Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki az Európai Néppárttal, nem utolsó sorban azért, hogy Romániából a Néppárt ne csak az Európai Parlamentben (EP) jóval nagyobb létszámban jelen levő Demokrata Párt hangját hallja meg – mondta Brüsszelben Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla megbeszélést folytatott Hans-Gert Pötteringgel, az EP elnökével, valamint Wilfried Martensszel, a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt elnökével. Markó több magyar EP-képviselővel is találkozott. Közülük Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-delegációjának vezetője közleményben számolt be a megbeszélésről. Mint írta, gratulált az RMDSZ által az önkormányzati választásokon elért eredményhez. Szent-Iványi közleménye szerint egyetértettek abban, hogy „az RMDSZ sikeres szereplése ellenére bekövetkezett magyar pozícióvesztés egyik fő oka a Fidesz megosztó beavatkozása volt“. Markó Béla részt vett és felszólalt az Európai Parlamentben azon a konferencián, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szervezett Élő Erdély címmel. /Néppárti támogatás Markóéknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Ötven éve, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét és vádlott-társait. November 4-én hajnalban, drámai rádióbeszédben jelentette be a szovjet inváziót, majd több társával a jugoszláv követségen kért menedékjogot. November 22-én Kádár János menlevelével elhagyták a követséget, ezután a szovjetek őrizetbe vették őket, majd a romániai Snagovban „házi őrizetbe”, fogságba kerültek. A tisztségéről lemondani nem hajlandó Nagy Imre nem egyezkedett az új rendszerrel. 1957 áprilisában hozták Budapestre, ahol 1958. február 6-án, a nyilvánosság teljes kizárásával bíróság elé állították. A minden együttműködést megtagadó, nyílt tárgyalást követelő Szilágyi József ügyét elkülönítették és 1958. április 22-én halálra ítélték, két nappal később kivégezték. Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere a börtönben éhségsztrájkba kezdett, és 1957 végén máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A többi vádlott pere június 9-én folytatódott. 1958. június 15-én a Legfelső Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Donáth Ferencet, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának volt tagját 12 évi börtönre, Gimes Miklós újságírót halálra, Tildy Zoltán volt köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány államminiszterét 6 évi börtönre, Maléter Pál honvédelmi minisztert halálra, Kopácsi Sándort, a nemzetőrség helyettes parancsnokát életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét 5 évi börtönre ítélték. Másnap hajnalban a Gyűjtőfogház udvarán kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst, a holttesteket előbb a börtön udvarán földelték el, majd 1961-ben az Új Köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették, a nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be. A holttestek kihantolása és azonosítása 1989 márciusában kezdődött meg, Nagy Imre és társainak 1989. június 16-i újratemetése a rendszerváltás jelképes eseménye lett. A Fidesz és várhatóan a KDNP sem képviselteti magát azon a parlamenti emlékülésen, amelyre Gyurcsány Ferenc hívta meg június 16-ra a magyarországi parlamenti pártok elnökeit. A Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 50. évfordulóján rendezendő emlékülésen Sólyom László köztársasági elnök sem lesz jelen. Az SZDSZ képviseletében Fodor Gábor pártelnök vesz részt a parlamenti emlékülésen, az MDF részéről pedig Boross Péter országgyűlési képviselő. /50 éve végezték ki Nagy Imrét és társait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ kampányfőnöke kifejtette, amíg egy nemzeti közösség kisebbségben él, a politikai érdekképviselet egységéről még hosszú ideig időszerű lesz beszélni. Az RMDSZ az idei önkormányzati választásokon jól szerepelt, győzött. A szövetségnek 184 polgármestere van, míg 182 polgármestere volt az elmúlt négy esztendőben. Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely elvesztése fáj, ugyanúgy az, hogy Marosvásárhelyt nem tudták visszaszerezni. Kelemen hangsúlyozta, a romániai magyarok az RMDSZ által ajánlott politikai program mellett tették le a voksukat, 86-14-es országos aránnyal, amikor a Magyar Polgári Párt versenybe szállt. Szász Jenő, az MPP elnöke azt állítja, a Magyar Polgári Párt győzött, de Kelemen ezt nem fogadja el. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e tárgyalmi az MPP-vel, Kelemen megjegyezte, az RMDSZ az ötszázalékos küszöböt már átlépte. A romániai magyar választók bölcsebbek voltak a magyarországi politikusoknál. Az SZDSZ támogatásáról biztosította az RMDSZ-t, Kelemen Hunor kijelentette, nem kértek egyetlen anyaországi párttól sem támogatást. /Lokodi Imre: Mindenki írja be a noteszébe: 86-14. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Lokodi Imre, a lap munkatársa szerint mindenki beajánlkozik Fodor Gáborhoz, az SZDSZ új elnökéhez. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyeztetést kezdeményez a szabad demokraták elnökével. Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek, a két „bajpártnak” egyeztetnie kellene a következő két év politikájáról. Azonban a koalíció felbomlásáról, a Gyurcsány-kormány tehetetlenségéről van szó, „a Fidesz elképesztő előrenyomulásáról” és sok más egyébről. Az MSZP és SZDSZ időt akar nyerni. Fodor Gábornak „meg kell állítani Orbán nyomulását, legalábbis a kétharmados jobboldali győzelmet. ” – olvasható a cikkben. /Lokodi Imre: Szólni, de ne fájjon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Fodor Gábor SZDSZ-elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozott. „Egy kis párt, amelynek nincs pénze, ha róla nem szól senki, nem nyüzsög, akkor ott marad, ahol van, a parlamenti küszöb alatt, ráadásul maradék híveinek egy része is elfordul tőle. Ebből következik, hogy minél több akciót kell végrehajtania, hogy odafigyeljen rá a média” – értékelte a találkozót Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézet igazgatója. „Kedden egy színdarabot láttunk, ami arról szólt, hogy két párt, amelyek egyébként nem szeretik egymást, mégis egymásra vannak utalva” – tette hozzá. /Kánya Gyöngyvér: Színdarab-találkozó: Fodor Gyurcsánnyal tárgyalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

