Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. április 9.
A határon túli magyarság figyelemmel kísérte a magyarországi országgyűlési választások első fordulóját /ápr. 7./, hiszen annak tétje az anyaország határain kívül élők számára úgyszintén nagy. Markó Béla szövetségi elnök: A határon túli magyarság helyzetének nem lenne szabad pártpolitikai viták tárgyát képeznie Magyarországon, nem megosztó, hanem konszenzusteremtő kérdés kellene hogy legyen. Számunkra az a hasznos, ha a mindenkori magyar kormánnyal minél szorosabb kapcsolatot tartunk fenn, és minél közelebbi viszonyban vagyunk minden jelentős magyarországi politikai párttal. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Árulkodó Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nyilatkozata, amely folytatja a kilencvenes évek elején indult számmisztikát a magyarság létszámát illetően. A szocialista politikus kijelentette, hogy kétszer ötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ő is felvette Horn Gyula volt miniszterelnök tízmillió magyar állampolgárra vonatkozó nyilatkozatának fonalát, és sietett a tudtunkra adni, hogy nem folytatja az Antall?Orbán féle tizenötmilliós össznemzetben gondolkodó nemzetpolitikai irányvonalat, megjegyezve ugyanakkor, hogy a felelősséget nem hárítja el. Számunkra azonban ez a kiegészítése kevés vigaszt jelent, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a Fidesz-kormány által beindított azon nemzetpolitikai koncepcióról, amely a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésére törekszik. Ebben a tekintetben már-már áttörésnek számított a státustörvény elfogadása. Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy amennyiben valóban az MSZP?SZDSZ alakíthat kormányt, akkor egyrészt a múltból átörökölt proletárinternacionalizmus, másrészt pedig a kozmopolitizmus által meghatározott szűkkeblű országpolitikai gondolkodásnak nincs szüksége a nemzetpolitika szélesebb távlataira. Ez a határon túli magyarok számára már-már lesújtó. Nemzetpolitikai vonatkozásban értékelve az eseményeket, lesújtónak merem nevezni, ha az Orbán-kormány által elkezdett nemzetpolitikai irányvonal megtörik, eltorzul, vagy leveszik napirendről. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a miniszterelnökjelöltek vitája azt mutatta, hogy Magyarországon bármelyik nagy párt is nyerné meg a választásokat, radikális hangsúlyeltolódásra nem kerülhet sor, többek között a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyt illetően sem. Kónya-Hamar Sándor képviselő: Hogy mi mindent sikerült elérnie az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben, a saját bőrünkön is lemérhetjük, hiszen amit a határon túli magyarságért tettek, nem kevés. Gondolok itt az egyetemre, a státustörvényre, a kulturális és gazdasági téren tett kezdeményezésekre, amelyeknek azonban politikai áldatlansága mindig megvolt, és meglesz. - A határon túli maggyarokkal kapcsolatban Kovács László úgy fogalmazott, hogy tízmillió magyar kormánya kerülhet személyükben hatalomra, az anyaországon kívül élők pedig boldolguljanak ott, ahova a történelmi sors helyezte őket. Nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy a szocialisták nem nemzeti, hanem állami keretben gondolkoznak, olyan politikai entitásban, amelyet 1994, és 1998 között is hangoztattak, és gyakoroltak. Semmiképpen nem az antalli és az orbáni megfogalmazást vállalják át. Vekov Károly parlamenti képviselő: ? Nagyobb szükségünk van a magyar kormány támogatására, mint valaha, s ez érvényes volt tegnap is, ma is és holnap is. Úgy vélem, lényegi változás nem fog bekövetkezni a magyar kormány politikájában a határon túli magyarságot és bennünket illetően sem. /Papp Annamária: Szükségük van a határon túli magyaroknak a budapesti kormány további támogatására. Erdélyi magyar politikusok a magyarországi választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2002. április 9.
Aki azt gondolja, hogy a magyarországi országgyűlési választás bizonyos szempontból nem a mi ügyünk is, az nagyon téved, szögezte le Máthé Éva. Nálunk, Romániában, sőt Európában is fontos az, hogy a leendő magyar miniszterelnök kinek, minek nevezi magát. Néhai Antall József egyszerre 15 millió magyart ölelt keblére, majd Horn Gyulára ?hűvösen eltaszított minket magától?. Nagy a valószínűsége annak, hogy Medgyessy Péter alakít majd kormányt. És Medgyessy csak tíz millió magyar ember miniszterelnöke akar lenni. A ?következő kormánytól nagy érzelmi kilengésekre irányunkba nem számíthatunk.? Egy-két szocialista politikuson kívül (lásd: Tabajdi Csaba) ?a korábban négy évig hatalmon levők részéről nem tapasztalhattunk túl sok empátiát irányunkba.? Az SZDSZ hűvös egykedvűséggel figyelt. ?Az a közeljövőben derül majd ki, hogy az uniós csatlakozás oltárán milyen státustörvény adta jogainkat nyirbálja majd meg az újonnan létrejövő magyar kormány.? A választás hatása az RMDSZ-en belüli erővonalak alakulásnál lesz figyelemreméltó. /Máthé Éva: Itt és most. Ismét mostoha gyerekek leszünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
2002. április 10.
A magyarországi választások két fordulója közötti idő előrevetíti a bármi áron győzni rémképét. A magukat győztesnek kikiáltó pártvezérek a második fordulóban bárkivel ? régi marxista tétel: az ördöggel is ? szövetkeznek, csak kormányváltó legyen az. Thürmerrel is. Medgyessy egyik kijelentése: ,,A határon túli magyarok tekintetében elképzelésünk az, hogy semmiképpen sem akarnánk, ha Trianon ismét beteljesülne." Négy esztendő alatt az SZDSZ megbocsáthatatlan politikai merényletek sorozatát követte el a határokon kívüli magyarok vonatkozásában. ?A kedvezménytörvény ellen az Orbán-féle jobboldali ,,szellemi terror időszakában", mindegyre Csurkával rémítve a gyerekded magyar társadalmat, a Trianon kreálta államok szélsőséges irányzatainak képviselőivel szövetkeztek Magyarország és a magyar nemzeti értékek belföldi-külföldi lejáratásáért, mosdatlan nyilatkozatokat engedtek meg maguknak a magyar Szent Koronával kapcsolatosan, a magyar millenniumi ünnepségsorozatot, kétezer-valahányszáz település lakóinak emelkedettebb történelmi meditációját meggyalázták ? sokatmondó, hogy Nemeskürty István pápai kitüntetésének a Magyar ATV-ben nem volt hírértéke (az Uránia Filmszínházban A hídember bemutatójának sem, az Antall Józsefről való megemlékezésnek sem), mert kellettek a drága percek a Sajtóklub négy politikai alkimistájának arra, hogy most a Fideszbe bekebelezett Csurka-pártiakkal riogassák határon innen és túli nézőiket ?, a legaggasztóbb viszont Erdély felől és minden határokon túlról nézvést, amint kegyeskednek majd rólunk gondoskodni. Újratárgyalják a magyar?román megállapodást, amelyet felváltva neveznek paktumnak és diktátumnak. /Sylvester Lajos: Megbűnhődte már e nép? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./
2002. április 12.
A választási matematika az MSZP-nek kedvez, amelynek a kormányzási szerepvállalást fontolgató SZDSZ a ?tartaléka". Kinek lenne jó az MSZP győzelme Romániában? Jó lenne mindenekelőtt a jelenlegi román kormánypártnak, amellyel már csak világnézeti alapon is hagyományosan jó volt a magyar szocialisták kapcsolata. Azután jó lenne az RMDSZ-nek. Az RMDSZ legerősebb belső ellenzéke, a Reform Tömörülés veszítené el legfőbb támaszát. Ezt a lehetséges alternatívát Kovács László már az első forduló után megerősítette, amikor kijelentette: nem fognak beavatkozni az RMDSZ belügyeibe, és nem támogatnak a szövetség legitim vezetésével szemben álló csoportokat, emlékeztetett Vásárhelyi D. Miklós. A várhatóan kialakuló politikai háromszög (MSZP-PSD-RMDSz) együttműködésének eredményeképpen a következő négy esztendőt (de legalábbis a romániai választásokig még hátralévő időszakot), valószínűleg egy langyos-meleg politikai hangulat, egy mosolygós, de formális kormány- és pártközi kapcsolatrendszer jellemezné. Másrészt ha maradnak Orbán Viktorék, négy év alatt várhatóan végleg süllyesztőbe kerül a tagadhatatlan politikai tapasztalattal és tudással rendelkező, ám fél lábbal még a múlt zsákutcájában lebzselő elit, az előző rendszer eltorzult mentalitását, nézeteit hordozó Horn Gyulák és Kovács Lászlók nemzedéke. /Vásárhelyi D. Miklós: Mi lenne? Hétfő! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 12./
2002. április 13.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: "Mivel kapcsolatban álltunk az MSZP-vel és az SZDSZ-szel is az elmúlt években, ha ők kerülnek kormányra, akkor megvan a garanciája annak, hogy velük is megfelelően együttműködjünk". De ha szövetségünk tagjainak nagy-nagy többsége nem így látja, azért persze nem haragudhat meg Markó Béla úr és senki más a világon, jegyezte meg Plesa Vass Magda.?Nekünk nem mindegy, hogy a Fidesz keresztény módon kormányoz, vagy pedig a kommunisták diktálnak újból!? ?Nekünk egyetlen jelszavunk van, amit senki be nem tilthat és szívünkből ki nem téphet: velünk az Isten.? /Plesa Vass Magda: Velünk az Isten! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2002. április 15.
