/ Kányádi-estet tartottak a párizsi Magyar Intézetben. Bemutatták a költő Quelqu'un marche sur la cime des arbres címmel megjelent francia nyelvű kötetét, a belgiumi Achante kiadó gondozásában. /Tompa László: Kányádi Sándor francia nyelvű kötetének párizsi bemutatója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Kolozsváron sikeresen működik az 1999 júniusában megalakult Kriterion Könyvklub. Vezetője Vassy Márta elmondta, hogy a kolozsvári evangélikus egyház biztosít helyet összejöveteleiknek. Könyvbemutatókat szerveznek. /Nagy Olga: Kriterion Könyvklub. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Bogdan Cerghizan Kolozs megyei prefektus rendeletet bocsátott ki, hogy Ion Antonescu marsall köztéri szobra Kolozsváron történő felállításának munkálatait azonnal állítsák le. Előzmények: tavaly október 28-án a kolozsvári városi tanács határozatot hozott Ferdinánd király, Ion I. C. Brateanu, Iuliu Maniu, illetve Ion Antonescu marsall köztéri szobrának felállítására. Vasile Salcudean akkori prefektus megtámadta a közigazgatási bíróságon a határozatot. A volt prefektus a per áthelyezését is kérte. 2000. február 21-én a Legfelsőbb Bíróság helyt adott Salcudean kérésének és Jászvásárra helyezte át a pert. Annak ellenére, hogy a prefektus megtámadta a tanácsi határozatot, a polgármesteri hivatal december 3-án megadta az építkezési engedélyt. Bogdan Cerghizan prefektus felvette a kapcsolatot Giurgiu Constantin ezredessel, a városi rendőrparancsnokkal annak érdekében, hogy hagyják abba a már elkezdett munkálatokat. /Cerghizan megtiltotta az Antonescu-szobor felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Márc. 31-én bensőséges hangulatban ünnepelte a Szivárvány gyermeklap fennállásának tizedik évfordulóját. A Szivárvány tulajdonképpen az 1980-ban megjelent Haza Sólymai gyermeklapból alakult. Zsigmond Emese főszerkesztő kérésére egyperces megemlékezéssel adóztak a nemrég elhunyt Marton Lili emlékének. - A legjobb hazai alkotók írták, rajzolták ezt a lapot is, mely nemhogy káros lett volna, ahogyan azt egyesek remélték, hanem éppenséggel egy új Napsugár-olvasó gárda kialakulásához járult hozzá. A lap húsz évfolyamát Szilágyi Domokos, Bajor Andor, Fodor Sándor, Kányádi Sándor, Marton Lili, Bálint Tibor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla írók neve fémjelzi. Egy gyermeklap sikere nemcsak az írókon múlik, hanem az illusztrátorokon is. Soó Zöld Margit, Unipán Helga, Forró Ágnes, Székely Géza, Venczel János neve mellé most már a fiatal generáció is felsorakozik. A gyermeklap ma is 22-24 ezres példányszámban jelenik meg. /Horváth Gyöngyvér: Tízéves a Szivárvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

