Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szabadság [napilap] (Kolozsvár)
8153 tétel
1999. december 16.
Dec. 10-11-e között immár hetedik alkalommal rendezte meg a helyi a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Baróton az Erdővidéki Közművelődési Napokat. Az összejövetel keretében bemutatták a kovásznai Fábián Ernő A megmaradás parancsolatai című kötetét, majd a helybéli Erdővidék nevet viselő népi tánccsoport, valamint a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum néptánc tagozatának előadására került sor. Megtartották az erdővidéki kultúrszervezők fórumát, melynek meghívottai Dáné Tibor Kálmán, az RMDSZ művelődési főosztályának főosztályvezetője, Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány vezetője, valamint Illés Attila Tibor, a Pro Juventutis Alapítvány kuratóriumának alelnöke voltak. Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ című folyóirat főszerkesztője Benedek Elek mának szóló üzenete címmel tartott előadást. /Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
1999. december 16.
Megjelent A tulipán törpék /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1999/ - Szigetországi mesék alcímmel angol, skót, ír és walesi meséket tartalmazó könyv Vallasek Júlia fordításában. /A tulipán törpék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
1999. december 16.
Budapesten, a Magyarok Házában megnyílt a határon túli kortárs magyar képzőművészek kiállítása, melyet a Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület kezdeményezett. A bemutatkozók között vannak Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában, Jugoszláviában, Romániában, valamint Ausztriában élő magyar alkotók, továbbá láthatók a Csíkszeredában született, több mint tíz esztendeje Svédországban élő Vincefi Sándor festőművész munkái is. /Határon túli kortárs magyar képzőművészek kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
1999. december 18.
Radu Vasile kormányfő dec. 17-én mégis lemondott és hivatalosan ismét a parasztpárt főtitkára lett, visszavonták az előző döntést, hogy megfosztják párttisztségétől. A parasztpárt támogatja továbbá Radu Vasile jelölését a szenátus élére, amennyiben a tisztség felszabadul. /Radu Vasile mégis lemondott Hálából a parasztpárt visszaadta főtitkári rangját, és támogatja őt a szenátus elnöki tisztségébe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
1999. december 21.
Miután az Országházban Orbán Viktor kormányfővel találkoztak a határon túli magyar egyházfők /dec. 17-én/, Németh Zsolt külügyi államtitkár külön megbeszélést folytatott az erdélyi püspökökkel. A romániai magyar ökumenikus egyetem volt a megbeszélés tárgya. Az egyházfők bemutatták annak az alapítványnak a tervezetét, amely a majdani egyetemet hivatott működtetni. Beszámoltak a legutóbbi püspöki konferencia végkövetkeztetéseiről, arról, hogy a történelmi egyházak hogyan képzelik el az egyetem működtetését. A külügyi államtitkár nem mindenben értett egyet az egyházfők elképzelésével. Megegyeztek abban, hogy újév után Entz Géza és Misovicz Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Erdélybe látogatnak, hogy az egyetemszervezéssel kapcsolatos kérdésekről a helyszínen tárgyalhassanak. Budapest fontosnak tartja az egyetemszervező szakértői testület felállítását és annak személyi összetételét. A találkozó során az egyházfőktől kértek javaslatokat erre vonatkozóan. Egyelőre Budapest két programirodát hozott létre, egyet Budapesten és egyet Kolozsváron. A programirodák 2000-ben megkezdik tevékenységüket. Hivatásuk az egyetemalapítással és annak működtetésével kapcsolatos tevékenység összehangolása. A kolozsvári iroda vezetőinek Nagy Katát és Székely Istvánt jelölték ki. /Az erdélyi püspökök az egyetemről is tárgyaltak Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
1999. december 21.
"Dr. Egyed Ákos kolozsvári történészt főleg az 1848-49-es szabadságharc erdélyi vonatkozásainak elsőszámú szakértőjeként ismeri a közvélemény. Közel fél évszázadnyi munkássága ennél jóval több szakmai elismerést termett számára: a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-Nyelv-Történelem Szakosztályának elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli tagja, a Romániai Népfőiskolai Szövetség elnöke, a Román Akadémia érdemérmese, Bolyai-díjas, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktora és címzetes egyetemi tanára, a Kolozsvári Könyvszalon 1996-os Évkönyve díjazottja (A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély című kötetéért), a sepsiszentgyörgyi A kultúra szabadságáért díjnak és Gyergyószentmiklós díszoklevelének tulajdonosa, Barót városának díszpolgára és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke. Dr. Egyed Ákos az életéről beszélt. Bodoson született 1929. nov. 25-én. Sepsiszentgyörgyön, a Református Székely Mikó Kollégiumban végezte a középiskolát. A Bolyai Tudományegyetemen végezte a történelem-földrajz szakot. Az egyetemi évekről megjegyezte: "rengeteg időt veszítettünk a marxizmussal, politikai közgazdasággal, a szaktantárgyak rovására." Õ volt az első magyar, akit kineveztek a Történeti Intézetbe. 1978-ban született meg Háromszék 1848-1849 című történeti monográfiája, 1981-ben a Falu, város, civilizáció című munkája. Amikor megjelent a három kötetes Erdély története, neki mint főkutatónak bírálatot kellett volna írnia. Végül megúszta ezt a felszólítást. 1990 után megváltozott az élete. Vendégtanárnak háromszor meghívták a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre, utána kétszer az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Székely történelmet és Erdély újkori történelmét taníthatta. Kiadta 1996-ban tanulmányait /Korszerűsödő és hagyományőrző Erdély/. Erdély 1848-49-ben című munkájának első kötete 1998-ban, a második az idén jelent meg. - Egyed Ákos a mai erdélyi magyar történetírás utánpótlásáról elmondta, hogy kiesett néhány nemzedék, de egy-két év óta jó tollú, lelkes fiatalok jelentkeznek. Nagy gond, hogy a tehetséges fiatalok sokszor nem mutatkoznak kitartóknak. Megjegyezte: minden egyes kitelepedővel mi gyengülünk, szegényedünk. /Ördög I. Béla: Félszemmel jövőnket fürkészve. Pályája csúcsán múltunk egyik kutatója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"
1999. december 21.
