Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szabadság [napilap] (Kolozsvár)
8153 tétel
2000. november 28.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnök kifejtette, hogy Vadim Tudorra semmiképpen sem lehet szavazni. A második alternatíva az, amire nem szívesen voksolunk, tette hozzá. Az RTDP és az RMDSZ közti esetleges együttműködés lehetőségéről Takács Csaba úgy nyilatkozott: Olyan politikai erővel, amelynek az általános értelemben vett politikai szándékai, programpontjai nem összeegyeztethetőek a romániai magyarság elvárásaival, nem lehet koalícióra lépni. A most kialakult helyzet azonban bonyolultabb. /Takács: Ellensúlyozni fogjuk a jelenlegi helyzetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2000. november 28.
Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter kijelentette: Ha az embernek két rossz közül kell választania, a leglogikusabb a kisebb rosszat választani. Az RMDSZ-nek meg kell mondania választóinak, hogy nem értékeli pozitívan Iliescu volt államfő tevékenységét, és szavazzanak a kisebbik rosszra. Az RMDSZ-nek el kell mondania, hogy ez nem pozitív, hanem Vadim-ellenes szavazat. A miniszter szerint az RMDSZ-nek az RTDP-vel való koalíciója mellett szóló érv az, hogy kormányzati pozícióból jobban lehet az érdekeket érvényesíteni. Ő azonban szkeptikus, úgy véli, hogy az RMDSZ nem fog koalícióra lépni az RTDP-vel. /Eckstein-Kovács: A kisebb rosszat kell választani. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2000. november 28.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta: "a magyaroknak nincs más választása, csak az, hogy ne szavazzanak senkire". Az RMDSZ-t semmi sem kényszerítheti arra, hogy kormányzást vállaljon Iliescu posztkommunista pártjával. A püspök attól tart, hogy az RMDSZ kész lesz belépni a koalícióba. Tőkés László azonban leszögezte, semmi áron nem szabad koalícióra lépni az RTDP-vel. /Tőkés: Nem szabad koalícióra lépni az RTDP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"
2000. november 28.
Ha Markó Béla elnök úr arra kéri a választókat, hogy Vadim Tudorra ne szavazzanak, én arra kérem őket, hogy Iliescura se szavazzanak. Szerintem nem a mi mérkőzésünk, ami két hét múlva zajlik - nyilatkozta a Szabadságnak Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke. A politikus úgy véli: az egyik lehetőség az, hogy az RTDP a liberális párttal alakítson ki életképes koalíciót. Ebben az esetben azonban - Toró megítélése szerint - az RMDSZ-re nincsen szükség. A másik változat a kisebbségi kormány létrehozása lenne csendes nagy-romániás parlamenti támogatással, de Toró ennek nem nagy esélyét látja. Harmadik lehetőségként körvonalazódna, hogy az RTDP a liberálisok mellett az RMDSZ-t is felkérje kormányalakításra, amit viszont a Temes megyei elnök szerencsétlen megoldásnak tartana. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ-nek ellenzékben kell maradnia. /Papp Annamária: Toró: Iliescura se szavazzanak! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2000. november 28.
Nov. 25-én Kolozsváron kezdődött az EME (Erdélyi Múzeum- Egyesület) Műszaki Tudományos Szakosztálya megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ülésszak. Dr. Gyenge Csaba, a szakosztály elnökének nyitóbeszéde után dr. Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke tartott beszédet. Az előadók között volt a kolozsvári Műegyetem több tanára /dr. Csibi Vencel egyetemi tanár, dr. Szabó Bálint egyetemi tanár, dr. Gyenge Csaba egyetemi tanár/ és dr. Máté Márton egyetemi docens /marosvásárhelyi Műegyetem/. /Csurulya Szidónia: Többszörös évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2000. november 29.