"Márc. 31-én és ápr. 1-jén Budapesten, az Oktatási Minisztériumban Kárpát-medencei magyar oktatási fórumot tartottak. A kétnapos rendezvényen három téma került napirendre. Az oktatás kormányzati szemszögéből témakörben magyarországi részről Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartott előadást "Az európai integráció oktatáspolitikai következményei: magyar példa" címmel, Romániából Kötő József oktatási államtitkár "Reform és megújulás a román közoktatásban, különös tekintettel a kisebbségi oktatásra" és Szlovákiából Szigeti László oktatási államtitkár "A szlovákiai magyar oktatási rendszer helyzete és modernizációs lehetőségei" címmel. Gál András Levente miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának tevékenységéről számolt be. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar felsőoktatás - jövőképek, működő minták témakörben öt előadás hangzott el. Berényi Dénes akadémikus, az Apáczai Közalapítvány elnöke arról értekezett, hogy milyen esélyei vannak a Kárpát-medencében a magyar tudományos kutatás és felsőoktatás kibontakoztatásának. Entz Géza, az erdélyi egyetemi program tanácsadója az erdélyi magyar egyetemfejlesztés lehetőségeiről beszélt, magyarországi nézőpontból. Tonk Sándor egyetemi tanár a Sapientia Alapítványt mutatta be, vázolva a szándékokat és lehetőségeket az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében. Szilágyi Pál rektor-helyettes a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak álláspontját ismertette az itt megvalósuló magyar nyelvű oktatás esélyeiről. A beregszászi pedagógusképző alapítványi főiskola igazgatója, Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét mutatta be, kitérve az egyetem alapításának körülményeire. Megállapította: "A kárpátaljai magyar tanárképző főiskola működési engedélye egy adott pillanat politikai konstellációjának eredménye, amelyben része volt az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve a helyi kisebbség összefogásának, kitartásának terepismeretének. Ez előrevetíti a további teendőkkel kapcsolatban azt, hogy ilyen intézmény létrehozását soha nem szabad csak szakmai kérdésként kezelni, mert ez elsősorban politikai kérdés. Itt javakról van szó, és ehhez politikai akarat kell, vagyis hatalom, hogy megteremtsük ezeket a javakat. Ehhez viszont mi, kisebbségiek otthon egymagunkban kevesek vagyunk. Bár nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, megfogalmazni ezeket és kiállni mellettük, az anyaország hátterének biztosítása nélkül a cél hosszú távon nem tartható fenn". Kerekasztal-vita következett a határon túli magyarok ösztöndíjügyében, illetve a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról szóló törvény oktatási fejezetének lehetőségeiről. Az ösztöndíjszerződések egyik kitétele, hogy a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyért és állampolgárság megszerzéséért nem folyamodhat a kedvezményezett hallgató. A letelepedési tilalom csak a tanulmányok idejére vonatkozik. A teljes képzésben részt vevő határon túli magyar állami ösztöndíjasok száma ebben a tanévben 1376 fő, ebből 554-en Jugoszláviából, 372-en Szlovákiából 222-en, Ukrajnából, 206-an Romániából, 22-en Szlovéniából valók. A javaslatok között elhangzott az intézménytelepítés gondolata: erdélyi vonatkozásban elhangzott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozhatna itt egy fiókközpontot. - Az oktatási fórumon a következő javaslatokról esett szó: alanyi jogon részesüljenek a határon túli magyar diákok, illetve pedagógusok mindazon kedvezményekben, melyekre a diák-, illetve pedagógusigazolvány feljogosítja az anyaországiakat; ugyanígy a szakképzés, felsőoktatás, közoktatás terén azokban a részképzésekben, utóképzésekben amelyek a határon túliak számára valamilyen módon hozzáférhetőek; kihelyezett tagozatok révén kiterjeszteni a magyar felsőoktatás hatályát; részesüljenek beiskolázási támogatásokban; diplomahonosítás megkönnyítése, illetve anyagi támogatás az ezzel járó költségek fedezéséhez; könyvtárak, levéltárak, egyéb háttérintézmények ingyenes használata stb. A második napon Szakképzés a Kárpát-medencében témakörben ugyancsak öt előadás hangzott el. A magyar szakképzés modernizációjáról Benedek András helyettes államtitkár beszélt, különös tekintettel az európai követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Kulcsár László tanszékvezető egyetemi tanár székelyföldi példákkal világította meg a területi fejlesztés, a munkaerőpiac és a szakképzés összefüggéseit. A Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán a magyar tőkekivitel és annak szakképzési igényeit ismertette. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a székelyföldi szakképzésről rajzolt helyzetképet. Az Apáczai Közalapítvány támogatási stratégiáját ismertette Csete Örs irodaigazgató, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére. A magyar Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Ríz Ádám foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait, záróajánlásokat fogalmazva meg. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Ösztöndíjak, jogállás. = Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval Kötő József államtitkár. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Közölte: 16.122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézményekben. Az államtitkár végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését nevezte. Szerinte az erdélyi magánegyetemi képzési formáknak az anyaországi állami egyetemekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Tájékoztatása szerint jelenleg Romániában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű intézmény és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező működik. Magyar nyelven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százaléka. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter elmondta: egyetért a romániai magyar tankönyvkiadó létesítésével. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e céllal már vásárolt könyvkiadót Romániában - tette hozzá. Az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős forrásokra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozáshoz a magyar kormány hozzájárul. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

Márc. 31-én Kolozsváron, a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezésében gazdasági tanácskozás zajlott. Témája: a pénzügypolitika szerepe a gazdasági stratégiában, hatása a gazdasági növekedésre. Bauer Tamás, magyarországi országgyűlési képviselő (Szabad Demokraták Szövetsége) a magyar gazdaságpolitika tapasztalatairól és teendőiről beszélt. Paul Mitroi, a Nemzeti Liberális Párt helyettes államtitkára az adórendszert mint fékező vagy serkentő tényezőt ismertette, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke pedig arról beszélt, milyen szerepet töltenek be a külföldi beruházások a középtávú stratégia megvalósításában. A tanácskozásról Péter Pál, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke, a Szabadelvű Kör alelnöke elmondta, hogy az RMDSZ gazdasági programja közel áll a liberális gazdaságpolitikai elgondolásokhoz. Magyarországon a gazdaság területén sikerült kialakítani egy olyan konszenzust, amely ahhoz vezetett, hogy például az adótörvénykezés '93 óta nem változott. Végrehajtották a privatizációt. Romániában ez nem történt meg. A bizonytalan törvénykezési és gazdasági helyzet miatt a külföldi befektetők nem érzik jól magukat Romániában. /Rácz Éva: A barátságos környezet fontos a befektetők számára - nyilatkozta lapunknak Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Még mindig nem született konkrét megállapodás a kolozsvári Református Kollégium ügyében az Erdélyi Református Egyházkerület és a Sincai Elméleti Líceum között. A Tanügyminisztérium elismerte az egyháznak az épület feletti tulajdonjogát és javasolta, hogy az egyház tíz évre szóló bérleti szerződést kössön a Sincai Elméleti Líceummal, illetve három éves szerződést a Farkas utcai épületrészben működő Viitorul sportklubbal. A polgármesteri hivatal azonban akadályokat gördít az épület visszaszolgáltatása elé, a polgármester szerint meghamisították a telekkönyvet. /A Tanügyminisztérium ajánlatot tett a reformátusoknak. A polgármesteri hivatal azonban továbbra is akadályozza a Református Kollégium visszaszolgáltatását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Szép Gyula, az RMDSZ új művelődési és egyházügyi alelnöke az egyházügyi államtitkárság által készített, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezete szövegének a módosítását javasolta. A tervezet szerint a magyar történelmi egyházaknak tíz-tíz ingatlant juttatnának vissza. Fennállhat annak a veszélye, hogy a tíz ingatlan visszajuttatása után a folyamat lezárul. Az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontját tükröző levelet Hajdú Gábor egészségügyi és Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszterhez is eljuttatják, hogy azt kormányülésen is szóvá tegyék. /Az egyházi javak visszaszolgáltatását sürgeti az RMDSZ - nyilatkozta lapunknak Szép Gyula új művelődési és egyházügyi alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