A kolozsvári születésű Bretter E. Zoltán követi Beke Mihály Andrást a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet élén. Az új igazgató elmondta: a román fővároshoz rokoni szálak is fűzik. Bretter szeptemberben kezdi el megbízatását. Bretter E. Zoltán, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő nyerte meg a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatói posztjára kiírt pályázatot. Az eredményt július 7-én hirdette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter Budapesten. Bretter E. Zoltán mellett nyolcan pályázták meg a tisztséget, köztük Beke Mihály András, a kulturális intézet eddigi igazgatója is. Bretter E. Zoltán szülővárosában, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, ahol filozófiát és történelmet hallgatott, majd 1982-es áttelepülése után a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) folytatta, filozófia–szociológia szakon. A diploma megszerzése után a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem társadalomelméleti (ma politikai tanulmányok) tanszékén helyezkedett el, 2007-től docens. Bretter 1990 és 1998 között SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt. Korábban a Soros Alapítvány East-West részlegének tagja, majd az Illyés Közalapítvány kurátora, jelenleg az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány kuratóriumi elnöke. /Cseke Péter Tamás: Bretter lett Beke utódja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./ Bretter az SZDSZ oktatáspolitikusa volt és júniusig a pécsi SZDSZ elnöke. A minisztérium a balliberális holdudvar emberei bízza az ország külföldi kulturális képviseletét, írta a Magyar Nemzet. /Ambrus Sz. András: SZDSZ-káder kapta Bukarestet. = Magyar Nemzet (Budapest), júl. 8./

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezet nyílt levélben szólította fel Fodor Gábort és az SZDSZ más politikusait, hogy ne látogassanak Erdélybe, ne kezdjék el lerombolni azokat „a bástyákat, melyek eddig meg tudták tartani közösségként az erdélyieket”. Fodor Gábort szabaddemokrata pártelnököt július 11-re várják Erdélybe. Fodor Gábor Tusnádfürdőn találkozik Korodi Attila környezetvédelmi miniszterrel, valamint az RMDSZ európai parlamenti képviselőivel. Marosvásárhelyen Markó Béla RMDSZ-elnökkel ül közös asztalhoz. A levél szerzői az SZDSZ-vezetők kijelentésére utalnak, akik elmondták: első „külföldi” útjuk Erdélybe vezet. „Az Önök szemében külföld, ami magyar föld volt ezer éven át, s amit az Önök szellemi elődeik vesztegettek el”– írták. „Önök valóban külföldiek itt. Mindaz, amit Erdély jelképez és jelképezett a századok során, idegen értékek véletlenszerű halmaza az Önök számára. Megjegyezzük, otthon ugyanúgy külföldinek számítanak nemzetidegen elveikkel” – olvasható a levélben. /EMI-levél Fodor Gábor SZDSZ-elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Az RMDSZ megyei szervezeteinek szeptember 8-áig ki kell alakítaniuk a parlamenti jelöltlistákat, az erre vonatkozó jelöltállítási szabályzat-tervezetet – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök július 11-én Marosvásárhelyen, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülését követően. /RMDSZ-start a parlamenti jelöltlisták kialakítására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Markó Béla szerint tisztességes ajánlatot tettek az MPP-nek, amikor 85%-15%-os arányú RMDSZ-MPP közös jelöltlistát javasoltak az őszi parlamenti választásokra. Markó Fodor Gáborral, a magyarországi Szabad Demokrata Párt elnökével való találkozóról úgy vélekedett, tárgyalhatnak arról, hogy az SZDSZ új elnöke és vezetősége, hogyan látja ennek a pártnak a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját. /Mózes Edith: Markó Béla: Mi nagyon tisztességes ajánlatot tettünk az MPP-nek nem az RMDSZ, hanem az erdélyi magyarság érdekében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

Az RMDSZ és SZDSZ találkozón áttekintették a két szervezet közötti együttműködés lehetőségeit, mondta Markó Béla, például az infrastruktúra-fejlesztés, az oktatáspolitika területén, valamint az önkormányzatok közötti kapcsolatokban, és beszéltek az SZDSZ határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseiről. - Együttműködésre van szükség Magyarország és Románia, illetve Magyarország és az erdélyi magyarság viszonylatában – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint közös nevezőre ma is van példa a magyarországi pártok és a határon túli szervezetek között, hiszen a magyar politikusok Brüsszelben és Strasbourgban is együttműködtek számos kisebbségjogi kérdésben. Fodor Gábor SZDSZ elnöke leszögezte: az SZDSZ a leghatározottabban ellenzi azt, hogy a magyarországi politikai megosztottságot exportálják a határon túli magyar közösségekbe. /Példaértékű az RMDSZ és az SZDSZ együttműködése. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 14./

