"Az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnöke nem volt hajlandó diszkriminatív jellegűként elítélni a magyar státustörvényt. Ghiorghi Prisacaru kormánypárti képviselő, a román küldöttség vezetője azt kérdezte a miniszteri bizottság soros elnökétől, Ernst Walch liechtensteini külügyminisztertől, hogy a státustörvény érvényesíti-e a területenkívüliség elvét, diszkriminatív és negatív hatással van-e a magyar kisebbség és az illető országok etnikai többségének viszonyára? Walch, a miniszteri bizottság elnöke visszautasította, hogy részletesen válaszoljon a felvetett sok részkérdésre, ehelyett általános alapelvekre hívta fel a figyelmet. A nemzeti kisebbségek védelme közös teendő, az egész Európa Tanács feladata - állapította meg a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségek védelme kiemelkedő fontosságú, amit a jószomszédság szellemében és kölcsönös együttműködéssel kell megvalósítani. - "Ellenoffenzívába" kezdett a strasbourgi magyar delegáció: kezdeményezésükre több mint húsz támogató aláírással került az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének házbizottsága elé jún. 28-án az a javaslat, amely a nemzeti kisebbségek önazonosságának védelmét szolgáló, úgynevezett határokon átnyúló együttműködés kérdésének tanulmányozását ajánlja a nemzetközi szervezet figyelmébe. Azt indítványozzák, hogy az ET vizsgálja meg, mennyiben teljesítik a tagországok a páneurópai szervezet ajánlásaiban megfogalmazott elveket és elvárásokat. A kezdeményezéshez csatlakozott több nyugat-európai - brit, német, dán - politikus, néhányan közülük a román indítványtól visszalépve sorakoztak fel a beadványhoz. Az aláírók között a magyar országgyűlési küldöttség tagjai mellett szerepel a Magyarországgal szomszédos államok parlamentjének több képviselője is. - Strasbourgi tájékoztatás szerint elszigetelődni látszik az a korábbi román kezdeményezés, amely a magyar státustörvénnyel kapcsolatos kifogásokhoz kívánt egyetértő véleményeket összegyűjteni. /Elutasító ET-válasz a román provokációra. Magyar "ellenoffenzíva": vizsgálják ki a tagországok kisebbségpolitikáját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"

" Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója ismét írt a státustörvény ellen /ezzel csatlakozott a román támadó cikkek íróihoz/. Szerinte a magyar diplomácia ez alkalommal is gyengébbnek bizonyul a románnál, "hatástalan tűzoltás folyik magyar részről Strasbourgban", a magyar kormány politikáját és a magyar diplomácia teljesítményét a magyarországi ellenzék bírálja, az újságíró szerint: erre több mint valószínű, rászolgáltak. Tibori Szabó Zoltán átvette a román sajtó és az SZDSZ támadó szövegét: a szomszédos országokkal meg sem próbáltak egyeztetni. "Egyféle nagymagyar gőg lengte át ezt a minket segíteni hivatott törvény kidolgozását" - állította. Holott ő figyelmeztetett, előző durva kirohanását /Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig, Szabadság, ápr. 24./ "féltésből született"-nek minősítette. /Tibori Szabó Zoltán: Státusmentés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"

"A Nastase-kormány szerint kaotikusan, főként a beruházások tekintetében nagy pazarlással folyt a reform az 1996 és 2000 közti időszakban. A stabil üzleti légkör hiánya mintegy 300 ezer vállalkozás csődjét és a beruházások megcsappanását eredményezte, az ipari szektor pedig csak veszteségeket és pénzügyi zárlatot teremtett. Míg 1996-ban az ipar a GDP 33,2 százalékát szolgáltatta, a ciklus végére az arány 27,6 százalékra süllyedt, az ipari beruházások pedig 43,8 százalékról 38 százalékra estek vissza. Az iparban foglalkoztatottak száma 2,5 millióról 1,6-ra csökkent. A kormányzat ezt a folyamatot szeretné megállítani és megfordítani. Azonban az év első négy hónapjában Románia kereskedelmi deficitje 1,27 milliárd dollár volt, ami három és félszer nagyobb a múlt év azonos periódusához képest. Románia az év első négy hónapjában 4,97 milliárd dollár értékben importált különböző árucikkeket, miközben az ország valutatartaléka 3 milliárd dollár körüli. Az exporttevékenység az egyetlen gazdasági tevékenység, amely emelkedő tendenciát mutat, s jelenleg 3,7 milliárd dollárra rúg. Románia közép- és hosszú távú adóssága 9,9 milliárd dollárt tesz ki, a rövid távú pedig 368 millió dollárt. /Bizonytalan a gazdasági növekedés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"

