Megjelent a Közgazdász Fórum /Kolozsvár/, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szakmai közlönyének jubileumi különkiadása. Ebben a társaság tízéves fennállását idézte fel Kerekes Jenő és Somai József. /(Pásztor Csaba): Közgazdász Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Megjelent az Erdélyi Gazda (Kolozsvár) októberi száma, melyben bemutatták a folyóirat új főszerkesztőjét, Orbán Sándor mérnököt. A lap közölte, hogy az AGROM-RO Egyesület /Marosvásárhely/ fiatal gazdák jelentkezését várja háromhetes téli tanfolyamra. Akik a tanfolyamon a legjobb tanulmányi eredményeket érik el, svájci szakgyakorlaton, illetve a münsingeni mezőgazdasági iskola egyéves képzésén vehetnek részt. Tagjainak a szervezet rendszeresen kézbesíti AGROM-INFO nevű közlönyét. /Barazsuly Emil: Megjelent az Erdélyi Gazda októberi száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

"Okt. 19-én polgármesteri hirdetőtábla jelent meg Kolozsvár főterén. A tábla román és angol nyelven tájékoztat arról, hogy itt "régészeti rezervátum" található. Az ásatások "Napoca dák-római város történelmi fejlődését" hivatottak felszínre hozni. A tábla szerint a munkálatokhoz a Munkaügyi és Területrendezési Minisztérium is hozzájárult. Borbély László államtitkár elmondta: semmit sem tud az ügyről. A minisztérium nem bocsát ki építkezési engedélyeket. Arra a kérdésre, hogy mennyibe került a tábla, Dan Brudascu, a városháza szóvivője kijelentette: "Aljas kérdés. Nem a pénz számít, hanem az, hogy végre tárgyilagosan tájékoztatjuk a közvéleményt, mi található a Főtéren." Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója elmondta: a polgármesteri hivatal nem egyeztetett a múzeummal a táblák elhelyezéséről, illetve ezek szövegéről. A táblák törvénytelenül kerültek a Főtérre, de bennünket már semmi sem lep meg - tette hozzá Ioan Piso. /Kiss Olivér: "Régészeti rezervátum" Kolozsvár központjában. Kétnyelvű felirat a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./"

Elkészült az a magyar-román közös egészségügyi törvénytervezet, amely a Kárpát-medencéből évente Magyarországra kezelésre, gyógyellátásra érkező határon túli magyarok orvosi ellátásának kérdéseit kívánja rendezni - tájékoztatta az MTI-t a tervezet egyik kidolgozója, Réti Miklós, a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke. A tervezetben olyan magyar-román társadalombiztosítási rendszer felállításáról, vagy alapítvány életre hívásáról van szó, amely törvényes keretek között lehetővé tenné - indokolt esetben - külhoni magyarok gyógyellátását. Erdélyből ugyanis az elmúlt tíz évben 3500 orvos távozott, kevés a gyógyító szakember, és az orvosi műszerezettség gyengébb színvonalú a magyarországinál. Emiatt évente nem legális módon, gyakran humanitárius szempontok alapján több ezer külföldi állampolgárt kezelnek magyarországi kórházakban. Mindez becslések szerint évente 1,4-1,6 milliárd forinttal terheli meg az egészségügyi költségvetést. Az orvoscsoport által kidolgozott javaslat szerint egyszeri, 1,2 milliárd forint támogatással be lehetne indítani egy közös, speciális magyar-román biztosítási rendszert. Ennek alapján megfelelő jogi szabályozással, finanszírozással meg lehetne szervezni legális módon a határon túl élő magyarok orvosi ellátását. - Elsősorban súlyosabb, komolyabb műtéti beavatkozást igénylő betegeknél jöhetne ez szóba - hangsúlyozta. Hozzátette: természetesen megfelelő szűrőrendszer alapján döntenék el a rászorultság mértékét. A törvénytervezet dokumentumait a kidolgozók elküldték a Magyar Orvosi Kamarának, az egészségügyi tárcának és a romániai egészségügyi vezetésnek. /Törvénytervezet határon túli magyarok gyógykezelésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Sikeres volt a XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál, ahol a Transylvania kolozsvári barokk hangszeregyüttes is fellépett. Ekkor tartották a Nemzeti és vallási kisebbségekről szóló tudományos ülésszakot is, melyen szó volt a magyar-román-német-zsidó-cigány kisebbségek közötti viszony alakulásáról