"Jún. 7-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes szenátusa. A testület az oktatási intézmény rektorává ideiglenesen Tonk Sándort, prorektorává Tánczos Vilmost, tudományos titkárává Marton Józsefet nevezte ki. Az ideiglenes szenátus megalakításáról a Sapientia Alapítvány döntött. Az ideiglenes szenátusba az alapítvány kuratóriumának tagjai, a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Kovács Béla, valamint a csíkszeredai és a marosvásárhelyi tervezett részlegek dékánjai, Lányi Szabolcs és Hollanda Dénes kerültek. - Erre a döntésre azért volt szükség, mert egy sor olyan intézkedést kell megtenni, ami az egyetem szenátusának a hatáskörébe tartozik. Amint állandó alkalmazottaik lesznek, az egyetemi charta alapján megválaszthatják a végleges szenátust - nyilatkozta Tonk Sándor rektor. Az ideiglenes szenátus elfogadta az egyetemi charta szövegét is, amelynek tervezetét Szilágyi Pál készítette. A charta egyesíti a magyarországi, a nemzetközi és a romániai gyakorlatot. Olyan dokumentum, amely biztosítja az átjárhatóságot minden egyetem között. /Megalakult az EMTE ideiglenes szenátusa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

"Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor tiltakozott az ellen, hogy Corneliu Vadim Tudor a védelmi miniszter lemondását követelte. Ioan Mircea Pascu miniszter ugyanis Mircea Chelaru tábornokot a tárca bírósági tanácsa elé hívta, mert részt vett Antonescu marsall bukaresti szobrának leleplezésén. Vadim nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illette mindazokat, akik nem dicsőítik Antonescu marsallt. Azt mondta, hogy ellentétben Horthyval, aki a második világháború során 600 ezer zsidót deportáltatott, Antonescu zsidómentő volt. Eckstein-Kovács Péter leszögezte, hogy Antonescut háborús bűnökért és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért ítélték el, mindeddig nem rehabilitálták. Magyarország 44 márciusától német megszállás alatt volt, és nem Horthy alatt deportálták a magyarországi zsidókat. /Eckstein-Kovács: Antonescu háborús bűnös volt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

"Jún. 6-án a szenátus és a képviselőház kulturális bizottságai nem fogadták el a Román Televízió 2000. évi jelentését, jóllehet az elmúlt évben a televíziós társaságnak sikerült megszabadulnia adósságaitól, sőt, nyereségessé vált. Az RTV jelentése ellen 20-an, mellette 4-en (az RMDSZ képviselői) szavaztak. Amennyiben a parlament is jóváhagyja a döntést, az RTV hivatalban levő vezetőségi tanácsát fel lehet oszlatni. - 1998-ig a közszolgálati adó élén rendszerint olyan vezetők álltak, akiket az éppen hatalmon levő párt nevezett ki. Három évvel ezelőtt végre demokratikus úton választották meg a vezetőséget. Gálfalvi Zsolt, az RTV vezető tanácsának tagja szerint a szavazás kimondottan politikai jellegű volt és arra irányult, hogy a parlamentben többséget alkotó RTDP és nem utolsósorban a Nagy-Románia Párt tehesse rá kezét a televízió vezető tisztségeire. Nem kell túlzott képzelőerő ahhoz, hogy milyen intézkedésekre lehet számítani akkor, ha a döntéseket a Nagy-Románia Párt képviselői hozzák. /Horváth Gyöngyvér: Új összetételű vezetőtanácsot akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a Magyar Tudományos Akadémiával való együttműködése keretében ösztöndíj-pályázatot hirdet romániai egyetemek magyar doktorandusai számára, öt és tíz hónapos továbbképzésre vagy kutatómunkára. /Doktorandusi ösztöndíj-pályázat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