"Szamosújvár örmény közösségének ünnepén, jún. 30-án, Világosító Szent Gergely-napi ünnepén az örmény-katolikus székesegyházban az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzó celebrálja. A szentmise keretében fellép Köpeczi Kirkósa Júlia operaénekes és a helyi örmény közösség énekkara. Délután a szamosújváriak megtekinthetik a kolozsvári művészek közreműködésével szervezett "Cudar ez a világ...?" című előadást. Az előadásra a Pro Armenia Alapítvány szervezésében kerül sor. /Erkedi Csaba: Szamosújvári örmények ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"

"Nyolc személyt diakónussá, négyet pedig pappá szentelt az elmúlt napokban a gyulafehérvári székesegyházban dr. Jakubinyi György érsek. /Diakónus- és papszentelés a székesegyházban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"

"Az Európai Bizottság azt az ajánlást tette az EU miniszteri tanácsának, hogy jövő évi hatállyal mentesítsék Románia állampolgárait a vízumkötelezettség alól, ha az unió 15 országának valamelyikébe akarnak utazni. /Az Európai Bizottság a vízum eltörlését javasolja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"A státustörvény "olyan menet közbeni baleset" a román-magyar kapcsolatokban, amelyet sem Bukarestben, sem Budapesten nem szabad érzelmileg kezelni - jelentette ki Radu Podgoreanu, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke jún. 29-én Bukarestben azon a közös sajtóértekezleten, amelyet Szent-Iványi Istvánnal, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökével tartott. A magyar parlamenti képviselők hivatalos bukaresti látogatását lezáró sajtóértekezleten mindkét fél azt hangsúlyozta: a két ország közötti kapcsolatrendszer jelentősége megkívánja, hogy a felmerült nézeteltéréseket a kétoldalú kapcsolatok szintjén kell megoldani. Podgoreanu üdvözölte, hogy a két kormány készségét fejezte ki a konzultációkra, amelyekhez, véleménye szerint, megfelelő keretet biztosít a román-magyar kormányközi vegyes bizottság. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konzultációk megkezdéséhez Budapestnek világos jelzést kell küldenie, hogy azok konkrét eredménnyel járhatnak. Véleménye szerint van ok a konzultációkkal kapcsolatos optimizmusra. Szent-Iványi István hasonlóan pozitívnak és hasznosnak minősítette a magyar képviselők bukaresti megbeszéléseit. Fontosnak nevezte, hogy bizonyos alapkérdésekben sikerült egyetérteni. Mindkét fél kerüli a vita túldimenzionálását és azt a kétoldalú kapcsolatok szintjén igyekszik rendezni. /"Menet közbeni baleset" a státustörvény? Podgoreanu: van ok optimizmusra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ A megbeszélések a csíkszeredai konzulátustól kezdve átfogták az autópályaépítés, a román vízumkötelezettség eltörléséig valamennyi közös gondot. A csíkszeredai konzulátus létesítésének felvetését Diaconescu külügyi államtitkár kedvezően fogadta - ígéretek nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

"Jún. 28-án Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésszakán részt vevő szlovák küldöttség tagjai a magyar nemzetiségű Duka Zólyomi Árpád kivételével aláírták a magyar státustörvényt kifogásoló román indítványt. A szlovák képviselők Eduard Kukan külügyminiszter véleményét is kikérték ez ügyben, aki azt tanácsolta nekik, írják alá. A szlovák külügyminiszter ajánlása ellentmond saját korábbi nyilatkozatának, hiszen Kukan néhány napja azt mondta, hogy a magyar státustörvény nem rontja Szlovákia és Magyarország kapcsolatait. /A szlovákok aláírták a román kezdeményezést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Lehet, hogy az Európa Tanács közgyűlésének állandó bizottságából tovább sem jut a magyar státustörvényt elítélő román javaslat, de ez a lehetőség a román küldöttek számára szinte hihetetlennek látszik - jelentette ki Radu Berceanu (DP), a közgyűlés munkájában részt vevő román delegáció tagja. Berceanuék reményei szerint a testület egy raportőrt nevez majd ki, aki, miután meghallgatta mindkét országot, jelentést készít. A jelentés vitájára lehet, hogy szeptemberben, esetleg télen kerülhet majd sor. Ha elfogadják a román előterjesztést, akkor Magyarországnak le kell mondani a törvényről, vagy lényegesen módosítania kell annak szövegét. Ezt vagy megteszi Magyarország, vagy