Ismert, hogy a Magyarok Világszövetségétől megvonták az állami költségvetésből folyósított állandó támogatást. Erről nyilatkozott Tőkés László püspök, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke. Elmondta, hogy a döntésről csak a rádióból értesült. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítették a világszövetség munkáját. Orbán Viktor miniszterelnök csak annyit mondott: ahelyett, hogy egységesítené a magyarságot, az MVSZ a magyarság széthúzását erősíti. A püspök a státustörvényről elmondta, hogy akik ″valamilyen politikai tőkét szerettek volna maguknak összekovácsolni, elkezdték lesajnálni, kritizálni, keveselni és bírálni a törvénytervezetet. Gondoljunk például az RMDSZ országos vezetőinek egyik-másik megnyilvánulására, különösen Markó Béla bírálataira, az MSZP vagy az SZDSZ kritikáira.″ Végül azután sikerült elérni azt, amit eredetileg célként kitűztek. Az újságíró /Makkay József/ a Fugyivásárhelyen megalakult Egyházunk Megújulási Közösség lelkészeinek az egyházi vezetőséget ért vádjairól kérdezte a püspököt. Tőkés László szerint az elégedetlenkedő lelkészek egy csoportja ″ellenkezési akcióba″ kezdett a püspök és az egyházkerület testületeinek törvényes rendelkezéseivel szemben. ″Az igazgatótanács és az egyház erre illetékes testületei fognak majd dönteni ezekben a kérdésekben.″ /Makkay József: Tőkés László a státustörvény-tervezetről. Örömünk a politikai háttércsatározások áldozatává vált. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

"Jan. 22-én magyarországi parlamenti pártok megbeszélést tartottak a szomszédos országokban élő magyaroknak biztosított kedvezményekről szóló törvényről (státustörvény). A Mádl Ferenc államfő által kezdeményezett egyeztetésen kiderült, hogy az ellenzéki pártok kisebb-nagyobb különbségekkel ellenzik a törvényt, a kormánypártok pedig örvendenek a törvény puszta létének. Nem sikerült megteremteni a Fidesz-MPP által oly áhított politikai konszenzust. Az ellenzéki pártok nem támogatják a kormány által javasolt törvényt. Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke azt nevezte a legnagyobb eredménynek, hogy ilyen jogszabály megalkotására egyáltalán sor kerül. Kövér szerint senki nem törekedik arra, hogy a határon innen és a határon túli magyarokat egymással szembeállítsa, és valamelyik kárára többletkedvezményt biztosítson. Kovács László, az MSZP elnöke szerint szükség van a törvényre, de figyelembe kell venni a magyarországi lakosság érdekeit, a költségvetés teherbíró képességét, a törvény nem akadályozhatja Magyarország EU-csatlakozását. Az MSZP szerint nem elfogadható az a pártok közötti verseny, ahol az a legmagyarabb, aki a legtöbbet ígéri a határon túliaknak Szent-Iványi István, a szabad demokraták (SZDSZ) frakcióvezetője kijelentette: pártja jelenlegi formájában nem támogatja a törvényt. Nem tudni, kiket érintene, mit biztosítana, milyen áron, és azt meg ki állná. Szerinte a határon túli magyarokat szülőföldjükön kell támogatni, a jelenlegi törvénytervezet pedig az elvándorlást fogja felgyorsítani. Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke is támogatásáról biztosította a törvényt annak ellenére, hogy szerinte szélesebb körű kedvezményeket kellene a határon túli magyaroknak biztosítani. A kisgazdák a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott külhoni állampolgárságot is elfogadhatónak tartják. /Vass Enikő: Márciusban terítéken. A státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"A magyar médiában folyik a vita a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A magyarországi ellenzéki politikai pártok vitatják az oktatási kedvezményeket. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a státustörvény inkább az áttelepedést, mintsem a szülőföldön való maradást ösztönzi. A Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának kormánypárti tagját, Révész Máriusz parlamenti képviselőt kérdezte a Romániai Magyar Szó az ellenzéki fenntartásokról. A képviselő leszögezte: a törvénytervezet elsődleges célja pontosan az, hogy a határon túli magyarok élethelyzetének javítása által a szülőföldön maradást segítse elő. Az Apáczai Közalapítvány elsődlegesen támogatja a határon túl történő oktatást, ezért tesz erőfeszítéseket a magyar kormány, hogy segítse például a magyar egyetem létrehozását Erdélyben. Révész Máriusz kifejtette: "a határon túli magyarság támogatása morális kötelességünk, ugyanakkor hosszabb távon kifizetődő gazdasági érdekünk is." A határainkon túl élő mintegy 3 millió magyar plusz erőforrást jelent, közreműködésükkel könnyebben lehet összekötni az évszázadok során kialakult, de 80 éve szétszakított emberi és gazdasági együttműködés szálait. - Révész Máriusz megjegyezte: jó lenne, ha minél több határon túli magyar megírná a törvénytervezettel kapcsolatos véleményét. /Guther M. Ilona: Gyűrűznek a viták a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

"Borbély Zsolt Attila reflektált Bauer Tamásnak a Népszabadságban megjelent A hazátlanság tartósítása című cikkére. "Ha egyszer végre összeállítja valaki a Szabad Demokraták Szövetsége nevű magyarországi politikai alakzat nemzetellenes ténykedésének leltárát, akkor bizton lehet egyik fő merítési forrása Bauer Tamás publicisztikai munkássága. A jó családból származó Bauer (az apja államvédelmis tiszt volt, akinek a Rákosi-korszakban elkövetett rémtetteivel kapcsolatban egyre több adat lát nyilvánosságot) cikkei igen gyakran foglalkoznak a par excellence nemzetpolitikai törekvések elvi-eszmei kritikájával. Említett írása minden lehető és lehetetlen érvet és látszatérvet megpróbál felhozni a státustörvény eszmei alapzatának kikezdésére. Úgy véli, e jogszabály alkotmányos zsákutca, mivel a határon túli magyar szervezetek: pártok, s a magyar alkotmány szerint pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak." Bauer szerint "a státustörvény szakít a szabad identitásválasztás elvével, amely a magyar nemzetiségi törvény elvi alapja." Borbély ezt Bíró Gáspárra hivatkozva cáfolta, továbbá Surján Lászlónak a Népszabadság január 31-i számában megjelent cikkére hivatkozva. Utóbbi éppen azt fejtette ki, hogy a magyar igazolvány elnyeréséhez olyan kritériumokat kell teljesíteni, melyek éppenséggel a magyar identitás választásával kapcsolatosak. "Bauer szerint ki kell végre mondani, hogy a határon túli magyarság a trianoni utódállamok politikai nemzeteinek részét képezi, az integrálódás útját az egyes kisebbségi szervezetek kormánykoalíciós szerepvállalása jelöli ki", ez "egybeesik az SZDSZ Eörsi Mátyás által egyértelműen megfogalmazott szándékával, miszerint e párt "nem akarja, hogy érdemes legyen magyarnak lenni"." /Borbély Zsolt Attila: Hazátlanság? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), február 13./"

