"Két, a Reform Tömörüléssel kapcsolatos, jócskán feltűnést keltő írás (Új elit, veszélyes régi eszközökkel, valamint A Reform Tömörülés egyetlen célja: a politikai hatalom megszerzése) jelent meg az aug. 21-i Szabadság hasábjain. Mindkettő szerzője Tibori Szabó Zoltán. Félelmetes kép rajzolódik ki belőlük. A sötét terveket szövő, fondorlatos, megátalkodott Reform Tömörülés (RT) ugyanis "ki akarja csinálni Eckstein-Kovács Pétert", "egyházügyi komisszár bevetésén" mesterkedik, a "hatalom mindenáron való megszerzésére tör", s e téren annyira gátlástalan, hogy bizony gondolni sem jó arra, "mi lesz", ha ez valóban bekövetkezik, mert ebben az esetben "arra is számíthatunk, hogy napokon belül kifüggesztik az "akasztási sorrendet". TSZZ szerint "az RT ugyanazt az agresszív politikai stílust szeretné Erdélybe bevezetni, amelyet mentoraik, a Fidesz-politikusok honosítottak meg az utóbbi években Magyarországon". A két írás alapjául szolgáló "dokumentum ékes bizonyítéka annak, hogy a komoly felkészülés hiánya, csupán a pesti "politológiai" tánciskolákon szerzett diplomák hova vezetnek". "Ezek a fiatalok nem hisznek a demokráciában, számukra a demokrácia csupán elméleti keret, amelybe saját politikai és anyagi ambícióikat beleilleszthetik. A demokráciát szerintük másoktól kell elvenni." "Az erdélyi magyarság dögöljön meg. Csak mi szerezzük meg a politikai hatalmat, jussunk a "források", a húsos fazekak közelébe, a többi nem számít." És persze, "a nagy hatalommegszerzési, személyiségkicsinálási és egyházkomisszárkodási stratégiák megvalósításához az ITD Hungary, a Reform és a Participatio alapítvány útján Magyarországról átmosott állami pénzek szolgálnak forrásként". Kiderül, hogy a szerkesztőségben teljes terjedelmében meg lehet tekinteni "azt a dokumentumot, aminek a hitelességéhez és eredetiségéhez nem fér kétség". Csakhogy ma számítógéppel és nyomtatóval bárki írhat effélét, jegyezte meg cikkében Asztalos Lajos. Valójában még feltételezni sem lehet, hogy a Reform Tömörülés az RMDSZ vezetésének a megszerzésére tör, mert tudatában van annak, hogy a tisztújító kongresszusokonnincs lehetősége többséghez jutni. Ennek a hamisítványnak az RT lejáratása lehet a célja. Így semlegesíteni lehet az RT-nek a fiatalok, az értelmiség körében tapasztalható népszerűségét, továbbá az általuk minden évben megrendezett bálványosi szabadegyetem sikerét. Ez a szöveg nem az RT programtervezete vagy éppenséggel programja, aminek az erdélyi magyarság szülőföldjén való jövőjéről, boldogulásáról, a fennmaradását szavatoló jogainak kiharcolásáról kellene szólnia. De arról sem szól, amit TSZZ szeretne belemagyarázni, hogy "az erdélyi magyarság dögöljön meg", vagy hogy "kifüggesztik "az akasztási sorrendet". - TSZZ ugyanazt a módszert alkalmazta, mint az utóbbi időben nemegyszer. Amikor a magyar kormány kétmilliárd forintot ajánlott az erdélyi magyar egyetem létrehozására, TSZZ ezzel nem értett egyet, és arról akarta meggyőzni az olvasót, hogy micsoda panamázás lesz itt. Nos, az egyetem októberben megnyitja kapuit. A státustörvénnyel kapcsolatban, egy az egyben az SZDSZ korifeusaival azonos módon, TSZZ szerint az egész a magyarországi választási kampány céljait szolgálja; nem sokat ér, a kedvezmények java része törvény nélkül eddig is biztosítva volt; az igazolványok elkészítésére létesítendő irodák nem bírják majd szusszal; a törvény alkalmazása során etnokorrupció és etnobiznisz - az SZDSZ kedvenc címkéi - üti föl a fejét, magyarán mondva, lefizetésre fog menni a dolog, és így tovább. "Kár, hogy TSZZ-t nem hallottuk akkor, amikor a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ volt kormányon és a miniszterelnök Horn Gyula a határon túliaknak, így nekünk, magyaroknak is, időnként be akarta vezetni a vízumot, csökkenteni akarta a Kossuth rádió teljesítményét, föl akarta számolni a Duna tévét, nem hallottuk akkor, amikor a magyar-román alapszerződés előkészítésekor az MSZP-SZDSZ kormányszövetség lépésről lépésre meghátrált, nem hallottuk akkor, amikor 1997 januárjában az SZDSZ-es Törzsök Erika lényegében megtorpedózta a Bolyai Egyetem újralétesítését stb. Amióta viszont a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), a Független Kisgazdapárt (FKGP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) van kormányon, azóta, az MSZP és az SZDSZ véleményéhez igencsak hasonlóan, amint fönt említett cikkeihez hasonló tárgyú írásaiból értesülhetünk, az "Orbánék" hibát hibára halmoznak, "agresszív" politikát folytatnak. Nyilván azért, mert ez a kormány végre elszánta magát, és szép szavak helyett anyagilag támogatja például az erdélyi magyar magánegyetem létrehozását, a csángók körében a magyar nyelv oktatását, kidolgozta a státustörvényt, nemzetközi fórumokon fellép a határon túlra szakadt magyarság érdekeiért. Szemben a Magyar Szocialista Munkáspárt által évtizedekig folytatott, majd az MSZP és az SZDSZ által átvett elnemzetlenítő, a nemzeti érzést elszürkítő, majd az összetartás érzésével együtt a lelkekből kiölő, a határon túlra szakadt magyarságot lényegében leíró, a nagy nemzetköziség elvét hirdető politikával." /Asztalos Lajos: Belemagyarázás és igazság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./"

"Orbán Viktor miniszterelnök kérte, hogy a magyarországi politikusok ne járjanak Bukarestbe panaszkodni. Milyen anyagi vagy erkölcsi haszna származik a Magyar Szocialista Pártnak abból, hogy miniszterelnök-jelöltje tősgyökeres kolozsvár-napocás román nyelven behízelegte magát a hatalomba beláthatatlan időkre visszatelepedett román szocialisták lelkivilágába? - tette fel a kérdést Nits Árpád. Sejtető, hogy a román-magyar szocialista találkozón a Fidesz-kormányzatot szapulták, a jelenlegi "áldatlan" magyarországi helyzetre panaszkodtak és megígérték, hogy ha ők is újra visszatérnek a kormányrúdhoz, a magyar-román viszony kerékvágását a szocialista internacionálé keretében közösen mélyítik egyirányú kátyúvá. Medgyessy mellett a Szabad Demokraták Szövetsége is beletercel időnként ebbe a kórusba. Nits Árpád Tamás Gáspár Miklósra célzott: az SZDSZ "egyik ideológusa (ördög és pokol: ez is kolozsvári származású!), aki azzal a sirámmal borult a bukaresti siralomfal tövéhez, hogy ha sajtószabadságot akar látni, Romániába siet. Egy másiknak az a zseniális ötlete támadt, hogy a státusigazolvány helyett biztosítani kell az erdélyi magyarok hozzáférhetőségét a magyarországi kereskedelmi tévék műsorához." Nemcsak magyarországi pártaktivisták, hanem erdélyinek mondott magyarok is szoktak panaszkodni a jelenlegi magyar kormányra. Ezeknek kiemelt témája szintén a státustörvény, de szívesen beleakadnak a Trianon-emlékműbe is. Ezek a bedolgozókat "amúgy is túlfizetik. Ők, akik a magyarországi sajtószabadság hiányára panaszkodnak, a legkedveltebb, legpénzesebb - legpénzeltebb - sajtóorgánumokban közölnek, soha egyetlen sorral sem fordulnak olyan lapokhoz, amelyeket éppen a véleményszabadság betartása miatt egyre inkább kirekesztenek a pályáról a régi-új sajtómágnások." "Valami nagyon bosszanthatja a magyarországi balliberálisokat a határon túli magyarok viselkedésében, amit szeretnének közömbösíteni. Ez nem lehet egyéb, mint az erősebb nemzettudat. /Nits Árpád: Bukaresti siralomfal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./"