sem. - Ha megteszi, győztünk, ha nem teszi meg, akkor arra számíthat, hogy felfüggesztik tagságát, vagy megbüntetik - fogalmazta meg a román reményeket Radu Berceanu. - Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése úgy döntött, hogy a Velencei Bizottsághoz küldi a román indítványt a státustörvény alkalmazásának megakadályozásáról. A kisebbségi kérdésekre szakosodott nemzetközi jogászokból álló bizottság novemberig kell hogy jelentést készítsen a jogszabályról. /Berceanuék remélik: ET-raportőrt neveznek ki a státustörvény ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Bihari Naplónak úgy nyilatkozott: Románia a látszattal ellentétben nem is annyira a magyar irredentizmustól fél, nem az úgynevezett nem eurokonform elvet tartja szem előtt, hanem elsősorban az érinti érzékenyen, hogy az eddig modell értékűnek beállított román kisebbségpolitika látszata került veszélybe azáltal, hogy a romániai magyar kisebbségen Magyarországnak kellene segítenie. Ezáltal veszélybe kerül az egész román kisebbségvédelmi kirakatpolitika, a modell, a mítosz, mert bebizonyosodik, hogy nálunk nincs megoldva a kisebbségi kérdés, és Magyarországnak kell a többszörösen hátrányos helyzetben lévő romániai magyarság segítségére sietnie - fogalmazott a püspök. /Tőkés: Oda a kisebbségvédelmi kirakatpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Véget ért a parlament tavaszi ülésszaka: a képviselők és szenátorok nyári vakációra mentek. Az eltelt hat hónapot Eckstein-Kovács Péter szenátor és Kónya-Hamar Sándor képviselő értékelte. Eckstein-Kovács: Elkezdett működni a parlament. Az eltelt hat hónapban nagyszámú törvényt sikerült elfogadni, ezek többségét az előző kormány bocsátotta ki. Eckstein-Kovács szerint a kormány meglehetősen kevés jogszabályt terjesztett a parlament elé, ezek közül fontosabbak a Büntető- és a Polgári Törvénykönyv módosítására irányuló tervezetek. Az RMDSZ sikerként könyvelheti el a helyi közigazgatási törvény megszavazását. Az RMDSZ számára ugyanakkor fontos, hogy a parlament elfogadja a diszkrimináció minden formáját tiltó törvénytervezetet. Nem történt viszont előrelépés az államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében. Kónya-Hamar: Most is az ígéretek szintjén maradtak a reformok A képviselő vitatott jogszabályok között említette a földtörvényt is. RMDSZ politizálásáról szólva a képviselő kifejtette: a szövetségnek nem lenne szabad olyan kisebbségi politizálást folytatnia, amely azt jelzi, hogy mindenképpen meg akar felelni a kormányon lévő politikai erőknek, lemondva politikai alanyiságáról, és vállalva a politikai eszköz szerepét. /Papp Annamária: Befejeződött a parlament tavaszi ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Június 24-én múlt egy éve, hogy Boros János Kolozsvár alpolgármestere. Hosszú idő óta először van a városnak választott magyar alpolgármestere. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ Kolozsváron végezte az egyetemet, építészmérnök, elvégezte a római katolikus teológia hitoktató szakát is. Az RMDSZ-ben: az Ügyvezető Elnökség önkormányzati főosztályának főelőadója, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke (1997-1999), megyei önkormányzati alelnök, az Országos Önkormányzati Tanács titkára, városi tanácsos (1992-2000), 2000. Jún. 24-től Kolozsvár alpolgármestere. Elmondta, hogy ez a legnehezebb munkaköre. Munkáját nagymértékben nehezíti a városházán uralkodó ellenséges hangulat. A polgármester munkastílusára jellemző, hogy legtöbb esetben az alpolgármester megkerülésével közvetlenül igazgatóival működik együtt, így megpróbálja Borost elzárni a fontosabb információktól. - A befektetőkkel a tárgyalások sikeresek lettek volna, ha normális hozzáállású polgármester van a városban. Általános jelenség, hogy a beépítésre, eladásra szánt telkek tulajdonjogi viszonyai rendezetlenek. A tanács elé terjesztett határozattervezetek felületesek, hiányosak, és sok esetben nem fedik a valóságot. - Amíg Funar a polgármester, gyökeres változásokra nem lehet számítani. /Papp Annamária: Tudtam, hogy nem számíthatok csodákra. Interjú Boros János kolozsvári alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Tamás Gáspár Miklós rendkívül durva, az erdélyi magyar sajtóban szokatlan hangú cikkében kirohant a magyar külpolitika és a magyar kormány ellen. " Az a súlyos nemzetközi