"Nov. 28-án rendkívüli sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei vezetősége. Többek között jelen volt Gheorghe Funar főtitkár és Ioan Mihai Nastase az NRP megyei szervezetének elnöke. Elmondták: véleményük szerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt támogatói Corneliu Vadim Tudorra voksolnak a második fordulóban. Meggyőződésük, hogy ugyanezt teszik a magyarok, a székelyek, a csángók, sőt még a zsidók is, hiszen "az NRP-ben mind a négy kisebbség képviselteti magát". Szerintük a Nagy-Románia Pártot semmiképp sem lehet szélsőséges alakulatnak minősíteni. A Corneliu Vadim Tudor pártelnök által nyilvánosságra hozott, "az ország megmentését" szolgáló Sürgősségi Programban az szerepel a Románellenes Tevékenységeket Kivizsgáló Országos Bizottság létrehozása. A program második pontja: hatalomra jutás esetén betiltják a "szegregacionista RMDSZ-t". Arra kérdésre, hogy az RMDSZ betiltása esetén mi történik majd a szövetség vezetőivel, a sajtótájékoztatón elmondták: A törvénytelenül működő RMDSZ vezetőit Vadim védelme alá vonja. Ha a román állami hatóságok, a Román Hírszerző Szolgálat, az ügyészség arra a következtetésre jut, hogy megszegték az ország törvényeit, akkor az igazságszolgáltatás kezére adjuk őket. A sürgősségi program szerint a Nagy-Románia Párt a román állam hatalmának visszaállítását tervezi azokban a régiókban, amelyeket állítólag az RMDSZ és Magyarország ügynökei gazdaságilag gyarmatosítottak. - A Nagy-Románia Párt kivizsgálja majd az olyan üzletemberek tevékenységét, mint Erdély Ede, akinek nevéhez sok sötét ügylet fűződik. Kivizsgálják majd azt is, hogy a székelyek miért vágták ki az erdőket. "Megengedhetetlen, hogy elkótyavetyéljék a román állam kincseit" - mondta Gheorghe Funar. - A Nagy-Románia Párt főtikára "Románia és Besszarábia" mihamarabbi egyesülését szeretné. Azt akarják, hogy a moldovai állampolgárok ne útlevéllel, hanem személyazonossági igazolvánnyal utazhassanak az országba. /Kiss Olivér: Törvényen kívül helyeznék az RMDSZ-t. A magyar cégek bezárásával fenyegeztőznek Vadimék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"
2000. november 29.
Kónya-Hamar Sándor képviselő kifejtette: nem szabad egyedül ellenzékben hagyni a Nagy-Románia Pártot, mert négy év múlva könnyen ők nyerhetik meg a választásokat. Az NRP előretöréséről leszögezte: "a Vasgárda 1937-es, és az NRP 2000-es előretörését ugyanazok a politikai és társadalmi körülmények határozták meg. Ezek a politikai bizonytalanság, gazdasági leromlás és társadalmi nyomor, a jogorvoslati reform lelassulása, a korrupció soha nem tapasztalt nyilvánvalósága." Kónya-Hamar szerint az RMDSZ-nek egyelőre ellenzékben kell maradnia, de csakis a liberálisokkal, és a demokratákkal együtt. Amennyiben az NLP, vagy a DP kormányra lépne az RTDP-vel, az RMDSZ-nek is újra kell gondolni stratégiáját. Azonban a parlamenti támogatás árát előre kell igényelni. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kónya-Hamar Sándor: Nem szabad egyedül ellenzékben hagyni a Nagy-Románia Pártot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2000. november 29.
"A mostani választás annak a népnek a választása volt, amelyik Dobrudzsát a bolgárok, zsidók kiüldözésével, irtásával s beolvasztásával "egységes román területté" tette; "annak a népnek a választása, amely soha nem tartotta be saját gyulafehérvári határozatainak az Erdélyben élő más nemzetekre vonatkozó ígéreteit; amely híven szolgálta a legembertelenebb Ceausescu-féle diktatúrát, és most is virágot visz a kivégzett zsarnok sírjához" - állapította meg Lászlóffy Csaba. "A kizárólagosságra törekvő nagynemzeti eszmének köszönhető mindez..." "Ki kell mondani a szót, melyet az RMDSZ vezetői is elhallgattak e tragikus pillanatban: a román sovinizmus! Hatvan év után mire lesz képes újra?" /Lászlóffy Csaba: Nem árnyékbokszolás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"
2000. november 29.