" A székelyföldi felsőfokú oktatás gondolatát első ízben a gyergyószentmiklósi Garda Dezső fogalmazta meg még 1990-ben. Az ötletet felháborodottan utasította el az akkori RMDSZ-vezetés, mint olyan kezdeményezést, amely veszélybe sodorja a rövidesen újrainduló kolozsvári Bolyai Egyetemet, emlékeztetett Papp Kincses Emese. Akkor a tanügyi törvényben bízva többen támadták Garda Dezsőt. "Van tanügyi törvény, amit egy kivétellel megszavazott az RMDSZ parlamenti képviselete, és Markó Béla több ízben is az RMDSZ legjelentősebb sikereként értékelte. Nincs Bolyai Egyetem, mert a jelenlegi tanügyi törvény nem teszi lehetővé az önálló állami magyar egyetem létrehozását." - állapította meg a cikkíró. Jelenleg a magyar fiatalok több mint hatvan százaléka román nyelven folytatja egyetemi tanulmányait. - 1998-ban Kolumbán Gábor akkori tanácselnök amely kiemelt fontosságot tulajdonított egy székelyföldi egyetem mielőbbi megalapításának. Zsombori Vilmos alelnök és Gagyi József (a KAM részéről) megvalósíthatatlan elképzelésnek tartotta az egyetem gondolatát. Tudományos érvként használták azt a felmérést, amelyből a KAM szerint az derül ki, hogy a székelyföldi közösség nem igényli az egyetemi szintű oktatás létrehozását. Kolumbán kitartott eredeti egyetem-elképzelése mellett. Elkészült egy alapítványi - önkormányzati és közösségi finanszírozású - székelyföldi egyetem megalapításának terve. E célból a Gyergyószentmiklóson tartott tanácskozáson a három megye (Hargita, Kovászna, Maros) képviselői konzorciumot szerettek volna alapítani. Ezt a kezdeményezést a csíkszeredai küldöttség két tagja: Bíró Albin (RMDSZ-elnök, alpolgármester) és Zsombori Vilmos (a megyei tanács akkori alelnöke) megfúrta. Megbélyegezték Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökét és dr. György Antalt is. Papp Kincses Emese felidézte, Markó Béla elnök 1998-ban az MSZP-SZDSZ-kormány oktatásügyi miniszteréhez írt levelében azt állította, hogy a gödöllői egyetem csíkszeredai "kihelyezett karai a román minisztérium engedélye nélkül működnek, kellemetlen helyzetbe sodorták az RMDSZ kormánytisztviselőit és nem utolsósorban késleltették a hazai felsőoktatási hálózat kialakítását". - Az erdélyi magyar egyetem létrehozásáért folytatott küzdelem történelmi pillanata volt a "tusványosi" nyári szabadegyetemen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy támogatni fogja a székelyföldi (erdélyi) önálló egyetemalapítási kezdeményezéseket. A magyar parlament által megszavazott kétmilliárd forint anyagi támogatás lehetővé tette az egyetemépítők munkájának folytatását. Zsombori Vilmos jelenlegi tanácselnök megválasztása utáni első tanácsülésen megszüntette ezt az egyetem-előkészületi munkájában fontos szerepet játszó ügyosztályt. Ezzel a megyei tanács kivonult az egyetemszervezéssel járó, több évet felölelő építő tevékenységből. - Papp Kincses Emesét felháborította Zsombori megállapítása: "Nem a térség termelte ki magából az egyetemet". - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem székelyföldi karát igenis a székely közösség akarata hívta életre. /Papp Kincses Emese: Egyetem lesz, gaudeamus, örvendezzünk! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27."

"Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget okt. 26-án Budapesten a IV. Magyar Állandó Értekezlet. A Máért résztvevői megállapodtak, hogy a 2002. január 1-jével hatályba lépő törvény megfelel azon elvárásnak, hogy hozzájáruljon a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez és gyarapodásához szülőföldjükön. A zárónyilatkozat megállapította, hogy a törvény a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja a térség biztonságát és Magyarország kapcsolatait a szomszédos államokkal. Az aláírók megelégedéssel vették tudomásul az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (velencei bizottság) jelentését a nemzeti kisebbségek számára anyaországuk által nyújtott kedvezményekről, megállapították, hogy a bizottság jelentésének fényében a magyar törvény nem szorul módosításra. A dokumentum megerősítette, hogy a kisebbségekért elsősorban a lakóhelyük szerinti állam tartozik felelősséggel, és pozitív megítélés alá esik, ha valamelyik ország anyaországként kedvezményeket és támogatást nyújt határon túli nemzeti kisebbségei számára. A zárónyilatkozatban foglaltak szerint a törvény végrehajtását és az érintett közösségek magyarországi jogvédelmét hatékonyan szolgálná a határon túli magyarok országgyűlési biztosának intézménye. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők fontosnak tartották, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát bízzák meg a végrehajtás koordinálásával. A zárónyilatkozat második fejezetét, az úgynevezett státustörvényről szóló megállapításait egyedül az SZDSZ képviselői nem írták alá. - A velencei bizottság jelentése mindenképpen győzelem, de nem feltétlenül magyar vagy román győzelem, hanem az európai kisebbségek arattak győzelmet - összegezte Máért ülése után megtartott sajtótájékoztatón a munkálatok eredményét Németh Zsolt külügyi államtitkár. Bizakodását fejezte ki, hogy 2002. január elsején a jogszabály életbe léphet, s az első igénylők már februárban megkaphatják magyar igazolványukat. - A Magyar Állandó Értekezlet döntése szerint a törvényt nem kell módosítani: az igazolvány a jogalanyok jogosultságát igazolja majd, nem pedig az illető nemzetiségét - hangoztatta az államtitkár. Németh Zsolt tájékoztatott a kialakult konszenzusról, miszerint az ajánlásokat a magyar konzulátusok igazolják. Ennek kapcsán reményét fejezte ki a Kárpát-medencei magyar konzuli hálózat erősödése iránt. - Az kaphat magyar igazolványt, aki magyarnak vallja magát, vagy aki magyarul beszél, vagy pedig tagja valamelyik magyar társadalmi szervezetnek, történelmi egyháznak és ha az illető állam magyarként tartja nyilván - közölte az államtitkár. Markó Béla, RMDSZ elnök azt hangoztatta, hogy a Máért bebizonyította létjogosultságát, amikor sikerült megoldást találnia a magyarországi pártokat, a magyarországi közvéleményt és a határon túli magyar közösségeket foglalkoztató e fontos kérdésben. /Egyetértés a lényeges kérdésekben. A HTMH koordinálja a státustörvény végrehajtását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27."

"A Máért ülésén minden képviselt politikai párt, illetve szövetség aláírta a zárónyilatkozatot, fenntartásai csupán az SZDSZ-nek voltak, képviselőjük azzal a megjegyzéssel írta alá a nyilatkozatot, hogy annak csak az I. részével értenek egyet, míg a státustörvénnyel foglalkozó II-kal nem. Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára a három évvel ezelőtt létrehozott Máért intézményének legnagyobb eredményeként könyvelte el a státustörvény megszületését. Kitért ama sajtóhíradásokra is, melyek a IV. ülés első napját követően éles vitákról, az RMDSZ centrum támadásáról, nacionalista kirohanásokról, illetve kivonulásokról szóltak, megjegyezve: ellenkezőleg, az értekezletet tárgyszerű, megegyezésre törekvő hang jellemezte. Szabó Tibor, a HTMH elnöke az intézménynek a törvény végrehajtásával való megbízásával kapcsolatban kifejtette: a feladat egyrészt az érintett magyarországi minisztériumok, szaktárcák, intézmények munkájának összehangolását, másrészt a határon túli ajánló szervezetek munkájának koordinálását, illetve a magyar közigazgatással való összehangolását, harmadsorban a támogatások célbajuttatását jelenti. Ez utóbbi feladat önmagában új konstrukciót igényel. Az értekezleten tárgyaltak a jelenlegi támogatási rendszer lehetséges fejlesztési irányairól, a lényeg: a mostani közalapítványok megtartásával, de munkájuk célirányosabbá tételével történik majd, felhasználva az elmúlt évtized tapasztalatait. A nemzetstratégiai döntésekre új közhasznú szervezetet, társaságot hoznak létre. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiemelte: a Máért bebizonyította működőképességét. Felhívta a figyelmet a zárónyilatkozat egyik pontjára: a kisebbségben élő nemzeti közösségek helyzetének megoldásáért a fő felelősséget az az állam viseli, melyben e közösségek élnek, érdekükben ugyanakkor az anyaország is természetes módon hozhat intézkedéseket és támogatást nyújthat. Tőkés László püspök elmondta, hogy a sajtóban is megjelent vészjósló tájékoztatásokkal ellentétben egyetértés van a státustörvény alapvető kérdéseiben. A javaslatokat Markó Béla szövetségi elnökkel közös megegyezés alapján tették meg. Fényűzés volna ebben a kérdésben összekülönböznünk - mondta. /(Guther M. Ilona): Álláspontok a IV. Máértról. "Fényűzés volna összekülönböznünk..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./"

