Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. május 29.
" Kalotaszegnek szentelt számmal jelentkezett az Erdélyi Gyopár (Kolozsvár). A tragikus hirtelenséggel eltávozott, lelkes EKE-titkárt, Behabetz Magdát (1928-2001) Máthé Gyula búcsúztatta. A tájegységről többek között Ajtay Ferenc, Boldizsár Zeyk Imre, Dan Brie, Magyari Péter, Ricci József, Tóthpál Tamás és Vas Géza írt. /László Ferenc: Kalotaszegi szám. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./"
2001. május 29.
"Május utolsó vasárnapja hagyományosan a Hősök napjának számít. Tordán ez alkalomból a helyi Honvéd Hagyományőrző Bizottság koszorút helyezett el a tordai csatában elesett hősök emlékére állított kopjafánál, ahol 183 ismert és ismeretlen magyar katona nyugszik. A honvédsírok kitakarítva várják a tordai kőbányánál négy évvel ezelőtt exhumált magyar hős maradványait, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és a történelmi egyházak készségesen vállalnak szerepet az újratemetésben. A kolozsvári Házsongárdi temető után - ahol 251, a második világháborúban elesett magyar katona nyugszik - a tordai a legnagyobb. /Pataky József: Koszorúzás a Hősök napján. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./ "
2001. május 30.
"A román akkreditációs bizottság nem hagyta jóvá az Erdélyi Magyar Tudományegyetem újabb szakjainak ideiglenes működési engedélyére beadott kérelmeket. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: a testület a Marosvásárhelyen tervezett informatikai szakot szakmailag megalapozottnak találta, de a jogi albizottság formai hibákat talált a kérésben, ezért az ideiglenes működési engedély kiadását elutasította. A különböző akkreditációs kérelmekben valóban nem tüntették fel következetesen az egyetem nevét, tekintettel arra, hogy a kéréseket körülbelül egy évvel ezelőtt terjesztették be, és akkor nem tisztázódott még az egyetem pontos elnevezése. A Sapientia Alapítvány megóvta az akkreditációs bizottság döntését, a következő ülésen, amelyre júniusban kerül sor, remélhetőleg újratárgyalják azt - jelentette ki Tonk Sándor. A bizottság döntését formailag még a román kormánynak is jóvá kell hagynia, s az ideiglenes működési engedélyről szóló kormányhatározatnak meg kell jelennie a hivatalos közlönyben. A három már jóváhagyott szak esetében ez még nem történt meg. /Kedvezőtlen akkreditációs döntés. Nem engedélyezték a marosvásárhelyi szakokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"
2001. május 30.
"A felsőfokú oktatási intézmények között ma már verseny folyik, ezt nem hagyhatja figyelmen kívül a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sem, amikor a készülő Erdélyi Magyar Tudományegyetemről van szó - jelentette ki máj. 29-én Andrei Marga, a BBTE rektora. Elmondta, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, amikor 1993-ban átvette a rektorátus vezetését, 14 576 hallgató volt, beleértve a magiszteri tanulmányaikat folytatókat és a doktorandusokat is. Ezzel szemben a 2000-2001-es tanévben 38 500 hallgató tanul az intézményben. A változások a magyar nyelvű karokat is érintették. Míg 1993-ban csupán 772 hallgató tanult magyarul, ma 6042 diáknak nyílik erre lehetősége. Nyolc évvel ezelőtt 19 magyar szak létezett, jelenleg pedig 47 szakon tanulhatnak - minden tantárgyat - anyanyelvükön a magyar hallgatók. Ugyanakkor magyar nyelvű kihelyezett főiskolai karok működnek Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden és Marosvásárhelyen. /Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem konkurencia a BBTE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"
2001. május 30.
"A szenátus művelődési szakbizottsága máj. 29-én megszavazta a román nyelv védelméről szóló törvényt, amelyet George Pruteanu (RTDP) terjesztett elő. Eszerint Romániában minden idegen nyelvű közérdekű szöveget román nyelvre is le kell fordítani. A törvény megsértése esetén a jogszabály 10 és 50 millió lej közötti pénzbírságot helyez kilátásba. Kereskényi Sándor képviselő hangsúlyozta: a törvénytervezet az önkormányzatokban az anyanyelvhasználatot lehetővé tevő helyi közigazgatási törvény kiegyensúlyozására készült. - Markó Béla szövetségi elnök szerint nincs szükség ilyen nyelvtörvényre. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a franciák fogadtak el hasonló jogszabályt, amelynek szintén nem volt sok értelme, Romániában pedig az különösen veszélyes lehet, figyelembe véve az itt élő más nyelvű nemzeti közösségek arányát. /Papp Annamária: Román nyelvvédő törvény Markó: nincs szükség ilyesmire. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"
2001. május 30.