Romániában 11 százalékos munkanélküliség mellett a térség legmagasabb - októberben éves összevetésben 43 százalékos - inflációját mérik. A kormány idei éves inflációs célkitűzése 27 százalék, jövőre 20-21 százalékos fogyasztói szintű drágulást várnak. A lakosság 44 százaléka az EU által szegénységi küszöbként meghatározott napi 4,30 dollárnál kevesebből él. A 12 tagjelölt ország közül ezzel Románia a legszegényebb - írta választási elemzésében a Reuters. Az egy főre jutó bruttó hazai termék tavaly 6 ezer dollár volt, szemben a 1996-os kormányváltás idején jellemző 6595 dollárral. Az IMF-fel kötött, februárban lejáró 540 millió dolláros hitelcsomag folyósításai jelenleg állnak, a feltételek teljesítésében mutatkozó mulasztások - egyebek mellett törlesztési hátralékok - miatt. /A választások gazdasági háttere. Ahogyan azt Nyugaton látják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2000. november 30.
"Napok óta politikai elemzők sokasága keresi a magyarázatot a romániai választási eredményekre. A szociológusok kimutatásai azonban olyan megdöbbentő képet tárnak fel: a nagyhangú néptribun választói tábora a legfiatalabb. A 18-30 év közötti, közepes és ennél magasabb iskolázottságú választók körében a legnépszerűbb. Megdőlt az az általános nézet is, hogy Tudorra csak a volt szekusok, aktivisták, valamint azok környezete szavaz. "A Vadimra szavazók többsége egyszerűen Iliescu és a köztudatban általa képviselt kommunizmus ellen voksolt, akárcsak 1996-ban." - állította egy neves szociológus. Gál Mária szerint "Corneliu Vadim Tudor szekus és volt pártaktivista idősebb támogatói mellett, fiatal szavazói elsősorban azok a legionáriusok, akik az igazságosztó, bosszúálló arkangyalt, a jó románt és igaz keresztényt vélik felfedezni a néptribünben." Az újjáéledő legionarizmusért a felelősség a román össztársadalmat terheli. A hatalmon lévők és a román vezető értelmiség nem tettek semmit az újfasizmus megfékezéséért. - Híres kolozsvári "ellenzékiek" Corneliu Zelea Codreanu- és Vasgárda-kitűzőket hordtak. A vasgárdista egyenruhák egyre megszokottabb látványt kezdtek nyújtani. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter volt az első romániai vezető politikus, aki megpróbált szembeszállni az egyre terjedő újfasizmussal. Senki nem tiltakozott Antonescu tisztára mosása ellen. Nov. 29-én Kolozsváron a legionárius ifjúság szimpóziumot szervezett a "Holokauszt - román szemszögből" címmel és bemutatta "Az Új Jobboldal" című folyóiratot. Senki sem tiltakozott ellene. A Vasgárda 1937-es győzelmekor már hatalmon volt Hitler, Mussolini, Európa-szerte hódított a fasizmus és nemzeti szocializmus. Az ezredfordulón azonban nincs nemzetközi támasza Vadimnak, ezért nem is tud majd hosszú ideig választói tömegeket felsorakoztatni maga mögé. /Gál Mária: Nem tudták szegények, mit cselekednek? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"
2000. november 30.