és a történelmi egyházak szerepéről. A sárbogárdi Szabados Tamás magyar országgyűlési képviselő, történész előadása a dualizmuskori Magyarország nemzetiségi törvényéről (1868 élénk érdeklődést váltott ki. Az előadások anyagát kötetben akarja kiadni a zilahi Szilágy Társaság. - A fesztiválon a Csalogányok Wesselényi-leánykórusa ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját. A délutáni kórustalálkozón nyolc énekkar énekelt a római katolikus templomban. /Gáspár Attila: XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Több mint 54 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a tordai harcokban elesett hősi halottakra emlékezzenek. A tordai csatában hősi halált halt honvédekről először 1944 késő őszén Schumann Gyuláné, a helyi Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja állított össze listát. A hősöket a központi magyar temetőben közös sírba temették. Idők múltával a cikkíró, Pataky József új nevekre bukkant, további kutatásokat végzett. 1998 őszére összeállította az első kimutatást, 186 hősi halott került nyilvántartásba, közülük 167 magyar nemzetiségű, 15 orosz, 3 német és egy munkaszolgálatos, 19 ismeretlen, nem magyar katona. A Duna tv-nek, Magyar Nemzetnek, Szabadságnak és Kossuth Rádiónak köszönhetően újabb visszajelzések érkeztek. Ennek köszönhetően újabb 12 ismeretlen honvéd neve vált ismertté. - Az RMDSZ tordai szervezetének kezdeményezésére a történelmi egyházak segítségével Tordán október 29-én, a központi magyar temetőben emlékoszlopot avatnak. 1995 őszén már állítottak egy emlékművet a háború végén Tordáról elhurcolt 204 civil magyar ember emlékére, akik orosz fogságban lelték halálukat. - A felállítandó emlékoszlop nemcsak az itt nyugvó 183 hősi halott emlékét fogja őrizni, hanem a súlyos harcokban elesett több mint 2500 harcos emlékét is. /Pataky József: Kopjafás emlékoszlop-avatás a tordai csatában elesett hősök emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

"Okt. 13-án kezdődött a Kolozsvár 1000 éve konferencia a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében. Megnyitó beszédében Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának elnöke emlékeztetett arra, hogy Kolozsvár mindig jelentős városa volt Erdélynek, Magyarországnak, majd Romániának. Jelenleg válságban van kultúrateremtő ereje. Benkő Samu EME-elnök a kommunista rendszerben volt romániai falurombolási jelszó árnyékában folytatott városrombolásra emlékeztetett, melynek hatásai a kincses várost sem kerülték el. Kötő József, arról beszélt, hogy a történelem során Kolozsvár az egyetemes kultúra továbbfejlesztője volt. Most pedig frontváros, az egyetemes kultúra és a barbárság közötti harc színtere. A főteret éppen sajátos transzszilván magyar kulturális jellege miatt akarják megváltoztatni. R. Várkonyi Ágnes (Budapest) az értékek túlélését szorgalmazó "tudomány munkásainak" önfeláldozó magatartását emelte ki. /Ördög I. Béla: Kolozsvár ezer évéről, tudományos szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14., Kolozsvár 1000 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A konferencia ötletgazdája, Egyed Ákos megállapította, hogy kevesen foglalkoznak alapvetően Kolozsvár történetével. Az elmúlt 55 évben nem is lehetett, mert ennek feltételei nem voltak adottak. Ezért kezdte szervezni Dáné Tibor Kálmánnak, az EMKE főtitkárával, és Wolf Rudolffal, az EME Bölcsészet-Nyelv és Történettudományi Szakosztály titkárával a konferenciát. A konferenciából kiderült, hogy Kolozsvár kultúra teremtő város volt, és erre igényt tart ma is. Ez a kultúra a magyar művelődéstörténetben nemcsak helyi jelentőségű értékeket hozott létre. Kolozsvár szerepének fenntartása összmagyar érdek! - hangsúlyozta. A konferencián elhangzottakat könyv formájában kiadják. - Növekszik az elvándorlás, ugyanúgy a vegyes házasságok száma is. Kolozsvár történelme nem helytörténet, mert Kolozsvárnak kisugárzó hatása volt Erdélyre és a magyar történelemre is. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvár 1000 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ volt elnöke független képviselőjelöltként indul a novemberi választásokon. Kincses függetlenként is a magyarságot és a demokráciát kívánja szolgálni, programjának az RMDSZ által megszavazott programot tekinti. /Függetlenként indul Kincses. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Okt. 21-én Kolozsváron tanácskoztak az ország magyartanárai. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint Trianon óta nem volt még Erdélyben a magyartanároknak ilyen fajsúlyú tanácskozása. A mostani változó világban meg kell találni a magyar nyelv és oktatás új szerepkörét. A magyartanároknak fontos szerep jut az oktatási reformfolyamatban. Az összejövetelen az új kilencedikes magyar nyelv és irodalom tantervről volt szó. A szerzők ismertették az általuk írt tanterv sajátosságait. Kötő József államtitkár közölte, hogy két-három hónap alatt írják ki az új kilencedikes magyar nyelv és irodalom tantervre épülő tankönyv elkészítésének pályázatát. /Szabó Csaba: Magyartanárok országos tanácskozása. Nem tananyag-, hanem követelményközpontú az új kilencedikes tanterv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Okt. 20-án Kolozsváron felavatták a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai új székházát. Dr. Czirják Árpád érseki helynök-plébános mondott megnyitó beszédet, ismertette az újjászületett Nőszövetség szerkezetét. A szövetség ezentúl két szárnyra osztva dolgozik: az idősebb nemzedék a Szent Raffael-körben munkálkodhat, míg az ifjabbakat a Szent Gábor-kör tömöríti. Losonczi Irén, a Nőszövetség leköszönő elnöke után a szövetség két szárnyának frissen megválasztott elnökei, Baum Gizella és Surel Hajnal is beszéltek az ünnepségen. /Sándor Boglárka: Íme, az Úr szolgálóleánya. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Okt. 23-án, az 1956-os magyar forradalom 44. évfordulójának alkalmából megkoszorúzták a Bukarest melletti Snagov településen Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök emlékoszlopát. A magyar kormány nevében Íjgyártó István nagykövet, az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság részéről Kacsó Tibor elnök, valamint a társaság két tagja, Veress Sándor és Lay Imre, továbbá a helyi polgármesteri hivatal képviselői koszorúztak Nagy Imrét és társait az 1956-os forradalom leverését követően Romániába hurcolták, majd az akkori román vezetés kiadta a forradalom miniszterelnökét Magyarországnak. /Snagovi koszorúzás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Forgalomba került az ötszázezer lejes bankó, valamint az új ezerlejes fémpénz. /Ezerlejes érme és ötszázezres bankó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

A tények mondanak ellent annak a román állításnak, hogy Magyarország zavart okozna Románia agrárpiacán magasan szubvencionált exporttermékeivel - jelentette ki Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője. Szerinte a román gazdasági illetékesek pontosan tudják, hogy Magyarország - az Európai Unióval kötött megállapodása értelmében - nagyon sok termék esetében csökkentette, illetve teljesen megszüntette a termelők szubvencionálását és e termékek többségénél exportprémiumot sem biztosít. Románia rendre diszkriminatív intézkedéseket alkalmaz a magyar mezőgazdasági és agráripari termékekkel szemben, arra hivatkozva, hogy a tömeges magyar import zavarokat okoz a román piacon. A diszkriminatív intézkedések ellenére is jelentős Romániában a magyarországi agrárbehozatal. Idén az első félévben Románia összesen 61,4 millió dollár értékben importált élőállatot és állati termékeket, ebből a magyar import 13,2 millió dollár volt. A növényi termékek 141,6 millió dollárnyi importjából a magyar részesedés 17,3 millió dollárt tett ki. Élelmiszereket, italokat, dohányt összesen 201,4 millió dollárért importált Románia, a magyar behozatal értéke 20,2 millió dollár volt. /Magyar válasz a Magyarország elleni vádakra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Megalapítása óta a Kriterion-koszorú egyike azoknak a legrangosabb erdélyi kitüntetéseknek, amelyekkel