"Az Országgyűlésben a határon túli országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának során kiderült: a magyar kormánypártok, valamint az MSZP és a MIÉP módosításokkal támogatják, míg az SZDSZ elutasítja az előterjesztést. Kelemen András (MDF) garanciát kért a kormány képviselőjétől arra nézve, hogy a módosító indítványok valamilyen módon megjelennek majd a törvényben. Kívánatos lenne, ha a határon túli kérelmező nemcsak a magyarságáról nyilatkozna, hanem azt is kijelentené, hogy nem vallja magát más állampolgárságúnak. Bauer Tamás (SZDSZ) a törvényjavaslatot elfogadhatatlannak tartotta, és azt hangoztatta, hogy feszültséget kelt a határon túli magyarok és az ottani többségi nemzet között. Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélekedett, hogy a törvényjavaslat legkevésbé kidolgozott eleme a személyi hatály kérdése, így nem lehet pontosan tudni, ki kap majd támogatást a magyar adófizetők pénzéből. A politikus fontosnak nevezte a szabad identitásválasztás elvét, azonban szükségesnek tartja, hogy a jogszabály pontosan határozza meg azokat a feltételeket, amelyek az alannyá váláshoz elengedhetetlenek. Emlékeztetett: a Magyar Állandó Értekezleten egyetértés alakult ki ebben a kérdésben. Lentner Csaba (MIÉP) azt javasolta, hogy a kormány támogassa azokat a vállalkozásokat, amelyek ipart telepítenek az elszakított magyar területekre. - A részletes vita második szakaszában nagy vitát váltott ki Bauer Tamás (SZDSZ) módosító javaslata, amely a magyar állam feladatává tenné annak biztosítását, hogy a határon túli magyarok ne csak a Duna TV és az m2 adását láthassák, hanem az m1-et, az RTL Klubot és a tv2-t is. Bauer Tamás javaslatát a kormánypárti képviselők és a MIÉP politikusai visszautasították. Németh Zsolt (Fidesz) arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány törvényi szinten csak a közszolgálati média esetében vállalhat kötelezettséget. Erkel Tibor (MIÉP) véleménye szerint "a szellemi bűzt, szellemi mocskot árasztó kereskedelmi műsorokkal" megfertőznék Erdély tiszta levegőjét. - /Vita a státustörvényt módosító indítványokról. SZDSZ: krimi magyar nyelven a határon túliaknak is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"
2001. május 30.
"Máj. 29-én Kolozsváron A mezőgazdaság és a vidék fejlesztésében jártas csoportok és szervezetek intézményes fejlesztése címmel az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO), a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szervezésében kétnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött. A rendezvény célja az erdélyi falu lehetőségeinek felmérése, a mezőgazdaság haladásának szervezett formában történő szorgalmazása, a nemzetközi tapasztalatok megismerése és alkalmazásának terjesztése. Vincze Mária (BBTE) a romániai falufejlesztési koncepciókról szólva elmondta: sok faluban még a SAPHARD programokról sem hallottak, sok helyen a régit akarják feltámasztani, ami ma már lehetetlen és értelmetlen. Romániában alig ismert fogalom a mikrorégió, pedig nyugatabbra ennek köszönhetően komoly eredmények születtek. Kerekes Sándor, a Kolozs megye tanács alelnöke, falufejlesztési és mezőgazdasági termékek forgalmazását megkönnyítő programokat ismertetett. Jellemző adat: a tavaly a földgáz bevezetésére összesen 800 milliárd lej volt az igény, ebből csupán 25 milliárdot tudtak teljesíteni. Hasonló gondok jelentkeznek a víz bevezetésével kapcsolatban is. A Mezőségi vízhiány leküzdése érdekében holland segítséggel indul program. Egy Phare-program pedig októberig a megye huszonnégy községét látja el számítógépes hálózattal. /Ördög I. Béla: Mezőgazdasági és vidékfejlesztési tanácskozás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"
2001. május 30.