Az RMDSZ szenátusi és képviselői listái hat megyében kapták - Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy, Szatmár és Bihar - a legtöbb szavazatot. A a képviselőházi listára az RMDSZ összesen 733 383 szavazatot (6,79 %), a szenátusira pedig 747 688 szavazatot (6,89 %) kapott. Frunda György elnökjelöltre pedig 693 879 fő szavazott (6,21 %). - A közvélemény-kutatással foglalkozó INSOMAR szerint a romániai magyarok 72 %-ban szavaztak Frunda Györgyre, az RMDSZ államfő-jelöltjére. A felmérést az említett intézet vasárnap, a szavazóhelyiséget elhagyók körében végezte. Az adatok szerint a magyarok 9 %-a szavazott Theodor Stolojanra, 7 %-a Ion Iliescura, 6 %-a Mugur Isarescura, 3 %-a Corneliu Vadim Tudorra, 1 %-a Teodor Melescanura és szintén 1 %-a Petre Romanra. Az INSOMAR exit poll eredményei szerint a romániai magyarok 84 %-a az RMDSZ-re, 5 %-a az Iliescu vezette Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára, 3 %-a a Nemzeti Liberális Pártra, 2 %-a a Nagy-Románia Pártra, 2 %-a a Román Demokratikus Konvenció 2000-re, 1 %-a pedig Melescanuék Szövetség Romániáért nevű pártjára, és szintén 1 % Petre Romanék Demokrata Pártjára szavazott. /Hat megyében vezet az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2000. november 30.
"Nem estek pánikba a Nagy-Románia Párt és Corneliu Vadim Tudor látványos választási sikere nyomán a romániai zsidó közösség tagjai, írta az Izraelben megjelenő Jerusalem Post angol nyelvű napilap. A napilap Nicolae Cajalnak, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének kijelentésére hivatkozott, miszerint "az antiszemitizmus nem jelent problémát Romániában", Vadim támadásai pedig "többnyire a magyarok és a cigányok ellen irányulnak". Cajal "stupidnak, de ártalmatlannak" nevezte Corneliu Vadim Tudort. /Ártalmatlannak tartja Nicolae Cajal Vadim Tudort. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"
2000. november 30.
"A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt feltétel nélkül támogatja Ion Iliescut, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnökjelöltjét a második fordulóban - ez áll Traian Basescu és Valeriu Stoica alelnökök nov. 29-i nyilatkozatában. A két politikus az RTDP-ajánlatáról tárgyalt. Stoica szerint nincs is szükség arra, hogy Iliescu támogatására vonatkozóan írásos egyezményt kössenek. A leendő RTDP-kabinet támogatásáért cserébe a DP és az NLP a következő gazdasági és politikai prioritásokat akarja a kormányprogramban látni: a tárgyalások folytatása a Világbankkal és a FMI-vel, az alkotmány módosítása, az igazságügy reformjának folytatása. Basescu szerint az RTDP ajánlatának a hitele eléggé megkérdőjelezhető. Emlékeztetett: Iliescu és C. V. Tudor párja a múltban már volt szövetséges. Amikor annak idején C. V. Tudor a gépfegyverrel való kormányzás "technikáját" magyarázta a szenátusban, Iliescuék pedig tombolva megtapsolták. Stoica hozzátette: egyelőre nincs döntés arról, hogy aláírják a "paktumot" az RTDP-vel vagy nem. Adrian Nastase leendő kormányfő határozottan elzárkózott attól, hogy további pontokat vegyenek be a megállapodás-tervezetbe. /Iliescura szavaznak a demokraták és a liberálisok. A paktumot azonban még megfontolják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"
2000. november 30.
"Gheoghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára nov. 29-i sajtóértekezletén elmondta: számít arra, hogy pártja felkéri a miniszterelnöki szék betöltésére. Funar elmondta: közel az a pillanat, amikor "jön a hullám, amely elsöpri a szemetet". A főtitkár reméli, hogy a lehető legrövidebb időn belül miniszterelnök lesz, és "tisztázódik néhány fontos dolog ebben az országban". /Funar miniszterelnök szeretne lenni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"
2000. november 30.
