Már a Budapesti Rendőr-főkapitányság is nyomoz a IX. kerületben történt időközi képviselő-választási botrány ügyében, az ajánlószelvények meghamisítása, illetve az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) jelöltjeinek kizárása miatt. Az időközi képviselő-választást a korábbi SZDSZ-es polgármester, Gegesy Ferenc távozása miatt kell megtartani. A Jobbik Magyarországért Mozgalom panasszal élt, mely szerint az MDF-es jelöltre leadott szelvények jó része hamisítvány. A választási bizottság úgy döntött, hogy nemcsak az MDF, hanem a MIÉP és az MSZZP ajánlószelvényeinek eredetiségét is vizsgáltja. A MIÉP-nél 415, az MDF-nél 669, az MSZZP-nél pedig 1152 hamis szelvényt találtak, ezért a bizottság hivatalból feljelentést tett a rendőrségen a három párt jelöltjét pedig első fokon kizárták a választásból. /Kánya Gyöngyvér: Választásokból rendőrségi ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

Az előttünk álló esztendő sikere azon múlik, hogy lesz-e változás – jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz – szövetségben a KDNP-vel – készen áll arra, hogy a sikeres európai módszerek alkalmazásával kivezesse Magyarországot a válságból. A kormány a végletekig legyengítette az országot, majd félrekezelte a válságot, ezért a körülmények kétségkívül jóval nehezebbek lesznek, mint korábban, de ez a helyzet is számos lehetőséget, esélyt kínál, amelyeket érdemes megragadni. Véget kell vetni annak, ami most zajlik. Orbán Viktor szerint az emberek többfajta módon is elérhetik a politikai változást. Az előrehozott választások esélyéről a Fidesz elnöke azt mondta, hogy ha az ellenzék valamennyi pártja úgy akarná, akkor három hónap múlva parlamenti választásra kerülhetne sor Magyarországon. Azonban az SZDSZ és az MDF a saját pártérdekeiket az ország érdeke elé helyezik. A jelenlegi miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel való esetleges egyeztetés lehetőségéről Orbán Viktor azt mondta: „hazug emberrel és sánta kutyával az vitatkozik, akinek elment a józan esze”. /Orbán: 2009 sikere attól függ, lesz-e politikai változás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

Az Európai Bizottságnak (EB) nincs hatásköre arra, hogy átfogó kisebbségvédelmi politikát érvényesítsen a tagországok tekintetében, de a hátrányos megkülönböztetéssel szemben fel tud lépni – hangsúlyozta Jacques Barrot, az EU igazságügyi biztosa február 3-án Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) vitájában. A vitát Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, az EP-n belül működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke kezdeményezte. A nemzeti kisebbségek, a romák és a bevándorló közösségek európai szintű védelméről folytatott eszmecsere több résztvevője sajnálattal állapította meg, hogy határozathozatalra ezúttal nem kerül sor, a problémákat nem állásfoglalás-tervezet, hanem csak az EB-hez intézett kérdések sora veti fel. A témában pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EP-képviselők között. A fideszes Gál Kinga, az SZDSZ-es Szent-Iványi István, a szlovákiai néppárti Bauer Edit, a néppárti Sógor Csaba, valamint Tőkés László egyaránt felszólalt a vitában. Több román és néhány más országbeli EP-képviselő ellenezte a területi autonómia gondolatának felvetését. A románok különösen nagy számban méltatták saját országuk kisebbségi politikáját. Egy szlovák képviselő arra utalt, hogy Szlovákiában éppen ezen a napon fogadtak el törvényt a földrajzi neveknek a tankönyvekben kisebbségi nyelven történő feltüntetéséről. Egy másik azt panaszolta fel, hogy a magyarországi szlovákoknak sokkal kevesebb a joguk, mint a szlovákiai magyaroknak. A kisebbségi jogok szorgalmazói szerint a szubszidiaritás elvét követve –mód nyílhat az autonómiatörekvések teljesítésére. Mások ebben az állami egység felbomlásának veszélyét látták, elzárkóztak a kisebbségi kollektív jogok érvényesítésétől. /Háttér. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ A vitában a magyar felszólalóknál is többen kértek szót a román képviselők sorából. A magyar képviselők a kisebbségi kollektív jogok, illetve az autonómia ügye mellett foglaltak állást. Gál Kinga (FIDESZ) rámutatott, hogy a kisebbségi közösségi problémák pusztán emberi jogi és diszkrimináció-ellenes intézkedésekkel nem rendezhetők – ennél többre van szükség. Winkler Gyula (RMDSZ) „a többségi és kisebbségi konszenzuson alapuló autonómia-formákat” nevezte a legjobb útnak a kisebbségi kérdés megoldása irányába. A román felszólalások többségi értetlenségről és előítéletes elfogultságról, nem egy esetben pedig kifejezetten rosszindulatról árulkodtak. Dragos Florin David képviselő azzal érvelt a magyar autonómia ellen, hogy: „hova jutnánk, hogyha az egy milliónyi román munkavállaló autonómiát igényelne magának Spanyolországban?” (sic!). Adrian Severin volt román külügyminiszter szerint „az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének megkettőzése káros volna, és konfúziót okozna” (sic!). A román képviselők tudatták, Románia „példa- és modellértékű módon” megoldotta a kisebbségi kérdést, és ezen a téren túlszárnyalta Európát. Jacques Barrot jogi főbiztos ismételgette, hogy az EU kizárólag a diszkrimináció ellenében léphet fel, és nincsenek jogi eszközei a kisebbségi nemzeti közösségek védelmére. Tőkés László felszólalásában kifejtette, fájdalmas, hogy kellő frakció-támogatás hiányában a közvita határozathozatal nélkül végződik, és továbbra sem nyílik lehetőség egy EU-kisebbségvédelmi keretegyezmény elfogadására. Tőkés László a nacionál-kommunista időkre emlékeztető, diktatórikus álláspontnak és Európától idegen, demokrácia-ellenes megnyilatkozásnak tartja Traian Basescu román államelnöknek az erdélyi magyarok kollektív jogok és autonómia iránti jogos igényét visszautasító budapesti kijelentéseit. /Kisebbségi vita az EP-ben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./ A vitában Gál Kinga az Európai Néppárt fideszes képviselője is felemelte szavát az autonómia ügyében. Hangsúlyozta, ameddig bármilyen más – a diszkrimináció tilalma által védett, a társadalomban kisebbségben élők – esetében erőteljes az érdekérvényesítés, addig a hagyományos nemzeti kisebbségek esetében szégyenlős az európai jogvédelem, és még szégyenlősebb a politikai akarat. Pedig e közösségek léte az Unióban nem politikai, hanem ténykérdés. Milliók élnek az Unióban, akik nem bevándorlók. Úgy élnek itt Európa tagállamaiban, hogy, egy tapodtat sem mozdultak őseik földjéről – csak éppen a XX. századi történések folytán az országaik határai vonultak el fölöttük, mint a másfél milliós lelket számláló erdélyi magyarság esetében Romániában. Ki kell mondani, hogy ezen közösségek problémái nem rendezhetőek csupán