Alexandru Farcas, a kolozsvári zeneakadémia rektora rendhagyó sajtótájékoztatóján felolvasta a parlament tanügyi bizottságához intézett beadványát. A rektor ismertette nehéz helyzetüket: a zenekadémia tanárai október óta nem kapták meg fizetésüket, vagy csak annak nagyon kis részét kapták kézhez. A rektor bízik abban, hogy sikerül kialakítani a zenei intézmények társadalmi védettségét. /Horváth Gyöngyvér: Anyagi gondok a Gh. Dima Zeneakadémián. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Jan. 27-28-án Egyház és magyarság címmel kétnapos szaktanácskozás színhelye volt Esztergom. Az egyház és magyarság kapcsolatát tárgyaló konferencián ezúttal nemcsak Kárpát-medencei magyar egyházi közösségek vezetői, de úgyszólván az egész földkerekséget behálózó magyar diaszpórák képviselői is részt vettek, akiket különös megbecsüléssel és szeretettel köszöntött házigazdaként Paskai László, Magyarország bíboros-érseke, majd őt követően Szabó Tibor, a HTMH elnöke. A tanácskozáson különféle tematikájú előadások hangzottak el, amelyeket egy-egy témakör lezárásával mindig a hozzászólások sokasága követett. A közös munka eredményessége szempontjából egészen újszerűnek és időmegtakarításnak bizonyult az a megoldás, hogy a szervezők az egyes témakörökben előadni vagy valamit hozzáfűzni szándékozóktól a közlendő anyagot írásban előre bekérték, és azt a résztvevők már megérkezésük pillanatában kinyomtatva kezükbe is vehették. A viták alapján megerősödött az a felismerés, hogy az egyház nélkül továbbra sincs - sem az anyahazában, sem a Kárpát-medence országaiban, sem a nagyvilági szétszórtságban - életerős magyarság! Diplomáciai elfoglaltsága és külföldi távolléte miatt Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte a konferenciát: "Mindenki a maga eszközeivel küzd, de biztos vagyok benne, hogy céljaink megegyeznek. Én Portugáliában és Davosban azért tárgyalok, hogy az Európai Unió bővítése ne jelentsen hátrányt az anyaországon kívüli magyar közösségeknek. Önök pedig azért tanácskoznak Esztergomban, hogy a hitbeli közösségben rejlő erő a magyarság megmaradása és erősödése érdekében kamatozhasson." Jakab Gábor meghívott egyházi résztvevőként arra a meggyőződésre jutott, hogy ebben az állam és egyház által egyaránt fölvállalt nemes és közös "küzdelemben" az egyház elsődleges feladata továbbra is az evangelizáció, annak nyomán pedig a tettekkel igazolt hiteles konfesszió, aminek egyetlen szóval történő összefoglalása - náció. Egyébként a konferencia alcíme is ez volt: confessio et natio. /Jakab Gábor: Egyház és magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Mákófalva egyházközsége dec. 31-én hálaadó ünnepség keretében búcsúztatta lelkipásztorát, Tóth Jánost, aki 40 éven át végezte helybeli szolgálatát. Több mint 43 éves szolgálat után vonult nyugdíjba. /Mille Sándorné: 43 év szolgálat után. Nyugdíjba vonult a mákófalvi lelkipásztor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Murádin Jenő művészettörténész írta meg Vass Áron állatszobrászra emlékező könyvét, mely a kolozsvári Yoyo Only Kiadó gondozásában jelent meg. A nevezetes állatszobrok alkotója 20 évvel ezelőtt hunyt el szülőfalujában, Makfalván. Állatsorozatának legkedvesebb alakjai a medve, a bivaly és a tehén volt. Méretük ritkán haladta meg a 30-35 centimétert. Vass Áron életében a szobrászkodást megelőzte a kalaposinasság, napszámosság, volt erdőmunkás, favágó, szénbányász. Kisszobrait felesége vitte el a kirakodó vásárokba, ahol gyorsan keresett portékává váltak. Olyan írók jártak nála és írtak róla, mint Berde Mária, Bözödi György, Tamás Gáspár, Nyírő József és Vita Zsigmond. /Ki volt Vass Áron? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