Dec. 18-án tartotta Kolozsváron évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség, melyet a tiszteletbeli elnök, Guttman Mihály nyitott meg. A szövetség 1999-ben új kórusokkal, zenei együttesekkel, pártoló tagokkal gyarapodott, így 20 vegyeskart, 6 kamarakórust, 4 férfikart, 4 gyermekkart, 3 leánykart, 2 nőikart, egy fúvószenekart, régizene együttest, népzene- és néptánc együttest, gregorián scholát, gyermekfilharmóniát, összesen 44 kórust és zenei együttest tart nyilván, ami több mint 2100 tagot jelent. A szövetség népzenei, iskolai, gregorián és egyházzenei szakosztályokat létesített és megalakult a Jagamas János Dalegylet, amely a Kalotaszeg környéki és az Aranyos menti kórusokat tömöríti. Célja: kórustalálkozók szervezése, karvezetők továbbképzése, egy szórványban levő település, gyülekezet felkarolása és egy évben egyszer e szórványtelepülés meglátogatása. A Jagamas János Dalegylet a Romániai Magyar Dalosszövetség keretében működik, székhelye Tordaszentlászló. Átadták a szövetség 1999-es díjait. A díjazottak: Tárkányi János (Székelyudvarhely) - post mortem, Dénes Csaba ref. lelkipásztor (Sepsibodok), Murár Mária (Marosvásárhely), Haáz Sándor (Szentegyháza), Klára Mária (Brassó). /Díjak és dicsérő szavak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21., Kulcsár Gabriella: A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
1999. december 21.
Tövisháton december 19-én emlékeztek a tíz évvel ezelőtt történtekre. A krónikások, a videokamerások teljességgel hiányoztak Menyőből, a templomból és a szilágycsehi művelődési házból. A felújított menyői református templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Ott kell folytatni a forradalmi változtatásokat, ahol 1989-ben elkezdték, mondta. A sorsfordító napokra emlékezett Baksai Károly egyházközségi főgondnok, Tőkés István teológiai professzor, Seres Dénes szilágysági és Csapó József bihari szenátor, Mátyus Éva, a zsibói RMDSZ-szervezet megbízottja, Molnár Károly akkori szilágycsehi lelkész, a zilahi egyházmegye mostani esperese, Ady Áron akkori egyházközségi gondnok, Varga Jenő szemtanú, Virág Károly akkori szilágyfőkeresztúri lelkész, Gazda István temesvári lelkipásztor. Kovács Zoltán főgondnok a királyhágó-melléki egyházkerület díszoklevelét nyújtotta át Menyő és Désháza keresztény népének a 10 évvel ezelőtti helytállásért. Egyéni kitüntetésben részesültek a désházai polgári őrszolgálat egykori részvevői. Szilágycsehen Csapó József és Tőkés László mondott beszédet. Az ünnepségre románok is eljöttek, ezért Tőkés László románul is emlékeztetett a 10 évvel ezelőtti példás összefogásra. Molnár Kálmán ismertette a Tövisháti emlékezések 1989-1999 című kötetet, amely a zilahi egyházmegye gondozásában jelent meg. /Évfordulós ünnepség Menyőben és Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
1999. december 21.
Értelmiségi találkozót tartottak Kolozsváron, ahol az 1989. decemberi kolozsvári eseményekre emlékeztek. Kántor Lajos szerint annak idején egy nagyhatalmi forgatókönyvnek voltak a részesei, ami azonban semmit sem von le a diktatúra miatt megmozdult tömeg forradalmi megnyilvánulásának értékéből. Balázs Sándor a decemberi fordulatot megelőző hetek-hónapok földalatti mozgalmára, a Kiáltó szó szamizdat (10-12 főnyi, értelmiségiekből álló társaság, Cs. Gyimesi Éva, Csép Sándor, Beke György stb. műve) megjelentetéséről (több mint ezer példányban) és terjesztéséről, majd a Molnár Gusztáv által vezetett Limes-körről beszélt. Vekov Károly 1989. október 6-ra emlékeztetett, amikor a hatóságok megakadályozták Aradon a vértanúk emlékművének megkoszorúzását, de a tömeg a Minorita templomban összegyűlve, a Szózat és a Himnusz hangjai kíséretében ünnepelt. 1989. december 21-én Kolozsvár utcáin is eldördültek a fegyverek. Buchwald Péter a 24-én a Szabadságnál megszervezett találkozóra emlékezett, amelyen a Nemzeti Megmentési Front képviseletében, a magyarság vezető tisztségeire önjelöltként felbukkant a későbbiekben is zavaros politikai vizekben halászó (és jelenleg Debrecenben élő) Vincze János. Somai József említette, hogy december 28-án első ízben hangzott el az igény a Bolyai Egyetem visszaállítására, amelyet aztán a beálló visszarendeződés gyorsan elhallgattatott. A nosztalgiázás helyett az események összeírására kell törekedni. /Kolozsvár magyar értelmisége emlékezett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
1999. december 21.