"A református egyházon belül jelentkező különböző vallási mozgalmak, irányzatok egyre nagyobb teret hódítanak a gyülekezetekben. Ezek közül a legismertebb a koreai-amerikai gyökerű Miskolci Missziós Csoport, a CE-szövetség, valamint a Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett evangelizációs mozgalom. A Fehér megyei Magyarlapád egyike azoknak a településeknek, ahol a vallási nézeteltérések komoly feszültséget idéztek elő a gyülekezet, valamint a helység magyar közösségének életében. A konfliktust Bódis Miklós lelkipásztor áthelyezése váltotta ki, akit azzal vádoltak meg, hogy szakadást idézett elő a gyülekezetben. A lelkész magyarlapádi hívei több alkalommal is kifejezték tiltakozásukat a döntés ellen, amelyet szerintük igazságtalanul hoztak meg. Bódis hívei mindaddig nem hajlandók új lelkészt beengedni a községbe, amíg nem tisztázódik a helyzet, és a püspökség korábbi ígéretéhez híven nem vizsgálja ki az ügyet. - A Szabadság szerkesztőségébe eljuttatott levelükben a magyarlapádi reformátusok több mint hetvenhárom százaléka azzal a kéréssel fordul az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatalához és az Igazgatótanácshoz, vizsgálják újra Bódis Miklós református lelkipásztor áthelyezésének okait. Az aláírók "törvénytelennek" tartják a lelkipásztor elmozdítását. Levelükben a magyarlapádiak cáfolták Juhász Tamás teológiai professzornak azt a kijelentését (Szabadság, 2000. március 13.), hogy a püspökséget felkereső magyarlapádiak káromkodtak volna. /Vallási "villongások" Magyarlapádon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ A Szabadság munkatársa dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke véleményét kérdezte a református egyházon belül megjelenő mozgalmakról. A püspök kifejtette, hogy az egyházon belül meginduló mozgalmakat meg kell különböztetnünk egymástól. Úgy látja, hogy a CE együtt akar dolgozni az egyházzal, és nem akar kiválni. Az együttműködés érdekében szükséges megteremteni a törvényes kereteket. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy a CE miképpen iktatódjon be az egyházi belmissziós mozgalmak közé. A püspök reméli, hogy a beszélgetések nem az egyházszakadás felé vezetnek. Csiha Kálmán a Zimányi-féle evangelizációs mozgalmat szélsőségesebbnek és módszereiben nem reformátusnak látja. Kettéosztja a gyülekezeteket, az embereket szembeállítja egymással. Ezért határozottan ellenzik a Zimányi-féle módszert. Erről körlevelet küldtek minden lelkipásztori hivatalba. Csiha Kálmán sajnálatosnak tartja a Magyarlapádon történteket. Sajnos, két csoportra szakadt a gyülekezet. Az Igazgatótanács február végén áthelyezte a lelkipásztort azzal az indokkal, hogy személye a gyülekezetben szakadást idézett elő. A tanfegyelem kérdésében most indult a kivizsgálás. Akkor lehet csak világos képet látni, amikor a kivizsgálás megtörtént. - Van egy másik mozgalom is, amelyet egy amerikai evangelizátor kezdeményezett. Új gyülekezeteket próbáltak létesíteni, de egész Erdélyben száz, százhúsz lelket tudtak csak toborozni. - A mozgalmak jelzik, hogy szükség van a megújulásra az egyházban, de ez egészséges megújulás legyen. /Papp Annamária: Szükség van megújulásra. Beszélgetés dr. Csiha Kálmánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