Soha nem övezte még olyan érdeklődés a magyarországi választásokat Erdélyben, mint az idén. A magyarázat egyszerű: a FIDESZ- kormány alatt ? ki tudja, hány évtized óta először ? újra rivaldafénybe került a határon túli magyarság sorsa. Uraim, le a kalapokkal, hiszen ilyen profi módon elhitetni a határon túli magyarokkal, hogy ez a kormány egészen másként viszonyul az erdélyiekhez, mint az előzőek, nem akármilyen teljesítmény! Elhitetni az erdélyi tömegekkel, hogy a segítség önzetlen, és semmi ára nincs ? férfimunka volt! Szabó Csaba szerint mindegy az erdélyinek, hogy MSZP-SZDSZ-kormány, vagy FIDESZ-kormány fogja Magyarországot vezetni. Az erdélyi magyarság gazdasági közérzetét egyik sem javíthatja, a szimbolikus gesztusok pedig, bárhogy is csomagolják azokat, és bármilyen port is vernek fel körülöttük ? hamar megkopnak. Az elmúlt négy év alatt létrehozott "FIDESZ-közeli" erdélyi intézmények ? vagy legalábbis jó részük ? vadonatújak és profitcentrikusak. Nekem édesmindegy, hogy ki nyeri meg a választásokat Magyarországon, hangsúlyozta Szabó Csaba. /Szabó Csaba: A valóság elkezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2002. április 20.
A Szabadság Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnökét kérdezte a magyar kormánypárt választási esélyeiről, a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos elképzeléseikről. Az MSZP előretörése annak tudható be, hogy az utolsó napokban jobban tudta mozgósítani ezt a bizonytalan réteget, hatékonyabb volt kampányfinisük, jegyezte meg Németh Zsolt, hozzátéve, hogy bizakodó a végeredményt illetően. "Az elmúlt 4 év folyamán, különösen a státustörvény megalkotásával, kiépítettük azokat a kereteket és azt az intézményrendszert, amelyen belül Magyarország támogatást nyújt a határon túli magyaroknak. A rendszer tehát adott, működik, az pedig, hogy mennyi forrást tudunk beletenni, függ Magyarország gazdasági helyzetének alakulásától, és - természetesen - a magyar kormány hozzáállásától és szándékaitól. Ezért nem mindegy a határon túli magyarok szempontjából sem, hogy ki alakít kormányt Magyarországon." - fejtette ki az államtitkár. Amennyiben az MSZP és az SZDSZ alakít kormányt, újból visszatér az alapszerződések megkötésének szelleme, "amikor nem tekintették egyenrangú partnernek a határon túliakat, nem vették figyelembe véleményüket." Medgyessy Péter az első forduló éjszakáján megint csak a tízmillió, pontosabban a kétszer ötmillió magyarról beszélt. /Székely Kriszta: Visszatérhet az alapszerződések szelleme? Beszélgetés Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
2002. április 23.
Markó Béla szövetségi elnök kiemelte: a határon túli magyar közösségeknek egész Magyarország, az egész magyar Országgyűlés és a mindenkori magyar kormány támogatására szükségük van. Az RMDSZ elnöke szerint az elmúlt 10-12 évben kialakult egy jól átlátható kapcsolatrendszer, a határon túli magyarság számára fontos támogatási rendszer az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Véleménye szerint ezen a területen a folyamatosság elvének kell érvényesülnie. "Gratulálok a magyar Országgyűlésbe bejutott minden pártnak és külön gratulálok annak a két pártnak, amely minden valószínűség szerint kormányt fog alakítani: a Magyar Szocialista Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének" - mondta. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ az összes jelentős magyarországi politikai párttal az egyenlő közelség elvét próbálta érvényesíteni az elmúlt években, és ez ezután is így lesz. Markó fontosnak nevezte, hogy az elmúlt napokban levelet kapott Medgyessy Pétertől. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje jelezte azt, amit már nyilvánosan is elmondott: felelősséget érez a határon túli magyarság sorsáért. Az RMDSZ elnöke szerint a létrejövő magyar kormánnyal folytatott konzultációk fontos témája lesz a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban tavaly decemberben született román-magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat is. - A kedvezménytörvény alkalmazása elkezdődött Romániában, jól megy, zökkenőmentesen. Véleményünk szerint ennek folytatódnia kell - mondta. /Markó gratulált a magyarországi választások győzteseinek. Reméli, folytatják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Berlinből hazafelé tartva megálltam Budapesten. Berlinben politikai jellegű látogatáson volt, ottani parlamenti képviselőkkel, a külügyminisztérium felelős tisztségviselőivel tárgyalt, Budapesten zajlott a Nemzetközi Könyvfesztivál, ennek keretében került sor könyvbemutatójára. A rendezvényen tapasztaltak is megerősítették abban, hogy a magyar kultúra egy, a magyar irodalom egy, és szerinte hamar meg fog szűnni az az érzés is, hogy kettészakadt a magyar nemzet. Markó szerint nem lesz fordulat a határon túli magyarságot illető politikában sem. Ehhez "hozzáadni lehet és kell, de elvenni belőle nem szabad." Markó szerint tenni való az elkövetkező hónapokban az egyházi ingatlanok kérdésében lesz. Nem lesz könnyű dolgunk, jegyezte meg. Ami a Bolyai Farkas ügyét illeti: "mindenképpen vissza kell állítani a Bolyai középiskolát mint magyar iskolát." Bihar megyében ugyan nem jött létre még a megállapodás, de a kormánypárttal létezik együttműködés. Kolozs megyében még nem született meg, mert egy-két fontosabb problémát még meg kellene oldani. Elmaradt az aláírás Kovászna megyében, ahol hosszabb ideje elég rossz a viszony a kormánypárt és az RMDSZ között. Azonban Kovászna megyében is létre fog jönni a megállapodás. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2002. április 27.
Tőkés László püspök a vele készítet interjúban megállapította, hogy egy négy év alatt kidolgozott nemzetpolitikai irányvonal fut zátonyra a kormányváltás nyomán. Azonban reméli, az új kormány nem fog lényegesen változtatni. Medgyessy Péter és a szocialista párt vezetői biztosították a határon túli magyarságot, hogy mindazon, ami jó, nem akarnak változtatni. Az MSZP hevesen bírálta ugyan a Nastase?Orbán egyezményt, de a püspök nemigen látja, hogyan tudnának jobb egyezményt aláírni, mint amit decemberben aláírtak. ?A környező országok kormányai fellélegeztek a magyarországi választási eredmények nyomán. Tudják jól, hogy a proletár internacionalizmus örökségén nevelkedett MSZP nem lesz olyan kemény dió számukra, mint a Fidesz?MDF kormány. Kilencvenhatban a Horn?kormány képes volt az utolsó pillanatban kivenni az alapszerződés szövegéből az egyházi ingatlanok kérdését. Ez is mutatja, hogy egy kommunista múltú párt, mint az MSZP, sokkal engedékenyebb egy hasonló pártállású román kormánnyal szemben, mint egy jobboldalival. Az SZDSZ nem támogatta a státustörvényt, nyilvánvaló módon egy kozmopolitizmus irányába haladó politikai irányzatot képvisel, amely még tovább gyengíti a határon túli magyarok érdek?érvényesítési lehetőségeit. /Bódi Sándor: "A kormányváltással nagy árat fizethet a magyar nemzetpolitika".? Interjú Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel a magyarországi kormányváltásról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./
2002. május 9.
Markó Béla a határon túli magyar vezetőkkel közösen Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölttel és Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével találkozott Budapesten máj. 8-án. - Az erdélyi magyarságnak az az alapvető érdeke, hogy a mindenkori magyar kormánnyal kell jó kapcsolatokat kiépíteni - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó hangsúlyozta: tény, hogy az RMDSZ egyik-másik platformja, csoportosulása az ilyen kérdésekben nem veszi észre, hogy az ideológiai közelséget nem szabad összetéveszteni azzal, hogy az erdélyi magyarságnak egész Magyarország támogatására van szüksége. Ez azonban nem újdonság, mindössze a megfelelő bölcsesség hiányát mutatja. A félreéréseket a közvetlen kapcsolatépítéssel és a minél szorosabb konzultációkkal lehet eloszlatni és nem nagy hangú nyilatkozatokkal, polémikus állásfoglalásokkal - szögezte le. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az MSZP vezetői is tájékozottak arról, hogy milyen helyzetben van az erdélyi magyar közösség, hiszen az elmúlt években is volt alkalom a találkozásokra. Emellett Medgyessy Péter már tavaly augusztusban rövid erdélyi körutat tett. Ezzel együtt alapos elemzésre van szükség arról, hogy melyek az elkövetkező időszak legfontosabb feladatai. Egyetlen kérdést nehéz lenne kiemelni, hiszen éppúgy fontosak a két ország jó kapcsolatai, az, hogy Magyarország támogassa Románia európai integrációs törekvéseit, mert ez a romániai magyar közösségnek is segít, mint a sajátos kérdések, például a Sapientia erdélyi magánegyetem továbbvitele - mondta. Markó szerint közös az igény az elmúlt 10-12 évben kialakult támogatási rendszer áttekintésére. Nem azzal a szándékkal, hogy abból mi maradjon meg és mi nem, mert véleménye szerint a támogatási rendszernek meg kell maradnia, legfennebb áttekinthetőbbé, egységesebbé és bizonyos területeken hatékonyabbá kell tenni. A folytonosságban és a fejlesztésben vagyunk érdekeltek - hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint főként a gazdasági kapcsolatok építésében, a magyarok által is lakott romániai régiók gazdasági támogatásában vannak még kiaknázatlan lehetőségek. /RMDSZ Tájékoztató, máj. 8. – 2198. sz./ Az új kormány eleget fog tenni alkotmányos kötelezettségének, amely a határon túli magyarok támogatását írja elő számára – jelentette ki máj. 8-án Kuncze Gábor SZDSZ-elnök. Markó Béla az SZDSZ vezetőivel folytatott megbeszélése után kiemelte: egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarságnak legalább ugyanolyan mértékű támogatásban kell részesülnie, mint az előző kormányzati ciklusban. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy még nincs elegendő tapasztalat a jogszabály működését illetően, ezért később érdemes foglalkozni a törvény esetleges átalakításának kérdésével. Markó Béla erdélyi látogatásra hívta meg az SZDSZ elnökét, aki várhatóan ősszel tesz eleget a meghívásnak. /Markó Erdélybe invitálta Kuncze Gábort. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 27.
Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./
2002. május 30.
Szabó Vilmos politikai államtitkár máj. 29-én találkozott Markó Bélával. Szabó Vilmos elmondta, megértik és tiszteletben tartják, ha a határon túli pártoknak, illetve szervezeteknek más véleményük van, de minden esetben konzultálni kívánnak velük arról, ami őket érinti. Ide tartozik az Magyar Állandó Értekezlet, a kedvezménytörvény végrehajtása, illetve a különböző minisztériumokat érintő egyeztetés is. Hangoztatta, folytatni kívánja mindazt, ami az elmúlt 12 évben elindult ezen a területen, mert véleménye szerint nagyon fontos értékek születtek. Markó Béla RMDSZ-elnök találkozott Szabó Vilmossal. Markó kifejtette: örömmel üdvözölték Szabó Vilmos államtitkári kinevezését, aki eddigi tevékenysége során is hangsúlyt fektetett a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolatra, ugyanígy azt, hogy Bálint-Pataki József lett a HTMH elnöke. Markó Béla szerint a hivatalnak minél nagyobb súlyt kell kapnia a határon túli magyaroknak szóló támogatási rendszer áttekintésében és összehangolásában. Szabó Vilmos a státustörvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva felhívta a figyelmet: a magyar–román egyetértési nyilatkozat előirányozta, hogy tekintsék át a tapasztalatokat, a munkaerő témájában pedig a két kormány között megkezdődött tárgyalás még be sem fejeződött. Markó Béla közölte, hogy az RMDSZ véleménye szerint nem kell módosítani sem a magyar–román egyetértési nyilatkozatot, sem pedig a státustörvényt. Markó Bélát fogadta Magyar Bálint, az oktatási tárca SZDSZ-es vezetője is. Megállapodtak abban, hogy június második felében munkadelegáció érkezik az RMDSZ-től a határon túli oktatás egyes kérdéseinek áttekintésére és a továbblépés lehetőségeinek kialakítására. Magyar Bálint hangsúlyozta: a kedvezménytörvénnyel összefüggő oktatási támogatásokat a lehetőségekhez mérten szeretnék bővíteni. Ezek közül a magyar nyelven tanulók és oktatók különböző juttatásait emelte ki, példaként említve a továbbképzéseket és a tankönyv-ellátást. Jelezte: adott esetben lát lehetőséget új típusú támogatási formákra is. A szaktárca vezetője fontosnak tartja azt is, hogy az oktatáspolitikai kérdésekben az RMDSZ oktatási szakértői a korábbinál nagyobb szerepet kapjanak. /MSZP-elképzelések a határon túliakról. A kolozsvári Bálint-Pataki József lesz a HTMH elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2002. június 4.
Megalakult Magyarországon az új Országgyűlés. Elnökéül Szili Katalin szocialista képviselőt választotta az alig tízfős többséggel rendelkező balliberális koalíció, noha a hölgy nem büszkélkedhet semmilyen tekintélyes politikai vagy közéleti múlttal. Zömmel hasonló szürke pártemberekből állt össze végül az új kormány is, amelynek névsorát Medgyessy Péter (MSZP) terjesztette be, együtt "saját" kormányprogramjával, amely egyszerre hemzseg az ígéretektől és a korrekciós utalásoktól, az előző kabinetnek címzett bujtatott kritikáktól. A kormány 15 tagú, közülük négyen az SZDSZ emberei. A tárcavezetők, valamint a melléjük rendelt államtitkárok zöme tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, egyesek közülük vezető funkciót töltöttek be a kommunista pártapparátusban, illetve a KISZ-ben. A kabinetnek három hölgytagja van, régi hivatalnok mindegyik, de Lamperth Mónika belügyminiszteri kinevezése így is megütközést keltett. Akárcsak a Jánosy György szocialista népművelőnek kiosztott tárca új elnevezése (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium. A hivatalba lépett MSZP– SZDSZ-kormány máris átfogó tisztogatásba kezdett az államapparátusban, amelyet folyamatosan tölt fel a pártklientúra embereivel. Különös hangsúlyt fektetnek a Miniszterelnöki Hivatalra, ahol számos bizalmi helyet kap így például az a Szabó Vilmos (MSZP) is, aki a határon túli magyarokért felel majd úgy, hogy a témával és az egyes régiókkal csak most kezd majd el ismerkedni... További nyugtalanságra adhat okot, hogy a külügyben az a Bársony András lesz a politikai államtitkár, aki nem túl erélyesen képviselte eddig az össznemzeti magyar érdekeket különféle európai testületekbe delegálva. Érdekesnek mondható Bálint-Pataki József kinevezése is a Határon Túli Magyarok Hivatalának élére, aki az előző kormány idején is vezető beosztást töltött be itt, ami egyfelől kontinuitást sugallhat az eddigi törődésben, odafigyelésben, támogatásban, másfelől ekkora balliberális bizalom magyarázatra késztetheti az új elnököt. Medgyessy Péter volt MSZMP KB-tag, Kádár János legszűkebb köréhez tartozó bizalmi ember. A Grósz-kormányban pénzügyminiszter, a Németh-kormányban miniszterelnök-helyettes. Később a Horn– Kuncze-kormány idején, Bokros Lajos utódjaként mint "párton kívüli szakértő" ismét a pénzügyi tárca irányítója. Miniszterelnök-helyettesként írja alá a bős-nagymarosi vízlépcső "végleges" megállapodását, amelynek eredményeként Csehszlovákia elterelte a Dunát. Pénzügyminiszteri tevékenysége betetőzéseként 1998-ban – már a választások elvesztése után – parlamenti jóváhagyás nélkül még hirtelen aláírta a budapesti 4-es metró megépítéséhez kapcsolódó 160 milliárd forintos kormányzati kezességvállalást, melyet 2001-ben a Legfelsőbb Bíróság is törvénytelennek minősít. Jelenleg az Ügyészségi Nyomozóhivatal vizsgálatot folytat gazdasági tanácsadó cége ellen a Gresham-palota értékesítése során feltárt 100 ezer dolláros megvesztegetés ügyében, amely által Medgyessy markát kb. 30 millió forint ütötte holmi lobbi-tevékenység honoráriumaként. /A régi újak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./
2002. június 11.
A Fidesz - Magyar Polgári Párt a státustörvény érdemi módosításához semmilyen körülmények között nem járul hozzá – szögezte le Németh Zsolt az MTI-hez eljuttatott közleményben. A Fidesz- alelnök, volt külügyi államtitkár hozzátette hogy technikai jellegű módosításokra r szükség lesz, de azok csakis a törvény és a végrehajtási utasítások összhangjának megteremtésére irányulhatnak. A Fidesz álláspontja az, hogy a kedvezménytörvény technikai módosításának módjáról és idejéről kizárólag a Magyar Állandó Értekezlet egyetértésével születhet döntés. "A Fidesz - Magyar Polgári Párt aggodalommal tekint a magyar-magyar viszonyt fenyegető feszültségre, amely abból adódhat, hogy az MSZP-SZDSZ-koalíció nem rendelkezik világos és átgondolt koncepcióval sem a státustörvényről, sem a román-magyar egyetértési nyilatkozattal kapcsolatban" - zárul a közlemény Fidesz-állásfoglalás a kedvezménytörvényről. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./
2002. június 20.