"A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről egyre-másra jelennek meg pro és kontra vélemények, főleg a Szabad Demokraták Szövetségének elutasító politikája kapcsán. A konszenzus érdekében Mádl Ferenc köztársasági elnök januárban hatpárti egyeztetést hívott össze. A Romániai Magyar Szó összefoglalta - sajtónyilatkozatok alapján - a magyarországi parlamenti pártok jelenlegi álláspontját. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) támogatja a jogszabály megalkotását, és közreműködik abban, hogy mind az alkotmánynak, mind a nemzetközi kötelezettségekben vállaltaknak megfelelő és a határon túli magyar közösség egyetértését is bíró törvény szülessék. Nem tartják túlzottnak azokat a kedvezményeket, amelyeket a törvény a határon túli magyarok számára biztosítana, inkább keveslik azokat. A Független Kisgazda Párt (FKGP) is támogatja a törvénytervezetet, véleményük szerint a magyarság jogait határozottabban kellene megfogalmazni, és több kedvezményt kellene biztosítani a határon túl élőknek. A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) egyetért a státustörvény megalkotásával, visszautasítva a baloldali pártok azon vélekedését, hogy a szomszédos országokban élő magyaroknak adandó kedvezmény az anyaországiak terhére történne. Elfogadhatatlannak tartják a kifogást keresők olyanfajta érveléseit, amelyek szembeállítanák egymással a hazai és a szomszédos országokban élő magyarokat. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) a Máért zárónyilatkozatához különvéleményt csatolt. Szerintük a törvénynek összhangot kell teremtenie a magyarországi társadalom és a határon túli magyarok érdekei között, ugyanakkor meg kell felelnie az érvényben lévő nemzetközi szerződéseknek. Szerintük nem azt kell eldönteni, hogy ki a magyar, hanem azt, ki a kedvezményezett, és ki kell térni a határesetekre is, például, ha az egyik házastárs jogosult, de a gyerekek nem. Kifogásolják, hogy a pénzforrás nincs megnevezve a kedvezménytörvény végrehajtásához. Nem értenek egyet az ajánlószervezetek létrehozásával, szerintük ez melegágya lehet az etnobizniszek és az etnokorrupciónak. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) ellenzi a törvényt, koncepcionálisan is elutasítva azt. Ez az álláspontjuk a hatpárti egyeztetést követően vált nyilvánvalóvá. Az SZDSZ részről elhangzik az is, hogy a törvénytervezet szemfényvesztés, légvár. Az SZDSZ szerint a tervezetet nagyon sok bizonytalanság veszi körül: nem tudni, kire terjed ki, milyen szolgáltatásokat biztosít, nem tudni, ez mennyibe kerül és ki fogja fizetni. Szerintük a magyar gazdaság teljesítőképességével nincsenek összhangban a nyújtandó kedvezmények és a hangoztatott 5 milliárd forint szerintük nem elég. Elfogadhatatlan számukra arra az alapkérdésre adott válasz is, hogy ki a magyar. Az SZDSZ szerint a státustörvény felgyorsíthatja a határon túli magyarok kivándorlását. Szerintük nem lehet EU-konform az a törvény, amely etnikai alapon megkülönbözteti más országok állampolgárait. Viszont a tervezet egyes elemeit jónak tartják, például az oktatási és munkavállalási jogszabályokat gazdagíthatnák. - A kormánypárt álláspontja, hogy az MSZP és az SZDSZ észrevételeit, kifogásait a törvényalkotás során figyelembe vették, jó részüket beépítették a tervezetbe. Hangsúlyozzák, hogy olyan típusú egyeztetés zajlott, amire a magyar közigazgatásban eddig nem volt példa. Azzal kapcsolatban, hogy a törvény bevezetésére nincs meg a fedezet, elhangzott, hogy erre a költségvetési tartalékból biztosítani tudják az anyagi alapot. Oktatási kedvezményekre egymilliárd forint, egészségügyi ellátási kedvezményekre félmilliárd forint költséggel számolnak. A magyarországi új személyi igazolványhoz hasonló biztonságú dokumentum, az úgynevezett magyar igazolvány előállítási költsége - ha valamennyi jogosult igényli - a hatmilliárd forintot is elérheti, de ez nem egyszerre történik, ez egy hosszabb folyamat része. Ötévenként kellene megújítani az igazolványt, mint bármilyen más személyi dokumentumot. Az etnikai alapú megkülönböztetés más országok állampolgáraival szemben nem magyar találmány, több példát is fel lehet hozni erre vonatkozóan az Európai Unió tagállamainak gyakorlatából. /Guther M. Ilona: Státustörvény - pro és kontra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

"Az Országgyűlés külügyi bizottságának febr. 28-i ülésén Németh Zsolt külügyi államtitkár megállapította, hogy az elmúlt három évben javultak a határon túli magyarság politikai és gazdasági kilátásai. Miközben a szomszédos országokban élő magyarok magyarságtudata erősödik, demográfiai stabilitásról még nem lehet beszélni, mutatott rá az államtitkár. Kiemelte a beolvadás és az elvándorlás problémáját. Az úgynevezett státustörvény-tervezetet illetően Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a jogszabály elfogadása nyomán jogi viszony létesül a határon túli magyarság és Magyarország között. Hozzátette, hogy az előterjesztés részben kerettörvény-jellegű, részben konkrét intézkedéseket tartalmaz. Németh Zsolt szerint az alapvető kérdésekben konszenzus van a parlamenti pártok között a határon túli magyarság helyzetét illetően. Elmondta, hogy Magyarország kész tapasztalataival segíteni szomszédjait, és minden támogatást megad európai integrációs törekvéseikhez. MSZP-s és SZDSZ-es képviselők vitatták, hogy konszenzus lenne a parlamenti pártok között a határon túli magyarságot érintő alapvető kérdésekben. A státustörvényről szólva Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) azt mondta, hogy a szülőföldön maradást kellene elősegítenie a jogszabálynak. Szent-Iványi szerint a státustörvény tervezete int szemfényvesztés. Bírálta a kormányzatot, hogy "klientúraépítésre és a határon túli magyar szervezetek megosztására törekszik. /Budapest: Nincs konszenzus a határon túli magyarok helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ "

"Eddig nem bizonyosodott be egyértelműen, hogy a Nastase-kabinet nem tartja tiszteletben a kisebbségek jogait. Sőt, bizonyára a bukaresti vezetésben is egyre inkább tudatosul, hogy ilyen téren is EU-konformmá kell válnia, ha integrációra törekszik" - nyilatkozta a Bihari Naplónak Göncz Árpád. A volt magyar államfő a márc. 15-e alkalmából a magyarországi Biharkeresztesen tartott rendezvény díszmeghívottja volt. A megemlékezésen Bihar megye is képviseltette magát, jelen volt a Bihar megyei polgármesterek küldöttsége is. Ezt az alkalmat megragadva, a vendégek folytatták tárgyalásaikat a magyar féllel az úgynevezett Bihar-Bihor Euro-régió létrehozásáról. - Göncz Árpád beszédében kiemelte, hogy "Trianon sokkjával végzetesen megzavarta a maradék ország európai tájékozódását", 1956-ban pedig kétségbeesett erőfeszítéssel próbálta meg visszaszerezni mindazt, amit elveszített. Leszögezte: egymás szabadságáért felelősek a polgárok. "Mert csak így vagyunk képesek kiszellőztetni közös otthonunk, Magyarország áporodott levegőjét, kitakarítani azt a tömérdek eszmei szemetet, ami itt másfél évszázad alatt fölhalmozódott, és ma minden gyűlölség táptalaja." A koszorúzáson megjelentek az SZDSZ, az FKGP, az MSZP küldöttei is. - Göncz Árpád az RMDSZ múlt parlamenti ciklusbeli kormányzati szerepvállalását és a mostani időszakos együttműködést a kormánypárttal szükségesnek ítélte. Az euro-régióra vonatkozó szándéknyilatkozatot április végén tervezik aláírni. /Alakul a Bihar-Bihor Euro-régió. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./"