"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnöke nyílt levélben válaszolt Tőkés László leköszönt tiszteletbeli elnök azon kijelentéseire, amelyekkel a világszövetséget és annak elnökét bírálta. Patrubány Miklós "párját ritkító esetnek" nevezte, hogy Tőkés László halaszthatatlan egyházi teendőire hivatkozva nem tartotta meg a védnöki testület értékelő beszámolóját a világszövetség májusi küldöttgyűlésén. Patrubány Miklós szerint nem volt igaza Tőkés Lászlónak, amikor politikailag elhibázottnak nevezte azt, hogy az MVSZ elnöke a "státustörvénnyel szemben erőlteti a külhoni állampolgárságot". Patrubány Miklós elmarasztalta Tőkés Lászlót azért, mert felkérése ellenére sem vetette latba tekintélyét, és nem szólította fel vállalt kötelezettségeik teljesítésére az MVSZ elnökségi munkáját bojkottáló tagokat. "Későn, három hónap múltán, amikor egyikük leszekusozott téged, csupán akkor szólaltál meg" - tartalmazza Patrubány nyílt levele. /Patrubány Miklós nyílt levele Tőkés Lászlóhoz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"
2001. május 30.
"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a Magyar Tudományos Akadémiával való együttműködése keretében ösztöndíj-pályázatot hirdet romániai egyetemek magyar doktorandusai számára, öt és tízhónapos továbbképzésre vagy kutatómunkára. /Doktorandusok figyelmébe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"
2001. május 30.
"A Charles walesi herceg védnöksége alatt indult nagyenyedi műemlékvédelmi szakmunkásképző program 2001-ben Bonchidára költözik, ahol a Bánffy-kastély helyreállításán angol mesterek vezetésével tanulhatnak az ország különböző részeiből érkező szakmunkások. A Transylvania Trust Alapítvány és az angliai Történeti Épület-felújítási Intézet (IHBC) nemzetközi műemlék-felújítási szakmunkásképző tanfolyam-sorozatot szervez 1999-től. Az elméleti és gyakorlati képzést magába foglaló két, egy-egy hónapos oktatási program előadótanárai az angliai Oxford Brookes Egyetemről, valamint a kolozsvári Műszaki Egyetemről érkeznek. /Műemlékvédelmi szakmunkásképző program. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"
2001. május 30.
"A második világháború óta nem volt magyar nyelvű amatőr színtársulat Gyulafehérváron. A város 70 000 lakójából ma alig 2000-en vallják a magyart anyanyelvüknek. Néhány lelkes fiatal, több hónapos készülődés után, máj. 27-én a Diákművelődési Házban előadta Tamási Áron Vitéz lélek című háromfelvonásos népi játékát. Az előadás telt házat vonzott, remek közönség előtt debütálhatott a kis csapat. A szereplők nagy része Gyulafehérváron tanuló székelyföldi egyetemista, a diáktársaságot néhány katolikus intézménybeli alkalmazott egészítette ki. /(lj): Vitéz lelkek Fél évszázad után feltámadt az amatőr színjátszás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"
2001. május 31.
"Mádl Ferenc köztársasági elnök május 30-án Budapesten fogadta a Magyar Állandó Értekezletben (MÁÉRT) részt vevő határon túli magyar szervezetek képviselőit. Ez az első alkalom Mádl beiktatása óta, hogy a magyar államfő konzultációra hívta a határon túli magyar közösségek képviselőit. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat végleges szövegének parlamenti elfogadása olyan arányú lesz, amely kifejezi a javaslat széles társadalmi támogatását. Mádl Ferenc arra kérte a határon túli magyar politikai szervezetek vezetőit, hogy segítsenek oldani országaik többségi nemzeteinek politikai tényezőiben és az egyszerű állampolgárokban a törvény iránti ellenérzéseket. - Jugoszláv, horvát és szlovén részről a kezdeményezés fogadtatása igen pozitív, sajnos ez nem mondható el a szlovák vagy a román fogadtatásról - jegyezte meg az államfő. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a státustörvény ügyében az RMDSZ eddig is szorgalmazta a magyar és a román kormány közötti egyeztetést. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke szerint a szlovák és román részről elhangzott, a státustörvénnyel kapcsolatos kifogások belpolitikai fogantatásúak. Inkább saját nacionalista ellenzékeiknek üzentek azzal, hogy felemelték szavukat a státusztörvénnyel szemben - fogalmazott a felvidéki magyar politikus. Közölte: a maguk részéről kellő időben tájékoztatták a szlovák közvéleményt, de a státustörvény által gerjesztett feszültségek szerinte mindaddig létezni fognak, ameddig abból valamilyen belpolitikai hasznot lehet elérni. /Mádl Ferenc fogadta a MÁÉRT képviselőit. Magyarországnak az összmagyarság javát kell szolgálnia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
2001. május 31.