általános emberi jogi, vagy diszkriminációt tiltó rendelkezésekkel. Ezek a közösségek joggal tartanak igényt mindarra, amit hasonló lélekszám esetén az Unió jogosnak tart a többségben élők számára. Jogosan gondolják ezek a közösségek, hogy az az autonómia, ami az olaszországi dél tiroli kisebbségi közösség számára prosperitást és fejlődést hozott – számukra is kívánatos megoldást hozna. Igenis pozitív és vállalható jövőt adhatnak e közösségeknek a különböző autonómiaformák, köztük akár a területi autonómia. /Gál Kinga: beszélni kell a területi autonómiáról. = Erdely. ma, febr. 4./ A vitában Sógor Csaba és Winkler Gyula europarlamenti RMDSZ-képviselők a nemzeti kisebbségek védelme ügyében közös állásfoglalással éltek: Sajnálattal vették tudomásul, hogy az Európai Unióban is vannak olyan képviselők, akik korszerűtlen eszmékre alapozott érveléssel, nacionalista retorikával próbálják bebizonyítani, hogy nincs szükség kisebbségvédelemre uniós szinten. /Sógor Csaba és Winkler Gyula a nemzeti kisebbségek védelme ügyében. = Erdely. ma, febr. 4./

Legyen RMDSZ-képviselő az Európai Parlament (EP) liberális frakciójában is – vetette fel Szent-Iványi István, Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) EP-képviselője. Szent-Iványi Brüsszelben erdélyi szabadelvű magyar fiatalokat látott vendégül, akikkel áttekintette a magyar–magyar kapcsolatok helyzetét. /RMDSZ-képviselő az EP liberális frakciójában is? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

A hétvégén Nagyváradra látogató Demszky Gábor budapesti főpolgármester ellen tüntetők egyike – a váradi Magyar Polgári Párt-szervezet egyik vezetője – leköpte, s árulónak nevezte az ÚMSZ főmunkatársát, Szűcs Lászlót, a rendezvényt szervező Várad folyóirat főszerkesztőjét. Demszky az ÚMSZ-nek kifejtette, nagyváradi útjának céljait nem sikerült meghiúsítania a Magyarországról szervezett akciónak „Demszky, nem kérünk belőled!” – állt azokon a röpcédulákon, amelyeket az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjaiként osztogattak a váradi művelődési ház bejárata előtt. Szégyen! – méltatlankodott Kőrösi P. József, a magyarországi Noran Kiadó igazgatója, aki Demszky Gáborral együtt érkezett Nagyváradra. A demonstrálók megpróbáltak bejutni a kultúrházba is, de ezt a bejáratnál álló rendőrök megakadályozták. Megjelent Lenghel városi rendőrkapitány, majd később Ilie Bolojan polgármester is. A köpködőt s még egy fiatalt rövid időre előállították a rendőrök. Szűcs elmondta, nem kíván a hatósághoz fordulni, csupán sajnálatát fejezte ki, hogy egy kulturális esemény ilyen atrocitásba torkollhat. „Aljas dolog a szélsőjobb részéről, hogy ilyen eseményeket használ ki arra, hogy belerondítson a magyar–magyar és a román–magyar kapcsolatokba” – szögezte le Kőrösi. Kőrösi szerint a Demszkynek intézett „Mocskos zsidó”-bekiabálások botrányosak, de ostobák is, hiszen a budapesti főpolgármester a legkevésbé sem büszkélkedhet zsidó felmenőkkel. /D. Mészáros Elek, Salamon Márton László: Könyvest köpködőkkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Reagálás a cikkre: A bihari sajtó nagyjából tárgyilagosan számolt be a február 27-én Váradon történt eseményekről, amikor Demszky Gábor budapesti főpolgármestert, SZDSZ-es politikust nemzeti elkötelezettségű magyar fiatalok tüntetéssel fogadták. Egyes sajtóhírek „lökdösődésekről” is szóltak, de ilyesmi nem volt. A karhatalmat a helyszínre a városháza rendelte. Konkrét csúsztatás egyedül a bukaresti Új Magyar Szóban jelent meg, amely szerint „Mocskos zsidó!” bekiabálások is elhangzottak, ami nem felel meg a valóságnak. Ugyancsak Új Magyar Szóban meg az a légből kapott állítás, hogy a Demszky-ellenes tiltakozást Magyarországról szervezték. /Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 6./ Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) nagyváradi szervezete tiltakozó akciót szervezett Demszky Gábor ellen. A rendőrök meghiúsították az akciót. Váradra látogatott. Demszky, a Törzsasztal irodalmi rendezvénysorozat meghívására, hogy bemutassa Keleti Éden /Noran Kiadó/ című családregényét. A csendőrök nem engedték be a protestálókat a nyilvánosnak meghirdetett rendezvényre. A fiatalok az utcán várakoztak. A rendőrök kordont alkottak. A politikus testőrök gyűrűjében távozott az épületből, miközben a protestálók azt skandálták, hogy: „Áruló!”, „Tönkretetted az országot!”, „Nemzetáruló!”. Lokodi Ferenc, a HVIM romániai alelnöke kifejtette: „Kötelességünknek éreztük, hogy fellépjünk egy ilyen politikai import ellen. Az RMDSZ kultúraktivistái kizárólag balliberális politikusokat kényszerítenek rá az itteni magyarságra. Demszky Gábor is nemegyszer szólt a nemzeti értékek ellen. 2006. október 23-án a főpolgármester gumilövedékkel lövetett a hazafiakra Budapesten. Azon a tüntetésen engem is kardlappal vertek össze lovas rendőrök. És Demszky ezeket a zsoldosokat később kitüntette”. A rendőrség a bevitt két fiatalra pénzbírságot szabott ki. /T. H.: Tiltakozás Demszky ellen – méltatlan közjátékkal. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 2./

A hangos tiltakozás a szólásszabadság része, az ellen demokratikus országban fellépni nem ildomos. Az EMI képviselőinek joguk volt ahhoz, hogy Demszky Gábor látogatása ellen tiltakozzanak. A tojásdobálás, köpködés azonban alpári dolog. Érdemes lenne ugyanakkor Demszky Gábornak is elgondolkodnia azon: miért van az, hogy nyilvános megjelenései ellen mindig tiltakoznak. Az SZDSZ szemellenzős liberalizmusa, amelynek értelmében kizárólag az egyéni jogokat, valamint az állampolgári nemzetet tekinti relevánsnak, a kultúrnemzet fogalmát pedig „avítt”, „elmaradott” szélsőségként értelmezi, a határon túli magyarok zömében visszatetszést kelt. Az SZDSZ és az MSZP a határon túli magyarok magyar állampolgársága ellen agitált, ezzel ellenszenvet gerjesztettek a két párt politikusai ellen. /Balogh Levente: Tíztojásos vizit. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere szerint Magyarországról irányított csoport támadt rá Nagyváradon. Arra a kérdésre, honnan tudja, hogy Magyarországról irányították őket, Demszky a román rendőrökre hivatkozott. A lap felelős szerkesztője megjegyezte, hogy Demszky előtt egy másik szabaddemokrata politikust, Eörsi Mátyást ért hasonló atrocitás évekkel korábban Kolozsváron, illetve Kuncze Gábort Nagyváradon. Úgy tűnik, rájár a rúd a magyarországi liberálisokra. Demszky tiltakozott, szerinte inkább a kormánypárti politikusokról lehet beszélni, az SZDSZ korrekt kisebbségpolitikája sérti a nem demokratikusan gondolkodók fülét. Az újságíró felvetette, Erdélyben, a határon túli magyar közösségekben nem a kisebbségvédő politikájáról híres az SZDSZ. Demszky erre is tudott magyarázatot: a kettős állampolgárságra vonatkozó akkori népszavazás régen volt. Ma, amikor mindkét ország, Magyarország is Románia is csatlakozott az Európai Unióhoz, nincs már igazán nagy jelentősége. Az újságíró közbevetésére, hogy az SZDSZ politikájának homlokterében nem éppen a határon túli magyar közösségek helyzete áll, Demszky megmagyarázta: kétnyelvű feliratok vannak a húsz százalékosnál nagyobb kisebbséggel rendelkező romániai települések bejáratánál, Nagyváradon magyarul tanítják a rendőröket és így tovább. /Salamon Márton László: Demszky és a „magyar betegség” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nagyváradi szervezetei közleményt adtak ki Demszky Gábor látogatásáról. Tűrhetetlennek tartják azt, hogy ismét Szent László király városába, Nagyváradra hozták Demszky Gábort. Felháborítónak tartják, hogy Nagyvárad alpolgármestere, Biró Rozália hívta Demszkyt azok után, hogy 2004 decemberében milyen kijelentéseket tett pártja, az SZDSZ a magyar állampolgárság ügyéről. Felteszik a kérdést: Budapest főpolgármestere miért bújik el ilyen alkalmakkor, amikor 2006 októberében és más kormányellenes tüntetéseken olyan hidegvérrel lövette, verette zsoldosaival a magyar hazafiakat? A közleményt aláírói: Lokodi Ferenc Attila Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Nagyvárad, Lovassy Cseh Tamás Erdélyi Magyar Ifjak, Nagyvárad. /Tüntetés és rendőri intézkedés Demszky látogatásán. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 6./

Kilépett a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójából Csáky András, ezzel a képviselőcsoport másodízben a megszűnés határára sodródott. A politikus elfogadhatatlannak tartja a Bokros Lajos és Habsburg György vezette EP-listát. Csáky András független lesz, őt követi Olajos Gergely, az MDF jelenlegi egyetlen EP-képviselője is, aki mandátumának lejárta után elhagyja a pártot. Az MDF országos választmánya a múlt hét végén 48:44 arányban bizalmat szavazott a listának, amelynek első helyén Bokros Lajos, második helyén Habsburg György áll. Dávid Ibolya pártelnök ezután Bokros Lajosból miniszterelnököt kívánt kreálni, így állítva félre a „hiteltelen Gyurcsányt”. Boross Péter volt miniszterelnök is ellenvéleményt jelentett be, szerinte össze kell hívni a párt országos gyűlését, eligazító döntés kell a pártnak arról, hogy kivel és milyen irányba politizál az MDF. Leszögezte azt is, a „bizonyos koalíciós felvetéseket, MSZP–SZDSZ–MDF válságkoalícióról” összeegyezhetetlennek tartja Antall József örökségével. Az MDF frakciója emelt fővel vállalja azt, hogy a függetlenek táborába kerül – jelentette ki Dávid Ibolya. /Lokodi Imre: Magyar demokrata perpatvar. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Nemzeti érdek a magyarság lelki, szellemi és gazdasági erejének, lélekszámának gyarapítása, a véderő fenntartása és erősítése, a határokon átívelő közös nemzetstratégia megfogalmazása. Az SZDSZ és médiabirodalma viszont nevetségessé próbálta tenni azokat, akik már évtizedekkel ezelőtt a népességfogyásról beszéltek. Szabályos hadjáratot indított a magyarság szent jelképei és szimbólumai ellen. A Szent Korona micisapka vagy tökfödő, Szent István jobbja „tetemcafat”, a magyarság „bűnös nemzet”, „utolsó csatlós”, a magyar történelem „téves döntések terepe”, a turul „dülledt szemű tojószárnyas”, Jézus „zsidó fattyú” az Árpád ház zászlaja pedig „nyilas” jelkép, sorolta Borbély Zsolt Attila. Az SZDSZ a nemzeti integrációt és a Kárpát-medencei szintű magyar nemzetstratégia megfogalmazását gátolta: előbb az alapszerződések megkötését szorgalmazta a határon túli magyar nemzetrészek explicit tiltakozása ellenére, ellene szavazott a státustörvénynek, majd gátlástalanul kampányolt a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen. Erdélyben egy maroknyi kvázi-liberális csoport támad időnként a nemzeti oldal ellen, minden társadalmi támogatottság nélkül. 1992-ben aláírást gyűjtöttek az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa által ellenszavazat nélkül elfogadott autonómianyilatkozat, az ún. Kolozsvári Nyilatkozat ellen. 1997-ben ugyanezen csoport több tagja a Bolyai Egyetem létrehozása ellen foglalt állást, gyűjtöttek aláírást az Erdélyben egyébként nem létező antiszemitizmus ellen s akcióztak, midőn az Erdélyi Magyar Ifjak nem engedték be az SZDSZ-es Eörsi Mátyást Bocskai István szülőházába. Most György Attilát támadják, aki írt róluk és arról a Demszky Gáborról, aki kitüntette a békés ünneplő embereket kardlapoztató, ellenük lovasrohamot vezénylő és szemeket kilövető Gergényi Pétert. Többen aláírásukkal biztosították György Attilát támogatásukról és elismerésüket fejezték ki Kozán István, a Hargita Népe főszerkesztőjének, aki közölte György Attila „Liberálisok” című írását. Egyben arra kérik, hogy ne engedjen az álliberális nyomásnak, a „civil tiltakozók” elhatárolódási igényének, a baloldal jól ismert szalámitaktikájának. /Borbély Zsolt Attila: György Attila védelmében. = Erdély.ma, márc. 12./

Az erdélyi magyar kulturális életben is megkezdődött a Magyarországon már sok év óta tartó egymás ellen fordulás, a liberális értelmiségiek aláírásgyűjtésbe kezdtek György Attila ellen, aki Liberálisok /Hargita Népe, márc. 4./ címen a liberálisok elítélő cikket írt. A Transindex internetes portálon Kelemen Attila Ármin, a Transindex portál igazgatója, Gáspárik Attila és mások tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezdtek György Attila írása ellen, felszólítva Kozán Istvánt, a Hargita Népe főszerkesztőjét, hogy március 15-ig „markánsan határolódjon el” a cikktől és tegyen ígéretet arra, hogy a Hargita Népe elővigyázatosabb lesz. /Civil állásfoglalás. = Transindex, márc. 11./ Sokan aláírták ezt az állásfoglalást, az Új Magyar Szó napilap, az Erdélyi Riport hetilap több szerkesztője, Parászka Boróka, továbbá egyetemi oktatók /Selyem Zsuzsa, Pásztor Gyöngyi, Könczei Csilla, Néda Zoltán, Magyari Nándor László például/, azután Eckstenin-Kovács Péter, Czika Tihamér, több doktorandusz és mások. Borbély Zsolt Attila kiállt György Attila védelmében, ő az író mellett kezdett aláírásgyűjtést. Kifejtette, hogy az SZDSZ hadjáratot indított a magyarság szent jelképei és szimbólumai ellen. A Szent Korona micisapka vagy tökfödő az ő víziójukban, Szent István jobbja „tetemcafat”, a magyarság „bűnös nemzet”, „utolsó csatlós”, a magyar történelem „téves döntések terepe”, a turul „dülledt szemű tojószárnyas”, Jézus „zsidó fattyú” az Árpád ház zászlaja pedig „nyilas” jelkép. /Borbély Zsolt Attila: György Attila védelmében. = Erdély.ma, márc. 12./ Mindhárom írást /György Attila cikkét, az ellene megfogalmazott állásfoglalást és Borbély Zsolt Attila írását/ együtt hozta: Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 16.

Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő napirend előtti parlamenti felszólalásában az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve Kállai Ernő és Daróczi Gábor után megismételte, hogy Gábor Áron cigány származású volt. Ennek hatására Székelyföldön többen felháborodtak, ugyanis Kállai Ernő és Daróczi Gábor állítása után a múlt évben többen kimutatták, hogy ez nem igaz, de a hazugságok és hamisítások makacs természetűek. Kállai Ernő megfogalmazása szerint a ,,Gábor cigányközösséghez tartozó ágyúkészítő...” Gábor Áron. Néhai Incze László, a kézdivásárhelyi Céhmúzeum volt igazgatóját írta (Székely Hírmondó, 2006. február 22.): ,,Egyszerűen felháborítónak tartom Daróczi Gábor kijelentését, aki magas fokú tudatlanságáról, a történelem nem ismeréséről tett ezúttal is tanúbizonyságot. Ennek a politikusnak – aki ráadásul még oktatásügyi minisztériumban is dolgozik – fogalma sincs arról, hogy kik a székelyek, vagy hogy egyáltalán hol élnek a Gábor cigányok Erdélyben. Daróczi egyszer már felháborított egy nyilatkozatával, akkor sem hagytam válasz nélkül, és úgy gondolom, hogy ezt követően is levelet fogok írni neki.” Khell Ödön, a berecki Gábor Áron Alapítvány elnöke ugyanabban a lapszámban: ,,Nemrégiben elkészítettük Gábor Áron családfáját is, akinek ősei tulajdonképpen Lemhényből származnak. Gábor Áron egyébként köztudottan székely ezermester volt, aki leginkább asztalossággal foglalkozott, semmiképpen sem a cigányokra jellemző kézműves-mesterségekkel. Kíváncsi vagyok, hogy Daróczi úr mivel tudná alátámasztani kijelentéseit.” Néhai Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója: ,,Egyáltalán azt kellene megvizsgálni, hogy a XIX. században léteztek-e Gábor cigányok Felső-Háromszéken, mert tudomásom szerint Maros és Hargita megyében telepedtek meg annak idején. Olvastam már olyant is, hogy Gábor Áront egy román mesterember tanította meg ágyút önteni, úgyhogy én már semmin sem csodálkozom. Szólásszabadság van, mondani bármit lehet. Az MSZP-SZDSZ irányította (sokak szerint inkább elzüllesztett) magyar oktatásban az illetékes szerint az a legfontosabb cél, hogy Gábor Áron cigány volta ki ne maradjon a tankönyvekből. /Sylvester Lajos: Gábor (egyszer) elszáll, s a hazugság marad? (Újra elcsórták Áron nevét). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy lemond. A Fidesz semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik egy új kormányról, hanem benyújtja az Országgyűlésnek a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatát. A Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter kijelentette: „Magyarország bajai (...) jóval súlyosabbak annál, minthogy azokat háttér mutyikkal, pártok közötti zárt ajtós egyeztetéseken fel lehetne oldani.” Az SZDSZ válságkezelő kormány létrehozását javasolja. Bokros Lajos, az egykori Horn-kormány pénzügyminisztere szerint a kialakult helyzetben egyetlen fő kérdés van: kinek és milyen programja van a válság kezelésére; az MDF-nek és neki van erre programja. Gyurcsány elvesztette a lakosság teljes támogatását, a pénzügyi válság kormányválságba sodorta a Magyarországot irányító szocialistákat – ezekkel a címekkel számoltak be külföldi lapok a magyar miniszterelnök lemondási szándékának bejelentéséről. A konzervatív Welt am Sonntagban Boris Kalnoky kiemelte: Európában aligha gúnyoltak annyit egy politikust, mint Gyurcsányt, és valódi politikai csoda, hogy a balatonőszödi beszédet követő botrány után és a tömeges tiltakozások ellenére ilyen sokáig hatalmon tudott maradni. /Gyurcsány: a döntés végleges, nem maradok miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Surányi György, a magyar jegybank volt vezetője tűnt az MSZP és az SZDSZ közti egyeztetések után legesélyesebbnek arra, hogy az MSZP konstruktív bizalmatlansági indítványa után felváltsa Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki székben. Az MSZP és a liberálisok huszonnégy óra alatt kétszer is tárgyalóasztalhoz ültek, de a sajtónak csak annyit mondtak: kizárják az MSZP– SZDSZ koalíció létrejöttét. Surányi György azt mondta: csak feltételekkel vállalná el a miniszterelnöki posztot; garanciát szeretne kapni arra, hogy az új kabinet nem lesz a pártok céltáblája. A Fidesz továbbra is kitart az előrehozott választások mellett. Szerintük a válság megoldására csak egy új választáson megszavazott új kormánynak van esélye, a mostani kormánypárt, az SZDSZ és az MDF egy része közötti esetleges megegyezéssel csak illegitim, ingatag és gyenge kabinet jöhet létre, ezért meg kell oldani, hogy olcsón, az EP-választással együtt le lehessen bonyolítani az országgyűlési választást is. /Surányi az esélyes Gyurcsány-utód. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Gyurcsány lemondása és a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének bedobása a politikai köztudatba sejtette, hogy a magyar miniszterelnök, az MSZP elnöke pályája végéhez közelít. Először úgy tűnt, ellenőrizni tudja az eseményeket. Terve azonban nem sikerült, a napok élénk miniszterelnök-kereséssel teltek, majd Surányi Györgytől Békesi Lászlóig többen kijelentették, a szocialisták tákolmány programját nem vállalják. Az SZDSZ háromszázalékos, de újabb koalícióra bármikor kész pártként ismét királycsináló akar lenni, bedobta: számára elfogadható lenne Bokor Lajos volt pénzügyér, az MDF európai parlamenti listavezetője is. Azonban elutasítást kaptak. Mindeközben Sólyom László államfő, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is kimondta: az ország jelenlegi helyzetében a döntést a nép elé kell vinni, azaz előrehozott választásokat kell tartani. Gyurcsány és köre, no meg a cselédsajtójuk hevesen tiltakozott. Azután Suchman Tamás, a szocialisták egyik ismert figurája közölte: a pártnak új elnököt kell választania, mivel Gyurcsány lejáratta magát. Erre Gyurcsány, aki a gyors véleményváltás nagymestere, bejelentette: lemond pártelnöki funkciójáról is. Azonban utódja kijelölésétől nem állt el, jelölte Bajnai Gordon ipari és gazdasági miniszter. Az MSZP rábólintott. Még az SZDSZ döntésére várnak. Ha az SZDSZ besorol Gyurcsány mögé, néhány hónappal meghosszabbítják Magyarország agóniáját. /Simó Erzsébet: Gyurcsány megbukott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

Egy szabadesésben lévő kormány évek óta magabiztosan pózoló miniszterelnöke lemond, minek utána pártja 85 százalékban bizalmat szavaz neki, és ismét az MSZP vezérévé választja. A továbbiakban pedig Gyurcsány Ferenc gondoskodik a számára megfelelő kormányfő kijelöléséről. A jelöltek sorra nemet mondanak nemet a politikai öngyilkossággal felérő tisztségnek. Végül Gyurcsány lemondott pártelnöki tisztségéről is. Menyasszonytáncnak vagy haláltáncnak minősítette Hankiss Elemér mindazt, ami az országban folyik, s ami elsősorban társadalmi-politikai-erkölcsi válságként jellemezhető. Az SZDSZ végül, a számára pillanatnyilag elfogadható pozíciók valószínűsíthető birtokában, hajlandó volt kiegyezni a Gyurcsány Ferenc jó barátjának és üzlettársának számító Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter személyében. A magyar baloldal siralmas helyzetben van, mekkora hitele lehet egy olyan, kormányon lévő pártnak, amely képes volt 85 százalékban újraválasztani az időközben lemondott Gyurcsány Ferencet? Az intellektualitás pártjának tartott Szabad Demokraták Szövetsége pedig hajlandó szekundálni egy effajta társaságnak? /Németh Júlia: Mennyasszonytánc vagy haláltánc. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Április 14-én megszavazta az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt, és Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta. A budapesti parlament előtt összegyűlt sokezres tömeg hatalmas füttyel, dudálással, pfujolással fogadta Bajnai miniszterelnökké választását. A Fidesz, a KDNP és az MDF-esek tartózkodással fejezték ki ellenvéleményüket. Az MSZP frakcióból 186-an, az SZDSZ részéről 16-an szavaztak igennel. Bajnai Gordon a szavazás után letette az esküt. Ezzel véget ért Gyurcsány Ferenc bő négy és fél évig tartó kormányzása. A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye mindössze miniszterelnök-cserére ad lehetőséget. Bajnai a következő napokban jelöli ki minisztereit, akik parlamenti meghallgatásukat követően átvehetik Sólyom Lászlótól megbízó levelüket. Bajnai elmondta: hat tárca élére új szakértő miniszterek csatlakoznak a kormányhoz, hatan pedig folytatják a megkezdett munkát. A KDNP nem tárgyal Bajnai Gordonnal – szögezte le Semjén Zsolt pártelnök-frakcióvezető. Ezt azzal indokolta, hogy a nép kijátszására épülő paktumkormány illegitim, illetve, hogy a válságból, amelybe a Gyurcsány–Kóka–Bajnai-kormány döntötte az országot, csak erős parlamenttel, mögötte pedig erős társadalmi támogatottsággal lehet az országot kivezetni. A jelen helyzetben csak az új választások jelenthetnek megoldást, nem pedig a konstruktív bizalmatlansági indítvány – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Megjegyezte: hajnaltól a Kossuth teret kordonokkal hermetikusan lezárták, miközben egy konstruktív bizalmatlansági indítvány került napirendre. Véleménye szerint ez tökéletesen mutatja, hogy a kormány két dologtól fél: a választópolgároktól és a választásoktól. A Civil Összefogás Fórum nagygyűlésén résztvevők az eskütétel alatt is azt kiabálták: „hazaáruló”. Később a rendőrök könnygázt is bevetettek. /Megszavazták Bajnait miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Az Országgyűlés április 15-i döntésével akár véget is érhetne a Magyarországot megbénító politikai állóháború. Erről azonban szó sincs. Az MSZP azt hiszi: azzal, hogy „másik madámot” talált Gyurcsány Ferenc helyett (aki elhíresült őszödi beszédében fogalmazott így esetleges utódjáról), és az új kabinetet szakértői kormányként emlegeti, máris sikerül megszabadulnia az ország csődközeli helyzetéért viselt felelősség egy részétől. Az MSZP abban reménykedik, hogy a népszerűtlen döntések, megszorítások végrehajtására kényszerülő kormány hivatalosan nem az MSZP, hanem a magát függetlenként beállító Bajnai nevén fut, a párt majd javítani tud siralmas népszerűségi mutatóin. Azonban a most felálló Bajnai-kormányt nehéz nem pártkabinetnek tekinteni. Nehéz elképzelni, mitől lenne hitelesebb az a kormány, amelynek az MSZP olyan régi motorosai is tagjai, mint Kiss Péter vagy Draskovics Tibor, nem is beszélve magáról Bajnairól, aki épp gazdasági miniszterként szerepelt abban a Gyurcsány-kormányban, amelynek regnálása nyomán Magyarország minden környező országnál rosszabb állapotban került szembe a világválsággal. Bajnai kormánya csupán arra lesz jó, hogy a jelenlegi adatok szerint összesen mintegy 11-12 százalékos támogatottságú MSZP és az SZDSZ még egy évig élvezhesse a parlamenti többség és a kormánypárti státus előnyeit. /Balogh Levente: Az új madám. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

A román kormány sürgősségi kormányrendelettel elkerülte azt, amit a magyarországi politikai pártoknak konszenzus híján nem sikerült elkerülni: a népszavazást a kettős állampolgárság kérdésében. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöksége 2003. augusztus 18-án döntött arról, hogy a kettős állampolgárság ügyében népszavazást kezdeményez. A népszavazás dátumáról, az elhíresült 2004. december 5-ről Mádl Ferenc köztársasági elnök döntött. Mint ismeretes, eredménytelen volt mindkét – a kettős állampolgárság visszaállítása és a kórház-privatizációt érintő – népszavazás, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP nyíltan elutasította a kettős állampolgárság támogatását, ugyanúgy a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) nyíltan foglalt állást a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarok nem adózó, de jogaival élő tömegként jelennek majd meg, ezzel túlterhelve a magyar államháztartást. /Lokodi Imre: Bukarest leckét adott Budapestnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Április 21-én letették az esküt az április 16-i hatállyal kinevezett új magyar kormány miniszterei. Bajnai Gordon meghirdetett válságkezelő programja a cselekvés, a kilábalás és a növekedés programja, amely sok lemondással jár majd, közölte a miniszterelnök. A Fidesz szerint a kormányfő által bejelentett válságcsomag családok tíz- és százezreit fogja lehetetlen helyzetbe hozni. Az MSZP támogatja a programot, az MDF szerint mindenekelőtt az MSZP–SZDSZ feladata megválaszolni, elfogadják-e azt vagy sem. A KDNP szerint Magyarország is „lemondást” kér Bajnai Gordon miniszterelnöktől. /Letették az esküt Bajnai miniszterei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Gyurcsány Ferenc lemondása és Bajnai Gordon miniszterelnökké válása növelte a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbségeket, míg a Jobbik – a kutatások során először – elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt – derült ki a közvélemény-kutatásból. A biztos pártválasztók közül a felmérés szerint 70 százalék adná voksát a Fideszre és 18 százalék az MSZP-re, a két kisebbik parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF pedig 2, illetve 1 százalékot kapna. /Nőtt a Fidesz és az MSZP közötti különbség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök is felszólal majd az RMDSZ kilencedik kongresszusán április 25-én Kolozsváron, melyen ötszáz küldöttre, hatvan-hetven meghívottra és közel száz újságíróra számítanak. Az RMDSZ valamennyi magyarországi és a romániai parlamenti pártot meghívta kongresszusára. Magyarországról az MDF-et Dávid Ibolya elnök, az MSZP-t Lendvai Ildikó elnök képviseli, a Fidesz részéről Németh Zsolt, az SZDSZ-től pedig Kovács Kálmán országgyűlési képviselő érkezik a kincses városba, emellett Kolozsvárra várják Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtikárt is. Számítanak a határon túli magyar szervezetek vezetőire is, Csáky Pálra Szlovákiából, illetve Gajdos Vilmosra Ukrajnából. /Fleischer Hilda: Kongresszus félidőben. Programot és alapszabályt módosít az RMDSZ Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Április 25-én Kolozsváron tartották az RMDSZ IX. kongresszusát. Markó Béla szövetségi elnök lezárta az elmúlt két évtizedet, s kijelölte azokat a célokat, amelyeket követve, az RMDSZ az egyéni jogok után a kollektív jogokat kívánja kiharcolni. Traian Basescu államfő a kisebbségi törvény mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazta, illetve arra biztatta a kormányt: gondolja át a dekoncentrált intézmények vezetőinek menesztéséről szóló kormányrendeletet, míg Emil Boc korrekt partneri viszonyt ajánlott fel az RMDSZ-nek. A kongresszuson úgy módosították az RMDSZ alapszabályát, hogy lehetőséget biztosítottak az EMNT belépésére a Kulturális Autonómia Tanácsba. Traian Basescu elnök kijelentette: az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult Románia demokratizálódásához. Az államfő támogatója a decentralizálásnak, a helyi autonómia növelésének. Beszédében Kovászna és Hargita megyével külön foglalkozott. A két megyében nem adottak a fejlődési lehetőségek a falusi magyar családok gyermekei számára. Az oktatási tárcának külön kell figyelnie arra, hogy a székelyföldi magyar gyermekek jól megtanulhassák a román nyelvet. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Kolozsváron, RMDSZ-kongresszuson egy teremben foglaljon helyet az állam elnöke, miniszterelnöke, a város volt, jelenlegi polgármestere. Ez a román demokrácia sikere – hangoztatta Emil Boc miniszterelnök. Lendvai Ildikó az MSZP újonnan választott elnökeként köszöntötte a kongresszuson jelenlévőket. Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok új pártelnöke bevallotta, hogy elemében érzi magát az RMDSZ kongresszusán annak ellenére, hogy egy jottányit sem ért magyarul. Időnként ő is kisebbségben érzi magát, amikor tisztességes, becsületes igyekszik lenni. Bajnai Gordon miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc szakállamtitkár tolmácsolta. A kormányfő szerint a szövetség fontos szerepet játszott Románia európai integrációjában. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke emlékeztetett: olyan személyek ülnek a teremben, akik ma is sebeket hordoznak, mert az 1990 évek elején merték megtenni azokat a lépéseket, amelyeket mások csak jóval később léptek meg. Hrebenciuc elmesélte az 1993-as neptuni találkozót megelőző svájci román–romániai magyar tárgyalásokat. Rámutatott: a svájci tárgyalások után következett a „Neptun-gate”, amelynek résztvevőit Tőkés László tiszteletbeli elnök majdnem kizárta az RMDSZ-ből. Üdvözlendő, hogy megvalósult az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti összefogás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, hozzátéve, folytatni kell a párbeszédet a teljes magyar összefogás érdekében. Németh Zsolt szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a román politikusok az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket egyszerűen „alkotmányellenesnek” titulálják. Az európai kisebbségek közül lassan az erdélyi magyarság lesz az utolsó, amely nem rendelkezik autonómiával. „Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a kettős állampolgárság intézményének a fölvetését sem” – mondta a politikus. „Kárpátalján mindig úgy tekintettünk az RMDSZ-re, mint példamutató testvérre” – mondta köszöntő beszédében Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. „Az RMDSZ-nek sikerült összefogni, így még hatékonyabban tudja képviselni közössége érdekeit. Ez az összefogás a kárpátaljai magyarság számára egyelőre csupán álom”. Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli ügyekért felelős megbízottja szerint az összefogás eredményeként létrejövő közös lista az RMDSZ integráló képességét bizonyítja. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a két térség azonos problémáiról beszélt. A megoldásra váró problémák érintik az oktatást, Tőkés László, az EMNT elnöke nem volt jelen a kongresszuson, üzenetét Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke olvasta fel. Tőkés László emlékeztetett: tíz év telt el azóta, hogy az RMDSZ legmagasabb testülete előtt legutóbb szólhatott, akkor még tiszteletbeli elnökként. 2003-ban az RMDSZ úgy gondolta, hogy nincs szükség a hivatalostól eltérő politikai értékrendre. Azonban világossá vált, hogy a közösség stratégiai célját, az autonómiát csakis összefogással lehet elérni. A Magyar Összefogás tehát történelmi szükségszerűség. Markó Béla az elmúlt tizenkilenc esztendő sikerei között említette az új oktatási törvényt, az új közigazgatási törvényt, az alkotmánymódosítást, a Szabadság-szobor felállítását, az erdők, földek, épületek visszaszolgáltatását, az új iskolák és a magyar nyelvű egyetemi oktatás megteremtését. – Végül sikerült a magyar összefogást megteremteni. A PD-L–PSD koalíció ellenzékbe szorította az RMDSZ-t. A politikai változások egyértelműen az etnikai tisztogatást is szolgálják, mutatott rá Márton Árpád. Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke javasolta, hogy vessék el mindazon alapszabályi rendelkezéseket, amelyek a korábbi választásokon más pártok színeiben induló személyek RMDSZ-listán való indulásának gátját képezik. Máté András képviselő elmondta, az állam legfőbb vezetői részéről a kongresszus alkalmával szép szavak hangzanak el, közben sorra bocsátják el a dekoncentrált intézményekben vezetői tisztségeket betöltő magyarokat. Máté emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi törvényt azért nem sikerült elfogadni, mivel éppen a jelenleg kormányzó kollégák nem támogatták azt. Borbély László figyelmeztetett: Marosvásárhelyen csendes asszimiláció folyik. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos elmondta: a Szabadelvű Kör támogatta az összefogást, az egységes EP-listát, annak ellenére, hogy a szabadelvűeknek az egyén boldogulása a fő. A kongresszus elfogadta A Mi Uniónk, a Mi Európánk című dokumentumot, amely az uniós tagságunkból fakadó prioritásokat rögzíti a következő időszakra. „Elérkezett az ideje annak, hogy a Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként, a magyar nyelvet pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként ismertessük el” – olvasható a dokumentumban. /Kollektív jogok kiharcolását tűzte ki célul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A kongresszuson a román és magyar himnusz után az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök körül tömörülő kongresszusi küldöttek belezendítettek a székely himnusz kezdő taktusaiba is, amit az egész terem átvett. A már helyet foglalt román és magyar meghívottak – köztük Traian Basescu államfő, Emil Boc kormányfő, Crin Antonescu liberális pártelnök és Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata képviselő – így ismét felálltak. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: VIP-parádé a diákházban. A román meghívottak a céltudatosságot, a magyarok az összefogást méltatták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A fiatalok kongresszusaként említette a kolozsvári tanácskozást Korodi Attila, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) társelnöke. A kongresszusi küldötteknek ugyanis mintegy harminc százaléka volt miértes vagy Miért-közeli. Markó Béla megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre. Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek. A másik veszély: a szövetség politikusai megtanultak dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt az RMDSZ, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését. Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. Korodi majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé. Béres István és Ludescher István, Aradról pedig Bognár Levente a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetéről beszélt. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját. /Hadüzenet a petyhüdtségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője értelmezte az RMDSZ áprilisban tartott kongresszusát. Ezen „a bukaresti politikai elit, mondhatni, az RMDSZ elé járult. ” Törzsök Erika szerint „a romániai magyar érdekképviseleti szervezet megkerülhetetlen a román politikában, s talán valami új felé halad”, véget vet a sérelmi politikának, másként fogalmazza meg az adok-kapok viszonyt. Ezeket a számlákat a román állam előbb vagy utóbb rendezni is fogja. Törzsök Erika leszögezte: „A gyűlöletkeltés, a rasszizmus, az etnikai háború, az ortodox nacionalizmus képlete lejárt. ” Az alkufolyamat „egészséges állomásához közelebb került mind a román politikai elit, mind a magyar kisebbségpolitika. ” A főosztályvezető a magyarországi helyzetet élesen elítélte, szerinte „nem többség és kisebbség néz farkasszemet egymással, hanem a teljesíthetetlen ígéretspirálból kiábrándult rezignált többség szkepticizmusa a hangosan acsarkodókkal. ” „Most megint ott tart a magyar társadalom, ahol valamikor a második világháború idején. ” „Romániában a szemben álló felek felismerték, hogy miért érdemes egymást versenyképes helyzetbe hozni. Magyarországon a versenytől való félelem miatt vezették be annak idején a numerus clausust, és azóta is uralja az országot a megmérettetéstől való félsz. Ezért volt üdítő látni Kolozsváron ezt a politikai összeméredzkedést. ” Törzsök Erika szerint MSZP, az MDF és SZDSZ elismerő kívülállókként voltak a kongresszuson. Ez jó. A Fidesz üzenete mutatta, „most bukott meg végleg a magyar jobboldali Erdély-politika. ” Németh Zsolt „a Fidesz nevében úgy hadakozott a románokkal Kolozsváron, hogy a ringben rajta kívül nem volt másik fél. ” /Parászka Boróka: Felzárkózni Romániához – Törzsök Erika kisebbségkutató a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről. = Magyar Narancs (Budapest), máj. 7./ Emlékeztető: A magyar nemzetiségű intézményvezetők politikai alapon történő leváltása a magyar többségű megyékben nemcsak politikai, hanem etnikai tisztogatásnak is minősül – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. /Markó: Etnikai tisztogatás zajlik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Törzsök Erika, a jelenleg egy (!) százalékon álló SZDSZ politikusa, mellékesen az MSZP-kormány kisebbségügyi tanácsadója, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. A Magyar Narancsban megjelent Törzsök Erika-interjúnak már a címe is meghökkentő: Felzárkózni Romániához! Megható volt, az RMDSZ áprilisi kongresszusán egymás mellett énekelt Markó Béla, Lendvai Ildikó és Basescu államfő.,,Markó Béla valami egészen mást tett le az asztalra, mint eddig” – lelkendezett Törzsök.,,Véget vet a sérelmi politizálásnak, a kisebbségpolitikai kufárkodás (sic!) korszaka lejárt… ez dicséretes »korszerűsödési folyamat«... A kongresszuson úgy láttam, hogy ennek az alkufolyamatnak egy egészséges állomásához közelebb került mind a román politikai elit, mind a magyar kisebbségpolitika. ” Majd alább: „Most megint ott tart a magyar társadalom, ahol valamikor a második világháború idején… Ezért volt üdítő (sic!) látni Kolozsváron… a partnerséget, amit az RMDSZ, illetve a román politikusok részéről tapasztaltam. ” Ebben a derűs politikai atmoszférában, ami az RMDSZ-kongresszust jellemezte, Törzsök szerint egyetlen disszonáns hang volt csak, a Fideszé: Orbán Viktor üzenete, amit Németh Zsolt tolmácsolt, ,,aki úgy hadakozott a románokkal Kolozsváron, hogy a ringben rajta kívül nem volt másik fél”. A kettős állampolgárság ellen hevesen kampányoló, a magyarság határokon átívelő kultúrnemzeti egységét megkérdőjelező SZDSZ-es politikát képviselő Törzsök Erika nem tudja palástolni Fidesz-ellenességét, kimondta a szentenciát: ,,Most bukott meg végleg a magyar jobboldali Erdély-politika!” Törzsök Erika nem jól tudja! Az elmúlt tizennyolc évben a Markó által vezetett szövetség nem etnikai alapú ,,sérelmi politizálást” folytatott, hanem a kormányzati hatalmi struktúrákba beépülve, a kis lépések politikájával ért el kisebb-nagyobb eredményeket, állapította meg írásában Papp Kincses Emese. Az RMDSZ kikerült a kormányból, a mostani történések, a magyar intézményvezetők leváltása, az etnikai megkülönböztetés, a szakmaiság háttérbe szorítása súlyosan érinti magyar közösséget. Ez az a ,,példaértékű partnerség”, ,,politikai modernizáció”, ,,az arányosság és méltányosság elve”, amit Magyarországnak is követnie kellene a nemzetpolitikai ,,szakértő” Törzsök szerint? /Papp Kincses Emese: Hölgyek öröme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./ A hivatkozott interjú: Parászka Boróka: Felzárkózni Romániához – Törzsök Erika kisebbségkutató a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről. = Magyar Narancs (Budapest), máj. 7.

A mai magyarországi politikai helyzet elkeserítő, írta Bíró Béla. Az MSZP és a Fidesz kölcsönösen vallja, hogy a másik hatalomra jutása nemzeti tragédia volna: nacionalista delíriumba, illetve nemzeti nihilizmusba sodorná az országot. A cikkíró szerint kemény megszorításokkal, a jövedelmek visszafogásával akarják a kormányzati ciklus végéig helyreállítani a gazdasági egyensúlyt, s a választási kampányba újabb osztogatással nekivágni. Az MSZP és az SZDSZ továbbra is vakon hisz abban, hogy a Fidesz hatalomra jutása nemzeti tragédia volna. Annak ellenére is, hogy a tények ennek a meggyőződésnek ellentmondani látszottak. A Fidesz korábbi kormányzása sem gazdaságilag, sem szociálisan nem bizonyult katasztrofálisabbnak, mint az azt megelőző MSZP–SZDSZ koalícióé. – Közben az ország tovább süllyed a kilátástalanságba. /Bíró Béla: Önbeteljesítő jóslatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A magyar nemzet sokat hangoztatott határok feletti egyesítésének minden bizonnyal egyik legfontosabb színtere Brüsszel. A határon túlról érkező magyar képviselők itt egyebek mellett anyanyelvükön szólalhatnak föl, megtehetik tehát azt is, amit a saját országuk parlamentjében aligha. A magyar delegációk legsikeresebbike a Fidesz – Magyar Polgári Párté, állapította meg Laczkó–Vass Róbert. Újra a jelöltek közt van a nagyváradi születésű Gál Kinga, valamint a roma származású Járóka Lívia, akik az emberi jogi, Őry Csaba pedig szociális kategóriában lett az elmúlt évek valamelyikében az Év Európai Képviselője. Járóka ráadásul az EP legnagyobb frakcióját adó Európai Néppártnak az idei kampányarca. Hasonló eredményekkel egyetlen más térségbeli delegáció sem büszkélkedhet. Érdekes módon az első roma képviselőt nem a „demokratikus normagyakorlattal” rendelkező, cigány kisebbséget is számláló nyugat-európai országok delegálták az Európai Parlamentbe, hanem az Európai Unióba 2004-ben újonnan érkező Magyarország, éppen Járóka Lívia személyében. A Fidesz az EP-parlamentbe biztos befutó helyre jelölte a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökét, Kósa Ádámot, aki a jelbeszédet is a hivatalos európai uniós nyelvek rangjára kívánja emelni. Ez a képviseleti felkérés nem a toleranciát és a másság iránt való figyelmességet úton-útfélen hangoztató pártok részéről érkezett. Gál Kinga erdélyi származásúként pontosan ismeri a kisebbségi lét problémáit, e tárgyban saját bevallása szerint is igazi szélmalomharccal bízta meg az őt jelölő Fidesz öt évvel ezelőtt. Az újdonsült képviselő asszonynak sikerült egy olyan kényes kérdésben, mint a vajdasági magyarverések, határozott állásfoglalásra bírni az Európai Parlamentet. Külön érdeme, hogy a romániai magyar kisebbség ügyét sikerült nevesítve is bevinnie különböző EP-dokumentumokba. A „roma kisebbség ügyének európai szintű kezelését” szorgalmazó MSZP egyetlen roma jelöltet sem tervez Brüsszelbe juttatni, befutó helyet ugyanis cigány származású politikusnak nem ajánlottak. A Szabad Demokraták Szövetsége kormányzati szerepvállalása, politikai hitelvesztése miatt választási küszöb alá esett. A listát a Brüsszelben és Magyarországon egyaránt megbecsülésnek örvendő politikus, Szent-Iványi István vezeti. A válságba sodródott Magyar Demokrata Fórum EP-listájának második jelöltje, Habsburg György komolyan gondolja jelölését. Az MDF meglepetése a hajdan ősellenségnek számító közgazdász, Bokros Lajos listavezetővé jelölése, amely gyakorlatilag a párt szétesését