Soha nem voltam ügynök - jelentette ki Medgyessy Péter magyar miniszterelnök jún. 18-án kedden a budapesti országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában, a Magyar Nemzet napilap jún. 18-i számában megjelent cikkre reagálva. A lap szerint Medgyessy 1961-től a rendőrség állományában volt, titkos ügynökként tevékenykedett, 1978-ban főhadnaggyá, a Belügyminisztérium III/II Főcsoportfőnökségének, azaz a kémelhárításnak kiemelt főoperatív beosztottjává nevezték ki. Ennek alátámasztására a belügyminiszter 1978-as kinevezési parancsát is közölte a napilap. Medgyessy közölte: a cikknek az a célja, hogy elterelje a figyelmet arról a teljesítményről, ami az elmúlt hetekben megmutatkozott. Hangsúlyozta: az átvilágító bírák megállapították, hogy nem volt ügynök, amit az ellenzék is pontosan tud. Leszögezte, hogy a múltban soha nem tett olyat, ami miatt szégyenkeznivalója lenne. Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető úgy fogalmazott: időről időre felhangzik a "rágalomária", ha valamiről el kell terelni a figyelmet. Balsai István, az MDF frakcióvezetője azt mondta: a miniszterelnök feleslegesen cáfolja, hogy ügynök volt, mivel nem a III/III-as, hanem a III/II-es csoport tagja volt elhárító tisztként. Kuncze Gábor, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezetője kijelentette: a teljes III-as Főcsoportfőnökség összes ügyével úgy kellene foglalkozni, hogy a közvélemény is lásson tisztán az 1990 előtti időszakot illetően, és az érintetteknek is legyen lehetőségük arra, hogy kifejthessék, milyen érdekek fűződtek tevékenységük elvégzéséhez, miért állt ez Magyarország érdekében. — Ha ez nem történik meg, akkor az ügy ócska, pitiáner politikai támadás — közölte. Pokorni Zoltán, a Fidesz-frakció vezetője azt kérdezte a miniszterelnöktől, igaz-e, amit olvastak, igaz-e "ez a parancs." Úgy vélte, Medgyessynek arra kell válaszolnia, szigorúan titkos tisztje volt-e a Belügyminisztériumnak, kinevezték-e főhadnaggyá. Medgyessy válaszában rámutatott: Pokorni "pontosan tudja azt, hogy ilyen kérdésekre válasz nem adható." — Két lehetőség van: vagy valóban igaz, hogy a szigorúan titkos állomány tisztjeként védtem a magyar érdekeket, ebben az esetben ez szigorúan titkos, ezért sajnos kérdésére nem tudok válaszolni, vagy azt mondom, ön téved, nem igaz, ami a Magyar Nemzetben megjelent — jelentette ki. Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja egyhangúlag teljes bizalmáról biztosította Medgyessyt és az általa vezetett koalíciós kormányt a frakció jún. 18-i rendkívüli ülésén. Az SZDSZ-frakció többsége viszont a kormányfő távozására szavazott. Az MTI információi szerint a szabad demokraták azt tolmácsolták a szocialistáknak, hogy Medgyessy helyett szívesebben látnák a kormány élén Kovács Lászlót. - Nem látom bizonyító erejűnek ezt a dokumentumot, a benne szereplő személyi adatok — anyja neve, születési éve — alapján még a bíróság előtt sem lehetne kétséget kizáróan állítani, hogy ki is az a konkrét személy, akiről az irat szól - fogalmazott Bárándy Péter igazságügyi miniszter a cikk kapcsán. Bárándy szerint nem lehet kizárni, hogy a dokumentum konstruált. Hozzátette: ha azt mondják valakiről, hogy SZT (szigorúan titkos) tiszt volt, miután ez titkos dokumentumokon alapszik, nem lehet bizonyítani sem pro, sem kontra. /Medgyessy Péter: Nem voltam ügynök! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2002. június 26.
Az Európa Tanács (ET) jogi és emberi jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentést jún. 25-i döntésével átdolgozásra visszautalta a jelentéstevőnek, és felkérte, hogy készítsen új jelentést. A kérdés megvitatása a szervezet parlamenti közgyűlésének szeptemberi ülésszakán folytatódik — tájékoztatta az MTI-t Strasbourgból a bizottsági vitában részt vett Kelemen András és Németh Zsolt. Magyar sikerként könyvelhető el, hogy az eredeti javaslatot visszavonták, és nem született határozat a kedvezménytörvény ügyében. Erik Jürgens holland raportőrnek el kell végeznie a nemzetközi gyakorlatban létező kisebbségvédelmi törvények összevetését, és figyelembe kell vennie a magyar kedvezménytörvényhez fűzött kormányrendeleteket, amelyek az eredeti jelentésben nem szerepeltek. A magyar fél javasolta, hogy az új jelentésből kerüljenek ki azok a fejtegetések, amelyek az eredetiben a nemzet és állam fogalmának összemosásával arra a téves következtetésre jutottak, hogy a magyar kedvezménytörvény nem veszi figyelembe a létező államhatárokat. A kedvezménytörvény vitájában "a nemzeti egység a közös amnéziában nyilvánult meg" — jelentette ki Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint Tabajdi Csaba, Németh Zsolt és Kelemen András megfeledkezni látszanak arról, hogy tavaly még azt állították, a kedvezménytörvény összhangban áll a velencei bizottság ajánlásaival. Most az utólag hozzáfűzött rendeletekkel próbálják igazolni, hogy a magyar kormány eleget tett az elvárásoknak. Ez a magyar közvélemény félrevezetését szolgálja — hangoztatta a képviselő. "Meg kell változtatni a magyar kedvezménytörvényt" – hangsúlyozta Peter Weiss, a szlovák parlament baloldali képviselője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén résztvevő állandó szlovák küldöttség vezetője. /Át kell dolgozni a Jürgens-jelentést. A kedvezménytörvény vitája szeptemberben folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2002. július 2.
"Az áprilisi kormányváltás után sokáig az volt a kérdés, hogy az MSZP vagy az SZDSZ veszi át a HTMH vezetését. Mindkét pártból több személy neve felmerült. Az elnöki kinevezés végül magának az elnöknek jelentette a legnagyobb meglepetést. A kolozsvári származású Bálint-Pataki József, az erdélyi referatúra főosztályvezetője hivatali eskütétele után néhány órával azt nyilatkozta a Szabadságnak: Jómagam is találgattam, ki lesz az elnök, de fel sem merült bennem, hogy én lehetek. Bálint-Pataki József kifejtette: Júniusban lett tízéves a hivatal, de ezt megelőzően két évig működött a miniszterelnökségen belül a Határon Túli Magyarok Titkársága. Ő ott kezdtem a munkát, kormányfőtanácsosként. Nem tagja egyetlen pártnak sem. Nem ismeretlen számára a többi terület sem. Szerinte a kisebbségpolitika töretlen, és konszenzuson alapszik. Szeretné, ha ez a folytonosság fenntartható lenne. Bálint-Pataki József szerint az egyenlő távolságtartás elve az utóbbi években némiképp sérült. Ugyanakkor a MÁÉRT mellett működő szakbizottságokba életet kell lehelni. A HTMH alaptevékenysége: kapcsolattartás a szomszédos államok magyarságának legitim politikai, szakmai, civil, egyházi stb. szervezeteivel. Ezenkívül, országos hatáskörű szerv lévén, részt vesz a döntés-előkészítési folyamatban, minden olyan kérdésben, amely a határon túli magyarságot érinti. A HTMH részt vesz a kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságainak munkájában. A HTMH elnöke általában a kormányközi vegyes bizottságnak is elnöke, sőt a titkárt is a HTMH adja. A hivatal jelen van a határon túli szervezetek, intézmények rendezvényein. Több mint 50 jogszabály, végrehajtási rendelkezés készült el kedvezménytörvény kapcsán. Ezt a hivatal végezte. A magyar közigazgatáson belül pedig a HTMH a végrehajtás felelőse. Az európai intézmények azt várják el a törvénytől, hogy ne okozzon feszültséget az egyes szomszédokkal. A HTMH érdekelt a támogatási rendszer átláthatóságának biztosításában. Van szórványstratégiája a HTMH-nak? - kérdezte Gál Mária. Az Illyés Alapítvány sokat tett a már létező szórványkollégiumok létrehozásáért. Nincs egy összehangolt, a sajátos szempontokra alapozó szórványprogram. Nincs szórványstratégia, sem a hozzá rendelt olyan méretű anyagi háttér, amely ezt a folyamatot fékezni tudná. /Gál Mária: A Határon Túli Magyarok Hivatalában sohasem okozott földrengést a kormányváltás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2."
2002. július 2.
"A mindenkori román kormányzatot látszólagos megállapodásokkal, de valójában feltétel nélkül kiszolgáló RMDSZ-vezérek köré az alapítványi támogatások úgymond központosításával a meglévőnél még erősebb támfalat épít a jelenlegi magyarországi kormányzat, írta Nits Árpád. Tabajdi Csaba jelenleg Strasbourgban a lelkét kiteszi a kedvezménytörvény elleni áskálódás leszereléséért. De ki táplálta be a Jürgensbe azokat a hiedelmeket, hogy a polgári kormányzat idején Magyarország feszültséggóccá változott? Kinek a leleménye az, hogy a Fidesz túlszerette a határon túli magyarokat? Jürgens ellenérveit Tabajditól, valamint pártjától, az MSZP-től és az SZDSZ-től kapta. Amennyiben egy szomszédos ország miniszterelnöki hivatalában maradhat egy fedett tiszt, ez a tény önmagában is erősíti az itteni szekusok politikai és gazdasági hatalmát. Érdekes, hogy Medgyessy Péter nem tanult meg angolul, amikor a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalásokon kellett állítólag a fülét hegyeznie, viszont jól tud románul. Medgyessy sikeres pártaktivista és bankár. Nem véletlenül seper végig Magyarországon a leváltások hulláma. /Nits Árpád: Őrnagyangyalok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./"
2002. július 9.
"Magyarország választott miniszterelnöke megbukott! Erkölcsileg nullával egyenlő, becsülete, emberi tartása, szavahihetősége elúszott, állapította meg Nánó Csaba. Jún. 18-án kiderült: Medgyessy Péter hazudott. Hazudott tízmillió magyar állampolgárnak, s becsapott még ötmillió magyart. A D-209-es elvtárs először tagadta az okmány hitelességét, majd kijelentette: ha a belügyminisztérium tisztje volt, titoktartás kötelezi. Másnap Medgyessy Péter elismerte, bizony ő a D-209-es SZT-tiszt. Medgyessyt berendelték az SZDSZ székházába, ajánlottak neki: bevallja, hogy a Belügyminisztérium fizetett, szigorúan titkos tisztje volt, ennek fejében a koalíció elterelő hadműveletbe kezd: kérni fogja az egész III/III-as ügyosztály iratainak nyilvánosságra hozatalát. Medgyessy egy kereskedelmi televíziós csatornának nyilatkozott: ő hős volt ebben az embertelen gépezetben, hiszen a Pénzügyminisztérium titkait védte... a KGB-től (!?). Ez nevetséges. Emellett két egykori átvilágító bíró, Tarr György és Gondos András, akik évekig vizsgálták a III-as főcsoport tevékenységét, kijelentették: a különböző III-as ügyosztályok között elmélyült munkakapcsolat volt, egyik sem létezhetett a másik nélkül. Belovai István volt SZT-tiszt szerint az iratok másolatai Moszkvában még megtalálhatók. Rozgonyi Ernő, a D-209-es volt pénzügyminisztériumi munkatársa elmondta, senkinek eszébe sem jutott, hogy Medgyessy belügyis tiszt. /Nánó Csaba: Medgyessy, a D-209-es. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 9./"
2002. július 30.
"Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a Népújság főszerkesztője, Makkai János. Markó leszögezte: "azok, akik az RMDSZ mostani politikáját valamiért ellenzik, azok kínlódnak. Azzal kísérleteznek, hogy ezt az ellenkezésüket valamiféle elméleti skatulyákba gyömöszöljék." Markó most sem tudja, miért is állnak szemben az RMDSZ mostani vezetésével. Az RMDSZ nincs válságban, hanem nagyon jó pozíciója van a romániai belpolitikai életben. Nem árt, ha bírálják az RMDSZ-t, mondta nagylelkűen. Arra a kérdésre, hogy miért nem ment Tusnádra, el a szabadegyetemre, Markó válasza: írásos meghívót kapott, de arról semmit, hogy miről, kikkel vitáznak. Markó úgy látta, hogy a tusnádi rendezvény teljesen egyoldalúra sikeredett. A főszerkesztő "pártatlanul" megállapította, a tusnádi szabadegyetem kísértetiesen hasonlítani kezdett a Fidesz-fazonra. Markó: "Én ezt majmolásnak tartom. Az elmúlt négy évben sem voltam hajlandó átvenni sem a Fidesz- retorikát..." "...ugyanúgy nem fogom elfogadni a Magyar Szocialista Párttól, az SZDSZ-től, ha lesz egy sajátos retorikájuk, fogalomhasználatuk." A főszerkesztő idézte az egyik írót, aki a minap lezajlott MÁÉRT- értekezletből mindössze annyit vett észre, hogy Tőkés László nem volt ott. Markó válasza: "Azt gondolom, a Magyar Állandó Értekezleten a napi politikában dolgozó kollégáknak kell részt venni, és nem azoknak, akik már minden pillanatban kívül látszanak lenni akkor is, ha az RMDSZ-en belül vannak." "... amikor korábban Tőkés László részt vett az értekezleteken, bár az asztalon előtte is az állt a kartonlapon, hogy RMDSZ, minden alkalommal csúnyán ostorozta, leszidta az RMDSZ-t." Markó bátran kiállt Medgyessy mellett: "A magyar miniszterelnök megszólalása gyakorlatiasságáért figyelemre méltó. Nem szédült bele a nagyon tetszetős szimbolikus szférába, a státustörvényről annyit mondott, amennyit a mai helyzetben kellett. Ez azért biztató." Tőkés László önrevíziót sürget. Markó szerint ez "a püspök úrra is érvényes. Én még nem hallottam olyan megszólalását, amely arról szól, hogy hát Temesvártól Nagyváradig és Nagyváradtól Budapestig, ezen az úton, mit tett jól és mit rosszul. Nem hallottam olyan megszólalását, hogy ő vajon tévedett-e az elmúlt tizenkét esztendőben akkor, amikor embereket meg akart semmisíteni akár "Neptun" kapcsán, akár más viták kapcsán, s ebben a fizikai megsemmisítésen kívül minden mást el lehetett képzelni. Ő sűrűn beszél arról, hogy félre akarják állítani, de arról nem, hogy ő maga hány embert akart félreállítani." Markó szerint az "autonómia és annak különböző formái közös célt jelentenek mindnyájunk számára. Más kérdés, hogy ki milyen konkrét formában látta ezt megvalósíthatónak." /Makkai János: Nem sürgős alkotmányt módosítani. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./"
2002. október 1.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen próbálja az RMDSZ-en belüli polarizációt a párbeszéd-konfrontáció ellentétpárból levezetni, állapította meg Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke. A szövetség elnöke és csapata állandó párbeszédet folytat a mindenkori román kormánnyal. És mi az eredménye a párbeszédnek az erdélyi magyarság szempontjából? 1993 és 1996 között is folyt a párbeszéd az akkori kormánypárttal a nyilvánosság kizárásával, titokban. A legismertebb esemény ebben az időszakban Neptun-ügy néven ismert. Akkor, nem sokkal az RMDSZ brassói kongresszusa után Frunda György, Borbély László és Tokay György titokban tárgyaltak az akkori kormánypárt képviselőivel, azt a káros látszatot keltve - elsősorban a nemzetközi közvéleményben -, hogy a romániai magyarság helyzete jó, a kisebbségi kérdés ebben az országban megoldott. A Szövetségi Képviselők Tanácsa - többek között Tőkés László kérésére - Állásfoglalásban jelentette ki Neptun után: "Az SZKT 1993. szeptember 25-ei ülésén a tiszteletbeli elnök és a politikai alelnök helyzetelemzései, valamint Tokay György és Borbély László képviselők beszámolói és a frakciók állásfoglalásai alapján megállapította, hogy az RMDSZ három közismert politikusa mandátum nélkül vett részt és tárgyalt a hatalom képviselőivel, ami következményeivel jelentős politikai károkat okozott a szervezetnek." Ez volt a valóság és kilenc év után az SZKT állásfoglalásával akkor egyetértő Markó úgy emlékszik, hogy Tőkés embereket akart megsemmisíteni! Ugyancsak 1993-ban Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy egyfajta etnikai tisztogatás folyik Erdélyben. Ez ellen Bukarestben pánikhangulatban tiltakoztak egyes RMDSZ-képviselők, együtt a román politikai pártok vezetőivel. Pedig nyilvánvaló volt a magyarság háttérbe szorítása majdminden területen. - 1996 végére az RMDSZ-ben már megszokottá vált, hogy a döntéshozó testületeket megkerülve egypár vezető politikus párbeszédet folytat a román pártok képviselőivel, egyezségeket kötnek, s utólag az elnök elfogadtatja ezeket az SZKT-val. Ez történt az RMDSZ kormányba lépésekor is. Később lehetett dicsekedni azzal, hogy az egyházak visszakapnak egypár ingatlant, de ez általában csak papíron történt meg. Lehetett a romániai magyar oktatás bővítéséről beszélni, de az RMDSZ Operatív Tanácsa volt az, amely talán véglegesen aláásta a kolozsvári állami magyar egyetem ügyét és - természetesen "párbeszéd" útján - bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ezután az SZKT határidőt szabott a kormánynak a Bolyai-egyetem visszaállítására. A határidő lejárta előtt pár órával hathatós RMDSZ-közreműködéssel kitalálták a Petőfi- Schiller-egyetemet (1998/687-es Kormányhatározat, egyik aláírója Tokay György miniszter). Emiatt az RMDSZ a kormányban maradt, egyetem azonban nem lett. Az RMDSZ-programban szereplő autonómiáról Frunda György kijelentette: "Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában". Frunda: "Az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt". Clinton elnök modellértékűnek minősítette a román kormány kisebbségpolitikáját. Az utóbbi időben létrejönnek az SZDP és az RMDSZ között a protokollumok, de a megszabott határidőket a kormánypárt nem tartja be (például a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola esetében, ahol négy évig húzzák-halasztják a megoldást, jóllehet a kormánypárttal kötött megállapodás csak egy évre szól!), vagy az országos protokollum lejárta előtt pár hónappal a megyei szintűeket nem hajlandó megkötni (Bihar, Kolozs és Kovászna megye). Az erdőket, földeket a sikerpropagandával ellentétben még mindig nem adják vissza, a Hargita megyei 85 ezer hektár visszajuttatott közbirtokossági erdő csak töredéke annak, amit a román kommunista állam elvett az erdélyi magyaroktól. A jó viszonyt fenntartandó, 1993 óta az RMDSZ vezetői sorozatban szervezték és szervezik a magyarországi baloldal politikusainak hivatalos erdélyi találkozóit, lakossági fórumait. A Fidesz, MDF és MIÉP politikusai is elég gyakran megfordulnak Erdélyben, de nem az RMDSZ hívására. Az együttgondolkodást szorgalmazó Markó elnök a megoldásokat közösen keresve általában a jobboldal, a nemzeti oldal rendezvényeit nem tiszteli meg jelenlétével. Azért gratulált oly gyorsan az erdélyi magyarság nevében is Medgyessy Péternek. A magyarázatot a villámgyors gratulációra Borbély Zsolt Attila adja: "A kormányváltásnak szurkolt, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt nem kell attól félni, hogy a közösség-önfeladás egy adott pontján Budapesten egy nemzetileg elkötelezett kabinet kijelenti, hogy eddig és ne tovább. Hogy elég volt az erdélyi magyarság érdekeinek kiárusításából". Ezért nem vett részt az idei bálványosi szabadegyetem rendezvényein. "Fölösleges a rendezvény-ellenrendezvény-féle rivalizálás", mondta Markó azután, hogy irányításával az RMDSZ létrehozta a MIT ellenében a MIÉRT-et, és első dolga volt a nyárádszentmártoni szabadegyetem megszervezése, melyen felvonult a magyarországi és romániai neokommunista politikusok egész sora. Kiss István emlékeztetett arra a hadjáratra, melyet Markó és csapata folytatott a halálosan beteg Zonda Attila ellen azért, mert az egy olyan demokratikusan működő megyei szervezetet akart kialakítani Maros megyében, amelyben a tagság véleményét is meghallgatják. Csapó József szenátor kiiktatása azért volt fontos, mert autonómia-statútuma nem tetszett a román kormányköröknek. Verestóy Attila szenátori széke annyira fontos volt, hogy a Kolumbán Gábor ellen folytatott sikertelen lejárató kampány után választási csalástól sem riadtak vissza. Udvarhely Erdély legrendezettebb, leglátványosabban fejlődő magyar városává vált Szász Jenő polgármestersége alatt, de a Verestóy uralta helyi "szövetség" évek óta áskálódik ellene. És a példákat lehet sorolni. Szőcs Gézától, Borbély Imrétől, András Imrétől, Kincses Elődtől, Bardóczy Csabától szabadulni kellett, mert másként gondolkodtak, mint a "párbeszéd" emberei. 2001 februárja óta húzzák-halasztják a Maros megyei Reform Tömörülés képviselőjének TKT-ba való kooptálását, Markó elnök hivatalának közreműködésével. Botrányos, ahogyan az RMDSZ-ben semmiféle vétséget el nem követő jelöltet megfosztották TKT-tagságától. Ez ügyben Markó Attila bizottsági elnök időhúzása ellenére 2002 áprilisában a Reform Tömörülésnek igazságot szolgáltató döntést hozott a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság. Az elnöki hivatal alkalmazottai - nyilvánvaló, hogy utasításra - egyszerűen nem gépelik le (!) a határozatot és nem hozzák nyilvánosságra a döntést. /Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke: Párbeszéd vagy konfrontáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"
2002. október 1.