„Az SZDSZ új elnökeként a határon túli magyarság irányába is szeretném az eddigiektől más hangsúllyal megjeleníteni a politikánkat. A közös pontokat kell megkeresnünk, amelyeket próbáltunk megtalálni Markó Béla úrral” – jelentette ki Fodor Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke július 12-én Marosvásárhelyen, ahol pártja küldöttségének élén Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott. Megállapodtak abban, hogy a két párt folytatni kívánja együttműködését különböző területeken. /Lokodi Imre: Fodor: új SZDSZ-politika. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Függetlenül attól, hogy mennyire gondolja komolyan, Fodor Gábor SZDSZ-elnök kijelentése – amelynek értelmében az általa vezetett párt felelősséget érez mindazok iránt, akik a határon túl magyarnak vallják magukat, valamint hogy mind az egyén, mind a közösség számára az autonómia jelenti a legjobb megoldást – fordulatot jelent a szabad demokraták eddigi retorikájához képest. Az SZDSZ s eddig, ha az elcsatolt területeken élő nemzetrészek gazdasági helyzetének fellendítésével kapcsolatosan voltak is javaslatai, a határon túli magyarok közösségi igényei iránt érdektelennek mutatkozott. Az SZDSZ Erdélyben, de bizonyára a Felvidéken és a Délvidéken sem tartozik a legkedveltebb magyarországi politikai alakulatok közé. Fodor kijelentése akkor válik hitelessé, ha az SZDSZ politikusai a szomszédos, magyarlakta országok fővárosaiban, Brüsszelben az uniós fórumok előtt, illetve képviselőik révén az Európai Parlamentben is fölvállalják, hogy liberális pártként érveljenek a határon túli magyarok kollektív önrendelkezési joga mellett. /Fodori fordulat? = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

Nem csak az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) adtak hangot ellenérzésüknek nyílt levélben a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) hétvégi, erdélyi látogatásával kapcsolatban. A MIÉRT-et is kényelmetlen helyzetbe hozta az SZDSZ, amikor bejelentkezett a tusnádfürdői EU-táborba. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az EU-tábor szervezőinek nem állt szándékában magyarországi pártokat, és különösen magyarországi vezető politikusokat meghívni a rendezvényre. Az SZDSZ bejelentkezésére ezért válaszolták azt, hogy a jóval korábban megállapított hivatalos program módosítására nincs lehetőség. A MIÉRT azonban megragadta az alkalmat arra, hogy az EU-tábor társszervezőivel, a Sapientia EMTE képviselőivel tárgyalóasztalhoz ültesse annak a magyarországi pártnak a vezetőit, akik mindeddig meglehetősen tartózkodóan viselkedtek az erdélyi magyar tudományegyetem támogatásával kapcsolatban. A MIÉRT úgy véli, ha az SZDSZ valóban át akarja gondolni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját, mindenekelőtt a Sapientia magyar állami finanszírozásával kapcsolatos álláspontján kellene változtatnia. Az RMDSZ-tájékoztató szerint a Dávid Lászlóval, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorával és Tonk Mártonnal, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánjával sorra került tanácskozást követően Fodor Gábor SZDSZ-elnök úgy nyilatkozott: „Új helyzet van, új helyzetbe került az SZDSZ is, át kell gondolnunk a kapcsolatokat, az Erdélyt érintő kérdéseket”. „A Sapientiát erősíteni kell”, közölte az SZDSZ elnöke. Az SZDSZ-küldöttség találkozott Markó Béla szövetségi elnökkel is, aki a megbeszélést követően a sajtónak kijelentette: az RMDSZ és az SZDSZ közötti együttműködés példaértékű, a két szervezetnek ugyanis a kezdetektől fogva közeli a kapcsolata, és annak ellenére, hogy véleménykülönbségek is voltak közöttünk jelentős problémák megítélésében. /Sz. K. : SZDSZ – hívatlan vendég? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