"Van-e élet a Velencei Bizottság döntése után? - tette fel a kérdést a lap munkatársa, Papp Sándor Zsigmond. Mármint a román-magyar kapcsolatok terén. Ugyanis a kétféle, szinte gyökeresen eltérő értelmezés nem jósol jó időt a két ország közti "hagyományosan" jó viszonyban. Ezért is kelt meglepetést, hogy Bukarest és Budapest testvérvárosi szerződést kíván kötni. Az SZDSZ-es Demszky Gábor nyilván pártjának politikáját követi (az SZDSZ az egyetlen magyar parlamenti párt, mely nem szavazta meg a státustörvényt). /Papp Sándor Zsigmond: A népszerűség fénye. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./"

"Többen tanácsolták Borbély Zsolt Attilának, ne válaszoljon Szatmári Tibornak, mert nyilvánvaló célja a provokáció. Azonban a történelemhamisítás ellen mindig is fel kell venni a harcot. Szatmári Tibor írása szerint /Romániai Magyar Szó, okt. 31/ az RMDSZ létét fenyegetik azok az "elvtelen" engedmények, melyeket a vezetés állítólag platformunknak tesz. Továbbá a Reform Tömörülésnek tett engedménynek számít az, hogy e platformot nem vonták felelősségre amiatt, hogy védelmezni merészelte Szőcs Gézát és Borbély Imrét. Szatmári Tibor írásainak visszatérő motívuma, hogy Tőkés László "gyalázza" saját szervezetét, holott Tőkés László nem a szervezetet bírálta, hanem azokat, akik feladva a Szövetség programját a román hatalom szolgálatába szegődtek. Szatmári azt állította, hogy Borbély Zsolt Attila Budapestről írogat haza kitartásról, nemzeti öntudatról. Kuszálik Péternek adott válaszában már elmondta, hogy az effajta érvelést csakis a trianoni trauma tudatcsonkításának lehet betudni. Ha ugyanis összmagyar szemléletben gondolkodunk s a Szabó Dezső-i "minden magyar felelős minden magyarért" aforizma adja világlátásunk zsinórmértékét, akkor teljesen mellékes, hogy valaki a Kárpát medencén belül honnan hova irogat. Tényszerűen sem áll meg, hogy Budapestről ír, mivel cikkei javarészét itthon, Aradon írta, mint ahogy ideje javarészét is itt tölti lassan két éve. Szatmári a FIDESZ vezetők magánvéleményéről szólt, másrészt jobboldali és szélsőjobboldali lapokról, ahová "más FIDESZ-közeliek" írnak az RMDSZ vezetése ellen. Sajnos vannak olyan erők ma Magyarországon, melyek az antiszemitizmus és a szélsőjobboldaliság bélyegét politikai fegyverként használják, így lesz Orbán Viktorból Hitler, Tőkéczki professzorból vérgőzös szélsőjobboldali és sorolhatná Borbély Zsolt Attila tovább. Nem lenne jó, ha ezt a nemzetellenes terminológiát erdélyiek is átvennék s a magyar szellem olyan alkotóműhelyeit, mint a Magyar Nemzet, a Demokrata vagy a Vasárnapi Újság megpróbálnák kitolni a jobbszélre - fogalmazott Borbély Zsolt Attila. Szatmári a vezetés pártkatonájaként kiterjeszti a vádat a vezető magyar kormánypártra is. "a napról-napra keresztényebb Fidesz 1990-ben még radikálisan liberális volt, s holnap akár a szocialistákkal is koalícióra lép, csak hogy hatalmon maradhasson, míg az RMDSZ megalakulásakor is ugyanazokat az értékeket képviselte, mint ma." Betű szerint hamis az az állítás, hogy az RMDSZ ugyanazt képviseli tíz éve, jegyezte meg Borbély. A FIDESZ valóban radikális liberális volt s ma valóban konzervatív, ám ezen ideológiai fordulat mögöttese egyáltalán nem hatalomtechnikai jellegű. Szatmári Tibor emlékezhetne arra, hogy 1993-ban a FIDESZ épp akkor vállalta fel hangsúlyosan a nemzeti értékeket, s fordult jobbra, amikor népszerűsége a csúcsán volt és e lépéstől abban a szellemi közegben csak népszerűségvesztést lehetett várni! A magát ereje teljében érző balliberális sajtó le is vitte a FIDESZ-t kb. 40%-ról, amennyit az egymástól független közvélemény-kutatók 1993 nyarán mértek, a választáson elért kb 7%-ra. Ha a FIDESZ nem tesz mást, mint belesimul a Demokratikus Charta ellenzéki SZDSZ-MSZP-s egységébe, akkor 1994-ben vezető kormánytényező. Vagyis a FIDESZ nemhogy érdekből, számításból vállalta volna fel a nemzeti problémák képviseletét, hanem éppenséggel hatalmi érdekei ellenére! - Valójában a Reform Tömörülés és Markó útja akkor vált el, amikor ez utóbbi élére állt annak a folyamatnak, amit neptuni térhódításnak lehet nevezni. A Reform Tömörülés azért akarja leváltani a jelenlegi vezetést, hogy véget vessen az alapszabályzat lábbal tiprásának, hogy visszaadja az SZKT-nak a rangját, hogy megszervezze az erdélyi magyar belső népszámlálást, hogy kiírja a már nyolc éve programba vett belső választásokat, hogy reális képet sugározzon a Nyugat felé a honi valóságról, egyszóval, hogy érvényt szerezzen a háromszintű erdélyi magyar autonómiára épülő hivatalos RMDSZ-programnak. /Borbély Zsolt Attila: A történelemhamisítás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./"

"Magyarországon a kormányellenes sajtókommandók újból összfrontos támadást intéztek a jobboldal hadállásai ellen, miután Dávid Ibolya nem volt hajlandó egyértelműen elítélni a baloldali politikusokat november 4-én kifütyülő tömeg viselkedését. Az eset fodrozódása elérte az ATV-t is, Bayer Zsolt a Sajtóklub c. műsor egyik résztvevője, miután keresetlen szavakkal minősítette azokat, akik 1956 november 4-én, a magyar forradalom leverésekor a szovjet oldalon álltak (mint például Horn Gyula), szilenciumot kapott az ORTT-től. Mindeközben az egyik legjelentősebb közvélemény-kutató cég, a Gallup felmérése szerint a jobboldal vezető pártszövetsége (FIDESZ-MDF) kilenc százalékponttal növelte előnyét az MSZP-vel szemben, kimutatva azt is, hogy mára a magyarországi társadalom nagyobb része a jobboldal győzelmére számít. Az SZDSZ megkapaszkodott a bejutási küszöb fölött, a nemrégiben kitört székházbotrány dacára is. (Horváth Béla kisgazda képviselő egy vaskos dokumentumcsomagot adott át a legfőbb ügyésznek azt igazolandó, hogy az SZDSZ súlyos pénzügyi visszaéléseket követett el a választási kampányban.). Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének minap nyilvánosságot kapott lobbi-akciója pedig nem tudni milyen hatással lesz a szavazókra (Medgyessy Péter cége olyan lobbi-tevékenységért kapott 30 millió forintot, amely teljességgel szükségtelen volt: az illető döntést a Medgyessy által befolyásolható szavazatok nélkül is meghozták volna.) A baloldali pártokat hiteltelenítő gazdasági ügyek napvilágra kerülése nyilván szoros összefüggésben van a javában dúló "választási előkampánnyal". /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Erőátcsoportosulás. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./"