A Maros megyei Nagysármás nagyközségben regionális kétnyelvű kisújság indult, a Graiul Campiei Transilvane, azaz a Mezőségi Kisújság első száma. A laptestbe magyar nyelvű cikkek, beszámolók is vannak. A kétnyelvű napilapban helyet kapnak a helyi hírek is, mint például Hermán János nagysármási tiszteletes temetése. A lapnak külön hangulatot ad a cikkek sajátos román és magyar tájnyelve, amely a Mezőséget oly távolinak, de egyben oly családiassá is teszik. A kisújság - amennyiben sikerül fennmaradnia - a mezőségi öntudat ébredését fogja segíteni. /Mezőségi kisújság. Kétnyelvű napilapot indítottak Nagysármás községben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Aranyosgyéresen a téli népfőiskola jubileumi rendezvénysorozata nagy érdeklődést váltott ki. Megjelent Alföldi László kolozsvári főkonzul, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségügyi miniszter, Kónya-Hamar Sándor, a képviselőház újraválasztott titkára, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Mátis Jenő képviselő és Buchwald Péter alprefektus. Végül febr. 5-én az elmúlt tíz esztendő népfőiskolai előadóival találkoztak az érdeklődők. Péter Károly ismertette a népfőiskola történetét. Egyed Ákos akadémikus, történész is méltatta a tízéves tevékenységet, a népfőiskolai mozgalom felelevenítésének és magas szintű előadások biztosításának fontosságát. /Felejthetetlen népfőiskolai esték Aranyosgyéresen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

1992 októberében jött létre a kolozsvári Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért vagy röviden Civitas Alapítvány, melynek fő célkitűzése a polgári társadalom fejlődésének az elősegítése volt. Két irodája működik, egy Székelyudvarhelyen és egy Kolozsváron. A kolozsvári iroda fő területe az önkormányzatok munkája a hatékonyságának az elősegítését célzó programok készítése volt, így az önkormányzati tanácsadás, a távoktatás vagy a szakértőképzés. Többek között konfliktusmenedzsment szemináriumokat is tartottak a vegyes lakosságú vidéken tevékenykedő önkormányzatok számára. /A Civitas-alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Az Új Kézfogás Közalapítvány febr. 4-én Aradon szervezett vállalkozói találkozót, melyen Dobos András ismertette tevékenységüket és céljaikat. A találkozón a helybeli magyar vállalkozók tőkehiányra panaszkodtak a legtöbbet, és igényelték, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány tegyen meg mindent annak érdekében, hogy minél változatosabb támogatási formákkal. /Nyitott napok erdélyi vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), febr.8./

Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület vezetősége tiltakozott amiatt, hogy a média bizonyos esetekben semmibe veszi Románia alkotmányának előírásait, amikor politikai célzattal kezelik az ország és az együtt élő népek történelmét. Az alkotmány tiltja az etnikai, faji, osztály- és vallási gyűlöletre uszítást. A félretájékoztatás példája a kolozsvári volt Biasini Szálloda homlokzatára kifüggesztett tábla, ugyanis meghamisítja a valóságot: Gheorghe Baritiu nevét is belefoglalta a táblán található valótlan szövegbe. Ugyanis Gheorghe Baritiu 6000 román áldozatról beszél az 1848-49-es forradalom során és nem 40 ezerről, amint az a táblán olvasható, mely számot a szélsőségesek különböző alkalmakkor emlegetnek. Ugyancsak a hatás kedvéért Nicolae Balcescu neve is szerepel az uszító emléktáblán, pedig tudott dolog, hogy ő együttműködött Kossuthtal, létrehozta a Megbékélési tervezetét. - Az emléktáblán feltüntetett áldozatok száma képtelenség. Annak idején elrendelték a hivatalos kivizsgálást, ennek eredményét 1851-ben közölték: a román áldozatok száma 4425 ember volt. Nyilvánvaló, hogy az emléktáblán feltüntetett 40 ezres szám hamis. Ezek a provokációk állandó jelleggel sértik a magyar etnikumot, de sértik a románt is azzal, hogy két nagy fiának nevével visszaélnek. /Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület közleménye. A hihetőség és az elviselhetőség határai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A tanügyi alkalmazottak sztrájkja minden szempontból indokolt, a tanítók és tanárok keresete alacsony, a gyermekek fáznak az osztályokban, az egészségügyi létesítmények kritikán aluliak. - A felsőoktatásban sem jobb a helyzet. 