A kolozsvári Unitárius Kollégium nov. 9-12. között első ízben rendezi meg a kollégiumi napokat. Popa Márta igazgató elmondta, hogy a hét éve újraindult a kollégium az általa képviselt lelkiséget mutatja be. A kollégiumi napok keretében tudományos dolgozatok bemutatását, kulturális és sportrendezvényeket, vetélkedőket terveznek. Nov. 9-én az emléktábla-avatás után nyílik Felházi Ágnes véndiák képkiállítása. Az iskolatörténeti kiállítást az Unitárius Kollégium évkönyvének bemutatása előzi meg. Nov. 11-én emlékzarándoklatra indulnak Dévára, Dávid Ferenc raboskodásának helyére. /Szabó Csaba: Hagyományt teremt az Unitárius Kollégium.Megrendezik az I. kollégiumi napokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

Az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) semmi kifogása nem lenne az ellen, hogy választási győzelme esetén kormánykoalícióra lépjen a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel - jelentette ki Ion Iliescu, a párt elnöke. Az RMDSZ egyik alapfeltételét, a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását illetően Iliescu azt hangsúlyozta az MTI-nek: a lényeg az, hogy a romániai magyar fiatalok anyanyelvükön is tanulhassanak. Véleménye szerint ez a jelenleg meglévő keretek között is lehetséges. Kijelentette: ha a romániai magyar fiatalok az oktatás minden szintjén csak magyarul tanulnak, nem fogják kellő mértékben ismerni a román nyelvet ahhoz, hogy sikerrel tudjanak munkába állni, beilleszkedjenek a társadalomba. "Ha valaki Magyarország számára akar tanulni, akkor jobb, ha azt Budapesten teszi" - szögezte le. Szerinte Románia akár leckét is adhatna Magyarországnak, mivel a magyarországi nemzeti kisebbségeknek a Romániában élő nemzeti kisebbségektől eltérően nem biztosítják a parlamenti képviselet lehetőségét, és a Magyarországon élő román nemzetiségűek távolról sem tanulhatnak olyan mértékben anyanyelvükön, mint a romániai magyarok. A Mediafax román hírügynökség kiemelte, hogy Iliescu nem támogatja "az oktatásban is megnyilvánuló szegregációt". Iliescu leszögezte, hogy a koalíciós tárgyalásokon alakulata nem fogja elfogadni, ha az esetleges partner saját programját akarja rájuk kényszeríteni. /Sz. Ö.: Iliescu az RMDSZ-RTDP koalícióról. Magyarul tanulni inkább csak Budapesten?! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Iliescu kijelentette: Arra is lehet megoldást találni, hogy a BBTE szenátusában a magyarok kisebbségben vannak. Elképzelése szerint ilyen megoldás lehetne az, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából állna. Az is megoldási lehetőséget kínálhatna, hogy az egyetem rektori tisztét, egymást felváltva, román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be. /Iliescu: Két egyenjogú - egy román és egy magyar - kamarát a BBTE szenátusában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

" A rendszerváltás után minden parlamenti választás előtt megjelent (valahol) az RMDSZ-szel szemben "alternatívát" kínáló liberális színezetű, vagy éppenséggel vitézkötéses magyar párt. Rendeltetése: megosztani a hazai magyarságot, hogy lehetőleg minél kevesebb szavazat jusson az RMDSZ-nek. Valakik a háttérből "létrehozzák" és pénzelik ezeket a kizárólag választási időszakokra alakult magyar pártokat. Vannak magyar nemzetiségű képviselő- és szenátorjelöltjeik román pártoknak is. A magyarbarátsággal nem vádolható Nagy-Románia Párt - a Corneliu Vadim Tudor szenátor úré - egyik vezető politikusa, Iuliu Furo szenátor úr - szintén magyar származású. Eszünkben sincs azonban bármit is szemére vetni Furo szenátor úrnak, vagy a liberális, esetleg más román pártok színeiben fellépő magyar, vagy magyar származású politikusoknak. Ők ugyanis alapvető emberi jogukkal élve, meggyőződésüket követik. Ezzel szemben az "alternatív"-nak szánt magyar pártok bábfigurái nagyon jól tudják, hogy bármit is tennének - nem érhetik el a parlamentbe való bejutás küszöbét. Pártjuk - ezúttal a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt - nem képviselőket akar küldeni a parlamentbe, hanem minél több RMDSZ-képviselőt szeretne kiszorítani onnan, szavazatokat hódítva el az RMDSZ-től. Vajon melyik hazai politikai párt vagy formáció pénzeli őket? - A választásokon az RMDSZ "alternatívájaként" induló párt-pártok úgynevezett magyar politikusai: gyászmagyarok. /Fodor Sándor: Gyászmagyarok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