kiemelkedő művelődési, művészeti és tudományos teljesítményeket ismernek el. A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány öt esztendővel ezelőtt, 1995-ben létesítette ezt a díjat, amelyet az elmúlt évek során Jakó Zsigmond történésznek, Tompa Gábor rendezőnek, a Kulturális Antropológiai Munkacsoportnak, László Ferenc muzikológusnak és Faragó József néprajzkutatónak ítéltek oda. A Domokos Géza vezette alapítvány kuratóriuma legutóbbi ülésén döntött az idei díjazottakról is. A testület értékelte azt a kimagasló szerepet, amelyet a gyergyószárhegyi művésztelep az elmúlt negyed században a hazai művelődési-művészeti életben betöltött, és úgy határozott, hogy Gaál András, Márton Árpád festőművészek, valamint Zöld Lajos nyugalmazott újságíró kapják meg az idei Kriterion-koszorút, amelyet dec. 15-én adnak át Csíkszeredában, a Kriterion-házban, ahol ez alkalommal gyűjteményes szárhegyi kiállítást is megnyitnak. Gyergyószárhegy adott otthont a hagyományápolás szolgálatában népművészeti alkotótábornak is, és itt tartottak több olyan találkozót, amelyeknek meghatározó szerepük volt Erdély irodalmi életében. /Hárman kapják az idei Kriterion-koszorút. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

"Okt. 23-án Kolozsvárott a Heltai Gáspár Alapítvány pinceklubjában az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság és a VET szervezésében emlékeztek az 1956-os forradalomra. Dávid Gyula, az egykori kolozsvári '56-os események aktív részvevője beszédében kiemelte: "Akkoriban csak egyet tudtunk, éspedig azt, hogy mit nem akarunk; a magyarság arra, hogy mit akar, csak mostanság kezd rájönni. Ahhoz hogy '56 üzenete valósággá váljék, a mai magyar társadalomban mindenkinek meg kell találnia a közös cselekvés módját úgy, ahogy egykoron az utcára vonult öregek és fiatalok is megtalálták". Ezután bemutatták Gagyi Balla István CD-romját. /Nánó Csaba: Az 1956-os forradalomra emlékeztek Kolozsváron. Mindenkinek meg kell találnia a közös cselekvés módját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Gagyi Balla István történész '56 Erdélyben című CD-je adatokat, interjúkat tartalmazó 40 órás hanganyag. Gagyi Balla István történész elmondta: érezte, hogy azt, ami 1956-ban, illetve utána történt, valamilyen módon rögzíteni kellene, ezért tíz évig gyűjtötte az anyagot. A CD-romon levő anyag bármikor kinyomtatható. Pénz kellene hozzá, hogy könyvalakban is megjelenjen. A gyűjtőmunkát folytatni kell, hiszen elég sokan vannak még olyanok, akik egyetlen szót sem mondhattak el az életükről. /Nánó Csaba: Az '56-os forradalom Erdélyben CD-én 26 elítélt visszaemlékezése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

Okt. 25-én Kolozsváron ülésezik az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Állandó Értekezlete. A magyar történelmi egyházak vezetői Markó Béla szövetségi elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Verestóy Attila szenátusi és Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezetőkkel találkoznak. A megbeszélés témája a magyar történelmi egyházak és az RMDSZ viszonya lesz. Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Állandó Értekezlete időszakonként szokott összeülni, hogy a magyar közösséget és a magyar történelmi egyházakat érintő kérdésekben egyeztessenek, közös álláspontot alakítsanak ki. /RMDSZ-vezetőkkel találkoznak a magyar egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Okt. 23-án kezdődött Kolozsváron a Romániai Püspökkari Konferencia háromnapos ülése. A Romániai Püspökkari Konferencia három rítust - a római katolikust, a görög katolikust és az örmény szertartású híveket - tömörít. Összesen tizenegy megyéspüspök, három segédpüspök, a pápai nuncius és titkára, valamint a püspökkari általános főtitkár és titkár vesz részt a testületben. A Romániai Püspökkari Konferencia ülésére évente kétszer kerül sor. /Romániai Püspökkari Konferencia Kolozsváron = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