"Az Országgyűlés május 30-án befejezte a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénytervezet vitáját. Vojnik Mária (MSZP) a vitában azt hangoztatta: a határon túli magyarok itteni munkavállalási lehetőségét a tervezett 3 hónapról 6 hónapra kellene emelni. Pósán László (Fidesz) szerint a munkavállalási időtartam meghosszabbítása elősegítené az elvándorlást a határon túli magyar területekről, ezért nem támogatják a javaslatot. Tabajdi Csaba (MSZP) hangsúlyozta: a magyarországi családok is kapják meg azt az iskolakezdési és utazási kedvezményt, amit a státustörvény biztosít majd a határon túl élők részére. Németh Zsolt külügyi államtitkár komolytalannak nevezte Tabajdi Csaba javaslatát, hogy a magyarországi családok is kapják meg azt az iskolakezdési és utazási kedvezményt, amit a státustörvény a határon túl élők részére biztosít majd. Bauer Tamás (SZDSZ) pártja elutasítását tolmácsolta, indítványozta, hogy a magyar igazolványról, illetve az ajánló szervezetről rendelkező passzusokat hagyják el az előterjesztésből. /Lezárult az országgyűlési vita a magyarok jogállásáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
2001. május 31.
"Martonyi János külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanaval máj. 30-án tartott találkozóról beszámolva leszögezte, hogy bár még több területen vannak jelentős véleménykülönbségek, bizonyos kérdésekben világosabbá kezd válni a kép a magyarországi státustörvény ügyében. Martonyi János felajánlotta a román félnek, hogy Bukarest levélben közölje észrevételeit és igényeit a jogszabály szövegére vonatkozóan. Martonyi János arra kérte a román külügyminisztert, hogy Bukarest a lehetőségek szerint próbálja visszafogni a sajtóban megjelenő szélsőséges megnyilvánulásokat. Megerősítette, hogy Ausztriára nem kívánják alkalmazni a majdani törvényt. /Martonyi-Geoana-találkozó. Bukarest levélben közölje észrevételeit a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
2001. május 31.
"Az RMDSZ képviselői máj. 30-án kivonultak a képviselőház Jogi Bizottsága és az Emberjogi Bizottság közös üléséről. Azért kényszerültek a tiltakozás ezen formájára, mert a bizottság elnöke, az RTDP színeit képviselő elnök, Ionel Olteanu nem tartotta be a működési szabályzatot. Cornel Badoiu RTDP-s képviselő javasolta, hogy kormányrendeletből töröljék a megszorítást, miszerint a munkaerő alkalmazók nem részesíthetnek hátrányban senkit azért, mert az homoszexuális. A szavazásra bocsátott javaslat 12 igenlő voksot kapott a nagy-romániások és az RTDP egyes tagjai részéről, és 11 nemet (RMDSZ, NLP, DP, RTDP) valamint egy tartózkodást. Olteanu elnök az eredményt úgy értelmezte, hogy az előbbi csoportosulás akarata győzött, annak ellenére, hogy az eredmény - érdemben - 12-12 volt. Az RMDSZ addig nem vesz részt a bizottság munkálataiban, amíg ennek elnöke nem hagy fel sajátos szabályzat-értelmező szokásaival. /Sajátos szabályzat-értelmezés. Az RMDSZ kivonult a jogi bizottság üléséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
2001. május 31.
"Harminc előadást láthat a közönség a határon túli magyar színházak május 31-én Kisvárdán kezdődő, kilenc napos, XIII. Fesztiválján. A fesztiválon huszonnégy határon túli társulat és három magyarországi teátrum vesz részt. A romániai magyar színházak közül a fesztiválra várják a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári társulatot. Bemutatkoznak továbbá a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti tanszéke és a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem növendékei is. Erdély négy városából - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti - hat gyermek- és ifjúsági színház lép fel a fesztiválon. Jugoszláviából a szabadkai Népszínház mellett a szabadkai Kosztolányi Színház, a szabadkai Gyermekszínház és az újvidéki Színház a kisvárdai vendégszereplő. Szlovákiából a kassai Thália Színház és a révkomáromi Jókai Színház, míg Ukrajnából a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei lépnek fel. A Buda Stage mellett az anyaországi társulatokat a budapesti Várszínház és a szegedi Nemzeti Színház képviseli a fesztiválon. /Határon túli magyar színházak fesztiválja Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
2001. május 31.