A magyar-román határ menti együttműködés fejlesztéséhez nyújtandó német segítségről írtak alá nemrég megállapodást a három ország képviselői Nagyváradon. A háromoldalú együttműködésben a magyar Hajdú- Bihar és romániai Bihar megye, illetve Rajna-Pfalz német tartomány vesz részt. A megállapodás értelmében német részről segítenek a PHARE-CBS programok adta lehetőségek kihasználásában. Hatfős munkacsoportot hoznak létre a határon átnyúló projektek kidolgozására. /Magyar-román határ menti együttműködés - német segítséggel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
1999. december 21.
Megjelent Izsák Sámuel kolozsvári professzor A múlt ösvényein (orvosművelődési írások) /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 1999/ című könyve. A kötetbe foglalt írások nagy része szakfolyóiratok mellett a Korunk, A Hét, a Szabadság hasábjain jelent meg először. /Németh Júlia: A múlt ösvényein. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
1999. december 22.
Dec. 20-án Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében bemutatták Balogh Edgár: Számadásom /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999/ című, könyvbe gyűjtött emlékiratait. A műről Kántor Lajos, Balogh Edgár könyvének szerkesztője és a bevezető írója beszélt. A mű szubjektív értékelés az 1956-1993-as időszakról. A könyvbemutatót követő kötetlen beszélgetésen Gáll Ernő, Balogh Ferenc és Jakab Gábor plébános szólalt fel. - Az esten Horváth Andor ismertette a Korunk 11. számát. A szám tematikája a nyolcvanas évek, amelyet az újjászületett Korunk 10. évfordulója inspirált. /Lukács Éva: Könyvbemutató a Korunk Ariadné Klubjában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
1999. december 22.
Dec. 21-én a parlament két házának együttes ülésén Mugur Isarescu kormányfőjelöltként ismertette az új kormány gazdasági programját és beiktatták a kabinetet. Az RTDP parlamenti frakciója bejelentette, hogy nem szavazza meg az új kormányt. A bemutatkozó miniszterelnök nem tett különösebb ígéreteket. Leszögezte, hogy cél a gazdasági reform felgyorsítása és az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány csökkenése. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem hajlandó populista követeléseknek engedni. /Isarescu bemutatta programját. A kormányfő megígérte: nem enged a populista követeléseknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Sem Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, sem Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője ellen nem emeltek kifogást a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. A bizottság tagjai üdvözölték Hajdúnak miniszterelnök-helyettesi tisztségbe emelését. /Nem emeltek kifogást az RMDSZ-miniszterek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Petre Roman, az új kormány külügyminisztere bemutatkozott a parlamentben. Hangoztatta: fontos feladat Románia integrációja az európai struktúrákba és bejelentette: tanácskozni fog Románia l989 utáni külügyminisztereivel, Sergiu Celackal, Adrian Nastaseval, Teodor Melescanuval, Adrian Severinnel és Andrei Plesuval. /Petre Roman külügyminiszteri céljai Elsődleges cél az EU-csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
1999. december 22.
A magyar kormány úgy döntött, hogy az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására a magyar költségvetésből elkülönített kétmilliárd forintot az erdélyi magyar történelmi egyházak védnöksége alatt álló alapítványnak juttatja. Tibori Szabó Zoltán cikke szerint a szakma megállapította: mivel egyetemre nem elég az összeg, a támogatást olyan kiegészítő intézmények létrehozására kellene fordítani, amelyeket az állami és a majdani magánegyetem hallgatói egyaránt használhatnak. Tibori támadta a jelenlegi magyar kormányt, amely - szerinte - egyes RMDSZ-en belüli csoportokat pénzelve, meg akarja változtatni a szövetségen belüli erők arányát. A Fideszhez, írta Tibori Szabó Zoltán, nem Markóék állnak közel, hanem a velük szemben álló Reform Tömörülés. Az újságíró azt állította, hogy a kétmilliárddal a magyar kormány határon belüli és kívüli politikai klientúrájának a pénzelése folyik. Feltette továbbá a kérdést: "ha a magyar szellemi elitet nyugati egyetemeken készítik fel, nekünk miért ajánlják erre a célra magyarországi felsőoktatást"? Az újságíró megjegyezte: Orbán Viktor Oxfordban tanult, hozzátette: Soros pénzén. /Tibori Szabó Zoltán: Szavak és tettek = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság tudósítója, aki a Horn-kormányt sohasem támadta. Ellenkezőleg, segített nekik az egyik támadássorozatukban. Amikor a Magyarok Világszövetségét támadták, Tibori Szabó Zoltán /akkor a Szabadság főszerkesztője/ azt írta, hogy szerinte a szövetségben "csak a svihákság világméretű". /Világméterek. = Szabadság (Kolozsvár), 1996. jún. 22. - átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 4./ A cikk felháborodást keltett, Szabó Piroska, a lap szerkesztője is vitába szállt saját főszerkesztőjével /júl. 1./ Tibori Szabó Zoltán válaszában /Szabadság, júl. 6./ mindent visszautasított. Szerinte az MVSZ jobboldali, mégis az összmagyarságot képviselni akaró szervezet kíván lenni. A svihákságot az MVSZ-re vonatkoztatta, közölte. - A VET védnöki testülete, a magyar történelmi egyházak vezetői nyilatkozatot adtak ki /júl. 11./, ebben kiemelték, hogy aggodalomra ad okot a Szabadság főszerkesztőjének hangja, aki sértő minősítésekkel igyekezett a Világszövetség kongresszusáról hamis képet nyújtani az olvasóknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 17./
1999. december 24.