"A média megfigyelésével foglalkozó ügynökség felhívást intézett a sajtó képviselőihez, hogy indítsanak kampányt a szélsőséges erők ellen. Eddig már három központi tévéadó jelezte támogatását. - Anghel Stanciu nagy-romániás képviselő, a tanügyi bizottság elnöke nov. 29-i sajtótájékoztatóján kijelentette: nem idegen tőle az a gondolat, hogy az újságírók számára - akik szerinte "eladták magukat a Nyugatnak" - kényszermunkatáborokat létesítsenek. - Egy szép napon amúgy is véget kell hogy érjen a Duna-csatorna építése, az 1989 előtt megnyitott építőtelepek is egyszer meg kell hogy szűnjenek. A Nagy-Románia Párt gondoskodik majd arról, hogy az újságíróknak legyen munkahelye - fogalmazott Stanciu. /Stanciu: Kényszermunkatáborok az újságíróknak. Összefog a szélsőségesek ellen a média. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"
2000. november 30.
Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette: semmi esetben sem lép vissza a parlamentből a Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság döntése nyomán. A Nemzeti Liberális Párt elnökét is az átvilágító bizottság elé idézték meghallgatásra. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a liberális pártvezér együttműködött a Szekuritátéval, és a kollaboráns kategóriába sorolta. /Quintus nem lép vissza a parlamentből. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2000. november 30.
Nov. 27-én a státustörvényről és a magyar egyetem kérdéséről tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak vezetői Budapesten. A tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), a magyar kormány és a magyar egyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány képviselői kölcsönös tájékoztatást nyújtottak. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a státustörvény-tervezet jelenlegi helyzetéről tartott ismertetőt. Az egyházak képviselői egyetértettek azzal, hogy a tervezetben a szülőföld központú stratégiát érvényesítsék. Németh Zsolt annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a külhoni állampolgárságra vonatkozó kéréseket most teljesítse. Nem zárta ki viszont annak a lehetőségét, hogy az euroatlanti integrációs folyamatok előrehaladásával ez megvalósuljon. - Az elképzelés szerint a határon túli magyarok bizonyítványt kapnának. A megfelelő legitim szervezetek és a határon túli magyar egyházak közös minősítése alapján határoznák meg, hogy ki tekinthető a magyar nemzet tagjának. A státustörvény kapcsán szóba került még az egészségügyi ellátás kérdése is. Szabó Tibor, a HTMH elnöke kifejtette: az egészségügyi ellátás támogatása nem a magyarországi egészségbiztosítási rendszeren, hanem közalapítványon keresztül történne. A találkozón jelen voltak a kárpátaljai, a délvidéki és felvidéki egyházak képviselői is. Valamennyi régió egyháza csatlakozott az erdélyi magyar történelmi egyházak augusztus 31-én elfogadott közleményéhez. A megbeszélésen az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről részt vett Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa, Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Potyó Ferenc általános érseki helynök, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspök. /Határon túli magyar egyházfők Budapesten. Szülőföld központú stratégiát támogatnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A romániai egyházi vezetők délelőtt külön munkamegbeszélést tartottak a magyar kormány képviselőivel, elsősorban tanügyi kérdésekről. Elhangzott, hogy az egyházi alapítványi magánegyetem támogatására szánt összeg szerepel a magyarországi költségvetési törvénytervezetben, amit éppen a napokban vitat az Országgyűlés. Meghallgatták a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar részlegének bővítéséről szóló tájékoztatást is. A délutáni megbeszélésen a Kárpát-medencei magyar egyházi képviselők napirendre tűzték és apró módosítással elfogadták az erdélyi egyházfőknek a státustörvénnyel kapcsolatos állásfoglalását. /Az augusztus 31-én Kolozsváron kelt dokumentumról van szó./ A jelenlévők egyetértettek Tőkés László királyhágómelléki református püspök azon javaslatával, hogy az úgynevezett státustörvény majdani kedvezményezettjeinek meghatározásában az egyik kritérium legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyházi tagság. A határon túli magyaroknak adandó egészségügyi támogatást illetően az egyházi vezetők szorgalmazták, hogy az ne csak a betegek magyarországi gyógykezelésére adjon lehetőséget, hanem segítse egészségügyi központok létrehozását, fenntartását is a határokon túli magyarlakta vidékeken. /Máté Zsófia: Napirenden a státustörvény. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./
2000. november 30.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Füzetek sorozatban megjelent a Román-magyar közigazgatási szójegyzék. /Román-magyar közigazgatási szójegyzék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2000. november 30.