"Nemsokára az Országgyűlés napirendre tűzi a státustörvényt. A magyar politikai pártok között nincs egyetértés a törvénytervezettel kapcsolatban. - A törvényt nem tudjuk megszavazni, támogatni - nyilatkozta Szent-Iványi István, SZDSZ képviselő. Az MSZP óvatosabban fogalmaz, Tabajdi Csaba szerint az MSZP a végleges törvénytervezet ismerete nélkül nem tud a törvény támogatásáról nyilatkozni. Tabajdi a Szabadságnak elmondta, aggályaikat a törvénnyel kapcsolatban változatlanul fenntartják (a magyar adófizetők érdekeit figyelembe kell venni, a társadalmat a kormány nem készítette fel kellőképpen a törvény fogadására.). Az MDF megszavazza a törvényt - jelentette ki Csapody Miklós képviselő. Az MDF fontos törvénynek tartja, amely kiindulópontot jelent a trianoni békeszerződés után elszakadt magyarokkal való jogi kapcsolat újrafelvételére. A Fidesz támogatja a kedvezménytörvényt, hiszen az a választási programunkban is szerepelt - nyilatkozta Balla Mihály képviselő. A Fidesz által áhított konszenzus az SZDSZ kategorikus visszautasítása miatt sajnos nem látszik megvalósulni. /Vass Enikő: Napirenden a státustörvény az Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./"

"Az Országgyűlés költségvetési bizottsága ápr. 10-én 15 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot. A törvénytervezet az európai integrációs ügyek bizottságának napirendjén is szerepelt, itt a képviselők 18 igen vokssal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül szavaztak az általános vitára bocsátás mellett. Egyedül az SZDSZ képviselői utasították el az előterjesztést. Szintén zöld utat adott a tervezetnek az alkotmányügyi és a külügyi bizottság is. A külügyi bizottságban Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár adott tájékoztatást az előterjesztés fő elemeiről. - Idén és jövőre összesen mintegy 8-9 milliárd forintnyi költségvetési támogatás szükséges ahhoz, hogy a határon túl élő magyarok kedvezményeit be lehessen vezetni. Az összeget a büdzsé általános tartalékából lehet előteremteni - mondotta. Kitért arra, hogy a státustörvény-javaslatban foglalt egészségügyi kedvezmények zökkenőmentes igénybe vétele érdekében 2003-tól magánbiztosítási pénztárat terveznek létrehozni a határon túl élő magyarok számára. Tabajdi Csaba (MSZP) jelezte: a szocialisták támogatják a státustörvény megszületését, ám jelenlegi formájában szegényesnek tartják a szülőföldön nyújtandó támogatások rendszerét. Szerinte a magyarországi kedvezmények körét is bővíteni kellene, például 5 vagy 6 hónapra emelni a 3 hónaposra tervezett, szezonális munkavállalási időszakot. Az MSZP a végszavazáskor csak nagyon jelentős módosításokkal tudja támogatni az előterjesztést. A dokumentumot egyedül elutasító SZDSZ véleményét Szent-Iványi István frakcióvezető, a külügyi bizottság elnöke közölte: A törvényjavaslat becsapás, szemfényvesztés. Nem a szülőföldön maradást, sokkal inkább az elvándorlást ösztönzi. Németh Zsolt ezzel szemben azon az állásponton volt, hogy a törvény bevezetése kedvező hatással lesz majd a határon túl élő magyarság demográfiai mutatóira. Úgy vélte, hogy jelenleg az érintett 3 millió magyar mintegy negyede gondolkodik szülőföldje elhagyásán, a jogszabály bevezetése azonban felére csökkentené ezt a számot. - A törvényjavaslat nem kirekesztő, hiszen nem sérti mások emberi méltóságát és nem tesz különbséget a jogalanyok között - hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta, a státustörvény-javaslat jogalanya az lehet, aki magyarnak vallja magát, ismeri a nyelvet, nem akar Magyarországon letelepedni és megfelel az idegenrendészeti előírásoknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem biztosítanak alanyi jogon egészségügyi ellátást a határon túlról érkezett magyaroknak, csupán a nemzetközi kötelezettségek alapján járó rendkívüli ellátást, illetve alapítványi-közhasznú jellegű, az eddigieknél nagyobb arányú támogatást nyújtanak. - Tabajdi Csaba egy olyan országgyűlési biztosi poszt létrehozását javasolta, amely a határon túl élő magyarok ügyeivel foglalkozna Magyarországon. Németh Zsolt figyelemre méltónak nevezte ezt a felvetést, s jelezte: a kormány konstruktívan áll hozzá az ellenzék jobbító szándékú módosító javaslataihoz. - A külügyi államtitkár kifejtette, hogy szerepel a kabinet tervei között a határon túli magyar oktatás, kultúra és média jelentősebb támogatását célzó lépések meghozatala is. A státustörvény-javaslat uniós vonatkozásairól Németh Zsolt elmondta: a kedvezmények zöme nem érinti az EU közösségi joganyagát, csak a határátlépés és a munkavállalás tekintetében. - A magyar EU-belépést követően természetesen e törvényt is a majdani csatlakozási szerződéssel összhangban kell alkalmazni - szögezte le a külügyi államtitkár. - Az Országgyűlés a tervek szerint még tavasszal elfogadja az előterjesztést, a kormány pedig október 31-ig készíti el rendeletét a törvény költségvetési vonatkozásairól. A státustörvény a tervek szerint 2002. január 1-jén lép hatályba. /Vitára alkalmas a státustörvény. Az MSZP szegényesnek, az SZDSZ szemfényvesztésnek tartja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Az Országgyűlés bizottságai április 10-11-én megvitatták, és általános parlamenti vitára alkalmasnak találták a szomszédos országokban élő magyarokról szóló T/4070 számú törvényjavaslatot. Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével készített a lap interjút a fejleményekről. A kormánypártok egyértelműen támogatták a törvényjavaslatot, és ugyancsak támogatta a Magyar Szocialista Párt. Az egyetlen kivételt a Szabad Demokraták Szövetsége képezte, a törvénytervezet ellen szavazva azokban a bizottságokban, amelyekben jelen voltak. "A törvényt, reményeink szerint, a tavaszi ülésszak folyamán, júniussal bezárólag elfogadja a parlament. Így fél év áll rendelkezésünkre, hogy felkészüljünk a végrehajtására. Ez egyrészt azt jelenti, hogy október 31-ig a kormánynak döntenie kell arról, hogy az egyes támogatásokra, illetve kedvezményekre a 2002-es költségvetésben pontosan milyen finanszírozási források állnak rendelkezésre. Másrészt létre kell hozni azt a szervezeti struktúrát, amely a határon túl az ajánlásokat ki tudja adni, azaz az ajánló szervezeteket és irodáikat, valamint el kell fogadni ezek működési szabályzatát. A tervek szerint Erdélyben 10 ajánló iroda jönne létre, megfelelő infrastruktúrával, valamint irodánként három alkalmazottal, akik tájékoztatnának, megfogalmaznák az ajánlásokat, begyűjtenék a kérelmeket, és továbbítanák a magyar hatósághoz. Igyekszünk megtalálni az irodák működtetéséhez a lehető legolcsóbb és leghatékonyabb módot. Ezzel párhuzamosan fel kell állítani - valószínűleg a Belügyminisztériumnak - a magyarországi hatóság megfelelő szerveit, amelyek az ajánlás alapján kiadják az igazolványt, és nyilvántartásba veszik a jogosultakat. Ezen túlmenően 2002. január elsejétől azokat a közhasznú szervezeteket is létre kell hozni, amelyek a támogatásokat kijuttatják a határon túlra. Gyakorlatilag kb. egyéves periódusra lesz szükség a törvény végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára, a struktúrák kialakítására." Szabó Tibor közölte, hogy a törvénytervezet szövegét közzétették az interneten a HTMH honlapján, és nagy valószínűséggel ezt fogadják el. Az egyik legfontosabb feladat a határon túl: a részletes, pontos és hiteles informálás. A törvény elfogadását követően ennek szövegét hozzáférhetővé teszik, akár füzet formájában, akár a kinti lapok mellékleteként. - A törvény úgy rendelkezik, hogy azok a családok, ahol legalább két gyermeket nevelnek, és a gyerekek magyar nyelven tanulnak, függetlenül attól, hogy magyar iskolában vagy tagozaton, tanulmányi támogatást kérhetnek, de csak a törvény érvénybelépését követően. A 20 ezer forint csak tájékoztató jellegű a jelenlegi elemzések szerint gyerekenként ilyen nagyságrendű összegre lenne mód. - Társadalombiztosítási ellátásban csak az a személy részesülhet majd, aki munkavállalóként Magyarországon társadalombiztosítási járulékot fizet. A családtagokra egyelőre ez nem vonatkozik. Viszont a kormánynak szándékában van egy speciális társadalombiztosítási rendszer kialakítása a határon túli magyarok számára, amely lehetővé tenné, hogy a befizetések mértékében mások is részesüljenek Magyarországon társadalombiztosítási, egészségügyi ellátásban. /Guther M. Ilona: Parlamenti vita előtt a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény. Interjú Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Ápr. 19-én kezdte meg Budapesten az Országgyűlés a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A státustörvény néven ismertté vált javaslatot Martonyi János magyar külügyminiszter ismertette. A kormány becslése szerint az elkövetkező években mintegy 800 ezren fogják kiváltani a kedvezményekre jogosító igazolványt, aminek előfeltétele az illetékes határon túli szervezet ajánlása mellett az, hogy az igénylő ne akarjon letelepedni Magyarországon, illetve ne jelentsen idegenrendészeti, nemzetbiztonsági kockázatot. A törvényjavaslat elfogadása az elkövetkező két évben hozzávetőleg 8-9 milliárd forint kiadást jelent majd a büdzsének. A nemzeti összetartozás törvényének nevezte Martonyi a törvényjavaslatot. Németh Zsolt (Fidesz) államtitkár mérföldkőnek nevezte a szomszédos államokban élő magyarokról szóló javaslatot. Tabajdi Csaba (MSZP) frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot. Szent-Iványi István, az SZDSZ vezérszónoka jelezte: a szabad demokraták a törvényjavaslatot nem tudják támogatni. Ez lesz az első olyan magyar törvény, amely a nemzetünk határon túli tagjaira végre nem idegenként, hanem hozzánk tartozókként tekint - mondta az MDF-es Kelemen András. A javaslat egészében véve magyar érdekeket szolgál, tehát támogatjuk -hangsúlyozta felszólalásában Csurka István, a MIÉP szónoka. Élesen bírálta azokat, akik a törvény nyújtotta kedvezményekkel kapcsolatban azt kérdezik, mennyibe fog ez kerülni. /Vita a "nemzeti összetartozás törvényéről" Martonyi: a magyar kormány konszenzusra törekszik e kérdésben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Asztalos Lajos elutasította Tibori Szabó Zoltánnak a státusztörvényt semmibe vevő, a magyar kormány kedvező döntését hevesen bíráló cikkét /Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig, ápr. 24./, anélkül, hogy megnevezte volna Tiborit. Elkészült a státusztörvény tervezete. Amikor a Fidesz - még ellenzéki pártként - felvetette, az akkor kormányon levő MSZP és SZDSZ hallani sem akart erről. Most pedig az MSZP, föladva eddigi álláspontját, nem egy esetben többet is javasolt a tervezetnél. Alig készült el a tervezet, akár a magyar magánegyetemnek nyújtandó első kétmilliárd forint megajánlása után, "huhogni kezdtek a halálmadarak": mindez csak a magyarországi választási kampány céljait szolgálja, a magyar adófizetőknek elegük van az erdélyi magyarokból, szemfényvesztés, etnokorrupció, etnobiznisz, és így tovább. Asztalos sorra megcáfolta az ellenzők érveit. A halálmadarak "nem veszik észre, hogy épp a határ két oldalán élők összetartozás-érzését akarják ismét fölébreszteni, erősíteni." Az ellenzők Martonyi János külügyminiszterre hivatkoznak, holott ő nyíltan a nemzeti összetartozás törvényének nevezte a tervezetet. Tabajdi Csaba /MSZP/ bírálatként megemlítette, hogy az előterjesztők "nem egyeztettek eleget az Európai Unióval, illetőleg a szomszédos országokkal". Ugyanakkor Martonyi János külügyminiszter szerint "változóban van a nemzetközi jog. Nemzetközi téren egyre inkább előtérbe kerülnek az emberi és a kisebbségi jogok. A törvényjavaslat minden szempontból összhangban van a nemzetközi jog előírásaival, valamint a szomszédos országokkal kötött kétoldalú szerződésekkel". Ezenkívül Németh Zsolt közölte, hogy a törvénytervezet tartalmáról "több ízben is tájékoztatták az Európai Unió és az Észak-Atlanti Szövetség tagországainak budapesti nagyköveteit, és a megbeszélések során soha nem hangzott el kifogás, sem pedig aggodalom". Az EU több tagállama is alkalmaz előnyös megkülönböztetést mind az állampolgárságot, mind a vízumpolitikát illetően. Asztalos hozott példákat. Spanyolország előnyös megkülönböztetésben részesíti a latin-amerikai országok polgárait. Portugália Brazíliával és volt gyarmataival tart fönn különleges kapcsolatokat. Brazíliával vízummentességi megállapodást kötött. Írországban alanyi jogon ír útlevél jár annak, aki bebizonyítja, hogy legalább egyik nagyszüleje ír. Ausztria a romániai német nemzetiségűek számára egy évig érvényes nemzeti vízumot ad. Az albániai görögök hat hónapig érvényes görögországi vízumot kapnak. Románia az elmúlt években román állampolgárságot adott a Moldovai Köztársaság polgárainak, akik ezt kérték. /Asztalos Lajos: Státustörvény és huhogás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5., folyt.: máj. 7./"