"Románia és Magyarország között folynak a kétoldalú szakértői konzultációk a státustörvényről. Victor Micula külügyi szóvivő kijelentette: minden valószínűség szerint a jövő héten folytatódnak a státustörvénnyel kapcsolatos kétoldalú szakértői konzultációk. /Jövő héten folytatódnak a konzultációk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
2001. május 31.
"Funar kolozsvári polgármester magyargyűlölete, kisebbségellenessége közismert. A románok megmosolyogják, de sokan titkon szorítnak neki, hadd mutassa meg a magyaroknak, ki itt az úr. Az állami hatalom képviselői Pilátusként mossák kezüket. A polgármester bármiféle törvénytelenséget követett is el, az ország nagyobb része rendőrséggel, bírósággal együtt felsorakozott mögéje. Egy évtizede Kolozsvár magyarsága ellen harcot folytatnak, szüntelenül támadva múltját, jelenét és jövőjét. Victor Ciorbeanak, Emil Constantinescunak, Ion Iliescunak vagy Adrian Nastasenak is egyformán szüksége volt erre a szélsőségesen nacionalistára. A polgármester bármit elkövethet Kolozsváron, bántódása nem eshet. Makkay József számára, amint írta, rejtély, hogy az RMDSZ az évek során miért nem lépett fel határozottabban akkor, amikor a polgármester súlyos magyarellenes kijelentésekre és tettekre ragadtatta el magát. Az is érthetetlen, miért nem tiltakozott annak idején a magyar külügy, amikor Funar meggyalázta Kolozsvár főkonzulátusát? Miért nem indított ellene az RMDSZ magyarellenes gyalázkodásért bűnügyi eljárást, akár Strasbourgig víve az ügyet? - Bill Clinton amerikai elnök nem is olyan régen Romániát a kisebbségi ügyek megoldásában európai példaképnek tekintette, véleményét pedig azóta sok nyugati politikus osztja. /Makkay József: Elveszett Kolozsvár? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
2001. június 1.
"Budapest kész elfogadni azt, hogy megbeszéléseket folytasson Bukaresttel a "magyar igazolványra" vonatkozó törvényről - számolt be az Adevarul című napilap Martonyi János budapesti találkozójáról Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Mircea Geoana külügyminiszter ismertette Martonyi János magyar külügyminiszterrel "a román fél kifogásait" a szóban forgó törvényről, és bizonyos módosításokat kért a jogszabályon, anélkül azonban, hogy megnevezte volna, milyen módosításokról van szó. "Martonyi azt kérte román kollégájától, hogy a román fél hivatalos levélben fogalmazza meg módosító javaslatait, amelyeket aztán a magyar kormány megvizsgál. A Jurnalul National szerint "Magyarország meghátrál a magyarok különleges státusa tekintetében". /Ausztriát Martonyi elfogadta Geoana kérését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"
2001. június 1.
"Veszélybe került Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, mert az ország nem tartja tiszteletben a felzárkózás politikai kritériumait - jelentették román hírforrások. A román sajtó nagy teret szentelt Emma Nicholson bárónő jelentésének, amelyet az Európai Parlament /EP/ Románia-felelőseként készített a testület külpolitikai bizottsága számára. A Financial Times kidomborította: az állami gondozásban levő gyermekek helyzete Romániában sérti az emberi jogokat, így tehát az ország nem tesz eleget a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges politikai követelményeknek. Adrian Nastase miniszterelnök cáfolta, hogy az EP külügyi bizottságának jelentése javasolná Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését. Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke azt mondta a Nine OClock című angol nyelvű román gazdasági napilapnak, hogy az "EU-nak nagyobb szüksége van Romániára, mint Romániának az EU-hoz való csatlakozásra". Ion Iliescu államfő elmondta: Nicholson személyes véleményének adott hangot, aminek nincs jelentősége. /Csökkennek Románia csatlakozási esélyei? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"
2001. június 1.