49 állami felsőoktatási intézmény működik, kiegészülve 7 katonai jellegű tanügyi intézettel. Mellettük 68 magánegyetem van, 180 karral. Az 1999/2000-es egyetemi évben Romániában 130 054 egyetemi hallgató folytatja tanulmányait, közülük 41 084 látogatás nélküli hallgató. Az 56 állami felsőoktatási intézmény nagyon sok. Örvendetes, hogy az Oktatási Minisztérium megkapja a 4%-os GDP-t, de ez az összeg csak a túléléshez lesz elegendő. Egy egyetemi tanár ma 130-140 dollárnyi fizetést kap. Egy nyugaton dolgozó egyetemi tanár fizetése havi 4000-6000 dollár között van. /Dr. Mészáros Miklós: Válságban a felsőoktatás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Kolozsváron a főtéri Kisgalériában állította ki kerámiáit két fiatal alkotó, Koncz András és Münich Judith. Vallomás és dokumentum is ez az agyagnyelven közvetített művészi üzenet, írta a kiállításról Németh Júlia. A művészek kihasználták a különféle anyagok kombinációs lehetőségeit is, így alkották meg a fa, agyag, textil és egyéb rétegekből álló, tetszetős, táblakép jellegű munkákat. /Németh Júlia: Természetazonos művészet, avagy társalgás agyagnyelven. Koncz András és Münich Judith kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Az RMDSZ megalakulásának tizedik évfordulójára megjelent a Tövisháti emlékezések, 1989-1999 című könyv. A dokumentumkötet szerkesztője, egyik szerzője Molnár Kálmán szilágycsehi református lelkipásztor közreadta 1989 decembere második felében írt naplójegyzeteit. Külön fejezet szól Tőkés László menyői meghurcoltatásáról Ezek az emlékezések forrásanyagot is nyújthatnak későbbi korok történészeinek. /Fejér László: Tövisháti emlékek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ A könyv azon emberek emlékeit rögzíti, akik ott voltak, amikor a "rebellis temesvári papot" 1989-ben Szilágymenyőbe helyezték. Abban reménykedtek, hogy Tőkés Lászlót sikerül majd elszigetelni: leszerelték a Mineu /Menyő/ helységnévtáblát. /Szabó Csaba: A szabadság szilágymenyői csillaga. Emlékirat Tőkés László tövisháti száműzetéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Febr. 10-én Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottságával folytatott megbeszélést, melyen Kötő József oktatási államtitkár is jelen volt. A találkozóra annak a kétnapos szimpóziumnak a keretében került sor, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett azzal a céllal, hogy az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezéséről, a multikulturalizmussal kapcsolatos kérdésekről folytassanak eszmecserét. Az értekezleten Szilágyi Pál rektor-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemen nagyon jók a kapcsolatok a különböző tagozatok között. Rámutatott: fontosnak tartja az anyanyelven történő oktatás bevezetését a jogi és a közgazdasági karon. Wolfgang Breckner rektor-helyettes a német tagozat kialakulásáról, felépítéséről, tevékenységéről, Mircea Muthu rektor-helyettes az egyetem külföldi kapcsolatairól, Simion Simon rektor-helyettes pedig a kollégiumok működéséről számolt be. Febr. 11-én a küldöttség tagjai Buchwald Péter alprefektussal, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelővel és a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetőjével, Nagy Annával fognak találkozni. /Papp Annamária: Eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Városunkban