" Az RMDSZ vezetői sietve elhatárolódtak Sógor Csaba szenátortól (magyarul: magára hagyták), számtalan nyilatkozat elhangzott arról, hogy miért nem kellett volna Sógor Csaba szenátornak megszólalnia. Közben a mezei RMDSZ-tagokat éppen ezekben a napokban határolták el sürgősségi rendelettel Magyarországtól, írta Nits Árpád. Ezzel bebizonyosodott, hogy a tanítványok mennyivel okosabbak Ceausescunál: nincs szükség műszaki határzárra meg az útlevelek belügyminisztériumi őrzésére. Kitalálták a 250 eurós feltételt. Az idei év volt "a legpimaszabb kihívások időszaka nemzetiségi büszkeségünk ellen" - állapította meg a cikkíró. Kezdődött a magyarországi kedvezménytörvény román fogadtatásával, amely gyanúsan hasonlított az SZDSZ és romániai "magyar" bértollnokai akadékoskodásához. Azután jött a belügyminiszteri és a titkosrendőrségi feljelentés, amit követett a váratlan bejelentés, hogy az idén Csíkszeredában lesz a "központi" egyesülési ünnepség. - Az egyik állami RMDSZ-hivatalnok azt mondta a hivatalos rádióban, hogy nem szabad független polgármestereket választani, mert azok hajlamosak az elhajlásra, mint Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere. - Az RMDSZ-elhatárolódás sok mindenre jó volt, csak az önérzet gyógyítására nem, szögezte le Nits Árpád. /Nits Árpád: Elhatárolódás határzárlat idején. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje üdvözölte a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar megállapodás tényét, ugyanakkor aggályokat fogalmazott meg. Véleménye szerint kaotikus állapotok alakulhatnak ki a feketemunka ellenőrizhetősége terén, ha életbe lép a kedvezménytörvény. Az ellenzéki politikus kérdésesnek nevezte, hogy a Magyarországon alkalmi és idénymunkából élő félmillió ember talál-e majd munkát a kedvezményes munkavállalásról szóló szabályok életbe lépése után. Medgyessy Péter szerint minden tisztességes politikusnak arra kell törekednie, hogy a magyar bérek közeledjenek az európai uniós fizetésekhez, ám ebben a helyzetben óriási bérverseny lesz, amely negatívan érintheti a magyar fizetések színvonalát. Budapesti látogatása alkalmával Adrian Nastase személyesen is találkozott Medgyessy Péterrel. A szocialista politikus értékesnek és hasznosnak nevezte a megbeszélést. Nastase újságírók előtt kijelentette, hogy nagyra értékeli az MSZP támogatását a NATO-csatlakozás vonatkozásában. Külön köszönetet mondott azért, hogy az MSZP nem írta alá azt a kezdeményezést, hogy Románia és Bulgária nélkül történjen az Európai Unió bővítése az első körben. Ezért is értékeljük, hogy a megállapodásban szerepel: Magyarország támogatja Románia EU-csatlakozását - szögezte le a román miniszterelnök. Szent-Iványi István (SZDSZ) emlékeztetett rá: pártjának mindig is az volt a véleménye, hogy a kedvezménytörvény rossz törvény. A munkavállalást illetően a kormány most a lehető legrosszabb megoldást választotta. Az Orbán-Nastase megállapodás hátrányos helyzetbe hozza majd a magyarországi munkavállalókat. A Független Kisgazdapárt üdvözli, hogy a státustörvényt illetően sikerült megegyezésre jutnia a magyar, illetve a román miniszterelnöknek, de rendkívül veszélyesnek tartja a magyar munkaerőpiacra nézve, hogy román állampolgárok is vállalhatnak majd munkát munkavállalási engedély nélkül. Győri Béla, a MIÉP szóvivője szerint pártja sokkal tapintatosabban és ügyesebben kezelte volna a román munkavállalók kérdését. /Munkaerőpiacukat féltik a magyar pártok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Szent-Iványi István /SZDSZ/ képviselő szerint a kedvezménytörvény a magyar külpolitika legsúlyosabb veresége. Az ellenzéki politikus rámutatott, hogy a megállapodás ellentétes az elfogadott törvénnyel, ezért annak haladéktalan módosítására van szükség. Szent-Iványi István közölte: a külügyi bizottság ülésén a külügyminisztertől, a gazdasági minisztertől, valamint a szociális és családügyi minisztertől vár választ kérdéseire. Magyar Bálint ügyvivő a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy Grósz Károly volt az utolsó olyan magyar miniszterelnök, akit ilyen mértékben félrevezetett és lealázott a román diplomácia. /Az SZDSZ lépése. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./ "

Magyarországon a két ellenzéki párt, az MSZP és az SZDSZ támadta a magyar és román kormányfő által december 22-én aláírt egyetértési nyilatkozatát a román állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatban. Az egyetértési dokumentum létrejöttét előzőleg pártállástól függetlenül üdvözölte a magyar belpolitika. A dokumentum inkriminált része a következő: :"Minden román állampolgár, származására való tekintet nélkül, a Magyar Köztársaság területén érvényes munkavállalási engedély alapján ugyanazokat a munkavállalási feltételeket és elbánást élvezi. A munkavállalási engedélyek a Magyarországon tartózkodó idegen állampolgárok munkavégzéséi engedélyeztetéséről hozott általános rendelkezések szerint kerülnek kibocsátásra. A munkavállalási engedélyek egy naptári évben legfeljebb három hónapra szólnak, de lehetőség van azok meghosszabbítására, s a román állampolgárok számára a Magyar Köztársaság területén az alábbi könnyítések állnak rendelkezésre: A Magyar Köztársaság területén dolgozó román állampolgárokat bármilyen alkalmazási szerződés alapján megilleti az a jog, hogy az e célra alapított közhasznú szervezethez forduljanak az önfinanszírozó egészségügyi ellátás költségeinek előzetes megtér. 2002 januárjának első hetében a Felek levélváltás útján az idénymunkát érintő módosításokat csatolnak a Szezonális munkavállalók foglalkoztatásáról szóló egyezményhez. Ezek a módosítások csak a három hónapra (és nem hat hónapra, amint az egyezmény előírásaiban áll) kibocsátott munkavállalási engedélyek esetére érvényes további kiegészítő, kölcsönösen biztosított előnyöket érintik. Az egyezmény alkalmazása során az etnikai alapú különbségtétel kizárására vonatkozó kölcsönös kötelezettségvállalást is rögzíteni fogják". A vitát a Magyar Szocialista Párt robbantotta ki, azzal vádolva a kormányt, hogy a magyar munkaerő rovására több millió román munkavállaló, és potenciálisan a Kárpát-medence valamennyi lakosa számára nyitotta meg korlátozás nélkül a magyar munkaerőpiacot. Ez Magyarországon súlyos társadalmi és szociális feszültségeket kelthet, felerősítheti a románellenességet. Az MSZP a határmenti térségek munkaerőpiacának, illetve az alkalmi és idénymunkából élők veszélyeztetettségét hangsúlyozta. Az MSZP a törvény életbeléptetésének halasztását, illetve az egyezmény végrehajtásának felfüggesztését javasolta. A Szabad Demokraták Szövetsége a kedvezménytörvény módosításának indítványával állt elő. Az öt országos szakszervezeti szövetség az ellenzék véleményét erősítette. A kormánypártiak mindezt belpolitikai hecckampánynak minősítették. Érvként hozták fel azt is, hogy Románia a szenzonmunkára vonatkozó, munkavállalói vízumhoz kötött eddig érvényben lévő 8000 fős kvótának a felét sem használta ki. Orbán Viktor miniszterelnök véleménye szerint a bírálatok a tények nem megfelelő ismeretéből fakadnak. Emlékeztetett az érvényes jogszabályokra, melynek alapján bármely román állampolgárnak - ahhoz, hogy munkát vállalhasson Magyarországon -, többek között rendelkeznie kell munkavállalási vízummal, munkavállalási engedéllyel, a munkáltató befogadói nyilatkozatával, be kell jelentkeznie az adóhivatalhoz és a társadalombiztosítóhoz. Hozzátette: a státustörvény munkavállalással kapcsolatos egyetlen kedvezménye, hogy a magyar igazolvánnyal rendelkezők a munkaerőpiac helyzetének vizsgálata nélkül juthatnak három hónapra érvényes munkavállalási engedélyhez. A Fidesz-Magyar Polgári Párt javasolta a kormánynak, hogy hívja össze január 10-ig az Országos Munkaügy Tanácsot, és havonta hozzák nyilvánosságra: hány munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek, s ezek közül hányat román állampolgároknak. /(Guther M. Ilona): Belpolitikai feszültség Magyarországon a magyar-román egyetértési nyilatkozat okán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