"Máj. 9-én a magyar parlament a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtandó kedvezményekről szóló törvényjavaslatról folytatott vitát. Balla Mihály (Fidesz) hangsúlyozta: a javaslat illeszkedik a nemzetközi joghoz. A magyar külügyminisztérium folyamatosan tájékoztatta az EU-tagállamokat és a szomszédos országokat a törvényjavaslat kérdésében. Molnár Gyula (MSZP) leszögezte: a szövegben nem sikerült feloldani a dilemmát, miszerint a határon túli magyarság problémáinak jelentős része nem Magyarországon és Magyarországról oldható meg, ez a többségi nemzetekkel való megállapodásban rejlik, ám ennek támogatására nem sikerült az EU-t érdekeltté tenni. Lezsák Sándor (MDF) Szabó Dezsőt idézte: minden magyar felelős minden magyarért. Szerinte ezen gondolat törvényi formában történő megjelenítése a törvényjavaslat. Bauer Tamás (SZDSZ) hangsúlyozta: frakciója elutasítja a törvényjavaslatot. Martonyi János külügyminiszter tévedésnek nevezte Bauer kritikáját. Emlékeztetett arra, hogy a magyar közösség politikai pártjai Romániában és Szlovákiában is kormánykoalíciós tényezővé vált, és képviselői ott ültek a MÁÉRT ülésén és szakbizottságaiban. Balczó Zoltán (MIÉP) frakciója nevében támogatta a törvényjavaslatot. Orbán Viktor szavait idézve kiemelte: a nemzet egyesítésének határokon átívelő programja felé tett első lépés a státustörvény magvalósítása. /Ma zárul a vita a státustörvényről A Fidesz szerint alapvető kritika nem hangzott el. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./"