a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Febr. 11-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen újra Andrei Margát választották meg a BBTE rektorának. A rektor-miniszter ismertette azt a tervet, amellyel megpályázta a tisztséget. A szakmai tanulmánynak is beillő, 48 célkitűzést tartalmazó projekt a BBTE fejlődésének majd minden oldalát érinti. Ezek szerint emelik az egyetemi tanári fizetéseket, támogatják a magyar és német oktatási vonalak továbbfejlesztését stb. A tanárokat ezúttal is felszólította arra, hogy hagyjanak fel a sztrájkkal, mert ez nem vezet semmire. A BBTE magyar oktatási vonaláért felelős prorektora Dr. Kása Zoltán, a Matematika-informatika Kar professzora lett. Dr. Kása Zoltán a jelenlévő magyar újságíróknak elmondta: a BBTE keretein belül a magyar oktatási vonal erősítéséért, a karok önállósodásáért fog síkra szállni. A prorektor öt kart említett az önállósodással kapcsolatban: a Protestáns és Római Katolikus Teológiát, a Természettudományi, a Jogi és Közgazdasági Kart, valamint a Bölcsészkart. /Szabó Csaba: Újra Andrei Marga a BBTE rektora. A miniszter szerint a tanévbefagyasztás hazai találmány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

A román-magyar kapcsolatok nemzetközileg elismert modellje példaértékű a közép- és délkelet-európai térség számára, beleértve a kisebbségek problémájának kezelését - jelentette ki Mihai-Razvan Ungureanu külügyi államtitkár. Ungureanu a jövő hét elején tárgyalásokat folytat Bukarestben Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával. A stabilitási megállapodást illetően a román és a magyar külügyminisztérium folyamatos munkakapcsolatban áll, mondta Ungureanu. /Román-magyar együttműködés az integráció érdekében. Ungureanu külügyi államtitkár véleménye az államközi kapcsolatokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Febr. 11-én Kolozsváron folytatódott az a kétnapos szimpózium, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett Kolozsváron, melynek témája az anyanyelvű egyetemi és posztliceális oktatás megszervezése. A kisebbségi tanulók számára nagy gondot jelent a képességvizsga és az érettségi megszervezése is, mivel a tételek lefordítása órákat vesz igénybe. A bizottság tagjai azt szeretnék elérni, hogy ezek a tételek már a minisztériumból lefordítva érkezzenek. - Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy egy tankönyv román nyelvű kiadása 30 000 lejbe kerül, addig ez, fordítási költségekkel együtt, a 110 000 lejt is meghaladja. A probléma annál súlyosabb, minél kisebb közösségről van szó. A kisebbségi osztály indításához legalább tíz gyermekre van szükség, Mariana Dragomir főtanfelügyelő azonban kijelentette, hogy ettől az évtől hét fő elégséges ehhez. - Nagy Anna, a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetője beszámolt a civil szervezetek által kezdeményezett programokról, de hozzátette, hogy még nincs idei költségvetési keretük. Szeretnék elérni, hogy év elején pontosan tudják a rendelkezésükre álló összeget /Tamás Kinga: Folytatódott az eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Négy helyett hét fővel terveznek kisebbségi tannyelvű osztályokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

A febr. 11-i kolozsvári pedagógustüntetés hivatalosan 16 órakor véget ért, de a nagy tiltakozó megmozdulás hullámai még kora este is éreztették hatásukat a városban, ugyanis Mariana Dragomir főtanfelügyelő és Stanca Constantinescu szakszervezeti elnök az éter hullámain folytatta sztrájkkal kapcsolatos ellentétes nézeteiknek népszerűsítését. Febr. 10-én a Kolozs megyei iskolák mintegy fele jelezte, hogy a hét első napján készek a tiltások ellenére is sztrájkba lépni. /Szabó Csaba: Hétfőn újra sztrájkba lépnek a tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