A képviselőház és a szenátus egyeztető bizottsága okt. 24-én befejezte az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet vitáját. Seres Dénes szenátor kifejtette: az RMDSZ továbbra is ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, hogy azokat az ingatlanokat is, amelyekben közintézmények működnek természetben szolgáltassák vissza jogos tulajdonosaiknak azzal a kitétellel, hogy meghatározott esetekben nem változhat az ingatlan rendeltetése. A bizottság végül úgy döntött, hogy azokat az ingatlanokat, amelyekben az állami költségvetésből működtetett szociális, kulturális és más intézmények találhatóak, illetve politikai pártok és diplomáciai testületek székházai, nem szolgáltatják vissza természetben: ezekért az ingatlanokért a volt tulajdonosok kárpótlást igényelhetnek. Azokat az ingatlanokat, amelyekben szakszervezetek és civil szervezetek székházai működnek, természetben visszajuttatják a volt tulajdonosoknak. Az RMDSZ a szakasz ellen szavazott, egy parasztpárti képviselő tartózkodott, a testület többi tagjai egyöntetűen elfogadták a szakaszt. Hasonló vita volt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdésében is. A 8-as szakasz úgy rendelkezik, hogy ezt külön törvény szabályozza, ugyanakkor azt is előírja, hogy ezeket az ingatlanokat nem szabad elidegeníteni és az épületek rendeltetését megváltoztatni. Seres Dénes elmondta: az RMDSZ a szenátusi vitán azért nem szavazott a törvénytervezet ellen, és döntött a tartózkodás mellett, mivel a törvénytervezet jelentősen érinti a magyar közösséget is. Bár nem sikerült az eredeti elképzelésekből mindent elérni, lehetőség nyílik arra, hogy sok magyar ember kárpótlásban részesüljön. A bizottság jelentését a parlament két háza elé terjeszti. /Véget ért az egyeztetés ingatlanügyben. Az RMDSZ kérését visszautasították. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Dávid Ibolya igazságügyminiszter Marosvásárhelyre utazott, hogy részt vegyen az okt. 24-én kezdődött Európai Emberjogi Bíróság jogalkalmazásának hatása a belső törvényekre és joggyakorlatra című román-magyar szemináriumon, melyen megjelent román kollégája, Valeriu Stoica is. Az integrációs folyamat szempontjából rendkívül fontos az, hogy Románia és Magyarország az európai uniós jogrendszerhez illessze törvénykezését - nyilatkozta Dávid Ibolya. Stoica elmondta: a két ország törvényeinek összehangolása egy együttműködési szerződés alapján történik. /Dávid Ibolya Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Valeriu Stoica román igazságügyminiszter megnyitó beszédében elmondta: a jelenlegi az ötödik magyar-román jogügyi szeminárium. Dávid Ibolya kifejtette, hogy Valeriu Stoica miniszterrel a legkényesebb kérdéseket, például a kisebbségi témát is megtárgyalják. Köszönetet mondott azért, amiért négy hónap alatt a közelmúltban sikerült megoldani a két állam között egy kiadatási ügyet. A bevezető előadások után a két miniszter zárt körű megbeszélést folytatott. Majd a kora délutáni órákban Szovátára utaztak, hogy megnyissák az igazságügyi továbbképző központot. /(Máthé Éva): Román-magyar jogi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Okt. 24-étől okt. 27-ig látja vendégül Kolozs megye a magyarországi Fejér megyéből érkező polgármestereket és helyi vezetőket. A Kolozs Megyei Tanács sajtóközleménye szerint a találkozások célja kibővíteni a külföldi és főleg szomszédos országbeli közigazgatási hatóságokkal fenntartott együttműködési és partnerségi kapcsolatokat. /Megyénkben vendégeskedik a magyarországi Fejér megye küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Háromnapos ünnepség színtere volt Dés: a XXII. Samus-fesztivál. Jelen volt két magyarországi küldöttség is. A testvérváros Balassagyarmat és Tokaj. A kultúrházban megnyílt Kósa Róbert Sándornak, a dési Radio Fir kulturális szerkesztőjének a rendezésében bemutatott A keresztszimbólum az erdélyi faluban című etnográfiai kiállítása. A háromnapos program részeként a vendégek meglátogatták a sóbányát, a désaknai református templomot, a dési református templomot. Sikeres volt a sportvetélkedő. A fesztivál fénypontja a népviseletbemutató és együttesek felvonulása, majd a gálaműsor volt. A dési Aranyeső kis- és nagycsoportja képviselte a magyar folklórt. /Lukács Éva: Dés. Maradandó emlék az idei Samus-fesztivál. Tovább bővültek a testvérvárosi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