"Jún. 7-én Kolozsváron a polgármesteri hivatalban összegyűltek városi tanácsosok. Gheorghe Funar polgármester nem pecsételte le az üléstermet, így megtarthatták a múlt héten kezdeményezett ülést. Elkezdték a testület működési szabályzatának vitáját. A tanácsüléssel párhuzamosan Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletet rögtönzött. Véleménye szerint a tanácsosok búcsúülést tartanak, azért nem pecsételtette le az üléstermet. Funar biztosította az újságírókat, hogy okirathamisítás vádjával büntető feljelentést tesz a tanácsosok ellen. Funar bízik abban, hogy a prefektus végleg feloszlatja a városi tanácsot. /Kiss Olivér: Kolozsvári tanácsülés - fél gőzzel. Funar: búcsúgyűlésről van szó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Megengedhetetlen, hogy egy jogállamban a végrehajtó feladatokkal felruházott polgármester ne a törvények végrehajtásával, hanem önkényes értelmezésével és alkalmazásával foglalatoskodjék - jelentette ki tegnapi sajtónyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter. A szenátor szerint örvendetes, hogy a törvényesség felügyeletével megbízott prefektus, illetve az ügyészség lépett ebben az ügyben és büntetőeljárást indított Gheorghe Funar ellen, aki ellehetetlenítette a városi tanács működését. Hasonló nyilatkozatot tett közzé jún. 7-én a Kolozs megyei RMDSZ is. A szervezet szintén üdvözli az "állam felelős intézményeinek (prefektúra, ügyészség és rendőrség) régóta esedékes, határozott föllépését Kolozsvár törvényes rendjének visszaállítása és érvényesítése érdekében". Azzal a felhívással fordulnak Kolozsvár demokrata erőihez, közvéleményéhez és a média képviselőihez, biztosítsák azt a politikai-társadalmi hátteret, amelyre Kolozsvár európai jellegének és szellemiségének újraépítéséhez szükség van. Ez alkalommal ugyanis napvilágra kerülhet minden olyan törvényszegés, "amely fölött a közvélemény már ítélkezett, csak éppen az állami törvényes rend képviselői hunytak szemet", példaként említve a Mátyás-szoborcsoport kitartó rongálását, a Főtér sorozatos és szándékos meggyalázását, a sörfesztiválok botrányát, illetve a magyar főkonzulátus előtti gyalázkodó megnyilvánulások megszervezését. "Kolozsvár lakossága, s így a magyar lakosság is, méltósággal tűrte mindeddig ezt a bánásmódot, eljött azonban az ideje minden olyan állami intézkedésnek, amelytől törvényes rendet, nyugalmat és biztonságot remélünk" - fogalmaz a közlemény. /Sz. K. [Székely Kriszta]: A megyei RMDSZ üdvözli az állami intézmények határozott fellépését a polgármesterrel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ "

"Jelentős nemzetközi részvétellel kezdődött jún. 8-án az a háromnapos konferencia, amelyet Innovatív vállalkozók - vállalkozó önkormányzatok címmel az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja szervezett Szovátafürdőn. Az eseményen részt vesz, és beszédet mond Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László képviselő, Eckstein-Kovács Péter szenátor, Péter Pál és Kerekes Gábor ügyvezető alelnökök is. A megnyitó beszédeket követően többek között Guglielmo Frinzi, a Román-Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke is tart előadást. /Vállalkozók tanácskozása Szovátafürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

" A mostani színházi évad rövidebb volt, a színpadi munkával le kellett állni, mert a teljes fűtőberendezést kicserélik, tájékoztatott Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője. Jelentős sikerekben volt részük. A mizantrópot az UNITER az év legjobb előadásának jelölte. Ugyanakkor Bogdán Zsolt a kritikusoktól vehetett át jelentős díjat Alceste alakításáért. Csíky Andrást, elsőként a határon túli színjátszás történetében, Jászai-díjjal tüntették ki. Megnőtt a színház látogatóinak a száma. November elejétől április végéig szinte minden előadásukat telt ház előtt játszották. A Rómeó és Júliában Keresztes Attila bebizonyította, hogy alkalmas a rendezői pályára. Régen nem játszották kolozsvári szerző művét, ezért is örvendetes a Bajor Andor-bemutató. A zenés játék, A három testőr a társulat és a színművészeti tanszék negyedéves hallgatóinak közös produkciója volt. A Julie kisasszony című táncjáték is úttörő munkának számít a színházban. Az évad fő eseményének nevezhető a Harag György Emléknapok. /Náno Csaba: Megnőtt a színházlátogatók száma. Évadzáró beszélgetés Tompa Gábor színigazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"Nagy Olga Egy botcsinálta riporter emlékei /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című memoárkötetét mutatták be jún. 7-én Kolozsváron, a Kriterion Könyvklub szervezésében, a Reményik Sándor pincegalériában. A kötetet Gábor Dénes, a Művelődés folyóirat munkatársa, a könyv szerkesztője méltatta. A könyvben a szerző rövid, hatéves újságírói életszakaszát mutatta be. A félszázadik kötetén túljáró folklorista, népmesegyűjtő, regényíró 1953-58-ban az Utunk, majd a Dolgozó Nő riportereként dolgozott. /(gédé): Mozzanat egy gazdag életműből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"Zsók Béla könyve (Én mindig otthon voltam. Néprajzi írások Déváról, Kriterion, Kolozsvár-Bukarest, 2000) bukovinai székelyek Déva mellé telepedésére emlékezett. Az Al-Duna vidékére érkezett kivándorlókat három puszta helyre telepítették le. Ezekez az új településeket Hertelendyfalvának, Sándoregyházának, és Keveházának nevezték el. A letelepülők alkalmazkodtak az új körülményekhez, de megőrizték hagyományaikat. A könyv bemutatta a dévai csángók viseletét, szokásait, helyneveit. /Kónya Klára: Aki mindig otthon volt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"Ion Iliescu államfő a nemzeti megbékélés szellemében "objektív vitát" kért a civil társadalomtól és a sajtótól a tervezett amnesztiatörvénnyel kapcsolatban. Heves vitát váltott ki ugyanis az az terv, hogy részesítsék amnesztiában azokat, akik a romániai rendszerváltást elindító 1989. decemberi események, valamint az azt követő időszak szociális tiltakozó mozgalmai során törvénybe ütköző cselekedeteket követtek el. A bírálatok nyomán a kormány elhatárolódott a javaslattól, egyedül Ion Iliescu államfő üdvözölte az elképzelést. /Társadalmi vitát kezdeményez az amnesztiáról Iliescu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ "

"A szomszédos országokban élő magyarokról készülő státustörvény egyes előírásai ellentétben állnak a nemzetközi jog szabályaival, területen kívüli jellegűek és közvetett módon a történelem elfogadhatatlan átértékelését tartalmazzák - állapította meg a román kormány külpolitikai tanácsadói irodája által készített összeállítás. - A státustörvény a "kedvezmény" elvére épül, ami számos nemzetközi konvenciónak, keretegyezménynek, nemzetközi dokumentumnak ellentmond. Ezek között említette a külpolitikai tanácsadói iroda a faji diszkrimináció minden formájának megszüntetéséről szóló 1965-ben kötött konvenciót, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995-ös keretegyezményt, a kisebbségekhez tartozó személyek jogairól 1992-ben született ENSZ-nyilatkozatot. Román értelmezés szerint diszkriminációnak számít minden, az etnikai eredet alapján biztosított kedvezmény. A magyar törvénynek a kisebbséghez tartozó személyek kulturális, nyelvi és vallási identitására kellene korlátozódnia. Román megítélés szerint a törvény alkalmazása esetén egyes rendelkezéseknek más államok területén lenne hatása, tehát területen kívüli jellege lenne. Elfogadhatatlannak minősítették azt, hogy a törvény közvetve történelmi értékítéletet tartalmaz. A szöveg ugyanis kimondja: a törvény hatálya kiterjed azokra a személyekre, akik magyar állampolgárságukat nem önkéntes lemondással veszítették el. - Az 1918. évet követően született személyek soha nem voltak magyar állampolgárok. Elfogadhatatlannak tartja a román válasz azt is, hogy a magyar kormány elismeri a szomszédos országok közösségeit képviselő szervezeteket. Az a kitétel pedig, miszerint az elismert szervezetnek az egész magyar közösséget kell képviselnie, ellenkezik e személyek szabad szervezkedési jogával. - Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke korábbi nyilatkozataiban azt közölte, hogy az eddigi felmérések szerint Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben a megkérdezettek 80 százaléka, a Felvidéken 70 százaléka kérné a magyar igazolványt, ezért a törvénytervezethez készülő költségkalkulációban 2,5-3,1 millió potenciális igénylővel számolnak. /A történelem elfogadhatatlan átértékelése? "Félhivatalos" román vélemény a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ "

"A sepsiszentgyörgyi városi tanács jún. 8-án első ízben tartotta ülését magyar nyelven. A szentgyörgyi tanácsnak 23 tagja van, ezek közül mindössze hárman román nemzetiségűek. Törvény szerint a román tanácsosoknak fordítani kellett volna a magyarul elhangzott felszólalásokat, de a budapesti Ferencváros kerület polgármesteri hivatala által adományozott fordítóberendezés nem érkezett meg idejében. Ennek ellenére Kulcsár Tünde, a hivatal titkárnője, biztosította a fordítást. A magyar tanácsosok kijelentették: román kollégáik beszédeit nem szükséges fordítani, ugyanis mindannyian nagyon jól tudnak románul. /Tanácsülés magyarul - Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ "

"Markó Béla szövetségi elnök aggasztónak tartja azt az elképzelést, hogy a Magyarország gazdasági növekedésének fenntartásához szükséges többletmunkaerőt a szomszédos országokból biztosítsák, így - többek között - az erdélyi magyar közösségből. - Egy ilyen folyamat nagyarányú kitelepedéshez vezethet. Nem a munkaerőt kell Magyarországra exportálni, hanem ellenkezőleg, a munkát, a munkahelyeket kell idehozni. Ehhez nyilvánvalóan igen komoly stratégia szükséges - fogalmazott Markó. Orbán Viktor magyar miniszterelnök jún. 7-én az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti budapesti ebédjén egy kérdésre válaszolva a következőt mondta: "Hogyha fent akarjuk tartani a gyors gazdasági növekedést Magyarországon, ehhez 10 millió magyar nem elég, a soron következő néhány évben be kell fogadnunk néhány millió embert munkaerőként a szomszédos országokból. Több mint 4 millió magyar él a határokon túl, fontos, hogy olyan országot teremtsünk, amely vonzó a régióban. Tehát mi nem tíz, hanem 14 milliós munkaerő-kapacitással rendelkezünk. S ha ezt megfelelően tudjuk szabályozni, s képeseknek bizonyulunk a kintiek érdekeit az itthon élő magyarok érdekeivel összhangba hozni, az javára válhat a magyar gazdaságnak." /Munkaerőexport Magyarországra? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./"