A költségvetési vita során az RMDSZ ragaszkodni fog ahhoz, hogy a tanügyi törvény előírásainak megfelelően az oktatást a bruttó hazai össztermék 4 százaléka illesse meg - hangoztatta Mátis Jenő képviselő febr. 10-i sajtóértekezleten. A tanügyi reform egyik eredménye épp az, hogy nem csak a központi állami költségvetésből finanszírozható az oktatás. A helyi önkormányzatoknak egyre nagyobb szerepük van a tanügyi tevékenység különböző részelemeinek a finanszírozásában: iskolák, óvodák felújításában, helyi kedvezmények biztosításában stb. - Kónya-Hamar Sándor képviselő a képviselőház e heti munkálatait ismertetve elmondta: az RMDSZ ellenzi olyan idegenrendészeti törvény elfogadását, amely kötelezővé tenné a romániai jogi és fizikai személyek számára külföldi vendégeik bejelentését. Kónya-Hamar elmondta: az RNEP-es Ioan Gavra kijelentései, miszerint a magyarok külföldi ügynököket rejtegetnek, ezért van szükség az ilyen törvényre, senkit sem lepett meg. Váratlan volt a parasztpárti Dejeu felszólalása, aki szintén támogatásáról biztosította a külföldiek bejelentéséről szóló előírást. /Székely Kriszta: RMDSZ-sajtóértekezlet. Ismét be kell jelenteni külföldi vendégeinket? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Kozma Dezső egyetemi professzor, irodalomtörténész több mint negyven esztendeje tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén. Több mint harminc éve a XIX. század második felének, az 1849-1905 közötti korszak magyar irodalmának előadója, közben tart speciális kollégiumokat is. Például a XIX. század végének magyar novellisztikájáról, Kolozsvár irodalmi-művelődési múltjáról, Krúdyról, Ady erdélyi utóéletéről. Emellett újabban a most alakult kolozsvári és kézdivásárhelyi Tanítóképző Főiskolán vendégtanár. Eddig 15 kötete jelent meg, továbbá magyar írók, költők műveiből készült, kísérőszöveggel, jegyzetekkel ellátott összeállításai /16 kötet/, hazai és magyarországi folyóiratokban, lapokban, gyűjteményekben 250-300 tanulmánya, cikke látott napvilágot. Az utóbbi évtizedben sűrűn tartott előadásokat Madách fő művéről, Az ember tragédiájáról. Leggyakrabban a magyarországi Madách Irodalmi Társaság szervezésében évente megrendezett Madách-szimpóziumokon, Balassagyarmaton. Kozma Dezsőt a Madách Irodalmi Társaság Madách-díjjal tüntette ki. Kozma Dezső első könyvét Petelei Istvánról írta, 1969-ben (Egy erdélyi novellista). 1970-ben megvédett doktori értekezésének /Irodalom a kolozsvári századvégen/ egy része A valóság igézete címmel jelent meg, 1972-ben. A Szabadság hasábjain indított sorozatot régi kolozsvári arcokról, amelyek Erdélyi utakon (1997) címmel külön gyűjteményben is eljutottak az olvasókhoz. - Kozma Dezső reméli, mostantól több időt tölthet könyvtárban, mert az utóbbi négy évben - mint a Bölcsészettudományi Kar dékán-helyettesének - sok minden mással is foglalkoznia kellett. /Szabó Csaba: Kozma Dezső professzor Madách-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Benkő András zenetörténészt a Zeneakadémián hallgatói élő lexikonnak tekintették. Benkő András zenetanári tevékenysége mellett végzi zenetörténeti kutatómunkáját. Összeállította Seprődi János és Lakatos István zenei könyvészetének jegyzékét. Egyéni kötetei: A Bolyaiak zeneelmélete, Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, A református egyházi ének története, Zoltán Aladár-monográfia, gyűjteményes kötetekből a Romániai Bartók-interjúk és az ő gondozásában jelent meg Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. 