Folytatódott Kolozsváron a Harag György emlékét felidéző rendezvénysorozat. Kötetlen beszélgetésre került sor Tompa Gábor és vendégei, Gerold László /Újvidék/ színikritikus, színháztörténész, valamint Franyó Zsuzsa újvidéki dramaturg között. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

A múlt hét végén negyedik alkalommal tartották meg Szamosújváron a Mezőségi Népzene- és Néptáncfesztivált. A Téka Művelődési Alapítvány és a kolozsvári Archívum Alapítvány által megrendezett seregszemlén nyolc táncegyüttes és számos népdalénekes vett részt. Dinnyés József budapesti vendég és egy szlovák társa csak emelte a fesztivál rangját. Külön színfoltot jelentett Harangozó Imre, az Ipoly Arnold Népfőiskola előadó tanárának előadása a mezőségi népdalokról. A fesztivál fénypontja ezúttal is az adatközlők gálaelőadása volt, amelyre több mint négyszázan gyűltek össze a főtéri kultúrház nagytermében. Színpadra léptek az ördöngösfüzesi, bonchidai, visai, feketelaki, magyarszováti, mezőkeszűi, csabai és tolvajkötkei táncosok. /Erkedi Csaba: Jól sikerült a mezőségi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Nov.7-én Kolozsváron, a Zeneakadémia stúdiótermében Sántha Huba fiatal zongorista tehetség lépett fel nagy sikerrel. Több hazai verseny első díjasa, koncertezett már hazai filharmóniákkal, és három hónapos képzésen vett részt Görögországban, ahol egyéni zongoraestet is adott. Jelenleg a főiskola V. éves hallgatója. /Kulcsár Gabriella: Appassionata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Az Állami Magyar Opera /Kolozsvár/ Carmen-előadása nemzetközi Carmen volt: a karmester luxemburgi román, az opera rendezője ugyancsak a luxemburgi román. A két női főszerep alakítói dél-koreaiak, további énekesek a helyi Román Opera énekesei voltak, a magyar opera előadása francia nyelvű volt. /Morvay István: Nemzetközi Carmen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Ion Iliescu kijelentette: arra, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusában a magyarok kisebbségben vannak, az lehetne a megoldás, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából álljon. Dr. Kása Zoltán rektor-helyettes ezzel kapcsolatban leszögezte: az egyetem tavasszal elfogadta a chartát, amely nem tartalmaz ilyen kitételeket. Ahhoz, hogy ezt a szenátus módosítsa, újra kellene tárgyalni a chartát, amihez minisztériumi utasításra lenne szükség. Amennyiben megvalósulna, hogy külön magyar karok létesüljenek /ezt javasolták, de az egyetem szenátusa nem fogadta el/, akkor a magyar oktatást érintő kérdésekben ők dönthetnénk, és ez mindenképpen pozitív döntés lenne. Jelenleg a szenátus leszavazhatja a magyar javaslatokat, ahogyan ez megtörtént több ízben. - Ion Iliescu azon javaslata, hogy az egyetem rektori tisztét - egymást felváltva - román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be, nem reális: A BBTE jelenlegi szabályzata szerint a rektorjelölt pályázik, és a szenátus megszavazza, vagy elutasítja. /Kása: Iliescu kijelentései megalapozatlanok. A karok bevételei szerint fizetik a BBTE tanárait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

