagyaróvárig és Budapesten át több mint tíz élő testvériskolai kapcsolatuk van. 1994-ben létrehozták a Teodidaktos Alapítványt, a Szent Mihály plébánia védőszárnyai alatt, és azóta működik a leánybentlakás, amely 31 diáklánynak nyújt otthont. Az ingatlanvásárláshoz és a felszereléshez hozzájárult a bécsi Szent István Egylet, a budapesti Apáczai Közalapítvány, a szintén budapesti Mocsáry Lajos Alapítvány, az Egyesült Magyar Alap San Franciscó-i fiókja, ezenkívül segített a Máltai Szeretetszolgálat is ágyneművel és étkészlettel. /Köllő Katalin: Új fiúbentlakás a Teodidaktos Alapítványnál Beszélgetés Vízi Imre elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"90 éve született Kiss Jenő /1912. szept. 13.- 1995. dec. 13./ költő, Mócs falu szülötte. Kiss Jenő az Erdélyi Helikon írói közösségéhez tartozott, annak leggyakrabban jelentkező költője volt. Kolozsvárra költözött, élete a városhoz kapcsolódott, de a költő gyakran visszatért szülőfalujába. A szülőföld, a táj szerelmese Kiss Jenő, erről szól tulajdonképpen egész költészete. /Kraftsik Katalin: A költő és szülőfaluja 90 éve született Kiss Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"95 éves korában elhunyt Kallós József (1907-2002), a kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese és Eisikovits Miksát követő második igazgatója. Kallós József először operettszerepekben lépett fel. Később elvégezte a kolozsvári zeneakadémia ének szakát és eljutott a nagy opera és operett tenorszerepekig. A Magyar Opera élén eltöltött évek (1950. ápr. 1. - 1952. jan. 1.) gyümölcsözőek voltak az intézmény számára. 1952-ben lemondott az intézmény vezetéséről, és feleségével, Wilkovits Kató mezzoszopránnal együtt átszerződött a Román Operaházhoz. A Magyar Opera közönsége még sokáig tapsolhatott művészetének mint meghívott vendégnek. /Laskay Adrienne: In memoriam Kallós József (1907-2002). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"A romániai magyarság, az RMDSZ helyzetéről, a kedvezménytörvényről és Románia NATO-tagságra való felkészüléséről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke és küldöttsége folytatott szept. 11-én Budapesten az Országgyűlés Külügyi Bizottságával. A romániai magyarság helyzetéről szólva a román házelnök kiemelte, hogy országa teljesíti a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi előírásokat. Vannak még rendezésre váró problémák, mint például az egyházi javak visszaszolgáltatása, ez viszont - mint mondta - nem csupán magyar probléma, hiszen az ortodox egyház is követeli tulajdonát az államtól. Tabajdi Csaba (MSZP) a megbeszélésen arra kérte mindkét ország képviselőit, hogy a kétoldalú problémákat ne vigyék ki nemzetközi színtérre. /Új alapokra helyezett parlamenti együttműködés. Novemberig elkészül a megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Verestóy Attila szenátor, a RMDSZ szövetség szenátusi frakcióvezetője közölte: az RMDSZ javasolta, hogy a helyi és megyei tanácsok nagyobb arányban részesüljenek a jövedelemadóból származó összegekből, továbbá az állampolgárok megszabhassák, hogy adójuk bizonyos százalékát az egyház, a kultúra stb. támogatására használják, mondta Verestóy. /Tárgyalások a 2003-as állami költségvetésről. Nagyobb beleszólást az adók felhasználására! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Adrian Nastase kormányfő kijelentette: úgy döntött, hogy minden politikai kapcsolatot megszakít Corneliu Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnökével. A miniszterelnök szerint a Tudorhoz hasonlóknak nincs mit keresniük a politikai életben. /Nastase szakított Tudorral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Szept. 11-én Kolozsváron találkozott a Magyar Ifjúsági Tanács és a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetősége. A magyarországi Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium által előkészített egyeztetés célja a Magyar Ifjúsági Konferencián való részvétel kérdéseinek megbeszélése volt. A MIÉRT-et Kovács Péter elnök, Porcsalmi Bálint titkár és Borboly Csaba vezetőségi tag képviselte, a MIT részéről pedig részt vett Jakab István elnök, Nagy Pál, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének elnöke és Somogyi Attila, aki a MIK állandó bizottságának is tagja. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke kifejtette: a Kárpát-medence ifjúsági szervezeteit tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencián az erdélyi régió nincs kellőképpen képviselve, hiszen mind a tíz küldöttet a MIT nevesíti. Ezért tárgyaltak. Nem jutottak végeredményre a képviseleti kérdésben, de előrelépés történt. A MIT és a MIÉRT egyetértett abban, hogy a Konferencia nem tölti be azt a feladatát, amiért létrejött, tehát nem igazán egyeztető fóruma a régió ifjúsági szervezeteinek, túlságosan elpolitizált. Jakab István, a MIT elnöke leszögezte: MIÉRT kifejezte igényét, hogy tagja legyen a Konferenciának. Egyezség született, hogy a minisztérium javaslatát, amelyeket egyeztet a régiókkal, mindannyian elfogják. /Balázsi-Pál Előd: MIT-MIÉRT egyeztetés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Szept. 