A Kolozsvári Magyar Demokraták Tanácsa megalakulásának 10. évfordulója alkalmából dec. 23-án szervezett találkozón közéleti személyiségek, politikusok, egyházi vezetők az 1989-es forradalmi események tanulságaiból kiindulva a hogyan tovább kérdésre keresték a választ. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke vitaindítójában elmondta: azért gyűltek össze, hogy emlékezzenek, illetve emlékeztessenek a tíz évvel ezelőtti történésekre, megállapítva azt, hogy a kezdeti elképzelésekből, sajnos, mára, nem minden valósult meg. Csép Sándor, a MÚRE elnöke felolvasta a kolozsvári magyar demokrata értelmiségiek 1989. december 23-án megfogalmazott kiáltványát, a Hívó Szót, amely a romániai magyar közösség alapvető célkitűzéseit tartalmazta. Somai József, az MKT elnöke Bodó Barna levelét olvasta fel, aki annak idején első elnöke volt a Bánsági Magyar Demokrata Szövetségnek. Üzenetében Temesvár és Kolozsvár szerepét emelte ki: míg Temesváron Tőkés László törte meg a hallgatás falát, addig Kolozsváron a magyar értelmiség próbált ellenállni még 1989 előtt a kommunista rendszernek. Mózes Árpád evangélikus püspök a találkozón személyesen jelenlévő Tőkés Lászlónak mondott köszönetet 1989-ben tanúsított helytállásáért. A püspök hozzászólásában kiemelte: a tíz évvel ezelőtti események kirobbanásában a kolozsváriak 1989-et megelőző tevékenysége, a falurombolás ellenes közös fellépés, a határon túl, a térségben érlelődő folyamatok egyaránt szerepet játszottak. Tőkés szerint az RMDSZ akkori elnökének felfogásában nem igazán tapasztalta az 1989-es események folytonosságát, annak markáns jelenlétét. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár kifejtette, hogy nem teremtődtek meg a szellemi tőke felhalmozásához szükséges intézmények, a szellemi élet nem jövő, hanem múltorientált volt. /Papp Annamária: RMDSZ-jubileum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
1999. december 24.
"Böjte Csaba ferences testvér 1992 óta él Déván, a kolostorban. 1992-ben elhagyatott, romos volt a ferences kolostor, amely az 1970-es árvíz után 22 évig lakatlan volt. Böjte Csaba maga is árva volt, elkezdte az árvagyermekek összeszedését. A dévai és szászvárosi kolostor ma már több mint 200 gyermeknek jelent állandó otthont. A gyermekeink az ország különböző városaiból, plébániáiról, egyházközségeiről jönnek, a legkisebb egy és fél éves, a legnagyobb már egyetemista. Az intézeten belül van egy-egy hatosztályos iskola, jövőre szeretnék beindítani a hetedik osztályt is. "A hét év meggyőzött arról, amit mindig is hittem, hogy mindeniket gyermeket Isten teremtett és minden gyermeket jó anyagból." - vallja Böjte Csaba. Az ország minden részéről jön időnként adomány. "Minden hónap pénzügyi mérlege egy csoda, hét év után sem értem igazán, hogy kerül ki mindenre a pénz." A Szent Ferenc Alapítványnak több mint 50 fizetett munkatársa van és több mint 50 segítő önkéntese. Ez az egyetlen erdélyi kollégium, amely árvaházként is működik, ezért sok gyermeket irányítanak hozzájuk. /Szőcs Andrea Enikő: Dévai árvák egyházi gondozásban. Az emberi összefogás gyönyörű példája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./"
1999. december 29.
A Statisztikai Hivatal szerint 1997-ben Románia aktív lakosságának több mint egyharmada (37,5 százaléka) a mezőgazdaságban dolgozott. Az EU-tagállamokban az arány a következőképpen alakult: Belgium - 2,5%, Dánia - 3,4%, Németország - 2,9%, Hollandia - 3,5%, Franciaország - 4,7%, Nagy-Britannia - 1,8%. Az említett időszakban a Cseh Köztársaságban a lakosság 4,7, míg Magyarországon 7,9 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban. A lengyelek 20,5 százaléka, a bolgároknak pedig csaknem egynegyede fejtette ki tevékenységét ezen a területen. Az ipar a románok 27,2 százalékának biztosított munkát, s ezzel az aránnyal Románia felsorakozott az európai szinthez (Nagy-Britannia - 20%, Lengyelország, Olaszország és Németország - 24%, Csehország 31%). Két évvel ezelőtt az építkezésben a románok mintegy öt százaléka dolgozott. Ez az arány drasztikusan csökkent az 1989 előtti időszakhoz képest. Románia lakosságának 45 százaléka 1997-ben falusi környezetben élt, s ezzel magyarázható, hogy a munkaerő inkább a mezőgazdaságban fejtette ki tevékenységét. Nyugati gazdasági szakértők azonban úgy vélik, hogy a viszonylag magas mezőgazdasági foglalkoztatási adat mögött a rejtett munkanélküliség található. A kötelező munkaszerződés-kötés, amelyet a kormányzat január elsejétől kíván bevezetni, többek közt ezt a jelenséget szeretné felszámolni. /A lakosság egyharmada a mezőgazdaságban dolgozik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
1999. december 29.