"A jászvásári ítélőtábla elutasította a Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus és Dan Canta alprefektus megsemmisítési folyamodványát, így elméletileg elkezdődhet az Antonescu-szobor felépítése - áll a polgármesteri hivatal közleményében. Mint ismeretes, 1999. október 28-án Kolozsvár tanácsa úgy döntött: szobrot állítanak Ion Antonescu marsallnak. A polgármester trükköt alkalmazott az előzőleg több ízben elutasított határozattervezet elfogadására: a tanácsosok meggyőzésére I. C. Bratianu, Ferdinánd király és Iuliu Maniu mellszobrának felépítését is hozzácsatolta a tervezethez. Ilyen formában a tanács 23 szavazattal fogadta el a határozatot. Bogdan Cerghizan prefektus óvást emelt a közigazgatási bíróságon a tanácsi határozat és a polgármester szoborállítási rendelete ellen. Ugyanakkor a volt prefektus rendeletet bocsátott ki a szoborépítés leállítására. Boros János alpolgármester elmondta: csupán politikai eszközökkel akadályozható meg a szoborállítás, ugyanis a tanács kétharmados többséggel a szobrok elhelyezésének helyszínéhez is hozzájárult. - Amennyiben a helyi költségvetésből fedezik a szobor felépítését, a tanács beleegyezésére is szükség van. Ez adomány esetében is érvényes. A Ion Antonescu Társaság korábban felajánlotta, hogy saját pénzen helyezik el a marsall szobrát. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: Antonescu- szobor nincs mit keressen se Kolozsváron, se más városban. /K. O.: Épülhet az Antonescu-szobor? Elutasították a prefektus óvását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"
2001. június 1.
"A csíkszeredai helyi képviseleti iroda ünnepélyes átadásával nyitotta meg máj. 30-án Skultéty Vilmos, az ITD Hungary vezérigazgatója a magyar befektetési és kereskedelemfejlesztési közhasznú társaság erdélyi hálózatát. Az ITD áprilisban jelentette be, hogy tíz helyi képviseleti irodával bővíti kereskedelmi szolgálatának hálózatát a szomszédos országokban: Romániában, Szlovákiában és Jugoszláviában. Romániában a csíkszeredai iroda átadása a Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen működő iroda megnyitását is jelentette. Szlovákiában Kassán és Losoncon, Jugoszláviában pedig Újvidéken és Szabadkán nyílik a közeljövőben hasonló helyi képviseleti iroda. - A határon túli helyi képviseleti irodák hálózatának kialakítását az tette szükségessé, hogy a magyarországi üzletemberek egyre komolyabb mértékben érdeklődnek a külföldi befektetési lehetőségek iránt - mondta az MTI-nek Skultéty Vilmos. Az évi 5 millió forintos költséggel működő helyi képviseleti irodák egyszemélyesek lesznek. A képviselet ellátására helyi szakembereket választottak. /ITD Hungary: helyi képviseleti irodák Erdélyben is. = Népújság (Marosvásárhely, jún. 1./ Mintegy félszáz hazai és magyarországi cég vesz részt a máj. 30-án Csíkszeredában megnyílt Csíkexpo elnevezésű általános kiállításon és vásáron. A Hargita megyei Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Iparkamara nyolcadik alkalommal rendezi meg az ITD Hungary befektetési és kereskedelemfejlesztési közhasznú társaság segítségével a csíkszeredai kiállítást. Üzletember-találkozót is tartottak, amelyen 25 magyarországi és több mint 80 erdélyi cég vezetője, képviselője vett részt. /Üzletember-találkozó a Csíki Expón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"
2001. június 2.
"Ion Iliescu államfő jún. 1-jén fogadta Vojislav Kostunica jugoszláv elnököt. A megbeszélésen szó volt a dél-kelet európai politikai helyzetről, a román-jugoszláv kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, valamint a nemzetközi együttműködésről. A két államfő megállapodott abban, hogy még ebben az évben összehívják a gazdasági, illetve tudományos vegyes szakbizottságot. Iliescu kifejtette: Románia támogatja Jugoszlávia euroatlanti integrációs törekvéseit. Vojislav Kostuninca a két ország kapcsolatát értékelve úgy fogalmazott, hogy az "példaértékűnek" tekinthető. /Román-jugoszláv államfői találkozó. Új alapokon a kétoldalú kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2001. június 2.