"Mélységesen felháborodott, írta Erőss Bulcsú,, elolvasva Nagy "Baloldali" Iván "Liberális" Zsolt, beszámolóját a FIDESZ-MPP kongresszusáról. Az SZDSZ hivatalos lapja, a Magyar Hírlap megjelentette a következő mondatocskát: "Ma senki sem akarja - sem Orbán Viktort, sem Kövér Lászlót - likvidálni, bármennyire javára válna is nemzetünknek..." És még ők beszélnek cenzúráról. Kocsi Ilona (SZDSZ-es) lapja tovább hazudozhatott anélkül, hogy valakinek a haja szála is meggörbült volna. Most azonban előszeretettel hangoztatta Nagy Iván Zsolt, hogy milyen alkotmány és törvénysértő ez a FIDESZ-MPP. Hadd döntse el a FIDESZ-MPP, kit hív meg a "bulira". Az olvasó hangsúlyozta: joguk van az erdélyi magyaroknak megtudni a teljes igazságot! Sajnálatos, hogy pont a Magyar Hírlap tudósítója dolgozik a Romániai Magyar Szónak. Annak a lapnak a tudósítója, akinek pártja nem támogatta a státustörvényt sem! /Erőss Bulcsú, főiskolai hallgató: Aljas és félrevezető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ A lap szerkesztői megjegyzésében mentegette a helyzetet, holott az a valóság, hogy a balliberális Nagy Iván Zsolt a lap egyetlen budapesti politikai tudósítója. "

"Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./"

" Az SZDSZ olyan magyarországi alapítvány létrehozását javasolja a magyar kormánynak, amelyből a határon túli magyar kultúrát és oktatást, valamint a kinti magyar szervezeteket lehet támogatni. Az évi 15 milliárd forintos költségvetési támogatással rendelkező alapítvány kuratóriumában a kormány képviselőin kívül a magyar parlamenti pártok, valamint a határon túli magyar szervezetek delegáltjai is részt vennének. Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke szerint pillanatnyilag megoldatlan a kisebbségi központok működése, és helyzetükön a készülő státustörvény sem segít. Az SZDSZ indítványában felszólította a kormányt, hogy sürgősen kezdeményezzen tárgyalásokat Szlovákiával és Romániával a státustörvény határon túli alkalmazásának technikai lehetőségeiről, tudósított a Népszava. /Pénzt adna státus helyett az SZDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"

"Máthé Éva legutóbbi írásában (Ki írta a forgatókönyvet? - Romániai Magyar Szó, 2001. május 17.), politikai ellenszenvét a "függetlenség" csomagolópapírjába bújtatta. Ami a Kossuth Rádiót illeti, Máthé Éva arról nem szólt, hogy az MDF után hatalomra jutó MSZP és SZDSZ legalább akkora tisztogatást végzett a közszolgálati médiában, ha nem nagyobbat, mint elődje. A továbbiakban Máthé Éva azt írja: "Magyarország ismét parlamenti választás előtt áll. A sajtó nagyobbik része - FIDESZ- olvasatban - "pofátlanul" független." A "függetlenben" már korántsem biztos, írta Pászkán Zsolt. Egyrészt azért, mert önmagukat legtöbbször "ellenzékiként" határozzák meg, mely eleve kizárja a függetlenség lehetőségét. Baloldali elkötelezettségüket azzal magyarázták, hogy a "független" sajtó az a mindenkori hatalommal szembeni ellenzékiséget jelenti. Csakhogy, a baloldali kormányzás idején erről mintha megfeledkeztek volna! A magyarországi kereskedelmi adók függetlenséggel nem vádolhatók. Máthé Éva szerint: "Tények: 1. A FIDESZ mindenképp győzni akar 2002-ben. 2. A sajtó döntő többsége nem akar neki behódolni. És e független sajtó mögött multinacionális cégek állnak, és velük együtt sok pénz." Frei Tamás elkövetett egy szakmai hibát. Frei Tamás "mentsége", hogy olyan sajtó-közegben mozog, ahol ez a kérdés nem számít vétségnek. Azonban "Kocsi Ilona esetétől Sz. Nagy Csabával" után, már nehéz büntetlenül uszítani. Juszt László azon kínlódása, hogy a FIDESz-t belekeverje ebbe az ügybe, még jobban rávilágít arra gyűlölködő hisztériára, melybe a baloldali és a "liberális" sajtó belelovalta magát. /Pászkán Zsolt, Budapest: Milyen forgatókönyvet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"Máj. 23-án Budapesten hét országgyűlési bizottság tárgyalta, 24-én további két bizottság tárgyalja a státustörvényhez benyújtott módosító indítványokat. A 131 indítvány többségét a bizottságok elutasították. A javaslatok jó része arra vonatkozik, hogy miként lehet javítani a törvény alkalmazását - foglalta össze Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. - Ezek közül néhány bekerülhet a törvénybe, többségük viszont a végrehajtó rendelkezésekben kell, hogy testet öltsön. A végrehajtás során a jó javaslatokat még mindig be lehet építeni. Szabó Tibor több parlamenti bizottságban - köztük a külügyi bizottságban - képviselte a kormány álláspontját a vitában. A külügyi bizottság elutasította a Magyar Szocialista Párt (MSZP) azon javaslatát, hogy ombudsman felügyelje a határon túli magyarok ügyeit. A döntés után Tabajdi Csaba MSZP-képviselő az MTI-nek kijelentette: "ez az elutasítás meghatározza majd, miként szavaz az MSZP-frakció a törvényjavaslat végszavazásakor." Szabó Tibor elmondta, úgy érzékeli, a törvénnyel kapcsolatban továbbra is fennáll a nemzeti konszenzus. Összességében a nemzeti konszenzus továbbra is fennáll egy párt, az SZDSZ kivételével, mely eleve kijelentette, hogy nem támogatja a törvényt. /Gazda Árpád: Alig módosul a státustörvény. A bizottságok előtt a módosító javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ A kormány képviseletében jelen lévő Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke csak 9 módosítást támogatott. Elmondta azonban: a kabinet 32 további indítványról fontolgatja, hogy javított megfogalmazásban, kapcsolódó módosítóként támogassa. A bizottság egyetértett többek között Kelemen András (MDF) javaslatával, amely szerint a magyar igazolvány ajánlása a kérelmezőnek a magyar nemzethez, nem pedig a magyar nemzetiséghez tartozását tartalmazza. Elfogadta a bizottság Tabajdi Csaba (MSZP) és más szocialista képviselők indítványát is, amely alapján a magyar igazolvány érvényességi ideje 18 és 60 év közötti személy esetében az eredetileg tervezett öt év helyett tíz év lehet. Elfogadták Pósán László (Fidesz) indítványát, hogy a támogatási rendszer egészének koordinálása céljából központi nyilvántartást kell vezetni. Támogatta a testület az európai integrációs bizottság módosító javaslatát is, amely hangsúlyosabban kívánja a közösségi jog elsőbbségét kifejezni a státustörvénnyel kapcsolatban az EU-csatlakozás után. A testület elvetette Bauer Tamás (SZDSZ) 28 pontból álló módosító csomagját is, amely többek között feleslegesnek tartotta a magyar igazolvány bevezetését, és kiterjesztette volna a törvény hatályát a nyugati államokban élő magyarságra is. Szent-Iványi István frakcióvezető elmondása szerint a határon túli magyarok támogatását hatékonyabban szolgálná az a közalapítványt, amely a jelenleg működő sok intézmény helyett jönne létre. Ez a közalapítvány évente 15 milliárd forintból gazdálkodna. /Státustörvény. A magyar nemzethez tartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./"