Radu Vasile volt kormányfőt dec. 27-én kizárták a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból. Mint ismeretes, Vasile december 13-án Emil Constantinescu államfővel, saját pártjával és az összes koalíciós erővel, köztük az RMDSZ politikai vezetésével dacolva, megtagadta, hogy lemondjon kormányfői tisztségéről, noha kabinetje minisztereinek többsége beadta lemondását, és a koalícióban kormányzó pártok kivétel nélkül megvonták tőle politikai támogatásukat. A konfliktus utáni napokban Radu Vasilét pártja már súlyos szankciókkal sújtotta. A volt kormányfő csak úgy volt hajlandó beadni lemondását, hogy a párt vezetése megígérte neki: felülvizsgálják a reá kirótt szankciókat. Mi több: a Demokrata Párt kijelentette azt is, hogy lemond arról a szenátusi elnöki tisztségről, amit eddig a külügyminiszteri tisztségbe kinevezett Petre Roman töltött be. /Radu Vasilét kizárták pártjából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint az a magatartás, amit Radu Vasile tanúsított, valóban kimeríti a pártfegyelem megsértésének fogalmát, ilyen vonatkozásban jogosak tehát azok a szankciók, amelyeket a parasztpárt országos vezetése kirótt. Hozzátette: egyértelmű, hogy e koalíciót jelen pillanatban a Demokrata Párt kormányozza. A képviselő szerint a kizárás mégis meglepő, hiszen mindenki azt gondolta, hogy Radu Vasilénak sokkal nagyobb a támogatottsága annál, hogy ilyesmi előforduljon vele. Kónya-Hamar szerint nem lehet kizárni a pártszakadás veszélyét sem. Szerinte Opris Remus, a fiatal, ambiciózus politikus bárkit képes félreállítani. -Kónya-Hamar jogosnak tartja a koalíciós pártok részéről felmerülő kérdést, hogy meddig lehet egy olyan párt mellett kiállni, amelynek pillérei egyéni érdekekre épültek. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szakadáshoz vezethet a parasztpárti belviszály A KDNPP-t gyengítő hatalmi harcok a koalíció perspektíváira is kihatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
1999. december 29.
"Orbán Viktor miniszterelnök az új román kormányfőhöz írt levele szerint Magyarország és Románia integrációs törekvései újabb lehetőségeket nyithatnak meg a két ország együttműködésének fejlesztésében. "Magyarország és Románia mind eredményesebbé váló együttműködése, a stratégiai partnerségi viszony megvalósulása elsősorban a kormányaink között kialakult aktív kapcsolattartás révén vált lehetővé. Ezt a gyakorlatot - amennyiben ezzel Ön is egyetért - a magam részéről tovább kívánom folytatni. Megítélésem szerint európai integrációs törekvéseink - különösen most, miután a helsinki EU- csúcsértekezlet döntése értelmében Románia is megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat - újabb lehetőségeket nyithatnak meg országaink együttműködésének fejlesztésében. Reményemet fejezem ki, hogy Románia kormánya az Ön vezetésével tovább viszi azokat a pozitív folyamatokat, amelyek nemcsak a magyar-román kapcsolatokban nyithattak új fejezetet, de méltán javították Románia nemzetközi megítélését is" - áll Orbán Viktornak Mugur Isarescuhoz intézett levelében. /Fejleszteni a román-magyar együttműködést Orbán Viktor levele a román kormányfőnek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./"
1999. december 29.
A magyar kormányt a kolozsvári Szabadságban azzal vádolják, hogy pénzeli az RMDSZ radikális szárnyát, írta a Transilvania Jurnal. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ Román reagálás Tibori Szabó Zoltán: Szavak és tettek /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ című, a magyar kormányt támadó cikkére.
1999. december 29.
Csíky Dénes nyárádköszvényesi katolikus lelkész személyes okok miatt mégsem vállalta el a jelöltséget a szekusdossziékat ellenőrző bizottságba. Helyette az RMDSZ Csendes Lászlót, a bukaresti magyar evangélikus gyülekezet presbiterét jelölte erre a tisztségre. /Csíky helyett Csendes. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
1999. december 29.
Csiszár Mihály, a debreceni székhelyű HajduNet internetes cég ügyvezető igazgatója felajánlotta, hogy azok az erdélyi cégek, vállalkozók, akik régiójuk iránt érdeklődnek, díjmentesen elhelyezhetik honlapjaikat és reklámfelületeiket a www.debrecen.com és a www.hungaroweb.com internet-címen. /Erdélyi vállalkozók ingyenesen magyarországi honlapot nyithatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
1999. december 30.
A dec. 28-i kormányülésen heves vitát váltott ki annak a sürgősségi kormányrendeletnek az elfogadása, amelynek értelmében a kormány anyagi támogatást nyújt a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségekhez tartozó egyházi segítő személyzet fizetésének a fedezésére. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette, hogy ez az intézkedés sérti az egyházak közti egyenlőség elvét, és kifogásolta, hogy a kormány miért csak a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségeknek biztosít többletjuttatást. - Eckstein-Kovács sértőnek minősítette a két frissen kinevezett kormánytagnak, Petre Roman külügyminiszternek és Mircea Ciumara tárca nélküli gazdasági koordinációs államminiszternek a vita során tanúsított magatartását. Petre Roman és Mircea Ciumara többek között azzal vádolták meg Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert, hogy Hargita és Kovászna megyéből el akarja űzni a román nemzetiségű állampolgárokat. Végül Isarescu miniszterelnök /Eckstein-Kovács Péter ellenérvei ellenére/ elfogadta a sürgősségi kormányrendeletet. /Papp Annamária: Sürgős támogatás a székelyföldi görögkeletieknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
1999. december 30.