"Jún. 10-én Kolozsváron emlékeztek a zsidók elhurcolására, a Deportáltak Emléktemplomában. Az ünnepi rendezvényt dr. Kallós Miklós, a helyi zsidó közösség elnöke nyitotta meg. A vendégként jelen levő Menahem Hakoen bukaresti főrabbi mondott emlékbeszédet. Vasile Nussbaum, a deportálást túlélő közösségi tag. Elítélte a történelmi adatok meghamisítására tett kísérleteket és azokat a személyeket, akik a holokauszt áldozatainak számát túlzottnak tartják. Oliver Lustig, a Holokauszt Áldozatai Egyesület képviselője az antiszemita eszmék terjedésének megakadályozása végett a határozott fellépést tartja fontosnak. Vasile Soporan prefektus a megbocsátás nemes cselekedetére hívta fel a figyelmet. /Borbély Tamás: Emlékezés a halálnapokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./"

"Az igazságügyi palota telefonjait több mint egy hónapja lehallgatja a román titkos- szolgálat és a Belügyminisztérium információs osztálya. Minderre azt követően került sor, hogy május folyamán kétszer is bombamerénylettel fenyegették meg az intézményt. A telefonok lehallgatását maga Vasile Chisu, az ítélőbíróság mellett működő ügyészség főügyésze engedélyezte. Egyes vélemények szerint viszont a bombafenyegetés előre kitervelt volt, éppen azért, hogy le lehessen hallgatni az említett telefonokat. A cél pedig nem más, mint hogy a hatalom ezáltal is alárendelje magának a törvénykezést. Más vélemények szerint, erre azért került sor, hogy a korrupt ügyészek, bírók lebukjanak. /(balázs): Lehallgatják a Törvényszék telefonjait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./"

"A magyar igazolvány csalétekül szolgál az olcsó munkaerőhöz Magyarország számára - írta jún. 11-i számában a Jurnalul National. A nacionalista újság szerint Orbán Viktor miniszterelnök "sokkoló bejelentést" tett, amikor olyan értelemben nyilatkozott, hogy "a szomszédos országokban élő magyarság jelenti a munkaerő-tartalékot Magyarország számára". A Jurnalul National idézte Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselőt, aki furcsának, a státustörvény elveivel ellenkezőnek minősítette a magyar miniszterelnök nyilatkozatát. A lehető legkorrektebbnek minősítette címoldalán az Adevarul Markó Béla véleményét. A Curentul című lap az RMDSZ és Budapest kapcsolatainak elhidegüléseként értékelte azt, hogy "Markó Béla nem ért egyet Orbán Viktorral". Curentul: Elhidegülő RMDSZ-Budapest kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./"

"A Magyarországról behozott sertés- és baromfihús kedvezményes CEFTA-vámjának visszaállítása fél éven belül a sertés- és baromfihús árának csökkenését eredményezi majd a román piacon - jelentette ki jún. 11-én Mihai Lungu, a román mezőgazdasági minisztérium államtitkára. Elmondta, hogy a közeljövőben tárgyalások kezdődnek a két ország illetékesei között a kedvezményes CEFTA-vámok visszaállításáról. Az államtitkár szerint döntésének meghozatalakor a román fél az ország CEFTA-kötelezettségeit, valamint a Magyarországgal tartott kereskedelmi kapcsolatokhoz fűződő román érdekeket fogja figyelembe venni. /Magyar-román tárgyalások a CEFTA-vámokról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./"

"Funar, Kolozsvár beszámolt arról, hogy az polgármesteri hivatal üvegtermének múlt heti "elfoglalása" miatt a tanácsosoknak 600 ezer lejes számlát küldtek. Ugyanakkor bejelentette: amennyiben a tanácsosok 15 napon belül nem fizetnek, kényszervégrehajtásra kerül sor, vagy a szóban forgó összeget jövedelmükből vonják le. Sajnálatát fejezte ki, hogy az általa "egyszerű polgároknak" nevezett tanácsosok a héten nem tarthatnak ülést az üvegteremben, mivel ez "nagytakarítás miatt zárva lesz". Mikó Lőrinc RMDSZ-tanácsos elmondta: többi tanácsostársához hasonlóan kézhez kapta a számlát, de esze ágában sincs kifizetni. - A kényszervégrehajtást vagy a fizetés levonását csupán végleges és visszavonhatatlan bírósági döntés során lehet alkalmazni - tette hozzá Mikó Lőrinc. /Kiss Olivér: "Nagytakarítás miatt zárva" az üvegterem. Hatszázezer lejes büntetés a tanácsosoknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./"