válság, amelybe Orbán Viktornak és hatalomittas klikkjének az ostoba és felelőtlen politizálása sodorta a magyar államot és a kárpát-medencei magyar kisebbségeket, szorosan összefügg a magyarországi belpolitika aggasztó helyzetével." - így kezdte és végig ilyen ellenséges hangot ütött meg. "A külpolitika is alá van rendelve az ideológiai indoktrináció és a hatalmi önzés szükségleteinek." "Arra azonban nem számíthatott a Nyugat, hogy az újgazdagok budapesti kormánya a fölkapaszkodott senkiházi pökhendiségével rúgja szét a nehezen kiküzdött regionális egyensúlyt, amelyet a balkáni instabilitás úgyis törékennyé tett már." A cikkíró elismételte az SZDSZ álláspontját: "A hírhedt státustörvény az átlátszó szemfényvesztés tipikus példája. A törvény simán alkalmazható intézkedéseiben nincsen semmi új, a nagy garral beharangozott kedvezmények - amelyekhez nem kell "magyar igazolvány" - eddig is zömmel megvoltak, mint például az ingyenes könyvtárhasználat, az akadémiai tagság és az állami díjak. A többi privilégiumhoz valóban igazolás kellene, amelynek a kiállítása nemzetközi jogot sért, nem beszélve a szomszédos államok valuta- és adójogszabályairól, a kétoldalú megállapodások tucatjairól, meg arról, hogy extraterritoriális jogokat csak konzuli szervek gyakorolhatnának, amelyek joghatóságát csak diplomáciai, szerződéses úton lehet kibővíteni. Egyébként a magyar kormány eddig is folyton visszaélt a diplomáciai mentességekkel, kiváltságokkal és szokásjoggal: magyarországi miniszterek és képviselők gyújtó szónoklatokat tartanak erdélyi, bácskai, felvidéki politikai összejöveteleken - más államok szuverén területén!" Látható, hogy TGM érvelése megegyezik a szélsőséges, magyarellenes Nagy-Románia Pártéval. TGM szerint a státustörvény végrehajthatatlan. A cikkíró kifejtette sajátos nemzetfogalmát: ő a politikai nemzet híve. Szerinte a státustörvény újradefiniálta a nemzet fogalmát. "Ebbe a nemzetfogalomba a vérségi leszármazás és a kulturális hovatartozás függvényében tartoznak bele fizikai személyek, tekintet nélkül állampolgárságukra. Ez a magyarországi nemzeti/etnikai kisebbségekre nézve azt jelenti, hogy az egyenes honpolgári méltóságot és jogigényt letromfolja az etnokulturális önazonosság, hogy a politikai közösség (a honpolgárok nemzete) elválik az etnokulturális közösségtől. Ez egyrészt visszaveszi - egyelőre jelképesen - a honpolgári emancipáció évszázados vívmányait, másrészt pedig kirekesztő, etnokulturális-vérségi jelentésárnyalattal ruházza föl a "magyarság" képzetét. Mivel a kisebbségi magyarság úgysem fogja élvezni a státustörvény képzelt, illuzorikus előnyeit, a törvényi aktus hatása csak "befelé" fog érvényesülni. A honpolgárság eszményének visszaszorítása az erkölcsileg, jogilag, politikailag értelmezhetetlen etnokulturális identitás javára égő sebet ejt a jogegyenlőség gondolatán - s minap talán, Isten őrizz, a valóságán is. Ha tekintetbe vesszük a magyarországi jobboldal (és az államilag támogatott szélsőjobboldali sajtó, rádió- és tévéműsorok) szponzorált rasszizmusát, nem értelmezhetjük jóindulatúan a magyar nemzet új országgyűlési meghatározását. Ez a rémséges jogszabály romba dönti az eddig elért eredményeket, elmélyíti a magyar demokrácia ijesztő válságát." /Tamás Gáspár Miklós: A magyar külpolitika csődje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Az erdélyi művelődéstörténet újabb harminchat személyisége nyert bebocsáttatást az Erdélyi Panteonba, amely a kezdetektől majdhogynem napjainkig leltározza föl nagyjainkat. A marosvásárhelyi Mentor Kiadónál Jánosházy György szerkesztésében megjelent sorozat első két darabja után a huszadik század művelődési életében jelentős szerepet játszott, zömében írókról, költőkről írott tanulmányokkal 2001-ben napvilágot látott a harmadik kötet is. Az Erdélyi Panteonba legfrissebben bejutottak között van Szentgyörgyi István, Bánffy/Kisbán Miklós, Tompa László, Kós Károly, Kuncz Aladár, Áprily Lajos, Berde Mária, Reményik Sándor, Tamási Áron, Balázs Ferenc, Báró Kemény János, Szemlér Ferenc, Balogh Edgár, Szabó T. Attila, Dsida Jenő, Szabédi László, Wass Albert, Jékely Zoltán, Bözödi György, Bajor Andor és Szilágyi Domokos. /Németh Júlia: Belépő az Erdélyi Panteonba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Az Erdélyi Panteonba helytelen volt beemelni Gaál Gábort."