"A Nap-kelte adása visszaköltözött a magyar közszolgálati tévébe. Tényleg ezek kellenek a magyar népnek? Ezek a borostás, megfiatalított, elhájasodott, öregesen bölcsködő arcformák? Vagy: Orbán Viktorból nem lehetett volna jó cipőt készíteni? És ezek az ostobaságban mélyrepülési rekordokat döntögető reklámok? Közben az Aranyfüst és más kedvelt műsorok adásidejét csökkentik. És még mi várható a közszolgálati tévében (is) zajló politikai tisztogatástól?! Mintha az MSZP-SZDSZ-cenzúra azt a célt tűzte volna maga elé, hogy az erdélyi magyarokat átterelje a román tévécsatornákra, jegyezte meg Nits Árpád. A magyarországi baloldalon kitermelődött ripacsok produkciójától az embert a sírás környékezi. A magyarországi választóknak állítólag ezek visszajövetele kellett. De mi mit vétettünk? Mi lélekben egészen másként szavaztunk, írta. /Nits Árpád: Mit vétettünk? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"
2002. október 8.
"Okt. 5-én Demszky Gábor, Budapest SZDSZ-es főpolgármestere jelenlétében adták át rendeltetésének Nagyszalontán a Magyar Ház felújított előadótermét, amely ezentúl a "fekete bojtár", Sinka István költő nevét viseli. A felújítás a magyar főváros támogatásával történt. Az avatóünnepség előtt megkoszorúzták a 48-as forradalmár, Lovassy László sírját a köztemetőben, megnyitottak egy Budapestet bemutató fotókiállítást, majd műsorral emlékeztek meg az aradi tizenháromról. Nagyszalontán évek óta tart nem tudták elérni, hogy a gimnázium újra Arany János nevét viselje: a helyi tanács erre vonatkozó törvényes döntését képtelenek végrehajtani. A tantestület nem mer ujjat húzni az SZDP támogatta iskolaigazgatóval. A szalontai magyarok az RMDSZ-től várnak segítséget. /T. P.: Szalontai huzavona. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"
2002. október 8.
"A hetilap átvette a Magyar Nemzet cikkét: a határon túli magyarság minden életbe vágó ügyében példátlan bosszúhadjárat folyik. A fűnyíró végigment a minisztériumokon, az Illyés Közalapítványon, és gyakorlatilag szétverte a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Az új kormány már az első napokban lecserélte a HTMH vezetőjét, így Szabó Tibor helyére Bálint-Pataki József került. Bálint-Pataki személye is védhetőnek tűnt: az új elnököt házon belül találták meg, ahol a Romániával foglalkozó főosztály vezetőjeként dolgozott. A hivatalnokot "Markó Béla esernyőhordozójának" nevezték a kollégái. A bonchidai református lelkész fia hamar felvette a kormány diktálta csapásirányt, azt nyilatkozva, hogy az Orbán-kormány évei alatt látványtámogatás volt a határon túliak érdemi segítése helyett. Így nyilván csak látványcélból kezdték újjáépíteni az Orbán-kormány támogatásával a kastélyt a HTMH-elnök szülőfalujában, és Patyomkin-egyetem az Erdélyben elindult Sapientia is. A Medgyessy-kormány stílustalanságára jellemző a régi elnökkel, Szabó Tiborral való bánásmód is: a kirúgásáról papírt nem kapott, egyezség a jövőjéről nem történt, lebeg a légüres térben. A következő lépés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó főosztályvezetőjének leváltása volt. Neki kerek perec megmondták: munkájával szemben nincs kifogás, de Markó Béla mást látna szívesen a helyében... Az RMDSZ elnökének - aki a nagyságrendekkel megnőtt támogatás ellenére sem tudta megbocsátani Orbán Viktornak, hogy rajta kívül Tőkés és mások is kapnak a magyar állami támogatásból - a választások után hatalmas mértékben megnőtt a befolyása a magyar kormányban. Markó már az első forduló estéjén elkötelezte magát, amikor (megelőlegezve a szocialista sikert) gratulált Medgyessy Péternek. Azóta a marosvásárhelyi Köcsög utcában székelő Szövetségi Elnöki Hivatal az egyetemes magyar nemzetpolitika fő cenzora: amire rábólintanak a Köcsög utcában, az a budapesti álláspont a határon túli magyarok ügyében. A Köcsög utca szelleme dühöng a magyar-magyar kapcsolatokban. Ez sok mindennek köszönhető, többek között annak, hogy Budapesten olyan kormány került hatalomra, amelyik nem ért a kisebbségbe szorult nemzettársak nyelvén és nem érti problémáikat sem (az MSZP-ben súlytalanná váltak azon kevesek is - például Tabajdi Csaba -, akik korábban foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel). Az MSZP-SZDSZ-nek nem kérdés a határon túli magyarok ügye, inkább púp a háton, ezért aztán a gyeplőt bedobták a lovak közé, hadd menjen a szekér arra, amerre akar. Igaz, a támogatásokat is visszavették: most már a maradék elv határozza meg a nemzetpolitikát, nem a nemzetépítés stratégiája. A hallgatólagos egyezség valahogy úgy szólhat: amit adunk, azt ti osztjátok akinek akarjátok, de cserébe nincs pofázás, kiálltok a budapesti kormány mellett és ellensúlyozzátok az ellenzék nemzetféltő sivalkodásait. A többségében baloldaliakból álló RMDSZ-vezetőség ezt a feladatot örömmel vállalta, annál is inkább, mert így eldönthették, ki maradhat és kinek kell mennie a határon túliak támogatásával foglalkozó magyarországi minisztériumokban és közalapítványoknál. Ez a helyzet rendkívüli módon sértő egy szuverén állam szuverén kormányára nézve (van a világon még olyan hely, ahol a támogatott dönti el a támogatók személyét?), és megalázó a többi régió magyarságára is. Miért ér többet Markó Béla szava vajdasági, felvidéki, kárpátaljai politikustársaiénál? Ríz Ádám helyébe tehát az SZDSZ-es vezetésű oktatási minisztériumba egy "miniszter embere" típusú ifjú titán került. A 25 esztendős utód tavaly diplomázott a jogon, és nincs tapasztalata a határon túli ügyben. Eddig egyetlen helyen dolgozott: a homoszexuálisok jogaiért vívott harcok okán közismert Habeas Corpus Munkacsoportban. A helyzet jól jelzi az SZDSZ mentalitását a kérdésben: nekik a magyar nemzet sorsa a Kárpát-medencében "melegek és más kisebbségek" szintű probléma. A későn kiírt pályázatot az új fiú személyére szabták, de a pontrendszer szerint így is Ríznek kellett volna nyernie tapasztalata, letöltött szolgálati ideje és végzettsége okán. Minő véletlen, nem ő nyert. Bár jó eséllyel megnyerte volna a munkaügyi pert, nem tiltakozott - annyira egyértelműek voltak a viszonyok, hogy nem látta értelmét ujjat húzni a hatalommal. Hogy az SZDSZ sem következetes, mi sem jelzi jobban, hogy az Illyés Közalapítvány kuratóriumába - a gyakorlattal ellentétben - nem a kérdéssel foglalkozó főosztályvezetőt delegálta az Oktatási Minisztérium részéről, hanem egy másik "szakértőt", Bretter Zoltánt. A következő felvonás az NKÖM-ben zajlott. Elekes Botond főosztályvezető egészen szeptember közepéig maradhatott állásában, ám észrevehette, hogy baj van: a legutóbbi MÁÉRT-re már leendő utódját, Lakatos Mihályt delegálták helyette. Amikor a cserére rákérdeztek a részvevők, az volt a válasz: ezt kérte Markó Béla... A múlt héten Elekes is megkapta az elbocsátó szép üzenetet, melyben - újra a stílustalanság és mérhetetlen cinizmus - az egykori főosztályvezetőnek referensi állást ajánlottak ugyanott, félpénzért. Csak emlékeztetőül: a Fidesz által lecserélt főosztályvezetők általában osztályvezetői beosztásba kerültek, közel ugyanannyi pénzért. Az Illyés Közalapítvány ellen is a Köcsög utca lihegett bosszút: nem tudták megbocsátani, hogy az elmúlt évben volt egy központi keret, amelyről nem ők döntöttek. Átláthatatlan az IKA rendszere - nyilatkozta többször Markó Béla, ám azt többen vallják Erdélyben, hogy az új erdélyi magyar retorika szerint az átláthatatlan kifejezés "nem én döntök róla, tehát nem tetszik nekem"-nek olvasandó. Az IKA összes döntésének eredménye különben olvasható a www.ika.hu honlapon, tehát csak annak átláthatatlan, aki nem szeret olvasni. A közalapítvány elleni lejáratási kampányban a hazai baloldali sajtó is komoly szerepet vállalt. A Népszabadság például június óta tizenhat alkalommal írt róluk elmarasztaló módon, ám egyszer sem kérdezték meg az irodavezetőt! Miközben Markó négyszer is megfogalmazhatta fenntartásait, az IKA helyreigazítási kérelmét válaszra sem méltatták... A HTMH kiürítése Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető menesztésével kezdődött. A Délvidékkel foglalkozó szakember a legnehezebb időszakban bizonyított, például a szegedi folyamat megszervezésével. Kirúgták Tóth István főosztályvezetőt is, aki Kárpátalját felügyelte - helyébe a szocialista optikával "renitens" KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban levő Németh Jánost nevezték ki. Tegnapelőtt három embernek is távoznia kellett a hivatalból, köztük a gazdasági ügyekért felelős alelnöknek, Misovicz Tibornak is, akinek a nevéhez fűződik - többek közt - az Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kapcsolatos tennivalók sikeres lebonyolítása, vagyis a Sapientia-program. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, aki a kedvezménytörvény kapcsán nemzetközi fórumokon végzett komoly szakmai munkát, és lecserélték Jakab András főtitkárt is, a kedvezménytörvény egyik megalkotóját. Nem túlzás azt mondani, hogy lassan kiürül a HTMH, és megszűnik az érdemi munka - igaz, túl nagy szükség nincsen rájuk, hiszen a magyar-szlovák és magyar-román tárgyalásokon rendszeresen mellőzik a képviselőiket. A határon túli magyarokkal szembeni kormányzati apátiát Szabó Vilmos államtitkár generálja. Az a Szabó Vilmos, aki szerint az Orbán-kabinet "túlszerette" a határon túli magyarokat, és aki időt kért kinevezése után, hogy megismerhesse a problémát, aminek legfőbb felelőse lett. Szabó annak idején a hazánkban tanuló harmadik világbeli és arab diákokért felelt a Nemzetközi Előkészítő Intézet keretében, majd áldásos tevékenysége a Szocialista Internacionáléval való kapcsolattartásban teljesedett ki. Kinevezése óta egyszer sem vállalt nyílt televíziós vitát a régi kormány szakembereivel a határon túli kérdésben. Az elmúlt hónapok kormányzati mérlegéhez tartozik, hogy nem jutott pénz az Erdélyi Magyar Tudományegyetem idénre tervezett új szakjainak beindítására, egy fillért sem költöttek a kedvezménytörvénybe foglaltak megvalósítására (így például elmaradt a szülőföldjükön tanuló egyetemisták ösztöndíjának bevezetése), nem kapta meg a neki járó állami támogatást az IKA. Ugyanakkor akadt két és fél milliárdnyi kölcsön a miniszterelnök nagyváradi haverjának - plázaépítésére... A fűnyíró végigment. Talán csekély vigasz, hogy a rendszer nem tökéletes: ha az áldozat kihasználja a törvények és a nyilvánosság adta lehetőségeket (lásd IKA-ügy), akkor mindjárt homokszem kerül a gépezetbe és hibát hibára halmoznak. Úgy tűnik, a jövőben a következők fogják meghatározni a hivatalos magyar nemzetpolitikát: politikai és pénzügyi értelemben a maradékelv dominál (szakemberek helyett "kell neki egy állás" típusú haverok a döntési pozíciókban; "ennél kevesebbet már nem adhatunk" tétel a költségvetésben), mindezt áthatja a stílustalanság és a cinizmus ("túlszerették őket"), az elosztást pedig rábízzák a Köcsög utcai öncélú, kiscsoportos hatalmi érdekeket szolgáló politikusokra. Az adóforintok és adólejek korlátlan urainak nem ártana felidézni azt a nem is olyan régi pillanatot (Horn-kormány), amikor a fejük fölött megkötött román-magyar alapszerződés megszavazásának napján Kóródi Mária országházi alelnök a terem kiüríttetésével fenyegette meg a karzatra szorult, méltatlankodó határon túli magyar politikusokat. /A rombolás nemzetpolitikája - átvéve Magyar Nemzet, október 3-i számából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"
2002. október 9.
"Okt. 7-én, az Illyés Közalapítvány (IKA) régi és új kuratóriumának együttes ülését követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kijelentette: reménye szerint a folytonosság érvényesül a közalapítvány munkájában. Céljuk, hogy a közalapítvány munkáját a jövőben elkerüljék a politikai csatározások és függetlenül, politikai befolyástól mentesen dolgozhasson a kuratórium. Szabó Vilmos hozzátette: a jövő évi költségvetésben biztosítják az előző évi keretet, valamint minden szükséges támogatást megadnak, amely a kedvezménytörvényből hárul a közalapítványra. A leköszönő kuratórium elnöke Halzl József elmondta: az IKA feladata nemcsak a pénzosztás. - Az elmúlt négy évben megpróbáltunk alkotó módon az alapítványon keresztül befolyással lenni a határon túli magyarság életére, amely a hosszú távú fennmaradásukat célozta meg - fűzte hozzá a leköszönő elnök. Pomogáts Béla irodalomtörténész, a kuratórium leendő elnöke elmondta: az új kuratórium célja azon kulturális támogatások előnyben részesítése, amelyek nemzetmegtartó erőt jelentenek. Az új elnök elképzelései között szerepel az alkuratóriumok önállóságának megerősítése úgy, hogy a központi kuratórium munkájában is megjelenjenek. Pomogáts Béla bejelentette azt is, az új kuratórium kezdeményezni fogja elődje munkájának átvilágítását. / Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának ülése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./ Az új kuratóriumot Pomogáts Béla vezeti. A HTMH-t Bátai Tibor, az Oktatási Minisztériumot Bretter Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát Lakatos Mihály képviseli. A parlamenti pártok delegáltjai: Géczi József MSZP, Potápi Árpád FIDESZ, Herényi Károly MDF és Laborczi Géza SZDSZ, aki tagja volt a korábbinak is, az újnak titkára lesz. Kuratóriumi tag még Illyés Mária, aki jelképesen a névadót is képviseli, továbbá Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója és Jászkuti László, aki eddig 8 éven át volt kuratóriumi tag. A felügyelő bizottság elnöke Fitz Péter (MSZP) lesz, tagjai pedig Tóth József a Pénzügyminisztériumtól és Petróczi Sándor a Miniszterelnöki Hivataltól. Szabó Vilmos államtitkár a magyar kormány képviseletében biztosította a megalakuló kuratóriumot: függetlenül és mindenfajta politikai befolyás és nyomásgyakorlás nélkül dolgozhatnak. "Minden igyekezetemmel és minden erőmmel azon leszek, mint felügyelő politikai államtitkár, hogy a direkt politikai hatások, a pártpolitikai csatározások kerüljék el az Illyés Közalapítvány munkáját, tevékenységét, hiszen a feladatok nem lesznek kevesebbek és kisebbek az eddigieknél." Pomogáts Béla, az új kuratórium elnöke kijelentette: elszántan törekedni fog arra, hogy a közalapítvány és annak budapesti kuratóriuma ne legyen kitéve semmiféle politikai behatásnak. "Ha közvetlen politikai befolyásolási törekvést tapasztalok, felállok a helyemről és hazamegyek." Az alkuratóriumokban is érvényesíteni kívánja a politikamentességet. "Azt szeretném elérni, hogy olyan megnyugtató megoldások szülessenek, amelyek elhárítják azt a gyanút, hogy az alkuratórium valamilyen meghatározott politikai erő kezében van. Törekedni fogunk arra, hogy ilyen helyzet ne állhasson elő, mert az Illyés Közalapítvány nem a változó kormányok és a mögöttük álló politikai pártok intézménye, hanem a Magyar Köztársaságé, és ez a magyar nemzet intézménye." Jelezte, hogy mihamarabb szeretne találkozni minden alkuratóriummal. Halzl József elmondta, hogy a leköszönő kuratórium utolsó döntésként okt. 7-én az Erdélyből beérkezett oktatási-nevelési kérésekről határozott, és összesen 61 millió forintot ítéltek meg olyan pályázóknak, akiknek már megvan a magyarigazolványuk. A távozó kuratóriumot ért támadások kapcsán Szabó Vilmos kijelentette, álláspontjuk szerint az elmúlt négy évben a kuratórium lelkiismeretesen látta el a feladatát. Pomogáts Béla hangsúlyozta, hogy szolidáris a most távozó kuratórium minden tagjával, és külön méltatta Halzl József leköszönő elnök és Veress László irodaigazgató munkáját. Halzl József a leköszönő kuratórium nevében értékelte négy éves munkájukat, kiemelve a fontosabb megvalósításokat. /(Guther M. Ilona): Sajtótájékoztató az Illyés Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ "
2002. október 21.
"Nem tekintem a magyar nemzet képviselőjének a szélsőséges jobboldalt - jelentette ki a Nobel- díjas Kertész Imre azon a fogadáson, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége adott tiszteletére okt. 19-én Budapesten. Megfogalmazása szerint: "nincs olyan európai ország, ahol négy százaléknyi őrült ne lenne". Utalt arra, hogy Magyarországon politikailag két front áll egymással szemben, s véleménye szerint ez a hasadás természetellenes. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója beszédében kiemelte, hogy az irodalmi kitüntetés felemeli a magyarországi zsidókat. A Nobel-díj azt jelzi: mindig kell, hogy legyenek szilárd, ércnél maradandóbb emlékeztetők, amelyek hírül adják, hogy az Auschwitzok megengedhetetlenek. "A csendőrmítosz ápolói, a nyilasok utódai, az Árpád-sávos lobogóval felvonulók - akárhogy akarják is - nem számíthatnak a történelem megbecsülésére" - mondta. Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke úgy vélekedett: a Nobel-díj kimondatlan és megkésett bocsánatkérés a világ jobbik felétől. Bizonyítja "élet és halál nagy urainak, hogy soha el nem évülő bűnt követtek el", s bizonyítja leszármazottaiknak, hogy nem elég azt mondani: bocsánat, tévedtünk. Az ünnepségen Kertész Imre felesége felolvasta azt a levelet, amelyben Izrael állam elnöke fejezi ki gratulációját népe és saját maga nevében. Írása szerint, Kertész Imre életműve felkeltette a világ figyelmét az emberiség talán legsötétebb korszaka, a zsidó holokauszt iránt. Az eseményen a meghívottak közül jelen volt Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára, Judith Varnai Shorer Izrael állam budapesti nagykövete, Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is. Kertész Imre a hét végén több helyen is dedikálta könyveit, majd okt. 20-án, vasárnap visszautazott Berlinbe. (Az MTI nyomán) /Kertész Imre fogadása a Mazsihisznél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ "
2002. október 22.