A kedvezménytörvény kapcsán kiderült, Magyarország végveszélybe került. Legalábbis a Magyar Szocialista Párt (MSZP) meg a velük egy húron pendülő szakszervezetek, és a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) harangfélreverő vezetői szerint, írta Asztalos Lajos. Keller László, az MSZP országgyűlési csoportjának helyettes vezetője például - aki egyébként közismerten olyan, akár a macska körme, mert ha csak teheti, mindenbe, amit a magyar kormány kezdeményez vagy tesz, beleakad -, azt állítja, hogy 2002. január 1. után "huszonhárom millió román" özönli el Magyarországot. Keller még ott tart, amikor az erdélyi magyar csakis román volt. A magyar kormány nem egyeztetett az MSZP-vel, állította Keller, azután, hogy az aláírás előtti napon Kovács László, az MSZP elnöke teljes egészében elfogadta az egyetértés szövegét. Keller László nem tudja, hogy Ceausescu, a bukott zsarnok agyában volt csak ennyi lakosa Romániának. Abból pedig a korabeli kimutatás szerint is több mint tizenkét százalék más nemzetiségű volt. - Horn Gyula sem hagyhatta szó nélkül a dolgot, aki annak idején kijelentette: a súlyos bűntények kilencven százalékát a határon túliak követik el, stb. — és "huszonegy millió román" munkavállaló Magyarországra telepedéséről beszélt. Kovács László, az MSZP jelenlegi elnöke pedig külügyminiszter korában, a magyar–román szerződés aláírása előtt az egész határon túli magyarságot egymilliósként emlegette. Horn még hozzátette: huszonegymillió "munkavállaló" mind igénybe fogja majd venni a magyar egészségügyet! Horn Gyula szemforgató módon nem átallotta azt is hozzáfűzni, hogy az egyetértési nyilatkozat ekképp a romángyűlölet felszítását idézheti elő. – Valójában az egész MSZP-és felhajtás az erdélyi magyarság elleni gyűlöletet szítja. - A státustörvény ötletének fölvetésekor az MSZP meg az SZDSZ vezetői azt hevesen ellenezték. /Asztalos Lajos: Magyarország végveszélyben? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

A Népújság szerint a román politika státusmagyar-ügyben célját maximálisan elérte. "Kölcsönösen dölyfös és kioktató találkozók után kétségtelenül ez volt a rendszerváltás utáni magyar külpolitika kudarcának csúcsa, a román fél fűszerezett feltételeit maradéktalanul lenyelő energikus, határozott Orbán Viktor látványos meghátrálása". A lap sietve idézte az ellenzék, az MSZP és az SZDSZ tiltakozását, hogy velük nem egyeztettek. A Népújság nem írta meg, hogy igenis volt egyeztetés, és akkor a két párt nem tiltakozott, A lap szerint az egyezmény arra mindenképpen jó, hogy tiltakozást keltsen a magyarországi politikai és társadalmi körökben. "Az belőlünk: fuccsmagyar." – írta a lap. /(lokodi): Fuccsmagyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./ Megdöbbentő ez a durva támadás a kedvezménytörvény, a magyarságot egyesítő törvény ellen. A Népújság az RMDSZ vezetésének, Markó Bélának a befolyása alatt áll. Amikor Duray Miklós, Bugár Béla, Kovács Miklós /Ungvár/ üdvözli a törvényt, Markó Béla hallgat. Markó Béla és köre az MSZP-hez áll közel.

Keller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese nem hazudtolta meg pártja eddigi álláspontját a határon túli magyarság kérdéskörében, állapította meg Lőrincz György. Az a párt, amely évtizedekig a szinte nem tett semmit a határon túli magyarság érdekében, eltűrte, elnézte a jogfosztottság olyan fokát, amely kis híján az önfeladással járt, nos ez a párt, a kedvezménytörvény aláírása után azzal ijesztgeti a magyarországi munkavállalókat, hogy 23 millió "román" (ismert számunkra a szóhasználat) fogja ellepni Magyarországot, megnyomorítva ezáltal az ottani munkavállalókat. Ennél már csak az SZDSZ játszik szebben, amely a kedvezménytörvény egész vitája során tálcán kínálta fel a jobbnál jobb érveket a román kormánynak a magyar kormánnyal szembeni vitájában. /Lőrincz György: 23 millió munkavállaló? avagy a demagógia a köbön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 7./

A magyarországi Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) képviselői szerint a magyar–román egyetértési megállapodás megkötésekor az Orbán-kormány nem vette figyelembe a kelet-magyarországi településeken élők szempontjait. - A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) szerint a kedvezménytörvényt a legfontosabb pontjain módosítani kell, az így feleslegessé váló magyar–román egyetértési nyilatkozatról pedig a magyar miniszterelnök aláírását vissza kell vonni. Pokorni Zoltán, a Fidesz — Magyar Polgári Párt elnöke szerint az egyetértési nyilatkozat felfüggesztése egyet jelentene a kedvezménytörvény Romániában való felfüggesztésével. Ez feszültségekkel teli állapotokat alakítana ki, ami a romániai magyarellenes erők érdekeit szolgálná — szögezte le. A határon túli magyar szervezetek vezetőinek nyilatkozataival szemben az MSZP sajnálatos módon ellentéteket igyekszik szítani a magyarországi munkavállalók és a határon túli magyarok között — fogalmazott. /Magyarországi pártok a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Ki hallott a külföldön élő horvátok kettős állampolgárságára vonatkozó törvényről vagy a szlovák nemzetiségi igazolványok kibocsátásáról? – kérdezte Nits Árpád. Magyarországnak van néhány szomszédja, amely az új évezredben is minden alkalmat megragadva acsarkodik ellene. Egy NATO-tagország ellen. És az acsarkodók is NATO-tagok akarnak lenni, és ehhez kérik, sőt megkövetelik a minden alkalommal ócsárolt Magyarország segítségét. Az újabb szlovák ötlet szerint Magyarországra erős nemzetközi nyomást kell gyakorolni. Ami szabad a határon kívüli szlovákoknak, az nemzetközileg elítélendő bűncselekmény a magyarok esetében. Jobboldalról indult el az első kezdeményezés a határon kívüli nemzetrészek támogatására, amelyet baloldalról állandó ellenszél kísér. A liberálisnak nevezett balszél meg sem szavazta, a szocialista pedig a szavazás napján is rázendített, hogy "de azonban". A teljes akadékoskodási lajstrom összeállítása immár a történészek dolga, elég a karácsonyi ünnepeket kísérő "kitalálmányokra" emlékeztetni. A cirkuszi fejszámolók újra az olcsó munkások milliós tételeivel ijesztgették a magyarországi munkavállalókat, a szakszervezeti vezetők (lenini áttételi szíjak) sietve felkapták a "gondolatot". – "A horvátországi és szlovákiai viszonyok alapos ismerete nélkül is állíthatjuk, hogy ott nincs meg az MSZP és az SZDSZ pontos mása. Mert ha létezne, akkor a horvát kettős állampolgárság, illetve a szlovák nemzetiségi igazolvány törvénye nem születhetett volna meg olyan szép csendben. Ellenkezőleg, a horvát és a szlovák balliberósok úgy összeüvöltözték volna a világot, hogy a szomszédok is felfigyelnek a készülődésre, és elkezdődik a vég nélküli magyarázkodás külföld és belföld előtt egyaránt." /Nits Árpád: Cirkuszi fejszámolók és egyéb vaklármázó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