"A Szent-Iványi István vezette magyar országgyűlési küldöttség a csíkszeredai konzulátusról is tárgyalt Bukarestben. Szent-Iványi István elmondta: hasznos és eredményes volt a látogatás, sikerült előrelépni egy sor kérdésben, s a tárgyalások sokkal konstruktívabb légkörben zajlottak, mint gondolták volna. A felek négy alapelvben állapodtak meg: a kétoldalú kapcsolatok kiemelkedő fontossággal bírnak, s ezt nem szabad kockára tenni; mindkét fél tartózkodjék a kérdés túldimenzionálásától és a nyilatkozatháborúktól; nem helyeselik a kérdés nemzetközi fórumokon való megvitatását, további konzultációkra van szükség, s ezeket részint a külügyi bizottságok szintjén, másrészt a kormányközi vegyes bizottságban kell lefolytatni. A Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárral folytatott megbeszélésen felvetették a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásának szükségességét. Az elgondolást pozitívan fogadták, de konkrét ígéret nem hangzott el. Román részről készen állnak a vegyes bizottság mielőbbi összehívására, azt várják, hogy Budapest tegye meg ez irányban a konkrét lépést. /Státus-ügyben hosszú egyeztetési folyamat körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Az utóbbi napok eseményei azt erősítették meg, hogy a magyar kormány korábbi egyeztetéseinek eredményeként európai uniós partnereink és szomszédaink, Románia kivételével, ha olykor kritikával is, de elfogadták a státustörvény szükségességét - nyilatkozott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a pozsonyi Új Szó jún. 30-i számában. Kijelentette: úgy tűnik, a státustörvény végrehajtásának sem lesz különösebb akadálya. - Örömmel tapasztalom azt is, hogy szlovákiai partnereinkkel folytatott tárgyalásaink eredményeként a szlovák külügyminisztérium vezetői és más felelős politikusok, köztük Mikulás Dzurinda kormányfő is, az első reakciókhoz képest sokkal mérsékeltebb hangnemben értékelik a dokumentumot - fogalmazott a HTMH elnöke, és jelezte: Magyarország a továbbiakban a törvény végrehajtásával kapcsolatosan is kész egyeztetni a partnereivel. Szabó Tibor cáfolta azokat az állításokat, miszerint a szomszédos országok politikusai nem kaptak megfelelő információkat. Kijelentette: minden kétoldalú eszmecserén, így a kormányfők és a külügyminiszterek találkozóin a "partnereink megfelelő tájékoztatást kaptak", és az érintett országok nagykövetei az előkészítés folyamatában a törvénytervezet szövegeit is megkapták. - Meggyőződésünk, hogy ez a törvény a határainkon túl élő közösségek biztonságérzetét fokozza, és ezáltal hozzájárul a régió stabilitásához is - fogalmazott a HTMH elnöke, aki bízik abban, hogy a kérdés megközelítésében rövidesen a szomszédos országok felelős politikusai is így gondolkodnak majd, hiszen a térség országait nagyon sok közös cél fűzi össze, s ilyen fontos cél "az eddigi szerződéses kapcsolatrendszerünk bővítése és tartalmasabbá tétele". /Szabó Tibor HTMH-elnök: A román diplomácia offenzívája nem veszélyezteti Magyarország kedvező megítélését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Románia és Moldova Köztársaság állampolgárainak útlevélre van szükségük július 1-től, ha egymás országába látogatnak. A Kisinyovban jún. 29-én megkötött egyezményt az Európai Unió követelményeinek megfelelő szigorításnak tekintik. Eddig a moldovaiak, akiknek kétharmada román származású, személyi igazolványukkal utazhattak Romániába. Moldovában az útlevél kb. 20 dollárba kerül, ez az átlagjövedelem fele. Éppen ezért Románia egymillió dolláros segélyt ad Moldovának, hogy segítse a kisjövedelműeket útlevelük kiváltásában. /Mi fizetjük a Pruton túliak útlevelét. Tegnaptól kötelező az útlevél Románia és Moldova között. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Jún. 29-én a Szocialista Internacionálé lisszaboni tanácsülésén kétoldalú megbeszélést tartott Adrian Nastase miniszterelnök, a nemrég alakult Szociáldemokrata Párt első embere és Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Egyetértettek abban, hogy a státustörvény okozta feszültség kétoldalú magas szintű találkozó segítségével, valamint a kisebbségi vegyes bizottság keretein belül feloldható. Kovács László elmondta, hogy az MSZP megszavazta a határokon túli magyarokról szóló törvényt, egyetért támogatásunk szükségességével. Kovács sajnálatosnak minősítette, hogy a törvénnyel kapcsolatban Magyarországon és egyes szomszédainál nézeteltérés alakult ki, és a vita nemzetközi méreteket öltött. Nastase hangsúlyozta, hogy Bukarest is érdekelt a kétoldalú kapcsolatok erősítésében, majd röviden érintette a törvénnyel kapcsolatos román kifogásokat. A miniszterelnök egyetértett azzal, hogy a vitát kétoldalú keretek között kell rendezni. Kovács szerint a törvény elfogadásának megfelelő nemzetközi előkészítésével, magas szintű és érdemi véleménycserékkel elkerülhető lett volna Magyarország nemzetközi megítélésének károsodása. - A találkozón Adrian Nastase megköszönte az MSZP támogatását új pártja nemzetközi elfogadtatásához, és további segítségét kérte ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt mielőbb az SZI teljes jogú tagja legyen. /A státusvitát kétoldalú keretek között kell rendezni Nastase-Kovács megbeszélés Lisszabonban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Késeinek, de nem megkésettnek értékelte Mircea Geoana külügyminiszter azt a levelet, amelyet a státustörvény kérdésében Martonyi János magyar külügyminisztertől kapott. A román diplomácia vezetője azt követően nyilatkozott jún. 30-án Lisszabonban a magyar külügyminiszter leveléről, hogy annak részleteit a román sajtó - a magyar közszolgálati rádió beszámolója alapján - nyilvánosságra hozta. Geoana elmondta, hogy a román vezetés június 7-én küldött levelet Budapestnek. A magyar válasz kései, mivel azután érkezett Bukarestbe, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a státustörvényt. Geoana közölte, hogy Martonyi levelében ismételten kifejtették a magyar álláspontot, de megfogalmazódott a két félnek az az egyetértése is, hogy a törvénnyel kapcsolatos problémákat a két ország közötti alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottságában vitassák meg. Geoana derűlátását fogalmazta meg azt illetően, hogy folytatódhat Bukarest és Budapest összetett párbeszéde. /Kései, de nem megkésett Martonyi levele a státustörvény ügyében - véli Mircea Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Kórustalálkozót rendeztek június 30-án Tordaszentlászlón. A Szent László ünnepe alkalmából tizenkettedik alkalommal megszervezett találkozó huszonöt - három magyarországi és huszonkét erdélyi - kórus volt jelen. Az eseménysorozat a helyi református templomban tartott istentisztetelettel kezdődött, ahol Szász Zoltán Maros-mezőségi református esperes hirdetett igét, majd a tordaszentlászlói Énekkar és a gödöllői Városi Vegyeskar hangversenyezett. A kórusok megkoszorúzták Szent László mellszobrát. A találkozó főszervezője, Boldizsár Zeyk Imre elmondta, hogy a tordaszentlászlói kórusmozgalom több mint 115 éves. A kórustalálkozó célja a hagyományőrzésen kívül az, hogy a különböző kórusok tagjai megismerkedjenek egymással, tartós kapcsolatokat alakítsanak ki. /Énekből hazát és hazáról zúgó dallamot. Szent László-napi kórustalálkozó Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"

"Ion Iliescu elnök jún. 29-én részt vett a svájci Crans Montana Fórumon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak helyzetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizációról folytattak vitát. Az államfő ugyancsak jún. 29-én svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mihály királyt. - Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott jún. 30-i sajtóértekezletén. Iliescu leszögezte, hogy Románia Európa közepén található mind földrajzi, mind geopolitikai szempontból, nem pedig Délkelet-Európában. Erdély esetében is általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek. Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok által lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben 9 millió ember él, amelyek közül csak 1 millió a magyar nemzetiségű - jelentette ki. Az államelnök júl. 1-jén Ausztriába utazott, ahol több állam- és kormányfővel együtt a megkezdődött Világgazdasági Fórumon vesz részt, és osztrák állami vezetőkkel tárgyal. Júl. 3-án az elnök felszólal a Délkelet-Európa kilátásairól tartott konferencián, ahol a tervek szerint a külföldi befektetőknek kínált új hazai lehetőségekről és a privatizáció felgyorsításáról beszél. - A Világgazdasági Fórumra 44 országból 660 résztvevőre számítottak. Románia, Lengyelország, Albánia, Horvátország, Bulgária, Ukrajna és Lettország elnökei, Szerbia, Szlovénia, Észtország, Oroszország és Litvánia államelnökei, illetve kormányfőit várták vasárnapra az osztrák városba, továbbá George Robertson NATO-főtitkárt, Günter Verheugen EU-bővítési biztost. Az egyik vitavezető Soros György lesz. /Ion Iliescu a Crans Montana és a salzburgi Világgazdasági Fórumon. Az államfő felkereste Mihály királyt, és kijelentette: Erdély nem a románok által megszerzett magyar terület. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Ion Iliescu államfő azt állította, a történelmi Erdély területén alig egymillió-kétszázezer magyar él, hiszen tudomása szerint a bukaresti magyarok száma megközelíti a 300 000-et. - Nyilatkozatával ellentétben Iliescu pontosan tudja, hogy húszezren sem vallották magukat magyarnak Bukarestben. Ion Iliescu csúsztatása már tünetként vizsgálható. A státustörvény országgyűlési elfogadását követően Romániában ismét felerősödtek a nacionalista felhangok, a sovén hazafiak minden alkalmat megragadnak, hogy bizonygassák: az ősi román földön számunkra minden jog megadatott. Az államfővel az élen a politikusok, médiások egyaránt a számarányokkal érvelnek, ahelyett hogy végre tudomásul vennék, Romániában legalább kétmilliós magyar nemzeti közösség létezik. /Ferencz L. Imre: A cél a csúsztatást is szentesíti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Egyszerre öt újabb szak indításához adta meg az ideiglenes működési engedélyt az erdélyi magyar magánegyetem számára a román akkreditációs