Torkig vagyok Romániával! címmel, a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyvkiadó gondozásában megjelent román nyelven a Sabin Gherman-jelenséggel kapcsolatos interjúkötet, amely a Pro Transilvania Alapítvány elnökével kapcsolatos újságcikkeket, interjúkat tartalmazza. A könyvben olvasható interjú, melyet Szőcs Géza készített Ghermannal, Gherman híres kiáltványának szövege /melyet a Monitorul de Cluj 1998. szept. 16-i száma közölt először/, majd a sajtó reakciói. - Minden tisztelet kijár e könyv kiadásáért a Szőcs Géza vezette Erdélyi Híradó Könyvkiadónak. /Szabó Csaba: Torkig vagyok Romániával! Megjelent a Sabin Gherman interjúkötet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
1999. december 31.
"Tibori Szabó Zoltán Szavak és tettek című írásában /Szabadság, december 22./ az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására elkülönített magyar költségvetési pénz feltételezett felhasználásáról több súlyos vádat, rágalmat állított. Székely István válaszolt erre, aki részt vett az egyetemtelepítési program budapesti tárgyalásán. Tibori cikke szerint a magyar költségvetésből megítélt támogatás felett nem az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány, nem a szakmát képviselő Bolyai Társaság, hanem a budapesti és a kolozsvári egyetemtelepítési programiroda rendelkezik, amelynek célja a támogatás eltérítésével az RMDSZ-en belüli politikai arányok megváltoztatásának finanszírozása, a "politikai klientúra pénzelése". Valójában a szakmai kérdésekben egyetemi tanárokból, tudósokból álló kuratóriumok az illetékesek. Az Erdélyi Szakmai Tanács összetételére vonatkozóan Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a december 17-i, az egyházfőkkel való találkozón javaslatokat kért. A szakmai testületek létrehozásáról dr. Szabó Árpád unitárius püspök tett említést a Szabadságban december 21-én megjelent számában. Az adomány felhasználása és ennek ellenőrzése a magyarországi költségvetési intézmények eljárási rendje, valamint a romániai pénzügyi jogszabályok szerint történik, az ezzel járó felelősség egyértelműen behatárolható. Tibori egy személyben a Népszabadság romániai tudósítója is. - Az elmúlt egy-másfél hónapban a magyarországi sajtóban valóságos sajtókampány indult a határon túli pénzalapok ellen, beleértve a magánegyetem létrehozására szánt összeget is. Ennek kiindulópontja a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én megtartott második ülése, amelyen a magyar kormány bejelentette, hogy a határon túli magyarok magyarországi jogállását törvényben kívánja szabályozni. A magyarországi ellenzéki pártok a kezdeményezést nem támogatták, Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő az úgynevezett "státustörvény" elfogadásában annak veszélyét vélte felfedezni, hogy a határon túli magyarság kérdése "üzleti üggyé" válik, mondván, "kedvezőbb helyzetben lesz határaink mentén az, aki magát magyarnak vallja" (HVG, 1999. november 20.). - A kampány zászlóvivője a Tibori Szabó tudósította Népszabadság, ahol november 29. és december 13. között közvetve-közvetlenül csak az egyetemmel kapcsolatban hat írás jelent meg. Az első írások megpróbálják szembeállítani az RMDSZ és a magyar kormány egyetemmel kapcsolatos álláspontját, a következők pedig előveszik az 1992-ben Szőcs Géza által - állítólag - egyetemalapításra megpályázott, azóta el nem számolt 2,5 millió forintos adomány ügyét. - A cikksorozat lényege, a "2,5 millió forintos ügy" előbányászásának értelme Aczél Endre Kétmillió és kétmilliárd című, december 8-án közölt írásából válik érthetővé. Arról a kétmilliárdról van szó, amiről addig megtudtuk, hogy a magyar kormány az RMDSZ véleményével ellentétesen akarja felhasználni, nem is tudni, mire; és arról a kétmillióról, amit Szőcs Gézának Tőkés László támogatásával ítéltek meg, és amivel nem számolt el. A szerző írásában a két egyetemre adott támogatást a politikai mezőben összekapcsolja, és úgy gondolja, ha bebizonyosodik, hogy a kétmillió nincs elszámolva, a "Szőcs-Tőkés-féle korábbi RMDSZ" diszkreditálódik, és nem tudja a kétmilliárd forintot általa támogatott nagyváradi "partiumi keresztény egyetem" részére megszerezni. Írja mindezt azután, hogy a nyilvánosság előtt a novemberi MÁÉRT óta mindenki számára egyértelmű: a kétmilliárd forint a Kolozsvár központú, több helyszínt magába foglaló magánegyetemé. - Tibori Szabó cikkében lényegében átveszi Aczél Endre írásának politikai vonalvezetését, és konkrétan kimondja az ebben rejlő sejtetéseket: a magyar kormány meg akarja változtatni az RMDSZ-en belüli politikai arányokat. - A szerző szándékosan éket ver a püspökök, egyetemi tanárok és a Bolyai Társaság, valamint a magyar kormány közé. - A magyar kormány valóban olyan "akcióba" kezdett, amire elődei nem vállalkoztak: a felsőoktatás területén egy olyan nagyságrendű revitalizációs programot indított el, amire az 1940-43-as időszak óta nem volt példa. A magyar kormányzati szándék hosszabb időre és több pénzre szól - mondja Misovicz Tibor egy erdélyi napilapban. Ugyanakkor hozzáteszi: ha júniusban kiderül, hogy a 2000. évre szánt kétmilliárd forintból nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni, és a támogatás vitákat és széthúzást szít, nagyon nehéz lesz a következő költségvetési vitában az Országgyűlést újabb összegek megszavazásáról meggyőzni. /Székely István: Szavak és tények. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Székely István helyreigazítást kért, mert cikkét értelemzavaró módon rövidítették meg. Érvelése így szerepelt eredetileg: Tibori Szabó Zoltánnak nem kellett volna egyebet tennie, mint egy másik napilap újságírója, aki a magyarországi költségvetési vita parlamenti végszavazása után felhívta Misovicz Tibort, a HTMH gazdasági elnökhelyettesét, és érdeklődött az egyetemtelepítéssel kapcsolatos részletek felől. Azért akkor, és nem hamarabb, mivel a magyar kormány a nyáron nem a támogatás megítéléséről döntött, hanem arról, hogy annak összegét a 2000. évi költségvetés tervezetébe foglalja. A parlament végszavazásáig a támogatásról beszélni csak a "reménybeli vétel" kitételével lehet. Igaz, Tibori Szabó úr rágalmait - költségvetési támogatás eltérítése bűntettének vádját - hamarabb is megfogalmazhatja... /Székely István: Helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./"
2000. január 4.