"Minden eddiginél nagyobb, 51,06 százalékos részvételi arány mellett a kormánypártok előretörését hozta az okt. 20-i magyarországi önkormányzati választás. A fővárosban Demszky Gábor, az SZDSZ főpolgármester-jelöltje a szavazatok csaknem 47 százalékát szerezte meg. Schmitt Pál, a parlamenti ellenzék által támogatott független jelölt a voksok mintegy 36 százalékát, Gy. Németh Erzsébet (MSZP) pedig 13 százalékát szerezte meg. A Fővárosi Közgyűlésben az MSZP az 1998-as eredményhez képest 4 mandátummal többhöz jutott. A szocialisták 24, a Fidesz-MDF-MKDSZ 21, az SZDSZ 16, a MIÉP pedig 5 helyet szerzett. A budapesti kerületekben az MSZP és az SZDSZ 17 polgármestert ad. Míg négy évvel ezelőtt csaknem az összes megye az akkor kormányon lévő Fidesz, illetve szövetségesei irányítása alá került, most a 19 megye közül 16-ban az MSZP egyedül, egy megyében az SZDSZ-szel közösen szerezte meg a legtöbb mandátumot. Zalában 15-15 a Fidesz és az MSZP képviselőinek száma. Az MTI számításai szerint 1998-ban a Fidesz és szövetségei 408 megyei közgyűlési mandátumot szereztek. Ebből az FKGP egyedül 78-cal rendelkezett, a vasárnapi voksolást követően a pártnak már nincs önálló mandátuma. A Fidesz és partnerei a 2002-es önkormányzati választásokon 341 közgyűlési mandátumhoz jutottak. Az MSZP önállóan 1998-ban 250, most vasárnap 372 mandátumot szerzett. Ehhez jön még az SZDSZ-szel közösen szerzett 20 közgyűlési hely. Az SZDSZ 1998-ban 47, 2002-ben 25 mandátumot szerzett önállóan, a MIÉP 13 helye 2-re csökkent. A Munkáspárt 1998-ban 10 közgyűlési mandátumot szerzett, idén egyet sem. Kormánypárti fölény alakult ki a megyei jogú városokban is: 16 helyen győztek a koalíciós jelöltek, 5 településen ellenzéki városvezetőt választottak, egy nagyvárost független polgármester irányít majd. Az 1998-asnál 39-cel több, összesen 92 város élére választották a jelenlegi koalíció pártjainak jelöltjét, a mostani ellenzék pedig a négy évvel ezelőttinél 18-cal kevesebb városi polgármestert ad. /Kormánypárti győzelem a magyarországi önkormányzati választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2002. október 29.
"Tóth Ilonáról az 56-os megemlékezések sorában nemcsak megemlékeztek, hanem elvitatkoztak. A balliberális sajtóból ismerős szitkok szerint az Orbán-kormány címére úgymond gyilkosnak állított szobrot. A vita egyik jóérzésű részvevője a korabeli sajtóban megjelent forgatókönyvek és az ügyészi dörgedelmek közötti gyanús hasonlóságokat firtatta. Tóth Ilona rémtörténetének előzetes megszellőztetése a sajtóban éppen azt bizonyítja, hogy azt a megtorló gépezet találta ki és pártfeladatként küldte el a szerkesztőségeknek és a bíróságnak. A társadalmi felejtésnek tulajdonítható, hogy a Fidesz és az MSZP elnökeinek tavaszi kampánycsörtéjében Kovács László elszólását alig néhányan vették észre. Azt mondta, hogy a Fidesz-kormányzat egyik piszkos ügyének megszellőztetése másnap várható a Népszabadságban, majd meglátják, nagy lesz a meglepetés, éppen szólt is az újságíróknak, hogy... Ekkor hirtelen elnémult. Rádöbbent, hogy túlfecsegte magát. Nem vették észre elegen, hogy a Fidesz kivégzésére a forgatókönyvet az MSZP-sajtó számára épp úgy a párt megfelelő ügyosztályán írták, mint annak idején Tóth Ilona halálos ítéletét, állapította meg Nits Árpád újságíró. Az MSZP-hez és SZDSZ-hez közel álló RMDSZ-körök viselt dolgairól sohasem lódul meg a balliberális magyar sajtó képzelőereje, de amikor Tőkés László, a Reform Tömörülés vagy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal még ki sem gondol valamit, annak az állítólagos következményeiről rögtön televisítják a közhangulatot, írta Nits Árpád. /Nits Árpád: Útmutatások hatótávolsága. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./ Nits Árpád dr. Kende Péter Szobor egy gyilkosnak? /Népszabadság, 2002. ápr. 22./című cikkére utalt."
2002. november 13.
"A nemzeti értékek, a szociális érzékenység és a liberális szabadságszemlélet jegyében indít hetilapot Nagyváradon Stanik István. Az ismert újságíró, aki az Erdélyi Naplót, később pedig a Krónika napilapot alapította, és létrehozta a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot, elkészítette az Erdélyi Ki Kicsoda című kiadványt, most hetilapot indít: az Erdélyi Riport első száma nov. 12-én kerül piacra. Az új lap képes heti, közéleti és kulturális hírmagazinként határozza meg önmagát. Stanik István főszerkesztő kijelentette: induló lapja nem a sérelmi politika mentén készül, hanem annak a felismerésnek a jegyében, hogy a kisebbségi jogok biztosítását "kizárólag a parlamenti demokrácia eszközeivel, felelős politizálással és közéleti szerepléssel" lehet elérni. /Erdélyi Riport: új nagyváradi hetilap. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ A Krónika megírta: az új lapot a nagyváradi székhelyű Scripta Kiadó adja ki, amelynek egyik (üzleti körök szerint többségi) tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és multimilliárdos, a nyomtatást pedig a Takács Csaba RMDSZ-vezető érdekeltségi körébe tartozó dévai nyomda végzi. A főszerkesztő cáfolta, hogy a kiadvány lanszírozásánál a budapesti MSZP-SZDSZ-kormány bábáskodna. /Hírlevelek, hírek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 12./ Stanik emlékeztetett arra is, hogy míg a kilencvenes évek közepén több mint százezres összpéldányszámban jelentek meg magyar nyelvű hetilapok Romániában, ma jelenlétük alig érezhető a sajtópiacon. A lap a 30 ezres példányszám elérését tűzte ki célul. Az Erdélyi Riportot Erdély minden nagyobb településén, Bukarestben és Magyarországon is meg lehet majd vásárolni. Romániában a magyar nyelvű írott sajtó piacán jelenleg két országos terjesztésű, hét regionális, illetve megyei napilap, valamint két politikai, közéleti hetilap jelenik meg. Ezek közül a Bihari Napló című nagyváradi, illetve a Krónika című országos terjesztésű hetilap külföldi tulajdonban van. /Új magyar nyelvű hetilap indult. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 13./ Az Erdélyi Riport modellje például a Der Spiegel vagy a Newsweek, a magyarországi Heti Világgazdaság és a 168 Óra. Az Erdélyi Riport csütörtökönként jelenik meg, ára 20 ezer lej, és interneten is olvasható a www.riport.ro címen. /Erdélyi riport: első szám. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./"
2002. november 15.
"Az Orbán-kormányzat idején az Amerikai Egyesült Államok egy - nem is titkoltan -, a Fidesz-kormány iránt bizalmatlan nagykövet asszonyt nevezett ki Budapestre, aki aztán az idei választások után elsőként sietett gratulálni a győztes MSZP-SZDSZ koalíciónak. Azóta bizonyos (vezető) amerikai lapokban el-elejtenek egy-egy érdekes írást arról, hogy az előző (Orbán) kormány mekkora károkat okozott Magyarországnak azzal, hogy nacionalista irányba terelte a magyar politikát, és hogy Magyarországon fellángolt az antiszemitizmus. Már-már kezdené az ember azt hinni, hogy Adolf Hitlert magát is Orbán Viktor találta ki. Fodor Sándor nem érti, hogy valamennyi egykori Hitler-szövetséges közül miért épp az állítólag ma is antiszemita Magyarországról vándorolt ki a legkevesebb zsidó származású állampolgár Izraelbe, és miért épp Magyarországra települt vissza a legtöbb kivándorolt? Az olyan országokról, amelyekben minden német segítség nélkül is zsidó tömegeket pusztítottak el még a második világháború elején, egy szavuk sincs a derék amerikai emberjogi harcosoknak, hogy csak Magyarországot ostorozzák, szinte évről évre elvárva, hogy ismét, újra meg újra bocsánatot kérjen a holokausztért. A holokausztot talán mégsem Magyarország találta ki. Magyarország megkövette már a magyar zsidóságot. 1945 után több magyar háborús bűnöst - többnyire nyilast - végeztek ki, mint németet és olaszt együttvéve. /Fodor Sándor: Levelek - haza (151.) = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./"