"Nov. 10-én Kolozsvárra látogatott Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke. Bemutatta Harc a jövővel című könyvét, majd tájékoztatót tartott. Nastase tagadta, hogy az RTDP titkos egyezséget kötött volna a Nemzeti Liberális Párttal. Óva intette azokat a befektetőket, akik most vásárolnak gyárakat, ugyanis amennyiben az RTDP hatalomra kerül, felbonthatja az általa kétesnek ítélt privatizálási szerződéseket. Hozzátette: nem természetes, hogy alig pár héttel a választások előtt a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Costin Georgescut ciprusi nagykövetté nevezzék ki. - Amennyiben kiderül, hogy egyes nagyköveteket politikai alapon neveztek ki, visszahívják őket - szögezte le. Szerinte a "sötét erők" arra törekszenek, hogy belföldön és külföldön is lejárassák az RTDP-t. Nehezményezte, hogy egyre több nyugati országokat képviselő bukaresti nagykövet jelenik meg Mugur Isarescu választási klipjeiben. Még ma felhívom James Rosapepet, és kérdőre vonom! - mondta Nastase. Megismételve az RTDP közismert álláspontját: mivel Kolozsváron már létezik egy nemzetközileg is elismert multikulturális felsőfokú oktatási intézmény, nincs szükség önálló állami magyar egyetemre. /Kiss Olivér: Visszarendeződést tervez az RTDP. Adrian Nastase kérdőre vonja az amerikai nagykövetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

Lőrincz Csaba helyettes államtitkár nov. 9-én a magyar külügyminisztériumba Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen a közúti határátkelők román oldalán - előzetes értesítés nélkül, egyoldalú intézkedéssel - november 3-án bevezetett gépjármű-fertőtlenítésről és kérte az intézkedés mielőbbi visszavonását - tájékoztatta az MTI-t közleményben a magyar külügyi tárca. Lőrincz Csaba hangsúlyozta, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az európai csatlakozás perspektívájával. Kifogásolta, hogy a magyar fél nem kapott előzetesen tájékoztatást az intézkedésről. A román nagykövet, kormányának az állategészségügyről szóló 1974-es törvény alapján hozott 1999. december 2-i határozatára hivatkozott, mint a bevezetett intézkedés jogalapjára. A külügyminisztériumi tájékoztatás szerint a diplomata preventív jellegűnek minősítette az intézkedést, amit a Romániával szomszédos országokban rendszeres időközönként észlelt fertőző állatbetegségek távoltartásának szándékával indokolt. Úgy ítélte meg, hogy amennyiben tévedés történt, annak korrigálására rövidesen sor kerülhet Bukarestben, az illetékes szervek már vizsgálják a kérdést. - Egy hete a Romániába érkező autótulajdonosokat arra kötelezik, hogy a vámnál, az ott rendelkezésre bocsátott úgynevezett fertőtlenítő anyaggal mosassák meg gépkocsijaikat, és térítsék meg az ezért kiszabott díjat. /Gépjármű-fertőtlenítés a román határon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A magyar és a román környezetvédelmi minisztérium közösen kér az Európai Uniótól 10 millió dollár támogatást ahhoz, hogy a Felső-Szamos és a Tisza vízgyűjtő területén lévő nyolc romániai vállalatnál környezetvédelmi beruházásokat hajtsanak végre. A gyorssegély ötletét magyar részről vetették fel az Európai Unió környezetvédelmi biztosának, aki fogékonynak mutatkozott az elképzelésre. Ezt követően nov. 9-én Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa Kolozsvárott találkozott Liliana Marával, a román környezetvédelmi minisztérium vezérigazgatójával. A két környezetvédelmi illetékes megfogalmazta a közös javaslat tervezetét, amely a két környezetvédelmi miniszter aláírásával jut majd el az Európai Unióhoz. A közös javaslatban a magyar és a román fél egyetértett abban, hogy a nyolc romániai ipari létesítmény: egy kolozsvári vállalat, a nagybányai Aurul társaság és a Remin állami bányavállalat hat cége jelenti ebben a térségben a legnagyobb környezetvédelmi veszélyt. /Közös magyar-román segítségkérés az EU-tól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Nov. 3-5-én a Bákó megyei Klézsén, a közösségi házban tanácskozást tartottak és konkrét csángómagyar cselekvési tervet dolgoztak