"A Nastase-kormány máj. 31-i ülésén több gyermekvédelmi intézkedést hozott. A kormányfő szerint a hatalmas anyagi ráfordítással járó programokat Románia gazdasági lehetőségeihez kell igazítani, és országos prioritásként kezelni. - Nem élünk olyan országban, ahol végtelen forrásokat fordíthatunk egy bizonyos kérdés kezelésére csak azért, mert egy politikus egy nemzetközi intézménytől úgy akarja - mondta Nastase, aki Emma Nicholsonra, az Európa Parlament Románia jelentéstevőjére utalt. Nastase elmondta: azt akarják elérni, hogy év végéig tízezer árva gyermek találjon befogadó családra. - Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus közölte: a napokban megteszi a kellő intézkedéseket annak érdekében, hogy Kolozsváron is alkalmazzák a közigazgatási törvény valamennyi előírását. /Kiss Olivér: Nastase: Gyermekvédelem - lehetőségeinkhez mérten. Ismét a helyi közigazgatási törvény betartására szólított fel a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2001. június 2.
"Jún. 1-jén az Erdélybe látogató MSZP-küldöttség és a megyei RMDSZ képviselői közti tanácskozást követően sajtóértekezletet tartottak. Bár a Magyar Szocialista Párt támogatja a státustörvényt, úgy ítéli meg, hogy a jogszabály több helyen módosításra szorul. Az ellenzékben levő MSZP több mint 50 módosító indítványt nyújtott be a státustörvénnyel kapcsolatban. Barát Etele és Kocsi Zoltán szocialista országgyűlési képviselők kétnapos erdélyi látogatásának célja: megismerni a határon túli magyar szervezetek képviselőinek a véleményét a státustörvénnyel kapcsolatban felvetődő kérdésekről. Az MSZP-képviselők ismertették a Kolozs megyei RMDSZ képviselőivel módosító javaslataik lényegét, és megelégedéssel tapasztalták, hogy a megyei RMDSZ a kérdések többségében osztotta az MSZP véleményét. Egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarok számára a törvényes magyarországi munkavállalás ne csak három, hanem hat hónapos időszakra terjedjen. Az MSZP ugyanakkor azt javasolja, hogy a magyar igazolvány ne csak öt, hanem legalább tíz évig legyen érvényes. Mint kiderült: a Kolozs megyei RMDSZ ezt is rövidnek tartja. /Székely Kriszta: MSZP-RMDSZ-konzultációk a státustörvény ügyében. A megyei vezetőség egyetért a szocialisták módosító indítványaival. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2001. június 2.
"A kolozsvári polgármesteri hivatal közleményben tudatta: május 31-én az intézmény anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést két magyar nemzetiségű fiatal között, mivel a vőlegény, Herédi Zsolt, előbb magyarul mondott "igent" az esketésen. Herédi Zsolt az új helyi közigazgatási törvényre hivatkozott, amelynek értelmében azokban a helységekben, ahol a kisebbség száma meghaladja a 20 százalékot, a közhivatalokban az állampolgárok szabadon használhatják anyanyelvüket. A feldühödött Vasile Petru Gherman anyakönyvvezető kirohant a helyiségből, majd egy jegyzőkönyvet nyújtott át a fiataloknak, amelyben az állt, hogy a vőlegény az érvényben lévő törvényeket megszegve, "idegen nyelven" válaszolt kérdésére. Gherman szerint csak a bíróság dönthet ügyükben, ezért nem volt hajlandó a ceremóniát megismételni. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: megengedhetetlen, hogy Kolozsváron másképp értelmezzék a törvényeket, mint az ország többi részében. Hozzátette: ingyen elvállalom Herédi Zsolt és Füsy Katalin-Ildikó jogi képviseletét. /Nánó Csaba: Újabb "igen - da" botrány Herédi Zsolttól megtagadták a házasságkötést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2001. június 2.
"Jún. 1-jén Egyetemi oktatás az évezred kezdetén címmel szakmai értekezletet szervezett a BBTE magyar tagozata. Az intézmény első összkonfereciájára a 270 magyar anyanyelvű egyetemi oktató közül mintegy 50 jött el. A rendezvényt dr. Kása Zoltán rektor-helyettes nyitotta meg, őt Andrei Marga rektor követte, aki az értekezlet legfontosabb pontjait - az egyetemi terjeszkedés, nemzedékváltás, elszigeteltség és felzárkózás, külső és belső minőségi értékelés, az egyetemi oktató személyisége, tanítási stílusok, az egyetemi vezetés kérdései - érintve a nyugati egyetemi élet prizmáján keresztül vázolta fel a BBTE fejlődésének fő irányvonalait. A tudományos ülésszak kolozsvári, illetve szegedi egyetemi oktatók előadásaival folytatódott. Kása szerint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) beindulása egyelőre nem teremtett komoly versenyhelyzetet a BBTE számára, ugyanis ez utóbbi - mint ismeretes - olyan szakokat céloz meg, amelyek a BBTE-n nincsenek. Az EMTE viszont komoly konkurenciát fog jelenteni a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem számára, ahol rendkívül nagy a román tagozatra járó magyar diákok száma. /Szabó Csaba: A BBTE magyar tagozatának első szakmai összkonferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2001. június 2.