8-15. között zajlik Bukarestben a Klasszikus Darabok Kisebbségi Színházak Színpadán nevű fesztivál, amelynek megrendezésére első ízben került sor. A fesztiválról nem akart tudni sem a közönség, sem a szakma, ugyanis a fesztivál előadásait alig 10-20 néző tekintette meg, a bukaresti kritikusok nemigen jöttek el, a beígért megbeszélések az előadásokról elmaradtak. /Köllő Katalin: Kisebbségi színházi fesztivál - nézők nélkül. A szervezők nem tettek ki magukért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Románia csatlakozni fog a NATO-hoz, beleértve egy esetleges Irak elleni támadást is, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő. Nastase elmondta: fennáll a lehetősége annak, hogy 2002-ben előrehozott választásokat írjanak ki, ez esetben ő maga is indul az elnökválasztásokon. /Románia kiáll a NATO mellett. Egy újabb, Irak elleni támadás esetén is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Szept. 12-én a szenátus is elfogadta a politikai pártokról szóló törvénytervezetet. A tervezet szerint egy politikai pártnak a bukaresti törvényszéken történő bejegyzéséhez többek között az is szükséges, hogy 50 ezer alapító taggal rendelkezzen, akik legkevesebb 21 megyében laknak, illetve az említett számú megyékben legkevesebb 1000 tagot kell számlálniuk. A jogszabály megtárgyalásakor a szenátus ennél az előírásnál elfogadta Puskás Bálint szenátor javaslatát, aki indoklásában rámutatott, hogy a nemzeti kisebbségek nem tudnak eleget tenni az említett követelménynek, emellett pedig az alkotmány is előírja, hogy a kisebbségek esetében nem létezik választási küszöb. /Feloszlatják a sikertelen pártokat A politikai pártok törvényét a szenátus is elfogadta. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Az RMDSZ és a pénzügyminisztérium képviselői szept. 12-én megállapodtak abban, hogy a 2003-as költségvetési tervezet előírja majd a pénzbeli kárpótlások összegét azokban az esetekben, amelyekben nem lehetséges az 1945 és 1989 között elkobzott ingatlanok természetbeni visszaadása. /Kárpótlási pénzek a jövő évi költségvetésben. Pénzügyminisztériumi egyeztetés az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"A 13 kolozsvári körzet közül talán a Tóköz RMDSZ-ének helyzete a legvitatottabb. Ráruk László elmesélte, hogy lemondott elnöki funkciójáról, mert állandóan támadták amiatt, hogy a körzetben nincs tevékenység. 1996-ig elég jól működtek, havonta tartottak gyűléseket, ehhez az unitárius egyház biztosított egy termet. A bomlás elkezdődött, amikor Ráruk átvette Székely Györgytől az elnöki tisztséget, aki betöltötte a 76. életévét, és lemondott. Azután egyre kevesebben jelentek meg. Jelenleg összesen öten vannak, akik vállalják a munkát. A körzet magyarsága a 90-es évek elején 1000 fő körül járt, és a többség RMDSZ-tag volt. Ehhez képest most mintegy 150-en fizetnek tagdíjat. A közösség nagyon passzív. Az emberek kiábrándultak. Eddig 118-an kértek magyar igazolványt. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (XII.). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Az OTV tévéadó kirekesztő vagy ellenséges volt a kisebbségekkel szemben. Szept. 10-én este a C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nyíltan uszító, gyűlöletkeltő, rasszista beszéde egyrészt tiltakozást váltott ki a hazai zsidó szervezetek és magánszemélyek részéről, másrészt pedig (vagy ezért?) állásfoglalásra késztette Ion Iliescu államfőt. Az államelnöki hivatal tiltakozó levelet küldött az Országos Audiovizuális Tanácshoz, arra kérve a tanács elnökét, hogy elemezze, hogyan tartja tiszteletben a műsorvezető a hatályos jogszabályokat. Az említett műsor ugyanis a gyűlölet, intolerancia, rasszizmus, antiszemitizmus hirdetője volt. Az audiovizuális tanács úgy döntött, hogy az OTV megszegte az audiovizuális törvénynek azt az előírását, amely megtiltja a faji, vallási vagy nemi alapon történő gyűlöletkeltést tartalmazó műsorok közvetítésé, emiatt visszavonták az OTV működési engedélyét, és arra kérik a kábeltelevíziós társaságokat, hogy iktassák ki a programcsomagokból az OTV-t. /(i): Visszavonták az OTV működési engedélyét. A vád: rasszizmus, erőszak- és gyűlöletkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Igazgatótanácsa állásfoglalásában támogatja az Audiovizuális Tanács döntését, hogy büntető intézkedést hozott az OTV adásaiban elhangzó fajgyűlölő, xenofób, antiszemita kijelentések miatt. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./"