ki. Hárman a munkacsoportból, Bartha András (Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke), Farkas András (Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet elnöke) és Hegyeli Attila (Szeret-Klézse Alapítvány elnöke) nov. 9-én Kolozsváron, az EMKE Országos Elnökségének szervezésében, a Kriza János Néprajzi Társaságnál ismertették elképzeléseiket. Alapelvként kimondták, hogy a csángó kérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges, intézményeik tevékenységét is ott kell lebonyolítaniuk. Számítanak a kárpát-medencei magyarság segítségére. Cselekvési tervükbe hét témát (civil szervezetek működése, információs hálózat kiépítése, oktatás, rendezvények, gazdaság, egyház, kitelepedés/kitelepítés) építettek be. A három civil szervezet, amely Moldvában működik, az RMDSZ-t a magyar kisebbség jogai védelmezőjének tekinti, és felkéri az országos elnökséget, hogy nevezzen ki egy személyt, aki a csángó ügy intézéséért feleljen. Elismerik, hogy a mindenkori magyar kormány támogatása nélkül elképzelhetetlen a jó irányú haladás. Az oktatás a mai csángók egyik legfájóbb pontja. Az oktatást eddig erdélyi magyar iskolákban végezték. A cselekvési terv kidolgozói szakítani akarnak ezzel a gyakorlattal, és a klézseihez hasonló tájházat (közösségi házat) szeretnének létre hozni minden csángó faluban. Ahol a pedagógusok tömegesen taníthatják anyanyelvén az ifjúságot. A gyermekeket és a szülőket a helyi szervek módszeresen próbálják megfélemlíteni. Jelenleg több mint ötven gyermek tanulja a magyar nyelvet Klézsén. Gyimesfelsőlokon 78-an kezdtek tanévet, de ha a cselekvési tervük beindul, az ezret is meghaladná az erre az oktatási formára jelentkezők száma. - A legfőbb gazdasági célkitűzés feltételeket biztosítani a moldvai csángók számára szülőföldükön való megélhetésükhöz. Konkrét lépéseket tettek és terveznek a továbbiakban Klézsén, Pusztinán, Gyimesbükkön, Trunkon. A jelenleg Nyugat-Európában dolgozó moldvai csángók 95%-a keresetével haza akar térni, és építkezést, vállalkozás beindítását tervezi falujában. Ami az alternatív magyar nyelvű misézés elérését illeti, ennek érdekében aláírásgyűjtést kezdeményeznek, és felkérik a római katolikus egyház magyar püspökeit, határozottan álljanak ki a csángómagyarok óhaja mellett. A cselekvési terv szerzői anyagilag, erkölcsileg és politikailag is támogatni kívánják azokat a hazatelepülő csángó fiatalokat, akik vállalkozni, közösségük fejlesztését, megtartását célzó intézményeket szeretnének. A három civil szervezet el akarja érni, hogy minden évben Erdély-szerte és bárhol a világon szervezzenek egy csángó napot, a sajátos kultúrkincs védelme, az anyanemzethez tartozás érzésének erősítése érdekében. Eddig Magyarországon tartottak ilyen rendezvénysorozatot, most szeretnék az itteni támogatókat megnyerni ennek az ügynek a céljából. Az idei csángó szolidaritási napot december 3-ra tervezik, amikor, többek között adománygyűjtést is rendeznek elképzeléseik (népfőiskolai jellegű oktatás felnőtteknek, kiállítások és vásárok megszervezése, tapasztalatcsere céljából látogatások erdélyi és anyaországbeli magyar közösségekhez, a csíksomlyói búcsúra történő utazás megszervezése stb.) további végrehajtására. A hónap eleji klézsei tanácskozás Kolozsváron megfordult három küldöttéről Dáné Tibor Kálmán EMKE-titkár elárulta: a fiatalok Magyarországon vagy Erdélyben tanultak/tanulnak, de erős meggyőződésük hazavezérelte/vezérli őket. És szervezeteikben nagyon sok a fiatal, aktív tag. /Ördög I. Béla: Moldvai csángók Cselekvési Terve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A Kolozsváron működő Magyar Főkonzulátushoz elsősorban munkavállalási vízumért fordulnak, ami azt jelzi, hogy az erdélyi magyarság legégetőbb problémái nem etnikai, hanem gazdasági jellegűek. A végleges kitelepedést igénylők száma elenyésző, közölte Alföldi