Budakeszi 14-15 ezren lakosának 30-40%-a erdélyi, dél- vagy felvidékről származott el. Az idősebb székelyek zöme 1945 után került Budakeszire, a második nagyobb exodus pedig a romániai forradalom után volt. A Budapesti Székelykör az 1980-as évek közepén alakult, ezt követően megindult az országos szerveződés. Budakeszin 1990-ben alakult meg a Buda környéki Székelykör 21 fővel. Elnöke azóta is Gecző István, ügyvezető elnöke pedig Zsigmond Balázs. A Székelykör kulturális egyesület, politikai és gazdasági tevékenységet nem folytat. Nemcsak Budakesziről, hanem Budapest környéki falvakból, így Budajenőből, Zsámbékból, Budaőrsből, Etyekből, Érdről, Telkiből, Tökből, Pátyból, Biatorbágyból is vannak tagjaik. A Bonyhád székhelyű bukovinai székelyekkel is tartják a kapcsolatot. Feladatuknak tekintik a fiatal művészek segítését, tárlatok rendezését, együttesek fellépését, összejövetelek, bálok megtartását, a székelységgel foglalkozó írások közreadását. Kiállításokat, tudományos, irodalmi előadásokat, versenyeket (szavaló, prózamondó, mesemondó) szerveznek. Csíkszeredával, Csíktapolcával. Augusztus 20-án Csíkszeredából és Csíktapolcáról várnak vendégeket, útiköltségükhöz hozzájárulnak. Ebben az évben székelykaput szeretnének felállítani. - 1996-ban a község temetőjében kopjafát emeltek a második világháborúban elesett erdélyi katonák emlékére. A kopjafát Andrási Ignác készítette. /Szőcs Andrea Enikő: Buda környéki Székelykör. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

"A kormány sürgősségi rendelettel 191 ezer hektárnyi területet készül a román ortodox egyháznak juttatni Suceava megyében. Ennek az "ajándéknak" nagy hatása lehet az idei választási évben, de a többi romániai egyház részéről heves bírálatok várhatók, mivel azok is már többször kérték volt erdőik visszaadását - olvasható a Cotidianulban. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: ha csak az ortodox egyháznak juttatják vissza a földtulajdonát, a Kisebbségvédelmi Hivatal ellenzi az eljárást. - Kolozs megyében az egyházak összesen 1200 hektárnyi termőföldre és erdőre jelentették be igényüket. Gheorghe Funar polgármester már közölte, hogy Kolozs megyében nincs elegendő termőföld és erdő az egyházak kérésének teljesítésére. Mikó Lőrinc, az unitárius egyház tanácsosa szerint Gheorghe Funar polgármester nem illetékes arról nyilatkozni, hogy van-e elegendő földterület vagy sem Kolozs megyében. /Újabb diszkrimináció? Kétszázezer hektár a suceavai ortodoxoknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

A Brassó megyei Prázsmáron és Szászfehéregyházán található erődtemplomokat a Világörökség részévé nyilvánították. Az UNESCO szerint korukat kiválóan jellemző két építészeti műemlékek mellett újabb huszonnyolc romániai műemléket nyilvánítottak a Világörökség részévé. A prázsmári evangélikus templom építését 1225-ben kezdték el. Szerkezetileg a szászfehéregyházi templomerőd hasonlít a prázsmárihoz, de valamivel kisebb méretű. Dokumentumokban 1400-ban említik először, de a szakértők szerint 150-200 évvel korábban épülhetett. A két műemlék megőrzésére, fenntartására és felújítására mind a román állam, mind nemzetközi intézmények jelentős anyagi támogatást nyújtanak. /A Világörökség részévé nyilvánították a prázsmári és szászfehéregyházi erődtemplomokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Ápr. 4-én a Legfelsőbb Bíróság döntött: megalapítható a Petőfi-Schiller Tudományegyetem. A testület helyt adott a kormány fellebbezésének. Előzőleg a bukaresti Fellebbviteli Bíróság elfogadta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és a Román Nemzeti Egységpárt által megfogalmazott kifogásokat, és úgy ítélte meg, hogy a tanintézet megalapítása törvénytelen lenne. /(-halmi): Mégis lesz Petőfi-Schiller? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./ Kötő József oktatási államtitkár szerint a Legfelsőbb Bíróság határozata politikailag fontos döntés. Ebben a helyzetben újra kell elemezni a tennivalókat, a kérdést meg kell beszélni az illetékes szakemberekkel, civil szervezetekkel, egyesületekkel és alapítványokkal, és ennek értelmében kell majd tovább lépni. Az ápr. 5-i román sajtó állítása szerint a magyar-német nyelvű egyetem valószínűleg Kolozsváron működne. Alexandru Lapusan Kolozs megyei RTDP-s képviselő kijelentette: gyanakvással fogadja a Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának gondolatát, pártja csupán alapos tájékozódás után hozza majd nyilvánosságra hivatalos álláspontját ebben a kérdésben. Ioan Gavra Kolozs megyei RNEP-es képviselő meggyőződése, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése ellenére a Petőfi-Schiller mégsem hozható létre. /Újra kell elemezni a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem ügyét - véli Kötő József oktatási államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A Külügyminisztérium irattárából nemcsak a Zavtragate néven ismertté vált üggyel kapcsolatos dokumentumok hiányoznak, hanem ugyanebből az időszakból egyéb, a román és orosz kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó iratokat sem találnak. Ennek következtében jelentés készült, amelyet Petre Roman külügyminiszterhez is eljuttattak, aki feljelentést tett az ügyészségen és a Román Hírszerző Szolgálatnál. /Dokumentumok sokasága hiányzik a Külügyminisztérium irattárából. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja a Szabadság kérdésére megerősítette a Cotidianul napilapban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én egynapos hivatalos látogatást tesz Bukarestben. A magyar miniszterelnök népes küldöttség élén érkezik. A hivatalos küldöttségben helyett kap Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Rockenbauer Zoltán kulturális, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szemerkényi Réka, Németh Zsolt, Bagi Gábor államtitkárok, Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke, Gönczy János kormánybiztos. A kormányfőt üzletemberek is elkísérik útjára. Jelen lesz Íjgyártó István, aki Magyarország új bukaresti nagykövetjelöltje. Sajtóértesülések szerint Íjgyártó elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdésének, a határon túli magyarok státusának szakértőjeként ismert. A Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, és részt vett a román-magyar alapszerződés kidolgozásában. Kinevezéséhez még szükséges a magyar országgyűlés jóváhagyása. - A magyar fél fel fogja vetni két, Csíkszeredában és Konstancán működő konzulátus megnyitásának a tervét, és szintén szó lesz egy kolozsvári magyar művelődési központ létrehozásáról. Az elkövetkező két hétben további két magyar politikus is jelezte érkezését: április 13-án Szabó József honvédelmi minisztert, április 16-19. között pedig Kósáné Kovács Magdát, az MSZP alelnökét, a magyar országgyűlés emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottságának elnökét várják Bukarestbe. /Orbán Viktor Bukarestbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Ápr. 6-án a Legfelsőbb Bíróság végleges döntést hozott Funar-ügyben: elutasította a prefektúra keresetét, így Gheorghe Funar továbbra is Kolozsvár polgármestere marad. Emlékezetese, hogy Kolozs megye főügyészének kérésére január 25-én a prefektus felfüggesztette tisztségéből Gheorghe Funart. A polgármester óvása következtében másnap a közigazgatási bíróság felfüggesztette a prefektus rendeletét. Salcudean a Legfelsőbb Bíróságon megfellebbezte a döntést. /Hivatalban marad Funar. A Legfelsőbb Bíróság elutasította a prefektúra keresetét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