"12 különdíj, 2 életműdíj, 9 társulati díj. Ez a Határon Túli Magyar Színházak XIII. fesztiváljának /Kisvárdán/ idei mérlege. Kolozsvári sikerek: Kisvárda város díját Molière Mizantróp című előadása nyerte el. A darab színpadra állítója, Tompa Gábor a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza rendezői különdíját vehette át. A címszerepet alakító Bogdán Zsolt is különdíjat kapott. Egyéni díjban részesült Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház színművésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért. Különdíjas lett András Lóránt, a Vérkötelék című koreográfiai munkájáért, amelyet a csíki Játékszín valósított meg. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának Zárt ajtók mögött című előadásában szereplő Csíky Ibolya és Dobos Imre ugyancsak különdíjban részesült. Mende Gaby színművésznőt, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagját a Színésznők című "színház a színházban" jellegű bemutatkozásáért díjazták két különdíjjal - ugyanaz az előadás elnyerte a város közönségdíját is. Életműdíjat Németh Ica, a komáromi Jókai Színház színművésznője és a 62 éves Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron társulat színészigazgatója kapott. A társulatnak a Kazimir és Karoline című előadását, a közönség másodszor láthatta Kisvárdán. Ez a produkció a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházzal megosztva az Illyés Közalapítvány díját nyerte el. /S. Muzsnay Magda: Erdélyi díjazottak Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház művésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért kapott egyéni díjat, A mizantróp-beli szerepéért pedig Bogdán Zsolt a legjobb férfi alakításért járó elismerést kapta. Az MVSZ által alapított Páskándi-díjat a szabadkai népszínház kapta a Holdbéli csónakos című Weöres-mű színpadra viteléért. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház társulatát Teplánszky-díjban részesítették a Macbeth kísérleti előadás létrehozásáért. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagydíja a komáromi Jókai Színházé lett Peeter Shaffer Amadeus című, Czajlik József által rendezett előadásáért. /Kisvárdán is tarolt A mizantróp. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./"

"Jún. 8-10-e között zajlott Szovátán az Innovatív vállalkozók - vállalkozó önkormányzatok című nagyszabású konferencia, melyet az RMDSZ ügyvezető elnöksége, illetve a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezett. A meghívottak között önkormányzati képviselők, illetve vállalkozók voltak. A romániai önkormányzatokat is olyan vállalkozásként kell működtetni, ahol az állandóan visszatérő motívum nem a pénzhiány. A fejlődéshez találékony módszerekkel anyagi forrásokat lehet előteremteni - hangzott el. A szervezők célja volt az itthonmaradás, az itthon történő vállalkozás szükségességének a nyomatékosítása. A stabilitás vonzza a nyugati befektetőket, hangsúlyozták az előadók. Borbély László RMDSZ-képviselő úgy vélte, az önkormányzatok nemigen használják ki a koncessziós törvény nyújtotta lehetőségeket. Lőrincze Péter, a Deloitte&Touche közép-kelet európai elnöke az önkormányzatok pénzhez jutásának módozatait mutatta be. Erre szerinte három lehetőség kínálkozik: az ingatlanfejlesztés, a közüzemek sikeres magánosítása, illetve a hitelfelvevés és a kötvénykibocsátás. Mihai David, a gazdaságfejlesztési és prognózis minisztérium államtitkára szerint Romániában végre körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedésről lehet beszélni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az eddigi kormányok központosítási törekvéseire hívta fel a figyelmet. /Kiss Olivér: Vállalkozásként működtetett önkormányzatok. Markó: Új stratégia kell a regionális fejlesztésben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tanácskozásra nem jött el a meghívottak közül Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, és Zwack Péter, az Unikum Rt. vezetője. /Szovátai tanácskozás. Vállalkozók, politikusok és önkormányzati képviselők párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. jún. 11./ Aradról Bognár Levente alpolgármester utazott el a találkozóra, aki elmondta: a központi kérdés az volt, hogyan alakítható ki a települések szintjén az a vállalkozásbarát légkör, amely vonzani tudná a munkahelyteremtő befektetéseket. A működőképes helyi vállalkozások segítik a meg- és ittmaradást. /Életképes vállalkozásokat, felelős önkormányzatokat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./ A konferencián a rendezvény egyik fő szervezője, Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a pályázatok jelentőségét emelte ki. A pályázni kívánóknak meghirdetik a pályázati felkészítő rendszert. Ezt Erdély három régiójában külön szervezik meg, hogy a résztvevőknek ne kelljen túl messzire utazniuk az információkért. Ennek megszervezése lesz az RMDSZ önkormányzati osztályának legnagyobb feladata a szovátai konferencia után. - Sokan panaszkodnak, hogy az információk nem jutnak el vidékre. Ezért a pályázati lehetőségeket közzéteszik az RMDSZ internetes honlapján, illetve az információs csomagokat eljuttatják a területi elnököknek, az Önkormányzati Tanács elnökének. Az RMDSZ kiadványa, az Önkormányzati Hírlevél ezentúl kétféleképpen, párhuzamosan jelenik meg: nyomtatott és elektronikus formában. Új formában őszre jelenik meg az Önkormányzati Figyelő. /Az információ érték. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./"