László főkonzul, a vele készült beszélgetésben. Elsősorban munkavállalási vízumot igényelnek, hozzávetőlegesen évi 8000-t. Ehhez adódik 2000 tanulói vízum és 1500-2000 más típusú, amelybe a külföldi állampolgárok átutazási vízumától az erdélyi nagyszülők tartózkodási vízumáig sok minden besorolható. A kérelmezők döntő többsége magyar nemzetiségű, de van közöttük román is. A munkavállalók kb 5-10%-a román nemzetiségű. - Évről évre, hozzávetőlegesen 15-20%-kal növekszik a vízumforgalom. A munkavállalók zöme kényszerből megy Magyarországra, azért, hogy a saját és családja egzisztenciáját segíteni tudja. A kitelepedési mutatók nem növekedtek az utóbbi években. Nincs elvándorlási láz Erdélyből. Évente 200-250 kitelepedési kérelmet nyújtanak be. Magyarországon is benyújtható a kérelem, de ez sem haladja meg az évi 1000-1500-as átlagot. Alföldi emlékeztetett, hogy minden magyar felelős politikus kijelentette, hogy a magyar-magyar kapcsolattartást Schengen nem nehezítheti meg. - A magyar kormány álláspontja az, hogy a státustörvény, külhoni állampolgárság, kettős állampolgárság egymáshoz közel álló, de egyelőre még csak együttgondolkodásra alkalmas fogalmak. /Gál Mária: Erdélyben nincs kivándorlási láz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A nemzeti kisebbségek hozzájárulása a romániai kulturális örökséghez címmel tartanak tanácskozást november 10-12-én Kolozsváron a Napoca Szállóban. A rendezvény szervezői a Proiecte Rome Etno-Culturale Szervezet (OPRE) és az Országos Interetnikai Központ, a szeminárium támogatói a kormány Országos Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztálya, illetve az Etnokulturális Tartalék- és Különbözőségkutató Központ. Tegnap a megnyitón részt vettek Rodica Precupet és Marius Jitea (az Országos Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály részéről), Ionut Anghel (OPRE), más, a témában ismert és elismert személyiségek. A Szabadságnak Ionut Anghel elmondta: a rendezvénysorozat első állomása Kolozsvár, az országban több hasonló tanácskozást fognak tartani. A tanácskozáson sorra bemutatkoznak a romániai albánok, örmények, bolgárok, horvátok, görögök, zsidók, németek, magyarok, olaszok, lengyelek, romák, lipovánok, szerbek, szlovákok, csehek, tatárok, törökök és ukránok kulturális-érdekvédelmi szervezetei. Valamennyien rendelkeznek eredményekkel, melyek többé-kevésbé eltérőek egymástól, azonban a cél közös: kiharcolni és elmélyíteni a szülőföldön való megmaradáshoz szükséges feltételeket ebben a történelem során sokféle vihartól vert országban. /Nemzeti kisebbségvédelmi konferencia Kolozsváron.. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Objektív okok miatt nov. 17-ről dec. 1-re halasztották az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlését. A református egyház kánonja szerint 6 évenkét tartanak tisztújítást. A kánon értelmében a közgyűlés megválasztja a püspököt, a főjegyzőt, a főgondnokokat, a generális direktort, az aljegyzőket, az igazgatótanács tagjait, a különböző bizottságok képviselőit. Az egyházkerületi tisztségeket betöltők személyéről a dec. 1-i közgyűlésen döntenek titkos szavazással. Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület jelenlegi püspöke immár tíz éve tölti be tisztét. A püspök idén szeptemberben töltötte be a 71. életévét. Gyenge János elmondta: tudomása szerint, amennyiben az egyházmegyék többsége részéről az az igény fogalmazódna meg, hogy a püspök újabb mandátumot vállaljon, Csiha Kálmán eleget tenne a felkérésnek. /Papp Annamária: Tisztújítás az Erdélyi Református Egyházkerületben. Püspökválasztás decemberben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A Harag Napok keretében nov. 9-én megkoszorúzták Harag György marosvásárhelyi sírját. Beszédet mondott Tompa Gábor. A felejthetetlen színművész, Héjja Sándor sírjánál, Nagy Dezső, színész mondott