A Nyílt Társadalomért Alapítvány által finanszírozott Hunyad-Kőrösfő mikrorégió integrált gazdasági-szociológiai fejlesztése című projekt keretében elkészült és megjelent Kalotaszentkirály-Zentelke, Kőrösfő, Székelyjó (Săcuieu) és Kiskalota három - román, magyar és angol - nyelvű turisztikai monográfiája. A kötet a Román Falvak Országos Társulása és a Rajka Péter Vállalkozó Társaság együttműködésének eredménye. /Megjelent Bánffyhunyad-Kőrösfő vidékének turisztikai monográfiája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

"Okt. 13-án fogadta el a Szatmár Megyei Tanács Lőrincz Ágnes színésznő művészeti igazgatói kinevezését a Harag György Társulat élére. Lőrincz Ágnes felvázolta a tennivalókat. A két tagozat különválását az előző igazgatónak sikerült majdnem teljesen megoldania, csak az épület fenntartásának költségeit és a technikai berendezések fejlesztését kell állni közös pénzből. A színház nem tud önfenntartó lenni, szükséges a tanács támogatása. Egyelőre a decemberi fizetési alapnak sincs fedezete. /Báthory Éva: Szerencsés nap lesz-e ezután a péntek a Szatmárnémeti Északi Színház számára? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 24./ Amikor Lőrincz Ágnes Kolozsvárról átszerződött Szatmárnémetibe, már ismert prózai színésznő volt. A Harag György Társulatban hamar megtalálta a helyét, és a szerepek is - jobbnál jobbak - megtalálták őt. Többször választották meg a közönség szavazatai alapján "Az év színésznő"-jének. Lőrincz Ágnes a közönség minden rétegét szeretné ellátni jó, élvezhető darabokkal. A két tagozat anyagi, gazdasági szempontból is különvált. Ezentúl a jövedelem saját zsebre megy, abból kell megélni, amit maguknak megszereznek. /S. Muzsnai Magda: Új szerepkörben Lőrincz Ágnes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Okt. 25-én Kolozsváron találkoztak az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak között minél szorosabb együttműködést kell kialakítani a következő időszakban - állapodtak meg a megbeszélésen. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakció-vezető, Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, a SZET elnöke, Szép Gyula oktatás- és vallásügyi ügyvezető alelnök, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója képviselte. Az egyházfők részéről a találkozón jelen volt Jakubinyi György erdélyi római katolikus érsek, Tamás József segédpüspök, Potyó Ferenc általános helynök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kiss Béla evangélikus főjegyző, valamint Mikó Lőrinc unitárius püspökségi tanácsos, a testület titkára. Egyetértettek abban, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok azonnali visszaszolgáltatása, szerzése érdekében mindent meg kell tenni. Az RMDSZ vezetői ismertették a nemrégiben elfogadott törvényt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy az egyházak visszakérhetik a tőlük jogtalanul elvett ingóságokat, kegytárgyakat, levéltári anyagokat. Ennek érdekében haladéktalanul be kell indítani a visszaigénylési folyamatot. RMDSZ az elkövetkezőkben is mindent megtesz a felekezeti iskolákért és általában az egyházi oktatásért. Az egyházak vezetői elégtétellel nyugtázták azt, hogy a szövetség választási programjának egyházpolitikai fejezetébe belefoglalták más fontos célkitűzések mellett ezeket a törekvéseket is. Az egyházak ugyanakkor továbbra is támogatják azt, hogy az erdélyi magyarság továbbra is erős politikai képviseletet küldjön a parlamentbe. A találkozón az RMDSZ vezetői egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a novemberi választásokat követően az erdélyi magyar történelmi egyházak és a román állam között egyezséget kell létrehozni az eddig megoldatlan problémák rendezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 26. - 1834. sz./ Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök elmondta, az egyházak ígéretet tettek arra: magukévá teszik az RMDSZ programját, és támogatják a szövetség államfő-jelöltjét. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: "a Szövetség biztosított arról, hogy következetesen kiáll az egyházi ügyek mellett. Mi ennél többet nem is kívánhatunk." Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár elismerte, javarészt jogosnak tekinthető az egyházi bírálat. Tőkés László református püspök levélben fogalmazta meg bírálatait. "A levélben foglaltak semmivel sem különböztek azoktól a kijelentésektől és vádaktól, amelyeket a püspök úr az elmúlt két-három évben rendszeresen megfogalmaz írásban vagy szóban" - nyilatkozta a levélről Kelemen Hunor. Az államtitkár szerint az RMDSZ a jövőben a jobb információáramlás által szeretné javítani az egyházakkal fenntartott kapcsolatait. /Egyházfőkkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./ Tőkés László püspök nem vett részt a megbeszélésen, jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ám három személyt küldött a találkozóra. Az ülés kezdetén ismertették Tőkés László püspöknek a tanácskozás résztvevőihez intézett levelét, amelyben komoly bírálatokat fogalmazott meg. Markó Béla kifejezésre juttatta, hogy nem ért egyet a megfogalmazott vádakkal. - Markó Béla kifejtette: elsődleges fontosságot jelent az egyházi javak, ingatlanok és ingóságok azonnali visszaszolgáltatása. /Papp Annamária: Az egyházak gondjai az RMDSZ programjában. Tőkés László bírálja a szervezet politikáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

Dávid Ibolya és Valeriu Stoica magyar, illetve román igazságügyminiszter Marosvásárhelyen részt vettek a magyar-román jogi szemináriumon, továbbá zártkörű megbeszélést is folytattak, majd sajtótájékoztatót tartottak. Valeriu Stoica kifejezte azt a reményét, hogy kettejük jó viszonya a két állam kapcsolatát is tovább erősíti, és ezáltal Románia és Magyarország viszonya az európai együttműködés egyik mintaképe lesz. Dávid Ibolya úgy vélte: a személyes kapcsolatok oda vezetnek, hogy a nehezen megoldható kérdések rendezése is kimozdul a holtpontról. A négyszemközti tárgyalások egyik legfontosabb kérdésköre volt a romániai ingatlanok visszaszolgáltatása, hiszen ez a csatlakozás egyik előfeltétele az államosított egyházi intézmények visszaadása. Dávid Ibolya szerint a kettős állampolgárság vitája előtt a határon túli magyarság kedvezményeivel kapcsolatos magyar törvénytervezetet kell megvitatni. /(Máthé Éva): Debrecenben lesz folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Okt. 25-én Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnökjelöltje társaságában városnéző körutat tett Marosvásárhely főterén, majd felkereste a főtéri plébániát, ahol Csató Béla főesperes fogadta. Dávid Ibolya megígérte: hivatali kötelességének tartja bármiben segíteni a határon túliakat. A plébániáról átsétáltak a Vártemplomba, majd megtekintették a Teleki Tékát is. /Dávid Ibolya miniszter városnéző sétán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./ Dávid Ibolya okt. 25-én rövid időre Kolozsváron is megállt, ahol Alföldi László főkonzullal tartott nem hivatalos találkozót. "Kolozsvári útjaimnak egyik állomása mindig a Mátyás-szoborcsoport, tisztelgés Mátyás király, Fadrusz János csodálatos műve előtt. Imádkozom, hogy mihamarabb betemessék ezeket a gödröket. Hiszem azt, hogy azok a feltárások, amelyek eddig a szobor körül megvalósultak, bebizonyították, hogy itt nincsenek olyan római kori értékek, amelyek miatt érdemes lenne veszélyeztetni a gyönyörű szoborcsoportot" - jelentette ki a Szabadságnak Dávid Ibolya. A lap kérdésére: a magyar kormány hogyan gyakorolhatna nyomást a román kormányra az UNESCO védelme alatt álló szoborcsoport védelméért, a miniszter asszony elmondta: Az RMDSZ mint román kormányzati tényező alkalmas arra, hogy mindent megtegyen annak érdekében - akár a román kormánynál, akár az UNESCO-nál, hogy megvédje a Mátyás szoborcsoportot. Ha ehhez segítség kell az RMDSZ-nek, számíthat a magyar kormányra. /Salamon Márton László: Dávid Ibolya megkoszorúzta a Mátyás szoborcsoportot. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