bizottság (CNEAA) júl. 2-i ülésén. Az eddig engedélyezett négy csíkszeredai szak mellett további egy, és az eddig jóváhagyott egy marosvásárhelyi szak mellett további négy kapott ideiglenes működési engedélyt. A CNEAA döntött arról is, hogy a magyar magánegyetem Sapientia Egyetem néven kezdheti majd meg működését. Az egyetem felállítására létrehozott Sapientia Alapítvány eredeti névjavaslatát - Erdélyi Magyar Tudományegyetem - már korábban elvetette a bizottság. Ioan Mihalescu professzor, a bukaresti egyetem rektora, a CNEAA elnöke emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi döntésről még véleményt kell mondania az oktatási minisztériumnak is, s az ideiglenes működési engedélyt hivatalosan a kormány adja ki. A bizottság elutasította viszont azt a kérést, amelyet a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem nyújtott be a pedagógia szak engedélyezéséért, és nem tárgyalták azt a kérést, hogy három, jogilag a kolozsvári református teológiához tartozó szak átkerüljön a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemhez. /Sapientia Egyetem néven indulhat az erdélyi magyar tudományegyetem. Újabb szakokat engedélyeztek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ Minden bizonnyal fontos történelmi dátumként kerül be ez a nap a Sapientia Egyetem majdani évkönyveibe: ideiglenes működési engedélyt és immár hivatalos nevet is szerzett az erdélyi magyar magánegyetem. A Sapientia Egyetem egyes szakjainak akkreditálása ugyanis a román-magyar kapcsolatok görbéje szerint alakult, állapította meg Bakk Miklós. A CNEAA, az országos akadémiai bizottság júl. 2-i jóváhagyása, mellyel további négy csíkszeredai és egy marosvásárhelyi szak kezdheti meg ideiglenes működését, azt jelzi, hogy az elgáncsolás politikája már senki számára sem előnyös. /Bakk Miklós: A bizonytalanság görbéi. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./"

"A magyar státustörvénnyel kapcsolatos kérdéseket az érintett államoknak közvetlenül, kormányközi konzultációk keretében kellene megvitatniuk, nem lenne túlságosan konstruktív az Európai Tanács közvetítése ebben az ügyben - jelentette ki lord Russel-Johnston, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke a Curentulnak adott interjújában. Russel-Johnston hangsúlyozta, hogy a magyar státustörvényről kizárólag saját személyes véleményét tudja megfogalmazni, szavai nem jelentik a testület hivatalos álláspontját. A román lapok közül a Curentul volt az, amely Russel-Johnston korábban kifejtett véleményét az Európa Tanács hivatalos álláspontjaként tálalta olvasóinak. Az ET parlamenti közgyűlésének elnöke most pontosított: "Nem hiszem, hogy az a törvény, amely a Magyarországgal szomszédos államokban - Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában - élő magyaroknak személyi igazolványt és bizonyos jogokat ad a társadalombiztosítás, az oktatás és a közlekedés terén, túlságosan sokat segítene. Ellenkezőleg, úgy vélem, hogy ez a törvény nehézségeket fog okozni a szomszédos államokban élő magyaroknak, és nem segíti a kétoldalú kapcsolatokat sem." /Pontosít lord Russel-Johnston. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Az Európai Néppárt politikai bizottsága felhívta a román kormány figyelmét, hogy sürgősen vessen véget az összes visszaélésnek és tartsa be a jogállam elveit - jelentette be Victor Ciorbea, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének tagja, aki részt vett az Európai Néppárt brüsszeli értekezletén. A Néppárt szerint a román kormány megszegi az alkotmányt, amikor a volt hatalom idején szerzett jogok eltörlésére tesz kísérletet. Példaként a Lupu-féle földtörvény módosítását említették. A határozat ugyanakkor bírálja azt, ahogy a kormány beleszól az igazságszolgáltatás munkájába. /Keményen bírál az Európai Néppárt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Általános felháborodást váltott ki Moldova román nacionalista köreiben, hogy az ország kommunista vezetése nemrégiben azt javasolta: az iskolákban ezentúl a román történelem helyett Moldova történelmét tanítsák. A javaslatot Vlagyimir Voronyin moldovai államfő terjesztette elő. Az ország függetlenségének 1991-es kikiáltása óta a volt szovjet tagköztársaság iskoláiban Románia történelmét oktatják a tanulóknak. Ezt megelőzően - a szovjet időkben - csak a Szovjetunió és a moldovai tagköztársaság történelmével ismertethették meg a tanárok a diákokat. Múlt héten több száz tanár vonult a főváros utcáira tiltakozásul a kisinyovi vezetés javaslata ellen, amely a helyi sajtótermékekben is hatalmas visszhangot váltott ki. Moldova lakóinak 65 százaléka román származású, 14 százaléka ukrán és 13 százaléka orosz. Az ultranacionalista moldovaiak azt szeretnék, ha a volt szovjet tagköztársaságot a szomszédos Romániához csatolnák. Egy hét évvel ezelőtti népszavazáson a lakosság többsége azonban elutasította ezt az egyesülést - írja az AFP. /Moldova: a kommunisták nem kérnek többet a román történelemből. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Kolozsváron a Mátyás szoborcsoportra, az utóbbi évtized hagyománya szerint, fiatalok mászkálnak fel egy-egy fényképfelvétel erejéig vagy csupán a maguk szórakoztatása kedvéért. A talapzat meredek oldalán utcagyerekek csúszkálnak zavartalanul, alatta pedig egy hajléktalan rendezkedett be. A százéves műemlék módszeres pusztítása tovább folyik. Mert a Kolozsváron meggyökerezett barbárság nem ismer határt. /Ö. I. B.: Főtéri csendélet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Fey László elutasította Tamás Gáspár Miklós ingerült hangvételű cikkét (A magyar külpolitika csődje, Szabadság, jún. 30.). TGM csak a politikai nemzet fogalmát ismeri el. Eszerint a politikai nemzethez tartozik egy állam területén lakó minden személy, a nemzetiség és az állampolgárság azonos fogalmak. Ez a fogalom a francia forradalom idejéből származik, meg is tette a hatását: azóta az erősen központosított francia állam beolvasztotta az akkori lakosságnak 5/6-át kitevő okszitán, breton, baszk, elzászi, korzikai lakosságot. A politikai nemzet fogalma mellett létezik azonban a kultúrnemzet fogalma is, amely az azonos nyelvet beszélő, azonos kultúrkörhöz tartozó személyeket foglalja magában. "Én például - a definíciók szerint - a román politikai nemzet és a magyar kultúrnemzet tagja vagyok." - írta Fey László. "A mi kötődésünket az országhoz erősen megkérdőjelezi, hogy ezrek, tízezrek kiabálják: "Afara, afarã / cu ungurii din tarã!" (Ki, ki a magyarokkal az országból!)." "Nincs igaza TGM-nak, mikor azt mondja, hogy a kultúrnemzet fogalma (nála "etnokulturális identitás") erkölcsileg, jogilag, politikailag értelmezhetetlen, és hogy a magyar nemzetnek e megfogalmazása az országgyűlés új találmánya volna. Ez a fogalom korántsem új, legalább kétszáz éves. TGM szerint a kultúrnemzet fogalma "kirekesztő". Ezt arra érti, hogy az így értelmezett magyar nemzetben nem foglaltatnak benne a magyarországi nemzeti kisebbségek. Ez igaz, de ha így vesszük, a politikai nemzet fogalma éppolyan kirekesztő: a magyar politikai nemzethez nem tartoznak hozzá az erdélyi magyarok! A "román nacionalisták előszeretettel hivatkoznak a politikai nemzet fogalmára és a liberális nézetekre." - hangsúlyozta Fey László. Fey nem fogadta el TGM állítását, hogy a státustörvény végrehajthatatlan volna. Méltán állapította meg Fey: "TGM dühös írása azonban azért káros, mert munícióval szolgál az ellenségnek: pont azokat az érveket hangoztatja, amelyekre a román és szlovák nacionalizmusnak szükségük van a státustörvény megtorpedózására. Ők most örömmel hangoztathatják: íme, a nagy tekintélyű filozófus, politikus és publicista, Tamás Gáspár Miklós is nekünk ad igazat!" /Fey László: Egy dühös írás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) először szervezett természetkutató tábort középiskolás diákoknak. Vársonkolyoson, jún. 18-a és 23-a között. Több előadó eljött, így Kovács Zoltán egyetemi adjunktus is. /Nagy Csilla fizikatanár: EMT-természetkutató tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Fodor Sándor elfogadhatatlannak tartja Tibori Szabó Zoltán Státusmentés /Szabadság, jún. 29./ című helyzetelemzését a magyarországi státustörvénnyel kapcsolatosan. Fodor nem értelmezte úgy Orbán Viktor miniszterelnöknek a kárpát-medencei magyar munkaerő-tartalékokról mondott szavait, "mintha Magyarország ki akarni szippantani bennünket Erdélyből." Az Európa Tanács nem ítélte el Magyarország külhoni magyarokra vonatkozó státustörvényét. Tibori Szabó Zoltán kategorikus állítását "(amelyet már hangoztattak bizonyos magyarországi ellenzéki körök és amellyel legutóbb lapunkban is találkozhattunk Tamás Gáspár Miklósnak, a Orbán-kormány iránti engesztelhetetlen gyűlöletet fröcskölő írásában - június 30-án)" nem hiszi el: "Az utóbbi napok bizonygatásai ellenére - írja Tibori Szabó Zoltán - az igazságot mindenki ismeri: a törvény előkészítésének időszakában az európai fórumokkal és a szomszédos országokkal se próbáltak egyeztetni." Ezzel ellentétben Martonyi János külügyminiszter több alkalommal kijelentette, hogy a készülő státustörvényről idejében tájékoztatta mind az érintett államok diplomáciai képviseleteit - mind pedig az európai fórumokat. Sőt: a román fél észrevételei alapján bizonyos módosításokat is eszközöltek a törvény szövegén. /Fodor Sándor: Kinek higgyek? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Az Európai Néppárt főtitkára kedvezően nyilatkozott az MTI-nek a magyar státustörvényről. Alejandro Agag Longo kijelentette telefonon adott brüsszeli nyilatkozatában: az Európai Bizottság több tisztségviselője is jelezte, hogy ez a törvény tiszteletben tartja az európai normákat, s mivel megfelel ezeknek a normáknak, számunkra (az Európai Néppárt számára) teljesen elfogadható. Biztosak vagyunk benne, hogy a törvény teljesen korrekt - jelentette ki az EPP spanyol főtitkára. - Teljes mértékben megbízunk tagpártunkban, a Fideszben és Orbán miniszterelnökben - tette hozzá az európai keresztény, konzervatív pártokat tömörítő szervezet vezetője. /Kedvezően nyilatkozott az Európai Néppárt főtitkára a magyar státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"