emlékbeszédet. Koszorút helyeztek el Tompa Miklós nyughelyénél is, aki alapítója volt a Székely Színháznak, és több színészgeneráció tanára volt. A jelenlevők meglátogatták a mindössze 45 évet élt Péterffy Gyula, egykori kolozsvári színész sírhelyét is. Este Tompa Gábor igazgató átadta az örökös tagsági oklevelet Bereczky Júlia, Sebők Klára, Széles Anikó, Kakuts Ágnes, Barkó György, Czikéli László és Nagy Dezső színművészeknek, valamint Tóth László tervezőnek és Taub János rendezőnek. Az ünnepség után a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata adta elő Peter Shaffer: Amadeus című drámáját. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A grafikus, festő és író Kopacz Mária meghatározó személyisége volt Kolozsvár művészeti életének. Alkotási periódusa tetőfokán, kiforrott képzőművészként települt át Magyarországra. Sajátos hangvételű, szürrealisztikus mesevilága külön színfoltját képezte-képezi az erdélyi képzőművészetnek. Nov. 10-én megnyílt a kiállítása Kolozsváron, a Korunk Galériában. /(németh) [Németh Júlia]: Korunk Galéria. Megnyílt Kopacz Mária tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Nov. 5-én megnyílt Kolozsváron Halmos Klára /Pécs/ grafikai kiállítása. Halmos Klára már korábban sikerrel mutatta be rézkarcait. /Németh Júlia: Könnyeden komoly játék a vonallal. Halmos Klára grafikai tárlata a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Nov. 9-én Kolozsváron, az Unitárius Kollégium imatermében megkezdődött az I. Kollégiumi Napok rendezvénysorozat. A 12-éig tartó ünnep keretében változatos rendezvényekkel ünnepel Kolozsváron az unitárius ifjúság. Szabó Árpád unitárius püspök kijelentette: a rendezvénysorozat célja az, hogy kilépjenek a nyilvánosság elé. Nov. 10-én a tantárgyversenyek után várostörténeti és műveltségi vetélkedőkre, ügyességi stafétára, iskolatörténeti versenyre került sor. Nov. 11-én indul az emlékzarándoklat Dévára, ott érnek véget a kollégiumi napok. /Szabó Csaba: Megkezdődtek a kollégiumi napok. Ünnepel az unitárius ifjúság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Megjelent egy ifjúsági könyv, Csire Gabriella Odüsszeusz, a vándor /Corvin Könyvkiadó, Déva/ című eposz- átdolgozása. Az írónő eddig is szerette a mondák és legendák csodálatos világát. Erről tanúskodnak például a Pandóra szelencéi vagy a Kalevala messze földjén című ifjúsági regényei. A könyvet Damó István grafikái illusztrálják. /(horváth): Odüsszeusz, a vándor. = Szabadság Kolozsvár), nov. 11./

A kolozsvári bentlakásokban tett kampánylátogatás során a Román Demokratikus Konvenció 2000 fiataljai azt tapasztalták, hogy az egyetemi hallgatók mintegy hetven százaléka a jobboldali pártokra szavazna. Sokan kiábrándultak, nem érdekli őket a politika, mi több, nem akarnak elmenni szavazni. /Nem menne el szavazni a fiatalok többsége. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

"Kolozsváron nov. 11-én a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjában ünnepélyesen átnyújtották a főiskola idén végzett 42 hallgatójának a magyar címerrel ellátott mérnöki okleveleket. Dr. Zárda Sarolta főigazgató hangsúlyozta, kimutatások szerint a mai világban átlagban háromszor kell valakinek szakmát váltania, a gyors információáramlás és a váltakozó társadalmi igények miatt. A főigazgató szerint a magyarországi magánfőiskolák, államilag elismert felsőoktatási intézmények rendszere merőben különbözik a romániai rendszertől, mivel ugyanazok a jogok és megszorítások érvényesek a magán tanintézmények számára, akár az állami egyetemekre. - A magyar akkreditációs bizottság szigorúan ellenőrzi a felsőoktatási intézményeket, így az első három, hivatalosan is elismert magán felsőfokú tanintézmény megalapítására 1992-ben került sor; azóta is csupán további két intézményt akkreditáltak, és a jövő hónapra várható három újabb egyetem elismerése. Dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár kiemelte, Erdély hagyományosan tudásközpontú társadalmában az oklevélkiosztó ünnepség egyet jelent a hely szellemének megünneplésével. Az államtitkár szerint a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központja csírája az erdélyi magyar műszaki képzésnek, ami - a hamarosan létrehozandó magyar magánegyetemmel együttműködve - egyetemi szintű oktatást eredményezhet. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kijelentette, a megálmodott magyar magánegyetem partnere akar lenni minden olyan kezdeményezésnek, amely az erdélyi, magyar nyelvű felsőoktatás terén már létezik, és reményét fejezte ki, hogy a főiskola jelen levő végzősei majdan a magánegyetemen folytatják tanulmányaikat, pályájukat. Dr. Selinger Sándort a főiskola idén szeptemberben "az erdélyi hálózat megszervezéséért, magas színvonalú szakmai munkájáért" nívódíjával tüntette ki. /Salamon Márton László: Kiosztották a Gábor Dénes Főiskola végzőseinek okleveleit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

A Harag Napok keretében nov. 10-én vetítéssel bemutatták Osztrovszkij Vihar című darabját, Harag György rendezésében. A művet a győri Kisfaludy Színház adta elő 1979-ben, és akkoriban hatalmas sikert aratott, a főszerepben Bács Ferenccel. Nov. 11-én, a rendezvény zárónapján, két változatban is látható volt Csehov Cseresznyéskertje. A vetítésen a marosvásárhelyi Nemzeti Színház 1985-ös előadása idézte fel Harag György hattyúdalát, majd este, stúdióelőadás keretében, a kolozsvári társulat mutatta be ugyanazt a színművet Vlad Mugur rendező elképzelésében. Bemutatták A buszmegállótól a játszma végéig című kritikai összeállítást, amelyet Kelemen Kinga szerkesztett. /Nánó Csaba: Véget ért a Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Nov. 12-én a Gál Kelemen Oktatási Központ és a Házsongárd Alapítvány képviselői, valamint Mezei Katalin írónő (a pályázatot támogató Széphalom Könyvkiadó részéről) Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében megjutalmazták a Jósika Miklós pályázaton részvett középiskolai diákokat. Az öt témakörre 12 dolgozat érkezett be, ezek, hiányosságaikkal együtt, szerzőik problémaérzékenységéről tanúskodtak. A képzőművészeti pályázatokat is sikeresek voltak. A díjazottak könyv- és pénzjutalomban részesültek, emléklapot vehettek át. A díjkiosztás után a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Jósika Miklós sírját. /Jósika-pályázati díjátadás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Nov. 10-11-én A keresztény család: eszmény és valóság címmel a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának rendezésében teológiai napokat tartottak Kolozsváron. Az értekezleten hazai és külföldi egyházi személyiségek, lelkészek, tanárok, egyetemi hallgatók vettek részt. Az előadások sorát Székely János a budapesti Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem tanára nyitotta meg, A házasság az Újszövetség-teológia tükrében című értekezésével. Marton József professzor, a BBTE Katolikus Kara dékánjának Márton Áron a családról című előadásában olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek eddig nem voltak közismertek. Molnár Lajos a Gyulafehérvári Római Katolikus Szeminárium valamint a BBTE Katolikus Karának tanára A keresztény házasság szentségi jellegének kérdéskörét boncolgatta. /A keresztény család: eszmény és valóság. Nemzetközi teológiai értekezlet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Nov. 10-én zajlott az ODFIE (Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet - az erdélyi unitárius ifjúság és más szabadelvű vallásos fiatalok szervezete) rendezésében a harmadik Nemzet- és egyháztörténelmi verseny. Az idei vetélkedőn a diákok először mérhették össze tudásukat csapatban: Kolozs-Torda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Maros-Küküllő, Háromszék-Felsőfehér egyházkerületek, valamint a kolozsvári Unitárius Kollégium ötfős csapatai versenyeztek. A rendezvény nov. 11-én a dévai várban folytatódott. (Csurulya Szidónia: ODFIE-vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