"A román munka- és szociális ügyek minisztériuma és a magyar szociális és családügyi minisztérium szakértői megállapodtak, hogy a két ország évente 8000 szezonális munkavállalót és 700 gyakornokot fogad kölcsönösen. A tervezett megállapodás értelmében a szezonális munkavállalók és a gyakornokok a "társadalmi és a gazdasági élet minden területén alkalmazhatók lesznek". A bukaresti tárgyalások után mindkét fél úgy vélekedett, hogy a két megállapodást a közeljövőben alá lehet írni. Románia eddig csak Németországgal kötött munkavállalók fogadásáról szóló megállapodást. Bukarest hasonló megállapodást szeretne aláírni Ausztráliával, Spanyolországgal és Franciaországgal is. /Román-magyar megállapodás a szezonális munkavállalásról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

A Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán tanuló magyar hallgatókat tömörítő Jurátuskör április 4-5-e között látogatást szervezett a román parlamentbe. A résztvevők találkoztak Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökkel is. A megbeszélés során felmerült annak lehetősége, hogy ősztől külön magyar csoport induljon a BBTE jogi karán. Mint ismeretes, az RMDSZ-nek köszönhetően az 1997-1998-as tanévben a magyarul érettségizett diákok számára a BBTE jogi karán beiskolázási helyeket különítettek el. Az 1998-1999-es és az 1999-2000-es tanévben viszont a helyeket nem csupán a magyarul érettségizett diákok, hanem valamennyi nemzeti kisebbség fiataljai számára hirdették meg. Így történhetett meg, hogy egy magát például szerbnek valló román nemzetiségű diák bejutott a nemzeti kisebbségeknek fenntartott helyekre. Markó Béla elmondta: a választásokig feltétlenül meg kell valósítani azt, hogy a jogi karon magyar csoport jöjjön létre. Áttörést jelent, hogy az elsőévesek számára a második félévtől két tantárgyat, a nemzetközi jogot és a filozófiát anyanyelven oktatnak. A következő lépés az, hogy ebből kialakítsák a külön beiskolázási számmal rendelkező magyar csoportot, a matematika, vagy a történelem szakhoz hasonlóan. Távlati terv a külön kar létrehozása. /Kiss Olivér: Ősztől magyar csoport indulhat a BBTE jogi karán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Alföldi László, kolozsvári magyar főkonzul elmondta, hogy művelődési központ létrehozását tervezik Kolozsváron. A kulturális központ fenntartása, működtetése a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának a hatáskörébe tartozna. A központ a kolozsvári konzulátus főtéri épületében működne. Alföldi kifejezte reményét, hogy még az idén megnyithatják a kolozsvári művelődési központot. /Idén megnyílhat a kolozsvári magyar művelődési központ - nyilatkozta lapunknak Alföldi László főkonzul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Szilágyi Júlia tanárnő, a Római Katolikus Teológiai Líceum /Kolozsvár/ megbízott igazgatója elmondta, hogy a felekezeti iskolák autonómiájáról csak az 1998-1999-es tanévtől lehet beszélni, amikor megjelentek azok a tantervek, melyek valamelyes szabadságot biztosítanak az iskolának. Az új tanterv lehetőséget biztosít arra, hogy minden iskola ajánlhasson sajátos tantárgyakat is a tanulóknak. Ez a lehetőség a magyar anyanyelvűek számára korlátozott, mert az anyanyelvi órákért cserében nem csökkentették a törzsanyagban szereplő órák számát. A Római Katolikus Teológiai Líceum új tanterve szerint heti négy magyar, négy román, négy angol óra biztosítja a szóbeli és írásbeli kommunikációs készség fejlesztését. A hitoktatás heti két órában folyik. A Szent Mihály Plébánia igen jelentős összeggel támogatja a tanulásban jó eredményeket felmutató tanulókat. A bécsi Szent István Egylet is biztosít ösztöndíjakat a tanulás és rászorultság függvényében. Tavaly a pécsi Nagy Lajos Gimnázium látta vendégül az iskola tanulóit, idén a szobi Szent László Iskolába készülnek a tizenegyedikesek. Testvériskolájukkal, a Báthory István Líceummal közösen használják a laboratóriumokat, könyvtárat, tornatermet. Közösek a tanárok is. /Szabó Csaba: Súly alatt nő a pálma. A Római Katolikus Líceum és az ezredvég kihívásai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