„Amíg Franco Frattini az igazságszolgáltatásért és a kisebbségek jogaiért felelős EU-biztos volt, addig szívesen oktatott ki minket, mit hogyan kellene tennünk, most pedig annak a kormánynak a külügyminisztere, amely nem tudja megoldani ezt a problémát” – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök az Olaszországban tartózkodó romániai romák körüli botrány legújabb fejleményeire. Az olasz hatóságok ugyanis elkezdték az országban tartózkodó romák – köztük a kiskorúak – ujjlenyomatos és fényképes nyilvántartását, semmibe véve az Európai Parlament (EP) határozatát, amely az akció haladéktalan leállítására szólítja fel az illetékeseket. „Az olasz kormány teljesen téves úton próbál elindulni” – fejtette ki Markó, amikor Marosvásárhelyen Fodor Gáborral, az SZDSZ elnökével találkozott. /L. I. : Kisebbségi jogokat tipró olasz csizma. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Fodor Gábor újsütetű SZDSZ-elnök első ,,külföldi" útja Erdélybe vezetett. Meg is kapta a magáét az Erdélyi Magyar Ifjaktól. Az SZDSZ eddig elutasította a külföldön élő magyarok kollektív jogait, a kettős állampolgárság megszavazásánál a megadás ellen érvelt, elutasította a magyar nemzeti szimbólumokat. Eörsi Mátyás néhányszor megesett térülése-fordulása botrányba fulladt, s SZDSZ képviselői ezért inkább átrepülték Erdélyt Bukarestig. Fodor Gábor és az SZDSZ-es stáb most Erdélybe látogatott. Fodor Gábor kijelentései a szavak szintjén figyelemre méltó fordulatot előlegeznek az SZDSZ határokon túli politikájában. Az SZDSZ-nek szüksége van erre az irányváltásra, hiszen népszerűtlensége negatív rekordokat dönt. Gyurcsány Ferenc és kormányából kicsavarták pártjuk és pozícióik számára a lé maximumát, és most finom fordulattal váltanak. /Sylvester Lajos: Hány Fodor van a szoknyánkon? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Tüntetést és ellentüntetést is szerveznek július 23-án estére Budapesten a XII. kerületi Turul-szoborhoz: jobboldali szervezetek az emlékmű megmaradásáért, baloldali fiatalok pedig a lebontásáért demonstrálnak. A XII. kerület második világháborús polgári és katonai áldozatai emlékére 2005 októberében állítottak turulszobrot az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán. A XII. kerület a Fővárosi Bírósághoz fordult, a bíróság azonban április 9-én jogerősen kimondta: a jogsértő állapotot meg kell szüntetni, a szobrot el kell távolítani. A turulszobor fennmaradásához május 29-én nem adott hozzájárulást a Fővárosi Közgyűlés, amelyben az MSZP-nek és az SZDSZ-nek van többsége. /Tüntetés és ellentüntetés a Turul-szoborért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ Kányádi írja, örök figyelmeztetésül a mai s későbbi politikamentes (apolitikus) magyar írók elé a futó homokba: ,,Aki ért és megértet, egy népet megéltet" – idézte Czegő Zoltán. És a „kisebbségben illegő kormánytalan kormányának most azon jár az esze, hogy a XII. kerület polgármesteri hivatala mellől, a szép oldalból a nemrég fölépített Turul madár-szobrot eltakarítsa valaki. Az a vállalkozó valaki az MSZP IX. kerületi polgármestere, ő vállalta, hogy ha másképp nem, hát karhatalommal is eltakarítja az ősi magyar eredetmonda egyik legfőbb alakjának mását, a turulmadarat. ”„Ahol van nemzeti önérzet, ott van haladás, nemzet, lásd Romániát, Szlovákiát, szedte-vette új történelmükkel, de az övék!”„Turult vegyenek! És lélekharangszót veszünk itt, mert a harangokat szertelopkodták halmozottan előnyös helyzetűek. Erdély, mentsd meg, vidd el a turult!” /Czegő Zoltán: Turult vegyenek! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere – holtversenyben Sólyom László köztársasági elnökkel –, a legnépszerűbb, míg Kóka János, az SZDSZ korábbi elnöke a legnépszerűtlenebb politikus a Századvég és a Forsense közös felmérése alapján Magyarországon. Az MSZP politikusai közül Szili Katalin áll a legjobb helyen, ő csak három ponttal marad el a listát vezető Kósa és Sólyom mögött, így 56 pontjával a harmadik. A Fidesz szavazók körében változatlanul Orbán Viktor pártelnök 78 ponttal, az MSZP szavazóinál pedig Gyurcsány Ferenc a legnépszerűbb. /K. GY. : Kóka és Gyurcsány a legnépszerűtlenebb. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Eddig négy Borsod–Abaúj-Zemplén megyei SZDSZ alapszervezeti tagot gyanúsított meg magánokirat-hamisítással a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a tavaly márciusi tisztújító küldöttgyűlésen történt szabálytalanságokkal kapcsolatban. Február elején a Hír TV egyik műsorában hangzott el: 2007-ben többen állítólag az igazi küldöttek helyett szavaztak az SZDSZ tisztújításán Kóka Jánosra, aki megnyerte az elnökválasztást. A hír nyomán az SZDSZ vizsgálatot rendelt el, amit Jüttner Csaba, a párt Szabolcs–Szatmár– Bereg megyei elnöke folytatott le. Jüttner megállapította, hogy a borsodi küldöttek közül többen azt állították, hogy történtek szabálytalanságok. Idén március 22-én okirathamisítás gyanúja miatt bejelentést tett a rendőrségen Jüttner Csaba. /Tovább gyűrűzik az SZDSZ-es botrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Vona Gábor, a Jobbik elnöke nyílt levelet írt Tőkés László püspöknek, reagálva a püspöknek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi vezetőjének, Lokodi Ferenc Attilának címzett nyílt levelére. Ebben Tőkés László figyelmeztetett: túlságosan előre mennek, fennáll a veszélye a többiektől való elszakadásnak. „Ez például a Jobbik esetében a nemzeti derékhaddal való szembekerülésig terjed, ami nem föltétlenül használ közös ügyünknek. ”A püspök szavai egybecsengenek a Fidesz azon véleményével, amely szerint a Jobbik megosztja a jobboldalt. A Jobbik mindig tudta, melyik helyzetben, mit diktál a nemzeti érdek, szögezte le Vona Gábor. Ami Erdélyben a Nagy-Románia Párt, az nekünk itt az MSZP-SZDSZ, és ami ott az RMDSZ, az itt nekünk a Fidesz, érvelt. A Jobbik elsőszámú célja a hazug és alkalmatlan Gyurcsány-kormány leváltása, és egy valóban nemzeti érdekeket szolgáló kormány létrehozása. /Vona Gábor, a Jobbik elnökének nyílt levele Tőkés László püspökhöz. = Erdely. ma, aug. 17./