A magyarországi Fejér megyéből érkeztek küldöttek - polgármesterek, tanácsosok - Kolozsvárra, okt. 25-én tárgyaltak a Kolozs megyei tanácsosokkal. A magyarországi vendégek ezzel viszonozzák itteni kollégáik áprilisban tett Fejér megyei látogatását. A megbeszélésen részt vett Ioan Rus Kolozs megyei tanácselnök, Serban Gratian és Kerekes Sándor alelnökök, Alföldi László magyar főkonzul, valamint Bogdan Cerghizan prefektus. Az üdvözlő beszédekben kiemelték: elsőrendű fontosságú, hogy kiépítsék a térségek közötti és határokon átnyúló együttműködést. Alföldi László főkonzul fontosnak ítélte, hogy erre a találkozóra a két választás között került sor, hiszen ez is mutatja a valós együttműködési szándék folytatását. Fertő László, a Fejér megyei közgyűlés elnöke bemutatta megyéjüket, hangsúlyozva, hogy Fejér megye Magyarország legfejlettebb megyéi közé tartozik, hiszen Budapest után náluk a legnagyobb az egy főre eső nemzeti bruttó össztermék. Elmondta, hogy kapcsolatot szeretnének teremteni több Kolozs megyei településsel és polgármesterrel. Fertő László elmondta, hogy szándéknyilatkozatot ír majd alá itteni kollégájával, Ioan Rus megyei elnökkel, amely a két megye szorosabb jövőbeni kapcsolatáról szól. /(újvári:) Komoly kapcsolatteremtési szándék Kolozs megyével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Okt. 24-én a Györkös-Mányi Albert-emlékházban Reményik-emlékünnepséggel nyitották meg a kolozsvári Népfőiskola hatodik évadát. Fellépett Ruha István hegedűművész, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész pedig a költő életét és munkásságát ismertette. Egyed Ákos a Romániai Népfőiskola elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a kolozsvári Népfőiskola igen megbecsült helyet vívott ki magának. A kétheti előadások témavilága valóban változatos: Erdély helye Románia gazdaságában, Erdélyi várak, Karácsony Erdélyben, Erdélyi asszonyok emlékezetei, valamint A földtan oktatásának története a kolozsvári tudományegyetemen, és sok más érdekes előadás várja a résztvevőket. /Csurulya Szidónia: Évadnyitó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

A kormány gazdasági intézkedésekkel fogja támogatni, hogy az országban versenyképes autógyártás alakuljon ki - jelentette ki Mugur Isarescu, amikor a francia tulajdonban lévő Dacia autógyár vezetőit fogadta. A Dacia autógyár vezérigazgatója, Constantin Stroe hangsúlyozta, hogy privatizálás nélkül az autógyár már nem létezne. Elmondta, hogy a tervek szerint 2004-ben már csak valamivel több mint 16 ezer alkalmazottja lesz a gyárnak. Tavaly júliusban, amikor a Renault átvette a gyár többségi részvénycsomagját, közel 28 ezer főt alkalmaztak, mostanra a létszám 3 ezer fővel csökkent. A Dacia idén szeptember végéig összesen 41 ezer gépkocsit gyártott. Romániában az idén szeptember végéig 57 882 gépkocsit gyártottak, ami 33 százalékos visszaesést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. /Isarescu versenyképes autóipart akar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület újraalakulása óta minden évben vándortábort szervez. Ezen részt vesznek - az ország minden részéből - az EKE-osztályok, valamint társszervezetek és külföldi szimpatizáns szervezetek tagjai is. Az első vándortábor 1992-ben volt Torockószentgyörgyön, az utolsó 2000-ben, a Luna-forrásnál az Avas-hegységben, 600-nál több résztvevővel. A 2001. augusztus 1-5. közötti vándortábort a kolozsvári osztály rendezi. Lévén jubileumi év - az EKE fennállásának 110. és újraalakulásának 10. évfordulója -, több mint 700 résztvevőre számítanak. A tábor helye Kalotaszeg szélső faluja, a Vlegyásza tövében meghúzódó Székelyjó község. A program szervesen kapcsolódik Kalotaszeg néprajzi bemutatásához. Ez alkalomból Kalotaszeget és környékét bemutató turistakalauzt megjelentetnek. /EKE-tábor 2001-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./