"A magyar kormány továbbra is rendelkezésére áll azoknak, akik pontosításokat kérnek a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Párt ügyvezető alelnöke a Reform Tömörülés RMDSZ-platform máj. 26-i sepsiszentgyörgyi kongresszusán. Az RMDSZ-Fidesz kapcsolatot Kövér jónak minősítette, és reményét fejezte ki, hogy az RT is otthon érezheti magát az erdélyi magyarság egészének érdekeit képviselni hivatott szövetségben. Kövér elmondta, hogy a magyar ellenzéki pártok egy idő óta igyekeznek túllicitálni egymást a határon túli magyarok sorsának jobbítása terén. Az SZDSZ a magyar igazolvány helyett pénzt, évi több milliárdot osztana szét, az MSZP pedig a határon túli magyarokkal foglalkozó parlamenti biztos kinevezését, és három hónap helyett hat hónapos legális munkavállalási engedélyt javasol. Kövér László megjegyezte: "Biztosak voltunk abban, hogy ameddig csak lehet, az MSZP és az SZDSZ a törvényjavaslat elfogadásának megakadályozására fordítja minden energiáját. Amikor viszont a Magyar Állandó Értekezleten felismerték, hogy ezzel a politikájukkal szembe kerülnek nemcsak a magyar közvéleménnyel, hanem a határon túli magyar szervezetekkel is, akkor taktikát változtattak. Megpróbálják lekicsinyelni a törvény jelentőségét, különböző javaslatokkal azt próbálják bizonyítani, hogy ők is vannak olyan jó magyarok, mint a kormánypártiak." /Székely Kriszta: "Fantáziadús" magyar politika Kövér László a státustörvényről, a magyar ellenzékről és az RMDSZ-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"Az Országgyűlésben a határon túli országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának során kiderült: a magyar kormánypártok, valamint az MSZP és a MIÉP módosításokkal támogatják, míg az SZDSZ elutasítja az előterjesztést. Kelemen András (MDF) garanciát kért a kormány képviselőjétől arra nézve, hogy a módosító indítványok valamilyen módon megjelennek majd a törvényben. Kívánatos lenne, ha a határon túli kérelmező nemcsak a magyarságáról nyilatkozna, hanem azt is kijelentené, hogy nem vallja magát más állampolgárságúnak. Bauer Tamás (SZDSZ) a törvényjavaslatot elfogadhatatlannak tartotta, és azt hangoztatta, hogy feszültséget kelt a határon túli magyarok és az ottani többségi nemzet között. Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélekedett, hogy a törvényjavaslat legkevésbé kidolgozott eleme a személyi hatály kérdése, így nem lehet pontosan tudni, ki kap majd támogatást a magyar adófizetők pénzéből. A politikus fontosnak nevezte a szabad identitásválasztás elvét, azonban szükségesnek tartja, hogy a jogszabály pontosan határozza meg azokat a feltételeket, amelyek az alannyá váláshoz elengedhetetlenek. Emlékeztetett: a Magyar Állandó Értekezleten egyetértés alakult ki ebben a kérdésben. Lentner Csaba (MIÉP) azt javasolta, hogy a kormány támogassa azokat a vállalkozásokat, amelyek ipart telepítenek az elszakított magyar területekre. - A részletes vita második szakaszában nagy vitát váltott ki Bauer Tamás (SZDSZ) módosító javaslata, amely a magyar állam feladatává tenné annak biztosítását, hogy a határon túli magyarok ne csak a Duna TV és az m2 adását láthassák, hanem az m1-et, az RTL Klubot és a tv2-t is. Bauer Tamás javaslatát a kormánypárti képviselők és a MIÉP politikusai visszautasították. Németh Zsolt (Fidesz) arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány törvényi szinten csak a közszolgálati média esetében vállalhat kötelezettséget. Erkel Tibor (MIÉP) véleménye szerint "a szellemi bűzt, szellemi mocskot árasztó kereskedelmi műsorokkal" megfertőznék Erdély tiszta levegőjét. - /Vita a státustörvényt módosító indítványokról. SZDSZ: krimi magyar nyelven a határon túliaknak is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"Az Országgyűlés május 30-án befejezte a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénytervezet vitáját. Vojnik Mária (MSZP) a vitában azt hangoztatta: a határon túli magyarok itteni munkavállalási lehetőségét a tervezett 3 hónapról 6 hónapra kellene emelni. Pósán László (Fidesz) szerint a munkavállalási időtartam meghosszabbítása elősegítené az elvándorlást a határon túli magyar területekről, ezért nem támogatják a javaslatot. Tabajdi Csaba (MSZP) hangsúlyozta: a magyarországi családok is kapják meg azt az iskolakezdési és utazási kedvezményt, amit a státustörvény biztosít majd a határon túl élők részére. Németh Zsolt külügyi államtitkár komolytalannak nevezte Tabajdi Csaba javaslatát, hogy a magyarországi családok is kapják meg azt az iskolakezdési és utazási kedvezményt, amit a státustörvény a határon túl élők részére biztosít majd. Bauer Tamás (SZDSZ) pártja elutasítását tolmácsolta, indítványozta, hogy a magyar igazolványról, illetve az ajánló szervezetről rendelkező passzusokat hagyják el az előterjesztésből. /Lezárult az országgyűlési vita a magyarok jogállásáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"A magyar parlament jóvá fogja hagyni a státustörvényt, lényegi módosítások nélkül. Megvan hozzá az ötpárti támogatás, egyedül az SZDSZ halmozza a képtelenségeket, a nemzetietlen, ártó szándék mellett azért is, hogy lássék: van ilyen párt is. Bauer Tamás az Országházban azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy a státustörvény kedvezményeit terjesszék ki a románokra, ukránokra, szlovákokra, mindenkire, hogy Magyarország vonzóvá és szimpatikussá váljék. A státustörvény országgyűlési vitájának napján Eörsi István a magyar ATV-ben Juszt László politikai show-jának szereplője volt. Eörsi, az SZDSZ fenegyereke, akiből előjön a "nemzetgyalázó blöff, mintha a magyar kormány - banditáknak nevezi - cigány-, zsidóellenes lenne, "náciszagú képződményekről" locsog, "hátraarcos előmenetelről", sem Heidert, sem Berlusconit nem tartja olyan veszélyesnek, mint egyes magyar pártokat, rekcumra fogja azokat, akik a német háborús vereséget magyar katasztrófának tartják (hát mi a fene, ha nem az?), felcsap Trianon védelmezőjének, Orbán előredülledő szemgolyóit veszi célba, Pokorni a Fidesz bájolgásával megbízott miniszter, bevallja, hogy ő tudatosan piszkít a saját fészkébe, a magyar történelmi egyházak ellen is pásztorlevelet fogalmaz a maga fennkölt stílusában, amelynek egyik kulcsszava a szarász, II. János Pál pápát levojtillázza, mert az abortusz ellen szól, s az éhezők millióiért nem tesz semmit. Mindezt hirtelenjében azért soroltuk fel a státustörvény kapcsán, hogy látva lássék, milyen indulatok s micsoda szellemiség munkál ellene. Annyi és olyan, hogy a legvadabb román kitalációkat konténerbe gyűjtve sem kerülne össze ennyi bűzlő anyag." /Sylvester Lajos: Törvénytervezet a magyar parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./"