Csurka Istvánnal, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnökével készített interjút az Erdélyi Napló. Csurka István megállapította, hogy a MIÉP működése az Országgyűlésben általános elismerést váltott ki. Minden kérdéshez a lehető legszakszerűbben, legpontosabban és egységes irányvonalat követve szóltak hozzá. A MIÉP annak a négy biztosan beérkező pártnak az egyike lesz, amelyek a jövő országgyűlését alkotni fogják. Ezek a Fidesz-MPP, az MSZP, a MIÉP és az SZDSZ. Csurkának a szept. 11-ei New York-i eseményekről nyilatkozatát megpróbálták elferdíteni. Azt mondta, hogy első szavam az áldozatoké, a részvété, és csak azután mondta, hogy természetesen meg kell vizsgálni a belső felelősség kérdését is. - A MIÉP a kedvezménytörvénynél még hatásosabb és nagyobb arányú kedvezménycsomagot szeretett volna, de támogatta ezt is. A MIÉP küzdelmet folytat a kedvezménytörvény ellenzőivel, illetve azokkal a magyarországi körökkel, amelyek együttműködnek a román állammal és kormánnyal a törvény végrehajtásának megakadályozásában, sőt újabban magyarországi honfitársainkat uszítják a jogszabály és a kedvezményezettek ellen. - "Erdély – és az összes elcsatolt terület – a magyarság számára akkor vész el végérvényesen, amikor a magyar társadalomban kialszik az emlékezet és az összetartozás érzése." - A határok egyébiránt állandóan módosulnak, különösen itt, Kelet- és Délkelet-Európában. Ilyenfajta tárgyalásokat a magyarsággal kapcsolatban a MIÉP lehetségesnek tart. /Fábián Tibor: Az összmagyarság érdekeire figyelve. Interjú Csurka Istvánnal, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

Eltérően ítélték meg a kedvezménytörvény, illetve a magyar-román egyetértési nyilatkozat foglakoztatási és munkaügyi kérdéseit, a magyar munkaerőpiac ezzel kapcsolatos védelmét az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának kormánypárti és ellenzéki képviselői a testület jan. 8-i ülésén, amelyen részt vett Harrach Péter munkaügyi miniszter és Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. A kormánypárti képviselők fogalmazta határozati javaslatot 12 igen és 8 nem szavazattal elfogadta a bizottság. Az ülést a szocialista /MSZP/és szabad demokrata /SZDSZ/ képviselők kezdeményezték. A többségi határozat szerint a bizottságot megnyugtatta az ülésen elhangzott kormányzati tájékoztató a kedvezménytörvény, az egyetértési nyilatkozat foglalkoztatási és munkaügyi kérdéseiről, különös tekintettel a magyar munkaerőpiac védelmére. /A kormány megnyugtatta a szakbizottságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Martonyi János külügyminiszter szerint a decemberben aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozat nem módosítja a kedvezménytörvényt, az MSZP és az SZDSZ ugyanakkor úgy látja, a dokumentum nem felel meg az ország nemzeti érdekeinek és az ügyben szemfényvesztés folyik. Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága jan. 11-én rendkívüli ülésén meghallgatta a külügyminiszter tájékoztatóját a magyar- román egyetértési nyilatkozatról és annak várható hatásairól. Molnár Gyula (MSZP) kijelentette: a törvény és a nyilatkozat szövege tételesen ellentétes egymással. Szent-Iványi István (SZDSZ), a bizottság elnöke az Országgyűlés januári rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazta, hogy a kedvezménytörvényt - az SZDSZ indítványa alapján - még ebben a kormányzati ciklusban módosítani lehessen. - Az ellenzék egy része sikamlós, szélsőjobboldali talajra lépett és választási kampányt folytat azzal, hogy a vendégmunkások elleni nyilatkozatokat fogalmaz meg - hangoztatta Surján László (Fidesz), a bizottság alelnöke. /A magyar OGY külügyi bizottsága az egyetértési nyilatkozatról tárgyalt. Élesedő belpolitikai vita. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

A baloldal ideológiai legagresszívebb meghatározói a magyar politikai nemzetből kirekesztik a Trianonban elszakított nemzetrészeket, melyeket a trianoni utódállamok politikai nemzeteihez tartozóknak ítélnek. A státustörvény kapcsán ezt fogalmazta meg az SZDSZ illetékese, Bauer Tamás, azzal vádolva a törvény elkészítőit, hogy nem vesznek tudomást arról, hogy az erdélyi és felvidéki magyarság a román s szlovák politikai nemzet része. Hasonló álláspontot fejtett ki a minap Tamás Gáspár Miklós is, aki szerint a státustörvény a magyar politikai nemzetet lazítja fel, mivel közjogi viszonyt hoz létre az elcsatolt területek magyarsága és az anyaország között. Az MSZP-s Vitányi Iván feltette a kérdést: mi is a nemzet? S megadta a választ rá: az a tízmillió állampolgár, akik között élünk. Holott a politikai nemzet, miként arra Kántor Zoltán szociológus a Provincia c. havilap hasábjain rámutatott, nem szinonim fogalom az állampolgárok összességével. Felfogható a politikai nemzet célprogramként is például a trianoni utódállamok esetében. A román közéletben az erdélyi magyar nemzeti közösségről pedig csakis mint etnikumról beszélnek, a státustörvényt pedig azzal vádolják, hogy a ,,modern" nemzetszemléletet az avítt etnikai szemlélettel helyettesíti. A baloldal torzított politikai nemzetfelfogása leglátványosabban Horn Gyula emlékezetes kijelentésében fogalmazódott meg, miszerint ő nem tizenötmillió magyar, hanem tíz és félmillió magyar állampolgár miniszterelnöke lesz. A jobboldal egységes nemzetfelfogása (melybe beleértendő mind a kulturális, mind a politikai dimenzió, tehát saját történelmi akarattal rendelkező, határokon átnyúló, kulturálisan meghatározott kollektívumként fogja fel a nemzetet) a szólamokon túl immáron a gyakorlati politikában is artikulációt nyert. Mind a Magyar Állandó Értekezlet, mind pedig a  státustörvény a Kárpát medencei magyarság kulturális és politikai egységét jeleníti meg. Fokozatosan ebbe az irányba mozdul el a magyarországi politikai közvélemény is. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi krónika. A nemzetfogalom értelmezése és a bal-jobb szembenállás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

A bukaresti státus-kormánybizottság bejelentésére reagálva a magyar Külügyminisztérium egyértelműen leszögezte, a magyar kormány következetesen betartja a miniszterelnöki szinten aláírt egyetértési nyilatkozatban vállaltakat. Horváth Gábor külügyi hangsúlyozta, Martonyi János jan. 11-én, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén leszögezte, hogy Magyarországnak érdeke az egyetértési nyilatkozatban foglaltak maradéktalan betartása, és a romániai magyarság érdekeit is ez szolgálja.A magyar fél reakciója azt követően érkezett, hogy a román kormányfő felszólította a prefektusokat: ne engedélyezzenek semmiféle olyan kezdeményezést, hogy a magyar igazolványt kérelmezőket nyilvántartásba vevő, netán az igazolványokat kiadó irodákat állítsanak fel Románia területén. Kovács László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke nem nevezte meglepőnek a román miniszterelnök azon kijelentését, miszerint a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. Álláspontja szerint Adrian Nastase, illetve a szakértők nem tettek mást, mint figyelték a magyar sajtót, és látták a román–magyar megállapodásra vonatkozó kormányzati nyilatkozatokat. Az MSZP elnöke szerint csak idő kérdése volt, "mikor jön rá a román vezetés, hogy valaki hamis kártyákkal játszott" Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője közölte, az Országos Tanács állásfoglalást fogadott el, amely szerint a kedvezménytörvény elfogadásával és a magyar–román egyetértési nyilatkozat kiadásával a Fidesz-kormány súlyos károkat okoz Magyarországnak, a szomszédsági kapcsolatoknak, az ország nemzetközi megítélésének. Az ügyvivő a kedvezménytörvényt a magyar politikai élet botránykövének nevezte. Fodor Gábor kijelentette, a kialakult helyzetért a fő felelősség a Fidesz-kormányt és személy szerint Orbán Viktor miniszterelnököt terheli, de osztoznia kell a felelősségben a törvényt megszavazó szocialista képviselőcsoportnak is. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a kedvezménytörvényt alapvető pontokon módosítani kell. A szabad demokrata politikus elmondta, törölni kell a foglalkoztatási és társadalombiztosítási kedvezményt, az ajánlószervezeteket, a családi oktatási támogatást és a hozzátartozói igazolványt. /Nyugodt válasz. Budapest betartja a memorandumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