Január 3. és 7. között Emil Constantinescu államfő Izraelbe látogat kollégája, Ezrel Weizman meghívására. Constantinescu Jeruzsálemben Ezrel Weizman izraeli elnökkel, Ehud Olmert jeruzsálemi polgármesterrel, Ehud Barak kormányfővel, I. Diodoros jeruzsálemi ortodox pátriárkával, valamint üzletemberekkel találkozik. Betlehemben Jasszer Arafat palesztin elnökkel folytat megbeszéléseket. Elutazása előtt az államfő kijelentette: látogatása Románia és a zsidó állam közti több mint ötvenéves párbeszéd folytatása. Tájékoztatása szerint a látogatás napirendjén gazdasági, politikai és kulturális kérdések szerepelnek. /Constantinescu államfő Izraelben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./
2000. január 4.
A múlt hónapban megnyílt Székelyudvarhelyen Tóth Ferenc /sz. Parajd, 1954. jan. 16./ szovátai festőművész tizedik egyéni tárlata. Tóth Ferenc Korondon tanít rajzot és művészettörténetet. Magyarországon három kiállítása volt. Festészeti stílusa az analitikus kubizmus. / Budapesten az Országgyűlés ünnepi hangulatban nyitotta meg a 2000. évet. Viharos országgyűlési viták után törvény született az ünnepi esztendő állami programjairól. Ez a törvény mondja ki a Szent Korona áthozatalát a Nemzeti Múzeumból az Országházba. Megdöbbentő volt, hogy az ellenzéki pártok milyen elutasítással fogadták a korona áthozatalát, illetve a millenniumi ünneplés gondolatát. Az MSZP és az SZDSZ mindent elkövetett a magyar polgári kormánykoalíció terveinek meghiúsításáért, a baloldal tiltakozása azonban nem ért célt. Szent István királyunk koronázási jelvényeinek a magyar parlament épületébe helyezése több, mint gesztus értékű, állapította meg Makkay József. - A millenniumi év ünnepségsorozata, a lassú, de biztos nyitás a keresztény Magyarország eszméi felé azt bizonyítják: ez a kis ország ismét magára talált. Magyarország példát mutathat abból, miként lehet tagja a fejlett Nyugatnak úgy, hogy közben megőrzi nemzeti identitását, és büszke lehet múltjára. Az új kormányzat - ahogyan azt egyik jeles erdélyi püspökünk megjegyezte - végre nemzetbarát politikát folytat. Elődjeinél jobban törődik a határon túli magyarsággal, és velünk együtt próbál megoldást keresni a közös integráció rázós kérdéseire. - A magyar szellem már kiszabadult a palackból, és röpke egy évtized alatt bizonyított is. Visszazárni többé már nem lehet! Ahogyan a magyar miniszterelnök fogalmazott, az ezeréves múlt csak nagy nemzeteknek adatott meg, miközben a kicsik gyakorta eltűntek, felszívódtak, beleolvadtak másokba. Hogy a megmaradás miként sikerült a magyarnak? Nos, ezt érdemes ünnepelni, erre kell emlékezni. Bárhol is éljen a világon a magyar, tudnia kell: neki nincs szégyellnivalója, hiszen mint nemzeti imánk is mondja, megszenvedte e nép már a múltat s jövendőt. /Makkay József: Méltó helyén a korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./
2000. január 5.
Jan. 1-jén Budapesten a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket - a millenniumi év nyitányaként - átszállították a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe, és a törvényhozás épületének kupolatermében helyezték el. A nemzeti ereklyéket tartalmazó gépkocsi katonai tiszteletadás mellett gördült az Országház főkapujához, ahol az öttagú koronatestület tagjai: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta. Ezután felvonták a köztársaság lobogóját, majd a himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el. A Kossuth téren többezres tömeg nézte végig a ceremóniát. A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot - ünnepélyes keretek között - kevéssel fél hat előtt helyezték el az Országház Kupolatermében felállított speciális tárolóban. - A Szent Korona átszállítását megelőzően a Parlamentben millenniumi ünnepséget tartottak, amelyen jelenlegi és volt közjogi méltóságok, kormánytagok, országgyűlési képviselők, egyházi vezetők és a diplomáciai testület tagjai vettek részt. Az SZDSZ-frakció távol maradt az eseménytől. Az ünnepséget Áder János házelnök nyitotta meg, aki beszédében úgy fogalmazott: mindannyiunk közös sikere, hogy egy olyan ország polgáraiként léphetünk az új évezredbe, amely immár nemcsak csatlakozni kész, hanem felzárkózni is képes az európai polgári demokráciák közösségéhez. Göncz Árpád köztársasági elnök, miután aláírta a millenniumi emléktörvényt, kijelentette, a Szent Korona jelenléte itt, ebben az épületben, jelképértékű: közjogi értelemben évszázadokon át kifejezte hazánk alkotmányos főhatalmát, s e főhatalom birtokosa volt. Orbán Viktor miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szent Korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen. /Az Országházban a magyar Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket mintegy 15 ezer ember tekintett meg jan. 1-jén és 2-án az Országházban. Jan. 3-tól újra a szokásos rend szerint, reggel nyolc és délután hat óra között fogadják a látogatókat a Parlamentben. /Napirenden. Január elsejétől az Országházban a Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Romániai Magyar Szóban a lap budapesti tudósítójának nyegle, SZDSZ-párti beszámolója olvasható a Szent Korona Parlamentben történő elhelyezéséről. /Nagy Iván Zsolt: Koronázás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2000. január 5.
Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete az unitárius egyház imatermében emlékezett a tíz évvel ezelőtti történésekre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kifejtette: a tíz évvel ezelőtti szándékokból nagyon kevés valósult meg. Csép Sándor, a MÚRE elnöke felolvasta a Hívó szót, melyet 1989. december 22-én fogalmaztak meg kolozsvári magyar értelmiségiek és a Szabadság 1989. december 23-i számában került nyilvánosságra. Ebben elsőként a magyar nyelvű felsőfokú oktatásra, egyházi javak visszaszolgáltatására utalnak. Pillich László, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kulturális alelnöke, a Heltai Alapítvány igazgatója felolvasta az emlékezését az 1989-es decemberi eseményekről, név szerint megemlékezve a 26 elesett hősről. Tőkés László püspök cáfolta a "szikraelméletet", hogy 89 decemberében valahonnan kipattant egy szikra, akár egy hússorból, egy kenyérsorból is elindulhatott volna az, ami akkor elkezdődött. Szerinte ugyanis mindannak, ami történt, annak komoly előtörténete, háttere volt. Gyimesi Éva egyetemi tanár figyelmeztetett, hogy az elmúlt tíz év alatt nagy veszteség érte a szellemi értékeket, sok fiatal elhagyta az országot, mert nem teremtődtek meg az elitképző és az egyeseket itthon tartó intézmények. Szerinte amennyi pénz elment mindenféle intézmények alapítására és megemlékezésekre, annak feléből megteremthették volna azokat a kutatóintézményeket, kis intézményeket, melyek a szellemi elitet itt tartják. Megállapította, hogy a múltorientált szellemi élet hátránya az is, hogy nem készültek fel a globalizációra. A globalizáció már ott van a székelyföldi gyerekek számítógépeiben. Gyimesi szerint a tudást Tokiótól Madagaszkárig naprakészen megkapják angolul, akkor kérdés, minek neveljük őket? Romániai magyarnak? A civilizációs szakadék a fejekben van. Buchwald Péter alprefektus szerint jogfosztottság az összetartó erő. Óvott attól, hogy ketté vagy háromfelé szakadjanak. Tőkés László a beszélgetés után a Szabadságnak elmondta, hogy a "szemünk láttára folyik egy permanens történelemhamisítás." /Csomafáy Ferenc: Emlékezni, emlékeztetni a tíz évvel ezelőtti eseményekre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2000. január 5.
Elhunyt Demény István Pál folklorista, néprajzkutató. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakot végzett 1972-ben. 1972-1978 között tanított. 1978-tól 1985-ig a Csíki Székely Múzeum (akkor Megyei Múzeum) muzeológusaként dolgozott Csíkszeredában. Ezt követően 1990-ig Sepsiszentgyörgyön a Megyei Könyvtár könyvtárosa volt. 1990-ben munkatársa lett a kolozsvári Folklór Intézetnek. Fő kutatási területe a folklór, a szóbeli hősi epika, valamint a népművészet és a népdal. Tanulmányai az Echinoxban, az Erdélyi Múzeumban, a Művelődésben, a Népismereti Dolgozatokban, a NYÉK-ben jelentek meg. Művei: A Hargita megyei gótikus falfestmények ikonográfiája (közösen M. László Zsuzsannával, 1979), Kerekes Izsák balladája (1980), A Szent László-legenda és Molnár Anna balladája (1992), A magyar szóbeli hősi epika (1997), a Táltosok, kerekek, lángok (1999). E két utóbbi a csíkszeredai Pallas-Akadémia kiadásában látott napvilágot, a falfestmények ikonográfiáját a Csíki Székely Múzeum adta ki. Temetése jan. 6-án lesz Sepsiszentgyörgyön, a szemerjai temetőben. /Elhunyt dr. Demény István Pál. = Hargita Népe (Csíkszerda), jan. 6./ Demény István Pál még harmincéves sem volt, amikor Kerekes Izsák balladája című értekezésével doktorált. Kutatói pályája határozottan ívelt fölfelé. Tanulmányok és könyvek sorát adta közre. Intézeti feladata a lírai népdalok rendszerezése volt. Legszívesebben azonban a hősi epikával foglalkozott. Szövegegyezéseket mutatott ki középkori krónikák és népballadák között. Táltosok, kerekek, lángok című, összehasonlító folklorisztikai tanulmányait tartalmazó, 1999-ben napvilágot látott könyve sejteti, hogy több, készülőben levő írása várta a végső formába öntést, azonban 51. születésnapját sem érte meg. /Dr. Almási István: Búcsú Demény István Páltól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Demény István Pál /Nagyenyed, 1949. ápr. 28. - Kolozsvár, 2000. jan. 5./