A Magyarok Világszövetsége Anyaországi Régiójának küldöttei nov. 11-én Budapesten tanácskozást tartottak. A tanácskozás nem kapott helyet az MVSZ székházában Patrubány Miklós elnöktől. Szíjártó István régióelnök szerint Patrubány ezzel újabb törvénytelenséget követett el. Bejelentették: több kulturális szervezet nov. 11-én megalakította a Magyar Kultúra Fórumát, és erről együttműködési megállapodást is kötöttek egymással. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szlovákiai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Székelyföldi Társaság, az Erdélyi Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Szövetség által létrehozott Magyar Kulturális Fórum nem kíván az MVSZ ellenintézménye lenni, ez kizárólag egy kulturális szövetség - hangzott el az alakuló ülésen. Kötő József oktatásügyi államtitkár, az EMKE elnöke leszögezte, hogy a Magyar Kultúra Fóruma kimondottan a kárpát-medencei magyar közösségek közművelődési fóruma kíván lenni, és semmiképpen nem lép fel olyan széles igénnyel, mint amilyen szerepkört a Magyarok Világszövetségének be kell töltenie. A cél a közművelődéssel foglalkozó egyesületek koordinációja, a magyar-magyar integráció kérdésének megoldása, a kulturális nemzet kialakítása. /Megalakult a Magyar Kultúra Fóruma. Az EMKE is tagja a szervezetnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

"A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a belügyminisztérium túlságosan nagy "érdeklődést" tanúsít a külföldön - mindenekelőtt a Moldovai Köztársaságban - élő, szavazati joggal rendelkező román állampolgárok iránt. Az RTDP szerint mintegy 400 ezerre tehető azoknak a külföldön élő román állampolgároknak a száma, akik szavazati joggal rendelkeznek. Ezek közül 30 ezer személy a Moldovai Köztársaságból származik. Popescu úgy véli, hogy a novemberi általános választásokon az RTDP-nek sikerül megszereznie a külföldi szavazatok mintegy 30 százalékát. /Négyszázezer külföldön szavazó román. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"

"Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége közleményében tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy az elnökválasztásokon függetlenként induló Mugur Isarescu egyik választási klippjében James Rosapepe társaságában jelenik meg. Az Egyesült Államok nem avatkozik be Románia belügyeibe, és a nagykövetség képviselői egyetlen jelöltet sem támogatnak. Előzőleg Adrian Nastase, az RTDP első alelnöke emelt szót a nagyköveteknek "kampánycélokra való felhasználása" ellen. /Tiltakozik az amerikai nagykövetség. Rosapepe egyetlen jelöltet sem támogat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"

Nov. 13-án váratlanul véget ért az a per, amelyet Sabin Gherman, a Pro Transilvania Egyesület (PTE) elnöke ellen indított mintegy másfél évvel ezelőtt az RTDP, RNEP és az NRP: az egyesületet törvénytelennek ítélte meg a Kolozs megyei táblabíróság. Sabin Gherman kijelentette, hogy nem érte teljesen váratlanul a döntés. Gherman a táblabírónak a Helsinki Értekezlet gyülekezeti szabadságra és szabad véleménynyilvánításra vonatkozó cikkelyeit hozta fel, de hiába. Gherman most külföldre utazik, hogy a nyugati politikusok figyelmét felkeltse a romániai helyzet iránt. Rövidesen tüntetéseket szervez a különböző nagykövetségek előtt. Kijelentette, hogy nem szünteti meg a Pro Transilvania Egyesületet. Jelenleg 32 ezer tagjuk van. - Gherman nem fél a letartóztatástól. /Szabó Csaba: Illegalitásba kényszerült a Pro Transilvania Egyesület. Sabin Gherman nem fél a letartóztatástól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./