Megjelent Németh Júlia Kolozsvár - műhely és vonzásközpont. Szemelvények tíz esztendő képzőművészeti krónikájából /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című, kritikai írásokat, interjúkat, esszéket tartalmazó kötete, 25 színes és 51 fekete-fehér képmelléklettel. /Kolozsvári képzőművészeti figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2000. november 30.
Nagyenyeden az irodalmi kávéház rendezvényen dr. Csávossy György Ilyenkor ősszel című verseskötetéről, a 75 éves költő életéről, diószegi éveiről volt szó. Csávossy György költő, tanár, drámaíró, elismert borászati szakember, és nem utolsósorban jeles politikus. /Bakó Botond: Csávossy György az enyedi csendben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2000. december 1.
A Demokrata Párt ellenzéki tömörülés létrehozását javasolta, az RMDSZ nov. 30-án a Nemzeti Liberális Párttal tárgyalt. Verestóy Attila szenátor tájékoztatott a tárgyalás eredményéről. Az RTDP memorandumáról megállapították, hogy ez a dokumentum egy jó elvekből felépített szándéknyilatkozat, amely nem tartalmaz garanciákat. Legtöbb pontját vállalja az RMDSZ is, hiszen saját programjában is szerepelnek. Ilyen pontok az integráció elősegítése és felgyorsítása, a társadalmi reform folytatása, az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány minimálisra szorítása, a privatizáció folytatása, a kis és középvállalatok támogatása. Az RMDSZ sajátos igényeinek teljesítését is kéri. Pillanatnyilag még nem ismert mennyire hajlik az RTDP az ellenzék kéréseinek teljesítésére, ugyanis közös tárgyalásra még nem került sor. /Gál Mária: Folyamatosan egyeztet a demokratikus ellenzék. A támogatás fejében konkrét garanciákat kér az RMDSZ, a DP és az NLP. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2000. december 1.
Az RTDP által kezdeményezett megállapodás aláírása nem függ az elnökválasztások második fordulójának időpontjától - jelentette ki Ion Iliescu, az RTDP elnökjelöltje. Azzal kapcsolatban, hogy az NLP, DP és RMDSZ kéréseit is foglalják be az RTDP kormányprogramjába, Iliescu úgy vélekedett: az RTDP saját és nem mások programjáért vállalt felelősséget. - Corneliu Ciontu, az NRP alelnöke kijelentette: pártja hajlandó közösen kormányozni az RTDP-vel. Elmondta: az NRP vezetősége az együttműködést világosan megfogalmazott, dokumentumban rögzített megállapodás alapján képzeli el. /Iliescuék szívesen fogadják a demokratikus ellenzék ötleteit. Az NRP hajlandó közösen kormányozni az RTDP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2000. december 1.
A Solidaritatea szakszervezeti szövetség és a Nagy-Románia Párt egyezséget írt alá, hogy az elnökválasztás második fordulójában Corneliu Vadim Tudort fogják támogatni. Ugyanakkor a Simon Wiesenthal Központ felszólította Ion Iliescut, hogy nyíltan foglaljon állást az ultranacionalista, xenofób és rasszista Vadim ellen. Szerintük ez egyértelműen jelezné az Európa Uniónak, hogy Románia kész folytatni az euroatlanti integrációs törekvéseket. Amennyiben az NRP kormánykoalícióra lépne, legitimizálnák a gyűlöletet, és megkérdőjeleznék Románia további státusát az Európa Tanácsban. /Vadimot támogatja a Solidaritatea. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2000. december 1.