Tartalmi és hitelességi szempontból egyaránt elfogadhatatlan Gyurcsány Ferenc Megegyezés című cselekvési programja, mert nem az ország, hanem a miniszterelnök túlélését szolgálja – jelentette be az SZDSZ Ügyvivői Testületének álláspontját Fodor Gábor pártelnök. A Fidesz már korábban szimpla beetetésnek, „egy gyenge középkori alkimista” kutyulmányának nevezte Gyurcsány Ferenc programjavaslatát. /Kánya Gyöngyvér: SZDSZ: nem kell Gyurcsány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette, hogy lemond, ha a parlament nem fogadja el az adótörvényeket és a költségvetést. Fodor Gábor SZDSZ-elnök szerint ebben a formában pártja nem tudja támogatni Gyurcsány Megegyezés című programját, mert nem ad választ az ország égető problémáira A Megegyezés – Fodor szerint – Gyurcsány Ferenc ,,túlélését" szolgálja. Ítéletet hirdettek a Magyarországon a közvéleményt évek óta foglalkoztató Kulcsár-ügyben. A hozzávetőleg 22 milliárd forint eltulajdonításával vádolt brókert nyolc évre ítélték, az ő vallomásai után perbe fogott huszonhárom személyből végül is csak nyolcat ítéltek el, például, általános megdöbbenésre, nem találták bűnösnek Rejtő L. Tibort, a bank vezérigazgatóját. Az ítélet nem öregbíti a magyar bíróság tekintélyét... /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

Megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) határon túli magyarság szekciója, a grémium elnökéül Kovács Kálmánt választották – jelentette be Szent-Iványi István, a párt külügyi kabinetjének vezetője. A szekció célja, hogy az SZDSZ külpolitikájában markáns, hangsúlyos szerepet kapjon a határon túli magyarsággal való foglalkozás. Kovács Kálmán kiemelte: pártja szakítani szeretne a túlságosan racionális határon túli politikával, amely nélkülözi a kulturális értékeket. Mint mondta, az SZDSZ határon túli politikája továbbra is az önrendelkezésre és a szabadságjogokra épít. A határon túli magyarság önrendelkezési igényével az SZDSZ egyetért. /SZDSZ: határon túli szekció alakul. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Emlékeztető: 2004-ben a 168 Óra hetilap 38-as számában Eörsi Mátyás SZDSZ-s képviselő így nyilatkozott: „Mert miért adna a Románia magyar állampolgároknak területi autonómiát? Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?”

Bíró Béla azt állította, hogy a választási küzdelemben az MSZP és a Fidesz egyaránt a választók megtévesztésével próbálta megszerezni a győzelmet. A sorozatos megszorítások után a társadalom elvesztette bizalmát választottjaiban. Az MSZP és az SZDSZ vakon hisz abban, hogy a Fidesz hatalomra jutása nemzeti tragédia volna. Annak ellenére is, hogy a tények ennek ellentmondani látszottak. A Fidesz korábbi kormányzása sem gazdaságilag, sem szociálisan nem bizonyult katasztrofálisabbnak, mint az azt megelőző MSZP–SZDSZ-koalícióé. Az egyetlen demokratikus megoldás az előrehozott választás lenne, azonban erre az MSZP nem hajlandó. Közben az ország tovább süllyedhet a kilátástalanságba. /Bíró Béla: Önbeteljesítő jóslatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