"Az RTDP jún. 11-én mélységes aggodalmát fejezte ki a készülő magyar státustörvény elfogadásának következményei miatt. Országos vezetőségének állásfoglalása különösen aggasztónak tartja azt, hogy a hivatalos magyar személyiségek "jóvátételi aktus" jelleget tulajdonítanak a készülő törvénynek az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke-megállapodásokkal szemben. A kormánypárt véleménye szerint ez az álláspont nem felel meg a nemzetközi jogi keretnek, az Európa Tanács és az Európai Unió előírásainak. A készülő törvény kettős mércét alkalmaz, és nem felel meg az európai elvárásoknak, amit az is mutat, hogy nem mindegyik Magyarországgal határos államban élő magyar közösségre terjed ki: a már EU-tagállam Ausztriára nem vonatkozik - hangsúlyozta az állásfoglalás. Az RTDP szerint "a törvény alapján Magyarország a szomszédos országokban toborzott egy-két millió főnyi munkással számol, ami gyökeresen módosítja a törvény meghirdetett célját: annak egyértelműen gazdasági-szociális dimenziót ad". Az RTDP végezetül valamennyi felelős európai erőhöz, különösképpen a magyar parlamenti pártokhoz fordult azzal a felhívással, hogy a térségben kialakult jó megértés és bizalom megőrzésének tudatában cselekedjenek, mivel a térség stabilitása és biztonsága alapvetően függ attól, hogy milyen módon kezelik a nemzeti kisebbségek problémáját. Az RTDP vezetőségének ülése után Adrian Nastase miniszterelnök, a párt elnöke rövid nyilatkozatában azt hangsúlyozta: új elemek jelentek meg a törvény valódi céljairól. Nastase az új elemekről szólva rámutatott: Ausztria az Európai Unió észrevételei nyomán került ki a törvény hatálya alól, ami bizonyítja, hogy a jogszabály nem felel meg az európai elvárásoknak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök legutóbbi kijelentése pedig Magyarország munkaerő-szükségletéről egyértelművé tette, hogy a törvény nem a határon túli magyarok kulturális önazonosságát kívánja megőrizni, hanem gazdasági célokat követ. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a kormánypárt alaptalanul túlértékeli a szomszédos államokban élő magyarokról készülő magyarországi státustörvényt. Markó teljesen megalapozatlannak nevezte az RTDP állásfoglalásának azt a kitételét, amely szerint a készülő törvény "jóvátételi aktus" lenne a trianoni szerződéssel szemben. /"Hátsó szándékai" vannak a magyar kormánynak. RTDP-állásfoglalás státustörvény ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"A képviselőház jún. 12-i plenáris ülésén Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el Ion Iliescu államfőnek a földtörvénnyel kapcsolatos kijelentéseit. Az államfő úgy nyilatkozott, hogy csökkenteni kell a közbirtokosságnak visszaszolgáltatott területeket, amelyek szerinte nem tekinthetők magántulajdonnak. A kormánypárt szenátusi frakciójának elnöke, Ion Solcanu pedig arról beszélt, hogy egy még 1923-ból származó jogszabály szerint a közbirtokhoz tartozó erdőket és földeket még akkor állami tulajdonba helyezték, ezek tehát nem esnek a Lupu-törvény hatálya alá. Garda Dezső képviselő szerint diverzióról van szó, figyelembe véve, hogy az 1923-as "tulajdonmegfosztó elmélet" soha nem lépett érvénybe. Annak idején a román közbirtokosságok is tiltakozásukat fejezték ki a törvénytervezet ellen, amelynek következtében a jogszabályt nem sikerült elfogadtatni. Mindez elsősorban a romániai magyar kisebbség ellen irányul, de ugyanúgy sújtja a hegy- és dombvidéken élő románságot is - mondotta Garda Dezső. Adrian Nastase kormányfő tájékoztatása szerint a kormány még ezen a héten megtárgyalja a földtörvény módosításának tervezetét. Garda Dezső elmondta: az egyeztetések során a kormánypárt látszólag elfogadta az RMDSZ észrevételeit. A szövetség többek között azt javasolta, hogy magánerdőket tíz hektárig szolgáltassanak vissza a tulajdonosaiknak, a magán- és a közbirtokos erdőket pedig válasszák szét. Az utóbbi esetében pedig tíz hektárt szolgáltassanak vissza a közbirtokosoknak. /Papp Annamária: Újabb diverzió a Lupu-törvény körül. Garda képviselő elítéli Iliescu kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"A képviselőház jún. 11-i ülésén szavazatával megerősítette a 2000/94-es sürgősségi kormányrendeletet, amely az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Vekov Károly képviselő a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ képviselői közül egyesek a jogszabály ellen szavaztak, mások tartózkodtak, mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy az egyházak kártérítésben részesülnek, és nem szolgáltatják vissza az egyházaknak azokat az ingatlanokat, amelyekben oktatási, egészségügyi, társadalmi, művelődési közintézmények, továbbá pártok székházai, diplomáciai kirendeltségei működnek. /Kártérítés az egyházaknak kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"A kormány két törvénytervezetet terjesztett elő a rendőrség átszervezésére és működésére vonatkozóan. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának munkacsoportja - Toró T. Tibor, Ráduly Róbert, Márton Árpád, Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt - mindkét törvénytervezet esetében több mint harminc módosító indítványt dolgozott ki, amelyek többségét azonban a szakbizottságban elvetettek. Toró T. Tibor képviselő elmondta: az RMDSZ módosító javaslatában azt szorgalmazta, hogy a rendőrség közrenddel foglalkozó részlegei közelebb kerüljenek a közösségekhez. Ugyanakkor fontosnak tartja megerősíteni a közösségek felügyeletét a rendőrség munkája felett. Az RMDSZ politikusai jogi személyiséget javasoltak a megyei, városi és községi rendőrségeknek, illetve olyan helyi és regionális hatóságok felállítását, amelyek nem csupán konzultatív, hanem felügyeleti, összehangolási és döntési jogkörrel rendelkezzenek közrendi és közlekedésrendészeti ügyekben. A belügyminisztérium képviselője, Paul Abraham tábornok azonban úgy ítélte meg, hogy a kormány által elképzelt struktúrába ez az elképzelés nem illeszthető be. Lényegesek az RMDSZ-nek azon módosító javaslatai, amelyek az anyanyelvhasználatra vonatkoznak: azokon a településeken, ahol egy adott nemzeti közösség aránya meghaladja a húsz százalékot, a környezettel közvetlen kapcsolatban álló rendőr kötelező módon ismerje az illető közösség nyelvét is. Ugyanakkor az érintett rendőröknek is el kellene sajátítani az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ munkacsoportjának indítványát a bizottság leszavazta azzal az indoklással, hogy az ország hivatalos nyelve a román, és ilyen előírások elfogadása diszkriminációhoz vezetne. Az RMDSZ politikusai a plénum előtt is meg kívánják védeni javaslataikat. /Papp Annamária: Átszervezik a rendőrséget RMDSZ: Legyen kisebbségi nyelvhasználat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székháza adott otthont jún. 11-én a THÉ (Thália Helyi Élete) II. zsebkonferenciájának. Egyed Emese egyetemi tanár bevezetőjében elmondta a kutatócsoport megszületésének körülményeit. A zsebkonferencia többnyire a XIX. századi színházi zsebkönyvek elemzésén alapult, amelyek tartalmából igen érdekes következtetéseket vontak le az előadók. Betleheni Gyöngyi (magyar-francia szak, IV. év) Molière Mizantrópja Kolozsváron címen írt államvizsga-dolgozatát mutatta be. Kovács Eszter (német-orosz szak, II. év) Csehov-interpretációk a kolozsvári színpadon című dolgozatában megállapította: a kolozsvári színház az utóbbi 50 évben nagyon kevés Csehovot játszott. A kantai minorita iskoladrámáról szólt Antal Ildikó (magyar-francia szak, IV. év) vizsgadolgozata. Farkas Wellmann Éva előadása: Székelyudvarhelyi kéziratos nemzeti dráma a XIX. századból. Szünet a súgó szerepéről tartott kerekasztal-beszélgetésből kiderült, hogy a XIX. század elején a társulatok súgói amolyan irodalmi titkári feladatokat is elláttak. /Nánó Csaba: Zsebkonferencia Tháliáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"Jún. 13-án az RMDSZ képviselői immár harmadszorra vonultak ki a képviselőház jogi bizottságának üléséről, mivel nem értettek egyet azzal, ahogyan Ionel Olteanu bizottsági elnök vezette az ülést. A testület a diszkriminációellenes törvénytervezetet vitatta meg, amelyet az RMDSZ és a DP hiányában pozitívan véleményezett. Székely Ervin képviselő elmondta: a szövetség tiltakozását az váltotta ki, hogy az ülésvezető elnök nem volt hajlandó beismerni, hogy a jogszabály szövegének egyes részeit nem megfelelő módon ismertette. Az RMDSZ-hez csatlakoztak a Demokrata Párt (DP) képviselői is. /Kivonult az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"A román külügyminisztérium levelet küldött a magyar külügyminisztériumnak a készülő státustörvénnyel kapcsolatban, s a kapott válasz fényében teszi meg Románia a szükséges intézkedéseket - közölte jún. 13-án Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. A kilátásba helyezett román intézkedések azt szolgálják majd, hogy Románia megakadályozza az állampolgárai közötti diszkriminációt. A magyar külügyminisztériumba valóban megérkezett a román partner levele, a két külügyminiszter közötti megállapodás alapján azonban a magyar fél nem kíván a sajtón keresztül üzengetni - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. Horváth