"Máj. 31-én tartották a Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társaságának első vitaestjét. A rendezvény meghívottai Székely István, a Magyar Kisebbség felelős szerkesztője, Bakk Miklós politikai elemző és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár. Bakk Miklós szerint a román politikusok többsége veszélyes nemzetkoncepció megvalósításának tekinti a státustörvényt, amely a kihalóban lévő etnicizált nemzetszemléletet hozza vissza. Székely István elmondta: a határon túli magyaroknak nyújtott támogatás rendszere kaotikus, átláthatatlan. Ezt szabályozná az új törvény, amelynek szövegén a Magyar Állandó Értekezlet integrációs bizottsága évek óta dolgozik. A törvény lényege, hogy létrejöjjön egy jogi keret, egy rács, amelyen "el lehet helyezni" a következő törvényeket. Bodó Barna elmondta: a német állam a magyaroknál sokkal nagyobb kedvezményeket nyújt a külhoni németeknek (köztük a romániai németeknek is), ezt mégsem tekinti senki veszélyesnek. Olaszország választójogot adott a húszmillió külföldön élő olasznak, Németország segíti a németek beutazását, Szlovákia korlátlan munkavállalási lehetőséget adtak a külföldön élő szlovákoknak, Lengyelország pedig most készíti saját törvénytervezetét. Nem beszélve arról, hogy az 1998/150-es román törvény Moldova sajátos státusáról rendelkezik, és oktatási kedvezményeket biztosít a határon túli románoknak. Bodó Barna szerint nincs mit egyeztetni, a törvényt a magyar kormánynak magának kell kidolgoznia. /Rácz Éva: Státusunk vitatható. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2001. június 2.
"Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte május 31-én a Kolozsvári Unitárius Nőszövetség kézimunkaköre. Zsakó Erzsébet elnök emlékeztetett arra, hogy 1993-ra kialakult a jelenlegi munkaműhely: hímzőcsapat, varrócsapat és a szövőcsapat. A kézimunkakört évente 50-60 tag látogatja. /Egy kézimunkakör tíz éve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2001. június 7.
"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója cikkében a magyarság fogyásának tényéből indult ki, idézve olyan számításokat, hogy az anyaországi magyarok száma 2025-re hétmillióra csökken. Közben "egymás után hagyják el Erdélyt olyanok, akikről ezt még csak nem is feltételeztem volna" - állapította meg. Egy részük Magyarországra ment, a fiatalok legtöbbje pedig nyugatabbra próbál szerencsét. Tibori a cikket Csurka István "és a hozzá hasonló nemzetféltők" ellen írta. Csurka István az Országgyűlésben felvetette: a magyarországi népességfogyás következményeinek elhárítása végett "a szórványban élő, elsősorban erdélyi magyarság beolvadás előtt álló rétegeinek magyarországi befogadására, letelepítésére van szükség". Csurka legalább kimondja azt, amit mindenki gondol. Szerinte ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia és a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal szakértői is ezt ajánlották a magyar kormánynak. Mellesleg Tibori igyekszik, hogy megfeleljen az elvárásoknak, Csoórin is ütött egyet, nevét nem írta le, csal annyit vetett oda, hogy "filosz hírében álló", aki egy "erdélyi lapban vágta a pofánkba: minden hitványul, minden romlik, az erdélyi kopó is elkurvult, már az sem a régi." Csurka pontrendszert akar bevezetni, "amely a magyar nemzethez tartozást és a gyermekekkel együtt való betelepedést jutalmazná", s ezt a programot össze kellene kapcsolni "a gyermeket vállaló, gazdálkodáshoz értő fiatal párok földhöz juttatásával". Tibori hevesen ellenezte ezt az ötletet. Szerinte fel kellene hagyni ezekkel a "nagyhatalmi allűrökkel". Az embernek joga van ott élni, ahol akar. - Nekünk itt van jövőnk, vallotta az újságíró. /Tibori Szabó Zoltán: Pontozhatatlanok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"