A Szabad Demokraták Szövetsége nyíltan felvállalja Károlyi Mihály eszmei politikai-örökségét, képesek voltak a náci szellemiségű Benes-dekrétumok ügyében a szlovák oldalra állni a magyar diplomáciával szemben, kampányoltak a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen (miközben határon túli magyarok számára alanyi jogon biztosítandó magyar állampolgárság 1989-es programjuknak szerves részét képezte!), nem kis szerepük volt a magyar véderő leépítésében, a népességcsökkenés problémájának bagatellizálásában és kikarikírozásában, a magyar oktatás és egészségügy szétverésében. Bauer Tamás tavaly ősszel kilépett a pártból, de ma is a párt szellemi holdudvarának egyik meghatározó egyénisége. Nemrégiben a Népszabadság a következőket írta: „Oroszország az elmúlt években orosz útlevéllel látta el, vagyis állampolgárai közé fogadta a Grúziához tartozó Dél-Oszétia lakosait, ha azok erre igényt tartottak – bizonyára az oszét és orosz nemzetiségűeket. Ugyanazt tette, amit a magyar nacionalisták követelnek a magyar államtól: adjon magyarországi állampolgárságot a szomszéd országokban élő magyaroknak, ha kérik. Első lépésként a Fidesz-kormány magyar igazolvánnyal látta el őket, demonstrálandó, hogy őket valójában Magyarországhoz, s nem a lakóhelyükül szolgáló államhoz fűzi lelki kötelék. Ami most a Kaukázus déli lejtőin történt, bennünket igazol, akik – szemben a Magyarok Világszövetségével, a Fidesszel és az MDF-fel – elutasítottuk a kettős állampolgárság ötletét, sőt már a státustörvényt is. Más államban élőknek etnikai alapon tömegesen útlevelet, állampolgárságot felkínálni az adott állam szuverenitásának megkérdőjelezése. ” A határon túli magyarok és a magyar állam közötti „közjogi kötelékeket el kell felejteni. Nincs és nemkívánatos semmiféle „határokon átívelő nemzetegyesítés”. A szöveget átvette az Adevarul is. Ez a cikk eszmei muníciót ad a magyarellenes román diplomáciának. Valójában a kettős állampolgárság s bármiféle erőszakos atrocitás között nincs logikai összefüggés. Az adott állam állampolgárságának kiterjesztése a más államokban élő nemzettársakra egy megoldási modell, melyet több állam is magáévá tett Horvátországtól Romániáig. /Borbély Zsolt Attila: Szabad madarak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 10./

A lap munkatársa, Balta János interjút készített Tőkés Lászlóval, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Tőkés László kifejtette, nem lehet leegyszerűsíteni a helyek számára e kérdést, hanem arról van szó, hogy az RMDSZ elfogadja-e végre a demokratikus pluralizmus játékszabályait? Az MPP közel százezer szavazatot nyert a helyhatósági választásokon. Az a fontos, „hogy összefogjuk az erőinket” – hangsúlyozta Tőkés László. Meg kell alakítani az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, hogy megkössék az egyezséget különböző részletkérdésekben. Például a helyi, az országos és az európai képviselet dolgában, az anyagiak elosztásának a kérdésében vagy az autonómia, esetleg az egyetem ügyében. A magyarság bizalma megcsappant. Figyelmeztető a tavaly novemberi részvétel, ami csak egy kicsit volt jobb a román részvételnél. Brüsszelben háttérbe szorul az itthoni politikai viszonyrendszer. Ott kiemelkednek a közös ügyek. Így történhet meg, hogy a szocialista Tabajdi Csaba, a fideszes Gál Kinga és az SZDSZ-es Szentiványi István egységesen tud harcolni a határon túli magyar érdekekért. Az autonómia, a közösségi jogok, az össz-magyar Kárpát-medencei ügyekben sikerül egységesen megnyilvánulniuk. /Balta János: Nem égették fel a hidat. Megegyezni a nemzet javára. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