Gábor elmondta, a magyar fél, miután tanulmányozta a levelet, érdemben reagál a román felvetésekre. A szóvivő egyúttal kifejezte a magyar külügyminisztérium meglepetését azzal kapcsolatban, hogy Martonyi János és román partnere, Mircea Geoana közelmúltbeli egyértelmű megállapodása ellenére román részről ismételten hivatalos szintekről a sajtón keresztül küldenek üzeneteket álláspontjukról, illetve már az érdemi magyar válasz lehetősége előtt az általuk fontolgatott lépésekről. /"Óvintézkedések" státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"Minden ellenkező állítás ellenére, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény elfogadása esetén nem létesítünk közjogi viszonyt a határon túli magyarokkal - jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár jún. 13-án Budapesten, a sajtótájékoztatón. Az államtitkár elmondta: a törvénytervezet fő célkitűzése a határon túli magyar közösségek identitásának megerősítése, és a magyar parlament 80 éves adósságot törleszt, amikor elfogadja a törvényt. - Nem a trianoni jóvátételről van szó, hanem arról, hogy az anyaország gondoskodik a határon túli magyar közösségekről - mondta Németh Zsolt. A külügyi államtitkár üdvözölte a parlamenti pártok között kialakult konszenzust és megemlítette, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek az MSZP-vel a szocialista frakció által szorgalmazott, a határon túli magyarok ombudsmanja tisztségének létrehozásáról. - Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke arról beszélt, hogy a törvénytervezet pozitívan befolyásolta a szomszédos országokban élő magyarok szülőföldhöz való ragaszkodását. Szólt a Balázs Ferenc Kutatóintézet legújabb közvélemény-kutatási adatairól is, amelyekből az derül ki, hogy a tavalyi évhez viszonyítva jelentős mértékben csökkent az elvándorlási kedv a határon túl élő magyarok körében. /Németh: Nem trianoni jóvátétel. A státustörvény célja az identitás megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"Az MDF egyetért a kormányfővel abban, hogy Magyarország gazdasági növekedésének fenntartásához - szükség szerint - több munkás kézre, nem pedig betelepítési akciókra van szükség - jelentette ki Csapody Miklós, a képviselőcsoport szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. - Az MDF történelmi bűnnek tartja, ha a határon túli magyarságra bárki is puszta eszközként, az anyaország emberutánpótlási bázisaként tekintene - jelentette ki Csapody Miklós. Hangsúlyozta: az MDF elítéli a nemzetpolitikát alapelveiben magtagadó nemzetmentést, és nem ért egyet a MIÉP-nek a Kárpát-medencében élő, mintegy egymilliós lélekszámú szórványmagyarság betelepítésére vonatkozó elgondolásával. Az MDF-es politikus kifejtette: a szórványmagyarság hatalmas tömege ma már a történelmi magyar nagy- és középvárosokban él, ők jelentik a határon túli magyar közösségek szellemi, gazdasági elitjét. Közölte: így a városi szórványok "elszívása" a nemzetrészek "lefejezését" is jelentené, és ez belátható időn belül a ma még tömbökben élő magyarság szellemi és demográfiai "elcsángósodásához", majd asszimilációjához vezetne. Megjegyezte: ha például áttelepítenék a majd 800 ezres erdélyi szórványmagyarságot, a maradék magyarság romániai aránya oly mértékben csökkenne, hogy mindenkorra lemondhatna parlamenti képviseletéről, vagyis politikai érdekérvényesítéséről. /Munkások kellenek, nem betelepülők. Csapody a magyar miniszterelnök kijelentéséről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"A román kormány két évvel ezelőtt, 1999. július 1-jén egyoldalúan megszegte az előzőleg Magyarországgal is aláírt CEFTA-egyezményt, és a szerződésben szavatolt vámmentesség ellenére a magyar sertés- és baromfihús importját 45 százalékos védővámmal korlátozta. Azóta a magyar fél több ízben is szakértői tárgyalásokat kezdeményezett a CEFTA-tagországok gyakorlatában addig ismeretlen nagyságú védővámok mérséklésére, azonban mindannyiszor csak ígéreteket kapott, hogy a román illetékesek foglalkoznak az üggyel. Legutóbb május végén a román-magyar szakértői tárgyalások azzal értek véget, hogy a román illetékesek a minisztériumközi egyeztetéseket követően végleges választ adnak a magyaroknak. Az egyeztetésről azóta sincs hír, közben jún. 13-án Adrian Nastase miniszterelnök védelmébe vette a román baromfiágazatot, azzal vádolva meg a külügyminisztériumot, hogy az ellenőrizetlen húsbehozatallal veszélyezteti a hazai állattenyésztést. /Tovább tart a magyar húsáruk bojkottja. Egyoldalúan megszegett CEFTA-szerződés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"