"Romániában ma nincs egyetlen olyan párt sem, amely nacionalista jelszavakkal élne - jelentette ki Berlinben Petre Roman külügyminiszter. A nemzetiségi kérdés romániai helyzetét jellemezve Roman úgy fogalmazott: "míg 1990-ben véres konfliktus volt a magyarok és a románok között Marosvásárhelyen, ma még a választások előtti időszakban sem használ egyetlen romániai párt sem nacionalista jelszavakat. Ez a haladás nyilvánvaló jele, arról tanúskodik, hogy Romániában a demokrácia erősebb a nacionalisták által terjesztett szólamoknál és jelszavaknál." A németországi hivatalos látogatáson levő külügyminiszter a romániai német beruházások ösztönzéséről, az európai integráció folyamatában a Romániának nyújtandó német támogatásról, valamint a szerbiai és a koszovói helyzetről tárgyalt vendéglátóival. /Petre Roman: Romániában teret veszített a nacionalizmus. Berlini látogatáson a külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Ápr. 8-án tartotta Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformja harmadik, rendkívüli kongresszusát Székelyudvarhelyen. Az RT szükségesnek tartja az RMDSZ stratégiájának felülvizsgálását a parlamenti választások előtt. Az RT szerint a júniusi romániai helyhatósági választások után, a novemberre tervezett parlamenti választások előtt össze kell hívni az RMDSZ rendkívüli kongresszusát. Az RT élesen bírálta az RMDSZ vezetését. Toró T. Tibor elnök úgy fogalmazott: az alapvető ellentét az RT és az RMDSZ jelenlegi vezetése között a jövőképek megfogalmazásában van. A platform képviselői úgy látják: feltétlenül stratégiaváltásra van szükség, ami akár tisztújítást jelenthet, az RMDSZ jelenlegi vezetése ugyanis képtelen változtatni a stratégián. Hangsúlyozták azt is, hogy a parlamenti választások előtt feltétlenül meg kell őrizni az RMDSZ egységét ahhoz, hogy a romániai magyar közösség képviselethez juthasson a román törvényhozásban. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bátrabb politizálásra ösztönözte az RT-t. Hangsúlyozta: az RMDSZ-en belül a Reform Tömörülés jelenti az egyetlen komoly alternatívát a hivatalos RMDSZ-vezetés egypárturalmi magatartásával, elhibázott politikájával szemben. Tőkés szerint az RT határozottabb fellépésének az őszre tervezett törvényhozási választásokon kell megtörténnie. Markó Béla szövetségi elnök üzenetében hangsúlyozta, hogy az RMDSZ ereje éppen sokszínűségében rejlik. Várhegyi Attila, aki a Fidesz-MPP-t képviselte, kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok belső önszerveződésének, saját intézményi struktúrájának, döntéshozatali mechanizmusainak megerősödését támogatja. "A magyar kormány nem Önök helyett akar döntéseket hozni, hanem az Önök által megfogalmazott célok eléréséhez kíván segítséget nyújtani" - mondta. Várhegyi Attila szerint ezt az elvet sértette meg az általa Horn-Iliescu paktumnak nevezett magyar-román alapszerződés. Mára bebizonyosodott, hogy a határozott, de kiegyensúlyozott magyar külpolitika megértésre talált a szomszédos országokban is, és komoly eredményekre vezet - szögezte le Várhegyi. /Rendkívüli RMDSZ-kongresszust sürget az RT. A nemzeti liberális platform szerint stratégiaváltásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