A magyarországi politikai válságból való kiutakat kereső elemzők hasznára válna, ha megvizsgálnák, mindössze hússzázalékos parlamenti támogatottsága ellenére miként maradt talpon az elmúlt két év során a Tariceanu-kormány. Odaát Gyurcsány Ferenc személye vezetett tarthatatlan helyzethez, Bukarestben megannyi politikai nézetkülönbség okoz tartós bizonytalanságot. Az elmúlt két év során Traian Basescu elnök kivételével egyetlen politikai alakulat sem volt felkészülve a választásokon történő megméretkezésre. Magyarországon az előrehozott választások kiírása egyedül a népszerűsége csúcsán lévő Fidesznek kedvezne. Az MDF csak azért hozakodik elő bátran a parlament feloszlatását célzó javaslattal, mert tudja, hogy – részben a szabad demokraták elutasító álláspontja miatt – a terv kudarccal jár. Az SZDSZ sem kívánja az idő előtti urnák elé járulást. Már az MSZP is szabadulna Gyurcsánytól. A jelenlegi helyzetből egyedül a kormányfő távozása vagy megbuktatása tűnik reális forgatókönyvnek. Az MSZP megpróbál időt nyerni legalább a 2009-es európai parlamenti választásokig. Tervükhöz partnerre találnának az SZDSZ-ben és az MDF-ben. /Rostás Szabolcs: Tartós válság. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Az RMDSZ hosszú időn keresztül takargatta a magyarországi baloldalhoz fűződő kapcsolatait. Ezzel párhuzamosan a szervezet sajtóholdudvara egyfajta konszolidált, finoman nemzeti hangvételt ütött meg. Az RMDSZ szemérmeskedése megszűnőfélben van. A választók nagy részét csak az olyan direkt kitételek sokkolják, mint Szent István jobbjának tetemcafatként való említése, vagy esetleg a Szent Korona tökfödőnek csúfolása. (Majsai Tamás írása a Magyar Narancsban). Másrészt egyre kevesebben olvasnak írott sajtót. E helyzetben az Erdélyi Riport, az Új Magyar Szó nem egy esetben az Élet és Irodalomra, Mozgó Világra vagy a 168 Órára emlékeztető balos szövegei a jövendő elit ideológiai indoktrinációját szolgálják. Kinevelnek sok kis Czika Tihamért, akik már függetlenek a magyar nemzeti értékrendtől. Mindeközben az RMDSZ egyre nyíltabban kokettál az SZDSZ-szel és az MSZP-vel, írta Borbély Zsolt Attila. Ide illeszkedik az is, hogy Markó Béla az Élet és Irodalomban írta meg vallomását az RMDSZ és az MPP viszonyrendszeréről. Ebben Markó kifejtette, hogy Tőkés Lászlóval azért nem jött létre a megegyezés, mert az ő lételeme az ellenkezés. Borbély Zsolt Attila emlékeztetett: mindaddig, amíg az RMDSZ az autonómia építésének útján haladt, addig Tőkés László és Markó Béla együttműködése kifogástalan volt. A Neptun ügyben sem ők feszültek egymásnak, Azután jött Nagy Benedek támadása a tiszteletbeli elnök ellen, amit a hivatalos vezetés hátulról fedezett, majd Markóék balfordulata. Tőkés László az autonómia markói tagadására mondott csak mindenkoron nemet, éppen az autonómia igenlésének jegyében, hangsúlyozta a cikkíró. Markó azt akarja igazolni, hogy Orbán Viktor nem is a magyar egységet, hanem valójában a magyar széthúzást kívánta elősegíteni. Ez a belemagyarázás arra a kérdésre is választ ad, hogy Markó Béla miért az Élet és Irodalomban s nem a Heti Válaszban közölte pamfletjét. /Borbély Zsolt Attila: A sapka. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1./ Majsai írása: „El lehet temetni példának okáért a náci Horthyt, kísérgetni lehet István király tetemcafatját és soha nem használt tökfödőjét, kongatni lehet a vészharangot különféle nemzetszaporulati ügyekben vagy mondjuk eutanázia- /veszélyben az utolsó kenet!/ és hálószobakérdésekben. ” /Majsai Tamás: Dávid és Jonatán. Egyházak, keresztények, Biblia és homoszexualitás, Magyar Narancs, 2001. aug. 30./ Előzmény: Markó Béla: Egy elmaradt egyezség története. = Élet és Irodalom, 38. sz. 2008. szept. 19.

Konkrét eredmény nélkül ért véget a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által október 18-ára összehívott nemzeti csúcs. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke megnyitóbeszédében fontos eredménynek nevezte az eszmecserét. Simor András jegybankelnök hangsúlyozta, hogy külföldi források bevonására van szükség az államadósság miatt. Gyurcsány Ferenc szerint szükséges a kiadások csökkentése, 800 milliárd forintot csoportosítottak át. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a tanácskozás előkészítetlen és átgondolatlan, a válság oka az emberi gyarlóság, magyarországi hatásokért pedig a szocialisták a felelősek. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Eredménytelen Nemzeti Csúcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sikeresnek minősítette a nemzeti csúcsot. Orbán Viktor szerint Gyurcsány Ferenc újabb megszorító csomagot készített elő: a hat éves szocialista-liberális kormány mást sem tett, mint folyamatosan lezüllesztette, politikai-gazdasági válságba kergette Magyarországot. Orbán Viktor kezdeményezte az uniós források átcsoportosítását: a jelenlegi 3,5 százalék helyett a források 30 százaléka jusson kis- és közepes vállalkozásoknak, és sürgette az adó- és járulékrendszer, a foglalkoztatás, a fejlesztéspolitika és az oktatás reformját. Gyurcsány megszorítási intézkedési javaslatain jócskán túltett az MDF elnöke, aki „szocialistább volt a szocialistáknál”. Dávid Ibolya egyéves válságkezelési programot indítványozott, amelynek részeként 2009-ben egy évre felfüggesztenék a 13. havi nyugdíj kifizetését, 2008-as szinten tartanák a közalkalmazotti és köztisztviselői béreket, a nyugdíjakat, a közszférában eltörölnék az idei jutalmakat, felfüggesztenék a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatásokat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kötnék. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke óvatosabb álláspontra helyezkedett, „ide is osztott, oda is osztott”. /Lokodi Imre: Csúcskülönbségek Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Az EU 6,5 milliárd euró sürgősségi hitelt hagyott jóvá Magyarország megmentésére. Hamarosan a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank további 13,5 milliárd eurós mentőövet nyújt Budapestnek. Az EU 27 tagországa közül Magyarország lett a nemzetközi pénzügyi válság első áldozata: az ország a pénzügyi csőd szélén áll. Senki sem gondolta volna, hogy éppenséggel Közép-Kelet Európa minta-országa kerül ilyen helyzetbe. Több mint egy évtizednyi elsőség után, 2002 óta „szakszerű” kormányzásával a szocialista /MSZP-SZDSZ/ hatalomnak „sikerült” sereghajtóvá degradálni Magyarországot. A magyarországi választópolgárok szavazataik emelték hatalomba a két pártot 2002-ben és 2006-ban egyaránt, továbbá dőltek be Gyurcsány Ferenc olcsó propagandájának a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazásnál, mély sebet ejtve ezáltal a határon belüli és határon túli magyarság testvéri viszonyában. /Chirmiciu András: Példakép. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