1977-89 között a Zenetudományi Írások szerkesztője. A Romániai Irodalmi Lexikon és a Londonban megjelenő Grove-lexikon munkatársa. Lakatos István 1973-ban ment nyugdíjba, akkortól Benkő András egyedül végezte a négy évfolyamon a zenetörténet magyar nyelvű tanítását. - Benkő András fő kutatási területe az erdélyi magyar zene, kéziratanyag feltárása-ismertetése, intézmények története és monográfiák készítése. A Zenetudományi Írások szerkesztését azért vállalta el, mert ez volt az egyetlen lehetőség, amelyben főiskolai szinten az utánpótlást biztosítani lehetett, főleg, amikor a zenetudományi szak is létrejött. A már befutott generáció - Lakatos István, Jagamas János, Szenik Ilona, Angi István - állandóan közölt írásokat, s ez ösztönzőleg hatott a fiatal, kezdő zenekutatókra /Fancsali János, Vermesy Péter, Dávid István, Farkas Sándor, Fejér Kálmán, Valádi Enikő, László Bakk Anikó, Balla Kemenes Csilla, Szalay Zoltán, Benkő Judit/. - Nagyon hosszú ideje szünetel a magyar felsőfokú zeneoktatás, ez nyomot hagy elemi és középfokú zenei oktatásban, fájdalmasan érzékelteti hatását az anyanyelvi zeneoktatásban. Benkő Andrást 1985-ben nyugdíjazták a Gh. Dima Zeneakadémián. A Református Teológia vallástanári fakultásán még 8 évet tanított: egyházi éneket, az egyházi énektanítás módszertanát, egyházi zenetörténetet, egyházi zenekultúrát. Ennek egy részét bedolgozta a jövőre megjelenő Az európai egyházi zene története című könyvébe.- Dolgozik még a Márkos Albert-monográfián és befejezte a Lakatos István-monográfiáját. /Kulcsár Gabriella: Szürke hétköznapokban, ünnepi pillanat. Beszélgetés dr. Benkő András zenetörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Tizenegy éves szünet után megjelent a Zenetudományi írások /Kriterion és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének közös kiadása/ negyedik kötete, amellyel ezúttal a 75 esztendős Benkő András zenetörténészt köszöntötték kollégái és tisztelői. /Sándor Boglárka: Zenéről mindenkinek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

A Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEECP) nevű regionális szervezet febr. 12-én Bukarestben tartott csúcstalálkozóján elfogadták a Délkelet-európai jószomszédsági, stabilitási, biztonsági és együttműködési chartát. A chartát Ilir Meta albán, Ivan Kosztov bolgár, Kosztasz Szimitisz görög, Ljubcso Georgievszki macedón, Mugur Isarescu román és Bülent Ecevit török miniszterelnök írta alá. Ez az első olyan nemzetközi dokumentum, mely az államközi kapcsolatokat szabályozza a térségben. Megállapítja a regionális szervezet és tagállamainak felelősségét a térségbeli konfliktusok megelőzésében, a térségbeli országok közti kapcsolatok fejlesztésében, a kétoldalú kapcsolatokat még terhelő problémák megoldásában. A charta foglalkozik a gazdasági kapcsolatok, a határellenőrzések, a szervezett bűnözés elleni harc és a környezetvédelem kérdéseivel. Szorgalmazza az alapvető emberi jogok, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. A hat miniszterelnök közös nyilatkozatot is elfogadott. Ebben azt a reményüket fogalmazták meg, hogy a stabilitási megállapodás keretében a térségbeli országok kárpótlást kapnak a koszovói konfliktus következtében elszenvedett veszteségeikre és enyhíteni lehet a Jugoszláviával szemben hozott büntető intézkedések negatív hatásait. Mugur Isarescu kormányfő emlékeztetett arra, hogy országa 900 millió dolláros gazdasági veszteséget szenvedett a koszovói konfliktus és a Jugoszlávia elleni szankciók betartása miatt. /Befejeződött a délkelet-európai csúcstalálkozó. Elfogadták a stabilitási és együttműködési chartát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Petre Roman külügyminiszter Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a febr. 15-én a kétoldalú kormányközi konferencián, amelyen hivatalosan bejelentik, hogy megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Románia között. /Románia európai uniós integrációja. Kezdődnek a hivatalos tárgyalások. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ Románia azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2007. január 1-jére az Európai Unió teljes jogú tagja lesz - jelentette ki Petre Roman külügyminiszter, Brüsszelbe utazása előtt. Elmondta, hogy Brüsszelben ismertetni fogja, milyen nagy áldozatokat hozott tavaly a román kormány a gazdasági és pénzügyi makrostabilitás elérése érdekében. /EU-tagság 2007-ben? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