A Magyar Gallup Intézet felmérést készített a kedvezménytörvény támogatottságával kapcsolatban a magyarországi választópolgárok körében. A felmérésből kiderül, a véleményt kifejtők 53%-a helyeselte a kedvezménytörvényt. Ezen belül 15% kifejezetten helyesli és egyetért a határon túl élő magyarok számára nyújtott kedvezményekkel, míg 38%-a inkább csak helyesli és egyetért azokkal. A másik oldalon a megkérdezettek 27%-a ellenzi a státustörvényt, valamint 20% kifejezetten ellenzi, egyáltalán nem ért egyet a támogatásokkal. A magyar–román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban a megkérdezettek 18%-a úgy vélte, hogy az Orbán-kormány súlyos hibát követett el, a memorandum aláírása a magyar érdekek elárulását jelentette. A válaszadók 32%-a szerint hibás lépés volt a kormány gesztusa, de ez nem jelent különösebb veszélyt Magyarország érdekeit tekintve. Hozzávetőlegesen ugyanennyien, a megkérdezettek 30%-a úgy vélte, hogy a román–magyar megállapodás ésszerű kompromisszum volt, amely lehetővé tette a kedvezménytörvény január elsejével kezdődő életbelépését. Az alanyok 6%-a a megállapodást a magyar külpolitika egyértelmű sikereként értékelte, míg 14%-nak nem volt véleménye. - A megkérdezettek 47%-a aggódik amiatt, hogy a külföldiek tömegesen fognak hivatalosan munkához jutni Magyarországon. Az alanyok 31%-a különösebben nem tart a kisebbségi magyar munkavállalóktól, és 15%-a egyáltalán nem fél a munkaerőpiacon jelentkező esetleges versenyhelyzettől. Az aggódók aránya pártpreferencia szerint változik. Az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavazók 67%-a mondja, hogy aggódik. A még tanácstalan voksolók 51%-a, a FIDESZ-MDF lista támogatóinak viszont csak 27%-a aggódik a tömeges munkaerő-bevándorlástól. Hasonló megosztottság mutatható ki a mintán a miniszterelnöki megállapodás megítélése esetében is. Az SZDSZ támogatóinak 37%-a, az MSZP szavazóinak 31%-a súlyos hibának, a magyar érdekek elárulásának tartja az egyetértési nyilatkozatot. A bizonytalanok közül csupán 15%, míg a FIDESZ-MDF támogatóinak 7%-a osztja ezt a nézetet. A kormánytábor fele (49%) és a bizonytalanok 25%-a ésszerű kompromisszumnak tartja a megegyezést. Minden más szavazó-táborban azok vannak relatív többségben, akik úgy ítélik meg, hogy az aláírás hibás lépés, de nem veszélyezteti komolyan Magyarország érdekeit. A Magyar Gallup Intézet felmérésének a következtetése az, hogy a vélemények egyértelműen a pártszimpatiák szerint oszlanak meg. /Borbély Tamás: Pártpreferenciák szerint változik az Orbán–Nastase megállapodás megítélése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Borbély Zsolt Attila Anyaországi figyelő című rovatában Csurka Istvánt idézte, aki a Magyar Fórum ezévi második számában a következőket írta: "Ha a sajtó által megteremtett minősítés igaz volna, miszerint a MIÉP szélsőségesen nacionalista és idegengyűlölő, akkor az Orbán – Nastase megegyezésnek azt lett volna a természetes fogadtatása, hogy a MIÉP ellenzi (...), az internacionalista és Iliescuval alapszerződést kötő MSZP pedig üdvözli és megheurékázza. Ezzel szemben a MIÉP mint a legkisebb rossz következményű megállapodást elfogadta, és a törvény megvalósításában segíti a kormányt ezután is, az SZDSZ és az MSZP, amelyek egy év óta csak román – magyar megegyezést sürgetnek, hátba támadja. Tehát a liberális és bolsevista irányítású sajtó kétszeresen hazudik: a MIÉP nem elfogultan nacionalista, hanem keresztény és magyar, s képes tárgyilagosan és józanul szolgálni a nemzet ügyét még akkor is, ha nincs közvetlen pártpolitikai haszna a szolgálat egyes elemeiből, az MSZP és az SZDSZ pedig nem magyar érdekeket szolgáló (...) párt." Az álláspontjával a baloldalon elég magányos Tamás Gáspár Miklós, aki egyébként a státustörvény és általában a kulturális nemzetfelfogás elítélője, azt írta, hogy az MSZP által keltett hisztéria "sovén, populista és demagóg, tartalmi állításait tekintve hamis", következményeit tekintve "erkölcsi és politikai értelemben súlyos, talán jóvátehetetlen kárt jelent hazánknak"(ÉS, 2002/2). - Sajátos egybeesés, jegyezte meg a cikkíró. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Egybeesés. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 25./

Nits Árpád egyelőre nem váltja ki a magyar igazolványt. Nem azért, "mint közismerten magas jövedelmű és mindkét országban előnyös kapcsolatokkal rendelkező magyarjaink, akik nem szégyellték kijelenteni, hogy szégyellik kiváltani a magyar nemzethez tartozást bizonyító igazolványt". Nits kivárja az áprilisi választásokat, és ha újra hatalomra kerül az MSZP és az SZDSZ," akkor megmaradok annak, ami most vagyok. Vagyis nemzettelennek." Hogy miért nem csipegetne kedvezményeket az MSZP és az SZDSZ tenyeréből? Azért, "mert ezek a tenyerek a hatalomátvétel után azonnal ökölbe szorulnának." A jobboldal a nemzeti összetartozás híveit egyesíti táborába, "akkor a baloldalnak létérdeke azok megnyerése, akik különböző okokból nem akarnak tudni a határon túli rokonokról." "Ha a választók többsége úgy ítéli meg, hogy a cél (a hatalom-visszaszerzés) elfogadhatóan szentesít bármilyen eszközt, akkor győz az MSZP és az SZDSZ, és megbukik a sikeres polgári kormány. Egy olyan kormány, amely nyolc évtizede először próbált tenni valamit a nemzet lelki egyesítéséért." /Nits Árpád: Kivárás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 29./