Nem apokaliptikus látomás, hanem valóság, a dunaszerdahelyi terrorrendőrség bemutatásában láthattuk Ady Endre A hőkölés népe című ön- és nemzetostorozó versének előadását. A rendőrök úgy rohantak a lelátó magyar szurkolók által benépesített szektorába, mint akik történelemkönyveikből és politikusaiktól is tudják, hogy a magyar Vertnek született, nem verőnek. Továbbá: Nem rúg vissza, csak búsan átkoz / S ki egyszer rúgott a magyarba, / Szinte kedvet kap a rúgáshoz. Az első rúgásokat a magyar szurkolók nem Dunaszerdahelyen szenvedték el, hanem otthon, az övéiktől. A felvidéki magyarverésnek volt modellértékű előzménye, volt kardlapozó lovasrendőr-roham, voltak szemkilövések, voltak skalpolások, és lettek vaskordonok. És nemcsak kordonok voltak, hanem a tényeket elferdítő törvénykezési procedúrák is, írta Sylvester Lajos. Szólni kell a dunaszerdahelyi borzalmat követő hazai rúgásról is: Eörsi Mátyás SZDSZ-s képviselő, akárcsak Fico és harcostársa, Jan Slota, lefasisztázta úgy általában is a magyarokat, leszélsőségezte őket. Miközben ,,odaát", az egykori Felvidéken a Benes-dekrétumok képezik az ország működésének politikai keretét, és önverő Malina Hedvigeket kreálnak, s betiltják Dunaszerdahely magyar nevének kiejtését és leírását. /Sylvester Lajos: Fejünket, szívünket, jussunkat kobozzák? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

Megjelent Horváth Béla Levettük a vörös csillagot /Budapest, Papirusz Book Kiadó/ című kötete az 1988-1990-es történelmi időkről. Történt-e rendszerváltás 1988–90-ben? Ha igen, miért ülnek nyakunkon ismét a kommunisták? Ha nem, mi történt velünk idestova húsz esztendővel ezelőtt? Horváth Béla egykori alapító MDF-es, majd kisgazda országgyűlési képviselő „belül nézetből” tárja fel e rendkívüli évek eseménysorozatát. Horváth Béla így kezdte kötetét: „Hihetetlen korban éltem, a XX. század közepén születtem. 1945-ben bejöttek a szovjetek, pontosabban – ahogy minden magyar ember mondja – az oroszok, és utána több generáció úgy érezte, soha nem fognak elmenni Magyarországról. ” A kommunista rendszerben kitelepítettek családokat, bebörtönöztek nagyon sok értelmiségit, a parasztságtól elvették a földjét, lakásuktól, vagyonuktól fosztottak meg családokat. Horváth Béláék családját is kitelepítették. Ha valaki eredményt akart elérni, be kellett lépnie a pártba. Sokan ellenálltak, mint például Horváth Béla édesapja is. Szinte minden családban volt „osztályidegen elem”, ahogy a kommunisták nevezték a „rendszer árulóit”: az X-eseket, a magyar értelmiséget, az arisztokratákat, vagy a tehetősebb magyar parasztságot. A társadalmi igazságtalanságot évtizedeken át némán cipelte magával a magyar nép jelentős része. Váratlanul megjelent egy nyilatkozat, 1987. szeptember 27-én Lakiteleken a magyar szellemi élet több mint másfél száz tagja baráti eszmecserére gyűlt össze. A lakitelki találkozón a nyilatkozatban megállapították: „A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. ”Volt-e értelme a rendszerváltozásnak, ha ma ugyanott tartunk, mint húsz évvel ezelőtt? Nehéz kérdés. Mindenesetre 1988-ban nagyon sokan hittek a rendszerváltozás akkori fő erejében, a Magyar Demokrata Fórumban. Horváth Béla, az MDF XII. kerület elnöke lett. Lezsák Sándor alakja többször szerepel a kötetben, ő az MDF atyja, a lakiteleki sátor felállítása után ekkor már éjt-nappallá téve járta az országot. Horváth Béla szól arról a rágalomról is, amikor a New York Times antiszemitizmussal vádolta meg a megszülető MDF-et. Horváth Béla erre az időszakra így emlékezett: „Nagy volt az MDF-ben a felháborodás, és mindnyájan éreztük, hogy alpári kampányra számíthatunk. Az szinte mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a nemzetközi sajtót az SZDSZ mozgatja ellenünk…”Horváth Béla 2000-ben a Kommunizmus áldozatainak emléknapja kezdeményezője az Országgyűlésben, most megjelent kötetével segített felidézni a majd húsz évvel ezelőtti történelmi eseményeket. Ma már tudjuk: az MDF rendkívüli indulása után valahol, valakik kisiklatták a „rendszerváltozás vonatát”. Az sem véletlen, hogy 2002-ben épp az alapító honatyákat zárták ki a rendszerváltó pártból Lezsák Sándor alapítóval az élen. De, mint Lezsák írja utószavában: „a múltúnkból bennünket kizárni nem lehet. ” /Frigyesi Ágnes: Kik akadályozták a rendszerváltozást húsz évvel ezelőtt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 17./