"A tanügyi sztrájk folytatódik, annak ellenére, hogy a parasztpárti miniszterek Traian Remes pénzügyminiszterrel történt febr. 12-i találkozóján megállapodtak abban, hogy a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 4 százalékát biztosítják a tanügy számára. A két nagyobb szakszervezeti tömörülés vezetői szerint az általános sztrájkot csak akkor fogják beszüntetni, ha a kormány rendeletben garantálja az oktatók béremelését. - A kolozsvári iskolák zömében naponta készítik el a sztrájknévsort; amennyiben a szakszervezeti tagok fele egyetért a sztrájkkal, akkor figyelmeztetik a gyerekeket, hogy másnap mire lehet számítani. /Szabó Csaba: Tovább tart a közoktatási sztrájk. Ma Bihar megyével szolidáris Kolozs megye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

Romániában az ügyvédek február 15-től általános sztrájkot hirdetett meg. Két héttel ezelőtti tiltakozásukat azért függesztették fel, mert ígéretet kaptak kéréseik megoldására, azonban minden maradt a régiben. Ezért léptek sztrájkba az ügyvédek. Sérelmezik, hogy az elmúlt év végén elfogadott különböző kormányrendeletekkel őket is kötelezték a 19%-os áruforgalmi adó fizetésére, ezt a többletet továbbhárítják ügyfeleikre, ezzel az ügyvédeket úgynevezett "adóbehajtókká" váltak. /Általános sztrájkba kezdtek mától az ügyvédek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter febr. 14-én a tárca szakembereivel Romániába érkezett, hogy a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetről személyesen tájékozódjon. Felkereste a ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul Vállalatot, valamint a Szamos romániai és magyar szakasza menti területeket. Pepó szerint a román fél együttműködési készségét mutatja a román külügyminiszter febr. 13-i nyilatkozata, miszerint Románia vállalja az állami felelősséget a magyar területeken keletkezett károkért. Ezzel egy időben Petre Roman Brüsszelben kijelentette: Románia kész magyarázattal szolgálni az Európai Uniónak a súlyos nagybányai környezetszennyezési balesetről, ha ezt kérik tőle. A ciánszennyezéssel vádolt ausztráliai Esmeralda Exploration cég febr. 14-én ismét tagadta felelősségét, és kérdésessé tette, hogy vajon tényleg a cián okozta-e a pusztulást. Miért nincs jelentés halpusztulásról Romániában, a gát közeléből? - kérdezte a cég szóvivője. /Pepó a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetről tájékozódott Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Románia nem fog kártérítést fizetni sem Magyarországnak, sem Jugoszláviának a ciánszennyezés következtében keletkezett károkért - jelentette ki Gabriel Dumitrascu, a román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi minisztérium környezetellenőrzési hivatalának vezérigazgatója. Kijelentette, hogy a környezeti kárt okozó nagybányai Aurul társaság az egyedüli felelős minden következményért. Emlékeztetett arra, hogy Románia mind Magyarországgal, mind Jugoszláviával kétoldalú megállapodásokat kötött a határ menti vizekről. Ezek a szerződések nem kötelezik kártérítés fizetésére Romániát környezetszennyezés esetén. /Ciánszennyezés. Románia nem fog kártérítést fizetni? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Milyen hatással lehetnek a közelgő választási kampányok a nemzeti kisebbségek státusára, illetve Románia integrációs esélyeire? - ez a kérdés állt annak a hét végi brassói találkozónak a középpontjában, amelyet a Project of Ethnic Relations (PER) amerikai alapítvány szervezett a koalíció pártjai, valamint a két legnagyobb ellenzéki párt részvételével. A Szabadságnak nyilatkozva Verestóy Attila szenátor elmondta: a román politikai elit képviselői közösen gondolkodva próbáltak megoldást találni arra, hogyan lehetne kivédeni a választási kampányok során általában megjelenő etnikai támadásokat. A találkozón megjelent pártok képviselői egyetértettek abban, hogy az idei választási kampányban el kell kerülni a szélsőséges nacionalista hangnemet. Verestóy elmondta: "Nincs esély arra, hogy betartható egyezséget kössünk szélsőséges pártokkal. Különben is nem szabad abba a politikai hibába esnünk, hogy a szélsőséges pártokkal valamilyen álegyezményt kössünk." /Gál Mária: Nem lesz etnikai támadás a választási kampányban? Románia kárára válhatnak a nacionalista felhangok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Az egyesületek és alapítványok létesítéséről, bejegyzéséről, működéséről kormányrendelet jelent meg a jan. 31-i Hivatalos Közlönyben. A 26. rendelet megjelenése után 3 hónappal lép hatályba, és akkor érvényteleníti az eddig alkalmazott 1924/21. törvényt. Az egyesület létesítésekor ennek vagyona legalább az országos bruttó minimálbér kétszeresének kell lennie, alapítványok esetében a bruttó minimálbér legalább százszorosával kell megegyeznie. Kivételt azok az alapítványok képeznek, amelyek kizárólagos célja más egyesületek vagy alapítványok tevékenységéhez alapot gyűjteni. Ebben az esetben a vagyon összértéke az országos bruttó minimálbér húszszorosával lehet egyenlő. Az alapszabályzatnak részleteznie kell a célkitűzéseket, a vezetőség hatáskörét és kötelezettségeit, a társak jogait és kötelezettségeit, a vagyon rendeltetését a jogi személy felszámolása esetén. Mind az alapítványok, mind pedig az egyesületek gazdasági társaságokat hozhatnak létre. /Egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendelet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

A moldvai és gyimesi csángók kultúrájának, népszokásainak, hagyományainak, a csángó magyarság zenéjének, táncainak megismertetése szándékával idén is megrendezi zenés-táncos összejövetelét a Pro Minoritate Alapítvány, febr. 19-én, Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Fővédnöke ismét Orbán Viktor miniszterelnök. Az eseményt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára nyitja meg. Vendégek érkeznek, énekesek, táncosok - például Klézséből, Külsőrekecsinből és Lészpedből is. Az est idején dokumentumfotó-kiállítást is megtekinthetnek a vendégek. Az alkalmi bemutatón Harangozó Imre képeinek segítségével a nézők betekintést nyerhetnek a csángó mindennapok történéseibe, illetőleg nyomon követhetők azok a változások, amelyek a hétköznapi élet, valamint az ünnepek átalakulását tükrözik. /Ismét Csángó bál lesz Budapesten, a Petőfi Csarnokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Febr. 15-én tárgyalták a közigazgatási bíróságon a prefektus Gheorghe Funar polgármester tisztségéből való felfüggesztési rendeletének jogosságát. Mivel a prefektúra és a polgármesteri hivatal is a per áthelyezését kérte, a tárgyalást március 7-re halasztották. Előzmény: Vasile Chis Kolozs megyei főügyész kérésére január 25-én a prefektus felfüggesztette tisztségéből Gheorghe Funart. A polgármester óvása következtében másnap a közigazgatási bíróság felfüggesztette a prefektus rendeletét. Salcudean prefektus megfellebbezte a döntést. Ez ügyben a Legfelsőbb Bíróság február 24-én határoz. /Elhalasztották a felfüggesztési pert. Temesvárra helyezhetik át a Funar-ügyet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./