eredményezi. Bokros, ha bejut, éppen a jelenlegi fórumos EP-képviselőt, a Brüsszelben sikeres zöldpolitikust, Olajos Pétert üti ki a ringből Brüsszeli képviselőségre pályázik Morvai Krisztina a Jobbik Magyarországért Párt színeiben. Ő újsütetű radikalizmusa és antiglobalizmusa miatt közismert, jogászként az Európai Emberi Jogi Bizottságban és az ENSZ nőjogi bizottságában is dolgozott, a családon belüli erőszak és a nőkkel szembeni diszkrimináció kutatója. A felvidéki magyarok Magyar Koalíció Pártjának jelenlegi támogatottságát és a pártszakadás közeli állapotokat figyelembe véve bravúros teljesítmény lenne megismételni az öt évvel ezelőtti választási eredményeket. Ehhez ugyanis Szlovákiában a magyarság számarányát jóval meghaladó mértékben a szavazatoknak legalább 14 százalékát kellene megszerezniük. Reális esetben a felvidéki magyarságnak egy képviselőt sikerül a jelenlegi kettő helyett Brüsszelbe juttatnia, listavezetőként Bauer Edit újrázhat. Romániában a Magyar Összefogás listája brüsszeli képviselethez valószínűleg ugyanazokat a szereplőket juttatja. Listavezetőként a jelenleg egyéni mandátummal rendelkező Tőkés László végre tagja lehet a legtöbb magyar képviselőt (Fidesz, RMDSZ, MKP) tömörítő EP-néppárti frakciónak. /Laczkó–Vass Róbert: Európába mindahányan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Bretter Zoltán /sz. Kolozsvár, 1958/ a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója, az SZDSZ országgyűlési képviselője volt 1990-től 1998-ig. 1982-ben elhagyta Kolozsvárt, Magyarországra telepedett. Sokáig úgy érezte, hogy „egy teljesen idegen országba” érkezett. A majdnem negyedszázad, amit azóta Magyarországon eltöltött, „végül is otthonossá tette” ezt a vidéket. Bretter Zoltán a demokratikus ellenzékben találta meg a baráti körét, majd az SZDSZ-hez csatlakozott. Kolozsváron az irodalmi kört jelenleg Bretter-körnek hívják, édesapjáról, Bretter György marxista filozófusról nevezték el A bukaresti Magyar Kulturális Intézet a bukaresti magyar kultúrának is egyfajta közösségi helye. /Ágoston Hugó, Szőcs Levente: Rendszerváltástól kultúráig. Bretter Zoltán szerint a kultúra képviselete nagyobb szabadsággal jár. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Az Új Magyar Szó időnként átvesz baloldali lapokból cikkeket. A mostani szám három cikket vett át, ezek Ijesztő irányok alcímmel mutatják a lapok által jellemzett helyzetet: a/ Gyurcsány Ferenc nyomtalanul eltűnt, írta Lengyel László, hívei nem zokognak. Gyurcsány nem hagyott betölthetetlen űrt maga után, nem hagyott hátra semmit. Lengyel László megjegyezte, Orbán Viktor se hagyna több nyomot maga után. A cikkíró szerint „súlytalan, üres egyéniségek szavaltak itt az elmúlt évtizedben!” Akarsz együttműködni a nemzetközi pénzügyi és politikai szereplőkkel vagy sem? „Ez kötelező megszorítási csomagot és reformokat jelent. A kormány, az MSZP, az SZDSZ, az MDF azt mondják: igen. A Jobbik: nem. A Fidesz: nem, de, igen, de – nem mondok semmit. ” „A kormány, az MSZP, az SZDSZ és az MDF többé-kevésbé belenyugodtak, hogy sorsunk a nemzetközi piacon dől el, a nemzetközi intézményekkel kell megfelelő tárgyalásokat lefolytatnunk, feltételeket kialkudnunk, hogy túléljük a válságot. ” Lengyel László Bethlen István miniszterelnök helyes döntéséhez hasonlítja ezt. Sőt: „Ide jutott Kádár János pártelnök 1982 tavaszán, amikor az IMF-be való belépés és hitel mellett határozott. ” Lengyel László szerint a Fidesz a vezérlő fejedelem varázspálcájában hisz. A cikkíró szerint: sok jóra nem számíthatunk. /Lengyel László, hvg. hu: Eltűntnek nyilvánítva. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ b/ A Die Zeit nagy riportot közölt, a lap szerint a szélsőjobbra tolódó Magyarországról. Magyarországon nincs társadalmi konszenzus a szélsőjobboldallal szemben. Az államcsőddel fenyegető helyzet közepette az egyre hangosabb szélsőjobb „zsidókat és idegenszívűeket” támad meg – olvasható a Die Zeitben. A hetilap szerint Tamás Gáspár Miklóst, az ismert zsidó származású értelmiségit a Magyar Gárda egyik felvonuló egysége élén masírozó szakaszvezető ordítva úgy köszöntötte az utcán: „Heil Hitler, Tamás úr. Hogy van?” Németországban Esterházyt, Nádast és Dalost ismerik, tisztelik, ők azonban egy „lejárt kultúrához” tartoznak. A következő választáson kétharmados parlamenti többségre számító populista ellenzéki vezető, Orbán Viktor az elmúlt években a polgárokat a parlament ellenében játszotta ki. Vásárhelyi Mária szociológus szerint sok magyar polgárjognak tekinti az idegenellenes beállítottságot, a szélsőséges megnyilvánulások pedig szalonképesek lettek…. „Magyarországon olyan gyakran gyorsan és könnyen ejtik ki a „hazaáruló” szót, mint a kapucsínót. Korábban nem szívesen hallgattam meg, ha folyamatosan párhuzamokat vontak a mostani és az 1930-as évek közötti magyarországi állapotok között, de fokozatosan változik a véleményem” – idézte Esterházy Pétert a Frankfurter Allgeimene Zeitung (FAZ) abban a budapesti riportban, amelyet április közepén közölt a napilap. A Németországban nagy elismertségnek örvendő író, Nádas Péter arról beszélt, hogy Magyarországon most bosszulják meg magukat az elmúlt húsz év mulasztásai. Magyarország a régi struktúrákban él, a pártok felett nincs semmilyen ellenőrzés. Esterházy Péter a gazdasági nehézségek miatt megugrott, sok embert ellehetetlenítő devizahitel-törlesztési részletek kapcsán úgy fogalmazott: a magyarok nagyon tanulatlanok a pénzügyekben. Esterházy a Magyar Gárdát riasztónak és nevetségesnek gondolja. Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondásában és utódlásában mindkét író a régi struktúrákat, az egykori MSZMP politikai bizottságára emlékeztető megoldásokat látja visszaköszönni. /Dési András, Népszabadság: Heil Hitler, Tamás úr, hogy van? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15 c/ Élőben még soha nem hallotta a Horst-Wessel-Liedet, mesélte Valkinak egy német kollégája, aki éppen Budapesten, az Úri utcai német nagykövetség épületében tartózkodott, amikor a holokauszt-tagadó egyenruhások felvonultak a várban. Egy olyan országban, amelynek alkotmányértelmezése szerint egy holokauszt-tagadó felvonulás a szabad véleménynyilvánítási és gyülekezési jog egyik természetes kifejezési formája, vajon miért lenne gond a „Die Fahne hoch!” („Magasra a zászlókat!”) kezdetű, lendületes indulóval? /Valki László, Élet és Irodalom: Élőben még soha. Ijesztő irányok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Megdöbbenve értesültek arról, „hogy valaki vagy valakik tudatos lejárató kampányt folytatnak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) nevében, jogtalanul használva fel szervezetünk címerét és jelszavait egy olyan provokatív gyűlölethadjárathoz, amelyhez mozgalmunknak semmi köze sincs!– írta Lokodi Ferenc Attila, a HVIM országos alelnöke, A gyűlöletre szító szórólapozást Szatmárnémetiből indították ismeretlen provokátorok, akiknek nyílt szándéka az etnikai feszültségek elmélyítése Erdélyben is. A módszer kísértetiesen hasonlít a magyarországi balliberális SZDSZ gyűlöletkeltő kampányához, amellyel a nemzeti-radikális erők ellen uszítja a lakosságot, valamint hasonlóképpen gyalázza történelmi jelképünket, az árpádsávos zászlót, mint a HVIM nevével és címerével visszaélő szórólapozó provokátorok – olvasható Lokodi írásában. /Lokodi Ferenc Attila, a HVIM országos alelnöke, erdélyi szervezeteinek elnöke: Visszaéltek a nevünkkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./