Közel 66 ezer hektár termőföldet öntöttek el a megáradt folyók az elmúlt napokban. Ápr. 9-i adatok szerint 15 megye 410 településén okozott komoly károkat az árvíz (köztük Fehér és Beszterce-Naszód megyékben) 233 hidat, 3093 lakóházat, 3477 gazdaságot mosva el. Az országos útigazgatóság jelentése szerint az elmúlt időszakban 117 községi, 47 megyei, és 15 országút bizonyult többé-kevésbé járhatatlannak. /Országszerte pusztított az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tovább emelkedett a Kraszna vízszintje Domahidánál. Ápr. 7-én Kaplony határában megindult az átfolyás a töltések tetején. Szerencsére sikerült időben intézkedni, és megelőzni az árvizet. A Szatmár Megyei Katasztrófaelhárító Bizottság elvégezte a múlt heti áradás következtében keletkezett károk hozzávetőleges felmérését. A tavaszi áradás nyolc községet érintett: Szokond, Szopor, Borválaszút, Csaholy, Berekszó, Bogdánd, Hadad, Ákos. Az árvíz 177 lakóházban, 215 gazdasági épületben tett kárt, valamint közutakat, egy közúti és három kanális fölötti hidat rongált meg. A becslések szerint összesen 23 780 hektár szántóföld került víz alá, amely 17 milliárd lejes kárt jelent. Az építményekben keletkezett kár hozzávetőleges értéke húszmilliárd lejre emelkedik a felmérés szerint. A Krasznán, Domahidánál szintén harmadfokú volt a készültség, tegnap 17 órakor 563 cm-es volt a vízállás, ami 13 cm-rel haladja meg a veszélyességi szintet. De csökken a vízszint, Szopornál például már az elsőfokú készültség sincs érvényben. A Szamos áradása is megállt, tegnap 16 órakor Szatmárnémetinél 536 cm-t mértek (a pénteki 600 cm helyett), ami elsőfokú készültségnek felel meg. /Fodor István: Megint eső jön: megismétlődhet a múlt heti áradás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./

"A romániai magyarság akarata ellenére aláírt, őszinte szándék nélküli papírnak, Horn-Iliescu paktumnak nevezte a román-magyar alapszerződést a Reform Tömörülés ápr. 8-án Székelyudvarhelyen tartott rendkívüli kongresszusán Várhegyi Attila Fidesz-MPP politikus. A Várhegyi nyilatkozatra azonnal reagált Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP jelenlegi elnöke: szerinte annak idején az RMDSZ egyetértett az alapszerződéssel. A Szabadság Markó Béla szövetségi elnöktől érdeklődött az RMDSZ álláspontjáról. Az 1996 őszén, hosszas vajúdás után véglegesített román-magyar alapszerződést az Iliescu kormányzat írta alá Temesváron. Az aláírásnál jelen voltak a román parlamenti pártok képviselői, így az RMDSZ is. Ennek ellenére az alapszerződés szövege sok vitát és nézeteltérést szült a romániai politikai életben aláírása után is. Az RMDSZ politikusok a végrehajtás garanciáinak hiányát kifogásolták, illetve azt, hogy néhány lényegi kérdés, mint például az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése, csupán lábjegyzetben szerepel. Markó Béla elmondta, hogy az akkori ellenzék, a jelenleg kormányzó demokratikus pártok nem ellenezték a dokumentum aláírását, talán megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy nem nekik kell aláírniuk a románság előtt egyáltalán nem népszerű dokumentumot. "Parlamenti pártként az RMDSZ valóban jelen volt az alapszerződés aláírásánál, de a szavazásnál tartózkodott" - hangsúlyozta a szövetségi elnök. "Az RMDSZ azért nem támogatta a román-magyar alapszerződés aláírását, mert bizonyos értelemben valóban akaratunk ellen volt. Nem az alapszerződést tartalmát kifogásoltuk, hanem azt, ami nem volt benne. Véleményünk szerint az alapszerződés túlságosan elvi kitételekre épült. Mi konkrétumokat és a végrehajtást biztosító garanciákat szerettük volna beiktatni a szövegbe. Utólag bebizonyosodott, hogy egy alapszerződés végrehajtásának tulajdonképpen nincsenek garanciái. Ma már kimutatható, hogy számos cikkelye nem működik a gyakorlatban. Néhány tétele megvalósult, de ez nagymértékben az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhető" - hangsúlyozta Markó. /Kovács László rosszul emlékezik. Az RMDSZ nem szavazta meg a román-magyar alapszerződést. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Ápr. 8-án Kolozsváron, az Apáczai Csere János Gimnáziumban tartották az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny V. országos döntőjét, amelyik az országos tantárgyolimpia mellett immár két éve hivatalosan is szerepel az oktatási minisztérium programjában. A vetélkedőn Brassó, Szatmárnémeti, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Szilágysomlyó, Barót, Nagyenyed, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Kolozsvár 20 nyelvművelő körének küldöttei három versenyformában mérhették össze tudásukat. Az "Édes anyanyelvünk" nyelvhasználati, a "Szép magyar beszéd" nyelvhelyességi, illetve a "Versben bujdosó", irodalmi jellegű vetélkedőn. Az ünnepélyes díjkiosztásra Széken, a református templomban került sor. Az idei verseny mottója "Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó, / egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges." Ez a Kányádi-idézet tükrözte az anyanyelv iránti szeretetet. Eszteró István temesvári felkészítő tanár szerint nagy szükség van az ilyen jellegű vetélkedőkre, mert - főleg szórványvidéken - a kétnyelvűség miatt az anyanyelv, a helyes kiejtés veszélyeztetve van. /Tamás Kinga: "... Egy tájszó se maradjon kint ... " Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