Az utolsó tíz évben 367 ezer ember hagyta itt végleg Romániát - nyilatkozta Nastasia Constanta, a lakosságnyilvántartási főigazgatóság sajtófőnöke. - Eddig 502 883 személy települt ki, közülük 157 ezren közvetlenül 1989 előtt. A 2000. január-október időszakban 19 163 kivándorlási kérelmet nyújtottak be, ebből 9093-at az országban és 10 071-et más országok romániai diplomáciai képviseletein. A kivándorlók többsége 17 és 40 év közötti. A nemzetiség tekintetében az idén 9793 román, 420 magyar, 366 német és 51 zsidó hagyta el Romániát. /Kis román kivándorlási statisztika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2000. december 1.
December 2-4. között Erdély-szerte megemlékezéseket és találkozókat szerveznek a helyi magyar közösségek a moldvai csángósággal szembeni szolidaritás és segítőkészség jegyében. Erdély kisebb-nagyobb települései egy-egy moldvai csángó falu küldötteit fogadják, és velük közös ünnepi megemlékező programot szerveznek. Ezzel kívánják felhívni a helyi közösségek figyelmét arra, hogy a moldvai csángómagyar lakosság teljes felszámolásának megakadályozása magyar közösségünk összefogása nélkül nehezen elkerülhető. Kolozsvár Klézse csángómagyarjainak küldötteit fogadja. Dec. 2-án nyílik a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén a kiállítás, a csángók életét bemutató vetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel. Délután a Heltai Alapítvány Pinceklubjában bemutatják egy csángó néptáncegyüttes németországi útjának rövid filmjét. A klézsei vendégek bemutatják zenéjüket és táncműsorukat a kolozsvári érdeklődőknek. A csángó táncház keretében tanítani is fogják táncukat. Kolozsvári látogatásukat Mátis Jenő és Kónya-Hamar Sándor képviselők, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és több kolozsvári vállalkozó pénzadománya, az Apáczai Csere János és Báthory István Líceum szállásadó támogatása, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Tranzit Ház, valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány programszervezési együttműködése tette lehetővé. A Heltai Alapítvány Magyar meséskönyvet a csángó földre elnevezésű karácsonyi könyvgyűjtő akciót indít. /Pillich László: Kolozsvári csángó napok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2000. december 1.
Az unitárius egyház millenniumi zsinatán /Kolozsvár, nov. 25./ ünnepi nyilatkozatot adott ki. Ebben megállapították, hogy az unitárius egyház méltó módon járult hozzá az erdélyi, a magyar és egyetemes keresztény kultúra értékeinek gyarapításához, mindvégig a vallás- és lelkiismereti szabadság hirdetője volt. /Az unitárius egyház millenniumi zsinatának ünnepi nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2000. december 1.
Az Audiovizuális Tanács rádió hullámhosszot ajánlott fel a magyar történelmi egyházaknak. A 10 éve működő kolozsvári Angus stúdió 2001-ben megpályázza a 88,3 FM-en felajánlott 18 órás sugárzási lehetőséget. Az Erdélyi Református Egyházkerület Angus stúdiója 1990 januárja óta készít műsorokat, amelyeket jelenleg a kolozsvári és a marosvásárhelyi közszolgálati rádiók magyar nyelvű adásaiban sugároz. A 10 éve heti rendszerességgel elkészülő egyházi műsorok mellett egy éve gyerekműsorokat is készítenek. Dr. Csiha Kálmán püspök és Adorjáni László lelkész, a stúdió létrehozója hangsúlyozta: holland segítséggel és közösségi összefogással elérhető az, hogy Kolozsváron is működjön egy helyi magyar kulturális keresztény közösségi rádió. A tervezett három nyelven - magyarul, románul és angolul - sugárzó rádióban helyet kapnának az egyházi műsorok mellett a kulturális, gazdasági sőt politikai műsorok is. A rádió ökumenikus lesz, és akárcsak az Angus stúdió, amely keresztény egyházak bemutatását, istentiszteleteinek sugárzását is felvállalta. /Közösségi keresztény magyar rádiót terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2000. december 1.
"Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 60 808 lakosa volt Kolozsvárnak, ebből 50 704 magyar (83,3%), 7562 román (12,4%), 1676 német (2,8%); felekezetek szerint 19 021 katolikus, 20 726 református, 8646 görög katolikus, 7046 izraelita, 2016 lutheránus, 1994 unitárius, 1359 görögkeleti. /Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. Kolozsvári kronológia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./"
2000. december 4.
Az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT) az államelnök-választás első fordulójának eredményei ismeretében felkéri a választókat, hogy a második fordulóban vegyenek részt a választáson, és szavazzanak Ion Iliescura, a PDSR elnökjelöltjére, a szélsőségesen nacionalista PRM jelöltjével szemben. Az RMDSZ területi elnökeinek hét végén tartott konzultatív tanácskozásáról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a romániai Magyarok távolmaradása a szavazástól a szélsőségesen nacionalista, demokrácia‑ és magyarellenes erők győzelmének esélyét növelné. Ezzel kapcsolatban Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: Amikor jövő vasárnap Iliescura szavazunk, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az RMDSZ a PDSR-vel való együttműködés mellett döntött. Iliescu támogatásával a szélsőségesen nacionalista erők visszaszorítására törekszünk - mondotta Markó Béla, aki viszont nem zárta ki az PDSR parlamenti támogatásának a lehetőségét. /Sz. K. [Székely Kriszta]: TEKT: Iliescu megszavazása az egyetlen lehetséges döntés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2000. december 4.
Hiába reménykedtek Kolozs megyében, az RMDSZ-nek nem sikerült a harmadik képviselői mandátum, a megyében maradt az egy szenátori /Eckstein-Kovács Péter/ és két képviselői /Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly/ mandátum. - 1990-ben Kolozs megyében az RMDSZ képviselőházi lista 88 126 szavazatot kapott, a szenátori pedig 89 953-et. Ez a szavazatarány akkor 3 képviselői és 1 szenátori mandátumot ért. /Pillich László, Eckstein-Kovács Péter, és Podrádszky László, majd az 1992 februárjában lemondott Eckstein-Kovács helyébe lépő Balázs Sándor képviselő, a szenátor pedig Szőcs Géza volt./ 1992-ben az RMDSZ 3 képviselői mandátumot (74 216 szavazat), 1 szenátusi mandátumot (74 684 szavazat) nyert. Képviselők: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő. A Sinkó István halálával megüresedő helyet Neményi-József Nándor vette át, akit később kineveztek a Versenytanács tagjává, ezért le kellett mondania mandátumáról. Őt Bitay Levente követte. A Kolozs megyei szenátori tisztséget 1992-1996 között Buchwald Péter töltötte be. 1996-ban: 2 képviselői mandátum (72 633 szavazat), 1 szenátusi mandátum (74 181 szavazat). Képviselők: Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő, szenátor: Eckstein-Kovács Péter. 2000-ben tovább csökkent a szavazatszám: a képviselői listára 69 323-an, a szenátori listára pedig 69 221 érvényes szavazatot adtak le. Fehér megyében 1990-ben egy RMDSZ-es képviselő jutott be Brendus Gyula személyében, 1992-ben pedig egy szenátor, ezt a tisztséget Incze István töltötte be. 1996-ban, és 2000-ben sem sikerült képviselői vagy szenátori mandátumra szert tenni. Beszterce-Naszód megye 1990-ben 1 RMDSZ-es képviselővel rendelkezett (Szilágyi János), 1992-ben szintén egy képviselőt küldött (Szilágyi Zoltán), 1996-tól nincs RMDSZ-es parlamenti képviselője. Szilágy megyének 1990-től 1 képviselője, és 1 szenátora van. 2000-2004 között Vida Gyula a negyedik, Seres Dénes pedig a harmadik mandátumát kezdi. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Több RMDSZ-mandátum a törvényhozásban. Kolozs megyének mégsem jutott harmadik képviselői hely. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./