"Jún. 19-én a magyar parlament több mint 90 százalékos többséggel megszavazta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. Egyedül az SZDSZ jelentette ki a záró vita során, hogy nem támogatja a törvényt. A szavazás végső eredménye: 306 igen (92,4 százalék), 17 nem (5,1 százalék), 8 tartózkodott (2,5 százalék. A szavazás végeredményét a képviselők és a jelen lévő határon túli magyar szervezetek képviselői tapssal üdvözölték. Az RMDSZ részéről Takács Csaba, Markó Béla, és Tőkés László volt jelen. Az SZDSZ álláspontját Szent-Iványi István tolmácsolta: szemfényvesztés a törvényt, amely nem segíti a határon túliak otthon maradását. Az MDF-es Csapody Miklós minimum kiindulópontnak nevezte a törvényt, mely az anyaországi magyarok és a határon túli magyarok közti jogi idegenséget hivatott felszámolni. Az FKGP felszólalója, Szentgyörgyvölgyi Péter elmondta: támogatják a törvényt, noha azt nem tartják teljes mértékűnek. Balczó Zoltán, MIÉP-es képviselő az MSZP ama kérésére reagált, hogy a törvénnyel kapcsolatban ne emlegessék Trianon örökségét. A képviselő szerint a két dolgot elválasztani nem lehet: ha nincs Trianon, nincs ez a feldarabolt nemzet sem. A vitát Martonyi János külügyminiszter felszólalása zárta, aki az előtte felszólalók felvetéseire reagálva elmondta: minden, törvénnyel kapcsolatos, a szomszédos országok kormányai részéről felmerülő kétség eloszlatásán fáradoznak. /Vass Enikő: Nemzeti konszenzus a státustörvényről. A magyar országgyűlés megszavazta a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának küldöttsége Szent-Iványi István (SZDSZ) bizottsági elnök vezetésével június 27-29. között hivatalos látogatást tesz Romániában. A delegációt fogadja Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke. A küldöttség találkozik a képviselőház és a szenátus külügyi bizottsága tagjaival, a képviselőket fogadja Adrian Severin, az EBESZ parlamenti bizottság soros elnöke, Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter, Markó Attila kisebbségügyi helyettes államtitkár és Mircea Geoaa külügyminiszter és Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke. /Magyar külügyi bizottság Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti ülésszakán résztvevő román küldöttség aláírásgyűjtésbe kezdett azzal a céllal, hogy támogatókat szerezzen a magyar státustörvényt kifogásoló indítványához, amelyet a közgyűlés elé akar terjeszteni. Ebben azzal vádolja Magyarországot, hogy a státustörvény diszkriminatív, feszültséget teremt a térségben, és javasolják, hogy az ET szólítsa fel Magyarországot a státustörvény alkalmazásának felfüggesztésére. A határozati javaslatot a román küldöttség négy képviselője írta alá, az aláírók között természetesen nem szerepel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője. - A magyar küldöttség és a Magyarországgal szomszédos országok delegációjának tagjaiként szintén Strasbourgban tartózkodó határon túli magyar küldöttek jún. 26-án válságtanácskozást tartottak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a tanácskozást az tette szükségessé, hogy a román delegáció Strasbourgban minden eddiginél erőteljesebb diplomáciai offenzívába kezdett Magyarországgal szemben. Mint Eörsi rámutatott, Magyarország szempontjából különösen aggasztó, hogy az indítványhoz olyan nemzetek képviselői is csatlakoztak - dán, finn, angol, német -, amelyek eddig kisebbségi kérdésekben mindig a magyar törekvéseket támogatták. Tabajdi Csaba (MSZP) /aki szintén tagja a magyar delegációnak/ szerint a magyar diplomáciának azonnal cselekednie kellene. Szerinte az Európa Tanács illetékeseit a magyar diplomácia nem tájékoztatta időben és megfelelő formában a státustörvény tartalmáról, céljáról, körülményeiről, s így most Magyarországnak magyarázkodnia kell. Tabajdi javasolta, hogy a jövő hétre hívják össze a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését. Mindkét képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar küldöttség arra törekszik, hogy a lehetőség szerint el lehessen kerülni Magyarország elmarasztalását. - Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, aki szintén tagja a román parlamenti küldöttségnek, az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte a magyar és a román kormány között kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebbség, amennyire lehet, szeretne kívül maradni ezen a vitán. - Hasonló nyilatkozatott tett t Ráduly Róbert Hargita megyei RMDSZ képviselő is azt követően, hogy az RMDSZ jún. 25-én egyeztetett a kormánypárttal. Elmondta, hogy az RMDSZ és a SZDP konzultációján kölcsönösen tájékoztatták egymást erről az álláspontjukról. - A magyar igazolványok problémája katonai szempontból nem érinti Romániát és nincs befolyással az ország NATO-integrációjára - jelentette ki jún. 26-án Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. /Strasbourg: Román diplomáciai offenzíva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

" Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója ismét írt a státustörvény ellen /ezzel csatlakozott a román támadó cikkek íróihoz/. Szerinte a magyar diplomácia ez alkalommal is gyengébbnek bizonyul a románnál, "hatástalan tűzoltás folyik magyar részről Strasbourgban", a magyar kormány politikáját és a magyar diplomácia teljesítményét a magyarországi ellenzék bírálja, az újságíró szerint: erre több mint valószínű, rászolgáltak. Tibori Szabó Zoltán átvette a román sajtó és az SZDSZ támadó szövegét: a szomszédos országokkal meg sem próbáltak egyeztetni. "Egyféle nagymagyar gőg lengte át ezt a minket segíteni hivatott törvény kidolgozását" - állította. Holott ő figyelmeztetett, előző durva kirohanását /Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig, Szabadság, ápr. 24./ "féltésből született"-nek minősítette. /Tibori Szabó Zoltán: Státusmentés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"