Ápr. 8-án tartotta a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) az első Kolozsvári Magyar Állásbörzét. Magyarországról is jelentkeztek résztvevők. Főleg az informatikai és közgazdasági képzettséggel rendelkezők számára volt sok ajánlat, de kerestek építész- és könnyűipari mérnököket, sőt művészettörténészt és fényképészt is. A hallgatók által kitöltött jelentkezési ívek alapján összeállítanak egy adatbázist, melyet eljuttatnak az állásbörzén részt vett cégekhez, és minden olyan vállalathoz, amely ezt igényli majd. /Rácz Éva: Az első Kolozsvári Magyar Állásbörze. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Balázs Lászlót kolozsvári vállalkozó kartonlapokra ragasztott szép bőrmetszeteit, bőrplasztikáit állította ki városában, a Korunk Galériában. /Tibori Szabó Zoltán: Formaérzék és őszinteség. Balázs László bőrplasztikái a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

A Romániai Magyar Középiskolások Szervezete (MAKOSZ) egy év szünetelés után, két hét múlva újra megkezdi tevékenységét. A szervezet élén új vezetőtanács áll, melynek irányítója Kakucs Gyöngyvér tizenegyedik osztályos tanuló, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja. Kakucs Gyöngyvér elmondta, hogy 1999 júniusában a nagybányai MAKOSZ-konferencián szervezési és könyvelési gondok miatt lemondtak a vezetők. A MAKOSZ 1990-ben alakult mint nonprofit, apolitikus, kulturális, érdekvédelmi szervezet. Táborokat, szépségversenyeket, humorfesztivált, Ki mit tud?-okat rendezett, melyek közül a legnagyobb sikernek talán a Királyfürdői Szabadegyetem örvendett. Az új elnök szerint a jogi státus tisztázása és egy központi iroda létrehozása Marosvásárhelyen (a felszerelés már megvan) lenne a legfontosabb. A MAKOSZ egy nyolc tagból álló egyeztető bizottság, amely összefogja ezek tevékenységét. A vezetőtanács tagjai pillanatnyilag Bukarest, Csíkszereda , Marosvásárhely, Udvarhely, Zilah küldöttei. A kolozsvári, nagybányai és nagyváradi képviselők lemondtak. /Nagy Vajda Zsuzsa: Megújul a MAKOSZ. Kakucs Gyöngyvér az elnök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

"Székelyudvarhelyen ápr. 8-án tartja első kongresszusát az 1999. október 23-án létrehozott Romániai Magyar Középiskolás Szövetség /RMKSZ/. A szervezet terveiről, célkitűzéseiről Fekete Oszkárt, az RMKSZ ügyintézője elmondta, hogy az RMKSZ ugyanabból a célból jött létre, amelyért évekkel ezelőtt a Romániai Magyar Középiskolások Szervezete (MAKOSZ). Mivel a MAKOSZ már két éve "stagnáló helyzetben" van, azért szervezték meg ezt a másik szervezetet. Szerintük szükség van egy ilyen középiskolás hálószervezetre. A MAKOSZ-t nem tudták feljavítani, ezért 1999. október 23-án létrehozták az RMKSZ-t. Azóta szerveztek két küldöttgyűlést. A szervezet tagjai: a romániai magyar középiskolák keretében működő diákszervezetek. Jelenleg vannak tagszervezeteik Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Szecselevárosban, Brassóban. A most tartandó első RMKSZ-kongresszuson pedig végérvényes keretet kap az egész szervezet. Be akarják vonni a szervezetbe a szórványvidékek középiskoláit is, ahova a MAKOSZ egész tízéves munkája alatt nem nagyon ért el. /Tamás Kinga: Célunk az, hogy megmozgassunk. RMKSZ - alternatíva a MAKOSZ-ra? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

Ápr. 10-én Budapesten az idei évtől 2002-ig szóló egészségügyi és orvostudományi együttműködési munkatervet írt alá Gógl Árpád magyar és Hajdú Gábor román egészségügyi miniszter. A munkaterv alapján a két szaktárca tájékoztatja egymást az egészségügyi ellátó rendszer irányítására és finanszírozására vonatkozó törvényekről, rendeletekről, valamint a gyógyító-megelőző ellátással kapcsolatos eljárásokról. Az aláíró felek - kérésre - megküldik egymásnak statisztikai adataikat és járványügyi jelentéseiket. A munkaterv szerint az aláírók elősegítik és támogatják egészségügyi intézményeik, kórházaik, valamint az orvostudományi társaságok közötti közvetlen együttműködést, és kölcsönösen lehetőséget teremtenek az orvosok, gyógyszerészek továbbképzésére a másik országban. A munkaterv rögzíti: a másik ország állampolgárainak egészségügyi ellátási feltételeit a két kormány által 1961-ben megkötött szociális biztonsági egyezmény szerint teremtik meg. A sajtótájékoztatón Hajdú Gábor elmondta: az állampolgárok külföldi gyógykezelésének finanszírozására Romániában létezik központi alap, bár annak pénzügyi lehetőségei behatároltak. Hozzátette: bonyolultabb, de igyekeznek a gyógykezeléshez hozzájárulni azokban az esetekben is, amikor román állampolgárok közvetlenül fordulnak magyarországi egészségügyi intézményhez. Gógl Árpád közölte: a két minisztérium szakértői igyekeznek intézményes megoldást találni a másik ország állampolgárai gyógykezelésének finanszírozására. /Bonyolult a román állampolgárok magyarországi gyógykezeltetése.= Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./