A Balázs Ferenc Intézet 2001. nov. 5-e és 18-a között végezte legújabb reprezentatív mintán megvalósított szociológiai adatfelvételét a magyarországi felnőtt korú lakosság körében a megkérdezettek határon túli magyarsághoz való viszonyáról. A mostani kutatás során az Intézet kérdezőbiztosai 1006 véletlenszerűen kiválasztott 18 év feletti magyar állampolgárt kerestek fel személyesen otthonukban, az ország 138 vidéki településén és a főváros 23 kerületében (utóbbiakban a kerületekre nézve lélekszámarányosan). Összességében elmondható, hogy a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatos közéleti kérdéseket a magyar választópolgárok többsége továbbra is figyelemmel kíséri. A magyarországi megkérdezettek a felvidékiek, különösen pedig az erdélyiek és kárpátaljaiak helyzetét az egy évvel korábbinál rosszabbnak, vagy lényegesen rosszabbnak tartják, s csupán a háborús időszakot túlélt vajdaságiak körülményeit ítélték relatíve jobbnak a 2000-es állapotokhoz képest. A határon túli vendégmunkások jelenlétével kapcsolatos félelmeket a magyarországi lakosság többsége nem osztja. Az Orbán-kormány kisebbségvédelmi politikájának pozitív megítélése nagyságrendileg (14,8%-kal) megnőtt: azzal részben vagy egészében a megkérdezettek közül minden második egyetért (51,2%), az azt ellenzők részaránya pedig alig haladja meg a 10%-ot. A HTMH kisebbségvédelmi politikájának megítélése: 2001 novemberében a hivatal munkájával elégedettek részaránya már több mint kétszeresen meghaladta az egy évvel korábban regisztrált szintet. A határon túli magyarság érdekeinek felvállalását és képviseletét a magyarországi felnőtt korú lakosság túlnyomó többsége továbbra is támogatja, sőt néhány vonatkozásban az eleve magas támogatottság tovább növekedett. Néhány százalékkal nőtt ugyan azok részaránya, akik a támogatások nagyságát túlzottnak tartják, illetve egyáltalán nem tartják szükségesnek (összesen 45%), hozzájuk képest azonban továbbra is néhány százalékponttal nagyobb részarányt képviselnek azok, akik szerint a támogatások mértéke megfelelő, illetve kevesebb annál, amit Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete lehetővé tenne (48,7%). A határon túli magyarok sorsa iránt kevésbé nyitottnak bizonyult választók — az MSZP hívei (29,4%), kiugró mértékben pedig az SZDSZ-re voksolók (34,5%) — találhatók azok között, akik semmilyen kedvezményt nem juttatnának a határon túli magyarságnak. Az egy évvel korábbi elutasító véleményhez képest (32,3%) a legális munkavállalás engedélyezését elutasítók részaránya mintegy 6%-kal csökkent (26,4%), így elmondható, hogy jelenleg csupán minden negyedik megkérdezett ellenzi, hogy a határon túli magyarok a törvényben rögzített feltételek mellett munkát vállaljanak Magyarországon. Míg 2000 nyarán még csupán 13,7%-ot tett ki a magyar állampolgárokéhoz hasonló mértékű utazási kedvezmények mellett voksolók részaránya, mára az ekképpen vélekedők száma megkétszereződött (26%). /Magyarországiak viszonya a határon túli magyarsághoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Az 1998-as magyarországi parlamenti választásokat követően a Magyar Szocialista Párt bejelentette, hogy konstruktív ellenzéki szerepre készül. Készült, készült, de közben kifutott az időből, és most már nem készül. Azazhogy készül, de nem ellenzékiségre, hanem egyenesen a kormányzásra. Kovács László pártelnök – aki 2001-ben csak az ATV Kereszttüzében tizenhétszer jelent meg – második, harmadik mondatával általában egyenesen Orbán Viktor miniszterelnököt támadta, bármi is volt a kérdés. És követték őt ebben mások is, ki szelídebben, ki kevésbé szelíden. A státustörvény, a magyar–román megegyezés kapcsán azt a valótlan és hihetetlen kijelentést tették, hogy Magyarországot pontosan 22 millió román munkavállaló fogja majd elárasztani. Visszatérve a magyar–román egyezséghez: Orbán Viktor nem önfejűen cselekedett, ugyanis az Országgyűlés felhatalmazta a magyar kormányt, hogy kedvezménytörvény-ügyben mindenik szomszédos országgal tárgyaljon és megállapodásra jusson! Megállapodni pedig a legtöbb esetben csak kompromisszumok árán lehet. Az MSZP (az SZDSZ-szel karöltve) már nyolc évvel korábban is jól "odaütöttek" a Világkiállításnak. Orbán Viktorral szembenHorn annak idején kijelentette, hogy ő bizony megelégszik azzal a bizonyos kétharmaddal, minek bonyolítani a helyzetet. Keller képviselő pedig a magyar–román egyezmény kapcsán "totális diplomáciai vereségről" beszélt, Horn pedig "árulásról", mert szerinte "csak vesztes kormány írhat alá ilyen szerződést". Amikor például az osztrák választásokat követően Jörg Haider a munkaerő szabad mozgásának korlátozásáról beszélt, a magyar baloldal igyekezett felhívni Európa figyelmét eme európaiatlan praktikára. Most ugyanazok másképpen vélekednek, s egy enyhe haideri gesztusra maguk is képesek lennének. Mert ha kormányra kerülnek, majd véget vetnek a nagy jövés-menésnek. /Németh János: Az MSZP és a nyuszika sapkája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 5./

A 2002-es kampány tétje, hogy Magyarországon folytatódik-e a FIDESZ-korszak, vagy jön a bal és jó esetben folytatódik az ingamozgás. A kampányban az erős bal-liberális elkötelezettségű sajtó is kiveszi a maga részét, minden előkerül, amivel a FIDESZ ázsióját rombolni lehet. Egy másik csapásiránya a FIDESZ ellen folyó médiahadjáratnak a párt 1993-as jobbfordulatával kapcsolatos. Ezt hivatottak terjeszteni Petőcz György könyve a Fidesz történetéről, melyben a FIDESZ-től elpártolt s az SZDSZ-ben kikötött politikusok, Fodor Gábor, Ungár Klára, Szelényi Zsuzsa, Hegedüs András és Molnár Péter mesélik el a FIDESZ-sztorit sajátos olvasatban, valamint az új botránykönyv, a dr. Kende Péter által szignált "A Viktor". Borbély Zsolt Attila a jobbratolódást evidenciaként látja. Amikor ugyanis 1993-ban a FIDESZ felvállalta a nemzeti jelzőt, a nemzeti gondolat felvállalása igencsak veszélyes volt. Ebben a korszakban a sajtó kb. 85%-a az Antall kormány, a "keresztény-nemzeti kurzus", a Horthy-mítosz rombolásával volt elfoglalva. Ekkor odaállni a nemzeti gondolat mellé politikai bátorságra vallott, amiért meg is fizetett a FIDESZ. 1993 nyarán a legnépszerűbb párt volt 30-40%-al, s nem kellett volna mást tegyen, mint hogy beálljon az ellenzéki MSZP—SZDSZ—FIDESZ egységfrontba. Ha kizárólag a hatalom kellett volna a FIDESZ-nek, akkor azt 1994-ben is megkaphatták volna. Ehelyett a FIDESZ vissza akarta adni a nemzeti politizálás társadalmi presztízsét és ezzel egy időben fellépett az MSZP szalonképesítése ellen is. És vesztett: az 1994-es választáson mindössze 7%-ot ért el. 1994 után eleve ellenszélben kezdte az építkezést a jobboldalon, szövetségben az MDF-el és a kereszténydemokraták jobbközépen álló részével. 1998-ban a jobboldal gyengébb társadalmi kapcsolatrendszerrel és beágyazottsággal, gyengébb gazdasági pozíciókkal és sokkal gyengébb sajtóval a háta mögött győzött. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi krónika. A Fidesz színeváltozása. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Magyarország elemi érdekének tekinti Románia NATO-csatlakozásának támogatását, jelentette ki a Szent-Iványi István. A magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ-küldöttség élén márc. 2-án egynapos látogatást tett Kolozsváron, ahol részt vett a RMDSZ egyik platformjaként működő Szabadelvű Kör negyedik országos találkozóján, majd megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Takács Csaba ügyvezető elnökkel. /Magyar támogatás a NATO-csatlakozáshoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő a vele készített interjúban kifejtette: ha az MSZP nyeri meg a választásokat, a határon túli magyarság támogatásában fenn kívánja tartani az eddigi szintet, figyelembe véve az inflációt. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye kulcskérdés, ugyanilyen fontossággal bír a felvidéki magyarság számára az ottani egyetem, és a Vajdaság esetében is lehet szó anyanyelvi felsőoktatási intézmény létesítéséről. A Fidesz által a határon túli magyarok támogatására létrehozott alapítványokról Tabajdi közölte: nem lehet négyévente felforgatni egy intézményrendszert, ez vonatkozik a határon innen és túlra is. Az MSZP megszavazta a kedvezménytörvényt, amelyet ma is jónak tartanak. Az Orbán?Nastase megállapodásnak a munkavállalási részét kívánják vizsgálni. Egy esetleges MSZP?SZDSZ koalícióban az MSZP nem adja fel a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos támogató magatartását. /Székely Kriszta: Nem változna a határon túli magyarok támogatása. Beszélgetés Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./