"Tamás Gáspár Miklós rendkívül durva, az erdélyi magyar sajtóban szokatlan hangú cikkében kirohant a magyar külpolitika és a magyar kormány ellen. " Az a súlyos nemzetközi válság, amelybe Orbán Viktornak és hatalomittas klikkjének az ostoba és felelőtlen politizálása sodorta a magyar államot és a kárpát-medencei magyar kisebbségeket, szorosan összefügg a magyarországi belpolitika aggasztó helyzetével." - így kezdte és végig ilyen ellenséges hangot ütött meg. "A külpolitika is alá van rendelve az ideológiai indoktrináció és a hatalmi önzés szükségleteinek." "Arra azonban nem számíthatott a Nyugat, hogy az újgazdagok budapesti kormánya a fölkapaszkodott senkiházi pökhendiségével rúgja szét a nehezen kiküzdött regionális egyensúlyt, amelyet a balkáni instabilitás úgyis törékennyé tett már." A cikkíró elismételte az SZDSZ álláspontját: "A hírhedt státustörvény az átlátszó szemfényvesztés tipikus példája. A törvény simán alkalmazható intézkedéseiben nincsen semmi új, a nagy garral beharangozott kedvezmények - amelyekhez nem kell "magyar igazolvány" - eddig is zömmel megvoltak, mint például az ingyenes könyvtárhasználat, az akadémiai tagság és az állami díjak. A többi privilégiumhoz valóban igazolás kellene, amelynek a kiállítása nemzetközi jogot sért, nem beszélve a szomszédos államok valuta- és adójogszabályairól, a kétoldalú megállapodások tucatjairól, meg arról, hogy extraterritoriális jogokat csak konzuli szervek gyakorolhatnának, amelyek joghatóságát csak diplomáciai, szerződéses úton lehet kibővíteni. Egyébként a magyar kormány eddig is folyton visszaélt a diplomáciai mentességekkel, kiváltságokkal és szokásjoggal: magyarországi miniszterek és képviselők gyújtó szónoklatokat tartanak erdélyi, bácskai, felvidéki politikai összejöveteleken - más államok szuverén területén!" Látható, hogy TGM érvelése megegyezik a szélsőséges, magyarellenes Nagy-Románia Pártéval. TGM szerint a státustörvény végrehajthatatlan. A cikkíró kifejtette sajátos nemzetfogalmát: ő a politikai nemzet híve. Szerinte a státustörvény újradefiniálta a nemzet fogalmát. "Ebbe a nemzetfogalomba a vérségi leszármazás és a kulturális hovatartozás függvényében tartoznak bele fizikai személyek, tekintet nélkül állampolgárságukra. Ez a magyarországi nemzeti/etnikai kisebbségekre nézve azt jelenti, hogy az egyenes honpolgári méltóságot és jogigényt letromfolja az etnokulturális önazonosság, hogy a politikai közösség (a honpolgárok nemzete) elválik az etnokulturális közösségtől. Ez egyrészt visszaveszi - egyelőre jelképesen - a honpolgári emancipáció évszázados vívmányait, másrészt pedig kirekesztő, etnokulturális-vérségi jelentésárnyalattal ruházza föl a "magyarság" képzetét. Mivel a kisebbségi magyarság úgysem fogja élvezni a státustörvény képzelt, illuzorikus előnyeit, a törvényi aktus hatása csak "befelé" fog érvényesülni. A honpolgárság eszményének visszaszorítása az erkölcsileg, jogilag, politikailag értelmezhetetlen etnokulturális identitás javára égő sebet ejt a jogegyenlőség gondolatán - s minap talán, Isten őrizz, a valóságán is. Ha tekintetbe vesszük a magyarországi jobboldal (és az államilag támogatott szélsőjobboldali sajtó, rádió- és tévéműsorok) szponzorált rasszizmusát, nem értelmezhetjük jóindulatúan a magyar nemzet új országgyűlési meghatározását. Ez a rémséges jogszabály romba dönti az eddig elért eredményeket, elmélyíti a magyar demokrácia ijesztő válságát." /Tamás Gáspár Miklós: A magyar külpolitika csődje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Sok magyargyűlölettől lihegő nagynemzeti szerző irigykedve olvasná, ha értene magyarul, Tamás Gáspár Miklós mifelénk szokatlan, leginkább a közvetlenül a kommunista hatalomátvétel utáni időkre jellemző, enyhén szólva minősíthetetlen hangvételű írását (A magyar külpolitika csődje, Szabadság, június 30.)" - állapította meg Asztalos Lajos, kifogásait pontokba szedve. TGM szerint "Magyarországon valamiféle szélsőséges, parancsuralmi rendszer kaparintotta magához a hatalmat, hogy a magyar külpolitika csődbe jutott", nos erre reagált Asztalos Lajos. "Orbán Viktor és hatalomittas klikkje" - írta TGM. Valójában ország gazdasági helyzete, a lakosság életszínvonala, az ország nemzetközi megítélése töretlenül javul, sikeresen folynak az EU-csatlakozási tárgyalások. TGM szerint a mostani, "jobboldali-szélsőjobboldali" kormánytöbbség úgymond "gyakorlatilag fölszámolta a parlamentarizmust". Ismét bevezették a cenzúrát, derül ki TGM írásából, miközben a sajtó jelentős része, beleértve a legnagyobb példányszámú lapokat, MSZP és SZDSZ érdekeltségű kézen van. E lapok többségében a kormányt nem bíráló, hanem támadó cikkek jelennek meg naponta. "Központilag irányított hazugságáradat", mondja Tamás Gáspár Miklós, miközben az ellenzék lejárató kampányt folytat a kormány ellen. Tamás Gáspár Miklós szerint "a "nemzeti egység" butító és antidemokratikus", "az "összetartozás" elvtelen és erkölcstelen". Az MSZP és az SZDSZ által átvett elnemzetlenítő, az összetartozással együtt a lelkekből kiölő, a határon túlra szakadt magyarságot lényegében leíró, a nagy nemzetköziség elvét hirdető politika az egyedül üdvözítő? A Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori vezetője, az SZDSZ-es Törzsök Erika, 1997 januárjában a Bolyai Egyetem ellen tett kijelentésével lényegében megtorpedózta az önálló magyar egyetem újralétesítését. - TGM egyenlőségjelet tesz az egykori, Ausztriától való függés, a két világháború közti Olasz-, majd Németországgal kötött szövetség, a második világháború utáni szovjet megszállás és a már létrejött Észak-atlanti Szövetségbeli meg az Európai Unióbeli közeli tagság között. "Az újgazdagok budapesti kormánya fölkapaszkodott senkiházi pökhendiségével rúgja szét a nehezen kiküzdött regionális egyensúlyt". Az egyensúly tehát az, hogy Magyarország meghúzza magát. TGM azt mondja, hogy a "hírhedt" státustörvényben nincs semmi új, "beharangozott kedvezményei" eddig is zömmel megvoltak, továbbá a kolozsvári főkonzulátus "nélkülözhető", mert "haszna legföljebb jelképes". /Asztalos Lajos: Az összetartozás elvtelen és erkölcstelen? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

"Nagy Iván Zsolt, a Magyar Hírlap munkatársa a Romániai Magyar Szóban megjelenő Nagykörút rovatában a szokott SZDSZ-szellemű kirohanását intézte a magyar kormány és Orván Viktor miniszterelnök ellen. Büszkén vallotta, hogy szereti a globalizációt, és szívesen lenne tagja a szabadkőműves páholynak is. Nagy Iván Zsolt a szokásos SZDSZ-MSZP vádaskodást ismételte meg, hogy a kormány nem zárkózik el a MIÉP-től. A kormányfő kiállt a magyar termőföld megvédése mellett s elítélte azt, hogy az osztrákok a törvényeket kijátszva földet vettek Magyarországon, s "ezzel belopta magát néhány hazaféltő szívébe." /Nagy Iván Zsolt, Budapest: NAGYKÖRÚT. Ártók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"

"Több ezer ember jelenlétében aug. 12-én újraavatták Nagykanizsán a Nagy-Magyarország Emlékművet. Az obeliszket 1934-ben állították fel a városközpontban, az 1920-ban kötött trianoni békeszerződés következményeire emlékezve. Az oszlop a 63 régi magyar vármegye címerpajzsával volt díszítve, négy oldalán négy szobor állt, tetejét a Szent Korona borította be, talapzatára pedig a magyarság tragédiáira emlékeztető Muhi, Mohács, Arad és Trianon városneveket vésték. Az emlékművet 1952-ben ledöntötték, most pedig kiásták és újraállították a helyi önkormányzat 3,5 millió forintos és a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal 10 millió forintos támogatásával - közölte Rózsás János, a nagykanizsai szoborbizottság tagja, a város díszpolgára. Az emlékmű avatásán Simicskó István, a magyarországi miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára mondott ünnepi beszédet. - Az emlékmű-avatás azt jelentheti, hogy az eddigi hosszú, gátlásos hallgatás helyett emlékezünk, mert a "szívünket bántó fájdalmakról való hallgatás növelheti a gyűlölet, az indulat erejét is" - mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: "Nem nosztalgiával és irredenta ábrándokkal fordulunk Trianon felé, hanem a jövőt, a magyarság egészének szebb és jobb jövőjét képzeljük magunk elé és ezért munkálkodunk". "Higgyük, hogy a népek szabad akaratából, a nemzetiségek önrendelkezésének biztosításával egy új, a nemzeti mellett európai identitással a jövőben szimbolikussá válhatnak a most egymástól elválasztó határok, és újból egyesülhet a magyar nemzet, az unióban eggyé váló országok közösségében". A rendezvényen a politikai pártok közül nagy számban képviseltették magukat a MIÉP tagjai, jelen voltak a Fidesz helyi vezetői is. Az MSZP és az SZDSZ képviselői nem voltak ott az ünnepségen. /Nagykanizsán felavatták a Nagy-Magyarország emlékművet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"